AZ EMÉSZTŐRENDSZER

ÁLTALÁNOSSÁGOK
 Az emésztőrendszer a következő alkotó elemekből
épűl fel:

 2 funkciónális kompartimentum
 Szájüreg

 Tápcsatorna - tekervényes csőrendszer

 Szállító része (nyelöcső, végbél)
 Emésztő része (gyomor, bél)

 Járulékos mirigyek: nyálmirigyek, máj, hasnyálmirigy

 OUTLINE OF ALIMENTARY TRACT
MOUTH SALIVAR
Y GLAND

AIRWAY

STOMACH PANCREAS

SMALL
GUT APPENDIX

GALL LARGE
BLADDER
LIVER GUT
RECTUM

ANUS
 Az emésztőkészűlék szerepei

 Élelmiszer feldolgozása - a vékonybélben történő felszívódásra

való előkeszítése
 ez a folyamat öt fontos fázist foglal magában
 táplálékfelvétel (szájüreg)
 fragmentációt – feldarabolódás (szájüreg, gyomor)
 emésztés (gyomor, vékony bél)
 abszorpció (vékony bél, vastag bél)
 maradékanyag kiválasztása (vastag bél)

-Az élelmiszerek lenyelése és kezdeti fragmentációja a szájüregben kezdődik, ahol

a falat kialakul
-A nyelv és a garat izmainak együttes hatása révén a falat lenyelés révén kerül a
nyelőcsőbe
-A bolus kialakulását és lenyelését megkönnyíti a nyálmirigyek szekréciója/váladéka
 Az emésztőkészűlék szerepei
 Szekréciós

 tápcsatornát bélelő hámsejtek

 járulékos mirigyhámsejtek

 biokémiailag különböző tipusú anyagokat termelnek:

 emésztőenzimek
 sósav
 nyák
 hormonok
 antitestek, lizozim, semleges mucinok
 Az emésztőkészűlék szerepei
 Felszívó
 a vékonybél szintjén
 hámsejtek

 szelektiv – ellenőrzött módon zajlik le, a következő

anyagok számára:
 emésztés során létrejött anyagok
 víz
 elekrolitok
 vitaminok
 cholesterol/trigilceridek
 Az emésztőkészűlék szerepei
 Immunvédekezés/barrier
 barrier-t képez a külvilágból beérkezett nagymennyiségű antigének,
kórokozók és mérgező anyagok ellen
 nyák réteg a hám felszínén, lizozim
 a lamina propriájában jelenlevő immunrendszer elemei: sejtes elemek:
limfociták, makrofágok
 helyszinti immunválasz
 specifikus antitestek termelése
 plasmasejtek - immunglobulinok: IgA, IgG
o aktivabb védelmet biztosítanak
o emésztő enzimek hatására nem bontodnak le

 egyes helyeken
 diffúz nyirokszövetet
 izoláltan nyiroktüszőket
 aggregált nyiroktüszőket – tonszillák, Peyer-plakk – a vékonybél disztális
szakaszában -, a féregnyúlványban
 Az emésztőkészűlék szerepei
 Mozgató/továbító
 a tápcsatorna izomrétegének ősszehúzódása és elernyedése

 két specifikus mechanizmus során, mozgatja és továbítja a

bélcsatorna üregében a táplálékot
 önkéntes összehúzódás – a szájüregben, a garatban, a nyelőcső
proximális részén, végbél zárógyűrűjénél – harántcsíkolt izomrostok

 önkéntelen összehúzódás – a tápcsatorna többi részében – síma

izomrostok
 lassú, koordinált, ritmusos összehuzódása és elernyedése –
perisztaltikus mozgást hozzák létre
 vegetativ beidegzés irányítja
Az emésztőrendszer alkotó elemei
 Szájüreg

