Anatómia – Élettan –

Egészségfejlesztés
A mozgás szervendszere

Dr. Bártfai Zoltán

Anatómia - Élettan - Egészségfejlesztés

 A szervrendszerek
I. A mozgás szervrendszere
1.csontrendszer
2.csontokat összekapcsoló ízületek és szalagok rendszere
3. izomrendszer
II. Keringési szervek rendszere
III. Zsigeri rendszerek
1.légzőrendszer
2.emésztőrendszer
3.vizelet kiválasztó és tároló rendszer
4.nemi szervek rendszere
IV. A szervezet szabályozó rendszerei
1.idegrendszer
2.belső elválasztású mirigyek
V. Érzékszervek rendszere

Anatómia - Élettan - Egészségfejlesztés

 A MOZGÁS SZERVRENDSZERE

A mozgatórendszer részei:

• Passzív rész
Csonttan, izülettan

• Aktív rész
Izomtan

Anatómia - Élettan - Egészségfejlesztés

 A csontvázrendszer szerepe

- testünk belső, szilárd vázát alkotja, meghatározza méreteit,

alakját;

- testüregeket határol, védi az ezekben elhelyezkedő

életfontosságú szerveinket a külső behatásoktól;

- a mozgás passzív szerve;

- szivacsos állományában találjuk legfontosabb vérképző

szervünket, a vörös csontvelőt.

Anatómia - Élettan - Egészségfejlesztés

 A csontvázrendszer szövetei

- Csontszövet

- Porcszövet

- Kötőszövet

Anatómia - Élettan - Egészségfejlesztés

 Csontszövet

harántmetszet hosszmetszet

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Csont
Csontalapállomány összetevői
• Szerves alapállomány (35 %) rugalmasságot biztosít
• Szervetlen alapállomány (65 %) szilárdságot biztosít

Csontalapállomány szerkezeti felépítése

• Tömör csontállomány
• Szivacsos állomány

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 A combcsont felső végének
csontgerendázata

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 A csontok alaki csoportjai
Alak szerint:
-Csöves
-Lapos
-Köbös
-Labyrinthusos

Anatómiai nómenklatúra
szerint:
-Ossa longa (hosszú)
-Ossa brevia (rövid,
sokszögű, köbös)
-Ossa plana (lapos)
-Ossa pneumatica
(légtartalmú)

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Funkcionalis_anatomia_1/ch05s02.html
 A csontokról általában

• Normális körülmények között a csontszövet csupán meghatározott

alakú, funkciós egységekben, azaz specifikus szervekben fordul
elő: ezek a csontok (os, ossis; tbsz. ossa).
• Kóros viszonyok között más szövetben és szervben is kialakulhat
csontszövet.
• Normális és kóros közötti átmenetnek tekinthető idősebb korban
egyes porcok részleges csontos átalakulása.
• Egyetlen, eredetileg nem a vázrendszerhez tartozó, de vele szoros
összefüggésben levő más szervféleségben, a fogakban fordul elő a
csontszövethez mindenben hasonló szövet, ez a foggyökereket
kívülről borító cement vagy substantia ossea dentis.

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Funkcionalis_anatomia_1/ch05s02.html
 A csontokról általában
• Az emberi test mintegy 206 különálló, de egymáshoz különböző
módon és mértékben rögzített csontot tartalmaz.
• Minden csont jellemző alakú, elhelyezkedésű és működésű, tehát
mind anatómiai, mind működési értelemben egységet képvisel, és
mint ilyen a szerv (organon) kategóriához tartozik.
• Alak szerint megkülönböztetünk csöves, lapos, köbös és labyrinthusos
csontokat.
• Sajnos az anatómiai nómenklatúra meglehetősen logikátlanul nevezi
őket: ossa longa, brevia, plana és pneumatica. Pedig csöves (vagy
cső alakú) csont is lehet rövid (pl. lábujjpercek), és lapos csont is lehet
hosszú (pl. bordák), tehát a latin kifejezések félreérthetők. Ezért jobb,
ha alak szerinti felosztásukban a magyar kifejezésekhez kötjük
definícióinkat.

