AZ ÉLETMINŐSÉG KIALAKÍTÁSA, AZ EGÉSZSÉGES ÉLETVEZETÉS

ESETFELVETÉS
Judit 3 gyermekes családanya. Gyermekei a 3 éves Zoltán, az óvodás 5 éves Zsófia és az iskolás 7 éves
Dávid egészséges, életvidám gyermekek. A kiegyensúlyozott házasságban nevelődő gyermekek sok
szülői törődést kapnak, mindennapjaik jókedvűen, sok öröm közepette telnek. Judit sokat tesz ezért,
mégis sokszor aggodalommal tekint gyermekeire. Azon tépelődik, vajon jól neveli gyermekeit?
Mindent megtesz azért, hogy a gyermekek egészséges felnőttek legyenek? Megvédte vagy egyáltalán
meg tudja védeni a gyermekeit mind azoktól a káros környezeti hatásoktól, amelyek befolyásolják
egészségüket? Megfelelő a család életmódja és életstílusa az egészséges generáció felneveléséhez?
Minden feltételt biztosított gyermekeinek a megfelelő életminőségükért?

Szakmai információ – (bővebben hanganyag – Az egészségmegőrzés és egészséges életmód)

Ismereteim alapján azt mondanám, hogy a fogalom egy összetett folyamatot takar. Talán a
következő meghatározás mutatja meg az életminőség lényegét: "azon fizikai és pszichológiai
jellemzők összességének tekinthetők, amelyek meghatározzák, hogy egy adott személy mennyire érzi
magát egészségesnek, s mekkora örömöt talál tevékenységeiben és életvezetésében"

ÉLETMINŐSÉG
Mit nevezhetünk egyáltalán életminőségnek? (bővebben hanganyag – Az egészségmegőrzés és
egészséges életmód)

Az életminőség kérdésköre több tudományterület érdeklődésének középpontjában áll.

Ebben a tananyagban megpróbáljuk értelmezi az életminőség, az életvezetés fogalmát. Megkeressük

azokat a tényezőket, amelyek pozitívan vagy negatívan befolyásolják életminőségünket.
Megvizsgáljuk milyen módon lehetne befolyásolni életvezetésünket, életmódunkat

Életminőséget meghatározó tényezők

Az életminőséget számtalan tényező határozza meg. Ezeket a tényezőket jelentősen befolyásolja a

gazdasági és társadalmi környezet, melyben a személy él. A körülmények egyes esetekben
befolyásolhatatlanok, máskor kellő odafigyeléssel, gondossággal megváltoztathatók. Nagyon sok
példát és élethelyzetet lehetne felsorolni, hogy mi minden befolyásolhatja az egyén életminőségét.
Ebben a fejezetben a legfontosabbakat „átbeszéljük”

Egészség fogalma (bővebben hanganyag – Az egészségmegőrzés és egészséges életmód)

Az egészség meghatározó az életminőség szempontjából. A beteg, vagy valamilyen fogyatékossággal

élő személy életminősége nem azonos az egészségesével.

Az egészség egy nap mint nap dinamikusan változó állapot melyet számos tényező meghatározz így
a makro és mikro környezetünk (család, iskola, munkahely), a társadalmi helyzetünk, a társadalom
berendezkedése, szociális intézkedések, öröklött tulajdonságaink, szokásaink. Ha az egészség
egyensúlya megbomlik valamilyen okból betegség keletkezhet. Az egészségi állapot külső és belső
viszonyok összessége, melyek között a személy él és amelyek hosszabb, rövidebb ideig jellemzik.

Az egészségfogalom fejlődése (bővebben hanganyag – Az egészségmegőrzés és egészséges életmód)

1
 Az egészségi állapot fogalma, befolyásoló tényezői (bővebben hanganyag – Az egészségmegőrzés és
egészséges életmód)

Az egészségkultúra az általános kultúra része, amely átszövi az életünket, tehát maga az életmód
ahogy élünk a mindennapokban. Az egészségi állapot és az életmód szoros kölcsönhatásban állnak. A
rendszeres testmozgás a helyes táplálkozás, a higiéné, a káros tényezők elkerülése mind
hozzátartozik az egészséges életmódhoz. A helyes életmódra nevelést már gyermekkorban el kell
kezdeni. Életmód azoknak a körülményeknek, külső, belső tényezőknek, szokásoknak az összessége
amelyek jellemzőek ránk, amelyek között élünk. A helyes életmódot az amely mellett megőrizhetjük
és fenntarthatjuk testi lelki egészségünket, ezt a képességet el kell sajátítani, úgy kell kialakítani hogy
mindennapi életünk szerves része legyen. Így a helyes és egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek
kerülése, testi higiénia mellett a rendszeres testmozgást is be kell iktatni az életünkbe.