 Tápcsatorna
 tekervényes csőrendszer
 garat – végbél

 Járulékos mirigyek
 A SZÁJÜREG
 virtuális üreg
 különleges szerkezet

 fő alkotó elmei:
 orcák + szájnyálkahártya
 ajkak
 nyelv – izlelőbimbók
 nyálmirigyek
 kemény és a lágyszájpad
 fogszerv
 nyirokrendszer
 A szájüreg szerepe
 a táplálék bekebelezése, megrágása, feldarabolódása,
nedvesítése és előkészítése az emésztéshez (a szájüregben
keződik az emésztés) – falat kialakítása

 a beszédben

 a kűlvilágból érkezett ingerek felfogásában

 a mimikában

 a légzésben
 A szájüreg határai
 elől – az ajkak

 hátúl – a garat

 két óldalt– órcák

 felűl –a kemény és lágy szájpad

 alúl – a szájfenék +nyelv

 A fogív a
szájüreget két
részre osztja:

Tulajdonképpeni
Vestibulumra
szájüregre

anterior - az ajkak, az a fogak mögötti rész,

órcák, fogíny elülső
felszínük és fogak legnagyobb részét a
közti rész nyelv teszi ki
LABIAL

SOFT PALATAL
HARD PALATAL
DORSAL ANT LINGUAL

TONGUE
LIP
ALVEOLAR
SUBLINGUAL

GINGIVAL
 A szájüreg
 A fogsorívek két részre osztják a szájüreget :

 a szájtornácz (vestibulum oris), a fogaktól kifelé – és amelyet az

ajkak, az orcak és a fogíny és a fogak elülső oldala határolják el
 a felszínek amelyek a vestibulum felé néznek (fogak, nyálkahártya)
– vestibuláris felszíneknek,
 mig azokat amelyek a tulajdonképenni szájüreg felé néznek
linguális (orális) felszíneknek nevezik

 a tulajdonképpeni szájüreg - a fogívek mögött elhelyezkedő része,

amely határáji azonosak a többi szájüreg felső, alsó és hátsó
határájival.
 a legnagyobb részét maga a nyelv foglalja el.
 A szájüreg alkotó elemei
 szájnyálkahártya béleli

 orcák
 ajkak
 nyelv – izleőbimbók
 nyálmirigyek
 a kemény és lágyszájpad
 fogszerv
 nyirokrendszer - tonsillák
 A szájnyálkahártya
 az összes szájüreget béleli
 ectodermális eredetű

 szerkezetének köszönhetően - több féle szerep

betöltésére alkalmazkodótt:
 a kűl- és belvilág között - szerkezeti barrier - mechanikai, kémiai,
baktériumok, agressziók stb. ellen;
 immun- és mechanikai védekezésben - a szájnyálkahártya
nyirokszövete a test első védekezési vonala
 szekréciós szerep (kis nyálmirigyek - emésztő enzimeket,
ellenanyagokat tartalmazó nyálat termelve)
 felszívodásban - az emésztés első termékeket, vitaminokat, vízet,
elektrolitek, egyes anyagok, gyógyszerek (pl.nitroglicerin)
 informáciok – ingerek (meleg, hideg, nedveség, ízek, élelmiszer
textúrája) felfogása és átadása
 részt vesz a hő- és a hidrikus szabályozásban
 **gyors regeneráló képesség (a foghús hámja 8-10 nap alatt pótlódik)
 A szájnyálkahártya

 Háromféle →
 rágó nyálkahártya (25%), bélelő nyálkahártya (60%)
és speciális nyálkahártya (15%)

 Felépítésében
 tunica mucosa – nyálkahártya :
 hám
 chorion – lamina propria

 + tunica submucosa - nyálkahártya alatti réteg

 egyes helyeken csak található meg
 Lamina propria/Chorion
Submucosa
Szájüregi hám
 A szájnyálkahártya – Hám
 az elsődleges barriert képezi a szájüregi környezet és a
mélyebb szövetek között
 Többrétegű laphám
 egymáshoz szorosan rögzített és számos különálló rétegben
elrendezett sejtekből áll
 a szerkezeti integritását folyamatos megújulási folyamatával
(érés/maturáció) fenntartja
 a legmélyebb rétegek mitotikus osztódás/megoszlása által előállított sejtek
maturálódnak és végső differenciálódási folyamaton mennek keresztül,
miközben passzív módon a felület felé vándorolnak, a levált sejteket
potólva/helyettesítve (amelyek a programozott sejthalál mechanizmuson
keresztül fognak meghalni)
 két funkcionális sejtpopuláció :
 a progenitor sejtpopuláció (szerep: osztódás és új sejtek
biztosítása)
 a maturálodó sejtpopuláció (szerep: egy védő felületi réteg
kialakítása)
 A szájnyálkahártya – Hám
 Hámsejtek proliferációja
 a progenitor sejtek az alaprétegben a vékony hámokban (pl.
a száj padlóján), valamint az alsó 2-3 sejtrétegben - bazális és
parabasalis rétegek - a vastagabb hámokban találhatók meg
(az arc és a szájpad)
 a hám turnover-re (kicserélődés sebessége):
 a hámban lévő összes sejt kicserélődéséhez szükséges
idő/sebesség
 gyorsabb a szájüreg el nem szarusodó laphámban mint a fogíny
elszarusodó laphámban
o 57 nap a gingivában
o 25 nap az orcák szintjén

