1.

A tétel

• Ismertesse az emberi test felépítésének szerkezeti elveit, fő részeit, síkjait, irányait és

tengelyeit!

Felépítésének elvei:
- részarányosság (szimmetria)
- szelvényezettség (metametria)
Fő részei:
- fej (caput)
- nyak (collum vagy cervix)
- törzs (truncus): - mellkas (thorax), has (abdomen), medence (pelvis)
- végtagok (extremitates): - felső és alsó végtagok
Tengelyei:
- függőleges tengely (test hossz t.)
- nyílirányú tengely (elölről hátra)
- haránt tengely (jobbról balra)
Síkjai:
- nyílirányú (sagittalis)
- homlokirányú (frontalis)
- vízszintes (horizontalis)
Irányok: - középvonalhoz közeli (medialis)- alsó ( inferior)
- jobb oldali (dexter) - tenyéri oldal (volaris vagy- feji (carnialis)
- bal oldali (sinister) palmaris) - farki (candalis)
- elülső (anterior) - lábháti oldal (dorsalis) - haránt irányú (transervalis)
- hátsó (posterior) - közép vonaltól távolabbi- hosszirányú (longitudinalis)
- hasi (ventralis) (lateralis) - kézháti oldal (dorsalis)
- háti (dorsalis) - felső superior)
- belső (internus)
- külső (externus)
- felületi (superficialis)
- mély (profundus)
- törzshöz közelebb eső (proximalis)
- törzstől távolabb eső (distalis)
- talpi oldal (plantaris)

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•1.B TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a masszázs fogalmát, történetét, felosztását és helyét a fizioterápiában!

Masszázs fogalma: kézzel a bőr felületén végzett, betanult, módszeres, ritmusos, adagolt erejű
fogások sorozata, mely történhet : gyógyászati , frissítő, relaxáló, regeneráló és sportmasszázs céllal.
A masszázs a fizioterápiás eljárások körébe tartozik, ezen belül a mechanoterápia passzív részét
képezi.

Felosztása: - frissítő, kondicionáló, higiénés masszázs, sportmasszázs, gyógy-, vagy orvosi masszázs,
diagnosztikus masszázs
 A masszázs története egyidős az ember történetével. Amikor valamilyen külső vagy belső inger
hatására megfájdul valamink, ösztönösen odakapunk, nyomkodni, dörzsölni, simogatni kezdjük. A
masszázs különböző formáit évezredeken át alkalmazták gyógyításra, vagy a betegek fájdalmának
enyhítésére. A legrégebbi írásos emlékeink az ókori Kínából származnak, ahol az i.e. 2700 körül
megjelent „A sárga császárok belső orvoslása” című könyvben már megemlítik a masszázst, mint
gyógyító hatású tevékenységet.
A masszázs szó görög elnevezésének szószerinti fordítása: gyúrni, dörzsölni. Hippokratész (i.e.
460-377) a szervezet egészséges működéséhez elengedhetetlennek tartotta a friss levegőt, a
megfelelő táplálkozást, a gyógyfürdőt és a masszázst. A következőket írta: „Az orvosnak sok
mindenben járatosnak kell lennie, de elsősorban a dörzsölésben. A dörzsölés helyére ránthat egy
kilazult ízületet, vagy kilazíthat egy éppenséggel merev ízületet.”
A római birodalomban a görög származású Galenosz (Kr.u. 129-201) folytatta Hippokratesz
munkásságát és az „Egészség megóvásáról” című könyvében részletesen leírja a masszázs
különböző fogásait és ezek javallatait. Róma bukása után az európai kontinensen lelassult az
orvostudomány fejlődése és ez a folyamat egészen a XV. század végéig tartott. A klasszikus tanok
továbbgondolása, továbbfejlesztése – így a masszázsé is - az arab világban folytatódott.
Ibn Szína (980-1037) – egyike a leghíresebb muszlim orvosoknak - arab filozófus és orvos
legismertebb „Kánon” (Az orvoslás törvénye) című könyvében részletesen ismerteti a masszázst és
leírja: a masszázs célja, hogy „eloszlassa az izmokban levő fáradt, és testedzés hiányában
megrekedt anyagokat”.
A középkori Európában megvetették a test örömeit, ezért a masszázs is feledésbe merült. A XVI.
században azonban elsősorban Ambroise Paré (1510-1590) francia orvos munkásságának
köszönhetően – aki terápiás céllal masszírozta azokat a sebesülteket, akik mozgásképtelenné váltak
– ismét felelevenítették a masszázs gyakorlatát, s mára a masszázs ismét kivívta az őt megillető
elismerést.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•1.C TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az agyi
keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

Az idegrendszer anatómiai felosztása:

Központi idegrendszer:
- Agyvelő
- Gerincvelői

Perifériás idegrendszer:
- Agyidegek (12 pár)
- Gerincvelő (31 pár)

Agyvelő részei: - előagy (nagyagy, köztiagy)

- középagy
- utóagy (híd, nyúltvelő, kisagy)

Nyúltvelő:
- gerincvelő folytatása
- nyakszirtcsont nyílása (foramen occipitale magnum) szintjétől a hídig terjed
- fordított csonkakúp alakú test
- oldalsó részét az oldalköteg foglalja el a kisaggyal teremt kapcsolatot (alsó kisagykar)
- itt kereszteződnek a piramis pályák
- Központjai: - védekező reflexek, tüsszentési reflex, köhögési reflex, szemhéj zárási reflex
- Automatikus központok: - légzőközpont, keringési központ

Híd:
- páratlan, kb. gesztenye nagyságú és alakú test
- agyalapon, a középvonalban fekszik az agykocsányok mögött
- pályákat közvetít részben a gerincvelő, a nyúltvelő és a nagyagy, részben a nagyagy és a kisagy
között

Kisagy:
- felszínét tekervények és barázdák borítják
- két féltekéből (hemispherium) áll,
- középvonalban kb. kisujjnyi vastag test, a féreg (vermis) köti össze
- Feladata: Egyensúlyi helyzet fenntartása
-Mozgások összehangol összehangolása
- Izomtónus szabályozása
- Akaratlagos mozgások szabályozása

Középagy:
- a szemmozgásokat irányító kéreg alatti központok (III-IV-VI. agyidegek magvai),
- felső ikertestek látási reflexek (pupillareflex),
- alsó ikertestek hallóreflexek
- nucleus niger, nucleus ruber az extrapiramidális-motoros rendszer centruma

Előagy:
- elülső részéből fejlődnek szimmetrikusan
- a nagyagyféltekék (hemispherium)
- alsó részéből a köztiagy (diencephalon) fejlődik ki
- thalamus
- hypothalamus

Thalamus:
- III. agykamrától kétoldalt helyezkednek el
- részben a féltekék fehérállományába ágyazottan
- Feladata:
- átkapcsol állomás a kéreg felé futó érző pályák számára
- tudatba jutó érző impulzusok színezetének, "kellemes" vagy "kellemetlen érzetének kialakítása,
- vegetatív érzetek kialakítása.

Köztiagy:
- corpus geniculatum mediale és a corpus
geniculatum laterale
- thalamus hátsó a (pulvinar) alatt két kisebb szürke mag helyezkedik el
- a hallási, és látási impulzusok fontos kéreg alatti átkapcsoló központja

Hypotalamus:
- agykocsányok közötti két corpus mamillare,
- szaglópályák átkapcsolódási helyei,
- előttük található szürke kiemelkedés (ruber cinereum) és a belőle kiinduló agyfüggelék
tölcsérszerű nyél
- hypophysissel képez összeköttetést
- a látóideg-kereszteződés, amelyből a látókötegek hátrafelé a corpus geniculatum lateraléhoz
futnak
- Feladata:
- vegetatív működés legfelsőbb szabályozó centruma (keringési funkciók, hőszabályozás,
anyagcsere-,
kiválasztás-szabályozás, nemi működés stb.)

Agykéreg:
- tekervények (gyrusok)
- az agyfelszín kanyargós kiemelkedései
- barázdák (sulcusok) k (sulcusok)
- gyrusok között levő bemélyedéseket,
- szürkeállomány (agykéreg) átlagban 4 mm vastagságú rétegben veszi körül a féltekéket
- színét a benne elhelyezkedő idegsejtek idegsejtek adják

Nagyagy:
- homloklebeny (lobus frontális)
- mozgató központ
- beszéd központ
- fali lebeny (lobus parietalis)
- érző központ
- halántéki lebeny (lobus temporalis)
- Sylvius-hasadék
- hallás központ
- nyakszirti lebeny (lobus occipitalis)
- látóközpont

Extrapyramidalis rendszer központi elemei:

- Törzsdúcok:
- fehérállományba ágyazódva elhelyezkedő
- szürkeállományi területek
- nucleus caudatus („farkos mag”),
- corpus striatum („csíkos test”),
- globus pallidus („sápadt golyó”),
- nucleus subthalamicus (szubtalamikus mag),
- Középagy magjai:
- substantia nigra („fekete állomány”)
- nucleus ruber („vörös mag”)

Extrapyramidalis rendszer funkciói

- izomtónus illetve a tónuseloszlás szabályozásában
- egyedi mozgási mintázatok, (járás, beszéd, írás)
- akaratlagos mozgások szervezésében
- érzelmi és ösztönélettel kapcsolatos mozgások
- egyes vegetatív funkciók módosítása (nyálelválasztás, izzadás)
- memóriában és a gondolkodási (kognitív)működések,
- érzelmek, a hangulat mozgási megnyilvánulása

Agy vérellátása:
- Az agyat két fő érrendszer látja el:
- arteria carotis communisokból eredő
- arteria carotis internák (belső fejverőér)
- arteria subclaviákból eredő arteria vertebralisok (csigolyaverőerek)
- carotis és a vertebrobasilaris rendszer is közlekedik egymással
- Arteria carotis internából ered
- arteria ophthalmica (szemverőér) a szem fő artériás ellátója;
- arteria cerebri anterior (elülső agyi verőér)
- arteria cerebri media (középső agyi verőér) a nagyagy vérellátását adja.
- Arteria basilarisból ered
- arteria cerebri posterior (hátsó agyi ver agyi verőér) szint r) szintén részt vesz
- nagyagyféltekék,
- köztiagy,
- agytörzs
- kisagy ell kisagy ellátásában
Agykamrák:
- I és II. agykamra v. oldalkamrák, (féltekék üregei)
- III. agykamra, III. agykamra, (köztiagy páratlan ürege)
- IV. agykamra, (utóagy ürege)
- agyvíz tölti ki (liquor cerebrospinalis)
- érfonatok (plexus choroideus) termelik
- IV. kamra kivezetőnyílásai útján közlekedik az agy- és gerincvelőt körülvevő subarachnoidális
rendszerrel, ahol felszívódik

A gerincvelő:
- gerinccsatornában, a nyúltvelő folytatásaként helyezkedik el
- I-II. ágyéki csigolyáig ér le
- ágyéki és keresztcsonti szakaszát a
- gerincvelő alsó kúpszerű részéből kiinduló lófarokszerűen rendeződő idegek (cauda
equina) töltik ki
- szürkeállomány
- elülső szarv,
- mellső, vaskosabb része
- hátsó szarv
- hátsó, karcsúbb része
- oldalszarv
- a mellkasi szakaszon az elülső és a hátsó szarv között még oldalfelé kiemelkedik az el
kiemelkedik az előbbieknél jóval kisebb
- kétoldali szürkeállományt a központi szürkeállomány kapcsolja össze,
- gerincvelő egész hosszában végighúzódó, liquorral kitöltött központi csatorna található benne
- fehérállomány
- Asszociációs pályák:
- gerincvelő saját pályarendszere, amely eredése
és végződése gerincvelői.
- Felszálló (afferens) pályák:
- a receptorok felől érkező ingerületet szállítják az agyvelőbe.
- Leszálló (efferens) pályák:
- az agyvelő felől szállítanak utasításokat a sokat a gerincvelőbe, ahol megfelelő neuronra
átkapcsolódva ez az információ a perifériára jut.
Piramispálya:
- az agykéreg mozgatóközpontjából kiindulva az akarattól függő mozgások vezérlését végzi.
-lefutása során rostjai 90%-ban a kiindulási oldaltól ellenkező oldalra oldalra átkerülnek,
kereszteződnek.
Extrapiramidális pályák:
- kéregalatti dúcokból kiindulva a gerincvelő elülső szarvának motoros sejtjei felé szállítják a
mozgásautomatizmusok idegi impulzusát.
Vegetatív pályák:
- az agyvelő felső vegetatív központjából kiindulva a l kiindulva a
- gerincvelő oldalszarva felé szállítják a vegetatív impulzusokat.

Az agy és a gerincvelő burkai:

- Három kötőszöveti burok veszi körül:
- Kemény agyburok:
-az agyat kívülről borítja, és behúzódik annak réseibe.
- A két nagyagy félteke között a nagyagysarlót, a két kisagy
félteke között, pedig a kisagysarlót hozza létre.
- A kisagy és a nagyagy határán a kisagysátrat alakítja ki.
Pókhálóhártya:
- beburkolja az agyvelőt és a gerincvelőt, de nem követi annak egyenetlenségeit.
Lágy agyhártya:
- szorosan rátapad az agy, és a gerincvelő felszínére, követi annak barázdáltságát

Perifériás idegrendszer
-Agyidegek
- agyvelőből kilépő 12 pár agyideg
-csak részben kevert ideg
- érző mozgató és vegetatív rostokkat tartalmaz
- egyesek kizárólag motoros, mások kizárólag érző rostokat tartalmaznak

I. Szaglóideg (n. olfactorius).

- érző rostokat tartalmaz
- receptorai az orrüreg nyálkahártyájában helyezkednek el,
- az ideg szaglási ingerületeket vezet
- az agyvelő halántéki lebenyében fekvő szaglóközpontba.

II. Látóideg (n. opticus).

- érző ideg
- fényinger szállít a szemgolyó ideghártyája (retina) felől
- látás kérgi központjába

III. Szemmozgató ideg (n. oculomotorius)

- mozgató és vegetatív
- központjai a középagyban helyezkedknek el
- mozgató rostjai beidegzik az összes szemmozgató izmot a külső egyenes és
a felső szemmozgató izom kivételével
- vegetatív része a szemgolyó belső
részét idegzi be (pupillaszűkítő izom és m. ciliaris).

IV. Sodorideg (n. trochlearis)

- motoros ideg motoros ideg
- középagyi magból kiindulva a szemüregben a felső ferde szemizmot
idegzi be.
V. Háromosztat ideg (n. trigeminus)
- három ágból összetevődő ideg
- érző rostok dúca a középső koponyaárokban fekvő
- ganglion GASSERI
- érző és mozgató magvai a híd állományában vannak
- első ág (n. ophthalmicus)
- a szemgolyó, az orrüreg nyálkahártyája és bőre, valamint a homloktájék bőrének érző beidegzését
adja.
- második ág (n. maxillaris)
- felső fogak és az arc középső tájékának érző idege
- harmadik ág (n. mandibularis)
- motoros rostjai a rágóizmokat,
- érző rostjai az alsó fogakat, a nyelv elülső kétharmadát és az álltájék bőrét idegzik be.

VI. Távolító ideg (n. abducens)

- motoros ideg
- rostjai a hídban fekvő magból indulnak ki
- szemüregben a külső egyenes szemizmot innerválják.
- A III. IV. és VI. agyideget közös néven szemmozgató idegeknek nevezzük.

VII. Arcideg (n. facialis)

- kevert ideg
- motoros vegetatív és érző magva a hídban helyezkedik el.
-lefutása:
- a sziklacsont csatornájában megy
- a külső hallójárat alatt kilépve az arc területére,
-fültőmirigy állományában ágazódik el
- innen kilépő motoros ágai beidegzik az arc összes mimikái izmait
-érző rostjai a nyelv felől ízérzést közvetítenek,
-vegetatív rostjai ellátják a könnymirigyet, az orrüreg, a szájpad nyálkamirigyeit

VIII. Egyensúlyozó és hallóideg (n. vestibulocochlearis)

- érző ideg
- egyensúlyérzést, illetve hangingereket közvetít a belsőfül felől
- pályái a egyensúlyozás központjába (kisagy),illetve a hallás kérgi központjába (halántéklebeny)
futnak

IX. agyideg. Nyelv-garat ideg garat ideg (n. glossopharyngeus).

- kevert ideg
- nyúltvelői magvaiból kiinduló mozgató rostok a garat izomzatát,
- érző rostok a szájüreg hátsó részét és a garat nyálkahártyáját,
- vegetatív rostok a rostok a parotist idegzik be.
- ideg ízérzést is szállít a nyelv hátsó területéről az ízérzés agykérgi központjához (insula)

X. agyideg. Bolygóideg (n. vagus)

- kevert ideg kevert ideg
- lefutása
- nyakon, a mellüregen keresztül, a nyelőcső két oldalán jut át a rekeszizmon, és a gyomor elülső és
hátsó felszínén elágazódik
- nyúltvelői magjaiból kiinduló motoros rostjai beidegzik a gégeizmokat és részben a garatizmokat
(a IX. agyideggel együtt),
- vegetatív rostjai paraszimpatikus ingerülettel látják el a nyak, a mellüreg és a hasüreg valamennyi
szervét,
- érző rostjai a gége nyálkahártyájának érző beidegzését adják.

XI. Járulékos ideg kos ideg (n. accessorius)

- motoros ideg, motoros ideg,
- fej biccentő és a csuklyásizmot innerválja,
- n. vagushoz csatlakozó rostjaival részt vesz a gégeizmok beidegzésében

XII. Nyelv alatti ideg (n.hypoglossus)

- nyúltvelőben fekvő motoros magból
- kiinduló rostok a nyelv izmait, rostok a nyelv izmait,
- nyaki idegekből felvett idegágak útján a nyelvcsont alatti nyakizmokat innerválják

Gerincvelői idegek i idegek

-gerincvelő szürkeállományának szarvaiból ideggyökerek lépnek elő
-elülső szarv
- elülső vagy mellső gyöker lép ki
-ebben a gyökérben kifelé vezető, részben szomatikus, részben vegetatív mozgató rostok vannak.
- hátsó szarv
- érző vagy hátulsó gyökér
-mellső gyökérrel való egyesülés előtt, orsó alakú megvastagodást találunk, amely dúcsejtek
halmazából áll.
- ez a csigolyaközti dúc, más néven ganglion spinale.

Fonatai
-Nyaki fonat (plexus cervicalis):
-felső négy gerincvelői ideg ágaiból szedődik össze (C1 - C4).
-motorosan beidegzi a nyak izmait és a rekeszizmot, érzőleg a nyak bőrét.
Karfonat (plexus brachialis):
-az alsó négy nyaki (C5 — C8) és az első háti gerincvelői idegből (Th1) áll
-felső végtagot idegzi be Pl. nervus radialis, nervus ulnaris, nervus medianus stb.
Ágyéki fonat (plexus lumbalis):
-az utolsó háti (Th12) és az első négy ágyéki idegből(L1 - L4) szedődik össze.
- comb közelítő és feszítő izamit idegzi be Pl. nervus femoralis

Vegetatív idegerendszer (autonóm idegrendszer)

- feladata:
- akaratunktól független működések szabályozása
- szervezet önnfentartására, növekedésére, szaporodására, szolgáló szervezet idegzi be.
- közvetlenül hat a szívre, illetve a véredényekre, az emésztő, kiválasztó, és szaporító szervek
működésére.
Felosztása:
-Funkcionális: - szimpatikus, paraszimpatikus
-Anatómiai: - központi rész, környéki részarányosság

Vegetatív központok:
- gerincvelő oldalszarvai,
- nyúltagy vegetatív magjai,
- középagyban lévő vegetatív központok,
- hypotalamus

Vegetatív környéki rész

- dúcok (ganglion): - gerinc melletti (paravertebralis), gerinc előtti (praevertebralis), zsigeri
(viscrealis), fali (intramuralis)
- ganglion előtti (praeganglionalis),
- ganglion utáni (postganglionális) idegrost

A szimpatikus idegrendszer
-központja a gerincvelő háti, és felső ágyéki szakaszában helyezkedik el
- oldalszarvak vegetatív praeganglionalis rostjai az elülső gyökéren keresztül lépnek ki a
gerincvelőből,
- utána a gerinc mellett elhelyezkedő paravertebralis dúclánc felé futnak
- itt átkapcsolódnak és mint postganglionális rostok haladnak a testfal és a végtagok irányába.
- átkapcsolódás nélkül keresztülfutnak, majd a praevertebralis ganglionokon kapcsolódnak csak át,
és innen, mint
postganglionális rost futnak a célszerv felé.

A szimpatikus idegrendszer
- Ingerületátvivő anyag:
-noradrenalin,
-(praeganglionalisan acetilkolin)
-Élettani hatás:
-Pupillák tágulata
-Erek összehúzódása (kivéve a koszorúserek)
-Szívfrekvencia fokozása
-Vérnyomás emelkedése
-A méh, és a hörgőizomzat elernyedése
-Belek perisztaltikájának csökkenése
A paraszimpatikus idegrendszer
-központjai a középagyban, nyúltagyban, illetve a gerincvelő keresztcsonti szakaszában
találhatóak.
- agytörzsben bolygóideg (X. agyideg)
- keresztcsonti paraszimpatikus központok a húgyhólyag, nemi szervek, valamint a vastagbél alsó
szakaszának, és a végbélnek az ellátását végzik.
-paraszimpatikus praeganglionalis rostok csak a célszervek falában kapcsolódnak át, ezért a
postganglionalis rost nagyon rövid.

A paraszimpatikus idegrendszer
- Ingerületátvivő anyag:
- acetilkolin
- Élettani hatás:
-Pupilla szűkítése
-Könnyezés
-A szívfrekvencia gyérülése
-Hörgők simaizomzatának a görcse, mirigyeinek fokozott váladékképzése
-Fokozott gyomor, bélrendszeri tevékenység, mirigyszekréció
-A húgyhólyag és a végbél gyűrű alakú záróizmának ellazulása
-Erectio (az adott terület értágulata miatt)
Agyi vérkeringési zavarok / Cerebrovascularis betegségek

Az agyi vérkeringés rövid idejű károsodásakor is oxigén- és tápanyaghiány miatt az idegsejtek

sérülnek, illetve nagyon rövid idő alatt elpusztulnak. A 70 év feletti lakosság 0,6%-t érinti a
probléma. 4,5 millió ember hal meg évente agyi vérkeringési betegségben. A cerebrovascularis
betegségeket régen apoplexiának nevezték, mai megnevezésük STROKE (magyarul: szélütés,
gutaütés). Az agysejtek túlélési ideje az agyi keringés megszűnését követően 2-3 perc, az
újraéleszthetési idő 5 perc! Ha az agy 4-5 másodpercig nem kap vért eszméletvesztés alakul ki. Az
agyi ischaemia az egyes területeinek, vagy egészének keringésizavarát jelenti, a nagy erek
elzáródása vagy a keringési megszűnése miatt (sejtnecrosis, sejtelhajlás). Az agyi hypoxia esetén a
vér oxigéntelítettsége, illetve az oxigénleadás mértéke nem felel meg az agynak (sejtkárosodás).

A stroke okai:
1, Traumás (balesetkövetkeztében kialakuló)
2, Tumoros (térfoglaló folyamat következtében kialakuló)
3, Vascularis (ér eredetű probléma)
a, Ischaemiával jellemzett kórképek (oxigén hiány) – TIA / Trombózis / Embólia
b, Vérzés eredet – Intracerebralis forma / Subarachnoideális forma

TIA (Tranziens Ischaemiás Attack):

Átmeneti agyi keringési zavar, amely 24 órán belül rendeződhet. Tünetei lehetnek a mozgászavar,
érzészavar, beszédzavar, illetve kialakulhat látásprobléma, tudatzavar, szédülés.
Megjelenési formái:
- Rezervibilis: 24 órán belül oldódó mozgászavar
- Halmozódó TIA (reverzibilis)
- Progresszív: fokozatosan romló tendencia, megmaradó tünetek jellemzik
- Maradandó tünetek, a komplett stroke

Trombózis:
Leggyakoribb oka az érelmeszedés. Általában idős embereknék alakul ki, akiknek számos
társbetegsége van. Súlyos elváltozás maradandó tünetekkel.

Embólia:
Általában szívhibából ered. Jellemző billentyű beültetése, illetve szívinfarktus esetén. Általában a
fiatalabb korosztályra jellemző. Hirtelen alakul ki, de jobb prognózis jellemzi a kórképet.

Agyállományi vérzés:
Magas vérnyomás esetén alakul ki, vagy agyi értágulat (aneurysma), érdaganat, kábítószerek,
alkoholfogyasztása következtében. Két formája az agyállományi vérzés és a pókhálókártya
(subarachnoideális) vérzés. Agyállományi vérzés akkor történik, ha az agyat ellátó egyik verőér
megreped és vérömleny keletkezik a koponyán belül, ami az agyállomány összenyomódását
okozza.
Rizikófaktorok:
- Életkor
- Korábbi stroke, vagy TIA
-Szívbetegség
- Családi halmozódás
- Érbetegségek
- Dohányzás, alkohol, kábítószerek
- Túlzott só fogyasztás
- Elhízás
- Magas vérnyomás
- Magas koleszterin szint
- Cukorbetegség
- Fogamzásgátló
- Stressz

Stroke tünetei:
- Féloldali bénulás
- Érzészavar
- Tudatzavar
- Beszédzavar
-Epilepszia
- Látászavar
- Szédülés
- Hányinger
- Hányás, hányás
- Nyelészavarok stb.

A tünetek az elzáródás helyétől függnek. Kialakulhat az egyik oldali kar vagy a láb bénulása,
gyengülése, ezt hemiplegniának hívjuk. Ezekhez társulhat azonos oldalon az arc zsibbadása, száj
félre húzódása. Egyes emberenek beszéd zavar aphasia alakulhat ki.
A stroke életveszélyes állapot! A legrövidd idő alatt kórházba kell juttatni a beteget, és intenzív
ellátás szükséges.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•1.D TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a klíma terápia fogalmát, felosztását, helyét, a fizioterápiában!

1.) Klímaterápia. Valamely földrajzi terület éghajlatának kihasználása. (hegyvidék, alföld, tenger,
erdős, dombvidék, magashegyi klíma.) A barlang terápia = speleoterápia lehet hideg vagy meleg
barlang.
A természetben megtalálható energiák a természetüknél fogva alkalmasak a mozgásszervi betegségek
kezelésére.
A fizioterápia jellegéből adódóan szélesebb fogalmat takar, mint a fizikoterápia, amely csupán a
fizikai energiák felhasználását jelenti.
Fizioterápia:
- balneoterápia
- klímaterápia
- inhaláció
- diéta
Klímaterápia (hazai):
-alföldi
-erdős-dombos vidéki (500m alatt)
-kp. hegységi (500-600m)
-magashegyi 1000m feletti)
-tavi klíma
A klíma ingerlően vagy kímélően hat a szervezetre.

1. Magashegyi klíma – vérszegénység, fokozott pajzsmirigyműködés, asztma

2. Tavi klíma – vérszegénység, angolkór
3. Kímélő klíma – kimerültség, ideg betegségek, szív betegség, vérszegénység
4. Barlang terápia : meleg - reumásoknak
Hideg (allergén mentes) – léguti hurut, asztma
 2.A Tétel
• Mutassa be az emberi test szerveződését: sejtek, alapszövetek, szervek,
szervrendszerek!

Felépítés:
sejt szövet szerv szervrendszer
(orgánum) (apparátus)

Sejtek felépítése, működése:

Sejt (cellula): élő szervezet legkisebb önmagában még
működő, életjelenségeket mutató egysége.
Tevékenységük az életműködések alapja.
Alakjuk függ a környezettől, működésüktől (gömb, köb, henger, lapos, orsó, nyúlványos, csillag).

Felépítésük:
sejthártya, sejtplazma, sejtmag, sejtszervecskék - (mitokondrium, ER, riboszóma, lizoszóma,
Golgi-készülék, sejtközpont)
Sejthártya: sejtplazmát körülvevő, féligáteresztő hártya, a sejtet elválasztja a körülötte lévő tértől.
Elhatárolás mellett anyagok átengedése a feladata - anyagszállítás = transzportfolyamat.
Sejtplazma (citoplazma): Sejt belsejében lévő kocsonyás anyag. 90%-a víz, sejtszervecskék itt
találhatóak. Sejt életműködéséhez és munkájához szükséges biokémiai reakciók.
Sejtmag: sejt életműködésének központja, sejt közepén található. Sejtben lezajló folyamatokat
irányítja.
Sejtszervecskék (sejtorganellumok):
Mitokondrium: Sejt energiatermelő szervei. Sejtanyagcsere, oxidációs folyamat.
ER (endoplazmatikus retikulum): Lipidek, fehérjék előállítása.
Szemcsés és sima felszínű lehet.
Riboszóma: Szemcsés felszínű ER. Sejt fehérjéinek felépítésében vesz részt.
Lizoszóma: Sejten belüli emésztés. Szerves anyagokat bontó enzimek.
Golgi-készülék (Golgi-apparátus): Sejt kiválasztó szerve. Káros anyagcserék jutnak ki a sejtből.
Sejtközpont (centriolum): Hengeres testecske, sejtmag közelében helyezkedik el. Osztódás,
sejtmozgás.

Sejt életjelenségei:
Sejtanyagcsere: Felvett anyagokat épít fel (energiát használ fel) és bont le (energiát szabadít fel).
Sejtmozgás: Helyváltoztató (egész sejt mozog) és helyzetváltoztató (felületén található csillók
mozognak – légcső nyálkahártyája)
Ingerlékenység: Sejtre ható ingerre válaszreakció (mindig 1).
Sejtnövekedés: Táplálkozás során gyarapodik a sejt.
Sejtosztódás: Mitózis – számtartó (testi sejtek)
Meiózis – számfelező (kormoszómák száma feleződik - ivarsejtek)
Szövetek:
Hámszövet, Kötő-és támasztószövet, Izomszövet,
Idegszövet
Hámszövet
Test külső és belső felszínét borítja, szorosan
illeszkedő sejtek, jó regenerációs képesség.
Alakjuk szerint: lap, köb, henger
Rétegei szerint: egy és kettő
Működés szerint:
fedőhám: testfelszíneket borítják, mélyebben fekvő szövetek védelme behatásokkal szemben,
pigmenthám: szem recehártyája, védelem az erős fényhatással szemben,
mirigyhám: váladéktermelés,
belső elválasztású – váladékukat vérbe ürítik,
külső elválasztású – testfelszínre – verejtékmirigy, faggyúmirigy, tejmirigy vagy belső szervbe –
nyál, gyomor, máj,
érzékhám: érzékszervekben, idegsejtek végződéseivel szoros kapcsolat, ingerek felvétele

Kötő-és támasztószövet
Kötőszövet: minden szervben,
lazarostos – összekötés, térkitöltés;
tömöttrostos – inak, szalagok, ízületi tokok, nagy szakítószilárdság – kollagén rostból épül fel

Zsírszövet: mindenhol megtalálható,

stabil zsírszövet (mechanikus zsír): mechanikai feladatok, éhezéskor nem tűnik el – tenyér, talp
labilis zsírszövet (depo zsír): tápanyagraktár, éhezéskor eltűnik
feladat: párna, tápanyag raktár, hőszigetelés, mechanikai támasz, térkitöltés pl. vese

Porcszövet: rugalmas, ereket nem tartalmaz, nagyfokú nyomási szilárdság, könnyen

degenerálódnak
üvegporc vagy hyalinporc – ízületekben, bordaporc, csigolyatest záróeleme
elasztikus rugalmas rostos porc – fülkagyló, orrkagyló, gégefedő
kollagén rostos porc – csigolyák közti porckorong (discus intervertebralis), térdízület porcgyűrűje
(meniscus), rezgéscsillapítás

Csontszövet: egyik legkeményebb szövetünk (fogzománc az 1.)

csontsejtek (osteocyták): Havers-csatorna
csontképző sejtek (osteoblastok): csont növekedési helyén
csontbontó sejtek (osteoclastok): felesleges, elpusztult csontszövetet eltakarítják, csontok üregi
részében

Izomszövet -összehúzódásra és elernyedésre képes

Simaizom: akarattól függetlenül működik, lassú összehúzódás de tartós – lassan fárad

pl. bélcsatorna, húgyhólyag

Harántcsíkolt izom: haránt irányú világos és sötét csíkok – actin és miosin (izomfehérjék) =
miofibrillum (tömege az izomrost), csontvázizmokat építi fel,
akaratunktól függően működik, gyors összehúzódás és nagy erőkifejtés – hamar elfárad

Szívizom: Y alakban ágazódnak el és egymásban folytatódnak,

akaratunktól függetlenül működik és nagy erőkifejtésre képes de nem fáradékony

Idegszövet
legdifferenciáltabb szövet,
ingerek felvétele, ingerület létrehozása- vezetése-feldolgozása, válaszinger képzése
egysége a neuron – ingerületvezetés
Neuron részei:
Idegsejttest (neurocyta): számuk csökken – kor és alkohol, szaporodásra pedig képtelen,
központi idegrendszer szürkeállományában

Plazmanyúlvány (dendritek): sejttest rövid nyúlványai

Idegnyúlvány (idegrost): neurit vagy axon – hosszú nyúlvány,

központi idegrendszer fehérállományában

Végfácska (idegvégződés): neuron faágszerű végződése, ingerület átvitel, 1 de akár több 100
végződés is lehet
neurotranszmitter – ingerületet átvivő kémiai anyag

Szervek, szervrendszerek:
A szervek bizonyos feladatok elvégzésére szervrendszereket (apparátusokat) hoznak létre.
A szervrendszerek alkotják a szervezetet (organizmus).
Szervrendszerek:
Mozgás szervrendszere: csontvázrendszer, izomrendszer

Keringési szervek rendszere

Szabályozási szervek rendszere: idegrendszer, hormonrendszer

Zsigeri rendszerek: légzés, emésztés, vizeletkiválasztó rendszer, nemi szervek rendszere

Érzékszervek rendszere

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•2.B TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a fájdalmat mint tünetet! Ismertesse a masszázs élettani hatását a
szervezetre!

Az ördögi kör (latinul circulus vitiosus) fogalmat – amely azt jelenti, hogy kellemetlenség után
csak kellemetlenség következik ‒ Horatius ókori római költő alkotta meg.
A fájdalom fogalma, típusai:
A fájdalom fizikai, érzelmi és magatartási reakciók komplex keveréke. A fájdalomérzet egyéni,
szubjektív.
A szervezet vészreakciója, amely betegségre, bajra hívja fel a figyelmet.

Tipusai:
·Akut fájdalom, friss sérülés
·Krónikus fájdalom, elhúzódó, tartós

Két -féle eredetű lehet a fájdalom:

- Gyulladásos - Bizonyos esetekben mozgásra csökken, de ahogy fárad a szervezet, a fájdalom úgy
erősödik. A fájdalom pihentetésre nem szűnik, napközben csökken, este fokozódik, reggeli ízületi
merevség jellemzi, mely lassan oldódik, sok esetben meleg a test felszíne és lüktető érzés kíséri.)
- Mechanikus eredetű (általában degeneratív elváltozás okozza) – Reggeli ízületi merevség jellemzi,
mely mozgásra csökken, napközben fájdalom egyre fokozódik, bizonyos testhelyzetekben és
pihentetésre csökken, fizikai terhelés közben vagy közvetlenül utána jelentkezik.
A masszázs élettani hatása a szervezetre:
Bőr: - serkenti a bőr fiatalodását (elhalt hámréteg eltávolítását segíti elő)
- emeli a bőr hőmérsékletét, és tágítja a bőrben lévő ereket
- reflexmasszázzsal a bőr szegmentumain keresztül hatni tudunk a belső szervekre is
- A vivőanyag tuljadonságától függően javíthatjuk a bőr hidratáltságát
- transdermalisan hatóanyagot juttathatunk a szervezetbe/izmokba
Bőr alatti szövetek: - az izmokra kifejtett hatása lehet tonizáló és lazító jellegű
- a verejték mirigyek működése fokozódik
- a receptorok stimulálásával kellemes érzést juttatunk az agyba, és így fájdalomcsillapító és lazító
hatást érhetünk el
- a szőrtüszők simaizmai kezdetben összehúzódnak (libabőr), majd elernyednek
- a masszázs hatására a myalgiás csomók és a tónusok vagy kontraktúrás izomzat oldódása,
lazulása figyelhető megadott
Nyirokerek: - a masszázs hatására a nyiroknedv keringése fokozódik, így a nyirokcsomón áthaladó
nyiroknedv mennyisége megnövekszik. Ezt figyelembe kell venni, mert a keringésbe jutó folyadék
többlet nagy terhet ró a szívre, és akár keringési elégtelenséghez is vezethet azoknál akik arra
hajlamosak.
- a nyirokerek szétágazása miatt a masszázs az áttétre hajlamos daganatos sejtek további terjedését
is előidézheti, ezért fontos a kontraindikációk szigorú figyelembe vétele!
- bizonyos műtéti beavatkozások során jelentős mennyiségű nyirokcsomó eltávolítás válhat
indokolttá (a daganatos sejtek tovább terjedésének megakadályozása érdekében).
Attól függően, hogy melyik régióban és milyen indikációval történt a beavatkozás, nagy
valószínűséggel kialakulhat végtagi lymphoedema
- mell daganat esetén: felső végtagi érintettség
- méhnyakrák műtét után pedig az alsó végtagnál jelentkezhet fokozott oedema (nyirok drenage,
intermittálás..)
Izmok: - izmok ellazulása, izomfáradás jelentkezik.
- az izomfáradásos reakció megterheli az idegrendszert
- izmok erősítése, tonizálása a cél
Az izmokra gyakorolt hatás függ a masszázs erősségétől és intenzitásától.
Idegrendszer: - erős fejfájás esetén a koponyás elhelyezkedő izmok, esetenként a halánték
környékének finom masszírozására a fájdalom enyhülni fog.
- pl.: magas vérnyomás miatt kialakult fejfájást lágy fogásokkal könnyen oldhatunk
Energetikai hatás: - az emberi test élete során a legkölünfélébb energiamező-és rezgés
változásokon esik át. Ha energetikai részről közelítjük meg a masszázst, akkor mondhatjuk azt,
hogy a páciens és a kezelő személy energiamezője összeér, egybeolvad (hatással lesz egymásra).
- a kialakult kölcsönhatás lehet jó (ekkor a masszázs során feltöltődünk, energia szintünk nem
csökken drasztikusan)
- lehet rossz következménye is: ekkor a kezelés végére erőtlenné, kedvetlenné és fáradttá válunk
- léteznek úgymond „energiavámpírok”, akiket arról ismerünk meg , hogy a kezelés során a masszőr
úgy érzi , hogy szinte minden energiáját felemésztette a masszázs (fáradtság, lehangoltság,
szédülés, hányinger, pulzus emelkedés, markáns szívdobogás érzés jelentkezhet.)
Érzelmi változások: Minden embernek jól esik, ha a középpontban kerülhet, és kizárólag vele
foglalkoznak. Ez nem baj, alapvető emberi tulajdonságunk. A rohanó világban jólesik egy kis
lazítás, kikapcsolódás. A masszázs minden embernek más érzelmeket vált ki. Vannak olyan
emberek akik elzárkóznak, szkeptikusak, és nem hisznek a masszázs gyógyító erejében. Sokszor a
háttérben szégyenlősség áll, és sok esetben fellelhető ezeknél az embereknél az énkép problémája,
zavara. Ebben az esetben a kezelt személlyel meg kell értetni, hogy a kivitelezése, az ő fizikális és
lelki állapotának javítása.

Vertebralis és radicularis fájdalmak: a gerinc fájdalmai jellegében és okaiban is különböznek az

ízületi fájdalmaktól. Ennek legfőbb oka, az hogy a gerincvelőből kilépő szelvényezett területeket
ellátó idegi gyökök összenyomása jelenti a legkomolyabb fájdalmakat. A gyöki fájdalom részben az
ideg gerincből kilépésének határán, részben kisugározva, az idegösszenyomástól távoli helyen is
megjelenik, és köhögésre, erőlködésre drámaian fokozódik.

Lumboiscialgiák gyöki tünetei:

L4 gyök – fájdalom és érzészavar a comb külső, a lábszár elülső felszínén, patella-reflex renyhe, a
m. quadriceps gyengesége
L5 gyök – fájdalom és érzészavar az alsó végtag külső felszínén, a hallux (öregujj) és láb
dorsalflexiója gyengül
S1 gyök – fájdalom és érzés zavar az alsó végtag hátsó felszínén, az Achilles-reflex renyhe, a
lábujjhegyen
állás, járás
gyengült

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•2.C TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•

• Ismertesse a perifériás idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az alkoholos

és diabeteses polyneuropathia fő tüneteit! Ismertesse az alagút szindrómák lényegét,
foglalja össze leggyakoribb előfordulási formáit!
Perifériás idegrendszer
-Agyidegek
- agyvelőből kilépő 12 pár agyideg
-csak részben kevert ideg
- érző mozgató és vegetatív rostokkat tartalmaz
- egyesek kizárólag motoros, mások kizárólag érző rostokat tartalmaznak

I. Szaglóideg (n. olfactorius).

- érző rostokat tartalmaz
- receptorai az orrüreg nyálkahártyájában helyezkednek el,
- az ideg szaglási ingerületeket vezet
- az agyvelő halántéki lebenyében fekvő szaglóközpontba.
II. Látóideg (n. opticus).
- érző ideg
- fényinger szállít a szemgolyó ideghártyája (retina) felől
- látás kérgi központjába

III. Szemmozgató ideg (n. oculomotorius)

- mozgató és vegetatív
- központjai a középagyban helyezkedknek el
- mozgató rostjai beidegzik az összes szemmozgató izmot a külső egyenes és
a felső szemmozgató izom kivételével
- vegetatív része a szemgolyó belső
részét idegzi be (pupillaszűkítő izom és m. ciliaris).

IV. Sodorideg (n. trochlearis)

- motoros ideg motoros ideg
- középagyi magból kiindulva a szemüregben a felső ferde szemizmot
idegzi be.

V. Háromosztat ideg (n. trigeminus)

- három ágból összetevődő ideg
- érző rostok dúca a középső koponyaárokban fekvő
- ganglion GASSERI
- érző és mozgató magvai a híd állományában vannak
- első ág (n. ophthalmicus)
- a szemgolyó, az orrüreg nyálkahártyája és bőre, valamint a homloktájék bőrének érző beidegzését
adja.
- második ág (n. maxillaris)
- felső fogak és az arc középső tájékának érző idege
- harmadik ág (n. mandibularis)
- motoros rostjai a rágóizmokat,
- érző rostjai az alsó fogakat, a nyelv elülső kétharmadát és az álltájék bőrét idegzik be.

VI. Távolító ideg (n. abducens)

- motoros ideg
- rostjai a hídban fekvő magból indulnak ki
- szemüregben a külső egyenes szemizmot innerválják.
- A III. IV. és VI. agyideget közös néven szemmozgató idegeknek nevezzük.

VII. Arcideg (n. facialis)

- kevert ideg
- motoros vegetatív és érző magva a hídban helyezkedik el.
-lefutása:
- a sziklacsont csatornájában megy
- a külső hallójárat alatt kilépve az arc területére,
-fültőmirigy állományában ágazódik el
- innen kilépő motoros ágai beidegzik az arc összes mimikái izmait
-érző rostjai a nyelv felől ízérzést közvetítenek,
-vegetatív rostjai ellátják a könnymirigyet, az orrüreg, a szájpad nyálkamirigyeit
VIII. Egyensúlyozó és hallóideg (n. vestibulocochlearis)
- érző ideg
- egyensúlyérzést, illetve hangingereket közvetít a belsőfül felől
- pályái a egyensúlyozás központjába (kisagy),illetve a hallás kérgi központjába (halántéklebeny)
futnak

IX. agyideg. Nyelv-garat ideg garat ideg (n. glossopharyngeus).

- kevert ideg
- nyúltvelői magvaiból kiinduló mozgató rostok a garat izomzatát,
- érző rostok a szájüreg hátsó részét és a garat nyálkahártyáját,
- vegetatív rostok a rostok a parotist idegzik be.
- ideg ízérzést is szállít a nyelv hátsó területéről az ízérzés agykérgi központjához (insula)

X. agyideg. Bolygóideg (n. vagus)

- kevert ideg kevert ideg
- lefutása
- nyakon, a mellüregen keresztül, a nyelőcső két oldalán jut át a rekeszizmon, és a gyomor elülső és
hátsó felszínén elágazódik
- nyúltvelői magjaiból kiinduló motoros rostjai beidegzik a gégeizmokat és részben a garatizmokat
(a IX. agyideggel együtt),
- vegetatív rostjai paraszimpatikus ingerülettel látják el a nyak, a mellüreg és a hasüreg valamennyi
szervét,
- érző rostjai a gége nyálkahártyájának érző beidegzését adják.

XI. Járulékos ideg kos ideg (n. accessorius)

- motoros ideg, motoros ideg,
- fej biccentő és a csuklyásizmot innerválja,
- n. vagushoz csatlakozó rostjaival részt vesz a gégeizmok beidegzésében

XII. Nyelv alatti ideg (n.hypoglossus)

- nyúltvelőben fekvő motoros magból
- kiinduló rostok a nyelv izmait, rostok a nyelv izmait,
- nyaki idegekből felvett idegágak útján a nyelvcsont alatti nyakizmokat innerválják

Gerincvelői idegek i idegek

-gerincvelő szürkeállományának szarvaiból ideggyökerek lépnek elő
-elülső szarv
- elülső vagy mellső gyöker lép ki
-ebben a gyökérben kifelé vezető, részben szomatikus, részben vegetatív mozgató rostok vannak.
- hátsó szarv
- érző vagy hátulsó gyökér
-mellső gyökérrel való egyesülés előtt, orsó alakú megvastagodást találunk, amely dúcsejtek
halmazából áll.
- ez a csigolyaközti dúc, más néven ganglion spinale.

Fonatai
-Nyaki fonat (plexus cervicalis):
-felső négy gerincvelői ideg ágaiból szedődik össze (C1 - C4).
-motorosan beidegzi a nyak izmait és a rekeszizmot, érzőleg a nyak bőrét.
Karfonat (plexus brachialis):
-az alsó négy nyaki (C5 — C8) és az első háti gerincvelői idegből (Th1) áll
-felső végtagot idegzi be Pl. nervus radialis, nervus ulnaris, nervus medianus stb.
Ágyéki fonat (plexus lumbalis):
-az utolsó háti (Th12) és az első négy ágyéki idegből(L1 - L4) szedődik össze.
- comb közelítő és feszítő izamit idegzi be Pl. nervus femoralis

Vegetatív idegerendszer (autonóm idegrendszer)

- feladata:
- akaratunktól független működések szabályozása
- szervezet önnfentartására, növekedésére, szaporodására, szolgáló szervezet idegzi be.
- közvetlenül hat a szívre, illetve a véredényekre, az emésztő, kiválasztó, és szaporító szervek
működésére.
Felosztása:
-Funkcionális: - szimpatikus, paraszimpatikus
-Anatómiai: - központi rész, környéki részarányosság

Vegetatív központok:
- gerincvelő oldalszarvai,
- nyúltagy vegetatív magjai,
- középagyban lévő vegetatív központok,
- hypotalamus

Vegetatív környéki rész

- dúcok (ganglion): - gerinc melletti (paravertebralis), gerinc előtti (praevertebralis), zsigeri
(viscrealis), fali (intramuralis)
- ganglion előtti (praeganglionalis),
- ganglion utáni (postganglionális) idegrost

A szimpatikus idegrendszer
-központja a gerincvelő háti, és felső ágyéki szakaszában helyezkedik el
- oldalszarvak vegetatív praeganglionalis rostjai az elülső gyökéren keresztül lépnek ki a
gerincvelőből,
- utána a gerinc mellett elhelyezkedő paravertebralis dúclánc felé futnak
- itt átkapcsolódnak és mint postganglionális rostok haladnak a testfal és a végtagok irányába.
- átkapcsolódás nélkül keresztülfutnak, majd a praevertebralis ganglionokon kapcsolódnak csak át,
és innen, mint
postganglionális rost futnak a célszerv felé.

