5.A.Mutassa be a mozgásszervrendszer aktív részét!

Jellemezze a fontosabb
izom-és ínsérüléseket!
Szempontok a válaszadáshoz:
-az izmok általános tulajdonságai, izmok csoportosítása, járulékos részei
-az izomműködés élettana
-izom-és ínsérülések
A mozgás szervrendszer aktív része

Az izom a mozgás- kivitelezés aktív szerve. A csontokkal szoros kapcsolatban

áll
Szövettanilag : harántcsíkolt izmok
Száma: átlagosan 350
Súlya: a test tömegének csaknem 45%-a
Színe: friss állapotban sötétvörös
Oka: a vérteltsége, és az izomrostok oxigénkötő pigmentfehérjéje (myoglobin)
Részei: 2 fő elemre különül el
Izomhas (venter)
Ernyedt állapotban puha
Működéskor (összehúzódáskor) megkeményedik. Szorosan egymás mellett
fekvő izomrostokból épül fel . Minden izomrost rövidülésre ( kontrakcióra)
képes
Több izomrostot az izomnyaláb (vékony kötőszöveti hártya) veszi körül
az izomnyalábok tömegét kívülről kötőszövet fűzi össze izmokká.
Az izmok külön kötőszövetes lemezek (fascia) által alkotott rekeszekben
helyezkedik el
Az izmok izomcsoportokká rendeződnek. Az izomhas inas részbe való
átmenete különböző formációkba rendeződhet.
Párhuzamos rostú: a rostok párhuzamosak az izom tengelyével
Egytollú: a rostok kizárólag az izom egyik oldalán erednek és a másikon az
inas részben végződnek
Kettős tollú: a rostok kétoldalt eredve, hegyesszögben madártollszerűen
sugároznak a középen elhelyezkedő inas részbe
Inas rész (tendo)
Az ín az izom két végén helyezkedik el. Jól elkülönül az izmos résztől. Nem
nyújtható, nem rövidíthető. Az izmokat az inak rögzítik a csontvázhoz 
amikor az izom összehúzódik, az ín magával húzza a csontot  elmozdul az
ízületnél. Az inak rendkívül szorosan függenek össze a csontokkal.
A csonthártyán keresztül
Az ínrostok benyomulnak a csontokba is
Az izmos résznek megfelelő az ín alakja. Ha az izom kerek vagy ovális
átmetszetű, az ín is hasonló alakú. A lapos izmok lemezszerű bőnyékben
(aponeurosis) folytatódik
Minden izomnak van:
Eredési pontja,  rendszerint a törzshöz közelebb eső -proximális- rögzülési
pont => izomfej
 Distalis tapadási pontja,  erre a területre fejti ki az izom a hatását => a
tapadás az elmozdulási pont
Az izmok eredhetnek/ tapadhatnak közvetlenül izomrostokkal (ún. húsos
eredés/ tapadás), illetve inak segítségével (ún. inas eredés/tapadás)
Általános feladata az izomrendszernek:
• Rögzítik az ízületet
• Munkájuk hőt termel
• Részt vesznek a vénás keringés serkentésében
• Védő szerep (pl. hasizom)
• Test esztétikai megjelenése
• Mozgások aktív szerve
Izmok mozgató feladatai: többféleképpen vehetnek részt a test, ill. egyes
részeinek mozgatásában:
Az izmok nagy része működésével az eredési és a tapadási pontokat közelíti
egymáshoz
Az ellentétes hatású izmok (antagonisták) egyidejű összehúzódásával egy
végtagot vagy a törzs ízületeit rögzíthetik
A különböző izomcsoportok tónusának fokozatos csökkentésével a végtag
egyenletes visszaengedése (pl. lépcsőn lefelé járáskor)
Az izmok rendkívül bőven tartalmaznak ereket és idegeket
Minden egyes izomrostot sűrű hajszálérhálózat fon körül
Az izomba benyomuló idegben vannak :
Mozgatórostok:
• Az izomösszehúzódást kiváltó impulzust szállítják
• Az izomtónus fenntartásában is van szerepük
• Kiesésük az izom bénulását okozzák
• Minden izomrostot legalább egy idegvégződés ellát
Érzőrostok:
• Izomorsóban végződnek és az izomérzést közvetítik, amelyek alapján
állandóan tájékoztatva vagyunk tagjaink helyzetéről, testtartásunkból.
• Izomérzés kiesése mozgás- ,és egyensúlyi zavarokhoz vezet
• Ezek a rostok közvetítik a fájdalomérzést is
Vegetatív rostok:
Az izomállomány táplálását, az erek beidegzésével a vérellátás szabályozását
szolgálják.
Izmok csoportosítása:
Alaki sajátosság szerint:
● Hosszú ill. rövid végtagizmok :
Orsó alakú végtagizmok
● Egyszer ill. kétszer tollazott
● Széles ill. lapos izmok :
Nagy mellizom, széles hátizom, hasizom
● Gyűrű alakú izmok:
Száj-, szem körizma, a végbél záróizma
 ● Kéthasú izom :
M. digastricus
● Ínakkal megszakítottak :
Egyenes hasizom -> az izom hasát közbülső inak szakítják meg
● Két-, három-, négyfejű izom
M. biceps, m. triceps, m. quadriceps -> több fejen ered -> összeolvad -> közös
ínnal tapadnak

Egymáshoz viszonyított működésük szerint: rendszerint csoportosan

működnek, részben egy irányba, részben több irányba működnek
2.1) Társizmok v. együttműködő izmok (szinergisták v. agonisták)
 Azonos működésű, egy irányba dolgozó izmok -> összehúzódásuk egy
mozgást eredményez
2.2) Ellentétes működésű izmok (antagonisták)
 Valamely izomcsoporttal ellentétes működést fejtenek ki -> pl. az alkar
hajlító izmai egymás közt szinergisták, feszítő izmai antagonisták
Ízületben létrehozott mozgás iránya szerint:
3.1) hajlítók (flexorok)
3.2) feszítők (extensorok)
3.3) közelítők (adductorok)
3.4) távolítók (abductorok)
3.5) forgómozgást létrehozók (rotatorok)
4) Működésük alapján:
4.1) hanyintók (supinatorok)
4.2) borintók (pronatorok)
4.3) emelők (levatorok)
4.4) nyílásokat zárók (sphincterek)
4.5) nyílásokat tágítók
5) Testtájak szerint
5.1) fejizmok
5.2) nyakizmok
5.3) törzs izmai
5.3.1) hát izmai
5.3.2) mellkas izmai
5.3.3) has izmai
5.3.4) gát izmai
5.4) végtagok izmai
5.4.1) felső végtag izmai
Vállizmok
Kar izmai
Alkar izomzata
Kéz izomzata
5.4.2) alsó végtag izmai
Csípőizmok
Comb izmai
 Lábszár izmai
Láb izmai
6) Eredésük szerint
6.1) bőrizmok
 bőr alatt erednek ill. tapadnak (ezek csak az arcon fejlettek, máshol
csökevényesek)
6.2) vázizmok
 a csontváz egyes mozgatható csontjaihoz tapadnak, és összehúzódásuk által
mozgatják azokat

Az izmok járulékos részei

Az izmok áthidalhatnak több ízületet, illetve csontot is.
Működésük alkalmával inaik
súrlódásoknak vannak kitéve, illetve érintkeznek az alattuk lévő érzékeny csonthárt
yával és tokszalaggal is.
Ilyen helyeken ún. súrlódáscsökkentő berendezés van:
⇒ ínhüvely (vagina tendinis)
⇒ nyálkatömlő (bursa)
⇒ izompólya (fascia)

Ínhüvely (vagina tendinis)
Tömlőszerűen burkolják az inakat.
Állnak:
⇒ külső rostos burokból (vagina fibrosa tendinis): a csonthoz vagy ízülethez szorít
ja le az inat
⇒ belső kettősfalú savós hártyából (vagina synovialis tendinis) két részből áll:
• külső lemeze a rostos burok belső felszínéhez tapad
• belső lemeze az ín felszínéhez van nőve
A két synovialis felszín közötti sikamlós nedv biztosítja az ín könnyű mozgását.
A kézen és lábon, főleg az állandó (boka) vagy gyakori (csukló, ujjak) megtörési hel
yein találhatók az ínhüvelyek.
Erős, pántszerű szalagok (retinaculumok) szorítják le az inakat
az inak hüvelyeikkel borítottan átfutnak az így kialakult alagutakon.

