You are on page 1of 13



 

 




 
 





Gratulálok a döntésedhez!

Ennek az anyagnak az elolvasásával máris sokat teszel azért, hogy gyermekednek a


lehető legtöbb segítséget megadhasd!

Ha óvodás korú a gyermeked, talán már te is feltetted magadnak ezeket a kérdéseket:

Vajon a megfelelő tempóban fejlődik ?

Mit kellene tudnia egy óvodásnak 3, 4, 5, vagy 6 éves korban?

Melyek azok a képességek, amelyekre feltétlenül szüksége lesz ahhoz, hogy később
az iskolában és majd az életben is megállja a helyét?

Mikor és kitől tudja ezeket elsajátítani?

Teljesen természetes, hogy szülőként aggódsz amiatt, vajon megfelelően fejlődik-e a


gyermeked!
Lehet, hogy egy csomó egymásnak ellentmondó információt hallottál, és azt is észre-
vehetted, hogy az ugyanolyan életkorú gyerekek nem egyformán fejlődnek.
Bizonyos dolgokat egyesek jobban, mások kevésbé tudnak.

De vajon hol tart ebben a folyamatban a te gyermeked?

És ahol tart, az megfelel-e az életkorának?

Igyekszem összefoglalni neked, melyek azok a területek, amelyek fejlődésére feltétlenül


érdemes odafigyelned, ha óvodás korú a gyermeked.

Ezek a képességek elsősorban azért fontosak, mert megalapozzák az iskolai tanulást,


és nélkülözhetetlenek az írás-olvasás-számolás, vagyis az alapkészségek elsajátításához.

Talán te is egyetértesz abban, hogy ha ezek az alapvető készségek nem megfelelően


alakulnak ki, az hatással lesz a nemcsak gyermeked egész további tanulmányaira,
hanem ezen keresztül majd későbbi életére is.
0. lépés: A gyermekek fizikai és érzelmi biztonsága,
egészsége
Érdemes azzal tisztában lenni, hogy amíg egy gyermeknek nincsenek kielégítve alapvető
szükségletei (fizikai és érzelmi biztonság), addig nem jut energiája a magasabb rendű
szükségletek kifejezésére (pl. ismeretszerzés, személyiségfejlődés stb.).

Ezért amikor megvizsgáljuk, hogy egy gyermek az életkorának megfelelő fejlődési szin-
ten tart-e, mindenképpen figyelembe kell vennünk az ő sajátos, egyéni körülményeit.

Ha a családban például éppen válás zajlik, vagy súlyos betegséggel kell szembenézniük
a családtagoknak, akkor a gyermek energiájának nagy része is arra fog elmenni, hogy
megtalálja az érzelmi stabilitást. Ilyenkor gyakran a benne lévő potenciálnak csak tört-
részét képes nyújtani és ez teljesen érthető.

Egy másik fontos tényező a gyermek és az őt körülvevő felnőttek közti kapcsolat mi-
lyensége. Az, hogy a gyerekek mit és hogyan tanulnak meg, nagyban függ a szüleikkel
és a pedagógusaikkal való kapcsolatuk minőségétől is.
A megfelelő kapcsolat egy olyan termőtalaj, amelyben az elvetett magocskák gyorsan
növekedésnek indulnak és képesek kibontakozni teljes pompájukban.

Szintén speciális a helyzet, ha a gyermekednek olyan egészségi problémája, esetleg fo-


gyatékossága van, amely miatt fejlődése eltérő ütemben fog zajlani. Ebben az útmutató-
ban erre nem fogunk kitérni.

1. Idegrendszer optimális fejlődése

Ahhoz, hogy a magasabb rendű, bonyolultabb értelmi működések mint például az írás,
olvasás, számolás kialakulhassanak, megfelelően működő idegrendszer szükséges.

Az optimálisan fejlődő idegrendszerben születéstől kezdve fokozatosan épülnek ki azok


az idegpályák, amelyek később ezeket a bonyolultabb működéseket lehetővé teszik.

