NÉPEGÉSZSÉGTAN

Vizsga gyakorlati kérdések

 SZTE ÁOK NÉPEGÉSZSÉGTANI INTÉZET 2015/2016. tanév I. félév

MEGELŐZŐ ORVOSTAN ÉS NÉPEGÉSZSÉGTAN VIZSGA GYAKORLATI KÉRDÉSEK IV. ÉVES ORVOSTANHALLGATÓKNAK

„A”
(2 pont)

1. Élveszületési arányszám (képlet), hazai 2013-es értéke

Élveszületési arányszám (É)=

Hazai 2013-as értéke: É= 9,1 ‰ (ezrelék)

2. Halálozási arányszám (képlet), hazai 2013-es értéke

Halálozási arányszám (H)=

Hazai 2013-as értéke: H= 13,0 ‰

3. Természetes szaporodási/fogyási arányszám (képlet), hazai 2013-es értéke

Természetes szaporodás/fogyás (T)=

Hazai 2013-as értéke: T= 3,9 ‰

4. Korspecifikus halálozási arányszám (képlet)

KH=

5. Halálok-specifikus halálozási arányszám (képlet)

HKH=

6. Általános termékenységi arányszám (képlet)

Általános termékenységi arányszám (ÁT)=

7. Korspecifikus termékenységi arányszám (képlet)

Korspecifikus termékenységi asz (Ti)=

1
8. Csecsemőhalálozási arányszám (képlet), hazai 2013-es értéke

CSH=

Hazai 2013-as értéke: CSH= 5,1 ‰

9. Perinatális halálozási arányszám (képlet)

PHA=

10. Anyai halálozási arányszám (képlet)

AHA=

11. Incidencia-arányszám (képlet)

Incidencia (I) =

12. Prevalencia-arányszám (képlet)

Prevalencia (P) =

13. Letalitás meghatározása (képlet)

14. Teljes termékenységi arányszám fogalma

Az adott évnek megfelelő születési gyakoriság mellet egy (száz) nő élete folyamán hány gyermeknek adna
életet.
Azon élveszületett gyermekek átlagos száma, akiket egy nő élete során világra hozhatna, ha a termékeny
évei az adott év korspecifikus termékenységi arányszámainak megfelelően telnének

15. Nyers (bruttó) reprodukciós együttható fogalma

Az adott évnek megfelelő születési gyakoriság mellett egy nő élete folyamán hány leánygyermeknek adna
életet.

16. Tiszta (nettó) reprodukciós együttható fogalma, értelmezése

Az 1 főre jutó leánygyermekek közül hányan jutnának el a szülőképes korba, ugyanazon év halandósága
mellett.
Értelmezése:
NRE > 1 – a népesség szaporodása
NRE = 1 – a népesség stagnálása

2
NRE < 1 – a népesség fogyása

17. Születéskor várható átlagos élettartam fogalma, hazai 2013-es értéke (férfi/nő)

Az élveszületések halálozási életkorának átlaga az egy évnél fiatalabbak elhalálozását nem számítva.

Azon évek átlagos száma, amelyet egy meghatározott életkorú egyén várhatóan még megélhetne, az adott évi
korspecifikus halálozási arányszámok jövőbeni változatlan érvényesülése esetén

2013-ban:
 férfi -72,01 év
 nő -78,32 év

18. Magzati veszteség fogalma, összetevői

A méhen belül történő magzati halálozások és a terhességmegszakítások összessége.

A magzati halálozások fajtái:
korai: < 22. hét
középidős: 22-24. hét
késői: > 24. hét

19. Elkerülhető halálozás fogalma, példák

Azon halálozások, melyeknek - meghatározott életkorokban, időben történő és megfelelő orvosi,

(nép)egészségügyi beavatkozások alkalmazásával és igénybevételével - bekövetkezése alapvetően elkerülhető.

Pl. tbc, tüdőgyulladás, Hodgkin kór, DM, vakbélgyulladás, hasűri sérv, epekő, epehólyag gyulladás, heveny
légúti betegségek, méhnyakrák, méhtestrák, krónikus rheumás szívbetegség, magas vérnyomás, agyérrendszeri
betegségek…

20. Relatív kockázat meghatározása, az eredmény értelmezése

Relatív kockázat (RK) =

Az exponáltak és nem exponáltak körében meghatározott incidencia mutatók hányadosa.

Kifejezi, hogy hányszor nagyobb az incidencia a rizikófaktoroknak kitett populáció körében, mint az attól
mentesben.

Ha RK=1,0, akkor NINCS kapcsolat a megbetegedés és a feltételezett kockázati tényező között.

21. Járulékos kockázat meghatározása, az eredmény értelmezése

Járulékos kockázat (JK)=

A kockázati tényezőnek kitettek többlet kockázata a nem exponáltakkal szemben.

22. Járulékos kockázati hányad meghatározása, az eredmény értelmezése

3
Járulékos kockázati hányad (JKH) = %

Milyen arányban csökkenne a vizsgált betegség incidenciája az exponáltak körében, ha az expozíció

megszűnne.
23. Esélyhányados meghatározása, az eredmény értelmezése

⁄
Esélyhányados (odds ratio)=
⁄

Eset kontroll vizsgálatban a betegség és a kockázati tényező közötti kapcsolat meghatározása indirekt módon.

Ha az odds ratio= 1,0, a betegség és a kockázati tényező közt nincs kapcsolat.

24. Szűrővizsgálatok szenzitivitásának definíciója, képlete

szenzitivitás (érzékenység)= %

A szenzitivitás a pozitív eredmény feltételes

valószínűsége arra vonatkoztatva, hogy a betegség
fennáll.

25. Szűrővizsgálatok specificitásának definíciója, képlete

specificitás (fajlagossá)= %

Annak a valószínűsége, hogy a diagnosztikus teszt értéke negatív lesz egy olyan páciensen, akiben nem áll
fenn a vizsgált betegség. A specificitás tehát azt jellemzi, hogy a teszt milyen megbízhatóan azonosítja
azokat, akikben nem kóros a vizsgált paraméter

26. Szűrővizsgálatok pozitív prediktív értékének definíciója, képlete

prediktív érték(+)= %

Egy pozitív teszteredmény megbízhatósága, tehát annak a valószínűsége, hogy egy pozitív eredmény
esetében a betegség valóban fennáll.

27. Szűrővizsgálatok negatív prediktív értékének definíciója, képlete

prediktív érték(-)= %

Egy negatív teszteredmény megbízhatósága, tehát annak a valószínűsége, hogy egy negatív eredmény
esetében a betegség nem áll fenn.

28. Az egészségdeterminánsok főbb kategóriái

Fizikai környezet:  mesterséges környezet

 természetes környezet
4
  egészségügyi ellátás  tanult készségek
 szabadidős tevékenység  genetikai és biológiai
Társadalmi környezet:  családi és baráti sajátosságok
 szociális környezet környezet  lelki egyensúly
 munkahelyi környezet Egyéni sajátosságok  magatartási jellem
 neveltetés  értékrendek
„B”
(3 pont)

1. Kohorsz vizsgálat jellemzői, előnyei, hátrányai

Kohorsz vizsgálat: prospektív vizsgálat

Az etiológiai vizsgálatok azon típusa, ahol a vizsgálat kezdetén a kiválasztott populációt a
vizsgálat szempontjából releváns expozíciónak kitett és ki nem tett személyek csoportjára
osztják. A két csoportban összehasonlítják a követési idő során fellépő megbetegedések
gyakoriságát, és ebből következtetnek az expozíció és a betegség között fennálló kapcsolat
erősségére.

Előnyei:
 a csoportokba sorolás akkor történik, amikor a populáció egyedei mentesek a
betegségtől
 az incidencia mérhető
 a relatív kockázat kiszámolható

Hátrányai:
 költséges
 hosszú követési idő
 nagy a lemorzsolódás veszélye

2. Eset-kontroll vizsgálat jellemzői, előnyei, hátrányai

Eset-kontroll vizsgálat: retrospektív vizsgálat

Olyan etiológiai vizsgálat, ahol a vizsgálatba a kiválasztott betegségben szenvedő embereket
vonnak be (eset csoport), majd olyan, a betegségtől mentes személyeket választanak melléjük,
akik reprezentálják azt a populációt, ahonnan az esetek származnak (kontroll csoport). Mindkét
csoportban felmérik a vizsgálni kívánt expozíció gyakoriságát, és ebből következtetnek az
expozíció és a betegség között fennálló kapcsolat erősségére.

Előnyei:
 kedvező költség- és időigény
 több kockázati tényező párhuzamos vizsgálata
 ritka betegségek vizsgálata
 mérhető vele az esélyhányados (odds ratio)

Hátrányai:
 csoportokba sorolás nehézséges
 szelektív emlékekből származó torzítás

3. Populációs szintű (szervezett) szűrővizsgálatok WHO kritériumai

5
  A szűrni kívánt betegség fontos egészségi probléma
 Rendelkezésre áll hatékony terápia
 A további diagnózishoz és kezeléshez szükséges módszerek elérhetőek
 A szűrni kívánt betegségnek van látens vagy korai aszimptomatikus szakasza
 Rendelkezésre áll hatékony szűrőmódszer
 A szűrőrendszer a lakosság, kiváltképpen a magas kockázatú csoportok számára
elfogadható
 A szűrni kívánt betegség kórlefolyása ismert
 Létezik egy általános protokoll a további kezelésre, obszervációra
 A szűrés költségei elfogadhatóak
 Korai diagnózis és kezelés a prognózist javítja

4. A daganatos betegségek életmóddal összefüggő kockázati tényezői, az

egyes tényezők rövid jellemzése

A daganatos megbetegedések kb. 30%-a magatartási és táplálkozási kockázatnak tudható be.

Táplálkozás:
 túlzott vörös húsfogyasztás: vastagbél, rectum, emlő
 feldolgozott húsok: vastagbél, rectum
 pácolt és tartósított ételek: gyomor
 sült húsok: emlő
 zöldségfélék, gyümölcsfélék, élelmi rostok, vitaminok (C, E, A, folsav) valószínűleg vagy
lehetségesen csökkentik egyes tumorok kialakulásának esélyét

Alkohol: potencírozza a dohányzás ártalmait

 emlő
 nyelőcső, száj, garat daganatok
 máj (hepatocelluláris cc.)
 tüdő (lehetséges)
 hasnyálmirigy

Élelmiszer kontaminációk:
 penészgomba: aflatoxin  máj, ochratoxin  vese
 ivóvíz szennyezettség: klórozott bifenilek, trihalometánok, hormonok
 konyhatechnika: erős sütés, grillezés, forró zsiradékok, konzerválás, füstölés, pácolás
(nitrozovegyületek, polyaromás szénhidrohének - PAH)

Dohányzás: tüdő, pancreas, húgyhólyag tumorok

Szexuális tényezők:
 nulliparák vs multiparák
 korai menarche
 késői menopausa
 szoptatás: gyermekek száma, időtartam (a szoptatás jótékony hatású az emlőrák
megelőzését tekintve)
 szexuális magatartás (fertőzések)

6
5. Biológiai daganatkeltők és a daganat (jellemző) lokalizációja

HPV – cervix cc., laphámrák

HSV-2 – cervix cc.
EBV - Burkitt-ly, nasopharyngealis cc.
HBV, HCV - hepatocellularis cc.
HTLV-1 - T-sejtes leukaemia
HTLV-2 - hairy cell leukaemia (hajas sejtes leukaemia)
HTLV-3 - bőr T-sejtes lymphomája
HIV-1 - Kaposi sarcoma, non-Hodgkin lymphoma
HSV-6 - oralis laphámcc.
HSV-8 - Kaposi sarcoma

H. pylori - gyomor cc.

ETBF - colon cc.

Schistosoma hematobium - hólyag cc.

Schistosom japonicum (2B) - colon cc., máj cc.

