A társadalomban determinisztikus törvényszerűségek vannak.

Determinisztikus: jelentése előrelátható, ami eleve elrendelt, aminek lehet tudni a következményeit.
A földön a természeti törvények ilyenek.

Azt lehet mondani, hogy a klasszikus szociológusok úgy gondolták, hogy a természeti és a szociológia
törvények determinisztikusak. Van egy ok és egy okozat.
Más szempontból nézve a jövőt meg lehet mondani.

Azt gondolták, hogy a szociológiában determinisztikus szabályok vannak tehát a társadalmi jövőt meg
lehet mondani. Prediktív funkciója van. Jósló funkciója volt a szociológiának.

A 20. század elejére azonban megértettük azt, hogy a társadalomban nincsenek determinisztikus
törvények csupán sztochasztikus szabályok vannak.

A sztochasztikus azt jelenti, hogy véletlenszerű előre nem kiszámolható szabályok vannak. Rajtunk
kívülálló tényezők is befolyásolják ezt.

A modern szociológia tehát szimplán vizsgálja a jelenkori, aktuális társadalmi viszonyokat és a

struktúrát ellemzi.

Conversations of Anthony Giddens: Making sense of modernity

A szociológia tárgya: A szociológia mindig magával az össztársadalommal vagy rétegekkel, vagy

társadalmi csoportok közötti viszonnyal foglalkozik ezt elemzi. Soha nem foglalkozik az
individuummal. Csoportokkal konglomerátumokkal foglalkozik
Kvantitatív és kvalitatív eljárások.

Individuum: Jelentése egyén, egyed a szót gyakran az egyediség egyéniség értelmében használják
Konglomerátum: Jelentése tudományos értelmezésben Részek keveréke; eredetileg össze nem
tartozó elemek, részek laza halmaza, egyvelege

A Kvantitatív eljárás: Kemény módszertannak is nevezett, ami leginkább statisztikai-matematikai

eljárásokat foglal magába. A társadalmi folyamatokat számokkal statisztikai adatokkal írják le.

Kvalitatív: Lágy módszer a Kvalitatív módszertan ezzel szemben sokkal inkább a narratívákon alapul.
Leginkább szociológiai interjúkat használnak.
 Napjainkban

Longitudinális táblázat: Idősoros táblázat

A vezető halálokok okai alapvetői Szociopszichobiokulturális faktorok: Napjainkban a daganatos, a

szív és érrendszeri betegségek okai a Stressz: Gazdasági Válság, Kormányváltozás.
Leginkább szociális társadalmi okai vannak.

Szociopszichobiokulturális: Pácienseket a komplex pszichoszomatikus szemlélet mentén érthetjük

meg a legjobban. Gondos kivizsgálást követően a páciens szociális helyzetétől, szubjektív
betegségképétől és szervi elváltozások típusától, súlyosságától függően, személyre szabottan kell
megtervezni a kezelését.

A társadalmi folyamatokat a szociológia vizsgálja. Az orvostudománynak figyelembe kell venni a

szociológiai kutatásokat. Így jött létre az egészségszociológia.

Marc Lalonde (1974) Legelső kutatási kérdése az volt, hogy vajon az életmód a környezeti tényező,
Egészségügyi ellátórendszer és genetikai faktorok: -Életmód: 43%
-Környezeti tényezők: 19%
-Genetikai Faktor: 27%
-Egészségügy: 11%

1991-ben Oxfordi kutatók megismételték Lalonde kutatását. Kutatási eredményeik szerint

tulajdonképen nem változott semmit.

Összefoglalás: Az égészségszociológia a betegségsprektum a II Világháború után gyökeresen

megváltozott a betegségsprektum a világon a vezető halálokok okai társadalmi tényezőkön
alapulnak, amit a szociológiai a vizsgál. Éppen ezért az Orvostudománynak és a szociológiának az
eredményeit szükséges összevonni, integrálni.

A gyógyításnak interdiszciplinárisnak kell lenni. Több tudományágat kell figyelembe venni a gyógyítás
során.