Kisgyermekkorban az idegrendszeri kapcsolatok kialakulásához minél több mozgásos és


érzékszervekből érkező ingerre van szükség. Minél több ilyen típusú ingert kap az ideg-
rendszer, annál több hasznos, és fontos kapcsolat (szinapszis) keletkezik benne.
Olvass erről még itt: https://tinyurl.hu/FJ3G/

Sajnos manapság egy városban élő kisgyermek idegrendszerét


jóval kevesebb, egyes becslések szerint tizedannyi mozgásos
és egyensúlyi inger éri, mint húsz harminc évvel korábban.
Mit tehetsz?
A minél több szabad és sokoldalú mozgás lehetőségére már csecsemő kortól szükségük
van a gyerekeknek. Amennyiben gyermekednek volt lehetősége szabadon kúszni-mászni,
gyakorolni a felülést, járást, nagy valószínűséggel nem maradtak ki nála fontos fejlődési
lépcsőfokok és rendben zajlott idegrendszerének fejlődése.
Óvodás korban továbbra is rendkívül nagy jelentősége van a sokféle, szabad, változatos
mozgásformáknak.
Nagyon fontosak azok a mozgás típusok, amelyek a keresztező mozgásra épülnek
(pl: mászás), mert a két agyfélteke közti kapcsolatot erősítik.
Az egyensúlyozó mozgásoknak (hintázás) szintén nagy jelentőségük van.

Ha bármilyen gyanú merül fel benned már kisbaba korban, vagy később gyermeked
mozgás-, vagy egyéb fejlődésével kapcsolatban, mindenképpen kérd szakember véle-
ményét! Fordulhatsz védőnődhöz, gyermekorvosodhoz, vagy a picikkel foglalkozó
szakemberekhez, mozgásterapeutákhoz.

2. Motoros, finommotoros készségek


Annál a gyermeknél, akinek elegendő lehetősége van
a sokoldalú, változatos mozgásra, megfelelően fognak
kialakulni olyan fontos készségek, mint például az
egyensúlyérzék, térérézékelés, mozgáskoordináció,
majd az egyre finomabb mozdulatok során a finom-
motorika, mely az írás tanuláshoz nélkülözhetetlen.

A gyerekeknél az életkor előrehaladtával az egyre


nagyobb ívű, vállból indított mozgások fokozatosan
finomodnak, míg képesek lesznek az aprólékosabb,
könyökből, majd csuklóból indított mozgásformákra is.

Iskolakezdés idejére nagyon fontos, hogy az ujjakkal


végzett finommozgásuk megfelelő legyen.

Mit tehetsz ezért?


Hétköznapi tevékenységek során is számtalan lehetőség adódik arra, hogy erősödjenek,
ügyesedjenek az ujjak.

Nézz meg erre néhány példát ebben a bejegyzésben:


https://tinyurl.hu/GxaC/
3. Érzékelési folyamatok

A gyerekeknél a világ megismerésének egyik legfontosabb eszköze


az érzékszervekkel való megismerés. Később az iskolai tanulás során
is pontos, differenciált vizuális és akusztikus észlelésre van szükségük
az írás olvasás elsajátításához.

Amennyiben az érzékelő a folyamatok nem megfelelően működnek, zavar keletkezik a


feldolgozásban, akkor a gyermek egy beérkező ingerre nem megfeleően reagál.

Honnét tudod, ha ezen a területen valami baj van? Ennek sokféle tünete lehet.
Elképzelhető például, hogy számára egy hétköznapi alapzaj elviselhetetlen, nem tudja
kiszűrni megfelelően a beszédhangokat, nem szívesen tapint meg bizonyos dolgokat,
eszközöket, ezáltal nem tud úgy tapasztalatot szerezni például a formákról, méretekről,
anyagokról. Mindez pedig kihat majd arra, mennyi ismeretet tud szerezni a környezeté-
ből.

Mindenképpen szakember feladata a problémák alapján a diagnózis felállítása és a


terápia összeállítása.

Mit tehetsz?

Biztosíts gyermekednek sok lehetőséget az érzékszervi játékokra! Ismerkedhessen


szabadon minél többféle anyaggal, legyen lehetősége sarazni, homokozni, pancsolni,
gyurmázni, hívd fel a figyelmét a környezetetekben található színekre, formákra, han-
gokra, ismerkedjetek új ízekkel, illatokkal és játsszatok minél több olyan játékot, ahol
az érzékszervek szerepet kapnak!

Ezek során a gyerkőc begyakorolja az érzékelés folyamatát, és kiderülhetnek az esetleges


problémák is.
Nagyon fontos az érzékszervek megfelelő mennyiségű igénybevétele. Nem jó a túl sok
(sok képernyő, rengeteg szín), és a túl kevés (ingerszegény környezet) igénybevétel sem.

Olvass részletesebben az érzékszervekről, a figyelmeztető jelekről, és válogass a sok-sok


játékötlet közül, amelyek a különböző érzékszervekhez kapcsolódnak:
https://jatsszunk-egyutt.hu/ismerd-meg-az-erzekszerveket/
4. Anyanyelv, beszéd, kommunikáció

A verbális kommunikáció nélkülözhetetlen ahhoz, hogy szükségleteinket, kéréseinket


kifejezzük, a problémákat, konfliktusokat megoldjuk. Rendkívül nagy szerepe lesz majd
a későbbi tanulás során is.