Nyálkatömlő (bursa)
A súrlódásnak különösen kitett helyeket (pl. a tapadás közelében, ízületek körül) zá
rt – a synovialis
hártya szöveti képéhez hasonló szövettel bélelt - tömlők párnázzák ki.
Lehetnek az ízületi üreggel összefüggők.
Feladatuk a csontos képletek felett az izmok és inak mozgásának megkönnyítése.
Testszerte közel 80 különböző helyen, felületesen és mélyen található bursa.
Többségük névtelen.
A bursák leggyakoribb helyei :
⇒ váll körül
⇒ könyök körüli
⇒ csípő körül
⇒ térd körül (patella körüli)
⇒ térd körül (térdhajlati)
⇒ boka körül

Izompólya (fascia)
Az izmokat borító vastagabb kötőszöveti lemezek.
Boríthatnak egyetlen izmot (pl. deltaizom) vagy több izmot is.
Az izmok rugalmasságát, nyújthatóságát, leginkább ez a pólya korlátozza.
Egy-egy végtagrészt körkörösen beborító izompólyáról sövények húzódnak a végt
agrész vázát alkotó csontra és azokon rögzülnek.
Ezek az izompólyarekeszek, melyekben általában hasonló
működésű izmok helyezkednek el.
Az izomrekeszek képezik az alapját az ún. compartment-szindrómának (rekesz szi
ndróma).
Ez olyan állapot, melyben zárt anatómiai térben a növekvő nyomás ischaemiához 
vezet.
Következménye: fájdalom, izomgyengeség, érzészavar, tapintható feszülés, később n
ecrosis.

Az izomműködés élettana

Az izomszövet megfelelő ingerre összehúzódással (kontrakcióval) reagál. Ingerhatá
s nélkül az izmok ellazult (relaxált) állapotban vannak.
A vázizom-kontrakciót kizárólag idegingerület válthatja ki, ami érkezhet:
⇒ a gerincvelői vagy
⇒ az agytörzsi
központokból.
Idegingerület nélkül a vázizom mozgásképtelen, béna.
Az izomrost összehúzódását biztosítják: az aktin és miozin izomfehérjék
A kontrakcióhoz szükséges energiát biztosítják:
⇒ a mitokondriumok, és
⇒ az oxigént reverzibilisen kötő izomfehérje, a mioglobin
1. Izomtónus (izomfeszesség)
Nyugalmi helyzetben (kivéve eszméletvesztés), az izmok - mozgástól független - kis
mértékű, állandó feszessége (tónusa).
Fenntartja: idegrendszeri hatás
Megítélhető: az alkar, illetőleg a lábszár passzív hajlításakor és feszítésekor jelentke
ző ellenállás erősségéből.
Az izomtónus lehet
⇒ jó vagy közepes (normotónus) : Normál feszülés.
⇒ fokozott (hipertónus):A végtagok hajlítása vagy nyújtása nagy erőbe kerül. Az iz
om tapintata kemény, spasztikus.
⇒ csökkent (hipotónus):
A végtagok hajlítása vagy nyújtása túl könnyen megy. Az izom tónustalan, petyhüdt
, puha tapintatú.
2. Izomvédekezés (defense musculaire {ejtsd: defansz muszkuler})
A hasfali izomtónus körülírt fokozódása. A gyulladás helye felett az összehúzott izo
m védi a beteg területet a fájdalmas külső behatásoktól.
3. Motoros egység
Egy mozgató idegsejt (gerincvelői vagy agytörzsi), annak axonja és az általa beidegz
ett izomrostok tömege.
A kis izmokban (pl. szemizmok, kézizmok) egy idegsejt csak 2-3 izomrostot, a nagy
végtagizmokban, mély hátizmokban kb. 300-500 izomrostot idegez be.
Minél kisebb a motoros
egység, annál több mozgatóidegsejt szükséges az izom beidegzéséhez, annál precízeb
b a működése.
A munkát végző izom több motoros egységből épül fel. Az izomműködés fokozatain
ál az idegrendszer a szükséges mennyiségű motoros egységet „veti be” egyszerre
az
izomműködések optimális hatásfokát biztosítja (egy bizonyos mozdulatban csak anny
i izomrost vesz részt, amennyi a legyőzendő erővel arányos).
4. Neuromuszkuláris ingerületátvitel (motoros véglemez)
Az idegingerület a harántcsíkolt izmokba a neuromuszkuláris szinapszison (ún. motor
os véglemezen) keresztül érkezik:
első tagja a gerincvelő vagy az agytörzsi mozgató neuron nyúlványa,
perifériás vége a vázizom motoros véglemeze
Minden izomrosthoz tartozik egy motoros véglemez.
Egy motoros véglemezen mindig egy neuron elágazódott axonja végződik, ennek a n
euronnak az egész izomrostra van működtetési lehetősége.
Az ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) az acetil-kolin.
A véglemezekben lévő receptorok teszik lehetővé, hogy az izom reagáljon az acetil-
kolin neurotranszmitterre.
Az acetil-kolin a véglemezmembránon létrehozza: az ún. véglemez-potenciált
Ha ennek mértéke eléri a küszöbpotenciál szintjét ,
az izomrostmembránon tovaterjedő akciós potenciál alakul ki ,
végighalad az izomrost egész felszínén, behatol az izomba az izom összehúzódik.

