Az SPD-vel élő gyermek általában nem kedveli az általánosan megszokott gyermekkori tevékenységeket

A szenzoros feldolgozási zavar (Sensory Processing Disorder - SPD) jelei

Tények, információk szülőknek a szenzoros feldolgozási zavar (SPD)

jeleiről és tüneteiről

Mi is az a szenzoros feldolgozási zavar?

A Szenzoros Feldolgozási Zavart (Sensory Processing Disorder - SPD) Dr. A. Jean Ayres írta le
először. Az eltérésben azok a folyamatok károsodnak, amelyek során az érzékelt információkat
önszabályozásra, és különböző készségeik fejlesztésére használnák a gyermekek.

A jellegzetes tünetek Szenzoros Integrációs Zavar (Disorder of Sensory Integration - DSI) néven is
ismertek.
Az érzékelés különböző típusai közül egy vagy több is érintett lehet egyszerre.

Az iskolába lépők 5-13 %-a mutat SPD-s tüneteket. Nagyobb részük - 4:3 arányban - fiú.

Az SPD-vel élőknek gyakran vannak nehézségei az alábbi területeken:

- Figyelem és viselkedés
- Szociális készségek, önbecsülés
- Játék
- Finommotoros/Nagymotoros/Oro-motoros készségek
(finommozgások, nagymozgások, szájmozgás) terén
- Mindennapi élet készségei (pl. étkezés vagy öltözködés)
- Alvás/étkezés/ürítés terén

Ezenfelül az SPD-hez gyakran társulnak egyéb funkciózavarok:

+ Tanulási nehézségek
+ Figyelemzavar
+ Pervazív fejlődési zavar/Autizmus spektrum zavar
+ Beszédzavar
+ Szorongásos zavar/depresszió
+ Viselkedési zavar
+ Intézeti elhelyezés alatt kialakult zavarok

A Szenzoros Feldolgozás Zavarai

Az érzékelés, érzékszervi érzékenység szabályozásának zavara
Általánosan előforduló jelek:

• Zaj hatására könnyen zaklatottá válik

• Túlérzékeny a hangokra
• Nem szereti a köröm, ill. hajvágást
• Nem szeret egyes ruhákat, ha azok bizonyos anyagból készültek, túl szorosak vagy a stílusuk,
kinézetük nem megfelelő számára
• Idegesíti a zokni belső varrása
• Nehezen alszik el vagy alussza át az éjszakát
(elalvási vagy átalvási nehézségei vannak )
 • Kerül bizonyos ételeket, ízük, szaguk, állaguk miatt
• Könnyen elvonják figyelmét vizuális ingerek

Definíció:
A szenzoros (érzékelt, érzékszervekkel felfogott) ingerekre adott válaszok szabályozási zavara folytán, mások
számára semleges ingerek, erős elkerülő vagy egyéb negatív reakciókat váltanak ki. Mindezek gyakran ingadozó
érzelmek formájában nyilvánulnak meg, amelyek stressz hatására súlyosbodnak és a helyzettől függően változóak.

Szenzoros differenciálás zavara

Általánosan előforduló jelek:

 gyakran ugrál az ágyon

 lökdösődik, illetve másoknak nekiütközik
 a tárgyakat túl erősen ragadja meg vagy túlzott erővel nyúl a dolgokhoz
 gyakran leejt, lelök vagy feldönt tárgyakat
 szájába veszi, nyalogatja, rágja, szopogatja a tárgyakat
 hatalmas a mozgásigénye, pl. nagyon szeret önmaga körül pörögni
 fél a magasságtól, a hintától vagy csúszdán
 rossz az egyensúlya

Definíció:
A nehézség a beérkező ingerek különbözőségeinek és hasonlóságainak felismerése és minősítése terén van. Ez gyakran
az érintésből származó ingerek, információk feldolgozásának, az izmok feszítettségéből, az izületek helyzetéből és
mozgásából, illetve a fej mozgásából származó ingerek feldolgozásának zavarában mutatkozik meg (propriocepció,
vesztibuláris egyensúly-érzékelés).