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Funkcionalis_anatomia_1/ch05s02.html
 A csontokról általában
• Csöves csonton főleg a végtagokban előforduló – legalábbis középső
részében valóban cső alakú, tehát belül üreges – csontot értünk,
amelynek két vége rendszerint vaskosabb, és nem egységes üreget,
hanem soküregű szivacsos csontállományt tartalmaz. E csontok
középső csőszerű darabját diaphysisnek (görög szó, „közbe”-nőtt), két
vaskosabb végdarabját pedig epiphysisnek (görög szó, „rá”-nőtt)
nevezzük. A kettő megkülönböztetéséül – minthogy gyakorlatilag csak
végtagon fordulnak elő – a törzshöz közelebb levőt epiphysis
proximalis, a távolabbit epiphysis distalis névvel jelöljük. A csöves
csontok középső egységes üregét velőüregnek nevezzük, ezt
felnőttben rendkívül kevés kötőszövetet tartalmazó zsírszövet (medulla
ossium flava, zsírvelő) tölti ki. A csöves csontok szivacsos
végdarabjainak velőüregeit fiatalkorban vörös csontvelő (medulla
ossium rubra) tölti ki, mely a gyermekkor és a növekedés során
gyorsan visszahúzódik, végül a végtagcsontokban csak a comb- és a
felkarcsont proximalis epiphysiseire korlátozódik. Helyét zsírvelő
foglalja el.

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Funkcionalis_anatomia_1/ch05s02.html
 A csontokról általában

• Lapos csontokra – ilyenek az agykoponya csontjai, a

lapockák, csípőcsontok és a bordák – jellemző, hogy két
vékony tömör csontréteg (lamina corticalis) közötti teret
változatos vastagságú szivacsos csontállomány (ennek neve a
koponyán diploe; értelmetlen görög szóképzés jelentése:
kettősség) tölti ki, mely az élet során mindig megmaradó
vörös csontvelővel telt.

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Funkcionalis_anatomia_1/ch05s02.html
 A csontokról általában
• Köbös csontok: rendszerint szabálytalan, de különböző
irányokban nem nagyon eltérő méretű csontok. Ilyenek
pl. a kéz- és a lábtőcsontok, valamint a csigolyák testei.
Vékony, sokszor majdnem hiányzó, compact kéregből és
az állományuk javarészét képező szivacsos csontból
állanak. A végtagok köbös csontjai zsírvelőt, a
csigolyatestek vörös csontvelőt tartalmaznak. Ezek
jelentős együttes térfogatuk révén vérképző szervünk
oroszlánrészét adják. A csaknem tisztán szivacsos
csontállományból álló köbös csontok erőművi
behatásokra bekövetkező jellemző törésfélesége: az
„összeroppanás”, vagyis a compressiós törés.

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Funkcionalis_anatomia_1/ch05s02.html
 A csontokról általában
• Labyrinthusos vagy légtartalmú (pneumatikus) csonto
k a koponyában (főleg arckoponya) fordulnak elő.
Cukrászsüteményre emlékeztető finomságú vékony
csontlemezekből álló, bonyolult, de mégis szabályszerű
felépítésű csontok, amelyek jobbára az orrüreggel
közlekedő nyálkahártyával bélelt nagyobb üregeket vagy
üregrendszereket fognak közre. Sok esetben nem az
egész csont hanem annak csak egyes részei
pneumatikusak. Funkcionális jelentőségük a szerkezet
(elég kisfokú) könnyítése mellett elsősorban a hangadás
számára fontos rezonáló terek létesítése.

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Funkcionalis_anatomia_1/ch05s02.html
 A csontok járulékos részei
Ide tartoznak azok az alkotóelemek, amelyek
hozzájárulnak a csontrendszer működéséhez.

- porc
- csonthártya
- csontvelő

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 A porc fajtái
• Üvegporc (hyalinporc): nagyobbára összenyomási
megterhelésnek kitett helyeken fordul elő, tejüvegszerű, opálosan
egynemű alapállományú

• Rostos porc (kollagénrostos porc): erősebb szakító, nyíró,

csavaró (tehát viszonylag nem egyenletes) behatásnak kitett
helyeken található.