Clinical comment
• Cancer chemotherapeutic drugs block mitotic division
– A significant number of patients taking these drugs develop ulcers (break-down of the
oral squamous epithelium) and thus experience pain and difficulty in eating, drinking
and maintaining oral hygiene.
 A szájnyálkahártya – Hám

 A hám maturációja (érési folyamat)

 A szájüregben történő érési folyamat, két fő mintát követ:

 keratinizáció/elszarusódás (a rágó nyálkahártya szintjén: kemény
szájpad, fogíny, a nyelv hátsó rész specializált nyálkahártyájának
egyes területei, az ajkak szabad széle/ajakpír)

 és el nem szarusódás (a bélelő nyálkahártya szintjén: az ajkak

belső felülete, az orcák, a vestibularis fornix, az alveoláris
nyálkahártya, a nyelv ventrális része, a lágy szájpad)
Hám - többrétegű laphám:

• el nem szarúsodó (TEnSzL) – 3 réteg

• elszarúsodó (TESzL) – 4 réteg
• stratum lucidum hiányzik - kivétel az ajakpír
• parakeratozisos lehet
TÖBBRÉTEGŰ EL NEM SZARÚSODÓ LAPHÁM

 Megtalálható a:
 ajkak belső felszínén
 alveoláris nyálkahártyák
 orcák
 szájfenék
 nyelv dorsalis felszíne
 lágy szájpad

 három rétegben szerveződö sejtek

 a sejtek nagymennyiségü
tonofilamentumot tartalmaznak
 desmoszómák ritkábbak, kisebb
méretűek
TÖBBRÉTEGŰ EL NEM SZARÚSODÓ LAPHÁM

stratum
basale/germinativum
• bazális réteg- 1 sejt sór – köb-
vagy kis henger alakú sejtek,
szorosan egymás mellé
• nagyméretű sejtmag
• kevés, bazophil citoplaszma
• dER, szabad riboszómák,
mitokondriumok, Golgi
készűléket tartalmaznak
• szerkezeti fehérjék, kapcsoló
rendszer fehérjék, MB alkotó
elemeinek szintézisnek
• sejtosztódás figyelhető
 TÖBBRÉTEGŰ EL NEM SZARÚSODÓ LAPHÁM
stratum spinosum
• középső réteg (stratum
intermedium)
• több sejt sór
• nagyobb méretű (mint az
elszarusodó laphám str
spinosum sejtjei), poligonális
sejtek
• kevésbbé feltünő dezmoszómák
• kerek, hipokrom sejtmag
• citoplaszma – fehérje
színtézisben résztvevő
sejtszervecskéket tartalmaz
• IF (intermedier filamentumok)
– CK (citokeratin) - 5o-7o %
TÖBBRÉTEGŰ EL NEM SZARÚSODÓ LAPHÁM

stratum
planocellulare

• felszini réteg (stratum

superficiale)
• több sejt sór
• ellapúlt sejtek
• 1/3 a hám vastagságának
• kevés sejtszervecske
• hiperkróm, óvális, excentrikus
sejtmag
 Stratum
superficiale

