Anatómia – Élettan –

Egészségfejlesztés
Emésztőrendszer

Dr. Bártfai Zoltán

Anatómia - Élettan - Egészségfejlesztés

 A szervrendszerek
I. A mozgás szervrendszere
1. csontrendszer
2. csontokat összekapcsoló ízületek és szalagok rendszere
3. izomrendszer
II. Keringési szervek rendszere
III.Zsigeri rendszerek
1. légzőrendszer
2. emésztőrendszer
3. vizelet kiválasztó és tároló rendszer
4. nemi szervek rendszere
IV. A szervezet szabályozó rendszerei
1. idegrendszer
2. belső elválasztású mirigyek
V. Érzékszervek rendszere

Anatómia - Élettan - Egészségfejlesztés

 Az emésztőrendszer feladata

• a táplálék felvétel,
• feldolgozás,
• emésztés,
• felszívás,
• a keletkezett salakanyag kiválasztása.

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Az emésztőrendszer részei
A felső szakasz részei:
• szájüreg
- nyelv
szájüreg
- nyálmirigyek garat
- fogak nyelőcső
• garat
• nyelőcső
A középső szakasz részei:
Máj
• gyomor Gyomor
• vékonybél
- patkóbél patkóbél
éhbél
- éhbél
- csípőbél csípőbél

végbél

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Az emésztőrendszer részei
Az alsó szakasz részei:
• vastagbél
- vakbél
szájüreg
- féregnyúlvány garat
- remesebél nyelőcső
- felszálló-
- haránt -
- leszálló –
Máj
- sigmabél Gyomor
-végbél
patkóbél
éhbél
Az emésztőrendszerhez
kapcsolódik két csípőbél
nagy emésztőmirigy:
a máj és a hasnyálmirigy. végbél

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 A szájüreg, az orrüreg és a
garat
Felső szakasz

• Szájüreg
• Garat
• nyelőcső

gégefedő
garat
gége
Anatómia - Élettan - Egészségtan
nyelőcső
 SZÁJÜREG

K.Szájpad Felső ajak

Fogíny

K.szájpad
L.szájpad
L.Szájpad Nyelvcsap

Nyelvcsap Nyelv
Nyelvfék

Fogíny
nyelv Alsó ajak

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Nyelvhát-nyelvszemölcsök

fonalszerű gomba alakú körülárkolt

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Nyálmirigyek
Nyelvcsúcsi mirigy
Feladatuk Fültőmirigy kivezető csöve
Fültőmirigy
• Szájnyál termelés (mennyisége 1,5
l/nap), amelynek feladata:
– a szájnyálkahártya nedvesen tartása,
ezzel a száj öntisztulásának
biztosítása,
– a falat kialakításának elősegítése, a
nyelés megkönnyítése,
– baktériumölő (bactericid) anyagokat,
valamint
– emésztőenzimet tartalmaz:
keményítőt bontó ptialin -amiláz,
illetve maltózt bontó maltáz tartalma
miatt megindítja a szénhidrátok
bontásátű

• Nagy nyálmirigyek (párosak)

Fültő-, nyelvalatti- és az állkapocsalatti Állkapocs alatti mirigy
Nyelv alatti mirigy
mirigy
Állkapocs alatti mirigy kivezető csöve

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 A fogak felépítése
F.Zománc
F.Korona
Dentin
(elefántcsont állomány)
F.Nyak
Fogbél (pulpa üreg)

Cementállomány
F.gyökér

Gyökércsatorna

gyökércsúcs

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Maradandó fogak
Egy-egy fogsornegyedben

1. Két metszőfogat
2. Egy szemfogat
3. Két kis őrlő vagy kiszápfogat
4. Három nagyőrlő, vagy nagyzápfogat

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 A fogsorok illeszkedése

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 A tejfogak kibújási sorrendje

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Maradandó fogak kibújási
sorrendje

Kibújási sorrend 1.2.4.3.5.7.8

Anatómia - Élettan - Egészségtan
 A nyelés
• A nyelv a falatot a
lágyszájpadhoz szorítja
• A lágyszájpad felemelkedik→
elzárja az orrgaratot
gége felemelkedik→
gégefedő elzárja a légcsövet
• Falat garat→majd a
nyelőcsőbe kerül