Interdiszciplináris: jelentése Több tudományt, szakterületet érintő (A tudományterületek közötti

kapcsolatra értendő)

Az egészségszociológia kialakulása az 1950-es évek elején kezdődött az Amerikai Talcott Prsons

általi kezdeményezés volt ő az, aki létrehozott egy interdiszciplináris csoportot. Ő próbálta meg
először létrehozni az egészségszociológiát. Social Studies of health néven. Ez alapján együtt kell
dolgozzon az Orvos, A szociológus, a pszichológus a matematikus: Mindenkinek az volt a célja, hogy
meghatározzák, hogy mi az oka a betegségeknek. Ez a Kezdeményezés 5-7 év után kudarcba fulladt
megszűnt. Ennek oka az volt, hogy az Orvostudomány rendkívül zárkózott, konzervatív volt.
 Az 50-es évek végén 60-as évek elején Sikerült a Szociológiának 4 fontos alágát létrehozni mely az
egészséggel és az egészségüggyel foglalkozik. (Professzionalizáció)

Professzionalizáció: Az a társadalmi folyamat, amelynek során az egyén képességeit fejlesztik, hogy

versenyképessé tegye a szakmáját, és amelynek révén bármely szakma vagy foglalkozás a
legmagasabb integritású és kompetenciájú valódi szakmává alakul.

Sociology in medicine (Orvosi Szociológia): Tulajdonképen az orvosok közössége és a többségi

társadalom közti viszony, kapcsolat. Orvosi szocializáció. Az Orvosi szocializáció arra keresi a választ,
hogy milyen nevelési minták járnak hozzá ahhoz, hogy valaki Orvos legyen. Miért vannak
Orvosdinasztiák

Sociology of medicine (medical sociology): Egészségügyi szociológia. Az egészségügyi szociológia sok

hasonlóságot mutat. Az egészségügyi rendszer hogyan befolyásolja a társadalom egészségügyi
állapotát. Az intézmények milyen minőségű ellátást adnak a társadalom számara. Az USA-ban a
legelégedetlenebbek az egészségügyi ellátással annak ellenére, hogy itt a legfejlettebb és itt kapja a
legnagyobb fókuszt. (Robert Strauss)

Sociology of health (egészségszociológia): Alapvetően arra keresi a választ, hogy milyen társadalmi
tényezők határozzák meg az egészségi állapotot. Azért fontos mert ha definiáljuk azokat a tényezőket
melyek… Területileg, regionálisan meghatározott. Nincsenek kész válaszok. Közép-Kelet európában
Pl.: A szociális kapcsolatok vannak a legnagyobb befolyással az emberekre. (Post-Kommunista
társadalom) (David Mechanic)

Sociology of illness (Betegségszociológia): A betegségek szociológiája a betegségek társadalmi

faktorait gyűjti össze.
 LEGFONTOSABB DEFINICIÓK, BIOLÓGIAI

World Health Organization (WHO) [1948]

Talcott Parsons [1951]
WHO [1984]
Lennart Nordenfelt [1995]

Holisztikus: Teljességre törekvő Komplexitást figyelembe vevő fogalom.

Parsons szerint: Egészségesnek nevezhető az az egyén (Szociológiai értelemben) aki képes társadalmi
funkcióját betölteni (Parsonsi Szociológia elméletben nem más, mint a munka)

Nordenfelt (Dán Kutató) szerint: 2022 január: Négy fontos pillére van az egészségnek:
1. Jól lét (Well-being): Materiális pénzügyi financiális hátteret jelent. (A jövedelem növekedésével az
egészségi állapot is javul) A kiszámítható stabil anyagi helyzet szignifikáns, pozitív és Direkt módon
javítja a mentális és szomatikus állapotot.