Stratum
spinosum

Stratum
Stratum basale parabasale
 TÖBBRÉTEGŰ ELSZARÚSODÓ LAPHÁM
 merev, kemény, kopással szemben ellenálló és szorosan kötődik a lamina
propria-hoz
 4 rétege van:
 stratum basale
 stratum spinocellulare/spinosum
 dezmoszómák nagyobb számban a sejtek között, összekötve ezeket
 stratum granulosum
 2-8 sejtsórban
 ellaposodót, nagyobb sejtek
 cytoplasmájuk – bazophil festődésü szemcséket tartalmaz – keratohyalin
rögök
 stratum corneum
 mechanikai igénybevételtől függően változó vastagságú
 fényesebb megjelenésű, lemezesen hámló szarúréteg
 a sejtek nem tartalmaznak sejtszervecskéket, sejtmagot, de keratinnal vannak
megtelve
TÖBBRÉTEGŰ ELSZARÚSODÓ LAPHÁM
 TÖBBRÉTEGŰ ELSZARÚSODÓ LAPHÁM
 **stratum corneum

 *a str corneum sejtek érési/elszarusodási mintát

ortokeratinizációnak nevezzük (epidermális hámsejtek
természetes keratinizációja)

 a kemény szájpad és a fogíny legnagyobb része - a

parakeratinizációnak (parakeratozis) nevezett elszarusódási
változatosságát mutathatja (a sejtmagok megmaradása a
szarurétegben)
 a rágáskor erős mechanikai igénybevételnek kitett területeken
 a felszini sejtekben – sejtmagok megmaradnak → piknotikusak, és a
citoplasma világosabb eosinophil
 + a szemcsés réteg elvékonyodása vagy elvesztése
*in mucous membranes, parakeratosis is normal
*In the skin, this process leads to the abnormal replacement of annular squames with nucleated cells
**is associated with the thinning or loss of the granular layer and is usually seen in diseases of increased cell

turnover, whether inflammatory or neoplastic

 TEnSzL

TESzL
 Szájnyálkahártya - Hám

 A hámjában, a keratinocyták (90%) mellett →más sejtek is

találhatók (10%):
-melanocyták
-Langerhans sejtek
-Merkel sejtek (érzékelésben)
-esetleg lymphocyták
 Melanocyták
 speciális sejttípus – melanin-t
termelnek
 bazális sejtek rétegében

 nem tartalmaznak CK (citokeratin)

intermedier filamentumokat

 hosszú sejtnyúlványok

 sejtadhézios struktúrák
hiányóznak (nem kapcsolódnak a
szomszédos sejtekhez)

Melan_A
 Melanocyták
 cytoplasmájukban - melanin szemcsék (melanoszómák)
 felelõsek a barnás, sõt feketés-barna foltokért, amelyeket a száj
bizonyos területein megfigyelhető
 föleg → fogíny, orcák – szájnyálkahártya, kemény szájpad, nyelv
dorzális feszínen
o általában közvetlen kapcsolat van a bőr pigmentációja és a
szájnyálkahártya pigmentációja között
 a crista neurális-ból származnak és a fejlődés során az epitéliumba
vándorolnak

Melanin pigmentation of the attached gingivia in a dark-

skinned individual.
 Langerhans sejtek
 főleg a spinocelluláris rétegben
 HE – nem azonosíthatók
 dentritikus sejtnyúlványokkal
 nem tartalmaznak CK intermedier
filamentumokat
 sejtadhézios struktúrák hiányóznak
 (dezmoszómákat és
tonofilamentumokat nem tartalmaznak)

 dentritikus sejtek családjához

tartoznak – monocita-makrófág CD1a
rendszer
 szerepe - helyi immunválaszban
 antigént bemutató sejtek
 mobilis/vándorló sejtek (az antigén
hatására képes az epitéliumban és onnan
kivándorolni)
Langerhans sejtek
 Szájnyálkahártya
 -melanocyták – pigment sejtek, a hám alján, felelősek
a hám barnás, néha fekete szinért – melanin pigment
miatt – a nyálkahártya egyes helyeken: íny, arc,
kemény szájpad és nyelv,

 -Langerhans sejtek – monocyta-macrophag rendszer

sejtjei, immunválasz kiváltásában, mint antigént
prezentáló sejtek

 -Merkel sejtek – módosított hámsejtek,

 mechanoreceptorként működnek - érintő és
nyomásérzékelők
 az axonok végződéseihez kapcsolódnak
 nagyobb számban a kemény szájpad szintjén,
valamint a fogíny hámjában
 a basális réteg sejtjei között

