Az

emésztőszervrendszer

1
 TÁPCSATORNA
SZAKASZAI (8 m hosszú
cső)
-felső (táplálék felvétele,
falattá alakítása,
továbbítása a középső
szakasz felé): szájüreg,
garat, nyelőcső
-középső (táplálék
lebontása, felszívása) :
gyomor, vékonybél
-alsó (emésztetlen
anyagok kiürítése) :
vastagbél
 EMÉSZTŐMIRIGYEK:
-máj
-hasnyálmirigy
2
Tápcsatorna általános
felépítése

 Nyálkahártya
– Epitélium
– Saját kötőszövet
– Saját izomréteg
 Nyálkahártya alatti
kötőszövet
– Mirigyek
– Nyiroktüsző
– Idegfonat
 Izomréteg
– Hosszanti kivül
– Körkörös belül, a
gyomorban harmadik
réteg is jelen van, az
ferde
 Hashártya vagy hasüregen
kivül adventicia
 Emésztőrendszer feladatai:
 táplálék:
-felvétele, feldolgozása (aprítás, kémiai
lebontás)
-emésztése
 tápanyagok:
-lebontása
-felszívása a vérbe
 emésztetlen salakanyagok kiürítése

4
 A táplálék a bélcsatorna üregében halad
végig.
 Közben különböző emésztőnedvek
hatására jellegzetes fizikai és kémiai
változásokon megy keresztül.
 A béltartalmat a bél ún. perisztaltikus
(keverő, továbbító) mozgásai továbbítják.
 Az emésztőnedveket a bélfal mirigysejtjei
és a bélcsatornához csatlakozó
emésztőmirigyek termelik.
5
 Tápanyagok: energiaforrásul szolgálnak
– fehérjék (állati, növényi)
– szénhidrátok (egyszerű cukrok-szőlőcukor; összetett
cukrok-keményítő)
– zsírok (állati, növényi)
 Építőanyagok: sejtépítők (nem energiaforrások)
– vitaminok (zsírban és vízben oldódó; gyorsan kiürül,
csak kis része raktározódik> folyamatos bevitel
szükséges)
– víz (testünk 70%-a víz; sejten belül-kívül)
– ásványi sók (konyhasó)
 Szerves anyagok: fehérjék, szénhidrátok, zsírok,
vitaminok
 Szervetlen anyagok: víz, ásványi sók
 Enzimek: szerves biokatalizátorok, irányítják az
életfolyamatokat
– fehérjebontó: pepszin, tripszin, erepszin
– szénhidrátbontó: amiláz, maltáz, alktáz, szacharáz
– zsírbontó: lipáz 6
 Szerepe: falat képzése,
nyelés, ízérzés,
hangképzés SZÁJÜREG
 Nyál: híg váladék;
összetétele: víz, sók,
baktériumölő anyagok,
szénhidrát (cukor)-bontó
enzimek; nyálmirigyek
termelik; 1,5 l/nap
 Nyálelválasztás:
reflexfolyamat> elindítja:
táplálék elgondolása,
látványa, szájba kerülése
 Szájüregben emésztés,
tápanyagfelszívódás
nincs (enzim van, de rövid
az idő)
 De felszívódhatnak:
alkohol, egyes
gyógyszerek, mérgek 7
 A nyelv
– részt vesz a rágásban, nyelésben, ízlelésben,
beszédben
– Izmos szerv, felszínét nyálkahártya bor ítja
 Belső nyelvizmok
 Külső nyelvizmok
– A szájfenékhez rögzül
– Részei:
 Nyelvgyök
 Nyelvhát
 Nyelvhegy
– Dorzális részén különböző alakú szemölcsök
találhatók
 Szemölcsökben foglalnak helyet az
ízlelőbimbók
NYÁLMIRIGYEK
 nyálat termelik
 kis nyálmirigyek:
szájüreg falában
szétszórtan
 nagy nyálmirigyek:
a) állkapocs alatti
b) nyelv alatti
c) fültőmirigy