5. Izomválasz
Megfelelő ingerület esetén az izom válaszreakciója több tényezőből tevődik össze:
⇒ mechanikai jelenségekből
⇒ elektromos jelenségekből
⇒ energiát szolgáltató kémiai folyamatokból
Mechanikai jelenségek
Izomfeszülés, ill. összehúzódás
Az izomkontrakció lehet
• Izotóniás (dinamikus) izomkontrakció
A megrövidülés alatt az izom feszülése és tónusa állandó marad, hossza folyamatos
an változik. A felhasznált energiával elmozdulást (munkát) végez.
Ilyen összehúzódás: a testhelyzet változtatásait előidéző, a végtagokat mozgató izm
ok összehúzódása
Az összehúzódás (kontrakció) megnyilvánul: az izom megrövidülésében, illetve
megvastagodásában (az izomhas eredeti – nyugalmi - hosszúságának kb. 40-50%-
ára képes összehúzódni).
A kontrakció eredményezi
• az izom két rögzülési pontjának egymáshoz közeledését
•a csontoknak, illetve testünknek a térben elfoglalt helyzetének megváltozását

● Izometriás (statikus) izomkontrakció
Az izom megfeszülését nem követi megrövidülés.
Az izom erősebb megterhelés következtében az adott inger ellenére
- nem képes összehúzódni (hossza nem változik),
- csak a feszülése és a tónusa nő meg.
A felhasznált energia hővé alakul.
Ilyen összehúzódás
- a normál testhelyzet fenntartása
- fázás, remegés
Izomrángás
Az izomkontrakció elemi jelensége.
Egyetlenegy küszöb feletti elektromos ingerrel kiváltott mechanikai mozgás.
A másodperc törtrésze (0,1mp-ig) alatt az izom összehúzódik (megrövidül), majd is
mét elernyed.
Izomerő (az izom munkateljesítménye)
Az izom-összehúzódás erősségét (izomerő) befolyásolja:
•a rángást kiváltó inger erőssége (minimális inger az ún. küszöbinger)
•mennél nagyobb a keresztmetszete (működő izomrostok számától)
•az izom nyugalmi rosthosszúsága (a hosszabb nagyobb erejű összehúzódásra
képes)
•az izom rögzülési helyének az ízülettől való távolsága
•az ingerületbe került motoros egységek száma
Rendszeres gyakorlásra nem a rostok száma, hanem vastagságuk nő (aktivitási v.
fiziológiás hipertrófia).
Működés hiányában az izomrostok sorvadnak (inaktivitási atrófia), bénulásnál bé
nulásos atrófia lép fel.
Fiziológiás tetanus
Az izmok az ingerek egymást sűrűn követő sorozatára válaszolnak
az izomrostoknak „nincs ideje” ellazulni tartós összehúzódás állapotába kerül.
Ilyen élettani komplett tetanusos összehúzódással működik:
•a testhelyzetet biztosító izmaink, pl. a törzs és az alsó végtagok izomtónusa álló
testhelyzetben
•a méh simaizomzata a szülés folyamán
•egészséges szervezetben a maximális erőkifejtés

Elektromos jelenségek
Az izomrostokon végighaladó akciós potenciál megfelelő elektródok és erre a célra 
szerkesztett
műszer segítségével kimutatható és megmérhető.
A görbét elektromiogrammnak (EMG) nevezzük.
Ha egy izmot megfosztanak beidegzésétől, megszűnik
⇒ az összehúzódó képessége
⇒ az elektromos aktivitása.
Energiát szolgáltató kémiai folyamatok
A működéséhez szükséges energiát az izom biztosítja: az energiában gazdag foszfátv
együletek bontásából
A nyert kémiai energia legnagyobb részét mechanikai energiává alakítja át.
Az izomkontrakció energiaforrása:
⇒ elsősorban a glikogén,
⇒ közvetlen forrás pedig az izomrostokban raktározott adenozintrifoszfátból (AT
P) felszabaduló kémiai energia.
Az izommunkához fokozott oxigénfelvétel kell.
Könnyű munkavégzésnél a fokozott oxigénigényt a szervezet folyamatosan biztosí
tani képes.
Nehéz fizikai munka végzésekor jelentősen nő az oxigénfelvétel
a szervezet oxigéndeficitbe (oxigénadósságba) jut
a munka befejezése után a szervezet fokozott légzéssel igyekszik az
oxigénadósságot kiegyenlíteni
Az izom hőtermelése
Az izomműködés során jól mérhető hő keletkezik (a fázó emberek izommozgással 
melegítik magukat, illetve akaratlanul dideregnek, mely tulajdonképpen izomrángás).
Izomfáradás
A hosszú időn keresztül ingerelt izom összehúzódása egyre kisebb amplitúdójú lesz a
kontrakció megszűnik.
A fáradás mechanizmusa függ:
• a terhelés erősségétől
• az energiaszolgáltató kémiai folyamatoktól
• izomban raktározott ATP-szint lecsökken
• oxigénhiány : az izomban felszaporodik a tejsav  nem működnek jól
az enzimek + glukóz bontása fékezve van
• kiürülnek a glikogénraktárak : az izom zsírsavégetésre kényszerül
az izom mechanikai teljesítménye romlik
A kifáradt izomnak pihenésre van szüksége
⇒ a bomlástermékek kiürülnek,
⇒ az izom újabb tápanyagokat raktároz
Az izomfáradás lehet:
⇒ átmeneti, fiziológiás (pihenésre rendeződik)
⇒ kóros fáradás, izomgyengeség (paresis) (az izom túl gyorsan és tartósan fárad)
Sérülések:
Kétfejű karizom sérülése:
• Hosszú fej sérülése:
Tünetek:
• nehéz tárgy magasba emelésekor hirtelen fájdalom és roppanás
• az alkar flexiója kivihető, de gyengült
• az izomhas distalisan van
• a szakadás helyén nyomásérzékenység
Ellátása funkcionális és műtéti lehetséges

• Rövid fej sérülése

Ritka sérülés, tünetei:
• az izomhas proximal felé csúszik
• az ín alkarhajlító funkciója kiesik, de a többi izom ( pl. a m.brachialis )ezt
részben kompenzálja. A kezelése műtéti.

Achilles-ín szakadása
A sérülés mechanizmusa szerint lehet
• zárt
• nyílt
Fedett sérülés
• 75 %-a sportsérülés
• amely patológiás, degenerált ínon jön létre
• melyhez kóros túlterhelés hatása társul.
Férfiaknál gyakoribb.
Tünetek:
• a beteg úgy érzi, hátulról megrúgták a vádliját, vagy valamilyen tárggyal
megütötték
• lábujjhegyre állás, vagy haladás nem valósítható meg a teljes szakadáskor
• hallható pattanás
• az ín folytonossági hiánya
Kezelése: műtéti - ínvarrat, gyógytorna

5. B.Ismertesse a klasszikus svédmasszázs különféle fogásnemeit, azok

sorrendjét, és a kiegészítő masszázsfogások alkalmazásának szempontjait!
Szempontok a válaszadáshoz:
-masszázs előkészítése
-alapfogások
-kiegészítő masszázsfogások
-relaxálás-tonizálás
-beteg elhelyezése
 Masszázs előkészítése
• minden beteg után tiszta lepedő/ vagy papírtörlő
• fertőtlenítés minden beteg előtt ill. után
• kezelő részéről minden beteg előtt ill. után kézmosás

Beteg előkészítése
• köszönés, bemutatkozás
• elkérjük a kezelőlapot, tanulmányozzuk, megkérdezzük, hogy volt-e már
masszázskezelésen (első alkalom- mindent elmagyarázni, ha már többször volt –
érdeklődünk az állapot változásával kapcsolatban)
• kezelés menetének elmagyarázása, kontraindikációk kikérdezése
• levetkőztetés, (zuhanyozás), megfelelő fektetés, betakarás
• Megkérjük, hogy lazítsa el az izmait, relaxált izmot könnyebb átvizsgálni
(izomtónus, myalgiás csomó) és könnyebb a fogások kivitelezése, az ellazítás a
kezelés alatt végig fontos

A beteg betakarása
• Vegyük figyelembe a beteg intim érzéseit és szeméremérzetét!
• Lepedővel vagy törölközővel betakarjuk azon testrészeit, amelyeket nem
kezeljük, ezzel biztosítjuk a beteg biztonságérzetét, kényelmét és intimitását.
• Az alsóneműt nem kell levenni.
• Lehetőség szerint hagyjuk egyedül, amíg vetkőzik, vagy háttal álljunk,
esetleg paravánnal elválasztott helyen legyen.
• Mindig csak a szükséges mértékig kell levetkőzni. Idegenek ne menjenek
oda, ne zavarja meg senki a kezelést.

