AZ ÉLETMINŐSÉG KIALAKÍTÁSA, AZ EGÉSZSÉGES ÉLETVEZETÉS

ESETFELVETÉS
Judit 3 gyermekes családanya. Gyermekei a 3 éves Zoltán, az óvodás 5 éves Zsófia és az iskolás 7 éves
Dávid egészséges, életvidám gyermekek. A kiegyensúlyozott házasságban nevelődő gyermekek sok
szülői törődést kapnak, mindennapjaik jókedvűen, sok öröm közepette telnek. Judit sokat tesz ezért,
mégis sokszor aggodalommal tekint gyermekeire. Azon tépelődik, vajon jól neveli gyermekeit?
Mindent megtesz azért, hogy a gyermekek egészséges felnőttek legyenek? Megvédte vagy egyáltalán
meg tudja védeni a gyermekeit mind azoktól a káros környezeti hatásoktól, amelyek befolyásolják
egészségüket? Megfelelő a család életmódja és életstílusa az egészséges generáció felneveléséhez?
Minden feltételt biztosított gyermekeinek a megfelelő életminőségükért?

Szakmai információ – audio hanganyag (mellékelve)

Naponta használjuk a fogalmat: jó életminőség, megfelelő életminőség. Tudjuk valójában ez a
fogalom mit takar? Lennart Nordenfelt, az egészség és életminőség összefüggéseit kutató svéd tudós
megfogalmazása alapján az életminőség lényegében a boldogsággal azonos, s hétköznapi értelemben
az élettel való elégedettség, illetve elégedetlenség mértékeként lehet leginkább definiálni. Valóban
csak ennyi lenne? 1964 -ben ilyen meghatározás született: „céljaink elérését nem mérhetjük
bankszámlánk nagyságával, csak az emberek életminőségének javulásával”. Vagy nézzük az
Arisztotelész féle boldogság definíciót, miszerint" az életminőség a boldogsággal azonosítható". Ilyen
egyszerű lenne meghatározni ezt a fogalmat?

Ismereteim alapján azt mondanám, hogy a fogalom egy összetett folyamatot takar. Talán a következő
meghatározás mutatja meg az életminőség lényegét: "azon fizikai és pszichológiai jellemzők
összességének tekinthetők, amelyek meghatározzák, hogy egy adott személy mennyire érzi magát
egészségesnek, s mekkora örömöt talál tevékenységeiben és életvezetésében"

ÉLETMINŐSÉG
Mit nevezhetünk egyáltalán életminőségnek? ( audio hanganyag)..
Az életminőség kérdésköre több tudományterület érdeklődésének középpontjában áll. Az
életminőséghez kapcsolódó kutatások egymással szinte párhuzamosan indultak meg a vizsgálatok az
orvostudomány, a szociológia és a pszichológia egyes kutatóműhelyeiben. Mindhárom, az
életminőség vizsgálatával foglalkozó nagyobb tudományterületen hatalmas irodalom áll
rendelkezésre a téma kutatói számára, ugyanakkor azok nincsenek átfedésben egymással,
megállapításaikat egymástól függetlenül eredeztetik. Éppen ezért az életminőség kutatás előtt álló
egyik legnagyobb kihívás, hogy a sokdimenziós fogalomrendszer egyes területein felhalmozódott
ismeretek integrálásra kerüljenek. Ebben a tananyagban megpróbáljuk értelmezi az életminőség, az
életvezetés fogalmát. Megkeressük azokat a tényezőket, amelyek pozitívan vagy negatívan
befolyásolják életminőségünket. Megvizsgáljuk milyen módon lehetne befolyásolni életvezetésünket,
életmódunkat