A szimpatikus idegrendszer
- Ingerületátvivő anyag:
-noradrenalin,
-(praeganglionalisan acetilkolin)
-Élettani hatás:
-Pupillák tágulata
-Erek összehúzódása (kivéve a koszorúserek)
-Szívfrekvencia fokozása
-Vérnyomás emelkedése
-A méh, és a hörgőizomzat elernyedése
-Belek perisztaltikájának csökkenése
A paraszimpatikus idegrendszer
-központjai a középagyban, nyúltagyban, illetve a gerincvelő keresztcsonti szakaszában
találhatóak.
- agytörzsben bolygóideg (X. agyideg)
- keresztcsonti paraszimpatikus központok a húgyhólyag, nemi szervek, valamint a vastagbél alsó
szakaszának, és a végbélnek az ellátását végzik.
-paraszimpatikus praeganglionalis rostok csak a célszervek falában kapcsolódnak át, ezért a
postganglionalis rost nagyon rövid.

A paraszimpatikus idegrendszer
- Ingerületátvivő anyag:
- acetilkolin
- Élettani hatás:
-Pupilla szűkítése
-Könnyezés
-A szívfrekvencia gyérülése
-Hörgők simaizomzatának a görcse, mirigyeinek fokozott váladékképzése
-Fokozott gyomor, bélrendszeri tevékenység, mirigyszekréció
-A húgyhólyag és a végbél gyűrű alakú záróizmának ellazulása
-Erectio (az adott terület értágulata miatt)

A diabetes mellitus fejlett országokban a neuropathia leggyakoribb oka és jelenleg világszerte 20-
30 millió embert érint. A diabetes leggyakoribb szövődményeként neuropathia a betegek kb. 45-
50%-ánál alakul ki, kb. 10%-nál pedig már a diabetes diagnózisának felállításakor fennáll.
Kialakulásának rizikófaktora az elégtelen glikémiás kontroll, a diabetes tartama és a kor. Fontos
hangsúlyozni, hogy már latens diabetes, csökkent glukóz tolerancia (IGT) is okozhat neuropathiát.
Két nagy csoport különíthető el, a distalis szimmetrikus sensoros túlsúlyú neuropathia és a
fokális vagy multifokális neuropathiák. A diabeteses neuropathia az esetek 80%-ában distalis
szimmetrikus neuropathia formájában jelenik meg, amely elsősorban a sensoros rostokat és a
leghosszabb axonokat érinti, így a tünetei a fent leírtaknak megfelelnek. Különösen jellemző az ún.
ʽégő lábfej’ tünet, amely gyakran a diabeteses neuropathia első megnyilvánulása. Továbbá,
gyakoriak az autonóm tünetek (száraz bőr, erectilis diszfunkció, nyugalmi tachycardia,
gastroparesis, vizelési zavar). Igen nagy klinikai jelentősége van a neuropathia következtében
kialakuló diabeteses lábnak, nem gyógyuló fekélyekkel, gangraenával és következményes
amputációkkal (23. ábra). A nem traumás amputációk kb. 85%-ában diabeteses láb áll a háttérben. A
diabeteses distalis szimmetrikus neuropathia nem reverzibilis, de megfelelő glikémiás kontrollal a
progresszió megelőzhető.

A fokális diabeteses neuropathiák ritkábbak, inkább idősebb korban és II. típusú diabetesben
fordulnak elő, valamint kevésbé mutatnak összefüggést az anyagcsere állapottal. Ezek közül
leggyakrabban a kompressziós mononeuropathiákat (pl. carpalis alagút szindróma, könyöktáji n.
ulnaris neuropathia, meralgia paraesthetica, n. peroneus communis kompressziós neuropathiája),
valamint a feltehetően vascularis eredetű cranialis neuropathiákat (n. oculomotorius vagy abducens
laesio) látjuk. A fokális-multifokális neuropathiák közül többnél spontán gyógyulás várható (pl.
diabeteses n. oculomotorius laesio, diabeteses proximalis neuropathia).

Nagyon gyakori az alkoholizmus talaján kialakuló polineuropátia is: Magyarországon százezreket

érint az emiatt jelentkező idegkárosodás, és egyben ez a második leggyakoribb kiváltó oka is a
neuropátiának.
A perifériás neuropátia tünete a végtagokban jelentkező érzészavar, ami lehet zsibbadás és
bizsergés, de lehet érzéskiesés is. Utóbbi azt jelenti, hogy a végtag érzéketlen lesz, nem érzi a hőt és
a fájdalmat, a beteg kevésbé érzékeli az ízületek helyzetét. Az érintett a végtagjaival érezhet
olyasmit is, ami nincs is ott, ez is egyfajta érzészavar (ezt nevezik "fonákérzésnek").
Mivel az idegek látják el az izmokat, idővel azok is gyengülnek, így a betegség
miatt izomgyengeség is kialakul. Ez a betegség előrehaladtával egyre komolyabbá válik, akár
bénulás is jelentkezhet, az izmok pedig egy idő után elsorvadnak, a végtagok elvékonyodnak. Mivel
ilyenkor kiesik a beidegzés, a reflexek is eltűnnek, ezt a vizsgálatoknál is érzékelik az orvosok.
Az, hogy a tünetek közül melyik a legerősebb, a neuropátia típusától függ: van a betegségnek
olyan fajtája, amely elsősorban érzészavart okoz, olyan, amely főképp izomgyengeséget idéz elő, de
olyan is, amely alapvetően keverten váltja ki az egyes tüneteket. Minden esetben jellemző tünet az
úgynevezett neuropátiás fájdalom is, ami lehet állandó, de lehet időszakosan jelentkező is. Ez az
érzés lehet spontán jelentkező, nagyon kellemetlen és nagyon kínzó, de lehet olyan is, amely csak
bizonyos ingerekre jön elő, és egyfajta túlérzékenységet jelez. Utóbbi esetben olyan dolog okoz
fájdalmat, amely alapvetően nem válthatna ki ilyesmit: például a hideg vagy a meleg.

A carpalis alagút szindróma

Az összes alagút szindróma közül a carpalis alagút szindróma (kéztő alagút szindróma) a
leggyakoribb, az esetek mintegy felét alkotja. Nőknél kétszer gyakrabban jelentkezik, mint
férfiaknál, általában 40-60 éves kor között. Carpalis alagút szindróma Megfigyelték, hogy
jelentkezése a domináns oldali kézen gyakoribb. Oka a nervus medianus károsodása a carpalis
alagútban (csukló tenyéri felszínén). Itt az idegeket, ereket, az izmok inait egy szélesebb szalag, a
retinaculum flexorum szorítja a csontos alaphoz, biztosítva ezzel a helyhez kötöttségüket. Az ideg
nyomódása ez alatt a szalag alatt alakul ki a leggyakrabban.
Tünetei: égő fájdalom, zsibbadás a hüvelyk, a mutató- és középső ujjban, a tünetek elsősorban
éjszaka jelentkeznek, de bizonyos kézhelyzetek nappal is provokálhatják, a fájdalom felsugározhat
az egész karra, elsősorban a hüvelyk vonalában, súlyosabb esetben a thenar (hüvelyk alatti
izompárna) sorvadása, a kéz fent jelzett ujjainak ügyetlensége, merevsége.
Felismerése és kezelése az általános részben leírtakéval megegyező.

A cubitalis alagút szindróma

A cubitalis alagút szindróma (könyök alagút szindróma) kialakulásáért a könyököt ért sérülés,
ízületi bántalom, gyakori helyi nyomódás pl. könyöklés, fektetés tehetők felelőssé. A könyök kisujj
felőli oldalán futó nervus ulnaris nyomódása következtében alakulnak ki a jellegzetes tünetek: égő
fájdalom, zsibbadás a gyűrűs- és kisujj vonalában az ujjakon, illetve a tenyéren, alkaron, kezdetben
jellemzően éjszaka, később a hypothenar (kisujj alatti izompárna) és az ujjak mozgásában szerepet
játszó kisizmok (inetrosseus izmok) sorvadása, a kéz jellegzetes karomállásának kialakulásával.
Felismerése és kezelése az általános részben leírtakéval megegyező.

A Thoracic outlet szindróma (TOS)

a kar beidegzését biztosító karfonat kerül nyomás alá a nyakon, vagy az izmok által képzett
hasadékban, vagy az I. borda és a kulcscsont, vagy a lapocka és kulcscsont között. Oka lehet
például feles nyaki borda, helytelen testtartás, megerőltető sport miatt az izmok megduzzadása,
bevérzése, ízületi elváltozások, stb. Tünetei összetettek, annak megfelelően, hogy csak az ideg kerül
nyomás alá, vagy a vele együtt futó erek is.
Leggyakoribb tünetei: fájdalom, zsibbadás, érzéskiesés elsősorban az alkar kisujj felőli oldalán, a
gyűrűs- és kisujj vonalában a tenyéren, ritkábban a felkaron, a kéz és alkar izmainak gyengesége,
sorvadása, a kéz ügyetlensége, a kéz hidegebb tapintata, elfehéredése (ezek gyakran csak a kar
felemelésére jelentkező tünetek, az erek nyomódása következtében). A lapockából kiinduló, azonos
oldali vállba sugárzó kínzó fájdalom oka a lapocka feletti ideg, a nervus suprascapularis nyomódása
a lapocka felső részénél lévő scapularis alagútban (lapocka). Elsősorban azoknál az embereknél
fordul elő, akik munkájuk során a felkarjukat folyamatosan teljesen felemelve tartják pl. festők,
villanyszerelők. Nyomásérzékenység jelenik meg a lapockánál, valamint korlátozott a kar oldalra
emelése, kifelé fordítása.

Peroneus alagút szindróma

tünetei jelentkezhetnek azoknál az egyéneknél, akik gyakran keresztbe tett lábbal ülnek, hosszú
ideig térdig érő gipszet, vagy szoros zoknit viseltek, műtét során helytelenül voltak fektetve, vagy
hirtelen mozdulatra az ideg megnyúlására. Ezeknél a betegeknél a lábszár és láb egy részét
beidegző n. peroneus kerül nyomás alá a térd alatt a lábszár külső részén elhelyezkedő
szárkapocscsont melletti lefutása során.
Tünetei: zsibbadás és fájdalom a lábszár külső részén, a lábháton, valamint az öregujj és a mellette
lévő lábujj egymás felé tekintő felszínén, lehet helyi fájdalom a térd külső oldalán, a nyomódásnak
megfelelően, „szteppelő járás”, azaz járás közben a láb csapása, a felfelé való mozgás
korlátozottsága miatt, amely már az izomzat érintettségét jelzi. Ekkor a beteg lába lóg, nem tud
sarokra állni. Fontos a mielőbbi felismerés és az időben történő kezelés, mely az általános részben
leírtakkal megegyezik.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•2.D TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse az inhalációs terápia felosztását és helyét a fizioterápiában! Ismertesse a
speleoterápiát!

Inhalációs kezelés

Lényege, hogy a tüdőn keresztül juttatunk be a szervezetbe kémiai anyagokat, gyógyszereket.

Ha a permetben szilárd alkotórészek vannak, porról, ha folyékony, ködről, ha szilárd és folyékony,
akkor füstről beszélünk.

Cél az aeroszol kezelésnél, minél kisebb részecskék legyenek mert a tüdő alveolusaiban csak 2
mikrométernél kisebb részecskék jutnak be.

Alkalmazása leggyakrabban:
• légutak, tüdő kezelése
- görcsös állapotok oldása
- orr, száj kezelése
- vérzéscsillapításra
Sószoba:
Egyre népszerűbb a felsőléguti hurutos betegségek és az asztma kezelésére, megelőzésére.
Bölcsődék, Óvodák és velness részlegek is alkalmazzák.

A speleoterápia kifejezés a görög speleo (barlang) szóból ered. A sóbarlangok pozitív

tulajdonságaira már az 1800-as évek közepén felfigyeltek, a sóbányákban dolgozó munkásoknál
ugyanis nem alakult ki tüdőbetegség. Ezt követően számos kutatás igazolta a speleoterápia
alkalmazásának előnyeit különösen asztmás és más légúti betegségektől szenvedők körében.
Hazánkban a legismertebb speleoterápiai centrumok az Abaligeti-barlang, a Béke-barlang, az
István-barlang, a tapolcai Kórház-barlang és a Szemlőhegyi-barlang.
A légúti betegségek egyik leghatékonyabb és évszázadok óta ismert kezelési módszere a
természetes speleo - terápia, amelynek alapján elindult egy új fizioterápiás irányvonal, hiszen a
természetes közeg gyógyító hatásának alkalmazása sajnos korlátozott és helyhez kötött. Így került
sor a mesterséges SPELEO terápia kifejlesztésére.
 3. A tétel
• Jellemezze általánosságban a mozgás szervrendszerét! Sorolja fel a csontok általános
tulajdonságait, jellemezze a csontok felépítését, szerkezetét, járulékos részeit! Nevezze
meg a csontok összeköttetéséinek formáit!

Mozgás szervrendszere – csontvázrendszer és izomrendszer

A mozgató szervrendszer a test hely-és helyzetváltoztató mozgásait végrehajtó rendszer. Anatómiai
szempontból aktív és passzív mozgás rendszert különböztetünk meg. Aktív: izomzat, Passzív:
csontrendszer (2 rendszer egymást kiegészítve működik)

Csontvázrendszer
Szerepe: - test szilárd vázát alkotja, megszabja alakját és méreteit
- belső szerveinket védik mechanikus sérülésektől pl. lágyszövetek - mellkas
- aktív szervrendszer részére eredési és tapadási helyet biztosít
- 206 db csontból épül fel az emberi csontváz, számos szimmetrikusan, 2 azonos példányban
- Test tömegének kb. 10%-a.
- Ízületekkel és szalagokkal vannak egységes rendszerbe foglalva.
- Csontok szilárdak és rugalmasak – sejt közötti állomány összetétele (szerves állomány – kollagén
rostok – rugalmasság, szervetlen állomány – ásványi sók – keménység)

Csontok alakjuk szerint

Hosszú csöves csontok: - középső rész – diaphysis, 2 szélesebb vége - epiphysis (proximalis és
distalis)
- végtagok csontjai (alkar, felkar, comb, lábszár – kivétel: csukló, sarok, térdkalács) pl. combcsont,
ujjpercek
Emelőkarként működnek, melyek az izmok összehúzódásának hatására mozgatják a testet,
néhánynak pedig – főként a lábak csontjainak – jelentős teherviselő feladatuk is van.

Rövid köbös csontok:

- kéz illetve csukló csontok és a lábfej illetve boka csontok
Alakjuk megközelítőleg kocka alakú. Korlátozott mozgás, stabilitás.

Lapos csontok:
- Két vékony tömör csontlemez között szivacsos állomány (medence, szegycsont, bordák,
lapockacsontok, koponyacsontok)
- védő szerep – koponyacsontok, bordák
- izomzat tapadási felület biztosítása: lapockák

Szabálytalan csontok:
- arckoponya csontjai - légtartalmú üregek, gerincoszlopot alkotó csigolyák, medencecsontok

Csontok szerkezete
Csontokat élő szervezetek alkotják, mechanikai funkció mellett kalcium és egyéb ásványi
anyagokat raktároznak.
- 35%-a szerves anyag, 65%-a ásványi sók – kálcium és foszfát főleg
Csontokban állandó csontépülés zajlik, a csontot érő erőhatások és szervezet kalciumigényének
függvényében. Csont állományát az osteoblastok – csontképző sejtek – termelik és az osteoclastok -
csontbontó sejtek – bontják le.
Csontkéreg – compact állomány
- csont felszínén helyezkedik el, sűrű és tömött állomány, szervezet 2. legkeményebb része
Havers-rendszerek alkotják, Havers-csatorna húzódik a tengelyében

Szivacsos állomány – spongiosa

- tömör csontállomány alatt, üregeit vörös csontvelő tölti ki

Csontok járulékos alkotórészei

Csonthártya
- csontokat kívülről, felszínüket borítja, csontszövetet tápláló erek és idegek
Csontvelő
- velőüregben,
- vörös csontvelő – vörösvértest termelés
- sárga csontvelő – zsírszövetből áll
Porc
- csontok végein, az ízületi felszínen található hyalinporc (csontok fejlődésében fontos szerep)
Csontok összeköttetései
Folytonos – valamilyen szövet közbeiktatásával
- kötőszövetes: csontokat szalagok kapcsolja össze vagy némely esetben kevés kötőszövet
pl. koponyacsontok közti varratok
- porcos – csontokat porcszövet kapcsolja össze pl. csigolyák közti porckorongok
- csontos – különálló csontok összecsontosodása pl. keresztcsont, medencecsont
Ízülettel – szomszédos csontok közt rés van (articulatio), megszakított összeköttetés

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•3.B TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•

• Beszéljen a masszőri tevékenység személyi és tárgyi és technikai feltételeiről, a masszőri

alkalmasság kritériumairól! Ismertesse a masszázs indikációit valamint kontraindikációit!

A masszőri tevékenység személyi feltételei:

• szakképzett masszőr, aki rendelkezik működési nyilvántartási számmal, és a szakma
végzéséhez szükséges szakmai ismeretekkel
• egészségügyi alkalmasság
• körmei nem érnek túl az ujjpercén, körömlakk nélkül
• teste ápolt, a higiénés elvárásoknak megfelel
• ruházata fehér és tiszta, kényelmes viselet (póló, esetleg ing, hosszú fehér nadrág, zárt
papucs a baleset veszély elkerülése miatt, természetesen ez is fehér), a munkaruhát lehetőség
szerint külön kell kezelni a civil viselettől (mosás, tisztítás…)
• szakmai szintű beszédkészség
• szakmai tapasztalat
• szakmai alázat
• empátia

A masszőri tevékenység tárgyi és technikai feltételei:

✔ megfelelő helyiség, ahol a masszázságy kényelmesen körbejárható (minimum 7
négyzetméter)
✔ szellőztetési lehetőség (óránként 2-3 alkalommal)
✔ lehetőség szerint természetes eredetű világítás (nappali fény)
 ✔ csúszásmentes padló, mely könnyen fertőtleníthető
✔ egészségügyi intézményekben akadálymentes bejárat
✔ masszázshoz megfelelő hőmérséklet biztosítása ( minimum 22-25 Celsius fok)
✔ magánpraxisban külön WC és zuhanyzó a kezelt személy részére (gyógymasszőr
tevékenységre vonatkozik, ami ÁNTSZ engedélyéhez kötött)
✔ lepedő (lehet textil és lehet egyszer használatos papír vagy egyéb)
✔ törölköző a takaráshoz/zuhanyzáshoz
✔ szükség esetén pléd, ha fázna a beteg
✔ fertőtlenítő szerek: alkoholos törlőkendő, desinficiens oldat, -spray…
✔ tisztítószerek a helyiség rendben tartásához

Kommunikáció:
➢ Egészségügyi szakszemélyzettel:
manapság nem divat, de a szakma megköveteli az orvosi latin ismeretét, a diagnózisok, anatómiai
fogalmak, betegségek… stb. tekintetében. A gyógymasszőrök középfokú egészségügyi
szakdolgozók, ezért így is kell viselkedniük és a szakmai teamben betöltött szerepüket ezen
ismeretek hiányában nem lesznek képesek maradéktalanul betölteni. Figyelnem kell továbbá, hogy
a beteggel kapcsolatos információkra vonatkozóan: Mit? Milyen módon? És Milyen körülmények
között? Osztok meg a betegekről kollégáimmal és a beteg hozzátartozóival…
➢ A pácienssel: A páciens kikérdezése, tájékoztatása a kezelő személy kompetencia határainak
megfelelően történjen. A beteg állapotának várható alakulására nem tehet megjegyzést és
ígéretet. Kezelési célt meghatározhat (egyére szabott kezelési napló vezetésénél kell is). A
kezelés ideje alatt a beszélgetés engedélyezett, de figyeljünk arra, ha a páciens keveset
beszél, valószínű, hogy zárkózott vagy a kezelésre összpontosít, ilyenkor hagyjuk pihenni. A
beszélgetés témája nem terjedhet ki a kezelt személy fizikai adottságaira (túlsúy, mellméret,
fenékméret...stb.)
➢ Továbbá nem tehet a masszőr szexuális indíttatású megjegyzéseket, és erre vonatkozó
utalást, esetleg ajánlatot.

Adatkezelés:
✔ A tudomásunkra jutott adatai a betegnek bizalmasak és harmadik fél számára csak nagyon
indokolt esetben (törvény által szabályozott formában, pl.: bűncselekmény kapcsán) adhatók
át. Tartalmazzák a beteg személyével kapcsolatos közigazgatási (TAJ szám, lakcím, anyja
neve…) és egészségügyi (térítési kategória, diagnózis, gyógyszerérzékenység, szobaszám,
kezelő orvos…) adatokat. Ezen adatok jogszerűtlen továbbadása bűncselekménynek
minősül, beleértve a kifecsegést, kiabálást, jóhíszemű kotnyeleskedést, fontoskodást.
✔ Adatkezelés célja: a beteg adatait, leleteit és a betegeken elvégzett gyógyászati eljárásokat,
beavatkozásokat naprakészen egy erre a célra rendszeresített egészségügyi dokumentációban
vezetni kell. A dokumentáció lehet papír, illetve számítógép által rögzített formában. A beteg
adatait így átláthatóak és bármikor visszakereshetőek. Ezen adatokat 5 évig köteles az ellátó
intézmény megőrizni.
✔ A beteg adatait bizalmasan kell kezelni mindenkinek, aki a gyógyítása során kapcsolatba
kerül vele. Az egészségügyi intézmények egymás között tovább adhatják a beteg adatait, ha
erre a gyógykezelés érdekében szükség van, az egészségügyi hálózaton kívülre adatokat
azonban csak a beteg hozzájárulásával továbbíthatjuk. Nem kérik azonban a beteg
hozzájárulását., ha az adattovábbítást más személy életének, testi épségének, egészségének
védelme teszi szükségessé, és akkor sem, ha a saját egészségének érdekében az őt gondozó
személlyel kell adatokat közölni.

Masszázságy:
A masszázs legfontosabb kelléke, mely vázát tekintve lehet fa és fém (alumínium). A használat
szempontjából érdemes megközelíteni a választást. Ha házhoz szeretnénk menni masszírozni, akkor
fontos, hogy könnyű legyen. Ha otthon vagy szalonban fix helye lesz az ágynak, akkor viszont
szinte mindegy, hogy melyik konstrukciót választjuk (a rendelkezésre álló hely szabhat gátat). A
masszázságyak általában 13-18 kg közötti skálán mozognak kiegészítőkkel együtt.

1. Fekvőfelület (anyaga:bőr) könnyen tisztítható, alatta szivacsréteg

2. Arc kivágás, mely a fekvőfelületen van elhelyezve (levehető fejrész, mely kényelmesebb
elhelyezést tesz lehetővé a nyak és a vállöv kezelésénél
3. Oldalsó kartámasz, mely szélesebb páciensek, vagy felső végtagi kezelés esetén
alkalmazható
4. A masszázságy magasságának állítására szolgáló menetes csavar
5. Bowden szerkezet, mely az ágy stabilitásáért felel
6. Felső kartámasz, ami kényelmes kéztartást eredményez nyak-vállöv kezelés esetén

A masszázs indikációi:
➢ izomspazmus
➢ izomláz
➢ fibromyalgia
➢ különféle reumatológiai kórképek (RA, SpA, arthrosisok…)
➢ ortopédiai kórképek
➢ traumák utáni rehabilitáció
➢ stroke utáni rehabilitáció
➢ parézisek (nem centrális eredet)
➢ opstipáció (székrekedés)
➢ pneumónia (tüdőgyulladás, COPD (krónikus légúti szűkülettel járó állapotok) kiegészítő
terápiájaként
➢ különféle kontraktúrák (pl.: Dupuytren)
➢ fejfájás, migrén
➢ immunrendszer erősítés
➢ izomerő fokozás
➢ tartáshibák javítása

kontraindikációi (ellenjavallat):
➢ különféle daganatos elváltozások
➢ terhesség (tilos az alsó végtag masszázsa, mivel alhasi vérbőséget okoz)
➢ fertőző bőrbetegségek (gomba, övsömör…)
➢ lázas állapot
➢ kezeletlen magas vérnyomás
➢ legyengült immunrendszer
➢ szerzett immunhiányos állapot (pl. AIDS)
➢ dekompenzált szívbetegség
➢ rohamok (asztmás, anginás…)
➢ labilis elmeállapot
➢ alkoholos befolyásoltság
➢ gyulladásos eredetű elváltozások (akut szak)
➢ gerincsérv heveny szakaszában (nyaki, háti, lumbális szakaszon)
➢ tisztázatlan eredetű zsibbadás, mely végtagba sugárzik
 •ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•3.C TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
Ismertesse a vegetatív idegrendszer felépítését és működését! Csoportosítsa a szervezet
reakcióit! Ismertesse a jelző reakciókat!

A vegetatív idegrendszer központjai emeletszerűen épülnek egymásra:

1. Legalacsonyabb szint: gerincvelő– egyszerű gerincvelői reflexek – vizeletürítés, erekció.
2. Agytörzsi központok:nyúltagy– vérkeringési (vérelosztódás-, vérnyomás-, szívműködés
szabályozása), légzési (kilégző, belégző, nyálkahártya reflexek – nyelés, tüsszentés)
központok;híd– a nyúltvelői légzőközpontok összehangolása;középagy– rágási-,
pupillareflex.
3. Köztiagy(hipotalamusz): a, hőszabályozást végző központok: fűtő- (szimpatikus hatások –
bőrerek összehúzódása, hőleadás csökkentése, lebontó folyamatok serkentése), hűtőközpont
(paraszimpatikus hatások – nő a verejtékezés, tágulnak a bőrerek). b, éhség- és jóllakottság
központ c, vízforgalmat szabályozó központ – a vér ozmotikus koncentrációját érzékeli
(vazopresszinnel van kapcsolatban) d, dühközpont – érzelmi, szomjúsági, szexuális vágyak
központja.
4. A legfőbb irányító központ az agykéreg, a limbikus rendszer külső köre.

Működése:
Működését tekintve a vegetatív idegrendszer két részre, a szimpatikus és a paraszimpatikus
rendszerre bontható. A szimpatikus rendszer mozgósítja a szervezetet, a lebontó folyamatokat
serkenti, hatása az egész szervezetre kiterjed. Kapcsolatban van a hormonrendszerrel – beidegzi a
mellékvesét. Átvivő anyaga az adrenalin. Hatására: gyorsul a szívműködés, tágulnak a vázizom erei
és a koszorúerek, szűkülnek a bőr és a nyálkahártya erei. A vérnyomás és a vércukorszint, az
oxigénfogyasztás emelkedik. A tüdő hörgőcskéi tágulnak, a bélműködés lassul, az emésztőnedv-
termelés gátlódik. Az anyagcsere-folyamatokra a lebontás túlsúlya jellemző. Sűrű, mucinózus nyál
termelődik. A szemlencse laposodik, a pupilla tágul. Az ivarszervekben érszűkület, a
húgyhólyagban vizelet-visszatartás figyelhető meg. A verejtékezés kis mértékben nő. Az idegek
kilépési helye az ágyéki és a mellkasi szakaszon van. A dúcok a gerincvelő mellett, a hasüregben és
a mellüregben helyezkednek el (stresszes állapot, Cannon-féle vészreakció). Például veszély esetén
jellemző a hatása. Tartós működése káros az egészségre, ezért kell kerülni a gyakori stresszt.
A paraszimpatikus rendszer helyreállítja a szervezet energia készletét. Hatása szintén több szervre
kiterjed. Átvivő anyaga például az acetilkolin. Hatására a szív lassul, a koszorúerek és a vázizom
erei szűkülnek, a bőr és a nyálkahártya erei tágulnak. A vérnyomás és a vércukorszint, az
oxigénfogyasztás csökken, a vércukor-raktározódás nő. A tüdő hörgőcskéi szűkülnek, a bélműködés
gyorsul. Az emésztőnedv-termelés fokozódik. Az anyagcserére a felépítő folyamatok a jellemzőek.
Híg, szerózus nyál termelődik. A szemlencse domborodik, a pupilla szűkül. A verejtékezés
nagymértékben nő. Az idegek kilépési helye az agytörzsi és a keresztcsonti szakaszon, a dúcok a
zsigerek falában találhatóak. Általában nyugalmi időszakban működik, például az ebéd utáni
fáradtságot emiatt érezzük.
E két rendszer dinamikusan változó egyensúlya biztosítja, hogy a szervezet belső környezete
viszonylag állandó, de a változó külső körülményekkel egybehangolt legyen.
A SZERVEZET REAKCIÓINAK FAJTÁI
A fájdalom (dolor)
Az agykéreg (cortex) és a zsigerek (viscera) között kölcsönös kapcsolat van. Minden zsigeri
működés az agykéreg ellenőrzése alatt áll.
A fájdalom egy tünet. Vészcsengő, mely felhívja a figyelmet a kóros elváltozásokra. A test felszínén
jól lokalizálható. Reflexek útján védi a szervezetet a károsító hatásoktól. Az agykéreg a fájdalmat az
idegvégződések helyére vetíti ki.
Fájdalom hatására megváltozik a szervezeten belüli véreloszlás, heves fájdalom súlyosbíthatja a
kóros állapotot, sőt sokkot is válthat ki.

A fájdalom tulajdonságai:
• Jellege
• Erőssége
• Kisugárzása
• Belső szervek fájdalma azokra a bőrfelületekre sugárzik ki, amelyek a belső szervvel azonos
gerincvelői segmentumokból kapják beidegzésüket.
Fájdalmat okoz:
• a folytonosság megszakadása
• a túlzott feszülés (pl. helyi oedema)
• ütés
• a vérellátás akut csökkenése
• oxigénhiány
A fájdalmat csillapítani kell, vagy meg kell szüntetni a beteg szubjektív panasza és káros
következménye miatt.

A láz (febris):
Láznak nevezzük a testhőmérséklet megemelkedését. Okozhatják fertőző betegségek, daganatok,
autoimmun betegségek, allergia, erős testmozgás, napfürdőzés, kiszáradás, az agy vagy a
hipotalamusz sérülése, de lehetnek pszichés okai is. Előfordulhat, hogy nem találják a láz okát; ez
az ismeretlen eredetű láz (FUO). Ez rendszerint több hétig is fennáll, és különböző bizonytalan
tünetek kísérik, például étvágytalanság, sápadtság, fáradtság. Gondos vizsgálatokkal a legtöbb
esetben az ismeretlen ok is felderíthető.
Ha a páciens lázgyanús, testének hőmérsékletét egy orvosi hőmérő (lázmérő) segítségével
megmérik. Első megközelítésben lázról/hőemelkedésről akkor beszélhetünk, ha

• a hónaljban mért hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 37,2 °C-ot.

• A szájban mért hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 37,5 °C-ot
• a végbélben (rektálisan) mért hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 38 °C-ot

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•3.D TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Beszéljen a helioterápia és fototerápia fizioterápiában betöltött szerepéről!

A helioterápia a napfénnyel történő kezelést jelenti.

Helioterápia (napfürdő, ultraibolya sugárzás) indikációi:
• ekcéma
• pikkelysömör
• akne
• tetánia
• angolkór
• csont és ízületi tbc
• degeneratív gerinc és végtagízületi gyulladások, ízületi megbetegedések
• extrapulmonális tuberkulózis (ált. tbc-s mellhártya gyulladás)
Kontraindikációi:
• láz
• vesebetegség
• aktív tbc
• fényallergia
• rosszindulatú daganat
• magas vérnyomás

- A fototerápia során az ultraibolya sugárzást "hasznosítják" elsősorban a vér oxigénterápiájában,

ritkábban mozgásszervi-, illetve bőrgyógyászati betegségek kezelésekor. A fototerápia - többek
között - nem javasolt magas vérnyomásos, tumoros, vese- és májbetegeknél, aktív tbc-sek
gyógyításánál vagy fényérzékenységben szenvedőknél.
- A láthatófény-kezelést - Evolite-, illetve Bioptron-lámpa - elsősorban bőrsérülések, felfekvések,
lábszárfekély gyógyításánál alkalmazzák hatékonyan. A gyógymód lényege: a fehér fény elősegíti a
fiatal kötőszöveti sejtek szaporodását.
- Az infravörös sugárzást a természetgyógyászatban csak ritkán alkalmazzák. Különösen jótékony
lehet arcüreggyulladás, középfül- és verejtékmirigygyulladás, furunkulus vagy izomzsugorodás
előkezelésére.

Hatásuk: • szöveti keringés fokozása • anyagcserét fokozó hatás • gyulladás csökkentése •

biostimulatív hatás • immunrendszer erősítése • megújító folyamatok élénkítése •
fájdalomcsillapítás
 4.A Tétel
• Jellemezze az ízületeket! Nevezze meg az ízületi sérülések formáit és legfontosabb
tüneteit! Hasonlítsa össze a degeneratív és gyulladásos ízületi betegségekben jelentkező
fájdalom jellegét!

Az ízületek (articulatio) fogalma: két vagy több csont összeköttetése, ahol a csontok elmozdulnak
Az ízület részei:
a) ízületi fej: általában valamilyen idomhoz hasonló, amely egyben a létrejövő mozgásokat is
megszabja
b) ízületi árok (íz vápa): általában az ízületi fej lenyomata
c) ízületi porc (hyalin porc): az ízesülő csontvégeken található üvegkeménységű porc
d) ízületi tok: a külső réteget vastag kötőszövet alkotja / a belső (synoviális) réteg vékony,
termeli az ízületi nedvet
e) ízületi nedv (synovia): az ízületi tok termeli / néhány csepp nyúlós, tapadós, sárgás folyadék
amely a porcfelszínt sikamlóssá teszi (,,kenőolaj”)
f) ízületi szalag: általában a két ízesülő csont között található / legtöbbször az ízületi tokon
kívül helyezkednek el (kivétel, térdízület, csípő ízület) / erős
kötőszöveti rostok építik fel / rugalmatlanok és húzóerőnek
ellenállnak / az ízületet erősítik a rendellenes mozgást
megakadályozzák

Az ízületek összetartó tényezői:

✔ a külső légnyomás (belül légüres tér van)
✔ az ízületet körülvevő bőr és izom
✔ ízületi tok és szalagok
✔ addhéziós erő (synovia hatására - üveglemez példa)

Az ízületek osztályozása:
a csontok száma szerint:
)
- egyszerű: két csont
ízesül (pld.: ujj)
- összetett: több csont
ízesül (pld.: könyök)

b az ízületi fej alakja

) illetve az ízület
tengelyének száma
szerint:

az ízületi
a tengelyek létrejövő
fej alakja példák
száma szerint mozgások
szerint
 hajlítás =
flexio
henger 1 ujjpercek közötti ízület
feszítés =
extensio

hajlítás = f
tojás csukló ízület
lexio
feszítés = e
xtensio
2 kéztőcsontok és a
közelítés =
nyereg nagyujj kézközépcsontja
adductio
között
távolítás = a
bductio

hajlítás = f
lexio
feszítés = e
xtensio
közelítés =
3 adductio
gömb váll és csípőízület
(sok) távolítás = a
bductio
forgómozgás
= rotatio
körmozgás =
circumdictio
Ízületi sérülések
• Szalaghúzódás, szakadás
Ha nagy erő hat az ízületekre, és elmozdulnak a helyükről, megnyúlhatnak a szalagok, ami elég
fájdalmas, ideiglenes mozgáskorlátozottságot eredményez, feldagad, és vérömleny is képződhet.
Általában idővel meggyógyul magától. A következő lépcsőfok a szalagok szakadása, amikor akkora
erő hat az ízületekre, hogy a szalagok már nem bírnak tovább nyúlni, és elszakadnak. Ebben az
esetben viszont megint nem úsztuk meg a dokit. A sérült ízület körül fájdalom, vérömleny, duzzanat
és nyomásérzékenység keletkezik. A végtag mozgatása heves fájdalommal jár. Az ízület instabillá
válik. Diagnózisában fontos a baleset körülményeire fényt deríteni, majd a megtekintés, tapintás és
funkcióvizsgálat következik.
• Rándulás, ficam
Az ízületet ért hirtelen, rövid ideig tartó erőbehatás következménye, amikor a csontvégek elhagyják
ízületi helyüket. Rándulás esetén az erőbehatás végén visszaállnak eredeti helyükre, nem úgy, mint a
ficam esetében, ahol "kiugorva" marad. Kísérheti ízületi szalag húzódása, részleges vagy teljes
szakadása. Rándulásnál a sérült végtagot szív fölé kell emelni (ennek alapfeltétele, hogy felismerjük
a rándulást, mert ha egy ficamodott végtagot akarunk mozgatni, abból csak nagyobb baj lesz),
borogatás, rögzítés, doki. A rándulás nagy fájdalommal, duzzanattal, vérömleny kialakulásával jár
együtt. Az ízület mozgatható, viszont a mozgástartomány jelentősen beszűkül és rendkívül fájdalmas.
A rándulás röntgenfelvétellel és fizikális vizsgálattal igazolható.
Ficamnál a végtag helyrerakását bízzuk szakemberre, mert nagy károkat lehet okozni! Ficamról akkor
beszélünk, ha az ízületi porcfelszínek (vápa és a fej) elmozdulnak egymástól.

Teljes ficam (luxatio) esetén a vápa és a fej teljesen eltávolodik egymástól, míg a részleges ficamnál
(subluxatio) az ízületi felszínek (a fej és a vápa) távolodnak el, az ízületi rés megnagyobbodik, az
ízületi tok és a szalagok megnyúlnak, de a fej még az ízületen belül marad.
A leggyakoribb ficamok: a vállficam, könyökficam, ujjízületi ficamok, térdkalácsficam és a
bokatörésekhez társuló felső ugróízületi ficamok.
Részleges ficamok a bokaízületben (felső ugróízületben) és a vállízületben jönnek létre
leggyakrabban.

Kopásos (vagy más néven degeneratív) ízületi fájdalom jellemzői:

Az első és legfontosabb tünet a fájdalom. Az ízület reggelente merevebb, ez a merevség kb. fél óra
hosszat tart, majd bemozgatásra a fájdalom csökken.
A fájdalom mellett a másik legfontosabb tünet a mozgáskorlátozottság, melyhez nemcsak az
ízfelszínek kopása, hanem a környező szalagok zsugorodása, izmok erejének csökkenése is
hozzájárul. Az orvosi vizsgálat során jellegzetes az ízületek nyomásérzékenysége, valamint
mozgatáskor finom ropogás, vagy dörzszörej hallható.
Az artrózis (ízületi porckopás), amit néha oszteoartrózisnak vagy - félreérthetően, mintha ízületi
gyulladás lenne a betegség lényege - oszteoartritisznek neveznek, a fejlett országokban az ízületi
problémák leggyakoribb formája és az egyik leggyakoribb oka a rokkantságnak.
(-teniszkönyök, golfkönyök)

Gyulladásos ízületi (arthritisek) fájdalom jellemzői:

Izom- és ínmerevség, amely főként ébredéskor nyilvánul meg. Az ízületi gyulladás tünetei közül
az egyik legkellemetlenebb, általában legalább egy óra szükséges ahhoz, hogy az ízületek
„bemelegedjenek”, és rendesen működjenek. Ennek következtében a panaszok a nap folyamán
folyamatosan csökkennek.
• Kóros súlycsökkenés is lehet az ízületi gyulladás tüneteinek egyike, aminek oka
folyamatos gyulladásos állapot.
• Bőrpír és kipirosodás az arthritis csúcspontja alatt a beteg területen: az ízületi
gyulladás gyakori tünete.
• Hasogató fájdalom, ami a betegek többségénél az időjárás változások alatt
felerősödik. Az előrehaladott ízületi gyulladás jellemző tünete.
• Csökkenő finommozgások is megkeserítik az arthritisben szenvedők mindennapjait.
Az ízületi gyulladás tünetei a kéz funkcionalitását is veszélyeztetik. Ilyenkor a megszokott
mozdulatok elvégzése, mint például könnyebb-nehezebb tárgyak megemelése, az apróbb
tárgyak használata –pl. írás, varrás, stb.−, de akár még a vezetés is nehézséget okoz.
• Meszesedés és csontciszták elsősorban az elhanyagolt ízületi gyulladás tünetei.
Ilyenkor az arthritis hatására az ujjak és a végtagok visszafordíthatatlanul
eldeformálódhatnak.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•4.B TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
Ismertesse a masszázs során alkalmazott vivőanyagokat, hatóanyagokat illetve a segéd
és kényelmi eszközöket!

• Krémek: Lehetnek
hatóanyag tartalmúak és hatóanyag mentesek (báziskrémek, Pl.: vazelin). Zsíros bőrön nem
tanácsos alkalmazni, mert még jobban eltömíti a pórusokat. Viszont száraz bőr és hegek
esetén jó hatású lehet.

- Zsíros masszázskrémek: olyan embereknél használjuk, akiknek a bőre száraz, berepedezett,

bőrkeményedései vannak, de nincs hámsérülésük. Nehezen szívódik be, ezért kevesebb vivőanyagra
van szükség a kezelés során. Viszonylag könnyen alkalmazható. A gyúró fogások kivitelezése
nehezebb lesz, ha túlzott mennyiséget használunk.
- Vízbázisú masszázskrémek: Bármely bőrtípusnál alkalmazható, könnyen felszívódik, ezért
nagyobb mennyiséget kell használni. Jól hidratálja a bőrt.

- Hypo-allergén masszázskrémek: pl.: Hydrophyllum nonionikum, vagy a Vazelin… mesterséges

színezék és illatanyag mentes legyen és ne tartalmazzon olyan anyagokat, melyek nem kívánt
reakciót válthatnak ki a bőrön. (Kókuszzsír egyre divatosabb,a tapasztalatok azt mutatják, hogy
allergiás reakció nem jellemző a használata során. Szobahőmérsékleten szilárd, de hamar
folyékonnyá válik.

-Bedörzsölők: Lehetnek kámfor, rozmaring, borsmenta… tartalmú készítmények. Általában

fájdalomcsillapításra és gyulladás csökkentésre használják, sok esetben orvosi receptúra alapján.

- Szteroid mentes készítmények: Gyógyszertári készítmények, masszázsra nem alkalmasak, mert

egy jellegzetes filmréteget vonnak a bőr felületére mely megakadályozza a hatóanyag elpárolgását.
Hamar beszívódik. Jó fájdalom-, és gyulladáscsökkentő hatású. (pl.: Voltaren, Diclac…)

- Sportkrémek: Olyan hatóanyagokat tartalmaznak, melyek vérbőséget okoznak. Legfőbb alkotó

eleme a kapszaicin (csípős paprika kivonat), de egyéb összetevőket is megtalálunk bennük.

-Véralvadás gátló krémek, gélek: Izomsérülések esetén alkalmazzuk, mikor a bevérzések ütés
következtében alakulnak ki és a bőr hámrétege nem sérült. Nagy részük Heparint tartalmaz
(véralvadásgátló hatóanyag), mely meggátolja a vérrögképződést. (Dolobene, Lioton…)

• Masszázs olajok: A masszázs olajok választéka jóval nagyobb, mint a masszázs krémeké. A
legtöbbet használt olajok a következők:
- Aloe olaj: gyulladáscsökkentő hatású (bőrgyulladás, allergia…)
- Borsmenta- rozmaring olaj: gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító…
- Levendula olaj: nyugtató, gyulladáscsökkentő..
- Citromfű olaj: nyugtató, (szúnyugriasztó hatású…)
- Paprika olaj: narancsbőr kezeléseknél, fogyasztó masszázsnál…
- Egyéb illatok: -Narancs-fahéj
- Mangó-sárgabarack
- Yogi (keleti illat
- Citrom olaj…
Növényi olajok: viszkozitásuk alacsony, hamarabb beszívódik. Ha sokat áll, hamar avasodik.
Allergiások is használhatják. (parafin, paraben mentes formában).
Ásványi olajok: parafin, paraben, tartalmúak (a masszázsolajok nagy része ilyen!). Kevés kell
belőle, jó illatú. Nem, vagy nagyon nehezen avasodik. Nehezen szívódik be a bőrbe és a
gyúrásoknál nehézséget okozhat.
• Hintőpor, Talcum (zsírkőpor): Régen közkedvelt volt a munkáltatók körében az ára miatt.
Manapság kiment a divatból, ugyanis a légutakba kerülve lerakódik a tüdőben és szilikózis
alakulhat ki a masszőrnél. A zsíros-nedves bőrön alkalmazva megköti és szárazzá teszi a
testfelületet, ezáltal csúszóssá válik. Nem tapad a kézhez, jól lehet dolgozni az izmokon
(gyúró fogásoknál). Hátránya, hogy szárít és eltömíti a pórusokat. Az érzékeny bőrű
pácienseknélszőrtüszőgyulladás is alakulhat. Használat után célszerű eltávolítani a
testfelületről száraz törölközövel, vagy alkoholos vattával (ez szintén szárít és csak ép
bőrfelületen alkalmazható).
• Speciális keverékek: A speciális keverékek használata főleg a sportmasszázsra jellemzőek.
- Ha túlságosan szőrös a sportoló/beteg, akkor előnyös lehet az olaj-krém kombináció (¾ rész krém
¼ rész olaj)
- Alapkrémbe kevert hatóanyagok (lidocain, relaxy G, voltaren…) Hatóanyag alkalmazása
szigorúan TILOS allergia esetén.
- Ha hosszú távú kezelésre van kilátás, akkor különféle készítmények alkalmazása vállhat indikálttá
(orvos által előírt recept alapján készült termékek, bedörzsölők…)
Kényelmi eszközök:
Párna: - a hátmasszázs során a vendég a hasán fekszik, bokája alá a masszőr hengerpárnát helyez,
hogy izmai ellazuljanak. A végtagok kényelembe helyezését szolgálja, és a masszőr munkáját segíti,
hogy a vendég végtagja az alátámasztással laza maradjon.
Textíliák: az ágy letakarását szolgálja, a higénikusabb és kényelmesebb érzetért
Törölköző: a takaráshoz és zuhanyzáshoz szükséges
Pléd: szükség esetén ha a beteg fázna

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•4.C TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Jellemezze az aktív védekező mechanizmusokat! Ismertesse a klasszikus tünetekkel
járó fertőző betegség lefolyásának szakaszait! Ismertesse a TIA és a stroke lényegét!