Fektetési módok:

A masszázskezelés végezhető:
• hason
• háton } fekvő helyzetben
• oldalt
• ülő
A kényelmes és relaxált testhelyzet eléréséhez megfelelő nagyságú és keménységű
párnákat kell használni.
Fektetések célja masszázsnál:
• izmok ellazítása: megfeszített izomzaton hiába masszírozunk, fogásaink
nem terjednek a mély izmokra. A megfeszített izmok, a köztük futó vénákat és
nyirokereket összenyomják, beszűkítik, a kezelés nem lesz hatékony. Nem
tud lazítani a beteg, ha fél vagy idegeskedik a masszázs miatt. A
masszírozásnak nem szabad fájdalmat vagy kellemetlen érzéseket okozni.
• ízületek középhelyzetben tartása
Fektetés hason:
• Nyak-vállöv, hát masszázsnál:
 fokozott figyelmet igényel a nyak –vállövi, hát izmok teljes ellazítása: a beteg
mellkasa és hasa alá párnát teszünk, így a törzs megemelve helyezkedik el, a
fej, a vállöv és a kar a törzs szintje alá kerül, így a nyak-vállövi izmok
relaxálódnak. (használhatjuk az ágy tartozékait, fej és kartámaszt) Fej:
homlokon megtámasztva vagy lélegzőnyílásban.
Felső végtag: test mellett, kisfokú abdukcióban és berotációban, boka alá
hengerpárna

Svédmasszázs fogásai:

Svédmasszázs: 5 alapfogás különféle kombinációjából áll.

A klasszikus svéd masszázs fogásrendszere:
• Simítás
• Dörzsölés
• Gyúrás 5 alapfogás
• Ütögetés
• Vibráció
+
Kirázás
Kimozgatás

1. Simítás – effleurage (eflörázs)

Szerepe:
• célja: előkészítés, diagnosztizálás
• Legenyhébb masszázsfogás.
• Elsősorban a bőrfelszínt és a felületesebb rétegeket érinti.
• Legyőzzük a beteg kezeléstől való félelmét, a beteg hozzászokik a masszőr
kezének érintéséhez, pszichés kontaktus kialakítása (kután kommunikáció).
• Hőmérséklet kiegyenlítése a kéz és a kezelt bőrfelület között.
• Közvetítő anyag felvitele.
• Simítással lehet diagnosztizálni (bőr, izmok, inak, ízületek állapota, trigger
pontok)
• A különféle fogások között alkalmazva pihenőt jelent a masszőr számára.
Hatása:
• Elősegíti a bőr elszarusodott hámrétegének leválását → a bőr regenerációját
fokozza.
• Csökkenti a bőr érzőidegvégződéseinek (receptorok) ingerlékenységét→
fájdalomcsillapító (analgetikus) hatás.
• A simítás mechanikai nyomó hatásaként fokozódik a bőrben és a bőr alatti
kötőszövetben a vénás vér és nyirokáramlás (a felületes visszerek falát
összenyomja).
• Bőr alatti kötőszövet sejt közötti terében lévő kóros folyadékgyülem
felszívódásának elősegítése, (csak akut gyulladástól mentes területen
végezhető).
 • Nyugtató hatás, lazító, csökken az izomzat feszülése
Mikor:
• Bevezető fogásként
• Áthangoló fogásként:
• Lezáró fogásként alkalmazzuk a masszázs végén
Iránya:
• A szív irányába, a vénás vér és nyirokáramlásnak megfelelően (perifériától
centrális irányba haladunk egyenletes nyomással)
• A háton gerinc felé dolgozunk: a gerinctől kiindulva a hát laterális részéig
enyhén, oldalról gerinc-felé hangsúlyosan
• hosszanti –longitudinális
• haránt – transzverzális irányban
Hogyan:
• Ritmusa: ellazított ujjakkal, lassú, egyenletes és folyamatos ritmusban
haladunk
• Az ujjak nyújtva, a kéz rásimul a bőrre, simán kúszik rajta, felszíne
párhuzamos a kezelt felülettel, végtagokon átfogással simítunk.
• Mindig az adott testrész disztális végétől a proximális része felé
hangsúlyosan vezetve haladunk, majd hangsúlytalanul, cikcakkos lehúzással
vissza a kiindulási területre.
• A kezünk végig a beteg testén marad, nem emeljük el! Ha csak egy kéz
dolgozik, a másik a beteg vállán vagy derekán pihen.
Intenzitása: az alkalmazott nyomás erősségétől függ- kezünk nyomásának
változtatása
• Enyhe nyomásos simítás: felületes hatású, a bőrre hat, nagy testfelületen
alkalmazva általános nyugtató hatású, feszültségcsökkentő.
• Erősebb nyomással végzett simítás: mély hatású,
Simítás fajtái:
Hosszanti simítás (kétkezes, egykezes terhelt tenyérrel)
Haránt simítás
Körkörös, ablaktörlőszerű, váltott kezes körkörös
Félkörös / U-betű terhelt tenyérrel
Váltott kezes hosszanti simítás
8-as simítások (haránt, követőkezes, hosszanti, kis
nyolcas lapocka felett, nagy összekötő nyolcas)
3 körös simítás /lapocka alja,
bordák alja, derék/, masszázs végén lezáró fogásként

2. Dörzsölés (friction)
Hatása: erős ingerhatás
• Felületes hatása: az elhalt hámsejtek leválása / mélyben fekvő sejtek
fejlődése felgyorsul, így elindul a bőr regenerációja /
• A mélyebb rétegek dörzsölése esetén: a bőr alatti kötőszövetre, izmokra,
izom-ín átmenetre, inakra és az idegvégződésekre hat.
 • Gyors fájdalomcsökkenést vált ki, ellenirritációval zárja a kaput (gate
kontroll) a fájdalomingerület előtt.
• Érzékeljük a fájdalmas pontokat (triggerpontok), és a myalgiás csomókat.
Mivel: Egy vagy két kézzel, Ujjbeggyel, Kéztővel, Ököllel, Kisujjszéllel
Hogyan: A kéz a bőrfelszínnel szöget zár be (30 -70 fokos szög)
• Felületi technika: a kezeket a bőrön gyorsan ellentétes irányban mozgatjuk →
a felület felmelegszik.
• Mély technika: kis felületen körkörösen, egyre mélyebben dörzsölve nyomja
a kezelt izmot → értágító hatású szöveti hormonok szabadulnak fel (pl.
hisztamin).
• Célzott mélyre ható dörzsölés: az inak és szalagok lefutási irányára
merőleges, erőteljes dörzsölő fogás → letapadásokat, összenövéseket oldja
Dörzsölés intenzitása:
• A hosszabb ideig tartó gyengébb dörzsölés: csökkenti a helyi érzékenységet
• Gyors, erélyesebb dörzsölés: serkenti a központi és a perifériás idegrendszer
működését / reflexes hatás /
Fajtái:
Körkörös ujjbegyes dörzsölés hüvelykujjal, 3.-4. ujjal, 4
ujjbeggyel, kétoldalt egyszerre és külön is, tenyérgyökös,
ököllel
Fenyőfa: 3. 4. ujjal, hüvelykujjal, 4 ujjal
Váltott hüvelykujjas dörzsölés kétoldalt egyszerre és
külön
hüvelykujjas feltolás, 4 ujjbegyes feltolás
nyolcujjas dörzsölés, gitárpengetés
Vasaló, Gyalu, Fűrész, PIP ízületes dörzsölés, PIP-es
feltolás
fésű, karomfogás, Smith
Lapocka kezelése: körbe: 3.-4. ujjbegyes, 4 ujjbegyes,
rajta: 3 sávban: 4 ujjbegyes, tenyérgyökös, PIP-es