1. Életminőséget meghatározó tényezők

Az életminőséget számtalan tényező határozza meg. Ezeket a tényezőket jelentősen befolyásolja a
gazdasági és társadalmi környezet, melyben a személy él. A körülmények egyes esetekben
befolyásolhatatlanok, máskor kellő odafigyeléssel, gondossággal megváltoztathatók Más életstílust
képviselnek a különböző társadalmi csoportok a lakhatási vagy vagyoni állapotuk miatt. A rendezett
családban felnövő gyermek egészségnevelése sok esetben tudatosabb, mint az elhanyagolt
gyermeké. Nagyon sok példát és élethelyzetet lehetne felsorolni, hogy mi minden befolyásolhatja az
egyén életminőségét. Ebben a fejezetben a legfontosabbakat „átbeszéljük”

Egészség fogalma
Az egészség meghatározó az életminőség szempontjából. A beteg, vagy valamilyen fogyatékossággal
élő személy életminősége nem azonos az egészségesével. Az egészség felfogható a testi, lelki és
szociális jólétállapotaként, mint ahogyan a WHO 1946-ben rögzítette ezt.

Az egészség egy nap mint nap dinamikusan változó állapot melyet számos tényező meghatározz így
a makro és mikro környezetünk (család, iskola, munkahely), a társadalmi helyzetünk, a társadalom
berendezkedése, szociális intézkedések, öröklött tulajdonságaink, szokásaink. Ha az egészség
egyensúlya megbomlik valamilyen okból betegség keletkezhet. Az egészségi állapot külső és belső
viszonyok összessége, melyek között a személy él és amelyek hosszabb, rövidebb ideig jellemzik.

Az egészségfogalom fejlődése

Az egészség az egész szóból származik. A világegyetem egyik legfontosabb alapja az egyensúly. Így
van ez a saját testünk esetében is. Az emberi szervezet „egységes egész” felfogása Platónnál jelent
meg először. Neheztelt az egyes görög orvosokra, akik nem az egész szervezetet kezelték. A teste
nem lehet meggyógyítani a lélek gyógyítása nélkül.

Naturalista felfogás:

A szervezet egészsége a társadalmi normáktól független. Egészséges az a szervezet, amely a

környezetéhez jól alkalmazkodik, beteg az, amelyik nem.

Normativista felfogás:

Az egészség a társadalmi normáktól függ. Egészségesnek számít az az ember, aki képes ellátni azokat
a feladatokat, amelyeket a társadalom elvár tőle.

Az egészség hármas – WHO:

Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, s nem csupán a betegség, a nyomorékság
hiánya.

A három összetevő kölcsönhatása – példa:

-          a pszichés izgalmak testi tünetekkel járnak pl. szapora pulzus, verejtékezés, pirulás.

-          A romló életkörülmények következtében (munkanélküliség, hajléktalanság), gyakoribb az

alultápláltság, a szervezet ellenálló képessége csökken – betegség (pl.TBC).

-          A munkanélküliség anyagi problémához, szorongáshoz, depresszióhoz, önértékelési

problémához, szenvedélybetegséghez vezet.

-          Hosszantartó betegségek hatnak az anyagi helyzetre, a pszichés állapotra, a társadalomban

elfoglalt helyzetre.

Az egészség egy életen át tartó aktív folyamat, mely magába foglalja :

-          Az egészségi állapot változásait

-          Az egészség átmeneti romlását

-          Az egészség javíthatóságát, fejleszthetőségét.

 Az egészségi állapot fogalma, befolyásoló tényezői

Az egészségi állapot azoknak a külső és belső viszonyoknak az összessége, amelyek között a személy
létezik, s amelyek hosszabb-rövidebb ideig jellemzik.

Külső befolyásoló tényezők:

-          A természeti környezet (éghajlat, levegő, ivóvíz stb.)

-          Társadalmi környezet, amelyet az élet-és munkakörülmények határoznak meg

-          Életkörülmények (kerestem lakás, táplálkozási viszonyok)

-          Egészséges munkakörülmények (ellenkező esetben foglalkozási betegségek, üzemi balesetek).