9
FOGAK: felső állcsont és az állkapocs
fogmedrébe beékelődve helyezkednek el

10
A FOG RÉSZEI
 korona (fehér
zománccal
borított)
 nyak (foghússal
körülvett)
 gyökér
(állkapocsba
illeszkedik)

11
  Számuk:
FOGAK Első generáció: tejfogak> 6-30
SZÁMA,TÍPUSAI hónapos korban> 20 db;
fogváltás 6-13 éves korig
Második generáció: maradandó
fogak>felnőtt>32 db>
negyedenként 8
Harmadik generáció:
hiánypótló>műfogak
 Típusai (negyedenként):

metszőfogak (2)
szemfog (1)
kisőrlők (2)
nagyőrlők (3) 12
GARAT
 a falat a szájüregből a
nyeléssel kerül a
szájgaratba, majd a
nyelőcsőbe
 nyelés: reflexes
folyamat>
 akarattól függő része>
nyelvvel a falat hátrafelé
tolása
 akarattól független
része> nyelvgyökhöz,
lágy szájpadhoz érő falat
indítja be> gégefedő
bezárul> falat
továbbhalad a nyelőcsőbe
13
 Nyelőcső
 ujjnyi vastag, izmos falú, nyálkahártyával
bélelt, kb. 25 cm hosszú
 nyelőcsőben a falat vagy a folyadék>
izmok továbbító mozgása miatt mindig
lefelé, a gyomor felé halad
 nyelőcső és a gyomor határán>
gyomorbemenetben körkörös
izomcsoport> biztosítja, hogy a lejutott
étel ne visszafelé haladjon

14
 A nyelőcső falszerkezet
– Adventicia
– Izomréteg
 Felső 1/3 harántcsíkolt
 Középső 1/3 kevert
 Alsó 1/3 simaizom
– Nyálkahártya
 Többrétegű el nem
szarusodó laphám
 Nyálkahátya
kötőszövetében
mirigyek
 Hosszanti itányba
redőzőtt
GYOMOR: üreges szerv; rekesz alatt,
középvonaltól kissé balra helyezkedik el

FÉLIG TELT

ÜRES
16
TELT
  felső bemeneti
A GYOMOR nyílás>nyelőcsőnél>
RÉSZEI
gyomorszáj (cardia)
 alsó kimeneti nyílás>
vékonybélbe>
gyomorkapu (pylorus)
 kisgörbület
 nagygörbület
 gyomorfenék/gyomoralap
> gyomorszáj felett
(fundus)
 középen> gyomortest 17
 befogadóképessége: 1,2-2
liter (max. 4-5 l)
 nyálkahártya>jellegzetesen Gyomor felépítése
redőzött; telten kisimul
 sejttípusai:
 fősejt>emésztőnedvet termel
(fehérjebontó>pepszin)
 fedősejt>sósavat termel
 melléksejt>nyákot termel
(bevonja, védi)
 gyomornedv:
 mennyisége>2-2,5 liter/nap
 tartalma> víz, emésztőnedv, sósav,
nyák
 izomzata: bejáratnál, kimenetnél
gyűrűizom; réteges felépítése teszi
lehetővé a perisztaltikus és
keverőmozgást; üres gyomoré>
levegővel kevert> gyomorkorgás;
18
perisztaltika „megfordulása”: hányás
 A gyomor nyálkahártyájának
mikroszkópos szerkezete:
– A gyomorfenékben és a testben
levő csöves mirigyek sejtjei:
 Melléksejtek nyákot termelnek
 Differenciálatlan sejtek
– Osztódnak, nyálkahártya
regeneréciója
 Fősejtek – enzimeket termelnek
(pepszinogén)
 Fedősejtek – apikális részükön
intracelluláris csatornácskák
– HCl termelés
– intrinszik faktor is itt szabadul
fel, a B12 felszívódását segíti elő
 Hengerhámsejtek
 Endokrin sejtek
– Gasztrin – G sejtek
– Hisztamin – ECL sejtek
– Szerotonin – EC sejtek
– Szomatostatin – D sejtek
– A kardia mirigyei – csak nyákot
termelő sejtek
– A pilorus mirigyei – nyáktermelő
sejtek, endokrin sejtek
 gyomorba került falatra (keverés közben) hat a gyomornedv
 gyomornedv-elválasztás összetett folyamat
 megindíthatja: látás, szag, gondolat, rágás, falat gyomorba kerülése
 serkenti: kávé, tea, fűszerek, gyomor által termelt helyi hatású
hormon> gastrin
 gátolja: enterogastron nevű hormon> zsíros ételek fogyasztásakor
termelődik
 emésztés:
 fehérjeszerű anyagok
- pepsin hatására> kisebb alkotórészekre bomlanak(emésztőnedvet
a sósav aktiválja)> teljes lebontás vékonybélben
- kimozin>tejfehérjét csapja ki (megalvasztja a tejet a gyomorban)
 szénhidrát (cukor) emésztés> nincs (enzim sincs)
 zsíremésztés> nincs, mert savanyú közegben nem lehetséges
 tápanyag-felszívódás> nincs; de gyógyszer, alkohol, méreg
felszívódik
 táplálék általában 2-8 órát emésztődik a gyomorban