 -esetleg lymphocyták, neutrophilek

(polimorphonuklearis sejtek) – fogíny szintjén
 Szájnyálkahártya – lamina propria
 A lamina propria mucosae (chorion)
-az alaphártya alatt -2 rétege van

- felületes chorion – stratum papillare – az a

rész amely benyomul á hámban
kesztyűujjszerüen – papillákat képezve,
→lazarostos kötőszövet, igen gazdag
erekben +idegekben + nyiroksejt (lymphocyta)
beszürődés

- mély chorion – stratum reticulare

(subpapilláris)
→ dús, ínszerű kötőszövetből áll (rostok
vannak túlsúlyban)+ erek+ idegek+nyirokszövet
beszürődés, néha nyiroktüszők + ritkán kis
nyálmirigyek is
*mikor szorosan az alatta levő periosteumhoz
kötődik → fix a szájnyálkahártya
**mikor egy kötőszövetes rétegen keresztűl az
alatta lévő izomréteghez kapcsolódik
→mozgékony/mobilis szájnyálkahártya
Szájüregi
hám

Papillák

Stratum papillare
Lamina
propria

Stratum reticulare
 A nyálkahártya alatti réteg –
tunica submucosa
 nem állandó jellegű réteg (lágy
szájpad, száj padló)
 vastagsága és szerkezete váltakozó
 tömött rostos/ lazarostos kötőszövet
alkotja
 a nyálkahártya mozgékonyságát
biztósítja
 összekötti a nyálkahártyát az alatta
lévő szövetekkel - izomszövettel
 +kis nyálmirigyek, zsirszövet
 +szőrtüszőhöz nem kapcsolódó
faggyumirigyeket
 a szájzugtól laterálisan és a pofában
a moláris fogakkal szemben –
Fordyce granulumok
 Str reticulare

Str papillare

Lamina propria
Submucosa kis
nyálmirigyekkel TEnSzLaphám
 Az idegellátás →
Szájnyálkahártya
-senzorialis, gazdag

 Idegek -
-n trigeminus, a VII(facialis),
IX(glossopharyngeus), X (vagus)
ágai/idegrostok
→ágai áthaladják a submucosist
→a chorionba →első plexust
→a hám alatt →második plexust

 az érző idegek – információt szállítanak a:

 szabad idegvégződésektől – a hámban vagy a
kötőszövetben elhelyezkedve
 Krause-féle testektől - a lamina propria-ban
mindenütt jelen vannak, biztosítják a hideg
érzékelését
 Meissner-féle testektől - a tapintási receptorok,
nagy számban, különösen az ajkak szintjén
 A vérellátás → Szájnyálkahártya
-a submucosisban lévő nagy artériák/vagy
közvetlenűl az alatta lévő szövetekből (izom,
csont) →elágazódnak →oldalsó ágakra

→lamina propriában →a papillák

szomszédságában →egy capillaris hálozatót

→a hám basalis sejtek közelében →postcapillaris

venulák →venulák →venák

+ egy fontos nyirokérrendszer, amely a papilláris chorionban

születik
-kiséri a vérereket
-a felső nyaki nyirokcsomókban, állkapocs alatti vagy nyaki
nyirokcsomókban vezeti a nyirkot
 A
szájnyálkahártya

Rágó Bélelő
nyálkahártya/fix nyálkahártya/mozgé Speciális
kony
fogíny, kémeny nyálkahártya
szájpad, *ajakpír ajkak (belső
felszín), orcák, nyelv dorszális
alveoláris felszín
Elszarusodó terület nyálkahártya- El nem szarusodó
vestibuláris fornix, terület (föleg)
nyelv ventrális
felszín, lágy szájpad
El nem szarusodó
terület
 A szájnyálkahártya osztályozása
 Morfofunkciónális szempontból megkülönböztetünk:
 rágó – fix nyálkahártyát:
 TESzL béleli
 hiányzik a nyálkahártya alatti réteg
 foghús, kemény szájpad, *ajakpír

 bélelő – mozgékony nyálkahártya:

 TEnSzL fedi
 a nyálkahártya alatti réteg jelen van
 órcák, szájfenék, lágy szájpad, a nyelv alsó felszínén, ajkak
belső felszíne, alveoláris nyálkahártya (vestibuláris fornix)

 speciális nyálkahártya:
 a nyelv dorsalis felszínén találjuk
 a nyelvpapillák és az ízlelőbimbók alkotják
Rágó nyálkahártya
Bélelő
nyálkahártya
Speciális nyálkahártya
 A szájüreg alkotó elemei
 szájnyálkahártya – orcák

 ajkak

 nyelv –izleőbimbók

 nyirokrendszer – tonsillák

 nyálmirigyek

 a kemény és lágyszájpad

 fogszerv
 Az ajkak
 két redő formájában a
szájnyílást határólják
 szerkezetileg:
 egy kőzponti elhelyezkedésű
izmos-kötőszövetes
tengely alkotja
 vérerekben és
idegvéződésekben gazdag
 kis nyálmirigyeket
 zsírszövetet is tartalmazhat
 amelyet három tipusú
felszín borít
Izmos-kötőszövetes tengely

 harántcsíkolt izomrostok (az

ajkak mm orbicularis),
kötőszövetes rostok, erek, idegek,
kis nyálmirigyek, változó számban
zsírsejtek

 az izomrostok speciális
elrendezése (párhuzamos és
ferde) biztosítja az ajkak komplex
mozgását.
 Az ajkak
 külső felszín - pars cutanea
 vékony bőr alkotja
 epidermis – többrétegű el nem
szarusodó laphám
 dermis– kötőszövet, szőrszálak,
faggyúmirigy, verejtékmirigy
 és hipodermisz

 szorosan a mm orbicularis oris

epimisziumához van kötve
 Az ajkak
 belső felszín - pars mucosa
 bélelő szájnyálkahártya
(vestibuláris), mozgékony
 TEnSzL – különlegesen vastag
 lamina propria széles
 +tunica submucosa
 vastag kollagénrost kötegek
 az alatta elhelyezkedő izomrostokhoz
szorosan rögzűl
 nagyobb nyálmirigy csoportokat

 ajakpír – rubor labii

Az ajakpír
 Szabad szél:
 jellegzetes szerkezete van – átmeneti terület a külső és a belső
felszín között
 csak emberekben jelenik meg
 a TESzL közepes vastagságú hám – nagyon vékony
elszarusodott réreggel
 – 5 rétegből áll
 - jelen van a stratum lucidum (áttetsző)
 a chorion magass papillákat képez amely bemélyed a hám
vastagságában + nagy számban vannak jelen
 számos kapillárist tartalmaz
 NEM tartalmaz kis nyálmirigyeket és faggyú mirgyeket,
hajszálakat
 →morfofunkcionális integritását és nedvesitését - a nyelv
biztositja
 a felszinén található repedések elősegitik a viz elpárolgását –
nyálkahártya kiszáradását
Az ajakpír
 El szarusodó
többrétegű laphám

Számos, magas
kötöszövetes
Lamina propria
papillák,
amelyek a hám
felszínig
nyúlnak, nagy
számban
Vékony
capillarisokkal
elszarusodott réteg
 A szájüreg alkotó elemei
 szájnyálkahártya – orcák

 ajkak

 nyelv –izleőbimbók

 nyirokrendszer – tonsillák

 nyálmirigyek

 a kemény és lágyszájpad

 fogszerv
 A nyelv
 izmos-kőtőszövetes szerv
 4-5 cm hosszú
 a szájfenék szintjén helyezkedik el
 anatomiailag – 2 része van, amelyet a V barázda választja el
ketté /sulcus terminalis
 megjelöli a két rész eltérő embriológiai eredetét, ami
megmagyarázza a szerkezeti és a beidegzési különbségeket

 Szerepe:
 beszédben
 a falat megrágásában, lenyelésében
 izlelésben (izlelő szervet)

 Szerkezet:
 központi izmos-kötőszövetes váz
 nyálkahártya borítja
A nyelv
 Szerkezeti különbségek
 a nyelv elülső rész
nyálkahártya – nyelv papillákkal
rendelkezik (a dorszális felszín);
 a hátsó része – nyirokszövet
struktúrákat tartalmaz

