1.

A népegészségügyi ciklus, az egyes fázisok jellemzői

Megelőző orvostan:

Az orvostudomány azon ismeretanyagainak összessége, amely elméleti alapul szolgál a lakosság egészségének
védelmét és fejlesztését, a betegség és fogyatékosság megelőzését, ill. azok manifesztációjának késleltetését
célzó szakmai tevékenységeihez.

Népegészségtan:

A népegészségügy elméleti alapja. A népegészségügy interszektoriális, a társadalom valamennyi szférájára és

rétegére építő tevékenység az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság
megelőzése érdekében.

A népegészségügy alapvető feladatai:

 a lakosság egészségi állapotának és jóllétének felügyelete
  az egészségi ártalmak és veszélyhelyzetek monitorozása és kezelése
 környezet-egészségügyi, foglalkozás-egészségügyi, élelmiszerbiztonsági és egyéb téren folytatott
 egészségvédelem
 egészségfejlesztés
 betegségmegelőzés és a betegségek korai stádiumban való diagnosztizálása
  az egészséget és a jóllétet szolgáló irányítás biztosítása
 népegészségügyi személyzet biztosítása
 a fenntartható szervezeti struktúrák és finanszírozás biztosítása
 érdekérvényesítés, kommunikáció és társadalmi mobilizáció
 népegészségügyi kutatás

A népegészségügyi ciklus:
1. fázis:
 a lakosság egészségi állapotának és az azt befolyásoló tényezőknek szigorú szakmai szempontok szerint
 elvégzett epidemiológiai elemzése
 alkalmazható módszerek:
o egy-egy adott egészségindikátor és egészség determináns esetében az időbeli
alakulásának jellemzése
o annak megállapítása, hogy valamilyen vonatkozási értékhez viszonyítva történt-e (ha igen,
milyen előjelű és mértékű) változás

Helyzetelemzés:
 az 1. fázis értékelése
 nélkülözhetetlen
o a népegészségügyi problémák azonosításához, jellemzéséhez, rangsorolásához
o az egészségcélok egzakt meghatározásához
o a népegészségügyi programok és akciók tervezéséhez, azok hatékonyságának méréséhez, s a
mindenkori szükséges módosítások megtételéhez

2. fázis:
 a helyzetelemzés adataira építve a problémák beazonosításának és rangsorolásának fázisa

Lehetőségelemzés:
 fel kell tárni, mely problémák kezelésére, milyen lehetőségek kínálkoznak
  ezen elemzésre épülve készülhet el a stratégiai terv, mely már egészségcélokat rögzíti
 egészségcélok: egy vagy több egészségi állapot-mutató változásának tervezett irányát és mértékét
rögzíti

3. fázis:
 azonosított problémák megoldását/mérséklését célzó konkrét egészségfejlesztési programok tervezése
 és megvalósítása
 a megvalósítás kapcsolódik a hatékonyságelemzéshez

Hatékonyságelemzés:
  a program keretében végzett tevékenység eredményes-e, ha igen, milyen mértékben
 az erre adott válasz döntő jelentőségű az elvégzett népegészségügyi tevékenység eredményességének
 megítéléséhez és a további tevékenység tervezése szempontjából
 szükségszerű visszacsatolás az 1. fázishoz
2. Az egészségdeterminánsok fő kategóriái

Az egészség definíciója (WHO):

Az egészség az ember teljes és magas fokú, testi, szellemi és szociális jól-léte, nemcsak egyszerűen a betegség
vagy/és nyomorékság hiánya.

Egészségdeterminánsok fogalma:

Azok az alapvető tényezőket és hatások, melyek az egyén, és kiterjesztett értelemben egy közösség, egészségi
állapotát meghatározzák.

„Health and field model” – az egészségi állapotot befolyásoló tényezők:

 biológia/genetika
 környezet
 életmód
 egészségügyi ellátás
 külső és belső tényezők egyaránt meghatározóak  komplex rendszer  a megelőzés komplex feladat,
nemcsak az egészségügyé

Dahlgren és Whitehead réteges egészségmodellje:

Egészségdeterminánsok:

Legfőbb kategóriák:
 jövedelmi támogatottság (jövedelmi viszonyok)
 társadalmi támogatottság (szociális ellátórendszer fejlettsége)
 iskolázottság
 foglalkoztatottság és munkakörülmények (gazdasági helyzet)
 fizikai környezet, magatartási- és életmód tényezők
 egészségügyi szolgáltatások fejlettsége és elérhetősége
 genetikai (biológiai) tényezők, kulturális sajátságok
3. A társadalmi egyenlőtlenségek mérése, a társadalmi környezet egészségi állapotot
befolyásoló szerepe (példák)

A lakosság társadalmi-gazdasági klasszfikációja:

I. csoport:
 tulajdonosok
 birtokosok
 nagyvállalkozók
 szellemi szabadfoglalkozásúak

II. csoport:
 magasabb iskolai végzettségű közalkalmazottak és beosztottak (pl. pedagógus, vállalati középvezetők)

III/N csoport:
 nem manuális munkát végzők
 irodai szellemi munkások

III/M csoport:
 manuális munkát végzők
 a termelőmunkát közvetlenül irányítják
 kiemelt szakmunkások
 művezetők

IV. csoport:
 valamilyen szakképzettséggel rendelkező fizikai munkások
 szakmunkások
 betanított munkások
 kis családi gazdaságot fenntartók

V. csoport:
 alacsony képzettségű segédmunkások
  képzetlen szakmunkások
 kisegítő munkások

A társadalmi környezet egészségi állapotot befolyásoló szerepe:

 azokban az országokban, ahol az egy főre jutó jövedelem a legalacsonyabb, ott a legrövidebb a
 születéskor várható élettartam és a legmagasabb a csecsemőhalálozás
 fellépő problémák lehetnek:
o alultápláltság
o zavartalan pihenés hiánya
o nem megfelelő személyi higiéné
o fűtési és öltözködési problémák hideg időszakokban
 fertőző betegségek előfordulása megnőtt: régebben a TBC, hastífusz, stb pusztított, ma inkább a
 HIV jellemző
 a szegényebb rétegeknél gyakrabban fordulnak elő az alábbi betegségek:
o agyi érkatasztrófák
o súlyos atherosclerosis
o tüdőrák
o ajakrák
o gyomorrák
o májzsugorodás
  a magasabb szociális csoportokat érintő
betegségek: 
 o acut myocardialis infarctus
 o stroke
o mentális egyensúly felborulását tükröző adaptációs
zavarok
 o diabetes
o elhízással kapcsolatos betegségek
 o epekövesség
o vastagbélrák, végbélrák
 o emlőrák
 az orvoshoz fordulás gyakorisága és mikéntje is eltér a különböző társadalmi szinteken:
o I. csoport: a szűrővizsgálatokon ritkán vesznek részt, viszont amikor orvosi ellátást
vesznek igénybe, a compliance nagyon jó, jellemzően megengedhetik maguknak a
legmagasabb minőségű orvosi ellátást
o II. csoport: szűrővizsgálatokon gyakrabban vesznek részt, főleg mert a munkaadó megköveteli
azt. Jóval ritkábban választanak maguknak orvost, gyógyintézetet.
o III. csoport: főleg a nők, gyakrabban fordulnak orvoshoz, és ezek nagy része megalapozatlan.
A III./N kategóriába sorolható emberek compliance-e megközelíti az I. kategóriába tartozó
emberekét. A III./M kategóriába sorolható embereké viszont nagyon alacsony
o IV-V. csoport: túlnyomó többségük nem tudja hogy mikor kell orvoshoz fordulni, gyakran nem
értik az együttműködés módjait és fontosságát.

A társadalmi egyenlőtlenség mérése:

  iskolai végzettség
 foglalkoztatottság/munkanélküliség
 gazdasági helyzet: gazdagság-szegénység
 lakóhely, település
 életkor, nem
4. A prevenció szintjei, az egyes szintek jellemzése

A prevenció célja:
 az egészség megőrzése és fejlesztése
 a betegség minél korábbi felismerése és gyógyítása
 a beteg ember élettartamának növelése és az idő előtti halálozás távoltartása

A prevenció szintjei:

Primer prevenció:
 feladata:
o az egészség fenntartása, erősítése  egészségfejlesztés
 célja:
o a betegség kialakulásának megakadályozása
o a kiváltó tényezők és rizikófaktorok felszámolása
 célcsoportja:
o az egész populáció  populációs stratégia
o az egyén  rizikócsoport stratégia
  egészségfejlesztés:
o az egyén egyre fokozottabb mértékben válik képessé saját erőforrásai hatékonyabb
mozgósítására, s ezzel egészségi állapotát a lehető legmagasabb szintre emelheti

Szekunder prevenció:
 feladata:
o hatékony terápia
o aktív gyógykezelés
o szövődmények kialakulásának megakadályozása
 célja:
o a betegségek korai felismerése szűrővizsgálatokkal
 célcsoportja:
o betegek

Tercier prevenció:
 feladata:
o rehabilitáció
 célja:
o a betegség késői komplikációinak megelőzése
 célcsoport:
o betegek

Prevenciós stratégiák:

Populációs stratégiák:
 az egész lakosságot veszi célba
 radikális
 az egyén számára kevés előnyt kínál

Rizikócsoport stratégia:
 egyénre szabott
 költséghatékony
  a résztvevők motiválhatók
 szűrővizsgálatot igényel
Fenotípus prevenció:
  határterület a primer és a szekunder prevenció között
 a genetikai eredmények népegészségügyi hasznosítása
5. Az egészségfejlesztés definíciója és fő területei az Ottawai Karta szerint (példák
az egyes területekre)

Az egészségfejlesztés fogalma:

Az a folyamat, mely során az egyén egyre fokozottabb mértékben válik képessé saját erőforrásai hatékonyabb
mozgósítására, s ezzel egészségi állapotát a lehető legmagasabb szintre emelheti.

Az egészségfejlesztés célja:

Mindazon - politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, környezeti, viselkedési és a biológiai - tényezőknek,

feltételeknek a kedvezővé tétele, amelyek az egészségre hatást gyakorolnak

Az egészségfejlesztés kulcsterületei: az Ottawai karta

A Karta megfogalmazása szerint az egészségnek vannak bizonyos alapfeltételei, úgymint béke, lakás, oktatás,
élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség,
amelyeket az egészség javításához biztosítani kell.

1. az egészséget támogató politikai gyakorlat:

  a legkülönbözőbb ágazati politikai döntések egészségre gyakorolt hatását mérlegeli
 a legkülönbözőbb ágazati politikai döntések egészségre gyakorolt hatását is mérlegeli
  a helyi, térségi, országos szintű politika befolyásolja az egyén és a lakosság egészségét
 Pl.: dohánytermékek adójának növelése -> csökken a dohányterméket használók száma -> javul a
lakosság egészségi állapota

2. az egészséget segítő természeti, gazdasági, társadalmi környezet kialakítása:

 A környezet, ahol az emberek születnek, élnek, tanulnak, játszanak, dolgoznak és öregszenek
 pl. caries megelőzése fluorozással

3. helyi közösségi akciók erősítése:

  a közösséget hatalommal ruházzuk fel, majd háttér információkkal, módszertani ajánlásokkal látjuk el
 pl. Észak-Karélia Program

4. A mindennapi élet alternatívái közül az "egészségesebb választására" való egyéni képességek

fejlesztése
 tudatosan létrehozott tanulási lehetőség, mely célja az egészséggel kapcsolatos ismeretek,
 tudás, készségek bővítése, elmélyítése
 pl. a fogamzásgátlás módszertanát tárgyaló és az arra szolgáló eszközök bemutatását is tervező tanulási
lehetőség

5. Az egészségügyi szolgálat új hangsúlyainak kialakítása a megelőzés érdekében:

 az egészségügyi dolgozó gyakran bizalmas kapcsolatba kerül a társadalom nagy részével
 ezt a kapcsolatot kell kihasználni az egészségnevelésre – minimális intervenció
 pl. dohányzásról való leszoktatás:
o minden beteget minden megjelenés alkalmával megkérdezünk, hogy dohányzik-e és ezt
rögzítjük
p o ha igen, röviden elmagyarázzuk, hogy ez hogyan járul hozzá az aktuális panaszának
betegségének fennállásához
o megkérdezzük, hogy a beteg abba akarja-e hagyni a dohányzást
o ha igen, leszoktatást segítő tanácsokkal, gyógyszerekkel látjuk el, majd pedig 1 héten belül
visszarendeljük konzultációra, vagy felajánljuk a telefonos konzultációt
o ha nem, az ismételt találkozásokkor az első ponttól kezdve haladunk ismét
6. Az egészségfejlesztés különböző megközelítései, az egészségfejlesztés
színterei

Egészségfejlesztési modellek:

Orvosi-megelőző jellegű:
 cél:
o a betegségtől/nyomorékságtól mentesség
 jellemzése:
o támogatja az orvosi/egészségügyi beavatkozásokat
o tanácsadás, oktatás
o média kampányok, poszterek, bemutatók
 pl.: dohányzás
o cél: tüdő-, szív- és egyéb dohányzással kapcsolatos betegségektől való
mentesség
o tevékenység: ösztökélni az embereket, hogy törekedjenek a dohányzással
kapcsolatos betegségek esetében a korai felismerésre és kezelésre

Magatartás-viselkedés változás:
 cél:
o a betegségtől mentes állapot elősegítő egyéni viselkedés kialakítása
 jellemzése:
o attitűd és viselkedésváltozás elősegítése az egészséges életmód elfogadását
elősegítendő
 pl.:
o cél: viselkedésváltozás a dohányzástól a nem dohányzás felé
o tevékenység: meggyőző oktatás, hogy a nem dohányzók ne szokjanak rá, a
dohányzók pedig hagyják abba

Nevelési megközelítés:
 cél:
o a megfelelő ismeretekkel rendelkező egyének nevelése
 jellemzése:
o információ az egészséget romboló okokról és hatásokról
 pl.:
o cél: a kliens értse meg a dohányzás káros hatásait és képes legyen eldönteni,
hogy dohányozzon vagy ne
o tevékenység: a kliensek informálása, segíteni őket, hogy feltárják a saját
értékeiket, attitűdjüket, és döntsenek; megtanítani őket, hogy hogyan hagyják
abba a dohányzást, ha akarják

Kliens/beteg centrikus megközelítés:

 cél:
o a kliensekkel együtt dolgozni, azok saját érdeklődési területének megfelelően
 jellemzői:
o a kliensek által meghatározott egészséggel kapcsolatos vonatkozásokkal,
választásokkal és cselekvésekkel foglalkozik
 pl.:
 o a dohányzásellenes vonatkozásokat csak akkor veszik figyelembe a kliensek,
ha érdekli őket

Társadalmi változások:
 cél:
o természeti és társadalmi környezet, amely elősegíti az egészséges életmód
választását
 jellemzői:
o politikai és társadalmi cselekvések a természeti és társadalmi környezet
megváltoztatására
 pl.:
o cél: tegyük a dohányzást társadalmilag nem elfogadottá, így könnyebb lesz
nem dohányozni
o tevékenység: nem dohányzás minden nyilvános helyen, kevésbé hozzáférhető
legyen a cigaretta, dohányzással kapcsolatos hirdetések korlátozása

Az egészségfejlesztés résztvevői, célcsoportjai:

 A célcsoportok azok a csoportok, amelyek érdekében folyik az egészségfejlesztő
tevékenység, amelyek élvezik e tevékenységek előnyeit.
 családot tervezők és családot bővítők (egészséges életkezdet)
 gyermekek, fiatalok
 idősek
 nők
 hátrányos helyzetű etnikai kisebbségek
 szegény rétegek
 kockázati csoportok

Az egészségfejlesztés színterei:
 Egészséges óvodák
 Egészséges iskolák
 Egészséges munkahelyek
 Egészséges kórházak
 Egészséges városok
 Egészséges falvak
 Egészséges közösségek
7. A demográfia fogalma, felosztása; a strukturális demográfia célja, feladata,
adatforrásai

A demográfia fogalma:

Népességtudomány. Vizsgálja, leírja és közli a népesség számát, összetételét, területi elhelyezkedését és ezek
változásait, a változásokat kiváltó tényezőket.

A demográfia felosztása:
 strukturális demográfia:
o a népesség állapotát vizsgálja
o adatforrás: népszámlálás
 természetes népmozgalom és vándorlás:
o a népesedési folyamatokat vizsgálja
o adatforrás: polgári anyakönyvezés, lakásbejelentés

A strukturális demográfia:

Miket vesz figyelembe?

 a népesség számát
 a népesség összetételét:
o nem
o életkor
o iskolai végzettség
o családi állapot
 a népesség területi elhelyezkedését

Korfatípusok:
8. Fertilitással kapcsolatos mutatók (termékenység, reprodukció)

Termékenységi mutatók:

Általános termékenységi arányszám:

Ezer 15-49 éves nőre jutó élveszületés.

Korspecifikus termékenységi arányszám:

Ezer i-korú nőre jutó élveszületés.

Teljes termékenységi arányszám:

Ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek
adna életet.

Reprodukciós mutatók:

Nyers (bruttó) reprodukciós együttható:

Az adott évnek megfelelő születési gyakoriság mellett egy nő élete folyamán hány leánygyermeknek adna
életet.

Tisztított (nettó) reprodukciós együttható:

Az 1 nőre jutó leánygyermekek közül hányan jutnának el szülőképes korba, ugyanezen év halandósága mellett.
9. Általános mortalitási elemzések, a korai halálozás fogalma, elemzési lehetőségei

A mortalitási elemzések főbb csoportjai:

Az általános mortalitás leírására szolgáló arányszámok:

Halálozási arányszám:

Korspecifikus halálozási arányszám:

Halálok specifikus halálozási arányszám:

A korai halálozás:

A korai halálozások elemzése az 1-64 éves életszakaszra vagy annak meghatározott korintervallumaira terjed
ki. Nem foglalja magába a csecsemőhalálozást és az idősek halálozását.

Elkerülhető halálozás:
 meghatározott életkorokban, időben történő, megfelelő orvosi, (nép)egészségügyi beavatkozások
alkalmazásával és igénybevételével a halálesetek bekövetkezése alapvetően elkerülhető
 pl. TBC, méhnyakrák, hasüregi sérv, vakbélgyulladás, epekő-betegség, tüdőgyulladás, stb.

Többlethalálozás:
 a vizsgált népesség körében észlelt tényleges halálozás eltérése az elérendő (vagy elérhető) célhoz
(standard szint) képest
 a többlethalálesetek száma (TH) a vizsgált népesség körében észlelt halálesetek tényleges számának (T)
és a várható halálesetek számának (V) különbsége
 TH = T – V

Elveszített potenciális életévek:

 Az 1-69 (1-64) éves életszakaszban elhaltak 100 000 (vagy 1000) lakosra számítva hány évet nem éltek
meg abból, amit potenciálisan megélhettek volna
 a népesség kor szerinti összetétele befolyásolja -> standardizálás

A standardizálás:

 korrekciós technika
 eltérő populációk összehasonlítását teszi lehetővé
 célja: az elemezni kívánt jelenség jellegzetességeinek jobb felismerhetősége érdekében a zavaró
tényezők kiszűrése
 formái:
o direkt standardizálás
o indirekt standardizálás
o
10. Az anya-, csecsemő- és nővédelem körébe tartozó mortalitási elemzések (mutatók)

Az anya-, csecsemő- és nővédelem körébe tartozó mortalitási mutatók

Csecsemő halálozási arányszám:

Perinatális halálozási arányszám:

Magzati veszteségek:

 korai: <22. hét

 középidős: 22-24. hét
 késői: >22. hét

Anyai halálozási arányszám:

A csecsemőhalálozás:

 aktuális értéke: 3,6 ezrelék

 hazai tendencia: jelentős csökkenés: 1990: 14,8 ezrelék volt
Felosztása:

Az anyai halálozás:

 Az anyai halálozás a nők terhességgel, szüléssel és gyermekággyal (a terhesség befejeződését követő 42

nap) kapcsolatba hozható halálozását foglalja magába
 nem tartoznak ide az anyai halálozás körébe a megadott időszakban bekövetkezett azon női halálesetek,
amelyek nem állnak kapcsolatban a nő terhességével, szülésével vagy a gyermekággyal (pl. balesetek
vagy egyéb erőszakos halálesetek).
11. Az epidemiológia fogalma, tárgya, felosztása; deszkriptív vizsgálatok jellemzői,
morbiditás mérésére alkalmas mutatók

Az epidemiológia fogalma és tárgya:

Az egészséggel kapcsolatos állapotok, jelenségek, és az előfordulásukat befolyásoló tényezőknek az eloszlását

és különböző hatásokra bekövetkező változását vizsgálja populációs szinten. A kapott eredmények
felhasználhatók az egészségfejlesztés, a megelőzés és a gyógyítás érdekében.

Az epidemiológiai vizsgálatok osztályozása:

Deskriptív epidemiológiai vizsgálatok:

 a megfigyeléses epidemiológia része
 ki?: életkor, nem, iskolai végzettség…
 hol?: földrajzi környezet jellemzői – országok között, országon belül…
 mikor?: rövid és hosszú távú változások, periodikus ingadozások…
  eset- vagy esetsorozat leírások
 ökológiai vizsgálatok

Analitikus epidemiológiai vizsgálatok:

 a megfigyeléses epidemiológia része
 beavatkozás nélküli megfigyelés
 hipotetikus összefüggéseket vizsgálja
 azonosítja a befolyásoló tényezőket
  méri a hatásukat a jelenség kialakulásában
 vizsgálati típusok, kockázati mutatók:
o eset-kontroll vizsgálat:
 
esélyhányados
o kohorsz vizsgálat:

 relatív kockázat

 járulékos kockázat

járulékos kockázati hányad 

Keresztmetszeti (prevalencia) vizsgálat:

 átmenet a deskritpív és analitikus epidemiológiai vizsgálat között
 a vizsgált populáció adott időpontbeli állapotát jellemzi
 kiindul: egy rétegezetlen (reprezentatív) mintából
 vizsgálja: minden egyes egyén esetében egyszerre a betegség és a kockázati tényező jelenlétét
 felhasználható: az ellátás tervezéséhez, szervezéséhez
Kísérletes epidemiológia:
 tervszerű, aktív beavatkozással létrehozni kívánt kedvező változások és azok következményeinek
 vizsgálata
 főbb típusai:
o randomizált kontroll vizsgálat:
 kísérleti és kontroll csoport
 vak, kettős vak vizsgálat
o területi intervenciós vizsgálat:
 profilaktikus beavatkozások eredményessége nem betegek körében
o általános populációs intervenciós vizsgálat
 randomizált
Az incidencia:
  az új esetek előfordulása egy meghatározott időtartam alatt a vizsgált populációban
 incidenciamutató voltaképpen a megbetegedettek arányát méri a betegségtől mentes,
megfigyelt populációban, feltételezve, hogy a populációhoz tartozók száma nem változik a
 megfigyelési időtartamban.
 incidencia arányszám: az új esetek előfordulása egy meghatározott időtartamban:







 incidencia sűrűség: számításakor a nevezőben az érintett személyek száma helyett a körükben
ténylegesen megfigyelt személy-idő (személy-évek, személy-hónapok száma) szerepel.

 kumulatív incidencia: számításakor a nevezőben a populációhoz a megfigyelés kezdetén tartozók száma

(kezdeti populáció száma) szerepel

A prevalencia:
 prevalencia arányszám: egy jelenség összes létező esete egy meghatározott időpontban a
vizsgált populációban, függetlenül attól, hogy a jelenség mióta áll fenn
  pontprevalencia: a mutató egy adott időponthoz tartozó állapotot tükröz.
  tartamprevalencia: a prevalencia értelmezésének időtartamra való kiterjesztése
 élettartamprevalencia: azon személyek összes számát jelenti egy populációban, akiknél a vizsgált
jelenség (betegség vagy egyéb tulajdonság) az életük során valaha fennállt vagy jelenleg fennáll.

„Jéghegy jelenség”:

  a nyilvántartott (regisztrált) morbiditás csak kis része („a jéghegy csúcsa”) a tényleges morbiditásnak
 az esetek nagy része rejtett (latens) marad

Morbiditás:

A betegség/megbetegedési viszonyok objektíve megállapított betegségek szubjektív betegségérzet.

Mortalitás:

Az adott betegség miatt a lakosság körében bekövetkező halálozás

gyakorisága.

Letalitás:

Adott betegségben megbetegedettek halálozási kockázatának mértéke.

12. Kohorsz vizsgálat jellemzői, előnyei, hátrányai

Az analitikus epidemiológiai vizsgálatok egyike, az incidencia mérésére alkalmas.

A kohorsz vizsgálat felépítése:

 a vizsgált betegségektől mentes exponált és nem exponált csoportokból indul ki
 vizsgálja az adott betegség fellépését a két csoportban külön-külön
 nagy számú eset szükséges, ezért több éves követés szükséges

Előnyei:
 a csoportokba sorolás akkor történik, amikor a populáció egyedei mentesek a betegségtől
 az incidencia mérhető
 a relatív kockázat számolható

Hátrányai:
 költséges
 hosszú követési idő
 nagy a lemorzsolódás veszélye

Kockázatmérésre alkalmas mutatók:

Relatív kockázat:

Hányszor nagyobb a megbetegedési kockázat az exponált csoportban.

Járulékos kockázat:

Incidenciatöbblet az exponáltak körében.

Járulékos kockázati hányad:

Az exponáltak incidenciájának hány %-a tulajdonítható az expozíciónak.

Példa:
 Framingham Study (1949-től gyakorlatilag napjainkig)
 indításakor egy földrajzilag és demográfiailag jól meghatározott populációban az
ischaemiás szívbetegségek kialakulásának vizsgálatát tűzték ki célul
 a hosszú távú követés során egyéb (légzőrendszeri, mozgásszervi, szemészeti, stb.)
betegségek és a feltételezett kockázati tényezők összefüggésének elemzésére is
kiterjesztették
13. Eset-kontroll vizsgálat jellemzői; előnyei, hátrányai

Az eset-kontroll vizsgálat felépítése:

 az analitikus epidemiológiai vizsgálatok egyike
 retrospektív: a jelenből indul ki és a múltba mutat
 a már kialakult megbetegedés (okozat) előzményeit elemzi, összehasonlítva a feltételezett befolyásoló
tényező(k)nek a megbetegedett egyének körében észlelt előfordulását a megbetegedéstől mentes
egyének körében észlelhető gyakoriságával
 egy beteg és egy kontroll csoportból indul ki
 minden egyén esetén vizsgálja a feltételezett kockázati tényező jelenlétét a múltban a két csoportban
külön-külön
 nem tudunk incidenciát számolni  esélyhányadost számolunk

Előnyei:
 kedvező költség és időigény
 több kockázati tényező vizsgálható párhuzamosan
 ritka betegségek vizsgálatára is alkalmas

Hátrányai:
 nehéz csoportokba sorolni az alanyokat
 az eredmény torzulhat a szelektív emlékezés miatt

Az esélyhányados:
 ha a vizsgált betegség és a kockázati tényezők között nincs kapcsolat, akkor az esélyhányados értéke
1,0.
14. A kockázat mérésére alkalmas mutatók meghatározása, értelmezése

Relatív kockázat:

 dimenzió nélküli mutató

 hányszor nagyobb az incidencia a kockázati tényezőnek kitettek körében, mint az attól mentesek esetén
 ha nincs kapcsolat a megbetegedés és a feltételezett befolyásoló tényező között, akkor az RK=1,0.

Járulékos kockázat:

 a kockázati tényezőnek kitettek (az exponáltak) többletkockázatát mutatja a nem exponáltakkal

szemben
 exponált – nem exponált relációban jelzik a kockázati tényező érvényesülése által okozott
többletkockázatot
 nem veszik figyelembe a kockázati tényező elterjedtségét (az exponáltak arányát) egy-egy populációban

Járulékos kockázati hányad:

 azt jellemzi, hogy milyen arányban csökkenne a vizsgált betegség incidenciája az exponáltak körében
(Iexp), ha az expozíció megszűnne.
Esélyhányados:

 a kutatási kérdés kétértékű változók kapcsolatának fokára utal

15. Keresztmetszeti vizsgálat, intervenciós vizsgálatok, meta-analízis jellemzői

A keresztmetszeti vizsgálat:
 átmenet a deskriptív és az analitikus epidemiológiai vizsgálatok között
 az egyén megfigyeléseire épül
 a populáció egy meghatározott időpontbeli állapotról ad – keresztmetszeti – képet
 minden egyén esetén egyszerre vizsgálja:
o a betegséget
o a befolyásoló tényezőket
 példa:
o a sorozások kapcsán elvégzett egészségi állapotfelmérések
o A 2003. évi sorozásokon az első sorozási vizsgálatukon átesett, 18–20 éves férfiak 24,66%-a (8
769 fő) szenvedett valamely olyan betegségben, amely miatt sorkatonai szolgálatra
alkalmatlannak minősítették
o a megvizsgált fiatalok további 27,79%-ánál (9 882 fő) találtak olyan betegséget, állapotot –
jórészt neurológiai és szemészeti elváltozást –, amely az alkalmasságot nem, csupán a
szolgálati beosztás lehetőségeit korlátozta

Az intervenciós epidemiológiai vizsgálatok:

 tervszerű, aktív beavatkozással létrehozni kívánt kedvező változások és azok következményeinek
 vizsgálata
 főbb típusai:
o randomizált kontrollált vizsgálat
o területi intervenciós vizsgálat
o általános populációs intervenciós vizsgálat
 randomizált kontrollált vizsgálat:
o epidemiológiai vizsgálatok közül a legszigorúbb
o eredmény: erős tudományos evidencia
o kísérleti alanyok: betegek
o kísérleti és kontroll csoport
o randomizált allokáció a csoportokban
o a két csoport csak a vizsgált paraméterben/eljárásban különbözik
o vak és kettős vak vizsgálat
o pl. egy új eljárás megítélése
  területi intervenciós vizsgálat:
o profilaktikus beavatkozások eredményességének vizsgálata
o kísérleti alanyok: nem betegek, akik ki vannak téve rizikónak
o cél: a betegség kialakulásának megelőzése
o adatgyűjtés az adott területen történik
o nehéz a logisztika
o drága
o pl. Salk vakcina tesztelése 1 millió gyereken
  általános populációs intervenciós vizsgálat:
o egyének helyett közösségeket vizsgál
o preventív vagy terápiás eljárás hatásosságának mérése egy közösségben a valós körülmények
között
o alkalmas olyan betegségek esetén is, amit szociális tényezők is befolyásolnak, ahol a
prevenció egy csoport viselkedésének megváltoztatásán keresztül érvényesül
o pl. keringési betegségek

Randomizálás:

 a véletlen mintavétel (mintavétel) szabályainak alkalmazása a sokaságot (populáció) jól

reprezentáló csoportok kialakítására, statisztikai vizsgálatokhoz és statisztikailag értékelhető
 kísérletek megtervezéséhez, a szubjektív torzítások és szisztematikus hibák kiküszöbölése céljából
 randomizáláskor a populáció minden elemének azonos esélye (valószínűsége) van arra, hogy a
mintába kerüljön

 randomizálás kivitelezésének hasznos segédeszköze a véletlen számok táblázata, számítógépben pedig
a véletlenszám-generátor.

Vak vizsgálat:

 a vizsgálatba bevont személy nem tudja melyik csoportba tartozik
  a vizsgálatot végző orvos viszont tudja
 ez utóbbi torzíthatja a vizsgálatot

Kettős vak próba:

  sem a vizsgálatba bevont személy, sem az orvos nem tudja, ki melyik csoportba tartozik
 a placebóhatás mérésére alkalmas

Hármas vak próba:

  a statisztikai elemzést végzők sem tudják, hogy ki melyik csoportba tartozik

 itt a leginkább kiküszöbölhető a szubjektivitás

A meta-analízis jellemzői:

 Másodelemzés - a kutatási témához kapcsolódó, rendelkezésre álló információk/evidenciák

(vonatkozó szakcikkek, irányelvek, adatbázisok, kutatások, tanulmányok) összegyűjtése,
 szisztematikus irodalomkeresés, rendszerezés, összehasonlító (analitikus) feldolgozás
 Klinikai és epidemiológiai vizsgálatokban egyaránt alkalmazzák

Előnye:
 a hatás becslése vagy valamely hipotézis vizsgálata sokkal nagyobb mintán végezhető el, mint az egyes
vizsgálatokban külön-külön
16. A szervezett (népegészségügyi) szűrés jellemzői, általános és epidemiológiai
kritériumai, a szűrővizsgálatok validitása

A szűrővizsgálat:

 magukat egészségesnek tartó, tünet- és panaszmentes vizsgálata

 a kezdeményező a szűrést szervező vizsgáló
o célja: az egyes állapotok fennállásának nagy biztonsággal történő kizárása vagy valószínűsítése
o elkülöníti a valószínű beteg és valószínű nem beteg személyzet
 nem egyenlő a diagnózis felállításával: pozitív eredményt további diagnosztikus eljárásoknak kell
követnie

A szűrővizsgálatok módjai:

 alkalomszerű (opportunisztikus) szűrés:

o kockázati tényezők vagy a rejtett betegségek korai felismerése
o mindennapos orvosi/egészségügyi ellátás része
o más célból létrejött orvos/ápoló-beteg találkozás kínálta alkalom során történik
o ébreséget, preventív szemléletet feltételez
 szervezett vagy célzott lakosságszűrés:
o egészségügyi ellátórendszer, mint szolgáltató által kezdeményezett program
o közpénzből finanszírozott népegészségügyi tevékenység
o nagy, veszélyeztetettnek minősülő lakosságcsoportra terjed ki
o szakmailag indokolt gyakorisággal megismételt tevékenység

A szűrővizsgálatok típusai:

 életkorhoz kötött szűrővizsgálatok

 népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok
 járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok

A szervezett népegészségügyi szűrés jellemzői:

 területileg szervezett lakosságszűrés

 a szűrésre jogosult személyek egyénileg is azonosíthatók
 szakmai protokoll szabályozza a szűrővizsgálatban résztvevők közé
 személyre szóló behívási, visszahívási, követési rendszer
 területi szűrési regiszter:
o lakosságlista
o megjelenési lista
o különbség lista
 szűrőállomások
 illeszkedik az egészségügyi ellátórendszerbe
 egészségnevelési és minőségbiztosítási program
WHO kiritériumai a populációs szintű (szervezett) szűrővizsgálatokra:

 a szűrni kívánt betegség fontos egészségi probléma

 rendelkezésre áll hatékony terápia
 a további diagnózishoz és kezeléshez szükséges módszerek elérhetők
 a szűrni kívánt betegségnek van látens vagy korai aszimptomatikus szakasza
 rendelkezésre áll hatékony szűrőmódszer
 a szűrőrendszer a lakosság, kiváltképpen a magas kockázatú csoportok számára elfogadható
 a szűrni kívánt betegség kórlefolyása ismert
 létezik egy általános protokoll a további kezelésre, obszervációra
 a szűrés költségei elfogadhatóak
 korai diagnózis és kezelés a prognózist javítja

A szűrővizsgálati módszer követelményei:

 általános kritériumok:
o olcsó
o gyors
o könnyen kivitelezhető
o elfogadható
o biztonságos
 epidemiológiai kritériumok:
o reproduktivitás
o validitás: szenzitivitás, specificitás
o prediktív érték

Szenzitivitás:

Azt mutatja meg, hogy a szűrővizsgálaton megjelent személyek közül a pozitív eredménnyel rendelkezők hány
%-t teszik ki a valóban pozitív egyéneknek.

Specificitás:

Azt fejezi ki, hogy a nem betegeknek jelzett személyek hányad része nem beteg valójában.

Pozitív prediktív érték:

A szűrési teszt eredményességi mutatója. Jelzi, hogy a szűrőteszt milyen valószínűséggel képes igazolni az
adott betegséget.

Negatív prediktív érték:

A szűrési teszt eredményességi mutatója. Jelzi, hogy a szűrőteszt milyen valószínűséggel képes kizárni az adott
betegséget.
18. A magyar lakosság egészségi állapota (demográfiai és epidemiológiai adatok alapján)

A magyar lakosság demográfiai jellemzői:

A főbb krónikus betegségek előfordulási gyakorisága:

 magas vérnyomás: 10%
 magas koleszterinszint: 10%
 mozgásszervi betegségek: 20%
 cukorbetegség: 8%
 allergiás megbetegedések: 12%

Főbb halálokok szerinti halálozások megoszlása:

Vezető halálok:
 férfiak: rosszindulatú daganatos betegségek
 nők: rosszindulatú daganatos betegségek, egyéb ischaemiás szívbetegségek
19. Egészségmonitorozás, egészségfelmérések jellemzői (OLEF, ELEF)

Egészségindikátorok:

Minimális statisztikai adatállomány, melyből kiszámítható a minden tagállamtól elvárt egészségügyi mutatói.

Hazai egészségmonitorozás:

Európai egészségmonitorozás:
20. Makronutriensek (felosztása, hatásai; élelmi rostok jellemzői)

Makronutriensek csoportjai:
 fehérjék:
o egyszerű
o összetett
 szénhidrátok:
o monoszacharidok
o diszacharisok
o poliszacharidok (élelmi rostok)
 zsírok (lipidek):
o telített zsírsavak
o telítetlen zsírsavak:
 egyszeresen telítetlen zsírsavak
 többszörösen telítetlen zsírsavak: eszenciális zsírsavak

Az energiaszükségletet meghatározó tényezők:

 alapanyagcsere: 60-75%
 fizikai aktivitás: 15-30%
 tápanyagok indukálta thermogenezis: 5-10%
 függ az alapanyagcserét befolyásoló tényezőktől:
o életkor
o nem
o hőmérséklet
o fizikai terhelés
o tápláltsági állapot
o fiziológiai állapot

Napi átlagos energiaszükséglet:

Férfiak esetén:
 nyugalmi anyagcsere: 900+kgx10 kcal
 teljes napi energiaszükséglet:
o ülő életmód: ny.a.x1,2
o közepes fizikai aktivitás: ny.a.x1,4
o nehéz fizikai munka: ny.a.x1,8
 átlagos értéke: 2000kcal

Nők esetén:
 nyugalmi anyagcsere: 700+kgx7 kcal
 teljes napi energiaszükséglet: lsd előbb
 átlagos értéke: 1700kcal

Élelmi rostok:
 nem keményítő jellegű diétás poliszacharidok
 vízoldékony rostok:
o zöldségek (hüvelyesek)
o gyümölcsök
o zab
o árpa (pektin, hemicellulóz, inulin)
 nem vízoldákony rostok:
o teljes kiörlésű gabonák
o olajos magvak
o hüvelyesek (cellulóz, lignin)
 ajánlott napi bevitel: 30-40g
 nem tudnak felszívódni a vékonybélben
 a vastagbélben fermentálódnak
 fontos a megfelelő folyadékbevitel (magába szívják a folyadékot)
 hatásai:
o ballasztanyag: teltségérzetet okoz
o csökkenti a tranzitidőt a bélben
o nagy adszorpciós képesség
o csökkenti a koleszterin szintet
o az oldható rostok csökkentik a szénhidrátok felszívódását  vércukorszint csökkentés
o pektin, rizskorpa, zabkorpa  a koleszterin és az LDL-szintjét csökkenti
o megköti az epesavakat
o csökkenti a karcinogének szintjét
o divertikulózis, haemorrhoidok ellen alkalmazható
 klinikai vizsgálatok eredményei:
o csökkenti a CV morbiditást/mortalitást
o csökkenti a 2TDM morbiditást
o csökkenti a colorectalis tumorok morbiditását
21. Telített, telítetlen és transz zsírsavak jellemzői (forrásai, hatásai)

Telített zsírsavak:
 olyan zsírsavak, melyek nem tartalmaznak kettős kötéseket
 előfordulása:
o állati eredetű élelmiszerekben
o zsíros tej, zsíros sajtok, tejszín
o zsíros húsok, húskészítmények
o zsíros halak
 magyar tápanyag beviteli célérték:
o <10 en% ( az össz. energiabevitel %-ában)
 a bevitel egészségügyi hatásai:
o megemeli a plazma össz koleszterin és LDL-C értékét
 kerülendő nyersanyagok:
o zsíros tej, zsíros sajt,tejföl, tejszín
o zsíros húsok és húskészítmények, szalonnafélék
o zsíros halak
o zsír, vaj
 kerülendő elkészítési módok:
o bő zsírban sütés
o panírozás
o szalonnával való tűzdelés
o rántással való sűrítés
o tejfölös, tejszínes habarás

Telítetlen zsírsavak:
 olyan zsírsavak melyek egy (MUFA), vagy több (PUFA) kettős kötést tartalmaznak
 előfordulása:
o különböző növényi olajok
o halak
 magyar tápanyag beviteli célérték:
o PUFA: 6-10 en%
o omega-6 zsírsavak: 5-8 en%
o omega-3 zsírsavak: 1-2 en%
 egészségügyi hatásai:
o védő hatásúak a CVR-betegségekkel szemben
o plazma össz.- és LDL-koleszterin szintjét csökkentik

Omega-3 és omega-6 zsírsavak:

Omega-3 zsírsav:
 hatásai:
o gyulladáscsökkentő
o antithrombotikus
o antiarrhythmogén
o lipaemiát csökkentő
o vazodilatatív
o megelőszi az ISZB, 2TDM és hypertenzió kialakulását
 forrásai:
o tengeri halak
o kagyló
o dió
o repceolaj
o len
o szójaolaj
o diófélék
Omega-6 zsírsav:
 hatásai:
o prothrombotikus
o növeli a vér viszkozitását
o vazospazmust okoz
o vazokonstrikciót okoz
 forrásai:
o hús
o tojás
o állati zsír
o repce
o lenmag
o szójaolaj
o olivaolaj
o napraforgóolaj
o kukoricacsíra-olaj
o pisztráng
o tej
o dió
o mák

Megfelelő arányuk:
 ideálisan: omega-3: omega-6  1:5-10
 jelenleg: 1:25

Transz zsírsavak:
 növényi olajok hidrogénezése során telítetlen zsírsavakból képződnek (növényi olajok cisz-zsírsavak)
 szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak
 előfordulása:
o sütő-főző zsíradékok
o olcsó margarinok
 egészségügyi hatásai:
o LDL-C szint nő
o HDL-C szint csökken
o eikozanoid szintézis csökken
o napi 4-5g tranzs zsírsav fogyasztása 25%-kal növeli a CVR betegségek kockázatát
 kerülendő élelmiszerek:
o többször felhasznált sütőolajok
o kakaós étbevonó/tejmassza
o krémmel töltött kekszek, gofrik, nápolyik, sütemények
o sós ropogtatnivalók, chipsek, vajízű pattogatott kukorica
o kész- és félkész ételek
o instant termékek
 magyarországi szabályozásuk:
o a WHO ajánlása szerint az összes elfogyasztott energia 1%-nál ne legyen több – max 2g
o 100g élelmiszerben max 2g transz zsírsav lehet
23. Vízben oldódó vitaminok (forrásai, ajánlott napi bevitel, avitaminosis)
24. Ásványi anyagok (hatásai, forrásai, ajánlott napi beviteli értékek)
25. Alultápláltság előfordulása, fehérje- és energiahiányos táplálkozás

Az alultápláltság globális előfordulása:

 a világon 820millió alultáplált ember él
 az alultápláltak közel 2/3-a Ázsiában él

A fehérje és energiahiányos táplálkozás:

Alultápláltság:
 a fejlődő országokban jellemző
 főleg a csecsemőket, gyermekeket érinti károsan (a felnőttekre is jellemző az alultápláltság, de nem
ilyen súlyos tünetekkel jelentkezik)
 tünetei:
o izomsorvadás
o oedema
o pigmenthiányos bőr
o fakó haj, hajhullás

PEM: protein-energy malnutrition

 mérsékelt PEM: csökkent súllyal jár
 táplálkozási eredetű törpeség
 kwashiorkor eredetű törpeség
 táplálkozási marasmus
 kwashiorkor és marasmus kevert formája
26. A tápláltsági állapot vizsgálómódszerei

Antropometriai vizsgáló módszerek:

 testtömegindex:

 derékkörfogat/csípőkörfogat mérési módszer:

o abdominális típusú elhízás kimutatása
o férfiak: >94/102cm
o nők: >80/88cm
 testzsír mérés:
o férfi: 10-25%
o nő: 18-33%
o bőrredővastagság mérés alapján
o bioimpedancia mérés
o DEXA
o MRI

Klinikai vizsgáló módszerek:

 táplálkozási anamnézis
 fizikális vizsgálat
 funkcionális vizsgálatok: pl sötét adaptáció romlása
 terheléses vizsgálatok: pl munkavégző képesség csökkenése

Makro és mikronutriensek szintje:

 a vérben
 a szérumban
 a vizeletben
 a zsírszövetben
 a hajban
 a körömben
27. Táplálkozási ajánlások a magyar lakosság számára (Okostányér), ajánlott tápanyag
beviteli értékek (EU ajánlás)

A magyar lakosság számára megfogalmazott táplálkozási ajánlások:

 teljes értékű gabonafélék bőséges fogyasztása
 hüvelyesek rendszeres (de nem naponta történő) fogyasztása
 legalább 400g, de inkább 5-600g/nap zöldség, főzelék és gyümölcs fogyasztása
 naponta 3x együnk zöldséget, főzelékfélét, gyümölcsöt
 tej és tejtermékekből minden nap 3-4 egységet fogyasszunk (1 egység tejtermék = 2dl tej)
 együnk naponta húst, húskészítményt
 fogyasszunk hetente legalább 1x tengeri halat
 csökkentsük az ételkészítéshez, kenyérkenéshez használt zsiradék használatát
 csökkentsük az állati eredetű zsiradékok fogyasztását
 kerüljük a zsiradékban gazdag élelmiszerek fogyasztását
 kerüljük a nyilt láng feletti sütést, az étel megégetését
 kerüljük a sózást, a sóban gazdag élelmiszerek fogyasztását
 igyekezzünk a szokásos élelmiszerek közül a kevesebb sótartalmút választani
 kerüljük a hozzáadott cukorban gazdag ételek, italok gyakori fogyasztását
 aki nem iszik, ne kezdje el
 aki fogyaszt alkoholt, mértékkel tegye (mérsékelt alkoholfogyasztás: egy egység=10g tiszta alkoholnak
megfelelő ital naponta nőknek, férfiaknak 2 egység ajánlott)
 mozogjunk rendszeresen, naponta legalább 1 órát
 élelmiszerbiztonság: óvjuk a táplálékunkat a szennyeződésektől, romlástól
 olvassuk el az élelmiszerek címkéit, hogy megismerjük az adott étel energia- és tápanyagtartalmát
 együnk naponta legalább 4-5x, lehetőleg azonos időben
 étkezzünk nyugodt körülmények között
 igyunk naponta 6-8 pohár vizet vagy ásványvizet
 táplálkozzunk változatosan

Magyar tápanyag beviteli célértékek:

Az okostányér:
29. Az elhízás kezelés alapelvei (elsődleges és másodlagos megelőzés)

Az elhízás primer prevenciója:

 anyatejjel történő táplálás legalább 6 hónapos korig
 az egészséges táplálkozás alapelveinek megismertetése és követése kisgyermekkortól
 az ideális testtömeg ismerete
 rendszeres fizikai aktivitás
 egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek elérhetőségének biztosítása a lakosság számára
  stressz kezelés, stressz tűrés fokozása
 az elhízás szövődményeinek ismertetése a lakossággal

Az elhízás szekunder prevenciója:

 rendszeres súlymérés otthon, az orvosi látogatások alkalmával, az iskolai vizsgálatok alkalmával

Az elhízás kezelési alapelvei:

 testsúly: energia-leadás és – felvétel függvénye
 ideális: állapotfelmérés és kezelési terv
o testsúly, BMI, haskörfogat, testzsír
o vérzsír, vércukor
o RR, EKG
o kórtörténet
o diétás napló
o kalória számlálás
 a korral normálisan évi 0,5-1,0kg-ot hízunk
  főleg az alma típusú elhízást kell kezelni
 reális célkitűzések:
o heti 0,5kg
o fél év alatt legalább 10kg fogyás
o nagy kockázat esetén 25-ös BMI érték elérése
o kockázat nélkül 27-es BMI érték elérése
 motiváció
 támogatók szerzése: család, barátok

Az elhízás kezelésének 4 alappillére:

Életmódváltás:
 testsúlycsökkentés egy életre szóló program
 helytelen szokások felmérése
 új szokások kialakítása
  diétás napló vezetése
 akaraterő, önkontroll
 csoportos programok
 ellenállni a kísértésnek
 stressz kezelés

Diéta:
 fogyókúra során is szükségünk van az összes tápanyagra
  táplálkozási alapismeretek
 tiltás helyett ajánlás
 napi 3-5x étkezés
 este kevesebbet együnk
  egyénre szabott diéta
  ua. az az energiamennyiség naponta egyszerre elfogyasztva jobban hizlal, mint több részletre elosztva
 a nassolás nem tiltott, mert csökkenti az éhségrohamot, de csak gyümölcs, mandula, dió,
mogyoró, joghurt
  a testsúly csökkentés során az alapanyagcsere lelassul
 napi energiabevitel ne menjen az egyéni alapanyagcsere szükséges energia alá, mert a
 szervezet raktározó funkcióra kapcsol
  nőknek kicsit szigorúbb diéta kell
 a kívánt cél elérése után fokozatosan lehet a kalória-bevitelt növelni, de a régi életmódhoz nem lehet
 visszatérni
 hosszú távon a mennyiség a fontos

Fizikai aktivitás:
 mozgás által leadott kg-ok kizárólag zsírszövetből származnak
 a mozgás fokozza az alapanyagcserét (a mozgás utáni 1-2 napban is)
  javasolt: gyaloglás, kocogás, biciklizés
 heti 3-5 tréning, legalább 45-60 percig
 legyen intenzív a mozgás: a pulzusszám legyen 220-életkor
 a passzív mozgás nem fogyaszt
 tréning előtt terheléses vizsgálat elvégzése javasolt 35 év felett és BMI>30 esetén

Gyógyszeres- vagy műtéti kezelés:

 csak extrém elhízás esetén
  sibutramin
 orlistat

 gyomor-vékonybél bypass, gyomorszűkítő műtét 30-50kg fogyás
Az elhízás csökkentéséneklehetőségei társadalmi szinten:
 adók növelése
 zöldségek, gyümölcsök árának csökkentése
 lehetőség az egészségesebb választásra, lehetőség a fizikai aktivitásra
  élelmiszerek zsír-, cukor- és sótartalmának csökkentése
 magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek gyermekeknek szánt reklámozásának korlátozása
 új élelmiszercímkék
 éttermekben kalória/tápérték feltüntetése az étlapon
 tömegkommunikációs kampányok
 közösségi média
 IT eszközök

Elhízás esetén javasolt tápanyagbevitel:

Az alacsony szénhidrát-tartalmú diéta:

Előnyei:
 kiadós fehérje- és zsír fogyasztásának köszönhetően csökken az éhségérzet
  a magasabb fehérje bevitel az alapanyagcserét emeli
 a szénhidrátbevitel nagyon alacsony szintről történő fokozatos emelésével segít megállapítani a kritikus
 szénhidrát értéket, aminek ismerete nagyon hasznos az elért testsúly megtartása szempontjából
 a szénhidrát anyagcserére kedvező hatással van, ha előtte a normális szintet meghaladó
szénhidrátbevitel áll fenn

Hátrányai:
  a veséket megterheli a ketózis
 a fokozott fehérje bevitel a vér húgysav szintjének emelkedését, köszvényt, és bizonyos
 vesekövek kialakulásának rizikóját fokozhatja
 emésztési problémák léphetnek fel: az alacsony rostbevitel okozhat problémát, illetve a magas
 zsírbevitel okozhat emésztési problémákat, epegörcsöt provokálhat
 nem tesz különbséget jó és rossz zsírok, illetve szénhidrátok között

A súlycsökkenés eredményének hosszú távú fenntartása:

 gyors iniciális súlyveszteség: nagyobb esély az elért testsúly hosszú távú megőrzésére
 önkontroll:
o gyakori kapcsolat tartása kezelőorvos/személyzet és a páciens között, legalább havonta 2
alkalommal
o megtanulni a kismértékű testsúlyingadozás/növekedés visszafordítását >2% súlynövekedés
esetén
o referencia ruhadarabok kijelölése
o adagok lemérése/kontrollálása o
étkezési ritmus fenntartása
o táplálkozási napló vezetése
o napi/heti energiaszükséglet az aktuális aktivitás és életkor szerinti rendszeres korrekciója
30. Diabetikus táplálkozási ajánlás

Táplálkozási ajánlások:
 a diéta összeállítását alapvetően a diabetes típusa befolyásolja
 fontosak az egyéni adottságok is: nem, életkor, társbetegségek
 inzulinkezelés esetén mindig az adott kezelésnek megfelelő adekvát étrend javasolt
 1TDM: az új inzulinkészítmények adagolásával alkalmazkodni lehet a táplálkozáshoz és a fizikai
aktivitáshoz
 2TDM: a legfontosabb az ideális testsúly elérése és megtartása, mert a testsúly csökkenésével
egyidőben nő az inzulin érzékenysége a szervezetben, tehát mérséklődik a cukorbetegség

Diabetikus táplálkozás gyakorlati tanácsai:

Szénhidrátok:
 a táplálékkal szerzett energia 50%-a ebből származzon
 az alacsony glikémiás indexű szénhidrátok javasoltak
 kerülendők a gyorsan felszívódó CH-k pl. méz, cukor
 vannak mérendő CH-K pl rizs, tészta, keksz
 a feldolgozott élelmiszerek jobban emelik a vércukor szintet
 nem számolandó/szabadon fogyasztható szénhidrátok: olyan zöldségek és gyümölcsök, melyek CH
tartalma <5g/100g élelmiszer

Fehérjék:
 a táplálékkal szerzett energia 20%-a ebből származzon
 2TDM: ajánlottak a zsírszegény fehérjeforrások
 1TDM: nem szükséges a szigorú zsírszegény diéta
 ajánlott egyenlő arányban fogyasztani állati és növényi eredetű fehérjéket

Zsírok:
 a táplálékkal szerzett energia 30%-a ebből származzon
 törekedni kell a zsírszegény étrend összeállítására
 ajánlott: zsírszegény tej és tejtermékek, húsok
 kerülendő: tejszín, zsíros sajtok, feldolgozott húsételek
 nem ajánlott a magas koleszterintartalmú állati belsőségek gyakori fogyasztása
 heti 1x lehet tojást is enni

Rostok:
 napi többszöri zöldség és gyümölcs fogyasztása ajánlott
 lassítják a CH-k felszívódását
 a gyümölcs számolandó, de ajánlott napi 20-30dkg fogyasztása, KIV: szőlő, banán, szilva (magas CH
tart. miatt)
 alacsonyabb vércukorszint esetén mozgás előtt vagy után bármilyen gyümölcs fogyasztható mértékkel

Kávé, tea:
 cukor hozzáadása nélkül fogyasztható

Alkohol:
 csak étkezéssel együtt fogyasztható
 a nagy mennyiségű cukrot tartalmazó alkoholok (pl likőrök) fogyasztása kerülendő

Glikémiás index:

A táplálékok besorolása egy 0-100-ig terjedő skálán a vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján a
glükózfogyasztás utáni glikémiás válaszhoz viszonyítva. Minél nagyobb az érték, annál jobban emeli a
vércukrot.
31. Táplálkozási ajánlások kardiovaszkuláris betegségek megelőzésére (mediterrán diéta,
DASH diéta)

A mediterrán diéta:
 fogyasszunk minél több nyers vagy alig feldolgozott zöldséget, gyümölcsöt
 napi >6 adag zöldség/gyümölcs fogyasztása javasolt
 fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonaféléket
 együnk csonthéjas magvakat: kedvező zsírösszetételűek, viszont magas a kcal-tartalmuk  max napi
1 marék ajánlott
 vaj és egyéb zsiradékok fogyasztása nem ajánlott
 helyette fogyasszunk szűz vagy extraszűz olivaolajat
 ajánlott zsírszegény tejtermékek napi rendszerességű fogyasztása
 étkezések mellé vörösbor fogyasztható: nők, >65 éves férfiaknak 1.5dl/nap, fiatal férfiaknak 3dl/nap
 használjunk bátran fűszereket, hisz az intenzív ízvilággal a sótartalom/sózás utáni vágy csökkenthető
 legalább heti 2x fogyasszunk halakat
 mellőzzük a vörös húsok fogyasztását
 finomított CH-t, cukrot, telített zsírokat lehetőleg ne fogyasszunk
 részesítsük előnyben a helyi termelőktől vásárolt idénytermékeket

DASH: Dietary Approaches to Stop Hypertension:

 csökkentsük a sóbevitelt: napi bevitel 1500-2300mg
 válasszunk alacsony Na-tart. vagy attól mentes ételeket
 figyeljünk a rejtett Na-ra: savanyított, füstölt termékek
 korlátozzuk a feldolgozott élelmiszerek bevitelét
 napi 4700mg káliumot fogyasszunk
 napi 6-8 adag gabonaféle fogyasztása ajánlott: elsősorban teljes kiőrlésű kenyér, barna rizs, zabpehely,
stb
 napi 4-5 adag zöldség fogyasztása ajánlott: sok rostanyagot tartalmaznak és vannak egészen magas
kálium és magnézium tartalmú gyümölcsök is (pl. banán), melyek segítenek a vérnyomást csökkenteni
 napi 2-3 adag alacsony zsírtartalmú tejtermék fogyasztása ajánlott
 napi <6 adag sovány hús és halféle elfogyasztása javasolt (egy adag 3 dkg-nak/1 tojásnak felel meg)
 heti max 1 tojást fogyasszunk
 heti 4-5 adag dióféle fogyasztása javasolt
 2-3 adag zsír és olaj hetente
 <5 adag édesség megengedett
 alkohol és koffein: férfiaknak napi max 2 adag, nőknek max 1 adag megengedett
32. Az élelmiszerekben előforduló egészségkárosító anyagok

Élelmiszerszennyező anyagok:
 biológiai eredetű kontaminánsok
 környezeti eredetű kontaminánsok
 technológiai szennyeződések:
o növényvédőszer maradékok
o állatgyógyszerek maradékai
o élelmiszerekkel érintkező anyagokból kioldódó kontaminánsok

Természetes eredetű toxinok és kontaminánsok:

Mérges gombák toxinjai:

 természetes eredetű toxinok
 termostabil ciklikus polipeptidek
  a halálos mérgezések 90%-ért az alábbiak felelnek:
 Gyilkos galóca, fehér galóca
o méreganyag: falloin, falloidin, amanitin
o 4-10 órával a fogyasztás után:

 hányás, hasmenés

 hasi fájdalmak, izomgörcsök

 keringési elégtelenség

 máj és vesekárosodás

 uraemia, majd halál
 Párducgalóca:
o méreganyag: muszkarin, atropin
o mérgezés tünetei:

 sy. túlsúly

 mydriasis

 euforia, izgalmi állapot, delírium

 légzőközpont bénulás, majd halál
 Légyölő galóca, suslykák, tölcsérgombák:
o méreganyag: muszkarin
o mérgezés tünetei:

 psy túlsúly

 nyálfolyás, verejtékezés

 hasmenés

 látászavarok
 megelőzés:
o fogyasztás előtt gombaszakértői vizsgálat
o mérgezés első tüneteinél azonnali SBO, gyomormosás
o toxin azonosítása a kezelés miatt (pl. ételmaradékból, hányadékból, gyomormosó folyadékból)

Egyéb természetes eredetű toxinok (néhány példa):

 cianid: csonthéjasok magja – marcipán, pálinka
 oxálsav: sóska, spenót, rebarbara (Ca-kötés)
  tetrodoxin: fugu-hal (paralysis)
 solanin: burgonya

Biológiai eredetű toxikus anyagok (néhány példa):

 Aspergillus flavus – aflatoxin: földimogyoró, zab, füge (karcinogén)
 Aspergillus ochraceus – ochratoxin: hüvelyesek, kávé (nephrotoxicus)
 Fusarium toxinok: búza, gabonák, rizs (ösztrogénhatás, meddőség, infertilitás, magzatkárosító hatás)
Környezeti eredetű szennyeződések:
 környezetszennyezők: bejutnak a talajba, a felszíni vizekbe, onnan a növényekbe, majd az
 állatokba, emberbe
 nitrát: a nitrát tartalmú műtrágyákból származó nitrát feldúsul, majd az emberi szervezetbe nagy
 mennyiségben bejutva methaemoglobinaemiát okoz
 nehézfémek:
o ólom: a növények felszínén megtapad, feldúsul, bejut az állatokba, ahol tovább dúsúl
(neurotoxicus)
o higany: Minamata betegség:

 bénulások, ataxia, tremor

 érzelmi labilitás

 vakság, süketség

súlyosabb expozíció esetén káboltság, coma, halál
 o kadmium: itai-itai betegség:

 hátfályás, csigolyák összeroppannak 

 proteinuria

glaucoma
o arzén: tengeri halakban, kagylókban feldúsul, illetve néhány magyarországi ivóvíz lelőhely
is magas arzén tartalmú vizet ad
 policiklikus aromás szénhidrogének: füstölés, grillezés során kerülnek az élelmiszerekre (rákkeltő)
 radioaktív izotópok: származhatnak az atmoszférából vagy nukleáris balesetekből

Perzisztens szerves vegyületek:

 PBC: étolaj
 dioxinok: anyatej, égett zsírok, olajok

Technológiai eredetű szennyeződések:

  főleg mezőgazdasági és ipari tevékenységből származnak
 hozamnövelők, hormon- és antibiotikum maradványok: használatukkor fontos betartani az élelmezés-
 egészségügyi várakozási időt
 kioldódó komponensek: fémek, csomagolóanyagok
 detergensek: mosogatás utáni maradványok (irritatív hatású)
 nitrózaminok
 férgek, rovarok
33. Élelmiszer-adalékanyagok

Az élelmiszerekhez szándékosan hozzáadott anyagok:

 élelmiszer adalékanyagok
 aromaanyagok
 technológiai segédanyagok

Élelmiszer adalékanyagok:
 színező anyagok: főleg természetes anyagokat alkalmaznak
 ízesítő anyagok: természetes (pl. fűszerolajok) és mesterséges (pl. szorbit)
 állományjavítók: zseléképző és kocsonyásító anyagok (pl. agar-agar)
 tartósítószerek: benzoesav, só
 antioxidánsok: c-vitamin

Az adalékanyagokra vonatkozó szabályozás, engedélyezés főbb jellemzői:

 E-számok listája: az adalékanyagok pontos beazonosítását teszi lehetővé. Toxikológiailag
engedélyezett, egészségre ártalmatlan anyagok kaphatják meg a kódot.
 pozitív listák: feltételesen kiadott engedély az egészségre nem ártalmas adalékanyagokról
 az élelmiszerek max 10g/kg mennyiségben tartalmazhatják ezeket

A leggyakoribb allergének az élelmiszerekben:

Természetes anyagok:
 tehéntej
 tojás
 földimogyoró
 dió

Mesterséges anyagok:
 Na-glutamát (a mérgezés tünetei: arcpír, könnyezés, fejfájás, mellkasi fájdalom)
34. Élelmiszerbiztonság, a közétkeztetés élelmezés-egészségügyi vonatkozásai

Az élelmiszerbiztonság definíciója:

Annak a biztosítása, a termelés és forgalmazás során, hogy az élelmiszer nem okoz a fogyasztónál
egészségi ártalmat, ha azt a szándékolt felhasználásnak megfelelően készítik és fogyasztják el.

HACCP (Veszélyelemzés és Kritikus Ellenőrzési Pontok) alapelvei és a rendszer lényege:

Alapelvei:
 veszélyelemzés a technológiai folyamaton, folyamatábra, a veszélyek meghatározása
 a kritikus szabályozási pontok (CCP-k) meghatározása
 a kritikus határértékek megállapítása a CCP-n (mit mérek, mit nem léphet át)
 a kritikus szabályozási pontokat felügyelő rendszer felállítása (monitoring)
 helyesbítő intézkedések (a folyamat újra szabályozása, a termék sorsa)
  az igazolásra szolgáló eljárások (verifikáció) megállapítása
 nyilvántartások és dokumentáció

Lényege:
 tiszta, rendben tartott egységekben,

a megfelelő szabályok betartása mellett is előfordulnak
 tömeges élelmiszerfertőzések garantálni kell az élelmiszerek mindenkori biztonságosságát
 késztermék helyett magát a gyártási folyamatot tartja szabályozás alatt
 meg kell állapítani a kritikus pontokat, dokumentálni kell azokat és utólagosan ellenőrizni
  át kell gondolni a tevékenységet teljes folyamatában és annak minden egyes lépését is
 fel kell mérni, hogy egy technológiai lépésben milyen egészségre ártalmas anyagok kerülhetnek bele
 az élelmiszerbe, azokkal mi történi a technológia során
 milyen intézkedéseket kell tenni, hogy ne kerüljön veszélyes anyag az élelmiszerbe, vagy ha belekerült,
 azt ártalmatlan mértékűre kell csökkenteni, vagy meg kell szüntetni
 milyen belső ellenőrzéseket lehet és lehet bevezetni a fentiek elérése érdekében

A közétkeztetés és területei:

A közétkeztetés a különböző korú, nemű és foglalkozású népességcsoportok szervezett élelmezési ellátása.

 gyermek- és ifjúsági élelmezés

 munkahelyi élelmezés
 honvédségi élelmezés
 BV intézmények élelmezése
  népkonyhák, szociális ellátás, menekültek ellátása
 betegélelmezés

Élelmezés egészségügyi előírások:

 élelmezési létesítmények
 gépek, berendezések
 élelmiszerek csomagolása, jelölése
 élelmiszerek szállítása
  áruátvétel
 tárolás
 takarítás fertőtlenítés
Előkészítés:
  előkészítő helységek kialakítása
 húselőkészítő: résmentes, könnyen tisztítható berendezések használata, legyen lehetőség a húst
 megmosni
 halelőkészítő: ua. szabályok vonatkoznak rá, mint a húselőkészítőnél
  zöldség előkészítő: homokfogóval felszerelt kétmedencés mosogató használata
 tojás előkészítő: a tojásokat egyenként meg kell vizsgálni, ha ép, akkor 5-10 percig 2%-os
 hypoba áztatni, majd öblítés után felhasználható
 az edények, eszközök mindig csak az adott előkészítőben használhatók

Az élelmiszerek csomagolása, jelölése:

 csak engedélyezett anyagba szabad csomagolni
  tiszta, fertőző anyagtól mentes, egészségre nem káros anyagot lehet csak használni
 olyan jelölést kell alkalmazni, amely a csomagolóanyagon nem hatol át
 fel kell tüntetni a fogyaszthatóságot, minőségmegőrzés határidejét és a tárolási körülményeket

Tálalás, kiszolgálás:
 jellegnek megfelelően hűtve, vagy melegen kell felszolgálni
 a tálalás, kiszolgálás ideje nem haladhatja meg a 3 órát

Ételkiszállítás:
 hőkezelt ételt csak tiszta járműben, tiszta edényben szabad szállítani

Mosogatás:
 külön mosogatót kell fenntartani az üzemi edényzet és a eszközök (feketemosogató) tisztítására
 és külön a fogyasztók által használt eszközök (fehérmosogató) számára
  tilos rongyot, szivacsot használni, törölgetni
  kefe használható, melyet fertőtleníteni kell
  feketemosogató: 2 fázisos mosogatás: zsíroldószer + folyó meleg vízzel öblítés
 fehérmosogató: 3 fázisos mosogatás: zsíroldás + fertőtlenítés + folyóvízzel öblítés

Az ételminta:

  napi 29 adag felett kell levenni

  valamennyi ételféleségből külön legalább 100g
  a tálalás vagy étkeztetés végén kell a tárolóedénybe vagy a csomagolásba helyezni
 72 órán át 0 és +5 fok közötti hűtőben kell őrizni
35. Az alkoholfogyasztás helyzete, alkoholfogyasztók csoportosítása, megengedett
beviteli mennyiség

Az alkoholfogyasztás epidemiológiája:
 évente kb. 3 millió haláleset történik alkoholfogyasztás következményeként
 a mértéktelen alkoholfogyasztás >200 betegség és sérülés oki tényezője
 egy főre jutó alkoholfogyasztás:
o világ átlag: 6,4 L
o EU: 9,8 L
 a férfiak 19,4g, a nők 7,0g tiszta alkoholt isznak átlagosan naponta
 Magyarországon átlagosan évente 11L tiszta alkoholt iszik egy ember
 Magyarországon nyilvántartott alkoholisták száma: 15292fő
 alkoholos májbetegség miatt meghaltak: 2633fő (2/3-a férfi)

Az alkoholfogyasztók csoportosítása:

Absztinens:
 Soha nem iszik semmit
 a népesség 10-25%-a.

Szociális ivók:
 alkalomszerű, kulturált alkoholfogyasztók

Probléma ivók:
 kontrollvesztés nincs
 absztinenciára képes

Nagyivó:
 a szeszfogyasztása olyan méreteket ölt, hogy észlelhető testi és szellemi zavarral, egészségromlással,
 az interperszonális viszonyok károsodásával jár
 károsodik az ivó társadalmi és anyagi helyzete

Binge drinking – rohamszerű nagyivás:

 nők >4 italt, férfiak >5 italt fogyasztanak egy alkalommal, rövid időn belül
 véralkoholszint 0.08g%

Alkoholbeteg:
 testi és/vagy lelki függőséget okoz nála az alkohol

A WHO álláspontja szerint havonta egyszer legalább 60g abszolút alkohol fogyasztása nem jelent
alkoholfüggőséget.

Biztonsági határ:
 férfiak: 20g/nap – 14 egység/hét
 nők: 10g/nap – 7 egység/hét
  legalább 2 alkoholmentes nap/hét
 1 egység = 10 ml alkohol (pl egy pohár sör, 1dl bor, 3cl tömény)
36. Az alkoholfogyasztás hatása az egészségre

Az alkohol toxikokinetikája:
 etilalkohol, acetaldehid: humán rákkeltő anyagok
 az alkohol felszívódása:
o szájnyh-n
o duodenumban, jejunumban
o igen gyors folyamat
 metabolizmus:
o 10g etanol / h
o 95%-ban a májban:

o 5%: vizelettel, kilélegzéssel változatlan formában ürül

 etnikai különbségek:
o egyes ázsiai népcsoportoknál az ADH, ADLH gén polimorfizmusa miatt az entimek hatásfoka
lényegesen alacsonyabb eltérő metabolizmus és tolerancia

A francia paradoxon:
 magas koleszterin tart. étel + vörösbor együtt fogyasztása  coronaria betegségek aránya csökken

Az alkohol egészségkárosító hatásai:

 dózisfüggő hatások
 CVR betegségek
 bronchopulmonalis megbetegedések
 emésztőrendszeri elváltozások: fekély, gyulladás, zsírmáj, cirrhozis, májzsugor
 felszívódási zavarok, hiányállapotok: A-vit, B1 és B6 vitamin  fogyás
 anyagcsere betegségek: DM, köszvény, osteoporosis
 daganatos megbetegedések: nyelőcső, gyomor, vastagbél, pancreas, máj, emlő
 pszchiátriai betegségek: depresszió, demencia, függőség
 neurológiai betegségek: neuropathiák, cerebralis atrophia
 balesetek, erőszakos cselekedetek, öngyilkosság

A binge drinking hatása az egészségre:

 balesetek
 erőszakos cselekedetek
 alkoholmérgezés
 STD
 nem kívánt terhesség
 magzatkárosító hatás
 magas vérnyomás, stroke, egyéb CVR kórképek
 májbetegség
 idegrendszeri károsodások
 szexuális diszfunkció
 elhanyagolt DM

A várandósság alatti alkoholfogyasztás következményei:

 intrauterin károsodások
 spontán abortusz
 kisebb születési súly
 foetalis alkohol szindróma: kis fej, kis szemnyílás, lapos arc, lefittyedt száj, alulfejlett állkapocs, nagy
orrnyereg, kicsi orr, kicsi felső ajak
 tanulási nehézségek
37. Az alkoholfogyasztás megelőzése

Primer prevenció:
 szocializáció
 egészségnevelés: minőségi italok mértékkel fogyasztása
 gazdasági intézkedések, törvények: árpolitika
 munkahelyi, közlekedési ellenőrzések

Szekunder prevenció:
 a veszélyeztetettség korai felismerése, segítségnyújtás
 szűrővizsgálatok pl.: GGT

Tercier prevenció:
 fenntartó kezelés
 lelki gondozás
 a teljes absztinencia támogatása

Az alkoholos veszélyeztetettség szűrésére alkalmas kérdőíves módszerek (AUDIT, CAGE) rövid jellemzése:

Az AUDIT teszt:
 10 részből áll
 értékeli az alkoholfogyasztást
 az italfogyasztási szokásokat
 az alkoholhoz kapcsolódó problémákat
 van egy klinikus által kitöltendő és egy beteg által kitöltendő része
 az elfogyasztott alkohol mennyiségét a páciens egy képes illusztráció alapján tudja megbecsülni: >8
egység már veszélyes alkoholfogyasztásnak számít
 nemtől, kortól, etnikai hovatartozástól függetlenül használható
38. A fizikai aktivitás egészségre gyakorolt hatásai

A fizikai aktivitás:
 a szervezet bármilyen mozgása, amit a vázizomzat hoz létre
 ezek a mozgások energiafelhasználással járnak
 a szervezet energiaegyensúlyának egyik fontos eleme
 általánosan kedvező hatású
 alkalmazható egyes betegségek prevenciójában, kezelésében, rehabilitációjában

A fittség mérése:
 ergospirometria
 laktát-küszöb mérése
 pulzusból eszközös mérés
 6 perces járás teszt

A 6 perces járásteszt:
 cél:
o a funkcionális állapot felmérése
o a rehabilitáció eredményességének nyomonkövetése
 kivitelezés:
o 30-50 m –es, méterenként beosztott sík, egyenes pályán a vizsgált személy 6 percig
folyamatosan gyalogol a saját lehető leggyorsabb tempójában
o pulzus mérés és BORG a teszt előtt és után
 prognózis: a CVR mortalitást előrejelző paraméter

Metabolic equivalent:

Az objektív mérési lehetősége annak, hogy összehasonlítsuk, hogy az ember mennyi energiát használ fel egy
specifikus mozgásforma alatt a saját testtömegéhez viszonyítva.

A fizikai aktivitás/fittség hatása az egészségi állapotra:

 heti 1500 kcal sportolás megállítja az atherosclerosis progresszióját
 heti 2200kcal sportolás visszafordítja az atherosclerosis progresszióját
 heti legalább 450 perc aktivitással 40%-kal jobb életesély érhető el

A rendszeres testmozgás pozitív hatásai:

 a szív működése gazdaságossá válik, az oxigénigénye csökken
 a nyugalmi pulzus és vérnyomás csökken
 a terhelésre adott vérnyomás emelkedés csökken
 javul a terhelhetőség, állóképesség
 csökken az LDL-c és a TG, nő a HDL-C szintje a vérben
 csökken az éhomi vércukor és a HbA1C
 javul a glikémiás kontrol
 izomzat ereje és tömege nő
 a zsírmentes testtömet nő, a testzsír% csökken
 a testsúlyfelesleg csökken, segíti a normál testsúly megtartását
 segít a csontritkulás megelőzésében
 csökkenti az elhízás, a 2TDM, az MS, és a CVR betegségek rizikófaktorait
 csökken a CVR mortalitás AMI után
 javul a mozgáskoordináció és az egyensúly
 jobb közérzet, több energia, önbizalomnövekedés
 javul a túlélés és az életminőség
39. A fizikai aktivitással kapcsolatos WHO ajánlás (korcsoportok szerint), példákkal

Gyermekek és serdülők (5-17 évesek) számára ajánlott mozgás:

 legalább napi 60 perc
  mérsékelt-erőteljes testmozgás
 hetente legalább 3x nagy intenzitású fizikai aktivitás, a csontokat és izmok erősítését szolgáló
 gyakorlatokkal
 ajánlott testmozgás: játék, testnevelés óra, rekreáció

Felnőttek (18-64 éves) számára ajánlott mozgás:

  hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású, vagy 75 perc erőteljes intenzitású mozgás
 legjobb hatás: aerob mérsékelt 300perc/hét vagy aerob erőteljes intenzitású 150perc/hét, vagy
 kombinálva
 az aerob aktivitások hosszának legalább 10 perceseknek kell lenniük
 hetente legalább 2x a csontok és izmok erősítését szolgáló gyakorlatokat kell végezni
 ajánlott testmozgás: szabadidős aktivitás, játék, sport

>65 évesek számára ajánlott mozgás:

 legalább 150 perc mérsékelt intenzitású, aerob testmozgás hetente, vagy 75 perc erőteljes
 intenzitású aerob testmozgás hetente
 legjobb hatás: aerob mérsékelt 300perc/hét vagy aerob erőteljes intenzitású 150perc/hét, vagy
 kombinálva
  az aerob aktivitások hosszának legalább 10 perceseknek kell lenniük
  hetente legalább 2x a csontok és izmok erősítését szolgáló gyakorlatokat kell végezni
 különösen ajánlott a mozgékonyság megőrzésére, az egyensúlyérzék fenntartására, az
 esések elkerülésének érdekében
 fontos, hogy az egészségi állapotuknak, képességeiknek, körülményeiknek megfelelően mozogjanak
 ajánlott testmozgás: szabadidős fizikai aktivitás, közlekedés, sport
40. A dohányzás prevalenciája, dohányzással összefüggő mortalitás

A dohányzás epidemiológiai jellemzői:

 világszinten évente 7,2 millió ember hal meg dohányzással kapcsolatos betegségben
o 6,3 millió aktív dohányzás miatt
o 0,9 millió másodlagos dohányfüst expozíció miatt

 a világon évente 1 milliárd halálseset történik, mely összefüggésbe hozható a dohányzással

 >30 éves népesség körében a fertőző betegségek okozta halálozás 5%-a és a nem fertőző betegségek
okozta halálozás 14%-a dohányzással összefüggő
 a dohányzás a 8 vezető halálokból 6-nak rizikófakora a világon:
o ISZB
o cerebrovascularis betegségek
o alsó légúti fertőzések
o COPD
o TBC
o trachea, bronchus és tüdőrák
 Magyarországi adatok:
o dohányzás prevalencia: 2.3 millió ember (>15 éves)
o a férfiak 315%-s, a nők 21%-a dohányzik
o összesen >500ezer egészségben eltöltött életév veszteség
o évente 26ezer dohányzással összefüggő halálozás: ffi: 26%, nő: 14%
o a dohányzással kapcsolatos állami bevétel: 360milliárd
o a dohányzás miatti kiadások: 441milliárd
 a 15 évesek 20%-a hetente legalább 1x dohányzik
 a 13-15 éves fiatalok 6.5%-a naponta, 19%-a alkalomszerűen dohányzik
 13-15 éves fiatalok szekunder dohányfüst expozícióval találkoznak 19%-ban otthon, és 36%-ban
otthonán kívül
41. A dohányzás egészségkárosító hatásai

A dohányzás káros hatásaiért felelős kémiai anyagok:

  a füst kb 4000 kémiai anyagot tartalmaz

 legfontosabbak:
o szén-monoxid (a füstben 1-5%)
o nikotin (90%-a felszívódik)
o policiklikus aromás szénhidrogének (daganatkeltő)
o nitrózamin (daganatkeltő)
o arzén (daganatkeltő)
o kadmium (daganatkeltő)

Másodlagos dohányfüst expozíció:

 másnéven passzív dohányzás, környezeti dohányzás


 a cigaretta vagy más dohánytermék égő végéből kibocsátott füst, amelyhez általában társul a dohányzó
 ember által kilélegzett füst
  a világon minden 3. ember érintett
  évente 600ezer halálozást okoz világszerte
 nincs olyan minimális szintje, ami alatt biztonságosnak mondható

Harmadlagos dohányfüst expizíció:

 a dohányzó környezetében található tárgyakon keletkező, a másodlagos füstből származó lerakódás


  folyamatosan rakódik le idővel egyre toxikusabbá válik
 nagyon veszélyes mindenkire, kimondottan a csecsemők és kisgyermekek számára
42. A dohányzás elsődleges megelőzése

A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény (FCTC) és az MPOWER program főbb elemei

 megfigyelni a dohánytermékek fogyasztását és a megelőzés irányvonalait
 megvédeni az embereket a dohányfüsttől
  felkínálni a dohányzásról való leszoktatást
  figyelmeztetés a dohányzás veszélyeire
 hatályba léptetni szabályokat a dohánytermékek reklámozásának, promotálásának,
 szponzorációjának tiltását
 adó kivetése dohánytermékekre

A dohányzás-ellenőrzés hazai törvényi szabályozása:

  nemdohányzók védelme
 dohányzásra kijelölt helyek létrehozása 

 árpolitika: folyamatos jelentős adóemelés dohánytermékek ára folyamatosan nő 
  dohánytermékek reklámozásának tiltása 
  füstmentes helyek létrehozása: zárt légterű közterületekben, közintézményekben tilos a dohányzás
  tájékoztatás
  a dohánytermékek csomagolásain egységes elrettentő felíratok és képek alkalmazása 
 dohánytermékeket csak szakboltokban (Nemzeti dohányboltokban) lehet megvásárolni. Az üzletbe
csak >18 éves emberek léphetnek be 

Prevenció:

  primer prevenció: dohányzásra való rászokás megelőzése, nem dohányzók védelme

  szekunder prevenció: dohányzásról való leszoktatás támogatása
 tercier prevenció: dohányzásról való leszokás támogatása beteg esetén
43. A dohányzásról való leszokás támogatás folyamata – a minimálintervenció
tartalma, lépései

A dohányzásról való leszokás szakaszainak jellemzői a transzteoretikus modell szerint:

 töprengés előtt:
o nincs szándékában a változás az előrelátható jövőben
o leszokás elleni érvek > leszokás melletti érvek
  töprengés:
o a személy felismeri a problémát, és komolyan gondolkodik annak megoldásán, de még nem
tesz aktív lépéseket a cél érdekében
o leszokás elleni érvek = leszokás melletti érvek
 előkészület:
o a személyben megformálódot és megerősödött szándék, amely viselkedéses jegyekkel is együtt
jár
o leszokás elleni érvek < leszokás melletti érvek
 cselekvés:
o a személy letette a cigarettát, de a viselkedés változása még nem szilárdult meg
 fenntartás:
o a személy letette a cigarettát, és a viselkedés megváltoztatása megszilárdult
o a visszaesés váratlan helyzetben történhet

 töprengés előtti szak és töprengés szakaszának használata:

 o a motiváció erősítése
 o a probléma tudatosítása
o a dohányzáshoz való viszony átdolgozása
 o a dohányos identitás újraértékelése
 az előkészület, a cselekvés és a fenntartás szakaszának
 használata: o az elköteleződés erősítése
o jutalmazás
o helyettesítés
 o ingerkontroll
o segítő kapcsolatok
A leszokás támogatás módszerei
 minimál intervenció
  motivációs interjú
 programszerű leszokási támogatás
 o gyógyszermentes
 o farmakoterápiás
o a nem gyógyszeres és a gyógyszeres támogatás kombinációja
 o magatartásorvoslási terápia
o csoportos magatartásorvoslási terápia
 o proaktív telefonos tanácsadás
 a leszokás speciális vonatkozásai:
o nők
o várandós és szoptató anyák
o kórházi betegek
o nem cigaretta dohányterméket használók
 nikotinmegvonás tüneteinek kezelése
 a testsúlygyarapodás kezelése

A minimál intervenció:

5A:
 ask – kérdezzünk
 advise – tanácsoljuk
 assess – erősítsük
 assist – támogassuk
 arrange follow up – kövessük

Tartalma:
 alkalmas a mindennapi eü.-i ellátási folyamat során bármely ellátott esetében a dohányzás
tényének azonosítására és alapszintű tanácsadásra, megfelelőnek ítélt motiváció esetén pedig a
 további teendőknek az ellátott pácienssel együtt történő megválasztására
 minimálisan 3-5 perc

Elemei:
 a dohányzás tényére történő rákérdezés/a dohányzási státusz felmérése és az eredmény
 dokumentálása a releváns ellátási dokumentációban
 a dohányzás abbahagyásának javaslata
 a leszokás szándékára való rákérdezés, motiváció felkeltése vagy megerősítése
  nyomtatott információs anyagok átadása
 a gyógyszeres terápia és/vagy pszichés támogatás felajánlása, elfogadás esetén leszokást
támogató centrumba történő irányítás

Ki végezze a dohányzásról való leszokás támogatását:

 az eü.-i ellátásban dolgozó valamennyi felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembertől elvárt, hogy
ellátási helyzetének megfelelő mértékben részt vegyen adott beteg dohányzásleszokás-támogatásában és
 tanácsolja a leszokást
 amennyiben a nikotinfüggőség fennállása esetén általában szükséges időigényes és képzettséget
igénylő programszerű leszokás támogatást nem képes vállalni, akkor irányítsa páciensét megfelelő
szakrendelésre

A nikotinfüggőség:
 dohányzó esetében a nikotinfüggőség súlyosságát a Fagerstrom-kérdőívvel meghatározott
 index értékével kell leírni
 vagy regisztrálni kell az ébredést követő első rágyújtásig eltelt idő hosszát és a naponta elszívott
cigaretták számát
A leszokási motiváltság mérése:
 mennyire akarja, mennyire eltökélt abbahagyni a cigarettázást
 mikor szeretné letenni a cigarettát
 mit szándékozik tenni, hogyan próbál leszokni
 miben kér segítséget a leszokni vágyó

A dohányzás abbahagyás mellékhatásai:

Farmakoterápiás leszokás támogatás során:

  nikotin tartalmú rágó, tapasz, orrspray, tabletta

 kombinálható bupropionnal: a hatékonyság növelhető

Gyógyszermentes módszerek leszokás támogatás során:

  orvosi tanácsadás és minimál intervenció

  önsegítő anyagok
  motivációs interjú
  intenzív egyéni/csoportos tanácsadás
  proaktív telefonos tanácsadás
 mobiltelefonon alapuló intervenciók
44. A kábítószer-fogyasztás epidemiológiája (toxikomániában szerepet játszó szerek
főbb csoportjai, jellemzőik, a kábítószer-fogyasztás nemzetközi és hazai jellemzői)

Fogalmak:

Designer drog:
Az aktuális törvényekben tiltott kábítószer szerkezeti módosításával előallított, de ahhoz hasonló hatású,
még nem tiltott pszichoaktív anyagok. (kémiai szerkezetben tervezett molekulák)
Pl.: szintetikus kannaboidok

Pótszer:
Pszichotrót anyagokhoz hasonló hatású, szerves oldószer tartalmú anyagok, ragasztók, spray-k.
Pl. aceton

Kemény drog:
Tartós használata esetén az egyén képtelen beilleszkedni társadalomba, családba, tanulási nehézségei lesznek,
nagyfokú pszichés és fizikai dependencia alakul ki. Súlyosan addiktív anyagok.
Pl. kokain

Lágy drog:
Kevésbé váltanak ki függőséget, kivéve nagy adagok fogyasztásakor. Emocionális dependenciát alakítanak ki.
Pl. cannabis

Problémás kábítószer-fogyasztás:
Az intravénás vagy tartós/rendszeres ópiát-, kokain- és/vagy amfetamin használat.

A kábítószer fogyasztás nemzetközi és hazai jellemzői:

 világszerte 270 millió ember fogyasztott drogot 2017-ben
 kb 15 millió iv. droghasználó van
 35 millió ember szenved kábítószerhasználatból származó betegségben (pl. HIV/AIDS)
  évi 600ezer haláleset történik drogfogyasztás miatt
 minden 7. droghasználó részesül kezelésben
 EU-ban a kokain a leggyakrabban használt stimuláns
o 2.3 millióan használták az elmúlt évben
o a szermaradványok egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg a városi szennyvizetben
o 2. leggyakoribb szer, amely miatt kórházi sürgősségi felvétel kell
 kannabisz az EU-ban:
o 17millióan használták az elmúlt évben
o a leggyakrabban lefoglalt kábítószer
o a kannabisz miatt lépnek legtöbben első alkalommal drogkezelésbe
 új pszichoaktív anyagok az EU-ban:
o elsődleges forrása: Kína
o Nemzeti kábítósze-ellenőrzés alatt nem álló NPS: szintetikus kannabionidok, opioidok,
katinonok, benzodiazepinek
o a legtöbb lefoglalás a kannabionidok miatt történik
 a magyarországi helyzet:
o a felnőtt magyar lakosság 2-3%-a használt egy éven belül illegális drogot
o a 18-64 éves populációban minden 10., a 18-34 éves populációban minden 5. ember fogyasztott
élete során legalább egyszer drogot
o preferenciák: marihuana, hasis, ecstasy, szintetikus kannabinoidok, amfetamin, designer drogok
A toxikomániában szerepet játszó anyagok:
 opiátok:
o ópium,morfin, kodein, hydrocodin, heroin
 Stimulánsok:
o természetes: kokain, crack
o mesterséges: metamfetamin, MDMA, MDA – amfetamin hatású anyagok
 hallucinogének:
o természetes: atropin, meszkalin, pszilocibin, DMET
o mesterséges: LSD, fenciklidin
 kannabiátok:
o hasis, marihuana
 egyéb gyógyszerek:
o barbituátok, nyugtatók, minor trankvillánsok, Parkan, barbiturátmentes altatók,
kombinált láz és fájdalomcsillapítók
 szerves oldószerek:
o kloroform, benzol, toluol, amilnitrit, triklóretilén, ragasztók

A toxikomániában szerepet játszó anyagok csoportosítása KIR-hatás alapján:

 tompító hatású szerek:
o legális: alkohol, gyógyszerek
o illegális: opiátok, opioidok, kannabisz és származékai
 serkentő hatású szerek:
o legális: koffein, nikotin, gyógyszerek
o illegális: kokai és kokain szerkezetű stimulánsok, fenetil-amin alapvázas vegyületek
 tudatmódosító szerek:
o legális: szerves oldószerek
o illegális: hallucinogének, új szintetikus kannabionidok

Kockázati csoportok:
 konfliktushelyzetben élők
 lelki problémákkal küzdők
 magárahagyatottak
 marginális csoportok
 gyermekek, fiatalok
 egészségügyi dolgozók
45. A kábítószer-fogyasztás megelőzési lehetőségei

Elsődleges prevenció:
 nemzetközi összefogás a előállítás, terjesztés és fogyasztás ellen
 szociális, gazdasági és jogi intézkedések: kínálat visszaszorítása + kereslet csökkentése
 egészségnevelési programok iskolákban a drogfogyasztás veszélyeiről

Másodlagos prevenció:
 korai felismerés, szűrővizsgálatok:
o DAST-20 – droghasználat szűrőkérdőív
o CAST – kannabisz használat szűrőkérdőív
o CUDIT – kannabiszhasználat zavarainak szűrőtesztje
o SDS – droghasználat súlyossági skála
 gyógykezelés
 ártalomcsökkentés:
o HIV, HBV-prevenció
o ingyenes tű- és fecskendő csere

DAST-20:
 20 kérdés a droghasználattal kapcsolatban
 minden igen válasz 1 pontot ér, minden nem válasz 0 pontot, kivéve a 4-5. kérdésnél – itt fordítva
 értékelése:

Tercier prevenció:
 rehabilitáció, drog ambulanciák

A nemzeti drogellenes stratégia főbb prioritásai:

 a szermentes életformát népszerűsítő programok számának növelése
 a teljes körű iskolai egészségfejlesztési programok 2020-ra érjék el a tanulók 50%-t
 a családi megközelítést alkalmazó programok érjék el évente egyszer a gyermeket nevelő családok
20%-t
 a kábítószereket kipróbáló és alkalomszerűen használó serdülők aránya az adott korosztályon belül
csökkenjen 10%-kal
 a megelőző, felvilágosító programok minőségbiztosítási rendszerének kialakítása és bevezetése

Az A, B és C-jegyzék:

A-jegyzék:
 a Kábítószer Egyezmény alapján sorolt szerek tartoznak ide

B-jegyzék:
 a Pszichotrop Egyezmény alapján sorolt szerek tartoznak ide
C-jegyzék:
 azon alapvegyületek, amelyek az előző kettőben nem szerepelnek, és a jegyzékben meghatározott
szerkezeti leírásoknak megfelelnek
 pl. katinon, triptamin, fenetilamin

Ártalomcsökkentés:
 célja: a droghasználathoz társuló egyéb betegségek (pl. HIV, HBV-fertőzés) visszaszorítása
 pl.: tűcsere program, metadon program

Civil ártalomcsökkentő kontaktprogrom::

 ingyenes, anonim igénybevétel
 nem kell beutaló, eü-i jogusáltságot bizonyító igazolás
 életmódváltást elősegítő beszélgetések
 jogi-, szociális- és eü.-i tanácsadás
 információk fertőző betegségekről
 szűrővizsgálatokon való megjelenés motiválása
 ártalomcsökkentő eszközök nyújtása
 vitaminokhoz, fogyadékhoz, teához való hozzájutás
 segítség szálláskeresésben, élelmiszerosztások elérhetőségeiben, adományruhák osztásában
 kezelési formák ismertetése, kezelésbe juttatás segítése
 önsegítő csoportok elérhetőségeinek megadása
 internet és számítógép használat – a szabadidő hasznos eltöltésének segítése
 iskolai tanulmányok folytatásának elősegítése
46. Az egészségügyi ellátás alapelvei, szereplői

Az egészségügyi ellátórendszer 3 fő jellemzője:

 hozzáférhetőség: térben és időben
 esélyegyenlőség: egyenlő színvonalú és minőségű ellátáshoz való hozzájutás
 nemzetközi színvonalnak megfelelő minőség: technológiai fejlettség a megelőzésben és a gyógyításban

Az egészségügyi ellátás szereplői, feladataik, a szereplők kapcsolatai, érdekviszonyai:

 az egészségügyi ellátórendszer szereplői:
o beteg: az egészségügyi ellátást igénybevevő
o finanszírozó: az egészségügyi ellátást megvásárló
o szolgáltató: az egészségügyi ellátást nyújtó
o fenntartó: tulajdonos
o egészségpolitika: felelős az egészségügyi ellátás zavartalan és folyamatos működtetéséért

A beteg:
 szükséglet: a lakosság egészségi állapotából eredő, egészségügyi beavatkozást igénylő
probléma 
  o jellemzői:
 objektív

 epidemiológiai módszerekkel mérhető

 felismerheti/felmérheti: népegészségügyi szakember, a tüneteket észlelő beteg 
 igény:
o a lakosság részéről megfogalmazott
o egyéni indítékok vagy társadalmi késztetés alapján motivált
o szolgáltatási elvárás, amivel az eü-i/ szociális intézményekhez fordul
 igénybevétel:
o az eü-i szolgáltatás vagy orvosi beavatkozás megvalósulása
 kötelezettségei:
o együttműködni az ellátásában részt vevő kórházi dolgozókkal
o tájékoztatást adni mindenről ami a kezelési tervhez/beavatkozáshoz szükséges, a korábbi
betegségekről, gyógykezelésekről, gyógyszerszedésről, egészségkárosító kockázati tényezőkről,
ha fertőző betegsége van, meg kell neveznie a személyt akitől elkaphatta, minden
egészségügyi ellátást érintő jogi nyilatkozatáról
o a kórházi házirend betartása
o a jogszabály által előírt térítési díj megfizetése
o személyes adatainak hitelt érdemlő igazolása
o a beteg hozzátartozói kötelesek tiszteletben tartani más betegek és az egészségügyi dolgozók
jogait

Betegjogok:
 jogosultságok összessége, amelyek megilletik azon személyeket, akik az eü-i szolgáltatást
igénybe veszik (részletesen lsd. etika)

Finanszírozó:
 társadalombiztosítás, társadalmi szolidaritás:
o a járulék mértéke független az egyén kockázatától
o Bismarcki rendszer: járulékfizetés
o Beveridge-i modell: állampolgári jog
 kockázat alapú biztosítás:
o a szerződésben rögzített szolgáltatás mértéke a befizetett járulék függvénye
Társadalombiztosítás és a magánbiztosítás jellemzői
47. A gyógyító-megelőző ellátás hazai intézményrendszere

A hazai egészségügyi rendszer felépítése, ellátási szintek.