20
VÉKONYBÉL

 Kb. 5 m hosszú
 részei:
1. patkóbél/nyombél
(duodenum)
2. éhbél (jejunum)
3. csípőbél (ileum)

21
VÉKONYBELEK
FINOMSZERKEZETE
Sűrűn egymás mellett
elhelyezkedő bélbolyhok
borítják> ezek a
nyálkahártya 1 mm
hosszú, kesztyűujjszerű
kitüremkedései, a
tápanyag-felszívás
elemei.

A bolyhokon további
mikrobolyhok
találhatók>növelik a
felszívás felületét.

22
Emésztés a vékonybélben (1)
 a gyomorból a patkóbélbe jutott savanyú
vegyhatású gyomortartalomhoz>az epehólyagból és
a hasnyálmirigyből is emésztőnedvek ürülnek> ezek
már lúgos vegyhatásúak> emésztés elkezdődik
 fehérjék, szénhidrátok, zsírok>> építőelemeire
bomlanak:
 fehérjék, szénhidrátok> felszívódnak a bélbolyhok vénás
vérébe
 zsírok> a nyirokutakba
 három emésztőnedv fejti ki hatását: hasnyál,
bélnedv, epe
23
Emésztés a vékonybélben (2): HASNYÁL
 hasnyálmirigy külső elválasztású
mirigyváladéka=hasnyál
 színtelen, átlátszó folyadék
 1-1,5 l/nap
 termelődését serkenti: szekretin nevű
hormon (bélhámsejtek termelik)
 enzimjei:
fehérjebontó: tripszinogén, tripszin
szénhidrátbontó: alfa-amiláz
zsírbontó: lipáz

24
Emésztés a vékonybélben (3): BÉLNEDV
 bélfal mirigyeinek váladéka
 sárgás színű folyadék
 0,8-1,3 l/nap
 bélnyálkahártya termeli
 enzimjei:
fehérjebontó: erepszin, enterokináz
szénhidrátbontó: maltáz (malátacukrot),
laktáz (tejcukrot), szacharáz (répacukrot)
zsírbontó: lipáz

25
Emésztés a vékonybélben (4): EPE
 a máj váladéka
 keserű, nyúlós folyadék, lúgos vegyhatású
 enzimeket nem tartalmaz
 a zsírokat nem bontja, de fontos szerepe van a
zsíremésztésben> mivel a zsírokat emulgeálja (zsírok
cseppekké bontása)
 lipázt aktiválja

Az emésztés során lebontott, vízben oldott

tápanyagok felszívódnak (bélbolyhok
felszívóhámján).

A vékonybél mozgásai keverik a béltartalmat és

továbbítják a vastagbél felé.
26
Natív has felvétel: A has középső részén fordított U-alakú, gázos és tágult vékonybél-
kacsok láthatóak egymás felett (nyilak). A kettős nyíl a belekben elhelyezkedő
folyadéknívóra mutat.