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Nyelőcső
Nyelőcső szakaszai:
• Nyaki
• Mellkasi
• Hasi légcső
aortaív

nyelőcső

gyomorszáj

rekeszizom

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Perisztaltika

• Akarattól független izom-

összehúzódási hullám, mely az
anyagokat az emésztőrendszeren
végigviszi

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Gyomorfenék Részei
Savós hártya r.
A gyomor Gyomorfenék
mindig található levegő
Nyelőcső benne, a gyomor helyben
tartását szolgálja

Gyomorszáj Gyomortest
Izomrétegek
Gyomorkapu
Gyomortest - Gyomor kimeneti
rész
Nyálkahártya r. - Kis kitágulás
Gyomorkapu - Csőszerű rész,

Patkóbél
Záróizom

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 A gyomorfal szerkezete

• A gyomor nyálkahártyája

• Nyálkahártya alatti
kötőszövet
• A gyomor izomrétege
• Hashártya alatti réteg
• A gyomor hashártya
borítéka

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 A gyomor nyálkahártyája
Gyomorfenék - Gyomortest
• Melléksejtek→
mucin (önemésztés elleni védelemben van szerepe)
• fősejtek→
pepszinogén (enzim) – fehérjebontó
• fedősejtek→
gyomorsav ez aktiválja a pepszinogén, amely
csak igen savanyú pH-nál (1,5-2) működik.
Gyomorkapu
• Csöves mirigyek főleg mucinjellegű anyagok
termelése
• Jellegzetes sejtek az enterokromaffin sejtek,
melyek váladéka biogén aminokat
(serotonin) és különböző peptideket (gastrin)
tartalmaz, többek között a gyomor
kiürülését is szabályozzák.

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 A gyomor működése
• Gyomornedv termelés → segíti az emésztést
– A gyomor mirigysejtjei naponta 2500 ml gyomornedvet termelnek.
– Összetevők és feladatuk:
– A fő sejtek termelik a pepszinogénként összefoglalt enzimet, amely a fehérjéket bontja
fehérjetöredékekig.
– A fedősejtek által termelt sósav a fehérjéket "roncsolja", így a pepszin számára
hozzáférhetővé teszi, valamint szükséges a pepszin működőképessé tételéhez, vagyis a
sósav a pepszin aktivátora.
– A melléksejtek termelik a nyákot (mucin), amely a nyálkahártyát védi.
• Felszívódás
• Fő feladata azonban az, hogy táplálékraktár (rezervoár szerv)..
A gyomor motorikus funkciója keverő és továbbító tevékenységből áll.
A viszonylag gyorsan elfogyasztott táplálék lassan ürül belőle a belekbe.
A gyomor kb. 1000-2000 cm3 tartalom mellett tekinthető teltnek.
Tartalmát hullámszerű mozgással (gyomor peristaltica) továbbítja a belek
felé.

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 A vékonybél
Részei:

• Patkóbél
• Éhbél Patkóbél
• Csípőbél Éhbél

Csípőbél

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Patkóbél
Részei:
• A felső rész (pars superior), harántul fut
gyomor
• A leszálló rész (pars descendens).
• Az alsó rész (pars inferior), kezdetben patkóbél
harántul, majd felfelé fut,a jellegzetes, C
alakra emlékeztető elhelyezkedés után egy
hajlattal (flexura duodenojejunalis)
folytatódik a következő bélszakaszban, az
éhbélben

A patkóbél lefutása közben érintkezik a

gyomorral, a májjal, a hasnyálmiriggyel, az
epehólyaggal, a haránt vastagbéllel és a jobb
vesével.
Középső szakaszába nyílik az epehólyag és a máj
közös kivezető csöve, amely a hasnyálmirigy
fő kivezető csövével (ductus pancreaticus
major vagy Wirsung-vezeték) egyesülve, vagy
vele szomszédságban egy szemölcsszerű
kiemelkedésben (papilla duodeni major seu
Vateri) végződik. Efölötti kisebb szemölcsön
(papilla duodeni minor) nyílik a
hasnyálmirigy járulékos kivezető csöve
(ductus pacreaticus accessorius).