2. Egyensúly (Balance): A munka és a családi élet közötti egyensúlyt kell harmonizálni és megtalálni.
(Kondruálni kell a kettőt)

3. Boldogság (Happiness): Nagyon fontos a boldogságot úgy lehet megtalálni, hogy az ember saját
értékrendet alakít ki.

4. Képeség arra, hogy megtudok tenni dolgokat (Ability to do something): Ez leginkább a munka
világában fontos.

KÉT NAGY ISKOLÁT KÜLÖNBÖZTETÜNK MEG

Biostatisztikai elmélet: Egészégesnek nevezhető az az egyén, akinek az orvosi mérések során a

szomatikus funkciói megfelelőnek bizonyulnak.

Holisztikus szemlélet: A holisztikus szemlélet szerint egészségesnek nevezhető az az individum aki

képes céljait elérni.

Napjainkban a tudósok arra hívják fel a figyelmet, hogy a Materiális és a holisztikus szemléletet
egyesíteni (Szintetizálni) kéne.

Nagyon sok meghatározása van az egészségnek a szociológiai definíciója is sokszínű.

 KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK BEFOLYÁSA

A II. Világháború után jólléti társadalmak jöttek létre, főleg Nyugaton, hihetetlen drasztikusan
emelkedtek a nyugdíjak a jövedelmek az életszínvonal évről évre javult és erősödött.

Ahogy nő a jövedelem úgy nő a fogyasztás is.

A jóllét egy kívánt elérendő cél, de a jóllét az mindig környezetrombolással jár. Ha a

környezetszennyezést vissza akarjuk szorítani akkor a jóllétet kell csökkenteni.

A jólléti társadalmak a leg környezetkárosítóbbak.

Többféle környezet károsítást különböztetünk meg:

Légszennyezés: A légszennyezés, ha a trend nem változik akkor 2050-re a vezető halálok a tu. pulmo.
lesz. A légszennyezettségnek az egyik fontos tünete az, hogy a tüdő elkezd öregedni, sérülékenyebbé
betegebbé válik: Asthma, Bronchitis, Tu. Pulmo, Allergia.

Zajszennyezettség: Az egyik nagyon fontos szempont. A Nagy zaj az ötödik perc után idegrendszerre
káros hatásokat fejt ki. Leggyakrabban a Stresszt erősíti, halláskárosodást okoz, alvászavart,
dekoncentrációt és Hypertoniát eredményez.

Talajszennyezettség: Azért fontos mert ezalól nem tudjuk kivonni magunkat. Az emberíség nem tudja
elkerülni. A talaj szennyezetté válik és a növények már a szennyezett talajból gyűjtik az ásványi
anyagokat/ sókat és így bekerül az emberi szervezetbe. Ma már minden egyes növény, állat, ember,
magzat magukban hordoznak műanyagot.

Vízszennyezettség: Legfontosabb betegségek: Cholara, Hepatitis A, Hepatitis B?!

Az emberi szervezet minden egyes tagját és részét éri a környezeti károsítás hatása.

A fenntartható fejlődéssel indult az egész megoldás. Akkoriban azt gondolták, hogy a meg nem újuló
energiaforrások végtelen mennyiségben rendelkezésünkre állnak. Ezeket használjuk fel. Ugyanis
ezek, mint már kiderült folyamatosan károsítják a környezetet.

Megújuló Energiaforrások: Napelemek, Geotermikus fűtés emelet környezeti nevelést is kell

társítani, mint szociális mechanizmust.

2010-es ével elején elindult a Blue Economy akik kidolgozták egy szerkezetet mely a kávézaccból
energiát állít elő.

Kialakul egy Hierarchikus patriarchális rendszer ahol az orvos áll felül. Magas javadalmazás és
presztízs járt vele. Az orvos nem akarta átadni a tudását.
Az igazán nagy fordulat az 1970-es években történt ekkor kezdett megváltozni az Orvos-Beteg
kapcsolat. Egészen pontosan a cukorbetegség kapcsán, ugyanis az orvosok felismerték azt, hogy ha
krónikus idült betegség helyzetében információkat adnak át a beteg részére ezzel terhet vesznek le
az orvoslásról. Ekkor elkezdődött Az Orvosok és a cukorbetegek körben kommunikáció mely során
információt adtak a betegnek betegségei kapcsán ezzel tudta otthol is kezelni a beteg a betegségét.

