1/A. Ismertesse az emberi test felépítésének szerkezeti elveit, fő részeit, síkjait, irányait, tengelyeit!

Test felépítésének jellemzői:

-részarányosság (szimmetria): ha a test közép vonalában nyílirányú metszési síkot készítünk,

tükörkép szerűen két hasonló felet kapunk, ez a kétoldali részarányosság (bilaterális szimmetria): 2
kar, 2 láb.

-szelvényezettség (metameria): a törzs hosszirányban egyforma szerkezetű részekből épül fel.

Szelvényezettségét felismerhetjük, pld: bordákon, csigolyákon. A törzs elölről hátrafelé összelapított,
így rajta két felszínt lehet megkülönböztetni: elülső vagy hasi (ventrális), és hátsó vagy háti (dorsalis).

Az emberi test (corpus) fő részei:

1. Fej (caput): váza a koponya, mely koponyacsontokból áll, széleit varratok kötik össze
egymással. Elülső koponya része a homlok (frons), hátulsó széles része a nyakszirt (occiput),
két oldalsó fala a halánték (tempora). A fej elülső része az arc (facies), melyen a szemek
(occuli), az orr (nasus), száj (os) látjuk.

2. Nyak (collum): különböző hosszúságú. Hátulsó oldala a tarkó (nucha).

3. Törzs (truncus): test üreget zár magába, amelyet a rekeszizom mell- és hasüregre oszt.
Részei: a) mellkas (thorax): elülső oldala a mell (pectus), melyen két oldalt az emlők
(mammae) foglalnak helyet. Hátulsó oldala a hát (dorsum). Belseje a mellüreg (cavum
thoracis).

b) has (abdomen): Elülső falán, kb. középponton van a köldök (umbilicus). Az elülső hasfal és
comb között van a lágyékhajlat, melynek belső végénél sérvcsatornák nyílnak. A gerinc két
oldalára eső hátulsó fala az ágyék (lumbus). Belseje a hasüreg (cavum abdominis).

c) medence (pelvis): A medence üregét (cavum pelvis) két oldalt a csípőcsont taraja veszi
körül, taraj vonala a csípő (coxa). Hátsó csontos fala a kereszttájék (regio sacralis).

4. Végtagok (extremitates): felső és alsó végtagok.

Fő síkok: a) – közép vagy medián sík: középvonalban a testen elölről hátrafelé áthaladó sík (nyílirányú
középsík), ez a teste két szimmetrikus részre osztja: jobb ás bal test félre. Közelebb eső a mediális
fekvésű, a távolabbi a laterális fekvésű.

- nyílirányú vagy sagittalis sík: előlről hátra, a medián síkkal párhuzamos sík.

b) homlok vagy frontális sík: homlokkal párhuzamosan fut, függőleges sík.

c) vízszintes vagy horizontalis sík: a többi síkra merőleges, a test hossztengelyével derékszöget zár be,
a testet felső és alsó részre osztja.
Fő irányok: (egyenesen álló emberre vonatkozik)

1. oldallal kapcsolatban: jobb oldal (dexter), bal oldal (sinister)

2. fekvéssel kapcsolatban: elülső (anterior) vagy hasi (ventralis) fekvés, hátulsó (posterior) vagy
háti (dorsalis) fekvés
3. frontális síkban: középvonalhoz közelebbi helyzetű (medialis), középvonaltól távolabbi
(lateralis)
4. helyzettel kapcsolatban: felső (superior) vagy feji (cranialis), alsó (inferior) vagy farki
(caudalis)
5. iránnyal kapcsolatosan: harántirány (transversalis vagy horizontalis), hosszirány
(longitudinalis)
6. felszínre utaló: befelé néző, belső (internus), kifelé néző, külső (externus)
7. réteges helyzetre utaló: test felszínhez közelebb eső, felületi (superficialis), mélyebben fekvő,
mély (profundus)
8. végtagokkal kapcsolatos: - törzshöz közelebb eső (proximalis), távolabb eső (distalis)
- alkar, kéz: tenyér oldal (volaris), kézhát oldal (dorsalis). Alkaron: ulnaris és radialis
- lábon: talpi oldal (plantaris), lábháti oldal (dorsalis). Lábszáron: tibialis és fibularis

Fő tengelyek: Az ízületi mozgásokban a mozgócsont körívet ír le egy tengely körül.

- függőleges irányú tengely: mindig függőleges irányú

- nyílirányú tengely: függőleges tengelyre mindig merőleges, elölről hátrafelé mutató
vízszintes irányú tengely.
- haránt irányú: függőleges és a nyílirányú tengelyre egyaránt merőleges.
1/B. Ismertesse a masszázs fogalmát, történetét, felosztását, helyét a fizioterápiában!

Masszázs: mechanikai tevékenység, része a mechanoterápiának. A test szöveteinek kézzel történő

megdolgozása. A test felületén, meghatározott fogásokkal, a fogások meghatározott sorrendjében,
kezelési céllal alkalmazott mechanikai inger, melyre kialakuló válasz reakció a fizikális gyógyhatás.
Természetes energiát felhasználó eljárás, fizioterápia része. (Fizioterápia-mechanoterápia-masszázs)

Felosztása:

1. Kezelés célja szerint:

a) frissítő, kondicionáló, higiénés masszázs: egészséges embereken végzett kezelési eljárás.
Vérkeringést fokozza, fáradtság érzetet csökkenti. Svéd masszázs fogásaival megegyezik,
általában fürdőkádban alkalmazzuk.
b) sport masszázs: a teljesítmény fokozására, fáradtság regenerálására és a sérülések utáni
rehabilitációra alkalmazzuk. Svéd masszázs fogásaival megegyezik, de kiegészíthető alternatív
masszázs módszerekkel is (pl: thai, akupresszúra).
c) gyógy vagy orvosi masszázs: orvos utasítására, gyógyító céllal történő kezelés vagy
kezelések sorozata, melyet többnyire egyéb fizioterápiás kezelésekkel kombinálnak.
d) diagnosztikus masszázs: célja nem a kezelés, hanem beteg állapotának felmérése. Orvosok
végzik, de gyakorlott masszőr is alkalmazhatja (kötőszövet felmérése).

2. Kezelés végrehajtója szerint: ön masszázs vagy kezelő személy által végzett masszázs

3. Végrehajtás módja szerint: -kézzel végzett (szárazon, zuhany alatt, stb.)

- vibrációs készülékkel végzett

-száraz kefével végzett

- vízsugárral végzett (tangentorral)

Története:

A masszírozást legtöbbször a betegséget előidéző démonok kiűzésével hozták összefüggésbe, ezért

gyógyító embernek tartották azt, aki masszírozott.

- Egyiptom és Mezopotámia: gyógyító papok gyakran füstölésekkel és fürdőkkel

kiegészítve, a démonokról szóló hitvilág szerint masszíroztak.
- Kína: ősrégi tudomány a masszázs, masszőreiket hosszú ideig képezték, titkát őrizték.
Masszázs távolhatásait ismerték.
- India: egészségügyi jellegű vagy rituális eljárásokkal együtt alkalmazták.
- ókori Róma: kezdetben a görögöktől átvett masszázst végezték melegfürdőkben,
időpontjai a reggeli és esti órák voltak.
 - Hippokratész: görög orvos, szerinte eredményes a kezelés izomrándulások, helyretett
ficamok esetén. A masszázs mozgás képessé tehet egymár megmerevedett ízületet.
- Aszklepiadész: mechanikai terápiát átörökítette a rómaiakhoz. Előírta hol kell erősen vagy
gyengén, olajjal vagy szárazon masszírozni.
- Galenus: test gyakorlatok előtt és után masszázst rendelt frissítés céljából. Leírta az
alapfogásokat, simítást, dörzsölést, ütögetést.
- Avicenna: arab orvos, leírta az általa ismert masszázs fogásokat, és hogy a hidroterápiával
miért lehet összekapcsolni.
- Európa: az 1500-as évektől kezdték gyógyító céllal alkalmazni.
- Ambroise Pare: terápiás céllal masszíroztatta azokat a sérülteket, akik mozgásképtelenek
voltak. Különbséget tett a lazító és erősítő masszázs között.
- Magyarország: 1400-as években Mátyás udvarában tűnt fel a masszázs, „dögönyözők”
végezték a masszírozást, ösztönösen, képzettség nélkül.
- Pehr Henrik Ling: svéd vívó, gyógytornát alkalmazott, passzív mozgás címszóval
ismertette a fogásokat.
- J.G Metzger: az ő működése tette önálló tudományággá a masszírozást.
- A. Hoffa: első tankönyv megjelenése „A masszírozás technikája”
- Elisabeth Dicke: kötőszöveti masszázs
- Paul Vogler: periosztális és kolon masszázs
- Glaser- Dalicho: szegment masszázst alkotta.