A gyerekek akkor tudnak jól és könnyedén megtanulni írni, olvasni, ha a beszédfejlődé-


sük megfelelő szinten áll az iskolába lépéskor. Rendkívül fontos a pontos beszédhang-
hallás, a szövegértés, és az önálló szövegalkotás képessége is.

Az anyanyelvi kompetencia hiánya az egyik legnagyobb probléma lehet a későbbiekben,


amiben a családnak nagyon nagy a felelőssége.

Mit tehetsz érte?

A mindennapos beszélgetéssel és meséléssel rengeteg teszel ezen képességek optimális


fejlődéséért.
A mesékben rengeteg új szóval, kifejezéssel is megismerkednek a gyerekek, példát
kapnak azok használatára. A folyamatos szövegértés is jelen van a mesehallgatás során,
ezen kívül a mesehallgatás rendkívül jó hatással van a gondolkodási folyamatok fejlődé-
sére is. Az összefüggések kezelésének, a következtetések használatának és a relációszó-
kincs bővítésének fejlesztő módszerei a mesélés és a mesékhez kapcsolódó beszélgetés.

Az olvasással kapcsolatban nagyon fontos


az attitűdváltás: érdemes megerősíteni
már gyerekkorban, hogy az olvasás nem
egy feladat, hanem örömforrás.

Ahhoz, hogy a gyerekek életének minél


szervesebb részét képezzék a könyvek,
fontos, hogy azok a közvetlen környeze-
tükben is helyet kapjanak!
Keress az aktuális időszakhoz kapcsolódó
meséket, és mesélj gyermekednek minden
nap: https://tinyurl.hu/IKXG/
5. Figyelem

A figyelem kulcsfontosságú tényező a hatékony tanulásban,


a kommunikációban, később pedig a munkavégzésben is.

A figyelem segít szelektálni a rengeteg minket érő inger között, és ezáltal meghatározza,
mi az amit észlelünk, majd feldolgozunk.

A figyelem tartósságát, terjedelmét, a koncentráció képességét folyamatosan fejleszteni


kell játékosan már az óvodáskorban, hiszen az iskolai tanulás során már szándékos, tar-
tós figyelemre van szükség. Legfontosabb területei:

hallási figyelem, melynek szerepe van a hangleválasztás és beszédhanghallás során,


vizuális figyelem a betűk, számok formájának elsajátításához,
megfigyelőképesség, amely segít az apró azonosságok és különbözőségek felismerésében,
figyelem koncentráció: tud-e és mennyi ideig képes összpontosítani egy tevékenységre.

Amit tehetsz
A korábban említett mesehallgatás is segíti a figyelmi fókusz megtartását. Ezen kívül
számos figyelemfejlesztő játékot játszhatsz gyermekeddel.
Néhányat itt olvashatsz: https://tinyurl.hu/mq08/

6. Emlékezet

Az emlékezet segítségével az előzőleg átélt, megtapasztalt, megtanult dolgokat képesek


vagyunk elraktározni, majd újra előhívni.
Az emlékezetre szükség van minden gondolkodási műveletnél, és elválaszthatatlan része
a tanulásnak is.

Amit tehetsz
Kérd meg gyermekedet gyakran, hogy meséljen az aznapi élményeiről, ezzel biztatod,
hogy visszaemlékezzen az eseményekre! Idézzetek fel együtt korábbi közös élményeket,
egy-egy elolvasott mese, megnézett film történetét is összefoglalhatja szóban.
Játszhattok sokféle képes-, kártyás-, vagy szóbeli memóriajátékot is.
7. Gondolkodás
A gondolkodási műveletek kialakítása kiemelten fontos az iskoláskor előtt, hisz a tanulási
folyamat minden egyes területén szükség lesz rájuk.

Ezek a gondolkodási műveletek az alábbiak:

összehasonlítás: külső- majd belső tulajdonságok alapján,


ok-okozati kapcsolatok felismerése,
általánosítás és konkretizálás, azaz a dolgok tulajdonságainak felismerése, majd
ezekből egy konkrét jellemző kiragadása,
analízis - szintézis: az egész részekre bontása, majd a részek egyesítése,
relációk felfogása: két dolog közötti kapcsolat megnevezése (pl. kisebb-nagyobb)

A kisgyermek az ún. cselekvő gondolkodástól a képi gondolkodáson át eljut a fogalmi


gondolkodásig. Iskoláskorban az elraktározott cselekvéses tapasztalatok után már képes
lesz fejben megoldani az egyes problémahelyzeteket, kialakul a fogalmi gondolkodása.