• Rugalmas porc (elasticus rostos porc): rugalmas rostokban dús

alapállományú, nagymérvű elhajlításnak kitett területeken (pl.
fülkagyló) a  fordul elő.

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Funkcionalis_anatomia_1/ch03s05.html
 A csonthártya
• A csontok  külső felszínét változó
erősségű rostos burok, a
csonthártya (periosteum) borítja.

• Feladata:
- A csont táplálása és védelme
- Anyaghiány pótlása
- Vastagságbeli növekedés

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Periosteum és endosteum
• A periosteum a csont külső felszínét az ízületi porccal borított részek
kivételével mindenütt körülvevő rostos burok. Külső részében a csont fő
megterhelési irányainak megfelelően szőtt kollagénrostos kötőszövetből
áll, amely bőségesen tartalmaz ereket és érzőidegeket. A csontok
közismert fájdalmassága aránylag kicsiny közvetlen erőművi hatásokra
(ütés), valamint a csonttörések fájdalmassága ennek a következménye.
Belső rétegét a növények felépítéséből vett hasonlattal
kambiumrétegnek is nevezzük, mert – legalábbis növekvő csonton –
ennek nagyszámú, orsó alakú, differenciálatlan mesenchymalis sejtje a
fának évente a kambiumrétegből lerakódó rétegeihez (évgyűrűk)
hasonlóan rétegről rétegre újabb csontállományt (laminae generales
externae) rak rá a csontra. Így növekszik a csont vastagsága (lásd
periostalis csontképzést).

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Funkcionalis_anatomia_1/ch05s02.html
 Periosteum és endosteum

• Felnőttkorban is van nagyszámú differenciálatlan kötőszöveti sejt

ebben a rétegben, de ezek újabb csontot már nem képeznek, itt
ugyanis egyensúlyban vannak a csontfelépítési és a
csontfelszívódási folyamatok. A csont teljes nyugalomba
helyezésével a csonthártya tevékenységét a csontlebontás (az
osteoblastok osteoclastokká alakulnak), erőltetett (aktív)
mozgatással ellenkezőleg, a csontképzés irányába lehet
eltolni (Krompecher).

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Funkcionalis_anatomia_1/ch05s02.html
 Periosteum és endosteum
• A csonttörés ingere vagy a csonthártya meghagyásával
az alatta fekvő csont eltávolítása a csonthártyát erélyes
csontújraképzésre serkenti. Megfelelő körülmények
között a csont teljes eltávolítása esetén a meghagyott
csonthártya az egész csont újdonképződését is
biztosíthatja. Az orvos ezért igyekszik csontműtéteknél,
ha csak lehet, megtartani a csonthártyát. A csonthártya
bő érhálózata Volkmann-csatomák útján közlekedik a
szomszédos csontszövet hajszálérhálózatával.

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Funkcionalis_anatomia_1/ch05s02.html
 Periosteum és endosteum
• A csonthártyához hasonló, de jóval gyengébben fejlett és kevésbé
egységes lemez a csontbelhártya (endosteum). Növekedés közben
inkább csontleépítő működésű, mert a csont vastagsági
növekedésével párhuzamosan – ha nem is egyenlő arányban – a
velőüreg is növekszik. Kifejlett állapotban a központi velőüreget
határoló laminae generales internaet építi fel. Szövettani szerkezete
elvben hasonlít a periosteuméhoz, azzal a különbséggel, hogy jóval
kevesebb rostot tartalmaz, és idegekben kevéssé bővelkedik. Az
endosteumon keresztül a csontszövet Volkmann-csatornáiból kilépő
postcapillaris venák kapcsolatot létesítenek a csontvelő
érhálózatával. E venák főleg a vörös csontvelőben újra nagyobb
sinusoid capillarisokra bomlanak (Vereby).

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Funkcionalis_anatomia_1/ch05s02.html
 A csontvelő
• Vörös csontvelő: a vérsejtek (vörösvérsejt,
fej fehrvérsejt, vérlemezke) pótlására a
szervezetben speciális vérképző szövetek
Vörös csontvelő szolgálnak. A felnőtt szervezetben ez
döntően a vörös csontvelő (medulla ossium
rubra). Emellett a csont ezen része
tartalmazza azokat a fehérjéket (bone
morphogenetic protein, BMP), melyen a
csonttörések gyógyulásáért felelősek.