Alternatív masszázs fajták:

- yumeiho (akupresszúrás pontokon)

- thai (ruhában masszíroz)
- shiatsu (akupresszúrás pontokon)
- ayurvedikus (indiai, melegített olajjal)
- lomo-lomi (hawai)
- polinéz
- mauri
1/C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését, működését. Ismertesse az agyi keringési
zavarok felosztását, kóreredet és kórlefolyás szerint!

A központi idegrendszer az agyból és a gerincvelőből áll. 

I. A koponyaagy v. agyvelő (encephalon): külső csíralemezből kialakuló három agyhólyagból
fejlődik ki, a koponya üregébe zárt része. A szervezet legfőbb szabályozó központja. 

Felosztása: 
1. Nagyagy (cerebrum):  felülről az agytörzset és a kisagyat borítja. Két féltekéből áll:
felszínen szürke állományból álló agykéreg, belsejében pedig a fehérállomány található. A
féltekékben törzsdúcok v. bazális ganglionok a mozgáskordinációban játszanak szerepet. Mindkét
félteke lebenyre oszlik (homok-, fali-, halántéki-, nyakszirt lebeny). Az agykéreg különböző
agyi mezökre osztható, ún. kérgi központokra (mozgató-, érző-, beszéd mozgató központja, a
beszéd érző központja, szaglóközpont, halló-, látóközpont). 

2. Köztiagy (diencephalon):  
Részei: Thalamus: köztiagy felső részének szürkeállománya, a felszálló (érző) pályák átkapcsoló
állomása, fontos az alvás-ébrenléti állapot szabályozásában. 
Hypothalamus: köztiagy alsó részén a le és felszálló pályával kapcsolatban álló szürke állomány,
mely lefelé a hypophysis hátsó lebenyében folytatódik. Itt történik pl. A testhőmérséklet
befolyásolása (hűtés-fűtés), vízfelvételt szabályozó működés, táplálkozási magatartás (éhség-
jólakottság érzet), itt termelődik az ADH és az oxitocin. 

3. Kisagy (cerebellum): az agytörzs mögött, hátsó

4. koponyagödörben elhelyezkedő,  szimmetrikus féltekés agyszakasz. Szürke és
fehérállományból áll. Előtte található a nyúltvelő és a híd. Szerepe a mozgások összerendeződése
(testtartás, járás, beszéd), mozgáskoordináló korrekciók (finom mozgás), normális izomtónus és
az egyensúly helyzet fenntartása. 

4. Agytörzs (truncus cerebri): az agynak a gerincvelővel kapcsolódó része, idegsejtcsoportok

építik fel. Itt található: mozgásközpontok, reflexközpontok, hálózatos állomány
(életfontosságú központok /szívműködés, légzés/működtetése, a tudat éberségi szintjét
szabályozza, ébrenlétre jellemző izomtónus fenntartása). 
Részei: a) Nyúltvelő (medulla oblongata): a gerincvelő folytatásaként a hídig terjed, itt található: a
szívműködés vegetatív szabályozása, vérnyomás szabályozása, légzés szab. 

b) Híd (pons): páratlan test, fontos pályákat közvetít, oldalán lép ki az 5. (n. Trigeminus)

és a 7. (n. Facialis) agyideg. 
c) középagy (mesencephalon): az agytörzs elülső része.  

II. Gerincagy v. gerincvelő (medulla spinalis): a gerinc csatornában az öreglyuktól az 1-2. Ágyéki

csigolyáig elhelyezkedő szerv. 2 állomány külön el a szürke (pillangó alakú): az ún. elülső szarvban
mozgató sejtek vannak, a hátsó szarvban kapcsolódó sejtek, oldalsó szarvban vegetatív sejtek.

Fehérállomány: a szürkeállományt veszi körül, pályákba rendeződött idegrostokból áll. 

Pályarendszere: 1. hosszú, felszálló (afferens): az érzőingerületeket viszik az agyvelőbe. 
2. Hosszú, leszálló (efferens): a motoros impulzusok rajta keresztül jutnak az
agykéregből a perifériás idegrendszerbe. 
 Központi idegrendszer burkai (meninges): az agyvelő és a gerincvelő felszínét 2 agyhártya borítja,
ezek a központiidegrendszer védelmében, rögzítésében, nedvkeringésében játszanak szerepet. 
1. Kemény agyhártya (pachymeninx= dura mater): a koponyacsontok belső felszínének
csonthártyájával szorosan össze van nőve. A koponyaüregéből a gerinccsatornába húzódik, ott a
gerincvelőt körülvevő ún. Durazsákot alkotja. 
2. Lágy agyhártya (leptomeninx): a) Pókháló hártya (arachnoidea):  a lágyagyhártya külső
lemeze, beborítja a központi idegrendszer egész felszínét, áthidalva az agybarázdákat. B) Lágy
agyburok (pia mater): a lágy agyhártya belső lemeze, rátapad az agyvelő és gerincvelő felszínére. 

Agyhártyák közti üregek:  

1. Kemény agyhártya körüli rés (cavum epidurale): a dura és koponya csontok között, valamint
a durazsák és a csigolyák csonthártyája között elterülő résszerű üreg. 
2. Kemény agyhártya alatti üreg (cavum subdurale): kemény és lágy agyhártya
külső rétege (pókháló hártya) közötti résszerű üreg. 
3. Pókháló hártya alatti üreg (cavum subarachnoidale):  a lágyagyhártya két rétege közti rés,
melyet az agykamrából származó gerincvelői-agyi folyadék, az agyvíz, liquor cerebrospinalis tölt
ki. 

Agykamrák: az agy belsejében található üregek. 

1. Oldal kamrák (ventriculus lateralis):  a 3. agykamra 2 oldalán helyezkednek el. 
2. 3. agykamra (ventriculus tertius): közti agyban helyezkedik el. 
3. 4. agykamra (venriculus quartus): nyúltagy és híd, kisagy között helyezkedik el. 
A 3. és 4. agykamra üregét az agyvíz vezeték köti össze, a 4. agykamra ürege a gerincvelő felé
folytatódik. 
Agyvíz: az agykamrák üregének érfonata termeli, állandó lassú mozgásban van.  Az agy e
folyadékban úszik, védi az agyat a külső behatásoktól, a koponyán belüli normál
nyomás fenntartása, az agy állandó hőmérsékletének biztosításában vesz részt, idegszövet
táplálása, anyagcsere termékek elszállítása. 

Agyi keringési zavarok felosztása:

1. Kóreredet szerint:
- agyi ischemiák: (elzáródásos, szűküléses) 80%: trombózis (helyi vérrög), embólia (sodort
vérrög), érspazmus (érgörcs)
- agyvérzések: (haemorrhagia) 20%:
 állomány vérzés: előterében góctünetek: -apoplexia cerebri (állományvérzés)
 felszíni vérzés: előterében agynyomás-fokozódás:
 epiduralis vérzés: dura körüli
 subduralis vérzés: dura alatti
 subarachnoidalis vérzés: pókháló alatti

2. Kórlefolyás szerinti:
 TIA (Transient Ischemic Attack): hirtelen kezdetű, átmeneti agyi keringészavar,
tünetei legkésőbb 24 órán belül megszűnnek.
 Stroke: agyi érkatasztrófa, gutaütés, agyguta, szélütés: az agyműködés teljes vagy
részleges zavarával járó, hirtelen kialakuló agyi keringési zavar, mely több mint 24
órán át áll fent vagy halált okoz.
1/D. Ismertesse a klímaterápia fogalmát, felosztását, helyét a fizioterápiában!