Az egészségkultúra alapfogalmai(bővebben hanganyag – Az egészségmegőrzés és egészséges

életmód):

Egészségi ismeret Egészségi szokás

Egészségi készség Egészségi szükséglet

Egészségmegőrzés és egészségvédelem
 Az egészségmegőrzés olyan aktív folyamat mely során egészségünket megtartjuk és képesek
vagyunk fejleszteni. Az egyéni és társadalmi egészségmegőrzést és fejlesztés segítik elő minden
országban a higiéné programokkal

Az egészségmegőrzés és egészségvédelem korunk egyik legfontosabb feladata (bővebben

hanganyag – Az egészségmegőrzés és egészséges életmód)

Lelki egészségvédelem (bővebben hanganyag – Az egészségmegőrzés és egészséges életmód)

Lelki egészségvédelem fogalma többféleképpen meghatározható . A fogalom szó szerinti értelmezése
szerint a lélek egészségének védelmét, megőrzését jelenti, az az olyan egészséges életmód, életforma
kialakítását, amelyben a személy számára adottak az optimális testi, lelki, társas fejlődés feltételei.

Az életvezetés, mint folyamat

A születésünktől a halálig, folyamatosan alkalmazkodnunk kell környezetünkhöz. Életünk elején és

gyakran a végén is, mások gondoskodására szorulunk. Természetes törekvésünk, hogy mielőbb
önállóak, önellátóak legyünk, sorsunkat megfelelően tudjuk irányítani, és ezt az állapotot minél
tovább megőrizzük. Csak megfelelő testi és lelki harmóniában képzelhető el jó életminőség.

Egészséges életmód főbb követelményei:

-          Személyi higiéné -          Nemdohányzás

-          Egészséges táplálkozás -          Kevesebb alkoholfogyasztás

-          Több mozgás -          Időben orvoshoz fordulás

-          Stressz tűrés, stressz kezelés -          Egészségüggyel való együttműködés

-          Baleset megelőzés -          Környezet tisztelete és védelme.

-          Kiegyensúlyozott szexualitás

2
Egészséges életmód kialakítására ható tudományág, a közegészségtan és a közegészségügy, melyeket
a higiéné foglal magába.

Család szerepe az egészségvédelemben

(bővebben hanganyag – A család szerepe az egészségvédelemben és egészségnevelésben)

Az egészségnevelésben jelentős szerepe van a családon belüli kommunikációnak és

metakommunikációnak. A családban történő nevelés kialakítja a helyes életvezetési mintákat, segíti a
családi hagyományok őrzését, ápolását, a szeretet megismerését, mindezeket egy pozitív szülői minta
segítségével. Ugyancsak a családban sajátíthatja el a gyermek a társas viselkedés szabályait,
szocializációs hatás révén. A családban a gyermeknek nyújtott pozitív értékrendszer erősíti a
személyiséget. Prevenciós szemlélet követését, helyes egészségi magatartás kialakítását az
egészséggel-betegséggel kapcsolatos családi szocializációs hatások határozzák meg.

A  család fő funkciói:

 gazdasági  szocializáló-nevelő

 fogyasztói  regeneráló-ápoló

 reprodukciós

Jelentős szerepe van a családon belüli belső kommunikációnak és metakommunikációnak!

Erősítheti vagy gyengítheti a családi kapcsolatot (hitelesség).

A szülői példamutatás szerepe az életmódbeli szokások kialakulásában (bővebben hanganyag – A

család szerepe az egészségvédelemben és egészségnevelésben)

A gyermekek fokozatosan, ahogy nőnek maguk választják ki a legfontosabb értékeket az életük