Definitív ellátás:
 minden beteg azon az ellátási szinten kapjon befejezett kezelést, ahol maradéktalanul
ellátható, feleslegesen ne kerüljön magasabb ellátási szintre

Progresszív ellátás:
 az egyén egészségi állapota által indokolt mértékű egészségügyi ellátási szint biztosítása
 alapelvek:
o minden betegnek hozzá kell jutnia a megfelelő ellátáshoz
o minden ellátást az ellátási igényének megfelelő szinten kell megkapnia a betegnek

Az alapellátás:

WHO:
 minden olyan ellátási forma, ahová a népesség egészségi problémájával bármikor, beutaló
 nélkül fordulhat
 célja az egyén:
o egészségi állapotának figyelemmel kísérése
o egészségügyi felvilágosítása és nevelése
o gyógykezelése, gondozása és rehabilitációja
o szakorvoshoz történő irányítása

Területei:
 önkormányzati szint:
o háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálat
o fogorvosi alapellátó szolgálat
o alapellátási ügyelet
o védőnői ellátás
o iskolai egészségügyi ellátás
o otthoni szakápolás
  munkáltatói szint:
o foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás

A háziorvos:
 a gyógyítás első vonala
 a beteg egészségének menedzsere
 a betegutak szervezője
 feladatköre:
o gyógyító-megelőző ellátás
o szakértői tevékenység
o hatósági feladatok
o járványügyi teendők
o ügyviteli munka
 kapuőr
 feladatai:
o sürgős esetek, akut betegségek ellátása
o krónikus betegek gondozása
o egészségügyi felvilágosítás nyújtása
o szakorvosi, fekvőbeteg gyógyintézeti vizsgálat/gyógykezelés kezdeményezése
o általános tanácsadás, szűrés az egészséges populáció részére
o orvosi rehabilitációs tevékenységek
o keresőképesség, gépjármű alkalmasság elbírása
o látlelet kiadása
o halottszemle
o védőoltások
o higiénés teendők
o várandósgondozás
o csecsemő- és gyermekvédelmi tevékenység
o iskolaorvoslás
o serdülőlorúak ellátása
o szakgondozói teendők

Háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálat:

 szabad orvosválasztás joga
 szabad működési keretek
 területi ellátási kötelezettség
 háziorvosi szakvizsga

Fogászati ellátás:
 szakmaspecifikus egészségügyi ellátás biztosítása
  beutaló nélkül vehető igénybe
 rendelési időben a beteget el kell látni, vagy szakorvosi intézetbe továbbutalni
 munkaidőn túl ügyeleti ellátás van
 területi ellátási kötelezettség
 lehet vegyes, vagy külön gyermek, külön felnőtt praxis
 TB-támogatott ellátás
 feladatai:
o fog és szájbetegségek vizsgálata, kezelése,
gondozása o szűrővizsgálatok elvégzése
o góckutatás
o terhes nők fogászati gondozása
o sürgősségi ellátás
o beteg keresőképtelenségének igazolása
o szakellátásra irányítása
  oktatási intézmények fogászati
ellátása: o éves szűrővizsgálatok
 végzése o tanácsadás
o kezelés
o szakellátásra irányítás
o komplex megelőző program

Alapellátási ügyelet:
 folyamatos egészségügyi ellátás biztosításának szakmai elvei:
 o folyamatos hozzáférhetőség a lakosság számára
 o ellátás egységes színvonala az év minden napján
 a folyamatos egészségügyi ellátás biztosításának eszközei:
o készenlét
o ügyelet:

a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben a sürgős 

egészségügyi ellátás folyamatos igénybevételének lehetőségét biztosítja
 lehet központ

vagy összevont: azonos/változó telephelyű 

Otthoni szakápolás:
 a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosa rendelésére, szakképzett ápoló által
 végzett tevékenység
 célja, hogy a beteg otthoni környezetében, személyre szabottan, humánus és szakszerű ápolásban
 részesüljön
 igénybevétele: ha a beteg egészségi állapota orvosi végzettséghez nem kötött komplex kórházi ápolást
igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokból
összeállított kezeléssel

Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás:
  (elsősorban) preventív tevékenység, melynek feladata
 a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai,
 kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése,
  javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire,
 a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi
 állapotuknak megfelelően,
  a munkavállalók egészségének ellenőrzése a munkájukkal kapcsolatban
 a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást a munkavédelmi törvény általános munkavállalói jogként
biztosítja, illetőleg munkáltatói kötelezettségként írja elő

Egyéb egészségügyi ellátások:

A szakellátás területei:

Szakrendelők:
 az alapellátás szakmai szintjét (személyi, tárgyi) meghaladó szolgáltatások összessége
 Legalább:
3 alapszakma (belgyógyászat, sebészet, szül-nőgyógy) o
központi diagnosztika (röntgen + laboratórium+ EKG)
 A rendeléseket szakorvosok látják el asszisztensek segítségével.
 A rendelési idő: általában 6 óra
 Egymás mellett működhetnek párhuzamos rendelések is, nagy betegforgalom esetén.
 Főfoglalkozás -részfoglalkozás
 Beutalóval kereshető fel, kivétel a rendeletben előírt szakrendelések!

Gondozó:
  Tüdőgondozó
 Bőr-és nemibeteg-gondozó
 Onkológiai gondozó
 Ideg-pszichiátriai gondozó
 Addiktológiai(alkohol) gondozó
Járóbeteg szakellátás:

 Az általános járóbeteg-szakellátás feladatai

 o megelőző tevékenység
o gyógykezelés, szakorvosi gondozás, ideértve az otthoni szakápolás elrendelését és a
 rehabilitációt
o szakorvosi konzíliumok elvégzése
 o más járóbeteg-szakrendelésre vagy szakambulanciára történő beutalása
o olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozások végzése, amelyeket követően meghatározott idejű
 megfigyelés szükséges
o intézeti hátteret igénylő ellátás szükségessége esetén a beteg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő
 beutalása.
 A speciális járóbeteg-szakellátás
o különleges szaktudást, illetve speciális anyagi, tárgyi és szakmai felkészültséget igényel
48. A hazai népegészségügy felépítése és feladatai
A hazai népegészségügy:
Felépítése:

 Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok

 Járási Hivatal
 Nemzeti Népegészségügyi Központ
Szintjei és azok jellemzői:
 gyógyító-megelőző ellátás:
o alapellátás
o szakellátás
 járóbeteg szakellátás
 szakgondozó
 fekvőbeteg ellátás
 egyéb ellátások:
o vérellátás
o mentés
o betegszállítás
o hospice
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) feladatai:

 a miniszter irányítása alá tartozik

 az országos tisztifőorvos vezeti:
o munkáltatói jogokat gyakorol
o ellátja a MH és a rendvédelmi szervek feladatainak szakmai felügyeletét
o kijelöli:
 a referencia laboratóriumokat
 a járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumokat
 a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel
látja el
 részt vesz:
o az országos népegészségügyi programok kidolgozásában
o irányítja, szervezi, koordinálja azok végrehajtásának területi és helyi feladatait
A Megyei/Fővárosi Kormányhivatalok feladatai:

 közegészségügy:
o élelmezés-egészségügy
o táplálkozás-egészségügy
o környezet- és település-egészségügy
o sugáregészségügy
o kozmetikai termékek egészségügyi megfelelőssége
o kémiai biztonság
o gyermek-és ifjúság egészségügy
o kémiai, sugáregészségügyi, bakterológiai, aerobiológiai
vizsgálólaboratóriumok
 járványügy:
o vizsgálólaboratóriumok
 egészségfejlesztés:
o egészségvédelem
o egészségnevelés
o népegészségügyi szűrések szervezése és koordinálása
o egészségmonitorozás: nem fertőző betegségek epidemiológiája
o egészséghatás- értékelés
 egészségügyi igazgatás és koordináció
 Járási Hivatalok szakmai tevékenységének koordinálása
 egészségügyi szolgáltatók feletti szakfelügyeleti tevékenységek
A Járási/Fővárosi Kerületi Hivatal feladatai:

 az illetékességi területén ellátja az egészségügyi államigazgatási szerv mindazon

népegészségügyi, hatósági, szakmai felügyeleti feladatait, amelyet jogszabály nem utal
az országos tisztifőorvos vagy a kormányhivatal feladatkörébe
 A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásnak, forgalmazásának
egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 7. paragrafus
(1) bekezdése szerinti feladatok tekintetében a járási hivatal országos illetékessel jár el
49. Várandósgondozás, várandósság alatti, újszülött- és csecsemőkori szűrővizsgálatok

A várandósgondozás:

Célja:
 a várandós nő egészségének megőrzése,
 a magzat egészséges fejlődésének és egészségesen történő megszületésének elősegítése,
 a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve megfelelő időben történő felismerése,
 a szülésre, a gyermek korai kötődésére, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés.

Szereplői:
 a védőnő,
 a háziorvos,
 a szülész-nőgyógyász szakorvos,
 a várandós választása esetén a szülésznő, valamint
 a várandós együttműködésén alapul.
 alacsony rizikójú várandósság esetén a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy szülésznő,
 magas rizikójú várandósság esetén kizárólag a szülész-nőgyógyász szakorvos végzi a szakellátás
keretében.

Folyamata:
 A várandóst a háziorvos legalább egy alkalommal,
 A védőnő a gondozásba vételen kívül trimeszterenként legalább egy alkalommal,
 A szülész-nőgyógyász szakorvos vagy a szülésznő trimeszterenként legalább egy alkalommal
gondozásban részesítse.
 Ha a várandós állapota alapján szakmailag indokolt, a várandóst az előírásnál nagyobb gyakorisággal
kell gondozásban részesíteni.

Védőnői folyamatok a várandósság során:

 A kiadott igazolást követően a várandóst a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint területileg
illetékes védőnő gondozásba veszi.
 kiállítja és kiadja a várandósgondozási könyvet,
 nyilvántartásba veszi a várandóst (Várandós nyilvántartó és Várandós anya törzslapja )
 elvégzi a szükséges vizsgálatokat és azokat a várandósgondozási könyvben dokumentálja,
 tájékoztatást nyújt a várandós részére a várandósgondozás folyamatáról, a kötelező és a szakmai
irányelvben foglalt választható vizsgálatokról, az őt a várandóssága okán megillető szociális
kedvezményekről, a kedvezményeket biztosító intézményekről, szervezetekről, szükség szerint a
munkavédelemről szóló törvény várandósokra vonatkozó előírásairól,
 tájékoztatja a várandóst a várandósság alatt követendő egészséges életmódról, különös tekintettel a
dohányzás, az alkohol-és kábítószer fogyasztás várandósságra gyakorolt káros
következményeiről,szükség szerint tájékoztatja a várandóst a leszokást támogató programokról,
 tájékozódik a várandós szociális, családi és munkakörülményeiről
 a védőnő a várandósgondozási könyvben és az általa vezetett dokumentumokban rögzíti, hogy az
előírt, kötelező és választható vizsgálatokról szóló tájékoztatást a várandósnak megadta, a várandós
aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatást megkapta.
 gondozási tervet készít,
 családlátogatást végez,
 saját megállapításait rögzíti a várandósgondozási könyv megfelelő rovataiban,
 szükség esetén járóbeteg-szakellátás vagy fekvőbeteg-szakellátás igénybevételét kezdeményezi,
 igény és lehetőség szerint szervezi a várandós szülésre felkészítő tanfolyamon való részvételét és
szülésre felkészítő tanfolyamot tart,
 kiemelt figyelmet fordít a szoptatás szorgalmazására és tájékoztatja a várandóst arról, hogy ha a
szoptatással kapcsolatban nehézségek lépnének fel, kitől kaphat segítséget,
 felkészíti a várandóst a szülésre, az újszülött fogadására,
  felhívja a várandós figyelmét az újszülött kori kötelező szűrővizsgálatokra és a szülők ezzel kapcsolatos
felelősségére, valamint
 kiadja az anyasági támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást,
 a védőnő a gondozás során tudomására jutott mindazon körülményekről tájékoztatja a felelős személyt,
amelyek befolyásolhatják a magzat egészséges fejlődését.

Várandósság alatt végzendő vizsgálatok:

Első trimeszter:
 vérkép (hemoglobin, hematokrit, vvtindexek, fehérvérsejtszám, vérlemezkeszám)
 vizelet (fehérje, genny, cukor, aceton, urobilinogen, üledék)
 HBsAgszűrés
 szifilisz szűrés
 vércsoport meghatározás és vörösvértest ellenanyagszűrés
 ultrahang szűrővizsgálat 11-13. héten
 genetikai tanácsadás (fogamzáskor betöltött 37. életévtől kezdve)
 fogorvosi vizsgálat
 háziorvosi (belgyógyászati, EKG) vizsgálat

Második trimeszter:
 ultrahang szűrővizsgálat 18-20. héten
 terheléses vércukorvizsgálat (éhomi és 75 g glukóz fogyasztás után 120 perccel) 24-28. héten
 vérkép (hemoglobin, hematokrit, vvt indexek, fehérvérsejtszám, vérlemezkeszám) és vörösvértest
ellenanyagszűrés 24-28. héten
 vizelet (fehérje, genny, cukor, aceton, urobilinogen, üledék) 24-28. héten

Harmadik trimeszter:
 ultrahang szűrővizsgálat 30-32. héten
 vérkép (hemoglobin, hematokrit, vvtindexek, fehérvérsejtszám, vérlemezkeszám) és vörösvértest
ellenanyagszűrés 36-37. héten
 vizelet (fehérje, genny, cukor, aceton, urobilinogen, üledék) 36-37. héten
 kardiotokográfos szűrővizsgálat 38. héten, 39. héten, 40. héten

Újszülött és csecsemőkori szűrővizsgálatok:

 testi fejlődés (testtömeg, testmagasság, fejkörfogat)
 a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés követés
 magatartásproblémák feltárása
 érzékszervek működésének, a beszéd fejlődésének vizsgálata
 (BCG-heg ellenőrzése)
 mozgásszervek elváltozásának szűrése (lúdtalp, gerinc)
 pajzsmirigy tapintásos vizsgálata
 vérnyomásmérés
 kültakaró vizsgálata
 szájüreg, fogazat megtekintése
50. Iskola-egészségügyi ellátás, fiatalok egészségi állapota

Az iskola egészségügy jellemzése:

 Egészségügyi alapellátás
 3-18 éves korosztályt látja el
 iskolaorvos és védőnő (teljes-v. részmunkaidő)
 fogorvos és fogászati asszisztens
 logopédus, pszichológus, egyéb szakemberek végzik
 főbb feladatok:
o prevenció
o a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete (szűrés, védőoltások, elsősegélynyújtás,
oktatás)
o környezet-egészségügyi teendők
o egészséges életmódra nevelés –TEAM!

Az iskolaorvos iskola egészségügyi tevékenységei:

 A gyermekek fejlődésének követése, egészségi állapotának vizsgálata, szűrővizsgálatok
o óvodáskorúak szükség szerint
o iskolai tanulók kétévenként
o krónikus betegek
o szakértői bizottság elé utalás fogyatékosság esetén
o üdülés, táborozás előtti vizsgálat
o gyermekfogászati program szervezése
 Közegészségügyi, járványügyi feladatok
o védőoltások elvégzése, dokumentálása
o járványügyi előírások betartásának ellenőrzése
o étkeztetés ellenőrzése

A védőnők iskola egészségügyi tevékenysége:

 Éves munkaterv összeállítása, egyeztetése az iskola programjával
 A tanulók vizsgálata (kétévenként)
o testmagasság, testtömeg, testi fejlettség, tápláltsági állapot, nemi fejlődés
o pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés, magatartásproblémák!
o érzékszervek
o mozgásszervek
o vérnyomásmérés
o pajzsmirigyvizsgálat (11 éves kortól)
 A gyermekek személyi higiénéjének ellenőrzése, regisztráció
 Elsősegélynyújtás
 Orvosi vizsgálatok előkészítése
 Védőoltásokkalkapcsolatos szervezés, előkészítés
 Krónikus betegek segítése
 Egészségtan oktatás
o alapismeretek, családtervezés stb.
 Részvétel a higiénés ellenőrzésben
 Kapcsolattartás a szülőkkel
 Pályaválasztás segítése
 Dokumentáció
Szűrővizsgálatok 6-18 év között:
 2 évente végzendő
 teljes fizikális vizsgálat
 a kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele
 az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra
irányítása
 pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 11 éves életkortól
 a testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a
nemi fejlődés értékelése
 pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés, magatartásproblémák feltárása
 érzékszervek működésének vizsgálata a szakmai irányelveknek megfelelően, a színlátás vizsgálata
 mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre
(tartáshiba, scoliosis)
 vérnyomásmérés
 fogászati szűrés és gondozás

A fiatalok egészségi állapotának jellemzői az iskolaorvosi szűrővizsgálatok alapján:

 Csont, izom, kötőszövet elváltozásai (leggyakoribb)
o Tartási rendellenességek (fiúk, középiskolások 12-14%)
o Scoliosis(lányok, 12-14%)
o Lúdtalp (fiúk, 25-30%)
 Látászavarok (fénytörési hibák)
o Lány > fiú, 12. osztályosok 27%
 Kancsalság (csökkenő)
 Süketség, hallásvesztés (növekvő gyakoriság)
 Hypertonia(!)
o Fiú > lány
o 2. osztályosok 2,5 ezrelék; 12. osztályosok ~2,7 %
 Nem fertőzéses vékony és vastagbélgyulladások
o Alacsony, de növekvő gyakoriság
 Krónikus vesebetegségek
 Havivérzés zavarai középiskolások körében 17-19 ezrelék
 Diabetes mellitus
o 10. osztályosok –3,7 ezrelék
 Golyva 1,0 9,8 ezrelék
 Elhízás –10-12%
o 12. osztályosok
o Fiú > lány

 Asthma–2,5-3 %
 Allergiás rhinitis–5,0 %
 Iskolai teljesítmény zavarok
o Növekvő gyakoriság
o 4., 6. és 8. osztályosok 3% növekvő tendencia
 Magatartási és emocionális zavarok
o Általános iskolások körében magasabb
Az iskoláskorúak egészségmagatartása a HBSC 2014 adatai alapján:

Táplálkozásiszokások és fogápolás
 A naponta gyümölcsöt/zöldséget fogyasztó tanulók aránya (32,6/30,4%) az életkorral ↓ (lányok aránya
kedvezőbb).
 Édességek/cukrozott üdítő napi fogyasztása a diákok 30,3%-ra / 26,3%-rajellemző.
 Diákok 93,2%-a naponta legalább 1x, 62,2%-a 2x mos fogat.

Fizikaiaktivitás,szabadidőstevékenység
 A megkérdezett diákok közel ötödére (19,0%) jellemző, hogy eleget mozognak.
 Harmaduk kevés (30,1%),
 több mint negyedük (28,3%) nagyon kevés fizikai aktivitást mutat.
 A tanulóknak mintegy fele (49,0%) legalább heti két órát intenzíven edz.
 A legkevésbé a legfiatalabbakra (45,2%), és leginkább a 9. évfolyamosokra (51,5%) jellemző, hogy
legalább heti 2 órát edzenek.
 Tanítási napokon a diákok több mint fele (54,6%-a) néz naponta legalább 2 órán át tévét, videót vagy
DVD-t.
 Ugyanez az arány a hétvégére vonatkozóan 80,4%.

Dohányzási szokások
 A diákok 36,2%-a szívott már el cigarettát életében, több mint ötödük (21,9%) a megelőző 30 napban.
 A magasabb évfolyamok felé haladva szignifikánsan egyre magasabb a kipróbálók aránya.
 A diákok több mint tizede (11,9%) naponta dohányzik
 3,9%-uk hetente egyszer
 4,7%-uk pedig ritkábban, mint hetente.

Alkoholfogyasztási szokások
 A diákok kétharmada (66,0%) ivott már alkoholt életében,
 44,3%-uk a kérdezést megelőző hónapban
 Az évfolyam növekedésével szignifikánsan nő az alkoholfogyasztás életprevalencia-értéke. A lányok
jellemzően idősebb, a fiúk jellemzően fiatalabb korban ittak először alkoholt.
 A diákok harmada soha nem fogyaszt alkoholt
 ugyanennyi a ritkán fogyasztók aránya
 A fiatalok 17,1%-rajellemző a havi fogyasztás
 16,1%-raa heti italfogyasztás
 A naponta fogyasztók aránya az előbbiekhez képest elenyésző (2,2%).
 A diákok 41,9%-a volt már részeg
 ezen belül közel harmaduk (30,7%) legalább kétszer is lerészegedett már életében.

Illegális szerek és egyéb drogok fogyasztása:

 A diákok ötöde (20,1%) próbált már ki tiltott (illegális) szert
 közel tizede (9,1%) visszaélésszerűen próbált ki legális szert (alkoholt gyógyszerrel és/vagy gyógyszert
és /vagy ragasztót, oldószert).
 A 9. és 11. évfolyamos diákok közel negyede (23,1%) próbálta ki a tiltott szerek és/vagy legális
visszaélésszerű szerek legalább egyikét (drog összesen).
Szexuális magatartás:
 A tanulók 45,4%-a számolt be arról, hogy már volt szexuális kapcsolata (a két nem közel azonos
arányban: a fiúk46,0%-a, a lányok 44,9%-a.
 A szexuálisan aktív tanulók által a leggyakrabban használt védekezési mód az óvszerhasználat
önmagában, a tanulók 46,7%-a, más módszerrel kombinálva 17,8%-uk használt óvszert a legutóbbi
szexuális együttlét során.

Balesetek, sérülések
 A tanulók negyed része (24,1%) legalább egyszer, 9,7% kétszer, 3,6% háromszor és 3,1% négyszer
vagy annál többször sérült meg úgy, hogy orvosnak vagy ápolónőnek kellett ellátnia.
 Tehát az 5–11. osztályos iskolások 40,6%-a legalább egyszer megsérült az elmúlt 12hónapban

Szubjektív jóllét, mentális egészség

 A tanulók nagyobb része egészségi állapotát kitűnőnek (28,9%) vagy jónak (51,4%) minősítette.
 A Gyermek Depresszió Kérdőív rövidített változatában 4 pontot tekintjük kritikus értéknek. A tanulók
többsége (47,0%) mindössze 0–1 pontot ért el a skálán, ami azt fejezi ki, hogy nem jellemzik a
válaszadót depresszív tünetek. A tanulók 23,3%-a 2-3 pontot kapott, ami zavart hangulatot jelezhet. A
fiúk közel negyede, a lányok mintegy harmada összesen 4 vagy több pontot ért el. Ez a pontszám
depresszív hangulatra utal.
 A lányok minden évfolyamon nagyobb arányban kerülnek a zavart vagy depresszív hangulatú
csoportba.

Tápláltsági állapot, testkép, testtömeg-szabályozás

 A 11–18 éves tanulók körében 70,7% a normál tápláltságúak aránya.
 A túlsúlyosak 12,1%-ot
 az elhízottak 2,7%-ottesznek ki
 Jelentős az alultápláltakhányada: 14,5%.
 A túlsúly esetében (összevonva az enyhén túlsúlyosakat és elhízottakat) a fiúk arányai minden
korcsoportban szignifikánsan magasabbak, mint a lányoké.
 Összességében a fiúk 18,4%-a, míg a lányok 11,6%-a rendelkezik enyhe vagy jelentős túlsúllyal.
51. A minőség fogalma az egészségügyben, a minőség dimenziói, szervezett minőségügyi
tevékenységek

A minőség fogalma az egészségügyben:

 versenytényező
  a siker kulcsa
 stratégiai fogalom
 ‘A’ jobb, mint ‘B’
 a minőség teszi a dolgot azzá, ami (Chambers)
 a fogyasztó igényeinek való megfelelés (ipar)
 ‘mozgó cél’, figyelembe véve a minőség folyton változó szemléletét
  a minőségről alkotott nézetek a fogyasztó értékrendszerén és tapasztalatán alapulnak
 Juran: használatra való alkalmasság
 Deming: a termék egész élettartama alatt múlja felül a fogyasztó várakozásait
 Shiba: 4 minőségszint
 megfelelés a szabványnak
 megfelelés a használatra való alkalmasságnak
  megfelelés a vevő kinyilvánított igényeinek
 megfelelés a vevő latens igényeinek
  Donabedian: a normatív viselkedéssel való megegyezés vagy eltérés foka
 MSZ EN ISO 8420 szabvány: az egység (termék, szolgáltatás) azon jellemzőinek összessége,
melyek befolyásolják azt, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen

A minőség komponensei:
 Hatásosság
o ideális (efficacy)
o szokásos (effectivness)
 Hatékonyság
  Tudományos-technikai minőség (scientific-technicalquality)
 Megfelelőség (appropriatness)
 Hozzáférhetőség (accessibility)
 Méltányosság (equity)
 Folyamatosság
 Az egészségügyi ellátás koordináltsága
  Időszerűség (timeliness)
 A betegellátás biztonsága (safety)
 Kockázat kezelés (riskmanagement)
 Etikus egészségügyi ellátás
 Jog az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez

A minőség-ellenőrzés (Quality control – QC):

 valamely termék, szolgáltatás végeredményének ellenőrzése -egy vagy több jellemzőjének mérésével
és a mérési eredmények előírt követelményekkel való összehasonlításával -az előírásoknak való
 megfelelőség biztosítása céljából.
 A minőség követelményeinek teljesítésére összpontosít: megfelel-e?

A minőségbiztosítás (Quality assurance – QA):

 a szolgáltatás minőségének ellenőrzéséhez csatlakozó, folyamatosan működő visszacsatoló rendszer,

 amely a minőségtől való eltérést azonnal jelzi és beindítja a korrigáló mechanizmusokat.
o több feleljen meg és jobban feleljen meg az elvárásoknak
o ellenőrzés+feltétel-és folyamatkorrekció
A minőségfejlesztés (Quality improvement – QI):

 olyan tevékenységek összessége, melyek során a teljes rendszer vagy annak egy részének fejlesztése
a cél, kiemelten a minőségi problémák megelőzése, a problémás vagy a potenciálisan problémás
 folyamatok azonosítása, tökéletesítése és új minőségelemek bevezetése révén.
 Cél: jobbnak feleljen meg
o ellenőrzés+feltétel+folyamatkorrekció
o cél-és standardkorrekció
o dinamikus, prospektívfolyamat

A Donabedian model:
 az ellátás minősége a megvalósult ellátás és az előre kitűzött kritériumok egyezése.
 az egészségügyi ellátást 3 dimenzióban kell értelmezni: struktúra, folyamat és eredmény
 ezek hatnak egymásra, nem lehet külön struktúraként értékelni őket

A PDCA-ciklus:
 Plan–Tervezd meg!
o adott feladattal összefüggő problémák meghatározása
o problémák rangsorolása
o probléma okai (adatgyűjtés, -elemzés)
o stratégia a problémák kiküszöbölésére (mit?, hogyan? )
 Do–Cselekedj!
o stratégia megvalósítása
o jellemző adatok és feldolgozásuk módja
o statisztikai értékelések
 Check–Ellenőrizd!
o bevezetett intézkedések elérték-e a kívánt hatást
o korábbi és az aktuális eredmények közötti különbségek meghatározása
  Act–Avatkozz be!
o ellenőrzés fázis adatai alapján milyen helyesbítő beavatkozásra van szükség a célok
megvalósításához,
o további javítás lehetőségeinek a felderítése
A PDCA-ciklus:
52. A legfontosabb légszennyező anyagok forrásai, egészségkárosító hatásai; a
globális légszennyezés egészséghatásai

A kültéri légszennyezés lehetséges forrásai

A kibocsátás eredete szerint

 Természetes (globális
háttérszennyezettség) 
 o kozmikus por
 o sivatagi porvihar
o vulkán kitörés okozta vulkanikus hamu-és poráradat
 o erdő-és bozóttüzek általi füst
o hurrikánok
 o bomló szerves vegyületek
 Mesterséges (antropogén)
o ipari (~20-30 %)
o villamosenergia termelés
o közlekedési (50 %)
o mezőgazdasági
o háztartási (~20-30%) –fűtés,
főzés
o hulladékégetés

A kibocsátás jellege szerint

  pontszerű -kémény, kürtő, szellőző
 diffúz
o közlekedési útvonalak
o szakszerűtlen hulladéklerakók

A kültéri légszennyezők, specifikus forrásaik és egészségkárosító hatásai:

CO2:
 felhalmozódik a légkörben
 dyspnoe, álmosság, fejfájás
 tachycardia, légzésleállás, coma, halál

CO:
 beltéri légszennyező
 foglalkozási légszennyező: autószerelő, tűzoltó
 kötődik a Hb-hoz és gátolja az oxigén transzportot
 krónikus hatás: károsodik az agy és a szívizom, magzati károsodást okoz

NOx:
 Los Angeles-i típusú szmog alkotója
  nagy autós forgalom mellett
 kis koncentráció, akut hatás: nyh. irritáció, köhögés, nyugalmi időszak, tüdőödéma,
 szekunder bronchopneumonia
 nagy koncentráció, akut hatás: glottis- és tüdőödéma

SOx:
  a kőszén égetésével jut a levegőbe
 ingerli, roncsolja a légúti nyálkahártyát
 légzőszervi betegek állapotát rontja
 fog és ínykárosodást okoz
Fluorozott szénhidrogének:
 betiltották őket
 az iparban fordultak elő: hűtő- és fagyasztógépek gyártása, alumíniumipar, stb
 kardiotoxikus
 neurodepresszáns
 karcinogén

Ózon:
 fotokémiai folyamatok során képződik
 normálisan nagyobb mennyiségben csak a sztratoszférában fordul elő
  akut hatás: irritáció, köhögés, fejfájás
 krónikus hatás: asthma súlyosbodik, tüdőkapacitás csökken, atherosclerosis progrediál, CVR
és respiratorikus mortalitás nő

Ólom-tetraetil:
 benzin adalékanyag
  sejtméreg, enzimgátló
 károsítja az ereket és az idegrendszert: neuropathia, encephalopathia saturnina
 ólomszegély
 anaemia
 vesék károsodnak
 fárdékonyság
 intrauterin expozíció: alacsony születési súly, alacsony IQ, minor malformációk

Policiklusos aromás szénhidrogének:

 természetes forrás: erdőtűz, vulkánkitörés, algák szintetizálják
 mesterséges forrás: kokszolás, olajfinomítás, tüzelés, hulladékégetés
 karcinogén

Szállópor:
 természetes forrás: por, homok, erdőtűz
 mesterséges forrás: dízel üzemű járművek, ipari háztartási tüzelés, gumiabroncs és fék kopása
  lokális gyulladást okoznak
 fennálló légúti betegségek súlyosbodnak
 hyperreaktivirás
 CVR betegségek mortalitása nő (fokozza a thrombusképzést)
 ED, atherosclerosis
 tüdőrák

Dioxinok:
  hulladékok, szennyezők mellékterméke
 tüzeléskor, komm. hulladék égetésekor kerül a levegőbe
 teratogén
 karcinogén
Poliklórozott bifenilek:
 ipari hulladékok, roncsok tartalmazzák
 a kezelt fa égetésével is felszabadul
 bőrirritáns
 chr. bronchitist okoz
 újszülöttek: foetalis PCB sy.
o kisebb születési súly
o bőr és nyh pigmentáció
o íny- hyperplasia
o koponya csontosodási zavara
 csecsemők: mentális fejlődési és viselkedési zavar
 máj-, immun- és neurotoxikus
 karcinogén

Perzisztens szerves vegyületek:

 erősen mérgezőek
 lassan bomlanak le
  felhalmozódnak, akkumulálódnak a zsírszövetben
 ide tartozik: dioxinok, poliklórozott bifenilek

A kültéri légszennyezés globális egészséghatásai:

 A kültéri légszennyezés miatt 2016-ban 4.2millió korai haláleset (összahalálozás7.6%-a) fordult elő a
 világon (városi és vidéki területeket együttvéve)
 Ezen halálesetek 91%-a alacsony és közepesen fejlett gazdasági területeken történik (főként a Nyugat-
 Csendes-Óceániai és Dél-Kelet-Ázsiai régiókban,Kína és India az első helyen)
 Európában évente körülbelül 467000-en halnak meg légszennyezés következtében
53. A beltéri légszennyezés forrásai, egészségkárosító hatás

A beltéri légszennyezéssel kapcsolatos globális helyzet:

 Kb. 3 milliárd ember fosszilis tüzelőanyagok (fa, faszén, szén, gabona hulladék) beltéri nyílt égetésével
fűt és főz otthonában, ezáltal akár százszorosára növelve a megengedett beltéri szilárd részecske és CO
expozíciót. Ezen otthonokban a szellőzés gyakran nem megoldott
 Különösen a nők és gyerekek vannak kitéve a beltéri légszennyezőknek, akik a legtöbb időt töltik
otthon, ám mégis a férfiak halnak meg kicsit többen számos meglévő alapbetegségeik miatt
 Beltéri légszennyezők miatti halálozás: 3,8 millió fő (glob. mort. 7.7%-a)
 Nagy részük alacsony és közepesen fejlett gazdaságú országokban
o Dél-Kelet Ázsia: 1,69 millió haláleset
o Nyugat-Csendes Óceániai régió: 1,62 millió haláleset
 A halált okozó betegség:
o Akutalsó légúti betegség (12%)
o Tüdőrák (8%)
o COPD (20%)
o Stroke (18%)
o Ischaemias szívbetegség (27%)
o Pneumonia(27%)

A beltéri légszennyezés ismertetése:

 fával, szénnel, trágyával történő tüzelés során tökéletlen égés jön létre  káros anyagok

Leggyakoribb beltéri légszennyezők:

A legveszélyeztetettebb csoportok:
 nők
 idősek gyerekek
Károsító hatásai:
 stroke
 ISZB
 COPD
 tüdőrák
 pneumonia

Sick building sy:

 egy adott épületben dolgozóknál fordul elő és nem egy meghatározott betegség okozza
 az épületben kis mennyiségben található kémiai anyagoktók alakulhat ki
 ált nagy számú, szorosan dolgozó embereket érint
 gyakrabban újonnal épített irodákban fordul elő (nem nyitható ablak, közös hűtő-fűtő rendszer)
 a betegség gyanúját erősíti ha a tünetek időarányosan változnak

Panaszok:
 kötőhártya izgalom
 orrés torokszárazság
 bőrizgalom
 neurotikus tünetek
 asthmás tünetek egyébként nem asthmás embereknél
 fizikális diszkomfort
 izomgörcsök
 kellemetlen szag vagy ízérzékelés
54. A szmogok típusai, jellemzői és hatásuk az egészségi állapotra
Ködkatasztrófák:
Definíció:
Az intenzív levegőszennyeződés speciális környezeti megnyilvánulása, másnéven füstköd. A
levegőben a szennyező anyagok koncentrációja az egészségügyi határértéket tartósan
meghaladja.
Előfordulási formái:

 szmogfelhő:
o 6-15 óráig tart
o elsősorban távolabbról érkező légtömeg okozza
 szmogos időszak:
o >40óráig tart (akár 4-5 napig is)
o a szmogfelhőhöz saját területen történő emisszió is társul
 szmogkatasztrófa:
o hosszú szmogos időszak
o magas szennyezőanyag koncentráció
o morbiditási és mortalitási arányok gyorsan emelkednek
A redukáló típusú szmog:
Forrása:
 szénégetés
 közlekedési járművek, erőművek füstje
Légszennyezők:

 por
 kén-dioxid
 szén-monoxid
Az időjárás jellemzői:
 -1 - +4 fok
 hőmérsékleti inverzió: a hideg levegőt a meleg légréteg maga alatt csapdában tartja
 páratartalom: >85%
 szélcsend
Egészségkárosító hatás:

 savas kémhatású aeroszol alakul ki, mely belélegezve erősen irritatív

 csecsemők és idős, krónikus betegségben szenvedő betegeknél (pneumonia, asthma,
bronchitis, TBC, szívelégtelenség esetén) a mortalitás nő
Az oxidáló típusú szmog:
Forrása:
 járművekből származó füst
Légszennyezők:
 nitrogén-oxidok + kismolekulájú szénhidrogének
 UV-ra is szükség van a szennyezőanyagok kialakulásához
 képződő anyagok:
o ózon
o aldehidek
o szabad gyökök
o hidrogén-peroxid
o peroxi-acetil-nitrát
Az időjárás jellemzői:
 24-32 fok
 erőteljes, tartós napsütés
 kb. 70%-os páratartalom
 nincs légmozgás
Egészségkárosító hatás:
 ingerli a nyálkahártyát
 rontja a tüdő gázcsere- és immunfunkcióit
55. A klímaváltozás okozta egészségügyi problémák
A klímaváltozás egészségi állapotra gyakorolt várható következményei:

 érinti az egészséget befolyásoló szociális és környezeti elemeket érinti:

o tiszta levegő
o tiszta ivóvíz
o elegendő élelmiszer
o megfelelő lakóhely
 növekszik a hőséggel/áradásokkal/szárazsággal összefüggő halálozás
 megjelennek/jobban elterjednek az allergiát okozó növények (pl. parlagfű)
 megváltozik a pollenkoncentráció (hosszabb pollenszezon)
 víz- és élelmiszerhiány -> betegségek
 hőhullámok, árvizek, viharok, tűzesetek, aszályok -> nő a halálozási, sérülési,
megbetegedési arány
 esőzések -> áradások -> ivóvízbázisok fertőzésveszélyessé válnak
 csökken a felhőzet, az ózonréteg vékonyodik -> UV-B-sugárzás nő (melanoma,
keratitis, dermatosis, conjuctivitis előfordulása nő)
 ózon-> keringési- és légzőszervi betegségek előfordulása nő
 fotokémiai/nyári/oxidáló típusú szmog erősödése
 ömgyilkosság prevalenciája megnő
 egyre gyakoribb enterális betegségek
Az éghajlati viszonyok és a fertőzések összefüggése:

 a fertőző betegségek vektorainak térbeli eloszlása megváltozik:

o kullancs: Lyme-kór, kullancs encephalitis
o ázsiai tigrisszúnyog: dengue-láz, zika
o légy: leishmaniasis
Veszélyeztetett közösségek:

 fejlődő országok (pl Afrika nagy része)

 fejlett országok szegény néprétegei
 tengerekkel, óceánokkal határos országok
56. A felszíni vizek fizikai és kémiai szennyezőinek hatása a környezetre
A természetes vizek szennyezői:
1. Fizikai szennyezők:
 hőszennyezés
 radioaktív anyagok
2. Kémiai szennyezők:
 természetes vagy mesterséges
 szerves vagy szervetlen
3. Biológiai szennyezők:
 pathogen mikroorganizmusok
 paraziták
Hőszennyezés:

 a természetes vizek káros hőmérséklet-emelkedése

Forrása:
 ipartelepek, atomerőművek:
o a felmelegedett hűtővizet a természetes vizekbe engedik
 természetes meleg vizek, hévizek, strandok
Hatásuk a környezetre:
 az oldott oxigén és egyéb gázok koncentrációja a hőmérséklet emelkedésével csökken
 a melegkedvelő algafajok elszaporodnak -> a vizek szervesanyagban gazdagabbak
lesznek –> eutrofizálódás
 a víz pH-ja megváltozik
 a fajok egyensúlya felborul: a vízi növények nagy része a melegebb vizeket kedveli,
egyes halak pedig a hideget
 az állati szervek anyagcseréje fokozódik
 a fajok toxikus anyagokkal szembeni érzékenysége nő
Hatása az emberi szervezetre:

 a hőszennyezésnek nincs közvetlen hatása az emberi szervezetre

Radioaktív szennyezés:
Forrása:

 izotóp laboratóriumok
 nukleáris balesetek
Hatásuk a környezetre:

 egyes izotópok mindig előfordulnak a természetes vizekben (pl. kálium, ólom)

 szennyeződés esetén egyéb izotópok kerülnek a vizekbe (pl. jód, cézium)
 az izotópok feldúsulnak az élőlényekben
Hatása az emberi szervezetre:

 a feldúsult izotópot tartalmazó élőlények elfogyasztása humán expozíciót okozhat

Természetes kémiai szennyezők:
 minden víz tartalmaz természetes szennyezőanyagokat
 általában szervetlen anyagok, melyek a kőzetrétegeken való átfolyáskor kerülnek a
vízbe (pl. arzén)
Mesterséges, szervetlen kémiai szennyezők:
Forrása:
 ipari tevékenység:
o nehézfémek (pl. ólom, higany)
 mezőgazdaság:
o magas nitrát és foszfát tartalmú műtrágyák
Hatásuk a környezetre:
 a magas nitrát és foszfát tartalmú műtrágya a felszíni vizekbe kerülve felgyorsítja az
algásodást (eutrofizációt) -> oxigénhiány -> halpusztulás
 a tápanyagokat felhasználják mérget termelő fitoplanktonok is -> a mérgek bekerülnek
a táplálékláncba -> más fajok pusztulása
Hatásuk az emberi szervezetre:

 nitrát tartalmú ivóvíz fogyasztása az újszülöttekben blue baby sy-t okozhat

Szerves kémiai szennyezők:
Forrása:
 mezőgazdaság:
o peszticidek
o műtrágyák
o növényvédőszerek
o istállótrágya
 ipari tevékenység:
o policiklikus aromás szénhidrogének (PAH)
o poliklórozott bifenilek (PCB)
o kőolaj és származékaik
 háztartási szennyvíz
o detergensek
Hatásuk a környezetre:

 a kőolaj-származékok a felszínen úszva gátolják a természetes vizek öntisztulását

 detergensek:
o habzás -> csökkentik az oxigénfelvételt és lassítják az öntisztulást
o emulgeáló hatású: gátolja a szennyező anyagok kiülepedését
o amfoter tulajdonságú: elősegíti a vízoldhatatlan szennyezőanyagok vízbe való
bejutását
 peszticidek:
o kellemetlen ízű és szagú lesz a víz, már a toxicus szint előtt
o toxicitás
o perzisztens/nem perzisztens szennyeződés
 műtrágyák:
o a foszfor eutrofizálódást okoz
o a nitrát vegyületek csecsemőkben methaemoglobinaemiát (blue baby sy.) okoz,
felnőttekben a gyomorban nitrózaminná alakul és rákot okoz
Hatásuk az emberi szervezetre:
 bule babay sy
 carcinogén az emberben
 peszticid okozta mérgezések
Biológiai szennyezők:
Forrásai:
 pathogén mikrobák:
o humán állati és fekális szennyvíz
o pl istállótrágya, háztartási szennyvíz környezetbe jutása
 a természetes vizekben bármilyen mikroorganizmus jelen lehet
 leggyakoribb kórokozók:
o vírusok: HVA, Coxsanckie
o baktériumok: Salmonella ssp., Campylobacter ssp.
o protozoonok: Giardia lambia, Entamoeba histolytica
Hatásuk a környezetre:
 nincs kiemelendő káros hatásuk
Hatásuk az emberi szervezetre:

 a mikroorganizmusok betegségeket okoznak az emberben

57. Az ivóvíz kémiai összetételének hatása az egészségi állapotra
Ivóvíz: a víz akkor felel meg az ivóvíz minőségének, ha nem tartalmaz olyan
mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai
anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet

Az ivóvíz minőségét jellemző paraméterek:

 mikrobiológiai vízminőségi jellemzők:
o E. coli
o enterococcusok
 kémiai vízminőségi jellemzők:
o arzén, króm, réz, fluor
o peszticidek
o PAH
o klorit, kötött aktív klór
 indikátor vízminőségi jellemzők:
o szag
o szín
o zavarosság
o pH
 mikroszkópos biológiai vízminőségi jellemzők:
o üledék
o algák
o gombák
o férgek
o egyéb véglények
Az ivóvíz minőségi követelményei:
 ne legyenek benne kórokozók, egészséget károsító anyagok
 a szükséges ásványi anyagok legyenek benne
 tiszta, színtelen, szagtalan, mentes idegen íztől
 jóízű, hűs, kb 12fokos
 legyen megfelelő mennyiségben és nem túl drágán előállítható
Az ivóvíz főbb káros kémiai szennyezői:
Arzén:
 ivóvíz határérték: 10g/L
 az élelmiszerek arzéntartalmát az EU nem szabályozza
 fő források:
o halak, tenger gyümölcsei, algák
o rizs, rizsalapú élelmiszerek
o Távol-Keletről származó étrendkiegészítők
o gabonafélék
o gyökérzöldségek
 o gombák
o teák
o sör, fehérbor
o kelbimbó
 hatásai: lsd. A-tételsor, 60. tétel
Nitrát:

 forrásai:
o állattenyésztés
o szennyvízsikkasztás
o műtrágyázás
 hatásai:
o csecsemők: blue baby sy.
 1-3 hónapos, mesterségesen táplált csecsemőknél fordul elő
nitráttartalmú kútvíz fogyasztása esetén
 a nitrátion nitritionná alakul, bejut a VVT-be és gátolja annak kataláz
enzimét. A VVT-ben felszaporodik a hidrogén-peroxid, a hemoglobin
ferrovasát ferrivassá oxidálja és methaemoglobinaemiát okoz
 oka:
 felnőttektől eltérő bélflóra
 vese nem tökéletes kiválasztó funkciója
 F-Hb jelenléte
o felnőttek:
 a GIR-ben a nitrit reagál az aminokkal és karcinogének keletkeznek ->
gyomor cc.
 megelőzés:
o ivóvíz vizsgálata
o nem megfelelő vízminőség esetén zacskós/palackos víz fogyasztása
 mérgezés terápiája:
o metilénkék vagy aszkorbinsav iv.
Ólom:
 forrásai:
o ólom vízcsövek
 az ivóvíz ólomtartalma a jogszabály szerint max 10g/L lehet
 hatásai:
o várandósoknál, 3 év alatti csecsemőknél okozhat problémát
o ártalmas a magzati/csecsemőkori szellemi fejlődésre
 megelőzés:
o ólomeltávolító berendezések használata
o vízlágyító gyanták használata
o ólomcsövek eltávolítása
Ivóvízben található hasznos kémiai anyagok:
Fluorid:
 eszenciális nyomelem
 forrásai:
o fő forrása az ivóvíz
 egészséghatásai (hiány/túlzott bevitel):
o <0,9-1,1mg/L: caries kockázata nő
o >2mg/L: fluorosis (foltos fogzománc)
o >4mg/L: súlyos csontrendszeri hatások
 határérték: 1,5mg/L
 szisztémás fluoridálás:
o ivóvíz fluoridálása
o só fluoridálása
o tej fluoridálása
o tabletták, cseppek
 helyi fluoridálás:
o oldat, zselé, lakkok
o szájvizek, fogkrémek
Jodid:
 eszenciális nyomelem
 forrásai:
o táplálék
o ivóvíz
 jódhiány hatásai:
o endémiás golyva
o vetélés, koraszülés
o magzati KIR károsodása
o csecsemő testi és szellemi fejlődésének visszamaradása
 jódhiány megelőzése:
o jódozott konyhasó, jódtartalmú multivitaminok fogyasztása
Az ivóvíz keménysége:

 az oldott kalcium és magnézium-sók mennyisége az ivóvízben

 mérése: 1 német keménységi fok = 10mg CaO/L
 lágy víz: <7NKF
o kalcium és magnézium hiány: velőcsőzáródási rendellenességek
o magnézium hiány: koronária betegségek miatti halálozás nő
o az ólom és műanyag vezetékekből a nehézfémeket kioldja
 kemény víz: >15NKF
o magas magnézium szint: koronária-betegség okozta halálozás csökken
o magas kalcium szint: érelmeszesedés, epe- és vesekövek kialakulása
 magas nátrium tartalom: magas vérnyomás kialakulása nő
 magas magnézium-szulfát szint: hasmenést okozhat
58. A talajszennyező anyagok egészségkárosító hatásai
A főbb talajszennyezők:
 hulladék elhelyezése:
o települési szilárd, folyékony
o ipar, szolgáltatás
o mezőgazdaság
 szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása
 peszticidek, műtrágyák alkalmazása
 levegőből kiülepedő ipari, közlekedési anyagok
 gondatlan anyagkezelés
 haváriák
A főbb talajszennyezők útja az emberig:
 víz közvetítésével: talaj -> talajvíz -> ivóvíz
 élelmiszer közvetítésével: talaj -> növény -> (haszonállat) -> ember
 por belélegzésével
A talajszennyezők csoportosítása:

 szerves anyagok:
o trágya
o kőolaj és fenolszármazékok, PAH
o detergensek: károsítják a mikroszervezeteket, eltömítik a talaj pórusait
o peszticidek
 szervetlen anyagok:
o fémionok: a növényekben felhalmozódnak
o nitrogén tartalmú műtrágyák: nitrit/nitrát feldúsulást okoz
o radioaktív izotópok
Talajban található patogén mikroorganizmusok:
 átmenetileg gyakori, de a legtöbb pathogén elpusztul a felszínen
 a baktériumspórák évekig, évtizedekig megmaradhatnak
 a féregpeték és a geohelmitek több évig is fertőzőképesek
 a talaj mikrobiológiai szennyezettsége: 1g talajban lévő coliform szám
A talajszennyezés megelőzése:
 higiénés normák kidolgozása/minimalizálása
 műszaki védelem: hulladék- és szennyvízkezelés
 peszticid- és műtrágyahasználat csökkentése
 légszennyezés csökkentése
 ellenőrzés:
o talajt szennyező üzemek
o hulladékeltávolítás
o peszticidek tárolása
o izotóptemetők működése
59. Hulladékok felosztása, hulladékkezelés
A hulladék fogalma:
 minden anyag, amely az emberi tevékenység adott fázisában feleslegessé válik
 bármely, a (2000. évi XLIII. sz.) törvény mellékletében szereplő kategóriák
valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni
szándékozik, vagy megválni köteles
A hulladékok csoportosítása:
Eredet szerint:

 települési (vagy kommunális)

 termelési (ipari, szolgáltatások, mezőgazdaság)
Egészségi/környezeti hatás szerint:

 kommunális
 veszélyes
Halmazállapot szerint:

 szilárd
 folyékony
 légnemű
WHO:
 akut veszélyt jelentő hulladék
 krónikus veszélyt jelentő hulladék
Kommunális hulladék:
Fogalma:
A lakóépületekben, az intézményekben, a közterületeken keletkező folyékony és szilárd,
heterogén méretű és összetételű hulladékok keveréke, amelyek nem minősülnek veszélyesnek.
Kezelési lehetőségei:

 újrahasznosítás
 gyűjtés:
o műanyag, fedeles edényben
 szállítás zárt rendszerben
 tárolás, elhelyezés:
o lerakóhelyek kialakítása:
 lakott területtől 1km-re
 geológiai, meteorológiai kritériumok
 környezeti hatások kivédése
o tárolási lehetőségek:
 területfeltöltéses módszer: árokásás, majd nyílt szemétlerakás és
földgépes tömörítés
  tökéletesített szemétfeltöltési módszer: a szemetet gúlákba tömörítik,
salakot tesznek rá, így felmelegedik és a lebomlása gyorsul
 biotermikus módszer: hőfejlődéssel humuszt képeznek a szemétből. A
legyek, a rágcsálók és a férgek elpusztulnak.
Veszélyes hulladékok:
Fogalma:
Mindaz a termelési vagy egyéb tevékenység során visszamaradt anyag, amely vagy amelynek
bármelyik bomlásterméke az emberi életre, egészségre, illetve az élővilágra közvetlen vagy
közvetve, azonnal vagy késleltetetten károsító hatást fejthet ki (mérgezhet vagy fertőzhet), és
amelyet a termelő nem képes felhasználni vagy értékesíteni.
Kezelési lehetőségei:
 zárt láncú folyamat
 környezetkímélő összegyűjtés
 szelektív gyűjtés/kevert gyűjtés
 szállítás
 reciklizálás: termelésbe visszajuttatás
o pl. atomerőművek fűtőelemei
 kommunális hulladékká alakítás
o autoklávozással
o mikrohullám-kezeléssel
 égetés
o zárt térben, zárt láncú folyamat
o 600-800 fokon
o füstgázok utóégetése: 1200fokon
o lúgos átmosás, kicsapás, kiszűrés -> veszélyes hulladék temetőben elhelyezés
o gázok aktív szenes kezelése
o kimenő füstgázok ellenőrzése
o égető környezetének monitorozása
o tilos égetni:
 radioaktív hulladékot
 nehézfém tartalmú hulladékot
 >40% klórtartalmú hulladékot
 ha az égetés során daganatkeltő anyag képződik
 biztonságos tárolás:
o átmeneti (10-12 év)
o végleges elhelyezés: lerakják a talajba, geológiailag biztonságos föld alatti
tárolóba
o radioaktív anyagok: dúsítás -> acélhordó -> talajban elhelyezés ->
körbebetonozás
o közepesen veszélyes kategória: talajban kibetonozott medence, kohósalak,
hulladék
o legkevésbé veszélyes: műanyag fóliával bélelt földmedencében történő
elhelyezés
Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok:
Jellemzői:
 települési hulladékokkal együtt kezelhető hulladékok
 fertőző hulladékok:
o éles, hegyes eszközök, melyek fertőző mikroorganizmusokkal szennyezettek
o humán biológiai anyagok
o betegápolási hulladékok
o légszűrő berendezések mikrobiológiai szűrőbetétjei
o fertőző kórokozókat tartalmazó kísérleti állatok tetemei és hulladékai
o citosztatikummal szennyezett anyagok és eszközök
o génsebészeti és mikrobiológiai hulladékok
 vegyi összetételük alapján veszélyes hulladékok:
o veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek
o citotoxicus és citosztatikus gyógyszerek
o fogászati célokra használt amalgám hulladékok
o humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékai
o az a laboratóriumi anyag, amelyet a 44/2000.(XII.27.) EüM rendelet annak tart
Kezelése, gyűjtése:
 nem veszélyes hulladékok:
o javasolt a szelektív gyűjtés
 veszélyes hulladék:
o a keletkezés helyén környezetszennyezést kizáró edényzetben átmenetileg
gyűjthetők
o az éles, szúró eszközöket, hulladékokat szilárd falú, szúrásálló edényzetben
kell gyűjteni
o a humán biológiai anyagok, hulladékok szilárd falú, szúrásálló edényzetben
kell gyűjteni
o az ápolási hulladékokat gyűjthetjük dobozokban, edényekben, zsákokban
 a gyűjtőeszközön jelölni kell:
o a sárga színkódot
o a nemzetközi bioveszély jelet
o a „Fertőző hulladék” felíratot kell alkalmazni
o a címkét a keletkezési hely megnevezésével
 külön gyűjtendők:
o röntgen filmeket előhívó és fixáló oldatok
o amalgám tartalmú hulladékok
o citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek maradékai
o gyógyszerhulladékok, lejárt gyógyszerek
Tárolás:
 hűtés nélkül 48 óráig tárolhatók, 0.5fokon, erre rendszeresített hűtőszekrényben, max
30 napig
Ártalmatlanítás:

 égetés
 fertőtlenítést követően nem veszélyes hulladéklerakóban történő elhelyezés
 tilos fertőző hulladékot lerakóra vinni
60. Krónikus arzén expozíció (források, egészségkárosodások)

Az arzén expozíció forrásai:

 gyógyászat: pl kemoth. szer promyelocytás leukémia kezelésére
 szépségipar (régen): arzén tartalmú bőrfehérítő kencék
 ipar: fakonzerválás, kohászat, peszticidek előállítása
 arzén tartalmú ivóvíz (megengedett cc: 10g/L), rizs
 kriminalisztika: pl tiszazugi arzénes asszonyok – légypapírból kiáztatott arzénnal
mérgezték meg a hozzátartozóikat
 dohánytermékek
 bejutás:
o légutak: irritáció
o GIR: nausea, vomitus, görcsök
o bőr: érkárosodás, hyperkeratosis, barna/fekete bőrszín
A mérgezés tünetei:

 akut mérgezés:
o hányás
o véres hasmenés
o hasi görcsök
o keringési zavar
o kontakt dermatitis
 subacut mérgezés:
o blackfoot disease
 krónikus mérgezés:
o tenyéren és talpon hyperkeratosis, dermatitis, eczema
o KIR, PIR károsodások
o motoros neuropathia
o anaemia, vesekárosodás
o májkárosodás, cirrhosis
o hólyag-, tüdő- és bőrdaganat: az azrénes ivóvíz IARC1 osztályú
daganatkeltő anyag
A krónikus mérgezés következményei:
 erős érméreg
 vese- és májtoxikus
 carcinogen
 foetotoxicus
Szerves és szervetlen arzén:
 As(V) és As(III) vegyületek
 a szervetlen arzén sokkal toxikusabb
 a szervetlen arzén metabolizmusa során a szervezetben szerves formák keletkeznek.
Toxicitás szűrése:

 kimutatható:
o hajból
o bőrből
o körömből
o vizeletből
61. Krónikus ólom expozíció (források, egészségkárosodások)
Az ólom expozíció forrásai:
 régi vízvezetékek (már az ókorban is)
 ólomcukor: az első mesterséges cukorpótlék
 ólomüveg ablakok
 forrasztás, tetőfedés, ólom tartalmú festékek
 nyomdaipar: betűfém
 horgásznehezék, sörét
 kozmetikumok (ókor)
 benzin adalékanyag: ólom-tetraetil
 bejutás:
o légutak
o GIR
o bőr (csak szerves ólomvegyületek)
o gyermekekben, terhesekben a felszívódás 4-5x
A mérgezés tünetei:
 akut:
o kólika
o hasmenés
o fémes íz a szájban
 krónikus:
o ólomszegély
o hypochrom anaemia
o vesetubulus károsodás
o magas vérnyomás
o hyperuricaemia, köszvény
o fáradékonyság, mentális tevékenység romlása
o perifériás neuropathia
o encephalopathia saturnina
o várandósok:
 vetélés, halvaszületés
 koraszülés
 alacsony születési súly
 mentális fejlődés visszamaradása
o gyermekek:
 IQ-csökkenés
 mentális retardáció
 viselkedési zavarok, figyelemhiány
 antiszociális viselkedés
A krónikus mérgezés következményei:

 sejtméreg: -SH csoportú enzimek gátlása, kompetíció kalciummal és cinkkel

 DALA-DH gátlása, Hem-szintézis gátlása
 érrdsz és idegrdsz károsítása
 a szervetlen ólom vegyületek IARC2A szintű carcinogének: tüdő-, gyomor-, vese-,
agydaganat
WHO-határérték:
 10g/dL
Szűrővizsgálatok:

 vér ólomkoncentrációjának mérése

 vizelet: ólom, DALA, koproporfirin-III koncentráció mérése
 Ca-EDTA provokációs teszt
Ólomexpozíció prevenciója:
 elimináció:
o ólmozott benzin, festékek stb kivonása
o gyógyszerek, kozmetikumok ólomtartalmának csökkentése
 prevenció:
o ólomtartalmú hulladék szakszerű kezelése, újrahasznosítása
o kontaminált helyek azonosítása, rehabilitációja
o egészségnevelés
 monitoring: rizikócsoportok azonosítása és monitorozása
o foglalkozási expozíció
o gyerekek
o élelmiszerek
 nemzetközi egyezmények:
o Rotterdami egyezmény: közös felelősség és információcsere a veszélyes
anyagok nemzetközi kereskedelmében
o Brescia-i deklaráció: a gyermekek max. vér ólom szintjének folyamatos
revíziója és <5g/dL alatt tartása
o ROHS direktíva: rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és
elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról
62. Krónikus higany expozíció (források, egészségkárosodások)
A higany expozíció forrásai:
 régen:
o kalapkészítők
o kódexmásolók
o Muránói üvegkészítők
o alkimisták
 gyógyászat: szifilisz kezelése, védőoltások tartósítása (már nem használják)
 aranybányászat
 élelmiszer: hal
 peszticidek, fungicidek
 kozmetikumok: régen arcpirosításra, bőrfehérítésre használták
 amalgám fogtömések
 foglalkozási expozíció:
o hőmérők, fénycsövek, festékek gyártása
 lakossági expozíció:
o tengeri halak fogyasztása
o amalgám fogtömések
 bejutás:
o légutak
o GIR
o bőr
 A KIR-ben kumulálódik
A mérgezés tünetei:
 akut:
o per os:
 nyálfolyás
 véres hasmenés
 anuria, uraemia
o inhaláció:
 dyspnoe
 köhögés
 intestinalis pneumonitis
 subacut:
o delírium, hallucináció
 krónikus:
o tremor mercurialis
o álmosság
o ingerlékenység
o depresszió
o romló szellemi tevékenység
o psychosis
o perifériás motoros neuropathia
 o erethismus
o proteinuria, nephrosis
o pneumonitis
o cachexia
o szegély a fogakon
o kumuláció: csontok, máj, vese
 Minamata-betegség:
o Japánban fordul elő
o a kagylók, halak mono- és dimetil-higany tartalma okozza
o tünetek:
 ujjak, ajak, nyelv részleges bénulása
 csecsemők, kisgyerekek retardációja
A krónikus mérgezés következményei:
 KIR és PIR károsodás
 vesetubulus necrosis
 metil-higany: átjut a placentán, bejut az anyatejbe, teratogén
A higanymérgezés szűrővizsgálati lehetőségei:

 korai dg. íráspróbával

 vizelet:
o proteinuria
o Hg-cc. mérése
o szervetlen higannyal/elemi higannyal történt kumulatív expozíció szűrése
 vér:
o Hg-cc.
o szerves higannyal/elemi higannyal történt akut expozíció szűrése
 haj:
o Hg-cc
o szerves higany (táplálkozásból származó) kimutatása
63. Krónikus kadmium expozíció (források, egészségkárosodások)
A kadmium expozíció forrásai:
 természetes források:
o foszfor-tartalmú műtrágyák szennyeződéseként
o élelmiszerek:
 gabonafélék
 rizs
 dohány
o termőföldek nehézfém-szennyeződése
 ipar:
o színesfém-kohászat
o akkumulátor-gyártás
o ékszergyártás
 elektromos hulladékok
 bejutás:
o GIR
o inhaláció
A mérgezés tünetei:
 akut:
o inhaláció:
 láz
 köhögés
 dyspnoe
 mellkasi fájdalom
 kémiai pneumonitis -> pulmonalis oedema -> légzési elégtelenség ->
halál
o per os:
 hányinger, hányás
 hasi fájdalom
o kötődik a Hb-hoz
o májkárosodás
o exkretálódik a vizelettel -> acut tubularis necrosis -> acut veseelégtelenség
 krónikus:
o inhaláció:
 chr. pulmonalis fibrosis -> focalis emphysema
 tüdőrák
o a vérbe kerülve kötődik a Hb-hoz és anaemia alakul ki
o májkárosodás
o vesekárosodás:
 proteinuria -> kis molekulatömegű fehérjék vesztése -> Fanconi-
szindróma: aminoaciduria, glycosuria, hypercalciuria, phosphaturia
 renalis tubularis dysfunctio: kalcium és foszfát vesztés, csökkent D-vit.
termelés -> osteomalacia -> csontfájdalom, pathológiás törések
A krónikus mérgezés következményei:

 IARC1 csoportú karcinogén: prostata és tüdőrák

 vesekárosodás
 Itai-itai betegség:
o Japánban jellemző
o a kadmiummal szennyezett rizs fogyasztása miatt alakul ki
o tünetei:
 lumbalis csigolyák felritkulása
 erős fájdalom
A kadmium-expozíció szűrési lehetőségei:
 biomarker: vizelet és vér Cd-konc.
64. A szerves oldószerek hatása az egészségre
A szerves oldószerek csoportjai:
 telített alifás szénhidrogének
o 1/A: aceton, acetátok, lakkbenzin, higítók
o 1/B: N-hexán, pentán
o 1/C: alkoholok
 halogénezett nyílt láncú szénhidrogének:
o pl mono/di/tri/tetraklór-etán
 aromás szénhidrogének:
o pl toluol, xilol, etil-benzol
Az expozíció forrásai:
 munkavégzésből
 populációs:
o beltéri levegő
o beteg épület sy
o ivóvíz
Szervezetbe való bejutás:
 légúti abszorpció: irritációt okoz a felső légutakban, magas koncentrációban
tüdőödémát okoz
 dermális abszorpció: zsírtalanító, irritáló hatású, kontakt dermatitist okoz
 átlép a határfelületeken:
o gyors disztribúció
o kumulálódnak a lipidben gazdag szövetekben
o átjut a placentán és a vér-agy gáton
o foetoxikus
o megjelenik az anyatejben
Szervspecifikus toxicitás:
 kardiotoxicitás: fokozódik az adrenalin iránti érzékenység, ami ritmuszavarokat,
szívmegállást okoz
 KIR neurotoxicitás:
o akut: anesztetikus-narkotikus hatás
 szédülés
 mozgászavar
 tolerancia és függőség alakulhat ki
o chr.: toxicus encephalopathia
 PIR neurotoxicitás: perifériás neuropathia
 hepatotoxicitás: a szénhidrogének enyhén, a halogénezett szénhidrogének erősen
hepatotoxikusak
 haematotoxicitás: pl benzol
 larvált hatás: mutagén, teratogén, karcinogén
Telített alifás szénhidrogének 1/A csoport:

 mérsékelten toxikusak: tompultság, álmosság, hányinger

 tűz- és robbanásveszélyesek
 akut mérgezés tünetei:
o anaesthesia
o légúti irritáció
o idegrendszeri-magatartási károsodás
o görcsök
o tudatvesztés
o légzésbénulás
o szívizom katekolamin érzékenysége nő -> kamrai arrh.
 krónikus mérgezés tünetei:
o dermatitis
o eczema
o pigmentáció
o fényérzékenység
Telített alifás szénhidrogének 1/B csoport:
 nagyobb koncentrációban:
o narcosis
o tudatvesztés
o görcsök
 a hexán oxidatív úton bomlik le, a lebomlási terméke perifériás neuropathiát okoz
Telített alifás szénhidrogének 1/C csoport:
 alacsonyabb koncentrációban szem és nyh. izgatók
 lebomlásukkor savas termékek keletkeznek: toxicus detoxicatio, metabolikus acidosis
 propil-, butil-, amil-alkohol:
o dermalisan felszívódik
o szem és légúti irritációt okoz
o fejfájás, szédülés, narcosis alakul ki
 metanol:
o n. opticus atrophiat okoz
 etilén-glikol:
o akutan vese és idegrendszer toxikus
o krónikus mérgezés esetén encephalopathiát és myelodepressiot okoz
o metabolizmusakor oxálsav keletkezik -> vesekárosodás
Halogénezett nyílt láncú szénhidrogének:

 a légutakból és a bőrről szívódik fel

 változatlan formában vagy oxidációval ürül ki
 toxikus hatások:
o kardiotoxicitás:
 kamrai arrh.
o haematotoxicitás:
 csv. depresszió
o neurotoxicitás:
 KIR depresszió
 polineuropátia
o hepato és nefrotoxikus
o lokális irritatív hatás
o karcinogén
o foetotoxikus
Aromás szénhidrogének:
 bejutás:
o tápcsatorna
o bőr
o légutak
 a lipidgazdag szervekben akkumulálódik
 lassan ürül
 toxicitás:
o erős nyh. irritáció
o neurotoxicitás
o haematotoxikus
o narkotikus aluszékonyságot okoz
65. A műanyagok hatása az egészségre
Expozíciós lehetőségek:
Polimerek/reaktív monomerek:

 ipari expozíció
 maradványok a késztermékekben
 adalékok, segédanyagok
Monomerek:
 ipari expozíció
 laboratóriumi expozíció
Segédanyagok:
 pl. adalékanyagok, töltőanyagok, vázanyag, lágyítószer
 kioldódhatnak a késztermékből
 poruk allergizálhat
 egyes képviselőik rákkeltők lehetnek
 egyesek protézisként fokozhatják a véralvadást
Legfontosabb egészkárosító műanyagok:
Monomerek:

 vinil-klorid:
o gáz halmazállapotú
o belégzés:
 narcotikus hatás
 légúti irritáció
 tüdőoedema
 tüdőfibrosis
o bőrirritáció, scleroderma
o acro-osteolysis
o Raynaud-kór
o idegrendszeri károsodások
o portalis fibrosis a májban
o angiosarcoma IARC1 kaategoria
 akril-nitrit:
o illékony, színtelen, gyúlékony folyadék
o belégzés:
 köhögés
 légzési nehézség
 mellkasi fájdalom
o bőr- és nyh. irritáció
o conjuctivitis
o lenyelés:
 cianidmérgezés-szerű hatás
 o fejfájás
o fokozott ingerlékenység
o mozgászavar
o görcsök
o tüdőrák IARC2B kategória
 akril-amid:
o kristályos vegyület
o bőr- éss nyh. irritáció
o idegrendszeri károsodás:
 tremor
 ataxia
 izomatrophia
 hallucináció
o rákkeltő: vese, endometrium, ovarium
o olajban sült ételekben is előfordul: aszparaginsav+cukor+magas hő+hosszú
főzési idő -> akril-amid
 sztirol:
o illékony, édes szagú folyadék
o belégzés:
 köhögés
 légzési nehézség
 mellkasi fájdalom
o bőr- és nyh. károsodás
o conjuctivitis
o májkárosodás
Segédanyagok:
 katalizátorok:
o pl peroxidok
o bőr. és nyh. károsítás
o vérképzési zavar
 lágyítók:
o pl ftálsavészterek
o májkárosító
 pigmentek:
o szerves vagy szervetlen anyagok
o toxikusak
 égésgátlók:
o pl poliklórozott- és polibrómozott aromások
o irritáció
o perifériás idegártalom
o májkárosítás
66. A perzisztens környezeti kemikáliák (foglalkozási és környezeti) hatása
az egészségre, prevenciós lehetőségek

Perzisztens környezeti és foglalkozási eredetű kemikáliák:

 PCB: pl étolaj
 dioxinok: pl. anyatej, égett zsír/olaj
 DDT

Dioxinok:
 expozíció:
o hulladékok melléktermékeként kerül a környezetbe pl égetéskor
o a táplálékláncban feldúsul -> lakossági expozíció
 tünetei:
o belélegzéskor légúti irritációt okoz
 hatása az egészségre:
o karcinogén
o teratogén?
 munkaegészségügyi vonatkozásai:
o klórtartalmú anyagok égetése tilos
o a veszélyes hulladékok megsemmisítésének zárt láncú, ellenőrzött rendszerben
kell zajlania

Poliklórozott bifenilek (PCB):

 expozíció:
o ipari hulladékok általi expozíció
o pentaklór-fenollal kezelt fa hulladékának égetése
o a légkörben terjed -> feldúsul az élőlényekben -> lakossági expozíció
 tünetei:
o bőrirritáció
o pigmentáció
o hyperkeratosis
o klór-acne
 hatása az egészségre:
o részlegesen átjut a placentán és bejut az anyatejbe
o foetalis PCB-sy:
 kisebb születési súly
 bőr- és nyh. pigmentáció
 íny-hyperplasia
 koponyacsontosodási zavar
o csecsemők: mentális fejlődési és viselkedési zavar
o májtoxicitás
o immuntoxicitás
o neurotoxicitás
o IARC2A osztályú karcinogének
 munkaegészségügyi vonatkozásai:
o a veszélyes hulladékok megsemmisítésének szigorú szabályai vannak,
melyeket ha betartanak, a PCB-toxikáció elkerülhető/minimálisra csökkenthető
DDT (klórozott szénhidrogének):
 expozíció:
o felhalmozódnak a környezetben -> lakossági expozíció
 tünetei:
o fejfájás
o hányás
o epilepsziás rohamhoz hasonló görcsök
 hatása az egészségre:
o alvási zavar
o tanulási zavar
o fejfájás
o polyneuritis
o kérgi motoros központ és kisagy károsodása -> kényszermozgások,
izomrángás, görcsök, nyáladzás, tudatzavar
o mutagén
o karcinogén
o endogén dysruptor: a DDT antiadrogén hatású
 munkaegészségügyi vonatkozások:
o a fejlett országokban ezek a szerek be vannak tiltva

A Stockholmi egyezmény:
 nemzetközi egyezmény, de az USA, Olaszország, Izrael és Malajzia nem ratifikálta
 koordinátor: The United Nations Enviroment Programme (UNEP)
 2001 óta él
 fő céljai:
o veszélyes POP-k (perzisztens szerves vegyületek) eliminálása, kezdve a 12
legmérgezőbbel
o biztonságosabb alternatívák kidolgozása
o további POP-k tiltólistára helyezése
o POP-tartalékok megsemmisítése
o cél: POP-mentes jövő
67. A peszticidek (foglalkozási és környezeti) hatása az egészségre,
munkavédelem peszticidekkel dolgozók körében

Peszticidek:

Azok a természetes eredetű vagy szintetikusan előállított vegyi anyagok, amelyek az

egészségre káros rovarok és rágcsálók, a növények, a növényi részek, vagy a raktározott
termények károsítóinak gyérítésére, elpusztítására, csalogatására, riasztására vagy a növények
károsítói és a növények életfolyamatainak szabályozására alkalmasak.

Peszticidekkel való munkavégzés:

Munkaegészségügyi várakozási idő:

Az az időtartam, amelynek lejárta előtt az engedélyezett növényvédő szerrel kezelt területre

csak az előírt védőfelszerelésben lehet belépni.
 cél a dolgozók védelme

Élelmezés-egészségügyi várakozási idő:

Az az időtartam, amelynek az utolsó engedélyköteles növényvédő szeres kezelés és a növény,

növényi termék betakarítása, raktár fertőtlenítést követő betárolása, illetve kitárolása, az áru
felhasználása, forgalomba hozatala, fogyasztása, kereskedelmi feladása között el kell telnie.
 cél a fogyasztók védelme

Peszticidek csoportosítása (példákkal, nem teljes felsorolás):

 célszervekre gyakorolt hatás szerint:
o insecticid (rovarölő)
o herbicid (gyomirtó)
o fungicid (gombaölő)
o rodenticid (rágcsáló irtó)
 eredet szerint:
o természetes
o mesterséges
 vegyi szerkezet alapján:
o szerves hatóanyag tartalmú
o szervetlen hatóanyag tartalmú
 hatásspektrum szerint:
o szelektívek
o széles spektrumú
o szuperszelektívek
 alkalmazás formája szerint:
o porzószerek
o permetezőszerek
o oldatok
o csávázószerek
o granulátumok
o gázosítószerek
o csalétkek
  alkalmazási terület szerint:
o agrár peszticidek
o higiénés peszticidek
o veteriner peszticidek
o háztartási peszticidek

Csoportosításuk kémiai szerkezet alapján:

Klórozott szénhidrogének:
 DDT (diklór-difenil-triklóretán):
o neurotoxikus: Na-csat. blokkoló
o nem szelektív (hasznos rovarok is elpusztulnak)
o akut humán toxiciás (csekély):
 fejfájás
 hányás
 epilepsziás rohamokhoz hasonló görcsök
o krónikus humán toxicitás (jelentős):
 alvási és tanulási zavarok
 fejfájás
 polyneuritis
 kérgi motoros kp. és cerebellum cortex károsodás: kényszermozgások,
izomránások
 nyáladzás
 tudatzavar
 kamrafibrilláció
 aldrin:
o perzisztens, lipofil: felhalmozódik (környezetben, táplálékláncban, zsírban
gazdag szövetekben)
o a fejlett országokban be van tiltva
o subtrópusi, trópusi országokban vektorok irtására használják
 lindán:
o fő metabolitja a DDT
o mutagén
o potenciális karcinogén
o reprodukciós toxicitás
o embrionális toxicitás
o másik metabolitja a DDE (diklór-difenil-diklóretilén): antiandrogén hatású

Szerves foszfátészterek:
 példák:
o malation
o tiometron
 irreverzibilisen gátolják az AchE-t -> neurotoxicitás
 akut mérgezés tünetei „SLUDGE”:
o salivation-nyáladzás
o lacrimation-könnyezés
o urination-bevizelés
o defecation-székletürítés
o gastric problem-GIR mh
o emesis-hányás
  krónikus ártalom:
o Szerves-foszfát indukált késleltetett neuropathia (OPIDN)
 a környezetben gyorsan hidrolizálnak

Karbamátok:
 példák:
o aldikarb
o karbofurán
 reverzibilisen gátolják az AchE-t -> neurotoxicitás
 mérgezés tünetei, krónikus ártalom: lsd. szerves foszfátészterek

Piretroidok:
 példák:
o piretrin
o alfametrin
 szelektíven neurotoxikus hatásúak a gerinctelenekre és a hidegvérűekre
 az emlősök máshogy metabolizálják őket és más a testhőmérsékletük -> nem toxikus
 humán toxicitás minimális
o kontakt dermatitis előfordul
68. Kémiai biztonság, biomarkerek
Kémiai biztonság:
Fogalma:
A kemizáciából a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember
egészségét károsító kockázatok csökkentését vagy elkerülhetővé tételét célul kitűző, illetőleg
megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe
veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét.
Célja:
Az egyes anyagok, anyagkeverékek egészség- és környezetkárosító kockázatának csökkentése
(előállítás, forgalmazás, raktározás, felhasználás, ártalmatlanítás).
Feladata:
Szabályozás, szerkezet, működés meghatározása, a kémiai biztonság fejlesztése a nemzeti
tradíciók és a nemzetközi elvárásoknak megfelelően. A primer prevenció eszköze.
Az EU-s szabályozás megvalósulása:

 Az ENSZ kidolgozta a „Veszélyes vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének

globálisan harmonizált rendszerét” Globally Harmonized System of Classification and
Labeling of Chemicals (GHS).
 Az EU a GHS kritériumokat beépítette a közösségi jogszabályba GHS-CLP (A Vegyi
Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere)
 A nemzetközileg elfogadott GHS-CLP rendszer magába foglalja
o a fizikai-kémiai veszélyek (gyúlékonyság)
o az egészségkárosító veszélyek (carcinogenitás) veszélyességi kategóriákba
sorolást
o a környezeti veszélyek (ökotoxicitás)
o mérgező tulajdonságok szerinti besorolást (karcinogen, mutagen, reprotoxikus)
o piktogramok

 A GHS-CLP célcsoportjai
o munkáltatók, munkavállalók, fogyasztók
o a szükséghelyzetben reagálók a fenti csoportoknak szolgáltatást nyújtók
(orvosok, biztonsági mérnökök, foglalkozásegészségügyi
o és közlekedési dolgozók, stb)
Hazai és nemzetközi kémiai biztonsági információs rendszerek:
Kémiai Biztonsági Információs Rendszer (OSZIR-KBIR):
A nemzetközi szervezetektől, tárcáktól kapott, kémiai biztonsággal kapcsolatos információk
feldolgozása, és teljes körű, interszetoriális terjesztése az ország területén.
BPR-, CLP- és REACH Helpdeskek (pl. Hungary Helpdesk, NNK)

A nemzeti információs szolgálatok elsődleges kapcsolatfelvételi pontként szolgálnak a BPR-,

CLP- és REACH-rendelettel kapcsolatos kérdésekben.
Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Központ (ETTSZ)

A vegyi anyagok nyilvántartása; mérgező hatásaikról tájékoztatás és arról adatbázisok

fenntartása; hazai mérgezési esetekre vonatkozó adatok gyűjtése és feldolgozása.

Rapid Alert System for CHEMical Incidents (RAS-CHEM) – nemzetközi elhárítás központ

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (European Chemicals ECHA) Méregközpont (Poison

Centreteam)
– a munkacsoport koordinálja az ECHA-n belül valamennyi informatikai eszközön végzett
munkát. Az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben támogatja az ipart, és az EU
tagállamok által kinevezett illetékes nemzeti testületeket/szerveket és méregközpontokat
(Poison Centre Notifications, PCN).
A munkakörnyezeti monitor:
Fogalma:
A munkalégtér levegőjében levő vegyi anyag koncentráció folyamatos, rendszeres vagy
időszakos regisztrálása (azaz a dolgozók potenciális légúti expozíciójának meghatározása) és
értékelése

Kapcsolódó határértékek:
 Átlag koncentráció (ÁK): egy műszakban megengedett átlagos koncentráció, mely
nem okozza sem a dolgozó, sem utódjának reverzibilis/irreverzibilis
egészségkárosodását
 Csúcskoncentráció (CK): egy műszak alatt legfeljebb 4x15 percig lehet az ÁK
értéknél 1-8-szor nagyobb
 Maximálisan koncentráció (MK): egy műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció.
(Csak a rákkeltő anyagokra vonatkozik)

Biológiai expozíciós mutatók/biomarkerek:

 Expozíciós biomarkerek: pl. az expozíciót okozó hatóanyagok (Pb) vagy metabolitjaik
(DALA)
 Hatás biomarkerek: pl. változás a funkcionális kapacitásban (pl. idegvezetési
sebesség)
 Érzékenységi biomarkerek: pl. metabolizáló enzimek defektusa (pl. ACh.E aktivitás
változás)
69. Munkaegészségtan feladatai, integrált munkavédelem hazai rendszere, az
egyes területek céljai és feladatai

I. Kollektív védelem (a munkavállalói közösség, munkacsoport védelme az elsődleges)

1. Műszaki megelőzés:
– mesterséges szellőztetés, helyi elszívás, műszaki zaj- és rezgésvédelem
– zárt technológia alkalmazása: robottechnológia, folyamat szabályozás, automatizálás
2. Munkaszervezési intézkedések: expozíciós idő csökkentése
3. Orvosi megelőzés (munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok; foglalkozás-egészségügyi orvos
feladata)
– primer prevenció: munkaköri alkalmassági vizsgálatok, védőoltások
– szekunder prevenció: szűrővizsgálatok, környezeti és biológiai monitor
– tercier prevenció: rehabilitáció, gondozás (pl. krónikus légzőszervi és kardiovaszkuláris
betegségben szenvedő dolgozók esetén)
Ha a kollektív védelem nem garantálja az egészséges és biztonságos munkavégzést  a kollektív
védelem mellett vagy helyett kockázatkezelés és/vagy primer prevenció az egyéni védőeszköz
alkalmazásáról

II. Egyéni védelem

Egyéni védőeszközök alkalmazása
A 2018-2019 évi EU-OSHA kampány célkitűzései:
– a tudatosság növelése a veszélyes anyagok európai munkahelyeken történő helyes kezelésének
fontosságáról
– a kockázatértékelés, a helyettesítő/megelőző intézkedések alkalmazásának népszerűsítése
– a munkahelyen előforduló rákkeltő anyagokkal történő érintkezés kockázatainak minél szélesebb
körű megismertetése

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat
A Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat (FESz) a gyógyító-megelőző egészségügyi alapellátás egyik
eleme, (elsősorban) preventív szolgálat.

Feladatai:
– a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők
felkutatása, folyamatos ellenőrzése
– javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire
– a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak
megfelelően
– a munkavállalók egészségének ellenőrzése a munkájukkal kapcsolatban.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szerkezete, felépítése

1. Foglalkozás-egészségügyi Alapszolgálat:
– egy foglalkozás-orvostan szakorvos és egy foglalkozás-egészségügyi ápoló
2. Foglalkozás-egészségügyi Szakellátó helyek:
– foglalkozás-egészségügyi szakorvos és ápoló
3. Foglalkozás-egészségügyi központok
– alap- és szakellátás
 – munkahigiénikus, munkapszichológus, toxikológus stb.
4. Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály
– Foglalkozás-egészségügyi Osztály Repülési, Hajózási és Tengerészeti Egészségügyi Szakrendelés
– Foglalkozás-egészségügyi Osztály Ifjúsági Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Szakrendelés
– A munkaegészségügy (munkahigiéne és foglalkozás-egészségügy) területén
szakmaimódszertani, szakmai irányítási, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, megelőző
alapintézmény

Az alkalmassági vizsgálatok típusa és célja a foglalkozás-egészségügyben

– Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok: annak vizsgálata, hogy egy adott munkakörben,
munkahelyen okozott megterhelés milyen igénybevételt jelent, és az adott személy képes-e annak
megfelelni;
– Szakmai alkalmassági vizsgálatok: a szakma elsajátításának megkezdése előtt, illetve annak
bizonyos időszakaiban az alkalmasság véleményezése érdekében végzett vizsgálat;
– Személyi higiénés vizsgálatok: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt
munkakört ellátó személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti-e.

Az alkalmassági vizsgálat a típusokon belül lehet

– Előzetes: a munkavégzés megkezdését megelőző vizsgálat annak megállapítására, hogy az egyén
a feladatait önmaga és mások veszélyeztetése nélkül el tudja-e látni; ill. az egészségi állapota
megengedi-e azt, hogy az adott munkakör esetleges károsító hatásainak ki legyen téve.
– Időszakos: rendszeresen 1-2 évente (jogszabályi előírás ill. a foglalkozás-egészségügyi orvos
meghatározása szerint). A gyakoriság függ a munkahelyi ártalom minőségétől, a munkavállaló
életkorától. Feladata a foglalkozási- és foglalkozással összefüggő megbetegedések, munkabalesetek
folyamatos megelőzése
– Soron kívüli: ha a munkavállaló egészségi állapotában változás következik be – pl. foglalkozási
megbetegedés – mely lehetővé teszi az ebből adódó új helyzet értékelését
– Záró vizsgálat: a dolgozó egészségi állapotának rögzítése pl. a munkaviszony megszűnését; más
munka-/tevékenységi körbe áthelyezését, külföldi munkavégzésből történő végleges hazatérését
követően.

A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás keretében végzett feladatok :

A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok lényegesebb elemei:
– Foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentése, kivizsgálása
– A munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálata
– Egyéni védőeszközzel kapcsolatos tanácsadás
– Munkahelyi kémiai biztonsággal kapcsolatos feladatok végzése
– Munkaegészségügyi felvilágosítás
– Munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos tevékenység
– Krónikus betegségben szenvedők gondozása
– 2. csoportú közúti gépjárművezetők egészségi alkalmassági vizsgálata
– Adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségek, dokumentáció
– Nevelés, oktatás, tanácsadás

A foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely feladatai:

– Munkaköri orvosi alkalmasság másodfokon történő elbírálása
– Fegyverek megszerzésével és tartásával kapcsolatos egészségi alkalmasság másodfokon történő
elbírálása
– Munkanélküliek beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai
alkalmassági vizsgálata
– Közhasznú munkát végzők alkalmassági vizsgálata
– Szakellátás nyújtása foglalkozási megbetegedéssel vagy annak gyanújával beutaltak számára
– Konzultatív tevékenység más szakterületek orvosai számára a foglalkozási megbetegedések
köréből
– Munkahigiénés tanácsadás az alapszolgálat részére
– Közreműködés a terület foglalkozás-egészségügyi ellátásának megszervezésében
– A szakképzést folytató intézmények tanulóinak és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak
külön jogszabály szerinti szakmai alkalmasság vizsgálata
70. A munkakörnyezet egészségkárosító hatásainak megnyilvánulási formái

Megterhelés:

A szervezetet érő hatásokra bekövetkező belső környezeti változások összessége.

Igénybevétel:

A megterhelés hatásai és a szervezet válaszreakciói közti interakció. Azt a ráfordítást fejezi ki, amelyet a
dolgozó a munkavégzés során valamely teljesítmény elérése érdekében nyújt.

Fokozott expozíció:
 a szervezet megnövekedett megterhelését jelző fiziológiás állapot
 tényleges fokozott expozícióról kizárólag vegyi anyagok esetében beszélhetünk
 bejelentendők, nyilvántartandók, kivizsgálandók
 feladata: az expozíció határérték alatti szintre csökkentése

Foglalkozási megbetegedés:
 ok-okozati összefüggésbe hozható a foglalkozással
 az okozat személyre/munkavállalóra szólóan igazolható
 kiváltó oka egyedül és kizárólag a foglalkozásban keresendő
 jelenléte munkaegészségügyi hiányosságra hívja fel a figyelmet
 felmérése klinikai és munkahigiénés expozíciós diagnózis
  a foglalkozásokban rejlő ok megszüntetésével egyetlen új eset sem fordul elő
 évente 1000 nagyságrendű (aluljelentett)
 bejelentendő
 nyilvántartandó
 kivizsgálandó
 a verifikált esetek kártalanítandók
 feladata: észlelése esetén dönteni más munkakörbe való áthelyezés kezdeményezéséről

Foglalkozással összefüggő megbetegedések:

 statisztikai fogalom, egyénenként felvethető, valószínűsíthető, de NEM bizonyítható
 több „kórokra” visszavezethető betegségek
  ok-okozati összefüggés NEM mutatható ki a kialakul betegség és a foglalkozás között
 a munkavégzés és munkakörnyezet többé-kevésbé hozzájárul a betegségek kialakulásához,
 progressziójához, de csak egyike a kiváltó vagy a lefolyást facilitáló tényezőknek
 erős korrelációt mutatnak a szociális körülményekkel, képzettséggel, életmódbeli szokásokkal
  gyakoriságuk nagyságrendekkel nagyobb, mint a foglalkozási megbetegedéseké
 nem jelentendő
 nem kártalanítandó

Munkabaleset:

Az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak
helyétől és időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. Bejelentendő,
kivizsgálandó, nyilvántartandó, kártalanítandó.

Biomarkerek:
  a szervezetet érő károsító hatás jelei a szervezetben
 expozíciós biomarker: pl az expozíciót okozó hatóanyagok, vagy metabolitjaik megjelenése a
 szervezetben
 hatás biomarker: pl. változás a funkcionális kapacitásban
 érzékenységi biomarker: pl. metabolizáló enzimek defektusa
71. Munkavédelmi preventív rendszer
A munkavédelem célja:
A munkavállaló egészségének, testi épségének, életének védelme a munkavégzés alatt.
A munkavédelmi preventív rendszer:
Kollektív védelem:
 a munkavállalói közösség, munkacsoport védelme az elsődleges

1. Műszaki megelőzés
 mesterséges szellőztetés
 helyi elszívás
 műszaki zaj- és rezgésvédelem
 zárt technológia alkalmazása: robottechnológia, folyamat szabályozás, automatizálás
2. Munkaszervezési intézkedések
 expozíciós idő csökkentése

3. Orvosi megelőzés
 munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok; foglalkozás-egészségügyi orvos feladata
 primer prevenció: munkaköri alkalmassági vizsgálatok, védőoltások
 szekunder prevenció: szűrővizsgálatok, környezeti és biológiai monitor
 tercier prevenció: rehabilitáció, gondozás (pl. krónikus légzőszervi és
kardiovaszkuláris betegségben szenvedő dolgozók esetén)

 ha a kollektív védelem nem garantálja az egészséges és biztonságos munkavégzést,a

kollektív védelem mellett vagy helyett kockázatkezelés és/vagy primer prevenció az
egyéni védőeszköz alkalmazásáról

Egyéni védelem
 egyéni védőeszközök alkalmazása
 a 2018-2019 évi EU-OSHA kampány célkitűzései:
o a tudatosság növelése a veszélyes anyagok európai munkahelyeken történő
helyes kezelésének fontosságáról
o a kockázatértékelés, a helyettesítő/megelőző intézkedések alkalmazásának
népszerűsítése
o a munkahelyen előforduló rákkeltő anyagokkal történő érintkezés
kockázatainak minél szélesebb körű megismertetése
o a rákkeltő anyagok okozta egészségkárosodások megelőzése (EU-OSHA)
Az egyéni védőeszközök:
Fogalma:
Minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel, vagy tart magánál, hogy
a munkavégzésből, a munkafolyamatból, a technológiából eredő kockázatokat az egészséget
nem veszélyeztető szintre csökkentse.
A gyártó által kiadott megfelelőséget tanúsító érvényes minősítő bizonyítvánnyal, vagy
bejelentett (notifikált) szervezet által kiadott (EC jelzésű) tanúsítvánnyal rendelkezik.
A kiválasztás szempontjai:
 nominális védelem: személyre/egyénre szabottan, amunkavégzés jellegének
megfelelően.
 adekvát védelem: egy meghatározott munkakörülményre (expozícióra) egy konkrét
védőeszköz nyújt védelmet

Védőeszköz kategóriák:
 1.kategória:
o kis védelmi szinttel rendelkező, egyszerűbb védőeszközök
o pl.kertészkesztyű
 2. kategória:
o minden védősisak, a sportsisakot is beleértve, arcvédők, szemvédők, és
fényvédők,
o minden hallásvédő eszköz (fülbe vagy fülre helyezve)
o speciális használatra tervezett és gyártott védőruházat és/vagy a hozzátartozó
(beépített vagy leválasztható) tartozékok minden fajtája.
 3. kategória:
o komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a
súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek
o és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat
nem tudja kellő időben felismerni (pl. búvárkészülékek).
72. Foglalkozás-egészségügyi szolgálat felépítése, feladatai
A foglalkozás egészségügy:
Feladata:

 a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki

tényezők felkutatása, folyamatos ellenőrzése
 javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire
 a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi
állapotuknak megfelelően
 a munkavállalók egészségének ellenőrzése a munkájukkal kapcsolatban.
Helye az egészségügyi ellátórendszerben:
 a gyógyító-megelőző egészségügyi alapellátás egyik eleme
 elsősorban preventív szolgálat.

Szerkezete, felépítése, az egyes szintek feladatai:

 Foglalkozás-egészségügyi Alapszolgálat:
o egy foglalkozás-orvostan szakorvos és egy foglalkozás-egészségügyi ápoló
 Foglalkozás-egészségügyi Szakellátó helyek:
foglalkozás-egészségügyi szakorvos és ápoló
 Foglalkozás-egészségügyi központok:
o alap- és szakellátás
o munkahigiénikus, munkapszichológus, toxikológus stb.
 Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Munkahigiénés és Foglalkozás-
egészségügyi Főosztály
o Foglalkozás-egészségügyi Osztály Repülési, Hajózási és Tengerészeti
Egészségügyi Szakrendelés:
o Foglalkozás-egészségügyi Osztály Ifjúsági Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló
Szakrendelés
 A munkaegészségügy (munkahigiéne és foglalkozás-egészségügy)
területén szakmaimódszertani, szakmai irányítási, tudományos kutatási,
képzési, továbbképzési, megelőző alapintézmény

Alkalmassági vizsgálatok:

Célja:
 Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok: annak vizsgálata, hogy egy adott
munkakörben, munkahelyen okozott megterhelés milyen igénybevételt jelent, és az
adott személy képes-e annak megfelelni;
 Szakmai alkalmassági vizsgálatok: a szakma elsajátításának megkezdése előtt, illetve
vannak bizonyos időszakaiban az alkalmasság véleményezése érdekében végzett
vizsgálat;
 Személyi higiénés vizsgálatok: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból
kiemelt munkakört ellátó személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem
veszélyezteti-e.
o Járványügyi érdekből/szempontból kiemelt jelentőségű
munkakör/tevékenység: amely során fertőzésveszélynek kitett a dolgozó, ill.
 fertőző betegsége esetén nagy tömegek megbetegedését okozhatja (pl.
egészségügyi intézményben valamennyi tevékenységi körben dolgozók).

Típusai:
 előzetes: a munkavégzés megkezdését megelőző vizsgálat annak megállapítására,
hogy az egyén a feladatait önmaga és mások veszélyeztetése nélkül el tudja-e látni; ill.
az egészségi állapota megengedi-e azt, hogy az adott munkakör esetleges károsító
hatásainak ki legyen téve.
 időszakos: rendszeresen 1-2 évente (jogszabályi előírás ill. a foglalkozás-egészségügyi
orvos meghatározása szerint). A gyakoriság függ a munkahelyi ártalom minőségétől, a
munkavállaló életkorától. Feladata a foglalkozási- és foglalkozással összefüggő
megbetegedések munkabalesetek folyamatos megelőzése
 soron kívüli: ha a munkavállaló egészségi állapotában változás következik be – pl.
foglalkozási megbetegedés – mely lehetővé teszi az ebből adódó új helyzet értékelését
 záró vizsgálat: a dolgozó egészségi állapotának rögzítése pl. a munkaviszony
megszűnését; más munka-/tevékenységi körbe áthelyezését, külföldi munkavégzésből
történő végleges hazatérését követően.