A társas interakció az orvos és a beteg között eljutott odáig, hogy a betegek könnyen megértették
ezt. Mindez azzal járt együtt, hogy a patriarchális rendszer elkezdett demokratikusabbá válni.

Napjainkban ezek a kapcsolatoknak gyógyító hatása van. AZ ORVOS-BETEG KAPCSOLAT EZÉRT

FONTOS.

A leggyakrabban előforduló problémák a betegség minőségéből származik. A betegség Intimitása és

magánügye miatt hátráltatja a kapcsolat.
Ezzel kapcsolatosan kialakult egy ,,ajtókilincs effektus” min da beteg mind az orvos mást akar.

Ajtókilincs effektus: Mikor egy beteg elmegy az orvoshoz valószínűleg az 5. betegség lesz az igaz
betegség átlagosan, ami miatt valójában jött.

Általában a beteget kb. a 48. másodpercben az orvos megszakítja.

Az orvos beteg kapcsolatoknak sok jellemzője van:

Compliance (Előírásoknak való megfelelés): Az első sajátossága itt az orvos és a beteg közt
hierarchikus a kapcsolat, ahol az orvos aktív utasításokat ad a beteg pedig passzív és végrehajt.

Therapeutic Alliance (terápiás együttműködés): A terápiás együttműködés során az Orvos és a beteg

megegyeznek abban, hogy milyen legyen a terápia. Mi a célja. Megegyeznek az eszközökben az
eljárásokban.

Concordance (Összhang): Itt az összhangnak a lényege, hogy az orvos és a beteg között valamilyen
demográfiai hasonlóság fedezhető fel.
 AZ ORVOS-BETEG KAPCSOLATOK SZOCIOLÓGIAI MODELLJEI.

Az orvostudományban Sigmund Freud mondta először, hogy hagyjuk beszélni a beteget. Azt
mondta, hogy a betegeket (1880-as évek Bécs) hagyjuk beszélni.

Peabody (1927): Az orvosoknak egészen egyszerűen figyelembe kell venni a kapcsolatot. A beteg az
orvost vonatkoztatási pont ként fogja kezelni. Kulcsfontosságú funkciója van a gyógyulásban

Michael Bálint (1955): Azt mondja az orvos olyan, mint a Drog és az Orvos a kommunikációjával
képes annyire manipulálni egy beteget, hogy képes akár a Szavaival is gyógyítani.

Szász-Hollander szociológiai modellje az orvos-beteg kapcsolatban (1956): Azt sugalmazza a modell,

hogy az Orvos-Beteg kapcsolatoknak 3 típusa van:

1. Aktív-Passzív modell: (Activity-Passivity): Az orvos irányít Aktív résztvevő a Beteg pedig

engedelmeskedik ennek.
2. Együttműködés modellje: (Guidance-cooperation): 1956 Bizonyítják, hogy a bizalomnak
fontos szerepe van az orvos beteg kapcsolatban
3. Kölcsönös részvétel modellje: (Mutual participatios): Teljes partnerség az Orvos és a beteg
között

Ezekiel Emanuel (1992): Orvos-Beteg kapcsolati modell, amiben 4 típust különböztetnek meg:

1.Delibratív modell: Az Orvos barátként egy tanárként jelenik meg a beteg számára, ahol az orvos
megpróbálja befolyásolni a beteget, megváltoztatni a gondolkodásmódját, attitűdjét. Itt
tulajdonképen az Orvos csak tanácsokat ad a betegnek.

2. Interpretatív modell: Itt az Orvos már nem tanár, vagy barát, hanem tanácsadói szerepet tölt be.
Megvitatják a kezelés. De az Orvos elfogadja azt, ha a beteg visszautasítja a kezelést.