6. Kémiai daganatkeltők és a daganat (jellemző) lokalizációja

Környezetszennyezés

Gyógyszerek:
Láz- és fájdalomcsillapítók:
 fenacetin – vesemedence
Alkiláló szerek:
 cyclophosphamid – hólyag, leukaemia
Immunszupresív szerek:
 azatiopron – nono-Hodgkin lymphoma, bőr
Ösztrogén tartalmú szerek:
 dietilstilbösztrol terhesség alatt – emlő, endometrium
 dietilstilböstrol in utero – vagina, cervix, testis
 ösztrogén-progeszteron th. menopauza utána – emlő, endometrium
 ösztrogén-progeszteron orális kontraceptívumként – emlő, cervix, máj
Tamoxifen – endometrium

Foglalkozási ártalom:
Aromás aminok – húgyhólyag
Arzén – tüdő, bőr, máj
Azbeszt – tüdő, pleura, peritoneum
Benzol – leukaemia
Etilénoxid – leukaemia, gyomor
Kadmium – prostata
Krómvegyületek – tüdő
Nikkelvegyületek – tüdő, sinusok
Polyaromás szénhidrogének (PAH) – tüdő, bőr
Vinil-klorid – hemangiosarcoma, tüdő, vérképzés

7
7. A daganatok primer prevenciója (Európai Rákellenes Kódex)

Daganatok primer prevenciója= daganatkeltők kiküszöbölése

Ezt az Európai Rákellenes kódex gyűjti össze 12 pontban:

1. dohányzás mellőzése
2. otthon, munkahely dohányzásmentessé tétele
3. elhízás megelőzése
4. rendszeres, napi mozgás, minél kevesebb ülés
5. egészséges táplálkozás
6. alkoholos italok mértékletes fogyasztása vagy elhagyása
7. túlzott napozás, szolárium kerülése, napvédő szerek használata
8. munkahelyi szabályok betartása, munkahelyi rákkeltő anyagok ismerete
9. szellőztetés a radon sugárzás csökkentése érdekében
10. nőknél szoptatás; hormonpótlás mellőzése
11. 12. életévet betöltött leánygyermek HPV elleni oltása
12. szűrőprogramokon való részvétel: emlő- méhnyak- és vastagbélszűrés

8
8. A daganatok szekunder prevenciója, a populációs szűrőprogramok hazai
„rendje” (célcsoport, gyakoriság)

Mammográfia

 45-65 éves nők, 2 évente , 2002 januárjától, centrumokban

Méhnyakszűrés (citológia)

 25-65 éves nők, 3 évente (1. negatív eredmény), 2003 szeptembertől

• Lehetőségek:
 Citológia  65-70 % szenzitivitás, 70 % specificitás
 Kolposzkópia  40 % szenz., 60 % spec.
 Citológia + kolposzkópia  89 % szenz., 80 % spec.
 HPV-DNS meghatározás  89-98 % szenzitivitás!
 Citológia + HPV-DNS meghatározás  90-100 % szenzitivitás !!

Vastagbélszűrés:

• Kétlépcsős szűrési stratégiák

o A székletben lévő okkult vér meghatározása (fecal occult blood test: FOBT);
pozitivitás esetén flexibilis sigmoidoscopia és/vagy colonoscopia (2009. évi
mintaprogram)
o A széklet DNS-vizsgálata; pozitív esetben flexibilis sigmoidoscopia és/vagy
colonoscopia
• Egylépcsős stratégia (Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium ajánlása)
o Az első lépésben megtörténik a sigmoidoscopia vagy a teljes colonoscopia, mely
szükség szerint terápiás, endoszkópos polypectomiával is jár.

Prosztataszűrés:

Probléma: radikális beavatkozás hatásossága vitatott, sok a fel nem ismert eset

• Módszerek
o PSA (legvitatottabb):
 hatásosság nem bizonyított: sok bizonyítottan rákos esetnél alacsony
o RDV
 hatásosság nem bizonyított; PSA-val kombináltan
o Rectalis UH
 ARANYSTANDARD! PSA és RDV után, kiegészítőként

9
9. A keringési rendszer betegségeinek életmóddal összefüggő kockázati
tényezői, az egyes tényezők rövid jellemzése

Dohányzás
 HDL ↓
 coronaria betegségek 10 évvel korábban jelentkeznek
 napi <10 szál cigaretta növeli az AMI kockázatát
 a kockázatot befolyásolja:
o nem
o dohányzás elkezdésének időpontja
o cigarettafüst inhalációjának mélysége
o dohányzás időtartama és napi cigarettaszám (csomag/év)

Egészségtelen étrend
 alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás
 túlzott telített zsírsav bevitel
 túlzott só bevitel
 kevés telítetlen zsírsav bevitel

Túlzott alkoholfogyasztás
 emeli a vérnyomást
 bizonyos mértékű vörösborfogyasztás kardioprotektív (polyfenolok)
 kevesebb, mint 24 gramm alkohol protektív

Mozgásszegény életmód

10. A keringési rendszer betegségeinek elsődleges megelőzése – egészséges

táplálkozás

CV betegségek primer prevenciója:

Dohányzás
 dohányzás elleni küzdelem
 dohányzásra való rászokás megelőzése
 dohányzásról való leszokás
 másodlagos dohányfüst expozíció kerülése

Táplálkozás és étrendmódosítás:
 zsiradékfogyasztás és telített zsírsavak csökkentése
 telítetlen zsírsavak növelése
 friss gyümölcs és zöldség
 kalóriabevitel csökkentése
 só bevitel csökkentése
 alkoholfogyasztás csökkentése

Testmozgás
 naponta 30 perc aerob terhelés

10
11. A kardiovaszkuláris halálozás kockázatának becslése a SCORE rendszer
alapján, a módszer jellemzői, előnyei

Systemic Coronary Risk Evaluation

A SCORE rendszer a cardiovascularis megbetegedések relatív kockázatának becslésére
használatos táblázat.
A 10 éven belüli fatális kardiovaszkuláris események bekövetkezésének százalékos kockázatát
számítja.
Besorolás szempontjai:
 nem
 életkor,
 SYS vérnyomás
 vér koleszterinszint
 dohányzás

 könnyen használható, intuitív eszköz

 figyelembe veszi a cardiovascularis megbetegedések multifaktoriális eredetét
 nem csak a coronariabetegségeket elemzi, hanem minden cardiovascularis betegséget
 flexibilis: ha az egyik faktornál ideális állapot nem érhető el, másik faktor változtatásával
ugyanaz a hatás elérhető
 a veszélyeztetettség időbeli becslésére valósabb eredményt ad
 klinikusok számára univerzálisan alkalmazható („közös nyelv”)
 megmutatja a rizikó időbeli növekedését
 a SCORE-hoz kapcsolódó „új relatív rizikótábla” rámutat az alacsony veszélyeztetettségű
fiataloknál a korai rizikó gondozására

 a SCORE a fatális kockázatot számolja

 a teljes CV kockázat (nem fatális + fatális) számolásához a SCORE értéket szorozni kell 3-
mal, nők esetén ez a szorzó 3-nál valamivel nagyobb, mert náluk valószínűbb a fatális CV
történés…

11
 12. A 2-es típusú diabetes mellitus kockázati tényezői; metabolikus szindróma
kritériumrendszere

2DM kockázati tényezői:

befolyásolható: nem befolyásolható:

 túlsúly, elhízás  etnikum
 inaktivitás  2DM családi anamnézisben
 korábban igazolt IGT vagy IFG  életkor
 metabolikus szondróma  nem
 diétás tényzők  GDM
 intrauterin környezet  polycystás ovarium
 gyulladás

Metabolikus szindróma:
 haskörfogat: férfi 94 cm, nő 80cm (IDF szerint)
VAGY
férfi 102cm, nő 88cm (ATP III szerint)
 triglicerid ≥ 1,7mmol/l vagy kezelés
 HDL férfi <1,2 , nő <1,3 mmol/l vagy kezelés
 vérnyomás >130/85 Hgmm vagy kezelés
 glükóz ≥5,6 mmol/l vagy kezelés

13. A 2-es típusú diabetes mellitus elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenciója

Primer prevenció:
 genetikai tanácsadás
 helyes táplálkozás
 fizikai aktivitás
 nem dohányzás
 alkoholfogyasztás mérséklése

Szekunder prevenció:
 rizikócsoportok
 korai felismerés és kezelés
 intenzív életmódváltás: diéta, mozgás
 egyéb rizikófaktorok korrekciója: hypertonia, dohányzás, vér lipidszintje, obesitas, stb…

Tercier prevenció:
 gondozás
 késői szövődmények elkerülése

12
14. Az osteoporosis életmóddal összefüggő kockázati tényezői, az egyes tényezők rövid
jellemzése

Táplálkozás
 csökkent Ca felvétel (felnőtteknél 800-1300 mg/die)
 D-vit hiány (felnőtteknél 15 ug/die,71 év felett 20 ug/die)
 fehérje, foszfor, zsiradék túlzott bevitele

Káros szenvedélyek
 dohányzás, alkohol  csökkent nemi hormon szintézis
 kávé  kalcitonin rezisztenciát okoz

Életmód:
 mozgásszegény
 kevés napozás (D-vit)

15. Az osteoporosis elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenciója

Primer prevenció célja a max csonttömeg elérése 23-25 éves korra (70-80% genetikai+ 20-30% életmódbeli
tényezők)
 helyes táplálkozás:
o Ca:P=1:1 arányú bevitele
o Ca:Mg=2:1 arányú bevitele
o Ca felszívódás növelése  Ca gazdag élelmiszerek
o D-vit bevitel
o fluor, bór, A-, C-, K-vitaminok
 fizikai aktivitás: úszás nem jó  gyaloglás, kocogás, tenisz, torna
 kockázati tényezők kerülése pl. dohányzás

Szekunder prevenció
 veszélyeztetettek szűrése pl. DEXA, csontsűrűség mérés
 gyógyszeres kezelés
 mozgás
 törések és deformitások megelőzése

tercier prevenció
 megfelelő töréskezelés
 rehabilitáció
 beltéri intézkedések pl. elesések prevenciója

16. A rhinitis allergica megelőzési lehetőségei

Célja a tünetek megjelenésének kivédése allergénmentesítéssel.

Pollenallergia esetén lakáson belül:

 porfogók, növények eltávolítása pl. szőnyegek
 háziállatok kerülése
 szintetikus alapanyagú párna

13
  gyakori vizes felmosás
 spray, parfüm, aeroszolok mellőzése

Pollenallergia esetén lakáson kívül:

 pollenjelentés, pollennaptár (ÁNTSZ Aerobiológiai jelentés)
 gépjárműben felhúzott ablakkal utazás
 kritikus időszakokban lakás szellőzésének mérséklése
 gyakori hajmosás

Dohányzás kerülése, stressz kerülése, allergiás keresztreakciók (élelmiszerek) kivédése.