3. Gyúrás (pétrissage):
Hatása:
A gyúrás elsősorban az izomzatra hat.
A gyúrás mechanikus, értágító és tonizáló fogás.
• Javul az izomzat vérellátása
• Felszabadulnak a letapadt izmok,
• Feszültség és fájdalomérzet csökken
• Az izomrostok elválnak egymástól, a letapadások megszűnnek
• Helyes alkalmazása a hypertónusos, spasztikus izmokat lazítja, a hypotónusos,
atrófiás izmokat tonizálja.
• Fáradtságcsökkentő hatású
• Az izmok rugalmassága javul
Fajtái:
Haránt gyúrás
Két kezes kiemelt gyúrás
Egy kezes kiemelt gyúrás
Ollózás, egykezes, kétkezes
Félkörös, körkörös gyúrás
Redőtolás, redőtolás ellenállással,
Plesselés (redőgörgetés), tenyérgyökkel
is
Vongálás – (csillag), Kifli
Mángorlás, szitálás: végtagoknál

Iránya: Izomtapadástól eredésig végezzük! a keringés irányának megfelelően, izom

lefutását követve, distaltól proximal felé, illetve néha a rost lefutási irányára
merőlegesen,
Alkalmazása:
• Mindig az izomállapotnak megfelelően a tónust és a szövetek nyújthatóságát,
elmozdíthatóságát figyelembe véve kell alkalmazni.
• Feszes, fájdalmas, köteges és csomós izomzat esetén óvatosan és fokozatosan
növelhető a nyomás, a gyúrás intenzitása.
• Hypertónusos izomzat esetén kis erejű, hosszabb időn keresztül történő lágy
eltolás és görgetés alkalmazandó a rostok megnyújtására.
• A hypotónusos izomzat esetén nagyobb erővel, a fascia és az izomszél
elmozdításával, kiemelésével hatunk az izmokra.
Helytelen alkalmazása csípésérzetet, fájdalmat vált ki, növeli az izom görcskészségét.

4. Ütögetés (tapotement):
Hatása:
• Rövidebb ideig tartó ütögetés: bőrerek összeszűkülnek, tónusuk fokozódik,
vérnyomás kismértékben emelkedik, serkentő hatású, megszünteti a
bágyadtságot
• Fokozza az izomtónust, erős intenzitással kivitelezve az izmok
kontrakcióját, vagy érzékeny betegeknél reflexes izomspazmust vált ki
• az izomszövet regenerációja felgyorsul
• Mellkason és háton alkalmazva a bronchusokban felgyülemlett váladék
felköhögését segíti elő
Megjegyzés: Centrális eredetű, spastikus bénulásnál (bénult izmon), érzékeny
vegetatív labil betegeknél különösen a nyak és vállöv területén ütögetés alkalmazása
kontraindikált. Gyermekeknél sem alkalmazzuk.
Hibás technika reflexes izomspasmust okozhat!
Frissítő hatású, de a hosszantartó ütögetés ellentétes hatást vált ki.
Hogyan: A kéz a kezelt bőrével csak rövid ideig érintkezik, váltott kézzel történik
Fajtái:
• Kopogtatás, csipkedés
 • Paskolás
• Vágás
• Hanyintott öklözés, kanalazás, öklözés

5. Vibráció -rezegtetés:
Hatása:
• Idegvégződések ingerlékenységét csökkenti / fájdalomcsillapító /
• Izomtónus csökkentés / lazító, izomgörcsök oldása /
• Feszültség csökkentő, nyugtató hatású
• A mellkas területén alkalmazva a bronchusok szekrécióját segíti elő,
nyákoldó hatású
• A hason alkalmazva a bélmozgásokat segíti elő
• Idegfájdalmak kezelésére és myalgiás csomók (myogelosisok) oldására
alkalmas
Kivitele: géppel, vagy kézzel egy pontban, vagy tovafutó jelleggel, másodpercenként
5-6-os rezgésszámmal
Fajtái:
• Pontvibráció: ujjbeggyel - 3. ujj, hüvelykujjal
• Kétujjas tovafutó
• Tenyérrel, terhelt tenyérrel
• Kisujjszéllel
• Tenyérgyökkel
• 4 ujjal
Intenzitása: egyenletes, szabályos kis amplitúdójú mozgás
A gépi vibráció hátránya, hogy nem tudjuk érzékelni mikor van szükség erősségének
változtatására. Előnye, hogy tehermentesíti a masszőrt.

Kiegészítő masszázsfogások:

• Felrázás: FV masszázs végénél a beteg a kezét a masszőr vállára teszi; AV

masszázs végénél háton fekvő helyzetben talpra húzott lábaknál  a beteg térdét a
masszőr mellkasának támasztja
• mángorlás:
• FV: az egyik tenyér a laterális, a másik a medialis oldalon tartja a beteg
kezét, és ellentétes irányba dörzsöli
• AV: először a lábszár (vékony, sorvadt izomzatnál nem), majd a
combon
• szitálás:
• FV: az egyik kéz a flexorokon, a másik kéz az extensorokon és így
végzi a kezelő az ellentétes irányba való dörzsölést
• AV: egyik kéz flexorokon, másik extensorokon; a gastrocnaemiusok
felrázása egy kézzel hüvelykujj és mutatóujj V alakban tartva, és két
kézzel
• mellkas masszázs: a bordakosár alsó részén oldalt fogjuk, kilégzés alatt
 végezzük
• Kirázás: Lumbo-glutealis masszázs végén medence kirázás,
• FV: enyhe trakcióban egyik kéz a tenyerét fogja a páciensnek, a másik
kéz a könyök alatt rögzít, és körkörösen rázni (circumductio)
(LÁGYRÉSZ GYULLADÁSNÁL NEM!)
• AV: hengerpárnát kivenni, enyhe trakcióban körkörösen rázás; egyik
kéz a lábszár distalis végét fogja, a másik kéz a térd alatt rögzít; mindkét
irányba végrehajt (TEP, LUXATIO, LÁGYRÉSZ GYULLADÁS,
TÉRD PROBLÉMA KIZÁRÓ OK!)
• Lumbo-glutealis+ has: medence kirázása; medenceövi izmok lazítása+
székrekedés esetén nagyon jó; kilégzés közben a csípőn felfelé vibráló,
rázó mozdulatokat végzünk lentről felfelé
• Intermittálás:
• mellkas: masszázs végén; kilégzés alatt enyhe kompressziót
gyakorolunk a mellkasra és közben vibrálunk; belégzés alatt engedjük a
mellkast emelkedni –> javítja a légzést
• bázislégzés javítása
• csúcsi légzés támogatása
• oedemás végtagokon is szoktuk alkalmazni, a pangó folyadék felszívódását
segíti elő