Klíma: azok az időjárási viszonyok, melyek egy adott földrajzi helyzetet jellemeznek.

Az időjárás (hőmérséklet, csapadék, páratartalom, szélirány) bizonyos légköri elemek rövid

időtartamú ingadozása. A klíma, az időjárás és az emberi szervezet szoros kapcsolatban vannak
egymással. A klímát, mint gyógytényezőt, gyógyintézetekben használják a terápia részeként.

Meteorológiai tényezők: légnyomás, hőmérséklet (felfelé haladva csökken), szél, légköri nedvesség
(jég, gőz, víz), légköri sugárzások (elektromágneses sugárzás, részecske sugárzás).

Klíma fajták Mo-on:

- alföldi klíma: inger klíma, nagy hőmérsékletváltozások, erős napsugárzás jellemzik.

- erdős-dombos: kímélő klíma, gyengéd széljárás, kisebb hőingadozás pl: Parád, Visegrád
- középhegységi: enyhe inger klíma, nyugtató hatásúnak tartják. pl: Sopron, Dobogókő
- magashegyi: ultraibolya sugárzás miatt inger klímának tartják, csökkent légnyomás. pl:
Kékestető
- tavi: inger klíma, erős ultrabolya sugárzás jellemzi. pl: Balaton, Velencei-tó

Időjárási front: hirtelen kialakuló légköri változás.

-meleg front: a felhőtakaró egyenletes, gyakran esőzést okoz, légnyomás csökken, hőmérséklet
megemelkedik. Leginkább az idegrendszert veszi igénybe, ingerlékenyebbek, idegesebbek lehetnek
az erre érzékenyek. Csökkent koncentráció képesség, fejfájás, vérnyomás emelkedik, étvágytalanság,
agyvérzés gyakoribb.

-hideg front: a meleg front alá tör be, záport, zivatart okoz. Idegrendszer működése csökken,
reflexidők megnyúlnak, gondolkodás lassul, vérnyomás csökken. Fokozódik a görcskészség, légúti
megbetegedések, trombózis kialakulása gyakoribb.
2/A. Mutassa be az emberi test szerveződését: sejtek, alapszövetek, szervek, szervrendszerek!

Az emberi testet 100 különböző féle sejt (cellula) építi fel, ezek száma a testünkben 100 billió.

Sejt: a többsejtű élőlények legkisebb, önmagában még működő, életjelenségeket mutató alaki és
működési egységei. Tevékenységük az életműködés alapja.

Alakjuk: változatos, körülmények hatására módosulhat. Formájukat megszabja: a) környezetük:

folyékony közegben gömb alakúak, szomszédos sejtek nyomása miatt: köb, henger, lapos, orsó. b)
működésük: csillag alakú pl: idegsejt

Nagysága: átlagosan 10-30 mikron közötti (1 mikron 0, 001 mm), legkisebb 4 mikron, legnagyobb
600-700 mikron.

Alkotó részei:

1. sejthártya: sejtplazmát körülvevő féligáteresztő, kettős lipid rétegből felépülő hártya, a sejtet
a sejten kívüli tértől határolja el.
2. sejt plazma vagy sejttest (citoplazma): sejtnek a sejthártya által körül határolt alapanyaga, a
magon kívüli része. Benne sejtszervecskék találhatók.
3. sejt szervecskék: a sejtekben elkülönített térrészek, mindegyikben más kémiai reakció zajlik,
biológiai feladatokat látnak el. Idetartoznak: sejt központ, mitokondriumok, endo
plazmatikus membrán rendszer, miboszómák, Golgi- apparátus, lizoszómák.
4. sejtmag (nucleus): a sejt életműködésének központja. Fő funkciója, hogy a kémiai reakciókat
irányítja, információkat tárol.

Életműködése:

1. Sejt anyagcsere: a felvett anyagokat felépíti (asszimiláció), energiát használ fel. Felvett
anyagot lebontja (desszimiláció), energiát szabadít fel.
2. Sejt mozgás: - helyváltoztató: az egész sejt mozog.
- helyzet változtató: a sejt felületén a csillók mozognak.
a) amőbaid mozgás pl: fehérvérsejtek
b) ostoros mozgás pl: ondósejt farki része
c) csillós mozgás pl: légcső nyálkahártyáján csillószőrök
3. Ingerlékenység: a környezetből a sejtre ható ingerre bekövetkező reagálás. A hatást
ingerületnek nevezzük. Pl: izomsejt összehúzódik, mirigysejt váladékot termel.
4. Sejt növekedés: a sejt táplálkozása során szaporodik, így a citoplazma tömege nő. Ha a
növekedés határát (a sejt felülete elégséges a citoplazma tömeg táplálására) eléri:
visszafejlődik és elpusztul, vagy ketté osztódik.
5. Sejtosztódás: készsége függ érettségük fokától. Nagymértékben differenciált sejtek- elvesztik
osztódási képességük. Őssejtek- önmaguktól eltérő sejteket produkálnak. Állandóan osztódó
sejtek- önmagukhoz hasonló sejteket produkálnak.

Szövet: azon sejtek csoportja, melyek azonos eredetűek, azonos szerkezetűek, adott funkció
ellátására specializálódtak. Sejt állományból és sejtközötti állományból állnak.
Fajtái:

1. Hámszövet: a sejtek szorosan egymás mellett helyezkednek el, nincs sejt közötti állománya,
nincsenek benne erek, alatta kötőszövet van. Test felszínt beborítja, védi. Működés szerinti
csoportosítása: fedőhám (védőhám), mirigyhám, pigmenthám, érzékhám, felszívóhám.
2. Kötő és támasztó szövetek: a szervezetben legnagyobb mennyiségben előforduló szövettípus.
Képes módosulásra és újra képződésre. Feladata: a szervek szilárdítása, térkitöltés,
hézagpótlás, szövetek-szervek összeköttetése. Ide tartoznak: kötőszövet, zsírszövet,
porcszövet, csontszövet.
3. Izomszövet: ingerlékeny szövet, inger hatására összehúzódásra képes. Elasztikus
izomfonalakat tartalmazó sejtekből és laza rostos kötőszövetből épül fel. Ide tartozik:
harántcsíkolt-, sima-, szívizom szövet.
4. Idegszövet: ingerlékeny szövet, környezet változásaira ingerülettel válaszol. Idegrendszer
alapszövete. Idegsejt (neuron), gliasejt, érhálózatból épül fel.

Szervek, szervrendszerek

- a szövetek sejtekből épülnek fel

- a szerveket különféle szövetek alkotják
- a szervrendszerek különböző szervből állnak
- a szervezet szervrendszerek összesége
- a szervrendszerek az idegrendszer közös irányítása alatt működnek.

Szervrendszerek csoportosítása:

1. Mozgás szervrendszere: a) csontváz rendszer b) izom rendszer

2. Keringési szervek rendszere
3. Zsigeri rendszerek: a) légző rendszer b) emésztő rendszer c) vizeletkiválasztó rendszer d)
nemi szervek rendszere
4. Szabályozási szervek rendszere: a) idegrendszer b) belső elválasztású mirigy rendszer
5. Érzékszervek rendszere
2/B. Ismertesse a fájdalmat, mint tünet! Ismertesse a masszázs élettani hatását az emberi
szervezetre!

A fájdalom az egyik leggyakoribb panasz, ezért tisztázni kell a fájdalom kezdetét, jellegét,
kialakulásának körülményeit. A beteget kikérdezzük, és fizikális vizsgálatot végzünk.