A testtartás és látás szabályozásának zavara

Általánosan előforduló jelek:
• a többi gyermeknél gyengébbnek tűnik
• fáradékony, hamar és könnyen elfárad, kimerül
• az ülőhelyén gyakran fészkelődik, áll fel és ül vissza
• ülés közben tartása roggyant, görnyedt, lagymatag
• nehéz számára szemkontaktust tartani, szemmel egyenletes tempóban követni valamit, pl.
olvasni
• gyakran csetlik-botlik, elesik
• nehezebb felemelni a vártnál
• lúdtalpa van

Definíció:
A szabályozási zavar a testtartás, illetve a mozgás optimális összehangolása terén lép fel, mely alacsony
izomtónusban, ízületi instabilitásban, illetve a látás-érzékelés megfelelő használatának zavarában nyilvánul
meg. Gyakran társul hozzá a vesztibuláris rendszer és a propriocepció érintettsége (nehézségek az egyensúly
és a saját testhelyzet érzékelés terén).

Diszpraxia
Általánosan előforduló jelek:

 a mindennapi alaptevékenységek is problémát okoznak, pl. az öltözködés vagy az evőeszköz

használat
 rendetlenül eszik, maszatol, ügyetlenkedik az étkezés alatt
 nehézséget okoz összetett utasítások követése
 erősen igényli az azonos módon ismétlődő dolgokat, a rutint
 ügyetlen a ceruzahasználata, furcsa a ceruzafogása
 rossz a kézírása
 nem szereti vagy nehezen rávehető a sporttevékenységre
Definíció:
Nehézségek a tervezésben és kivitelezésben: a kívánt cél eléréséhez szükséges teendők beazonosítása, a megfelelő
lépések sorba rendezése (mozdulatok megválasztása, összerendezése) majd végrehajtása terén, új, nem megszokott
tevékenységek végzése esetén.
Mindez a szenzoros feldolgozási zavarral élőknél oly jellemző és gyakori problémákban nyilvánul
meg: motoros készségeik gyengék, mozgásaik rosszul koordináltak, ügyetlenek. Ismeretlen
tevékenységek tervezésében és végrehajtásában bizonytalanok. (May-Benson, Teasdale, & Koomar,2006)

Fontos tények a szenzoros integráció zavaráról

Fejlődéstani tudnivalók
(May-Benson, Koomar, & Teasdale, 2006)

 az SPD-t tipikusan gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban észlelik és diagnosztizálják, de végig

kísérheti az embert egész élete során.
 a problémák egyaránt előfordulnak a legkülönbözőbb körülmények között felnövekvő gyerekek körében:
saját családjában felnőtt vagy örökbe fogadott gyermekek esetében ugyanúgy, mint nevelőszülőknél vagy
intézetben nevelkedő gyermekek körében.
 az SPD nem kinőhető probléma, ezek a zavarok átnyúlnak a felnőttkorra, bár néhány területen a
nehézségek mértéke csökkenhet, amennyiben az egyén jól működő stratégiákat dolgoz ki ellensúlyozásukra,
kezelésükre saját maga számára.
 az SPD-vel élő gyermekek - amint azt a szülők feljegyzései rendre alátámasztják - gyakran mutatnak
eltéréseket a normál fejlődésmenettől, ide sorolhatók például a következők
 47 százalékuk sosem megy át a dackorszakon, vagy fellépte rendkívül elhúzódik náluk (kimaradhat
vagy jóval később jelentkezik)
 37% nem vagy alig mászik
 33% csak bizonyos testhelyzetben nyugszik meg csecsemő és kisded korában, és csak speciális
körülmények között érzi jól magát (erős gyermekkori pozicionálási preferenciák )
 32%-nak van alvás problémája
 31 százalékuknak van valamilyen táplálási, étkezési problémája
 28% bizonytalanul, illetve késve kezd lépcsőn járni

 Az SPD a gyermekek érzelmi és fizikai működésének számos területére kihatással van:

 a szenzoros feldolgozási zavar gyakran társul viselkedési problémákkal, a külső hatások hatékony
feldolgozásának és az érzelmi reakciók szabályozásának nehézségei miatt
(Cohen, May-Benson, Teasdale, Callahan, 2006)

 a szenzoros feldolgozás zavarában szenvedő gyermekek társaiknál sokkal szegényesebb

megbirkózási stratégiákkal rendelkeznek, probléma-megoldó képességük lényegesen gyengébb és
ennek hátterében a szenzoros feldolgozás zavara jelentős szerepet játszik
(May-Benson, 1999)

 a gyermeket mozgáskoordinációs zavarai erősen akadályozzák a szabadidős tevékenységekben való

aktív részvételben.
(Koomar & May-Benson, 1999)
Születési és korai anamnézis
(May-Benson, Koomar, & Teasdale, 2006)