Perenniális rhinitis allergica megelőzése (perenniális: egész évben fennáll)

• rendszeres portalanítás
• szellőztetés
• megfelelő páratartalom (lehetőleg 60% alatt, de ne túl száraz)
• az ágyneműk hetente történő cseréje, magas hőmérsékleten való mosása
• HEPA filteres levegőtisztító
• porszívózás HEPA filterre

17. A COPD kockázati tényezői, megelőzési lehetőségei

Rizikótényezői:
 genetika (α2-AT hiány)
 idős kor
 dohányzás
 légszennyezés (SO2)
 munkahelyi expozíció (porok, kémiai szerek)
 tüdő normális fejlődésének zavara (recidiváló légúti fertőzések, dohányfüst)
 rossz szociális körülmények
 alkoholizmus

Primer prevenció: rizikótényezők csökkentése, eliminálása

Szekunder prevenció: leszokás a dohányzásról
Tercier prevenció:
 farmakoterápia  védőoltások pl influenza, pneumococcus
 oxigénkezelés  rendszeres testmozgás
 dohányzás elhagyása

18. Az asthma kockázati tényezői, elsődleges, másodlagos és harmadlagos

prevenciója

Rizikó tényezők
 genetikai tényezők (+környezeti hatások!)
 a gyermek megbetegedési esélye egyik szülő asztmája esetén 20%, mindkét szülő esetén
60%
 gyermekkori légúti infekciók (?)
 légszennyezés (NO2, ózon)
14
  munkahelyi por, füst
 mikrokörnyezet (lakás)
 élelmiszer-és gyógyszer alkotórészek
 „nyugati típusú életmód”
 pszichés hatások
 meteorológiai változások
 anyatejes táplálás hiánya
 anya dohányzása terhesség alatt, korai gyermekkorban

Primer prevenció:
 egészségnevelés
 várandóság alatti dohányzás mellőzése
 inhalatív allergének csökkentése
 allergénszegény lakás
 anyatejes táplálás 6 hónapig
 hozzátáplálás kerülése 4-6 hónapos korig
 gyermekkori fertőzések prevalenciájának csökkentése
 munkahelyi irritáló anyagok csökkentése

Szekunder prevenció:
 monitorozás fokozott kockázatú csoportokban
 felső légúti fertőzések kezelése
 foglalkozási allergénekkel szembeni szenzibilizálódás után munkakör váltás

Tercier prevenció:
 gondozás pl. megfelelő környezet, foglalkozás választás

19. Krónikus májbetegségek kockázati tényezői, az egyes tényezők rövid

jellemzése

 mértéktelen alkoholfogyasztás - Magyarország: cirrhosishalálozások 80 %-a alkoholos

eredetű
 fertőzés: hepatitis B, C, D vírus
 táplálkozási tényezők: éhezés, fehérjehiány, aflatoxin
 vegyi ártalmak: szerves oldószerek (széntetraklorid, benzol), arzén, halothan,
methotrexat, stb.
 gombamérgek
 autoimmun folyamatok
 genetikai: haemochromatosis, Wilson-kór, α1-antitripszin hiány

15
20. Krónikus májbetegségek elsődleges, másodlagos és harmadlagos
prevenciója

Elsődleges
 alkoholizmus elleni küzdelem
 HBV elleni védőoltás
 helyes táplálkozás
 munkahelyi védelem, kémiai biztonság

Másodlagos
 rendszeres májfunkciós próbák

Harmadlagos : • absztinencia

21. Gyomor- és nyombélfekély kockázati tényezői

Helicobacter pylori fertőzés:

 a lakosság 2/3-a fertőzött

Genetikai fogékonyság (főleg duodenum)

Nem: férfiak > nők (manapság nők körében emelkedik  dohányzás)

Életmód:
 kávé és alkohol
 dohányzás (relatív kockázat (RK)= 2)  cigaretták száma, időtartam
 táplálkozási szokások
 stressz
NSAID

22. Mentális betegségek és viselkedészavarok kockázati tényezői, elsődleges,

másodlagos és harmadlagos prevenciója

 heterogén betegségcsoport
 a világnépesség 25 %-ában jelentkezik
 depresszió, skizofrénia, Alzheimer-kór
 stigmatizáció → diszkrimináció, egészségügyi szolgáltatások korlátozott igénybevétele
 rejtett morbiditás
 betegségteher –morbiditásban jelentkezik (egyén, mikro-és makrokörnyezet,
társadalom)

Kockázati tényezői:
 genetikai fogékonyság
 családi státusz (magányosság)
 szociális helyzet (társadalmi depriváció)
 pszichés trauma (kritikus élethelyzetek)
 fejsérülések -Alzheimer kór
 fertőzések (Streptococcusinfekciók, Borna-vírusfertőzések)

16
  foglalkozási expozíció (ólom, higany; szerves oldószerek, SH2)

Prevenciós lehetőségek

• Primer prevenció (korlátozott)

o munkavédelmi előírások betartása
o mentális egészségfejlesztés
o gyermek- és ifjúságvédelem
• Szekunder prevenció
o szűrőprogramok az iskolások körében (depresszió, alkohol- és droghasználat)
o munkahelyi szűrőprogramok
• Harmadlagos prevenció
o tünetmentesség vagy remisszió elérése tartós, megnyugtató életminőség
elérése

23. Az öngyilkosság kockázati tényezői, prevenciós lehetőségek

Elsődleges rizikófaktorok:
 pszichiátriai betegségek
o depresszió, schizophrenia
 a befejezett öngyilkosságok kb. 60%-át kezeletlen vagy jól kezelt major
depresszió állapotában követik el
 a depressziós betegek 30-50%-nál ismerik fel a kórképeket, de csak 12-
16% kap adekvát terápiát
o csökkent központi idegrendszeri szerotonin aktivitás (öngyilkosokban alacsony
liquor 5-HIAA szint)
 alkohol- és drogabúzus
 korábbi öngyilkossági kísérlet
 suicidum a családban

Másodlagos rizikófaktorok:
 koragyermekkori veszteségek
 izoláció, magányosság
 munkanélküliség, eladósodás
 súlyos, negatív életesemények
 dohányzás

Harmadlagos rizikófaktorok:
 férfiaknál 2-3-szor gyakoribb, mint nőknél
 serdülő/felnőttkor férfiaknál, időskor nőknél
 vulnerábilis periódusok (pl. tavasz, premenstruum)
 médiajelenségek (Werther-effektus)
 foglalkozás (professzionális segítők - eü. dolgozók)

Primer prevenció
 egészségügyi és szociális hozzáférés javítása
 alkohol és drogellenes küzdelem
 lőfegyverhez való hozzájutás kontrollálása
17
  méregrendeletek

Szekunder prevenció
 akut suicid veszély elhárítása (krízisintervenció)
 pszichiátriai betegségek korai felismerése
 akut és hosszútávú adekvát pszichiátriai kezelés
 egészségnevelés

Tercier prevenció
 öngyilkossági kísérleten átesettek utógondozása
 családtagok, környezet bevonásával folyamatos támogatás, követés

18
„C”
(5 pont)

1. A fertőző forrással kapcsolatos járványügyi teendők általánosságban

A fertőző beteggel kapcsolatos teendők

o be-, ki-és átjelentés, nyilvántartás

o laboratóriumi vizsgálatok (diagnosztikai, ellenőrző, felszabadító, szűrő)
o járványügyi elkülönítés (kijelölt fertőző osztályon, otthon)
o fertőző beteg szállítás (alkalmas járművel)
o fertőtlenítés (megelőző, folyamatos (F), záró (Z), szigorított F/Z)
o munkaköri korlátozások közegészségügyi-járványügyi érdekből
o specifikus védelem (immunizálás)

A fertőző beteg környezetében szükséges intézkedések

 aspecifikusvédelem
o laboratóriumi vizsgálatok (diagnosztikus)
o járványügyi megfigyelés (munkaköröktől eltiltás)
o járványügyi zárlat
o járványügyi ellenőrzés
o fertőtlenítés, sterilizálás, rovar- és rágcsálóírtás (DDD tevékenység)
o munkaköri korlátozások közegészségügyi-járványügyi érdekből
 specifikus védelem (immunizálás)
 kemoprofilaxis (antivirális, antibakteriális)

2. A fertőző betegségek bejelentésének általános szabályai

Fertőző betegségek bejelentése I.

A betegellátó (kezelőorvos vagy halál okát megállapító orvos) az esetdefiníciók alapján, a

megbetegedés (lakó vagy tartózkodási) helye szerinti illetékes járási népegészségügyi intézetnek
24 órán belül internet alapú űrlapon az EFRIR-be
 személyazonosítóval (legtöbb kórkép)
 személyazonosító adatok nélkül surveillance céljából (STD)

Sürgősséggel jelentendő (kiemelten veszélyes) betegségek (pl. cholera, lyssa, pestis, botulismus)
vagy kórokozók esetén 12 órán belül + telefonon is

A betegellátó (infekciókontroll végzésével megbízott személy) az eü-iellátással összefüggő

fertőzések előfordulását –a beteg távozását vagy intézményi halálát követő 14 munkanapon
belül
 személyazonosító adatokkal: C. difficile, MRK fertőzés, VÁF

A mikrobiológiai laboratórium (laborvezető által kijelölt személy) 24 órán belül EFRIR-enjelenti a

 fertőzéseket, fertőző betegségeket, mérgezéseket okozó kórokozók jelenlétét
 egyes kórokozók (pl. Ebola, morbilli) azonosítása céljából végzett vizsgálatokat

19
  felügyelet alá vont és a legalább 1 AB-malszembeni rezisztenciát mutató kórokozók
azonosítását

OMSZ telefonon vagy EFRIR-enjelenti az egészségügyi adatokat és a fertőző betegség halmozott

előfordulását

Fertőző betegségek bejelentése II.

Bejelentés esetdefiníciók alapján - eset besorolás alapja:

 klinikai (pl. az adott betegségre jellemző tünetek)
 epidemiológiai (pl. közös fertőző forrással való érintkezés)
 laboratóriumi kritériumok alapján

1. Gyanús eset (klinikai kritériumoknak megfelel)

2. Valószínűsíthető eset (klinikai és epidemiológiai kritériumoknak megfelel)
3. Megerősített eset (laboratóriumi, ill. egyes betegségeknél a klinikai kritériumoknak is
megfelel)

Kiemelten veszélyes (cholera, lyssa, pestis) kórformákat sürgősséggel telefonon vagy e-mail-en
kell jelenteni a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek és az ÁNTSZ-OEK Járványügyi
Osztályának

Zoonózis esetén a járási népeü-i intézet 24 órán belül értesíti a megbetegedés vagy expozíció
szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervet

Átjelentés: ha a megbetegedés helye nem azonos a lakó vagy tartózkodási hellyel, a járási
népeü-i intézet az adatok átadásával tájékoztatja a beteg lakó-vagy tartózkodási helye szerint
illetékes járási népeü-i intézetet

Fertőző betegségek kijelentése

A bejelentett fertőző betegségeket kijelenteni csak tartós szervi elváltozás, szövődmény vagy
halálos kimenetel esetén kell!

20
3. Életkorhoz kötötten kötelező folyamatos és kampányoltások
Oltás Életkor Megjegyzés

kötelező önkéntes

BCG 0-4 hét

DTPa + IPV + Hib + 2014.06.30 óta
2 hónap 2 hónap
PCV13 kötelező
DTPa + IPV + Hib 3 hónap
DTPa + IPV + Hib + 2014.06.30 óta
4 hónap 4 hónap
PCV13 kötelező
PCV13 15 hónap emlékeztető oltás volt

MMR 15 hónap

DTPa + IPV + Hib 18 hónap

DTPa + IPV 6 év

Kampányoltások

kötelező önkéntes

MMR revakcináció 11 év szeptemberben, 6. osztály

dTap emlékeztető
11 év októberben, 6. osztály
oltás
márciusban, 7. osztály II. oltása
HBV 12 év
szeptemberben, 6. osztály I. oltása
12 év
HPV októberben, 7. osztály
(lányok)

4. A védőoltások kontraindikációi

Oltási kontraindikációk:
1. átmeneti (láz, várandósság stb.),
2. állandó (veleszületett immundeficiens állapot, anafilaxiás shock)

 Lázas betegség
 Immunológiai károsodás
Élővírus-tartalmú vakcina, illetve BCG nem adható veleszületett és szerzett
immundeficiens állapotokban/betegségben szenvedőknek ill. kezelteknek
 Súlyos, oltást követő nemkívánatos esemény korábbi előfordulása
Oltóanyaggal összefüggésbe hozható anafilaxiás reakció, encephalitis/encephalopathia
A korábban súlyos hiperszenzitivitási reakcióját okozó antibiotikumot, vagy bármely
egyéb összetevőt tartalmazó vakcinával történő oltás az alapellátásban nem végezhető el

 Várandósság (kivétel vitális indikáció)

21
 Tervezett vakcináció élővírus-tartalmú oltóanyaggal nem végezhető a terhességet
megelőző 3 hónapban és a terhesség alatt, mivel e vakcina-vírusok magzatkárosító
hatása nem kellően ismert. DE: mérlegelendő a megelőzendő fertőzés veszélye –
influenza, tetanusz, lyssa posztexpozíciós profilaxis az 1. trimeszterben is végezhető

A kontraindikációk figyelembevételét meghatározó tényezők

 Aktuális járványügyi helyzet
 Megelőzhető betegség veszélyessége

Nem tekinthetők kontraindikációnak

 Allergia, asztma, (atópiás allergiás betegségek nyugalmi szakasza)

 Atópiás dermatitis, alimentáris tojásfehérje allergia
 Konvulzió a családi anamnézisben
 Lokális szteroid kezelés
 Dermatózisok, ekcéma vagy más lokalizált bőrbetegség
 Krónikus szív-, tüdő- és vesebetegség
 Neurológiai betegségek stabil állapota és Down-szindróma
 Újszülöttkori icterus
 Újszülöttkori kis súly
 Koraszülöttség
 Alultápláltság

5. Megbetegedési veszély esetén kötelező aktív és passzív oltások

Akut fertőzésveszély esetében a lehető legrövidebb időn belül!