Sárga csontvelő • Sárga csontvelőA méhen kívüli élet során a

vörös csontvelő nagy része
fokozatosan sárga csontvelővé alakul át,
mely főként zsírszövetből áll, s melyben már
nem történik vérképződés.

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 A csont

• Az elmondottakból kitűnik, hogy a csont több szövet, úm.

csontszövet, csonthártya, porc, sárga és vörös csontvelő
szoros funkcionális egysége, melyek egymás nélkül
életképtelenek vagy nem teljes értékűek.

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Funkcionalis_anatomia_1/ch05s02.html
 A csontok összeköttetései
• Folytonos összeköttetések. A szomszédos csontok
között folytatólagosan kötőszövetet, porcszövetet
vagy csontszövetet találunk.

• Félbeszakított összeköttetések, más néven ízületek.

A két szomszédos csont között rés található
(ízületi üreg). A porccaI bevont csontvégeket a
csontokon tapadó kötőszöveti burok (ízületi tok)
fűzi össze.

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 I. A folytonos összeköttetések

1. Kötőszövetes összeköttetés
• Szalagos összeköttetés
• Varrat
• Beékelődés

2. Porcos összeköttetés

3. Csontos összeköttetés

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 A folytonos összeköttetések

varratos
csontos
porcos

beékelődés
Anatómia - Élettan - Egészségtan
 Az ízületek alkotórészei.
• Ízületi felszín
• Ízületi porc
• Ízületi tok
• Ízületi üreg
• Ízületi nedv
• Ízületi szalagok

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Megszakított összeköttetés-
izület

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Az ízületek felosztása
Az ízületeket alkotó csontok száma szerint:
• egyszerű ízület (articulatio simplex), ahol csak két csont
ízesül egymással;
• összetett ízület (articulatio composita), ahol kettőnél
több csont vesz részt az ízület alkotásában.

Az ízületi felszínek alakja szerint ismerünk gömb-, ellipsoid,

nyereg-, henger-, csavar- és laposízületet.

Mozgásképességük szerint ismerünk

• feszes ízületeket, amelyekben mozgás nincs,
• mozgékony ízületeket, amelyekben a csontvégek
jelentős mozgásokat végezhetnek.

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Mozgékony izületek
Egytengelyű ízületek
• Csapó- vagy csuklóizület
• Forgóizület
Kéttengelyű ízületek.
• Csapó- és forgó ízület kombinációja
• Tojásizület vagy ellipsoidízület
• Nyeregízület
Soktengelyű vagy szabad ízület
• A három fő tengely körül lehetséges mozgások:
• a haránttengely körül: hajlítás és feszítés (flexio-extensio);
• a nyílirányú tengely körül: távolítás és közelítés (abductio-adductio);
• a csont hossztengelye körül: forgatás (rotatio).

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 izületek tengelyei

Henger-csapó iz. forgóizület

nyeregizület tojásizület

gömbizület
dióizület

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Az izületekben lehetséges fő
mozgások

- Hajlítás
- Feszítés
- Távolítás
- Közelítés
- Forgatás
- Körbe mozgás

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Részletes csont és izülettan

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Izomtan (Myologia)
• Az izomzat a mozgás aktív szervrendszere

• Az izmok működését az idegrendszer irányítja és hangolja

össze.

• Testünkön átlag 350 izom különíthető el, együttesen a

testsúly kb. 45%-át képezik.

• Az izmok izomrostkötegekből, illetve a kötegeket felépítő

kevesebb vagy nagyobb számú, meghatározott irányba
rendezett izomrostból állnak.