Belső befolyásoló tényezők: örökletes adottságok.

Az egészségkultúra az egészség megőrzésére és fejlesztésére irányuló egységes cél és eszközrendszer

a hozzá kapcsolódó magatartással együtt, tehát maga az életmód ahogy élünk a mindennapokban. Az
egészségi állapot és az életmód szoros kölcsönhatásban állnak. A rendszeres testmozgás a helyes
táplálkozás, a higiéné, a káros tényezők elkerülése mind hozzátartozik az egészséges életmódhoz. A
helyes életmódra nevelést már gyermekkorban el kell kezdeni. Életmód azoknak a körülményeknek,
külső, belső tényezőknek, szokásoknak az összessége amelyek jellemzőek ránk, amelyek között élünk.
A helyes életmódot az amely mellett megőrizhetjük és fenntarthatjuk testi lelki egészségünket, ezt a
képességet el kell sajátítani, úgy kell kialakítani hogy mindennapi életünk szerves része legyen. Így a
helyes és egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek kerülése, testi higiénia mellett a rendszeres
testmozgást is be kell iktatni az életünkbe.

Az egészségkultúra fogalma és összetevői:

  Az egészségkultúra az általános kultúra része.

Kultúra szűkebb értelemben csak a tudományt, a művészetet, az oktatást és a közművelődést jelenti,

míg tágabb értelmezés szerint magába foglalja az anyagi kultúrát, a társas érintkezés kultúráját és a
szellemi kultúrát.

A kultúra azoknak az anyagi és szellemi értékeknek az összessége, amelyeket az emberi társadalom a

történelme folyamán létrehozott.

A személyiség fejlődésnek feltétele, hogy a kultúra elemeit az ember elsajátítsa – ezt a kultúrát
nevezzük kulturáltságnak, műveltségnek.

A kultúrák környezet függőek, a táj és az éghajlat, a szokások, az életmód, a nemzeti hagyományok, a

művészetek és nem utolsó sorban a közös nyelv minden népben sajátos kultúrát hoz létre.

A személyiség harmonikus fejlődését, az egyén műveltségének gazdagítását az államnak kell

biztosítania a közművelődésen és az intézményein keresztül.

Feladata:
  Általános műveltség

 Társadalomtudományi,

  természettudományi,

  művészeti,

 műszaki,

 egészségügyi,

 a testi és környezeti kultúra gyarapítása,

 a világnézet

 a magatartás

 az életmód

 ízlés fejlesztése.

Az egészségkultúra átszövi az életünket.

Az egészségkultúra alapfogalmai:

 Egészségi ismeret

Az egészségi ismeret az egyén egészséggel kapcsolatos tájékozottsági szintjét jelzi.

Elsajátítása kisgyermekkortól kezdve folyamatos, pl. ismerje az ember a saját testét, a helyes életmód
követelményeit, az egészséget veszélyeztető tényezőket.

Egészségi készség

Az egészségi készségek az egészségi követelményeket biztosító tevékenységek, amelyek magas fokú

begyakorlottságot tesznek lehetővé anélkül, hogy tudatosan ellenőriznénk.

Pl. személyi higiéné, a mozgás, a helyes táplálkozás.

Egészségi szokás

A szokás nem más, mint begyakorlott cselekvéssor, amit automatikusan, figyelem ráirányítása nélkül
végzünk.

Kialakításának a feltételei:

-          gyermek – család (viselkedési minták)

-          következetesség (mindig ugyanolyan formában)

-          utánzás

-          ne legyen kényszer

-          megszilárdítás, továbbfejlesztés

-          iskolai nevelés (pl. a hiányosság pótlása)

-          a kortársak befolyásoló hatása

-          tömegtájékoztatás

A választott életmód, így a szokások kialakulása nemcsak az egyéntől függ, hanem gazdasági,
társadalmi, kulturális, tradicionális és biológiai tényezőktől is.