Aktív immunizálásban kell részesíteni

• a hastífuszos beteg környezetéhez tartozókat (a hordozók/gazdák környezetében élőket)

• a diftériás / pertussisos beteg környezetében élőket
• a kanyarós beteg környezetében élő 12 hó–44 éveseket
• a rubeolás beteg környezetében élő 15 hó–39 éveseket
• a mumpsos beteg környezetében élő 15 hó–30 éveseket
• a tetanus fertőzés veszélynek kitett személyeket
• a lyssa expozíciójának kitett személyeket (posztexpozíciós oltás)
• a HAV környezetében élő (> 1 évesek) veszélyeztetettek meghatározott körét
• a HBsAg-pozitív gravidák újszülöttjét

Passzív immunizálásban kell részesíteni

• kanyarós beteg fogékony környezetében élő <12 hó csecsemők; <42 éves, ha az aktív
immunizáció ellenjavalt
• a tetanus profilaxis a sérülés körülményeitől és az oltási anamnézisétől függően
• a HBsAg-pozitív gravidák újszülöttjét
• a HAV beteg szoros környezetét ha az aktív immunizáció ellenjavalt, ill. várhatóan
hatástalan (csecsemők, immunszupprimáltak)
• a varicellás anya újszülöttjét születést követő 72 órán belül

22
6. Munkakörhöz kötötten kötelező oltások (betegség – munkakör)

61/1999. (XII.1.) EüM rendelet (R) – a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók
egészségének védelméről:
• Hastífusz  csatornamunkások, mélyépítők, laborok, fertőző oszt dolg-i
• Kullancs-encephalitis  erdészeti munkások, olajmunkások
• Hepatitis A  HAV fogékonyak – fekália, szennyvíz, kockázatbecslés alapján
• Hepatitis B  egészségügyi dolgozók, oltatlan közép- és felsőfokú oktatási intézménybe
beiskolázottak – HBV védettség hiányában
• Veszettség – preexpozíciós  állatorvosok és asszisztensek, ebrendészeti dolgozók,
vadőrök, barlangászok, állatkitömők, vágóhídi dolgozók
• Diphteria mikrobiológiai laborban dolgozók
• Tetanus  mélyépítők, állatgondozók, mezőgazdasági munkások
• Meningococcus  mikrobiológiai laborban N. meningitidissel rendszeresen dolgozók,
kijelölt kórházi fertőző/intenzív osztály dolgozói
• Influenza  ITO, transzplantációs, hematológiai, dializáló, szülészet – nőgyógyászati,
krónikus belgyógyászati oszt eü. dolgozói
• Varicella  immunhiányos betegek és várandós nők, újszülöttek, csecsemők
ápolását/gondozását végző fogékony eü dolgozók

23
7. Kézhigiéné formái, indikációi (5 momentuma), aranyszabályai

Formái:
 Kéz-antiszepszis/dekontamináció
a mikroorganizmusok számának csökkentése, ill. növekedésük meggátlása antiszeptikus
kézbedörzsölőszer alkalmazásával vagy antiszeptikus kézmosással

o Antiszeptikus kézbedörzsölés
egy antiszeptikus kézbedörzsölő felvitele a kézre a kórokozók számának
csökkentése, ill. növekedésének meggátlása érdekében, hozzáadott víz és külön
szárítás nélkül

o Antiszeptikus kézmosás
vízzel és szappannal vagy detergenst is tartalmazó fertőtlenítőszerrel végzett
kézmosás

 Sebészi kéz-antiszepszis/sebészi kéz előkészítés

antiszeptikus kézmosás vagy antiszeptikus kézbedörzsölés a tranziens flóra eltávolítására,
ill. a rezidens flóra csökkentésére

A kézhigiéné aranyszabályai:

 A kézhigiénét ott kell végezni, ahol a beteget ellátjuk (betegellátási ponton)

 A betegellátás során 5+1 olyan momentum (indikáció) van, amely során fontos
kézhigiénét végezni
1. a beteg érintése előtt;
2. aszeptikus beavatkozás előtt
3. váladékkal érintkezés után
4. a beteg érintését követően
5. a beteg környezetével való érintkezést követően;
6. kritikus felületeken
 Ha keze láthatóan szennyezett, akkor mosson kezet szappannal vagy egyfázisú
kézfertőtlenítő szerrel
 Kézfertőtlenítéshez részesítse előnyben az alkoholos bedörzsölést:
o a kézhigiéné a betegellátás helyén kivitelezhető
o gyorsabb
o hatékonyabb
o jobban tolerált

 A kézhigiénét megfelelő technikával és időtartamban hajtsa végre

24
8. A járványügyi gyakorlatban alkalmazott fertőtlenítés fogalma, főbb formái
a fertőtlenítés célja szerint

Definíció: Minden olyan eljárás, amely a külső környezetbe kikerült kórokozók elpusztítására, ill.
fertőzőképességük megszűntetésére szolgál.

Fertőtlenítéssel kapcsolatos fogalmak:

 Fertőtlenítés, fertőtlenítő hatás
(mikrobaszám 0,5-1 perc alatt 5 log10 nagyságrenddel ↓)
 Fertőtlenítő hatáserősség fokozatai (bakteriosztatikus; baktericid, fungicid, virucid;
sporocid)
 Fertőtlenítő eljárások hatásosságát befolyásoló tényezők
o általános (szerepükkel mindig számolni kell)
 fertőtlenítendő anyag tulajdonsága
 szerves anyaggal való szennyezettség mértéke
 mikroorganizmusok száma és ellenálló képessége
 fertőtlenítő ágens és a fertőtlenítendő anyag
hőmérséklete
 expozíciós idő hossza
o specifikus (szerepük csak az egyes eljárásoknál érvényesül)
 Fertőtlenítő eljárások csoportosítása
Fizikai, kémiai, kombinált, speciális eljárások

A fertőtlenítés formái

 Megelőző fertőtlenítés
megelőző célzattal történő fertőtlenítés
függetlenül attól,hogy az adott helyen és időben van-e fertőzőbeteg, vagy
nincs
 Folyamatos fertőtlenítés
a fertőző beteg szervezetéből folyamatosan vagy szakaszosan kiürülő
kórokozók elpusztítása céljából a fertőzőképesség egész ideje alatt
folyamatosan végezni kell
 Zárófertőtlenítés
a fertőző beteg gyógyulása (elszállítása,elhalálozása) után a
környezetében visszamaradt kórokozók elpusztítására szolgál
 Szigorított folyamatos fertőtlenítés
szakképzett egészségügyi dolgozók végzik(pl. cholera, kiütéses typhus,
pestis)
 Szigorított záró fertőtlenítés
különösen veszélyes fertőző betegség lezajlása után szakképzett
egészségügyi dolgozók végzik (pl.cholera,kiütéses typhus,pestis esetén)

25
9. Sterilizálás főbb csoportjai, az egyes módszerek rövid jellemzése

Alacsony hőmérsékletű (hidrogénperoxid) sterilizáló rendszer

Alkalmazás:

• Többször használatos fém és nem-fémes eszközök végső sterilizálásához;

• Hőre és nedvességre érzékeny orvosi eszközök sterilizálására

3 (alacsony nyomáson/hőmérsékleten futó) sterilizálási ciklus:

• Lumenes (55 perc):

o ≥ 1 csatornás endoszkópok, ≥6 mm belső átmérőjű, <310 mm hosszú nem-fémes lumenű
eszközök: resectoscop, trokár, kanül
• Nem-lumenes ciklus (28 perc):
o nem-lumenes, nehezen elérhető részekkel rendelkező műszerek, eszközök: kamerák,
fényvezető kábel, akkumulátorok, Da Vinci eszközök, nem lumenes endoscopok
• Flexibilis ciklus (35 perc):
o 1-2 csatornás flexibilis endoszkópok és bronchoszkópok (fényvezető kábellel), ureteroscopok,
cisztoszkópok

NEM ALKALMAS: folyadékok, textíliák, porok, cellulóz tartalmú anyagok

Előnyök:

• Alacsony (59%) H2O2 koncentráció a ciklusok során (eszköz kompatibilitás )

• NINCS plazma-fázis és felületi kondenzáció (hatékonyság 10x)
• Széles hatásspektrum  prion inaktiválás is!
• Munkatér űrtartalom 136 liter ()
• H2O és O2 végtermék
• ergonómikus kialakítás

26
10. Diphtheria (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő, járványügyi teendők,
megelőzés)
Kórokozó:
• Corynebacterium diphtheriae - exotoxin
Fertőzés forrása:
• beteg; tünetmentes hordozó (0,5-20%), rekonvalescens
Lappangási idő:
• 2-10 nap
Terjedés:
• cseppfertőzés, közvetlen érintkezés, használati tárgyak, tej
Immunitás:
• tartós, antitoxikus (újszülött - szerzett passzív immunitás)
Teendők:
• jelentés (sürgősséggel is!);
• elkülönítés (fertőző oszt-on), 2 egymást követő negatív felszabadító vizsgálatig
• ki- és eltiltás,
• labor kötelező (Di; savópár – 2 hét);
• kontaktok felkutatása és járványügyi megfigyelése az utolsó érintkezéstől 7 napig
• kontaktok postexpozíciós kemoprofilaxisa (penicillin/erythromycin),
• F+Z fertőtlenítés;
• fertőzőforrás-kutatás;
• tünetmentes fertőzőforrás jügyi ellenőrzése, ürítők antibiotikum-kezelése
• aktív immunizálás a kontaktok részére: <6 évesDPT, 6-24di-te emlékeztető vakcina,
25 felett di-te felnőttek részére 10 évenként
• védőoltás (életkorhoz kötött, kötelező, illetve egyedi mérlegelést követően - di-te]
o toxoid oltóanyag (DTPa: 2, 3, 4, 18 hónap, 6 év; dTap emlékeztető 11 évesen)

27
11. Pertussis (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő, járványügyi teendők,
megelőzés)
Kórokozó:
• Bordetella pertussis/parapertussis – endo/exotoxin; DE: Adenovírus !
Fertőzés forrása:
• beteg
Lappangási idő:
• 5-21 nap
Terjedés:
• cseppfertőzés (esetleg genitáliák, bőr)
Immunitás:
• életre szóló
Teendők:
• jelentés
• elkülönítés (oltatlanoktól a kezelés elkezdésétől kezdve 1 hétig!),
• labor kötelező (orr-torokváladék –oltott személy esetén, savópár – 4-5 hét),
• járványügyi megfigyelés,
• felvételi zárlat, (14 napig az oltatlanok és részben immunizáltak felvételi zárlata)
• fertőzőforrás-kutatás,
• kontaktok felkutatása, posztexpozíciós kemoprofilaxisa v. védőoltása,
• F fertőtlenítés;
• aktív immunizálás (<6 éves,> 1éve oltott; javasolt: szülőképes korú nők, pertussisos
család nőtagjai),
• védőoltás (életkorhoz kötött, kötelező ld. a diphteriánál)

