Témakörök: - Egészségnevelés célja, feladata, területei - Egészséges életmódra nevelés - Család és az intézmény együttműködése
Készítette: Bárányosné Király Eszter
Egészségnevelés
Az egészségnevelés fogalma a WHO meghatározása szerint: „az egészségnevelés
(healht education) tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, melyek segítik az egyént és a közösséget egészségük előmozdításban tudásuk bővítésével, életmódjuk, magatartásuk alakításával. „ https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/Eg%C3%A9szs%C3%A9gnevel%C3%A9s
A sikeres egészségnevelés legfontosabb pedagógiai módszertani alapelve a motiváció.
Egészségnevelés célja Egészségnevelés célja : az egészség-kulturáltság kialakítása szintjének emelése, s ezzel az egyén alkalmassá tétele arra, hogy az egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga kielégítse. Elősegíti az egészség kialakítását, megtartását, a betegség megelőzését és az egészségi állapot helyreállítását. Az egészségnevelés minden esetben a személyiségre irányul. Kisgyermekekkel kapcsolatban feladat Elősegíteni a gyermek felelősség vállalását. Egészséges életmódra kell bíztatni. Lehetőséget kell adni, hogy bizonyíthassa, fizikai, lelki, szociális erejét. Elősegíteni az önismeretét, önbecsülését. Döntésképesség fejlesztése. Nemi szerepek kialakítása. Nemzeti etikai, erkölcsi, szellemi értékek fejlesztése. Társadalom iránti felelősség kialakítása. Egészségnevelés feladata
Egészségnevelés fő feladata: a meglévő értékekre irányuló, pozitív és aktív prevenciós szemlélet
valamint az aktív egészségtámogató magatartás kialakítása.
Az egészségnevelés egy sokoldalú nevelőtevékenység, mely az egyén felelősségtudatos magatartására
hat. Ez tartalmazza az ismeretek átadását, az egészségi tájékozottság és készségek elsajátítását, a mindennapi rutin, szokások kialakítását.
Legfőbb feladata, hogy az egyén interiorizálja, azaz belsővé tegye mindezeket.
Egészségnevelés területei Az egészségnevelés területén belül beszélhetünk szomatikus nevelésről, pszicho-higiénés nevelésről és szociál-higiénés nevelésről. A három terület egyensúlyban van, bármely mellőzése kihat a másik területekre is. szomatikus: Magába foglalja a higiénés nevelést (személyi és környezeti), a betegségek elkerülését, fittség, állóképesség növelését, baleset-megelőzést, elsősegélynyújtást, táplálkozást, önvizsgálat- önszűrést.
pszichés: Tartalmazza az egészséges életvezetést (napirend, életrend), stressz-elhárítást
(harmónia, rendszeresség), deviancia profilaxisa-t (A társadalom által elfogadott normák, szabályok megszegésére irányuló tevékenység megelőzése.), érzelmi nevelést (együttérző képesség, nonverbális- és metakommunikáció).
szociálhigiéné: A kedvező társas környezet működtetése, kommunikációs nevelés, társadalmi
elkülönülés megelőzése. Egészségnevelés területei
Egészség fejlesztésére, az egészségkárosodás megelőzésére irányuló egészségnevelő tevékenység
az óvodai és bölcsődei nevelés elválaszthatatlan része.
Az egészségnevelés széleskörűen készíti fel a gyermeket az egészség védelmére : edzi erőnlétét,
gondozza lelki életét, valamint fejleszti együttműködési készségét társaival szemben.
Mindhárom terület : testi (szomatikus), a lelki (értelmi,érzelmi,akarati) és a szociális (társas,
Az egészségnevelés fő feladata a gyermekek egészségben való megtartása, szervezetük, edzése,
a stressz hatások feldolgozására való felkészítés. Mindez a mindennapos gondozó-nevelő munka elválaszthatatlan és folyamatos része. Egészségnevelés területei Az egészségnevelés területei óvodában és bölcsődében A gyermek testi épségének védelme. Egészség védelme és fejlesztése, egészséggondozás (öltözködés). Személyi higiénére nevelés (tisztálkodás, wc használat, bőrápolás, haj, fejbőr, köröm, fogápolás, orr, fül, szem). Az egészséges táplálkozás biztosítása. Környezeti higiénia (tisztaság, dekorálás, szellőztetés, világítás, energiatakarékosság). Megfelelő mennyiségű és minőségű mozgás- és játéklehetőség biztosítása. Testi rendellenességek megelőzése, javítása. A világ megismertetése tevékenykedtető módon, cselekvés útján. Értelmi és érzelmi fejlesztés. Egészséges életmódra nevelés Az egészséges életmódra nevelés egy összetett folyamat, melynek alapja a következetes, logikus és gondosan összeállított napirend. Fontos, hogy a gyermek számára is átlátható legyen, illetve könnyen elfogadható. Ezáltal felkelthető benne az érdeklődés egy egészséges életritmus kialakításának (alvási, étkezési, higiénés szokások, testmozgás, játék szabadidős tevékenység megtervezése). Az esti elalvás rendszere kisgyermekkortól kialakul; minden nap meghatározott időben és meghatározott tevékenységhez kapcsolódva történik. Ezt a szokásrendszert alkalmazzák az intézményekben is a délutáni alvás alkalmával, melyet az otthoni légkörben a szülők is alkalmazni tudnak. A gyermekek táplálkozását, étrendjét is nagyban befolyásolhatjuk (tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök, szénhidrátok és húsfélék fogyasztása). Figyelembe kell vennünk életkorukat és igényeiket. A helyes táplálkozási szokások tudatosítása elengedhetetlen a megfelelő fejlődés érdekében. Egészséges életmódra nevelés
A személyes higiénés szokások kialakítása is nagyon fontos, és ki kell hangsúlyoznunk azok
betegségmegelőző szerepét is.
A napi tisztálkodást, fogmosást, étkezések előtti kézmosást folyamatosan gyakoroltatnunk kell
annak érdekében, hogy azok szokásokká alakuljanak a gyermekekben.
Nagyon fontos hangsúlyoznunk a friss levegőn való sportolást és játékot.
A család és az intézmény együttműködése
A gyermek életében a legfontosabb társak a szülők, pedagógusok, nevelők.
A szülőket megfelelően informálni kell az intézmények egészségfejlesztési programjairól, mely által aktív részvevőkké válnak (otthon, családi környezetben is) és akár tudásukkal is segíthetik az óvoda, bölcsőde munkáját. Források
Dajka szakképzési ismeretek . Kozma Béla Commenius 2009.
A VÁLTOZÁS TUDOMÁNYA 4 LÉPÉSBEN: Stratégiák és operatív technikák annak megértéséhez, hogyan érhetünk el jelentős változásokat az életünkben, és hogyan tarthatjuk fenn azokat hosszú távon