Egészségi szükséglet

Az egészségi szükséglet az emberi élet folyamatosságát és fejlődését biztosító feltételek rendszere.

Alapvetően fontos:

-          a légzés

-          a megfelelő hőmérséklet

-          a táplálkozás és a folyadékfogyasztás

-          a pihenés, mozgás

-          a tisztálkodás

-          a szaporodás.

Egészségmegőrzés és egészségvédelem
 Az egészségmegőrzés olyan aktív folyamat mely során egészségünket megtartjuk és képesek
vagyunk fejleszteni. Az egyéni és társadalmi egészségmegőrzést és fejlesztés segítik elő minden
országban a higiéné programokkal

Az egészségmegőrzés és egészségvédelem korunk egyik legfontosabb feladata. (Audio hanganyag)

A lakosság tömeges migrációja, az iparosítás napról napra változó mesterséges környezete, a városok
robbanásszerű fejlődése és a környezeti ártalmak halmozódása nyomán az igények és gondok
koncentráltan, tömegesen jelentkeznek. Mindezek következtében a társadalmibiológiai egyensúly
megőrzése halaszthatatlan szociálpolitikai feladattá lépett elő. A lakosság egészségi állapota az
elmúlt három évtizedben drámai mértékben romlott. Egyértelműen súlyosbítja a lakosság
egészségügyi kilátásait az ország megváltozott gazdasági struktúrája, a munkanélküliség, a
reáljövedelmek csökkenése, a lakosság széles rétegeit érintő elszegényedés. Mégis azt támasztják alá
a hazai és nemzetközi tapasztalatok,hogy van esély az egészségvédelemre.

Lelki egészségvédelem (audio hanganyag)

Lelki egészségvédelem fogalma többféleképpen meghatározható: „Nem csupán a pszichés
megbetegedések és magatartászavarok megelőzésére, hanem lelki egészségvédelem, mégpedig
pozitív értelemben, mindazoknak a folyamatoknak és intézkedéseknek, tevékenységeknek
összessége, amelyek az emberi személyiséget és közösségi kapcsolatot erősebbé, fejlettebbé,
magasabb szervezettségűvé teszi "(Buda B. 1995) A fogalom szó szerinti értelmezése szerint a lélek
egészségének védelmét, megőrzését jelenti, az az olyan egészséges életmód, életforma kialakítását,
amelyben a személy számára adottak az optimális testi, lelki, társas fejlődés feltételei.” (Bugán A,
1995)

„Napjainkban a lelki egészségvédelem ( mentálhigiéné ) már nemcsak egészségügyi , pszichiátriai,

gyógyító tevékenység, hanem szemlélet, és elméletrendszer, interdiszciplináris megközelítési mód,
amely a pszichés működészavarok megelőzési lehetőségeire és az egészséges lélektani folyamatok és
személyközi kölcsönhatások fejlesztésére irányul” ( Bóta M. Győri K. )

Egészséges életmód

Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek között, és ahogyan élünk, amelyek

ránk jellemzőek és meghatározzák egyéniségünket.

Az egyénre jellemző, részben a nevelés során, részben a környezet hatására kialakult napi
tevékenységek, szokások összességét életmódnak nevezzük.

Életmód olyan magatartások, tevékenységek összessége, amelyeket az adott körülmények között

viszonylag szabadon választhatunk meg. Az egyén hozza meg életmódjával kapcsolatos magatartási
döntéseit, azonban részben körülményei (kultúra, társadalmi helyzete..), részben személyisége
(stresszkezelési képessége, érzelmi motivációja) a választás lehetőségeit erősen behatárolják.

Az életstílusban megnyilvánuló életmódbeli elemek egyszerre tükrözik személyes identitásunkat és

társadalmi helyzetünket. A magatartási döntéseknél sokszor nem mindig az egyén belső szükségletei
és motivációi szerepelnek legfontosabb okként, hanem például egy csoportba tartozás vágya, vagy a
társadalmi pozícióval járó szerepvállalások.