28
12. Meningitis epidemica (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő,
járványügyi teendők, megelőzés)
Kórokozó:
• N. meningitidis (A-, B-, C-, W-135-, X-, Y-, Z-szerocsoportok)
Fertőzés forrása:
• beteg és kórokozó-hordozó ember
Lappangási idő:
• 2-10 nap, általában: 3-4 nap
Terjedés:
• cseppfertőzés, közvetlen érintkezés
Immunitás:
• életre szóló (ritkán másodszori megbetegedés)
Teendők:
• jelentendő
o „meningitis purulenta” – gyanú;
o „meningitis epidemica – gyanú, valószínű és megerősített: sürgősséggel is ”;
• elkülönítés (fertőző osztályon),
• labor kötelező (liquor, vér),
• F fertőtlenítés;
• kontaktok felkutatása, járványügyi megfigyelés (8 nap), posztexpozíciós kemoprofilaxis
(zárt közösségekantibiotikum),
o szoros kontaktok:
 Családtagok, közös háztartásban élők
 Közösségi, intézményi kontakt személyek
 kollégiumok, laktanyák, börtönök, zárt közösségek, közös
szórakozóhelyek (disco, házibuli)
 A beteg nyálával/orrváladékával történő direkt expozíciónak kitett
személyek
 csókolózás
 intubálás, szájból- szájba történő resustitáció
 >8 órás repülőút esetén közvetlenül a beteg mellett ülő utasok,
ha az expozíció 10 napon belül történt
• felvételi zárlat (8 nap, nozokomiális fertőzésben),
• aktív immunizálás (ajánlott: endemiás területre utazók, rizikócsoportok, illetve kötelező:
foglalkozáslaboratóriumi dolgozók),
o Antimikrobiális profilaxis javasolt:
 1. Mindazon nem oltott egészségügyi dolgozónál, aki a fertőzés
veszélyének aktuálisan (véletlenül, vagy elkerülhetetlenül) ki volt téve
 2. Oltott személy igazolt B szerocsoportú N. meningitidis expozíciója
esetén
 3. Oltott, exponált egészségügyi dolgozónál, amennyiben az oltás
beadásától számítva 2 hét nem telt el

29
  4. Az egészségügyi dolgozók ajánlás szerinti védőoltása és antimikrobiális
profilaxisa munkaköri veszélyeztetés miatt történik (biológiai kockázati
tényező), ennek megfelelően az oltóanyag, illetve antibiotikum
biztosításáról a munkáltatónak kell gondoskodni
• aspecifikus prevenció
• Kemoprofilaxis (Rifampicin) - gyakorlati szempontok
o 1. A diagnózis, vagy gyanú felállítása után 24 órán belül meg kell kezdeni
o 2. Kemoprofilaxis előtt vagy után az orr-torokváladék bakteriológiai
vizsgálataszükségtelen
o 3. A kontaktust követő> 2 hét esetén a kemoprofilaxisnak nincs jelentősége
o 4. A kemoprofilaktikumot az ÁNTSZ térítésmentesen bocsátja a
betegkontaktjainak rendelkezésére
o 5. Ha a kemoprofilaxis olyan antibiotikummal történt, amelyről utólag kiderült,
hogyarra a betegből kitenyésztett törzs nem érzékeny, a profilaxist meg kell
ismételni
o 6. Kemoprofilaxis közösségi alkalmazása csak akkor eredményes,
hahaladéktalanul megkezdik, egyszerre és ellenőrzötten alkalmazzák
• Védőoltások alkalmazása A,C,W-135 and Y szerocsoportú törzsek által okozott
járványokban (Mencevax)*
o Ha a 100 000 főre számított megbetegedések száma> 10, akkor megfontolandó a
védőoltási kampány megkezdése.
• w*BEXSERO (inj.) – az EU-ban forgalomba hozható, B csoportú Neisseria meningitidis
által okozott invazív meningococcus megbetegedés elleni aktív immunizálására szolgál 2
hónapos és annál idősebb személyek részére

30
13. TBC (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő, járványügyi teendők,
megelőzés)
Kórokozó:
• Mycobacterium tuberculosis complex (M. caprae!)
Fertőzés forrása:
• beteg ember és állat – zoonózis!
Lappangási idő:
• kb. 3 hét múlva igazolható
Terjedés:
• cseppfertőzés, enteralis (tej), közvetlen kontaktus (genitáliák, bőr)
Immunitás: életre szóló
Járványügyi teendők:
• tüdőgondozó, pulmonológiai osztály, mikrobiológiai labor
• Korányi TSK-ba jelentés (TBC Surveillance Központ)
• elkülönítés kijelölt osztályon,
• labor kötelező (köpet, testváladék)
• kontaktok felkutatása és gondozásba vétele –
• szűrés, kemoprofilaxis, védőoltás (életkorhoz kötött, kötelező)
• állategészségügyi feladatok – tuberculin negatív állomány
• élelmezés-egészségügyi feladatok – hőkezelés!
Megelőzés:
• kötelező BCG oltás (0-4 hetes korban, szülészeti intézményben)

31
14. Morbilli (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő, járványügyi teendők,
megelőzés)
Kórokozó:
• Morbilli vírus (Paramyxovírus)
Fertőzés forrása:
• beteg ember
Lappangási idő:
• ált. 3 hét
Terjedés:
• cseppfertőzés, közvetlen érintkezés
Immunitás:
• életre szóló
Teendők:
• sürgősséggel is jelentendő,
• elkülönítés és labor kötelező (savópár-1 hét),
• folyamatos fertőtlenítés (virucid szer),
• kontaktok felkutatása szükséges,
o posztexpozíciós aktív immunizálás (> 15 hónapos oltatlanok (1967 előtt);
gyermek-, ifjúsági közösségek),
o posztexpozíciós passzív immunizálás (<15 hónapos fogékony),
• fertőzőforrás kutatás kötelező,
• védőoltás (életkorhoz kötött, kötelezőMMR: 11 hónap, 11 év)

32
15. Varicella (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő, járványügyi teendők,
megelőzés)
Kórokozó:
• Varicella zooster vírus (teratogén)
Fertőzés forrása:
• beteg ember
Lappangási idő:
• 2-3 hét
Terjedés:
• indirekt - cseppfertőzés, váladékkal szennyezett tárgyak;
• direkt - közvetlen érintkezés
Immunitás:
• életre szóló
Teendők:
• jelentendő,
• elkülönítés kötelező,
• járványügyi megfigyelés (általában NEM, DE: fogékony < 6 éves v. kórházi
gyermekosztályos kontaktokat 21 napig IGEN),
• felvételi zárlat (<6 évesek, ill. kórházi gyermekosztály közössége, 21 nap),
• folyamatos fertőtlenítés és záró fertőtlenítés a beteg környezetében (könyv szerint)
• passzív immunizálás posztexpozíciósan 72 órán belül (legyengült immunrendszerű
oltatlanok, ill. kórházi gyermekoszt-os kontaktok, ill. újszülöttek, akik anyja a szülés előtt
5 nappal, v. szülés után 48 órával klinikai tüneteket mutatott),
• aktív immunizálás lehet (magas kockázati csoportba tartozók, pl. immunhiányosok),
• munkakörhöz kötött kötelező védőoltás (újszülöttekkel, csecsemőkkel foglalkozó eü.
dolgozók)

33
16. Rubeola (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő, járványügyi teendők,
megelőzés)
Kórokozó:
• rubeola vírus (teratogén)
Fertőzés forrása:
• beteg és tünetmentes fertőzött ember
Lappangási idő:
• 16-18 nap
Terjedés:
• közvetlen érintkezés, cseppfertőzés, használati tárgyak
• placentán át magzatba jut
Immunitás:
• életre szóló
Teendők:
• jelentendő (CRS is: 2 éves korig);
• elkülönítés kötelező (oltatlan, terhes, CRS a negatívvá válásig),
• labor kötelező (savópár -2hét),
• folyamatos fertőtlenítés,
• rubeola és CRS fertőzés kontaktok felkutatása
• rubeola fertőzés fertőzőforrás felkutatása
• mikrobiológiai szűrővizsgálat (exponált <3 hónapos gravidák),
• posztexpozíciós aktív immunizálás (> 15 hónapos, oltatlan kontaktok),
• posztexpozíciós passzív immunizálása (gravidáknak ajánlott, 48 órán belül),
• védőoltás (életkorhoz kötött, kötelezőMMR)
• Szűrővizsgálat:
o tünetmentes páciensek védettségét nézik (pl. oltottakat, tervezett graviditás
előtt)
 OEK
 bármelyik víruslabor
• Akut rubeolafertőzés és (CRS) esetén labor vizsgálat kötelező:
 1) Klinikai tünetek esetén
 2) Expozíció esetén (rubeolás/rubeola gyanús egyénnel találkozott valaki)
 3) Verifikáló vizsgálatra
o Vérminta küldés CSAK OEK-nek
• Milyen mintákat kell beküldeni a laborba?
o Szűrővizsgálat:
 egy cső (Vacutainer piros kupakos) alvadásgátló nélküli (natív) vér
(bármelyik labor)
o Akut fertőzés klinikai tünetekkel:
 első vérminta a betegség kezdetekor, majd 2-3 héttelkésőbb második
minta beküldése (OEK)
 további lehetőség a tünetek kezdetétől 48 órán belül: garatváladék,
vizelet

34
 o Gravidák rubeola expositiója esetében:
 nemcsak az expositiónak kitett gravidától, hanem a tünetes betegtől is
szükséges vérminta beküldése (OEK)
o CRS gyanúja:
 anyától és újszülöttjétől (legalább 100-150 l vérsavót adó) alvadásgátló
nélküli (natív) vérminta szükséges (OEK)
 vizeletminta javasolt
o Rubeola szerológiai eredmények verifikálása (megerősítő vizsgálata):
 A rubeola IgM pozitív vagy kétes eredményeket adó első vérminta mellett
második vérminta beküldése is szükséges savópár vizsgálatához. (OEK)
• Szűrővizsgálat: IgG kimutatása
 HAG (hemagglutináció gátló vizsgálat)
 HAG titer: ≥ 1: 16 védett (alatti érték már nem megfelelő
védettséget jelent)
 1: 256 akut gyanú/friss oltás (további vizsgálatok szükségesek)
 ELISA
 ELISA IgG-titer: ≥ 10 IU/ml: védett (ha ez alatti érték újra oltás)
• Akut megbetegedés esetén:
 HAG, ELISA IgG: legalább 4 x emelkedés (a tünetek megjelenésének első
hetében és 2-3 héttel később)
 ELISA: IgM (akut, 8 hétig; CRS-ben 1 évig)
 A fertőzés lezajlása utáni hetekben vett 1 vérminta is diagnosztikus
jelentőséggel bír
 Anamnesztikus adatok: oltási anamnesis, expositio ideje, tünetek,
graviditas, foglalkozás, külföldi út…

17. Járványügyi teendők terhesség alatti rubeola fertőzés gyanúja esetén

ld. 16.