A szervezet védekező mechanizmusai

Az immunvédekezés nem specifikus (veleszületett, természetes) és specifikus (tanult, adaptív)

immunitásra osztható. A nemspecifikus immunitás sokféle idegen anyagra, de kis hatékonysággal
reagál. Aktivitásuk az immunválasz elején már jelentkezik, és a végére egyenletesen növekszik.
Ennek elemei az első védelmi vonal: a bőr savköpenye és a nyálkahártyák enzimei, a
komplementrendszer és a falósejtek. Minden kórokozóra az összes elem reagál, és ugyanúgy reagál,
azaz minden falósejt minden behatolót képes bekebelezni.
A specifikus immunitás egy- vagy néhányféle idegen anyagra adott nagy hatékonyságú
immunreakció. Aktivitásuk az immunválasz elején nincs jelen, de ennek folyamán exponenciálisan
(ugrásszerűen) nő, és az immunválasz után emlékezik a kórokozóra: memória és védettség alakul
ki. Ennek elemei a T- és B-sejtek és az ellenanyagok. Egy sejt csak egyféle antigént képes
felismerni, egy kórokozóra csak a nyiroksejt-populáció töredéke reagál, viszont a reaktív sejtek az
immunválasz során kiszelektálódnak, és rengeteg reaktív sejt keletkezik.
A két immunmechanizmus szorosan összekapcsolódik, egymással együttműködik. A falósejtek
mutatják be az antigént a T-sejteknek, majd azok a falósejteket aktiváló citokineket termelnek. A
komplementrendszer odavonzza az immunsejteket a fertőzés helyére. Az ellenanyagok pedig
aktiválják a komplementrendszert és a fehérvérsejteket.

A ciklusos fertőző betegségek lezajlása

A betegség szakaszai A szakaszban lezajló folyamat
Lappangási idő (inkubáció) fertőzés, a kórokozó megtelepedése és
kezdődő szaporodása
Generalizáció (lázas a kórokozó terjedése a nyirok- és véráram
általános tünetek) útján
A betegség jellegzetes jellegzetes szervi elváltozások ezek
tüneteinek következményeivel
megnyilvánulása
(manifesztáció)
A betegség kimenetele gyógyulás, részleges gyógyulás, esetenként
kórokozó-hordozás, elhullás
Transitoricus ischaemiás attack (TIA)
- Az agy átmeneti vérellátási zavarát tükröző, érzés-, látás- és/vagy egyensúlyzavarral, illetve
gyengeséggel járó, egy órán (legtöbbször néhány percen) belül megszűnő tünetegyüttes.
- Legtöbbször az egyik agyi érbe sodródott vérrög idézi elő, amely átmenetileg elzárja a vér útját,
így néhány percig az ér által ellátott agyi terület nem kap oxigént és tápanyagot. A fokozott
vérrögképződéssel járó kórállapotok, a nyaki verőér szűkülete, az érelmeszesedés, a cukorbetegség,
a szívbetegségek és a magas vérnyomás hajlamosítanak a betegségre.
- A tünetek rendkívül hirtelen, néhány perc alatt bontakoznak ki. Az érintett érszakasztól függően
beszéd-, érzés-, látás-, és/vagy egyensúlyzavar, illetve izomgyengeség (pl. kimegy a beteg lábából
az erő, nem tudja felemelni valamelyik kezét) jelentkezik. Eszméletét is elvesztheti. A betegséghez
fájdalom nem társul. A tünetek megegyeznek a szélütésével: az a különbség, hogy a TIA esetében a
legtöbbször néhány percen belül - két órán belül biztosan - megszűnnek.
- A kórtörténet és a beteg fizikális vizsgálata alapján a kórisme a legtöbbször egyértelmű. A TIÁ-t
kiváltó ok kiderítésére az erekben véráramlás-vizsgálatot, esetleg érfestést végeztet el az orvos.
Komputertomográfia (CT), magmágneses rezonanciás vizsgálat (MR) az érintett agyi területet
mutatja meg.
- A vérrögképződésre hajlamosító alapbetegséget - cukorbajt, magas vérnyomást, vérzsírszint-
emelkedést - életmódbeli változtatással és gyógyszerekkel kell kezelni. Az orvos véralvadásgátló
szereket ír fel. Ha a TIÁ-t a nyaki verőér szűkülete okozza, műtétre kerülhet sor.
Stroke
A magyar nyelvben szélütésnek, gutaütésnek, vagy agyvérzésnek nevezik a stroke-ot, amely
angol kifejezés és csapást, ütést jelent!
A megbetegedés oka az agy hirtelen fellépő vérellátási zavara, amely során a szükségesnél kevesebb
vér jut el az agyba, vagy annak egyes területeire.
Ennek többféle oka is lehet, például a nyaki, vagy a koponyán belüli erek szűkülete, vagy egy a
szívből, esetleg a test bármely részéből az agyba jutó vérrög, amely elzárja a kisebb vagy nagyobb
ereket.
Kétféle is van
A stroke-nak, két formája ismeretes, az (ischaemiás) vérhiányos állapot, és a vérzéses stroke.
A vérhiányos, vagy más néven agyi infarktusnak vérrög okozta érelzáródás az oka, amely
megakadályozza az agy egy részének vérellátását. Ezért az érintett agyi terület funkciói kiesnek. A
vérrög keletkezhet és eljuthat az agyba a szervezet bármely részéből, vagy keletkezhet a szív pitvari
részében, ha a szív nem működik jól és pitvar-fibrilláció lép fel. Vérzéssel járó stroke akkor alakul
ki, ha a beteg agyi erei vagy az agy körüli erei erősen meszesek, rugalmatlanok és megrepednek,
illetve ha a betegnek agyi aneurizmája – elvékonyodott falu agyi értágulata – és magas vérnyomása
is van. Ezt nevezzük agyvérzésnek.
Ilyenkor a megrepedt érből szivárgó vér közvetlenül nyomja az agyszövetet, vagy ha az agyburkon
kívül reped meg az ér, akkor a kialakult vérömleny akár nagyobb területen is nyomhatja az agyat.
Mindkét esetben más az orvos teendője.
Az átmeneti agyi vérellátási zavar (Tranziens Ischaemiás Attak) megelőzheti, előre jelezheti a
stroke-ot. A stroke-os esetek egyharmadát előzik meg kisebb múló vérellátási zavarok előzhetik
meg napokkal, hetekkel, vagy hónapokkal az agyiér-katasztrófa előtt. Jellemzően a tünetek néhány
percig, vagy néhány óráig állnak fenn, utána a szervezet igyekszik visszaállítani a normális
működést, ezért gyakran figyelmen kívül hagyja a beteg, és nem szól róla az orvosnak sem. Ez
nagyon veszélyes lehet, mert a kiváltó okok továbbra is fennállnak, a rosszullét pedig
figyelmeztethet egy sokkal súlyosabb állapot bekövetkeztére is!

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•4.D TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Beszéljen az elektroterápia felosztásáról, alkalmazási területeiről és a száraz trakciós
kezelésekről!

I. Elektroterápia
2. Középfrekvenciás
Középfrekvenciás elektroterápia elektroterápia /1000-100000Hz/ A gyakorlatban gyakorlatban
3900-5000Hz közötti közötti áramok kerülnek kerülnek alkalmazásra Interferenciás Interferenciás
áramterápia áramterápia: Az interferencia interferencia áramot 2 áramkör áramkör segítségével
segítségével hozzuk létre. Az egymást egymást keresztező keresztező középfrekvenciás
középfrekvenciás áramok találkozásával találkozásával 0-100 Hz között változtatható változtatható
„lebegőáram” „lebegőáram” keletkezik keletkezik az elektródák elektródák megfelelő megfelelő
elhelyezésével elhelyezésével.
3. Nagyfrekvenciás elektroterápia
Nagyfrekvenciás elektroterápia /100000Hz fölött/
Rövidhullám terápia
Deciméterhullám terápia

Mikrohullám terápia
Biológiai hatások: 1. keringésfokozó hatás 2. gyulladáscsökkentő hatás 3. fájdalomcsillapító hatás

1. Kisfrekvenciás elektroterápia (1000Hz)

• Stabil galván
• Szelektív ingeráram
• Iontoforézis
• Diadynamikus áram
• Részleges galvánfürdő (4 rekeszes galvánf.)
• Teljes elektromos fürdő
• TENS (transcutan elektromos neostimuláció)
2. Középfrekvenciás elektroterápia (1000 Középfrekvenciás elektroterápia (1000-100.000Hz)
100.000Hz)
• Interferenciás áramterápia
3. Nagyfrekvenciás elektroterápia (100.000Hz fölött)
• Rövidhullám terápia
• Deciméterhullám terápia
• Mikrohullám terápia
Mechano terápia:
1. Gyógytorna
• Egyéni
• Csoportos
• Subaqualis
2. Masszázs
3. Manuális terápia /kiropraktika/
4. Trakciós kezelés
• Súlyfürdők
• Extensios kezelések
5. Ultrahang kezelés /UH-US/

Nyújtás (trakció), extenziós kezelés, Glisson-kezelés

Manuálterápiás módszerekkel, gurtnival, Glisson-készülékkel, pozíciós terápiával, antigravitációs
paddal és kiegészítő lazító technikákkal történik.
Alkalmazási területek
• torticollis (ferde nyak)
• vállövi alagút szindróma vagy mellkaskimeneti szindróma (Thoracic Outlet Syndrom)
• neuromuszkuláris kompressziós szindróma
• carpalis alagút szindróma
• brachialgia, cervicobrachialgia
• lumbago, ischiász, lumboischialgia
• coxarthrosis, gonarthrosis
• idegbecsípődés, blokk

Glisson-féle húzatásos kezelés

A 17. században élt angol Francis Glissonról elnevezett nyakhúzókészülék rendkívül hasznos
bizonyos nyaki struktúrák tehermentesítésében, a panaszok enyhítésében. A húzatásos kezelés a
csigolyák finom széthúzásával felszabadítja a becsípődött ideggyököt, helyrehúzza a kimozdult,
beszorult csigolyát, feltölti a lelapult porckorongot, megszűnteti a kisugárzó fájdalmat, zsibbadást,
migrént, fülzúgást, szédülést és ellazítja az izmokat. A vertebrobasilaris szindrómában a nyaki
gerinc pl. kopásos betegsége két artériát (a. vertebralis és a. basilaris) elnyomva, az
egyensúlyozásért felelős kisagyi vérellátást akadályozva sok kellemetlenséget okoz: forgó
szédülést, gyengeséget, fülzúgást, sípolást, lapocka magasságban gerinc mentén jelentkező
fájdalmat a reggeli felkelést követően, vagy hirtelen, gyors fejfordításra. Glisson-féle húzatásban
ahogy a gerinccsigolyák közötti rések tágításával az artériák felszabadulnak a nyomás alól, úgy a
panaszok azonnal megszűnnek.
Alkalmazási területek
• gerinc-kisízület körüli ödéma
• dehidrált porckorong
• VBI, azaz vertebrobasilaris insufficientia
• blokkolt csigolya
• idegbecsípődés
• gerincsérv vagy porckorong kiboltosulás
• TOS, egyéb alagút-szindrómák
• csigolyameszesedés, egyéb degeneratív gerincbetegségek
Denevérpad:
A Denevérpad egyeszerű elven alapszik. A pad megdöntésével, fekvő nyugalmi állapotban érjük el
fokozatosan a gerinc nyújtását.
A kezelés utcai ruhában, végig fekve történik. A nyújtás előtt a bokákat két fix ponton, a denevér
pad lábrészénél puha bokapántokkal rögzítjük. Mikor a páciens kényelmesen elhelyezkedett, az
ágyat a fej résznél a padló irányába, a vízszinteshez képest 3-4 fokos szögben enyhén, fokozatosan
megdöntik. Körülbelül 2-3 percig ebben a pozícióban tartják a kezeltet, miközben a test ösztönösen
felkészül a nyújtásra. Miután megszokta a test ezt a helyzetet, a denevér padot személyre szabottan
a legideálisabb szögbe állítják fokozatosan. A páciensnek,csak a lazításra és teste visszajelzéseire
kell figyelnie.
A gyógytornász a páciens visszajelzései alapján ha szükséges, az ágy dőlésszögét korrigála. Az elért
pozícióban 15-20 perc panaszmentes pihenés vár a kezeltre.
A Denevér-pad rendszeres használata:
• általános közérzetjavulást,
• fájadolmcsökkenést,
• a zsibbadás, égető érzés enyhülését, megszűnését eredményezheti,
• frissül a vérkeringés
• csökken az ízületi terhelés
 5.A TÉTEL
5. A.Mutassa be a mozgás szervrendszer aktív részét! Jellemezze a fontosabb izom- és
ínsérüléseket!

Az izmok általános tulajdonságai:

Izmok száma: körülbelül 350 darab harántcsíkolt izom.
A test tömegének csaknem fele (kb 45%), így a legnagyobb számú szervrendszerünk.
Színe: sötétvörös friss állapotban. Ez részben a vérteltségtől, részben az izomrostok festékanyagától
függ.

Izomrendszer feladatai:
• Mozgás
• Ízületek rögzítése
• Hőtermelés
• Vénás- és nyirokkeringés serkentése
• Esztétikai jelentőség

Izom részei:
• Izomhas (venter): az izom középső része, összehúzódásra képes. Ernyedt állapotban puha,
tésztatapintatú, működéskor megkeményedik.
• Inas rész(tendo): az izom két végén található, nem nyújtható, nem képes összehúzódásra,
tömöttrostos kötőszövetből épül fel, az izmokat rögzíti a csontokhoz, alakjuk az izomhasnak
megfelelő (kerek, ovális, lapos- lapos izmoknál:bőnye)

Eredés, tapadás:
-eredési pont(proximális) :törzshöz közelebb eső rögzülési pont
-tapadási pont (distalis) : összehúzódáskor ez az elmozdulási pont, ide fejti ki az izom a hatását.
Eredhetnek és tapadhatnak közvetlenül izomrostokkal (húsos) vagy inak segítségével (inas)

Erei és idegei:
A nagy méretű munkavégzés miatt bőven tartalmaz.
Minden egyes izomrostot sűrű hajszálérhálózat fon körül.
Idegek: az izomba benyúló idegek vannak.
-mozgatórostok
-érzőrostok
-vegetatív rostok (izomállomány táplálása és az erek beidegzése)
 Izmok osztályozása:
• Alak szerint:
o hosszú izmok: végtagokon
o rövid
o széles izmok: széles hátizom, nagy mellizom
o gyűrű alakú izmok: testnyílásnál
o kéthasú: ha az izom húsos részét ín szakítja meg
o Két, három, négy fejű
• Egymáshoz viszonyított működés szerint:
o együttműködő – szinergisták ( azonos irányba dolgoznak)
o ellentétesen működők – antagonisták Pl: alkar feszítő és hajlító

• Az izületben létrejövő mozgás iránya szerint:

o hajlító – flexor
o feszítő – extensor
o közelítő – adductor
o távolító – abductor
o hanyíntó – supinátor
o borintó – pronátor
o emelő – levator
o lehúzó – depressor
o forgó mozgást létrehozó – rotátor
• Testtájak szerint:
o fejizmok
o nyakizmok
o törzsizmok: hát, mellkas, has, gát izmai
o végtagok izmai:
▪ felső végtag: vállizmok, felkarizmok, alkarizmok, kéz izmai
▪ alsó végtag: csípőizmok, comb izmai, lábszár izmai, láb izmai.
• Eredésük szerint:
o Bőrizmok: bőr alatt erednek és tapadnak
o Vázizmok: csontváz izmai.

Izmok járulékos részei: az izmok ízületeket hidalnak át, csontokon, egymáson folyamatosan
elcsúsznak. Az izmok járulékos részei a súrlódást csökkentő, csúszást könnyítő berendezések.
1. Ínhüvelyek:
a. az inak megtöretési, leszorítási helyein találhatók,
b. az inakat csőszerűen burkolják, és azok könnyű elcsúszását biztosítják
c. csőszerű kettősfalú belül synoviális folyadék taláható
d. kézen lábon egyaránt
e. gyulladásra hajlamos
2. Izompólya (fascia):
a. az izmok a bőr alatti zsíros kötőszöveti rétegtől erős, lemezszerű rostos réteggel,
fasciákkal vannak elválasztva
b. a végtagokon ez a fascia körkörös a csontok felé septumokat, sövényeket bocsájt, így
rögzül a csontokon, ez hozza létre az izmokat elválasztó rekeszeket
c. egy rekesz a hasonló működésű izmokat tartalmazza
d. tömöttebb elrendezés szalagszerű képződmények (retinaculum)
3. Ízületi tömlő, nyáktömlő (Bursa):
a. Az ízületek környékén, rendszerint izmok tapadásánál található
b. Nyúlós folyadékot tartalmazó tömlők, az izület üregével közlekedik
c. A synoviális hártya kitüremkedései-surlódás csökkentése
Izompólyák (fascia):Az izmokat vastagabb kötőszöveti lemezek, az izompólyák borítják. Ez
elválasztja a bőr alatti zsíros kötőszövettől. E pólyák hüvelyt képeznek az izomcsoport körül, így az
izmokat elválasztó rekeszek jönnek létre-hasonló működésű izmok rekeszenként.
Az izomműködés élettana:
Izomműködés eredményeként mozgás vagy az ízület fixálása jön létre.
• izotóniás kontrakció: a működő izom megrövidül
• izometriás kontrakció ha a két végpont rögzített, az izom megrövidülni nem tud, de
feszülése növekszik
• nyújtás közben megfeszül
Izomműködés (izomfeszesség): a mozgástól független, állandó feszülési állapota az izomnak. Az
idegrendszer tartja fenn.
1. Az izomtónus megítélhető:
• tapintás
• mozgás közbeni ellenállás erősségéből
2. Az izomtónus lehet:
• normotonus: jó, közepes izomtónus
• hypertonus: túlfeszült
• hypotonus: csökkenti izomtónus (bénult izom)
3. Izomvédekezés (defense musculare):
• Fokozott tonus egy bizonyos területen
• Hirtelen mozdulatkor, sérüléskor keletkező fokozott tónus
• Pl. Hasizmok erős feszülése gyulladás esetén
4. Izomerő:
• Minél nagyobb, hosszabb egy izom annál erősebb
• A gyakorlás erősíti, a semmittevés csökkenti az erejét (sorvadás, atrófia)
• Születéskori rostszám állandó, csak a vastagsága nő
• Minél többször használjuk, annál jobban működik
5. Izom fáradása:
• Az izom raktározza a cukrot, oxigén segítségével energiává alakítja
• Ha a raktározott cukor, vagy oxigén elfogy az izom elfárad
• Bomlástermékek halmozódnak fel, melyek pihenés hatására ürülnek ki
• Után feltölti a raktárakat
6. Izomrángás:
• egyszeri inger hatására történő összehúzódás (ingerküszöb inger szummáció).
7. Contractio- summatio:
• szupramaximális erősségű inger az előző inger által okozott kontrakciós hullám
felszálló ágának megfelelő periódusban megismételjük, a kapott kontrakció
amplitúdója nagyobb lesz, mint az egyetlen ingert követő kontrakcióé.
8. Komplett tetanus:
• megfelelő intervallumokban alkalmazott szupramaximális inger (ingersorozat)
fenntartott kontrakció szummációt eredményez tetanus. A kontrakciós görbe
teljesen összeolvadt vonalat képez.
9. Inkomplett tetanus:
• kisebb frekvencia mellett a kontrakciós görbén kisebb nagyobb hullámok jelzik a nem
teljesen fuzionált kontrakciót.
10. Motoros egység: az izomrost és a hozzá kapcsolódó mozgató neuron.
Az izomműködést közvetlenül a központi idegrendszer irányítja. (gerincvelő mellső szarvi mozgató
neuron neuromuscularis synapsys izomrost).
 Izmok fajtái:
• Simaizom
-belső szervek erek és zsigerek (gyomor, bélfal, epehólyag) falában
-működése akaratunktól független (vegetatív idegrendszer irányítja)
• Szívizom
-egyesíti a harántcsíkolt és a simaizom tulajdonságait:
-erőteljes, gyors összehúzódás
-nem fárad el
-saját inger szabályozása működteti> akaratunktól független
-”minden vagy semmi törvénye” szerint> egyetlen ingerre, amely már összehúzódást vált ki,
maximális erővel válaszol
• harántcsíkolt izom
-ezek az ún. vázizmok
-csontokon erednek és tapadnak
-felépítésükben az izomrostok egymással párhuzamos izomkötegeket alkotnak
-egy-egy izomcsoport izomkötegek összességéből áll
-izmok inger hatására húzódnak össze, akaratunktól függően

Izom- és ínsérülések:
Izomszakadás: Az izomszakadás egy akut sérülés, rendszerint egyetlen rossz mozdulat váltja ki:
azt értjük alatta, amikor az izomrost folytonossága megszakad, akár részlegesen, akár teljesen.

Rotátor köpeny sérülése:

A rotátor köpeny, ahogy azt a neve is mutatja a vállízület
forgatását végzi, ugyanakkor jelentős szerepe van a
stabilizálásában is. Ezért ha sérül nemcsak a forgató
mozgás válik fájdalmassá, hanem a kar emelése is
nehézkes, vagy egyáltalán nem lesz kivitelezhető.
Az alkotó izmok: kis görgetegizom (m. teres minor),
tövis feletti izom (m. supraspinatus), lapockatövis alatti
izom (m. infraspinatus), lapocka alatti izom (m.
subscapularis).

A rotátorköpeny sérülésekor az izmok inas tapadása

szakad részlegesen vagy teljesen. Sokszor nem csupán
egy inat érint a sérülés, sőt előfordul ú.n. masszív ro-
tátorköpeny szakadás, amikor a négy ín közül három
szakad el.A rotátorköpeny tagjai általában esés, hirtelen,
rossz mozdulat következtében sérülnek, ám az életkor
előrehaladtával (40 éves kor felett) az inak elhasználódása, degenerációja miatt már akár egy banális
mozdulat is sérülést okozhat

A kétfejű karizom (biceps) szakadása leggyakrabban annak hosszú eredését érinti. A panaszokat
általában egy kisebb/nagyobb súly megemelését követően fellépő pattanás, fájdalom, a felkar
bevérzése, valamint az alkar alsó harmadban megjelenő duzzanat (a biceps izomhas könyök felé
történő "leugrása") jelenti.
Az Achilles-ín testünk legvastagabb, ezért meglehetősen erős, mégis viszonylag könnyen
elszakadó, mintegy 1 centiméter vastag ina, amely a lábszár hátsó részén a vádli három izmát
rögzíti a sarokcsonthoz.
Amikor a vádli izmai összehúzódnak, a feszülés áttevődik az Achilles-ínra. Ha a feszülés túl
hirtelen történik, vagy túl erős, károsíthatja is az inat, részleges, vagy akár teljes szakadást
okozva.Jellemzően sporttevékenység közben fordul elő sérülés, hirtelen elinduláskor,
irányváltoztatáskor, vagy gyors kitöréskor (pl. teniszezés során).

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•5.B TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
Ismertesse a klasszikus svédmasszázs különféle fogásnemeit, azok sorrendjét, és a kiegészítő
masszázsfogások alkalmazásának szempontjait!

masszázs előkészítése
alapfogások:
Simítás:A bőr felületén végzett enyhe erősségű ritmusos fogás, mely kezdetben szimpatikus majd
paraszimpatikus hatást idéz elő.
Dörzsölés:Erőteljesebb ingerfogás. Jelentős fájdalomcsillapító és izomlazító hatása van.
Gyúrás:Az izomrost kiemelése a csontos felszínről, illetve elmozdítása, eltolása.A legerőteljesebb
fogásnem, mellyel akár tízszeres vérbőséget okozhatunk.
Rezegtetés:Kezünkkel magas intenzitású és kis amplitudójú rezgésszám elérése.
Ütögetés:A testi kontaktus nem folyamatos, lazítani, tonizálni tudjuk az izmokat. Vesetájékon tilos!
Intermittáló nyomás:célunk a folyadék (oedema)elvezetése és nem a kipréselése
- kiegészítő masszázsfogások
- relaxálás-tonizálás
- beteg elhelyezése

Kiegészítő fogások: szitálás, mángorlás, kirázás, felrázás, intermittálás

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•5.C TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
Jellemezze a járványfolyamat közvetlen (elsődleges) és közvetett (másodlagos) mozgatóerőit!
Ismertesse a köszvény és a rheumatoid arthritis (RA) lényegét, tüneteit!

A fertőzés forrása, terjedési módjai, a fogékony emberi szervezet

Fertőzés: Egy idegen faj káros megtelepedése a gazdaszervezetben.

A fertőzés terjedési módjai:

1. közvetlen érintkezés után Pl:kézfogás
2. Közvetett terjedési módok:
-cseppfertőzés
-víz által terjesztett fertőzések
-élelmiszerek által
-tárgyak közvetítésével
-nosocomialis fertőzések (eü ellátás során)
-talaj közvetítésével
-intrauterin fertőzés
-rovarok, rágcsálók által

Fogékonyság:
 Contagiositási index: az ember fogékonyságát kifejező szám, valamely fertőző betegség iránt.
100 fertőzésnek kitett egyén közül hány betegszik meg.

Köszvény:
• Purin anyagcsere zavarán alapuló, hyperuricaemiával járó metabolikus arthropathia a magas
vérhugysavszinttel járó anyagcsere ízületi elfajulás - bütyők
• Középkorú férfiak betegsége
• Túlzott fehérje és alkoholfogyasztás
• Ízületben tű alakú urátkristályok rakódnak le
• Köszvényes roham leggyakrabban az I.MTP ízületben jelentkezik
• Tünetek: az ízület duzzadt, vörös, fényes, nagyon fájdalmas
• Labor: szérum húgysavszint magas
• Dg.: ízületből urátkristályok mutathatók ki
• Kezelés:
o colchicin (specifikus gyógyszer) szájon át vagy injekció
o ma inkább ibuprofen, indomethacin, kortikoszteroid pl. Prednisolon
o gyulladás csökkentése
o étrend (tilos: belső szervekből készült ételek, zsíros ételek, alkohol
Köszvényes roham: általában váratlanul tör a betegre. I. MTP izületből->a kristályok inkább ebben
a hűvösebb izületekben rakódnak mert alacsonyabb hőfokon könnyebben kristályosodnak. Az
izületfeletti bőr extra érzékeny, még a takaró nyomását is képtelen elviselni.
Terápia: Kolhicin és a húgysav normál tartományban való tartása a cél.

Reumetoid arthritis (RA)

Autoimmun folyamat egysége
• Def.: Szisztémás, krónikus, szimmetrikus, erozív, progrediáló, deformitásokat okozó, RF
pozitív polyarthritis
o Szisztémás – rendszeresség, ok-okozat
o Krónikus – elhúzódó
o Szimmetrikus – mindkét végtagon ugyanúgy
o Erozív – pusztító
o Progrediáló (progresszív) – előrehaladott
o Deformitás – szokványostól eltérő
o RF – reumatoid faktor
o Polyarthritis – több ízületre kiterjedő
• Jellegzetes tünete az ízületek, különösen a kezek reggeli merevsége
• A genetikailag fogékony egyénben kóros immun-mechanizmusok alakulnak ki elsősorban az
ízületekben
• Leggyakrabban 35-40 év körül kezdődik
• Nő:ffi = 3:1
• Laboreredménynél a dokrot rheumatoid faktort kér. Ez ha pozitív: RA-ja van.
• Betegség kezdete:
- hosszan tartó, esetleg recidív polyarthralgia, ízületek reggeli merevsége, fogyás, rossz
közérzet, szubfebrilitás, izomfájdalom
• Diagnózis:
o Fizikális vizsgálat, labor, radiológia, UH, MRI, izotóp

• Kritériumai:
o Reggeli ízületi merevség
o 3 vagy több ízület gyulladása
o Kéz ízületeinek gyull.
o Szimmetrikus gyull.
o Reumatoid csomók
o Reumatoid faktor
o Radiológiai elváltozások
o 7-ből 4 kritérium megléte => RA
• Radiológiai kép:
o Marginális eróziók (ízületi tokon belül, ahol már nincs porc – csontfeloldódás)
o Sávos osteoporosis (ízületek környékén)
o Íz rés csökkenése
o Csontok összecsúszhatnak
o Luxatiok (ficam) alakulhatnak ki (atlanto-axialis!! Halál fulladás)
• Stádiumok:
o Korai Stádium:
- destruktív radiológiai elváltozás nincs
o Mérsékelten súlyos stádium:
- enyhe porc v csontdeformitás, periarthricularis OP, ízületi deformitás, atrófiás izmok
o Súlyos stádium:
- kifejezett, kiterjedt deformitások csontban, porcban, lágyrészekben
o Végstádium:
- csontos ankylosis, hattyúnyak deformitás
• Kórlefolyása:
o 5 % enyhe, alig progrediáló
o Középsúlyos
o Kifejezetten progrediáló 10 %
• Terápia:
o Gyógyszeres kezelés: gyull.csökk., fájd.csill., bázisterápia, steroid
o Fizioterápia!!!
o Pszichoterápia
o Ortopédiai műtétek

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•5.D TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•

• Ismertesse a nyirokrendszer anatómiáját, élettanát valamint a primer nyiroködéma okát és

fajtáit!

A nyirokrendszer felépítése, működése

Egyirányú csatornarendszer, amely elvezeti a szövetnedvet, véd a fertőzések ellen és zsírokat szállít
a bélbolyhok felől a vérkeringésbe.
Részei:
-Nyirokerek: vakon végződő, nyirkot szállító csövek
-Nyirokszervek
-nyirokcsomók: nyiroktermelés a feladatuk
-lép: legnagyobb nyirokszerv
-mandulák
-féregnyúlvány
-csecsemőmirigy

Váladéka: lympha. A nyirokrendszer a vénákkal párhuzamosan egyre nagyobb törzsekbe gyűjti

össze a nyirkot, onnan a véráramba juttatja. A nyirokáramlást az izmok mozgása, a szövetek
feszülése okozza, nincs saját motorja mint a vérkeringésnek a szív.

Nyirokcsomók:
A nyirokerek mentén található szervek. A testrégióknak megfelelően csoportosan helyezkednek el.
Feladatuk a nyiroksejtek termelése, a szervezetbe kerülő mikroorganizmusok szűrője.
Fej:tarkó, fül környékén
Nyak: állcsúcs alatt
Mellüreg: tüdőkapu
Alsó végtag:térdárok, lágyékhajlat.

hypoplasia (kvantitatív-kvalitatív)
Csökken a szervezetben előforduló nyirokerek száma és átmérője- ennek következtében csökken a
szállítási kapacitás. Ez lehet kvantitatív és kvalitatív.

Nyirokoedema: a nyirokkeringési zavar következtében kialakult lokális vizenyő, duzzanat.Mindig

1-1 testrészre lokalizálódik, leggyakrabban also és felső végtagon jelenik meg.
Primer nyirokoedema
Akkor alakul ki, ha a nyirokrendszer elemei veleszületetten károsodottak.
Pl: fejlődési rendellenességek, örökletes nyirokoedema
Secunder:
Azonosítható az ok Pl: végtagi érbetegség és műtét, égés, rovarcsípés
L. praecox:
leggyakrabban születés és 35 év között jelenik meg, gyakran serdülőkorban. Nőket 4x nagyobb
arányban érinthet.
 6.a tétel
• Ismertesse röviden a koponya csontjait, összeköttetéseit, izmait és leggyakoribb sérüléseit!

Szempontok a válaszadáshoz:

- Az arc- és az agykoponya csontjai

- Az arckoponya üregei
- A koponya csontjainak összeköttetései
- A fej izmai
- A koponya leggyakoribb sérülései
- Az agykoponya sérülései, koponyaalapi sérülések, a koponya- és agysérülések vérzéses
szövődményei

A fej csontos vázát a koponya (cranium) alkotja. Sok és igen változatos alakú csontból áll. A csontok
közötti folytonos összeköttetések, varratok (sutura-ae) révén nagy mechanikai behatásnak is ellenáll.
Csontos falú üregek találhatók benne, melyekben az agy, szem, az emésztőrendszer és a légutak felső
szakasza helyezkedik el. Részei az arckoponya és az agykoponya. Az agykoponya két részből áll:
alapi rész (basis cranii) és koponyatető (calvaria). A koponyaalap belső felszínét három egymás
mögött elhelyezkedő, elölről hátrafelé lépcsőzetesen süllyedő koponyagödör alkotja: elülső, középső
és hátsó koponyagödör.

Az arckoponya (cranium viscerale):

A koponya elülső része, 15 csontból áll (6 páros, 3 páratlan).

Csontjai:
Orrüreg körüli csontok:
- rostacsont (os ethmoidale),
- ekecsont (vomer),
- orrcsont (os nasale),
- könnycsont (os lacrimale),
- orrkagylók (concha nasalis inferior),

Szájüreg körüli csontok:

- felső állcsont (maxilla),
- állkapocs (mandibula),
- szájpadcsont (os palatinum),
- járomcsont (os zygomaticum)

Az agykoponya (cranium cerebrale):

A koponya nagyobbik fele, 7 csontból áll (2 páros, 3 páratlan).

Csontjai:
- nyakszirtcsont (os occipitale),
- ékcsont (os sphenoidale),
- homlokcsont (os frontale),
- falcsont (os parietale),
- halántékcsont (os temporale)
Az arckoponya üregei:
Csontos szájüreg, szemüreg, orrüreg az orrmelléküregekkel.

A koponya csontjainak összeköttetései:

Koponya csontjai között folytonos összeköttetést találunk - egymáshoz varrattal kapcsolódnak:
koronavarrat - homlokcsont és a falcsont között,
lambdavarrat - nyakszirtcsont és a falcsont között,
nyílvarrat - két falcsont között látható hátulról előre haladva
Megszakított összeköttetés – állkapocsízület - halántékcsont és az állkapocscsont hozza létre:

Állkapocsizület:

A koponya egyetlen izülete. Az állkapocscsont (mandibula) izületi feje, és a koponyaalap ízfelszíne

között jön létre.

- izületi fej: állkapocs

- izületi árok: halántékcsont vápája
- izületi tok: bő
- szalagok: lazák
- rostos porcot (discus) tartalmaz
- izületi mozgásai: korlátozott szabadizület
- állkapocsizület mozgásai:
- a száj nyitása, zárása: az állkapocs közelítése, távolítása a felső állcsonttól (függőleges
síkban)
- előretolás, visszahúzás: csak kissé nyitott szájjal lehetséges
- oldalirányú elmozdulás

A fej izmai:

Fejtető izmai:
Az agykoponya területén elhelyezkedő, lapos, gyenge izmok. A bőrrel erős kötőszöveti kötegek
kötik össze őket, így csak a bőrrel együtt képesek elmozdulni. A fejtetőt borító közös nagy bőnyébe,
a fejsisakba sugároznak bele.
- tarkóizom (m. occipitalis)
- homlokizom (m. frontalis)
Működésük: a fejsisak mozgatása, mimikai izomként a szemöldök felhúzása.

Fül körüli izmok:

Csökevényesek.

Arcizmok:
Az arckoponyán közvetlenül a bőr alatt elhelyezkedő izmok
Működésük: létrehozzák az arcmimikát. (Szoros kapcsolatban állnak az idegrendszerrel). Az arc
különböző nyílásait szűkítik, tágítják, így a beszédben, táplálkozásban, légzésben, érzékszervi
működésben van fontos szerepük.
Mimikai izmok:
- szem körüli izmok (nyitás, zárás, haragos nézés)
- száj körüli izmok (körkörösek, zárás, csücsörítés, helyén tartás, nevetés, sírás, arc felfújás,
beszívás)
- orr körüli izmok (csökevényesek)
- rágóizmok: Négy erős izom a mandibula mozgatására.
 - Rágóizom (m. masseter): a járomíven ered, az állkapocsszöglet külső felszínén tapad,
feladata az erős szájzárás
- Halántékizom (m. temporalis): a halántékcsonton ered, az állkapcson tapad, feladata a száj
zárása és előrefelé húzása
- Külső és belső röpizom: az állkapcson belül helyezkednek el, feladatuk a száj zárása és
hátrahúzása

A koponya leggyakoribb sérülései:

Az arc és agykoponya lágyrész sérülései:

A mimikai izmok, vagy a fejbőr sérülése. Viszonylag könnyen sérül (vágás, szúrás, tompa zúzódás)

Arckoponyatörések:
Orrcsonttörés, maxillatörés, járomcsonttörés, jellemző sérülés még az állkapocsficam (mandibula
luxatio)

Agykoponya sérülései:
Könnyű sérülések:
Agyrázkódás (commotio): percekig tartó tudatvesztéssel jár. Jellemző lehet a retrográd amnesia.
Tünetei a szédülés, fejfájás, hányás. Kezelése néhány napi ágynyugalom.

Agyzúzódás (contusio): eszméletvesztéssel nem járó sérülés. Jellemző tünete a szédülés. Kezelés
nélkül gyógyul.

Súlyos sérülések:
Koponyatörés: Életveszély. Megfigyelés szükséges. Liquor csorgás lehetséges, Szövődménye lehet
a meningitis. Kezelése: ágynyugalom, esetleg műtét.
Tartós tudatvesztéssel járó állapotok:
- somnolentia: a beteg magára hagyva elalszik
- sopor: a sérült nem ébreszthető, de fájdalomingerre reagál
- coma I.: ingerekre reakció vagy védekezés nincs
- coma II.: vegetatív összeomlás

Nyílt fejsérülések: Ütés, lövés. Fertőzésveszély. Kezelése: seb megtisztítása, dura (agyburok)
zárása, antibiotikum.

Koponyaalapi sérülések:
Koponyasérülésre gondolhatunk, ha a sérült beütötte a fejét, lépcsőn esett el, autóbalesetet
szenvedett, magasból esett, vagy elgázolták. Gyakori a koponyasérülés sportoláskor, illetve
csecsemő- és kisgyermekkorban.
Tünetek:
- duzzanat, dudor
- vérzés az ütés helyén
- pápaszem hematóma
- fejfájás
- szédülés
- fáradtság, aluszékonyság
- hányinger, hányás
- görcsroham
- zavart tudat
- emlékezetkiesés
- rövid ideig tartó, vagy tartós eszméletvesztés
 - légzési és/vagy keringési zavar

Koponyaalapi törésre utalhat:

- vérzés a hallójáratból (elülső koponyagödör)
- vérzés az orrnyílásból (középső koponyagödör)
- vérzés a garatfalon (hátsó koponyagödör)

A vérzés helye a koponyaalapi sérülés helyére is utalhat, hogy az elülső, középső, vagy hátsó
koponyagödör töréséről van szó.

A vér gyakran agyfolyadékkal (liquor) keveredik.

A koponyaalapi törések veszélyesek. Itt a koponya fenéki részén lépnek be az agyat tápláló erek, itt
lépnek ki az agyidegek, itt vékonyabb a csont és könnyebben képződnek olyan szilánkok, melyek
sértik az agy burkait. Legveszélyesebbek a koponyaűri vérzések. Ezek különböző helyeken jöhetnek
létre, a koponyacsont és az agyburok (dura mater) között, az agyburkon belül, de az agyon kívül,
vagy az agyon belül. Normális esetben a koponya „tele” van, kitölti az agy, az agyvíz és a vér.
Mindegyik vérzés közös veszélye, hogy helyet foglal el a koponyán belül, ami nem tud tágulni, így a
vérömleny összenyomja, eltolja az agyat, növeli a koponyában a nyomást, végső soron halálhoz is
vezethet.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•6.B tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Részletesen ismertesse a svédmasszázs klasszikus alapfogását, a simítást!

Szempontok a válaszadáshoz:

- Célja és szerepe
- Hatásai (mechanikus, élettani, általános, távolhatás)
- Kivitelezése (hol-hogyan?)
- Iránya, intenzitása, tempója
- fajtái

Simítás:

A bőr felületén végzett enyhe erősségű, ritmusos fogás, mely kezdetben szimpatikus (emelkedett
vérnyomás, enyhe izgalmi állapot, kapillárisok kitágulása), majd paraszimpatikus (ellazult, relaxált)
hatást idéz elő.

A simítás szerepe:

Bevezető: a masszázs kezdetén a kezünk és a páciensünk testfelülete közötti kapcsolatteremtésre és

egyben a vivőanyag felvitelére szolgál.
Átvezető: a svédmasszázs különféle fogások sorozata, ezért a fogásváltásokat előkészíthetjük a
simítással.
Levezető: a masszázskezelés végén a szervezet magas intenzitással működik, a vegetatív
idegrendszer áthangolódik és ezt a lehetőségeinkhez képest, rendezni kell. A simítással befejezzük a
masszázst és jelezzük, hogy a kezelés végére értünk.
A simítás helyi hatása:

- a bőrerek kitágulnak
- az elhalt hámréteg eltávolítható
- a bőr hőmérséklete megemelkedik
- a szőrtüszők simaizmai kezdetben megfeszülnek (libabőr), majd elernyednek
- a bőr kis mértékben kipirul
- ha a bőr színe halványkékes, márványos (kékes hajszálerekkel átszőtt), esetleg hűvös tapintatú
(valószínűleg fázik, vagy keringési problémák vannak a háttérben), akkor a simítás hatására a bőr
fokozatosan rózsaszínűvé válik, a hőmérséklete emelkedik és az oxigenizáció fokozódik

A simítás általános hatása:

A távolhatás az idegrendszer útján jön létre, mivel a bőrben több milliónyi receptor helyezkedik el
(feladatuk a külvilágból érkező ingerek észlelése) és összeköttetésben van a központi idegrendszerrel.
A simítással stimuláljuk a receptorokat és ezáltal hatunk az idegrendszerre. Az idegrendszeri
válaszreakció jelen esetben az általános izom relaxáció és a mentális ellazulás. Megváltozik a páciens
közérzete és lelkileg ráhangolódhat a kezelésre.

A simítás fogásai:

Kétkezes hosszanti párhuzamos simítás:

A két kéz egymás mellett helyezkedik el úgy, hogy a hüvelykujjak majdnem összeérnek. A kezek
tenyérgyöki része disztálisan, míg az ujjak proximálisan helyezkednek el a kezelendő felületen. A
simítás hosszanti (longitudinális) irányban történik mediálisan, majd laterálisan visszasimítunk.

Kétkezes hosszanti szimmetrikus simítás:

A kezek hüvelykujj körömpercei szorosan a gerincoszlop mellett helyezkednek el. A kéz arasz része
a lehetőségekhez képest (a kezelt felület nagyságához képest) nagymértékben nyitott, így halad
disztális irányból proximális irányba, majd megkerülve a lapockákat mediálisan a gerinc mellett zárt
ujjakkal simítunk vissza a kiindulási helyzetbe. Célja a fogásnak, hogy megindítsa a nyirokkeringést
és a nagy felületkezelés következtében gyorsabban megindul a hisztamin és bradykinin termelés.

Haránt simítás:
A gerinre merőlegesen haladunk, a gerinc felett átemeljük a kezünket (nem mehetünk soha a
gerincre). Lateráltól mediál felé haladunk, majd mediáltól laterál felé folyamatosan haladva
proximáltól disztál felé. A gerinc irányába hangsúlyos, erőteljes a fogás, a gerinctől távolodva
hangsúlytalan.

Kétkezes körkörös simítás:

A fogás lényege, hogy a két kezünket a kezelőtől távolabb eső oldalra helyezzük és először az egyik
kezünkkel indítunk egy körkörös mozdulatot, majd amikor a kör feléhez érünk, a másik kezünkkel
indítunk körkörös mozdulatot. Az egyik kéz az óramutató járásával megegyező irányban, míg a másik
ellentétes irányban fog dolgozni. A simítás akkor megfelelő, ha redőképződés nem valósul meg.

Váltott kezes hosszanti simítás:

A fogás kivitelezése hosszanti irányban történik, jellemzően a gerinc egyik oldalán, a paravertebrális
izmokon. Jellegzetessége, hogy mindkét kezünk ugyanabban a sávban halad egymást követve.

Haránt fekvő nyolcas:

A sacrum vagy a lapocka környékén, haránt irányban indulunk. Lehet követő kézzel, vagy nehezített
kézzel végezni.
Hosszanti (álló) nyolcas simítás:
Végezhető egy kézzel a gerinc egyik oldalán, vagy két kézzel a gerinc két oldalán.

U-alakú simítás:
A kézzel U-alakot írunk le a gerinc mellől kifelé indítva. A gerinc felé hangsúlyos, távolodva
hangsúlytalan kezelés.

D-alakú simítás:
Lényege, hogy a gerinc felé hangsúlyos, majd a D „pocak része” hangsúlytalan és a fej irányába mutat.

Cutan communikáció: Bőr felületén keresztüli kommunikáció

Captatio benevolentiae: A jóindulat elnyerése. Hagyományosan egy szónoklatnál a szónoknak

először a hallgatóság jóindulatát kell elnyernie, ezt jelenti maga a kifejezés. A szónoki beszéd
bevezető, fő részének fontos eleme. Cicero szerint a szónoklat művészetének egyik alappillére. Jelen
esetben a páciens „jóindulatának” elnyerése a cél, a kezelés elején elérni azt, hogy a kezelés során
ellazuljon és relaxált állapotba kerüljön a kezelt személy.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•6.C tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a spondylitis ankylopoetica (SpA) lényegét! Sorolja fel az egyszerű, eszköz nélküli
fizikális diagnosztika módszereket (fizikális vizsgálatok)! Sorolja fel a testméretek
(szomatometria) vizsgálatára szolgáló egyszerű eszközös diagnosztikai módszereket!

Szempontok a válaszadáshoz:

- SpA lényege, előfordulási gyakorisága, klinikai és radiológiai tünetei

- SpA diagnózisának ún. New York-i kritériumai
- A betegség lefolyása, prognózisa, terápiája
- Egyszerű, eszköz nélküli fizikális diagnosztikai módszerek
- Egyszerű eszközös diagnosztikai módszerek

A spondylitis ankylopoetika (SpA) vagy Bechterew-kór idült, fokozatosan előrehaladó gyulladásos

izületi betegség, amely elsősorban a csigolyák közötti, továbbá a keresztcsont-csípőcsont izületeket
sújtja, de az esetek harmadában előfordulhat a térd, a csípő, a bordák izületeiben, sőt az inakban és a
szalagokban is, azok csontokhoz történő tapadási helyén. A betegség jellemzője az izületek és
szalagok elmeszesedése, aminek következménye a bot merevségű gerinc kialakulása. A felnőtt
lakosság 0,23 %-át érinti, ez Magyarországon 20 ezer embert jelent. Férfi:nő arány 5.1. a spondylitis
ankylopoetica pontos oka ismeretlen, de előfordulása családi halmozódást mutat, kialakulásában a
genetikai hajlamnak van szerepe. Erre utal az a tény, hogy a betegek döntő többsége egy örökletes
gént, a HLA B27 antigént hordozza, amely egészségesek között csak 7-8 %-ban fordul elő.
Létrejöttében a környezeti tényezők és a fizikai trauma szerepe vitatott, autoimmun eredet nem
bizonyítható. Reuma faktor nem mutatható ki. A gyulladás a rostos porcú izületeket érinti, a gyulladás
fibrózissal, csontosodással gyógyul.

Jellemző tünetek:
Lappangva, fokozatosan kezdődik. Sacroiliacalis régió fájdalmas, mely éjszaka felerősödik. Coxitis
alakul ki, később háti, nyaki szakasz fájdalma jelentkezik. A légzéskor fokozódó fájdalom a
costovertebralis izületek gyulladására utal („abroncsba szorított mellkas”). Ahogy az izületi felszínek
a gyulladás következtében pusztulnak, az izületek elcsontosodnak (ankylosis). A csigolyák kezdenek
teljesen összenőni, széleiken csőrszerű kinövések keletkeznek. A betegség lefolyása hullámzó.
Tünetmentes, tünetszegény és fájdalmas szakaszok szabálytalan és kiszámíthatatlan időközökben
követik egymást. Egyes esetekben, miután a betegség kitombolta magát, alábbhagy és a beteg állapota
nem rosszabbodik tovább. A betegség lefolyása nem egységes. Az életminőséget és életkilátásokat a
betegség súlyosbodásának gyorsasága, valamint a kialakuló szövődmények határozzák meg.