Fontosabb kérdések: Mikor kezdődött a fájdalom? Volt-e valami kiváltó tényező a fájdalom
kezdetekor? Jelentkezett-e már hasonló panasza korábban? Hol érzi a fájdalmat legerősebben,
sugárzik-e a fájdalom valahova? Milyen a fájdalom jellege, intenzitása? Mozgásra fokozódik-e a
fájdalom? Hirtelen vagy fokozatosan alakult ki a fájdalom? Éjszaka fokozódik-e fájdalom? Melyik
napszakban kezdődött a fájdalom? Változik-e a fájdalom napszakonként? Mi fokozza a fájdalmat? Mi
enyhíti? Hideg vagy meleg milyen hatású a fájdalomra? Milyen a fájdalom intenzitása hosszabb
pihenés után, felkeléskor?

Fizikális vizsgálat:
Elemei: az inspekció, tapintás, beteg által panaszolt fájdalom kiváltása, azonosítása, beteg aktív, ill.
passzív mozgásának, mozgásfunkcióinak vizsgálata, járás vizsgálata.
Célja: a fájdalom, funkciózavar, mozgászavar, anatómiai elváltozások meghatározása.
Fájdalom vizsgálata: nyomásérzékenységet mindkét oldalon vizsgálni és összehasonlítani kell. A
fájdalom kiindulási helyét igazolni lehet a fájdalom provokálásával (nyomással, mozgatással),
megszüntetésével (pl. lokális injekció).

Gerinc eredetű fájdalom:

Nyaki gerincnél a fejtetőre gyakorolt nyomás (fájdalom fokozódik), ill. a fej megemelése (fájdalom
csökken).
Radicularis fájdalom: jobb vagy a bal oldali paravertebralis izom nyomásérzékeny - kisugárzó
radicularis fájdalom, az ideg nyújtásával a fájdalom provokálható.
Nyújtási tünetek:
Lesegue- tünet: l5-ös és S1-es gyöki érintettség
Femorális jel: L4-es gyöki érintettség

Masszázs hatása a szervezetre

Bőr: elősegíti az elhalt hámréteg eltávolítását, serkenti a bőr fiatalodását, emeli a bőr hőmérsékletét,
tágítja a bőrben lévő ereket, javíthatjuk a bőr hidratáltságát.
Bőr alatti szövetek: az izmokra kifejtett hatása lehet tonizáló és lazító jellegű, verejtékmirigyek
működése fokozódik, fájdalomcsillapító és lazító hatást érhetünk el, myalgiás csomók, tónusos vagy
kontraktúrás izomzat oldódása, lazulása figyelhető meg.
Nyirokerek: az immunrendszer védekező képessége megnő, salakanyag gyorsan távozik, csökken az
ödéma.
Izomzat: vérellátásuk többszörösére nő, anyagcsere gyorsul, kapilláris erek mikro cirkulálása nő,
bomlás termékek gyorsan távoznak, fáradtságérzet megszűnése, jó izomtónus megőrzése.
Idegrendszer: nyugtató, relaxáló.

Élettani hatása: a sejtek működését közvetlenül és közvetve befolyásolja.

Helyi hatás: hisztamin és bradikinin aktiválódik a szervezetben. Vérellátás- tápanyag ellátás-
nedvkeringés- oxigén ellátottság javul, salakanyag gyors kiürülése, vérnyomás csökken.
Távol hatás: vérnyomás csökken, lassul a szívműködés, nyálelválasztás fokozódik, relaxációs hatás.
Általános hatás: nedvkeringés fokozódik, anyagcsere folyamatosan felgyorsul, nyirok és vérkeringés
nő, vizelet kiválasztás fokozódik.

2/C. Ismertesse a perifériás idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az alkoholos és

diabeteses polyneuropathia fő tüneteit! Ismertesse az alagút szindrómák lényegét! Foglalja össze
leggyakoribb előfordulási formáit!

Az egész testet behálózó környéki idegekből áll, amelyek jeleket szállítanak a központi idegrendszer
és a test többi része között.
Az ingerület szállítást végző idegek lehetnek: afferens idegek: érző ingerületeket szállítanak a
központba, efferens idegek: motoros impulzusokat visznek az izmokhoz.
Perifériás idegrendszerhez sorolható: 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg, vegetatív idegrendszer
környéki része.

1. Agyidegek (nervi craniales):

Szagló-, látó-, közös szemmozgató-, sodorideg, háromosztatú-, távolító-, arc-, egyensúlyozó-és
hallóideg, nyelv-garat-, bolygó-, járulékos-, nyelv alatti ideg.
Az agyvelő alapjáról lépnek ki. Tartalmazhatnak csak érző, csak mozgató, vagy mindkét rostot.
Központjai találhatók az agytörzsben, ezek biztosítják az érzékszervek összeköttetését az agyi
központtal, a fej területére eső lágyrészek érző és mozgató beidegzését, a mell- és hasüreg
paraszimpatikus beidegzését.
Masszázs szempontjából fontos két agyideg:
- háromosztatú ideg (N. trigeminus): kevert ideg, érző és motoros.
Érző része közvetíti a hő, fájdalom, tapintás és mélyérzéseket.
Mozgató része beidegzi a rágóizmokat és a nyelcsonti izmokat.
- Arcideg (N. facialis): kevert ideg, mozgató, vegetatív és érző.
Érző rostjai beidegzik a hallójárat bemenetét, a dobhártya külső felszínét, a nyelv elülső kétharmadát.
Vegetatív része beidegzik a könnymirigyet, nyálmirigyeket. Motoros része pedig az arc mimikai
izmait, nyelvcsonti izmokat, kengyelizmot.

2. Gerincvelői idegek (nervi spinales):

-Ideggyökerek: a gerincvelő belső szerkezete folyamatos, két oldalt gyökérszálak lépnek ki, jobb
és baloldali kötegbe szedődnek össze, ezek az ideggyökerek.
a) Elülső v. mellső v. mozgató gyökér (radix ventralis): a gerincvelő elülső szarvából lép ki.
Tartalmazza a mozgatóidegsejtek nyúlványait, amelyekben kifelé haladnak az ingerületek.
b) Hátulsó v. érző gyökér (radix dorsalis): a gerincvelő hátsó szarvába lép be. Tartalmazza, a
csigolyaközti dúcsejtek nyúlványait melyek befelé vezetik az ingerületeket. Az összetartozó
két gyökér egymás mellé simul és egyesül.
- Csigolya közti (ganglion intervertebrale) vagy gerincvelői dúc (ganglion spinale): a hátsó
gyökéren dúcsejtek halmaza van. Jellegzetes T-alakú ál-egynyúlványú sejtjei vannak. az egyik
nyúlvány perifériára fut, és az ott lévő érzőreceptorban végződik, a másik nyúlnány befut a
gerincvelőbe és végződik a gerincvelő hátsó szarvában. A gyökerek lefelé szállnak, hogy
eléréjék saját csigolyaközti nyílásukat.
- Gerincvelői ideg (n. spinalis): kevert idegek: motoros, érző, vegetatív idegrostokat tartalmaz.
Néhány mm után feloszlik két ágra (háti és mellső ág).
- Idegfonatok: A mellső ágak a szomszédos idegekkel összefonódik és idegfonatokat alkot. Az
ezekből kilépő idegek irányítják a karokat és a lábakat.
Részei:
 - nyaki fonat (plexus cervicalis) (c1-C4): a felső 4 nyaki gerincvelői ideg elülső ágai képezik.
Legfontosabb ága a rekeszizom mozgatóidege, a c4 szelvényből ered.
- karfonat (plexus brachialis) (C5-Th1): a 4 alsó nyaki ideg és az első mellkasi ideg
összefonódásából jön létre. A fonat az oldalsó nyaki izmok nyílásain lép ki a kulcscsont
alatti artériával együtt. Elágazásaiból jönnek létre a felsővégtagot ellátóérző és mozgató
idegek.
- ágyéki fonat (plexus lumbalis) (Th12- L4): a felső 4 ágyéki ideg és az utolsó mellkasi ideg
összefonódásából jönnek létre. Ágai a medenceövhöz és az alsó végtaghoz haladnak.
- keresztcsonti fonat (plexus sacralis) (L5-S4): két részre osztható a felső ülőfonat a
medenceöv és az alsó végtag beidegzésében vesz részt. Közvetlen folytatása az ülőideg.
Az alsó szemérem-végbél fonat beidegzi a medence zsigereit, a külső nemi szerveket, a
gát izmait.