 Beidegzési különbségek:
 a nyelv testet (elülső része) - a
nervus trigeminus ágai idegzik be;
 a nyelv gyökérét - a nervus
glossopharingeus .
 A nyelv
 Központi izmos-kötőszövetes váz
 harántcsíkolt izomrostoknak jellegzetes lefutásuk van
o külső nyelvizmok találhatók meg (a tapadási helyük a nyelven kívül
található): genioglossus, hyoglossus, styloglossus, és belső
nyelvizmok (csak a nyelvben találhatók meg): longitudinales superior
és inferior, transversalis és verticalis
o harántcsíkolt izomnyalábok alkotják
o - a tér három fő irányának megfelelően futnak
o - párhuzamosak egymással és merőlegesek a szomszédos
kötegek rostjaira
o egyedűlálló elrendeződés → a nyelv magasfokú
mozgékonyságot biztosítva → a beszédben, a rágásban és
nyelésben van fontos szerepe
 a kőtőszövet kevésbé képviselt
 vér és ideg ellátása gazdag
 tartalmaz kis nyálmirigyeket – háromféle mirigy
 savos Ebner-féle mirigyek
 nyákos mirigyek a nyelvgyökön (gl linguales posteriores)
 kevert mirigyek a nyelv csúcsában (gl linguales anterior)
 Dorszális felszín

Fonál alakú papillák Gomba alakú papillák

Izmos-kötőszövetes
tengely

Oldalsó felszín – levél

alakú papillák

Ventrális felszín
 alsó – ventrális felszín:
 bélelő szájnyálkahártya borít
A nyelv
 felső – dorszális felszín - nyelv hát:
 elülső része
 mozgékony
 a nyelv 2/3-át képezi
 nyelvtestnek is nevezik
 specializált nyálkahártya borítja – nyelv
papillák/szemölcsők
 hátsó része
 fix
 a nyelv 1/3-át képezi
 nyelvgyőkérnek is nevezik
 a nyelv mandulát tartalmazza
 “V”-alakú nyelv barázda választja el
 A nyelv - nyelvszemölcsök-
papillák
 a sulcus terminalis előtt, a nyelv hát felületén – bársonyos megjelenése
 közös jellemvonásaik:
 központi elhelyezkedésű, kőtőszövetes tengely
 felszíni hám

-nyelvhát →nyelvszemölcsök- papillák

-papillae filiformes (2-3mm) → mechanikai papillák
→érdessé tesszík a
nyelv felszínét →ami a
-papillae fungiformes (0,8-1,8mm) táplálék megfogásához
szükséges

-papillae foliatae
-papillae vallatae (1-1,5mm/1-1,3mm)

→izlelő bimbók
Felszíni
hám Kötőszövetes
tengely
 A fonál alakú szemőlcsök - papillae filiformes
 legtöbb számban jelennek meg,
 sorokba rendezve, amelyek
párhuzamosak egymással és a „V”
nyelv széleivel;
 kónikus alakjuk van
 TESzL
 NEM tartalmaznak ízlelőbimbókat
 mechanikai szereppel bír
 a nyelv egész felszínén jelen
vannak
 elszarúsodás nagyfokú, a
hámsejtek nem hámlanak le –
lepedékes/ bevont nyelv
 emésztési zavarok
 lázas állapot
A gomba alakú szemőlcsök - papillae
fungiformes
 gomba alakúak
 tág kőtőszövetes tengely
 másodlagos papillák
 TEnSzL
 néhány (1-3)
ízlelőbimbókat tartalmaznak
 a nyelvháton, a fonál alakú
szemőlcsök közt, azoknál
sokkal kisebb számban
 a V-alakú barázda előtt
 élénk rózsaszínűek, ami a
lamina propria-ban lévő
fejlett érrendszernek
köszönhető
 A levél alakú szemőlcsök -
papillae foliatae
 nyálkahártya redők formájában
jelentkeznek, kis számban (3-10
papilla)
 vékony kőtőszövetes tengely
 másodlagos papillák
 TEnSzL
 néhány ízlelőbimbókat
tartalmaznak
 emlősőknél, újszülöttnél
fejlettebbek (kevésbbé fejlettek
embereknél)
 a papillák közötti árokban a
savós (Ebner) mirigyek nyilása
 A kőrűlárkólt szemőlcsök -
papillae vallatae