Diagnózis:

Röntgen alapján, melyen sacroileitis, syndesmophyta (paravertebralis szalagrendszer elcsontosodása),

kockacsigolya, az intervertebralis kisizületek ankylosisa (bambusznád kép) látható.

Kezelés:

A gyulladás kezelése gyógyszeresen lehetséges, a csigolyák összecsontosodása viszont nem

gyógyítható. A kezelés elsődleges célja a fájdalom, az izületi merevség enyhítése, valamint a késői
komplikációk megelőzése. Legfontosabb része a rendszeres gyógytorna. Időben megkezdett
kezeléssel megelőzhető a gerincoszlop görbülése, elérhető, hogy a bambusznádgerinc normális
testhelyzetben rögzítse a gerincoszlopot. Az orvos az alábbi gyógyszerek közül választ:
- nem szteroid gyulladáscsökkentők
- szteroidok
- bázisterápiás szerek

A Bechterew-kór ma még nem gyógyítható. Megfelelő kezeléssel a beteg életminősége

elfogadhatóvá tehető. Hatékony és időben kezdett fizioterápiával elérhető, hogy a gerinc ankylosisa
egyenes gerinc mellett következzen be, mely önmagában is rendkívüli jelentőséggel bír a beteg
későbbi életében, munkaképességében.

A betegség progressziójával az alábbi szövődményekre lehet számítani:

- Járás és állásnehézségek: miután a csigolyák összecsontosodtak (kialakult a „bambusznádgerinc”),
a gerinc erősen előrehajlik, a beteg számára az egyszerű mozgások is nehezen kivitelezhetők, az
izületek merevsége és egyensúlyi problémák miatt.
- Nehézlégzés: az elégtelen mellkastágulás miatt a belélegezhető levegő mennyisége korlátozott,
Amennyiben a betegség a a mellkast nem érinti, a beteg fizikai teljesítőképessége viszonylag jó, így
a hétköznapi tevékenységek elvégzésére képes maradhat.
- Szívbetegség: a kötőszöveti gyulladás olykor a szívbillentyűket sem kíméli. Bechterew-kórra
jellemző az aortabillentyű elégtelensége. Másfelől a beszűkült tüdőkapacitás túlmunkát ró a jobb
kamrára. A jobbkamra izomzatának elfáradásával nagyvérköri keringési elégtelenség alakul ki. Ez a
betegségcsoport a cor pulmonale (tüdő-szív), melyet bármilyen idült tüdőbetegség is képes kiváltani.
- Tüdőbetegségek: egyes betegeknél a folyamat a tüdő felső részeiben üregképződést eredményez,
mely tüdőfertőzésekre hajlamosít. A legtipikusabb kórokozók a gombák. Ez az állapot leggyakrabban
dohányzóknál alakul ki. A szív- és tüdőbetegségek jellemzően az után alakulnak ki, ahogy a
gerincoszlop gyulladása megszűnik. Ez 20 évet is igénybe vehet.
- Egyéb szövődmények lehetnek még: vérszegénység, csontritkulás, szivárványhártya- és
szaruhártyagyulladás.
A spondylitis ankylopoetica módosított New York-i kritériumai (1984.)

-Klinikai kritériumok:
-Legalább 3 hónapja tartó derékfájás és merevség, mely nyugalomban nem szűnik, mozgásra javul
-A derékmozgás korlátozottsága a frontális és sagittális síkokban
- A mellkasi légzéskitérés beszűkülése a korban és nemben illesztett kontrollcsoport átlagához
képest

- Radiológiai kritériumok:
- kétoldali sacroileitis (II. fokú) vagy
- egyoldali socroileitis (III. vagy IV. fokú)

A módosított New York-i diagnosztikus kritériumok alkalmazásának korlátai:

Klinikai kritériumok:
- a gerinc mobilitásának vagy a mellkas kitérésének a beszűkülése már a strukturális
károsodás megnyilvánulása (a betegség előrehaladott stádiumában fordulnak elő)

Radiológiai kritériumok:
- a strukturális károsodás megnyilvánulásai a betegség előrehaladott stádiumában fordulnak
elő
- a sacroiliacalis izület röntgenfelvételének értékelése viszonylag nehéz (alacsony
szenzitivitás és specificitás)
- az MRI vizsgálattal észlelhető eltéréseket nem tartalmazza, bár az MRI-n a sacroileitis 3-7
évvel korábban detektálható, mint a röntgenfelvételen

Egyszerű, eszköznélküli fizikális diagnosztikai módszerek

A fizikális vizsgálat részei:

Inspekcio (megtekintés):
- beteg erőnléti állapota
- tápláltság
- alkati felépítés
- testarányok
- bőr színe
- műtétek, balesetek nyomai
- vizenyők jelenléte

Palpatio (tapintás):
A vizsgálathoz a kéz legyen tiszta, száraz, meleg. A köröm rövid, ápolt, lehetőleg lakkozatlan. A
vizsgálat megkezdése előtt és után kezet kell mosni (egyes esetekben kezet is kell fertőtleníteni).
Bizonyos esetekben gumikesztyű használata is célszerű.
Tapintással vizsgálható:
- a bőr turgora (rugalmassága,tapintása)
- csontok, izületek alakváltozásai
 - a kórosan nagyobb nyirokcsomók
- a has áttapinthatósága
- valamely testrész érzékenysége, fájdalmassága

Perkussio (kopogtatás):
Zárt testüregekben jelenlévő levegő kimutatása, gáztartalmú szervek határának megállapítása,
légtartalmának megítélése (pl.: tüdő, illetve hasi szervek vizsgálata).

Auscultatio (hallgatódzás):
Lényege: a szervek működése közben létrejött hangjelentések észlelése (pl.: szívműködés, légzés,
bélműködés hangjelenségei)
Módszerei:
- direkt módszer: közvetlenül a bőrre helyezett füllel történik
- indirekt módszer: a bőr és a fül közé helyezett hangvezető eszköz használatával

Eszközös vizsgálatok:
- vérnyomásmérés
- vércukorszint mérés
- légzésfunkció vizsgálata (spirométer)
- EKG
- EEG
- RTG
- UH
- Endoszkópos vizsgálatok
- Biopszia
- MRI
- CT

Testmagasság mérése és dokumentálása:

A testmagasság lényege: Az emberi termet mértékszámául szolgáló adat, amely a fejtető és a talp
(talaj) közötti távolság hosszmértékegységben mérve

A testmagasság mérésének célja: A testtömeg értékkel együtt meghatározható a testtömeg-index,

belőle számolható ki a testfelszín.

A mérés elvégzése: A mérőállvány mérőszárát a kliens testmagassága fölé kell emelni, a kliens háttal,
lábbeli nélkül a mérőállványra áll, egyenes, de nem feszes testtartásban. Kihúzza magát, sarkait
összeilleszti. Lábai párhuzamosan állnak. A kliens feje előre néz (a fül külső hallójárata és orrhegye
közös, vízszintes síkban helyezkedik el). Ezután a mérce vízszintes szárát a kliens fejének
legmagasabb pontjára kell engedni, a mért értéket abszolút számmal, centiméterben mérve a
jegyzetfüzetben kell rögzíteni, vagy a lázlap megfelelő rovatába bejegyezni.

Testmagasság mérés nem, vagy nehezen mozgó betegnél (fekvő testhossz): Kemény, vízszintes
felületen, hanyatt fekve, a lábak nyújtottak, a talpak derékszöget zárnak be a vízszintes felülettel. A
fejtető és a sarok távolságát kell megmérni centiméterszalaggal.

Mérővályú: Segítségével az újszülöttek, csecsemők testhosszának mérése történik.

Testmagasság mérése mérőállvány hiányában: A klienst függőleges felület elé kell állítani az
ismertetett testtartással, a függőleges felületre merőleges tárggyal fel kell mérni a kliens magasságát,
majd ezt a távolságot mérőszalaggal kell lemérni.

Testtömeg mérése és dokumentálása:

A testtömeg lényege: Az emberi testalkat mértékszámául szolgáló adat, amely segítségével

megítélhető a tápláltság, illetve hozzájárul egyes kezelések beállításához vagy hatásosságának
megállapításához.

A testtömeg mérés célja: A testmagasság értékével együtt meghatározható a testtömeg-index,

felhasználásra kerül a testfelszín számításánál, segítségével kiszűrhetők a kóros súlyváltozások.

A mérés elvégzése: Használat előtt a mérleget ki kell „tárázni”, kis és nagy súlyt a nullapontra kell
állítani. A kliens rááll a mérlegre és lehetőleg mozdulatlan marad. A mérleg egyensúlyi helyzetét kell
beállítani a nagy súly mozgatásával, amíg majdnem eléri a kliens testsúlyát, a kis súly mozgatásával
meg kell keresni a mérleg egyensúlyi állapotát 0,1 kg-os pontossággal. A mért értéket abszolút
számmal, kilogrammban mérve a jegyzetfüzetben kell rögzíteni, vagy a lázlap megfelelő rovatába
bejegyezni, esetleg súlygörbe formájában megrajzolni.

A testtömeg mérés szabályai: Mindig azonos időben, ugyanazon napszakban kell végezni
(legcélszerűbb a reggeli órákban). Ugyanolyan körülmények között történjen (a kliens éhgyomorra
legyen, vizelet és székletürítés után történjen, a kliens öltözéke ugyanaz legyen, ne viseljen lábbelit).

A testtömeg mérés gyakorisága: Gyógyintézetbe való felvételkor, intézeti tartózkodás esetén

általában hetente, csecsemőnél minden táplálkozás után, vizeletelhajtás esetén reggel és este.

Testtömeg index (TTI, BMI):

Lényege: Egy statisztikai mérőszám, mely a test elhízottságának fokát mutatja. A testsúlyt a
testmagassághoz viszonyítja és ez alapján pontosabban értékelhető az elhízás mértéke.

Kiszámítása: A kilogrammban mért testtömeg osztva a méterben kifejezett magasság négyzetével.

Testömegindex Kategória

18,5 alatt soványság

18,5 és 24,9 között egészséges testtömeg
25,0 és 29,9 között túltápláltság, túlsúly
30,0 és 34,9 között mérsékelt elhízás
35,0 és 39,9 között súlyos elhízás
40,0 felett igen súlyos elhízás

Testzsírszázalék:

Lényege: A zsírszövet aránya a teljes testtömeghez viszonyítva, amely megmutatja, hogy a testsúly
izomtömegből, vagy zsírból áll. Függ a genetikai hajlamtól, nemtől, életkortól, fizikai aktivitástól,
környezeti hatásoktól (pl.: hőmérséklet, stressz), táplálkozástól. A mért zsírmennyiség nem jelent
teljes egészében zsírfelesleget, kb. 5-10 %-a létfontosságú zsír.

A testkörfogat mérése és dokumentálása:

A testkörfogat lényege: Egy adott testrész kerületének meghatározása, amely segítséget nyújt
betegségek megállapításában, következtetni lehet állapot változásra, haskörfogat esetén a test
tömegére is.

A mérés elvégzése: A érést végző higiénés kézfertőtlenítést végez, has vagy derék körfogat mérés
esetén a klienst meg kell kérni, hogy menjen el a WC-re (széklet és vizeletürítés). Az adott testrészen
a mérési pontot meg kell jelölni (a későbbi mérések ellenőrző pontja). A mérőszalagot úgy kell
keresztezni, hogy az ujjunk ne kerüljön alá.

Csípő körfogat: Csípőtaréj magasságában

Comb körfogat: Mindkét lábon ugyanabban a magasságban combközéptájon

Lábszár körfogat: A vádli legszélesebb részén, mindkét lábon, azonos magasságban

Egyéb helyen: Gyermekeknél fejkörfogat mérése, nyak körfogatának mérése pajzsmirigy

betegségeiben

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•6.D tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a nyak-, has- és felső végtag nyirokdrenázs kezelését!

Szempontok a válaszadáshoz:

- Nyirokdrenázs fogásai
- Nyirokdrenázs célja, hatásai
- Indikációk- kontraindikációk (abszolút és relatív)
- A kezelések menete, sorrendje és szabályai testtájanként

Összehasonlítva a vérkeringéssel, míg a vérrendszer zárt rendszer, addig a nyirokrendszer nyitott. A

nyirokrendszernek nincsen külön a szervek felé vezető érrendszere, ezt a feladatot az artériák látják
el, együtt szállítva a vér valamennyi elemét, azokat is, amelyekből a szervekben a nyirok összeáll. Az
egyes szervekből nyirokérpályák kapcsolódnak össze, végül a fő vénába torkollanak. Nincs tehát
nyirok-keringést fenntartó önálló „pumpa”, ezzel szemben a nyirokérpálya részeként a
nyirokcsomóknak egymásra épülő, egyre nagyobb és összetettebb szűrőrendszere van.

A nyirokrendszer elemei a nyirokerek és a nyirokcsomók. A nyirokrendszer a hajszálereken keresztül

kilépő, a szövetek táplálását szolgáló folyadékmennyiség mintegy 1/10 részét szállítja el. Fő feladata
a szervezetre káros anyagok elszállítása, de fontos szerepet tölt be a szervezet só- és vízháztartásának
biztosításában és a külső betolakodók elleni védekezésbe, azaz az immunitásban is.

A manuális nyirokdrenázs

A manuális nyirokdrenázst a dán Emil Vodder és felesége Astrid Vodder fejlesztették ki

Franciaországban, 1932 és 1936 között. Számos vizsgálatot végeztek a nyirokkeringéssel
kapcsolatban és kidolgoztak egy olyan technikát, amely ritmusos manipulációkkal stimulálja a nyirok
áramlását. Az eljárás azon alapul, hogy a centrális nyirokszervek (nyaki, mellkasi, hasi nyirokcsomók
és a nagy nyirokerek) szívó (draináló) hatást fejtenek ki a perifériás erekre, melyekből a
nyirokfolyadék meghatározott fogásokkal, masszírozáshoz hasonlóan, de mindig csak centripetális
(középpont felé) irányban kerül elvezetésre a centrum felé.

A nyirokdrenázs hatása:
- a szöveti nyirokpangás megszüntetése
- a nyirokáramlás serkentése
- a nyirokerekben lévő lerakódások (plakkok) fellazítása
- a szöveti salakanyagok, toxinok elszállítása (a masszázst követően fejfájás)
- a sejtek és szövetek regenerálódásának elősegítése
- az immunrendszer aktiválása
- gyulladásos állapotok megszüntetése
- a vegetatív idegrendszer paraszimpatikus részének aktivizálása nyugtatólag hat

A nyirokmasszázs ödéma elvezető, nyugtató, fájdalomcsillapító, immunrendszer javító hatású,

csökkenti az ödémás/vizenyős végtag fertőzésre való hajlamát.

A nyirokdrenázs indikációi:
- a bőr frissítése, regenerálása
- a bőr rugalmasságának megtartása
- a szöveti regeneráció elősegítése (műtéti hegek, sérülések)
- a folyadékegyensúly fenntartása
- a bőrbe juttatott hatóanyagok fokozott hasznosulása
- minden pangásos állapot megelőzése, csökkentése, ill. lehetőség szerinti megszüntetése (rozácea,
arcödéma, szem alatti táskák, acne)
- fehérjetúltengéses állapotok megelőzése, csökkentése, ill. lehetőség szerint megszüntetése
(allergia, ekcéma, napégés)
- krónikus felső légúti megbetegedés enyhítése (orrdugulás, szénanátha, melléküregek telítettsége és
gyulladása)
- legyengült immunrendszer aktivizálása
- a klimax nemkívánatos mellékhatásainak csökkentése (izzadás, idegesség)
- a lelki-, fizikai trauma enyhítése
- a stressz hatásainak csökkentése (magas vérnyomás, idegesség, alvászavar, koncentrációs zavar,
túlfeszült idegrendszer, fejfájás, migrén oldása)

A nyirokdrenázs kontraindikációi:
- lázas beteget nem kezelünk!
Abszolút kontraindikációk:
- akut gyulladások
- bőrfertőzések, elfertőződés veszélye
- rosszindulatú daganatos megbetegedés
- orvos által nem diagnosztizált szövetszaporulat
- pajzsmirigy túlműködés
- asztma
- alacsony vérnyomás, ill. vércukorszint esetén járjunk el körültekintően az ájulásveszély miatt
- bőrmetasztázisokkal járó malignus folyamat, kifekélyesedett daganat
- mélyvénás trombózis, thrombophlebitis (felszíni vénák gyulladása)
Relatív kontraindikációk:
- dekompenzált kezeletlen szívbetegség,
- kezeletlen hypertonia,
- kezeletlen hyperthyreosis
- malignus nyiroködéma
- súlyos szívritmuszavar
- terhesség
- a beteg együttműködésének hiánya

Nyiroködéma:
A nyiroködéma gyakori tünet, ami akkor alakul ki, amikor a nyirokrendszer nem tudja elszállítani a
nyirokköteles anyag-és folyadékmennyiséget a szövetekből. Ez a szöveti anyag a folyadék 20-25%-
a és a nagy molekulasúlyú anyagok 30-35 %-a. Nyiroködémában a szövetekben felszaporodik a
fehérje- és zsírdús folyadékgyülem, amiben a krónikus gyulladásra jellemző sejtek vannak.

Nyirokdrenázs menete:

Nyak kezelése:

A páciens elhelyezése: hason fekszik, homlokát megtámasztja, kezei lazán a teste mellett vannak. A
kezelő a paciens mellett és mögött végzi a kezelést.
NYIROKKAPU MEGNYITÁSA
Lapockától teljes pumpálás nyakig
Állókörökkel kezelünk profundustól terminusig. Egy helyen öt körrel ritmikusan
Occiput-terminus kezelése
A páciens mögé állva, occiput-fülig 3 helyen ötkörös mozdulat, majd egy kicsit feljebb, végül a
fejtetőn végezzük el a fogásokat, majd lehozva fülig, profundus-terminus
Mindkét vállat kezelem váltott egykezes gördülőfogással, a nyak irányába, majd 5 álló körrel
bedolgozni a terminusba
Sorakozó technika a cervicalis szakaszon
Befejező simítás, vibráció

Felső végtag kezelése

A páciens elhelyezése: háton fekszik, a kezelő mellette áll, oldalról kezeli.

NYIROKKAPU MEGNYITÁSA
Hosszú simítás a kézfejtől a vállcsúcsig
Felkar kezelése: m. triceps brachii vonalán gördülőfogást alkalmazunk, a m. biceps brachii felett
gördülőfogás- továbbtolást végzünk
Vállcsúcs befogásával „kézmosást” végzünk. Először az újjbegyekkel, majd a kézközéppel, végül
pedig a kéztővel dörzsölünk a kisujjunk irányába, úgy, hogy a kezünket közben nem emeljük el.
Könyökizület körül hüvelyk-csavaró fogást alkalmazunk
Könyökhajlatban egykezes hüvelyk-csavaró fogást alkalmazunk
Könyökhajlatban hajlító-nyomást végzünk
Alkar kezelése: váltott csavaró-gördülő fogással történő kezelése
Kézfej kezelése: a kézközépcsontok felett hüvelyk-csavaró fogással történik
Ujjak kezelése: 1-3, 2-4, 3-5 ujjakat csavarfogással egyszerre kezeljük
Tenyérárok kezelése: páros hüvelykkel

Has kezelése:
A páciens elhelyezése: háton fekszik, a kezelő mellette áll, oldalról kezeli.
NYIROKKAPU MEGNYITÁSA
Állókörös (öt kör) technika négy ujjal, nyolcujjas (sorakozó) technika, gördülő fogások
Felületes és mély has kezelés
 7.A tétel
• Ismertesse a nyak izmait! Jellemezze a nyak leggyakoribb ortopédiai betegségeit!
Vázolja fel az egészségügyi etika alapelveit, jellemezze az etikai kódex által közvetített
értékeket!

A Nyak izmai:
Hátulsó nyakizmok:
Csuklyásizom (musculus trapezius)
◦ Eredés: a középvonalban a nyakszirtcsonton, lefelé a nyakcsigolyák és a hátcsigolyák
tövisnyúlványán.
◦ Tapadás: A kulcscsont vállcsúcsi harmadán, vállcsúcson, a lapocka tövisnyúlványán
◦ Működés: 3 részre osztható:felső vállövben elevatiot végez, a fejet hátrafelé, az arcot
ellenkező oldalra és felfelé húzza. A középső része retractiot, azaz lapockazárást végez,
az alsó része lefele húzza a lapockát
Elülső nyakizmok:
● felületes nyakizmok
• Nyaki bőrizom (platysma): az emberi test egyetlen valódi bőrizma. Az emlők bőrétől
közvetlen az állkapocsig húzódó, közvetlen a bőr alatt fekvő vékony izomlemez
• Fejbiccentő izom (musculus sternocleidomastoideus): a nyak leghosszabb izma
➔ Eredése: a szegycsont markolata
➔ Tapadása: a halántékcsont csecsnyúlványa
➔ Működése: Kétoldali működésekor a nyak extensioját hozza létre. Egyoldalú
működésekor a nyak extensioját hozza létre. Sérülés ferde fejtartást eredményez.
● Nyelvcsonti izmok
• Nyelvcsont feletti izmok (száj nyitása)
• Nyelvcsont alatti izmok (ivás, szopás létrehozása)
● Mély nyakizmok
• Elülső csoport (praevertebralis izmok): A gerinc és a fej megtartásában van szerepük,
valamint a nyakat előre, azonos oldalra hajlítják.
• Oldalsó csoport (scalaenusok):
➔ Eredésük: a nyakcsigolyák harántnyúlványán erednek
➔ tapadásuk: Az I.-II. Bordán tapadnak
➔ Lefutásuk: Sátorszerűen lezárják a mellüreg felső, bemeneti nyílását. Az izmok
között nyílás van, itt lép ki a karidegfonat (plexus brachialis) és a kulcscsont
alatti artéria (art. Subclavia)
➔ Működésük: rögzített bordák esetén a nyakat oldalra, előre hajlítják. Rögzített
nyak esetén a bordákat emelik tehát légzési segédizmok.

A nyak leggyakoribb ortopédiai betegségei:

Félcsigolya: A csigolyatelep egyik oldala nem alakul ki, illetve számfeletti félcsigolya
fejlődik ki. Ennek következtében a gerinc érintett szakaszán éles, oldalirányú görbület
 (scoliózis) van.
Klippel- Feil syndroma: A nyaki gerinc, vállöv veleszületett fejlődési rendellenessége.
Jellemzők:
• Rövid nyak
• beszűkült nyakmozgások
• deformált nyakcsigolyák
Ha a nyaki gyököket és a gerincvelőt is irritálja, neurológiai tünetek jelentkezhetnek:
➔ scapula magas állása
➔ beszűkült nyakmozgások
➔ ideggyöki izgalom/ fájdalom
Costa cervicalis (nyaki borda): Az utolsó nyakcsigolyához is kapcsolódik egy- egy borda.
Nem okoz mindig panaszt
• Klinikai tünetek (fájdalmas, égető érzés ulnarisan a kézen, ujjakon)
• Motoros tünetek (bénulás, izomatrophia a kéz a kis izmaiban, szorító erő gyengül)
• vasomotoros tünetek (végtagon cyanosis, bőr hűvös, ujjakon érzés zavar)
Konzervatív kezelése a vállizomzatot erősítő gyógytorna, fizioterápia, de szükség lehet műtétre
(borda eltávolítása)
Torticollis congenitus (ferdenyak):
• Lényege a musculus sternocleidomastoideus zsugorodása okozta ferde fejtartás.
• Harmadik leggyakoribb fejlődési rendellenesség
• Rendszerint szülés alatt következik be a sérülés, de kialakulhat méhen belüli
téraránytalanság, méhen belüli érellátás zavar következtében is. Születéskor csomó
tapintható ki az izomban, ami később eltűnik, de az izomrövidülés megmarad.
• Arc aszimmetria jellemző, az érintett oldalon a fül kisebb, szemrés szűkebb.
• Funkcionális scoliosis alakul ki a nyakon.
• Kezelése konzervatív: passzív tornagyakorlatok, SCOM nyújtása.
• Műtéti terápia: az izom leválasztása eredésről vagy tapadásról.

A nyak leggyakoribb reumatológiai betegségei

A Bechterew-kór vagy Behtyerev-kór: idült, fokozatosan előrehaladó gyulladásos ízületi

betegség amely elsősorban a csigolyák közötti, továbbá a keresztcsont-csípőcsontízületeket
sújtja, de az esetek harmadában előfordulhat a térd a csípő, a bordák ízületeiben, sőt az
inakban és a szalagokban is, azok csontokhoz történő tapadási helyén. A betegség jellemzője
az ízületek és a szalagok elmeszesedése, aminek következménye a botmerev gerinc
kialakulása.
● Előfordulás
A betegség 100 000 emberből mintegy 130-at érint csupán, főként fiatal férfiaknál jelentkezik,
leggyakrabban 16 és 45 éves kor között, férfiaknál 7-szer gyakoribb.
● Okok
A spondylitis ankylopoetica pontos oka ismeretlen, de előfordulása családi halmozódást mutat,
kialakulásában a genetikai hajlamnak van szerepe. Erre utal az a tény, hogy a betegek döntő
többsége egy örökletes gént, a HLA B27 antigént hordozza, amely egészségesek között csak 7-8%-
ban fordul elő. Létrejöttében a környezeti tényezők és a fizikai trauma szerepe vitatott, autoimmun
eredet nem bizonyítható.
● Tünetek
A betegség kezdeti tünete általában a deréktáji vagy háti, főleg éjjel, illetve a hajnali órákban
jelentkező fájdalom, amely változó erősségű, de az idővel fokozatosan súlyosbodik.
Tipikus a hát reggeli merevsége, ami a fájdalommal együtt a mozgásra enyhül.
E tünetek a Bechterew-kórban általában 45 éves kor előtt és fokozatosan, lassan alakulnak ki. A
kórkép kezdete alattomos, nem jár jellemző tünetekkel, így a diagnózisig eltelt idő hosszú lehet.
A hátfájdalomhoz az esetek majdnem felében egyéb ízületek, inak gyulladása is társul.
A későbbiekben, a betegség súlyosbodásával elégtelen mellkastágulás, hajlott testtartás,
gerincmerevség, fáradtság, étvágytalanság, fogyás, a szemszivárványhártyájának gyulladása (iritisz)
következhet be.

● Diagnózis
Röntgen alapján, melyet sacroileitis, syndesmophita (paravertebralis szalagrendszer
elcsontosodása), kockacsigolya, az intervertebralis kisízületek ankylosisa (bambusznád kép)
látható.

● Kezelés
A gyulladás kezelése gyógyszeresen lehetséges, a csigolyák összecsontosodása viszont nem
gyógyítható. A kezelés elsődleges célja a fájdalom, az ízületi merevség enyhítése, valamint a késői
komplikációk megelőzése. Legfontosabb része a rendszeres gyógytorna.
Időben megkezdett kezeléssel megelőzhető a gerincoszlop görbülése, elérhető hogy a
bambusznádgerinc normális testhelyzetben rögzítse a gerincoszlopot. Az orvos az alábbi
gyógyszerek közül választ:

• nem szteroid gyulladáscsökkentők

• Szteroidok
• Bázisterápiás szerek

A Bechterew-kór ma még nem gyógyítható. Megfelelő kezeléssel a beteg életminősége

elfogadhatóvá tehető. Hatékony és időben kezdett fizikoterápiával elérhető, hogy a gerinc
ankylosisa egyenes gerinc mellett következzen be, mely önmagában is rendkívüli jelentőséggel bír a
beteg későbbi életében, munkaképességében.

Spondylosis
● porckorong degeneráció következtében (discophatia) a csigolyák peremein osteophyták
nőnek (szűkíhetik az intervertebralis forament és a gerinccsatornát). A tünetek oka a
segmentum hypermobilitása (kopás mindenkiben kialakul, de ha a paravertebralis izmok
megtartják a gerincet, panaszok megszűnnek, vagy ki sem alakulnak!). A nyaki gerinc
degeneratív elváltozásai irritálhatják az arteria vertebralist ami cervicalis migrén és
cervicalis szédülés kialakulásához vezethet. Drop- attack- pillanatnyi eszméletvesztéssel
járó ájulás is kialakulhat nyaki gerinc kopásos mebetegedései során.
 ● Tünetek: fájdalom, paravertebralis izomspazmus, mozgáskorlátozottság, gyöki fájdalom.
● Kezelés: Kímélet, izületvédelem, ergonómia, életmód változtatás, fogyás,
fájdalomcsillapítás, ízületi mobilitás és izomerő megőrzése. Rendszeres torna,
gyulladscsökkentők, fizikoterápia.

Az egészségügyi etika alapelvei

I. Az autonómia tiszteletének az elve

● szempontjai:
1. gondolkodás: értelmi képesség( felfogja-e tetteinek súlyát, értelmezni
tudja-e a beszédet…)
2. akarat: ki mennyire befolyásolható, önállóan dönt vagy
befolyásoltság alatt áll. Pl. pszichiátriai beteg, érdekütközések
vizsgálata
3. cselekvés: kiskorú, felnőtt, cselekvőképes vagy korlátozott
cselekvőképesség

Lényege az ember döntései illetve tettei nem korlátozhatóak mindaddig amíg más (mások)
anatómiája nem sérül.
II. Ne árts elv: tradicionális etika
Alapelve a Hippokratészi elvével azonos 3 fő eleme van:
1. orvosnak mindig a beteg javát kell szolgálnia
2. orvosnak mindig gondosan kell eljárnia, szakmai tudásának legjava szerint
3. beavatkozás előnyeit és hátrányait mérlegelni kell(beleegyezés szóban és írásban is!)
III. Jótékonyság elve
1. Pozitív elv: előzd meg a rosszat, szüntsd meg a rosszat és tegyél jót.
2. Hasznosság elve: fel kell mérni, hogy egy tett mennyire hasznos, vagy nem pl: a
beavatkozás eredménye jobb-e mint a vele járó kockázat.
IV. Igazságosság elve
Egy társadalomban az előnyöket és hátrányokat hogyan kell megosztani, mindenkinek egyenlően,
szükséglet szerint, szorgalom, egyéni teljesítmény szerint stb.
Az egészségügyi etika magába foglalja a bioetika – medicinális etika-ápolás etika klasszikus
erkölcsi értékeit, gyakorlati kihívásait, döntéshozatali problematikáját és morális
konfliktushelyzeteit.
Alapja a beteg, hozzátartozó jóllétének biztosítása (pszichés, szociális, szomatikus).
Az egészségügyben dolgozók hivatásának etikai követelményeit KÓDEX- ekben határozzák meg.
A szakmai-etikai kódexek hitvallások és parancsok keverékei. Mint hitvallások, megerősítik a
szakmai megbecsülést a viselkedésmód magas ideáljai iránt, és megkövetelik a szakma tagjaitól,
hogy tiszteljék azokat.
 •ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•7.B TÉTEL •ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Részletesen ismertesse a svédmasszázs klasszikus alapfogását, a dörzsölést!
A simító fogásoknál erőteljesebb ingerfogás. Egyaránt alkalmas diagnosztikai és terápiás célokra.
Mivel a mélyebb rétegekbe hatolva végezzük a fogásokat, így az izomzatot teljes egészében elő
tudjuk készíteni a gyúráshoz. A dörzsölő fogásoknak jelentős fájdalomcsillapító és izomlazító
hatása van. Hatásmechanizmusaattól függ, hogy milyen erővelés intenzitássalvégezzük az adott
kezelést. Feladata továbbáa spasztikus izomzat és a myalgiás izomcsomók feltérképezése és oldása.

● Dörzsölés hatása:
• izomlazító, görcsoldó hatású

• emeli a bőr hőmérsékletét

• hiperaemiát okoz a kezelt területen (helyileg)

• fokozza a hisztamin és bradykinin felszabadulását

• fokozza az endorfin termelődését

• specifikusan az adott problémás pontra lokalizálható a kezelés

● A dörzsölés nemkívánatos hatásai:

• A kevés vivőanyaggal végzett intenzív dörzsölés különféle bőrelváltozások
kialakulásához vezethet, mint pl. szőrtüszőgyulladás (folliculitis)

• A myalgiás csomók túlzott ingerlése az érintett izom gyulladását eredményezheti.

● Dörzsölés alkalmazása:
Mindig a nagyfelületű dörzsöléseket alkalmazzuk elsőként, mivel elősegítik a felületes izomrostok
ellazulását. Ha ezt elértük, akkor következhetnek a kisfelületű dörzsölések, melyek a mélyebb
izomrostokon alkalmazva fejtik ki optimális hatásukat.

● A dörzsölő fogások:
• nagy felületű dörzsölések:
A nagy felületű dörzsölések 3 hosszanti sávban haladnak a hát területén.
1. Laterálisan a csípőlapát felső peremétől a hónaljárok irányába
2. Csípőlap
3. Sacrum- C vagy os occipitale
 ➢ vasaló fogás: a legnagyobb területű dörzsölő fogásaink közé tartozik (bevezető
dörzsölés)
◦ Kivitelezés: teljes tenyerünk rásimul a test felületére. Ujjaink összezárva és a
hüvelykujj hozzásimul a tenyerünk radialis széléhez. A kiindulási helyzetben
a tenyérgyök a testrész legdistalisabb pontján helyezkedik el. Ujjaink
körömpercei a mozdulat tervezett irányába mutatnak. A kiindulási helyzetből
hosszanti irányba haladva eltolom a kötőszövetet, majd ezzel egy időben
oldalirányú mozgást végzek. A végpontot elérve visszasimítok a kiindulási
helyre. A fogást célszerű egy kézzel végezni.

➢ Gyalu fogás:
A kivitelezés két fázisból áll:
1. fej irányába történő eltolás (hangsúlyos) 10-15 cm hosszan
2. ellentétes irányú visszasimítás (hangsúlytalan) 5- 10 cm hosszan

➢ tenyérgyökös körkörös dörzsölés:

Lateráltól- mediál felé, distaltól- proximal felé körkörös irányba haladunk tenyérgyökkel

➢ redőtolás ellenállás nélkül (sok esetben gyúrófogásként említik)

A tenyér körömperc felőli részének (2-5 ujjak) munkavégzése a hangsúlyos. A kiindulási pozíció a
kezelt testrész distalis résza, végpontja pedig a proximalis régió. A toló fázisnál redőt kell képezni
az ujjak előtt és ezt kell végigkísérni a kezelendő területen.

• kis felületű dörzsölések:

➢ PIP izülettel való dörzsölés (hernyó)

➢ 3.- 4. ujas dörzsölés: a masszázs egyik legfontosabb fogása. Ezzel a dörzsölő
fogással egyszerre lehet diagnosztizálni/vizsgálni és kezelni. Jól kitapintható a
miogelotikus izomcsomó és a spazmusos izomzat. Kivitelezése a 3.-4. ujj
körömpercének tenyéri részével történik. Nem mindegy, hogy milyen szögben
érintkezik az ujjperc a kezelendő területtel:
▪ 90º°- nyomóerő- lazító hatás
▪ hegyes szög: nyíróerő- tonizáló hatás

➢ kétkezes hüvelykujjas körkörös dörzsölés:

Egy adott izomroston halad a két hüvelykujj, hatása az izom oldalirányú elmozdításakor jön létre. A
hüvelykujjak mozgásirányai ellentétesek és nincs redőképzés (az egyik óramutató járásával
megegyező, a másik pedig ellentétes irányú)

➢ Kétkezes hüvelykujjas nyújtás/ váltott hüvelykujjas hosszanti dörzsölés:

A fogás kivitelezése sorén a hüvelykujjk egymást követve egy adott izmon haladnak hosszanti
irányba.

➢ Fenyő (hüvelykujjal vagy 3.- 4. ujjal:

lényege, hogy az ujjainkat lehelyezzük a gerinc két oldalára közvetlen a csigolyák mellé lateralisan
a harántnyulványok mellé, majd a harántnyulványokat összekötjük a tövinyulványokkal. Először
széthúzom, majd összetolom az ujjaimat a gerinc irányába.

➢ Smith- fogás (kombinált dörzsölő és nyújtó fogás):

Az összezárt kezek kisujjszél felőli része szorosan összezárva kicsúszik a gerinc irányából, majd az
ágy érintését (2-5 ujjak körömpercével) követően hirtelen seprő mozdulattal szétválik egymástól.

➢ Fűrészelő dörzsölés:
A dörzsölés törtéhet az izom lefutásával párhuzamosan és arra merőlegesen. A törzsön végzett
fogások esetében követni kell a gerinc-, bordák lefutását. Kiváló bemelegítő fogás.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•7. C TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•

• Ismertesse a gerinc ortopédiai megbetegedéseit!

A gerinc fejlődési rendellenességei

• Félcsigolya: A csigolyatelep egyik oldala nem alakul ki, illetve számfeletti félcsigolya
fejlődik ki. Ennek következtében a gerinc érintett szakaszán éles, oldalirányú görbület
(scoliózis) van.
• Costa cervicalis (nyaki bordA): Az utolsó nyakcsigolyához is kapcsolódik egy-egy borda.
Nem okoz mindig panaszt. Klinikai tünetek lehetnek szenzoros tünetek (fájdalmas, égető
érzés, ulnarisan a kézen, ujjakon), és motoros tünetek (bénulás, izomatrophia a kéz kis
izmaiban, szorító erő gyengül), vasomotoros tünetek (végtagon cyanosis, bőr hűvös, ujjakon
érzés zavar). Konzervatív kezelése a vállizomzatot erősítő gyógytorna, fizioterápia, de
szükség lehet műtétre (borda eltávolítása)
• Torticollis congenitus (ferdenyak): lényege a musculus sternocleidomastoideus zsugorodása
okozta ferde fejtartás. A csípőficam és a dongaláb után a harmadik leggyakoribb fejlődési
rendellenesség. Rendszerint szülés alatt következik be a sérülés, de kialakulhat méhen belüli
téraránytalanság, méhen belüli érellátási zavar következtében is. Születéskor csomó
tapintható az izomban, később a csomó eltűnik, de az izomrövidülés megmarad. Húrszerűen
feszül a SCOM, a fej az érintett oldalra dől. Arc aszimmetria jellemző, az érintett oldalon a
fül kisebb, szemrés szűkebb. Funkcionális scoliosis alakul ki a nyakon. Kezelése
konzervatív: passzív tornagyakorlatok, SCOM nyújtása. Műtéti terápia: az izom leválasztása
eredésről, vagy tapadásról.
• Sacralisatio, lumbalisatio: Az ötödik lumbalis, és az első sacralis csigolyatelep normálistól
eltérő fejlődése. Az ötödik ágyéki csigolya a keresztcsonttal csontosan összefügg, illetve
 ízesülhet a csípőcsonttal. A lumbo- sacralis gerincszakasz fejlődési rendellenességei teljesen
tüntementesek lehetnek, de gyakran állnak derékfájás hátterében.
• Spina bifida: A csontos csigolyaív záródási zavara, rendszerint hátul a középvonalban nyitott
marad, de felette a bőr zárt. Gyakran fokozott szőrnövekedés, anyajegy figyelhető meg ezen
a területen. Legjellemzőbb a lumbosacralis régióban. Sokszor tünetmentes marad, de
fokozott igénybevétel, megterhelés esetén derékfájás okozója is lehet.
• Spondylolysis: A csigolyaív folytonossága megszakad a processus articularis superior és
inferior között. A csontok között kötőszövet van, ezért kóros mozgás lehetséges. Deréktáji
fájdalom okozója. Az elváltozás valószínűleg dominánsan öröklődik. A gerinc stabilitása az
érintett szakaszon csökken. Kezelése elsősorban konzervatívan történik, csak a nem javuló
esetek kerülnek műtétre.
• Spondylolysthesis: A csigolyatestek egymáshoz viszonyított horizontális síkú elcsúszása. Az
elcsúszás ventralis irányba történik, de ritkán dorsalis irányú elcsúszás is előfordulhat.
Mértéke 1-2 mm-től teljes csigolyaszélességű lehetséges. LIV, LV, SI között fordul elő
leggyakrabban. Eredete lehet veleszületett, spondylolysis következtében kialakuló, traumás,
degeneráció. Az elcsúszás rendszerint fokozatosan történik. Komoly deréktáji panaszokat
okozhat. Illetve az elcsúszás rendszerint fokozatosan történik. Komoly deréktáji panaszokat
okozhat. Illetve az elcsúszás következtében a canalis vertebralisban lépcsőképződés,
megtöretés jön létre, mely maga után vonja a dura mater és a cauda equina rostjainak
nyomását, feszülését. Kezelése először konzervatívan történik (mély hátizom erősítés), de
szükség lehet műtétre is (stabilizálás).
• Scoliosis- gerincferdülés: A gerinc oldalirányú elhajlása. Az oldalirányú elhajláshoz
társulhat torzió, kifózis és lordózis is. Torzió a csigolya rotálódását jelenti a gerinc teljes
szerkezete átalakul. A scoliosis csoportosítása:
1) Funkcionális
• primer
• szekunder
2) Strukturális- szerkezeti eltérések
Diagnózis: Fizikális vizsgálat és álló helyzetben készült röntgenkép alapján történik a diagnózis
felállítása.
Cobb fok: a scoliózis mértékének mérése röntgenképen. Fokokban kifejezhető a gerincferdülés
mértéke. (a kezdeti és végcsigolyák zárólemezeivel párhuzamos egyeneseken át állított merőleges
egyenesek által bezárt szög mellékszöge)
Kezelés: ortopédiai kezelésre van szükség a javulás elérése vagy rosszabbodás megelőzése
érdekében. Kezelési lehetőségek:

◦ gyógytorna
◦ gipszágy, korrekciós gipszrögzítések (corsettek)
◦ fűzők
◦ műtéti eljárások (gerinc görbületének korrekciója)
 •ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•7.D TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•

• Ismertesse a szekunder nyiroköedemát!

A nyirokerek, nyirokcsomók valamilyen károsodása miatt alakul ki.
Sebészi beavatkozás: a műtét során nyirokerek kerülnek átvágásra, ill. nyirokcsomók eltávolítása
történik. Protézis beültetése, véna műtétek, császármetszés, őrszem nyirokcsomó, ill. teljes
regionális nyirokcsomó blokk kerül eltávolításra.

Röntgen irradiáció: a nyirok utak és nyirokcsomók kötőszövetes átépüléséhez, végső soron

elzáródásához vezet. Onkológiai kezelés, sarkantyú besugárzás.

Daganatos invázió: a daganat sejtek elzárják a nyirokutakat és a nyirokcsomókat.

Fertőzés: a baktériumok, paraziták okozta gyulladás miatt a nyirokerek elzáródnak. Orbánc, egyes
trópusi betegségek: pl: filariasis, mycetoma (madura láb), bizonyos STD betegségek pl.
lymphogranuloma venereum.

Idegkárosodás: sérülnek az erek beidegzései. Cukorbetegséghez társult neuropathia.

Mozgáshiány: Az izompumpa kiesése.

 8. A. TÉTEL

• Ismertesse röviden a törzs csontjait, összeköttetéseit a mellkas deformitásokat! Ismertesse a

ptx lényegét!

Szempontok a válaszadáshoz:
- a törzs csontjainak csoportosítása és jellemzésük
- a gerinc összeköttetései, görbületei és mozgásai
- a gerinc és a koponya összeköttetései
- a bordák összeköttetései a mellcsonttal és a csigolyákkal
- tájékozódási pontok a törzsön
- mellkas deformitások
- ptx lényege, formái, tünetei, veszélye

Kulcsszavak, fogalmak:
- valódi- és álcsigolyák, valódi-, ál- és repülőbordák, sternum
- a valódi csigolyák összeköttetései
- lordosis, kyphosis, scoliosis
- a gerinc mozgásai
- atlantooccipitalis tojásízület, atlantoaxialis forgó ízület
- sternocostalis ízületek
- costovertebralis ízületek
- tájékozódási pontok a törzsön
- pectus carinatum, pectus excavatum lényege, kezelése
- ptx lényege, traumás, mesterséges, zárt, nyílt, ventil ptx, panaszok, tünetek,
veszélyek

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•8. B. TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Részletesen ismertesse a svédmasszázs klasszikus alapfogását a gyúrást!

Szempontok a válaszadáshoz:
- célja, jellemzői
- hatása (mechanikus, élettani, általános, távolhatás)
- kivitelezés (hibás technika)
- iránya, intenzitása, tempója, kivitelezése (helye-módja)
- fajtái

Kulcsszavak, fogalmak:
- petrissage
- tónusfokozó/keringésjavító/oxigenizáció/vasodilatatio (lazító)
- shunt hatás
- lassú/gyors
- egykezes, kétkezes, kiemelt, félkörös, körkörös,
- olló (nem az ujjak végén van a hangsúly, az csípésérzés)
- haránt, vongálás, plesselés, redőtolás, Thomsen, gyömöszölő, S alakú, cipózás, stb.
 •ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•8. C. TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•

• Ismertesse az osteoporosist és az osteomalaciát!

Szempontok a válaszadáshoz:
- az osteoporosis lényege, jelentősége, etiológiája, patológiája
- az osteoporosis felosztása

- az osteoporosis klinikai képe, radiológiai tünetei

- az osteoporosis diagnózisa, rizikófaktorai, prevenciója, terápiája
- az osteomalacia lényege, oka
- az osteomalacia klinikai képe, terápiája

Kulcsszavak, fogalmak:
- az osteoporosis lényege, jelentősége, etiológiája, patológiája
- primer osteoporosis formái
- a szekunder osteoporosisok leggyakoribb okai
- az osteoporosis klinikai képe, radiológiai tünetei
- a DEEXA vizsgálat lényege, indikációi
- az osteoporosis rizikófaktorai, primer, szekunder és tercier prevenciója, terápiája
- az osteomalacia lényege, oka
- hatásos, aktív D-vitamin képződés helyei
- D-vitamin hiány okai
- az osteomalacia és rachitis klinikai képe, radiológiai tünetei, terápiája

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•8. D. TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a nyak, hát és az alsó végtag nyirokdrenázs kezelését!

Szempontok a válaszadáshoz:
- nyirokdrenázs célja hatásai
- nyirokdrenázs fogásai
- indikációk- kontraindikációk (abszolút és relatív)
- a kezelés menete, sorrendje és szabályai testtájanként

Kulcsszavak, fogalmak:
- aktiválás
- keringésfokozás
- kapilláris shunt
- pangó és nyirokköteles folyadék
- oedemareductio
- fájdalomcsökkentés
- állókör, csavaró, kombinált, pumpa
- irány, intenzitás, időbeliség, sorrend
 9.A tétel

• Ismertesse a törzs izmait és működésüket! Definiálja a légzési segédizmokat!

Szempontok a válaszadáshoz:

Mellkas izmai, eredés, tapadás, működés

A törzs izmai három jól elkülöníthető csoportra oszlik:
-mellizmok
• mellkas saját izmai
• felső végtagra futó izmok(thoracohumeralis izmok)
-hasizmok
-hátizmok
• felületes hátizmok
• mély hátizmok és tarkóizmok
Mellizmok
1. Felső végtagra futó -thoracohumeralis izmok
feladata: a felső végtag mozgatása és a mellkas emelése (légzési segédizom)

Nagy mellizom – m. pectoralis major

A mellkas elülső felszínén elhelyezkedő felületes, széles izom
Ered:kulcscsont, szegycsont, 2-6 bordaporcon
Tapad:rostjai összeszedődnek és a felkarcsont nagygumóján
tapadnak.
Működés: a távolított felső végtagot közelíti és lefelé húzza, légzési
segédizom

Kis mellizom - m. pectoralis minor

A pectoralis major alatt fekszik.
Ered:3-5. borda elülső felszínén
Tapad:a lapocka hollócsőrnyúlványán (processus coracoideus)
Működés: a lapockát előre és lefelé húzza, emeli a bordákat, légzési
segédizom, rögzíti a lapockát.