5. C.Jellemezze a járványfolyamat közvetlen (elsődleges) és közvetett

(másodlagos) mozgatóerőit! Ismertesse a köszvény és a rheumatoid arthritis
(RA) lényegét, tüneteit!
Szempontok a válaszadáshoz:
-a fertőzés forrása, terjedési módjai, a fogékony emberi szervezet
-természeti és társadalmi tényezők
-a köszvény lényege, etiológia, patológia, tünetek, terápiája, megelőzése
-a rheumatoid arthritis (RA) lényege, etiológiája, patológiája, klinikai, radiológiai és
laboratóriumi tünetei, kórlefolyása, terápiája
A járványfolyamat mozgatóerői

• elsődleges/ közvetlen
• másodlagos/ közvetett
Elsődleges/ közvetlen mozgatóerők:
• Ahhoz, hogy fertőzés létrejöjjön 3 tényező szükséges: (Bármelyik hiányában
fertőzés nem jöhet létre, vagy a járványfolyamat megszakad.)
• fertőző forrás
• a fertőzés terjedésének lehetősége
• fogékony emberi szervezet
A fertőzés forrása (rezervoár)
• Az az élőlény (emberi vagy állati szervezet), amelyben valamely
 fertőző betegség kórokozója természetes módon tartózkodik,
szaporodik, és amelyből különböző úton kikerülve fogékony
egyéneken újabb megbetegedéseket okozhat.
• fertőzés forrásai:
• A beteg ember, tünetekkel  Általában ekkor a
legfertőzőbb az ember.
• A kórokozó-hordozó ember, akinek nincsenek tünetei
• Fertőzött (beteg vagy kórokozó-hordozó) állatok
• háziállat, rágcsálók, szárnyasok, vérszívó ízeltlábúak
• élettelen környezet
• A fertőzés terjedésének lehetősége:
• Ahhoz, hogy egy fertőzést újabb fertőzés kövessen, az kell, hogy a
kórokozó elhagyja a fertőzött szervezetet, és abból közvetlenül
vagy a külső környezeten át valamilyen alkalmas tényező
közvetítésével más élő szervezetbe jusson.
• A kórokozó kibocsátása lehet: széklet, vizelet, nyál, légúti váladék,
vér, sebváladék, ízeltlábúakon keresztül
• terjedési módok:
• közvetlen érintkezés: közvetítő közeg nélkül kerül egy másik
ember szervezetébe (pl. kézfogás, csókolózás)
• közvetett érintkezés
• levegőn keresztül (pl. cseppfertőzés  köhögés,
tüsszentés) fertőzött szervezetből a kórokozó a légutakon
át a levegőben
• víz (pl. kutak),
• talaj (pl. nyílt sebek, fertőzheti a vizet is, több féreg
petéje is a talajból kerül az ember szervezetébe),
• élelmiszer (pl. tejtermék, hastífusz, salmonella),
• tárgyak közvetítésével: (pl. pl. ágynemű, ruha, kilincs);
• rovarok, rágcsálók, ízeltlábúak (pl. légy, szúnyog 
malária, kullancs  Lyme- kór
• Nosocomiális fertőzések: az egészségügyi ellátás során
keletkező fertőzések.
• Intrauterin fertőzés: az anya fertőződése következtében
a magzat több úton is fertőződhet (pl. rubeola, szifilisz,
HIV- vírus, Hepatitis-B)
• Fogékonyság: az az élettani tulajdonság, hogy az egyén vagy a
népesség egy csoportjának szervezetébe jutó kórokozó elszaporodhat és
betegséget okozhat, az ellenálló képesség függvénye.
• Kontagiozitási index: Az ember fogékonyságát kifejező szám
valamely fertőző betegség iránt.
• A contagiositasi index függ a kórokozó tulajdonságaitól és a
szervezet immunállapotától.
Másodlagos/ közvetett mozgatóerők:
 • Az elsődleges tényezőkre az ember természeti és mesterséges környezetéből
eredő számos körülmény gyakorol hatást.
• Ezek önmagukba a három elsődleges tényező nélkül nem okozhatnak fertőző
betegségeket vagy járványokat, de a járványfolyamat minőségi és mennyiségi
változásait befolyásolhatják.
Természeti tényezők
• környezetföldrajzi tényezők (mocsár/erdőség közelsége, lefolyástalan
területek, szelektől mentes települések, stb.)
• időjárási viszonyok pl.: hideg időjárás – légúti fertőzések, meleg
időjárás – emésztőrendszeri fertőzések, az időjárás befolyásolja a
vektorok (pl. szúnyog, kullancs) számát is
• Az egyes kórokozók szaporodásához, fertőzőképességéhez illeszkedő
optimális életföldrajzi viszonyok (hőmérséklet, páratartalom)
• természeti katasztrófák
Társadalmi tényezők
• nagy népsűrűség
• rossz közegészségi-higiénés viszonyok (pl. tisztálkodás,
csatornarendszer, ivóvíz, hulladékkezelés, temetkezés problémái)
• aluliskolázottság, kulturális elmaradottság
• alultápláltság, illetőleg egyoldalú táplálkozás (a szervezet ellenálló
képességének alapjaként)
• alkoholizmus
• pszichés stressz, túlhajszoltság, frusztráció (szervezet
védekezőképességét csökkenti)
• gyors helyzetváltoztatás lehetősége (utazási viszonyok, népvándorlási
tényezők);
• háborús körülmények
• foglalkozási tényezők (pl.: munkahelyi fertőzések egészségügyi
dolgozók, csatornamunkások, élelmiszeripari dolgozók körében)

A köszvény, és a rheumatoid arthritis (RA)

Ízületi gyulladás (arthritis):
• Lényege: az ízület belhártyájának gyulladása, mely később az ízület egyéb 
szöveteire is ráterjedhet.
• Fő tünetei:
• spontán vagy mozgatásra, nyomásra jelentkező fájdalom,
• duzzanat,
• az ízület feletti bőr melegsége, vörössége
• az ízület mozgáskorlátozottsága.
• Csoportosítása:
• 1 ízület gyulladása: monarthritis,  köszvény
• 2-4 ízület gyulladása: oligoarthritis
• 5 vagy 5-nél több ízület gyulladása: polyarthritis  RA
 A köszvény (arthritis urica)

• Urát kristályok indukálta ízületi betegség (táplálkozási hiba miatt húgysavas kri
stályok lerakódása az ízületekbe).
• Leggyakrabban a 40-50 éves férfiakat érinti.
• Oka: purin-anyagcsere zavara magas húgysavvérszintet okoz.
• Klinikai kép
⇒ Akut köszvényes roham
Rohamot kiváltja:
•diétahiba, alkoholfogyasztás(disznóölés, egyéb ünnepi alkalmak)
• trauma
• megerőltetés
• lokális lehűlés
Típusos lokalizáció: I-es MTP ízület gyulladása
• Tünetek:
• a hajnali órákban, hirtelen jelentkezik (reggelre megnyugszik)
•az ízület nagymértékben duzzadt, nyomásérzékeny (még a
takaró érintését sem bírja ki), fájdalmas
• felette a bőr liláskékes
• az ízület funkciója korlátozott (fájdalom és duzzanat miatt)
• Az akut gyulladás 4-7 nap alatt spontán megszűnhet.
• A következő roham megjelenésére nincs szabályszerűség.
• Kezdetben az akut rohamok közötti időszak tünet és panaszmentes.
⇒ Krónikus köszvény
Kezeletlen esetekben alakulhat ki.
Az urátkristályok egyéb szervekben is kicsapódnak
adott szervben funkciókárosodás, pl.
• vesében súlyos veseelégtelenség
•a fülkagylón és a rohamok helyén a bőr alatt csomó formájában tapintható
húgysav kristály tömeg az ún. tophus (időnként fogpasztaszerű váladék ürül belőlük
spontán)
• kezeken és lábakon jelentős deformáció.
• kezelése:
• gyógyszeres: fájdalom és gyulladás csökkentés, speciális gyógyszerek a
roham alatt, húgysav-szint csökkentése - Milurit
• diétás kezelés: kerülni a magas purin tartalmú ételeket: belsőségek, húsok,
hering, szardínia, makréla, spárga, karfiol, gomba, kakaó, csokoládé, kávé, tea
• napi folyadékbevitel legalább 2,5l legyen
• ellenjavallt az alkohol
Rheumatoid Arthritis (RA)