Amit tehetsz
Számtalan gondolkodtató játék áll rendelkezésre, például a barkochba, a kakukktojás
játékok, vagy a logikai gondolkodást fejlesztő játéktípusok.

Ezeken kívül érdemes törekedni rá, hogy a gyerekek a felmerült problémahelyzetre


önállóan keressenek megoldásokat. Ennek során jó, ha biztosított számukra a többszöri
próbálkozás, kísérletezés, megoldási variációk kipróbálása.

A gondolkodási műveleteket játékosan fejlesztő egyszerű ötleteket találsz az alábbi


bejegyzésekben:
https://jatsszunk-egyutt.hu/jatsszunk-matematikat-hova-valo/
https://jatsszunk-egyutt.hu/jatekos-matematika-hazikos-jatek/
https://tinyurl.hu/zR2M/

A tippeket megnézve látni fogod, hogy


milyen nagy jelentősége lesz a gondolko-
dási folyamatoknak a matematikai
ismeretek elsajátítása során is.
8. Önismeret
Milyen is vagyok?

Ez a kérdés magába foglalja egyrészt a gyermek saját testéről alkotott


tudását, másrészt a belső identitása, énképe megalapozását.

Fontos, hogy egy óvodás gyermek ismerje testrészeit, azok elhelyezkedését, ugyanis
ez lesz a kiindulópont ahhoz, hogy a téri irányokat képes legyen helyesen megtanulni
és alkalmazni. Gondolj csak bele, írás, olvasás esetén mennyire fontos, hogy tudjuk, hol
van a füzet, könyv bal és jobb oldala, milyen irányban haladunk, mely betűelem kerül
a vonal alá és fölé.

Az önismeret másik területe az identitás, énkép alapjainak lerakása, a belső tulajdonságok,


illetve a saját jellem megismerése. Már kisgyermekkorban érdemes a gyerekek szintjének
megfelelően foglalkozni az önismeret kérdésével és segíteni a gyerekeket önmaguk és
mások megismerésében.

Fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek azzal, mi az ami számukra örömet okoz,
mikor éreznek félelmet, dühöt, és ezeket az érzéseket meg kell tanulniuk megnevezni,
később pedig kezelni is. Ehhez nélkülözhetetlen a szülői támogatás.

Amit tehetsz
Lehetőség szerint biztosíts neki tükröt, amelyben teljes méretben láthatja magát, biztasd
az önálló öltözködésre, mosakodásra - ezek a tevékenységek mind segítenek neki, hogy
megismerje saját testrészeit, ezen keresztül pedig önmagát.

Ebben a bejegyzésben sokféle játékötletet olvashatsz, amelyek segítik a gyerekeket a


külső és belső tulajdonságaik megismerésében:
https://jatsszunk-egyutt.hu/milyen-is-vagyok/

Támogasd és segítsd elő gyermeked önálló véleményalkotását, visszajelzéseid alapján


törekedj arra, hogy önmagáról pozitív énképe alakuljon ki.

Beszélgess vele sokat, légy rá kíváncsi, válaszold meg a kérdéseit, és add meg számára
azt az alapvető érzelmi biztonságot, amely a kiegyensúlyozott, stabil személyiségének
alapja lesz majd!

Szülőként fontos feladatunk az érzelmi intelligencia alapjainak lerakása is. Mit tehetsz
ezért óvodáskorban? Erről olvashatsz ebben az összeállításban:
https://jatsszunk-egyutt.hu/erzelmi-intelligencia-ovodaskorban/
9. Kreativitás
A kreativitást nem csak a manapság divatos értelemben – a különböző kézműves,
vizuális tevékenységek tekintetében – használhatjuk.

Tágabb értelemben azt jelenti, hogy képesek vagyunk akár látszólag egymástól távol
álló dolgokat is összekapcsolni, és így újszerű megoldásokat találni egyes probléma-
helyzetekre. Talán hallottad már azt a kifejezést, hogy „gondolkodj a dobozon kívül”,
vagyis ne csak a megszokott dolgokat ismételd.

Ilyenkor a meglévő tapasztalatainkat, információinkat gondoljuk újra, és így jutunk


megoldáshoz. A legnagyobb felfedezések, újítások nem jöhettek volna létre kreatív
gondolkodás nélkül. Erre a képességre nyugodtan mondhatjuk, hogy egész felnőtt
életünk során szükségünk lesz.