- Gerincvelői szelvény (segmentum spinale): a gerincvelőnek az a része, amelyből egy gerincvelői

ideg veszi kezdetét. Szelvények száma: a nyaki szakasz 8, a mellkasi 12, az ágyéki és keresztcsonti 5-5,
farki szakasz 1 szelvényből áll. A gerincvelői szelvények száma= csigolyák közötti közök száma
Szelvények jelölése: nyaki szelvények számozása, csigolya íve felett a szelvény idegei kilépnek. A
gerincvelő számozása a csigolya íve alatt a szelvény idegpárja kilép.
8 nyaki ideg: C1-C8
12 mellkasi ideg: Th1-Th12
5 ágyéki: L1-L5
5 keresztcsonti: S1-S5
Farkcsonti: Co1

Bőrszelvény v. dermatóma: egy gerincvelőhöz tartozó bőrterület. Érző beidegzése megőrizte a

szervezet eredeti szelvényezettségét. A törzsön a bőrszelvények övszerüen, vízszintes csíkokként
jelentkeznek. Nincs dermatómája C1-nek, a fej hátsó részét, a nyakat és a vállat idegzi be C2-C4, a
felső végtagokat látja el érző idegekkel C5-C8, Th1-Th2, a törzs dermatómáit idegzi be Th3-Th12, az
alsó végtagokat beidegző érző idegek L1-L5, S1-S2.
A dermatóma képezi a reflexzóna masszázs alapját, adott dermatómában végző masszázzsal hatást
érünk el a belső szervekre.

Szimmetrikus polyneuropathiák: perifériás ideg általános okból létrejövő szisztémás betegségei, az

összes vagy több perifériás ideg megbetegedése. Mindig tünet: viszonylag szimmetrikus elosztású,
gyakran egyszerre érinti a szenzoros, motoros, vazomotoros rostokat.

Okok: pl: anyagcserezavar: cukorbetegség, vagy toxikus zavarok: alkoholizmus

Tünetek és panaszok: a tünetek hamarabb jelentkeznek az alsó végtagon, mint a felsőn.

 érzészavar (paraesthesia): zsibbadás, hangyamázsás, égő fájdalom

 motoros zavarok: éjszakai izomgörcs
 hypo/areflexia: főleg kétoldali Achilles-reflexek
 vegetatív idegrendszer érintettsége miatt lehet: incontinentia, impotencia
 trophicus zavarok: izomatrophia, fokozott izzadás
  környéki idegek nyomásérzékenyek
 súlyosabb előrehaladott esetben: nyilalló, gyöki jellegű változó fájdalmak, kakasjárás, finom
mélyérzések teljes kiesése.

Alkoholos polyneuropathia:

Oka: az alkohol toxikus hatása, táplálkozással összefüggő.

Fő tünete: kesztyű- és harisnyaszerű érzészavar, fájdalom, lábak égő érzése, paraesthesiák, distalis
izomgyengeség a lábakban, ataxia, a bőr vékony és sima, cyanosis, hyperpigmentatio, fokozott
izzadás.

Diabeteses polyneuropathia: férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél.

Tünetek: kezdetben: égő érzés a talpakon, éjszakai paraesthesiák, a quadriceps és triceps fájdalmas
izomgörcse, néha lancináló fájdalom. Később: bénulás: láb és ritkána kéz kisizmaiban,
combizomzatban.

Alagút szindrómák: azok a kórképek, melyek során valamely ideg vagy ér nyomás alá kerül, egyes
izmok közötti „alagútban”. Aza alagút beszűkül és panaszokat okoz.

Térszűkítő folyamatok:

 alagútban vagy környezetében kialakult: lipoma, fibroma, krónikus gyulladásos folyamatok.

 trauma következtében kialakult: vérömleny, hegesedés, callus.
 anatómiai rendellenességek: osteopathyták (új csontképződés), exostosisok (csontkinövés),
rendellenes szalagok
 fokozott öedéma képződéssel járó: endokrin betegségek, terhesség 3. trimesztere
 degeneratív elváltozás
 gyulladásos elváltozás

Panaszok idegkompresszió esetén: elsődleges: neuralgiás fájdalom, érzészavar, zsibbadás. Hosszabb

fennállás esetén: izomsorvadás, izomgyengeség, végleges bénulás (ritka). Vegetatív tünetek:
verejtékelválasztás zavara, ritkán trophicus, nehezen gyógyuló fekélyek.

Panaszok érkompresszió esetén: hőmérséklet különbségbőrszín eltérés, fájdalom, zsibbadás.

Leggyakoribb alagút szindrómák:

1. Mellkaskimeneti szindróma:
 TOS: kompresszió alá kerül a plexus brachialis, az a. vagy v. subclavia
 Scalaneus-szindróma: a scalenus hasadékban nyomás alá kerül a plexus brachialis, a.
subclaviaval együtt.
 Costoclavicularis szindróma: a karfonat az a. és a v. subclaviával együtt a kulcscsont
és az 1. borda közötti résben nyomás alá kerül.
 Hyperabdukciós szindróma: oka a tartós helytelen testtartás
 2. Carpalis alagút szindróma: kéztő alagút szindróma, foglalkozási ártalom fizikai munka során
pl: légkalapács
3. Piriformis alagút szindróma: ülőideg kompressziója

2/D. Ismertesse az inhalációs terápia felosztását és helyét a fizioterápiában! Ismertesse a

speleoterápiát!

Az inhalációs kezeléssel levegőionokat, gyógyvizet vagy gyógyszeroldatot juttatnak be a légutakba,

légúti betegségek helyi kezelésére alkalmas.

Aeroion terápia: természetes vagy mesterséges úton negatív ionokat juttatunk be a szervezetbe,
melynek hatására bradypnoe alakul ki, a légzés mélyebbé, egyenletesebbé válik, javul az oxigén
ellátottság, reflex javulás következik be. A terápiát kiegészítő kezelésként alkalmazzák légúti
megbetegedéseknél, allergiás tünetek enyhítésére, migrén, hipertónia esetén javasolják.

Aeroszol kezelés: mesterségesen előállított, nagyfeszültségű lebegő gyógyvíz vagy gyógyszeroldat

köd az aeroszol.

30 mikronnál nagyobb: legfelső részig, tracheáig tudnak behatolni a szervezetbe, spaynek nevezzük.

30-12 mikron: bronchusokig

2 mikron: lejut az alveolusokig

0,05 mikron: hatása a legjobb.

Sok helyen gyógyvízzel végzik az aeroszol kezelést, a konyhasós, jódos vizek inhalációja fokozza a
légúti szekréciót, megkönnyítve a váladék kiürülést. A mechanikai bejutás eredményességét fokozza
a légzés visszatartása, az aeroszol izotóniás és a benne lévő gyógyszerek koncentrációja.

Legegyszerűbb formája egy speciális spray, amely egy vékony fúvókán nagy nyomás alatt
komprimálja a gyógyszeroldatot.

Hideg aeroszol lehűti a nyálkahártyát, a meleg pedig görcsoldó.

Aeroszol kezelés kivitelezése: technikai megtanítása, ülő helyzet, laza felső ruházat, szájon keresztüli
légzés, köhögés és váladék felszabadulás esetén szüneteltetés, kezelés végén száj öblítése. Naponta
többször is lehet!