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Éhbél, csípőbél
• Az éhbél (jejunum)
A patkóbél folytatása. A hasüreg középső részében fekszik, nagyobbrészt
harántirányú kacsokat alkotva. E bélfal nyálkahártyája hasonló a
patkóbélhez.

• A csípőbél (ileum)
Nevének megfelelően főleg a csípőárokban foglal helyet, egyes kacsai a
kismedencébe is lelógnak. Az éhbél és a csípőbél között nincs éles
határ, csak a nyálkahártya vizsgálat alapján lehet elkülöníteni a két
bélszakaszt. Az átmenet kb. a bal csípőtányér felső részén van. A
csípőbél utolsó részlete a vastagbél első szakaszába, a vakbél (coecum)
bal oldalába torkollik.

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 A vékonybél- falrészlete
• Nyálkahártyaréteg
• Nyálkahártya alatti réteg
• Izomréteg
• Savós hártya alatti réteg
• Hashártya boríték

bélnyirokedény
Bélbolyhoz vezető kis verőér
Bélbolyhoz vezető kis visszér

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Vékonybél falszerkezete
A vékonybél nyálkahártyája felületnagyobbító és felszívó rendszer

v.bél nyálkahártyaredő

Vékonybél falrészlete

Anatómia - Élettan - Egészségtan Bélboholy felépítése

 A vékonybél működése
• A vékonybelek működése.
• A gyomorban megkezdett emésztés itt fejeződik be. A belekbe jutott gyomortartalom itt
keveredik a hasnyálmirigy emésztőnedvével, a bélnedvekkel, az epével.
• A táplálék szénhidrát-, fehérje- és zsírtartalma itt bomlik véglegesen építőköveire.
• A Lieberkühn-mirigyek Paneth-sejtjei termelik az alábbi emésztőenzimeket:
– az erepszin néven összefoglalt fehérjebontó enzimek a peptideket bontja le
aminósavakra,
– a szénhidrátemésztést végző enzimei (maltáz, laktáz, sacharáz) a diszacharidákat
(maltóz, laktóz, szacharóz) bontja le monosacharidává (glukóz, fruktóz,
galaktóz).
– itt termelődik még a pancreas által termelt a tripszint aktiváló enzim az
enteropeptidáz is.
• A monoszacharidok, az aminosavak, a zsírsavak, a monogliceridek a gyűjtőerek és a
nyirokérrendszer segítségével szívódnak feI a nyálkahártya sejtjeiből.
• A Lieberkühn-mirigyek enterokromaffin sejtjei termelik az emésztőcsatorna ún. helyi
hormonjait (a béIhez tartozó = enteralis hormonokat), pl: a bél simaizomzatát aktiváló
szerotonint, az epehólyag kontrakciót segítő cholecystokinint, a gyomor mozgását és
szekrécióját csökkentő enterogastront.
• Valószínű hatásuk, hogy a bél belsejéből származó fizikai és kémiai ingerek hatására
megváltoztatják a környező sejtek működését.

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Az emésztőrendszer alsó
szakasza
Vastagbél részei:
• Vakbél
• Remesebél
• Végbél

Fő működése:
Remesebél
A táplálékkal és az emésztőnedvekkel
bekerült sók és folyadékok visszaszívása
(resorbció), és ezáltal a béltartalom
besűrítése, illetve a keletkezett bélsár
(faeces) kiürítése. Vakbél

Végbél

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 A vakbél

vakbél

féregnyúlvány

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Remesebél

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Nagy emésztőmirigyek
• HASNYÁLMIRIGY
• MÁJ
• EPEHÓLYAG

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Máj(hepar)
A máj Részei
Jobb oldali lebeny, nagyobb
(lobus hepatis dexter)
Bal oldali lebeny, kisebb
(lobus hepatis sinister)
A két lebeny között, azokat elválasztva
ered egy hashártya kettőzet, a máj
sarlószalaga

• A májnak két felszíne van.