35
18. Influenza (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő, járványügyi n
teendők, megelőzés)
Kórokozó:
• Orthomyxovírus influenzae (A-, B-, C- szerotípus) – A: shift (pandémia okozója), drift (1-3
évenként epdémia)
Fertőzés forrása:
• beteg, kórokozó-hordozó ember; madarak, sertés stb.
Lappangási idő:
• 1-3 nap
Terjedés:
• cseppfertőzés
Immunitás:
• rövid, típus-specifikus
Teendők:
• Nemzeti Influenza Pandemiás Terv:
o szezonális (okt. 1-márc. 1) + interszezonális sentinel influenza (epidemiológiai +
mikrobiológiai) surveillance (jelentő szolgálat);
• interpandemiás klinikai és mikrobiológiai surveillance;
• aggregált kórházi adatgyűjtés
• elkülönítés
• labor nem kötelező, de lehetséges (toroköblítő folyadák, orr-garatváladék, vérmintapár)
• folyamatos fertőtlenítés (virucid)
o a beteg otthonában (kéz-, váladék-, textília-, műszer-, eszköz-,
felületfertőtlenítés)
o a kijelölt fekvőbetegellátó intézetben
o a fertőző beteget szállító járműben
• ált. higiénés rendszabályok betartása,
o VTM - OEK Légúti Vírusosztály Nemzeti Influenza Referencia Labor – OEK + EISS:
European Influenza Surveillance Scheme),
• Az eü dolgozók védőeszköz viselése: maszk, védőköpeny/műanyag kötény, kesztyű,
védőszemüveg
• védőoltás (szezonális influenza vakcina)
o Rizikócsoportok - WHO cél: 2014/’15 végéig: 75% „idősebb korosztály”
átoltottság az EU-ban,
 A) Fokozott rizikójú egyének:
 krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, asztmás betegek;
súlyos elhízás vagy neuromuscularis betegség miatt korlátozott
légzési funkciójú betegek; szív-, érrendszeri betegségben
szenvedők
 veleszületett vagy betegség/kezelés révén szerzett
immunhiányos állapotban szenvedő betegek
 krónikus máj- és vesebetegek; anyagcsere-betegségben
szenvedők, pl. diabetes;

36
  terhesek a gesztációs héttől függetlenül;
 ápolást, gondozást nyújtó, rehabilitációs, átmeneti elhelyezést
nyújtó intézményekben, lakóotthonokban,
 tartós szalicilát-kezelésben részesülő gyermekek és serdülők (a
Reye-szindróma veszélye miatt);
 65 éven felüliek, egészségi állapotuktól függetlenül
 B) A fenti kockázati csoportokat a fertőzés átvitele révén veszélyeztető
személyek:
 egészségügyi dolgozók
 szociális intézmények dolgozói.
 C) Az állati és emberi influenzavírusok keveredésének megelőzése
érdekében fel kell ajánlani a dolgozók számára
 az állattartó telepeken: ahol sertés, baromfi és ló tartásával,
szállításával foglalkoznak
 baromfifeldolgozókban,
 vágóhidakon
• kemoprofilaxis (Oseltamivir)

37
19. Escherichia coli okozta enteritis (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő,
járványügyi teendők, megelőzés)

1.Kórokozó: Enteropathogen E. coli (EPEC)

szerocsoportok (O111, O55; O26, O86, O119, O125, O126, O127, O128 stb.)
• Fertőzés forrása:
o beteg vagy egészséges hordozó csecsemő
• Lappangási idő:
o 1- 8 nap
• Terjedés:
o direkt: kéz;
o indirekt: csecsemőápolási kellékek (hőmérő, cumi, stb.), fürdővíz; széklet,
hányadék, orr-, torokváladék, nyál, élelmiszer (tápszerek), legyek; légúti (?)
• Teendők:
o EPEC: valószínűsített, megerősített – jelentendő,
o „Dyspepsia coli” – nem jelentendő;
o labor kötelező (széklet),
o elkülönítés, (2 egymást követő negatív székletig)
o F+Z fertőtlenítés;
o kórházi újszülött, koraszülött/csecsemő intézmény: kontaktok 7 nap
megfigyelése, felvételi zárlat, dolgozók eltiltása a csecsemőktől negatív székletig
2.Enteroinvazív E. coli (EIEC)
• Fertőző forrás:
o beteg, kórokozó hordozó
• Terjedés:
o direkt: kéz;
o indirekt: felszíni víz (fürdőzés), ivóvíz, mosatlan/hőkezeletlen élelmiszerek
(zöldségfélék, saláták, gyorsbüfében készült marhahús ételek); tehéntej, lágy
sajtok stb.
• Lappangási idő:
o 10-18 óra
3.Enterotoxikus E. coli (ETEC)
• Lappangási idő:
o 10-72 óra;
4.Enteroaggregatív E. coli (EAggEC)
5.Diffúz-adherens E. coli (DAEC)
6.Enterohaemorrhagiás E. coli (EHEC, v. STEC/VTEC (Shiga/verotoxin termelő E. coli))
>50%-a non-O157 szerocsoportú E. coli
• Lappangási idő:
o EHEC: 3-4 nap (ritkán <1nap vagy >0 nap),
o STEC: 3-8 nap
• Fertőzés forrása:
o EHEC - beteg, hordozó

38
 o STEC - szarvasmarha, más kérődző állat (zoonózis)
• Terjedés:
o közvetlen kontaktus; tőgy/tej, bélsár kontamináció, állati kontaktus; szoros
kapcsolatban emberről emberre járvány; felszíni vízfürdőzés), szennyezett
ivóvíz, mosatlan/hőkezeletlen szennyezett élelmiszerek (zöldségfélék: spenót,
saláták); nempasztőrizált almalé/bor; gyorsbüfében készült marhahús ételek;
tehéntej; lágy sajtok
7.Fakultatív enteropathogen E. coli (FEEC)

Teendők:
• EIEC, ETEC, STEC: valószínű+megerősített sürgősséggel is jelentendő;
• EAEC: valószínű, megerősített – jelentendő;
• „Egyéb E. coli által okozott megbetegedés”: nem jelentendő,
• elkülönítés,
• labor
• folyamatos és zárófertőtlenítés,
• munkaköri eltiltás (kontaktok is negatív székleteredményig),
• felszabadító vizsgálat azoknál, akik 6 éven aluli gyerekközösségbe járnak, veszélyeztető
munkakörben dolgoznak vagy anyatejet adnak
• EU-surveillance,
• fertőző forrás és terjesztő közeg kutatás
• megelőzés (ETEC):
o Ducoral: Inaktivált kolera baktériumot és annak mesterséges úton előállított
toxinját tartalmazó, megiható oltóanyag
 Kolera + ETEC enteritis megelőzésére
 1 hetes időközzel, két alkalommal kell meginni
 ETEC ellen 3 hónapos időtartamra, 60-70 %-os védelem
 kolerával szemben 2 évre 85-90%-os védettség alakítható ki
 oltandók
 fertőzött területre utazók, Indiába zarándok, tengerészek,
búvárok, hajón dolgozó személyzet, nomád szafarizók

39
20. Campylobacteriosis (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő, járványügyi
teendők, megelőzés)
Kórokozó:
 Campylobacter jejuni, C. coli, C. lari
Fertőzés forrása:
 háziállatok (baromfi), vadon élő állatok (zoonózis)
 ember
Lappangási idő:
 1-10, általában 3-5 nap
Terjedés:
 direkt: közvetlen kontaktus,
 indirekt: felszíni- és ivóvíz, hús, (nyers!) tej
Teendők:
 jelentendő,
 elkülönítés (beteg otthonában)
 labor kötelező (széklet),
 folyamatos fertőtlenítés
 kontaktok felkutatása, a beteg környezetében szűrővizsgálat + járványügyi megfigyelés (5
nap)
 munkakörökből való kitiltás,
 felszabadító vizsgálat azoknál, akik 0-3 évesek körében vannak vagy anyatejet adnak
 fertőző-forrás kutatás, terjesztő közeg felderítés;
 személyi-, víz- és élelmiszerhigiéne

40
21. Hepatitis A (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő, járványügyi
teendők, megelőzés)
Kórokozó:
• HAV (RNS vírus)
Fertőzés forrása:
• beteg, hordozó (inkubációs, rekonvaleszcens)
Lappangási idő:
• 15-50 nap
Terjedés:
• feco-oral, kontaminált ivó/fürdővíz, tárgyak, élelmiszer (hőkezelés), 1%: vér,
vérkészítmények; oro-analis szexuális kontaktus
Teendők:
• jelentendő
o „hepatitis infectiosa” – gyanú;
o HAV – valószínűsíthető, megerősített;
• elkülönítés (egy hét az icterus kezdetétől)
• labor (vér – anti-HAV ellenanyag kimutatása)
• F+Z fertőtlenítés
• 30/40 nap járványügyi megfigyelés + eltiltás + szerológiai vizsgálat,
• szoros kontaktok felkutatása, megfigyelése (30 nap), eltiltása, aktív-passzív immunizálása
(1-40 év közt aktív, 1 év alatt és 40 felett passzív, 14 napon belül)
• fertőző-forrás kutatás;
• terjesztő közeg felderítés
• HAV: aktív immunizálás - ajánlott, munkakörhöz kötött kötelező
o inaktivált HAV vakcina
o alapoltás + 6 hónap után emlékeztető, 10-15 évig véd
o oltandók:
 alapbetegségük vagy életmódjuk miatt veszélyeztetettek: fertőzött
területre utazók, homoszexuálisok, i.v. droghasználók, hemofíliások,
krónikus májbetegségben szenvedők
 foglalkozáshoz kötötten: eü.-i dolgozók, csatornamunkások (kock becsl.
után)
 hepatitis-A környezetében élő veszélyeztetettek> 1 évesek (KIVÉVE:
kontraindikáció, várhatóan hatástalan), bölcsődei, 1-3 évesek és óvodai
közösségben, okt. intézményben (beteg +környezet); 14 napon belül
o HAV aktív (+passzív): chr. májbetegek, immunszupprimáltak
o Területi járvány: OEK kockázatbecslést végez preexpozíciós oltás
• passzív immunizálás
o humán immunoglobulin
o oltandók
 a beteg kontaktjai (14 napon belül 80-90%-os védettség), 6 hétig véd
 akiknél az aktív immunizálás kontraindikált v várhatóan hatástalan

41
22. Rota-vírus gastroenteritis (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő,
járványügyi teendők, megelőzés)
Kórokozó:
• Rotavírus (A-C: emberben; D-G), enterotoxin
Fertőzés forrása:
• beteg, hordozó; vele szoros kontaktusban élő állat
Lappangási idő:
• 1-2 (2-4) nap;
Terjedés:
• feko-orális, (kéz, ivóvíz, tej, táplálék);
• DE: légúti szekrétumban + más testváladékokban megtalálható  cseppfertőzés;
családtagok közti passzálódás!
Immunitás:
• típusspecifikus humorális és celluláris immunitás
Teendők:
• jelentendő „rotavírus gastroenteritis”,
• elkülönítés,
• folyamatos fertőtlenítés,
• labor
• kontaktok felkutatása, járványügyi megfigyelés (3 nap)
• felvételi zárlat (3 nap)
• fertőző forrás + terjesztő közeg kutatás
• aktív immunizálás (6 hetes-32 hónapos)
- élő, attenuált pentavalens reassortáns vaccina
- 2 vagy 3 dózis, 26 hetes korig be kell fejezni az oltási sorozatot
- egyidőben adható az életkorhoz kötött védőoltásokkal
- oltandók
 6 hetesnél idősebb csecsemők

42
23. Salmonellosis (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő, járványügyi
teendők, megelőzés)
Kórokozó: Salmonella genus tagjai
• S. enteritidis, S. typhimurium (multirezisztencia)
Fertőzés forrása:
• beteg, ürítő ember és háziállatok (szárnyasok, sertés, szarvasmarha) -zoonózis
Lappangási idő:
• 6-48 óra
Terjedés:
• kontaminált élelmiszer (hús, tojás, krémek, hentesáruk, ital)
Immunitás: típusspecifikus
Teendők:
• jelentendő, „ételmérgezés” bejelentő - telefon,
• elkülönítés,
• F+Z fertőtlenítés,
• labor kötelező (széklet),
• kontaktok szűrése, pozitívak járványügyi megfigyelése, felszabadító vizsgálat,
• felvételi zárlat (5 nap)
• fertőző forrás kutatás, terjesztő közeg felderítés (közfogyasztásra szánt élelmiszer, víz 
hatóságok értesítése)
• megfelelő személyi- és élelmiszerhigiéne, konyhatechnika
• Közétkeztetés
o ételminta: valamennyi ételből 100 g-nyi mintát kell venni, megfelelő tároló
edénybe helyezni, 72 órán át hűtőszekrényben tárolni
o egyedi járványügyi jelentés, sürgőséggel is; „élelmiszermérgezés/-fertőzés” ha
tömeges az ételmérgezés  kistérségi/megyei Népegészségügyi Szakig. Szerv
OTH OÉTI (+OEK); (kivizsgálás, felderítés: MgSzH) dolgozók
munkaalkalmassági vizsgálata, egészségügyi nyilatkozat (kiskönyv)
o személyi,élelmezés-, állat-egészségügyi higiénés rendszabályok betartása
o megfelelő konyhatechnika alkalmazása
• Élelmiszeripar
o dolgozók alkalmassági vizsgálata, egészségügyi kiskönyv
o alapanyagok, élelmiszer előállítás és kereskedelem ellenőrzése

