KOMMUNIKÁCIÓ A MŰTŐBEN

Tematika

• A kommunikáció alapjai
• A kommunikáció fogalma
• A kommunikáció folyamata
• A kommunikáció típusai
» A felelős kommunikáció

• Kommunikáció a műtőben
 A kommunikáció alapjai
A kommunikáció kifejezés eredetét tekintve latin, amelyet két
megközelítésből vezetnek le:
communicatio főnévből, amelynek jelentése
• Közzététel
• Teljesítés
• Gondolat közlése a hallgatóval
communicare igéből, amelynek jelentése
• valamit közössé tenni
• közösen tanácskozni
• valamit átadni egymásnak.
A nyugati újlatin nyelvekben kiterjesztették jelentését:
• szállítás
• összeköttetés,tájékoztatás
• érintkezés, hírközlés
 A kommunikáció folyamata

A kommunikáció információk,ismeretek,érzelmek
átadása, cseréje, valamilyen eszköz illetve
jelrendszer segítségével.
adó
dekódolás
csatorna vevő
kódolás
 A kommunikációs folyamat egy olyan
cselekménysorozat, amelynek során
információáramlás illetve információcsere történik.
Pontosabban a feladó (adó) egy jelrendszer (kód)
segítségével formába önti (kódolja) az információt
(üzenetet), amely egy csatornán keresztül
eljut a vevőhöz (címzetthez), aki az üzenetet
dekódolja (értelmezi), esetleg a feladó felé
hasonlóképpen visszacsatol (választ küld).
Azt, hogy ez a folyamat mennyire lesz sikeres,
bármelyik folyamatelem befolyásolhatja.
A kommunikációs folyamat elemei
1. Feladó (kibocsátó): Az a fél, amelyik üzenet küld a
másiknak, illetve akinek információja van, amelyet meg
kíván osztani más(ok)kal.
2. Vevő (címzett, befogadó): Az a fél akinek az üzenetet
szánják, illetve aki az üzenetet fogadja.
3. Üzenet (információ, közlemény):az az információ,
amelyet a feladó meg kíván osztani.
4. Csatorna: az a közeg, amelyen keresztül az üzenet eljut
a feladótól a vevőig. pl.: internet, levegő.
5. Zaj: Az a tényező, amely az üzenet eljutását,
megértését zavarja. Pl.: vonal hiba, áramszünet,
hangzavar.
 A kommunikáció funkciói
1. Érzelmi funkció: A kommunikáció segítségével tudjuk
kifejezni érzéseinket, érzelmeinket. Pl.: szomorúság, öröm,
boldogság, fájdalom, félelem
2. Motivációs funkció: A motiváció minden egyes formáját
kommunikációval tudjuk közvetíteni. Pl.: utasítás kiadása,
jutalmazás, büntetés
3. Információs funkció: A kommunikáció segítségével
juthatunk újabb információkhoz, pontosíthatjuk a már
meglévő információkat. Pl.: műtéti program olvasása,
adatok, tények a betegről
4. Ellenőrzési funkció: A kommunikáció segítségével lehet
visszajelzést kapni bizonyos tevékenységek meglétéről. Pl.:
az operáló orvos a beteg állapotáról érdeklődik, egy vérzés
elállítása után.
 A kommunikáció típusai
1. A kommunikációban résztvevő személyek
száma szerint
2. A kommunikációban alkalmazott jelrendszer
szerint
3. A kommunikáló felek egymáshoz való
viszonya szerint
4. A visszacsatolás megléte, ill. hiánya szerint
5. A szervezettség foka szerint
 1. A kommunikációban résztvevő
személyek száma szerint
intraperszonális (belső) kommunikáció:
pl. tanulás, gondolkodás
interperszonális (személyek
közötti)kommunikáció: pl. beszélgetés
csoportkommunikáció:
pl. családi, munkahelyi, közösségekben
tömegkommunikáció:
pl. MÉDIA
 2. A kommunikációban alkalmazott
jelrendszer szerint:
Verbális: a természetes emberi nyelv
jelrendszerét használja
Nonverbális: nyelven kívüli jelrendszert használ,
nem szavakkal kommunikál (testbeszéd,
mimika)
Paraverbális: mellékes, kiegészítő jelek
Vizuális jelek: képek, színek
Vokális jelek: hangerő, hanglejtés, hangszín
 3. A kommunikáló felek egymáshoz
való viszonya szerint:
• közvetlen (szemtől szembe) kommunikáció:
A feladó és a címzett egyszerre vesz részt a
kommunikációban, tehát egy helyen és egy
időben vannak jelen.
• közvetett kommunikáció:
A feladó és a címzett térben és/vagy időben
távol vannak egymástól.
 4. A visszacsatolás megléte, ill.
hiánya szerint:
• egyoldalú (egyirányú) kommunikáció:
Az a kommunikáció, amikor nincs visszacsatolás,
nincs módja a címzettnek válaszolnia.
pl. TV nézés,
• kölcsönös (kétirányú) kommunikáció: van
visszacsatolás
pl. telefonálás
 5. A szervezettség foka szerint:
• Személyes: egy vagy több magánszemély
kommunikációja
pl. beszélgetés, kérdőív kitöltés
• Intézményes: az üzenet kibocsájtója az
intézmény
pl. kórházi házirend
Kommunikáció az egészségügyben
• Önérvényesítő (asszertív) kommunikáció
• Nem önérvényesítő (agresszív, passzív)
kommunikáció
• Felelős kommunikáció
 Az önérvényesítés
• Az önérvényesítés képessége azt jelenti, hogy az egyén
magabiztosan fejezi ki gondolatait, érzéseit, miközben a
másokét tiszteletben tartja
• Az asszertív viselkedés legfőbb jellemzői
– önkifejező és őszinte
– egyenes és közvetlen kommunikáció
– tekintettel van mások jogaira
– ügyel mind a saját, mind a kapcsolat érdekeire
– konkrét helyzetre, célra, személyre irányul
– szociálisan elfogadható
– tanult magatartásforma.