 Az SPD-s gyermekek világrajövetelkor gyakran fordulnak elő komplikációk a vajúdás vagy a

születés alatt. Szerény becslések alapján a terhességi és szülési problémák a következőképpen
alakulnak:
 42%-ban fordul elő komplikáció a terhesség vagy a szülés alatt
 32%-ban alkalmaztak eszközös vagy gyógyszeres asszisztenciát, illetve más segítő fogást szülés
alatt
 25%-ban volt valamilyen anyai fertőzés vagy betegség a terhesség alatt
 18%-ban érte a várandós anyát a szokványosnál erősebb stressz hatás
 13% koraszülött - a 36. hét előtt érkezett
 5%-nál fordult elő a köldökzsinór előesése, nyakra vagy törzse tekeredése, illetve sodrottsága

 Úgy tűnik, hogy az SPD-s gyerekeknek nagyobb a kockázata a kora gyermekkori egészségügyi
problémákra, egy 2006-os tanulmány szerint:
 62%-nak volt krónikus: ismétlődő vagy elhúzódó középfülgyulladása
 40 százalékuk allergiás / asztmás
 27%-ukat érték súlyos sérülések, illetve betegségek
 25% születés után besárgult
 20% csecsemő korában hasfájós volt

Családi anamnézis

 Az SPD-s gyermekek szüleire ugyancsak nagy terhek hárulnak. A szülők kompetencia érzésére a
gyermekek szenzoros feldolgozási zavarának súlyossága mérsékelten negatív hatással van, ugyanakkor
jelentős hatással van rá a gyermek viselkedése.

 3 szülőből 1 nyilatkozta azt, hogy feszülté, frusztrálttá, szorongóvá válik az SPD

gyermeke nevelése során
 5 szülőből 2 érzi úgy, hogy nehéz kitalálnia, hogy mi is bántja, zavarja az SPD-s
gyermekét
 3 szülőből 2 érzi úgy, hogy SPD-s gyermekét nevelni gyakran igen nehéz és terhes
feladat, és néha szinte  kivitelezhetetlen, majdhogynem képtelenség

Irodalom és források
Kutatási cikkek
Ahn, R., Miller, L., Milberger, S., &McIntosh, D. (2004). Prevalence of parents' perceptions of sensory
processing disorders among kindergarten children. Am J Occup Ther, 58(3), 287-302.

Cohen, E., May-Benson, T., Teasdale, A., Callahan, M. (2006). The Relationship Between Behaviors Associated
with Sensory Processing and Parents’ Sense of Competence. The Spiral Foundation. 124 Watertown St.,
Watertown, MA 02472.

Koomar, J. & May-Benson, T. (September 25, 1999). Avocational Skillsand Sensory Processing in Typical
Adults. Mass Assoc for Occup Ther Conf, Marlboro, MA.

May-Benson, T. (April 16 – 20, 1999). Sensory Processing and Coping Skills in Children with Sensory
Integrative Dysfunction. Poster presented at the Am Occup Ther Assoc Conf, Indianapolis, IN.

May-Benson, T., Koomar, J., Teasdale, A. (2006). Prevalence of Pre– /Post-Natal and Developmental Factors
in 1000 Children with SPD. The Spiral Foundation. 124 Watertown St., Watertown, MA 02472.
May-Benson, T., Teasdale, A., & Koomar, J. (2006). Prevalence of Sensory Behaviors in Children with SPD.
The Spiral Foundation. 124 Watertown St., Watertown, MA 02472

Könyvek
Ayres, A. (2005). Sensory Integration and the Child: Understanding Hidden Sensory Challenges. Los Angeles:
WPS.

Eide, B. & Eide, F. (2006). The Mislabeled Child. New York: Hyperion.

Klass, P. & Costello, E. (2003). Quirky Kids. New York: Ballentine Books.

Kranowitz, C. (2005). The Out-of-Sync Child. New York: Perigee.

Miller, LJ (2006). Sensational Kids. New York: Putnam.

Weboldalak
www.spdnetwork.org
www.quirkykids.com

***