43
24. Kullancs által terjesztett fertőző betegségek aspecifikus és specifikus
prevenciója
Aspecifikus

 Hagyományos eljárások
o kullancsvizit, bőrbe fúródott kullancs eltávolítása
 Kullancs eltávolításának 10 pontja
 1. Az eltávolításhoz használt eszköz (csipesz) fertőtlenítése.
 2. A kullancs óvatos izolálása
 3. Kullancs piszkálás/nyomogatás, forró eszköz/cigaretta … használata
TILOS!
 4. Bármiféle kenőcs, krém, olaj, folyadék kullancsra/ köré kenése TILOS!
 5. Ragadjuk meg a csipesszel a kullancsot feji részénél, a lehető legközelebb
férkőzve a bőr felületéhez.
 6. Húzzuk a megragadott állatott finoman és egyenletes erőkifejtéssel, de
határozott mozdulattal hátra.
 7. Tilos csavarni a testi résznél megfogni, szétroncsolni, durván rángatni!
 8. Az eltávolított kullancsot tegyük egy jól zárható tégelybe vagy fiolába, ha
később kórokozókra kell vizsgáltatni. Ha elpusztítjuk, égessük el!
 9. A seb és körülötte lévő bőrterület fertőtlenítése.
 10. Az eltávolításhoz használt eszköz (csipesz) és az eltávolítást végző
személy kezének lefertőtlenítése.
o riasztószerek alkalmazása
o zárt (kullancsriasztó hatóanyaggal kezelt) ruházat viselése
o aktív természeti gócok elkerülése
o figyelmeztető táblák kihelyezése
o tejforralás
o újabb lehetőségek
 kutyák csípéssel szembeni védelme
 cseppenthető készítmények, impregnált nyakörvek, permetezés
 Természetes gazdaállatok populációszabályozása, kezelése
 Természetes ellenségek elszaporítása
o sisakos gyöngytyúk (ivarérett fejlődési alakok, de nimfák NEM!)
o kullancsokat parazitáló fürkészdarázs faj nőstényei
o kullancs parazita (entomopathogen) gombafaj
 Kert-/tájrendezés

Kullancsencephalitis specifikus prevenciója:

 aktív immunizálás preexpozíciós, alulimmunizáltság elkerülésével! OK: ismételt
Flavivírus expozíció esetén: ellenanyagfüggő fertőzés-fokozódás – WNV + KEV!
o endemiás területre utazók: ajánlott,
o rizikócsoportok: foglalkozáshoz kötött, kötelező

44
25. Hepatitis B (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő, járványügyi
teendők, megelőzés), hepatitis B pozitív egészségügyi dolgozó által nem
végezhető egészségügyi beavatkozások
Kórokozó:
 HBV  hepadnavírus (DNS), HBcAg, HBsAg, HBeAg – karcinogen
vírusreplikáció: emberi májsejtek magja
Lappangási idő:
 45-120 nap
Fertőzés forrása:
 beteg, tünetmentes hordozó
Terjedés:
 percutan, permucosalis (tűszúrásos balesetek)
 parenteralis: vér/vérkészítmények, testnedvek - orvosi műszer, IvDU, szoptatás
 direkt: szexuális kontaktus;
 vertikális: transplacentarisan; szülőcsatornában
Teendők:
 az akut/új chr eset jelentendő („hepatitis B, -C” *);
 laborvizsgálat;
 kórházi/otthoni elkülönítés;
 szoros kontaktok felderítése és HBV esetén kötelező szűrése;
 fertőzőforrás kutatás;
 eü ellátás esetén történt fertőződés halmozott előfordulásakor terjesztő közeg
felderítés;
 F fertőtlenítés;
 szexuális felvilágosítás
 Megelőzés: B (D)
o specifikus: védőoltás;
 aktív és/vagy passzív immunizálás (újszülött!);
 Posztexpozíciós immunizálás
o A balesetes „0” állapotának felvétele”:
 HBV szero-státusz (anti-HBs meghatározás) + májfunkciós értékek
(szérum GPT) eredménytől függően oltási sorozat (<10 UI/ml)/ semmi
(védettnek tekintendő)
 1. Oltási sorozat után ellenanyag vizsgálat: neg új sorozat; poz  oltás
Ø
 2. Oltási sorozat után: neg „non responder”-nek minősül
(DOKUMENTÁLNI!)
o Oltási baleset:
 szappanos vizes lemosás, sebfertőtlenítés, sebellátás +
 HBV gyorsdiagnosztika,
 aktív/passzív oltás  védettség> 10 UI/ml

45
  Exponált dolgozó szerológiai utánkövetése: 3 hónapig havonta, 1 évig 2
havonta

HIV pozitív, verifikált HBV és HCV fertőzött (vírushordozó) eü. dolgozó által nem
végezhető, fokozott expozíciós kockázattal járó beavatkozások
 Szöveteket, testüregeket, szerveket érintő sebészeti… beavatkozások
 Abdominális, kardiothoracalis, orthopédiai műtétek,
 Szívkatéterezés és angiografia
 Szüléslevezetés, császármetszés…
 Orális, periorális szövetek, fogak kezelése, metszése, eltávolítása, melyek kapcsán
vérzés léphet fel.
 (1 hónapos időközzel végzett 2 RT-PCR negatív) OEK igazolt HBV és HCV teljes
remisszió esetén a korlátozás megszüntethető
 Dokumentáltan HBV „non responder” eü dolgozó soron kívüli egyéni
kockázatértékelése + dolgozóval közös megbeszélés alapján annak eldöntése,
hogy a továbbiakban milyen megkötésekkel végezheti feladatát.

46
26. Tetanus-fertőzésre gyanús sérülés jellemzői, tetanus profilaxis

(védőoltás) sérülés esetén

Nem gyanús sérülés:

csak sebellátás, nem igényel speciális tetanus-profilaxist
Gyanús sérülés: sebellátás + specifikus profilaxis az oltási előzményektől függően

47
27. HIV-fertőzés/AIDS (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő), HIV pozitív
egészségügyi dolgozó által nem végezhető egészségügyi beavatkozások
Kórokozó:
 HIV (Retrovírus)
o HIV-1 szubtípusok (N; M – A-J; O csoport; kb. 40 szubtípus),
o HIV-2 szubtípusok (HIV fertőzöttek 3%-a)

Fertőzés forrása:
 a beteg, tünetmentes vírushordozó személy
Lappangási idő:
 1-3 hónap („ablak periódus”!) – 10 év (már az ablak periódus alatt fertőz, élete végéig!)
Terjedési mód:
 testnedvek, váladékok (ondó, hüvelyváladék), vér, vérkészítmények
- szexuális érintkezéssel
- szennyezett orvosi és tetováló eszközökkel
- IDU (injection drog users) - közös tű használata
- szerv- és szövetátültetés útján
- vertikális (90%; placentán keresztül, szülés alatt, anyatejjel)

HIV pozitív, verifikált HBV és HCV fertőzött (vírushordozó) eü. dolgozó által nem végezhető,
fokozott expozíciós kockázattal járó beavatkozások
 Szöveteket, testüregeket, szerveket érintő sebészeti… beavatkozások
 Abdominális, kardiothoracalis, orthopédiai műtétek,
 Szívkatéterezés és angiografia
 Szüléslevezetés, császármetszés…
 Orális, periorális szövetek, fogak kezelése, metszése, eltávolítása, melyek kapcsán
vérzés léphet fel.

48
28. HIV-fertőzés/AIDS (járványügyi teendők, megelőzés)
Teendők a fertőzött személlyel, ill. beteggel
• Jelentés:
o HIV-fertőzés/AIDS betegség megerősített eset személyazonosító adatok nélkül
jelentendő (elektronikusan OSZIR HIV/STD alrendszeren keresztül)
• Elkülönítés:
o NEM szükséges; (DE ajánlható: vérzés, nyitott seb, pszichológiai zavarok esetén);
• Járványügyi megfigyelés:
o NEM szükséges
• Klinikai ellenőrzés, gondozás:
o szakgondozás, Szent László Kórház (Bp)
• Laborvizsgálat:
o kötelező, alvadásgátló nélkül vett steril vérminta
• Fertőtlenítés:
o folyamatos, HIV-vírus inaktiváló hatású dezinficiensekkel
Teendők HIV -fertőzött személy környezetében
• fertőző-forrás kutatás kötelező
• vérrel terjedés gyanúja v. halmozott előfordulás esetén a terjesztő közeg felderítése
kötelező
• kontaktok, szexuális partnerek felkutatása és vírusszerológiai vizsgálata kötelező
• a HIV-fertőzöttek és partnereik nem adhatnak vért, anyatejet, sejtet, szövetet, szervet,
spermát
• egészségügyi dolgozók expozíciója esetén 2 órán belül a posztexpozíciós antiretrovirális
kezelést (ART) kell kezdeni (24-36 órán belül még hatékony lehet)

WHO globális HIV/AIDS prevenciós stratégia:

2015-re HIV-incidencia globálisan csökkenő trendet mutasson
• akut HIV-infekció felismerése/diagnosztizálása korán/időben elkezdett ART
• UNAIDS javaslat:
o prevenciót célzó eszközök kombinációinak alkalmazása - gyógyszeres profilaxis, a
szexuális magatartás, a szociális környezet, az ellátó rendszer
változása/változtatása
o a társadalomkülönböző szintjein (egyén, párkapcsolat, közösség) fokozott
kockázatnak kitett csoportok elérése
• börtönben élők egészségvédelmének fokozása
• vertikális transzmisszió eliminálása
• ártalomcsökkentő programok folytatása/fejlesztése
• kriminalizáló törvények eltörlése, a társadalom stigmatizáló/kirekesztő hozzáállásának
változása  magas kockázattal élő csoportok szűrővizsgálati részvételi arányának 
• ártalomcsökkentő programokhoz + kezeléshez való hozzájutás 
• A magas HIV-prevalenciájú régiókból érkezők/migránsok szerostátuszánakfolyamatos
monitorozása

49
29. Syphilis (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő, járványügyi teendők,
megelőzés)
Kórokozó:
 Treponema pallidum (teratogén)
Fertőzés forrása:
 fertőzött, kórokozót váladékaival terjesztő egyén
Lappangási idő:
 10-15 nap - 8-10 hét, ált. 2-3 hét
Terjedési mód:
 nemi kontaktus (heteroszexuális hüvelyi; anogenitális; orogenitális, oro-analis);
 aszexuális (vér, váladék);
 haematogén (transzfúzió),
 vertikális: transzplacentáris;
 nosocomiális
Teendők:
 jelentendő
o korai/késői veleszületett Sy is, a betegség gyanúja is jelentendő
o személyazonosító nélkül - ÁNTSZ, BNG (Bőr- és Nemibeteg Gondozó);
 labor kötelező (5 ml vér  szerológia + Go + HIV antitest is)
 Megelőzés:
o kontaktok posztexpozíciós kemoprofilaxisa
o aspecifikus (kötelező szűrővizsgálatok – előzetes munkaköri alkalmassági orvosi
vizsgálat)

50
30. Lyssa (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő, pre-expozíciós
járványügyi teendők)
Kórokozó:
• Rhabdoviridae család, Lyssavirus genus (7 genotípus)
Fogékonyság:
• valamennyi melegvérű állatfaj (róka, prérifarkas, macska, sakál, denevér; kutya, juh,
kecske, ló, őz, szarvasmarha; oposszum, ember; madarak)
Fertőzés forrása
• urbanus: kutya, macska, szarvasmarha, patkány, tengerimalac
• sylvatikus: róka, sakál, farkas, hiéna, prérifarkas, mosómedve, borz stb.
• vérszívó denevérek: tünetmentes vírushordozás is előfordul (20%!)
Terjedés mód
• húsevők marása, harapása, nyállal történő ürítés:
- kutya 3-7, róka 1-2 nappal a klinikai tünetek megjelenése előtt már fertőz  2
hét megfigyelési idő
• perorális, egyéb váladékokkal történő fertőzés ritka
• aerogén úton - barlang (denevérek váladékának belégzése), laboratórium
Lappangási idő
• 2-8 hét (de: 10 nap - 1 év) téli álmot alvó állatok: hosszú, barna zsírszövetben perzisztál
• ember: 2 hét-3 hónap (átlag 6 hét)
Megelőzés
Állategészségügyi intézkedések
• kóbor állatok befogása, elhullott állatok teteme érintésének mellőzése;
• kutyák profilaktikus védőoltása (1 év)
• macskák oltása javasolt
• embert mart húsevők 14 napos megfigyelése
• rókák perorális vakcinázása
Járványügyi intézkedések
• preexpozíciós - munkakör, utazás
o Veszettség elleni prexpozíciós oltási sor
 Alapimm.: 0., 7., 21. v. 28. nap (oltási séma: 1-1-1)
 Booster: 1 év múlva (1), majd
 Booster: 5 évenként (1)