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Az izmok részei

• Izomhas (venter)
Inas rész – középső részen található
– húsos
– ingerekre összehúzódásra képes
Izomhas
(contractilis) izomrostokat tartalmaz

• Inas rész
– izmok végén találhatók
Inas rész
– nem nyújthatók és nem rövidíthetők
– legtöbbször nem egyszerű
folytatásai az izmos résznek

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Az izmok fajtái az izomrost
elrendeződés szerint

Párhuzamos rostú Egyszer tollazott Kétszer tollazott

(fusiformis) (unipennatus) (bipennatus)
-párhuzamosan futó -minden rostja az izom -rostjai kétoldalt erednek
izomrostok egyik oldalán erednek -egymással hegyesszöget zárnak be
- ferde lefutás után a - madártollszerűen sugároznak az
másik oldalon található izom közepén elhelyezkedő ínba
ín felé halad
Anatómia - Élettan - Egészségtan
 Az izmok alakja
• hosszú
• kerek,
• lapos
• Orsó

• Kétfejű
(kétfejű karizom)
Három részből álló • Kéthasú (nyakizmok
kéthasú
izom között ínszalag
kétfejű
szakítja meg)
• Három részből álló
(háromfejű karizom)
• Gyűrű alakú
Széles lapos
(testnyílások körül)
Gyűrű alakú • Többszörösen elágazó
izom
Többszörösen (kéz- és lábizmok)
elágazó
• Széles lapos
Anatómia - Élettan - Egészségtan
(törzs izmai)
 Az izmok eredési és tapadási módjai
Eredés- tapadás:
• Közvetlenül az izomrostokkal (húsos)
• Inak segítségével
eredés
- az inak collagén rostkötegei (Sharpey-
féle rostok) behatolnak a csontok e célt
szolgáló csatornácskáiba
- inak és csontok kapcsolata igen erős
- erőbehatásra inkább az izomhas szakad,
vagy az ín kiszakított csontrésszel szakad
ki

• Eredés (origo)
– a test középvonalához közelebb
– a végtagokon a fejhez közelebb eső
– izom rögzített része
• Tapadás (insertio)
tapadás – a test középvonalától távolabb
– a végtagokon a fejtől távolabb van
– izom szabad vége
Anatómia - Élettan - Egészségtan
 Az izmok járulékos részei
• Kötőszöveti burok
– Külső burok
– Izomrostkötegek burka
– Izomrostok burka
– Itt futnak az izomok
erei és idegei
• Izompólya
– Egy izmot borító
– Több izmot borító
izompólya – Felületes
– Mély
– Izomrostok is
eredhetnek
• Nyálkatömlők
– Izmok
Inas rész kötőszöveteiben
helyezkednek el
– Súrlódást csökkenti,
– Csontkiemelkedések
felett, inakon
Anatómia - Élettan - Egészségtan
 Az izmok járulékos részei
• Ínhüvelyek
– Ínak védelme
– Rostos rész a csonthoz szorítja az inakat
– Savós rész
• egyik lemeze szorosan az ínra
fekszik
• másik a külső rostos rétegre fekszik
• A savós hártya és az ín között
sikamlós nedv (synovia) biztosítja
az ín könnyű mozgását, szabad
elcsúszását.
• Két lemez közötti résen lépnek be
az ínat tápláló erek
• Erek
Inas rész
– gazdag érhálózat

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Izmok idegei, motoros egység
• Idegek
– egy izomrost legalább egy
idegvégződés
– mozgató rostok
– érző rostok
– vegetatív rostok

Motoros egység
Az agytörzsben vagy a gerincvelőben található mozgató idegsejtet és az egy sejt által
beidegzett izomrostok összességét motoros egységnek nevezzük.
•Egy izmot több száz idegsejt is beidegezhet
•Mindig az ingerületi állapotban levő idegsejtek számától függ, hogy hány izomrost és az
izomnak mely rostjai vesznek részt az aktuális izomműködésben
Anatómia - Élettan - Egészségtan
 Motoros egység
Érző beidegzés
• Az idegek érzőrostjai különleges végkészülékekben (izomorsó, ínorsó)
végződnek
• Ezek az izom és az ín aktuális feszültségi állapotát érzékelve az izomérzést
közvetítik, fontos gerincvelői reflexek befutó ágait alkotva
• Az ízületek körül és a bőr alatt helyezkednek el a nyomást érzékelő Vater-
Pacini-testek, amelyek tájékoztatnak bennünket például a végtagok
helyzetéről, mozgásáról
• Ugyancsak tartalmaznak az izmok fájdalomérző végkészüléket is
• Az izmokat behálózó vegetatív idegrostok elsődleges feladata az izom
táplálásának, vérellátásának szabályozása