A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás keretében végzett feladatok:

 a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok lényegesebb elemei
o foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentése,
kivizsgálása
o a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak
vizsgálata
o egyéni védőeszközzel kapcsolatos tanácsadás
o munkahelyi kapcsolatos feladatok végzése
o unkaegészségügyi felvilágosítás
o unkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos tevékenység
o krónikus betegségben szenvedők gondozása
o 2. csoportú közúti gépjárművezetők egészségi alkalmassági vizsgálata
o adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségek, dokumentáció
o nevelés, oktatás, tanácsadás
 a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely feladatai
o munkaköri orvosi alkalmasság másodfokon történő elbírálása
o fegyverek megszerzésével és tartásával kapcsolatos egészségi alkalmasság
másodfokon történő elbírálása
o munkanélküliek beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében
történő szakmai alkalmassági vizsgálata
o közhasznú munkát végzők alkalmassági vizsgálata
o szakellátás nyújtása foglalkozási megbetegedéssel vagy annak gyanújával
beutaltak számára
o konzultatív tevékenység más szakterületek orvosai számára a foglalkozási
megbetegedések köréből
o munkahigiénés tanácsadás az alapszolgálat részére
o közreműködés a terület foglalkozás-egészségügyi ellátásának
megszervezésében
o a szakképzést folytató intézmények tanulóinak és a felsőoktatási intézmények
hallgatóinak külön jogszabály szerinti szakmai alkalmasság vizsgálata
73. Munkahelyi stresszorok, munkahelyi stressz megelőzése

Munkahelyi stressztényezők:

A munkavégzéssel, munkaköri leírásokkal, feladatokkal kapcsolatos stresszorok:

 mennyiségi alulterhelés/túlterhelés
 minőségi alulterhelés/túlterhelés
 munkafeltételek:
o nem állnak rendelkezésre a hatékony, pontos munkavégzéshez szükséges eszközök
o az egyénnek nincs beleszólása abba, hogy hogyan végzi a munkáját, milyen eszközöket használ
o monotónia
o veszély
 változások a munkában:
o munkafeladatok
o eszközök
o értékelési kritériumok gyakori változása
 gyors technológiai változások
 határidők betartása

Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok:

 zaj
 hő
 megvilágítás
 szennyezett levegő
 kellemetlen szagok

A szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok:

 egyén szintjén:
o a szerep nem egyértelműsége/kétértelműsége
o szerepkonfliktus
o túl sok vagy túl kevés felelősség más dolgozókért
o karrierfejlődés: túlzott ütemű, vagy hiányzó/nem elégséges előléptetés
 csoport szintjén:
o összetartás hiánya, széthúzás
o jó munkatársi kapcsolatok hiánya
o csoporton belüli konfliktusok
o felettessel és/vagy beosztottal való nem adekvát kapcsolat
 szervezeti szinten:
o szervezeti légkör
o vezetési stílusok
o ellenőrzési rendszerek
o technológia
o alulfizetettség/kevés fizetés
o állás bizonytalansága

A stressz hatása a szervezetre:

 fejfájás, szédülés
 fáradtság, kimerültség
 magas vérnyomás, mellkasi fájdalom
 emésztési problémák, hányinger, hasmenés
 merev nyak, hát és vállfájdalmak
 ingerlékenység, indulatosság
 félelem, szorongás, szétszórtság, figyelmetlenség
 lehangoltság, depresszió
 sírás, kiborulás
  értéktelenség érzése, negatív gondolkodás
 koncentrációképesség romlása
 memória zavarok
 gyakori hibázás
 döntésképtelenség
 reményvesztettség
 fokozott dohányzás, alkoholfogyasztás
 szexuális érdeklődés csökkenése
 kapcsolatok elhanyagoltsága
 alvási nehézségek
 étkezési problémák
 balesetek

A stressz hatása a munkavégzésre:

 alacsony termelékenység
 hiányzás
 munkaerő nagymértékű elvándorlása
 munkahelyi feszültség
 burnout
 pénzügyi zavarok
 kikerül a munka világából

Munkahelyi pszichoterror (mobbing):

 konfliktusfolyamat
 vezetők, kollégák között
 kül. támadásoknak, zaklatásoknak vannak kitéve hosszabb időn keresztül és gyakran
 kommunikáció, cselekedet  tartós félelem, szorongás
 az esetek felében végleges munkaelhagyással végződik
 közhivatalokban gyakoribb
 mindkét nem egyformán érintett
 támadások területei:
o szociális kapcsolata ellen
o munkájával kapcsolatban
o egészségével kapcsolatban
 kiváltó okok:
o rossz vezetés
o túl nagy felelősséggel járó beosztás
o vezetők nagy tekintélye
o vezetők elméleti és gyakorlati ismereteinek hiánya
o szervezeten belüli formális és informális hatalmi vizsonyok
o kommunikáció zavarai
 szintek:
o azonos szintű munkatársak között
o vezető ellen
o vezető támadása beosztottja ellen

Megelőzési lehetőségek:

Munkaköri alkalmassági vizsgálat:

 előzetes pszichológiai alkalmassági vizsgálat: lelki épség vizsgálata, A-típusú (versengő, türelmetlen,
lobbanékony) munkavállaló kiszűrése
 időszakos pszichológiai alkalmassági vizsgálat: stressz-tűrő teszt
Stressz monitor, stressz management:
 stresszforrások felmérése és csökkentése
 attitűdök megváltoztatása
 stresszkezelési stratégiák, munkahelyi stresszkezelő programok kidolgozása
 aktív problémamegoldás
 erőforrások növelése

Munkahelyi stresszkezelő programok:

 primer intervenció: a munkahelyi stressz kialakulásának megelőzése
o munka/pihenőidő meghatározása
o kötöttségek minimalizálása
 szekunder intervenció: magas munkahelyi stressz és annak káros hatásait csökkentő, védő tényezők
kialakítása:
o munkahelyi társas kapcsolatok javítása, fejlesztése
o munkahelyi kontroll, munkatársi támogatás fokozása
o outplacement szolgáltatások
o teljesíthető követelmények, kiszámíthatóság, jutalmazás
 tercier intervenció: a már kialakult betegségek kezelése, a munkavállaló rehabilitálása:
o hosszantartó betegállomány utáni visszatérés támogatása
o pszichoterápiás kezelés
74. Szellemi munka, a szellemi túlterhelés egészségügyi hatása
A szellemi munka meghatározása:
A szellemi munka olyan tevékenység, amely az agykéreghez kötött, alapját tudományos
ismeretek képezik, és lényege az információk feldolgozása. A legkomplettebb
feladatmegoldás, szellemi munkafeladat is lebontható elemi döntések sorozatára
A mentális megterhelés jellemzése és forrásai:
Jellemzése:

 a szellemi munkából adódó mentális megterhelést a döntések percenkénti számával

jellemezhetjük:
o alulterhelelés: 20 döntés/perc
o túlterhelés: 60 döntés/perc
Forrásai:
 szellemi túlterhelés
 egyéb zavaró tényezők (pl személyi konfliktusok, kiszámíthatatlan feladatok)
 emocionális terhelés (stressz, szoros határidők)
Egészségre gyakorolt hatásai:

 munkateljesítmény romlása
 neurotikus tünetek
 pszichoszomatikus betegségek

A szellemi megterhelés okozta megbetegedések megelőzése:

 munkahelyi kockázatbecslés
o mentális és pszichés kockázatok azonosítása, értékelése
o ergonómiai feltételek, munka/pihenés arány felmérése
 a szellemi vagy pszichés túlterhelés tüneteinek korai észlelése, pathológiásváltozások
megelőzése (időszakos orvosi vizsgálat)
o a pszichológiai okok feltárása és megoldásában való közreműködés
 segítségnyújtás az információterhelés szint optimalizálásban
 életvezetési tanácsadás, stressz-kezelési/leküzdési stratégiák elsajátítása
75. Ergonómia, képernyő elött végzett munka

Az ergonómia fogalma:

Ember-gép, ember-környezet kapcsolatával foglalkozó tudomány és gyakorlat. A munka tudománya.

Az ergonómia főbb területei:

 antropometria
 biztonságtechnika
  ipari formatervezés
 munkaélettan/foglalkozási élettan
 munkalélektan
 munkaszervezés
 munkaszociológia

Az ergonómia munkahelyi alkalmazásának célja:

  a munkavállalók testi épségének és egészségének védelme
 a munkavégzés hatékonyságának fokozása úgy, hogy a munkavállaló fiziológiai és pszichés
„ráfordítása” megadott határérték között maradjon
  a munkavállalók elégedettségének növelése és munkahelyi komfortjának javítása
 munkavégzés keretein belül lehetőség biztosítása a készségek, személyiség, társas
kapcsolatok fejlesztésére

Ergonómiai kóroki tényezők okozta egészségkárosodások:

Ha az ember – gép – környezet rendszerben a gép (berendezés, munkaeszköz), valamint a munkakörnyezet

kialakítása nem emberközpontúan történt, illetve a rendszer nem az emberi szervezet sajátosságainak
figyelembevételével működik.

Fáradási jelenségek kimerülés, munkabalesetek
 musculoskeletalis/ízületi rendszer megbetegedése:
 o izomfáradás
o fájdalmas izomcsomók
 o ízületi gyulladás
 mozgásszervek fáradása:
o fájdalom
o izomkontrakciók
o fej kényszertartása
o porckorong degeneratív elváltozásai
o spondilosis
o akut/krónikus ínhüvelygyulladás
o tendovaginitis
o alagút-szindróma
 látószerv fáradása:
o szemszárazság
o szemkáprázás
 KIR fáradása:
o pszichés fáradás
o pszichoszomatikus kórképek
o teljesítménycsökkenés
o túlfáradás
o kimerülés
o neurotikus panaszok
o munkabalesetek
Képernyős munkahely:

Fogalma:

Olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz
(billentyűzet, szkenner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter,
lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, ember–gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó,
munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet.

Kóroki tényezői:
 elégtelen megvilágosítás: kontraszt, visszaverődés 
 helytelen testtartás: elégtelen megtámasztás
 helytelen kéztartás: támasz nélküli ismétlődő

Egészségkárosodások:
 látásromlás
 gerincbántalmak
  derékfájás
 ideggyulladás
 ínhüvelygyulladás
 alagút-szindróma

Munkára vonatkozó szabályok:

 óránként 10 perc szünet, melyek nem összevonhatók
 látásélesség előírás szerinti vizsgálata, az éles látáshoz szükséges megfelelő szemüveg biztosítása
 max napi 6 óra munkavégzés

Ergonómiai kockázatok az egészségügyben:

 sebészet
 minimálinvazív sebészi technikák
 betegmozgatás
 képalkotó diagnosztika
 fogászat
 műtők

Ergonómiai kóroki tényezők okozta egészségkárosodás prevenciója:

Primer prevenció:
 előzetes munkaalkalmassági vizsgálat
 munkahelyi egészségnevelés

Szekunder prevenció:
 orvosi szűrővizsgálatok, időszakos alkalmassági vizsgálatok:
 o a dolgozó egészségi állapotának minősítése
o idült betegségek korai felismerése
 o kivizsgálás, gyógyszerelés
 fokozott expozíciók, megbetegedések bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása

Tercier prevenció:
 gondozás, rehabilitáció – a foglalkoztathatóság megítélése
76. A munkakörnyezeti hőmérséklet hatása az egészségi állapotra, prevenciós lehetőségek

A hőközlés formái:
 vezetés (kondukció)
 hőáramlás (konvenció)
 sugárzás (radiáció)
 párolgás (evaporáció)

Hőmunka:

A környezeti hőmérséklet az állandó belső hőmérséklet fenntartásához szükséges hőtermelésen kívül többlet
hőenergiával terheli meg a szervezetet (a hőérzet >24 fok)  hőmunka ártalmak

Alkalmazkodás a hőmunkához
 pulzusszám csökken
 maghőmérséklet csökken
 verejték elválasztás fokozódik: max 1l/h-ig – 2500kJ/L hőleadás
 NaCl tartalom csökken

A hőérzet jellemzése:
 az emberi test szüntelen kht-ban van a környező légtérrel a szervezet állandó hőszabályozást végez az
emberi test 36,5 fok körül ingadozó hőmérséklet biztosításához
 a hőérzet függ:
o a léghőmérséklettől
o a szervezet dinamikus hőviszonyaitól
 léghőmérséklettől
 a levegő nedvességtartalmától
 a légmozgás sebességétől és irányától
 a végzett munka nehézségi fokától
 a ruházattól
 zárt térben jelentős hatású lehet:
o a határoló felületek
o a berendezések
o az eszközök és munkadarabok felületi hőmérséklete
 a nem megfelelő klíma/hőérzet hátrányos hatású a munkavégzésre

A munkahelyi klímaparaméterek mérése:

 levegő hőmérséklete – Assmann-féle psychrometer
 sugárzó hő – Vernon-féle glóbus hőmérő
 levegő páratartalma – páratartalom mérő
 légmozgás sebessége és iránya – anemométer
 levegő nyomása – légnyomásmérő

Hőmunka indexek:
 a munkahelyi klíma értékelésére használjuk
 effektív hőmérséklet
 korrigált effektív hőmérséklet
 kataérték
A magas hőmérséklet okozta egészségkárosodások:

Hőmunka ártalmak:
 hőkimerülés
 vízmérgezés
 hőguta/hőpangás
 égési sérülések
 idült hőártalom

Rizikócsoportok:
 hajófűtők
 bányászok
 tűzoltók
 „hőmunkások”
 verejtékezést/párolgást gátló alapbetegségek:
o obezitás
o generalizált bőrbetegségek
o alultápláltság
o dehydráció
o hypotenzió
 verejtékezést gátló gyógyszerek:
o antihisztaminok
o fenotiazinok
o TCA
o MAOI
o diuretikumok

Megelőzés:
 határértékek betartása
 műszaki védelem: szellőzés, gépesítés, szigetelés
 helyes munkaszervezés
 egyéni munkavédelem: védőruha, védőita
 veszélyeztetettek kiszűrése
 alkalmassági vizsgálat
 felvilágosítás

Alacsony hőmérséklet okozta egészségkárosodások:

Formái:
 helyi lehülés
 fagyási sérülés
 pernio
 hideg allergia
 szisztémás hypothermia:
o lassú mozgás
o lassú szellemi tevékenység
o lassú beszéd
o alacsony pulzusszám
o légzésszám csökkenés
o öntudatzavar
o öntudatvesztés
o halál
Rizikócsoportok:
 keringési-, anyagcsere-, idegrendszeri betegségben szenvedők
 alkohol- és kábítószer függők

Megelőzés:
 megfelelő réteges védőruházat
 meleg étel és védőital
 szélvédő, melegedő biztosítása
 megelőző orvosi vizsgálat
 felvilágisítás
77. A munkakörnyezeti nyomás hatása az egészségi állapotra, prevenciós lehetőségek

A magas légköri nyomás hatása az egészségre:

 N2-kumuláció a zsírszövetben, csontvelőben, KIR fehérállományában
 buborékképződés
 capillaris/arteriola keringés változása

Hatásmechanizmus
 a külső légtérben/tüdőben a gázok parciális nyomása nő  vérben/szövetekben a gázok elnyelődése nő
 N2- kumuláció a zsírszövetben, csontvelőben, a KIR fehérállományában
 túl gyors dekompresszió  a szervezet eliminációs kapacitásánál gyorsabban felszabaduló gázok 
buborékképződés a szervekben/szövetekben  capillaris, arteriola keringés változása

Rizikócsoportok:
 búvárok
 túlnyomásos föld alatti építkezéseken dolgozók

A keszonbetegség formái:

Heveny keszonbetegség:
 1-2 óra – 36 óra
 légembolia
 dekompressziós betegség
 I.:
o lábfájás
o cutis marmorata (viszketés)
 II.:
o hányás
o végtagzsibbadás, gyengeség, bénulás
o fejfájás
o epileptiform rohamok
o látótérkiesések
o Meniere-szindróma
o angina
o collapsus
o coma
o halál

Idült keszonbetegség:
 encephalopathia
 dekompressziós osteoarthropathia a vállban, csípőben, térdben
 asepticus osteonecrosis a humerusfejben és a femurfejben
 arthrosis
 encephalopathia

Keszonbetegség megelőzése:
 kizsilipelés
 rendszabályok betartása
 előzetes és időszakos orvosi vizsgálatok
  veszélyeztetettek tiltása:
o várandósok
o 20 év alattiak
o 40 év felettiek
o kórosan elhízottak
o szív és keringési rendszer, légzőrendszer, KIR, GIR, vese, mozgásszervi betegségben szenvedők
o alkohol betegek
o Meniére-sy
o nystagmus

Keszonbetegség terápiája:
 gyógyzsilipelés (rekompresszió)
78. A zajártalom hatása az egészségi állapotra, prevenciós lehetőségek

A zaj fogalma:

Adott helyzetben kellemetlen, zavaró hanghatás, mely mindennapjainkat, közérzetünket és

teljesítőképességünket befolyásolja.

A zaj jellemzői:
 folytonos v. hirtelen
 mély v. magas
 keskenysávú v. szélessávú
 maszkolás!

A zajok csoportosítása:

Frekvenciaspektrum/színkép:
 tisztahang: csak egy frekvenciakomponenst tartalmaz
 fehér zaj: a 20-20000Hz-es tartományban valamennyi frekvencia azonos mértékben megtalálható
 keskenysávú zaj: egy oktávra kiterjedő frekvencia összetevők
 szélessávú zaj: több oktávot átfogó tartomány

Időbeli lefolyás:
 állandó zaj: a vizsgálati idő alatt a zajszint-ingadozás < 5 dB
 változó zaj: zajszint-ingadozás 5-10dB
 fluktuáló zaj: szabálytalan periódusú hangerősség változás
 intermittáló zaj: a zaj erőssége az alapzaj szintjéig csökken
 impakt zaj: <25sec-os zaj

Intenzitás:
 hangerősség: a hang pillanatnyi nyomásértéke. Azonos hangerősség esetén a magas frekvenciájú hang a
károsítóbb
 Weber-Fechner féle pszichofizikai alaptörvény: az emberi fül a 10x abszolút hangintenzitás-emelkedést
úgy észleli, hogy a hangérzet kb 2x
 hangosságszint: a hangosság érzékelés mértékegysége a phon, ami a dB szubjektív megfelelője. A phon
és a dB értéke 1000Hz-en azonos
 hangnyomásszint: 10x log hangnyomás/hallásküszöb a hallásküszöbtől a fájdalomküszöbig terjed
 hangosság: az a szubjektív hangérzet, amelyet a megfigyelő a vizsgált hanghoz rendel

A zajforrások csoportosítása:
 ipari zajok:
o textilipar
o fémmegmunkálás
o gép- és fémgyártás
o asztalos- és bútoripar
o erdőgazdaság
o bányászat
 környezeti zajok:
o közlekedés

Zajexpozíciós határértékek és teendők:

 >80dBAeq: intézkedést igénylő alsó beavatkozási szint:
o tájékoztatás a lehetséges kockázatokról
o egyéni védőeszköz kiválasztása és biztosítása igény esetén
o célzott munkaalkalmassági vizsgálat lehetőségének biztosítása
  >85dBAeq: intézkedést igénylő felső beavatkozási határérték:
o intézkedési terv
o műszaki zajcsökkentés/csillapítás
o sérülékeny csoportok megadása
o munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok
o egyéni védőeszközök használatának kötelező előírása
 87dBAeq: zajexpozíciós határérték:
o tájékoztatási kötelezettség
o egyéni védőeszközök kiválasztása
o munkaszervezés
 a zaj okozta halláskárosodás foglalkozási betegség: bejelentendő, kivizsgálandó, kártalanítandó

A zaj okozta halláskárosodások:

Kritériumai:
 a halláskárosodás bizonyítottan zajbehatásra jött létre és a halláscsökkenés az expozíció megszüntetével
nem fokozódik
 a halláscsökkenés kétoldali, percepciós típusú, szimmetrikus, a két oldal között 10dB-nél nagyobb
eltérés nincs
 4000-8000 Hz-nél először halláskárosodás, ami fokozatosan mélyül és szélesedik
 a cochlea károsodását bizonyító hangosságfokozódás kimutatható

Acut akusztikus trauma:

 egyszeri, nagy intenzitású ( >125dB) hang hatására kialakuló, csak a belső fület érintő károsodás
 nem jár légnyomásváltozással
 a magas tartományra kiterjedő, a hallópálya idegelemeinek károsodásával járó (percepciós),
asszimmetrikus (egyoldali), kombinált (lég- és csontvezetéses) hallásküszöb emelkedéssel járó
halláscsökkenést okoz

Dörejártalom:
 egyszeri, egyetlen hullámból álló, aperiodikus, nagyintenzitású hangbehatás (a dörej frekvencia
spektrumában főleg a mély hangok dominálnak) és légnyomásváltozás együttes hatására kialakuló
dobhártáyt és belső fület is érintő károsodás
 előbb a légnyomásváltozás miatt a középfül, majd a hanghatásra a belső fülben lévő Corti-szerv
károsodik
 általában egyoldali, kombinált típusú, sürgős orvosi ellátást igénylő halláscsökkenést okoz

Krónikus akusztikus trauma:

 hosszantartó nagy intenzitású hangterhelés okozta fokozatos halláscsökkenés
 először a magas frekvencia tartományban „csipke”-képződés  a „csipke” mélyül és szélesedik  a
hallásküszöb emelkedés a beszédtartományra terjed
 percepciós típusú, szimmetrikus, irreverzibilis halláskárosodás
 a zajbehatés megszünte után a halláscsökkenés nem fokozódik, de spontán javulása nincs

A zaj extraauditorikus hatásai:

 vegetatív zavarok:
o bőrhőmérséklet csökken
o szívmüködés, keringés változása  pulzusszám, RR csökken
o egyensúly és anyagcserezavarok
  pszichogén/neurogén károsodások:
o alvászavarok
o magatartászavarok
o stresszhatások
o nyugtalanság, koncentráció és tanulási zavarok
o mentális aktivitás csökkenése
o „ijesztési reflex reakció”: impulzív zajra a végtagok, a gerinc flexorai és a m. orvicularis oculi
kontrahálódnak

A zajártalom prevenciója:

Kollektív védelem:
 zajnormák: műszaki szabványok, előírások, irányelvek
 műszaki védelem:
o kevésbé zajos berendezések
o elnyelő falburkolat
 munkaszervezés
 munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok
 szűrőaudiometriás vizsgálatok

Egyéni védelem:
 hallásvédő eszközök használata
79. A vibráció hatása az egészségi állapotra, prevenciós lehetőségek

A vibráció jellemzése:
 frekvencia
 gyorsulás
 sebesség
 amplitúdó

A vibráció hatásai:
 akut hatás: komforthelyzet és teljesítmény csökkenése
 idült hatás: funkcionális, majd organikus eltérések

A biológiai hatást befolyásoló tényezők:

A rezgés fizikai jellemzői:

 a frekvencia
 az amplitúdó
 a szöggyorsulás
 a rezgések jellege: szabályos sinus hullámú, vagy szabálytalan
 rezgések iránya: horizontális, vagy vertikális
 a rezgések energiája
 a rezgések intenzitása
 magas amplitudó/alacsony frekvencia  csontok, ízületek sérülése
 alacsony amplitudó/magas frekvencia  lágyrészek, erek, idegek sérülése

Munkamód, munkakörülmények:
 kéz-kar, egésztest, kombinált vibrációs expozíció
 zaj
 hideg és nedves munkakörnyezet
 egyoldalú és/vagy túlzott fizikai terhelés
 egyéni hajlam
 nők, fiatalkorúak, idősebbek jobban érzékenyek
 leptosom (sovány, gyenge testalkatú) asthenias (gyenge) egyének érzékenyebbek
 alkohol, nikotin abusus

Járulékos megterhelések:
 kényszertesttartás
 egyoldalú vagy túlzott fizikai terhelés

Kéz-kar vibrációs szindróma:

A rezgés testbe jutásának helye:

 kéz, kar  lokális vibrációs ártalom

A rezgés forrása:
 kéziszerszámok – pl.: láncfűrész, légkalapács, csiszoló

Hatások:
 érrendszer:
o fokozatosan kialakuló kapilláris spazmus
o elfehéredés, majd cyanosis, Raynaud-jelenség
o munkaalkalmassági vizsgálat: hidegprovokáció – az esetleges spazmus hajlam felfedésére
o dg.: angiographia, kapillármikroszkópos vizsgálat
  környéki idegrendszer:
o elsősorban a n. ulnaris és a n. radialis laesioja
o pihenéskor zsibbadás vagy munkaparaesthesia
o alagút szindróma
o izomgyengeség
o dg.: sensoros és motoros vezetési sebesség mérése, EMG
 csont-ízületi rendszer:
o irreverzibilis elváltozások
o kéztőcsontok irreverzibilis necrosisa
o os naviculare törés
o distalis radio-ulnaris ízületi arthrosis
o alsóbb nyakcsigolyák processus spinosusának fáradásos törése
o acromioclavicularis arthrosis
o osteochondrosis dissecans cubiti
o tendosynovitis
o fájdalom
o mozgáskorlátozottság
o gyengeség
o duzzanat
o dg.: RTG, CT, MR

Egésztest vibrációs ártalom:

A rezgés testbe jutásának helye:

 lábak medence felöl terjed a testbe

A rezgés forrása:
 nehéz járművek
 munkagépek (daru, traktor)
 hajó

Hatások:
 elsősorban gerincelváltozások:
o polydiscopathia
o spondylosis
o discus hernia
 szervsüllyedés
 nőgyógyászati panaszok
 vegetatív idegrendszeri zavarok
 látásélesség csökkenése

Valamennyi vibráció okozta foglalkozási megbetegedés bejelentendő, kivizsgálandó, kártalanítandó.

A vibrációs ártalmak megelőzése:

Kollektív védelem:
 műszaki intézkedések:
o vibrációmentes technológiák bevezetése
o antivibrációs fogantyúk
o gépek rezgésmentes alapozása
o gépek rendszeres ellenőrzése, karbantartása
 munkaszervezés:
o csökkentett expozíciós idő
  munkakori orvosi alkalmassági vizsgálatok:
o nem dolgozhatnak vibrációval járó munkakörben:
 nők
 20 év alattiak
 csont-, ízületi-, keringési rendszer betegségeiben szenvedők
 idegrendszeri betegek
 nyaki borda megléte
 családi anamnézisben Raynaud-kór vagy Bürger-kór előfordul

Egyéni védelem:
 antivibrációs kesztyűk
 antivibrációs fogantyúk
 nikotinsavat tartalmazó kenőcs alkalmazása: értágító hatású
80. Az ionizáló sugárzások forrási, hatásuk az egészségre

Az ionizáló sugárzások felosztása:

 korpuszkuláris:
o - sugárzás
o sugárzás
o proton 
o neutron
 elektromágneses:
o  - sugárzás
o röntgensugárzás

sugárzás:
 a bomló atommagból He-részecskék lépnek ki
 intenzív ionizáló hatás
 áthatolóképesség: néhány m

sugárzás:
 az atommagból elektronok vagy pozitronok lépnek ki
 az nál gyengébb sugárzás
 áthatolóképesség: néhány cm

neutron sugárzás:
 az atommagból különböző sebességű/energiatartalmú neuronok kibocsátása
 intenzív ionizáló hatású
 áthatolóképesség:
o lassú: néhány cm
o gyors: 10-20cm
o igen gyors: 2-2,5km

sugárzás:
 gerjesztett állapotú atommagból kvantumokban kilépő elektromágneses hullám (foton) kibocsátása
 alacsony ionizáló hatású
 nagy energiatartalmú
 nagy áthatolóképességű: 3,5km
 valamennyi emberi szöveten átjut

Röntgen- sugárzás:
 az elektronok hirtelen energiaveszteségekor keletkező nagy energiatartalmú elektromágneses hullám
(foton) kibocsátás az elektronhéj szerkezetből
 alacsony ionizáló hatás
 nagy áthatolóképesség: több km
 valamennyi emberi szöveten átjut

A sugárzás mérése:

Mérése:
 dozimetria
 az aktivitás mértékegysége a Becquerel (Bq): a radioaktív sugárforrás aktivitása, 1 bomlás/sec
Dozimetriai mennyiségek:
 szervdózis (elnyelt): adott szövetben, adott fajtájú sugárzásból elnyelt energia.
Mértékegysége: gray = J/kg (Gy)
 dózisteljesítmény: az ionizáló sugárzás időegységre eső dózisa.
Mértékegysége: gray
 dózisegyenérték: minőségi tényezővel súlyozott átlag elnyelt dózis.
Mértékegysége: sievert = J/kg (Sv)
 effektív dózis: az egyes szervekre, szövetekre vonatkozó súlyozott egyenértékdózisok összege
Mértékegysége: Sv

Az ionizáló sugárzások determinisztikus hatásai:

 a hatás rövid idő múlva jelentkezik (napok, hetek)
 a dózis-hatás összefüggést „S” alakú görbe fejezi ki
 a „küszöbdózis” az érintett szövet sugárérzékenységétől függ
 a „küszöb” feletti hatás súlyossága függ az elnyelt dózis mértékétől
 a hatás jellege sugárzás specifikus:
o akut hatás:
 lokális sérülés
 akut sugárbetegség: csontvelő, GIR, LIR, vérerek károsodása
o krónikus hatás:
 sugár-katarakta
 sugár-dermatitis
 teratológiai hatások

Az ionizáló sugárzás sztochasztikus hatásai:

 a hatás később jelentkezik (5-10 év múlva)
 nem sugárzás specifikus
 „igen-nem” reakciók  lánctörések  kromoszóma rendellenességek
 nincs „küszöbdózis”  sugárterhelés minimalizálása
 az elnyelt dózis növelésével arányosan nő a hatás valószínűsége
 akut hatása nincs
 krónikus hatás:
o rosszindulatú daganatképződés
o öröklődő genetikai mutációk

A sugárzás hatását befolyásoló tényezők:

 a sejtek sugárérzékeny pontjai
 a sejtek vízmolekuláiból felszabaduló szabadgyökök
 hisztamin, szerotonin felszabadulás

A szövetek sugárérzékenységét befolyásolja:

 a differenciáltság mértéke
 sejtproliferáció intenzitása
 O2 jelenléte
 vascularizáció mértéke

Az elváltozások mértékét befolyásolja:

 elnyelt dózis
 expozíciós idő
 ismételt azonos dózis
A sugárbetegség lefolyásának szakaszai:

Prodromális szak:
 sugársérülést követő 1-2 napig
 enyhe, múló alap- és helyi tünetek
 hasmenés, hányás 1-2 órán belül
 bélgörcsök – súlyos sérülés
 bőrpír
 epiláció
 kötőhártya gyulladás
 idegrendszeri tünetek
 fáradtság
 láz
 fejfájás

Latens időszak:
 hossza a sugárdózissal fordítottan arányos
 2-3 Gy: 10-20 napig
 >10 Gy: elmaradhat

Kritikus szak:
 <6 Gy: csontvelő károsodás
 >6 Gy: vékonybél érintettség
 10-50 Gy: KIR-hatások

Reconvalescentia időszaka:
 <6000 Gy – jó prognózis
 >6000 Gy – sepsis, letális kimenet

Akut sugárártalom:
 0,15-0,2Gy: a legérzékenyebb citogenetikai módszerekkel kimutatható sugárkerülés küszöbdózisa
 >0,5Gy: hematológiai vizsgálati módszerekkel detektálható sugársérülés küszöbdózisa
 >0,8Gy: az akut sugárbetegség klinikai tüneteinek küszöbdózisa
 0,8-2,0Gy: enyhe (I. fokú) akut sugárbetegség
 2Gy: minimális halálos dózis
 2,0-4,0Gy: középsúlyos (II. fokú) akut sugárbetegség
 4,0Gy: a sugársérültek fele 60 napon belül meghal
 4,0-6,0Gy: súlyos (III. fokú) akut sugárbetegség
 >6,0Gy: rendkívül súlyos (IV. fokú) akut sugárbetegség
 7,0Gy: minimális abszolút letális dózis

A sugárhatás késői szövődményei:

Determinisztikus krónikus sugárbetegség:

 hosszú időn keresztüli alacsony dózisú sugárhatás
 sugár dermatitis (röntgenkéz): >10Gy kumulált dózis
 sugár katarakta: 15Gy
 teratológiai elváltozások: fejlődési rendellenességek, torzképződmények

Sztochasztikus késői hatások:

 rosszindulatú daganatképződés: krónikus leukémiák, csont- és bőrtumorok, pajzsmirigyrák
 genetikai ártalmak: mutagenitás fokozódik
81. Az ionizáló sugárzások prevenciós lehetőségei

Környezeti sugárzások mesterséges eredetű komponenseinek csökkentése:

 kísérleti robbantások leállítása
 kisebb medicinális eredetű expozíció
  sugárzó hulladékok szakszerű kezelése, elhelyezése
 betartandó éves dózis korlátok:
o mesterséges sugárforrásokból eredő éves lakossági effektív dóziskorlát 1mSv/év

Populációs szintű és munkahelyi ellenőrzések:

 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – Háttérsugárzási Monitor működtetése
 Országos Sugárzásfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer
 levegő-, felszíni-, ivóvíz, talaj, élelmiszerek rendszeres monitorozása
 országhatárokon felállított sugárkapuk működtetése
 Országos Atomenergetikai Hivatal:
o dóziskorlátok betartatása
o dolgozók által elszenvedett sugárexpozíciók egyéni követése
 NNK Országos Személyi Szolgálat – dolgozók személyi doziméterrel ellenőrzése

Foglalkozás eredetű sugárártalmak megelőzése:

Kollektív védelem:
 munkaköri sugárhigiénés normák kialakítása ( dolgozók effektív dóziskorlátja 20mSv/év  max
 50mSv/év, de 10 évre vetítve max 100mSv/év, teljes élet során max 400mSv/év
 műszaki védelem: speciális előírások betartása, sugárfogó falak építése
 munkaszervezés
 előzetes, időszakos, stb. munkaköri orvosi vizsgálat
 tiltások: sugárexpozícióban nem dolgozhatnak:
o < 18 évesek
o várandósok
o nemrég szült nők
o chr. bőrbetegségben szenvedők
o vérképző- és endokrin rendszer betegek
o korábbi sugárbetegségben szenvedők

Egyéni védelem:
 egyéni védőeszközök
82. Az ultraibolya sugárzás, látható fény, infravörös sugárzás forrásai, hatásuk az
egészségre, prevenciós lehetőségek

A nem ionizáló sugárzások:

Felosztása:
 elektromágneses sugárzások:
o ultraibolya
o látható fény
o infravörös sugárzás
o mikro- és rádióhullám
o kisfrekvenciás és lézersugárzások
 nem elektromágneses sugárzások:
o ultrahang
 sugárforrás alapján lehet:
o természetes: napfény teljes tartománya
o mesterséges: teljes elektromágneses spektrum, ultrahangforrás

Jellemzői:
 kisebb energiatartalom
 anyagon áthaladva nem ionizálnak
 a felszíni szövetekben elnyelődik  bőrelváltozásokat okoz

Az ultraibolya sugárzás:

Tartománya:
 100-400nm

Forrása:
 természetes forrás:
o Nap
 mesterséges forrás:
o higanygőz
o kvarc
o ívlámpák
o fémolvasztás

Fizikai jellemzői:
 UV-C: 00-280nm – a sztratoszférában lévő O2-ben elnyelődik
 UV-B: 280-320nm – az ózon elnyeli
 UV-A: 320-400nm – eléri a talajt

Munkahelyi előfordulása:
 hegesztők
 fémvágók
 fémöntők
 üvegolvasztók
 műhelydolgozók
 tengerészek
 földművesek
Hatásai:
 nagy dózisú UV-sugárzás:
o a bőrben elnyelődik  barnulás
o erythema
o dermatits
o pigmentképződéssel gyógyul
 hosszú ideig alacsony expozíció:
o fokozott pigmentáció
o szaruréteg megvastagodása
o bőrben fényérzékeny anyagok  intenzívebb hatás
 egyszeri nagy dózis:
o electroophtalmia: keratoconjuctivitis
o fényérzékenység
o fájdalom
o erős könnyezés
o bejelentendő: foglalkozási betegség
o eredete: védőszemüveg nélküli hegesztés
 ismételt expozíció:
o cataracta

Megelőzés:
 sugárforrások árnyékolása: kobaltüveges védőszemüveg, hegesztőpajzs

A látható fény:

Tartománya:
 400-700 nm

Forrása:
 természetes:
o Nap
 mesterséges:
o izzó
o higany
o nátrium lámpák
o fénycsövek

Hatásai:
 Napba nézés  retinasérülés
 szem fáradása:
o könnyezés
o égő érzés
o accomodációs zavarok
o fejfájás
o hányinger
o szédülés
o balesetveszélyes

Megelőzés:
 fényforrás 30fokon kívüli helyezése a munkahely helyi/általános megvilágítása során
 közvetlen munkaterület és a háttér közti megvilágítás arány 5:1
 stroboszkópos hatás kivédése
Az infravörös sugárzás:

Tartománya:
 780nm-1mm

Forrása:
 természetes:
o Nap
o tűz
 mesterséges:
o ívlámpák
o villanócsövek
o plazmavágók

Munkahelyi előfordulása:
 fémkohászat
 meleghengerművek
 üveggyártás

Hatásai:
 termikus biológiai hatás:
o helyi felmelegedés
o kapillárisok kitágulása
o lokális hyperaemia
o nagy dózisban acut dermatitist okoz
o krónikus expozíció: esetén bőr atrophia, cataracta alakul ki
o „tűzhályog”: bejelentendő és kártalanítandó

Megelőzés:
 sugárforrás árnyékolása
 megfelelő klíma biztosítása
 védőszemüveg, védőruha, védőkesztyű, védőcsuklya alkalmazása
83. Mikrohullám, rádiófrekvenciás sugárzás, lézersugárzás és ultrahang forrásai, hatásuk
az egészségre, prevenciós lehetőségek
A nem ionizáló sugárzások:

Felosztása:
 elektromágneses sugárzások:
o ultraibolya
o látható fény
o infravörös sugárzás
o mikro- és rádióhullám
o kisfrekvenciás és lézersugárzások
 nem elektromágneses sugárzások:
o ultrahang
 sugárforrás alapján lehet:
o természetes: napfény teljes tartománya
o mesterséges: teljes elektromágneses spektrum, ultrahangforrás

Jellemzői:
 kisebb energiatartalom
 anyagon áthaladva nem ionizálnak
 a felszíni szövetekben elnyelődik  bőrelváltozásokat okoz

A mikrohullámú sugárzás:

Tartománya:
 1mm-1m
 300kHz-300GHz

Forrása:
 radarok
 diatermiás készülékek
 mikrohullámú sütők

Munkahelyi előfordulása:
 repülőterek személyzete
 repülőterek körül lakók
 egészségügyi/élelmiszeripari dolgozók

Hatásai:
 nagy dózisban:
o acut lokális, vagy általános hőhatás
o cataracta
 krónikus expozíció esetén:
o neurovegetatív, neurovascularis, dystonias folyamatok

Megelőzés:
 műszaki védelem: árnyékolás
 egyéni védőfelszerelés: dróthálós védőszemüveg
 csökkent expozíciós idő
A rádiófrekvenciás sugárzás:

Tartománya:
 1m-1km
 300GHz-0,3MHz

Forrása:
 mesterséges forrás: rádió/TV-adók

Hatásai:
 nem mutatható ki egészségkárosodás
 nagyobb víztartalmú szövetekben jobban elnyelődik
 domináns frekvencia az emberi testben: 70MHz
 a biológiai hatása függ az expozíció nagyságától és jellegétől:
o hőhatás:
 befolyásolja a keringést
 szürkehályog
 csökken a férfiak termékenyítő képessége
o nem hőhatás:
 hőszabályozási rendszer aktiválódása
 ca-ion transzport változása

Megelőzés:
 rádióadók, generátorblokkok, kábelek leárnyékolása

A lézersugárzás:

Definíció:
 a fény teljes tartományát felölelő nagy intenzitású fény

Fajtái:
 szilárd test lézerek
 gáz lézerek
 folyadék lézerek
 félvezető lézerek

Hatásai:
 szemsérülések:
o fotokeratitis
o cataracta
o retina/cornea sérülés
 bőrkárosítás:
o <300nm – erythema
o >300nm – bőrégés

Megelőzés:
 szórt sugárzás kivédése
 figyelemfelhívás a lézerveszélyre
 védőszemüveg használata
 hullámhossztól függő optikai denzitású lézerszemüveg
Az ultrahang:

Tartománya:
 > 16 KHz


Forrása:
 fogászati fúrógépek
 orvosi diagnosztikus gépek
 fizikoterápiás eszközök
 tisztítóberendezések

Hatásai:
 fülzúgás
 szédülés
 fejfájás
 hányinger
84. Silicosis, asbestosis

Silicosis:

Oka:
 kristályos SiO2-tartalmú porok belélegzése

Előfordulása:
 incidencia: 25-30 eset/év
 prevalencia: 4-5000 beteg

Tünetei:
 improduktív száraz köhögés
 dyspnoe
 mellkasi szúrós fájdalom a mellcsont táján, a mellkas két oldalán
 fokozott éjjeli verejtékezés
 fáradékonyság
 emphysema és cor pulmonale tünetei

Lefolyása:
 acut silicosis
o néhány hónap-1-2 év
o rossz prognózis
 accelerált silicosis:
o 5-15 év expozíciós idő
o gócképződéssel jár
 krónikus silicosis:
o >15 év után jelentkezik

Szövődmények:
 bronchitis
 emphysema
 silico-tuberculosis
 Kaplan-sy: polyarthritis+silicosis
 tüdőfibrosis

Silicosis szempontjából kockázatot jelentő iparágak:

 érckőbányászat és feldolgozás
 alagútfúrás
 fémkohászat
 üveggyártás
 zománc- és kerámiagyártás
 palázás
 homokfúvásos tisztítás
 tűzálló tégla gyártása
 öntedék

Azbestosis:

Kialakulásának oka:
 azbeszt-rostok (magnéziumszilikátok) belélegzése (0,1x100mikrométeres rostok)

Előfordulása:
 évente 25-30 fő regisztrált eset (a reális incidencia 150 eset/év)
Megjelenési formái:
 tüdőfibrosis (asbestosis):
o bejelentendő és kártalanítandó
 pleurális elváltozások:
o megvastagodás
o meszesedés
o folyadékképződés
 mesothelioma:
o bejelentendő és kártalanítandó
 bronchuscc.:
o foglalkozási megbetegedés, ha a személy munkahelyi azbesztexpozíciója > 25 rostév
o 1 rostév: 250 munkanap, 8 órás munkaidőben végzett munka olyan munkakörben, amelyben a
levegő azbesztrost koncentrációja 1x10^6/m3
 extrapulmonalis daganatok

Az azbesztexpozíció jellemzői:
 a tüdőcc. 2. legfontosabb külső etiológiai tényezője
 a malignus pleurális mesotheliomák > 80%-ában foglalkozási azbesztexpozíció figyelhető meg
 az azbesztexpozíció és a daganat kialakulása között átl. 30 év telik el
 az inhalált azbesztrostok perzisztensek  az expozíció évtizedek múlva is kimutatható
 az azbesztrostok carcinogen hatása függ:
o a rostok minőségétől
o az inhalált rostok méretétől
o a rostkoncentrációtól
o az expozíciós időtől
 az „azbesztózis tüdőrákkal vagy anélkül” bejelentendő és kártalanítandó

Az azbesztózis szempontjából fokozott kockázatot jelentő foglalkozások:

 kitermeléssel, feldolgozással foglalkozók
 tűzvédelemi szakemberek
 hőszigeteléssel foglalkozók
 fékbetét, szűrő gyártó munkások
 utcai porral fokozott expozíciónak kitett emberek
 a dolgozók családjai
 épületek megbontott födémszerkezete, vízvezeték/elszívócsövek/vakolatok mellett élők
1. A keringési rendszer betegségeinek kockázati tényezői, az egyes tényezők rövid
jellemzése

A keringési betegségek főbb csoportjai:

 heveny reumás láz
 idült reumás szívbetegségek
 magasvérnyomás betegség
 ischaemiás szívbetegség
 agyérbetegségek
 a szívbetegség egyéb formái

Morbiditás, mortalitás:
 több ember hal meg évente CVR betegségek következtében, mint más miatt
 Európában a vezető halálokok között szerepel az ischaemias szívbetegség és a stroke
 CVR halálozás: ischaemiás szívbetegség > agyérbetegségek > magasvérnyomás betegség

A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek klasszifikációja az INTERHEART study alapján:

Általános, nem befolyásolható kockázati tényezők:

 életkor
 nem
 genetikai fogékonyság
 etnikum

Általános befolyásolható kockázati tényezők:

 iskolázottság
 jövedelem
 életkörülmények
 munkakörülmények
 pszichoszociális kóroki tényezők, stressz

Biológiailag meghatározott kockázati tényezők:

 magas vérnyomás
 dyslipidaemia
 magas vércukorszint
 túlsúly/elhízás
 metabolikus szindróma

Életmóddal összefüggő kockázati tényezők:

 dohányzás
 egészségtelen étrend
 túlzott alkoholfogyasztás
 mozgásszegény életmód

Egyéb etiológiai tényezők:

 fertőző ágensek
 koraszülés
 „újabb” rizikófaktorok
A rizikófaktorok rangsor (nem egyértelmű):
1. kóros vérzsírszint
2. dohányzás
3. hypertonia
4. diabetes mellitus
5. abdominalis elhízás
6. pszichoszociális faktorok
7. zöldség- és gyümölcsfogyasztás hiánya
8. túlzott alkoholfogyasztás
9. fizikai aktivitás hiánya

Nem befolyásolható kockázati tényezők:

 genetikai fogékonyság
o LDL-rec. gén mutációja, ApoE
 etnikum:
o a hypertonia gyakoribb feketékben, mint fehérekben

Általános, befolyásolható kockázati tényezők:

 pszichoszociális kockázati tényezők:
o szorongás: magasabb a hirtelen koronária halál rizikója
o depresszió: összefüggésbe hozható a coronaria halálozással
o szociális tényezők: klasszikus rizikófaktor+krónikus pszichoszociális stressz
o akut stressz: a hyperventilláció coronaria spazmushoz, atheroscleroticus plakk rupturához
vezethet

Biológiailag meghatározott kockázati tényezők:

 hypertonia:
o optimális vérnyomás: 120/90Hgmm
o hypertonia >140/90Hgmm
o prevalencia: 28-36%
o a hypertonia kezelése a CVR halálozását 21%-kal csökkenti
 dyslipidaemia:
o magas LDL-C
o alacsony HDL-C – ha a szintjét 0,25mmol/L-rel emeljük, 10%-kal csökken a CVR kockázat
o magas TG
 magas vércukorszint, diabetes mellitus:
o prevalenciája: 8%
o a klasszikus felnőttkori 2TDM klasszikus coronaria-betegség rizikófaktor
o diabéteszes férfiak közt 2x, nők közt 3x gyakori a CVR események bekövetkezte
 túlsúly, elhízás:
o a BMI növekedésével bizonyos krónikus betegségek incidenciája nő
 metabolikus szindróma:
o haskörfogat: ffi >94/80cm, nő>102/88cm
o TG >1.7mmol/L
o HDL-C<1,0/1,3mmol/L
o vérnyomás > 130/85Hgmm
o glükóz >5,6mmol/L

Életmóddal összefüggő kockázati tényezők:

 dohányzás:
o HDL-C-t csökkenti
o a coronaria betegségek 10 évvel korábban jelentkeznek
o 1-10 szál cigaretta/nap  AMI kockázata nő
o a kockázatfokozódás mértéke függ:
 a nemtől
 a dohányzás elkezdésének idejétől
  a cigarettafüst beszívásának mélységétől
 a dohányzás időtartamától és a napi cigarettaszámtól

Egyéb kockázati tényezők:

 fertőző ágensek:
o a krónikus gyulladásnak fontos szerepe van az atherosclerosis kialakulásában
o az atheroscleroticus plakkokból kimutatható CMV, vagy Chlamydia pneumoniae is
o egyéb fertőző ágenseknek is lehet szerepe (pl EBV, HSV, HP)
 koraszülés:
o <2500g-os babákban nő:
 a CVR-betegségek
 a 2TDM
 az obesitas rizikója
 „újabb” rizikófaktorok:
o LDL-ox nő  plakképződés
o hyperhomocysteinaemia: a trombózisveszély és az érbetegségek előfordulása nő
o véralvadási zavarok
o Magas lipoprotein-A szint atherogén hatású
o CRP, LP-PLA2
o mikroalbuminuria, artériás stiffness
o húgysav szint emelkedés
o alvási apnoe
o boka-kar index <0,9
2. A keringési rendszer betegségeinek elsődleges megelőzése, kardiovaszkuláris kockázati
tényezők célértékei

Keringési betegségek primer prevenciója:

 dohányzás:
o dohányzás elleni küzdelem
 táplálkozás-étrendmódosítás:
o zsiradékfogyasztás csökkentése
o telítetlen zsírsavak, halak fogyasztásának növelése
o friss gyümölcs és zöldségfogyasztás növelése
o kalóriabevitel csökkentése
o sófogyasztás mérséklése
o alkoholfogyasztás csökkentése
 testmozgás:
o naponta 30 perces aerob terhelés (pl. gyaloglás, úszás, kerékpározás)

Az Észak-Karélia projekt:
 Észak-Karélia, Franciaország, 1972
 helyi eü. szakemberek kezdeményezték
 bevonták a médiát, egészségnevelési programokat indítottak
 cél: a közösségi CVR-rizikó csökkentése életmód változtatással
o dohányzás gyakoriság csökkentése
o koleszterinszint csökkentése
o vérnyomás csökkentése
o táplálkozási szokások változtatásán keresztül
 5 évente felmérés  25 év alatt jelentős változások következtek be az eü., a mezőgazdaság és a
kereskedelem terén:
o vajfogyasztás 75%-kal csökkent
o a zöldség-gyümölcs fogyasztás 2,5x nőtt
o CV mortalitás 60%-kal csökkent
o daganatos mortalitás 40%-kal csökkent

A kardiovaszkuláris kockázati tényezők célértékei az Európai Kardiovaszkuláris Társaság ajánlása alapján:

 dohányzás:
o dohányzás kerülése
 diéta:
o telített zsírsavak bevitelének csökkentése
o teljes kiőrlésű gabonák, gyümölcsök, zöldségek és hal bevitelének növelése
 fizikai aktivitás:
o heti 150 perc közepes intenzitású vagy 75 perc nagy intenzitású testmozgás
 testsúly:
o BMI<25kg/m2
o derékbőség: ffi<94cm, nő<80cm
 vérnyomás:
o <140/90Hgmm
 lipidek:
o LDL <1,8 mmol/L
o HDL-C ffi>1,0 mmol/L, nő>1,2 mmol/L
 TG<7 mmol/L

 diabétesz:
o HbA1c<7%
3. A kardiovaszkuláris halálozás kockázatának becslése a SCORE rendszer alapján, a
módszer jellemzői, előnyei

SCORE-táblázat elemei:

Magyarország rizikóbesorolása:

 a keringési rendszer betegségei okozta halálozásban az európai statisztikákban Magyarország az 5.

 az Európai SCORE alapján a magas rizikójú csoportba sorolható Magyarország

A SCORE táblázat használatának előnyei:

 könnyen használható, intuitív eszköz

 figyelembe veszi a CVD multifaktoriális eredetét
 a CVD teljes ateroszklerotikus spektrumát, nem csupán a koronáriabetegséget jellemzi
 flexibilis: ha az egyik faktorral az ideális állapot nem érhető el, más tényező csökkentésével ugyanez
megtehető
 a veszélyeztetettség időbeni becslése a korábbinál valósabb
 a klinikusok számára „közösen használható nyelv”
 bemutatja, hogy a veszélyeztetettség az évek múlásával hogyan növekszik
A SCORE táblázat használatának korlátai:

 a becslések nem az egész CV kockázatot jelentik, hanem csak a halálos kimenetelűt

 nem tesz különbséget egy populáción belüli különböző etnikai csoportok között
 a kockázatbecslés a „klasszikus” rizikófaktorokra korlátozódik
 40-65 éves korcsoportra korlátozódik
4. A rosszindulatú daganatos betegségek epidemiológiája (morbiditás, mortalitás)

Rosszindulatú betegségek epidemiológiai vizsgálati módszerei:

Deszkriptív epidemiológia:
 bejelentések, regiszterek, szűrővizsgálatok
 statisztikai elemzés – térbeli, időbeli, egyéni sajátságok

Analitikus epidemiológia:
 etiológiai vizsgálatok – makro/mikrokörnyezet, foglalkozás, táplálkozás, genetikai háttér

Experimentális epidemiológia:
 beavatkozások hatékonyságának mérése
 klinikai, intervenciós epidemiológia

Molekuláris epidemiológia:
 molekuláris biológiai eszközök alkalmazása deszkriptív, analitikus és experimentális epidemiológiai
vizsgálatokban

Morbiditási adatok:
 nemzetközi morbiditás: 18,1 millió új daganatos beteg évente, 44 millió daganatos beteg a világon
 hazai morbiditás: kb 77ezer új eset Magyarországon évente  2030-ra ez a szám 100ezerre nőhet

Leggyakoribb rosszindulatú daganatok:

 nők körében:
o emlő
o colorectalis
o tüdő
o cervix
o pajzsmirigy
 férfiak körében:
o tüdő
o prostata
o colorectalis
o gyomor
o máj

Halálozás:
 a világon a 3. vezető halálok a keringési rendszer betegségi és a fertőző betegségek után
 Magyarországon a 2. leggyakoribb halálok a keringési rendszer betegségei után
5. A legfontosabb bizonyítottan rákkeltő (IARC I) kémiai és biológiai karcinogének –
példák a daganatkeltőkre és a daganat (jellemző) lokalizációjára

Karcinogén anyagok besorolása:

 IARC1: emberben bizonyítottan rákkeltő
pl. vinil-klorid
 IARC2A: emberben valószínűleg rákkeltő
pl. akrilamid
 IARC2B: emberben lehetséges rákkeltő
pl. acetaldehid
 IARC3: emberben daganatkeltés szempontjából nem besorolható
 IARC4: nem rákkeltő
pl. Caprolactam

Foglalkozás körében előforduló rákkeltők:

Rákkeltő hatású gyógyszerek:

 láz- és fájdalomcsillapítók
o fenacetin-vesemedence
 alkiláló-szerek
o ciklofoszfamid-húgyhólyag, leukémia
 immunszuppresszív szerek:
o azatioprin-NHL, bőr
 ösztrogén tartalmú szerek:
o dietilstilbösztrol (terhesség alatt)-emlő, endometrium
o dietilstilbösztrol (in utero)-vagina, cervix, testis
o oestrogen-progesteron terápia (menopausa)-emlő, endometrium
o oestrogen-progesteron oralis kontraceptivumok-emlő, cervix, máj
 tamoxifen-endometrium
Biológiai rákkeltők:
 HPV: cervixcc, laphámrák
 EBV: Burkitt-ly, nasopharyngealis cc
 HBV, HCV: hepatocellularis cc.
 HTLV-1: T-sejtes leukaemia
 HTLV-2: hajas sejtes leukaemia
 HTLV-3: bőr T-sejtes ly.
 HIV-1: Kaposi sarcoma, NHL
 HSV-8: Kaposi sarcoma
 Helicobacter pylori: gyomor
 Schistosoma haematobium: húgyhólyag
 Schistosoma japonicum: vastagbél, máj
6. A daganatos betegségek életmóddal összefüggő kockázati tényezői, az egyes tényezők
rövid jellemzése; a daganatos betegségek megelőzésére vonatkozó táplálkozási ajánlások

A daganatos betegségek életmóddal összefüggő tényezői:

Táplálkozási tényezők-többlet:
 energiabevitel
 telített zsírsavak
 koleszterin
 füstölés, pácolás
 pörkölési termékek
 vörös és feldolgozott húsok
 színező- és aromaanyagok
 konzerválószerek
 peszticid hatóanyagmaradékok

A testtömeg szerepe a daganatok kialakulásában:

A daganatos halálozások egyharmada 5 magatartási/táplálkozási kockázatnak tudható be, ebből az egyik a

magas BMI.