51
31. Járványügyi teendők a lyssa gyanús beteggel
• sürgősséggel is jelentendő (gyanú, valószínű, megerősített); állatorvos értesítése
• elkülönítés (Fővárosi Szt. László Kórház);
• labor kötelező (IF, cornea kaparék)
• folyamatos fertőtlenítés virucid szerekkel
• fertőzőforrás-kutatás, terjesztő közeg felderítés (expozíciótól függően – pl. tej)
• specifikus védelem
• preexpozíciós - munkakör, utazás
• postexpozíciós profilaxis - aktív és passzív immunizálás
A veszettség fertőzésre gyanús expozíció kivizsgálása során figyelembe veendők
• Az expozíciót okozó állat faja, viselkedése, megfigyelhetősége, oltottsági státusa
• Az expozíció jellege (harapás, nem harapás, ritka átviteli mód)
• Az állati veszettség területi járványügyi helyzetének alakulása
Lyssa elleni oltás megkezdése indokolt:
• Igazoltan veszett állattal való kontaktust követően
• Veszettségre gyanús állattal való kontaktust, karmolást vagy bőrsérülést követően
• Nem megfigyelhető (ismeretlen) háziállattal való kontaktust, harapást vagy karmolást
követően
• Az egészséges állat a megfigyelési idő alatt veszettségre gyanússá válik, elkóborol,
elpusztul, kiirtják
• Inokulált állati csalétekkel történő érintkezés sérült bőrrel/nyálkahártyával, friss seb
esetén
• Veszett állat tejének – az állat megbetegedés előtti 5. naptól kezdődően –nyersen,
hígítatlanul fogyasztása és feltételezhető sérült (száj) nyálkahártya esetén
Lyssa elleni oltás megkezdése nem indokolt:
• Expozíciót okozó kutya, macska egészséges és 14 napig megfigyelhető
• Az expozíciót okozó állat tenyésztési és tartási körülményei kizárják az állat veszettség
fertőzöttségét
• Az állattal való kontaktus nem jár sérüléssel, benyálazással, vagy a kontaktus indirekt
(köztes tárgy érintésével) történt
• Veszett tehén hőkezelt, vagy hígított/más élelmiszerrel elegyített tejének fogyasztása
Veszettség elleni prexpozíciós oltási sor
• Alapimm.: 0., 7., 21. v. 28. nap (oltási séma: 1-1-1)
• Booster: 1 év múlva (1), majd
• Booster: 5 évenként (1)
Veszettség-gyanús sérülés postexpozíciós oltási sora
• Alapimmunizálás nincs v. > 5éve oltott:
o 0., 7., 21. nap (2-1-1)
• Fokozott fertőzési veszély, immunszupprim. áll.:
o 0., 3., 7., 14., 28. nap (2-1-1-1-1)
• < 5 éve oltott:
o 0., 3. napon (1-1)

52
53
54
32. Toxoplasmosis (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő, járványügyi
teendők, megelőzés)
Kórokozó:
• Toxoplasma gondii (TERATOGÉN!)
• 3 megjelenési forma: trophozoit; cysta; oocysta - macska székletében, több hónapig
fertőzőképes
Fertőzés forrása:
• fertőzött vadon élő rágcsálók, madarak
• háziállatok - kutya, macska, nyúl, kanári stb.
Lappangási idő:
• 2-3 hét
Terjedési mód:
• vertikális (diaplacentáris),
• akvirált:
o oralis: nem kellően mosott zöldségek, nem kellően átsütött állati hús, tojás
o kontakt: bőrsérülés - kórokozó-hordozó ember, állat - nyál, vizelet, vér,
hüvelyváladék
o intranasalis; intraconjunctivális
Teendők:
• megerősített (veleszületett is) jelentendő,
o IR-i szövődmény esetén – „encephalitis infectiosa”
• elkülönítés nem (nem érintkezhet terhessel, csecsemővel, újszülöttel)
• labor nem kötelező (lehet: vér),
• fertőtlenítés nem szükséges
• Megelőzés:
o állategészségügyi, általános és élelmezés-higiénés rendszabályok betartása

55
33. Creutzfeldt-Jakob-betegség (kórokozó, terjedési mód, lappangási idő,
járványügyi teendők, megelőzés)
Kórokozó:
• CJB kóros prion
Fertőzés forrása:
• beteg, v. tünetmentes kóros priont hordozó ember/állat
Lappangási idő:
• 15 hónap - 30 év;
• Lefolyás: néhány hét - több év (átlag 6-7 hónap)
Terjedési mód:
• 85-90% sporadikus,
• 10-15% örökletes,
• <1%szerzett (alimentaris, parenterális,nosocomialis)
o Nosocomialis terjedés:
 fertőzött szövet/szerv transzplantációval, idegsebészeti eszközzel,
agyalapi mirigyből kivont növekedési hormonadással, a vér terjesztő
szerepe sem zárható ki
 Szövetek fertőzőképessége: agy, GV, cornea> liquor, nyirokszervek, vese,
máj, tüdő, placenta
• Nem terjed: cseppfertőzéssel, szexuális úton;
• familiáris genetikai faktor szerepe
Teendők:
• jelentés –
o gyanús, valószínű, megerősített és halálos kimenetelű eset
• labor kötelező (neuropatológia, immunhisztokémiai),
• elkülönítés nem,
• terjesztő közeg felderítés (expozíció)
Megelőzés:
• aspecifikus –
o egyszer használatos, zárt vér- és liquorvételi rendszerek,
o “fokozottan veszélyes” kategóriájú boncolás,
o szigorú dezinfekció,
o állat- és élelmezés-egészségügyi rendszabályok betartása.
• Nosocomiális:
o anyagok: elővákuumos autokláv - 134 °C, 206 kPa, 60 perc;
o felületek: 1N NaOH felületkezelés (1-2 óra behatási idő), öblítés, klórtartalmú
fertőtlenítőszeres dezinficiálás;
o eszközök, műszerek: 1N NaOH (1-2 óráig beáztatás), öblítés, elővákumos autokláv
- 134 °C, 206kPa, 60 perc;
o (kísérleti) állati tetem elhamvasztása

56
34. Az anyáról a magzatra terjedő fertőző betegségek, teratogén biológiai
kóroki tényezők; specifikus prevenció
Toxoplasma gondii
• congenitalis toxoplasmosis
– chorioretinitis*, maculalézió; agyi kalcifikáció*, hydro*-, mikrocephalia*,
encephalomyelitis
• „magzati toxoplasmosis”:
– abortus, halvaszületés
• Megelőzés: állategészségügyi, általános és élelmezés-higiénés rendszabályok betartása
LCMV
• congenitalis LCM vírusinfekció
– abortus, chorioretinitis, congenitalis hydrocephalus, periventricularis calcificatio,
mentális retardáció
– megelőzés: élelmiszeripari higiénés normák betartása, rágcsálóirtás
Listeria monocytogenes
• congenitalis listeriosis
– granulomatosus infantiseptica, sepsis, meningitis, meningoencephalitis,
agytályog
– megelőzés: terhes ne érintkezzen vemhes állatokkal; nyers tej fogyasztása tilos
Leptospira icterohaemorrhagiae
• congenitalis leptospirosis
Brucella abortus, B. melitensis, B. suis, B. canis
• vetélés
CMV
• méhen belüli elhalás, idegrendszeri és májkárosodás
Treponema pallidum
• congenitalis syphilis
Rubeola vírus
• CRS (cardialis vitium, retinopathia, microcephalia, mentalis retardáció); encephalitis
• megelőzés: posztexpozíciós passzív immunizálás (gravidáknak ajánlott, 48 órán belül)
Varicella zooster
• congenitalis varicella sy
o megelőzés: újszülött passzív imunizálása, ha az anya szülés előtt 5 nappal vagy
szülés után 48 órával tüneteket mutatott

57
35. Nosocomialis surveillance fogalma, az NNSR célja, a jelentési,
adatgyűjtési rendszer jellemzői
Fogalma
• „A nosocomiális fertőzések megjelenésére, gyakoriságára és részletes vizsgálatára
irányuló, illetve a fertőzések kialakulásának kockázati tényezőire vonatkozó surveillance.”
(20/2009 EüM rendelet)
o A nosocomialis fertőző betegségek morbiditási, letalitási, pénzügyi és egyéb
epidemiológiai adatainak aktív jellegű gyűjtése
o Azon jelenségek, feltételek és tevékenységek figyelemmel kísérése, amelyek
csökkenthetik vagy növelhetik az alkalmazott módszerek effektusát.
o Az adatok rendszeres elemzése, a preventív tevékenység legeredményesebb
módszereinek kidolgozása és alkalmazása, valamint végrehajtásuk folyamatos
elősegítése, értékelése és ellenőrzése
o Folyamatos szaktanácsadás a surveillance team tagjai részéről
• Elindítását segítette:
o nemzeti nosocomiális infekció surveiilance rendszer (NNIS)
o európai kórházak surveillance alapú infekciókontroll-hálózat (HELICS)
o hazai eü. rendszer közgazdasági szemlélete
o teljesítményfinanszírozás bevezetése
o a nosocomialis fertőzések költségnövelő tényezővé, az eü. ellátás indikátoraivá, a
kórházi akkreditáció fontos elemeivé váltak
• megfelelő NS révén a nosocomialis fertőzések 30-32%-a és a velük összefüggő halálozás
megelőzhető
NNSR (National Nosocomial Infection Surveillance)
• esetek bejelentése
o csak online, az EFRIR-en keresztül (epidemiológiai felügyeleti rendszert támogató
információs rendszer)
o jelentendő:
 Cl. difficile által okozott, eü. ellátással összefüggő fertőzések
 multirezisztens kórokozók (MRK)
 eü. ellátással összefüggő véráramfertőzések (VÁF, pl. S. aureus, E.coli, P.
aeruginosa, K. pneumoniae, Candida spp)
 intenzív terápiás ellátással összefüggő fertőzések (VÁF: pneumonia, UTI
esetén)
 műtéti sebfertőzés (S. aureus, S. pyogenes stb.)
 művesekezeléssel összefüggő fertőzések (S. aureus, Enterococcus spp, E.
coli, P. aerugnosa, Enterobacter spp., K. pneumoniae, Candida spp, HBV,
HCV, HIV…)
• az adatokat az NNSR gyűjti és elemzi (az OEK üzemelteti)
o az adatok a fertőző betegségek európai adatbázisába (TESSy) kerülnek
o mikrobiológiai, beteg- és osztályos alapú jelentési rendszerek epidemiológiai
esetdefiníciók alapján
o kötelező jelentések:
 véráramfertőzések egyedi esetei
58
  MRK (multirezisztens kórokozók) egyedi esetei
 nosocomialis járványok
o szelektív/célzott alrendszerek:
 nosocomialis sebfertőzések
 ITO/PIC fertőzései
 eszközhasználattal összefüggő infekciók
 manuális osztályok fertőzései
 teljes körű nosocomialis infekciók
• NNSR célja:
o megelőzhető kórházi fertőzésekre vonatkozó- hazai fekvőbeteg-ellátó
intézmények közti és nemzetközi összehasonlításra alkalmas – adatbázisok
létrehozása
 rizikótényezők megismerése
 költséghatékony prevenciós módszerek fejlesztése
 eü. szolgáltatások minőségét kifejező indikátorok meghatározása

59