Barlang vagy speleo terápia:

Klíma terápia speciális formája, légúti és mozgásszervi megbetegedésekre gyógyhatással van.

Barlangok hatóanyagai:

Levegő rendkívül tiszta, a porszemcsék hamar leülepszenek a vízpára súlya miatt, a magas
páratartalom oldja légúti hurutot, elősegíti kiürülését, mészdús levegője magas kálcium tartalommal
rendelkezik, mely gyulladás csökkentő és antiallergiás hatású. Fokozott a levegő iontartalma, serkenti
az általános közérzetet, hőmérsékletük állandó; hideg 10 c-os, a meleg 40 c-os.

Hideg: hazánkban csak ilyen barlang van, kúraszerű, a betegek több órát töltenek itt felöltözve.
Immunrendszer működését fokozza, károsodott szövetek, légutak tisztítása, gyulladás csökkentő,
nyák-és görcsoldó hatás. Javalt: asztma, légúti megbetegedésnél, arcüreg gyulladásnál.
Meleg barlang: alkalmanként 30-40 perc ajánlott, főleg krónikus degeneratív jellegű mozgásszervi
betegségek kezelésére használják.

Híres Mo-i barlangok: Lillafüred- István barlang, Tapolca- tapolcai Kórház, Bp- Szemlőhegyi barlang,
Jósvafői- Béke barlang, Abaligeti barlang.

3/A. Jellemezze általánosságban a mozgás szervrendszerét! Sorolja fel a csontok általános

tulajdonságait, jellemezze a csontok felépítését, szerkezetét, járulékos részeit, nevezze meg a
csontok összeköttetéseinek formáit!

A csontvázrendszert (systema sceleti) alkotja:

- csont (os)
- szalag (ligamentum) és ízület (articulatio), melyek a csontokat csontvázzá egyesítik
- egyéb járulékos alkotórészek: csonthártya (periosteum), csontvelő (medulla ossium), porcogó
(cartilago)

Csontvázrendszer feladatai: testüregeket határol, szerveket véd, a test szilárd vázát alkotja,
szivacsos állományának hézagjaiba befogadja a vörös csontvelőt, vérképző szervünket, a
mozgások passzív szerve, a vázizomzat a csontokon ered és tapad, kálcium és foszfor
anyagcseréjében szerepe van.

Kb. 206 db csontból áll a test váza. A test tömegének mintegy 10 %-át teszi ki. A csont egyszerre
kemény (oka a szervetlen anyagok), és rugalmas (oka a szerves alkotórészek lemezes szerkezete). A
csontok kötőszövettel, szalagokkal, porccal vagy ízülettel kötődnek egymáshoz.

Makroszkópos szerkezete:

1. Csontkéreg (compact) állomány: a csont felszínen lévő tömött, sűrű csontállomány. Nagy
erőbehatásokat bír ki törés nélkül. Vastagságukat befolyásolja a terhelés és a funkció.
2. Szivacsos (spongioza) csontállomány: a csontok belső részét foglalja el. Pl: köbös, lapos
csontok.

Növekedése:

1. Hosszirányú: lehetővé teszi a középső és a végrész határán elhelyezkedő epiphysis

porclemezkék, melyek nem egy időben csontosodtak el.
2. Vastagságbeli: a csontot körülvevő csonthártya felől rárakódással történik. A
csontképző sejtek újabb és újabb csontállományt hoznak létre, miközben a régit a
csontfaló sejtek állandóan pusztítják. A csontképző sejtek működése van túlsúlyban,
ami a csontok növekedéséhez vezet.

Csoportosításuk alakjuk szerint:

1. Csöves csontok (hosszú és rövid): Pl. végtag csontok

Két végükön van a porcos ízületi felszín, középső részen a csontkéreg vastag, erős, belseje az
ún. velőüreg, melyben sárga csontvelő (zsírvelő) van, két végük szivacsos.
2. Köbös csontok: Pl. csigolyák testei, a kéz és lábtő csontjai
Alakjuk változatos, szorosan illeszkednek egymáshoz, kérge nagyon vékony, szivacsos
szerkezetű csontállománya van, a végtagok köbös csontjai zsírvelőt, a csigolyatestek vörös
csontvelőt tartalmaznak.
3. Lapos csontok: Pl: az agykoponya csontjai, medencecsont, lapockák, szegycsont, bordák.
 Lapát vagy kagyló alakúak, egymáshoz illeszkedve üreget zárnak be, így a lágyrészeket védik,
az izmok tapadására nagy felületet nyújtanak.
4. Szabálytalan csontok: (lég tartalmú csontok): Pl: arckoponya csontjai: rostacsont, felső
állcsont. Változatos alakúak.

Csontok járulékos részei: hozzájárulnak a csontrendszer működéséhez.

1. Csonthártya (periosteum): a csontok felszínét borító kötőszöveti lemez. Szerepe a csont

táplálása, védelme, a csontképzés, érzékszervi funkció (izom és mozgásérzések közvetítése).
2. Csontvelő (medulla ossium): a csontok belsejét tölti ki, inkább a vérképzőrendszerhez
tartozik.
Fajtái: a) Vörös csontvelő: a csontok szivacsos állományának hézagjaiban elhelyezkedő,
vörös-, fehérvértesteket és vérlemezkéket termelő kötőszövet.
b) sárga csontvelő vagy zsírvelő: a csöves csontok középső velőüregében található zsírdús
állomány. Hézagpótló, tápanyag raktározó szerepe van, a vörös csontvelőből alakul ki.

3. Porcogó (cartilago): a csontok végein, az ízületi felszíneket alakítja. A csontok

összeköttetéseiben vesz részt. Nagy jelentősége van a csontok fejlődésében.

a) Hialinporc vagy üveg porc: Pl. ízületi felszínek, bordaporcok

b) Kollagén rostos porc: Pl: csigolyák közötti (rezgéscsillapítóként működő) porckorong vagy az ízületi
felszínek egyenetlenségét kiegyenlítő porcsarló.

Csontok összeköttetései:

1. Folytonos vagy folyamatos csontösszeköttetés (synarthrosis ): rögzített vagy

elmozdíthatatlan összeköttetésnek is nevezik.
a) Kötőszövetes (syndesmosis): a szomszédos csontokat a rostos kötőszövet
tartja össze.
– varratok (sutura): a koponyacsontok egybeilleszkedése.
– szalagos összeköttetés (syndesmosis ligamentosa): a csontok között
kifeszülő kötőszöveti kötegek, amelyeket szalagnak (ligamentum), ill.
hártyának (membrana) nevezünk
– beékelődés: az állcsontok fogmedrei és foggyökerek közt.
b) Porcos (synchondrosis): a csigolyatestek közötti porckorong (discus) köti
össze a csigolyákat.
c) Csontos (synostosis): a kötőszövetes és a porcos összeköttetések
elcsontosodása révén keletkezik. Pl: a keresztcsont és a medencecsont
összecsontosodása.

2. Megszakított csontösszeköttetés (diarthrosis vagy articulatio): az összekötött csontok

állománya között rés van, nincs anyag folytonosság. Ízületeknek vagy mozgékony,
félbeszakított csontösszeköttetéseknek nevezik.
3/B. Beszéljen a masszőri tevékenység személyi, tárgyi és technikai feltételeiről! Masszőri
alkalmasság kritériumairól! Ismertesse a masszázs indikációit és kontraindikációit!

Alapvető szabályok:

- intimitás: amíg a beteg előkészül, a masszőr elfordul vagy paravánt alkalmaz, mindig csak a
kezelendő test felület szabad, a többit letakarjuk.

- takarás: a beteg amint felfeküdt az ágyra azonnal takarjuk, csak a kezelt testrész fedetlen. Ne fázzon
a beteg, mert folyamatosan hőt ad le a masszázs során.

- masszázs erőssége: függ a kezelt személy fizikai adottságaitól, fájdalomküszöbétől. Fokozatosság

elve fontos! Érdemes a legelején tisztázni a beteggel milyen erőssen szeretné, illetve a masszőr
tartalékoljon az erejével.