Kockázati tényezők:
 magas BMI
 alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás
 inaktivitás
 dohányzás
 alkoholfogyasztás

Daganatprevenciós táplálkozási tanácsok:

 a daganatos megbetegedések rizikótényezői közül a táplálkozási szokások a legjelentősebbek (33%)
 az elhízásnak fontos szerepe van a daganatos betegségek kialakulásában, így kerülendő a hízlaló ételek
és italok fogyasztása
 zöldségek és gyümölcsök fogyasztása: valószínűsíthetően csökkentik az emésztőrendszeri daganatok,
az emlődaganatok, cervixcc. kialakulását
 állati eredetű táplálékok: a vöröshúsok Group 2A, a feldolgozott hústermékek Group1 karcinogén
beosztásúak- növelik a colorectalis cc. kialakulásának rizikóját, ezért fogyasztásuk kerülendő
 alkoholos italok: számos daganattípus kialakulásában szerepet játszanak (pl hepatocellularis cc., száj,
nyelőcső, garat daganatok, gyomorrák, emlőcc., hasnyálmirigy cc.), így nagymértékű fogyasztásuk
kerülendő
 feldolgozott ételek: a pácolt, tartósított ételek valószínűleg növelik a gyomorrák kockázatát, így nagy
mennyiségű fogyasztásuk kerülendő
 táplálékkiegészítők: számos vitaminnak valószínű vagy lehetséges kockázatcsökkentő szerepe lehet a
daganatos betegségek kialakulásában- pl.: C-vitamin: cervix cc., hasnyálmirigyrák, A-vitamin, folsav:
cervix cc., E-vitamin: prosztatarák

A táplálkozással kapcsolatos egyéb tényezők szerepe a daganatos betegségek kialakulásában:

 élelmiszer kontamináció: penészgombák (pl aflatoxin  máj)
 ivóvíz szennyezettség: pl klórozott bifenilek jelenléte
 konyhatechnikai eljárások:
o erős sütés, grillezés, túlhevített zsiradékok  gyomor
o konzerválás, füstölés, pácolás  gyomor
o nitrozovegyületek, PAH
A szexuális paraméterek és a daganatok összefüggése:
 nulliparák vs többször szült nők
 korai menarche, késői menopausa
 szülések száma
 szoptatott gyermekek száma, szoptatás időtartama
 szexuális magatartás
7. Daganatok primer és szekunder prevenciója (2015-ös Európai Rákellenes Kódex)

Európai Rákellenes Kódex 12 pontja:

1. Ne dohányozz!
2. Otthonodat, munkahelyedet tedd „dohányzásmentes övezetté”!
3. Óvakodj az elhízástól!
4. Iktasd be a napirendbe a szabadidős mozgást!
5. Egyél minden nap friss gyümölcsöt, zöldséget! Tartózkodj a zsíros és a túlsózott ételektől, cukrozott
italoktól!
6. Tartsd a mértéket az alkoholos italok fogyasztásában!
7. Kerüld a túlzott napozást, a leégést, a szoláriumot!
8. Tartsd be a munkavédelmi szabályokat! Ismerd és kerüld a rákot okozó anyagokat!
9. Az anyák a szoptatással csökkenthetik az emlőrák előfordulását. A nők számára a csontritkulás
hormonpótló kezelése kockázatos lehet.
10. Igényeld 7. osztályos leánygyermeked számára a térítésmentes HPV elleni védőoltást!
11. Fogadd el a meghívást, és vegyél részt szervezett emlőrákszűrésen,
méhnyakrákszűrésen és vastagbélrákszűrésen! Az 50 év feletti férfiak gondoljanak
prosztatájuk egészségére!
12. 50 éves kor felett ajánlatos évente részt venni általános orvosi vizsgálaton!

Főbb pontok:
 Dohányzással kapcsolatos pontok
 Fizikai aktivitással kapcsolatos pontok
 Egészséges táplálkozással, alkoholfogyasztással kapcsolatos pontok
 Sugárzásokkal kapcsolatos pontok
 Munkavédelmi pontok
 Nőkre és védőoltásokra vonatkozó pontok
 Szűrővizsgálatokkal kapcsolatos pontok
8. A 2-es típusú diabetes mellitus kockázati tényezői; metabolikus szindróma kritériumai

2TDM diagnosztikus kritériumai:

 éhomi vércukor >7mmol/l
 OGTT 120.perc után >11,1mmol/l

Rizikófaktorok:

Befolyásolható rizikófaktorok:
 túlsúly, elhízás
 inaktivitás
 korábban igazolt IGT vagy IFG
 metabolikus szindróma
 diétás tényezők
 intrauterin környezet
 gyulladás

Nem befolyásolható rizikófaktorok:

 etnikum
 2TDM a családi anamnézisben
 életkor
 nem
 GDM
 PCOS

Metabolikus szindróma kritériumai:

 az alábbi 5 kritériumból legalább 3 együttes fennállása esetén beszélünk MS-ról
o hypertensio
o elhízás
o dyslipidaemia
o hyperinzulinaemia
o csökkent glükóztolerancia
9. A 2-es típusú diabetes mellitus elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenciója

Prevenció:

Primer prevenció:
 genetikai tanácsadás
 helyes táplálkozás
 fizikai aktivitás
 nem dohányzás
 alkoholfogyasztás mérséklése

Szekunder prevenció:
 rizikócsoportok figyelése
 korai felismerés és kezelés
 intenzív életmódváltás: diéta, testmozgás
 egyéb rizikófaktorok korrekciója: hypertonia, dohányzás, vérzsír, elhízás

Tercier prevenció:
 gondozás
 késői szövődmények elkerülése

Fokozott kockázatnak kitett személyek:

 azok a felnőtt (elsősorban 40 év feletti) egyének, illetve serdülők (14-18 év közöttiek), akikre az alábbi
klinikai ismérvek egyike érvényes:
o hypertonia: kezelt hypertonia, vagy kezelés nélküli esetben az eseti vérnyomás ismételten
>140/90Hgmm
o túlsúly/elhízás:
 felnőtteknél: TTI>27kg/m2, vagy derékkörfogat ffi>80cm, nő>94cm
 serdülők esetén a felsorolt értékek >életkori 90 percentilisnél
o elsőfokú rokon:
 2TDM szenved
 korai CVR megbetegedés vagy halálozás
o anyák, akik >4000g súlyú gyermeket szültek
o anyák, akik terhességük alatt GDM-ben szenvedtek
o <2500g-mal született egyének
o kórelőzményben az adatok között szénhidrát- és zsíranyagcsere-zavarra utaló adatok szerepelnek

Nem farmakológiai intervenció:

 Diabetes Prevention Study: IGT-s egyének követése – egyénre szabott tanácsadás vs kontroll
 Diabetes Prevention Programme: életmódváltás vs. metformin alkalmazása fokozott kockázati
egyéneknél

Farmakológiai intervenció:
 antidiabetikus kezelés: metformin, acarbose
 antihypertensiv kezelés: ACEI, Ca-antagonisták, AT-rec. blokkolók
 lipidszint-csökkentő terápia
 elhízás elleni terápia
10. Az osteoporosis életmóddal összefüggő kockázati tényezőinek rövid jellemzése; diétás
ajánlások
Fogalma:

Anyagcsere-csontbetegség, mely a csontszövet mennyiségi megfogyásával jár. A megmaradt csont

minőségileg nem tér el a normálistól. Súlyos, progresszív betegség: jelentős korlátozottságot okoz, a
szövődményei miatt magas mortalitással jár.

Gyakorisága:
 incidencia: a világon kb 200 millió embert érint 
 prevalencia: a postmenopausalis nők 30%-nak van osteoporosisa 

Életmóddal összefüggő kockázati tényezői:

 hormonális tényezők:
o ösztrogén hiány: befolyásolja a tárolt és mobilizálható kalcitonin mennyiségét
 táplálkozás:
o csökkent kalcium felvétel
o D-vitamin hiány
o fehérje, foszfor, zsíradékok fokozott bevitele
 káros szenvedélyek: 
o dohányzás, alkoholfogyasztás  csökkent nemi hormon termelődés
o kávé  kalcitonin rezisztenciát okoz
 életmód:
o mozgásszegény életmód
o kevés napozás

Diétás ajánlások:
 kalcium és foszfor bevitele 1:1 arányban
 kalcium és magnézium bevitele 2:1 arányban
 kalcium felszívódás elősegítése: 
o gátolja: oxálsav, fitinsav
o segíti: laktóz
 legnagyobb kalcium tartalmú ételek: 
o kemény sajtok, olajos hal, banán, petrezselyemzöld, mák, tökmag
 fluor, bór, A-, C- és K-vitamin megfelelő bevitele 
11. Az osteoporosis elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenciója

Primer prevenció:
 cél: max csonttömeg elérése 23-25 éves korig
 helyes táplálkozás
 fizikai aktivitás
 kockázati tényezők kerülése 

Szekunder prevenció:
 veszélyeztettek szűrése
 gyógyszeres kezelés
 mozgás
 törések és deformitások megelőzése 

Tercier prevenció:
 megfelelő töréskezelés
 rehabilitáció 
 beltéri intézkedések (pl. elesések prevenciója) 

A kálcium- és D-vitamin bevitellel kapcsolatos hazai ajánlások:

 átlagos D-vitamin bevitel Magyarországon: 2.2mikrogram
 átlagos Ca-bevitel Magyarországon: 740mg 

Osteoporosis szűrése, DEXA vizsgálat:

Indikációk:
 >65 éves nők
  postmenopausalis korban levő nők, anamnézisükben közelmúltbeli csonttöréssel 
 fiatalabb, de már postmenopausalis korban levő nők, akik egyéb osteoporosis kockázati tényezőkkel
 rendelkeznek
 minden >60 éves személy, akinél fokozott az osteoporosis kockázata 
Eredmény értékelése:
 a WHO definíciója a T-score értéken alapul – a 25 éves nők csontsűrűségének átlagához viszonyít
12. A rhinitis allergica megelőzési lehetőségei

Típusai:
 szezonális:
o az évnek egy meghatározott részében van jelen
o kórok: pollen
 perenniális:
o a tünetek egész évben fennállnak
o kórok: háziporatka, penészgombák, állati szőrök, tollak

Jellemzői:
 allergén  orrnyálkahártya gyulladás
 tünetei:
o orrviszketés
o orrfolyás
o orrdugulás
o tüsszentés
 nem súlyos, de kellemetlen tünetekkel jár  rontja az életminőséget

Lakáson belüli, kívüli és egyéb teendők:

Lakáson belüli teendők:

 porfogók, növények eltávolítása
 háziállatok kerülése
 természetes helyett szintetikus alapanyagú párna, takaró, huzat használata
 gyakori vizes felmosás
 spray, parfümök mellőzése

Lakáson kívüli teendők:

 pollenjelentés figyelése
 gépjárműben csukott ablaknál utazás
 lakás ablakainak zárva tartása a kritikus időszakban
 gyakori hajmosás

Egyéb teendők:
 kerülje a dohányzást (fokozza az allergia tüneteit)
 kerülje a stresszt (nagymértékben fokozza a tüneteket)
 allergiás keresztreakciók kerülése (élelmiszerek)

Perenniális rhinitis allergica megelőzése:

 rendszeres portalanítás
 szellőztetés
 megfelelő páratartalom (lehetőleg <60% )
 ágyneműk hetente történő cseréje, magas hőmérsékletesen való mosása
 HEPA filteres levegőtisztító
 porszívózás HEPA filterrel
13. A COPD kockázati tényezői; elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenciója

Definíció:

COPD fennállásáról van szó, ha a betegnél 2 egymást követő évben, legalább 3 egymást követő
hónapon át köhögés+köpetürítés figyelhető meg.

Rizikótényezők:
 genetikai tényezők
 idős kor
 dohányzás
 légszennyezés
  munkahelyi expozíció
 tüdő egészséges fejlődésének bekövetkezett zavara: alacsony születési súly, intrauterin hatások, 
 gyermek/kamaszkori aktív/passzív dohányzás 
 lakóteren belüli inhalációs ártalom
 alacsony szociális/gazdasági státusz
 alkoholizmus

Prevenció:

Primer prevenció:
 rizikótényezők csökkentése, eliminálása

Másodlagos megelőzés:
 leszokás dohányzásról

Tercier prevenció:
 farmakoterápia
 oxigénkezelés
 dohányzás elhagyása
 védőoltás (pl. influenza, pneumococcus)
14. Az asthma bronchiale kockázati tényezői; elsődleges, másodlagos és
harmadlagos prevenciója

Definíció:

A légutak krónikus gyulladásos megbetegedése. Hajlamos egyéneknél a gyulladás a légutak beszűkülése miatt
rohamszerűen fellépő légszomjhoz vezet. Ez az obstrukció spontán vagy gyógyszeres kezelésre reverzibilis.

Rizikótényezői:
 genetikai tényezők
 gyermekkori légúti infekciók
 légszennyezés
 munkahelyi por, füst
 mikrokörnyezet
 élelmiszer- és gyógyszer alkotórészek
 „nyugati típusú életmód”
 pszichés hatások
 meteorológiai változások
 anyatejes táplálás hiánya
 anyai dohányzás terhesség alatt, korai gyermekkorban

Prevenció:

Primer prevenció:
 egészségnevelés
 várandósság alatt a dohányzás mellőzése, inhalatív allergének csökkentése
 allergénszegény lakás
 anyatejes táplálás az első 6 hónapban
 hozzátáplálás elkerülése legalább 4-6 hónapos korig
 gyermekkori fertőzések előfordulásának csökkentése
 munkahelyi irritáló anyagok csökkentése

Szekunder prevenció:
 monitorozás a fokozott kockázatú csoportokban
 felső légúti fertőzések kezelése
 foglalkozási allergénekkel való szenzibilizálódás után munkakör váltás

Tercier prevenció:
 gondozás: megfelelő környezet, foglalkozás választása
15. Krónikus májbetegségek kockázati tényezői, megelőzése

Definíció:

A máj szövettani szerkezetének irreverzibilis átépülése.

Kockázati tényezők:
 mértéktelen alkoholfogyasztás
 fertőzés Hepatits B, C, D- vírussal
 táplálkozási tényezők: éhezés, fehérjehiány, aflatoxin
 vegyi ártalmak: szerves oldószerek, arzén
 gombamérgek
 autoimmun folyamatok
 genetika: haemochromatosis, Wilson-kór

Prevenció:

Primer prevenció:
 alkoholizmus elleni küzdelem
 hepatits-B vírus elleni védőoltás
 helyes táplálkozás
 munkahelyi védelem, kémiai biztonság

Szekunder prevenció:
 rendszeres májfunkciós próbák

Tercier prevenció:
 absztinencia
16. Az öngyilkosság előfordulási gyakorisága, kockázati tényezői, prevenciós lehetőségek
Előfordulási gyakorisága:

A világon:
 évente 10-20 millió öngyilkossági kísérlet

 minden 10. kísérlet végződik halállal 800ezer- 1millió haláleset
A magyarországi trendek:
 átl. 1800 haláleset/év
  a kor szerint standardizált öngyilkossági arányszám 100ezer főre: Magyarország a világon a 4. 
 Európában Magyarországon kimagaslóan rossz a helyzet öngyilkosságok szempontjából (EU átl: 11
 százezrelék, Magyarországon 19százezrelék)
 az évek során Magyarországon csökkent az öngyilkosságok száma (mindkét nemnél,
 minden korosztályban, az ország egész területén)
 megszaporodott az ún. violens elkövetők száma: az elmúlt évtizedekben többen választották az
öngyilkosság biztosabb formáit, pl önakasztás, magasból kiugrást, vonat elé ugrást, fegyveres
elkövetést

Rizikófaktorok:

Elsődleges rizikófaktorok:
 pszichiátriai betegségek:
o depresszió
o skizofrénia
o csökkent KIR 5-HT aktivitás
 alkohol- és drogabúzus
 korábbi öngyilkossági kísérletek
 suicidum a családban

Másodlagos rizikófaktorok:
 kora gyerekkori veszteségek, traumák
 izoláció, magányosság
 munkanélküliség, anyagi problémák
 súlyos, negatív életesemények, akut stresszorok
 dohányzás

Harmadlagos rizikófaktorok:
 férfi nem
 férfiak: serdülő/felnőtt kor
 nők: idős kor
 idős életkor
  vulnerábilis időszakok (pl. tavasz, perimenstruális időszak, reggeli/délelőtti órák)
médiajelenségek (Werther-effektus: a médiában közölt öngyilkosságok hatására a veszélyeztetettek
körében megnő az elkövetett öngyilkosságok száma, és nem csak akkor, ha népszerű, híres személyről
van szó.)
 foglalkozás (professzionális segítők-eü. dolgozók)

Prevenció:

Primer prevenció:
 egészségügyi és szociális hozzáférés javítása
 alkohol- és drogellenes küzdelem
 lőfegyverhez való hozzájutás korlátozása
 méregrendeletek
Szekunder prevenció:
 acut suicid veszély elhárítása
 pszichiátriai betegségek korai felismerése
 acut és hosszútávú adekvát pszichiátriai kezelés
 egészségnevelés

Tercier prevenció:
 öngyilkossági kísérleten átesettek utógondozása
 családtagok, környezet bevonásával folyamatos támogatás, követés

Presuicidális sy.:

Az öngyilkossági cselekményt megelőző tünetek összessége.

Jellemzői:
 reménytelenség, tehetetlenség érzése
 emberi kapcsolatok beszűkülése
 az élet értékeinek elvesztése
 agresszív tendenciák megjelenése
 menekülés a fantáziavilágba

„Cry for help”:

 az öngyilkosságra készülők 60-80%-ban beszélnek tervükről, meghalási szándékukról a
 környezetüknek
 ennek ellenére ritkán kapnak segítséget
 fontos az eü. személyzet, az orvosok szerepe a megelőzésben, a tünetek felismerésében 
17. Otthoni balesetek rizikótényezői, megelőzése

A baleset fogalma:

Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy
aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más testi-lelki egészségi károsodást, illetve
halált okoz.

Hazai előfordulása:
 500-600 ezer eset/év
 leggyakoribb formái:
o vágás
o elesés
o elcsúszás
o forrázás
o égés
o áramütés
o robbanás
o mérgezés
 gyermekek/serdülők és idősek körében gyakori

Kockázati tényezők:

Objektív tényezők:
 életkor
 épület tervezési és kivitelezési hibák
 elavult/rossz berendezések
 hibás elektromos szigetelés/készülékek

Szubjektív tényezők:
 rossz tájékozottság
 figyelmetlenség
 nem átgondolt sport- és szabadidős tevékenységek
 alkoholfogyasztás
 dohányzás

Prevenció:

Primer:
 egészségnevelés, felvilágosítás
 lakás/épület megfelelő tervezése/berendezése
 meggondolt tevékenység

Szekunder:
 elsősegélynyújtás

Tercier:
 szakszerű intézeti ellátás és rehabilitáció
18. Munkahelyi balesetek rizikótényezői, megelőzése

Munkabaleset fogalma:

Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak
helyétől és időpontjától, valamint a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül.

Hazai előfordulása:
 kb. 20ezer eset évente
 ebből 80 halálos eset

Kockázati tényezők:

Objektív tényezők:
 a munkafolyamat veszélyei
 a környezet klímája

Szubjektív tényezők:
 a dolgozó személyisége
 követelmény-teljesítőképesség
 szándékos figyelmen kívül hagyás
 alkohol

Kockázatértékelés:

Célja:

A munkáltató erkölcsi és jogi felelőssége a munkavállalók biztonságának és egészségének biztosítása.

Lépései:
 a veszélyek és a kockázatnak kitett személyek azonosítása
 a kockázatok értékelése és rangsorolása
 intézkedések meghozatala
 megelőző és óvintézkedések bevezetése
 a bevezetett intézkedések végrehajtásának ellenőrzése

Prevenció:

Tárgyi feltételek:
 információközlés
 védőberendezések, védőeszközök
 környezeti hatások-monotónia

Személyi feltételek:
 megismerés: elmélet+gyakorlat
 érzelmi viszonyulás:
o szakmai érdeklődés
o egyén és közösség

Szervezési feltételek:
 fiziológiás fáradási görbe
 szünetek beiktatása
19. Közlekedési balesetek rizikótényezői, megelőzése

A közlekedési baleset fogalma:

A közlekedési tevékenységgel kapcsolatos váratlan, nem szándékosan előidézett olyan forgalmi esemény,
amelynek következtében haláleset, illetve személysérülés történik, vagy anyagi kár keletkezik.

Kimenetele alapján lehet:

 könnyű
 súlyos
 halálos

Okozói lehetnek:
 gyalogos
 kerékpáros
 gépjármű

Legfőbb okai:
 gyorshajtás
 alkoholos befolyásoltság alatt való vezetés
 biztonsági öv és biztonsági gyermekülés használatának kerülése
 rossz útviszonyok
 nem biztonságos gépkocsik
 közlekedési szabályok be nem vezetése
 közlekedési szabályok be nem tartása

Kockázati tényezők:

Objektív okok:
 forgalmi tényezők
 időjárás
 gépjármű műszaki állapota
 forgalomszervezés

Szubjektív okok:
 vezető/áldozat személyisége
 a vezető egészségi állapota
 teljesítményt befolyásoló szerek (pl alkohol, koffein)
 betegségek:
o CVR (pl.arrhytmiák)
o anyagcsere (pl. DM)
o KIR (pl. epilepsia)
o légzőszervi (pl.obstruktív alvási apnoe)
o pszichiátriai (pl. személyiségzavar)
 gyógyszerek:
o antihypertensiv szerek
o pszichofarmakonok
o antiepileptikumok
o antihistaminok
o centrális izomrelaxánsok
Prevenció:

Primer prevenció:
 tárgyi feltételek:
o biztonságos utak létesítése
o biztonságos járművek/védőberendezések gyártása
o megfelelő információközlés
 személyi feltételek:
o a közlekedési szabályok elméleti/gyakorlati elsajátítása
o megfelellő viszonyulás-egyéni/közösségi
 szervezési feltételek:
o rendszeres közúti ellenőrzés
o vezetők egészségügyi alkalmassági vizsgálata
o pszichológiai tényezők

Szekunder prevenció:
 biztonsági öv használata
 bukósisak
 légzsákok
 biztonsági gyermekülés
 elsősegély oktatás, BLS
20. A járványfolyamat elsődleges és másodlagos mozgatóerőinek felsorolása; járványügyi
alapfogalmak
Járványügyi alapfogalmak:

Sporadikus eset:
Viszonylag kis számú eset egymástól térben és időben elválasztva jelenik meg.

Epidémia:
A fertőző betegség egy jól körülírt földrajzi területhez köthető, ahol tartósan előfordul.

Endémia:
Egy fertőző betegség egy adott területen viszonylag rövid időn belül, nagyobb számban fordul elő.

Pandémia:
Egy járvány világrészekre vagy az egész Földre kiterjed.

Szezonalitás:
Egy fertőző betegség az év bizonyos időszakában nagyobb gyakorisággal jelentkezik.

Ciklicitás:
Egyes kórformák bizonyos időszak – több év – elteltével az átlagosnál magasabb esetszámmal fordulnak elő.

Infekciozitási index:
Azt fejezi ki, hogy 100 azonos fertőzésnek kitett személy közül hányból mutatható ki a kórokozó.

Kontagiozitási index:
Azt mutatja meg, hogy 100 azonos fertőzésnek kitett fogékony személy közül ténylegesen hány betegszik
meg.

Letalitás:
Halálozási arány, halálesetek számának a megbetegedések számához való aránya

A fertőző betegségek:

Lefolyásának szakaszai:
1. inkubáció
2. prodromális szak
3. klinikai tünetek: típusos tünetekkel járó/latens/abortív
4. rekonvaleszcens szak

Kimenetele:
 teljes gyógyulás
 szövődménnyel gyógyul
 defektussal gyógyul
 utóbetegséggel gyógyul
 halállal végződik
A járványfolyamat mozgatóerői:

Elsődleges (közvetlen) mozgatóerők:

 fertőzés forrása
o élő
o élettelen
o rezervoár (pl ember, állat)
 terjedési mód:
o direkt
o indirekt:
 élettelen
 élő: vektorok
 fogékony szervezet (fontos a nyájimmunitás)

Másodlagos (közvetett) mozgatóerők:

 természetes tényezők
 társadalmi tényezők
21. A fertőző betegségek jelentési rendje
Fertőző betegségek bejelentése:
 esetdefiníciók alapján:
o klinikai: pl az adott betegésgre jellemző tünetek
o epidemiológiai: pl közös fertőző forrással való érintkezés
o laboratóriumi kritériumok alapján

A betegellátó által:
 a kezelőorvos, vagy a halál okát megállapító orvos által
 esetdefiníciók alapján
 a megbetegedés helye szerinti illetékes járási hivatalnak
 24 órán belül
 az OSZIR útján (az ÁNTSZ elektronikus felügyeleti rendszere)
 vagy személyazonosítóval
 vagy személyazonosító nélkül, survelliance céljából
 az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket a beteg távozását vagy intézményi halálát követő 14
munkanapon belül kell jelenteni személyazonosító adatokkal C. difficile, MRK fertőzés, VÁF esetén
 zoonózis jelentése: a járási hivatal 24 órán belül értesíti a megbetegedés vagy expozíció szerint illetékes
élelmiszerlánc-felügyeleti szervet

Mikrobiológiai laboratórium által:

 a laborvezető által kijelölt személy által
 24 órán belül
 OSZIR-en keresztül
 fertőzéseket, fertőző betegségeket, mérgezéseket okozó kórokozók jelenlétét
 egyes kórokozók (pl ebola, mirbilli) azonosítása céljából végzett vizsgálatokat
 felügyelet alá vont és legalább egy antibiotikummal szembeni rezisztenciát mutató kórokozók
azonosítását

OMSZ által:
 vagy telefonon
 vagy OSZIR utján
 az egészségügyi adatokat és a fertőző betegség halmozott előfordulását

Sürgősséggel jelentendő betegségek:

 kiemelten veszélyes betegségek vagy kórokozók esetén (pl. cholera)
 12 órán belül jelentendő
 OSZIR-en keresztül
 telefonon is jelenteni kell az egészségügyi állami szervnek, mely haladéktalanul értesíti az ÁNTSZ-t
 kiemelten veszélyes betegségek (pl lyssa, cholera) telefonon vagy e-mailben kell jelenteni a megyei, a
fővárosi kormányhivatalnak és az ÁNTSZ-OEK Járványügyi osztályának

Fertőző betegségek átjelentése:

 ha a megbetegedés helye nem azonos a lakó vagy tartózkodási hellyel
 a járási hivatal az adatok átadásával tájékoztatja a beteg lakó vagy tartózkodási helye szerinti illetékes
járási hivatalt a „Járványügyi értesítés fertőző betegről” nevű űrlapon
 sürgősséggel jelentendő betegség esetén szóban, vagy faxon keresztül is kell értesíteni a lakóhelyileg
illetékes járási hivatalt

Fertőző betegségek kijelentése:

 tartós szervi elváltozás esetén
 szövődmény esetén
 halálos kimenetel esetén
Fertőző betegség lehet:

Gyanús eset:
Az adott eset a klinikai kritériumoknak megfelel.

Valószínűsíthető eset:
Az adott eset a klinikai és epidemiológiai kritériumoknak megfelel.

Megerősített eset:
Laboratóriumi, illetve egyes betegségeknél a klinikai kritériumoknak is megfelel az eset.
22. A védőoltásokkal kapcsolatos kontraindikációk; oltási rendszerek Magyarországon és
külföldön
A hazai oltási rendszer oltási formái:
 életkorhoz kötött kötelező oltások:
o oltási naptár alapján
o folyamatos és kampány oltások
 megbetegedési veszély elhárítása céljából:
o kötelező és ajánlott oltások
 nemzetközi utazásokkal kapcsolatos oltások:
o kötelező és ajánlott oltások
 munkakörhöz kapcsolódó védőoltások:
o kötelező
 egyéb, gyógyszertárból térítéskötelesen beszerezhető vakcinákkal történő oltások

Oltási szisztémák külföldön:

Ajánlott oltási rend:

 nincs kötelező védőoltás
 az orvosok a szülőkkel közösen választják ki a hatóságuk által ajánlott oltási naptárból a szociális
helyzetük, egészségügyi állapotuk alapján beadandó oltásokat
 pl. Nagy-Britannia

Vegyes oltási rend:

 ált. 2-4 kötelező védőoltás van, a többi ajánlott
 egészségügyi, vallási és világnézeti okból bármelyik kötelező oltás elkerülhető, de megnehezíti az
állami oktatási intézményekbe való bejutást
 pl. Franciaország

Kötelező oltási rend:

 10-11 kötelező oltás van
 beadását szigorúan ellenőrzik a hatóságok
 az oltás elmulasztása pénzbüntetéssel, törvényi szankciókkal járhat
 pl. volt szocialista országok

Oltásokkal kapcsolatos kontraindikációk:

 figyelembe kell venni:
o az aktuális járványügyi helyzetet
o a megelőzhető betegség veszélyességét

Átmeneti kontraindikációk:
 lázas betegség
 várandósság:
o KIVÉTEL: VITÁLIS INDIKÁCIÓ!
o élő ágenst tartalmazó oltóanyaggal történő immunizáció és a tervezett várandósság között 3
hónap várakozás javasolt
o ha a terhesség a védőoltás beadása után derül ki, nem szükséges annak megszakítása
o amennyiben a fertőzés megelőzése egyértelmű előnnyel jár, posztexpozíciós profilaxis az 1.
trimeszterben is végezhető
o a várandós környezetében bármilyen védőoltás alkalmazható
Állandó oltási kontraindikációk:
 immundeficiencia:
o ÉLŐVÍRUS TARTALMÚ VAKCINA ÉS BCG NEM ADHATÓ
o veleszületett immundefektus gyanúja vagy fennállása esetén
o szerzett immunhiányos állapotokban (pl. autoimmun betegségek, onkohematológiai betegség)
 korábbi súlyos, oltást követő nemkívánatos esemény:
o abszolút kontraindikáció, ha az oltóanyaggal összefüggésbe hozható korábban átvészelt
anafilaxiás reakció
o az oltandót védőoltási szaktanácsadóba kell irányítani, ha az oltóanyag olyan összetevőt
tartalmaz, amellyel szemben korábban súlyos hyperszenzitivitási reakció alakult ki

Nem kontraindikációnak tekintendő betegségek:

 allergia
 asthma
 atopias dermatitis
 alimentáris tojásfehérje allergia
 convulsio a családi anamnesisben
 lokális steroid kezelés
 dermatosis, eczema, vagy más lokalizált bőrbetegség
 chr. szív-, tüdő- és vesebetegség
 neurológiai betegségek stabil állapota
 Down-sy.
 újszülöttkori icterus
 újszülöttkori kis súly
 koraszülöttség
 alultápláltság
23. Életkorhoz kötött kötelező védőoltások hazai rendje (2019. évi oltási naptár szerint)

Az életkorhoz kötött kötelező és kampányoltások:

BCG: Bacille-Calmette-Guérin – tuberkulózis ellen

DTPa: diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis
IPV: inaktivált polio vakcina
Hib: Haemophylus influenzae b vakcina
PCV: 13-valens konjugált pneumococcus vakcina
MMR: morbilli-mumpsz-rubeola

Térítésköteles, az oltási naptárba beilleszthető, gyakrabban alkalmazott önkéntes védőoltások:

 rotavírus:
o élő, attenuált orális vakcina
o >6 hetes csecsemőknek ajánlott 24-32 éves korig
o 2 vagy 3 dózis beadása szükséges (vakcinától függően) legalább 4 hét időköz tartásával
  varicella:
o élő, attenuált vírus
o sc., im. vakcina
o 2 dózis szükséges, 4-6/8 hét időköz tartásával
  konjugált Meningococcus C vakcinák: 
o csecsemőknek 2 oltás, 2 hónap időközzel
o 2. életév során javasolt emlékeztető oltás
adása
p im., sc. injectio
o 2 éven aluliaknak 100% TB támogatással
  konjugált Meningococcus ACW135Y:
o vagy egy oltás, vagy 2 alap+1 emlékeztető oltás

Térítésköteles, az oltási naptárba beilleszthető, gyakrabban alkalmazott önkéntes védőoltások :

 B-csoportú meningococcus:
o 2 hónapos kortól 2 vagy 3 oltás + 1 emlékeztető oltás
o 10 éves kortól 2 oltás
  Meningococcus B és C elleni védőoltás ajánlott:
o csecsemők
o zárt közösségekben élő gyermekek és fiatal felnőttek
o új közösségbe kerülő 14-25 évesek
o egészségi állapotuk miatt fokozott megbetegedési hajlammal rendelkező személyek életkortól
függetlenül
o invazív betegség szempontjából kockázatos életmódot folytató középiskolás, felsőfokú oktatási
intézménybe járó fiatalok
o munkakörből adódóan meningococcusnak kitett eü. dolgozók

Kötelező oltások elutasítása:

 a karton aláírandó 
  célszerű tanúkkal is aláíratni
 jelentendő az ÁNTSZ-nek
 az oltatlan gyermek a közösségbe nem vehető fel
  bűntettnek számít, 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
 ha a szülő/gondviselő nem adatja be a védőoltást, az eü. hatóság határozatban rendelheti el
a beadatást, a határozat ellen jogorvoslati kérelem nem adható be 
24. Megbetegedési veszély esetén kötelező oltások

Aktív immunizálásban kell részesíteni:

 hastífusz:
o kórokozó-hordozó környezetében élőket
 diftéria:
o beteg környezetében élők
o beteggel érintkezett személyek (az oltást egyénileg kell mérlegelni)
 kanyaró:
o beteg környezetében élő 15hó-49 éveseket, akik nem rendelkeznek oltási dokumentációval,
vagy nem revakcinálták
o expozíciót követő 72 órán belül
 rubeola:
o beteg környezetében élő 15hó-44 éves, oltási dokumentációval nem rendelkezők
 mumpsz
o beteg környezetében élő 15 hó-35 éves, oltási dokumentációval nem rendelkezők
 tetanusz:
o fertőzésveszélynek kitett személyek
 lyssa:
o posztexpozíciós oltás
o expozíciónak kitett személyeknek
 HAV:
o szoros környezethez tartozó >1 évesek
o expozíciót követő 14 napon belül
 HBsAg pozitív gravidák újszülöttjei súlytól és kortól függetlenül

Passzív immunizálásban kell részesíteni:

 tetanusz:
o sérülés körülményeitől és oltási anamnézistől függően
 HBsAg pozitív gravidák újszülöttjei súlytól és kortól függően
 HAV:
o szoros környezetében, ha az aktív immunizálás ellenjavallt ill. várhatóan hatástalan
 varicella:
o fertőzött anya újszülöttjei
25. Munkakörhöz kötötten kötelező oltások (betegség – munkakör)

Hastífusz:
 oka:
o kontaktus szennyvízzel
o kontaktus emberi ürülékkel
 csatornamunkások
 mélyépítők
 laboratóriumi dolgozók
 fertőző osztályok dolgozói

Kullancs-encephalitis:
 erdészeti munkások
 olajmunkások

Hepatitis-A:
 oka:
o rendszeres kontaktus szennyvízzel, fekáliával
 HAV-fogékony egyénekben

Hepatitis-B:
 egészségügyi dolgozók
 oltatlan, egészségügyi képesítést adó közép- és felsőoktatási intézménybe beosztottak, ha nem áll fenn
HBV védettség

Veszettség:
 preexpozíciós profilaxis
 állatorvosok és asszisztenseik
 ebrendészeti dolgozók
 vadőrök
 barlangászok
 állatkitömők
 vágóhídi dolgozók

Diphteria:
 fertőző osztályon dolgozók
 mikrobiológiai laborban dolgozók
 ha több, mint 10 éve volt az utolsó oltás

Tetanus:
 oka:
o földdel szennyezett sérülés
 mélyépítők
 állatgondozók
 mezőgazdasági munkások

Meningococcus:
 mikrobiológiai laborban N. meningitidissel rendszeresen dolgozók
 kijelölt fertőző/intenzív osztály dolgozói
Influenza:
 kórházi osztályok dolgozói:
o ITO
o transzplantációs osztály
o onkológiai osztály
o hematológiai osztály
o dializáló központ
o szülészet-nőgyógyászati osztály
o krónikus belgyógyászati osztály
o újszülött, koraszülött osztály
 várandós nők

Varicella:
 immunhiányos betegek
 várandós nők
 csecsemők-, újszülöttek ápolását és gondozását végző, fogékony eü. dolgozók
26. Külföldi utazással kapcsolatos védőoltások és kemoprofilaxis, a védőoltások
dokumentációja, oltást követő nem kívánatos események

Külföldre való kiutazás esetén kötelező védőoltások:

Sárgaláz ellen:
 endémiás országba való beutazás esetén

Poliomyelitis:
 poliomentes területről beutazóknak

Külföldre való kiutazás esetén javasolt védőoltások:

 diphteria
 tetanus
 pertussis
 cholera
 hastífusz
 kanyaró
 rubeola
 mumpsz
 hepatitis-A
 hepatitis-B
 járványos agyhártyagyulladás
 veszettség
 szezonális influenza

A védőoltások dokumentációja:

Nemzetközi Oltási Bizonyítvány:

 a nemzetközi utazásokkal kapcsolatosan előírt oltásokat kell felvezetni benne
 a WHO rendszeresítette
 csak akkor érvényes ha angol és francia nyelven nyomtatták, de harmadik nyelv használata is
engedélyezett
 az összes előírt kérdést tartalmaznia kell
 a bejegyzéseket angolul vagy franciául kell felvinni, ezenkívül egy további nyelv használható
 egyénre szóló dokumentum (hiába van kollektív útlevél, mindenkinek egyéni NOB-ja van)

Oltási könyv:
 a kötelező, és az önkéntes védőoltások dokumentációjára használjuk
 a kitöltését az oltás beadásakor azonnal el kell végezni
 fel kell vinni bele:
o az oltás megnevezését
o az oltás dátumát
o az oltóanyag nevét
o a gyártási számát
o a beadás módját
o az oltás anatómiai helyét, oldallal jelölve

Oltást követő nem kívánatos esemény (OKNE), Oltási reakció, Oltási baleset:

Oltást követő nem kívánatos esemény:

Az oltást követően jelentkező nemkívánatos esemény, amely az oltással összefüggésbe hozható.

Oltási reakció:

Mellékhatás lép fel az oltóanyag előírásában meghatározott módon történő alkalmazása mellett.

Oltási baleset:

Az oltóanyag szállítása, tárolása, alkalmazása során bekövetkezett hibák.

1. Jelentés:
 „Bejelentő lapon” és elektromos formában, 24 órán belül, nemzetközi standard definíciók alapján
 észlelő vagy oltó orvos és az oltott jelenti
 a Járási Hivatalnak Népegészségügyi Osztályának és az OGYÉI-nek kell jelenteni
 Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály  Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Osztály  OKI
 WHO, EMEA, Gyógyszergyártó cégek

2. Kivizsgálás:
 a bejelentést követő 48 órán belül
 regionális epidemiológus/járványügyi szakorvos vizsgálja ki az esetet az oltóorvos jelenlétében

3. Adatelemzés, eredmények kiértékelése, felügyelet és irányítás

4. Helyi intézkedések
27. A kézhigiéne aranyszabályai és formái

Kézhigiéne aranyszabályai:

Betegellátási pont:

A betegzónán belül olyan hely, ahol egyidejűleg együttesen jelen van a beteg, az egészségügyi dolgozó és
a beteg érintésével járó ápolás, betegellátás, gyógyítás.

Kézhigiéne 5 momentuma:

1. a beteg érintése előtt

2. aszeptikus beavatkozás előtt
3. váladékkal történő érintkezés után
4. a beteg érintését követően
5. a beteg környezetével történő érintkezést követően

Alkoholos kézbedörzsölés:

Indikációk: kézhigiéne
Szappanos kézmosás:

Indikációk: látható szennyeződés esetén

Kézhigiéne kesztyűhasználat esetén:

  a kesztyű alkalmazása nem helyettesíti a kéz fertőtlenítését 
 amennyiben a kézhigiéne indikációja fennáll egy kesztyűben végzett tevékenység közben, le kell venni
 a kesztyűt és kezet kell fertőtleni
 akkor hordjon kesztyűt, amikor arra javallat van – a helytelen kesztyűhasználat egyébként kockázatot
jelenthet a kórokozók terjedésében

A kézhigiéne hatásosságának ellenőrzése:

  bakterológiai mintavétellel a kezekről/alkarokról a fertőtlenítés előtt és után
 fluoreszcein próbával: fluoreszceint tartalmazó kézfertőtlenítővel történő próba-kézfertőtlenítés
után UV-fény alatt a kezeken/alkarokon a fertőtlenítőszer eloszlás egyenletességének vizsgálata
28. A fertőtlenítés fogalma, fertőtlenítő eljárások, gyakrabban használt kémiai
fertőtlenítőszerek, a járványügyi gyakorlatban alkalmazott fertőtlenítési formák

Fertőtlenítés fogalma:

Minden olyan eljárás, amely a külső környezetbe került kórokozók elpusztulására, illetőleg fertőzőképességük
megszüntetésére szolgál.