 méretük a legnagyobb
 nagy, dóm alakú képlet
 a sulcus lingualis terminalis
előtt
 8-14 számban vannak jelen
 egyedüli szemőlcsök
amelyek a nyelv
vastagságában
helyezkednek el
 ú.n vallum vagy árokszerű
bemélyedés veszi körül őket
 A kőrűlárkólt szemőlcsök
 TEnSzL fedi
 tág kőtőszövetes tengely,
két részét írjuk le:
 felszíni rész - secundér
papillák
 a tengely bazális
részét - kis savós
nyálmirigyeket, ú.n.
“von Ebner” mirigyek
 számos ízlelőbimbót
tartalmaz kb.
250/szemőlcs)
 Az ízlelőbimbók

 a vallumot bélelő hám

vastagságában
 óvális alakúak,
 világosan festődő hórdócskák
formájában jelentkeznek
 Az ízlelőbimbók
 a felszínükőn, az ízlelőpóruson - porus
gustatorius - keresztűl közlekedik a
szájűreggel
 három tipusú sejt alkotja:
 1.ízérző sejtek – legnagyobb
számban
 magas, henger alakúak,
izlelőszőröcskék (mikrobolyhok),
világos eozinofil citoplazma,
hipokrom sejtmag
 szomszédos sejtekhez (érző és
támasztó) tight junctions révén
kapcsolódnak
 synapsist alkotnak a N. Facialis
VII, N glossopharyngeus IX és a N
vagus X primer afferens
érzőneuronjainak nyúlványaival
 élettartamuk/turn-over – kb 10 nap
Az ízlelőbimbók
 2.támasztó sejtek
 kisebb számban vannak jelen
 félhold vagy orsó alakúak, a MB-
tol a hám felszínig nyúlnak
 sötét eozinofil citoplazma, óvális
hiperkróm sejtmag
 mikrobolyhok az apikális póluson
 tight junction féle sejtközti
kapcsolatok
 nem jönnek kapcsolatban
axonokkal
 élettartamuk/turn-over – kb 10 nap
 3.bazális sejtek
 kis sejtek, az izlelőbimbok alján
 stem/őssejtekként szolgálnak a
másik két fajta sejtek számára
 Az ízlelőbimbók
 Jelenvannak:
 nyelvpapillákban (kb 3000)
 lágy szájpadban
 az epiglottis hátsó felszinén
 a garat hátsó falában
 glossopalatin ív

 Négyféle stimulusra reagálnak:

 édes izre – nyelv hegyén található
papillák
 sós izre – a nyelv posterolaterális
papillái
 savanyú izet - méghátrább és
laterálisan elhelyezkedő papillák
 keserű izet - a körülárkolt papillák

 umami (japán nyelven-finom)

 Izlelőbimbók
 Szerepe – ízek érzékelése

 ízlelés - kémiai érzés,

 neuroepitheliális sejtjei - ízérző sejtek , különböző kémiai
ingereket váltanak ki

 a különböző ízérzést stimuláló anyagok

 az érző sejtek apicalis részén lévő receptorokhoz
kapcsólodnak
 jelátvitelt inditanak
 ion csatornák aktíválódnak
 az érző sejt depolarizálódik
 vezikulumokban lévő neurotransmitterek ki lesznek
választva
 ingerület képződik
 idegrostok révén → központi idegrendszer felé szállítva lesz
**az érzősejtek, szelektív modón csak egy típusú receptor
fehérjét (egy fajta ízre) expresszálnak
 Ízek érzékelése
 Umami
 néháni aminosavakhaz van kötve (L-glutamát,
aszpartát, stb)
 spárga, paradicsom, sajt, hús –gyakori

 umami ízlelőR → édes R hasonlóak

 jelátviteli folyamata → keserű, édes íz érzékelésével
hasonló

 *a nátrium-glutamát sok élelmiszerhez van hozzá adva,

ahoz hogy az ízét fokozza (a szójaszósz fő összetevője
is), az umami receptorokat serkentve
Skarlát