- kommunikáció az egészségügyi szakszemélyzettel: orvosi latin ismerete fontos a diagnózisok

tekintetében. Beteggel kapcsolatos információ megosztásánál figyelembe kell venni, mit, milyen
módon és körülmények között történik.

- kommunikáció a beteggel: kikérdezése és tájékoztatása a személy kompetencia határainak

megfelelően történjen (értse, amit mondunk), állapotának várható alakulására nem tehet
megjegyzést sem ígéretet. A kezelés alatt lehet beszélni, de ha lehet, inkább hagyjuk pihenni a
beteget.

- adat kezelés: a beteg adatai bizalmasan kezelendő, harmadik fél számára csak nagyon indokolt
esetben adható ki (pl. bűncselekmény esetén).

Kompetenciák: minden dolgozónak rendelkeznie kell munkaköri leírással, mely magába foglalja a
munkavégzés helyét, idejét, jellegét, elvégzendő feladatokat, elvárásokat, és az elvégezhető
feladatkört.

Személyi feltételek:

- szakképzett masszőr, aki rendelkezik működési nyilvántartási számmal és a szakma

végzéséhez szükséges szakmai ismeretekkel
- egészségügyi alkalmasság
- körmei nem érnek túl az ujjpercén, körömlakk nélkül
- teste ápolt, higiénés elvárásoknak megfelel
- ruházata fehér és tiszta, kényelmes viselet (póló, hosszú nadrág, zárt papucs), a munkaruhát
lehetőség szerint külön kell kezelni a civiltől (mosás)
 - szakmai szintű beszédkészség
- szakmai tapasztalat
- empátia
- jó kapcsolat az orvossal és gyógytornásszal

Tárgyi és technikai feltételek:

- megfelelő helyiség, ahol a masszázságy kényelmesen körbejárható (min 7 m2)

- szellőztetési lehetőség (óránként 2-3 alkalommal)
- lehetőség szerint természetes eredetű világítás (napfény)
- csúszásmentes padló, mely könnyen fertőtleníthető
- a masszázshoz megfelelő hőmérséklet biztosítása (min. 22-25 C)
- magánpraxisban külön WC és zuhanyzó a kezelt személy részére
- lepedő
- törölköző
- szükség esetén pléd (ha fázna a beteg)
- fertőtlenítő szerek: alkoholos törlőkendő, desinficiens oldat vagy spray
- tisztítószerek a helyiség rendben tartásához
- masszázságy
- vivő anyagok (bőrpróba a csuklón 20 p): krémek, olajok, speciális keverékek (főleg
sportmasszázsnál)
- paraván, öltöző, folyamatosan takarjuk a kezeletlen testrészt (szemérem érzet figyelembe
vétele!)
- igényes környezet, illóolaj, zene
-

A masszázs indikációi (javallat): izomspazmus, izomláz, fibromyalgia, különféle reumatológiai

kórképek (RA, arthrosisok), ortopédiai kórképek, traumák, stroke utáni rehabilitáció, parézisek,
opstipáció (székrekedés), pneumónia (tüdőgyulladás) és COPD (krónikus légúti szűkülettel járó
állapotok) kiegészítő terápiaként, fejfájás, migrén, immunrendszer erősítés, izomerő fokozás,
tartáshibák javítása.

A masszázs kontraindikációi (ellenjavallat): különféle daganatos elváltozások, terhesség, fertőző

betegségek (gomba, övsömör), lázas állapot, kezeletlen magas vérnyomás, legyengült
immunrendszer, szerzett immunhiányos állapot (pl. AIDS), dekompenzált szívbetegség, rohamok
(asztmás, anginás), labilis elmeállapot, alkoholos befolyásoltság, gyulladásos eredetű elváltozások
(akut), gerincsérv heveny szakaszában (nyaki, háti, lumbális szakaszon), tisztázatlan eredetű
zsibbadás, mely végtagba sugárzik.
3/C. Ismertesse a vegetatív idegrendszer felépítését, működését! Csoportosítsa a szervezet
reakcióit! Ismertesse a jelző reakciókat!

Legfontosabb feladatai: akaratunktól független működésű, a belső szervek működését szabályozza,

biztosítja a szervezet belső környezetének állandóságát, szabályozza az összes önfenntartó
életműködést.

Anatómiai jellegzetességei: az efferens rostok nem haladnak közvetlenül a beidegzett, periférián

lévő szervekhez, hanem a periférián idegdúcban (ganglion) átkapcsolódnak egy másik neuronra és
annak idegrostjai éri el a célszervet. Emiatt különbözetünk meg: ganglion előtti (praeganglionaris) és
ganglion utáni (postganglionaris) rostokat. A dúcok a szervezet különböző pontjain találhatók,
elhelyezkedésük szerinti dúc típusok: gerinc mellettiek (paravertebralis ganglionok), gerinc előttiek
(praevertebralis ganglionok), zsigeri dúcok (ganglion viscverales), zsigerek falában találhatók
(ganglion intramurales). A vegetatív idegeknek összeköttetéseik vannak az agy és a gerincvelői
idegekkel, központi és környéki részből áll.

1. Szimpatikus idegrendszer: a beidegzés szegmentális.

Központi rész: az utolsó nyaki szelvényben (C8), a mellkasi (Th1-12), és ágyéki (L1-2)
szakaszában a gerincvelő oldalsó szarvában lévő vegetatív sejtek.
Perifériás rész: a gerincoszlop két oldalán húzódó dúclánc és az ezekből eredő vegetatív
rostok. Adrenalint és nonadrenalint választanak ki idegvégződéseik.
A szervezetet fokozott aktivitásra, tevékenységre készteti, mozgósítja az erőtartalékokat a
lebontó anyagcsere folyamatok serkentésével.
Hatása: emeli a vérnyomást, gyorsul a szívműködés, tüdőhörgők tágulnak, megváltozik a
véreloszlás, az izmok megfeszülnek, a pupilla kitágul, sejtanyagcsere fokozódik, cukor
felszabadítás, szellemi funkciók serkentése.
2. Paraszimpatikus idegrendszer:
Központja: részben a középagyban és nyúltvelőben, részben a keresztcsonti gerincvelőben.
Perifériás rész: paraszimpatikus idegrostok.
A szervezet lokalizált területein tartalékolja a szervezet erőit a felépítő anyagcsere
folyamatok serkentésével, elősegíti a szervezet regenerációját és az erőgyűjtést.
Hatása: nagyobb mennyiségű, enzimekben gazdag emésztőváladék termelődik, a szív
aktivitása csökken, csökken a vérnyomás, a tüdőhörgők szűkülnek, fokozódik a
bélperisztaltika (béltartalom akadálytalanul juthat előre), szűkül a pupilla, a felszívott cukrok
raktározása a májban.

Jelző reakciók:
A fájdalom (dolor): A fájdalom egy tünet.  Reflexek útján védi a szervezetet a károsító hatásoktól. Az
agykéreg a fájdalmat az idegvégződések helyére vetíti ki. Fájdalom hatására megváltozik a
szervezeten belüli véreloszlás, heves fájdalom súlyosbíthatja a kóros állapotot, sőt sokkot is válthat
ki.
Fájdalmat okoz: a folytonosság megszakadása, a túlzott feszülés (pl. helyi ödema), ütés, a
vérellátás akut csökkenése, oxigénhiány.
Aktív védekező mechanizmusok:

Természetes védőgátak: Az ép bőr és a nyálkahártyák hatékonyan gátolják a kórokozók bejutását

szerkezetükkel, csillószőreikkel, váladékaikkal. Működésük feltétele: ne csökkentse a működésüket
túlzott külső tényező, ép legyen a szerkezetük, elegendő mennyiségű, és összetételű váladékot
termeljenek, ne sértsük meg beavatkozásaink során.

Immunválaszok: A szervezet védelmét külön védekező rendszer látja el. Részei a fehérvérsejtek, a
nyirokrendszer, a vérképzőszervek kötőszövetei és az érbelhártyán lévő sejtek.