Kulcscsont alatti izom - m. subclavius

Karcsú, gyenge izom

Ered:I. Borda mediális végén

Tapad: a kulcscsont also felszínén
Működés: a kulcscsontot lefelé húzza, rögzíti.
 Elülső fűrészizom – serratus anterior
A mellkas oldalán fekvő lapos, legyezőszerű izom.

Ered:1-9. bordán húsosan

Tapad: a lapocka alatt elhaladva
a lapocka medialis szélén (margo medialis)
Működés: rögzíti a lapockát, felfelé fordítja, légzési segédizom.

2. A mellkas saját izmai

Bordaközti izmok – mm. Intercostals externi et interni

A bordaközöket két rétegben töltik ki. Összekapcsolják a
bordákat, ezzel kialakítva a mellkasfalat.

Ered, tapad:a külső és belső izmok X alakban

helyezkednek el.
Működésük:
Külső bordaközti izmok: bordák emelése, a mellkas
tágulása, belégzés.
Belső bordaközti izmok: bordák süllyedése, kilégzés.

Bordaemelő izmok – mm. Levatores costarum

A külső bordaközti izmokkal megegyező lefutásúak.

Ered: a csigolyák harántnyúlványán

Tapad: alattuk lévő bordákon
Működésük: bordaemelő izmok, azaz a belégzést segítik.

Rekeszizom – diafragma
Izmos, inas lemez, mely a mellüreget a hasüregtől elválasztja.
Középső része kupolaszerűen emelkedik be a mellkasba.
Nyílások találhatóak rajta a két üreg között közlekedő képletek(nyelőcső,
aorta…) számára. Középső inas részén nyugszik a szív.

Eredés, tapadás:a mellkas also határának belső peremén körkörösen ered

húsosan és a középső inas részbe (centrum tendineum) sugárzik bele.
Működés: LÉGZÉS
-összehúzódáskor a boltozata ellaposodik és lejjebb száll a hasüreg felé,
ennek következtében a mellkas térfogata megnő (belégzés)
-elernyedéskor az izom visszanyeri eredeti formáját, szűkül a mellkas térfogata (kilégzés)

Hasizmok- musculi abdominis

Széles, lapos izmok, bőnyékben folytatódnak. A középvonalban összefüggenek és egy fehér vonalat
képeznek (linea alba).

Egyenes hasizom – m. rectus abdominis

A hasfal elülső részén helyezkedik el.

Ered: 5-7. bordaporc külső felszínén.

Tapad: a symphysis elülső oldalán és a szeméremcsont felső ágán.
Lefutás:Az izom rostjai nem futnak le egyfolytában végig ezen a
hosszú úton, hanem az izom rostjait 3-4 inas vonal harántul
megszakítja, így rövidebb darabokra osztjaa hosszú izmot.
Erőteljes, sovány egyéneknél behúzódásokat látunk (kockás has), a
köztük lévő izomszakaszok kiboltosodnak.
Rövid szakaszok következménye:
-erőteljesebb működés kifejtése
-egymástól függetlenüli összehúzódás (az egyes szelvényeknek külön beidegződésük van)
Működés:
-rögzített medence esetén
a bordákat lefelé húzza
előrefelé hajlítja a törzset
egyik oldali összehúzódáskor segíti a törzs saját oldala felé hajlítását
-rögzített mellkas esetén
emeli a medencét
-részt vesz a hasprés fenntartásában

Külső ferde hasizom – m. obliquus abdominis externus

Széles, lapos izom.
Rostjai ferdén felülről lateráltól medial felé futnak
(zsebredugott kéz iránya)

Ered: 8 alsó borda külső felszínén

Tapad: rostok nagy része átmegy bőnyébe (aponeurosis), legalsó
rostok a csípőtarajon, és a csípőcsont és szeméremcsont között
kifeszülő szalagszerű megerősödésben (lágyékszalag- ligamentum
inquinale)
Működés:Kétoldali működés esetén előre hajlítja a törzset,
rögzített mellkas esetén emeli a medencét.
Egyoldali működésekor részt vesz a törzshajlítás és fordítás
kialakításában.
Hasprés fenntartása.

Belső ferde hasizom – m. obliquus abdominis internus

Széles, lapos izom.
Közvetlenül a külső ferde hasizom alatt fekszik, ostjai
ellentétesen futnak, alulról és oldalról felfelé és medial felé.

Eredés: szélesen a csípőtarajon

Tapadás: felső rostjai a bordaív also részén, a többi része
bőnyébe megy át
Működés:Kétoldali működés esetén előre hajlítja a törzset,
rögzített mellkas esetén emeli a medencét.
Egyoldali működésekor részt vesz a törzshajlítás és fordítás kialakításában.
Hasprés fenntartása.

Haránt hasizom – m. transverses abdominis

Széles, lapos izom.
Rostjai harántul húzódnak.

Ered: 6 alsó borda belső felszínén, ágyéki csigolyákon,

csípőtarajon.
Tapad: bőnyében (aponeurosison)
Működés:hasprés kialakítása és fenntartása. Légzési segédizom.

Négyszögű ágyékizom – m. quadratus lumborium

A hátsó hasfal legerősebb záróképlete.

Ered:a csípőtaraj hátsó részén

Tapad: az utolsó borda also szélén és az ágyékcsigolyák
harántnyúlványán.
Működés: A törzset saját oldal felé hajlítja. Légzési segédizom.

A hasizmok beidegzése:
Az alsó bordaközti idegek és az ágyéki fonat (plexus lumbalis) ágai látják el.
Míg azonban a végtagizmokat egy-egy ideg tökéletesen ellátja, addig a hasizmoknak
szelvényenként más-más idegük van, vagyis egy-egy izomba párhuzamosan több ideg lép be.
(ezért egy szelvény összehúzódásakor a szomszédos pihen.
A hasizmok együttes működése:
-egyenletes hasűri nyomás fenntartása (szervek megtartása)
-hasprés kialakítása és fenntartása- zárt gégefedő mellett fokozzák a nyomást a hasban
különböző élethelyzetek: kilégzés, vizelet, székelés, szülés
-törzs stabilizálása
-kilégzés segítése
-törzs előre, oldalra fordítása, hajlítása

Hátizmok – m. dorsi
- felületes hátizmok
- axiális törzs és nyakizmok (mély hátizmok és tarkóizmok)

Csuklyásizom – m. trapezius
trapézhoz hasonlít a kétoldali izom együttesen.
A nyak és a felső háttájék legfelületesebb izma.

Ered: a középvonalban a nyakszirtcsonton, lefelé a

nyakcsigolyák és a12.. hátcsigolya tövisnyúlványán.
Tapad: a kulcscsontvállcsúcsi harmadán, vállcsúcson,
lapocka tövisnyúlványán.
Működés: funkcionálisan 3 része van:
Felső: -vállövben elevatio-t végez
-a fejet hátrafelé, az arcot ellenkező oldalra és felfelé húzza
Középső: retractiot, azaz lapockazárást végez
Alsó: az also része lefelé húzza a lapockát.

Széles hátizom – m. latissimus dorsi

Az emberi test legszélesebb izma.

Ered:
- a négy also hátcsigolya tövisnyúlványán
- széles ágyéki pólyán( fascia thoracolumbalis)
- négy also borda külső felszínén
Tapad:
A felkar kisgumóján, elölről kerüli meg a humerus-t
Működés:
A felemelt kart hátra és lefelé húzza (fejsze csapás)
A felső végtagot a hát mögé viszi és befelé forgatja (farzsebbe nyúlás)
Mászásnál a törzset függeszti és emeli.
Lapockát a mellkasfalhoz szorítja.

Kis és nagy rombuszizom – m. romboideus major et minor

Két szorosan egymás mellett fekvő lapos izom.

Ered:
Kis rombuszizom: 5-7 nyakcsigolya tövisnyúlványán.
Nagy rombuszizom: az 1-4. hátcsigolya tövisnyúlványán
Tapad:
Lapocka gerincoszlopi szélén.
Működésük:
Lapockazárás, lapocka stabilizálása, lefelé és befelé forgatása

Lapockaemelő izom – m. levator scapulae

A m. trapezius felső széle alatt elhelyezkedő pántszerű izom.

Ered: I-IV. Nyakcsigolya harántnyúlványán

Tapad:lapocka felső szögletén (angulus superior)
Működése: emeli a lapockát- vállvonogatás
 Hátsó fűrészizom – m. serratus posterior superior et inferior
Két gyenge, lapos izom.

Ered:
C6-7, Th 1-2 csigolyák processus spinosusán (felső),
Th 11-12 és L1-2 csigolyák processus spinosusán (alsó)
Tapad:
2-5. bordán (felső)
9-12. bordán (also)
Működése:
A felső bordákat emeli az alsó bordákat süllyeszti.

Axiális törzs és nyakizmok:

A felületes hátizmok alatt, a tarkótól a keresztcsontig húzódó, a gerinccel szoros anatómiai és
funkcionális kapcsolatban lévő páros izomoszlopot képeznek.
Két csoportja:
Mély hátizmok – mm. Dorsi profundi
A gerinc oldalán végigfutó páros, erős izomoszlop.
Az egyenes testtartásban van szerepük Ágyékipólya borítja őket az also háti és ágyéki szakaszán.
Két rétegük:
-Felületes izomréteg
Összefoglaló neve gerincfeszítő izom (m. erector spinae) vagy törzsfeszítő izom (m erector trunci)
-Mélyebb réteg
haránt és tövisnyúlványok közötti izomrendszer
Működésük:
Két lábon járáshoz nélkülözhetetlen (a gerinc elé eső tömege súlyosabb mint a gerinc mögé eső)
-gerinc egyenes tartása
-egyenes hasizomzat antagonistájaként a gerincoszlopot kiegyenesíti, merevíti, hátrafelé hajlítja
(kétoldali rendszer közös összehúzásakor)
-törzset saját oldalára hajlítja (féloldali összehúzódásakor)
-törzs fordítása
Mély hátizmok beidegzése:
Szelvényről szelvényre kapják idegeiket a gerincvelői idegek hátsó ágaiból. Emiatt a hasizmokhoz
hasonlóan ugyanazon izom egyes szakaszai egymástól függetlenül is össze tudnak húzódni.

Tarkó és nyakizomzat
A mély hátizmok folytatásaként a gerinc hátsó oldalán fekvő izmokat a mély tarkópólya két részre
osztja:

-Felületes csoport
Az izmok egymás felé fordított, részben egymást átfedő
izomkúpot hoznak létre.
Alsó (felfelé tekintő csúcsú)izomkúp: a mellkas felső
részéről a felső nyakcsigolyák felé összetérő izmok. Ide
lehet sorolni az elülső oldal mély nyakizmaihoz tartozó
scalenus izmokat.
Felső ( lefelé tekintő csúcsú) izomkúp: a felső háti és az
also nyakcsigolyákról a fejre szétsugárzó izmok.

Működésük:
-rögzíti a fejet
-a fejet hátraszegzik(kétoldali összehúzódásnál)
-az arcot saját oldaluk felé fordítják.

-Mély csoport
A tarkó mélyében az occipitale és az első két
nyakcsigolya közt fekvő rövid izmok

Légzési segédizmok definíciója:

Minden izom, amely a bordákon vagy szegycsonton ered vagy tapag segít a be és kilégzésben:
rekeszizmok, bordaközti izmok, mély nyakizmok, a nagy és kis mellizmok, vállöv izmai.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•9.B TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Részletezze a svédmasszázs klasszikus alapfogását a vibrációt és a rezegtetést!

Célja: az izomtónus csökkentése

A test felületén a kezünkkel keltett magas intenzitású és kis amplitudójú rezgésszám elérése.
Hatása:
Az így keltett rezgés jelentős fájdalomcsillapító és izomlazító hatással bír. A myalgiás csomók és
izomfájdalmak legjobb ellenszere.
Mellkason-nyákoldás (bronchusokon)
Hason-perisztaltika aktivizálása, emésztőnedv elválasztás aktivizálása, simaizomgörcs oldása
Kivitelezése végezhető: Hajlított könyökkel vagy egyenes karral.
• teljes tenyérrel
• tenyérgyökkel
• tenyér éllel
• 3-4.ujjal
Történhet egy pontban vagy tovafutó jelleggel. 16-20 rezgés/másodperc
Hatékonysága azonnal érezhető, kivitelezése azonban megerölteti a masszőr izületeit.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•9.C TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a discopathia lényegét, statikai következményeit, radiológiai tüneteit!

1. A gerinc elemi mozgásszegmentum lényege, részei

A gerincoszlop alapvető funkcionális egysége az elemi mozgásszegmentum. Ez az egység a két
szomszédos csigolyából, valamint az őket összekötő struktúrákból áll, melynek részei a processus
transversus és interspinosusokon eredő izmok és szalagok szegmentumra eső részei.
Az elemi mozgásszegmentum elemei között egy speciális kapcsolat áll fenn:
Olyan kétkarú emelőként viselkednek, melynek alátámasztási pontja a kisizületekben van.
A csigolyákra ható erőt az intervertebrális discusok direct és passzív módon csökkentik.
A csigolyák alkotta kétkarú emelőn keresztül a szalagok és ezen szegmentumra eső izmok feszülése
csökkenti az itt ható erőt, ezáltal biztosítva a járás rugalmasságát a durva rezgések
kiküszöbölésével. A gerinc saggitalis görbületeinek rugószerű működése is hozzájárul az
erőbehatások csökkentéséhez.
A funkcionális spinális egység tehát két szomszédos csigolyából és az általuk határolt terület közötti
lágy szövetből áll. A C1 és C2 kivételével–mely csigolyáknak nagyon specializált a geometriája és
ezáltal rendkívül széles mozgást tesz lehetővé a fej és nyak csatlakozásánál– azonos a mozgási
szegmentum felépítése.

Az elemi mozgásszegment működekor fellépő erőket szemlélteti a mellékelt ábra.

A discopathia lényege, kialakulásának mechanizmusa, statikai következményei, radiológiai

tünetei

A discus intervertebralis (csigalyaközti porckorong) degeneratív elváltozása.

Főleg a nyaki és ágyéki gerincszakaszt érinti.

Kialakulásának mechanizmusa:
-tartós fizikai megterhelés
-vibráció
-gerincet érintő ismétlődő microtrauma
protrusio disci:porckorongkidülledés
A porckorong a gerinccsatorna felé kitüremkedik.
Ruptura:repedés, szakadás
Prolapsus disci: a csigolyák közti porckorong falának meggyengüléséből adódó porckorongfal
előboltosulás. Ez az állapot még nem sérv, de okozhatja ideggyök vagy a gerincvelő megnyomását.
Discus Hernia: porckorongsérv
A csigolyák közti porckorong serve, mely azt jelenti, hogy a porckorong több rétegből álló erős,
kötőszövetes fala (annulus fibrosus) meggyengül, átszakad és a porckorong belsejét alkotó
rugalmas anyag (nucleus pulposus) kibuggyan a lyukon át. A kiszakadt darab nyomhatja a
gerincvelőt vagy egy (esetenként több) ideggyököt, melyek fájdalommal járhatnak.
Statikai következményei:
Discopathianal a discus lelapul, ezáltal a szegment instabillá válik.
Spondylolisthesis: a csigolya a fölötte lévő gerincszakasszal együtt az alatta lévő csigolyán
elcsúszik.
Retrolisthesis: a csigolyák hátrafelé történő elcsúszása.
Spondylarthrosis: a csigolyaközti kisizületek arthrosisa.

A gerincvelői ideggyökök kompressziója miatt radicularis fájdalom (gyöki fájdalom) alakul ki: ez
éles, csíkszerű, mélyen érzett dermatomás fájdalom.

Radiológiai tünetek:
Chondrosis: a porc kopásos betegsége
Osteochondrosis: csontszövet elhalás
Spondylosis: a csigolyák peremein osteophyták nőnek, melyek szűkíthetik az intervertebralis
forament és a gerinccsatornát.
Spondylarthrosis: a csigolyaközti kisizületek arthrosisa.
Baastrup féle elváltozás: a szomszédos csigolyák tövisnyúlványainak szoros közelsége.
Spondylolysthesis: kétoldali csigolyaív szakadás és csúszás is egyben, amikor a csigolya a felette
lévő összes csigolyával előrecsúszik.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•9.D TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a nyak, arc és mellkas nyirokmasszázs kezelését!

A nyirokmasszázs más néven nyirokdrenázs/lymphodrenázs olyan speciális masszázs mely

serkenti, aktivizálja a nyirok rendszer működését, a para-szimpatikus idegrendszer aktivitását.
A nyirokmasszázs célja, hogy a nyirokcsomók és a nyirokutak serkentésével, karbantartásával oly
mértékig támogassuk a szervezetet, hogy képes legyen önállóan megbirkózni a nyirokkeringéssel, a
szervezet méregtelenítésével, az immunrendszer megfelelő működtetésével.
1. A nyirokdrenázs hatása
-a szöveti nyirokpangás megszüntetése,
-a nyirokáramlás serkentése,
-a nyirokerekben levő lerakódások (plakkok) fellazitása,
-a szöveti salakanyagok, toxinok elszállitasa – a masszázst követően fejfájás –,
-a sejtek es szövetek regenerálódásának elősegitése,
-az immunrendszer aktiválása,
-gyulladásos állapotok megszüntetése,
-a vegetativ idegrendszer paraszimpatikus részének aktivizálása nyugtatólag hat.
-keringésfokozás
-oedemareductio

2. A nyirokmasszázs lépései
Első lépésként a nyirokedények működését fokozzuk, hogy jobb legyen a nyirok perifériáról
történő áramlás, és hogy itt is elkerülhető legyen a folyadék felgyülemlése.
Ezután azt a területet kell kezelni, ahol a folyadék áramlik (elfolyási szakasz). Az ödémás
területen csak ezután kezdődik el a folyadék elmozdítása (masszírozása), mindig a test
közepétől a távolabbi régiók irányába.

I. A mellvezeték ürítése
- mellkas pumpálása tenyérrel lefelé 3x
II. A honalji nyirokcsomók ürítése
- pumpálás a felkaron a hónalj felé 3x
III. A nyak nyirokcsomóinak ürítése
- pumpálás a vállon kifelé 3x
- pumpálás a tarkótól lefelé, majd a vállon kifelé 3x
- pumpálás a terminusba a vénaszögletben 3x
- pumpálás a fül alatt 3x
Levezetés: pumpálás a profundusbol a terminusba 3x, majd mellkaspumpálás 3x
IV. Az áll nyirokcsomóinak ürítése
- simitás az állkapcson a fül irányába 3x
- az áll pumpálása kifelé 3x
- pumpálás a szájzugtól kifelé 3x
Levezetés 1x, majd mellkaspumpálás 3x
V. Az orr es orca üritése
- simitas hüvelykujjal az orr-barázda-áll irányában 3x
- orr pumpálása 3 lépésben, 3 vonalban
- orca pumpálása kifelé 3x
Levezetés 1x, majd mellkaspumpálás 3x
VI. A szemkörnyék üritése
- simitás a szem körül hüvelykujjal 3x
- szemöldök simitása ujjbeggyel 3x
- szemtakarás teljes tenyérrel
- pumpálás a szem alatt kifelé 3x
- szemöldök befogása es csipése kifelé 3 lépésben
- szemöldök pumpálása kifelé 3x
- halánték nyomása, pumpálása 3x
Levezetés 1x, majd mellkaspumpálás 3x
VII. A homlok ürítése
- széthúzás kifelé 3x
- homlok pumpálása 3x, 2 vonalban
Levezetés 1x, majd tarkótól lefelé, a vállon kifelé 1x, majd mellkaspumpálás 3x
VIII. Befejező mozdulatok
- arctakarás teljes tenyerrel, majd pumpálás kifelé 3 lépésben
- szemtakarás teljes tenyérrel, majd pumpálás kifelé 3 lépésben
- homloktakarás teljes tenyérrel, majd pumpálás kifelé 3 lépésben
- halantéknyomás, pumpálás 3x
- koponya befogása, nyomása 3 ponton
- koponya befogása teljes tenyérrel, kiemelés 3x
- fejtető nyomása – lazítása – kéz kirázása.

Fogások:állókör, csavaró, kombinált, pumpa

2. A nyirokdrenázs javallatai
-a bőr frissitése, regenerálása,
-a bőr rugalmasságának megtartása,
-a szöveti regeneráció elősegítése – műteti hegek, serülések –,
-a folyadékegyensúly fenntartása,
-a bőrbe juttatott hatóanyagok fokozott hasznosulása,
-minden pangásos állapot megelőzése, csökkentése, ill. lehetőség szerinti
megszüntetése – rozacea, arcodema, szem alatti „táskák”, acne –,
-fehérjetúltengéses állapotok megelőzese, csökkentése, ill. lehetőseg szerinti
megszüntetése – allergia, ekcéma, napégés –,
-krónikus felső legúti megbetegedés enyhítése – orrdugulás, szénanátha,
melléküregek telítettsége, -gyulládasa –,
-legyengült immunrendszer aktivizálása,
-a klimax nemkívánatos mellékhatásainak csökkentése – izzadás, idegesség –,
-a lelki-, fizikai trauma enyhítése,
-a stressz hatásainak csökkentése – magas vérnyomás, idegesség, alvászavar,
1. -koncentráció zavar, túlfeszült idegrendszer, fejfájás, migrén
oldása – érdekében.

A nyirokmasszázs ödéma elvezető, nyugtató, fájdalomcsillapító, immunrendszer javító hatású,

csökkenti az ödémás/vizenyős végtag fertőzésre való hajlamát.

2. A nyirokdrenázs ellenjavallatai
-lázas beteget nem kezelünk!
-akkut gyulladások,
-elfertőződés veszélye,
-rosszindulatú daganatos megbetegedés a fejen, nyakon – a többi szerv mérlegelés
alá esik –,
-orvos által nem diagnosztizált szövetszaporulat(ok),
-pajzsmirigy túlműködés – a nagy ismétlésszám, a rendszeresség kerülendő –,
-asztmás beteg – a nagy ismétlésszam, a rendszeresség kerülendő –,
-alacsony vérnyomás, ill. vércukorszint esetén járjunk el körültekintően –
ájulásveszély –.

Mindig fontos, de a masszázs előtti napokban különösen fontos – a test tömegtől függően – napi
2 - 3 liter folyadékot meginni, hogy a szervezet könnyebben ki tudja választani a felhalmozódott
salakanyagokat, nyákokat.
 10.A Tétel
• Ismertesse a felső végtag csontjait, összeköttetéseit, valamint fontosabb ortopédiai
betegségeit, leggyakoribb sérüléseit!

Felső függesztőöv vagy vállöv és a szabad felső végtag csontjai és rövid jellemzésük

Felső függesztőöv áll: lapocka(scapula) és kulcscsont(clavicula)

SCAPULA-lapoca
Háromszögletű, lapos csont. A II. És a VII. Borda között helyezkedik el. A
mellkashoz izmok rögzítik. Elülső felszíne homorú, hátsó domború. Hátsó
felszínét egy nagy csontos taraj (spina scapulae)
két árokra osztja:
-egy felső kissebb árokra(fossa supraspinata)
-egy alsó nagyobb árokra(fossa infraspinata)
A spina scapulae előrenyúló, kiszélesedő vége a vállcsúcs (acromion).
A lapocka testén széleket (margo medialis, margo superior, margo
lateralis) szögleteket (angulus) különböztetünk meg.
Rajta található izületi árok: cavitas glenoidalis
Felső élről előrefelé a hollócsőr nyúlvány (processus coracoideus)ered.

CLAVICULA-kulcscsont
‘s’ alakban hajlított, hengerded csont. Medialis vége a szegycsonttal alkot izületet. Laterális vége a
laterális vállcsúcsi nyúlványhoz kapcsolódik.

HUMERUS-felkarcsont
Hosszú, csöves csont, melyen testet(corpus) és két végrészt (epiphysis proximalis, distalis)
különítünk el.
Epiphysis proximalison található a felkarcsont feje (caput humeri). A fej alatt látható két gumó
közül a kisgumó (tuberculum minus) elülső mediális helyzetű, a nagy gumó (tuberculum majus)
hátsó laterális helyzetű.
Epiphysis distalison található a belső és külső könyökdudor (epicondylus medialis és lateralis) és a
könyökizületi bütyök (condílus humeri) aminek két része van: fejecske (capitulum humeri) és a
könyökpörgő (trochlea humeri)

ANTEBRACHIUM-alkarcsontok
Vázát az orsócsont (radius) és a és a singcsont (ulna) alkotja.

Orsócsont: enyhén ívelt hosszú, csöves csont.

A hüvelykujj oldalán helyezkedik el az alkarban. Distalis ephíphysis-e kiszélesedett.

Singcsont:A kisujj oldalán helyezkedik el az alkarban, hosszú, csöves csont. Proximalis epiphysis-
én kampószerű nyúlvány (olecranon) látható. Distalis vége elkeskenyedik.

MANUS-kéz
A test legmozgékonyabb része. Erős, de képes a finommozgások kivitelezésére.
Részei:
-Kéztő(carpus)
-Kézközép (metacarpus)
-Ujjak (digiti)
Kéztőcsontok:
8 köbös csont 2 sorban elrendeződve
Proximalis sor:
Sajkacsont(os scaphoideum)
Holdascsont(os lunatum)
Háromszögletű csont (os triquetrum)
Borsócsont(os pisiforme)

Distalis sor:
Nagyobbik sokszögű csont (os trapezium)
Kissebbik sokszögletű csont ( os trapezoideum)
Fejescsont (os capitatum)
Horgascsont (os hamatum)

Kéztőcsontok együtt:
Kézhát felé domború, tenyér felé homorú ívet alkotnak. A tenyéri oldalon egy erős szalag
(ligamentum carpi transversum)található, ami lezárja a kéztőcsontok ívét, így kialakítja a
kéztőcsatornát (canalis carpi).
A kéztőalagútban az izmok inai haladnak és egy ideg (nervus medianus)

Kézközépcsontok:
Rövid, csöves csontok (5db)
Proximalis részük a bázis, distalis részük a gömgszelet (fejecs). A hüvelykujj kézközépcsontjának
bázisa nyereg alakú.

Ujjperccsontok(phalanx):
14db rövid, csöves csont.
A hüvelykujj (pollex) kettő, a többi ujj három ujjpercből áll.
Az utolsó ujjpercet körömpercnek nevezzük. Az ujjak számozása a hüvelykujjtól kezdődik.

A kéz csontjai az alkarral a csuklóizületben ízesülnek.

ARTICULATIO ACROMIOCLAVICULARIS-váll-kulcscsonti izület

Nem túl erős izületi tok jellemzi. Erős szalagok találhatók az izület stabilizása miatt. Korlátozott
elmozdulásra képes.
Kulcscsont vállcsúcsi ovális vége + a lapocka vállcsúcsa

ARTICULATIO STERNOCLAVICULARIS-szegy-kulcscsonti izület

Az izületi tok különösen erős és erős szalagok tartják az izületet.
Korlátolt szabadizület, mert minden irányú mozgás létrejöhet csak
korlátozott mértékben.
Az izületi felszínek közé rostos porckorong ékelődik.
Kulcscsont szegycsonti vége + szegycsont kulcscsonti bevágása

Vállövben lehetséges mozgások:

-elevatio-vállöv emelés
-depressio-vállöv süllyesztés
-protractio-vállak előre húzása
-retractio-vállak hátrahúzása
-körzés

ARTICULATIO HUMERI(vállizület)
Gömb vagy szabadizület
Alkotja:
• Scapula ízvápálya (cavitas glenoidalis)
• Humerus feje
Az ízvápa porcborítékának szélét körkörösen tapadó
rostporcos gyűrű (labrum glenoidale) nagyobbítja és
mélyíti.
Izületi tok: erős, de laza
Fontos szalag: ligamentum coracoacromiale, ami az acromiont és a hollócsőrnyúlvány közét hidalja
át.

A vállizület mozgásai:
A vállöv és vállizület együttes működése teszi lehetővé a kar vízszintes fölé emelését. Ha külön
vizsgáljuk a vállizületet, akkor a lapockát, kulcscsontot rögzíteni kell!
A scapula rotatiot végez, így a vállizület vápája elmozdul, biztosítva a kar magasra emelését.
Flexio:0-180 °
Extensio:0-50
Adductio:0-30 °(test előtt vagy mögött)
Abductio: 0-180 °
Horizontalis abductio:0-30 °
Horizontalis adductio: 0-140 °
Kirotatio: 0-70/80 °
Berotatio: 0-80/90 °

ARTICULATIO CUBITI( könyökizület)

Izületi felszínek: ulna, radius, humerus trocleája
Izületi tok: feszes
Szalagok: erős oldalszalagok és a radius fejét körülölelő szalag.
Könyökizület mozgásai:
Flexio:anatómiailag 0-180 ° lenne lehetséges, de a
lágyrészek(bicepsz) ezt bekorlátozzák, így átlagosan 0-140 °
Extensio: 0 fok, de nőknél, sovány embereknél 5 °
Alkar forgásai:
pronatio (tenyér lefelé néz)0-70/90 ° radius keresztezi az ulnát
supinatio(tenyér felfelé néz) 0-90 ° az alkar csontjai
párhuzamosak

ARTICULATIO RADIOCARPEA-csuklóizület
Izületi felszínek: radius és a proximalis kéztőcsontsor (kivéve
borsócsont) egységes tojás alakú felszíne.
Izületi tok: feszes
Szalagok:volarisan és dorsalisan is erős szalagok
Mozgások: hajlítás, feszítés, közelítés, távolítás(ulnar deviatio, radial
deviatio), circumductio

ARTICULATIO INTERCARPEA-kéztőcsontok közötti izület

A kéztőcsontok 2 sora között létrejövő izületi sor. Feszes izület.
ARTICULATIO CARPOMETACARPEA COMMUNIS- közös kéztő-kézközép izület
Rövidítése CMC
A kéztőcsontok distalis sora és a kézközépcsontok bázisa között lévő feszes izület. Bennük
minimális elmozdulás lehetséges (tenyér kimélyítése, ellapítása)
Az I. CMC izület eltér a többitől:

ARTICULATIO CARPOMETACARPEA POLLICIS-hüvelykujj kéztő-kézközép izület

Nyeregizület
Izületi felszínek: os trapezium és az I. Metacarpus bázisa
Bő izületi tok.
Mozgásai: abductio, adductio, szembehelyezés(oppositio), visszehelyezés(repositio), circumductio.

ARTICULATIO METACARPOPHALANGEAE-kézközép-ujjizületek
Rövidítése: MCP
A kézközép-ujjizületek(kivéve hüvelyk) korlátolt szabadizületek.
Izületi felszínek: a kézközépcsont feje és a proximális ujjperccsontok
Bő izületi tok
Szalagok: igen erős oldalszalagok
Mozgások: flexio, extensio (hyperextensio), abductio, adductio, circumductio

ARTICULATIO METACARPOPHALANGEA POLLICIS-hüvelyk kézközép-ujjizületek

Izületi felszínek: I. Kézközépcsont és I. Phalanx
Volarisan két szezámcsont tartozik az izülethez.
Mozgások: flexio, extensio

ARTICULATIO INTERPHALANGEAE MANUS-ujjpercek közötti izület

A hüvelykujj két ujjperce között csak egy interphalangealis (IP) izület van, a többi ujjnál két izületet
találunk.
Rövidítése:
PIP(Proximalis Interphalangealis izület)
DIP(Distalis Interphalangealis izület)
Egytengelyű hengerizület.
Mozgások: flexio, extensio, (hyperextensio)
 Ábra: kézizületek dorsalis oldalról

A felső végtag fontosabb ortopédiai betegségei és rövid jellemzésük

Születési felsővégtag-bénulás
A plexus brachiális vagy az azt alkotó ideggyökök szülés alatti sérülése különböző kiterjedésű
bénulással. A felső végtag a törzs mellett befelé forgatott helyzetben mozdulatlanul helyezkedik el.
Kezelése konzervatív esetben a kar passzív tornáztatása naponta több alkalommal, elektromos
ingerlés a bénult izmokra. Ha nincs javulás műtét.

Szokványos vállficam
A felkarcsont feje kiugrik az ízvápából. Kialakulhat sérülés hatására vagy (visszatérő ficam esetén)
hétköznapi tevékenységek során is. Minél fiatalabb korban fordul elő az első ficam, annál
valószínűbb, hogy később ismétlődni fog. Klinikai tünetei: fájdalom, duzzanat, felső végtag
zsibbadása.

Teniszkönyök:
Alkari extensorok enthesopathiája. Túleröltetés miatt és C5, C6 radicularis syndroma következtében
alakul ki.A könyök laterális oldalán spontán, illetve nyomásra fokozódó, az alkar lateralis felébe
lesugárzó fájdalom. Fájdalom ellenállással szemben végzett csukló extensioval provokálható.
Kezelése nyugalomba helyezéssel, kíméléssel, jégkezeléssel, lokális szteroid injekcióval,
fizioterápiával történhet.

Epicondylitis medialis-golfkönyök
Az alkari flexorok enthesopathiája. Túleröltetés, C6-7 radicularis syndroma okozza. Az alkari
hajlítóizmok eredése fájdalmas, nyomás érzékeny. Csukló flexióra, illetve ellenállással szemben
végzett flexióra a fájdalom provokálható. Kezelése nyugalomba helyezéssel, kíméléssel,
jégkezeléssel, lokális szteroid injekcióval, fizioterápiával történhet.

Kézfejlődés rendellenességei
Endogén és exogén okokra visszevezethető az embriót ért károsodás, melynek során a kéz fejlődése
zavart szenved.
Ujjösszenövések: A fejlődés során az ujjak szétválása nem történik meg. Az összenövekedés lehet
bőrhíd és csontos összenövekedés is részlegesen vagy teljes mértékben.
Számfeletti ujjak: lehet teljes ujj vagy csökevényes ujjrészlet.
Ujjhiány, ujjperccsonthiány, végtaghiány

A felső végtag leggyakoribb sérülései

Kulcscsonttörés
Leggyakrabban indirekt erőbehatásra keletkezik be. Jellemzője a lépcsőképződés illetve a vállöv
megrövidülése. Kialakulhat ér-, izom-, pleuratörés. Ellátása Dessault kötéssel, de szükséges lehet a
műtét is.

Kulcscsont ficam AC izület luxatiója

Vállra esésabdukált karra eséskor alakulhat ki. Az acromioclavicularis izület sérülése. A sérülést
aszerint osztályozzuk, hogy a szalagok közül mennyi szakadt el:
TossyI: szalagok megnyúlnak
TossyII: egyik szalag és a tok szakad
TossyIII: minden szalag, tok szakad (műtéti megoldás húzóhurok)

Lapockatörés
Direkt, indirekt trauma során keletkezik (test vagy nyak törése)Az elmozdulás nélküli lapocka nyak
törését funkcionálisan kezeljük(kart felkötni), az elmozdulással járó törés megoldása műtét.
Vállficam:
Leggyakoribb ficam. 95%-ban elülső ficam. Abdukált, nyújtott karra eséskor keletkezik. A váll
lecsapott, a kar enyhe ebductioban helyezkedik el, az izületi fej kóros helyen, az izületi árok pedig
üresen tapintható. Azonnali visszahelyezés, nyugalomba helyezés és kímélet szükséges.
Szövődménye lehet a n. axillaries sérülés (bénulás!).

Karcsont törése:
Direkt vagy indirekt erőbehatásra keletkezik. Különösen feltünő az abnormális mozgathatóság,
nervus radialis következményes sérülése gyakori, ilyenkor az aktív csukló és ujj extensio kiesik.
Kezelése konzervatív ellátás (brace)

Könyökficam:
Kézre eséskor alakul ki. Hátsó, elülső ficam alakul ki. Gyakran szövődik csonttöréssel. Erősen
deformált könyök alakul ki. Ellátása repositio-t követően rögzítés.

Könyöktörés.olecranontörés
Könyökre eséskor alakul ki. A könyökizület extensio-ja csökkenKonzervatív kezelés elmozdulás
nélküli törésnél (gipsz), műtét ha elmozdul(húzóhurok vagy csavar.
Alkartörés
Legtöbbször gázolás, ütés, üzemi baleset következtében alakul ki. Jelentős elmozdulás,
alakváltozás, rövidülés. Kezelése mindig műtéti

Orsócsonttörés-Fractura Radii
Direkt trauma következtében alakul ki. Ritkán sérül őnállóan. Szövődik az ulna fejecs ficamával.
Kezelése műtéti.

Sajkacsonttörés
Általában fiatalkori sérülés.
Tünetek: enyhe duzzanat, mozgásérzékenység a csukló területén
Kezelés:repositio nem szükséges mert elmozdulni nem szokott. Gipszrögzítés ideje 6-20 hét!
Álizület alakulhat ki, melynek következménye a súlyos arthrosis

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•10.B TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Részletezze a svédmasszázs klasszikus alapfogásait- az ütögetést!

Az ütögetés során a kezünk sokszor rövidebb időre elemelkedik a kezelt testfelülettől. A testi
kontaktus így nem folyamatos. Az intenzitástól és az erősségtől függően lazíthatjuk illetve
tonizálhatjuk a kezelt izmokat. Az ütögetés szerves részét képezi a svédmasszázsnak.
Hatásmechanizmusa:
Erős ingerfogás, a bőrre, a bőr alatti kötőszövetekre és az izmokra hat, vasodiletatiot vált ki,
izomtónus fokozó. Erősebb, intenzívebb ütögetés hatására kontrakció, reflexes izomspazmus alakul
ki. A mellkason történő alkalmazása oldja a bronhusokon lévő lerakódásokat.
Kivitelezés:
GERINCEN ÉS VESETÁJÉKON NEM ÜTÖGETÜNK!
Paskolás:kanalat képezünk kezünkkel és a tenyér oldalát hozzáütögetem a kezelt területhez.
Vágás kézéllel:a kéz kisujjszél felöli részével végzem. Lehet nyitott vagy zárt ujjakkal.
-izomra párhuzamosan: lazító hatás
-izomra merőlegesen : tonizáló hatás
Hanyintott kezes öklözés: az alkarban enyhe rotációval
Kopogtatás: mellkas, hát-váladék felszakítása céljából. A körömpercek distalis végrészével történik
és minden esetben csontos alapon nyugvó képleteken alkalmazzuk.
Irány: distaltól proximal felé, caudáltól cranial felé, hosszanti és keresztirányba végezhető.

Kontraindikációk:
-pszichés instabilitás(ingerlékenység, skizofrénia)
-osteoporozis előrehaladott stádiumában
-spasztikus izomzat (központi idegrendszeri sérüléseknél)
-traumás elváltozások esetén (porcleválás, izom- ín sérülések..)
-kórosan sovány testalkatúak esetén ahol minimális az izomfelület.
-spasztikus bénulás(centrális eredetű) esetén a kivitelezés tilos

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•10.C TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a PHS, az enthisitisek, a fascitisek lényegét!

PHS lényege, kialakulása, okai, leggyakoribb megjelenési formái, kezelése

Főleg középkorúakon, a vállat körülvevő inak, elsősorban a rotator köpeny és piceps hosszú fejének
degenerációja, tendinosisára vezethető vissza.. Ezek az inak a csontos széleken felrostozódhatnak,
melyek idővel becsípődhetnek az acromioclavicularis szalag alá vagy a tok közelébe. A lerakódott
mész az ín részleges szakadásakor belepenetrálhat a környező bursákba és akut bursitis-t okozhat.
Tünetei: vállizület fájdalma, nagyfokú mozgásbeszűkülése, váll körüli lágyrészek gyulladása,
degenerációja, kalcifikálódásaés traumás elváltozása.
Formái:
Bursitis subdeltoidea
A deltaizom és a rotátorköpeny között elhelyezkedő nyálkatömlő gyulladásos megbetegedése. A
lágyrészek gyulladásos megbetegedése közé tartozik. A bursa falában hosszasan fennálló gyulladás
következtében calcium rakódik le, így elmeszesedik.
Rotátorköpeny tendinitise(íngyulladása)
A forgató izomzat( a felkart a vállizületben tartó izmok és inak) szakadása és megduzzadása.
Fő panasz a váll fájdalma. Főképp sportolóknál fordul elő, mely során a kart a fej fölé kell emelni
nagy ismétlésszámban. Ezért nevezik úszóváll szindrómának is)
m. Supraspinatus tendinitise
Szöveti irritáció. A vállizületnél, főként a rotator köpeny izületénél és a környéki bursák-nál. A
szövetek megduzzadnak és gyulladtá válnak, ennek hatására az izületek méginkább nyomás alá
kerülnek. Különösen abdukált helyzetben a csontok és a szalagok közti hely beszűkül.
m. Supraspinatus inának ruptúrája
A humerusfej caudal irányba subluxálódik, az acromion és a humerusfej egymással érintkező
felszínei lecsiszolódnak.
m. Biceps brachii tendinitise
A kétfejű izom hosszú inának gyulladása.
Adhaesiv capsulitis lényege
Befagyott váll
Az izületi tok zsugorodásával járó állapot. A vállmozgások fokozatosan beszűkülnek, fájdalmasak..
Végstádiumban a váll adductios, berotált helyzetben a törzs mellett rögzített. Nincs konkrét kóroka,
gyakori ok lehet az izomzat-inaktivitás, a mozgás teljes szüneteltetése (pl egy baleset után)
PHS kezelése:
Akut szakaszban:
-nyugalomba helyezés
-jégkezelés
-gyulladáscsökkentők
-óvatos mobilizáció
Krónikus szakaszban
-fizioterápa(manuálterápia és masszázs!)
-tapasz, kenőcs
-fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő

3. Entesitisek lényege, okai, klinikai képe, leggyakoribb anthesitisek

Íntapadási helyek gyulladása. Túleröltetés, gyulladás esetén tapintásra érzékenyek, olykor
crepitálnak. Kezelésük gyulladáscsökkentővel, fizioterápiával, szteroid injekcióval történik.
Teniszkönyök
Alkari extensorok enthesopathiája. Túleröltetés miatt C5, C6 radicularis syndroma következtében
alakul ki. A könyök laterális oldalán spontán, illetve nyomásra fokozódó, az alkar laterális felébe
lesugárzó fájdalom. Kezelése nyugalomba helyezéssel, jégkezeléssel, lokális szteroid injekcióval,
fizioterápiával.

Golfkönyök
Az alkari felxorok enthesopathiája. Túleröltetés, C6-7 radicularis syndroma okozza. Az alkari
hajlítóizmok eredése fájdalmas, nyomás érzékeny. Kezelése nyugalomba helyezéssel, kímélettel,
jegeléssel, lokális szteroid injekcióval, fizioterápiával történik.

Legfontosabb enthesitisek:
Processus styloideus radii entesitise
az orsócsont (radius) külső oldalán található mint egy meghosszabbított ferdén lefelé haladó kúpos
kiemelkedésének gyulladása.
Trochanter major entesitise
nagytompor, a comb külsõ oldalán, a csípõ tájon az izmok tapadására szolgáló csontgumó
gyulladása.
Tuberositas tibiae entesitise
a sípcsont testének elülső élén lévő érdesség gyulladása.
Tuber calcanei
Sarokcsontnál lévő kiemelkedés gyulladása.
Tuber ishii
Ülőgumónál lévő kiemelkedés gyulladása.

4. Fascitisek leggyakoribb formái, tünetei, kezelése

Fasciák gyulladása. Gyakran kialakul túleröltetés következtében a talpi és a tenyéri pólya
gyulladása. A tenyéri pólya gyulladása a palmaris fasciitis vagy Dupuytren kontraktúra.
Dupuytren kontraktúra
Az aponeurosis palmaris megvastagodása, zsugorodása következtében az ujjak (II-V.) kontraktúrája
jön létre. A tenyéren fibrosus kötegek, csomók tapinthatóak.. Idősebb korban gyakoribb.
Hajlamosító tényező a kézzel végzett munka, alkoholizmus, krónikus máj vagy cukorbetegség.
Kezelése fizioterápiával, súlyosabb esetben műtéttel.

Ledderhose- szindróma
Ismeretlen eredetű kórkép, melyet a plantaris fascia körülírt, kötőszövetes túlburjánzása jellemez. A
talpon csomóképződéssel, esetenként a lábujjak mozgásának beszűkülésével, fájdalommal jár.

Fascitis plantaris
Talpi kötőszövetes lemez gyulladása. Kezelés:konzervatív terápia

Fascia lata fascitise

A comb izmait borító széles pólya gyulladása

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•10.D TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a passzív kimozgatás elméleti alapjait és a nyaki, háti és az ágyéki gerinc
passzív kimozgatását!

Kimozgatás: Az izület természetes mozgáshatárig történő idegen személy által végzett mozgatás

A passzív mozgatás célja:

-az izület mozgásterjedelmének megtartása, helyreállítása
-izületi merevség oldása
-az izületet kürölvevő izmok hypertónusának csökkentése
-synovialis folyadék termelés fokozása
-artrosis fájdalmak csökkentése

A passzív kimozgatás általános szabályai

-mazzsázsnak kell megelőznie
-a mozgatni kívánt testrészt teljesen ellazult állapotba kell helyezni
-a környező izmok feszülését a lehetőségekhez mérten csökkenteni kell
-a beteg biztonságérzetének biztosítása a cél
-egyszerre csak egy izület kezelése engedélyezett
-proximális részt rögzítem-a distalis részt elmozdítom
-az izület mozgatását a normal fok tartományában végzem
-mindig a neutrális(null) helyzetből kell kiindulni és oda is kell visszatérni
-a mozgások sorrendje minden esetben az egyszerűbb mozgásokkal kezdődik, majd a bonyolultabb,
összetettebb mozgásokkal folytatódik
-a mozgást mozgáshatárig, illetve fájdalomhatárig végezzük
-enyhe tractioval az izület felszínen kialakuló súrlódási együttható csökkentése a cél
-az izület végállásban rugóztatni TILOS.
-lassú mozgásra az izom tónusa csökken
-nyak esetén a páciens nem beszélhet (hangszalag sérülés kockázat)
-nem csukhatja be a szemeit (ha az agy nem kap elég oxigéndús vért, akkor a szemgolyó
szemlencse felöli része felfelé mozdul és előtűnik a szem fehérje) Megelőzhetjük az ájulást ha
odafigyelünk.
Indikációk:
Az izületek mozgástartományát megtartó, a kontraktúrák kialakulását megakadályozó, oldó és
keringésjavító eljárás. A mozgásterjedelem megtartása, helyreállítása, a mozgásbeszűkülés
megelőzése, oldása, aktív mozgások előkészítése a cél.

Kontraindikációk:
RA: Rheumatoid arthritis-izületi gyulladás
Bechterew
Discus hernia
Spondylolisis
Spondylolysthesis
Osteoporosis
Osteophyta
Nyaki gerinc protézis
Blokkcsigolya

Az emberi test fő síkjai, irányai, tengelyei

3 fő tengely:
1. Függőleges: a test hossztengelye
2. Nyílirányú: elölről hátra
3. Haránt:jobbról balra
Síkjai:
1. Nyílirányú tengely
2. Homlokirányú
3. Vízszintes
Fő irányok:
Job (dexter), bal (sinister), elülső(anterior), hátulsó (posterior), hasi(ventralis), háti (dorsalis),
középvonalhoz közelebbi (medialis)(…)

A nyak, a hát, az ágyéki gerinc izületei, izületi mozgásai és fokértékei

Az atlas és a nyakszirtcsont közötti izület:
Tojásizület, amelyben a fej bólintása és hátraszegése (igenlő mozdulat), illetve saggitalis tengely
körül a fej oldalra billentése (ejnye-ejnye) jön létre.
Az I. És II. Nyakcsigolya közötti izület:
Forgo izület, melyben függőleges tengely körül a fej jobbra balra forgatása (tagadó fejrázás) jön
létre.