Amit tehetsz
Fontos, hogy fenntartsuk és kielégítsük a gyerekek kíváncsiságát, megválaszoljuk a
felmerülő kérdéseiket. Problémahelyzetekben ne adjunk megoldást a gyerekeknek,
hagyjuk, hogy kitalálják a megoldást. Ehhez eleinte türelem, támogatás és biztatás
kell.
Bizonyos tevékenységek prioritást kapnak a kreativitás támogatása, fejlesztése szem-
pontjából. Ilyenek például a művészetek, a dráma- és szerepjátékok, mindenféle alkotás,
vagy a konstruáló, és építőjátékok, amelyek önálló alkotásra inspirálnak.

Legyenek a játékeszközök inkább egyszerűek, úgynevezett „nyílt végű” játékok, amelyek-


ből a gyermek kreativitása szerint bármi lehet. Ilyen például az egyszerű fakocka, kavi-
csok, botok, vagy sokféle építőjáték.

Hagyd unatkozni a gyereket!


Előbb-utóbb ki fogja találni,
hogy mihez kezdjen, és ebben
pont a kreatív gondolkodás
fogja őt segíteni.

Ha mindig kész megoldást


adsz a számára, pont a fejlődés
lehetőségét veszed el tőle.
10. szociális készségek

A szociális készségek olyan „viselkedéstechnikai eszközök”,


amelyek fejlődése leginkább gyermekkorban befolyásolható.

A gyerekek szociális kompetenciájának alakulásában a korai társas kapcsolatok nagy


jelentőséggel bírnak. A bölcsőde, vagy óvoda az első olyan helyszín, ahol napi szinten
része a gyermek egy családon kívüli közösségnek.

Ebben az időszakban tudja elsajátítani, megalapozni azokat a kompetenciákat, amelyek


a társas együttléthez nélkülözhetetlenek leszenk. Ehhez azonban a mi segítségünkre is
szüksége van.

A kortárscsoport mindenek-
előtt az együttes élmény meg-
élését teszi lehetővé.

A játék során a gyermek együtt


lehet, együtt tevékenykedhet
a többiekkel, közösen szerez-
het tapasztalatokat másokkal,
egyre több információhoz jut
saját magáról és a világról.

Amit tehetsz
Érdemes tudatában lenned, hogy napi szinten példák vagyunk a gyerekek számára azzal,
hogyan viselkedünk, kommunikálunk társas közegben, hogyan kezeljük az érzéseinket,
hogyan viszonyulunk másokéhoz.
Ebben az életkorban a gyerekek utánzás során elsajátítják ezeket a technikákat, így csak
azt várhatod tőlük a társas készségek terén, amit magad is gyakorolsz.

A játékok közül a társas - és szabályjátékok erősíthetik a közösségi érzést, a csapatszelle-


met, a valahová tartozást. Az óvodás gyerekek szerepjátéka is nagyon jó terep az együtt-
működés, konfliktusmegoldás, és sokféle társas kompetencia gyakorlására.
Bábjáték, drámajáték során is fejlődhetnek a szociális készségek.

A szerepjátékok jelentőségéről, és arról, hogyan segítheted benne kisgyermekedet,


itt olvashatsz bővebben: https://tinyurl.hu/YetA/
Fejlődési mérföldkövek

Vannak-e meghatározott fejlődési mérföldkövek?

Minden gyermek a saját ütemében fejlődik. A gyermekek egy része előrébb tart a fejlő-
désben, míg másokat fejlődésbeli késés jellemez.
Ezzel együtt léteznek fejlődési mérföldkövek, amik segítenek a szülőnek támpontot adni
és ezekre szükség is van.

Szükséges ugyanis, hogy a gyerekek a kritikus fontosságú elemi alapkészségekben


iskolába lépés idejére a megfelelő fejlettségi szintet el tudják érni.

Előtted áll tehát a döntés lehetősége, szülőként mennyi felelősséget vállalsz annak érde-
kében, hogy gyermeked fontos alapvető készségei életkorának megfelelően kialakulja-
nak.
Természetesen ez a részedről időt, és energiát igényel, de messzemenően pozitív hatása
lesz gyermeked későbi életére vonatkozóan.

Amennyiben az olvasottakkal kapcsolatban bármilyen kérdés merült fel benned,


keress bizalommal az alábbi email címen: hello@sagianita.hu

Várlak szeretettel továbbra is a Játsszunk együtt! oldalon, ahol sok-sok játékos ötlet áll
rendelkezésedre ahhoz, hogy sokoldalúan támogathasd gyermeked képességeinek
fejlődését!

Sági Anita

You might also like