27
VASTAGBELEK
 három szakasza:
vakbél, remesebél
(felszálló, haránt,
leszálló,
szigmabél) és a
végbél
 hossza kb. 1,5 m
 nyálkahártyáján
már nincsenek
bélbolyhok, itt
nincs emésztés,
tápanyag-
felszívódás
28
 béltartalom emésztetlen anyagokat tartalmaz: cellulóz,
zsírcseppek, rostok, tápanyagmaradványok
 baktériumflóra van (csak itt): részt vesznek az erjedési-
rothadási folyamatokban, B- és K- vitamin képzésében
 táplálkozás után 5-6 órával periodikusan ürül a vékonybél
tartalma a vastagbél felé, ahol átlag 15 órát időzik
 itt nagyfokú vízvisszaszívás történik> béltartalom
besűrűsödik> 500 gr béltartalomból 150-250 gr széklet
lesz
 felszívódnak az ionok, ásványi anyagok, gyógyszerek,
mérgek
 széklet
 tartalma: emészthetetlen rostok, kevés fehérje, zsír,
levált bélhámsejtek, emésztő enzim részek, epefestékek,
baktériumok (1 gr-ban 1 milliárd)
 színét festékanyaga a szterkobilin adja
 székletűrítés: bélsár a végbélbe kerül> feszíti a végbél
falát> székletűrítési ingert vált ki>záróizmok
ellazulnak>hasprés>széklet kiürül
29
Hashártya
A HASHÁRTYA Jellemzői:
 vékony savós hártya
 két lemeze:
– fali lemez> belülről követi a
hasfalat;
– zsigeri lemez> körülveszi vagy
fedi a hasűri szervek nagy
részét
Szerepe:
 határol, szerveket különít el
egymástól
– hashártyán belüli szervek
(gyomor, vékonybél)
– hashártya mögötti szervek
(vese, hasnyálmirigy)
– hashártya alatti szervek
(húgyhólyag)
 szervezet védelmi
rendszerének része
– hashártyán belüli gyulladásos
folyamatokat körülhatárolja
– sejteket termel, amelyeknek a
baktériumok elpusztításában 31
van szerepe
 MÁJ, EPEUTAK,
HASNYÁLMIRIGY

32
  hasüreg jobb oldalán, rekesz alatt
helyezkedik el, 1,5 kg súlyú
A MÁJ  norm.-an nem haladja meg a jobb
bordaívet
 lebenyei: jobb és bal
 alsó felszínén> képletek H-
alakban> erek, közös epevezeték,
epehólyag saját kivezető csöve
 vastag tok veszi körül
 szerkezete: májlebenykék és
lemezkék rendezett
elhelyezkedésben
 vérellátása kettős:
 oxigéndús vérrel látja el saját
állományát a hasi aortából eredő
májartéria
 tápanyagokkal teli vért szállít a
belek felől az ún. portális (kapu)
véna a májsejtekhez
 az elhasznált vért már egy közös
vezeték viszi a jobb szívfél gyűjtő
33
vénájába
MÁJLEBENYKE
 májsejtekből
májsejtgerendák
 centralisan: vena
hepatica
(elvezetés)
 portalis térben:
arteria hepatica,
portalis vena,
epeút
34
 Máj működése, feladatai
 epetermelés
 vörösvértestek szétesése után a vérfesték
epefestékké alakítása, majd ebből vizeletfesték
(urobilin) és székletfesték (szterkobilin)
 méregtelenítés>méreganyagok hatástalanítása
(alkohol, gyógyszer>>májkárosító)
 fehérjetermelés (albumin, globulin, prothrombin)
 részvétel fehérje, szénhidrát, zsíranyagcserében
 raktározás> vitaminok, vas
 A-vitamin-képzés
 vérképző szerv a magzati életben
35
AZ EPEUTAK

36
  máj alsó felszínén, jobb
bordaívnél
EPEHÓLYAG  körte alakú tömlő
 máj által termelt májepe itt
sűrűsödik be>>barnászöld
hólyagepévé válik> 0,75 l/nap
 emésztési szünetben>>
epe>>epehólyagban tárolódik
 emésztéskor az epehólyag
összehúzódik és az epe a közös
epevezetéken át a patkóbélbe
ömlik
 különböző tápanyagok
epehólyag-összehúzódást
váltanak ki (keserű csokoládé,
rántotta)
 epekőképződés> ha az
epehólyagban az epe besűrűsödik
37
 Hasnyálmirigy
– Hashártya mögött, a
patkóbél görbületében
helyezkedik el
– Farki része a lépkapu
felé néz
– Vegyes mirigy
 Endokrin része a
cukoranyagcserében
fontos szerepet betöltő
hormonokat termeli
(inzulin, glukagon)
– A hormontermelő
sejtek a Langerhans-
szigetekben foglalnak
helyet
 A-sejt- glukagon
 D-sejt –
szomatostatin
 B- sejtek- inzulin
 Exokrin része az
emésztésben résztvevő
hasnyálat termeli, mely a
fő kivezető-csatornán
(Wirsung) a patkóbélbe
kerül
– Bogyós végkamrák
 Köbhámsejtek-
erősen bazofil
sejtek
– Kivezető csatornák-
rendszere
 Kisebb
csatornákban
egyrétegű hám
 Nagyobb és a fő
csatornákban
többrétegű
hámszövet
 A
hasnyálmirigy
(pancreas)