Nyaki gerinc kimozgatása:

Ülő helyzetben:
flexio 0-40 °
extensio 0-40 °: a páciens egyenesen ül, rögzítem ventralisan az állat a kezem arasz részével úgy,
hogy a száj és az állcsúcs közé essen. Dorsalisan rögzítem a kéz arasz részével a CVII.
nyakcsigolyát. Ebben a pozícióban a mozgás csakis a nyaki gerincszakaszban tud létrejönni.
Lateral flexio jobbra, balra 0-40 °
Rotáció jobbra, balra: 0-30 °

Fekvő helyzetben:
Megkérem hogy óvatosan csússzon felém, ettől kezdve vigyáznom kell nehogy kicsússzon a kezeim
közül.
Páciensünk nem csukhatja be a szemét, nem beszélhet és nem feszítheti a nyakizmokat!
Flexio, Extensio, Lateral flexio jobbra, balra, rotáció

Thoracalis gerinc:
Flexio 0-80 °
Extensio 0-30 °
Laterál flexió 0-30 °
Rotűció 0-30 °

Lumbális gerinc:
Flexio 0-60 °
Extensio 0-35 °
Lateral flexio 0-30 °
Rotáció 0-45 °
 11.A tétel
• Ismertesse a felső végtag izmait! Definiálja az epidemiológia, a mortalitás, és a
morbiditás fogalmát!

Vállizmok eredése, tapadása, működése

• Köpenyszerűen borítják a vállat = ROTÁTOR köpeny (ROK)
• Rotátor köpeny (lapocka alatti, tövis feletti, tövis alatti, kis görgetegizom)
• Meghatározzák a váll alakját
• Vállízület összetartásában szerep
• Mozgatják a vállövet és a vállízületet
Deltaizom - M. Deltoideus
Ered: kulcscsont vállcsúcs felőli végén, az acromionon, a spina scapulaen
Tapad: a felkarcsont érdességén
Működés:
- kar abductio (vízszintesig)
- elülső rostja a távolított kart előrehúzza és befelé forgatja
- hátsó rostja a távolított kart hátrahúzza és kifelé forgatja
- ízvégeket összetartja
Tövis feletti izom - M. Supraspinatus
Kitölti a lapockatövis feletti árkot
Ered: lapockatövis feletti árokban
Tapad: felkarcsont nagy gumóján
Működés:
- felkar abductioja 30 fokig
- vállízület stabilizálása
Tövis alatti izom - M. infraspinatus
Ered: lapockatövis alatti árokban
Tapad: felkarcsont nagy gumóján
Működés:
- felkart kifelé forgatja
- felemelt kart lefelé húzza
Kis körgeteg izom – M. Teres minor
Ered: lapockatövis alatti árokban
Tapad: felkarcsont nagy gumóján
Működés:
- felkart kifelé forgatja
- felemelt kart lefelé húzza
Nagy görgeteg izom – M. Teres major
Ered: lapockatövis alatti árok alsó csúcsán
 Tapad: felkarcsont kis gumóján (elölről kerüli meg a humerust)
Működés: befelé forgatja és a törzshöz közelíti a felkart
Lapocka alatti izom – M. subscapularis
Eredés: lapocka elülső felszíne
Tapad: felkarcsont kis gumóján
Működés:
- kart befelé forgatja
- távolított végtagot addukálja
- felkarcsont fejét az árokba húzza
felkarizmok eredése, tapadása, működése
• Hajlítók
Kétfejű karizom (m. biceps brachii)
Karizom (m. brachialis)
Hollócsőr-karizom (m. coracobrachialis)
• Feszítő
Háromfejű karizom (m. triceps brachii)
Kétfejű karizom – M. Biceps brachii
Eredés: 2 fejjel:
- hosszú fej: lapocka ízületi árka felett, vállízületen belül
- rövid fej: lapocka hollócsőr nyúlványán
Tapad: közös izomhas, közös ín: az orsócsont gumóján
Működés: könyök hajlítás, supinatio
Karizom – M. Brachialis
Kétfejű karizom alatt
Ered: felkarcsont elülső felszínén
Tapad: singcsont érdességén
Működés: alkar hajlítása
Hollócsőr karizom – M. Coracobrachialis
Eredés: lapocka hollócsőr nyúlványán
Tapad: felkarcsont középső harmadán
Működése:
- felkart előre emeli
- távolított kart közelíti
Háromfejű karizom – M. Triceps brachii
Könyökízület egyetlen feszítőizma
 Ered: 3 fejjel:
- hosszú fej: lapocka vápájának alsó részén (ízületen kívül)
- oldalsó és középső fej: felkarcsont hátsó felszínén
Tapad: egyesülve a singcsont kampóján
Működés: alkart feszíti „lórúgás!”
alkarizmok és a kéz izmai eredése, tapadása, működése
• Humeruson, radiuson, ulnán erednek
• Áthidalják a könyök-, csukló-, ujjízületeket
• Feszítők és hajlítók
• Hanyintók és borintók
• Hajlítók
Borintást (pronatio) végző izmok
Csuklóra ható izmok
Ujjakra ható izmok
• Feszítők
Hanyintást (supinatio) végző izmok
Csuklóra ható izmok
Ujjakra ható izmok

• Alkar hajlító izmai

Borintást (pronatio) végző izmok
Hengeres borintóizom
Négyszögletű borintó izom
Csuklóra ható izmok
Orsócsonti csuklóhajlító izom
Singcsonti csuklóhajlító izom
Hosszú tenyérizom
Ujjakra ható izmok
Felületes és mély ujjakat hajlító izom
Hosszú hüvelykujjhajlító izom
Hengeres borintó izom –M. Pronator teres
Ferdén fut
 Ered: felkarcsont belső gumóján és a sing csont proximalis nyúlványán
Tapad: orsócsont középső harmada
Működés:
- alkar befelé forgatása
- könyök hajlításban segít
Négyszögletű borintó izom – M. Pronator quadratus
Négyszögletű lapos izom a csuklónál
Ered: singcsonton
Tapad: orsócsonton
Működés: pronatio
Orsócsonti csuklóhajlító izom – M. Flexor carpi radialis
Ered: felkarcsont belső gumóján
Tapad: a 2. kézközépcsont bázisán
Működés:
- csukló hajlítás
- radial deviatio
- segít a borintásban
Singcsonti csuklóhajlító izom – M. Flexor carpi ulnaris
Ered: felkarcsont belső gomóján és az olecranonon
Tapad: egyik kéztőcsonton (borsócsont)
Működés:
- csuklóhajlítás
- ulnar deviatio
Hosszú tenyérizom – M. Palmaris longus
Ered: felkarcsont belső nyúlványán
Tapad: belesugárzik a tenyéri bőnyébe
Működés:
- csukló hajlítása
- tenyéri bőnye feszítése = tárgyak biztos fogásában segít
Felületes ujjakat hajlító izom – M. Flexor digitorum superficialis
Ered: felkarcsont belső gumóján és a radiuson
Tapad: az alkar alsó harmadánál 4 ínba megy át, és a II-V ujjak 2. percén tapad
Működés:
- II.-V. ujjak hajlítása
- csukló hajlítása
Mély ujjakat hajlító izom – M. flexor digitorum profundus
Ered: singcsont elülső része
Tapad: az izom az alkar középső harmadában 4 ínba megy át, és kifut a II-V ujj
körömpercéig
 Működés:
- ujjak hajlítása
- kéztő hajlítása
Hosszú hüvelykujjhajlító izom – m. Flexor pollicis longus
Ered: orsócsont felső harmadán
Tapad: hüvelykujj körömpercén
Működés:
- hüvelykujj körömpercének hajlítása
- Alkar feszítő izmai
- Hanyintást (supinatio) végző izmok
Hanyintó izom
Karorsói izom
- Csuklóra ható izmok
Hosszú és rövid orsócsonti csuklófeszítő izom
Singcsonti csuklófeszítő izom
- Ujjakra ható izmok
Közös ujjakat feszítő izom
Az V. ujj saját feszítőizma
Rövid és hosszú hüvelykujj feszítő izom
Mutatóujj saját feszítője
Hosszú hüvelykujj távolító izom
Hanyintó izom – m. supinator
Ered: felkarcsont külső gumóján, singcsonton
Tapad: orsócsont elülső felszínén
Működés: supinatio
Karorsói izom – m. brachioradialis
Nem fut rá a kéz csontjaira!
Ered: felkarcsont külső gumója
Tapad: orsócsont íróvessző nyúlványán
Működés: középhelyzetbe (pro-sup.) állítja a kart
Hosszú orsócsonti csuklófeszítő izom – M. Extensor carpi radialis longus
Ered: felkarcsont külső gumója
Tapad: II. és III. kézközépcsont bázisán
Működés:
- csukló feszítés
- radialdeviatio
Rövid orsócsonti csuklófeszítő izom – m. Extensor carpi radialis brevis
Ered: A felkarcsont (Humerus) alsó részének egyik dudorán a külső
könyökdudoron (Epicondylus lateralis humeri).
Tapad: végig futva az orsócsonton (Radius) és a csuklón a
III. kézközépcsont (III.metacarpus) alapján tapad meg az izom ín
folytatásával (Tendo musculi extensor carpi radialis brevis).
Működés: Feszíti és a tengelytől távolítja a csuklót.
Singcsonti csuklófeszítő izom – m. Extensor carpi ulnaris
Eredés: felkarcsont külső gumóján
Tapadás: V. kézközépcsont bázisa
Működés:
- ulnardeviatio
- csukló extensio
Közös ujjakat feszítő izom – m. Extensor digitorum
Ered: felkarcsont külső gumóján
Tapad: 4 ínra hasad és a II-V ujjak középső és körömpercén
Működés:
- II-V ujjak feszítése
- radial deviatioban segít
V. Ujj saját feszítő izma – m. Extensor digiti minimi
Ered: felkarcsont külső gumóján
Tapad: kisujj 2. és 3. percén
Működés:
- kisujj feszítése
Rövid hüvelykujj feszítő izom – m. extensor pollicis brevis
Eredés: alkarcsontokon
Tapadás: hüvelykujj 1. percén és a körömpercen
Működés: hüvelykujj feszítése
Hosszú hüvelykujj feszítő izom – m. extensor pollicis longus
Eredés: alkarcsontokon
Tapadás: hüvelykujj 1. percén és a körömpercen
Működés: hüvelykujj feszítése
Mutatóujj saját feszítőizma – m. extensor indicis proprius
Ered: singcsonton
Tapad: mutatóujjon
Működés: mutatóujj önálló feszítése
Hosszú hüvelykujj távolító izom – m. abductor pollicis longus
Ered: alkarcsontokon
Tapad: hüvelykujj kézközépcsont bázisán
 Működés: hüvelykujj távolítás
▪ Kéz izmai
o Rövid izmok
o Kézen erednek és kézen tapadnak
o Tenyéri izmok:
- hüvelykpárna – thenar
- kisujjpárna – hypothenar
- tenyérárok – mesothenar
o Kézháti izmok
Hüvelykpárna – eminentia thenaris
4 izom
Működésük: hüvelykujj:
- távolítása
- 1. percének hajlítása
- oppozíciója
- közelítése

Kissujpárna izmai –
3 hosszanti és 1 harát izom
Működés:
- tenyérárok mélyítésénél a bőr ráncolása
- v. kézközépcsont „emelése”
- kisujj távolítása
- kisujj 1. ujjpercének hajlítása
Tenyérárok
Gilisztaizmok
- II-V ujj 1. percét hajlítják
Tenyéri csontközti izmok
- ujjak terpesztése zárása
- MCP flexio, PIP-DIP extensio
Kézháti izmok
Csontközti hézagban
Ujjak terpesztése, zárása
- az epidemiológia fogalma
- a mortalitás, morbiditás fogalma
 •ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•11. B TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•

• Beszéljen a kiegészítő masszázsfogásokról! Részletezze őket az alábbi szempontok

szerint!

Intermittálás:
A svéd masszázs kiegészítő fogása, melynek használata speciális célzattal és megfelelő szakmai
ismerettel alkalmazható.

Fontos kihangsúlyozni, hogy nem „nyirokmasszázs”, sem pedig „nyirokdrenage” eljárás! Az

említett eljárások a mai jogállás szerint egy külön képzés során megszerezhető végzettséghez
kötöttek! Kihangsúlyoznám viszont, hogy a kezelés, jó technikai kivitelezés mellett hatásos és
alkalmas lehet a végtagi ödéma kezelésére, megszüntetésére.

Fogás erőssége:
Lágy, gyengéd fogásokar alkalmazunk. A bőr sérülékeny, mert az alatta lévő folyadék feszíti a
szöveteket.

Célunk a folyadék (oedema) elvezetése és nem a kipréselése.

Indikációi:
- ha az adott testrész bőrfelületének simítása fájdalommal jár,
- végtagi ödéma megszüntetése, csökkentése,
- a szervezet méregtelenítésének elősegítése,
- végtagi fájdalmak enyhítése.

Kontraindikációi:
- akut gyulladás
-cardiális dekompenzáció, és egyéb keringési problémák
- daganatos elváltozások (áttétet okozhatunk!)
- fertőző bőrbetegségek
- bőrsérülések

Az alsó végtag kezelésének menete:

Az eljárás elsődlegesen a kezelt személy elhelyezésével és a környéki nyirokcsomók ingerlésével
kezdődik.

1. lépés – hasi nyirok csomók ingerlése az első lépésünk, lágy körkörös dörzsöléssel
2. lépés – Mély, subonguinalis nyirokcsomók nyirok csomók óvatosm majdnemhogynem simító
ingerlése a lágyékhajlatban. Ha itt fájdalmas éss érintésre érzékeny nyirokcsomókat találunk, akkor
nagy valószínűséggel a szervezetben lezajló védekező folyamat történik (pl.: gyullladás…)
3. lépés – A térdhajlatban lévő nyirokcsomók ingerlése a következő lépésünk
4. lépés – A bokaízületet körkörös dörzsöléssel kezeljük, ebben az esetben nem a nyirokcsomó
ingerlése a célunk, hanem a nyirokerek és a vénák keringésének fokozása, illetve adott területen
kialakult fájdalom csökkentése.

Alsó végtag kezelése:

alhasi-, lágyék-., térdhajlati-, nyirokcsomók ingerlése és a bokaízület körkörös dörzsölése 3.-4-
ujjas körkörös dörzsöléssel, majd ezt követi a kezelés gondos kivitelezése.
Mindig a combon kezdünk úgy, hogy a kezelt területet, azaz a combot (vagy felkart) 3 egyenlő
részre osztjuk, és először a proximális szakaszt kezeljük. Ha egy szakaszon végeztünk, akkor
disztális irányban haladunk egy zónát, és a zóna legtávolabbi részétől haladunk az előző szakasz
legproximálisabb pontjáig. Vagyis minden előzőleg kezelt szakaszt újra intermittálunk. A kezelés
menete azért így történik, mert ha végiggondoljuk, a fizikai törvények szerint a folyadék nem
összenyomható (hydraulika), de a masszázsfogásokkal mobilizálható.

Vagyis, ha disztálisan elkezdem végrehajtani a kezelést, akkor a folyadékot el tudom mozdítani a

helyéről, proximális irányba, de torlódni fog és a duzzanat átkerül az egyik helyéről a másikra.
Ezért fontos a folyadék akadálytalan áramoltatása érdekében az előtte lévő cysternák, csatornák
kiürítése. A kezelés ezáltal sokkal hatásosabb lesz. Ugyanígy a lábszáron is végighaladunk, de
abban az esetben is az ágyékig felmegyünk a fogások kivitelezésével. Ennek a fogásmenetnek a
célja, hogy a szív irányába terelt nyiroknedv útját szabaddá tegyük.

- Kétkezes hosszanti szimmetrikus simítás

- Kétkezes kiemelt intermittáló fogás (szokták pumpa fogásnak is nevezni)
- Váltott kezes intermittáló fogás
- Gördülő fogás
- Lépegetés arasszal

Felső végtag kezelése:

Az elv ugyanaz, itt viszont a hónalji nyirokcsomókat kell ingerelni, és a csukló ízületeket is
körbedörzsölni. Ha ezzel megvagyunk, akkor a felkart 3 részre osztjuk, és ugyanúgy, mint az alsó
végtag esetében szabaddá tesszük a nyirokfolyadék útját. Ezután áttérve az alkarra és a kézre,
végigcsináljuk újra a fogássorozatot.

Fogásai:
- kétkezes hosszanti szimmetrikus simítás longitudinálisan distalis iránytól proximalis irányba úgy,
hogy a kezünk arasz részével minél szélesebben átfogjuk testrészt, és így érjük el a folyadék
mobilizálását.
- két kezes kiemelet intermittáló fogás,
- váltott kezes lépegető intermittáló nyomás,
- váltott kezes gördülő fogás,
- lépegetés arasszal (karkeresztezéssel).
Mellkason hanyattfekvő helyzetben bázislégzés, és ülő helyzetben mellkasi intermittálás
formájában alkalmazzuk, mely a tüdőt érintő betegségek esetében alkalmazandó. Megnöveljük a
tüdő compliance-t (tágulékonyság), ezáltal növekszik a vitálkapacitás, és így a tüdő hatékony
munkavégzésre lesz képes.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•11. C TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•

• Ismertesse az arthrosis lényegét, klinikai és radiológiai tüneteit! Sorolja fel a szekunder

artrosishoz vezető leggyakoribb okokat! Jellemezze a kéz kisízületi arthrosisokat!

Arthrosis (osteoarthritis)
• Definíció: az izületi struktúrák valamennyi elemének fokozatos, progresszív károsodása,
következményes fájdalommal és functionális károsodással
• Lényege: az ízületi porc degenerálódása, (folyamatos progresszió), majd szinte teljes
eltűnése
• Prevalencia: a felnőtt lakosság kb. 30%-a érintett (60 év felett radiológiailag 90%!)
• Jelentőség: a leggyakoribb megbetegedés, munkaképtelenség leggyakoribb oka, NSAID
felírások gyakorisága!
• Okai:
o Az alapvető ok:
▪ valószínűleg multifaktoriális
▪ az emberré válás (felegyenesedett járás + munkavégzés)(térdizület, I CMC)
▪ hosszú élettartam
▪ Genetikai háttér
o A károsodást felgyorsító tényezők:
▪ mechanikai: obesitas, veleszületett rendellenesség, makro- és mikrotrauma,
túlhasználat, megelőző ízületi gyulladás, csontnecrosis
▪ metabolikus: kollagén szintézis zavarai, acromegalia, stb.
▪ immunológiai: autoimmun gyulladás
• Változások az arthrosis porcban
o Anyagcsere változások
▪ porc felrostozódik, berepedezik
o Biokémiai változások
▪ Rendezetlen collagén hálózat
▪ Porcsejtek körül zsírlerakódás
o Biomechanikai változások
▪ Csökkent kompressziós ellenállás
▪ Érdesebb felület, súrlódás
▪ Rugalmassága csökken
o Pathológiai változások
▪ Subchondralis cysták
▪ Calcium tartalmu kristályok lerakódása
▪ osteophyta
• Változások az arthrosis izületben
o Subchondralis sclerosis
 o Cysta képződés, reaktív csontképződés
o Periartikuláris ill. intraartikuláris calcium larakódás
o Periartikuláris izomatrophia
o Periartikuláris struktúrák kisérő gyulladása
• Rizikófaktorai:
o Trauma
o Ismétlődő stresszhatások, túlterhelés, egyes sportok
o Elhízás
o Életkor
o Genetikai faktorok
o Női nem
o Fejlődési rendellenességek
o Megelőző gyulladásos kórképek
o Metabolikus ill. endokrin betegségek
• Kórformák:
o Primer (ok nem tisztázható)
▪ Lokalizált
▪ Generalizált
▪ Erozív (PIP,DIP, 15%-ban RA kritériumait teljesíti)
o Secunder
▪ Posttraumás
▪ Öröklődő kötőszöveti rendellenesség talaján
▪ Hiány betegség talaján
▪ Fejlődési rendellenesség talaján (dysplasia coxae, epiphysealis dysplasia)
▪ Metabolikus kórképek talaján
▪ Kristály arthropathia talaján
▪ Endocrin kórképek talaján (diabetes, hyperthyreosis, hypothyreosis
hyperparathyresis, acomegalia)
▪ Neurogén arthropathiák talaján
▪ Egyéb mozgásszervi betegség okozta (RA, Paget, aseptikus necrosis) okozta
• Klinikai tünetek:
o Izületi fájdalom!! (indítási, terhelési)
o Ízületi merevség (mozgásra oldódik)
o Funkció károsodás
 o Instabilitás
o Mozgásbeszűkülés
o Izomerő csökkenés (inaktivitási atrófia)
o Crepitatio, recsegés
o Duzzanat, deformitás
o Tengelyállás megváltozása
• Diagnózis:
o Tünetek + képalkotó módszerek +labor (gyulladásos markerek, synovialis folyadék
vizsgálata)
o A radiológiai elváltozás és a klinikai tünetek súlyossága nem áll arányban
egymással!
• Terápia
o Nem gyógyszeres
▪ Pszicho-szociális kezelés
• felvilágosítás, ismertetők, oktatás
• életmód- és étrendi változtatás,
▪ Súlycsökkentés
▪ Segédeszközök (térdtok, térdszorító, sarokemelők, korrekciós betétek)
▪ Fizioterápia: legfontosabb a gyógytorna
• Hatásai:
o Aerob kapacitást növeli
o Fájdalomcsökkentő hatású
o Izomerőt növeli
o Koordinációt javítja
o Járás dinamikáját javítja
o Életminőséget javító hatású
• Thermotherápia
• Kryotherápia
• Mechanotherápia
• Kisfrekvenciás elektroterápia
• Interferencia
• Pulzáló mágneses tér kezelés
• Lézer?
 • Akupunktúra?
o Gyógyszeres
▪ Tüneti terápia:
• 1. Paracetamol
• 2. Lokális NSAID tartalmú kenőcs, pakolások
• 3. Analgetikus dózisú (max 1200 mg) ibuprofen
• 4. NSAID-ok teljes dózisban
• 5. Intraarticularis steroid?
▪ Chondroprotektív szerek:
• Parenteralis: Rumalon, Arteparon
• Orális: DONA, Chondrosulf
o Műtétek
▪ Indikációk
• Folymatos, konzervatív th-ra nem szünő fájdalom
• Éjszakai fájdalom
• Kifejezett, a napi tevékenységet korlátozó funkciózavar
• Radiológiai kép (túlértékelés veszélye!)
• Szociális (pl. lakás) helyzet mérlegelése
• Elvárások, kor, pszichés helyzet értékelése!
▪ Kontraindikációk
• Cardiopulmonalis, renalis, hepatikus insuff.
• Jelentős obesitas
• Infektív gócok jelenléte (bőr, urogenitalis, fül-orr-gégészati)
• Psychés insuff (postop. rehabilitációban való részvétel)
▪ beavatkozások
• Arthroscopia, synovectomia
• debridement
• felfúrások
• tengely- és helyzetkorrekciós műtétek
• resectiós arthroplastikák
• arthrodesis
• TEP
 • (Mozaik palsztika)

• I. CMC ízület arthrosisa: „háziasszony arthrosis”

o Előfordulása: A nyeregízületi arthrosis / I-es CMC arthrosis/ általában 40 év felett
jelentkező elváltozás, nőkön kb 10-szer gyakoribb mint férfiakon.
o Oka:
▪ az ízületi porcfelszínek kopása, környező ízületi tok és szalagok
degenerációját
▪ a pontos kiváltó okot nem tudjuk megmondani
▪ progresszív folyamat, meggyógyítani mai tudásunk szerint nem tudjuk,
o Tünetei:
▪ gyakran rendkívül heves fájdalom a nyeregízület felett. Az ún. kulcsfogás
lesz nehezített, a tárgyak megragadása, megtartása, szorítása válik nehézzé,
fájdalmassá.
▪ Késői stádiumban ficam alakul ki,
▪ Végül az ízület ficamodott helyzetben fixálódik, a mozgások nagy része
megszűnik.
o Kezelése:
▪ A cél, hogy a rendkívül heves fájdalom tüneteit mérsékeljük vagy
megszüntessük.
▪ Kezdeti stádiumban a hüvelykujjat rögzítő orthesisektől,
▪ gyulladáscsökkentő gyógyszerek
▪ a terhelés csökkentése mellett
▪ ízületbe adott szteroid injekció
▪ végső megoldásként műtétet végzünk
▪ A nyeregízületet alkotó egyik csontot, a trapézium-ot részben vagy egészben
eltávolítjuk

• PIP ízület arthrosis: Bouchard csomók

o Betegség leírása:
o Bouchard arthrosisnak nevezzük a kéz proximalis interphalangealis izületeinek (PIP)
arthrosisát. A degeneratív mozgásszervi megbetegedések közül a kéz polyarticularis
arthrosisos megbetegedései közé tartozik.
o Betegség lefolyása:
▪ Az arthrosis (porckopás), az izületi felszineket borító porc degeneratív
(elfajulásos) megbetegedése, mely a porcot és izületet érő főleg mechanikai
hatások miatt fokozatosan évek, évtizedek alatt alakul ki.
▪ Általában az idősebb korosztály megbetegedése.
▪ Az izület deformációja, mozgásra fokozódó fájdalom mozgásterjedelem
beszűkülése jellemzik.
▪ Képalkotó eljárások során az izületi rés beszűkülését, peremszéli
osteophytákat, subchondralis sclerosist és subchondralis cystákat láthatunk.
o A Bouchard csomó
▪ a PIP izületek arthrosisát okozza.
▪ Általában idős korban fordul elő, nőknél gyakoribb.
▪ leggyakrabban a II. és III. ujjat érinti.
▪ Kialakulás trauma, genetikai tényezők, endokrin zavar következménye lehet.
o Terápia
 ▪
Kezdeti gyulladásos szakaszban nonszteroid gyulladáscsökkentők, lokális
melegpakolások
▪ sebészi terápia, mely az osteophyták eltávolítása mellett arthroplasticát is
jelenthet.
o Megelőzési és más fontos tanácsok:
o A Bouchard csomók kialakulását a kéz kíméletével lehet megelőzni.
o a kialakult elváltozásokkal együtt lehet élni, szükség esetén fájdalomcsillapítás
alkalmazható.

• DIP ízület arthrosis: Heberden csomók

o A distalis interphalangealis (DIP) ízületi sort átvizsgálva arthrosisra utaló tünetként
torzulást és csomókat (Heberden-csomó) kereshetünk. A DIP ízületek gyulladása,
destrukciója psoriasisos arthropathiára jellemző. Figyelmet kell fordítanunk a kéz
végperceinek kiszélesedésére és a körmök domborúvá válására: dobverőujj
hátterében tüdőbetegség, tüdőrák állhat.
o A Heberden-csomók a kezek végső ízületeinek peremén felrakódó csontos képletek,
melyek degeneratív eredetűek, nem rosszindulatúak. Az ízületi kopás, arthrosis, jelei.
Általában idősebb korban alakulnak ki, nőknél a II. és III. ujjon gyakori, ez a
forma genetikus eredetű.
o A Heberden arthrosis a DIP (distalis interphalangealis) izületek hátoldalán lencsényi,
borsnyi kemény, fájdalmatlan csomók formájában jelenik meg
o Kialakulásuk több éves folyamat, tünetmentes periódusokat heveny gyulladásos
fellángolások váltják. Ezek vezetnek fokozatosan az izületi porc degenerációjához,
az arthrosishoz
o Tünetek:
▪ Kültakaró
▪ Lassan növő fájdalmatlan csomó(k) az ujjvég(ek)en
▪ Bőrpír a kézujjak bőrén a középső és végpercei közötti ízületek felett
▪ Kemény csomók az ujj bőre alatt a feszítő felszínen
▪ Kézujjak bőre meleg az ízületek felett
▪ Mozgásszervi panaszok
▪ DIP ízületi fájdalom a kézen
▪ Indítási fájdalom a kéz kisízületeiben mindkét kézen
▪ Reggel jelentkező ízületi merevség a kéz kisízületeiben mindkét kézen
▪ Terhelésre fokozódó kisízületi fájdalom mindkét kézben
▪ Körömperc hajlítása és nyújtása beszűkült kézujjon
▪ Meggörbült kézujjait nem tudja kiegyenesíteni segítséggel sem
 •ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•11. D TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a passzív kimozgatás elméleti alapjait és a felső végtag ízületeinek passzív
kimozgatását!

Kimozgatás: az ízület természetes mozgáshatárig történő idegen személy által végzett mozgatás.

Általános szabályai:
- masszázsnak kell megelőznie
- a mozgatni kívánt testrész ellazítása
- a beteg biztonságérzetét biztosítani
- egyszerre csak egy ízület kezelése
- a proximális részt rögzítem a distalist elmozdítom
- null helyzetből való indulás és oda visszatérés
- mozgások sorrendje: egyszerűtől az összetettebbig
- a mozgatás mozgás vagy fájdalomhatárig végezzük
- az ízületet végállásban rugóztatni TILOS
- nyak esetében a páciens nem beszélhet, nem csukhatja be a szemét

Indikáció: a mozgásterjedelem megtartása, helyreállítása, mozgásbeszűkülés, megelőzése, aktív

mozgások előkészítése

Kontraindikációk:
RA, PHS-ha oka ismeretlen, ízületi instabilitás, radioulnaris synostosis

A váll, a könyök, a csukló és a kéz ízületi mozgásai, fokértékei

Vállízület (90fokos abducált kar)

flexió 0-60
extenzió 0-50
abductió 0-90
adductió 0-90
adductio 0-1/2
kirotáció 0-90
berotáció 0-70

Könyökízület:
flexió 0-150
extenzió 0
hyperextenzió
protatio 0-90
supinatio 0-70

Csuklóízület
Dorsalflexió 0-70
Palmar flexió 0-80
Radiál deviáció 0-20
Ulnar deviáció 0-30
Circumductio szerű mozgás

Kéz ujjainak kimozgatása

DIP
Flexió 0-90
Extensió 0

PIP
Flexió 0-100
Extensio 0

MCP
Flexio 0-90
Extensio 10-40
Abductio
Adductio
Circumductio

Hüvelyk ujjaknál MCP:

Flexio 0-50
Extensio 0

CMC- nyeregízület
Abductio 0-90
Adductio
Oppositio
Repositio

Vállöv:
Elevatio
Depressió 10-12 cm
Protractio
Retractio 15 cm
 12. A TÉTEL

• Ismertesse az alsó végtag csontjait, összeköttetéseit, valamint az alsó végtag

leggyakoribb sérüléseit!

Az alsó végtag csontjai

• Alsó függesztőöv vagy medenceöv
medencecsont
keresztcsont
• Comb
combcsont
• Lábszár
sípcsont
szárkapocscsont
• Láb
lábtő (7 csont)
Lábközép
lábujjak

Alsó függesztőöv vagy medenceöv csontjai

Medencecsont – os coxae
Szeméremcsont (os pubis)
Ülőcsont (os ischii)
ülőgumó (tuber ischiadicum)
Csípőcsont (os ilium)
csípőlapát
csípőtaréj (crista iliaca)
elülső felső csípőtövis (spina iliaca anterior superior)
A három csont találkozásánál ízületi árok (acetabulum)
Kétoldali medencecsont + keresztcsont
Részei:
- Nagymedence (pelvis major), oldalt a csípőlapátok, elől nincs csontos fala
(belek)
- Kismedence (pelvis minor) minden oldalról csontos határ, be- és kimeneti
nyílás (húgyivarszervek, végbél)
Medence szerepe:
 Statikai szerep: törzs súlya
boltozatos szerkezet: pillérek a csípőcsontok, zárókő a keresztcsont
Csontos szülőcsatorna
Keresztcsont -
Comb:
Combcsont – Femur
Leghosszabb, legerősebb csont
Csöves csont
Gömb alakú fej – caput femoris
Nyak – collum femoris (130 fok)
Nagytompor, kistompor – trochanter major, minor
Distalis epiphysis: Condylus medialis, lateralis
Térdkalács – patella
Térd elülső részén, gesztenye alakú csont

Lábszár:
Sípcsont – tibia
Proximalisan két bütyök (condylus medialis et lateralis
Distalis belső bokanyúlvány (malleolus medialis)
Szárkapocscsont – fibula
feji része (caput fibulae)
külső bokanyúlvány (malleolus lateralis)
Láb – pes
Lábtő (tarsus)
7 köbös lábtőcsont
ugrócsont (talus)
sarokcsont (calcaneus)
sajkacsont (os naviculare pedis)
köbcsont (os cuboideum)
3 ékcsont (ossa cuneiformia)
Lábközép (metatarsus)
5 rövid csöves csont
Lábujjak (digiti pedis)
14 lábujjperccsont (phalanx)
Az öregujj neve hallux
Az alsó végtag ízületei
• A medenceöv ízületei
Keresztcsont-csípőcsont izület (art. sacroiliaca)
Csípőcsont erős szalagokkal kapcsolódik a keresztcsonthoz.
A dudoros íz felszínek miatt mozgás nem lehetséges.
A szeméremcsontok összeköttetése (symphysis pubica)
• Csípőizület (articulatio coxae)
Ízvápa:
acetabulum
“C” alakú felszínén van porcborítás
szélén rostporcos ajak
Ízfej:
caput femoris
Ízületi tok:
igen erős, melyet szalagok borítanak
Ízületi szalagok:
a tokot borító három külső szalag parittyaszerűen csavarodik rá a combcsont
nyakára
Működés:
Gömbízület!
Flexio: 0-120/135 fok
Extensio: 0-10/30 fok
Abductio: 0-30/50 fok
Adductio: 0-10/30 fok
Kirotatio: 0-45/60 fok
Berotatio: 0-30/45 fok
Circumductio

• Térdízület (articulatio genus)

Legnagyobb méretű és legbonyolultabb felépítésű izület.
Ízfelszínek:
femur distalis condylusai
tibia sekély izületi lapjai
 patella hátulsó felszíne
“C” alakú rostporcos meniscusok
Meniscus medialis (félhold alakú)
Meniscus lateralis (majdnem zárt gyűrűt képez)
Ízületi tok: feszes
Szalagok: erős szalagok
keresztszalagok: elülső, hátsó (lig. cruciatum anterius, posterius – LCA,
LCP)
lig. patellae
oldalszalagok (lig.collaterale laterale, mediale)
Nyálkatömlők – bursák
Csontfelszínek (pl. patella) védelme
Izmok tapadó inainak alápárnázása
A térdizülettel összefüggő:
bursa suprapatellaris (patella felett)
A térdizülettel össze nem függők:
bursa praepatellaris (térdkalács előtti)
bursa infrapatellaris (lig. patellae alatt)
Működése
Flexio: 0-130/140 fok
Extensio: 0 fok (hyperextensio)
Rotatio: csak hajlított térdnél (lábszár hossztengelye körül)
• A lábszárcsontok összeköttetései
Sípcsont-szárkapocs ízület (art. tibiofibularis)
Szalagos összeköttetés (syndesmosis tibiof.)
• A láb ízületei
Bokaízület vagy felső ugróízület (art. talocruralis)
Izületi fej:
ugrócsont (ún. bokagörgő)
Izületi árok:
sípcsont alsó ízületi felszíne
bokavilla
 a sípcsont bokanyúlványa
a szárkapocscsont bokanyúlványa
Jellemzői:
egytengelyű hengerízület, csapó- vagy csuklóizület (ginglymus)
erős oldalsó szalagok
Működése: (elrugaszkodás, járás)
plantarflexio = lábujjhegyre állás
dorsalflexio = lábfej visszafeszítés
(plantarflexio végén kisfokú oldalrabillenés – magas sarok - instabil)

Alsó ugróízület (art. talotarsalis)

Ízületet alkotó csontok:
ugrócsont
sarokcsont
sajkacsont
Képeznek:
ferde tengely körül forgó
két különálló ízületet (egy csukló-, és egy gömbizületet)
Ízület működése:
forgóízület
Ez teszi lehetővé:
a talp oldalirányú elmozdulását
talaj egyenetlenségeihez való alkalmazkodást
Mozgások:
Láb supinatioja (inverzió)
(a láb kisujji széle süllyed)
társul hozzá:
adductio és
plantarflexio
Láb pronatioja (everzió)
(a láb kisujji széle emelkedik)
társul hozzá:
 abductio és
dorsalfelxió
Szalagok: nagyon erősek
legfontosabb: sarokcsont-sajkacsonti szalag (boltozatfenntartó tényező)
Chopart (sópart) ízületi vonal
Mozgástanilag nem önálló ízület.
Két lábtőizület által alkotott ízületi vonal.
ugrócsont, sarokcsont közötti
köbcsont és sajkacsont közötti
Régen ennek mentén amputáció
A lábtő többi ízülete
Lábtő – lábközép ízületek (art. tarsometatarsea) feszes ízület minimalis
mozgással
Lábközép – lábujj ízületek (art. Metatarsophalangea) hajlítás, feszítés,
közelítés, távolítás
Ujjízületek – hajlítás, feszítés
A láb boltozatos szerkezete
• Boltozatos szerkezet:
a csontok térbeli elhelyezkedése alakítja ki a boltozatokat
• Állásban a test 3 ponton támaszkodik a talajra: !!!
Sarokcsont: testsúly 70 %-a
I. lábközépcsont fejecse: testsúly 20 %-a
V. lábközépcsont fejecse: testsúly 10%-a
• Kialakulnak:
járás során (kb. 4-5 éves korban)
• Boltozatok:
Hosszanti boltozat:
Minden ujjnak megfelelően 5 ív
Legmagasabb a 2. ujjnak megfelelően
Legmagasabb pont: 2.lábközépcsont és 2. ékcsont íz.
Haránt boltozat:
I.,V. lábközépcsont fejecsen támaszkodunk, a II.,III.,IV. emelt
Egész talpnak megfelelően
 Legmagasabb pontja: 2.ékcsont (5-7 cm-re a talajtól!)
DINAMIKUS STABILITÁS
Álló helyzetben a 2 láb csontos váza együttesen egy kupolát alkot, melynek tetején
egymás mellett helyezkednek el az ugrócsontok, a lábak támaszkodási pontjai pedig
a kupola peremeire esnek.
A mechanikai igénybevételnek megfelelően a talp bőre is vastag és a bőr alatti
bőséges zsírszövet teszi lehetővé, hogy a támaszkodási pontokon az erők
megfelelően oszoljanak el.
Feladatai
Test súlyának tartása
Erőbehatásokra rugalmas alakváltozás (de nem deformálódás!)
Rázkódások csökk.
Talajviszonyokhoz alk.
Sima, rugalmas járás
Talpi erek idegek védelme az összenyomódás ellen
Boltozatot fenntartó tényezők
Izmok:
lábszár, lábizmok, főként szárkapcsi izmok
Szalagok:
hosszanti talpi szalag
sarokcsont, sajkacsont közötti szalag
Ízületi tokok
A láb boltozatos szerkezetét csak ép, húzóerőknek megfelelően ellenállni
képes szalagok, és megfelelő erejű lábizomzat tudja megtartani!

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•12. B TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•

• Ismertesse a masszázs szerepét a diagnosztikában! Beszéljen a has és a

mellkas svédmasszázs kezeléséről!

Szempontok a válaszadáshoz:
- fizikális vizsgálat (inspectio, palpatio tapintás), izomzat, kötőszövet állapotának
vizsgálata,
- fájdalom, funkciózavar, mozgáskorlátozottság, anatómiai elváltozások fajtái, stb.
- betegelhelyezés, a kezelést módosító körülmények
- kényelmi eszközök alkalmazása a beteg állapotának figyelembevételével
- tájanatómia
 - a kezelendő terület behatárolása
- a kezelés menete, sorrendje, alkalmazandó alap és kiegészítő masszázsfogások és
azok
- kivitelezése, fogások iránya sorrendje
- kezelési terv felállítása

Kulcsszavak, fogalmak:
- circulus vitiosus
- a fájdalom jellege, oka, típusai, jellemzői
- indikációk-kontraindikációk
- inspectio - szóbeli tájékozódás – palpatio
- fájdalom típusa (lokális-kisugárzó, stb.)
- a kezelést módosító tényezők: akut trauma, gyulladás
- protézisek, osteoporosis, haemophilia, spasticus és hypoton izomzat,
- mozgáskorlátozottság, obstipatio, puffadás, hasi sérv, SPA, M. Schauermann,
scoliosis,
- asthma bronchiale, krónikus pneumonia, pectus excavatum-carinatum, stb.
- párnák (has, henger, ék)

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•12. C TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•

• Ismertesse a térd- és csípő arthrosisra vonatkozó ismereteit!

Csípőarthrosis – coxarthrosis
Lényege: ????
előfordulási gyakoriság: ???????????
etiológiája
Klinikai képe
Radiológiai képe
Tünetek:
Lágyékba, medialisan combba sugárzó, időnként glutealisan jelentkező
fájdalom
Indítási fájdalom hosszabb ülés, fekvés után
Az extensio fájdalmas lehet
Sántító, kímálő járás
Izomatrófia, izomgyengeség
Ízületi rés csökk., subcondralis sclerosis, cysták, osteophyták
Kezelés
Kímélet
Életmód változtatás
Fogyás
Fájd. csökk.
Ízületi mobilitás és izomerő megőrzése
 Ízületvédelem, tehermentesítés
Lokális szteroid
TEP
- Térdarthrosis – gonarthrosis
Lényege: ????
előfordulási gyakoriság: A 18 éven felüli népesség 10%-a szenved tüneteket okozó
arthrosisban, s ezek fele - vagyis a teljes felnőtt népesség 5%-a - térdarthrosisban.
Gyakoribb és korábban jelentkezik nőkön, nagyon gyakran már 45-65 éves kor
között, vagyis munkaképes korban.
etiológiája ?????????????
Klinikai képe ?????????????
Radiológiai képe ?????????
Tünetek:
Patellofemoralis arthrosis
Lépcsőn lefelé fájdalom
Tibiofemoralis arthrosis
Az ízület medialis részén, lépcsőn felfelé fájdalom
A medialis ízületi rés izolált lelapulása = O-láb
A lateralis ízületi rés izolált lelapulása = X-láb
Gyakoriak a gyulladásos epizódok
Térd instabilitás
Kezelés:
Rendszeres torna
Terhelés kerülése
Súlycsökkentés
Gyull.csökk.
I.a szteroid
Fizikoterápia
Magas tibia osteotomia
Protézis: szánkó, TEP
Szempontok a válaszadáshoz:
- térdarthrosis lényege, előfordulási gyakorisága, patológiája, etiológiája, klinikai
képe
- patellofemoralis ízület arthrosisának tünetei
- csípőarthrosis lényege, előfordulási gyakorisága, etiológiája, klinikai képe,
radiológiai tünetei, terápiája

Kulcsszavak, fogalmak:
- gonarthrosis előfordulási gyakorisága, patológiája, etiológiája, klinikai képe
 - patellofemoralis ízület arthrosis lényege, tünetei
- coxarthrosis lényege, előfordulási gyakorisága, etiológiája, klinikai tünetei
- radiológiai tünetek: ízületi rés beszűkül, subchondralis csontsclerosis, csontcysta,
radiológiai tünetei, terápiája

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•12. D TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a passzív kimozgatás elméleti alapjait és az alsó végtag
ízületeinek passzív kimozgatását!

Kimozgatás: Az ízületek mozgáshatárig történő idegen személy által végzett mozgatás.

Indikációi: az ízületek mozgástartományát megtartó, a kontraktúrák kialakulását megakadályozó,

oldó és keringésjavító eljárás. A mozgásterjedelem megtartása, helyreállítása, a mozgásbeszűkűlés
megelőzése, oldása, aktív mozgások előkészítése a cél.

Az ízesülő csontok elmozdulásakor az általuk bezárt szög növekszik vagy csökken. Az ízületekben
több síkban is létrejöhet elmozdulás, melyet minden esetben jelölni kell. Az ízületek elmozdulását
mindig a kiindulási (azaz null) ponthoz viszonyítva adjuk meg.
Ha az ízületet áthídaló izmok feszesek, akkor az ízület mozgástartománya jelentősen beszűkül.