Feladataik: a szervezetbe jutott baktériumokat, toxinokat ártalmatlanná teszik, részt vesznek az

ellenanyagok termelésében. Ha a szervezetbe antigén hatású anyag kerül, azt az immunrendszer
közömbösíteni igyekszik. Amikor a kórokozó bekerül a szervezetbe, az antigénhatás azonnal
érvényesül.

A gyulladás (inflammatio): A szervezetet érő ingerekre adott viszonylag azonos tünetekkel járó
szöveti válaszreakció. Gyulladást okozhatnak: exogén kórokok: mikroorganizmusok, mechanikai,
vegyi hő- és sugárártalmak. Endogén kórokok: vérellátási zavarok (thrombosis), a szervezet saját
immunkomplexeinek aktiválódása (glomerulonephritis), anyagcserezavarok (köszvény).

Nemcsak helyi jelenség, az egész szervezetet is érinti.

Helyi elváltozások: szövetkárosodások, érreakciók, szövetsarjadzás.

Általános reakciók: láz, leukocitózis, fokozódnak az energiatermelő folyamatok, a vérfehérjék

összetétele és aránya megváltozik.

Láz: Fagocitózis során az elpusztult fagocitákból, a szövettermékekből pirogének (lázkeltők)

szabadulnak fel, ezek okozzák a hőmérséklet emelkedését.
3/D. Beszéljen a helioterápia és fototerápia fizioterápiában betöltött szerepéről!

Helioterápia= napfény kezelés

A napfény 44 %-ban látható fényből, 50 %-ban infravörös, 5 %-ban ultraibolya sugárzásból áll. Ez a
sugárzás 29 %-ban direkt, részben szórt sugárzásként éri a szervezetet. 22 % az égbolt, 34 %-ban
visszavert sugárzás, a napsugárzás 15 %-át pedig a felhők levegő páratartalma elnyeli.

A kezelés hátránya, hogy nem lehet adagolni.

Kontraindikációk: kardiális dekompenzáció, láz, előre haladt vese megbetegedés, aktív tuberkulózis,
hypertónia, hyperthyreosis, fény allergia, gyógyszerindikált fényérzékenység, egyes immunológiai
megbetegedések, hőérzés zavar.

Fototerápia: a napfény hatásos összetevőit mesterségesen állítja elő.

Ultraibolya sugárzások:

UV-C: nem éri el a szervezetet, mert az ózon réteg elnyeli, csak mesterségesen állítható elő. A bőrről
visszaverődik, egyetlen terápiás célja a levegő csírátlanítása. Műtők, egészségügyi kezelőhelyiségek
levegőjének fertőtlenítését végzi, germicid lámpának nevezik.

UV-B: a sugárzás erős, de az üvegen nem tud áthatolni. Behatolás függ a sugárzó távolságától, a
sugárzás beesési szögétől, a besugárzott testrész folyadéktartalmától. A besugárzás vég hatása a
terület barnás elszíneződése, előtte bőrpír alakul ki (gyulladásos reakció), hámlás követi.

Erythema fokozatai:

0. nem vagy alig jelenik meg erythema

1. erythema minimális, nem okoz fájdalmat, kellemetlen érzést, 36 órán belül elmúlik
2. erythema kifejezettebb, 2-3 napig is fennmaradt, pigmentáció már kialakul
3. gyulladás tünetei kifejezettek, fájdalom, bőrpír, ödéma is megjelenik, általában 1 hét,
pigmentáció kifejezettebb.
4. gyulladásos reakció még hosszabb, 1 hónapig is tarthat, hosszan fennmaradó pigmentáció
követi.

UV-A: erythema nem jön létre, de pigmentáció már 1-2 óra után létre jön, színe vöröses barna.

Az A és B típusúsugárzásra, a szervezetben lévő D2 és D3 vitamin alakul ki.

Indikációk: osteoporosis, osteomalatia, tetánia, idűlt arthritis,myalgia, coccygodynia, psoriasis,

seborrhoea, vitiliogo, pruitus, acne vulgaris, rachitis, műtét utáni-fertőző betegségek utáni állapot

Kontraindikációk: fényallergia, heveny tuberculosis, láz, heveny- bőrgyulladás, ideggyulladás,

vérzéshajlam, kardiális dekompenzáció, gyakori anginás megbetegedés, közvetlen terápiás
besugárzás után
Károsító hatások: helytelenül végzett kezelések esetében fototoxikus (védőszemüveg nélküli kezelés
esetén, égőjellegű szemfájdalom, lencse sérülés, szürkületi vagy színvakság), súlyosabb esetben
fotocarcinogen (B típusú sugárzásnál, melanoma malignum vagy bőrcarcinoma alakulhat ki) léphet
fel.

Ózon ártalom: ma már ritka, mértéke az ózon koncentrációjától és a belégzés idejétől függ.

Láthatófény kezelés

Kékfényt az újszülött kori sárgaság kezelésére alkalmazzák. Fehérfény a felületes bőrsérülések,

elváltozásokra és fájdalom csillapításra alkalmas.

Infravörös kezelés: magas hőmérsékletű izzószál hevítésével 95 %- ban infravörös és 5 % -ban látható
fényt sugároznak. Minél magasabb a hőmérséklet annál nagyobb a sugárzó teljesítménye. Asztali,
állványos vagy fali sugárzókat alkalmazhatunk.

Kezelés végrehajtása: dozírozás a távolsággal és a kezelési idővel, beteg hőérzetét figyelembe véve!
Legkedvezőbb hőérzet majd a fokozatosság elvét alkalmazzuk.

Biológiai hatásai: vérbőség a bőrön (erythema), anyagcsere fokozódik, izomzat vérellátása javul,
izomzat tónusa csökken, bőr és kötőszövet fellazulása, konszenzuális reakció: az a távolhatás, mely az
egyik oldalt érő külső behatás, a másik oldalon ugyanolyan biológiai hatást vált ki.

Indikációi: fül, orr, gégészeti, mozgásszervi és bőrgyógyászatimegbetegedésekben alkalmazzák a

leggyakrabban. Sinusitis frontalis-maxillaris kezelése, rhinitis, váladékozó otisexterna, lágyrész
reumatizmus, bőrzsugorodások, felületesen elhelyezkedő idegek kezelésére.

Károsító hatások: intenzívebb intenzitású kezelésre a szervezet hűtéssel, verejtékezéssel reagál,

illetve a keringés és hőleadás fokozódása. Márványbőr kialakulása hőhatására alakul ki. Ha fakó
barna pigmentáció követi az már kóros tünet. Ezután is követi sugárzás, akkor hólyagok
keletkezhetnek, hegesedhet, amit sebészeti beavatkozással szüntetnek meg.

Kontraindikációk: láz, heveny és fél heveny ideg és ízületi gyulladás, hőérzés zavar, vérzéssel járó friss
sérülés, artériás keringési zavar, kardiális dekompenzáció, terhesség, menstruáció, tuberkulózis,
malignus tumor.

Lézer kezelések: monokromatikus (1 hullámhossza van), koherens (sugárzásban résztvevő fotonok

azonos irányban haladnak), nagy teljesítmény sűrűségű (erős mágnestér).

Osztályozása:

1. nagy teljesítményű- sebészeti lézerek (10- 100 W): bőrgyógyászati műtétekre, mély
szövetekben vérzéscsillapításra használják.
2. közepes teljesítményű-argon lézer (200 Mw-20w): érdaganatok eltávolítására, vágására
alkalmazzák, kozmetikai és szemészeti műtéteknél használják.
3. kis teljesítményű: festék lézerek (10- 100 Mw) vagy hélium-neon gáz lézerek,
akupunktúrákhoz alkalmazzák. Bio stimulálásra is használják.

Hatása: javítja a szöveti keringést, növeli az anyagcserét, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő,

antibakteriális hatású, fokozza a szöveti regenerációt.