Életmód a kultúra része, az a mód, ahogyan a mindennapi életünket megéljük az adott

társadalomban.

A kultúrának azt a részét, amely az egészségünkkel összefüggő magatartásformákat szabályozza,

egészségkultúrának nevezzük. Az egészségkultúra tükrözi a társadalomban uralkodó értékrendet, és
azt is, hogy ebben az egészség, mint érték, milyen hangsúlyt kap.

Az életvezetés, mint folyamat

A születésünktől a halálig, folyamatosan alkalmazkodnunk kell környezetünkhöz. Életünk elején és

gyakran a végén is, mások gondoskodására szorulunk. Természetes törekvésünk, hogy mielőbb
önállóak, önellátóak legyünk, sorsunkat megfelelően tudjuk irányítani, és ezt az állapotot minél
tovább megőrizzük. Csak megfelelő testi és lelki harmóniában képzelhető el jó életminőség.

Egészséges életmód főbb követelményei:

-          Személyi higiéné

-          Egészséges táplálkozás

-          Több mozgás

-          Stressz tűrés, stressz kezelés

-          Baleset megelőzés

-          Kiegyensúlyozott szexualitás

-          Nemdohányzás

-          Kevesebb alkoholfogyasztás

-          Időben orvoshoz fordulás

-          Egészségüggyel való együttműködés

-          Környezet tisztelete és védelme.

Egészséges életmód kialakítására ható tudományág, a közegészségtan és a közegészségügy, melyeket

a higiéné foglal magába.

Család szerepe az egészségvédelemben – (audio hanganyag)

Az egészségnevelésben Jelentős szerepe van a családon belüli kommunikációnak és
metakommunikációnak. A családban történő nevelés kialakítja a helyes életvezetési mintákat, segíti a
családi hagyományok őrzését, ápolását, a szeretet megismerését, mindezeket egy pozitív szülői minta
segítségével. Ugyancsak a családban sajátíthatja el a gyermek a társas viselkedés szabályait,
szocializációs hatás révén. A családban a gyermeknek nyújtott pozitív értékrendszer erősíti a
személyiséget. Prevenciós szemlélet követését, helyes egészségi magatartás kialakítását az
egészséggel-betegséggel kapcsolatos családi szocializációs hatások határozzák meg.

A család szerepe az egészséges életvitel kialakításában

A  család fő funkciói:

 gazdasági

 fogyasztói

 reprodukciós

 szocializáló-nevelő

 regeneráló-ápoló

Jelentős szerepe van a családon belüli belső kommunikációnak és metakommunikációnak!

Erősítheti vagy gyengítheti a családi kapcsolatot (hitelesség).

A szülői példamutatás szerepe az életmódbeli szokások kialakulásában (audio hanganyag)

Az emberi viselkedési szokások örökletes és környezeti hatások miatt alakulnak ki. Vajon ezek a
hatások, milyen mértékben befolyásolják az egyén szokásait? Erre a kérdésre, bárhogy is keressük a
választ, ez gyakorlatilag minden esetben eldönthetetlennek bizonyul. Legfeljebb az lehet segítség
számunkra, hogy a külső vagy a belső körülményeknek van-e nagyobb jelentősége a szokások
kialakulásában.