Rekeszi felszín (facies diaphragmatica
Elülső, felső felszíne domború,
közvetlenül a rekesz alatt található.
Zsigeri felszín (facies visceralis).
Alsó felszíne lapos, hátra kissé felfelé
tekint

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 rekeszizom
A MÁJ
A MÁJ
B.LEB.
M.sarlószalaga
A MÁJ
J.LEB. EPEHÓLYAG
epehólyag

MÁJ LÉP

Máj-
verőér
Kapu
GYOMOR visszér
Alsó üres
visszér
Anatómia - Élettan - Egészségtan májkapu
 A MÁJ

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 A máj működése

Külső elválasztású mirigy: a májsejtek a zsírok emésztéséhez (a pancreas által

termelt lipázt aktiválja) és felszívódásához (a zsirsvakat emulgeálja) szükséges
fontos emésztőnedvet, az epét (fel seu bilis) termeli, mennyisége: kb. 1/2
liter/nap.
Anyagcsereszerep
• Szénhidrátanyagcserében
• Fehérjeanyagcserében aminósavakból fehérjét épít fel, más
aminósavakból tud essenciálisakat készíteni, valamint az aminósavak
lebontásában is részt vesz.
• Zsíranyagcserében: zsír lebontása zsírsavra + trigliceridre, cholesterin
lebontása és kiválasztása, fontos szerepe van a zsírok képzésében.
• Ásványi anyag- vitaminanyagcserében, stb. is van szerepe.
• Méregtelenítő funkció: a bélből felszívódó és a szervezetben termelődő
szervezetre ártalmas anyagokat lebontja, átalakítja, kiválasztja.
•

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 HASNYÁLMIRIGY

patkóbél

A:feji rész
B:test
C:farki rész

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Hasnyálmirigy szerkezete és
működése
• Működése:kettős
• Külső elválasztású m.(savós
Mirigy- nyálmirigy)
sejtek - hasnyálat termel
– Tripszin→fehérjebontó
– Amiláz →szénhidrát
– Lipáz →zsírok
patkóbélbe
Langerhans-
sziget • Belső elválasztású m.
véráramba
Langerhans-féle szigetek
• A hasnyál mennyiségét és - -sejtek inzulint termelnek
minőségét idegi tényezők, a gyomor
telítettségétől függő ingerek, a - -sejtek glukagont termel
patkóbélben termelődő szöveti A Langerhans-féle szigetek
hormonok szabályozzák. gyomornyálkahártya sósavelválasztását is
befolyásolják; a sósavelválasztást
szabályozó gasztrint, szomatosztatint és
kolecisztokinint termelve.
Anatómia - Élettan - Egészségtan
 •
Hashártya
A hasüreg falait és zsigereit borító vékony savós hártya
- fali lemez
- zsigeri lemez
• Szerepe a szervek védelme
A hasüregi és medencei szerveket a hashártyához való viszonyuk alapján feloszthatjuk:
• Hashártyán belüli (intraperitonealis) szervekre, amelyeket a hashártya körülvesz, ezzel a
szerv falának külső rétegét képezi.
• Ilyen a máj, a lép, a gyomor, a vékonybelek közül a jejunum és az ileum, a vastagbél
szakaszai közül a remesebél.
• Hashártyán kívüli (extraperitonealis) szervekre, amelyeket a hashártya zsigeri lemeze
nem borít.
• Az extraperitonealis szervek további két alcsoportra oszthatók:
• Hashártya mögötti (retroperitonealis) szervek, amelyek előtt halad el a visceralis lemez.
• Ilyen a vese, a mellékvese, a hasnyálmirigy, a patkóbél leszálló és alsó része;
• Hashártya alatti (infraperitonealis) szervek, amelyek fölött halad el a zsigeri lemez.
• Ilyen a húgyhólyag, a végbél alsó kétharmada, a férfi belső nemi szervek.
• Megjegyzés: a méh is infraperitonealis szerv, azaz alulról emelkedik be a hasüregbe,
azonban olyan mértékben, hogy a testét teljesen, hátul a nyak nagy részét is beborítja a
hashártya.

Anatómia - Élettan - Egészségtan

Köszönöm szépen a
figyelmet!