Mozgásirányok:
- Flexio
- Extensio
- Abductio
- Adductio
- Rotatio
- Circumductio
- Tractio
- Elongatio
- Pro-tractio
- Re-tractio
- Elevatio
- Depressio
- Antelflexio
- Pronatio
- Supinatio
- Oppositio

A passzív kimozgatás általános szabályai:

- A kimozgatást masszázsnak kell megelőznie
- A mozgatni kívánt testrészt teljesen ellazult állapotba kell helyezni
- A környező izmok feszülését a lehetőségekhez mérten csökkenteni kell
- A beteg biztonságérzetének biztosítása a cél
- A kimozgatás során egyszerre csak egy ízületet kezelése engedélyezett
- Proximális részt rögzítem- a distalis részt pedig elmozdítom
- Az ízület mozgatását a normál fok tartományában végzem
- Mindig a nutreális (null) helyzetből kell kezdeni a kimozgatást és oda is kell visszatérni
- A mozgások sorrendje minden esetben az egyszerűbb mozgásokkal kezdődik, majd a
bonyolultabb, összetettebb mozgásokkal folytatódik.
- A mozgást mozgáshatárig, illetve fájdalom határig végezzük (,,Fájdalomhatárig és onnan még egy
kicsit.” A fájdalomhatár a mozgástartomány beszűkülésével egyenes arányban csökken és a végső
fázisban kialakulhat a befagyott ízület.)
- Enyhe tractioval az ízületi felszínen kialakuló súrlódási együttható csökkentése a cél.
- Az ízületet végállásban rugóztatni TILOS
- Lassú mozgatásra az izom tónusa csökkent
- Gyors, ismétlődő mozgásra az izomzat megtelik oxigénben dús vérrel. Keresztmetszete megnő és
hatékonyabb összehúzódásra lesz képes
- Nyak esetében a páciens nem beszélhet (hangszalag sérülés kockázat)
- Nem csukhatja be a szemeit (ha az agy nem kap elég oxigéndús vért, akkor a szemgolyó
szemlencse felőli része felfelé mozdul és előtűnik a szem fehérje). Az időben észlelt jelenség segítei
az ájulás/collapsus kivédését.
A passzív mozgatás célja:
- Az ízület mozgásterjedelmének megtartása, illetve helyreállítása
- Ízületi merevség oldása
- Az ízületet körülvevő izmok hypertonusának csökkentése
- Synolvialis folyadék termelés fokozása
- Artrosisos fájdalmak csökkentése

A passzív kimozgatást megelőző vizsgálatok (mozgások, fájdalom)

Inspectio:
- Bőrszín: - piros (gyulladás, hyperglikaemia, hypertonia, tachyardia)
- fehér, sápadt (érszűkület, vashiányos aneamia, hypoglikaemia, dehidratio)
- Lilás árnyalatú, cyanotikus (oxigénhiányos állapot)
- Szürkés színű: (általában daganatos elváltozás)
- Duzzanat (tumor)
- A beteg önálló mozgás kivitelezése (antralgiás testtartás)
Palpatio:
- melegség (calor)
- hideg, hűvös bőr
- oedema (benyomat tartó)
- krepitatio
- Izom spazmus
Ausculatio:
- crepitatio
- recsegés, ropogás (arthrosis, laza szalag rendszer)
A mobilizáció célja az ízületek passzív kimozgatásával a beteg beszűkűlt mozgástartománya,
ízület körüli izmok kontraktúrája és az ízületi fájdalom oldása érhető el.
Horinzotalis sík – Sagitalis (nyíl irányú) – Longitudalis – Frontalis
Az alsó végtag kimozgatása
Lábujjak mobilizációja:
• DIP ízület: 1 tengelyű henger ízület – 1. flexio, 2. extensio
• PIP ízület: 1 tengelyű henger ízületei – 1. flexio, 2. extensio
• MTP ízület: gömb ízület – 1. flexio, 2. extensio, 3. abductio, 4. adductio 5. circumductio
SZERŰ mozgásai
• IP ízület: 1 tengelyű henger ízület: 1. flexio, 2. extensio
•
 13. A. TÉTEL
Csoportosítsa az alsó végtag izmait! Ismertesse az egészségnevelés célját, feladatait, az
egészségnevelés során alkalmazható módszereket, eszközöket, azok előnyeit és hátrányait!
Szempontok a válaszadáshoz: - csípőizmok felosztása, eredés, tapadás, működés - combizmok
felosztása, eredés, tapadás, működés - a lábszár izmai felosztása, eredés, tapadás, működés - a láb
izmai felosztása, működés - az egészségnevelés célja, feladata - az egészségnevelés során
alkalmazható egyéni, csoportos módszerek, eszközök és egyéb szervezeti formák

belső csípőizmok:- a hasüregben, medencében eredő és nagyrészt ott is található izmok

csípő-horpaszizom (musculus iliopsoas) – hajlító
nagy horpaszizom (musculus psoas major)
-eredés: a 12. háti és az 1-5. derék csigolyákról
-tapadás: a csípőizommal egyesülve a combcsont hátulsó részén a
kis tomporon (trochanter minor)
-funkció: a legerősebb csípőízületi hajlító, közreműködik a törzs
oldalra hajlításában is
csípőizom (musculus iliacus)
-eredés: a csípőlapát külső felszíne
-tapadás: a nagy horpaszizommal egyesülve a combcsont hátulsó
részén a kis tomporon (trochanter minor)
-funkció: csípőízületi hajlító, csípőízületben kifelé rotál
A csípőhorpasz izom a láb előrelendítésének legfontosabb izma,
lehetővé teszi a járást, a törzs előre hajlását, valamint fekvésből emeli
a törzset.
körteképű izom (musculus piriformis)
-eredés: a keresztcsontról (os sacrum)
-tapadás: a combcsont nagy tomporának (trochanter major) belső
felszínén
-funkció: csípőízületi távolító (abductor), álló helyzetben kifelé rotál
háromfejű csípőizom (musculus triceps coxae)
felső és alsó ikerizom (musculus gemellus superior et inferior)
-eredés: az ülőcsontról (os ischii)
-tapadás: közös tapadási pont a combcsont nagy tomporán
belső elfedő izom (musculus obturator internus)
-eredés: a szemérem és az ülőcsont között található nyílás, a
foramen obturatumcsontos keretéről, valamint a
nyílást elfedő membrana obturatoriaról ered a
külső elfedő izommal ellentétes oldalon
-tapadás: a combcsont nagy tomporának belső oldalán
A 3 izom egymást segíti, funkciójuk: erős kifelé rotálás, ülő helyzetben
csípőízületi távolítók (abductor).

külső csípőizmok:
a fartájék alsó részén felületesen található erős, durva rostozatú
izmok, a zsírpárnákkal együtt a tájék alakját és domborúságát adják
nagy farizom (musculusgluteus maximus) – feszítő
-eredés: a ligamntumsacrospinale-ról, acsípőcsontról és az
ágyéki pólyáról (fascia thoracolumbalis)
-tapadás: a combcsonton és a combpólyán (tractus iliotibialis)
-funkció: a csípőízület feszítése (extensio), a comb kifelé
rotálása, különböző tapadási pontjai miatt
abductorkéntés adductorkéntegyaránt funkcionál
középső farizom (musculus gluteus medius) – feszítő
-eredés: a csípőcsont lapátján
-tapadás: a combcsont nagy tomporán
-funkció: elülső rostjai hajlító (flexio) és befelé rotator, hátulsó
rostjai feszítő (extensio) és kifelé rotator működésűek,
összességében azonban csípőízületi távolító (abductor)
funkciójúak
járásnál testsúly-kiegyenlítő szerepe van
kis farizom (musculus gluteus minimus) – feszítő
-eredés: a csípőcsont lapátján a középső farizom alatt
-tapadás: a combcsont nagy tomporán (trochanter major)
funkció: megegyezik a középső farizoméval, de gyengébb távolító
combpólya feszítő izom (musculus tensor fasciae latae) – hajlító
-eredés: a csípőcsont lapátján a középső farizom mellett
-tapadás: a combpólyába (tractus iliotibialis) megy át, mely a
sípcsont fejének külső részén (condylus lateralis tibiae)
tapad
-funkció: csípőízületi hajlító, befelé rotatorés csípőízületi közelítő
(adductor)
négyszögű combizom (musculus quadratus femoris)
-eredés: az ülőgumó (tuber ischiadica)
-tapadás: a combcsont nyakán (collum femoris)
-funkció: erős kifelé rotator, csípőízületi közelítő (adductor)
külső elfedő izom (musculus obturatorexternus)
-eredés: a foramen obturatum csontos keretéről, valamint a nyílást
-elfedő membranaobturatoria-ról
-tapadás: a combcsont nyakán (collum femoris)
-funkció: kifelé rotál, ülő helyzetben gyenge közelítő (adductor)

A comb elölső (feszítő) izmai

1. Szabóizom (musculus sartorius)

Ered: az elülső felső csípőtövisen.
Tapad: a sípcsont érdességén (nemsokkal a térdkalács alatt a sípcsont közepén).
Működése:
- A csípő és a térd ízületet hajlítja.
- Hajlított térdízület mellett a lábszárat a térdízületben befelé forgatja.
- Járásnál a lendítőlábon egyedül végzi a térd hajlítását.

Négyfejű combfeszíőizom (m. quadriceps izom (m. quadriceps femoris) femoris)

- eredés: combcsonton, elülső alsó csípőtövisen
-tapadás: közös ínba megy nba megy át, a patell t, a patellán kereszt n keresztül a sípcsont-
proximalis epiphysisén levő érdességen (tuberositas (tuberositas tibiae) tibiae) tapad
- működés: térdet feszíti
Kétfejű combhajl combhajlító izom (m. biceps femoris) izom (m. biceps femoris)
-eredés: hosszú feje az feje az ülőgumóról, rövid feje a combcsont hátulsó felszínén
-tapadás: szárkapocscsont fejecsén
-működés: térhajlítás, behjlított térd esetén lábszárat kifelé fordítja
Féliginas izom (m. semitendinosus) linas izom (m. semitendinosus)
-eredés: ülőgumón
- tapadás: sípcsont proximális végének medi nek mediális érdességén(pes anserinus) (pes anserinus)
-működés: térhajlítása, behajlított térd mellett a lábszárat befele forgatja
Félhártyás izom (m. semimembranosus) s izom (m. semimembranosus)
-eredés: ülőgumón
-tapadás: sípcsont medi pcsont mediális bütyke
-működés: térhajlítása, behajlított térd mellett lábszárat befelé forgatja

Fésűizom izom (m. pectineus)

-eredés: szemérem fésűn (pecten ossis pubis) n (pecten ossis pubis)
-tapadás: combcsonton
- működés: közelíti a combot,hajlítja a csípőt,kismértékben kifelé forgatja a csipőt
Rövid combközelítő izom (m. adductor brevis)
-eredés:szeméremcsont alsó ágán
-tapadás: combcsont felső harmadán
-működés: combot közelíti, kifelé forgatja
Hosszú combközelítő izom (m.adductor longus)
-eredés: szeméremcsont alsó ágán
-tapadás: combcsont középső harmadán
- működés: combot közelíti, kifelé forgatja
Nagy combközelítő izom (m. adductor magnus)
-eredés: ülő és szeméremcsont felső ágán
-tapadás: combcsont teste
-működés: közelíti a combot
Karcsúizom izom (m. gracilis)
-eredés: szeméremcsont alsó ága
-tapadás: sípcsont medi pcsont mediális részén (pes anserinus) n (pes anserinus)
- mukodés: combot közelíti,térdet hajlítja, behajlított térd mellett l rd mellett lábszárat befel rat
befelé forgatja
A lábszár izmai
Feszítők: Elöl a sípcsont és szárkapocscsont között a tal tt a találhatók
Hajlítók:a hátsó oldalon vannak, két réteget alkotnak, felületes réteg legjelentősebb izma a
háromfejű lábszárizom (m. triceps surae), mely fontos szerepet játszik a lábszár jellegzetes
alakjának kialakításában(vádli).
Szárkapocsi izmok: lábszár külső oldalán találhatók, feladata a lábboltozat fenntartása.

Elülső sípcsonti izom (m. tibialis anterior)

- eredés: sípcsont külső bütykén (condylus lateralis tibiae) n (condylus lateralis tibiae)
-tapadás: belső ékcsonton (os cuneiforme mediale) kcsonton (os cuneiforme mediale)
-működés: lábháti irányba lábhajlító emeli mediális élét a lábnak (supinatio)

Hosszú öregujjfeszítő izom (m.extensor hallucis longus)

- eredés: két lábszárcsont közötti membránon, szárkapocscsonton
-tapadás: öregujj körömpercének bázisán
-működés: öregujj dorsalflexioja
Hosszú lábujjakat feszítő izom (m. extensor digitorum longus)
-eredés: sípcsont külső bütykén (condylus lateralis), szárkapocscsont fején (capitulum fibulae) ,
kettő közötti membránon
-tapadás: II-V. ujjak körömpercének bázisán
- muködés: II-V. lábujj feszítése, dorsalflexiója, pronation
Hosszú szárkapcsi izom (m. peroneus longus)
-eredés: szárkapocs fején, , tetején
-tapadás: mediális ékcsonton, I. lábközépcsont talpi felszínén
-működés: láb külső szélét emeli
Rövid szárkapcsi izom (m. peroneus brevis)
-eredés: szárkapocscsont laterális felszínén
-tapadás: V. lábközépcsont bázisának lábháti felszínén
-működés: pronation
Háromfejű lábikra izom (m. triceps surae)
-eredés: kétfejű rész (m. gastrocnemius), combcsont epicondylus medialis et lateralis, egyfejű rész
(m. soleus) szárkapocscsont fején hátul, sípcsont hátsó felszínén
-tapadás: Achilles ínként egyesülve sarokcsont gumóján tapad
- működés: lábat talpi irányba hajlítja (plantarflexio)
Hosszú lábujjakat bujjakat-hajlító izom (m. flexor digitorum longus)
-eredés: sípcsont testén hátul
-tapadás: II-V. ujj körömpercének bázisán
-működés: II-V. ujjakat hajlítja
Hátulsó sípcsonti izom (m. tibialis posterior)
- eredés: síp és szárkapocscsonton és a köztük lévő membránon
-tapadás: sajka csont talpi felszínén
-működés: talpi hajlítás
Hosszú oregujjhajlító izom (m. flexor hallucis longus)
-eredés: szárkapocscsont hátulsó felszíne
-tapadás: öregujj körömperce
-működés: öregujj hajlítása
Rövid ujjakat feszítő izom (m. extensor digitorum brevis)
-eredés: sarokcsonton
-tapadás: hosszú ujjfeszítők inaival egyesülve
- működés: támogatják a hosszú ujjfeszítők mozgását
Lábizmok Talp izmai
Közbülső csoport
Rövid ujjhajlító izom (m. flexor digitorum brevis) sarokgumó érdességén ered, II-V. ujj
középpercén tapad
Giliszta izmok (mm. lumbricales) hosszú ujjhajlítók inain erednek
Négyszögű talpizom (m. quadratus plantaris) sarokgumón ered, hosszú ujjhajlító inánál tapad
Lábközépcsontok közötti izmok (mm. interossei)
III-V. ujjakat a II. ujjhoz közelíti
Az egészségnevelés
Célja: az egészségkulturáltság kialakítása, s ezzel az egyén alkalmassá tétele arra, hogy
egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga kielégítse. Az egészségnevelés a személyiségre
irányul.
Feladata: az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányul, sokoldalú
nevelőtevékenység. Ez magába foglalja az ismeretek átadását, az egészségi jártasságok, készségek,
szokások kialakítását. Fontos, hogy az egyén interorizálja (beépítse) ezeket.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•13. B. TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
Ismertesse a nyak-vállöv és a felső végtagok svédmasszázs kezelését!
Szempontok a válaszadáshoz:
 - betegelhelyezés, a kezelést módosító körülmények - kényelmi eszközök alkalmazása a beteg
állapotának figyelembevételével - tájanatómia - a kezelendő terület behatárolása - a kezelés menete,
sorrendje, alkalmazandó alap és kiegészítő masszázsfogások és azok kivitelezése, iránya - kezelési
terv felállítása
Nyak-vállövi masszázs
Hasonlít a hátmasszázshoz, de nem érinti a hát alsó régióját. Hangsúlyos a vállöv izmainak -
mellizmok, deltaizom, trapézizom - és a lapocka területének, valamint a nyakizmoknak az
átdolgozása. Fejfájás, Vállízület körüli lágyrészek gyulladása (PHS) és más egészségi problémák
esetében alkalmazható hatékonyan. Ülve és fekve is végezhető. Ha nincs kizáró ok, a nyak-vállövi
masszázs kimozgatással, a lapocka mobilizálásával társulhat. PHS esetén a masszázs kiegészül a kar
kezelésével, erős fejfájás esetén a homlok, tarkó, halánték és a vállöv simításával.
A felső végtag kezelése a felkart, az alkart és a kezet együttesen jelenti, tehát az ujjhegyektől a
vállig történik. Ezen belül hangsúlyosan a problémás részen dolgozik a masszőr. Fekve vagy ülve is
végezhető.

Öt alapfogása a következő:

Simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, vibráció, amely kiegészíthető kirázással és kimozgatással is.

Simítás alatt történik meg a tájékozódás, az első testi kontaktus, mely nyugtató és előkészítő fogás.
Fontos a feszültség oldás, fájdalomcsökkentés és a nyirokkeringés javítása. Mechanikus úton
hozzájárul az elszarusodott hámréteg leválásához.

Dörzsölés a legerősebb ingerfogás. Fellazítja a kötőszövetben gyakran előforduló összenövéseket,

felszabadítják a letapadt inakat, csökkentik a myalgiás csomókat. Javítják az izomkontraktúra
állapotát. Jobb vérellátást produkál a felszíni és a mélyebb rétegekben. A hosszú ideig, lassan
végzett dörzsölés csökkenti a helyi érzékenységet, míg a gyorsabb tempóban végzett, serkenti,
ingerli a központi és a perifériás idegrendszer működését.

Gyúrás egy keringésjavító masszázsfogás, melyben egyes izmot, vagy izomcsoportot emelünk fel
csontos alapjáról, s kinyomva belőle a vért visszaengedjük eredeti állapotába. Izomgörcsök
oldására; sorvadt izmok erősítésére, fáradt izmok regenerálására használjuk. Az izmok anyagcseréje
fokozódik, vérkeringés és oxigén ellátása javul, valamint az izmok rugalmassága nő.

Ütögetés egy kimondottan ingerlő, serkentő hatást kelt. A bőrerek összeszűkülnek, tónusuk
fokozódik, és a vérnyomás emelkedik. Frissítő hatású, de a hosszantartó ütögetés ellentétes hatású
eredményt hoz. A vér jelentős része a bőrbe, és a bőr alatti kötőszövetbe kerül. A keringésben
maradó kevesebb vért a szív könnyebben tudja szállítani.

Vibráció egy lazítófogás. Főleg laposan fekvő, csontról nehezen elemelhető izmok esetében
alkalmazzuk. Csökkenti az idegek ingerlékenységét, nyugtató és fájdalomcsillapító hatású.

Kirázás, melyet végtagokon alkalmazzuk különféle testhelyzetekben.

Kimozgatás, ami az izületeknek természetes mozgás határáig történő módszeres mozgatása.

Kontraktúrák oldására az egyéni érzékenységnek figyelembevételével a betegség ismeretében
hajtjuk végre.
A masszázs javallatai (indicatio):
Ortopédiai, mozgásszervi betegségek krónikus szakasza.
Reumatológiai elváltozások a tartó és mozgató szervrendszerben.
Centrális és perifériás parézissel társuló neurológiai betegségek.
Krónikus vénás betegségek.
Hosszantartó ágynyugalom, immobilizáció.
A masszázs ellenjavallatai (contraindicatio):
Heveny izületi (akut artritis, stb.) és egyéb gyulladások esetén.
Lázas betegség idején. (Ekkor nem a regeneráció, hanem csak a láz fokozódna)
Fertőzéses bőrelváltozások esetén. (Kiterjedt nedvező, vagy fekélyes, gennyes elváltozás a bőrön)
Mélyvénás trombózis esetén. (A vérrög elmozdulhat, s máshol okozhat elzáródást, mely a beteg
életébe is kerülhet!)
Infarktus, vagy anginás roham esetén.
Visszér gyulladás esetén. (varikositas - visszeres csomók)
Fokozott vérzékenységgel járó betegség esetén. (pl. trombózis után sincumar és marcumar
szedésekor)
Menstruáció első két napján. (később a deréktáj kihagyásával lehet)
Rosszindulatú daganatos betegeknél. (A maszázs serkenti a sejt szaporodást, tehát növeli a
daganatot, ellenben javítja a közérzetet.)
Terhesség alatt óvatosan lehet csak masszírozni (ülve, hanyatt
és oldalt fekve). A fogások, csak simításokból állnak. Dörzsölni nem, illetve csak a nyaktájékon
szabad.
Friss traumatikus sérülések esetén (hámsérülés, izületi sérülés és törés)
Instabil pszichés állapot.
Friss agyi történések esetén (stroke).
Csontritkulás (osteoporosis) előrehaladott fázisában.
Közvetlenül műtét után.
Vallov kezeles elhelyezese:
Azoldalfekvo elhelyezes soran torekedjunk a gerinc vizszintes helyzetere, nyaki regional kulonosen.
Ez az elhelyezes kulonosen kivaloan alkalmas torticollis kezelesere az erintett oldal van felul, a
parna a kezdetben a fej alatt van. Ahogy a megrovidult nyakizmok lazulnak, az alatamasztast
aprankent csokkenthetem, igy kesztetve a megrovidult izmokat a megnyulasra.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ• 13. C. TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•

Ismertesse a discushernia lényegét, kialakulásának mechanizmusát, leggyakoribb előfordulási
helyeit! Sorolja fel vertebralis és radicularis tüneteit! Jellemezze a leggyakoribb radicularis
szindrómákat!
Szempontok a válaszadáshoz: - discushernia lényege, kialakulásának mechanizmusa, leggyakoribb
előfordulási helyei - vertebralis tünetek - radicularis tünetek - Lasèque-tünet, femoralis jel,
kivitelezésük - L4, L5, S1 radicularis szindróma jellemzése - nyaki porckorongsérv jellemzése

1. A discus hernia lényege: a csigolyák közötti rugalmas kötőszövet (porckorong) belső

állományának a kidudorodása, amely fájdalmas nyomást gyakorol a környékbeli idegekre,
ízületekre

2.A discus hernia oka:

a porckorongok kötőszövetes burka a kor előrehaladtával degenerálódik, megpuhul, így belső
magjuk megerőltetés, rossz mozdulat hatására kitüremedik,(az anulus fibrosus elfajulásos
elváltozása esetén, a nucleus pulposus vízmegkötő képessége csökken, ugyanakkor a
kollagéntartalma és kristályossága nő, a teherelosztás előbb csak aszimmetrikussá válik, majd a
porc a leggyengébb pont felé kitüremkedik, s ezzel létrejön a sérv) a hátgerinc nagyfokú
megfeszülése, túlterhelése miatt a porckorong tokja megszakad, és a belső zselés állomány
kitüremkedik a porckorongok táplálására szolgáló erek elzáró+dása Þ csökken az anyagcseréjük Þ
a porckorongok veszítenek magasságukból, illetve rugalmasságukból Þ
3.A discus hernia előfordulása:
férfiakon gyakoribb,
húsz-harminc éves kortól kezdve az életkor előre haladtával gyakorisága nő,a derékfájdalmak 80 %-
át okozza,
a krónikus gerincbetegségek 10 %-át okozza,kialakulását elősegíti
a gerincre tartósan ható nagyobb erők (pl.: elhízás)
a túlzott igénybevétel (pl.: bizonyos foglalkozások),az egyoldalú erőbehatás (pl.: ülő életmód).
4. A discus hernia tünetei:
attól függően, hol alakul ki a sérv, illetve milyen fokú, a tünetek is nagyon változatosak lehetnek, az
enyhétől egészen a súlyos mozgáskorlátozottságig vagy akár bénulással járó tünetegyüttesig
elméletileg a gerinc bármely szakaszán kialakulhat, mégis vannak kiemelt területek (ilyenek a nyaki
és a deréktáji, szakaszok)fájdalom mindig az érintett gerincvelői ideg lefutásának megfelelő
az érintett ideggyök által beidegzett izom izomgyengesége
érzészavar, ami részben csökkent érzésben, ill. eltérő érzésben - pl. zsibbadás - nyilvánul meg
reflexcsökkenés ill. –kiesés vegetatív zavarok kialakulása (pl.: vizelet- és székletindítási és -tartási
problémák - az ágyéki és háti sérvek esetében fordulhatnak elő) az egyes gerincszakaszok jellemző
tünetei:
nyaki porckorongsérv - "lágy sérv" esetében:
kialakulásában sorozatos mikrotraumák játszhatnak szerepet,a degeneratios folyamatot traumák
felerősítik pl.: az ún. enyhébb "ostorcsapásos" sérülés, (pl. közlekedési baleset során hirtelen flexiot
követő extensio),nyaki gerinc mozgás fájdalmas, a mozgástartománya beszűkült,a fájdalom
általában a nyaki gerinc alsóbb szakaszaiból indul ki és sugárzik a vállon, periscapularis region
keresztül a felső végtagba,gyakori jelenség, hogy a felső végtagi panaszok fokozódásakor a nyaki
fájdalom csökken a felső végtagon jellemző a mély fájdalom ("mintha belülről rágná valami")a
fájdalomhoz, főleg a végtag distalisabb részein gyakran társul zsibbadás.a háti csigolyák
esetében:meglehetősen ritka, mivel a háti gerincszakasz a mellkas miatt viszonylag rögzített és a
porckorongok kicsik,háti, vagy kétoldali övszerű fájdalommellett spasticus (= görcsös) paraparesis
(kétoldali részleges bénulás),fokozott alsó végtagi mélyreflexek,pyramisjelek,vegetatív
zavarok,sérv kiszakadása miatt órákon, vagy napokon belül a teljes harántlézió klinikai képe is
kialakulhat.ágyéki csigolyák esetében: a gerincszakasz mozgástartománya beszűkül a fájdalom a
derékba és az alsó végtagba sugárzik (az erőlködés, nagy légvétel a fájdalmat fokozza),az alsó
végtagok szimmetrikus gyengesége és/vagy érzészavara (arra utal, hogy a porckorongsérv elnyomja
a gerincvelőt),vizelet- és székletindítási és -tartási (= inkontinencia) problémák
A nyaki porckorongsérv (gerincsérv) kialakulása
Életünk harmadik évtizedének végére a porckorong magja (ez a „tökéletes gél”), dehidrációs
(folyadékvesztéses) folyamaton esik át, amely a negyedik évtized végére már jelentős mértékű
lehet. Vannak porckorongok, melyek az emberben gyakrabban sérülnek, ezek a nyaki gerincen az
alsó porckorongok, melyek függőleges testhelyzetben nyíró erőknek vannak kitéve. Az
elöregedésen kívül genetikai különbségek, sérülések, és rendszeres túlterhelés vezethet a
porckorongok megkopásához, azonban ez nem feltétlenül jár együtt sérvesedéssel. A folyamat során
azonban meszes felrakódások keletkezhetnek, melyek a gerinccsatornát szűkítve a sérvesedéshez
hasonló tünetek kialakulásához vezethetnek.

A rostos gyűrűk, amelyek a központi, kocsonyás magot veszik körül, fokozatosan elvesztik
rugalmasságukat, berepedeznek és szétszakadoznak. A központi kocsonyás mag kimozdulhat a
helyéről, és a leszakadt rostos gyűrű-részeket a gerinccsatornába nyomja. Ezt a folyamatot
nevezzük a porckorong sérvesedésének. A kitüremkedett porcdarab kapcsolatba kerülve az
ideggyökkel előbb az ideg gyulladását, majd funkciózavarát okozhatja. A gyulladt ideg
megvastagodik, és a sérv által beszűkített gerinccsatornában még jobban megszorul.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•13. D. TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a szegmentmasszázs elméleti alapjait és a fejfájás szegmentmasszázs kezelését!

Szempontok a válaszadáshoz: - definíciója, elve, élettani alapjai, metamerek - Head-Mackenzie

zónák, reflexfenomének, szimptómák - a kezelés felépítése, ideje - a kezelést megelőző vizsgálat
(derma rubra, alba) - inspectio: bőr és izomzónák - palpatio: bőr és izomzónák, objektív vizsgálat -
a kezelés irányelvei, kivitelezése, fogásrendszere - a kezelés helyi és élettani hatásai - kiegészítő
kezelések - indikációk-kontraindikációk - akaratlan következményei, tónuseltolódások és azok
megszüntetése

A szegment masszázs hatásmechanizmusa az, hogy a bőrön, kötőszöveten és az izmokon keresztül

hatni tudunk a belső szerveinkre. A terápia célja az, hogy az adott szegmenthez tartozó reflexkörbe
pozitívan beavatkozzon és zónában elhelyezkedő szövetek állapotát normalizálja. Amennyiben a
legyengült szegmentünkhöz tartozó bőrünk és szöveteink egészségesek lesznek, biztosak lehetünk
abban, hogy a hozzá tartozó belső szerv is az, hiszen az állandó kölcsönhatás azonnali visszajelzést
ad állapotáról.
A szegment masszázs használata kúraszerűen ajánlott, amely 12-15 alkalomból áll és
masszázsonként kb. 30 percet vesz igénybe. Amennyiben gyulladásról van szó, csak a heveny
folyamatok lezajlása után lehet igénybe venni. Heti 3-4 alkalommal ajánlott elvégezni, de ha
szükséges, akár naponta is.
Szegment masszázs alatt nem használnak semmilyen olajat vagy vivő anyagot. A kezelés alatt fekvő
vagy ülő helyzetben is lehetünk. A szegment masszázs előkészítő része az áthangoló masszázs.
Ekkor a szimpatikus beidegzést paraszimpatikussá hangolják. Az egész hátat, farkcsigolyáktól a
nyakszírt-csontig átsimítják és átdörzsölik a svédmasszázs fogásaival, és kiegészítő fogásokkal
kombinálva. Ezután elkezdhető a szegment kezelése. Gyöki fellazítás a meghatározott
szegmenteknél, majd szegmentenként simítás, dörzsölés, gyúrás, vibráció és erős simítás. A
simításnál, dörzsöléssel vérbőséget hozhatunk létre az adott zónában, ami visszahat belső
szervünkre is. A gyúrással ellazítjuk a megfeszült, merev izmokat a zónában, aminek hatására
megszabadulhat a régóta felhalmozódott salakanyagoktól, ami szintén visszahat a belső szervre és
tisztulást idéz elő. A vibráció és a simítás nyugtatja, relaxálja az adott szegmentet és az ahhoz
tartozó belső szerveket. Amennyiben izületi blokkolódás van a szegmentben, azt szakszerűen
kimozgatják, és ha lehet, kirázzák.
A szegment masszázs leginkább a svédmasszázshoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy kivételes
figyelmet szentel a legyengült zónákra. A kezelés nagyon kellemes érzés, de a beteg zónák néha
érzékenyek lehetnek. Ez a kezdeti érzékenység a zóna folyamatos kezelésével teljesen megszűnik.
Ha a szegment állapota normalizálódik, az hozzájárul teljes testünk egészségéhez. A kezelések után
jelentősen javulhat általános közérzetünk, ami később állandóan megmaradhat.
A szegment masszázs javallatai és ellenjavallatai
Javallatok:

• szív és keringési betegségek

• rohamokban jelentkező nehézlégzés, hörghurut, tüdőtágulat
• gyomor, bél, krónikus máj és epebántalmak
• vese panaszok
• fejfájások
• reumás, ortopéd, traumás betegségek - különösen ott, ahol helyi masszázst nem alkalmazunk
pl. gipszelt láb
Ellenjavallatok:

• láz
• heveny gyulladások
• menstruáció
• terhesség
• fertőző bőrbetegségek
• daganatok
• mélyvénás trombózis
• vérzékenység és visszérgyulladás
• csont - izületi - izomsérülések - rándulások - ficamok heveny szakasza
Szegment masszázs célja,hatása,főbb szegmentális zónák
föbb szegmentzónák:
• fej zóna:th1-7,c3-4,scapula mediális
• kar zóna:mozgó supraspinatus-delta hátsó
• szív zóna:th1-8-baloldal,lat.felszin,
• brachialis:th3-9-paravertebralis
• gyomor : th5,9-bal lapocka,
• máj,epe:th,6-10.jobb oldal
• bél zóna:th12-l2.sacrum medence szél
• vese zóna: th10-l2
• hólyag zóna: S2-S4 th11-L3
• Genitáliák:th10-L3
Fejfájás: th12-c1,kivit:mindkét oldalon, bet.elhely:ülve,hason, negatív jelek:szédülés,erősödik a
fejfájás, kieg kezelés:nyak vállöv arc svédmassz.,nyaki gerinc passzív kimozg
 14. A. TÉTEL
• Jellemezze a keringési szervrendszer részeit! Mutassa be a szív felépítését és működését és
ismertesse az ischaemiás szívbetegségeket!

Szempontok a válaszadáshoz: - a keringési rendszer két fő része, rövid jellemzése - a szív

anatómiai felépítése - a szív működése - az ischaemias szívbetegség lényege, jelentősége, formái,
jellemző tünetei, szövődmények
A keringési rendszer biztosítja az ember sejtjei közötti kapcsolatot. Fontos szerepet tölt be a légzési
gázok szállításában, a tápanyagok szállításában, a kórokozók elleni védekezésben, a szervezet belső
egyensúlyának, az ún. homeosztázis (testhőmérséklet, folyadékegyensúly, kémahtás viszonyok stb.)
fenntartásában és még sorolhatnánk.
A szív a keringési rendszer központja, a mellüregben, a két tüdőfél között helyezkedik el. Fala
háromrétegű. Kívülről a vékony szívburok borítja. Ez alatt található a szívizomszövetből álló
szívizom. A szívizomszövetet harántcsíkolt izomrostok alkotják, melyek gyors összehúzódásra
képesek és nem fáradékonyak. A szív belső rétege az üregeket bélelő, rugalmas szívbelhártya. A
szív belső üregrendszerét egy hosszanti sövény két, egymástól teljesen elkülönülő részre: jobb és
bal szívfélre osztja. A két szívfelet a szívbelhártyából kiinduló vitorlás (kép) billentyűk pitvarra és
kamrára tagolják. A pitvarok vékonyabb, a kamrák vastagabb izomzatúak. A pitvarokba torkollanak
a vénák, a kamrákból indulnak ki az artériák. A jobb kamrából a tüdőartéria a kis vérkör felé, a bal
kamrából a főverőér, az aorta a nagy vérkör felé pumpálja a vért. Az artériák kilépésénél zsebes
billentyűk találhatók. A szív szöveteinek vérellátását a szívkoszorúerek biztosítják.
A szív tartja áramlásban a vért a keringési rendszerben. Összehúzódásaival kialakítja a
vérnyomáskülönbséget a szívből kiinduló artériák és a szívbe vezető vénák között. A vérnyomás a
vérnek az érfalra gyakorolt hidrosztatikai nyomása. A vérnyomás mérésekor mindig két számadat
olvasható le, a magasabb érték az ún. szisztolés nyomás (amit a szív összehúzódása idéz elő), az
alacsonyabb érték a diasztolés nyomás (a szív elernyedt állapotában mérhető nyomás). A vérnyomás
értéke sok mindentől függ, egy átlagos embernél 120/70. A keringési rendszerben a vér – a fizika
törvényeinek megfelelően – a nagyobb nyomású hely felől áramlik a kisebb nyomású hely felé. A
vér egyirányú áramlását a szívben a billentyűk biztosítják.
A szívműködés ismétlődő szakaszokra, szívciklusokra tagolható. A szívciklus első ütemében a
pitvarok megtelnek vérrel, majd összehúzódnak. A vérnyomás növekedése miatt megnyílnak a
vitorlás billentyűk, és a vér a kamrákba áramlik. Ezt követően a kamrák húzódnak össze. A
billentyűk lemezei alá nagy nyomással áramló vér bezárja a vitorlás billentyűket, melyek szorosan
illeszkedő lemezei megakadályozzák a vér visszaáramlását a pitvarba. A növekvő vérnyomás miatt
ugyanakkor kinyílnak a zsebes billentyűk, és a vér az aortába, illetve a tüdőartériába áramlik. Az
artériába jutott vér belefolyik a zsebes billentyűk tasakjaiba, amelyek egymáshoz simulva
megakadályozzák a vér visszaáramlását, amikor a kamra elernyed. A billentyűk tehát szelepként
működnek, és a vérnyomás mozgatja őket. A jobb és a bal kamra minden egyes összehúzódásával
azonos térfogatú vért továbbít a kis, illetve a nagy vérkörbe.
A szív nyugalomban átlagosan 70-75-ször húzódik össze percenként. Egy-egy összehúzódással a
jobb és a bal kamrából mintegy 70-80 cm3 vér kerül az érpályába. Az egy perc alatt továbbított
vérmennyiség, vagyis a keringési perctérfogat így kb. 5 dm3. Ez azt jelenti, hogy egy perc alatt a
teljes vértérfogat megfordul mind a kis vérkörben, mind pedig a nagy vérkörben. Nagyobb
igénybevétel esetén emelkedik az egy összehúzódással továbbított vér mennyisége, valamint az
összehúzódások száma is. Ennek következtében a keringési perctérfogat a nyugalmi érték
többszörösére emelkedhet.
A szív automatikus működésű, saját ingerképző központtal rendelkezik, azaz, ha egy szívet
kiemelünk a helyéről az tovább dobog. A szívátültetések során a kiemelt, egészsége szív is ezt teszi
az orvosok kezében. A szív több ingerképző központtal rendelkezik, az elsődleges központ a jobb
pitvar falában lévő szinuszcsomó. Innen az ingerület a másodlagos ingerképzőbe, a pitvarok és
kamrák közt lévő pitvar-kamrai csomóra terjed, majd a harmadlagos ingerképző, a His-köteg
következik. A His-köteg a kamrák közötti falon a Tawara-szálakban folytatódik, majd a szív külső
felén a Purkinje-rostokban vezetődik az elektromos inger. Utóbbi két ingerületvezető már nem
képes önálló ingerület képzésére. Kísérletek igazolták, hogy a szinuszcsomó kiiktatását követően a
szív egy rövid időre megáll, majd újra összehúzódásokba kezd, ez esetben az ingerületképzést a
másodlagos ingerképző, a pitvar-kamrai csomó vette át. Ennek megfelelően képes a harmadlagos
ingerképző is átvenni a pitvar-kamrai csomó szerepét, de ekkor a szív működése már nagyon
egyenletlen. Az EKG tulajdonképpen a szív egyes területeinek elektromos impulzusait jeleníti meg.
Világtendencia az isémiás szívbetegség (ISZB) rohamos előretörése, elterjedése. A betegséget a
szívet tápláló koszorúerek (artériák) szűkülete, elzáródása okozza. Ennek oka lehet érelmeszesedés
(ateroszklerotikus plakkok) és/vagy trombusképződés vagy a koszorúartériák falának
összehúzódása. Az érszűkület vagy elzáródás következtében nagymértékben csökken a szívizomzat
vérkeringése, romlik a szívműködés; ez vezet a tünetek megjelenéséhez.
Tehát az ISZB kialakulását a következő négy fő, életmóddal összefüggő tényező segítheti elő:
• fokozott stresszválasz
• kiegyensúlyozatlan táplálkozás
• dohányzás
• testmozgás hiánya

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•14. B.TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a lumboglutealis régió és a hát svédmasszázs kezelését!

Szempontok a válaszadáshoz: - betegelhelyezés, a kezelést módosító körülmények - kényelmi

eszközök alkalmazása a beteg állapotának figyelembevételével - tájanatómia - a kezelendő terület
behatárolása - a kezelés menete, sorrendje - alkalmazandó alap és kiegészítő masszázsfogások és
azok kivitelezése - fogások iránya sorrendje - kezelési terv felállítása

A lumbo glutealis masszazs az ulogumotol a TH12ig tart, a hatmasszzs pedig sacrum-C-ig.

Elhelyezese: hason fekvo helyzetbe, fokozott lumbalis lordosis eseteben a has ala hengerparnat kell
tenni.
Indikaciok: also vegtagi problemak(lumbago eredetu elvaltpozasok, sacralgia,Lumbo –
ischialgia,megeroltetes, izomlaz,lumbalis gerincszakaszi fajdalom)
Kontraindikacio: menstruacio, aranyeres verzes
Takaras: Kettos takarast kell almalazni a lumbo glutealis resznel.
1.labujjaktol-ulogumoig
2.Th12-C
A kezelt szemely kiszolgaltatottsaga miatt figyeljunk mozdulataink kivitelezesere. Soha semmien
korulmenyek kozott ne huzzuk szet a farizmokat! A fogas erossege legyen kozepes vagy akar eros ,
es intenziv utemben torenjen. A a kezeles idejere elkell tavolitani az alsonemut, de csakis a beteg
beleegyezesevel. Kerjuk meg a pacienst, hogy hason fekvo helyzetbe huzza le a ruhadarabot az
ulogoguo vonalaig. Ezutan takarjuk az also vegtagot, hogy erezze , nincs teljesen fedetlenul.
Altalaban az elso 3-5 perc a kellemetlen, de ha jol kezelunk akkor ellazult allapotba hozzuk az
izmokat es a csipoizuletet. A fajdalom ennek kovetkezteben csokken, es a moza=gastartomany is
jelentos mertekben megnovekszik, nem utolso sorban pedig a kezelt szemely is ellazult allapotba
kerul.
Fogasok: Simitasok:
• ketkezes hosszanti parhuzamos
• ketk. h. szimmetrikus
 • harant simitas-csipoficam, ill. Instabil csipoizulet eseteben nem alkalmazzuk, mert
elmozditjuk a femur proximalis epiphysiset az acetabulumbol
• ketkezes korkoros simitas(iranya a farizmok talalkozasa fele mutat merolegesen)
• valtottkezes hosszanti simitas(lumbalis szakaszon)
• harant 8-as a sacrumon keresztezve
Dorzsolesek: -hagymacska vonalban(lateraltol-medial fele)
-hosszanti savokba(3 savra osztva)
• vasalo
• gyalu
• tenyergyokos dorzsoles
Kis feluletu dorzsoles:
• PIP izuletes dorzsoles(hernyo)
Kis feluletu dorzsoles eseten a “napocska” format alkalmazzuk. Kivitelezeset tekintve sugaras
szerkezetu fogasiranyt alkalmazzuk, ahol a kiindulasi pont folyamatosan valtozik, de a vegpont
mindene setben a sacrum kozepso resze. Ha a fogassal atdolgoztuk a gluteusokat, akkor valthatunk
at a torzs izmaira(lateraltol medial fele haladva hosszanti iranyba).
• Ketk. huvelykujjas korkoros dorzsoles
• Ketk. huvelykujjas nyujtas
• Harmadik-negyedik ujjas dorzsoles
• Fenyo fogas
• Fureszelo dorzsoles
Gyuras: A gyuro fogasok a nagyfeluletu dorzsolesekhez hasonloan (a 2-es variacio) 3 hosszanti
savban tortenhetnek, de a savok szamat nagy mertekben befolyasolja a kezelendo felulet nagysaga.
• Egykezes kiemelt gyuras
• Ketkezes kiemelt gyuras
• Vongalas
• Harant gyuras- nem alkalmazhato csipoficam es instabil csipoizulet eseteben
Vibracio:
• Teljes tenyerrel
• Tenyergyok
• Tenyerel/kisujjszel
• 3-4.ujj
Utogetes: -ha indokolt
• Paskolas
• Hanyintott oklozes
• Vagas kezellel
A hat masszazs
Indikacio: Hatfajdalmak, izomlaz, megeroltetes, myalgias csomok okozta tunetek enyhitese, stress
hatasainak csokkentese, tartsahibak kezelese, mozgas rehabilitacio
Kontraindikacio: ovsomor,serv, neurologiai tunetek
Elhelyezes: Hasonfekvo helyzetben, vagy ulo helyzetben
Fogasai:
Simitasok:
• Ketk.hosz.parhuzamos
• Ketk.hosz. szimmetrikus
• Harant simitas
• Ketk. korkoros
• U simitas
• D simitas
• 8-as simitasok
-harant 8-as sacrumon keresztezve
-allo 8-as
Dorzsolesek:
• Vasalo
• Gyalu
• Tenyergyok
• PIP (hernyo)
• Fenyo fogas
• Ketk. huvelykujjas korkoros dorzsoles
• Ketk. huvelykujjas nyujtas
• Fureszelo dorzsoles
Gyuras:
• Egykezes kiemelt
• Ketkezes kiemelt
• Ketkezes korkoros
• Ketkezes felkoros
• Vongalas
• Harant gyuras
• Presseles
Vibracio:
 • Tenyerrel, tenyergyokkkel, kisujszel, 3-4. Ujjal(myalgias csomok, zuzodasok es az
ulogumo(n.ischiadicus)felett)
Utogetes: (ha indokolt)
• Paskolas
• Vagas kezellel
• Hanyintott oklozes
• Kopogtatas

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•14. C. TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a megadott degeneratív gerincelváltozások lényegét, tüneteit, előidéző tényezőit!

Szempontok a válaszadáshoz: - spondylosis lényege, elkülönítése az egyéb arthrosisoktól -

spondylosis cervicalis kialakulása, klinikai tünetei, leggyakoribb megjelenési helyei - spondylosis
dorsalis hajlamosító tényezői, klinikai tünetei - lumbago előidézői, klinikai tünetei - spondylosis
lumbalis lényege, klinikai tünetei - caudasyndroma lényege, tünetei
SPONDYLOSIS
Kiváltó ok: discus ↓ rugalmasság ↓ csigolyákra nagyobb erő hat felszínre sclerotikus réteg (nem
osteophyta, mert nem ízület!)
Tehát a zárólemezek szélein csőrök képződnek
o Szűkítik a canalis spinaist
o Diagnosztikus értékű radiológiai felvételen
Tünetek:
• Terhelési fájdalom (fő oka a discusok betegsége)
A spondylosis a gerinc kopásával, öregedésével együtt járó folyamat. A radiológiai elváltozás a 65
évesnél idősebb betegek 95%-ban mutatkozik. Nőkön gyakoribb és súlyosabb. A spondylosis
általában progrediáló folyamat, dinamikája előre nem jósolható meg, a páciensek zöme a radiológiai
eltérések ellenére tünetmentes marad. A leggyakoribb a C V-C VI-os intervertebrális résben, ezt
követi C VI-C VII. szint, ugyanis az említett két régió a cervicalis gerinc legmozgékonyabb
szegmentuma.
Az intervertebralis discus korfüggő elváltozásai – a nucleus víztartalmának csökkenése – a
szegmentum degeneratív kaszkádját (láncreakciót indít el) és a mozgásszegmentum progresszív
károsodásához vezet. A mozgási szegmentum alatt értendő az intervertebralis discus, a két határoló
csigolya, a két ízületi felszín és a két uncovertebralis ízület (a Luschka-ízületek), melyek az egyik
nyaki csigolyatest és az alatta lévő csigolya ívének bázisai között a csigolya hátulsó-oldalsó széle
mentén helyezkednek el, valamint az őket körülvevő izom- és szalagképletek. A mozgási
szegmentum egy szorosan összefüggő funkcionális és biomechanikai egység, s bármelyik anatómiai
komponens sérülése érinti a szegmentum összes alkotóelemeinek változását.
Cervicalis spondyloticus gyöki fájdalom: radiculopathia
A spondyloticus gyöki fájdalom a mozgási szegmentum degeneratív folyamatának általában a
kései stádiumában lép fel. Mindig specifikus. A csigolya véglemezeinek az ízületi felszíneknek és
az uncovertebralis ízületeknek osteophytosisa (csontos felrakódása) által, melyek szűkítik a
foramen intervertebrálét, ahol az ideggyök halad át. Ha az ideg nem tud mozogni a rendelkezésre
álló térben, a kompresszió következtében létrejövő gyulladásos biokémiai változások jelentős
fájdalmat generálnak.
A spondyloticus gyöki fájdalom tünetei:
• Radicularis (gyöki fájdalom), éles, csíkszerű, mélyen érzett dermatómás fájdalom.
• Szegmentális érzészavar kíséri.
• A felső végtagi izomcsoportok gyengülése (gyöki beidegzéstől függően).
• Gyengébb vagy kiesett reflexek a felső végtagokon.
Lumbago
Derékfájás, sacralgia.
Különböző eredetű, hasonló tünetekkel járó:
• Deréktáji fájdalom
• Mozgáskorlátozottság
• Antalgiás tartás
Serdülő kortól bármikor előfordulhat.
Primer és secunder forma
Okai:
• Extravertebralis:
1. Kismedencei szervek betegségei
2. Sacroiliacalis ízület betegségei
3. Csípő betegségei
• Vertebralis:
1. Spondylosis, spondylarthrosis
2. Discus intervertebralis betegségei
3. Instabilitás, spondylolysthesis
4. Gyulladásos betegségek, tumorok
 5. (tbc)

Lumboischialgia (az alsó vgt.-ba sugárzó radicualris fájdalom) is megjelenik.

Derékfájások általában 1 hónapnál rövidebb idő alatt spontán megszűnnek.