A gyermekek fokozatosan, ahogy nőnek maguk választják ki a legfontosabb értékeket az életük

összes területére. Mikor már képesek arra, hogy belássák a hosszú távú érdekeiket, akkor választanak
maguknak értékeket. Ezeket az értékválasztásokat pedig nem befolyásolás nélkül teszik. Több
irányból is érheti őket befolyás, de az elsődlegesen ezt a szüleiktől kapják meg. A leginkább
megmaradó szokások a gyermek első éveiben már kialakulnak. A gyermekek ekkor formálhatóak a
legjobban. Minél hamarabb kezd a gyermek a jó szokásokat követni, annál jobban megmaradnak
ezek a pozitív szokások. A gyermekekre hatással van a környezetük, és legtöbb időt életük elején a
szüleikkel töltik. Ezért is őket tekintik elsődleges követendő mintának. Ahogy növekednek, úgy
lesznek a kortársaik, tanáraik és más példaképek erőteljes hatással rájuk. De az első pár évben a
legnagyobb hatással a szülő gyakorol a gyerekre. Serdülőkorban az értékek megszilárdulása már
nyilvánvaló lesz, ami hátterében a családban képviselt normák és a szülők tekintélyelvűsége áll.
Ezáltal kialakul a tudatos egészségmagatartás, amely védelmet nyújthat a negatív ingerekkel
szemben. Amikor nem kedvezőek a tanult és látott minták, ez megalapozza a fiatal egészséggel
kapcsolatos értékítéletét. Az egészségkultúrát nagyban befolyásolja az adott közeg társadalmi
helyzete, és a családi modell, mivel a gyermek első szocializáló közege a családja. A család 14 szerepe
nagyon fontos, mert nagy szerepük van a különféle szokások kialakításában, mint a táplálkozás, és a
testmozgás.

Erősítő kapcsolatok:

 helyes életvezetési minták követése

 családi hagyományok őrzése, ápolása

 a családi kapcsolat a szeretetre épül

 pozitív szülői minta

 a családban sajátíthatja el a gyermek a társas viselkedés szabályait, szocializációs hatás révén

 pozitív értékrendszer erősíti a személyiséget

 Modellt nyújt a gyermek számára és a család többi tagjai részére is.

 Prevenciós szemlélet követését, helyes egészségi magatartás kialakítását az egészséggel-

betegséggel kapcsolatos családi szocializációs hatások határozzák meg.

A káros szokások megelőzésében a családi nevelés alapvető fontosságú. Ha a családban káros

szokások honosodnak meg, az hibás mintát ad a gyermekek számára. (pl. dohányzás,
alkoholfogyasztás). Az egészségkárosító élvezeti szerek fogyasztása a „felnőttség” utáni vágy, az
önállóság megszerzésére irányul.

A családok belső gondjai és feszültségei megsokszorozzák a családi egészségnevelés problémáját. A

válsághelyzetben lévő emberek, gyakran az evésben, ivásban keresik a feloldódást, mozgásviláguk
beszűkül, tétlenné válnak.

Fontos megelmlíteni a szokás fogalmát: begyakorolt cselekvéssor, ami tehermentesíti a tudatot. A

cselekvést mindig ugyanolyan formában hajtatjuk végre a gyerekkel, tehát következetesek vagyunk.
Fontos a szülői példamutatás.

Egészség szempontjából a szokások lehetnek károsak, illetve hasznosak. A gyermek az

egészségkultúra első és megalapozó elemeit a családban szerzi meg. Döntő szerepe van a szülőnek
abban, hogy milyen viselkedési mintákat, szokásokat alakít ki.

 Kialakításánál figyelembe kell venni:

-         a gyermek korát

-         életkori sajátosságokat

-         egyéniséget

-         rendszeresség

-         következetesség

Tehát, a család szerepe és jelentősége az egészséges életvitel kialakításában nem csupán

abból áll, hogy a helyes családi élet kialakításával elősegíti a gyermek fejlődését, fokozatos
önállósulását, a különféle makroközösségekbe való beilleszkedést, vagyis a szocializációt. A család
mindezen túl olyan lelki-érzelmi atmoszférát képes megteremteni, amely légkörben a szocializációs
feladatait, kötelezettségeit a leghatékonyabban tudj megvalósítani.

Olyan légkört kell kialakítani a családban, ahol a testi-lelki kötődési szükséglet, összetartozás tartós
átélése elégül ki.