Fertőtlenítő eljárások:

Leggyakrabban használt kémiai fertőtlenítőszerek:

 alkoholok:
o etanol
o műtéti és higiénés kézfertőtlenítés
 klórvegyületek:
o aktív klór
o felületfertőtlenítő
 jódvegyületek:
o aktív jód
o szappan kézfertőtlenítésre
 guanidinek:
o klórhexidin
o egyfázusú kézfertőtlenítőszer
o nyálkahártya fertőtlenítőszer
 tenzidek:
o etanol+tenzid
 műtéti fertőtlenítésre
o kvaterner ammónium
 baktericid: MRSA is
 fungicid
 virucid
 tuberkulocid
 eszközfertőtlenítésre használjuk
 fenolszármazékok:
o etanol+fenolderivátum
o műtéti és higiénés kézfertőtlenítésre
  szevetlen/szerves savak:
o kézfertőtlenítőszer
 lúgok:
o a NaOH prion inaktiválásra is alkalmas
o állatgyógyászatban használjuk

A járványügyi gyakorlatban alkalmazott fertőtlenítési eljárások:

Megelőző fertőtlenítés:
 megelőző célzattal történik
 függetlenül attól, hogy az adott helyen és időben van-e fertőző beteg, vagy nincs

Folyamatos fertőtlenítés:
 a fertőző beteg szervezetéből folyamatosan vagy szakaszosan kiürülő kórokozók elpusztítása céljából a
fertőzőképesség ideje alatt folyamatosan végezni kell

Zárófertőtlenítés:
 a fertőző beteg gyógyulása (elszállítása, halálozása) után a környezetben visszamaradott kórokozók
elpusztítására szolgál

Szigorított folyamatos fertőtlenítés:

 szakképzett egészségügyi dolgozók végzik
 pl. cholera, kiütéses typhus, pestis

Szigorított zárófertőtlenítés:
 különösen veszélyes fertőző betegség lezajlása után szakképzett egészségügyi dolgozók végzik
 pl. cholera, kiütéses typhus, pestis
29. Az egészségügyi ellátással, ápolással összefüggő fertőzések fogalma, főbb típusai, a
nosocomialis infekciók kialakulását befolyásoló tényezők

Az egészségügyi ellátással, ápolással összefüggő fertőzések:

Fogalma: A betegnél, az egészségügyi dolgozónál, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatba kerülő más
személynél (pl. önkéntes segítő, látogató) az egészségügyi ellátás során kialakult fertőzés.

Esetdefiníciója: Az aktuális kórházi tartózkodással összefüggő nosocomialis fertőzés olyan fertőzés, amely
megfelel az egyik esetdefiníciónak
  ÉS a tünetek a kórházi felvétel utáni 3. napon vagy annál később kezdődnek 
 VAGY a beteg az 1. vagy 2. napon műtéten esett át és a 3. nap előtt a műtét helyén fertőzés tünetei
 alakulnak ki
 VAGY invazív eszközt helyeztek be az 1. vagy 2. napon, amely a 3. nap előtt egészségügyi ellátással
összefüggő fertőzés kialakulásához vezet 

A fertőzések főbb csoportjai :

Endogén fertőzés:
 Az emberi test különböző régióit baktériumok fedik 
 Ha elpusztul a normál flóra, a környezettből felvett baktériumok foglalják el a helyét 

Exogén fertőzés:
 a környezetben bizonyos baktériumok hosszú ideig túlélnek, fogékony ember szervezetében infekciót
 okoznak
 Cl. difficile: kórházi hasmenés 
 P. aeruginosa: vizes környezetben telepszik meg (pl a lélegeztetőgép párásítójában)
 MRSA: a gennyedésből leváló hámfoszlányok a levegőben lebegve más beteg sebére ülepedhetnek 

Kolonizáció:
 kórokozó jelenléte a bőrön, nyálkahártyán, vagy egyéb normálisan nem steril szövetben, vagy
 testváladékban
 klinikai tünetek nincsenek 

A fertőzések megjelenési formái:

Véráramfertőzés:
 laboratóriumi vizsgálattal igazolt véráramfertőzés: 
o a beteg egy vagy több hemokultúrájából kórokozó tenyészett ki
o VAGY a betegnél legalább fennáll egy az alábbiakból: láz, hidegrázás, hypotensio
o ÉS a beteg 2 vagy több kül. alkalommal, ált. 48 órán belül levett hemokultúrájából a
commensalis baktériumflóra valamely tagja, úgynevezett bőrkontamináns tenyészett ki
 CVC-vel összefüggő véráramfertőzések kockázati tényezői: 
o katéterezést megelőzően hosszú kórházi tartózkodás
o elhúzódó centrális katéterezés
o a katéter behelyezése mikroorganizmusokkal kontaminált helyen történik
o a katéter helytelen ápolása
o neutropénia
o koraszülött kor
o totál parenterális táplálás
 katéterrel összefüggő véráramfertőzés kialakulhat:
o szúrás közben
 o kontaminált katéter révén
o ápolási folyamat során
  eredete szerint lehet:
o érkatéterrel összefüggő: a katétervégről ugyanazon mikroorganizmus tenyészett ki, mint a
hemokultúrából, vagy a katéter eltávolítását követő 48 órán belül javulnak a tünetek
o szekunder véráramfertőzés: ugyanaz a mikroorganizmus tenyészett ki egy másik fertőzés
helyéről vett mintából, mint a hemokultúrából, vagy klinikailag kellőképpen alátámasztható,
hogy a véráramfertőzés másodlagosan alakult ki egy másik lokalizációjú fertőzés, invazív
diagnosztikus eljárás vagy idegen test miatt
o ismeretlen: nincs vagy hiányos az információ a kórokozó eredetére vonatkozóan

Légúti fertőzés/pneumonia:
 két vagy több sorozat mellkasröntgen vagy CT vizsgálat pneumoniára utaló képet mutat fennálló szív-
 vagy tüdőbetegség esetén
 ÉS legalább egy az alábbiak közül: 
o >38 fokos láz, amely másra nem vezethető vissza
o leukopénia,
o leukocitózis
 ÉS legalább egy az alábbiak közül: 
o újonnan megjelenő gennyes köpet, vagy a köpet jellegének változása
o köhögés, dyspnoe, tachypnoe
o prneumoniára utaló hallgatózási lelet, szörtyzörej, sípolás
o romló gázcsere
 lélegeztetéssel összefüggő pneumonia: 
o ha a fertőzés kezdetét megelőző 48 órában a beteget invazív eszköz segítségével lélegeztették
o kockázati tényező lehet:

 elhúzódó intubáció és lélegeztetés

 enterális táplálási hibák 

 bronchiális váladék-retenció 

 izomrelaxánsok alkalmazása fennálló kísérő betegségek 

 magas életkor

 gyomorsav képződést csökkentő gyógyszerek 
  korábban steril alsó légutak kontaminációja létrejöhet:
o intubáció során: nem steril garatváladék sodródik az alsó légutak felé vagy a tubus
kontaminálódott
o aspiráció során: különböző nem steril váladékok aspirációja révén, amelyek subglotticusan
panganak és a tubus mandzsettája mellett folyamatosan csordogálnak az alsó légutak felé
o kolonizáció utáni mikroaspiráció: a tubus vagy a tracheotomiás kanül belfelszínének
kolonizációját követően minden légvétellel mikroaspiráció juttatja a tüdőbe a kórokozót
o kontaminált eszközök és/vagy gyógyszerek alkalmazása
o biofilm: a tubus körül bizonyos idő után biofilm képződik, amely ellenáll a terápiának
o haematogén úton

Műtéti sebfertőzés:
 a fertőzés a műtétet követő 30 napon belül (implantátumnál 1 év) jelentkezik 
 a fertőzés tüneteiből legalább 1 jelen van:
o fájdalom vagy érzékenység
o helyi duzzanat
o bőrpír vagy égő érzés
o gennyes szivárgásláz
 a kezelőorvos vagy sebfertőzést diagnosztizál, vagy kezelést indít 
 felületes sebfertőzés:
o csak a bemetszés által érintett bőrt és a bőr alatti szöveteket érinti a fertőzés
o gennyes szivárgás a felületes bemetszés területéről laboratóriumi vizsgálattal megerősítve vagy
anélkül
o a felületes bemetszés területéről vagy szövetéből származó, aszeptikus körülmények között
nyert mintából kórokozót tenyésztetek ki
 o a fertőzés alábbi tünetei közül legalább egy jelen van:

 fájdalom vagy érzékenység 

 helyi duzzanat

bőrpír vagy égő érzés
o kezelés: a sebész újra feltárja a sebet
 mély sebfertőzés: 
o a fertőzés érinti a bemetszés mély szöveteit ( pl. fascia, izomrétegek)
o a mély bemetszés spontán szétválása vagy ennek sebész által való újra megnyitása
o a mély bemetszést érintő tályog vagy más, egyértelmű fertőzésre utaló jel, amelyet a reoperáció
során direkt vagy a kórszövettani, radiológiai vizsgálat során észlelnek
 szervi/testüregi fertőzések:
o a fertőzés a test bármely, a műtétbe bevont részét érinti ( pl. szervek, testüregek)
o gennyes szivárgás a műtéttel érintett szervbe vagy testüregbe behelyezett drainből
o pozitív tenyésztési eredmény olyan váladékból vagy szövetmintából, amelyet aszeptikus
körülmények között nyertek az érintett szervből vagy testüregből
o reoperáció során végzett direkt vizsgálat vagy a szövettani, radiológiai vizsgálat a szervek
vagy testüregek tályogjára, vagy más, egyértelmű fertőzésre utal
 műtétek csoportosítása a kontamináció mértéke szerint:
o tiszta műtét:

 aszeptikus technika

 gyulladásos folyamat nincs

 nyem nyílt meg a légző-, bél-, urogenitális traktus

infekciós ráta: <5%
o tiszta-kontaminált műtét:

a légutak vagy a gastrointestinum megnyitása, a műtéti terület jelentős kontaminációja
 nélkül

infekciós ráta: 5-10%
o kontaminált műtét:

 a műtéti terület jelentős expozíciója béltartalommal, fertőzőtt epével vagy vizelettel 

infekciós ráta: 20%
o fertőzött műtét:

 súlyos bakteriális infekció 

 bélperforáció

 sebészeti tályog megnyitása által nekrotikus szövet jelenléte

infekciós ráta: 40%
o tiszta műtéteknél ált. nem indokolt a szisztémás antibiotikum profilaxis (SZAP)
o tiszta-kontaminált műtéteknél javasolt a SZAP
o kontaminált és fertőzött műtéteknél kötelező a SZAP
 műtéttel kapcsolatos speciális kockázati tényezők:
o elhúzódó műtét
o nagyfokú vérzés
o nagy szövetroncsolás
o reoperáció
o akut műtét, ha előkészítésre nincs idő
 megelőzés:
o antibiotikum profilaxis
o műtét előtti borotválás
o műtét előtti fürdetés
p bőrfertőtlenítés
o sebészi bemosakodás
o műtői körülmények
o műtéti technika
o műtét időtartama
Húgyúti fertőzés:
 mikrobiológiailag megerősített, tünetekkel járó húgyúti fertőzés:
o a betegnél az alábbi, más okkal nem magyarázható tünetek közül legalább egy fennáll:

 láz

 hirtelen vizelési inger 

 gyakori vizelés

dysuria vagy suprapubicus érzékenység 
o ÉS a beteg vizelettenyésztési eredménye pozitív
 mikrobiológiailag nem megerősített, tünetekkel járó húgyúti fertőzés
o a betegnél az alábbi, más okkal nem magyarázható tünetek közül legalább egy fennáll:

 láz

 hirtelen vizelési inger 

 gyakori vizelés

dysuria vagy suprapubicus érzékenység 
o ÉS egy az alábbiak közül:

pozitív leukocita-észteráz és/vagy nitrát gyorsteszt eredmény, pyuria, minimum két
vizeletmintából ugyanazon uropatogén vagy egy vizeletmintából egyetlen uropatogén
és a mintavételt megelőzően a beteg a húgyúti fertőzésre ható antibiotikum kezelést
 kapott

 a kezelőorvos húgyúti fertőzést diagnosztizált és/vagy húgyúti fertőzés ellen adekvát
terápiát rendelt el
 húgyúti katéterrel összefüggő húgyúti fertőzés: a fertőzés megjelenését megelőző 7 napban a betegnek
 állandó húgyúti katétere volt
o rizikótényezők:

 katéter gyakori használata

 hosszú ideig tartó katéterhasználat 

 női nem

 idősebb életkor

nyitott vizeletelvezető rendszer alkalmazása

Emésztőrendszeri fertőzések:
 Clostridium difficile fertőzés:
o a diagnosztikus kritériumokból legalább egynek teljesülnie kell:

hasmenés, széklet vagy toxicus megacolon, és C. difficile toxin A és/vagy B

laboratóriumilag kimutatható a székletben
gastrointestinalis endoscopia pseudomembranosus colitist vagy bélfal-minta szövettani
vizsgálata C. difficile fertőzést igazol
o ha a kórházi elbocsátás után 28 nappal jelentkeznek a tünetek, a fertőzést eü. ellátással
összefüggőnek kell tekinteni
 gastroenteritis:
o a diagnózishoz az alábbi kritériumokból legalább egynek teljesülnie kell:

 a betegnek heveny hasmenése van (folyékony széklet több mint 12 órán keresztük)

 hányással

 38 fok feletti lázzal, vagy anélkül

a nem fertőző eredet nem valószínű 
o ÉS az alábbiak közül legalább egy fennáll:

 a diagnosztikai módszerek valamelyikével enterális pathogén mutatható ki

enterális patogénre irányuló ellenanyagválasz mutatható ki

Multirezisztens kórokozók okozta fertőzés:

 leggyakoribb klinikai megjelenési formák 
 o húgyúti fertőzés
 o sebfertőzés
o véráramfertőzés
 o pneumonia
o alsó légúti fertőzés
 o felső légúti fertőzés
o bőr és lágyrészfertőzések
o gasztrointesztinális fertőzések
  leggyakoribb rizikótényezők:
o antibiotikus terápia
o szív és érrendszeri betegségek
o húgyúti katéter használat
o intenzív osztályos kezelés
o perifériás kanül használat

Korábbi kórházi tartózkodással összefüggő nosocomialis fertőzés:

Olyan fertőzés, amely megfelel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések egyik esetdefiníciójának
 ÉS a beteget fertőzéses tünetekkel veszik fel a kórházba, de az ismételt felvételre az előző akut
 kórházi kezelését követő két napon belül kerül sor 
 VAGY a beteget a sebfertőzés esetdefiníciójának megfelelő tünetekkel eszik fel a kórházba, azaz a
sebfertőzés a műtétet követő 30 napon belül alakul ki, és a betegnek vagy olyan tünetei vannak,
 amelyek megfelelnek az esetdefiníciónak és/vagy ezen fertőzés miatt antibiotikum-kezelést kap
 VAGY a beteget C. difficile fertőzés miatt veszik fel akkor, ha a beteget a jelen felvételét megelőzően
28 napon belül bocsátották ki aktív fekvőbeteg intézményből. 

Nosocomialis fertőzés:

Azon egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés, amelyet a beteg, az egészségügyi dolgozó, valamint az
egészségügyi ellátással kapcsolatba kerülő más személy a fekvőbeteg-szakellátás során szerez, és amely az
intézményi felvételkor lappangó formában sem volt jelen.

A kialakulását befolyásoló tényezők:

 az ápolási napok száma 
 a beteg életkora
 a beteg alapbetegségei (leggyakoribba hypertonia) 
 felvételi mikrobiológiai vizsgálat 
 ápoló-beteg arány (minél magasabb, annál nagyobb a valószínűsége a nozocomalis fertőzésnek) 
30. Infekciókontroll, nosocomiális surveillance:

Fogalma:

Az infekciókontroll az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések kialakulásában szerepet játszó

tényezők ismeretén, elemzésén alapuló fertőzések megelőzésére irányuló intervenciós tevékenység.

Alappillérei:
 nosocomialis, mikrobiológiai, antibiotikum rezisztencia, antibiotikum felhasználási/hasznosítási
 surveillance
 az egészségügyi ellátás szabályozásának kialakítása, bevezetése és ellenőrzése
 prevenciós tevékenységek
  járványügyi tevékenységek végrehajtása
 antibiotikum-politika
 az ellátásban résztvevő személyzet egészség- és környezetvédelme
 katasztrófa/pandémiás terv kidolgozása
 infeciókontroll terv elkészítése
 folyamatos képzés és oktatás

Surveillance, célzott surveillance:

Olyan folyamatosan működő információs rendszer, amely standardizált definíciók és módszertan alapján
validált kritériumok szerinti adatgyűjtést,elemzést,értelmezést,visszacsatolást és intervenciót tesz lehetővé
Felhasználható dokumentációk:
  kórlap
 lázlap
 zárójelentés
 ápolási dokumentáció
 mikrobiológiai eredmények
 szövettani leletek
 boncolási jegyzőkönyv

Nosocomialis surveillance:
Eü-i ellátással összefüggő fertőzések közül a kórházi fertőzések monitorozása céljából végzett surveillance.

Célzott surveillance:
Egy-egy meghatározott fertőzés rizikótényező, kórokozó, antibiotikumérzékenység/rezisztencia,
profilaktikus vagy terápiás célú gyógyszerfelhasználás monitorozására irányuló tevékenység.

Nemzeti Nosocomialis Surveillance rendszer:

Kötelező jelentések:
  Nosocomialis járványok
 Multirezisztens kórokozók(MRK) által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések
 Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések
 Egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések
 Alkoholos kézfertőtlenítőszer felhasználás
Kötelezően választható jelentések:
 Sebfertőzés surveillance
 Intenzív terápiás osztályok(ITO) eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance-a
 Intenzív terápiás osztályok beteg alapú egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések surveillance-a–
 intenzív terápiás egyedi(ITE)
 Perinatális intenzív osztályok(PIC) eszközhasználattal összefüggő fertőzések surveillance-a

Európai pontprevalencia vizsgálat:

A vizsgált populációban létező esetek gyakoriságát méri egy adott időpontban. Nem vizsgáljuk, hogy
mikor vált esetté és mióta szenved az egyén az adott betegségben.

Célja:

 Megbecsülni az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antimikrobiális szeralkalmazás teljes

 körét (prevalenciáját) az európai kórházakban
 felmérni a betegek jellemzőit, egyes invazív beavatkozásokat, fertőzéseket és az alkalmazott
 antimikrobiális szereket 
 felmérni a fontosabb struktúra és folyamatindikátorokat kórházi és osztályos szinteken 
 az eredményeket megismertetni és alkalmazni helyi, regionális, országos és európai szinten
 standardizált eszközt biztosítani az európai kórházaknak minőségfejlesztési céljaik meghatározásához 

Indikátorai:
  alkoholos kézfertőtlenítőszer használat (liter/1000 ápolási nap)
 egyágyas kórtermek aránya
31. Antimikrobiális rezisztencia előfordulása, okai, következményei :

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) fogalma:

A mikróba ellenáll a használni kívánt gyógyszernek mutáció, vagy másik mikróbától szerzett genetikai
információ által. Az AMR egy természetes folyamat, amit az antimikrobiális szerek használata felgyorsít,
növeli a rezisztens kórokozókkal történő kolonizáció vagy fertőzés kockázatát.

Típusai:
 antibakteriális rezisztencia
 antivirális rezisztencia
 antiparazita rezisztencia
 gombaellenes rezisztencia

  multirezisztens kórokozó – MDR
 kiterjedten gyógyszer rezisztens kórokozó – XDR
 pándrog rezisztens kórokozó – PDR

Kialakulásának okai:
 helytelen alkalmazás:
o lakosság: ismeretek hiánya
o eü. szakemberek: AB szerekkel kapcsolatos tudás és attitűd hiánya, beteg „kérésének” teljesítése
 otthoni maradék gyógyszer használata
  gyógyszer megosztása másokkal
 vény nélküli hozzáférés
 felfedezési űr a ’90-es évek óta

Következményei:
 megnövekedett ápolási idő
 megnövekedett morbiditás
 megnövekedett mortalitás

Az AMR előfordulása a világon és Magyarországon:

 Európában évente 25000 ember, világszerte 700000 ember hal meg antibiotikum rezisztenciában
  évente 670000 rezisztens baktérium okozta fertőzést regisztrálnak Európában
 az antibiotikum expozíció a legjelentősebb kockázati tényező a Clostridium difficile infekció
kialakulásában

Magyarországi statisztikák:
Aggodalmat kiváltó AMR-rel rendelkező mikróbák:
 carbapenem rezisztens Klebsiella
 fluoroquinolon rezisztens E. coli
 3. generációs cephalosporinokra rezisztens Gonorrhoea a világ 10 országában ( pl. Ausztrália, Japán)
 MRSA
  penicillin rezisztens Streptococcus
 fluoroquinolon rezisztens nontyphoidal Salmonella
 fluoroquinolon rezisztens Shigella törzsek
32. Antimikrobiális rezisztencia megelőzési lehetőségei

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) visszaszorításért felelős szereplők:

 beteg
 orvos
 ápoló személyzet

Az antibiotikum stewardship programok:

Az EU ajánlásai a helyes antibiotikum használattal kapcsolatban:

A lakosságra vonatkozóan:
 népegészségügyi kampányok
 beteg edukáció: betegség megértése, az ön-gyógyítás elkerülése
 ország specifikus médián keresztüli üzenetek, melyek megegyeznek a szakma álláspontjával

Az eü. dolgozókra vonatkozóan:

  betegekkel való kommunikációs készség fejlesztése
 egészségügyi dolgozók közötti együttműködés, különösen a háziorvosok, gyermekorvosok
 és gyógyszerészek között
 helyes antibiotikum használatról szóló szakmai irányelvek ismerete
 nemzeti kezelési irányelvek kidolgozása, mely az eü.-i dolgozók számára hozzáférhető
 főként pozitív szankciókkal elősegíteni a helyes antibiotikum használatot
  gyorstesztek használata a klinikai diagnózis előtt
 helyes antimikrobiális szer használat beépítése a graduális, posztgraduális egészségügyi oktatásba és
szakképzésbe

Az eü.-i ellátórendszerre vonatkozóan:

  minden tagállamnak ki kell dolgozni egy AMR elleni nemzeti tervet
 azokban a tagállamokban, ahol nem vényköteles szerek az antimikrobiális szerek, a jogi
 szabályozás szigorítása
 a maradék gyógyszerrel való öngyógyítás megelőzésére egyénre szabott dobozok kiadása
 alap és szakellátásban az AMR surveillance támogatása és fejlesztése
antimikrobiális kezelések surveillance-a az alapellátásban
33. Diphtheria (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi
teendők, megelőzés)

Gyakoriság:
 sporadikus
 hazai eset nincs

Kórokozó neve:
 Coryne bacterium diphteriae-exotoxin

Fertőzés forrása:
 beteg
 tünetmentes hordozó
 rekonvalescens

Terjedési mód:
 cseppfertőzés
 közvetlen érintkezés
  váladékkal szennyezett használati tárgyak
 tej

Lappangási idő:
 2-10 nap

Kontagiozitási index (CI):

 20%

Jellegzetes tünetek:
 láz

  a megtelepedés helyén álhártya fulladás
 nyaki nyirokcsomó duzzanat
 rekedt hang
 ugató köhögés
 véres orrfolyás
 orrnyílások körüli kimaródás
 szív, idegrendszeri és vesekárosodás

Járványügyi teendők:
 sürgősséggel jelentendő
 elkülönítés fertőző osztályon
 ki- és eltiltás
 labor kötelező: Di; savópár – 2 hét
 kontaktok felkutatása és járványügyi megfigyelése
  kontaktok posztexpozíciós kemoprofilaxisa: penicillin/erythromycin
 folyamatos és záró fertőtlenítés
 fertőzőforrás kutatása
 tünetmentes fertőzőforrás járványügyi ellenőrzése
Megelőzés:
  aktív immunizálás (<6 év)
 életkorhoz kötött kötelező védőoltás: 2., 3., 4. , 18. hónap, 6 év, 11év
 WHO javaslata: 10 évente diphteria booster oltás
 nemzetközi utazásnál ajánlott endémiás területre utazóknak (pl. Arab-fsz.)
 tartós immunitás
34. Pertussis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)

Gyakoriság:
 sporadikus
 20-50 eset

Kórokozó neve:
 Bordetella pertussis/parapertussis

Fertőzés forrása:
 beteg

Terjedési mód:
 cseppfertőzés
 esetleg genitáliák, bőr

Lappangási idő:
 5-21 nap

Kontagiozitási index (CI):

 60-80%

Jellegzetes tünetek:
 pertussis syndroma: 3x2-3 hét
o stadium catarrhale: felső légúti hurut
o sadium convulsivum: külső ingerre görcsös köhögési rohamok (40-50-nap)
o stadium decrementi: oldódás

Járványügyi teendők:
 jelentendő
 elkülönítés szükséges
 labor kötelező: orr-torokváladék, savópár – 4-5 hét
 járványügyi megfigyelés
 felvételi zárlat
 fertőzőforrás kutatás
 kontaktok posztexpozíciós kemoprofilaxisa vagy védőoltása
 folyamatos fertőtlenítés

Megelőzés:
 aktív immunizálás: szülőképes korú nők, pertussisos család nőtagjai
 életkorhoz kötött kötelező védőoltás: 2., 3., 4., 18. hónap, 6. és 11. év
 életre szóló immunitás
35. Scarlatina (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)

Gyakoriság:
 többezres betegszám
 3-5 évente október-novemberben fellángol

Kórokozó neve:
 Streptococcus pyogenes-erythrogén toxin

Fertőzés forrása:
 betegek
 tünetmentes hordozók

Terjedési mód:
 direkt:
o közvetlen érintkezés
 indirekt:
o cseppfertőzés
o kontaminált tárgyak
o tej

Lappangási idő:
 1-8 nap

Kontagiozitási index (CI):

 20%

Jellegzetes tünetek:
 hőemelkedés/láz
 garatlob
 garatíveken enanthema
 bőrön exanthema
 málnanyelv
 arc, törzs, nyak körül apró lemezes hámlás
 tenyér, talpterületén nagylemezes hámlás
 szövődmények:
o otitis media
o sinusitis
o endocarditis
o meningitis
o rheumás láz
o acut glomerulonephritis
o chorea minor
o erythema nodosum

Járványügyi teendők:
 jelentendő
 izolálás 6 napig otthon vagy fertőző osztályon
 folyamatos és záró fertőtlenítés
 10 napos penicillin kezelés
Megelőzés:
 kemoprofilaxis nem szükséges
 védőoltás nincs
 tartós, típus-specifikus immunitás
36. TBC (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők, megelőzés)
Gyakoriság:
 Magyarország: <10 százezrelék (alacsony incidencia)
 legtöbb közép-európai országban az incidencia közepes
 Kelet-Európában az incidencia magas

Kórokozó neve:
 Mycobacterium complex

Fertőzés forrása:
 beteg ember és állat- zoonózis!

Terjedési módok:
 cseppfertőzés
 enterálisan: tejjel
 közvetlen kontaktussal: genitáliákkal

Lappangási idő:
 a betegség kb 3 hét múlva igazolható

Infekciozitási index:
 100%

Immunitás:
 életre szóló

Járványügyi teendők:
 jelentés Korányi TSK-ba (tüdőgondozó, pulmonológiai osztály, pathológus, mikrobiológiai labor által
 zoonózis gyanú is jelentendő élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek
 elkülönítés kijelölt osztályon
 labor kötelező: köpet, testváladék
 kontaktok felkutatása és gondozásba vétele: szűrés, kemoprofilaxis

Megelőzés:
 állategészségügyi feladatok: tuberculin-negatív állomány
 élelmiszeregészségügyi feladatok: hőkezelés
 életkorhoz kötött, kötelező védőoltás: 0-4. hét
37. Legionellosis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)
Gyakoriság:
 <100 eset/év

Kórokozó neve:
 Legionella pneumophila

Fertőzés forrása:
 ismeretlen
 kórokozót ürítő ember

Terjedési mód:
 aeroszolok belégzése útján
 emberről-emberre nem terjed

Lappangási idő:
 legionella pneumonia: 5 nap
 Pontiac láz: 1-2 nap

Megjelenési formái, jellegzetes tünetek:

 Pontiac láz:
o étvágytalanság
o rossz közérzet
o myalgia
o láz
o improduktív köhögés
o hasi fájdalom
o hasmenés
 Pneumoniás forma:
o az előző tünetek is fennállnak
o mellkasi fájdalom
o dyspnoe
o lobaris pneumonia
o pleuritis

Immunitás:
 életre szóló

Járványügyi teendők:
 jelentendő
 az utazással összefüggő megbetegedés sürgősséggel jelentendő
 labor kötelező: köpet, pleuralis izzadmány, vér, vizelet, savópár: 2 hét
 terjesztő közeg felderítése
 testhő kontroll
 folyamatos és záró fertőtlenítés algicid szerekkel is

Megelőzés:
 kockázati rendszerek mikrobiológiai ellenőrzése
 higiénés rendszabályok betartása
38. Pneumococcus pneumoniae által okozott invazív betegség (kórokozó neve,
lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők, megelőzés)

Gyakoriság:
 <100 eset/év
 élen, kora tavasszal szezonális 
 férfiakban gyakoribb

Kórokozó neve:
 Pneumococcus pneumoniae 

Fertőzés forrása:
 beteg
 rekonvalescens
 tünetmentes hordozó

Lehetséges terjedési módok:

 cseppfertőzéssel
 mikroaspiráció 
 inhaláció 

Lappangási idő:
 1-3 nap

Letalitás:
 12%

Immunitás:
 rövid ideig tartó, típusspecifikus immunitás 

Jellegzetes tünetek:
 a tünetek hirtelen kezdődnek 
 hidegrázás
 magas láz
 légúti hurutos állapot
 néha shock tünetei
  zavartság
 súlyosbodó lobaris pneumonia, bronchopneumonia, pleuritis
jelei 
 o dyspnoe
o gennyes köpetürítés
 o tachycardia
 bacteraemia
 szövődmények: 
o empyema
o tüdőtályog
o extrapulmonalis gócok
o pericarditis
o endocarditis
o purulens meningitis
o sepsis
Járványügyi teendők:
 gyanús eset nem jelentendő 
 megerősített eset „meningitis purulenta” vagy „pneumococcus okozta megbetegedés” néven jelentendő 
 adatgyűjtés laboratóriumi surveillance keretein belül
 labor kötelező: légúti váladék 
 elkülönítés fertőző osztályon
 folyamatos fertőtlenítés

Megelőzés:
 rizikócsoportokba tartozók aktív immunizálása: 2 éven aluli gyermekeknek térítésmentes, önkéntes
védőoltás
39. Meningitis epidemica (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód,
járványügyi teendők, megelőzés)

Gyakoriság:
 40-50 eset/év
 korspecifikus:
o 3 hó-5 évesek B, C
o MSM populáció C
 májusban csúcs

Kórokozó neve:
 Neisseria meningitidis A-, B-, C-, W-135-, X-, Y-, Z-szerotípus

Fertőzés forrása:
 beteg
 kórokozó hordozó ember 

Lehetséges terjedési módok:

 cseppfertőzéssel

Lappangási idő:
 2-10 nap (ált. 3-4 nap)

Kontagiozitási index:
 0,1-0,5%

Infekciozitási index:
 50-60%

Letalitás:
 újszülött- <2 év: 40-100%
 <40 év: 25-50%, de korai th esetén 5-10%

Jellegzetes tünetek:
 prodroma
 meningitis és/vagy septicaemia 
 shock tünetei: 
o hirtelen kezdet
o hidegrázás
o magas láz
o fejfájás hányás
o meningeális izgalmi tünetek
o gerinc/végtag fájdalom
o fokozódó tudatzavar
 bőr- és mellékvese vérzések 
 sápadt, márványozott bőr
 hűvös végtagok
 collapsus (Waterhouse-Fridericksen sy.) 
 sepsis
 késői jelek:
o DIC
o oliguria
o coma
 az anya lehet hordozó és átadhatja a fertőzést az újszülöttjének, mivel az újszülöttnek nincs megfelelő
 immunrendszere, a letalitás 40-100%
  szövődmények:
o agytályog
o sepsis
o peritonitis
o n. acustikcus bénulás-siketség
Immunitás:
 életre szóló

Járványügyi teendők:
 jelentendő: gyanús eset-„meningitis purulenta”, megerősített eset-„meningitis epidemica” a
 gyanús/valószínű és megerősített eset is sürgősséggel jelentendő
 elkülönítés fertőző osztályon
 labor kötelező: liquor, vér
 folyamatos fertőtlenítés
 kontaktok felkutatása
 kontaktok járványügyi megfigyelése 8 napig 

Megelőzés:
 zárt közösségekben posztexpozíciós kemoprofilaxis
 felvételi zárlat: 8 nap, nozokomiális fertőzésben 
 aktív immunizálás ajánlott:
o endémiás területre utazók o
rizikócsoportok
o kötelező, foglalkozáshoz kötött védőoltás: mikrobiológiai laborban N. meningitidissel
rendszeresen dolgozók, kijelölt kórházi fertőző/intenzív osztály dolgozói
 aspecifikus prevenció 

40. Haemophilus influenzae meningitis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód,
járványügyi teendők, megelőzés)

Gyakoriság:
 sporadikus
 főleg <5 éves gyermekközösségekben
 télen gyakoribb

Kórokozó neve:

 Haemophilus influenzae b szerotípus (Hib)

Fertőzés forrása:
 beteg
 kórokozó-hordozó ember

Lehetséges terjedési módok:

 cseppfertőzéssel

Lappangási idő:
 2-4 nap

Jellegzetes tünetek:
 hirtelen kezdő tünetek
 hidegrázás
 láz
 fejfájás
 hányás
 letargia
 meningeális izgalmi tünetek
 otitis media
 sinusitis
 lehetséges szövődmények:
o agytályog
o sepsis
o peritonitis
o siketség

Immunitás:
 életre szóló

Járványügyi teendők:
 jelentendő: gyanús eset- „Meningitis purulenta”, megerősített eset- „Haemophilus meningitis”
 elkülönítés fertőző osztályon
 labor kötelező: liquor, vér
 folyamatos fertőtlenítés
 kontaktok felkutatása
 járványügyi megfigyelés: <6 éveseknél, 4 nap

Megelőzés:
 posztexpozíciós kemoprofilaxis: <6 éveseknél, 4 nap
 aspecifikus prevenció
 védőoltás: 2. hónap, 3. hónap, 4. hónap, 18. hónap,
41. Morbilli (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi
teendők, megelőzés)
Epidemiológia:

 2002 óta 1-2 importált eset/év

Kórokozó:

 Morbilli vírus (Paramyxovirus)

Fertőzés forrása:

 beteg ember
Terjedés:

 cseppfertőzéssel
 közvetlen érintkezés útján
Lappangási idő:

 ált. 3 hét
Kontagiozitási index:

 98-100%
Immnuitás:

 életre szóló
Tünetek:

 prodromális szak:
o láz
o conjuctivitis
o rhinitis
o pharyngitis
o bronchitis
o váladék
 3-4. napon:
o Koplik-folt
o enanthemák a kemény és lágyszájpadon
 kiütéses szak:
o a fül mögött és a nyakon maculo-papulosus exanthemák
o majd az arcon, törzsön, és a végtagokon is (az arcon és a törzsön összefolyó)
 rekonvalescencia:
o korpádzó hámlás+barnás pigmentáció
Szövődmények:

 laryngitis
 otitis media
 pneumonitis
 pneumonia
 encephalitis
 SSPE- Dawson-kór
 TBC-s folyamat fellángolása
 vakság
 siketség

Teendők:

 sürgősséggel jelentendő
 elkülönítés
 labor kötelező: savópár-1hét
 folyamatos fertőtlenítés virucid szerrel
 fertőzőforrás és kontaktok felkutatása
Megelőzés:

 postexpozíciós aktív immunizálás (>15 hónapos oltatlanok, gyermek- és ifjúsági

közösségek)
 posztexpozíciós passzív immunizálás (<15 hónapos fogékony gyermekek)
 védőoltás: 15 hó, 11 évesen revakcináció
42.Varicella (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)

Epidemiológia:
 endémia: 35-40.000 eset/év,
 3-5 év, március-május

Kórokozó:
 Varicella Zooster vírus (teratogén)

Fertőzés forrása:
 beteg ember

Terjedés:
 indirekt:
o cseppfertőzés
o váladékkal szennyezett tárgyak
 direkt:
o közvetlen érintkezés

Lappangási idő:
 2-3 hét

Kontagiozitási index:
 90-95%

Tünetek:
 prodromális szak:
o mérsékelt láz
o rossz közérzet
o fáradtság
 kiütések:
o törzsön
o testen
o hajas fejbőrön
 exanthemák
 macula+vesicula+pustula+pörk (különböző fejlődési stádiumok egyidejűleg (variola!),
 enanthema
 felnőttkorban (gyermekkori VZV fertőzést követő reaktiváció) herpes zooster
 Szövődmények:
o CVS (congenitális varicella syndroma)
o pneumonia,
o encephalitis

Immunitás:
 életre szóló

Teendők:
 jelentendő
  elkülönítés kötelező
 járványügyi megfigyelés (általában NEM, DE:fogékony < 6 éves v. kórházi gyermekoszt. kontaktokat
 21 napig IGEN)
 felvételi zárlat (< 6 évesek, ill. kórházi gyermekoszt közössége, 21 nap)
 folyamatos fertőtlenítés
Megelőzés:
 passzív immunizálás (legyengült immunrendszerű oltatlanok, ill. kórházi gyermekoszt-os kontaktok,
 ill. újszülöttek, akik anyja a szülés előtt 5 nappal, v. szülés után 48 órával klinikai tüneteket mutatott)
 aktív immunizálás lehet (magas kockázati csoportba tartozók, pl. immunhiányosok)
 munkakörhöz kötött kötelező védőoltás
43. Rubeola (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)

Gyakoriság:
 3-5 eset/év

Kórokozó neve:
 rubeola vírus

Fertőzés forrása:
 beteg
 tünetmentes fertőzött ember

Lehetséges terjedési módok:

 közvetlen érintkezés
 cseppfertőzés
 használati tárgyakkal

Lappangási idő:
 16-18 nap

Jellegzetes tünetek:
  hurutos bevezető szak 1-4 napig
 kötőhártya izgalom
 láz
 exanthema arcon, testen, végtagokon
 nyirokmirigy duzzanat a fül mögött, a tarkón
 teratogén: cardialis vitium, retinopathia, microcephalia, mentális retardáció

Immunitás:
 életre szóló

Járványügyi teendők:
 jelentendő
 elkülönítés
 labor kötelező: savópár – 2 hét
 folyamatos fertőtlenítés
 fertőzőforrás kutatása kötelező

Megelőzés:
  < 3 hónapos gravidák expozíciója után mikrobiológiai szűrővizsgálat
 életkorhoz kötött kötelező védőoltás: 15 hónaposan
 posztexpozíciós aktív immunizálás: 15 hónaposnál idősebb, oltatlan kontaktok
 posztexpozíciós passzív immunizálás: exponált gravidáknak 48 órán belül
44. Influenza (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)

Gyakoriság:
 epidemia-pandemia

Kórokozó neve:
 Orthomyxovirus influenzae A, B, C szerotípus

Fertőzés forrása:
 beteg
 kórokozó-hordozó ember
 madarak
 sertés

Lehetséges terjedési mód:

 cseppfertőzéssel
 direkt módon: kontaminált kézzel

Lappangási idő:
 1-3 nap

Tünetei:
 általános toxicus:
o láz
o izomfájdalom
 légzőszervi:
o improduktív köhögés
o bronchitis
o acut parotitis
 akut keringési elégtelenség
 GIR:
o émelygés
o hányás
o hasmenés
 KIR:
o nyugtalanság
o álmatlanság
o fejfájás
o szemgödri fájdalom
o fonofóbia

Járványügyi teendők:
 Nemzeti Influenza Pandémiás Terv: szezonális, interszezonális sentinel influenza surveillance
 aggregált kórházi adatgyűjtés
 elkülönítés nem kell
 labor nem kötelező
 folyamatos fertőtlenítés

Megelőzés:
 higiénés rendszabályok betartása
 védőoltás
45. Typhus abdominalis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési
mód, járványügyi teendők, megelőzés)

Gyakoriság:
 főként importált esetek
 1-2 eset/év

Kórokozó neve:
 Salmonella typhi

Fertőzés forrása:
 beteg
 tünetmentes hordozó/gazda-széklet, vizelet

Terjedés:
 direkt kontaktussal
 indirekt:
o tárgyak
o ivóvíz
o legyek

Lappangási idő:
 3-30 nap (átl. 9-15 nap)

Jellegzetes tünetek:
 1. hét: st. incrementi
o emelkedő, majd continua típusú láz
o splenomegalia
 2. hét:
o has bőrén roseolák
 2-3. hét: st. acmes
o apátia
o eszméletvesztés
o máj és veseérintettség
 3-4. hét: st. decrementi
o lassú rekonvaleszcencia
o cardialis érintettség

Járványügyi teendők:
 sürgősséggel is jelentendő
 elkülönítés fertőző osztályon


 folyamatos és záró fertőtlenítés 
 labor kötelező: vér, széklet, vizelet, Ty-tartály
 kórokozó hordozó/gazda felszabadító vizsgálata
 kontaktok felkutatása és járványügyi megfigyelése 21 napig, kitiltása
 felvételi zárlat
 fertőző forrás felkutatása
 terjesztő közeg felderítése


Megelőzés:
 aktív immunizálás
 2 éves kortól, 3 évente ismétlés
  oltandók:beteg vagy hordozók környezete
 munkakörhöz kötött kötelező védőoltás: csatornamunkások, mélyépítők,
laboratóriumi dolgozók, fertőző osztályok dolgozói


46. Escherichia coli okozta enteritis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód,
járványügyi teendők, megelőzés)

Gyakoriság:
 évi kb 130 eset

Kórokozó neve:
 Enteropathogen E. coli (EPEC)
 Enteroinvazív E. coli (EIEC)
 Enterotoxicus E. coli (ETEC)
 Enteroaffregatív E. coli (EAggEC)
 Diffúz adherens E. coli (DAEC)
 Enterohaemorrhagiás E. coli (EHEC)
 Fakultatív enteropathogén E. coli (EEEC)

Fertőzés forrása:
 beteg
 egészséges hordozó csecsemő

Lehetséges terjedési módok:

 direkt:
o kéz
 indirekt:
o csecsemőápolási kellékek
o fürdővíz
o széklet, hányadék, orr- és törökválladék, nyál
o élelmiszer
o legyek

Lappangási idő:
 átlagosan 1-8 nap
 EIEC: 10-18 óra
 ETEC: 10-72 óra
 EHEC: 3-4 nap

Kontagiozitási index:
 90%

Tünetek:
 EPEC:
o étvágytalanság
o hányás
o elhúzódó/visszaeső habos, nyálkás, vízszerű székletürítés
o só- és vízvesztés
o toxicus tünetek: sápadtság, apátia, atrophia
o mastits
o septicaemia
o pyometritis
 EIEC:
o dysenteria-szerű kórkép
o vizes-véres hasmenés
o nyálkás hasmenés
o láz
  ETEC:
o fokozott só- és vízvesztés
o cholera-szerű tünetek
o csecsemőkben: choleriform enteritis
o felnőttek: travellers disease
 EHEC:
o súlyos dysenteria tünetei
o súlyosbodó anaemia
o veseelégtelenség + vérzés: letális lehet

Járványügyi teendők:
 EPEC:
o valószínűsített és megerősített esetek jelentendők
o labor kötelező: széklet
o elkülönítés
o folyamatos és záró fertőtlenítés
o kórházi újszülött, koraszülött, csecsemő intézményekben 7 nap megfigyelés és felvételi zárlat
o
47. Shigellosis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)

Gyakoriság:
 <100 eset/év
 10 év alattiaknál gyakori

Kórokozó neve:
 Shigella sonnei, S. flexneri

Fertőzés forrása:
 beteg
 tünetmentes hordozó/gazda
 infektív dózis: 100-1000 baktérium

Lehetséges terjedési módok:

 közvetlen kontaktussal
 fürdővíz
 élelmiszerek
 legyek

Lappangási idő:
 1-7 nap

Tünetek:
 hasmenés
 láz
 hasfájás
 fejfájás
 napi 4-10 széklet, mely kismennyiségű, nyálkás, bűzös, gyakran véres
 főként csecsemőknél toxicosis alakulhat ki
 átmehet krónikus formába

Járványügyi teendők:
 jelentendő
 elkülönítendő, amíg negatív nem lesz a széklet
 folyamatos és zárófertőtlenítés
 labor kötelező: széklet
 felszabadító vizsgálatok
 kontaktok felkutatása, szűrése, járványügyi megfigyelése 7 napig
 gyermekintézményekben felvételi zárlat
 fertőzőforrás kutatása
 terjesztőközeg felderítése

Megelőzés:
 szűrővizsgálatok: krónikus betegek, hordozók kiszűrése
48. Campylobacteriosis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi
teendők, megelőzés)
Gyakoriság:
 5-8000eset/év
 0 évesek körében gyakori
 nyári szezonalitás

Kórokozó neve:
 Campylobacter jejuni
 C. coli, C. lari

Fertőzés forrása:
 háziállatok (baromfi)
 vadon élő állatok – zoonózis

Lehetséges terjedési módok:

 közvetlen kontaktussal
 indirekt módon:
o felszíni- és ivóvíz
o hús
o nyers tej

Lappangási idő:
 1-10 nap ( ált. 3-5nap)

Járványügyi teendők:
 jelentendő
 elkülönítés
 labor kötelező: széklet
 kontaktok felkutatása
 a beteg környezetében élők szűrővizsgálata és járványügyi megfigyelése
 munkakörből való kitiltás
 felszabadító vizsgálat
 fertőző forrás kutatása
 terjesztő közeg felderítése

Megelőzés:
 személyi-, víz- és élelmiszerhigiénés rendszabályok betartása
49. Hepatitis A (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)
Gyakoriság:
 100 eset/év

Kórokozó:
 Hepatitis A-vírus (RNS-vírus)

Fertőzés forrása:
  beteg
 hordozó

Lehetséges terjedési módok:

 feco-oralisan
 kontaminált ivó/fürdővízzel
 tárgyakkal
 élelmiszerekkel
 vérrel

Lappangási idő:
 15-50 nap

Jellegzetes tünetek:
 lehet tünetmentes is
 bizonytalan hasi panaszok
 hepato/splenomegalia
 icterus

Járványügyi teendők:
 a valószínűsíthető és a megerősített eset jelentendő „hepatitis infectiosa” néven
  elkülönítés
 labor
 fertőtlenítés
 40 nap járványügyi megfigyelés
 eltiltás
 szerológiai vizsgálat
  szoros kontaktok felkutatása, megfigyelése
 fertőzőforrás kutatás
 terjesztő közeg felderítése

Megelőzés:
 aktív immunizálás: munkakörhöz kötött kötelező védőoltás HAV-fogékony egyéneknek
50. Rota-vírus gastroenteritis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi
teendők, megelőzés)

Gyakoriság:
 5000 eset/év
 6-12 hónaposokban gyakori
 téli-tavaszi szezonalitás

Kórokozó neve:
 Rotavírus A-C, emberben D-G

Fertőzés forrása:
 beteg
 hordozó
 vele szoros kontaktusban élő állat

Lehetséges terjedési mód:

 feko-orálisan: kéz, ivóvíz, tej, táplálék
 légúti secretumban, más testváladékokban is megtalálható cseppfertőzés
 családtagok között passzálódhat

Lappangási idő:
 1-2 (2-4) nap

Járványügyi teendők:
 jelentendő „rotavirus enteritis”-ként
 elkülönítés
 folyamatos fertőtlenítés
 labor kötelező
 kontaktok felkutatása
 járványügyi megfigyelés
 felvételi zárlat
 fertőző forrás kutatása
 terjesztő közeg felderítése

Megelőzés:
 aktív immunizálás: 6hét-32hét
51. Poliomyelitis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)

Gyakoriság:
 ’50-es években endémia

  polioeradikációs program: védőoltás évi 1-3 eset
 ’90 óta új eset nincs

Kórokozó neve:
 Poliovirus hominis 1,2,3 szerotipus

Fertőzés forrása:
 beteg
 hordozó

Lehetséges terjedési módok:

 enterálisan
 lehet légutakon is

Lappangási idő:
 3-35 nap, ált 7-14 nap

Immunitás:
 tartós, típus specifikus

Tünetek:
 gyakran tünetmentes lefolyású
 súlyos esetben:
o 4-5 napig influenza-szerű tünetek
o néhány nap szünet
o caudo-cranialis irányú bénulás
o 1-2 hét múlva javulás

Járványügyi teendők:
 sürgősséggel is jelentendő
 WHO értesítendő
 elkülönítés 4 hétre a Szt. László kórházba
 folyamatos és záró fertőtlenítés
 labor kötelező
 gyermekvédelmi intézmények, kórház: 14 napos felvételi zárlat