• olyan polyarthritis, mely lappangó, krónikus,

progrediáló (súlyosbodó, fokozódó), szimmetrikus deformitásokat okozó,
 sokszor belszervi elváltozásokkal is járó autoimmun megbetegedés.
• nagyon gyakran érinti már kezdetekben is a kéz és láb kisízületeket (MCP, PIP, 
MTP), valamint a csuklóízületet.
• Az egész szervezet betegsége (a kötőszövet betegsége)
• Régi neve: polyarthritis chronica progressiva (PCP).
• Jellemzi:
⇒ a felnőtt lakosság kb. 1%-a érintett
⇒ női túlsúly (nő-férfi arány 3:1)
⇒ 35-50 év között kezdődik
• Patológiai történések:
⇒ ízületi belhártya (synovialis membrán) gyulladása (synovitis)
⇒ a synovia burjánzik (pannus), megvastagodik, rákúszik az ízületi felszínre
⇒ eróziók alakulnak ki (károsodik az ízületi porc és az alatta lévő ún. subchondra
lis csont)
⇒ ízületi subluxatiók, deformitások, ínszakadások (a gyulladás károsítja az ízületi
szalagokat, inakat)
• Klinikai kép
⇒ kialakul: lassan, fokozatosan
•a kéz kisízületeinek szimmetrikus duzzanata (főleg a II. és III. MCP, valamint 
a PIP)
• reggeli fél óránál hosszabb ízületi merevség
⇒ később megtámadja a nagyobb ízületeket is
• duzzadtak
• nyomásérzékenyek
• felettük a bőr kissé melegebb tapintatú (kifejezett hyperaemia RA-
ban nem szokott lenni)
• Leggyakrabban kialakuló deformitások
⇒ pántszerűen kiszélesedett csuklók
⇒ a MCP ízületekben ulnaris irányú deviatio
⇒ az ujjak gomblyuk deformitása (MCP extensió, PIP flexió, DIP hyperexten
sio)
⇒ az ujjak hattyúnyak deformitása (MCP ízület flexiós, PIP hyperextensiós, D
IP flexiós helyzete)
⇒ radialis deviatio a csuklókban
⇒ „Z deformitás” (MCP-k palmaris luxatiója)
⇒ a csukló az alkarhoz képest volaris irányba subluxálódik („bajonett állás”)
⇒ mindkét könyök flexiós kontraktúrája
⇒ a vállban abductiós kontractura alakul ki
⇒ lábakon hallux valgus
⇒ kalapácsujjak
⇒ „pattanó ujj” kialakulása
⇒ m. supraspinatus ín rupturálódhat
• a váll akaratlagos abductiojának elkezdése lehetetlen
• a humerusfej subluxalódik
 ⇒ térdérintettségnél kialakulhat Baker-cyta 
⇒ bokáknál az alsó ugróízület gyulladt : inversio-eversio fájdalmas
⇒ érintett lehet a temporomandibuláris ízület  rágási fájdalom
Egyéb tünetek
⇒ első jel: a beteg nem tudja kezét ökölbe szorítani (később: kisebb tárgyak megr
agadása is lehetetlen)
⇒ kézkisizmok atrophiája
⇒ ha csökken a könyök flexiója, nehézségbe ütközik :
• a kanál szájhoz emelése
• fésülködés
• borotválkozás
⇒ térdízületi szalagok károsodása miatt
• kóros tengelyállás (varus- vagy valgus állás)
• ízületi instabilitás
•a nyaki gerinc érintettsége miatt atlantoaxialis ízület subluxatiója (nyaki és t
arkótáji fájdalom, szédülés hívhatja fel a figyelmet erre) gerincvelői sérülés
hirtelen halál
⇒ rossz prognózisú az ún. rheumatoid csomók megjelenése a végtagok feszítő f
elszínén (a nyomásnak kitett helyeken subcutan csomók)
• Kórlefolyás
• Az RA krónikus, egész életre szóló betegség.
• Váltogatják egymást
⇒ az exacerbációk (fellángolás, súlyosbodás) és
⇒ a részleges remissziók (átmeneti javulás)
• Prognózisa: A betegek 10%-
a évek alatt tolókocsiba kerül , orvosi kezelés ellenére is.
• Az élettartam
⇒ nőknél három
⇒ férfiaknál hét évvel rövidebb.
A progresszió funkcionális stádiumokkal jellemezhető:
⇒ I. A beteg mindennapi élettevékenységeit nehézség nélkül el tudja végezni;
⇒II.
Mindennapi élettevékenységeit nehézségek, fájdalom és diszkomfort árán végzi el;
⇒
III. Önmagát segítséggel el tudja látni, de csak néhány foglalkozás követelményeinek 
tud
eleget tenni;
⇒IV. Ágyhoz vagy tolókocsihoz kötött, önmagát alig, vagy egyáltalán nem tudja 
ellátni.
• Terápia
⇒ biztos diagnózis esetén bázisterápia (methothrexate, arany, sulfasalazin stb.);
⇒ gyulladáscsökkentés
• tartós szteroid adása : mellékhatások!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
• éjszakára gyulladáscsökkentő kúp
 ⇒ komplex fizioterápiás kezelés (akut gyulladásos tünetek csökkentése után)
⇒ segédeszközzel való ellátás (pl. járóbot, járókeret, vízcsap megnyitását, kés, tol
l megfogását, zokni, cipő felhúzását segítő eszközök)
⇒ helyes fektetés megtanítása
• flexiós kontraktúra elkerülésére: térde alá ne tegyen kispárnát
• csípőkontraktúra veszélye esetén: feküdjön hasra
• az Achilles-ín megrövidülésének elkerülésére: talpait támassza meg
⇒ ortopéd sebészi beavatkozás
•synovectomia (a túlburjánzó ízületi belhártya eltávolítása) az érintett ízületb
en a kóros folyamatot megállíthatja vagy évekig késleltetheti,
• korrekciós műtét,
• protézis
⇒ pszichés vezetés

5. D.Ismertesse a nyirokrendszer anatómiáját,élettanát valamint a primer

nyiroködéma okát és fajtáit!
Szempontok a válaszadáshoz:
-a nyirokrendszer felépítése, működése,
-nyirokkeringés
-nyirokcsomók
-nyiroködéma típusai-primer nyiroködéma

Nyirokrendszer anatómiája

A nyirokrendszer (systema lymphaticum)