3. Paternalisztikus: Atyáskodást jelent. Ebben az Orvos-Beteg relációban az Orvos egy bölcs atyaként
jelenik meg, apa figura. Itt már megjelenik a Hierarchikus alá-fölé rendeltségi modell.

4. Informatív modell: Az Orvos szakértőként jelenik meg ebben a relációban. Megvan az Alá-Fölé
rendeltségi viszony ugyanolyan Hierarchikus a kapcsolat, de a beteg bármikor visszautasíthatja az
orvos utasítását.

Mercer etal. (2004): Bizalom és Empátia ez a 2 érték határozza meg a kapcsolati modellt.

Összefoglalva: Az Orvos- Beteg kapcsolatok éveken keresztül Alá-Fölé rendeltségi kapcsolatban álltak
elég kiszolgáltatott rendszerben ez az 1970-es évektől kezd mérséklődni, demokratizálódni.
 ÁPOLÓ-BETEG SZOCIOLÓGIAI MODELLEK

Ez jóval később alakult ki. 1995-ben jelent meg az első empirikus kutatás az Ápoló-Beteg
kapcsolatban. Részben hierarchikus rendszer. Kisebb a különbség a 2 fél közt. Itt az Ápolónak
szükséges nyitnia, kezdeményeznie a kapcsolatot a beteg irányába. A kommunikáción és interakción
(Társas kölcsönhatás mely magába foglalja a verbális és nonverbális kommunikációt) múlik minden.
Annak érdekében, hogy egy adekvát, Helyes ápoló-beteg kapcsolat alakuljon ki. Ez azért fontos
mert mikor egy beteg osztályra kerül általában zavart.
Fontos a kommunikáció során, hogy feladatorientált legyen.
Fontos, hogy az ápoló megértse, hogy feladatot kell ellátnia, nem szabad belemenni
személyeskedésbe és vitákba. Sugalmazd, hogy te, mint segítő vagy/leszel ott.

Graneheim etal. (2001): Elkészítették azt a listát, amely az Ápoló-Beteg kapcsolatot meghatározzák.
1. A beteg személyes életterébe tilos involválódni. Megsérteni.
2. Az egyéni identitás tisztában tartása

MEDIKALIZÁCIÓ

A modern nyugati társadalmakban jelent meg először az 1960-as 70-es évekbe. Ez a Medikalizáció az
Egészségmagatartás és egészségattitűd fejlesztését tűzte ki célul. A medikalizációnak szélsőséges,
extrém radikalizált formái jelentek meg és terjedtek el a 80-as évek elején.
A szélsőséges medikalizáció azt jelentette, hogy már nem csak az egészséget akarják fejleszteni a
társadalomban, amelyek korábban normális állapotként voltak definiálva azok most betegségként
jelennek meg. Most már mindenben betegséget látunk melyet meg kell gyógyítani.

Például: Pattanás, mitesszer, Striák, szőrbenövés, kissé száraz ajkak, kissé sötétebb a szem alja.

Elkezdjük radikálni a korábbi normális dolgokat betegségként definiálni.

A 80-as évek során az egészség és a szépség összeforrott.

A medikalizáció úgy alakítja át az Orvos-Beteg kapcsolatot, hogy a beteg megrendelőként lesz jelen a
kapcsolatban.
 DEVIÁNS VISELKEDÉS

Normaszegő magatartás.

Deviancia szociológiai értelmezése: Társadalmonként és koronként változik. A Viktoriánus Angliában

például, ha egy nő megkívánta a szexet az deviáns viselkedésnek számított. A Szakirodalom az
Öngyilkosságot Deviáns viselkedés ként kezeli. A mentális betegség is ide sorolható. A modern
szociológiai folyóiratok hasonló betegségeket Deviancia közé sorolja.

Alapjaiban Normaszegő magatartást jelent. Sok elmélet megpróbálta leírni a miértjét.