A családnak fontos feladata, hogy felkészítse gyermekeit a felnőtt életre, segítse identitásuk
kialakulását.

Az egészséges életmódra nevelés komplex folyamat. Alapja a gondosan összeállított, a gyermek

számára is átlátható, logikus és könnyen elfogadható napirend. Következetes alkalmazása, a
rugalmas változtatások megbeszélése megalapozza a gyermekekben az egészséges életritmus
kialakításának igényét.

- Az alvási szokások, étkezési szokások, higiénés szokások, mozgás, játék, szabadidős tevékenység
kiépítésére. 
Az esti elalvás szertartásait már kisgyermekkortól ki lehet alakítani, és ki is kell alakítani, ami minden
nap meghatározott időben, meghatározott tevékenységhez kötve  (fürdés, mese) jelenjen meg.
Fontos, hogy a gyermek korának, igényének megfelelő, de legalább 8 órai alvást biztosítsunk. Így nem
lesz problémás a kisiskoláskorban az elalvás sem, pihenten tud figyelni, és koncentrálni a másnapi
iskolai feladatokra. 

- A gyermekek étrendjét  (tejtermékek, sok gyümölcs, zöldségfélék, szénhidrát, húsfélék megfelelő

aránya) életkoruknak, igényeiknek megfelelően szükséges kialakítani. A gyermekekben
tudatosíthatjuk a helyes táplálkozási szokások fontosságát, egészségre gyakorolt hatásukat. 
- Fontos a személyes higiénés szokások (napi tisztálkodás, fogmosás, étkezések előtti kézmosás)
kialakítása, folyamatos gyakoroltatása, rögzítése egyaránt. Hangsúlyoznunk kell e szokások
fontosságát, a betegségek megelőzésében betöltött szerepét. 
- A mindennapos friss levegőn való sport játék, szabadidős tevékenység biztosítása az egészséges
személyiségfejlődés része. 
- A jól szervezett, szakszerűen irányított szabadidő fejleszti a testi, lelki, szellemi egészséget, az
akaratot, jellemet, cselekvési képességeket, erkölcsi arculatot, kulturált magatartást, esztétikai
érzéket, alakítja a társas kapcsolatokat. 

Vegyük figyelembe az alábbiakban felsorolt fogalmakat egy család szempontjából- mit is értünk
alatta la hogyan befolyásolhatóak

Napirend: az életvezetés az egymás után következő napok tevékenységeinek összessége.

Életmódnak nevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek közt, és ahogyan élünk, melyek
jellemzők ránk és meghatározzák egyéniségünket.

Egészséges életmód összetevői: táplálkozás, mozgás, higiéné, szórakozás, pihenés, lakóhely,

munkahely. Az életmód lehetőé teszi az egészség megőrzését, az aktív, hosszú életet.

Egészséges az életmódunk akkor, ha:

– helyesen táplálkozunk,

– eleget mozgunk,

– testünket edzéssel kondícióban tartjuk,

– kerüljük a szervezetünkre kedvezőtlen hatásokat,

– megfelelően tisztálkodunk, öltözködünk,

– gondot fordítunk a külsőnkre,

– megfelelő az időbeosztásunk,

– tanulunk, kulturálódunk, lelkünket és szellemünket is gondozzuk.

A rendszeres sportolás előnyei:

-         nagyobb az állóképesség, több az energia

-         könnyebb és tudatosabb stresszkezelés

-         testi- lelki harmónia

-         fokozottabb szellemi koncentrációs képesség és kitartás

-         erősebb aktív izomzat és csontrendszer kialakulása

-         nyugodtabb, mélyebb alvás, mely elősegíti a szervezet gyorsabb regenerálódását

-         szív- érrendszeri, mozgásszervi és elhízással járó betegségek megelőzése

-         tökéletes testtartás

Mozgás lehetséges módjai:

-         a sportág megválasztásánál figyelembe kell venni a korosztályoknál az életkori, nemi és

pszichikai sajátosságokat

-         szabadidősportként is mindenféle sportág űzhető, a lényeg a mozgás heti többször

-         olyan sporttevékenységet kell választani, ami eléggé érdekel bennünket ahhoz, hogy kitartsunk
mellette
-         mindegy, hogy mit sportolunk, a lényeg, hogy élvezzük, örömet és szórakozást valamint
kikapcsolódást jelentsen

-         a mozgás megválasztásakor vegyük figyelembe az eddigi életvitelt

Szabadban végezhető mozgás:

-         futás, biciklizés, görkorcsolyázás, labdarúgás, úszás…

Lakásban végezhető gyakorlatok:

-         has- hát- comb- fenék erősítő gyakorlatok

Iskolában végezhető gyakorlatok:

-         vannak iskolában végezhető ülő, illetve álló gyakorlatok

-         gerinctorna, nyújtózkodás, fejforgatás, fejdöntés, vállak felhúzása, törzskörzés

Házi feladat:
  1.feladat: Ismeretségi köréből egy 30 éves édesanya keresi fel Önt tanácsot kérni. 4 éves kisfia 3
hónap alatt 5 kg-ot gyarapodott. Ő és férje is súlyfelesleggel küzd, s nem szeretnék, ha gyermekük is
hasonló sorsra jutna. Adj életmódbeli tanácsot a szülőknek a gyermekük életmódjával kapcsolatosan!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:

- a család szerepe az egészséges életvitel kialakításában

- a nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában

- a megerősítés a jutalmazás szerepe a gyermek nevelésében

- a rendszeres sportolás előnyei

- a mozgás lehetséges módjai kisgyermekkorban

- Az egészséges táplálkozás összetevői kisgyermekkorban

- - a túlzott tápanyagfelvétel következményei

2.   feladat: Segítséget kér öntől a fiatal anyuka első osztályba induló gyermeke részére az
egészséges életmódnak megfelelő napirend összeállításában. A gyermek félénk, nagy az
alvásigénye, étvágytalan, sok édességet eszik, keveset mozog.

Adj tanácsot a megfelelő napirend kialakításához! A feladat megválaszolása során az alábbi

szempontokra térjen ki: a napirend fogalma, az egészséges életmód meghatározása és az ezt
befolyásoló tényezők ismertetése, a nevelés szerepe az egyén szokásainak kialakításában, a család
szerepe az egészséges életvitel kialakításában, a testi erő fenntartása, a rendszeres sportolás
előnyei, mozgásprogramok, gyakorlatok kiválasztásának szempontjai

3.kérdés: Mit nevezhetünk egyáltalán életminőségnek és mik az életminőséget meghatározó

tényezők?
4.kérdés: Mi az egészségi szokás kialakulásának feltételei?

5.kérdés: Mi a család szerepe az egészséges életvitel kialakításában:

Soroljon fel olyan tevékenységeket, amelyeket naponta elvégez, és elősegíti a helyes életmód
gyakorlását! Sorolja fel, melyek azok az ismeretek, amelyeket a családjában egészségnevelés

mik a család fő funkciói?

Gondolkodj el, hogy mit jelenthet az a szó, hogy szokás, megszokás illetve a n evelés szerepéről
az egyén szokásainak kialakításában

A rendszeres sportolás előnyei:

Mozgás lehetséges módjai:

Szabadban végezhető mozgás:

-         futás, biciklizés, görkorcsolyázás, labdarúgás, úszás…

Lakásban végezhető gyakorlatok:

-         has- hát- comb- fenék erősítő gyakorlatok

Iskolában végezhető gyakorlatok:

-         vannak iskolában végezhető ülő, illetve álló gyakorlatok

-         gerinctorna, nyújtózkodás, fejforgatás, fejdöntés, vállak felhúzása, törzskörzés