Megelőzés:
 védőoltás: 2. hónap, 3. hónap, 4. hónap, 18. hónap, 6 év

A vakcinák típusai:
 Sabin vakcina: élő oralis poliovakcina
 Salk vakcina: elölt vakcina (ezt kapják most a csecsemők)
Polio eradikációs program:

1. cél: eradikáció
 vad és vakcina eredetű vírusok cirkulációjának megszüntetése

2. cél: integráció
  immunizációs programok
 egészségügyi rendszerek megerősítése a sikeres polio eradikáció érdekében
 poliovírus surveillance
 felkészülés, válaszadás a jövőbeni járványokra

3. cél: bizonylat és tartalom:
 vad poliovírus eradikációja
 összes poliovírus eltüntetése
52. Salmonellosis toxikoinfekció (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód,
járványügyi teendők, megelőzés)

Gyakoriság:
 nagyon gyakori

Kórokozó neve:
 Salmonella genus tagjai: S. enteritidis, S. typhimurium

Fertőzés forrása:
 beteg
 ürítő ember
 zoonózis: háziállatok

Lehetséges terjedési módok:

 kontaminált élelmiszer

Lappangási idő:
 6-48 óra

Tünetek:
 rossz közérzet
 fejfájás
 hányinger
 hasi panaszok
 láz
 hányás
 hasmenés
 hasi görcsök: generalizálódhat  halálos

Járványügyi teendők:
 jelentendő „ételmérgezésként” , telefonon is jelentendő
 elkülönítés
 folyamatos és záró fertőtlenítés
 labor kötelező: széklet
 kontaktok szűrése
 felszabadító vizsgálat
 felvételi zárlat
 fertőző forrás kutatása
 terjesztő közeg felderítése

Megelőzés:
 megfelelő konyhatechnika
 megfelelő személyi- és élelmiszerhigiéne
53. Botulismus (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)
Gyakoriság:
 5-20 eset/év

Kórokozó neve, jellemzői:

 Clostridium botulinum
 spórás baktérium
 neurotoxin A-G

Fertőzés forrása:
 sertés
 szarvasmarha

Lehetséges terjedési módok:

 talajjal kontaminált, nem kellően tisztított élelmiszerek
 disznósajt
 zöldségkonzervek

Lappangási idő:
 12-48 óra

Letalitás:
 30-50%

Jellegzetes tünetek:
 fejfájás
 hányinger
 szédülés
 petyhüdt bénulás
 ptosis
 diplopia
 accomodatios zavar
 szájszárazság
 nyelési nehezítettség
 beszédzavar

Járványügyi teendők:
 jelentendő telefonon, faxon keresztül is
 elkülönítés nem szükséges
 labor kötelező: élelmiszer, hányadék, vér
 kórházba szállítás
 fertőző forrás felkutatása
 terjesztő közeg felderítése és mikrobiológiai vizsgálata
 ha élelmiszer a terjesztő közeg, értesíteni kell az illetékes hatóságot

Megelőzés:
 megfelelő személyi és élelmiszerhigiéne
54. Trichomoniasis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)

Gyakoriság:
 a lakosság 15-20%-a érintett

Kórokozó neve:
 Trichomonas vaginalis

Fertőzés forrása:
 hordozó ember

Lehetséges terjedési módok:

 direkt:
o szexuális kontaktus
 indirekt:
o közös használati tárgyak
 nosocomialis:
o nőgyógyászati eszközök

Lappangási idő:
 2-3 nap

Jellegzetes tünetek:
 férfiak:
o urethritis
o prostatitis
o epididimytis
 nők:
o heveny: vaginális fluor, vulvovaginitis
o krónikus: colpitis, cervicitis, adnexitis

Járványügyi teendők:
 nem jelentendő
 nemi partnerek vizsgálata
 folyamatos fertőtlenítés
 labor lehet

Megelőzés:
 aspecifikus:
o dezinficiálás
o sterilizálás
 uszodák, fürdők vizének fertőtlenítése
 személyi higiéne betartása
55. Pediculosis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés, tetvetlenítés)

Előfordulás:
 gyakori fertőzés
 közösségekben gyorsan terjed
 kockázati csoportok: hajléktalanok, rossz szociális környezetben élők, zárt közösségekben élők,
iskolások

Kórokozó neve:
 Pediculus capitis
 Pediculus vestimenti
 Pediculus pubis

Fertőzés forrása:
 a tetveket hordozó ember

Lehetséges terjedési módok:

 direkt: lapostetű
 indirekt: fejtetű, ruhatetű

Járványügyi teendők:
 adatgyűjtés
 nem kell jelenteni

Fejtetvesség:
 alkalmi észlelés
 negyedéves szűrővizsgálat
 időszakos ellenőrzés

Ruhatetvesség:
 folyamatos szűrés
 időszakos ellenőrzés

Megelőzés:
 ruházat tisztán tartása
 rendszeres gyakori tisztálkodás, hajmosás
 fertőzött közösségek kerülése

Tetvetlenítés:
 újrafertőződés megakadályozása:
o ágynemű, ruházat, stb eltávolítása, tisztítása porszívóval
o termodezinfekciós mosás
o fésűk és kefék tetvetlenításe: egy órára tetűirtó folyadékba helyezése, vagy fertőtlenítés
alkohollal
 sűrű fogazatú fésűvel való fésülködés:
o 2 hétig naponta
o erősen a fejbőrre nyomva
o speciális fésűvel
 tetű/serkeölő hatású tetűirtószer használata:
o a hagyományos szerek ellen rezisztencia alakult ki
o az új fertőtlenítőszerek gyógynövénnyel és illóolajjal kombináltak
56. Tetanus (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi
teendők, megelőzés)

Gyakoriság:
 sporadikus
 <10 eset/év

Kórokozó neve, jellemzői:

 Clostridium tetani
 anaerob
 spórás
 exotoxint termel: tetanospasmin, tetanolysin

A fertőzés forrása:
 állat
 emberi széklet

Lehetséges terjedési módok:

  fertőzött talajjal szennyezett tárggyal való sérülés
 sebfertőzs
 szülés, abortus során (Tetanus puerperalis)
 újszülöttek köldökcsonkján keresztül (Tetanus neonatorum)
 műtéti fertőzés (Tetanus chirurgicus)

Lappangási idő:
 4 nap – 3 hét

Jellegzetes tünetek:
  gyengeség
 nyugtalanság
 nyelési nehézség
 progresszió:
o trismus
o rhisus
o sardonicus
o convulsio
 izzaddás
 mellkasizmok görcse
  orthotonus
 opistothonus
 láz
 tiszta öntudat

Letalitás:
 60-80%

Járványügyi teendők:
 valószínű és megerősített esetek jelentendők
 ITO-elhelyezés
 fertőtlenítés nem kell
 labor igénybe vehető
Megelőzés:
 sebellátás
 tetanus profilaxis:
o védőoltás: 2. hónap, 3. hónap, 4. hónap, 18. hónap, 6. év
o posztexpozíciós specifikus védőoltás
 >21 éveseknek 10 évenként ismétlődő oltás ajánlott
57.Tetanusz-fertőzésre gyanús sérülés jellemzői, tetanusz profilaxis (védőoltás) sérülés
esetén

A tetanus-fertőzésre nem gyanús, tiszta, kis sérülések esetén szükséges eljárás:

 sebellátás
 nem igényel semmilyen specifikus tetanus prevenciót 
A tetanus-fertőzésre gyanús (szennyezett, stb.) sérülések esetén szükséges eljárás:
 sebellátás
 tetanus prevenció céljából alkalmazott specifikus profilaxis

* Igen, ha a seb súlyosan roncsolt vagy földdel szennyezett, idegen test maradt bent, fejsérülés fordult
elő,sokk, kivérzés, súlyos égési sérülés, radioaktív sugárzás esete áll fenn.
kivérzés, súlyos égési sérülés, radioaktív sugárzás esete áll fenn.
58. Lyme borelliosis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)

Hazai gyakorisága:

 1000-1700eset/év

Kórokozó neve:

 Borrelia burgdoferi

A fertőzés forrásai:

 zoonózis
o erdei kisrágcsálók
o madarak
o hüllők
o emlősök

Terjedési mód:

 fertőző kullancs-, szúnyog-, bögölycsípés által (nyál, regurgutált béltartalom által)

 emberről-emberre nem terjed

Rizikófoglalkozások:

 erdei munkások
 favágók
 olajbányászok
 erdészek
 vadászok

Lappangási idő:

 2-32 nap

Jellemző tünetek:

 95% abortív
 5% Lyme- kór
 korai tünetek:
o dermatoborelliosis
o aspecifikus tünetek
o acut szervi-, neuro- és ophtalmoborelliosis
 késői tünetek:
o krónikus szervi-, neuro- és dermatoborelliosis
o polyarthritis
Járványügyi teendők:

 jelentendő (valószínű, megerősített esetek)

 Elkülönítés
 fertőtlenítés nem
 laborvizsgálat kötelező (5ml vér, serologia; KIV.: ECM esetén)

Megelőzés:

 aspecifikus-repellensek, kullancsvizit, korai vektor eltávolítás

59. Kullancs-encephalitis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi
teendők, megelőzés)

Gyakoriság:

 20-40 fő/év

Kórokozó neve:

 kullancsencephalitis vírus (flavivírus)

A fertőzés forrása:

 rágcsálók
 kisemlősök/emlősök

Terjedési mód:

 közönséges kullancs csípése (vektor és rezervoár is)

 fertőzött juh vagy kecske teje (zoonózis)
 elporított fertőzött kullancs maradvány belélegzése
 Emberről-emberre nem terjed

Rizikófoglalkozások:

 erdei munkások
 mezőgazdasági munkások

Lappangási idő:

 4-21 nap, ált. 1-2 hét

Jellegzetes tünetek:

 abortív vagy bifázisos lefolyás

 „grippes” szakasz:
o láz
o levertség
o tünetmentes is lehet
 „második/lokalizációs” fázis:
o láz
o idegrendszeri tünetek
o meningealis izgalmi tünetek
o myelitis
o következményes atrophia vagy abortív

Járványügyi teendők:

 jelentendő (kullancsencephalitis, vagy meningitis serosa, vagy meningitis infectiosa)

 laboratóriumi vizsgálat kötelező (Dg.: vér (savópár), liquor-serologia)
Megelőzés:

 aspecifikus-kullancsirtás, repellensek, kullancscsipesszel korai vektor eltávolítás

 Specifikus- aktív immunizálás (preexpozíciós-endémiás területre utazóknak ajánlott, foglalkozáshoz
kötött kötelező védőoltás erdészeti munkásoknak és olajmunkásoknak)
60. Hepatitis B, C, D (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)

HBV:
Gyakorisága:

 30-70 eset/év
 morbiditás: 1-2%

Kórokozó neve:

 hepadnavírus (DNS)-karcinogén

A fertőzés forrása:

 beteg
 tünetmentes hordozó

Terjedési mód:

 percutan
 permucosalis
 parenteralis
o vér
o vérkészítmények
o testnedvek
o orvosi műszer
o szoptatás
 direkt módon
o szexuális kontaktus által
o transzplacentárisan
o szülőcsatornán keresztül

Rizikócsoportok:

 eü. dolgozók
 prumiszkuitásban élők
 homo-biszexuális ffi
 alkoholisták

Lappangási idő:

 45-120 nap

Szövődmények:

 cirrhozis
 hepatitis
 carcinoma
Járványügyi teendők:

 acut/új chr. eset jelentendő

 laborvizsgálat
 kórházi/otthoni elkülönítés
 szoros kontaktok felderítése és kötelező szűrése
 fertőzőforrás kutatás
 eü. ellátás esetén történt fertőződés halmozott előfordulásakor terjesztő közeg felderítése
 folyamatos fertőtlenítés
 szexuális felvilágosítás

Megelőzés:

 specifikus:
o védőoltás (eü. dolgozók, oltatlan eü. képesítést adó közép-és felsőfokú oktatási intézménybe
beiskolázottak-HBV védettség hiányában)
o aktív és/vagy passzív immunizálás (újszülött)
o posztexpozíciós immunizálás (kockázati csoportok)

HCV:
Gyakoriság:

 10-50 eset/év
 <4%/év

Kórokozó neve:

 flavivírus (RNS)-karcinogén

Fertőzés forrása:

 lsd. HBV

Lehetséges terjedési módok:

 lsd. HBV

Rizikócsoportok:

 lsd. HBV

Terjedési mód:

 lsd. HBV
Lappangási idő:

 14-180 nap

Járványügyi teendők:

 acut/új chr. eset jelentendő

 laborvizsgálat
 kórházi/otthoni elkülönítés
 szoros kontaktok felderítése és kötelező szűrése
 fertőzőforrás kutatás
 eü. ellátás esetén történt fertőződés halmozott előfordulásakor terjesztő közeg felderítése
 folyamatos fertőtlenítés
 szexuális felvilágosítás

Megelőzés:

 specifikus- védőoltás (eü. dolgozók, oltatlan eü. képesítést adó közép-és felsőfokú oktatási
intézménybe beiskolázottak-HBV védettség hiányában)

HDV:
Kórokozó neve:

 (RNS), csak HBV melletti ko/szuperinfekció

A fertőzés forrása:

 lsd. HBV

Lehetséges terjedési módok:

 lsd. HBV

Rizikófoglalkozások:

 lsd. HBV

Lappangási idő:

 2-10 hét

Terjedési mód:

 lsd. HBV

Járványügyi teendők:

 acut/új chr. eset jelentendő

 laborvizsgálat
 kórházi/otthoni elkülönítés
  szoros kontaktok felderítése és kötelező szűrése
 fertőzőforrás kutatás
 eü. ellátás esetén történt fertőződés halmozott előfordulásakor terjesztő közeg felderítése
 folyamatos fertőtlenítés
 szexuális felvilágosítás

Megelőzés:

 specifikus- védőoltás (eü. dolgozók, oltatlan eü. képesítést adó közép-és felsőfokú oktatási
intézménybe beiskolázottak-HBV védettség hiányában)
 aktív és/vagy passzív immunizálás (újszülött)
 posztexpozíciós immunizálás (kockázati csoportok).
61. HIV/AIDS (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)

Gyakoriság:

 HIV-1:
o globálisan elterjedt
o 15-45%-ban perinatalis transzmisszió
o AIDS betegség kialakulása: 7-10 év
 HIV-2:
o Nyugat-Afrikában elterjedt
o heteroszexuálisok között 3-6x magasabb
o perinatalis transzmisszió: 0-5%
o AIDS betegség kialakulása: 10-25 év
 Letalitás: 100%

Kórokozó neve:
 HIV-1,2 (retorvirus)

A fertőzés forrása:

 a beteg
 tünetmentes vírushordozó személy

Terjedési mód:
 testnedvek
 váladékok (ondó, hüvelyváladék)
 vér, vérkészítmények
 szexuális érintkezéssel
 szennyezett orvosi és tetováló eszközökkel
 iv. droghasználók közös tűhasználata által
 szerv- és szövetátültetés útján
 vertikálisan (transzplacentárisan, szülés alatt, anyatejjel)

Rizikócsoportok:

 homo- és biszexuális populáció

 MSM populáció
 heteroszexuális kontaktok
 szexmunkások
 IV. injejtios droghasználók
 migránsok
 büntetés végrehajtási intézet fogvatartottjai
 HIV-fertőzött anya magzata, gyermeke
 polytransfundaltak
 haemophiliások

Stádiumai, tünetei:

 acut, primer tünetegyüttes:

o néhány hét után magas láz
o pharingitis
o fáradékonyság
o arthralgia
o maculopapulosus kiütések
 o nyirokcsomó duzzanat
o leukopenia
o lymphopenia
o 1-2 hétig tartó monocytosis
 tünetmentes HIV-fertőzés állapota
 tünetes HIV-betegség (progresszió):
o perzisztáló generalizált lymphadenopathia: >3 hónapig fennáló fájdalmatlan nyirokcsomó
megnagyobbodás
o AIDS related complex: + vizsgálati lelet, két klinikai és két laboratóriumi jel legalább 3 hónapig
észlelhető
o konstitúcionális tünetek: fogyás, éjszakai izzadás
 AIDS betegség stádiumai:
o opportunista fertőzések (pl Pneumocystis carinii, Candidiasis)
o tumorok (pl Kaposi sarcoma)

Járványügyi teendők:
 HIV fertőzés/AIDS betegség megerősített eset személyazonosító adatok nélkül jelentendő
 elkülönítés nem szükséges, de ajánlott vérzés, nyitott seb, pszichológiai zavarok esetén
 járványügyi megfigyelés nem szükséges
 szakgondozás HIV-centrumokban
 laborvizsgálat kötelező (alvadásgátló nélkül vett steril vérminta)
 folyamatos fertőtlenítés HIV-vírus inaktiváló hatású dezinficiensekkel
 fertőző forrás kutatása kötelező
 vérrel terjedés gyanúja, vagy halmozott előfordulás esetén a terjesztő közeg felderítése kötelező
 kontaktok, szexuális partnerek felkutatása és vírusszerológiai vizsgálata kötelező
 HIV-fertőzöttek és partnereik nem adhatnak vért, anyatejet, sejtet, szövetet, szervet, spermát
 eü. dolgozók expozíciója esetén 2-4 órán belül a posztexpozíciós antiretrovirális kezelést meg kell
kezdeni.

Megelőzés:
 megbízható tetoválóműhely választása
 iv. droghasználat kerülése
 óvszer használata
 promiszkuitás kerülése
62. Hepatitis B, C, illetve HIV posztexpozíciós profilaxis

HBV:

HCV:

  fertőző forrás felderítése

  vér anti-HCV vizsgálata
 exponált személy vizsgálata és nyomon követése

 sérült anti-HCV ellenanyag vizsgálat + szérum GPT meghatározás, majd ismétlés 2,4,6 hónap múlva-
 HCV RNS kimutatás a sérülés után 4-6 hét múlva is végezhető
 posztexpozíciós profilaxisként GG vagy antivirális szer adása nem javasolt

HIV:

  értékelni kell a HIV-fertőzés kockázatát ( FEO feladata)

 kockázattól függően profilaxis és annak pontos módjának megkezdése (FEO döntése alapján)

 posztexpozíciós antiretrovirális terápia (ART) megkezdése 2-4 órán belül, de 24-36 órán belül még
hatékony lehet

HIV pozitív, verifikált HBV és HCV fertőzött eü. dolgozó által nem végezhető, fokozott
expozíciós kockázattal járó beavatkozások:

  szöveteket, testüregeket, szerveket érintő sebészeti beavatkozások

  abdominalis-, cardiothoracalis, ortopédiai műtétek
  szívkatéterezés és angiographia
 szüléslevezetés, császármetszés
 oralis, perioralis szövetek, fogak kezelése, metszése, eltávolítása, melyek kapcsán vérzés léphet fel

 1 hónapos időközzel végzett 2 RT-PCR negatív, OEK igazolt HBV és HCV teljes remisszió esetén a
korlátozás megszüntethető
63. Syphilis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi
teendők, megelőzés)

Kórokozó neve:
 Treponema pallidum

Gyakoriság:
 600-800eset/év

A fertőzés forrása:
 fertőzött, kórokozót váladékával terjesztő egyén

Terjedési mód:
 nemi kontaktus: hüvelyi, anogenitalis, oro-genitális
 aszexuális: vér, váladék
 vertikális: transzplacentárisan
 nosocomialis

Lappangási idő:
 10-15 nap – 8-10 hét, ált. 2-3 hét

Stádiumai, tünetek:

 korai:
o I. st.: fertőzés helyén és extragenitalisan primer sclerosis
o II. st.: secunder jelenségek – roseolák, maculo-papulosus kiütés
 késői:
o III. st.: granulomatosus szöveti reakció, ulcerálódó bőrfolyamatok, gummák megjelenése
o IV. st.: cardiovascularis insufficiencia, súlyos idegrdsz.-i elváltozások
 magzatkárosító hatás: congenitalis syphilis, syphilis connatalis

Járványügyi teendők:
 jelentendő ( személyazonosító nélkül- ÁNTSZ, BNG: korai, késői és veleszületett is
 labor kötelező: 5ml vér-serologia+Go+HIV antitest

Megelőzés:
 kontaktok posztexpozíciós kemoprofilaxisa
 aspecifikus: kötelező szűrővizsgálatok – előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat
64. Gonorrhoea (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)

Gyakoriság:
 1000-1600 eset/év
 növekvő morbiditás

Kórokozó neve:
 Neisseria gonorrhoea

Fertőző forrás:
 inkubációs
 tünetes
 tünetmentes személy

Lappangási idő:
 3-10 nap, ált. 5-6 nap

Terjedési mód:
 direkt: szexuális érintkezés, kéz
 indirekt: szennyezett tárgyak

Jellegzetes tünetek:
 férfiak:
o serosus, majd gennyes urethritis
o fájdalmas vizeletürítés
o prostata és mellékherék ascendáló gyulladása (ha kétoldali és kezeletlen marad, aspermia,
sterilitás alakulhat ki)
 nők:
o lehet tünetes és tünetmentes is
o kismedencei gyulladásos folyamatok (kezeletlenül infertilitáshoz, extrauterin graviditáshoz
vezethet)
o fájdalmas vizelés
o gennyes fluor
o ízületi gyulladás
o endocarditis
o meningitis
o oralis esetben: pharyngitis, tonsillitis
 újszülöttek:
o ophtalmoblenorrhoea
 gyermekágyi endometritis

Járványügyi teendők:
 megerősített esetek jelentendők ( BNG, ÁNTSZ)
 klinikai gondozás
 labor kötelező: serologia+HIV+lues szűrés
 partner felderítése és kezelése
 váladékkal kontaminált eszközök dezinficiálása

Megelőzés:
 eü.-i felvilágosítás
 módosított Credé-csepp
 kemoprofilaxis
 kötelező szűrővizsgálatok-előzetes eü.-i alkalmassági vizsgálat
65. Akut urogenitalis chlamydiasis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód,
járványügyi teendők, megelőzés)
Gyakoriság:
 600-1200 eset/év

Kórokozó neve:
 Chlamydia trachomatis

Fertőzés forrása:
 betegek
 tünetmentes személyek

Terjedési mód:
 nemi váladékkal: direkt módon
o szexuális érintkezés
o szülőcsatornán áthaladás, kéz
 és indirekt módon ( szennyezett tárgyak)

Lappangási idő:
 7-21 nap

Tünetek:
 férfiak:
o urethritis
o kismedencei gyulladásos folyamatok: epididymitis, prostatitis, dysuria, kezeletlenül sterilitáshoz
vezethet
 nők:
o urethritis
o mucopurulens cervicitis
o kismedencei gyulladásos folyamatok: salpingitis, vulvovaginitis, dysuria, kezeletlenül
extrauterin graviditáshoz vezet
 fertőző szemgyulladás
 atípusos pneumonia
 tünetmentes is lehet

Járványügyi teendők:
 a megerősített esetek jelentendők (BNG, ÁNTSZ)
 klinikai gondozás
 labor kötelező: serologia+HIV+lues szűrése is ajánlott
 szexuális kontaktok felderítése, szűrése és (preventív) kezelése

Megelőzés:
 aspecifikus: eü.-i felvilágosítás, egészségnevelés
66. Herpes simplex anogenitalis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód,
járványügyi teendők, megelőzés)

Gyakoriság:
 a populáció: 20-40%  90%-a beteg lehet
 növekvő morbiditás

Kórokozó neve:
 HSV-1,2 – teratogén

Fertőzés forrása:
 beteg emberek
 tünetmentes személyek

Terjedési mód:
 nyál
 váladékok
 mucocutan secretum
 direkt úton: szexuális érintkezés, kéz
 vertikálisan: szülés közben
 aerogén úton

Rizikócsoportok:
 idősek
 nők
 rossz szocio-ökonómiai státuszúak
 alacsony iskolai végzettségűek
 promiszkuitással élők
 bizonyos földrajzi és etnikai jellemzőjű emberek
 immunszupprimált betegek

Lappangási idő:
 2-12 nap (ált 4 nap)

Jellegzetes tünetek:
 lehet tünetmentes
 tünetes HSV:
o anogenitalis fájdalom
o erythema
o multiplex/monomorf vesicula  megnyílása
o lepedékes erosiok
o ulcerációk
o léziók
o nyirokcsomó fájdalmas megnagyobbodása
o általános rossz közérzet
o láz
o fájdalmas széklet/vizeletürítés
o recidiváló formára emlékeztető: előzőek myeloradiculitis, paresthesia, rash = Elsberg
szindróma
 congenitalis HSV-fertőzés:
o intrauterin elhalás
o fejlődési rendellenességek
 neonatalis herpesz:
o 3 kórforma  encephalitis, sepsis
Immunitás:
 rövid ideig tart  2-3 hét múlva recidíva
Járványügyi teendők:
 nem jelentendő, DE! meningitisencephalits esetén „meningitis serosa v encephalitis infectiosa néven
jelentendő (BNG, ÁNTSZ)
 klinikai gondozás
 labor kötelező: serologia+HIV+lues szűrés
 partner felderítése és szűrése

Megelőzés:
 aspecifikus: eü.-i felvilágosítás, egészségnevelés
 sectio Caesarea
67. Listeriosis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)
Gyakoriság:
 sporadikus

Kórokozó neve:
 Listeria monocytogenes

Fertőzés forrása:
 ember
 emlősök
 madarak

Terjedési mód:
 direkt:
o in utero
o szülés alatt
 indirekt:
o tej
o hús
o tojás
o füstölt hal
o mirelit zöldségek
o fertőzött víz

Rizikócsoportok:
 állatgondozók
 állatorvosok
 vágóhídi munkások
 húsipari dolgozók
 daganatos betegek
 transzplantáltak
 dializáltak
 immunszupprimáltak
 várandósok
 újszülöttek
 idősek

Lappangási idő:
 4 nap – 3 hónap, szemfertőzés esetén 1 nap

Jellegzetes tünetek:
 várandósok:
o influenzaszerű tünetek
o vetélés
 újszülöttek:
o meningitis
o meningoencephalitis
o agytályog
o sepsis
 bármely életkor:
o láz
o gyulladás az egyes szervekben: bőr, szem, gyomor, béltraktus, nyirokcsomó, ízületek
Letalitás:
 20-60%
 újszülöttekben: 50-100%

Járványügyi teendők:
 valószínű és megerősített esetek jelentendők
 folyamatos fertőtlenítés
 labor kötelező: vér, váladék, liquor, vizelet, széklet
 fertőzőforrás, terjesztőközeg felkutatása

Megelőzés:
 terhesen ne érintkezzen vemhes állatokkal
 nyers tej fogyasztása tilos
68. Ornithosis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)

Gyakoriság:
 járványos évben 80-150 fertőzés kerül bejelentésre

Kórokozó neve:
 Chlamydia psittaci (papagály)
 Chlamydia ornithosis (más madarak)

Fertőzés forrása:
 fertőzött szárnyasok

Terjedési mód:
 indirekt módon-légutakon keresztül:
o fertőzött szárnyasok tolla
o fekáliával szennyezett por inhalációja
 direkt módon-közvetlen érintkezéssel:
o oralisan, fertőzött állat csípése, karmolása
Rizikócsoportok:
 díszmadár és baromfitenyésztők
 szárnyasokat szállítók és feldolgozók

Lappangási idő:
 5-15 nap (ált. 10 nap)

Jellegzetes tünetek:
 általában híg széklet
 tünetmentes is lehet, de ekkor is ürít kórokozót
 1. szakasz: influenzára emlékeztető tünetegyüttes:
o hirtelen magas láz
o borzongás
o fejfájás
o végtagfájdalom
o mellkasi szúró fájdalom
o pneumonia
 2. szakasz: typhus abdominalisra emlékeztető tünetek:
o splenomegalia
o nyugtalanság
 3. szakasz: pneumonia tünetei:
o improduktív köhögés
o kopogtatás és hallgatózás negatív
o a láz a 10-14. napon lítikusan oldódik  gyógyulás v. relapsus

Járványügyi teendők:
 jelentendő
 az illetékes állatorvos értesítése
 elkülönítés
 labor kötelező: vér
 folyamatos fertőtlenítés
 fertőzőforrás kutatása: fertőző állat/állomány felkutatása
Megelőzés:
 munka/élelmiszerhigiénés és állategészségügyi rendszabályok betartása: díszmadárral, baromfival
foglalkozók, higiénés rendszabályok betartása
 aerosol légelszívók alkalmazása
69. Leptospirosis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)

Gyakoriság:
 sporadikus
 néha járványos 6-9 éveseknél

Kórokozó neve:
 Leptospira interrogans

Fertőzés forrása:
 beteg vagy fertőzött állat
 rezervoár:
o vadon élő kis rágcsálók és emlősök
o néhány háziállat, pl. ló

Terjedési mód:
 direkt módon:
o fertőzött állatok harapása, vizelete
o talajjal
 indirekt módon: folyók vize-fürdőzéssel, iszappal

Rizikócsoportok:
 állattenyésztők
 mezőgazdasági munkások
 bányászok
 állatorvosok
 vízzel elárasztott területen dolgozók

Lappangási idő:
 5-14 nap, a rövid lappangási idő súlyos fertőzésre, rossz prognózisra utal

Járványügyi teendők:
 jelentendő
 állatorvos egyidejű értesítése
 labor: 6. naptól serologia
 fertőzőforrás kutatása: fertőzött állat/állomány
 terjesztőközeg felderítése

Megelőzés:
 rágcsálóirtás
 védőruházat viselése
 kutyával szoros kontaktus kerülése
 pocsolyában mezítláb járás kerülése
70. Brucellosis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi
teendők, megelőzés)

Kórokozó neve:
 Brucella genus

Fertőzés forrása:

 fertőzött állatok vetélés
Terjedési mód:
 indirekt módon:
o fertőzött tejjel o
vérrel, vizelettel
o foetussal, placentával
o bőrön, conjuctiván, oropharingealis úton
 állattenyésztők
 állatorvosok
 laboratóriumi dolgozók

Lappangási idő:
 5-21 nap

Tünetek:
 alattomosan kezdődik
  ismétlődő lázmenet 4-5 hónapig
 kezdetben influenzaszerű
 lép-máj duzzanat
 láz
 izzadás
 szervi manifesztációk:
o máj: granulomás hepatitis
o tüdő: pleuropneumonia o
here: orchitis
o mellékhere: epididimitis
o szív: myocarditis
o KIR: serosus meningitis

Járványügyi teendők:
 valószínű, megerősített esetek jelentendők
 állatorvos egyidejű értesítése
 elkülönítés nem szükséges
 acut szakaszban kórházi elhelyezés
 fertőtlenítés nem szükséges
  laborvizsgálat kötelező: 5-10 ml vér, csontvelő
 fertőzőforrás kutatása
  kontaktok szűrése és járványügyi megfigyelése
 fertőzőforrás, terjesztőközeg kutatása, az eredményről a NÉBIH és az eü. szolgáltató
(vér, anyatejgyüjtő, transzplantáció) értesítése
Megelőzés:
 állatállomány brucellamentesítése
 aspecifikus:
o tej pasztőrizálása
o állateü.-i és munkavédelmi higiénés rendszabályok betartása
 specifikus: Kínában és Oroszországban élő, attenuált vakcina van
71. Tularaemia (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)

Gyakoriság:
 május-júliusban az előfordulása nő
 Magyarországon endémiás
 magyarországi gócpontok: Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Győr-Moson Sopron, Heves és Jász-
Nagykun-Szolnok megyében

Kórokozó neve:
 Francisella tularensis ssp. holarctica

Fertőzés forrása:
 fertőzött ember
 házi- és vadon élő állatok, pl. mezei nyúl, birka
 rezervoár: nyúlajkúak, rágcsálók
 vektor: ektoparaziták, pl kullancs

Terjedés:
 direkt:
o érintkezés a fertőzött állat szőrével, bőrével
o fertőzött állat harapása
 indirekt:
o vektor által
o fertőzött víz, talaj, növényi részek
o pulmonalis forma (Svédország)

Rizikócsoportok:
 erdészek
 vadászok
 vadfeldolgozók
 mezőgazdasági munkások
 laboratóriumi dolgozók

Lappangási idő:
 3-8 nap
 ciklicitás: 3-5 év

Jellegzetes tünetek:
 függ:
o a behatolás helyétől
o a kórokozószámtól
o a virulenciától
 80%: ulcero-glandularis, vagy glandularis (nyirokcsomó duzzanat)
 1-2%: oro-/oculo-glandularis vagy intestinalis/typhoid vagy anginás-pneumoniás vagy septicus
 20% bőrtünetek-maculopapulosus exanthemák, erythema nodosum

Járványügyi teendők:
 jelentendő
 az állatorvosnak is jelenteni kell
 elkülönítés nem szükséges
 folyamatos fertőtlenítés klórtartalmú fertőtlenítőszerrel
 közösen exponáltak megfigyelése és kezelése
  laborvizsgálat kötelező: 5ml vér
 fertőzőforrás kutatása
 terjesztő közeg felderítése

Megelőzés:
 vad rágcsálók irtása
 védőruházat
 postexpozíciós kemoprofilaxis
72. Anthrax (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők,
megelőzés)

Gyakoriság:
 2001 óta nem észlelték Magyarországon

Kórokozó neve:
 Bacillus anthracis

Kórokozó forrása:
 beteg növényevő állatok

Terjedési mód:
 direkt módon:
o fertőzött állat fejése, érintkezés a húsával, csontjával, szőrével
o belégzés a szörméről, gyapjúból
o enteralis úton: a fertőzött állat elfogyasztása útján
 indirekt módon: szúrólegyek által

Rizikócsoportok:
 dögtelep dolgozói
 fertőző dögkutak mellett élők
 fertőzött állattal dolgozók

Lappangási idő:
 1-7 nap, ált 2 nap

Jellegzetes tünetek:
 bőranthrax (95%)
o sérülési hely viszketése
o fájdalmatlan göb
o véres hólyag (pustula maligna)
o az elváltozás közepe vérzik: pokolvar, karbunkulus, ödémás szél
 tüdőanthrax:
o bronchitis
o 3-5 nap múlva pneumonia, véres köpet
 bélanthrax:
o heves hányás (2-3 nap)
o véres hasmenés
o hasi fájdalom
o splenomegalia

Letalitás:
 bőranthrax: 20%
 tüdő- és bélanthrax: 100%

Járványügyi teendők:
 sürgősséggel jelentendő
 állategészségügy értesítése
 kórházi elkülönítés
 kötelező labor:
o diagnosztikus és felszabadító
o váladék, köpet, széklet
o septikus szakaszban: haemokultura
 megfigyelés: 7 ill. 60 nap
  postexpozíciós kemoprofilaxis
 bőr és bélanthrax esetén: folyamatos+záró fertőtlenítés: autokláv, 10%-os klórmésztej
 fertőzőforrás kutatása
 terjesztő közeg felderítése

Megelőzés:
 aspecifikus: állat- és munkaegészségügyi higiénés rendszabályok betartása
73. Toxoplasmosis (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi
teendők, megelőzés)

Gyakoriság:
 gyakran tünetmentes, így a bejelentett esetek alig érik el a 100 eset/évet

Kórokozó neve:
 Toxoplasma gondii (TERATOGÉN!!!)

Fertőzés forrása:
  fertőzött vadon élő rágcsálók és madarak parazitája
 háziállatok

Terjedési mód:
 vertikálisan:
o diaplacentáris
 akvirált:
o oralisan:
  
nem kellően mosott zöldségek
  
nem kellően átsütött állati hús
 
tojás
o bőrsérüléseken át:
 
kontakt úton: kórokozó-hordozó ember és állat váladékai (nyál, hüvelyváladék, vizelet, vér)
o intranasalisan
o intraconjuctivalisan

Rizikócsoportok:
 húsipari munkások
 terhesség

Lappangási idő:
 2-3 hét

Jellegzetes tünetek:
  nyirokcsomó duzzanat
 meningoencephalitis
 chorioretinitis
 szívizom- és vázizom elváltozások
  magzati toxoplasmosis: abortus vagy halvaszületés
 connatalis toxoplasmosis: újszülöttkori KIR-i és egyéb szervi tünetekkel születés
 o chorioretinitis
o maculalaesio
o agyi calificatio
o hydrocephalus
 o microcephalia
 o encephalomyelitis
 szerzett toxoplasmosis
o tünetmentes/latens
o acut malignus:

 magas láz

 myalgia

 pneumonia

myocarditis
 o benignus (oligosymptomas):

 a tünetek függenek a megtelepedési helytől

 lymphadenitis

 uveitis

hepato- és splenomegalia

Járványügyi teendők:
 a megerősített esetek jelentendők: veleszületett toxoplasmosis is, illetve KIR szövődmény esetén
 „encephalitis infectiosa”-ként
 elkülönítés nem kell, de nem érintkezhet terhessel, csecsemővel, újszülöttel
 labor nem kötelező (lehet vér)
 fertőtlenítés nem szükséges

Megelőzés:
 állateü-i és élelmiszerhigiénés rendszabályok betartása
74. Nyugat-nílusi láz (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi
teendők, megelőzés)
Gyakoriság:
 15-20 eset/év

Kórokozó neve:
 Nyugat-nílusi láz varus-WNV (arbovirus)

Fertőzés forrása:
  elsődleges gazdák: vadon élő madarak
 akcidentális gazdák: emlősök, ember

Terjedési mód:
 szúnyogcsípéssel:
o csípőszúnyog fajok
o madár-ember
o kül. kullancsok, óvantagfajok
o ember
o emlősökre
 fertőzött emberről fogékony személyre:
o transzplacentárisan
o anyatejj
el o vérrel
o szövet- és szervtranszplantáció által

Lappangási idő:
 >2-14 nap

Jellegzetes tünetek:
 80% tünetmentes, vagy influenzaszerű, vagy rubeoliform/morbilliform kiütések
 20% tünetes: súlyos neuroinvazív megbetegedés
o láz
o fejfájás
o izom- és ízületi fájdalom
o nauea
o vomitus
o diarrhoe
o köhögés
o torokfájás
o photophobia
o conjuctivitis
o arcpirulás
o nyirokcsomó duzzanat 6 napig, majd hirtelen oldódik
 gyermekek:
o kétfázisú lázmenet
o generalizált nyirokcsomó duzzanat
o maculo-papulosus, roseola-szerű kiütések a törzsön és a végtagon
 idősebbek:
o a betegség 2. periódusában meningoencephalitis

Letalitás:
 4-14% neuroinvazív esetben
Járványügyi teendők:
 etiológiai dg alapján
 jelentés: „encephalitis infectiosa” v. „meningitis serosa” v. nyugat-nílusi láz
 verifikált esetben értesítendők:
o feltételezett expozíció helye szerinti állatorvos
o vér-, szövet-, szervdonáció esetén az eü. szolgáltató
 elkülönítés és fertőtlenítés nem szükséges
 labor:
o kötelező, 4-5 ml natív vér
o KIR-tünet esetén 1-2 ml liquor minta
o kétes eredmény esetén 10-14 nap múlva ismételt vérminta + korábbi oltottsági status/flavivirus
fertőzöttség anamnesis adatok at OEK Virális Zoonosisok Nemzeti Referencia Laborba
 a beteg részéről:
o klinikai gyógyulást követő 28 napig ki kell zárni a vér-, szövet- és szervdonációból
o terhes nők: számolni kell a transzplacentáris fertőzés lehetőségével
o szoptatás felfüggesztése a viraemiás időszakban
 a beteg környezetében:
o gazdaszervezet kutatás: elhullot madár, KIR tünetes ló
o WNV beteg környezetében lakó, tartózkodó személyek 28 napig nem lehetnek donorok
Megelőzés:
 szúnyogcsípés megelőzése ( lakossági tájékoztatás)
75. Lyssa (kórokozó neve, lappangási idő, terjedési mód, járványügyi teendők, megelőzés)
Gyakoriság:
 sporadikus
 fertőzés-gyanús esetek ezres nagyságrendben fordulnak elő

Kórokozó neve:
 Rhabdoviridae család, Lyssavirus genus

Fertőzés forrása:
 urbanus: pl kutya, patkány
 sylvaticus: pl róka, hiéna
 vérszívó denevérek (tünetmentes vírushordozás is előfordul)

Terjedési mód:
 húsevők marása, harapása, nyállal történő ürítés: a kutya 3-7, a róka 1-2 nappal a klinikai tünetek
megjelenése előtt már fertőz, ezért 2 hét megfigyelési idő kell
 peroralis, egyéb váladékokkal történő fertőzés ritka
 aerogén úton: barlangban (denevérek), laboratóriumban

Lappangási idő:
 10 nap – 1 év, általában 2-8 hét

Jellegzetes tünetek:
 klinikai tünetek: betegség lefolyása szerint:
o dühöngő
o csendes
o paralyticus
 sine morbo, tünetmentes formák:
o vírusürítés: klinikai tünetek és VN ellenanyag nincs, igazolt vírus jelenlét mellett-1 letális
humán eset egészségesnek látszó kutya harapása után
o intermittáló vírusürítés: 3 kutya: klinikai tünet nincs, VN ellenanyagok mellett. Etiópia: 3
humán veszettség eset egészségesnek látszó kutya harapások után
o szerokonverzió: klinikai tünetek és vírus nincs
 nem letális rabies esetek:
o kutyák és más állatfajok
o vadon élő és laboratóriumi állatok
o rágcsálók
o vadon élő húsevők
o madarak
 kórjelzés:
o tünetek
o agyvelő: kórszövettan, IF vizsgálat
o ellenanyagok kimutatása: VN próba, ELISA
o kísérleti állatoltás: a gyanús állat agyvelő szuszpenzióját oltják szopós egérbe, ha IF negatív és
embert harapott
 tünetek állatokban:
o kutya: dühöngő/csendes
o macska: dühöngő lesz, támad
o vadon élő állatok: félelem, óvatosság elvesztése, fokozott ingerlékenység, állkapocs,
szemmozgató izmok bénulása, hydrophobia
o denevér: fénykerülés hiánya, visít, dezorientált
 tünetek emberekben:
o fejfájás
o rosszullét
o fájdalom a marás helyén
 o nyáladzás
o nyugtalanság
o görcsök
o dühöngési rohamok
o bénulás
o a klinikai tünetek megjelenése biztosan halállal végződik

Járványügyi teendők:
 a gyanús, valószínűsíthető és megerősített esetek is sürgősséggel jelentendők
 az állatorvost is értesíteni kell
 elkülönítés (a fővárosi Szt. László Kórház Fertőző Osztályán)
 labor kötelező: IF, cornea kaparék
 folyamatos fertőtlenítés virucid szerekkel
 fertőzőforrás felkutatása, terjesztő közeg felderítése
 specifikus védelem:
o preexpozíciós: munkakör, utazás
o postexpozíciós profilaxis: aktív és passzív immunizálás

Megelőzés:
 állateü. intézkedések:
o kóbor állatok befogása, elhullott állatok teteme érintésének kerülése
o kutyák profilaktikus védőoltása (1 év)
o macskák oltása javasolt
o embert mart húsevők 14 napos megfigyelése
o rókák peroralis vakcinázása
76. Lyssa gyanús sérülés megítélése, járványügyi teendők lyssa gyanú esetén

Gyanús sérülés megítélése:

 klinikai tünetek: betegség lefolyása szerint:
 o dühöngő
o csendes
 o paralyticus
 sine morbo, tünetmentes formák:
o vírusürítés: klinikai tünetek és VN ellenanyag nincs, igazolt vírus jelenlét mellett-1 letális
humán eset egészségesnek látszó kutya harapása után
o intermittáló vírusürítés: 3 kutya: klinikai tünet nincs, VN ellenanyagok mellett. Etiópia: 3
humán veszettség eset egészségesnek látszó kutya harapások után
o szerokonverzió: klinikai tünetek és vírus nincs
 kórjelzés:
o tünetek
o agyvelő: kórszövettan, IF vizsgálat
o ellenanyagok kimutatása: VN próba, ELISA
o kísérleti állatoltás: a gyanús állat agyvelő szuszpenzióját oltják szopós egérbe, ha IF negatív
és embert harapott

Járványügyi teendők:
 a gyanús, valószínűsíthető és megerősített esetek is sürgősséggel jelentendők
 az állatorvost is értesíteni kell
 elkülönítés (a fővárosi Szt. László Kórház Fertőző Osztályán)
 labor kötelező: IF, cornea kaparék
 folyamatos fertőtlenítés virucid szerekkel
 fertőzőforrás felkutatása, terjesztő közeg felderítése
 specifikus védelem:
o preexpozíciós: munkakör, utazás
o postexpozíciós profilaxis: aktív és passzív immunizálás

Lyssa elleni oltás megkezdése indokolt:

 igazoltam veszett állattal való kontaktust követően
 veszettségre gyanús állattal való kontaktust, karmolást, vagy bőrsérülést követően
 nem megfigyelhető háziállattal való kontaktust, harapást, karmolást követően
 egészséges állat a megfigyelési idő alatt veszettségre gyanússá válik, elkóborol, elpusztul, kiirtják
 inokulált állati csalétekkel történő érintkezés sérült bőrrel/nyálkahártyával, friss seb esetén
 veszett állat tejének- az állat megbetegedés előtti 5. naptól kezdődően – nyersen, higitatlanul,
fogyasztása és feltételezhető sérült nyh. esetén

Lyssa elleni oltás megkezdése nem indokolt:

 expozíciót okozó kutya, macska egészséges és 14 napig megfigyelhető
 az expozíciót okozó állat tenyésztési és tartási körülményei kizárják az állat veszettség fertőzöttségét
 az állattal való kontaktus nem jár sérüléssel, benyálazással, vagy a kontaktus indirekt történt
 veszett tehén hőkezelt, vagy higított/más élelmiszerrel elegyített tejének fogyasztása

Veszettség elleni preexpozíciós oltási sor:

 alapimmunizálás: 0.,7.,21.,vagy 28. nap
 booster: 1 év múlva, majd 5 évenként
Veszettség gyanús sérülés post-expozíciós oltási sora:
 alapimmunizálás, ha több mint 5 éve oltott: 0., 7., 21. napon oltás
 fokozott fertőzés veszély, immunszupprimált állapot: 0., 3., 7., 14., 28. napon oltás
 <5 éve oltott: 0. és 3. napon oltás
77. Szubakut (fertőző) spongiform encephalopathiák (kórokozó neve, lappangási idő,
terjedési mód, járványügyi teendők, megelőzés)
Prion okozta humán megbetegedések:
 kuru
 Creuzfeldt-Jakob syndroma-CJS(a továbbiakban ezt részletezzük)
 Gerstmann-Sträussler-Scheinker syndroma-GSS
 fatális familiáris insomnia-FFI
 új variáns-vCJS

Kórokozó:
 CJB kóros prion

Előfordulási formái, gyakoriság:

 sporadikus esetek: 85-90%
 örökletes familiáris, AD: 10-15%
 szerzett: nosocomialis, alimentaris

A fertőzés forrása:
 beteg vagy tünetmentes kóros priont hordozó ember/állat

Lappangási idő:
 15 hó-30 év

Jellegzetes tünetek:
 kezdeti fázis:
o atípusos tünetek: megváltozott viselkedés, bizonytalan járás
 tünetes fázis:
o típusos, gyorsan progrediáló tünetek
o szellemi leépülés
o kisagyi mozgásinkordináció
o hangképzési zavar
o akaratlan izom- és végtagmozgások
o vakságig fokozódó látászavar
o epilepsziás rohamok
o légzési elégtelenség

Letalitás:
 100%, a tünetek kialakulását követő egy éven belül

Terjedési mód:
 85-90% sporadikus
 10-15% örökletes
 szerzett: alimentaris, parenteralis
 <1% nosocomialis:
o fertőzött szövet/szerv transzplantációval
o idegsebészeti eszközzel
o agyalapi mirigyből kivont növekedési hormon adása
o vér
 a szövetek fertőzőképessége: agy, GV, cornea > liquor, nyirokszervek, vese, máj, tüdő, placenta

Járványügyi teendők:
 gyanús, valószínűsíthető és megerősített eset is jelentendő
 mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat szükséges
 felszabadító vizsgálat szükséges
 elkülönítés nem szükséges
 a biztos diagnózis céljából post mortem kórbonctani és kórszövettani vizsgálat elvégzése kötelező-
fokozottan veszélyes kategóriájú boncolás
 élő szervezetből a kóros prion jelenléte nem igazolható, vCJB esetén liquor és tonsilla biopsziás
anyagból verifikálható