összes területére. Mikor már képesek arra, hogy belássák a hosszú távú érdekeiket, akkor választanak
maguknak értékeket. Ezeket az értékválasztásokat pedig nem befolyásolás nélkül teszik. Több
irányból is érheti őket befolyás, de az elsődlegesen ezt a szüleiktől kapják meg. A leginkább
megmaradó szokások a gyermek első éveiben már kialakulnak. A gyermekek ekkor formálhatóak a
legjobban. Minél hamarabb kezd a gyermek a jó szokásokat követni, annál jobban megmaradnak
ezek a pozitív szokások. A gyermekekre hatással van a környezetük, és legtöbb időt életük elején a
szüleikkel töltik. Ezért is őket tekintik elsődleges követendő mintának. Ahogy növekednek, úgy
lesznek a kortársaik, tanáraik és más példaképek erőteljes hatással rájuk. De az első pár évben a
legnagyobb hatással a szülő gyakorol a gyerekre. Serdülőkorban az értékek megszilárdulása már
nyilvánvaló lesz, ami hátterében a családban képviselt normák és a szülők tekintélyelvűsége áll.
Ezáltal kialakul a tudatos egészségmagatartás, amely védelmet nyújthat a negatív ingerekkel
szemben. Amikor nem kedvezőek a tanult és látott minták, ez megalapozza a fiatal egészséggel
kapcsolatos értékítéletét. Az egészségkultúrát nagyban befolyásolja az adott közeg társadalmi
helyzete, és a családi modell, mivel a gyermek első szocializáló közege a családja. A család 14 szerepe
nagyon fontos, mert nagy szerepük van a különféle szokások kialakításában, mint a táplálkozás, és a
testmozgás.

Erősítő kapcsolatok:

 helyes életvezetési minták követése

 családi hagyományok őrzése, ápolása

3
  a családi kapcsolat a szeretetre épül

 pozitív szülői minta

 a családban sajátíthatja el a gyermek a társas viselkedés szabályait, szocializációs hatás révén

 pozitív értékrendszer erősíti a személyiséget

 Modellt nyújt a gyermek számára és a család többi tagjai részére is.

 Prevenciós szemlélet követését, helyes egészségi magatartás kialakítását az egészséggel-

betegséggel kapcsolatos családi szocializációs hatások határozzák meg.

  A káros szokások megelőzésében a családi nevelés alapvető fontosságú. Ha a családban káros

szokások honosodnak meg, az hibás mintát ad a gyermekek számára. (pl. dohányzás,
alkoholfogyasztás). Az egészségkárosító élvezeti szerek fogyasztása a „felnőttség” utáni vágy, az
önállóság megszerzésére irányul. A családok belső gondjai és feszültségei megsokszorozzák a családi
egészségnevelés problémáját. A válsághelyzetben lévő emberek, gyakran az evésben, ivásban keresik
a feloldódást, mozgásviláguk beszűkül, tétlenné válnak.

Tehát, a család szerepe és jelentősége az egészséges életvitel kialakításában nem csupán

abból áll, hogy a helyes családi élet kialakításával elősegíti a gyermek fejlődését, fokozatos
önállósulását, a különféle makroközösségekbe való beilleszkedést, vagyis a szocializációt. A család
mindezen túl olyan lelki-érzelmi atmoszférát képes megteremteni, amely légkörben a szocializációs
feladatait, kötelezettségeit a leghatékonyabban tudj megvalósítani.

Olyan légkört kell kialakítani a családban, ahol a testi-lelki kötődési szükséglet, összetartozás tartós
átélése elégül ki. A családnak fontos feladata, hogy felkészítse gyermekeit a felnőtt életre, segítse
identitásuk kialakulását. Az egészséges életmódra nevelés komplex folyamat. Alapja a gondosan
összeállított, a gyermek számára is átlátható, logikus és könnyen elfogadható napirend. Következetes
alkalmazása, a rugalmas változtatások megbeszélése megalapozza a gyermekekben az egészséges
életritmus kialakításának igényét.

- Az alvási szokások, étkezési szokások, higiénés szokások, mozgás, játék, szabadidős tevékenység
kiépítésére. .

Egészséges életmód összetevői: táplálkozás, mozgás, higiéné, szórakozás, pihenés, lakóhely,

munkahely. Az életmód lehetőé teszi az egészség megőrzését, az aktív, hosszú életet.

Egészséges az életmódunk akkor, ha:

– helyesen táplálkozunk, – megfelelően tisztálkodunk, öltözködünk,

– eleget mozgunk, – gondot fordítunk a külsőnkre,

– testünket edzéssel kondícióban tartjuk, – megfelelő az időbeosztásunk,

– kerüljük a szervezetünkre kedvezőtlen – tanulunk, kulturálódunk, lelkünket és

hatásokat, szellemünket is gondozzuk.