Egyirányú csatornarendszer, amely elvezeti a szövetnedvet, véd a fertőzések ellen és

zsírokat szállít a bélbolyhok felől a vérbe
Váladéka: a nyirok
Nyirokrendszer részei:
• nyirokerek hálózata
• nyirokszervek
Nyirokrendszer feladata:
• a nyirokkeringés fenntartása
• részvétel a kórokozók elleni védekezésben
Nyirokerek:
Vakon kezdődő, nyirkot szállító csövek.
A központi idegrendszert kivéve, minden szövetben előfordulnak.
A szív felé az egyirányú
nyirokáramlást billentyűk segítik. A nyirokerek nyirokcsomókon haladnak
keresztül.
Kezdődnek: a periférián a vérkapillárisok területén a szövetrésekben
hajszálerekkel:
 • a szövetközötti résekben kesztyűujjszerűen nyirokkapillárisokkal
• a bélbolyhok tengelyében
Torkollnak: egyre nagyobb nyirokerekké szedődnek össze, a két fő nyiroktörzs
(vezeték):
• a mellkasi vezeték {ductus thoracicus} és a 
• jobb oldali nyirokvezeték {truncus lymphaticus dexter}
 összeszedődve mindkét oldalon a kulcscsont alatti vénás rendszerbe
ömlik (a nyirokrendszert ezért a vénás rendszer mellékpályájának
is tartják)
Két nagy nyiroktörzs:
• Mellvezeték /ductus thoracicus /
A II. ágyéki csigolya előtt keletkezik, a gerincoszlop előtt halad felfelé, majd balra
beletorkollik a vénás rendszerbe. /38-45 cm/. Nyirokerek egyesüléséből alakul ki.
• Jobb oldali nyiroktörzs /truncus lymphaticus dexter/
A test jobb oldali felső részéből a nyirok ide ömlik, majd a vénás rendszerbe. A fej
és a nyak, a jobb felső végtag és a mellkas jobb felének a nyiroktörzseit egyesíti és
beleömlik az angulus venosus dexterbe.
A nyirokerek felületes és mély elhelyezkedésűek.

A nyirok összetétele:
A szövetnedvet nyiroknak nevezzük. A nyirok összetétele az alakos elemek kivétel
ével megegyezik a vérplazmáéval, illetve a sejtek közti tér folyadékéval.
• A bél nyirokerei tejszerű zsíros emulziót tartalmaznak.
• A fej, nyak, törzs és végtagok nyirokja a vérplazmához hasonló.
A nyirok
tartalmaz vizet, sókat, glükózt, aminosavakat, zsírokat, fehérjéket, fibrinogént,
ezeken  kívül  nyiroksejteket -lymphocytákat.
 A bélben felszívódott zsírok elsősorban a bélbolyhok nyirokereibe
kerülnek, amelyekből a vénás rendszerbe jutnak.
Sárgás fehéres folyadék. Mennyisége napi 2-3 liter.
A  nyirok a nyirokrendszer ereiben a szív felé egyirányban áramlik.

A nyirokszervek: Nyirokszövetből épülnek fel.
Részei:
• nyirokcsomók
• lép
• mandulák
• féregnyúlvány
• csecsemőmirigy (thymus)

• Nyirokcsomók: -nodi lymphatici:

A nyirokcsomók élettani szerepe, regionális nyirokcsomók:
• A nyirokerek mentén, egyes
helyeken csoportosan találhatók, lymphocitákból álló nyiroktüszőkkel
 rendelkező, kötőszöveti tokkal borított, borsónyi-babnyi nyirokszűrő szervek.
Feladatuk: a nyirokerekben keringő nyirok megszűrése
• Eloszlásuk nem egyenletes, pl. a törzs háti felszínén alig találhatók.
• Jellemzően a testrégióknak és zsigereknek
megfelelő csoportosulások formájában helyezkednek el. 
Ilyen ún. regionális nyirokcsomók:
• fej nyirokcsomói: tarkótájon, fül környékén
• nyaki nyirokcsomók: állcsúcs alatt
• felső végtag nyirokcsomói: könyök, hónaljárok
• mellüreg nyirokcsomói: tüdőkapu
• alsó végtag: térdárok, lágyékhajlat
A nyirokcsomók fertőzések, gyulladások esetén megduzzadnak, fájdalmassá
válnak.
2. Lép (lien):
A legnagyobb nyirokszerv. A IX-XII. bordák között, a bordaívektől védetten, a 
gyomor mögött, a
hasüreg bal oldalán helyezkedik el. Nyirokszövetből épül fel, de vér áramlik át rajt
a.
Működése és szerkezete alapján a nyirokrendszerhez és a vérkeringési rendszerhe
z egyaránt tartozik.
Feladata pl.:
• az elöregedett vörösvértesteket kiszűri a keringésből (a „vörösvértestek temetője
”)
• fontos vérraktár(szükség esetén az összes vérmennyiség egyötödét is képes elrak-
tározni)
• részt vesz a szervezet védekezésében
3. Mandulák (tonsillae):
A tápcsatorna és a légutak közös bejáratát gyűrűszerűen körbevevő nyirokszervek:
• a szájpadívek között fekvő két szájpadi mandula,
• az orrgaratban a páratlan garatmandula
4. Féregnyúlvány (appendix):
Vakbélből ered, kb. 6-10 cm hosszú. Nyiroksejtek találhatók benne, ezért a hasüre
g „mandulájának” is nevezik.
Gyulladása: appendicitis.
5. Csecsemőmirigy (thymus):
A szegycsont mögött helyezkedik el.
Csecsemő és kisgyermekkorban kifejlett, de pubertás után csaknem teljesen vissza
fejlődik, elzsírosodik.
A sejteredetű védekezésben (celluláris immunitás) van szerepe az innen kikerülő ún. 
T- lymphocitáknak.

A nyirokkeringést fenntartó tényezők:
• a környező szövetek mozgása következtében létrejövő kompresszió
• az „izompumpa”
• a nagyobb nyirokerek endotheljét körülvevő simaizomelemek spontán ritmikus
kontrakciója
• a mellkas nagy gyűjtőereinek szívó hatása

Nyiroködéma

fogalma: a szövetekben felszaporodott folyadékgyülem.

oka: ha a nyirokrendszer elégtelenné válik arra, hogy elszállítsa azt az anyag- és
folyadékmennyiséget a szövetekből, melyet a vénák nem képesek visszaszívni.
A nyiroködémát három osztályba sorolhatjuk:

1.    Primer, vagyis elsődleges

2.    Szekunder, vagyis másodlagos
3.    Kevert ödéma formák

Elsődleges nyiroködéma akkor alakul ki, ha a nyirokrendszer elemei veleszületten

hypo-, vagy hyperplasiásak. Ez a lakosság 1-2%-át érinti. 
1.1) Congenitalis (veleszületett) nyirokoedema: a születést követően
néhány héttel, vagy hónappal később alakul ki kötőszöveti, vagy fejlődési
rendellenesség miatt.
1.2) Korai nyirokoedema (lymphödema preacox): 35 éves kor alatt
jelennek meg a tünetek, mert a nagy dilatatios képességgel rendelkező nyirokrendszer
bizonyos ideig megfelelően működött.
1.3) Késői nyirokoedema (lymphoedema tardum):  35 éves kor felett
megjelenő tünetek
• ok: az elégtelenül fejlett nyirokrendszer dekompenzálása valamely
fokozott igénybevétel következtében (pl. baleset, AV krónikus vénás
elégtelensége)