Strukturalizmus (Wallerstein): Konfliktus elmélet. Azt mondja ki, hogy a deviáns magatartásért
alapvetően a társadalmi, gazdasági rendszer tehető felelőssé. Ugyanis ez a környezet az, amely sok
esetben arra serkenti, motiválja az egyént, hogy deviáns viselkedésűvé váljon. Például: Szegénység,
Alacsony iskolai végzettség. Egyéni szocializáció is közre játszik.

Funkcionalista (Parsons): Harmónia elmélet. Ők amelett érvelnek, hogy a Struktularizmus téved

ugyanis csak és maga ez egyén tehető felelőssé. A felelősség teljes áthárítását negálja. Azt mondják,
hogy ez így helytelen ugyanis aki Deviáns viselkedésű azt meg kel büntetni. Eme elmélet szerint
mindenkinek szabad akarata van szóval az egyén dönt a Deviáns viselkedésről.

Szimbolikus interakcionalizmus (Erwin Goffman): Szociálpszichológiai megközelítés. Ebben az

elméletben azt mondja, hogy a strukturalizmus és a funkcionalizmus között van az adekvát
magyarázat a devianciára. Magáért a cselekedetért az egyed a hibás és őt kell büntetni, de a
deviancia fennmaradásáért már sok esetben a társadalom tehető felelőssé. A deviancia
fennmaradását azzal lehet magyarázni, hogy a társadalom az interakcióikon keresztül tartják fent a
Deviáns viselkedésmodellt.

Chicagói iskola: Azt mondja, hogy a deviancia területileg meghatározott tehát a deviáns
magatartásért az felel, hogy ki milyen térségben, milyen régióban él. Tehát vannak olyan kerületek,
ahol deviáns társadalom él. Ez van befolyással az egyénre. Eme állítás szerint magát a deviáns
területet kell felszámolni.
Sok devianciát kiváltó ok van.
Az első az alkoholizmus: Definíciója alapján a függőséget jelenti, akik elvonási tüneteket
provokálnak. Az alkoholizmus körül gyakori a látencia (rejtőzködés). Elitebb társadalmi környezetben
nagyobb a látencia.

Jellinek képlet: Jellinek orosz statisztikus volt, aki táblázata valószínűsíti az alkoholizmus számát. A
májcirrózisban meghalt emberek 2/3-a tartható alkoholistának.
A nők körében jelentősen nő az alkoholizmus aránya.
Az alkoholizmusnak sok hatása van. Elsősorban a központi idegrendszert pusztítja, agresszió,
májzsugor, nyelőcső varix

Családi szinten: Agresszió, munkahely elvesztése, válás.

Drogfogyasztás: A drogfogyasztás MO-n viszonylag új jelenség. Csapdahelyzet alakult ki ugyanis a

Drogosok sok esetben a Kommunista rendszer ellen lázadtak. Nem csak MO-n hanem az összes
posztkummunista társadalomban.

Kiváltó okok, tényezők:

Rossz iskolai teljesítmény
Iskolai környezet el nem fogadása
Tanulási nehézségek
Depresszió, szorongás
Kortárshatás
Szülő-gyerek kapcsolat
Nevelési hibák
Származás
Sok zsebpénz

Drog egyik legnagyobb rizikófaktora a rossz családi környezet.

Öngyilkosság: Ez egy általános trend, hogy a halállal végződő öngyilkosság a férfiak körében
elterjedtebbek. Ám öngyilkossági kísérletek Nők körében gyakoribbak.
(Kivéve Kína)
Orvosok és fegyveres testületek tagjai esetében magasabb az öngyilkosság aránya, mint az átlag.
Falvakban és tanyákon gyakori, pedig urbánus jelenség.
Főként Protestáns vallásúak körében.

Javulás: Depresszió kezelése, értékek stabilizálása.

Ami az öngyilkossággal szembeni legerősebb protektív hatás a társas kapcsolatok.

Beszélünk bumeráng effektusról: Ez azt jelenti, hogy az egyén nem támogató, szupportív
kapcsolatban áll, hanem toxikus, destruktív kapcsolatban. Ez általában kontraproduktív hatást fejt ki.