 
 Asszertív kommunikáció
„módszerei”
• Én-üzenet:
– Viselkedés+érzések+következmények
• Aktív figyelés:
– A visszacsatolás fokozása
• Modellváltás:
– Gondolkodásbeli rugalmasság, a másik
szempontjainak elismerése 
 Felelős kommunikáció
• A felelős kommunikáció lényege, hogy a
kapcsolattartás logikus, szisztematikus módon
zajlik, a helyzet adta tényeken és pontos
szakmai ismereteken alapszik.
• A felelős kommunikáció az adott helyzetre
szabott problémamegoldó magatartásban
nyilvánul meg.
A felelős kommunikáció
folyamata
 Kommunikáció a műtőben
• TEAM tagjai között:
szakzsargon, félszavak
• Dolgozók és a beteg
verbális, nonverbális, paraverbális,
sokszor félreérthető
• Dolgozók és a hozzátartozó
verbális, nonverbális, paraverbális,
sokszor egyoldalú
• Beteg és beteg között
kórterem, előkészítő, lift előtere
 Fontos készségek, tények az
egészségügyi munka során
• Általános beszédkészség
• Mások meghallgatásának készsége
• Tapintat, megfelelő fogalmazás
• Mosoly, empatikus tekintet
• Gyakran előfordul, hogy az üzenet egyszerűen
nem megy át, vagy mire megérkezik, a
jelentése módosul
 Feladat 1.
A beteg fél órája vár az előkészítőben, fázik, fél nem érti
miért nem kerül sorra.
Közölje vele, hogy sajnos elmarad a műtét, mert……...

1. verbális kommunikációval egyhangúan

2. csak nonverbális kommunikációval
3. szóban, gesztikulálva, hanglejtést, hangszínt használva

Melyikkel érünk el megfelelő hatást?

 Feladat 2.
A beteg fél órája vár az előkészítőben, fázik, fél
nem érti miért nem kerül sorra.
Közölje vele, hogy sajnos elmarad a műtét,
mert……...

1.4 éves gyermekkel

2.80 éves csökkent hallású beteggel
Figyelj és hallgass meg...
• Figyelj és hallgass meg 
Ha arra kérlek, hogy hallgass meg, 
És te úgy érzed, hogy valamit tenned kell, 
Hogy a problémám megoldódjon, 
Bocsáss meg, de én úgy érzem, hogy te süket vagy. 
Nem kértem mást, csak hogy figyelj és hallgass meg. 
Nem kértem, hogy tanácsolj, sem hogy tegyél. 
Nem kértem mást, csak hogy figyelj, és hallgass meg. 
Nem vagyok tehetetlen, csak gyönge és elesett. 
Amikor teszel valamit helyettem, 
Amit nekem kellene megtennem, 
Csak megerősíted a gyöngeségemet és félelmemet. 
De ha elfogadod, hogy úgy érezzek, ahogy érzek, 
- Még ha ez az érzés számodra érthetetlen is - 
Lehetővé teszed számomra, hogy megvizsgáljam, 
És értelmet adjak az értelmetlennek. 
S ha ez megtörtént, a válasz világossá válik, 
Tanácsra nincs szükség.
Talán ezért használ sok embernek az imádság. 
Mert Isten nem ad tanácsot, sem megoldást. 
Csak figyel és hallgat. 
A többit ránk bízza. 
Tehát te is, kérlek, figyelj rám és hallgass meg. 
És ha szólni akarsz, várj egy picit. 
Akkor majd én is tudok rád figyelni.
Köszönöm a figyelmet és a
türelmet!