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Az izomműködés formája a külső
feltételektől függ
• Változhat az izom hossza, vagyis a működő izom megrövidülhet (izotoniás
kontrakcio)

• Változhat az izom tónusa, vagyis a megrövidülésre képtelen izom (pl. két

végpontja rögzített) feszülése nőhet (izometriás kontrakció)

• Nyújtás közben (passzív hosszváltozás) nőhet az izom feszülése (auxotoniás

tevékenység)

A vázizmok fő működésének azokat az összehúzódásokat tartjuk, amelyeknek

eredménye a mozgatórendszer passzív részének mozgatása (ízületi mozgások).

Mellékműködésként fogjuk fel az ízületek rögzítésében, a testüregek

védelmében (falaik felépítésében vesznek részt: pl. hasüreg), az
anyagcserében, a hőtermelésben, a vérkeringés serkentésében játszott
szerepüket.

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Izomcsoportok
1.Azonos működésű
(agonista) izmok
Az izületekben lehetséges mozgásformák szerint •
• hajlító (flexor)-izmok;
• feszítő (extensor)-izmok;
• közelítő (adductor)-izmok;
• távolító (abductor)-izmok;
• forgató (rotator)-izmok.
2. Az izmok egymáshoz viszonyított működése
szerint ismerünk:
társizmokat (synergista) együttes összehúzódása
egy mozgást eredményez ;
• ellentétes működésű (antagonista) izmokat
ellenkező irányú mozgást váltanak ki ;
• közömbösítő (neutralizáló) izmokat, egy másik
izom nem kívánatos hatását, részműködését,
mozgáskomponensét ellensúlyozzák

Működésük alapján megkülönböztethetünk 3. Az általa működtetett izülethez való tapadása

még: • Közel tapadó
• emelő (levator)-izmokat; • Távolabb tapadó
• lehúzó (depressor)-izmokat;
• nyílásokat záró (sphincter)-izmokat;
• nyílásokat tágító (dilatator)-izmokat.

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Az izom munkateljesítménye
Az izomműködést befolyásoló számtalan tényezőből csak a mozgások elemzéséhez
feltétlenül szükségesek:

• A izom funkcionális hossza. Az izmok által létrehozott elmozdulás nagysága az

izommegrövidüléssel arányos. Megrövidülésre csak az izomhas képes, ezért az
izom aktív hosszát az izomhas hosszúsága szabja meg. Az ín passzív tényező. Az
izomhas eredeti (nyugalmi) hosszúságának kb. 40-50%-ára képes összehúzódni. A
hosszabb izomhasú izmok tehát nagyobb elmozdulást eredményeznek.

• Az izomrostok lefutása szintén meghatározza az izom megrövidülését.

– A párhuzamos rostú izmok megrövidülése megegyezik az izomrost
megrövidülésének nagyságával.
– A tollazott szerkezetű izmokban a rostok a hossztengelyre ferdén futnak.
Ezért összehúzódásukból csak a hossztengellyel párhuzamos vektor
nagyságának felel meg az elmozdulás.

• Az izomerő arányos a működő izomrostok számával. (Az izomrostok vastagsága

egyenlőnek vehető.)

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Izomszövet fajtái I.
1. Szívizom (testtömeg közel 10 %-a)

2. Simaizom (belső szervek

működésében vesznek részt)
1. Sokegységes simaizmok
(multiunit) Pl.:bőrben a
szőrmozgató izmok
2. Egységes (viscerális)
PL.:méh izomzata

3. Harántcsíkolt izmok (testtömeg

45%-a) biztosítják a test:
– a megtartását,
– a mozgatását, a lokomóciót
– a testtartást

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Simaizom szövet
Elnyúlt, orsó alakú sejtek alkotják, melyek kb. 300
m hosszúságúak.

Jellemzői:
• Morfológiailag: minden izomsejt csak egy
magot tartalmaz, ami pálcika alakú, és a sejt
közepén helyezkedik el. Plazmában vannak a
contractilis myofibrillumok.

• Funkcionálisan: akaratunktól függetlenül

működik, lassan húzódik össze, de tartós
összehúzódásra képes - lassan fárad.

• A zsigerek - belső szervek - falában található.

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Szívizomszövet
• A harántcsíkolt izomszövet különleges fajtája.
Egységei nem rostok, hanem sejtek, melyek térhálózatot
Eberth-féle haránt
alkotnak. vonalak
A sejtek Y -alakban elágazódnak és egymásba
folytatódnak. A sejtek határát az Eberth-féle haránt
vonalak jelzik, amelyek részben összekapcsolják a sejtmag

sejteket, részben az ingerületátadás helyei.

Egy izomsejt egy magot tartalmaz, ami a sejt közepén
helyezkedik el. A myofibrillumok a mag körül radier
(sugaras) elrendezésűek.

• A szívizom akaratunktól függetlenül működik.

Működésére jellemző a contractiot követő refracter
stadium, amikor nem ingerelhető.

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Harántcsíkolt izomszövet
Vázizmainkat harántcsíkolt izomszövet építi fel.
• A szövet egysége az izomrost
– több száz sejtmagot tartalmazó, egységes
sejthártyával (sarcolemma) határolt
képződmény.
– hosszúsága 1-2 mm-től 20-40 cm-ig terjedhet,
– vastagsága 10-50 mikron.
– az izomrost több magvú óriássejtnek tekinthető,
amelynek sejtmagjai közvetlenül a sejthártya
alatt foglalnak helyet.

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Az izomrost szerkezete
Izomrost plasmájában (sarcoplasma)
• sejtmagok
• nagyméretű mitochondriumok
(sejtszervecskék),
• két speciális alkotórész :
– az összehúzódásra képes,
jellegzetesen összerendezett
izomszálacskák, a
myofibrillumok
– egy csőszerű membrán-
rendszer.
Anatómia - Élettan - Egészségtan
• A különböző izomrostokban a
fibrillumok és a sarcoplasma aránya
változó.
Vannak sarcoplasmában szegény és
fibrillumban gazdag rostok és fordítva.
• Az izmok jellegzetes vörös színét a
sarcoplasmában található festékanyag, a
myocrom adja.
• Az izom csíkoltságát a myofibrillumok
okozzák, mert egymástól optikailag
eltérő (a fényt jobban elnyelő, illetőleg
jobban áteresztő isotrop-anisotrop,
(rövidítve I és A) szabályos részekből
épülnek fel.
 A vázizom szerkezete

sarcomer

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Izomrost szerkezeti és
funkcionális egysége (sarcomer)
A myofibrillumok elrendeződése minden
sarcomeren belül azonos.
• A sarcomerek határai az izomrost burkával,
a sarcolemmával is összefüggő finom hártyák,
az elnevezésük Z vonal.
• Sarcomeren belül két féle rostocska
(filamentum)
1. I csík, anyaga aktin, rögzített a Z
csíkhoz
2. A csík, anyaga myosin, közepén egy
világosabb H szakasz, annak közepén
egy M csík

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Izom összehúzódás
• Összehúzódáskor a sarcomerek megrövidülnek

Anatómia - Élettan - Egészségtan

 Izomrostok fajtái
1. Lassú rángású (Vörös) izomrost
– Lassú, tónusos
– Testtartásért felel
– Gazdag kapillarizáltság
1. Fázisos izmok
– Mobilizál, elsősorban fehér
rostokból állnak
– Gyengülésre,megnyúlásra,
sorvadásra hajlamosak
– Gyorsan aktivizálódnak,
gyors mozgások kivitelezésére
képesek
– Gyorsan fáradnak, lassan
regenerálódnak
– Erősítést igényelnek
Anatómia - Élettan - Egészségtan
2. Gyors rángású (fehér) izomrost
– Gyors, fázisos
– A mozgásért felel
– Szegényebb kapillarizáltság
2. Tónusos izmok
– Stabilizálás, gravitációval
szemben tartják a testet, főleg
vörös rostokból állnak
– Túlfeszülésre, zsugorodásra
hajlamosak
– Lassan aktivizálódnak, tartós
munkára képesek
– Lassan fáradnak ki és rövid idő
alatt regenerálódnak
– Sok nyújtást, lazítást igényelnek
Köszönöm szépen a figyelmet!