Etiológia:
- Porckorong degeneratio (biokémiai folyamatok) dehydratio, intervertebralis rés
beszűkülése jellemzi
- Alkati tulajdonságok: magas, vékony, gyengébb izomzatúak, munka, lumbosacralis gerinc
mobilitása
- IR és az izomzat állapota

Klinikai tünetek:
- Hirtelen fellépő panaszok
- Általában a lumbosacralis átmenetnél, keresztcsontnál lokalizálódik a fájdalom
- Esetleg farpofába, combba sugárzó fájdalom, de nem mutat radicularis elrendeződést
- Deréktáji nyomáspontok: érzékenyek:
• proc. spinosus (L5)
• paramedian pontok (erector izomzat)
• sacroiliacalis ízület
• glutealis pontok (csípőlapát oldalán a glutealis izmok eredése)
- Ágyéki lordosis csökken, eltűnik kyphosis
- Antalgiás testtartás
- A gerincmozgás minden irányban korlátozott
- Rotatio fájdalmas
Cauda syndroma lényege, tünetei, terápiája
A gerincvelőből a csigolyák közt két idegköteg lép ki, ezeket gerincvelőidegeknek hívjuk.
E kötegekben futnak azok a mozgató- és érzőrostok, amelyek segítségével a gerincvelő és az agy
kapcsolatot tart testünk más részével. A gerincvelő a gerincoszlop háromnegyedénél véget ér, van
néhány ideg, amely tovább nyúlik ennél. Ezeket az idegnyalábokat cauda equinának (lófaroknak)
hívjuk. Általában a csigolyatestet középvonalában előboltosuló masszív porckorongsérvek okozzák.
Tünetei
• Széklet és vizelet inkontinencia lép fel
• Szimmetrikus fájdalom-, zsibbadásérzés a gáttájon, a fartájon és csontok belső felszínén
• Előfordul, hogy az alsó végtagi reflexek gyengülnek, nem válthatók ki
• Súlyosabb változások, bénulások is előfordulnak
Diagnózis: tünetek alapján, CT, vagy MR vizsgálattal. Kezelése: műtéti, kifotizáló fekvés (kemény
alapon hanyatt fekvés, behajlított térdekkel és csípővel), gyógyszerek (fájdalomcsillapítók,
gyulladáscsökkentők, izom relaxánsok, nyugtatók)

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•14. D. TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a szegmentmasszázs elméleti alapjait és a szívbetegségek esetén alkalmazott
szegmentmasszázs kezelést!
 Szempontok a válaszadáshoz: - definíciója, elve, élettani alapjai, metamerek - Head-Mackenzie
zónák, reflexfenomének, szimptómák - a kezelés felépítése, ideje - a kezelést megelőző vizsgálat
(derma rubra, alba) - inspectio: bőr és izomzónák - palpatio: bőr és izomzónák, objektív vizsgálat -
a kezelés irányelvei, kivitelezése, fogásrendszere - a kezelés helyi és élettani hatásai - kiegészítő
kezelések - indikációk-kontraindikációk - akaratlan következményei, tónuseltolódások és azok
megszüntetése

Egy másik elfogadott nyugati gyógy masszázs a szegment masszázs, melynek hasonló alapelvei
vannak, mint a kötőszöveti masszázsnak, de van néhány lényeges eltérés.
1989-ben Head felfedezte a bőrtakaró és a belső szervek közötti reflektórikus kapcsolatot és
összefüggéseket. Ezeket a területeket nevezték el később Head zónáknak. 1917-ben pedig
Mackenzie ezt továbbfejlesztve bizonyította be a belső szervek és az izomzat közötti reflektórikus
kapcsolatot. Ezeket pedig Mackenzie zónáknak hívják. Ők adták az alapját a szegment
masszázsnak.
A megfigyelésük lényege abban volt, hogy észrevették egyes belső szervi betegségeknél és
elváltozásoknál bizonyos mértékű érzékenység jön létre a bőrtakaróban, illetve az izomtónusban.
Ennek oka pedig az, hogy a bőr, izmok, kötőszövetek, erek, csontok, belső szervek azonos
gerincvelői szegmentumból kapják beidegzésüket, így funkcionális kölcsönhatásban vannak
egymással. A belső szervekből kisugárzó fájdalom egy meghatározott testfelszínre vetül ki, mindig
az adott szervnek megfelelő bőr és izom területre (Head és/vagy Mackenzie zónákba)
A szegment masszázs lényege, amit kettejük felfedezése adott, hogy a belülről kifelé irányuló
hatást masszázs által meg lehet fordítani, és a megfelelő bőr és izomterületre hatva befolyásolni
lehet a zsigeri szervek állapotát. E masszázs célja a betegséget fenntartó hibás reflexkör
megszakítása, és az elváltozott állapot normalizálása. A kezelést nem a beteg szerven végzik, hanem
a belső szervhez kapcsolódó bőr illetve izom zónában – reflexzónában. Alkalmazása kúraszerűen
ajánlott, mely kb. 12-15 alkalomból áll.
A masszázs fogásai nagyjából megegyeznek a svédmasszázs fogásaival, de mint a kötőszöveti
masszázsnál, itt is vannak speciális technikák. A bevezető és áthangoló masszázs egyértelműen a
svédmasszázsból ered, melynek célja a paraszimpatikus áthangolás (a szívműködés és a légzés
lassítása, általános nyugalmi állapot elérése). Ezek után a gerincvelő idegkilépéseket kell fellazítani,
néhány speciális gyökfogással, majd az idegkilépés irányába halad tovább a masszázs a
svédmasszázs fogásaival. A masszázs során a páciens ül vagy hason fekszik, sem olajat,
sem egyéb vivőanyagot nem használnak. A végtagok kezelése során, az érintett végtag
ideggyökeinek fellazítása után a végtag svédmasszázsa következik.
A fentiekben is jól látható, hogy bár a szegment masszázs néhány sajátos fogástól eltekintve
gyakorlatilag ugyanaz, mint a svédmasszázs, ennek, használatának célja és módja kizárólag a
gyógyítás, és az idegrendszeren keresztül való zsigeri szervekre való hatás.
Szívbetegségek,fejfájás,diabéteszes láb
Szívbet: th9-1, c4-c3 kezdés:jobb o. bet elhely:ülveí6fekve hatása:erek tág,keringés jav.,hypoxia
megelőzés,fájd.csökk
HEAD:kulccsont,szegycsont felett,bal bordaív,mellkas,lapocka Maximál:háti paravert.izmok feletti
terület
MCKENZI:trapéz felső,középső,infraspinatus,teres maior,teres minor,subscapularis,pect
maior,scomp,elektorspinae:th1-5
Indikáció:angina pectoris,infarktus után,koszorú erek funkc.probl. Kontraind:acut
infarktus,koszorús erek probl.erős mellkasi fájd.
negatív jelek:karba kisug.anginás fájd. kieg.kezelés:nyak vállöv mindkét o,lapocka mellkas végtag.
 15. A. TÉTEL
• Jellemezze a vérkeringés perifériás részét! Ismertesse a vérzéstípusokat! Magyarázza el a
perifériás keringési elégtelenség lényegét!

Szempontok a válaszadáshoz: - a vérerek fajtái, - vérkörök fajtái, fontosabb erei - a

vérzéstípusok - a shock és az collapsus lényege
Az erek működés szerinti felosztása:
a) verőerek (arteriák):
a kamrákból kilépő erek
b) visszerek (vénák:)
a pitvarokba vezető erek
c) hajszálerek (capillarisok):
-5-20 μm nagyságúak
-lehetővé teszik a szövetek és a vér közötti anyagcserét
Anastomosis:
-két ér közötti összeköttetés, amely a keringés számára kerülő utat biztosít
A nagyvérkör verőerei (artéria)
A nagyvérkör artériás része a szívből az oxigénben gazdag vért szállítja a sejtekhez. A nagyvérkör
artériái a jobb és bal oldalon általában megegyező helyen és névvel futnak.
A nagyvérkör a szív bal kamrájából indul, innen a legnagyobb ér lép ki az, aorta.
Aorta szakaszai:
· Felszálló aorta – innen lépnek ki a szívet ellátó koszorús erek
· Aortaív – innen három nagy artéria ered (a fej-kar artéria, a bal oldali közös nyaki verőér és a bal
oldali kulcscsont alatti artéria) melyek a fej, nyak és a felső végtag vérellátását biztosítják
A nagyvérkör gyűjtőerei (véna)
A nagyvérkör vénás rendszere a sejtektől hajszálérrendszerrel indul és szedődik össze egyre
nagyobb vénákba, majd a szív jobb pitvarába ömlik. Megkülönböztetünk felületes vénás és mé-
lyvénás rendszert, az előbbi közvetlenül a bőr alatt fut és általában jól látható, az utóbbi a verőerek
mellett fut. A felületes vénás rendszer beleömlik a mélyvénás rendszerbe.
A vénás rendszerben három fő vénás ágat különböztetünk meg:
- a felső fővisszér rendszere (felső üres visszér)
- az alsó fővisszér rendszere (alsó üres visszér)
- kapuvisszér rendszere

A kisvérkör
A kisvérkör a jobb kamrából indul, innen kilép a tüdőverőér (annak ellenére, hogy artériának hívják,
mégis széndioxidban dús vért szállít), amely két ágra oszlik (jobb és bal ág), belép a tüdőbe és a
hörgőágakat kísérve egyre kisebb erekre oszlik, a végágak a léghólyagocskák falát behálózó
hajszálerek. Itt megtörténik a gázcsere (CO2 leadása, O2 felvétele), majd a hajszálerek
összeszedődnek négy tüdővénává (annak ellenére, hogy vénának nevezik friss oxigénben gazdag
vért szállítanak), amelyek a bal pitvarba lépnek be.
A vérzéseket a korábban legelterjedtebb felosztás szerint három típusra osztjuk: hajszáleres, vénás
és artériás.
A hajszáleres, más néven kapillárisvérzés gyenge intenzitású, nem ritkán csupán kisebb
cseppekben jelentkezik a sérült bőrfelületen. Ellátásának kulcseleme a fedőkötés alkalmazása.
 A vénás (visszeres, gyűjtőeres) vérzés intenzitása már lehet erősebb, a vér színe rendszerint
sötétpiros. Ellátásának kulcseleme a direkt nyomás, illetve a nyomókötés alkalmazása.
Artériás (ütőeres, verőeres) vérzés tipikus jellemzője az élénkpiros, lüktető sugárban távozó vér-
zés. Ellátásának kulcseleme a direkt nyomás, illetve a nyomókötés alkalmazása. A korábban elterjedt
artériás nyomópont elnyomása már NEM javasolt!
Az ájulás - collapsus
Fogalma: az agy oxigénhiányos állapota miatti eszméletvesztés, ami spontán rendeződik. Az ájulás
más súlyos betegség kísérője, tünete is lehet !!!
Tunetei:
• sápadtság,
• verejtékezés,
• látás, és hallásromlás,
• izomgyengeség,
• vérnyomás csökken,
• radiális pulzus könnyen elnyomható,
• összeesés
• eszméletvesztés,
• vízszintes testhelyzetben az eszmélet visszatér
A shock élettanilag többtényezős tünetegyüttes, amely elégtelen szöveti átáramláshoz és oxigénel-
látottsághoz, többszervi elégtelenséghez, végül halálhoz vezet.
Az egyes szervrendszerek helyi vérátáramlásának ismerete lényeges az egyértelmű és latens shock-
állapotok azonosításához. Az átáramlás csökkenése lehet általános (hypotonia) vagy helyi keringési
zavar következménye (septicus shock esetében a teljes átáramlás normális vagy emelkedett is lehet).
A kórkép okától és súlyosságától függetlenül, a shock jellemzője az, hogy sejtszinten az átáramlás
nem elegendő a megfelelő anyagcseréhez. A szervek csökkent átáramlása szöveti hypoxiához, an-
aerob anyagcseréhez, a gyulladásos kaszkád aktiválódásához és a szervek kóros működéséhez vezet.
A shock következményét a csökkent átáramlás mértéke és időtartama, az érintett szervek száma és a
shockot megelőző állapotuk határozza meg. A kezelés célja a hypoperfusiós állapot korai felismerése,
okának azonosítása és a szabályos szöveti átáramlás visszaállítása.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•15. B. TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•

• Ismertesse az alsó végtagok svédmasszázs kezelését!

Szempontok a válaszadáshoz: - betegelhelyezés, a kezelést módosító körülmények - kényelmi
eszközök alkalmazása a beteg állapotának figyelembevételével - tájanatómia - a kezelendő terület
behatárolása - a kezelés menete, sorrendje, alkalmazandó alap és kiegészítő masszázsfogások és azok
- kivitelezése, fogások iránya sorrendje - kezelési terv felállítása.
Alsó végtag kezelése:
 Ebbe a csoportba tartozik a talp, lábfej, lábszár és a comb kezelése. Történhet hason és háton fekve
is.
Öt alapfogása a következő:

Simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, vibráció, amely kiegészíthető kirázással és kimozgatással is.

Simítás alatt történik meg a tájékozódás, az első testi kontaktus, mely nyugtató és előkészítő fogás.
Fontos a feszültség oldás, fájdalomcsökkentés és a nyirokkeringés javítása. Mechanikus úton
hozzájárul az elszarusodott hámréteg leválásához.

Dörzsölés a legerősebb ingerfogás. Fellazítja a kötőszövetben gyakran előforduló összenövéseket,

felszabadítják a letapadt inakat, csökkentik a myalgiás csomókat. Javítják az izomkontraktúra
állapotát. Jobb vérellátást produkál a felszíni és a mélyebb rétegekben. A hosszú ideig, lassan
végzett dörzsölés csökkenti a helyi érzékenységet, míg a gyorsabb tempóban végzett, serkenti,
ingerli a központi és a perifériás idegrendszer működését.

Gyúrás egy keringésjavító masszázsfogás, melyben egyes izmot, vagy izomcsoportot emelünk fel
csontos alapjáról, s kinyomva belőle a vért visszaengedjük eredeti állapotába. Izomgörcsök
oldására; sorvadt izmok erősítésére, fáradt izmok regenerálására használjuk. Az izmok anyagcseréje
fokozódik, vérkeringés és oxigén ellátása javul, valamint az izmok rugalmassága nő.

Ütögetés egy kimondottan ingerlő, serkentő hatást kelt. A bőrerek összeszűkülnek, tónusuk
fokozódik, és a vérnyomás emelkedik. Frissítő hatású, de a hosszantartó ütögetés ellentétes hatású
eredményt hoz. A vér jelentős része a bőrbe, és a bőr alatti kötőszövetbe kerül. A keringésben
maradó kevesebb vért a szív könnyebben tudja szállítani.

Vibráció egy lazítófogás. Főleg laposan fekvő, csontról nehezen elemelhető izmok esetében
alkalmazzuk. Csökkenti az idegek ingerlékenységét, nyugtató és fájdalomcsillapító hatású.

Kirázás, melyet végtagokon alkalmazzuk különféle testhelyzetekben.

Kimozgatás, ami az izületeknek természetes mozgás határáig történő módszeres mozgatása.

Kontraktúrák oldására az egyéni érzékenységnek figyelembevételével a betegség ismeretében
hajtjuk végre.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•15. C. TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•

• Ismertesse a gyermekkori és a felnőttkori csípőízületet és térdízületet érintő ortopédiai

betegségeket!
Szempontok a válaszadáshoz: - veleszületett csípőficam - Perthes-kór - felnőttkori ismeretlen ere-
detű combfej elhalás - szokványos térdkalácsficam - Schlatter-Osgood-féle betegség - tengelyde-
formitások - chondromalatia patellae
A csípő és a combcsont beízesülésénél található ízület veleszületett fejlődési rendellenessége. A
csípőficam (diszplázia, szubluxáció, luxáció) különböző formáit a csípőízület alkotórészeinek ren-
dellenességei képezik, a combfej az ép, szakadás nélküli tokon belül hagyja el az ízvápát kisebb vagy
nagyobb mértékben.
 Különböző fokozatai vannak, a csupán laza ízülettől a vápa és a combfej formai, szögbeli, méretbeli
eltéréséig, illetve a fej vápán kívüli elhelyezkedésének mértékétől és irányától függően.
A veleszületett csípőficam okai
A méhen belüli élet idején zajló fejlődési zavar következtében keletkezik. A betegség oka nem
ismert, valószínűleg öröklött hajlam játszik szerepet kialakulásában. Gyakran egyéb fejlődési
rendellenességek is kísérik az elváltozást. A csípőficam kialakulásában genetikai tényezők is
szerepet játszanak. Ha az egyik szülő beteg, mintegy 12%-ban várható megjelenése az újszülöttnél.
Farfekvés esetén többszörös az előfordulás. Hajlamosíthat rá a helytelenül végzett pólyázás is és a
kialakulásában a környezeti hatásoknak is szerepe van. Az öröklődő rendellenességet a baba
farfekvéses születése tovább ronthatja.
-A Perthes-kór a még növekedésben lévő combcsont csípőízülethez közelebbi (a test
középvonalához közelebb eső) epiphysisének betegsége. A combcsont ezen végének nagyon nagy
szerepe van a test ortopédiai stabilizálásában, a nyomóerők viselésében és optimális elosztásában, a
mozgás megfelelő kivitelezésében.

A Perthes-kór lényege, hogy a combcsont epiphysisének vérellátása zavart szenved, aminek

következtében az elhal, és a combcsont fejének deformálódása alakul ki. A vérellátási zavart
leggyakrabban sérülés, trauma okozza, vagy valamely lázas betegséget követő, immunológiai
alapon kialakuló ízületi hártya gyulladás. Fokozottan veszélyeztetettek azok a gyerekek, akiknél
felső légúti hurutos megbetegedés után átmeneti csípőízület gyulladás alakul ki.
SZOKVÁNYOS TÉRDKALÁCSFICAM
-Luxatio habitualis patellae-
A térdkalács a térd hajlítására oldal felé ficamodik.
A négyfejű combizom zsugorodásának a következménye. A zsugorodás lehet veleszületett bénulás
következménye, de okozhatják sérülések és az izomba adott injekciók is.
A térd behajlításakor a térdkalács a combcsont oldalsó felszínére csúszik. Bizonytalanságérzés,
fájdalom jelentkezhet, mert a térdkalács porcos felszíne minden egyes átcsúszásnál károsodik.
Schlatter-Osgood: A sípcsont betegsége

A Schlatter-Osgood-betegségben, a csont- és a velőállomány sejtjeiben, csontelhalási folyamatok

indulnak meg. A betegség a csontmagnak nevezett kis rész meszesedésével indul, majd a csontmag
feltöredezik. Ezt követően újabb erek törnek be a csontba, az elhalt csontsejtek lebomlanak, és új
csontsejtek képződnek. Ha azonban a csontleépülés és az új csont képződése között megbomlik az
egyensúly, akkor az érintett csont már normális terhelés hatására is deformálódhat.
Ilyen fajta csontelhalás a szervezetben több helyen előfordulhat (a csigolyákon, a lábtőcsontokon,
felkaron, a combfejen stb.), a Schlatter-Osgood-féle betegség során, azonban a sípcsont felső részén
lévő kis kidudorodás az érintett. A betegség általában 11-16 éves kor között alakul ki, nemek közötti
különbséget nem észleltek.

A chondromalatia patellae (térdkalács porclágyulás) a térdkalács belső porcos ízületi felszínének

felpuhulása és felrostozódása.
A beteg elsősorban tartós ülés (vezetés, mozi) után felkelve érez fájdalmat, a térdkalács mögött fáj
az ízület, amely a térdkalácsnak a combcsonthoz való nyomásával is kiváltható.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•15. D. TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a szegmentmasszázs elméleti alapjait és a tüdő-mellhártya betegségek esetén
alkalmazott szegmentmasszázs kezelést!

Szempontok a válaszadáshoz: - definíciója, elve, élettani alapjai, metamerek - Head-Mackenzie

zónák, reflexfenomének, szimptómák - a kezelés felépítése, ideje - a kezelést megelőző vizsgálat
(derma rubra, alba) - inspectio: bőr és izomzónák - palpatio: bőr és izomzónák, objektív vizsgálat -
a kezelés irányelvei, kivitelezése, fogásrendszere - a kezelés helyi és élettani hatásai - kiegészítő
kezelések - indikációk-kontraindikációk - akaratlan következményei, tónuseltolódások és azok
megszüntetése
A szegment masszázs hatásmechanizmusa az, hogy a bőrön, kötőszöveten és az izmokon keresztül
hatni tudunk a belső szerveinkre. A terápia célja az, hogy az adott szegmenthez tartozó reflexkörbe
pozitívan beavatkozzon és zónában elhelyezkedő szövetek állapotát normalizálja. Amennyiben a
legyengült szegmentünkhöz tartozó bőrünk és szöveteink egészségesek lesznek, biztosak lehetünk
abban, hogy a hozzá tartozó belső szerv is az, hiszen az állandó kölcsönhatás azonnali visszajelzést
ad állapotáról.
A szegment masszázs használata kúraszerűen ajánlott, amely 12-15 alkalomból áll és
masszázsonként kb. 30 percet vesz igénybe. Amennyiben gyulladásról van szó, csak a heveny
folyamatok lezajlása után lehet igénybe venni. Heti 3-4 alkalommal ajánlott elvégezni, de ha
szükséges, akár naponta is.
Szegment masszázs alatt nem használnak semmilyen olajat vagy vivő anyagot. A kezelés alatt fekvő
vagy ülő helyzetben is lehetünk. A szegment masszázs előkészítő része az áthangoló masszázs.
Ekkor a szimpatikus beidegzést paraszimpatikussá hangolják. Az egész hátat, farkcsigolyáktól a
nyakszírt-csontig átsimítják és átdörzsölik a svédmasszázs fogásaival, és kiegészítő fogásokkal
kombinálva. Ezután elkezdhető a szegment kezelése. Gyöki fellazítás a meghatározott
szegmenteknél, majd szegmentenként simítás, dörzsölés, gyúrás, vibráció és erős simítás. A
simításnál, dörzsöléssel vérbőséget hozhatunk létre az adott zónában, ami visszahat belső
szervünkre is. A gyúrással ellazítjuk a megfeszült, merev izmokat a zónában, aminek hatására
megszabadulhat a régóta felhalmozódott salakanyagoktól, ami szintén visszahat a belső szervre és
tisztulást idéz elő. A vibráció és a simítás nyugtatja, relaxálja az adott szegmentet és az ahhoz
tartozó belső szerveket. Amennyiben izületi blokkolódás van a szegmentben, azt szakszerűen
kimozgatják, és ha lehet, kirázzák.
A szegment masszázs leginkább a svédmasszázshoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy kivételes
figyelmet szentel a legyengült zónákra. A kezelés nagyon kellemes érzés, de a beteg zónák néha
érzékenyek lehetnek. Ez a kezdeti érzékenység a zóna folyamatos kezelésével teljesen megszűnik.
Ha a szegment állapota normalizálódik, az hozzájárul teljes testünk egészségéhez. A kezelések után
jelentősen javulhat általános közérzetünk, ami később állandóan megmaradhat.
A szegment masszázs javallatai és ellenjavallatai
Javallatok:

• szív és keringési betegségek

• rohamokban jelentkező nehézlégzés, hörghurut, tüdőtágulat
• gyomor, bél, krónikus máj és epebántalmak
• vese panaszok
• fejfájások
• reumás, ortopéd, traumás betegségek - különösen ott, ahol helyi masszázst nem
alkalmazunk pl. gipszelt láb
Ellenjavallatok:

• láz
• heveny gyulladások
• menstruáció
 • terhesség
• fertőző bőrbetegségek
• daganatok
• mélyvénás trombózis
• vérzékenység és visszérgyulladás
• csont - izületi - izomsérülések - rándulások - ficamok heveny szakasza
Tüdő+mellhártya:th9-1,c8-c3, kezd:egészséges oldal, bet.elhely:ülve,félig ülve,
hatása:hörgők,váladék kieg,nehézlégz.csökk.,
izmok tónusa csökk,köhögési inger,nő a vitál kapacitás, HEAD:kulccson feletti/alatti
zóna,szegycsont alatti,bordaíven ventrális
Maximálpontok:clavicula alatti,bordaív MCKenzi:trapéz felső,supra,infra
spin,pect.maior,scomp,interostalismplenum capitis
Indikáció:krónikus tüdőfoly,bronchitis,bronhialis,asthma, kontraind:láz,acut,gennyes,
Negatív jelek:kulccsont szegycsont közti szúró fájd., Kieg.kezelés:nyak vállöv
svédmassz,mellkas,felrázás,intermittáló
 16. A Tétel
• Jellemezze a vér alkotórészeit és a nyirokrendszert! Foglalja össze a véralvadás
mechanizmusát! Csoportosítsa a véralvadási zavarokkal járó betegségeket! Ismertesse a
pikkelysömört

A vérnek a zárt érrendszerben való keringése a vérkeringés.

A vér szerepe:
· szállítás a sejtek felé: tápanyag, oxigén, hormonok
· elszállítja a sejtekből a széndioxidot, salakanyagokat
· közreműködik a szervezet védekező rendszerében
· részt vesz a szervezet hőszabályozásában

A vér alkotóelemei és az elemek fő feladata:

A vér alakos elemekből és plazmából álló szövet.

1. Alakos elemek 45%
· Vörösvérsejt (feladata az oxigén és a széndioxid szállítása, és a vér vegyhatásának biztosítása)
· Fehérvérsejtek (feladata a szervezet védekező rendszerének része)
· Vérlemezke (feladata a véralvadás folyamatában van)
2. Vérplazma 55%
· Víz
· Fehérjék (albumin, globulin)
· Véralvadási faktorok
· Komplement anyagok
· Cukor
· Bilirubin
· Ásványi anyagok
· Hormonok

Véralvadás:
- A sérülés helyén a vérlemezkék kicsapódnak, közben alvadást elindító vegyületeket bocsátanak ki.
- A vérnedvből fehérjefonalak csapódnak ki, amin fennakadnak a vérsejtek.
- Az így létrejött véralvadék eltömi a sérült érfalat.
Veralvadas negy fo fazisa:
1. Érösszehúzódás,
2. Vérlemezke fazis, (“fehér trombus”)
3. Véralvadék képződés ( “vörös trombus”)
4. Véralvadék lebontása

Nyirokrendszer:

Egyiranyú csőrendszer, amely elvezeti a szövetnedvet, véd a fertőzések ellen es zsírokat szállít a
bélbolyhok felől a vérbe.

Felépítése:

- nyirokerek
- nyirokszervek (nyirokcsomók, lép, mandulák, féregnyúlvány, csecsemőmirigy)

Véralvadási zavarokkal járó legfontosabb betegsegek:

Vérzékenység:

A vérzékenység a véralvadás zavara. Lényege, hogy a vér alvadása erősen lelassul, bármilyen seb
erős vérzést okoz.
Öröklődő és szerzett formáit különítjük el.
Szerzett formái közé tartozik például az időskori vérzékenység. Ezek gyakoribbak, mint az
öröklöttek. Okozhatja hiányos étrend, alultápláltság vagy gyógyszer, de előfordulhat elzáródásos
sárgaságban, hasnyálmirigy- vagy vékonybélbetegség esetén.
Öröklődő:

Trombozis:

Általában az alsó végtagot érinti, rendszerint a végtag duzzadása, meleg, lilás-vörös bőr és súlyos
esetben fájdalom jelzi. A mélyvénás trombózis sok esetben magától megszűnik, ám veszélyes
szövődményeket, tüdőembóliát is okozhat.
Néha a mélyvénás trombózis első jele a tüdőembólia valamelyik tünete lehet. A tüdőembólia tünetei
az alábbiak lehetnek: Légszomj, fulladás (ez a leggyakoribb tünet). Rossz közérzet, szorongás.
Köhögés, súlyos esetben véres köpettel. Mellkasi fájdalom, amely általában mély lélegzetvételre vagy
köhögésre súlyosbodik. Szédülés, ájulás.
A mélyvénás trombózisnak számos hajlamosító tényezője lehet, mozgáshiány (például hosszan tartó
ülés) vagy öröklött véralvadási zavar (trombózishajlam), de bizonyos rosszindulatú daganatok is
növelik a trombózis kialakulásának kockázatát
Also vegtagi arteria elzarodas tunetei embolia miatt: lábzsibbadaás, mozgatása lehetetlen, lábháti
artéria nem tapintható.

Feluletes vénákban kialakuló trombózis tünetei: véna duzzadt, nyomásérzékeny

Verzekenyseggel jaro betegsegek legyakoribb tunetei:Bőrvérzés, gyakori orrvérzés, foghúzas utani

vérzés, elhúzódó erős menstruáció

Mélyvénákban kialakuló trombózis leggyakoribb tünetei és veszélye: láb fáradt, nehéz, végtag
duzzadt, fájdalmas, vádli nyomásra érzékeny
szövődmény: leszakadó vérrög miatt tüdőembólia

Pikkelysömör:

A pikkelysömör (psoriasis) egy igen gyakori, krónikus lefolyású, nem fertőző, immunológiai
gyulladás által kiváltott bőrbetegség, melynek legfőbb jellemzője a bőrfelszínen megjelenő vörös
színű, fehéren hámló, több centiméter nagyságú bőr tünetek.
A bőrön lévő tünetek kezelések hatására elmúlhatnak, de a kezelés megszűnte után szinte mindig
újból visszatérnek. A betegek egy részénél fájdalmas ízületi gyulladás is társul a bőrgyulladáshoz.
Kóroka még ismeretlen, de kialakulása biztosan öröklődés is, a hajlam a génjeinkben van kódolva,
melyeket szüleinktől örökölünk.

Tünete:

Szinte mindig megfigyelhető ún. elemi jelenség a sötétvörös, hámló, bőrfelszínből kissé kiemelkedő
göbcse, tünetei fájdalmatlanok, általában nem viszketnek.
Szövődménye: Járhat komoly belgyógyászati szövődményekkel, fertőzésekkel, vérmérgezés is
kialakulhat.
A betegség diagnosztizálásában segít a tipikus helyeken (könyök, térd, hajas fejbőr, tenyér-talp)
megjelenő jellegzetes plakk formájában látott klinikai kép.
Kezelése: Terápia a tünetek eltüntetésére irányul. A plakkokra alkalmazhatók a szteroid tartalmú
kenőcsök, krémek, oldatok, melyek a gyulladást csökkentik.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•16. B Tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse az arc- és a fejfájás svédmasszázs kezelését

Elhelyezés hanyattfkvő helyzetben A kezelő a páciens fejénél helyezkedik el, akár le is ülhet. Igy
jobban lehet koncentrálni a finom mozgásokra.
Az arcot középen az orr vonalában egy képzeletbeli tengellyel kell elválasztani jobb és bal arcfélre.
Az arcfeleket tovább kell tagolni 3 részre: homlok, arc, áll.
1 lépés: simítás: teljes tenyérrel, 1-4 ujjaink összezárva, és képzeletbeli tengelyen átemelve kezdjük
a mozgulatot:
- homlokon oldalirányba először jobbra, majd balra
- arcon jobbre majd balra
- állcsúcstól a fültőmirigyek irányába
2. lépés: kombinált simítás: két kezünk ujjai összekulcsolva a páciens álla alatt, majd óvatosan elindul
két oldalt szimmetrikusan a halánték irányába, ahol megkerüli a fület, majd visszasimítás
3 lépés: dörzsölés: 3. ujjal. Medialtól lateral irányba és distaltól proximál felé halántékig, dörzsölésnél
körkörösen, majd a fület megkerülve visszasimítani a kiindulási helyhez képest egy ujjnyival lejjebb.
Arcfél felosztása: Homlok 3 sáv, Arc: 3 sáv, Áll: 3 sáv.
4. lépés: Kétkezes kiemelt gyúrás (hüvelyk és mutatóújj használatával)
Kétkezes körkörös gyúrás (3. ujjainkat használva)
5. lépés: Vibráció: Pontvibráció a 3. ujj használatával. Terület: „harmadik szem” területe, majd
végighaladva a két szemöldökön medialtól lateralis irányba, a nervus trigeminus kilépési pontjánál
(orrgyök) és a halánték területén.
6. lépés: ütögetés: négyújjas váltakozó kopogtatás. (esőcsepp szerű érzés)
7. lépés: kombinált lesimítással befejezem a kezelést

Indikáció: perifériás eredetű faciális paresis

fejfájás, nyugtalanság, koncentrációzavar, izomláz (trombitásizom) rágóizom fájdalom
kontraindikáció: általános kondtraindikáció: (láz….), fertőző bőrbetegségek (gomba, herpesz) labilis
elmeállapot, migrénes roham.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•16. C Tétel •ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•

• Ismertesse az izmok reumatológiai megbetegedéseit

Lokális myalgiák: (helyileg behatárolható myalgiák, helyi izomfájdalom)

A myalgia az izomfájdalmakkal járó betegségek gyűjtőneve. fájdalom számos ponton kialakulhat.
Leggyakrabban a váll, a nyak, a hát és a végtagok érintettek.
Kiváltó ok lehet: Legtöbbször gerincelváltozás, időjárás érzékenység, stressz, kényszertartás, hideg
hatás, depresszió..
Tünetek:
- Fájdalom a lapocka aljától a hajas fejbőrig
- Spazmusos izmok
- A feszülés miatt fájdalmas csomók

A beteg elhelyezése: A beteg a kezelő előtt ül. Lényeges, hogy mielőtt a gyógymasszőr a kezelést
megkezdené kikérdezi a beteget, megnézi az orvosi diagnózist szemrevételez és diagnosztikai
masszázst végez- végig tapintja a kezelendő felületet, hogy észrevegye az esetleges behúzódásokat,
duzzanatokat, egyes izmokon a sorvadást.

Lokális myialgia kezelés leírása

két fajtáját különböztetjük meg:
1. Lokális myalgia (ezen belül akut és krónikus formát)
2. Generalizált myalgia

Lokális myalgia: leggyakrabbana a lapos izmoknál jelentkezik,izomlázszerű, sajgó tompa, nehezen

behatárolható, nem körülírt, mély fájdalom jellemzi. A problémát az izom érintésekor keletkező
fájdalom jelzni. Ha ténylegesen meg akarunk bizonyosdni az adott izom érintettségéről, akkor passzív
nyújtással vagy aktív mozgással a myalgia kiváltható.

Oka lehet:

- Akut: túlterhelés, hideg hatás, sérülés (trauma), húzódás, vírus – és egyéb fertőzés,
gyógyszerártalom, mérgezés, izom deffans (reflexes védekezés)
- Krónikus: stressz, szorongás, pszichés okok, ízületi betegségek, állandó túlterheltség (munka,
sport…) nem megfelelő cipő, rossz fekhely
A lokalizált myalgiával sok esetben együtt járnak az un. myogelosisok / izomcsomók.
Myogelosisok – Myogeloticus csomók – Myalgiás csomók: fájdalmas, kemény tapintatú,
nyomásérzékeny csomócskák, nyomásra crepitálnak, ingerülésükkor a fájdalom kisugározhat.
Generalizált myaliga: általában vírus infekció következménye (pl. inluenza vírus, de
gyógyszerártalmak és kötőszöveti betegségek is kiváltó okként szerepelhetnek.
Primer fibromyalgás szindróma:
Oka ismeretlen, a lakosság 5-6 %-át érinti. Döntő többségében 40 év feletti nőkre jellemző kórkép.
Jellemzői: az izmokban tapintható fájdalmas izomcsomók, az izomszövetnél keményebb tapintatúak,
és sok esetben crepitálnak, szimmetrikusan jelentkeznek, nyomásra fájdalom generalizálható.

Izomcsomók leggyakrabban:
- boka mediális-, lateralis részén
- térd mediális-, lateralis részén
- trochanter major femoris tájékán
- gluteális réigó felső harmadában
- könyk mediális és lateralis részén
- musculus supraspinatus, m. trapesius
- M. SCOM

Azok, akiknél az elváltozás megtalálható, sok esetben a következőkről panaszkodnak: alvászavar,

fáradtság, ingerlékenység, gyakori fejfájás,
Th.: Legjobb megoldás a pihenés, káros szenvedélyek kerülése, meditáció, jóga, mozgás. Alternatív
kezelésként a legfontosabb a masszázs.

Regionális myofascillaris fájdalom szindróma:

Erre a betegségre jellemző, hogy a nőknél és férfiaknál egyaránt megtalálható és az általános tünetek,
mint fejfájás, szédülés, alvászavar, stb., nem olyan nagy mértékű. Továbbá itt találkzhatunk azzal,
hogy egy adott pontot ingerelve (trigger pont) kisugárzó fájdalom- hullámot indíthatunk el akár a
nyakba, vállba, karba, alsó végtagba. Sok esetben a primer fibromyalgia lokalizált formájaként
említik.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•16 D. Tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•

• Szegmentmasszázs elméleti alapjai és a lumboischialgia esetén alkalmazott szegmentmasszázs

kezelése

Head elmélete szerint: ha a belszervek hatással vannak a kültakaróra, akkor a bőrön kötőszöveten
keresztül hatni tudunk a belszervekre.
Mackenzie elmélete szerint: A korábbiakat tovább fejlesztette: Bebizonyította, hogy a beteg
szervekhez tartozó szegmentum izomzatában jelentős túlérzékenység jön létre. Az adott szegmentum
ingerlése jótékonyan hat a szervezet öngyógyító folyamataira. Tehát a terápia alkalmas reflexes úton
kívülről befelé hatni a szervekre.
Head nevéhez fűződik a szegmentmasszázs elve, Mackenzie a technika kidolgozója.
Később Otto Glaser é s Wilhelm Albrech Dalicho dolgoztak a technikán, nevükhöz fűződik a
szegmentmasszázs elméletének és gyakorlatának megalkotása.
Célja: A megfelelő szegmentumokon végzett kezeléssel megszakítható a betegséget fenntartó kóros
reflexkör.
A kezelést az akut folyamat lezajlása után lehet megkezdeni. A kezeléseket a fokozatosság elvének
szigorú betartása mellett kell végrehajtani. Eleinte minden másnap, majd heti kétszer és később heti
egyszer ajánlott.
Kúraszerűen 15 kezelés
kezelési idő: 1-5 alkalom 40-45 perc
5 kezelés után 20-25 perc

Javallatai: zsigeri szervek betegségeinek krónikus szakaszában:

- keringési betegségek
- tüdőbetegségek (asthma, bronchitis (hörgő gyull.) emphysema (tüdőtágulat)
- emésztőszervek (gyomor, bél, krónikus máj és epebántalmak
- vese panaszok
- fejfájások
Mozgásszervi megbetegedések: reumás, ortopéd, traumás
Kontraindikáció: megegyezik a svédmasszázs kontraindikációival.
lumboischialgia esetén alkalmazott szegmentmasszázs kezelése
S5 – L3 Kétkezes fogások, Lumboglutealis kezelés az érintett oldalon, medence felrázás,comb hátsó
része, lábszár dorzálisan, láb, gyökifellazítás, dörzsölés vibrációval
 17.A TÉTEL
• Mutassa be a légzés szervrendszerét! Jellemezze a gyakoribb kóros légzésformákat, a
nehézlégzés formáit, cyanosist és a légutak védekező reflexeit! Röviden jellemezze az asthma
bronchiale, a pneumonia, a pleuritis, a tuberculosis lényegét!

(Szempontok a válaszadáshoz: a légzőrendszer részei, a hangképzés, a tüdő szerkezete, kettős

érrendszere, a mellhártya szerepe és szerkezete, a légzés mechanizmusa, a gtorüreg,leggyakoribb
kóros légzésformák, légutak védekező reflexei, az asthma bronchiale, a pneumonia, a pleuritis és a
tuberculosis lényege)

A szervezet anyagcsere folyamataihoz az oxigént a légző renszer biztosítja, és rajta keresztül

távozik a széndioxid a szervezetből.
Részei:
1. Felső légutak: orr (nasus), garat (pharinx)
2. Alsó légutak: gége (larynx), légcső (trachea), tüdő (pulmo).
A felső légutak feladata a levegő felmelegítése, tisztítása, párásítása, hangképzés. A légvétel
történhet orron és szájon keresztül.
Orr (nasus):
Két része van, a külső orr és az orrüreg. Az oldalfalakról 3 pár orrkagyló nyúlik ide. Ide nyílnak az
orr melléküregei. Belső felszínét nyálkahártya (csillószőrös hengerhám) borítja, aminek hátsó-felső
területén található a szaglóhám.
Orrmelléküregek:
Légtartalmú üregek, az orrüreggel közlekednek. A koponya súlyát csökkentik, a levegőt
felmelegítik. Hangképzésben van szerepük (rezonál). Homloküreg, arcüreg.
Garat (pharynx):
A levegő és a táplálék közös útja, így mind a légző, mind pedig az emésztőrendszer része.
Gége (larynx):
A hangadás szerve. A légcső bejáratánál található. Porcokból (pajzsporc, gyűrűporc, kannaporc,
gégefedő), ízületekből, szalagokból, izmokból áll. A hangrés, egy „V” alakú nyílás a kanna- és
pajzsporc között, itt hangszalagok vannak. A gége nyílását nyeléskor a gégefedő védi.
Hangképzés:
Beszéd közben a porcokat, és a hozzájuk kapcsolt hangszalagokat izmok húzzák össze, a
hangszalagok megfeszülnek, szűkítik a hangrést, a levegő megremeg.
Légcső (trachea):
A gégét a tüdőkkel összekötő, 10-15 hosszúságú cső. Vázát C-alakú hyalin porcok alkotják,
amelyek biztosítják állandó nyitottságát. Hátsó falát izmos, kötőszövetes lemez zárja le. Itt a
nyelőcsővel érintkezik. Csillószőrös hengerhám béleli. Alsó vége villaalakban kettéoszlik jobb és
bal főhörgőre (bronchus principalis).
Tüdő (pulmo):
Rugalmas, szivacsos szerkezetű. Színe szürkés, dohányosokban fekete, csecsemőkben rózsaszín. A
jobb oldalon három, a baloldalon két lebenyből áll. Az alsó, szélesebb részük a rekeszizmon
fekszenek. A ebenyek kisebb egységekre, úgynevezett szegmentumokra oszthatóak. A
szegmentumok olyan anatómiai, és funkcionális egységek, amelyek saját vérellátással, és
hörgőrendszerrel bírnak. A két tüdő egymás felé a medinastium felé tekintő felszíne közel lapos, itt
található a tüdőkapu (hilus), ami erek, idegek ki-, és belépésére szolgál. A tüdőkapun belépő
főhörgő tovább oszlik a lebenyeknek megfelelően a jobb oldalon három, a baloldalon két hörgőre.
Másodlagos, harmadlagos hörgők alakulnak ki, faágszerűen oszlik tovább. A hörgőcskék mm-es
nagyságú csövecskék, amelyek léghólyagocskák (aveolusok) csoportjaiban végződnek. Az alveusok
falát lapos légzőhám borítja, amihez kívülről hozzáfekszenek a kapillárisok, és itt történik meg a
külső légzés (gázcsere). Az alveolusokban felületaktív anyag található (sulfactant), ami a
léghólyagocskák összeesését megakadályozza. Kb. 350 millió alveolus található a tüdőben, együttes
felületük 100-120 m2. Szőlőfürtszerűen rendeződnek.
Külső légzésnek nevezzük tehát a tüdő alveusaiban lezajló gázcserefolyamatot, amelynek során a
külső levegőből a légutakon keresztül az alveusokba jutott levegőből oxigén diffundál át a vérbe,
valamint ugyanilyen módszerrel a széndioxid távozik a testből.
Belső légzésnek nevezzük a vér, a különböző szervek, szövetek között lezajló gázcserefolyamatot.
Mellhártya (pleura):
Fénylő, savós hártya. Páros képződmény, a két tüdő számára külön-külön zsákot képez.

Két lemeze van:

1. külső fali lemez: a mellüreg falához tapad
2. belső (zsigeri) lemez: tüdő felszínéhez tapad.

A két lemez között folyadék van, amely lehetővé teszi az egymáson történő elcsúszást, vagyis a
mozgást.
Belégzés: aktív folyamat. A mellkas tágul a rekeszizom és a külső bordaközi izmok munkája miatt.
A mellhártya lemezei eltávolodnak, így negatív mellkasi nyomás keletkezik. A levegő beáramlik a
tüdőkbe.
Kilégzés: a rekeszizom elernyed. A mellüreg szűkül, csökken a negatív mellkasi nyomás, a levegő
kiáramlik. Erőltetett kilégzés a belső bordaközi izmok, és a hasizmok megfeszítésével lehetséges.
Köhögés: a gégefedő lezárja a hörgőkből kiáramló levegő útját, közben a mellkas izmai, a
rekeszizom, és a hasizmok erőteljes összehúzódása miatt a tüdőben a levegő nyomása jelentősen
megnő. Ekkor a gégefedő hirtelen felemelkedik, és a nyomás alá került levegő nagy sebességgel
kiáramlik a tüdőből, magával sodorva a hörgőkben letapadt váladékot, idegen anyagot. A köhögés
reflexes folyamat.
Tüsszentés: reflexfolyamat, amit az orrnyálkahártyát izgató idegen anyagok, szagingerek váltanak
ki. Erős, mély belégzés után a lágyszájpad felemelkedik és zárja az orrgaratot. Ezután erőteljes
kilégzés indul el, és a levegő nagy nyomással kiáramlik az orrüregen át, magával sodorva az idegen
anyagot.
Csuklás: a rekeszizom görcsös összerándulása, rövid, gyors belégzéssel járó folyamat. A nyelőcső, a
gyomor, és a rekeszizom ingerlése által kiváltott reflex.
Légzésfunkciók:
A tüdőben állandó, kb. 1200 cm3 levegő van, ez az úgynevezett reziduális (maradék) levegő.
Percenként kb. 16-szor veszünk levegőt. Egy légvétellel átlag 500 ml levegőt szívunk be. Mély
belégzés során ez akár 3000 ml is lehet. Ez a normál légzési térfogatból és a belégzési tartalékból
tevődik össze. Az erőltetett belégzés utáni erőltetett kilégzéssel (reziduális volumen) tehát összesen
kb. négy liter levegőt tudunk kifújni, ezt nevezzük vitálkapacitásnak, mely értékek edzéssel, sporttal
megnövelhetők.
Légzés szabályozása:
A mellkast és vele együtt a tüdőt mozgató izmok a központi idegrendszerből érkező stimulusok
hatására húzódnak össze olyan ritmusban, amilyen lélegeztetést az oxigén megkíván. a légzés
mélységét, szaporaságát egy másik, ún. humorális szabályozómechanizmus irányítja, amelyet a vér
kémiai összetételének változásai vezérelnek.
- idegi szabályozás: a légzőközpont a nyúltvelőben helyezkedik el. Van egy ritmust
szabályozó terület, egy légzést serkentő és egy légzést gátló központ. A három agyterület
összehangolt működése biztosítja a megfelelő légzést. A légzésritmus és a légzés mélysége
akaratlagosan és külső körülmények hatására befolyásolható.
- kémiai szabályozás: a vérben felhalmozódott széndioxid tartalom a nyúltvelői központra hat
közvetlenül. Az oxigén koncentráció változásai viszonylag csekély mértékben gyakorolnak hatást a
légzőközpontra.
 •ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•17.B. TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a Hammam, cellulit, méz, csokoládé, szárazkefe és az aromaterápiás masszázs
hátterét, kivitelezését!

Szempontok a válaszadáshoz:
- az alkalmazandó vivőanyagok, fogások a megadott masszázstípusonként
- a szárazkefe masszázs indikációi, eszközei

illóolajok, gyógynövények hatása, alkalmazásuk, tárolásuk, keverésükre vonatkozó szabályok

A török fürdő, másnéven Hammam, a korai római fürdő, és gőzfürdő ma is használatos változata.
Nyugat-Európában a viktoriánus korban terjedt el és vált népszerűvé, mint kikapcsolódási forma.
Az első, viktoriánus kori török fürdő 1861-ben nyílt meg Londonban, az iszlám és a viktoriánus
hammam közti különbség a szertartásnak helyt adó szoba levegőjében, és felosztásában rejlett, míg
a viktoriánus hammamot száraz levegőjű helyiségben végezték, egy hidegvizes medencével
kiegészítve, melybe a fürdőző a kezelést követően csobbanhatott, addig az iszlám szertartás
medence nélkül, és igen párás kezelőben zajlott.
A Hammam gyökerei
A szertartás az iszlám vallás öt pilléréhez köthető, minek egyik eleme az ima, melyet tradicionális
mosdás előz meg, ennek két fajtája - a kéz, az arc és a lábak tiszta vízzel való mosdatása, és a teljes
testet tisztító fürdetés. Így a gőzfürdők azok számára, akik az imádságot megelőzően egy nagyobb,
testet és lelket "megtisztító" fürdetésben szerettek volna részesülni, a mecsetek mellé települtek.
Hammam hazánkban
Magyarországon a török hódoltság idején terjedtek el a fürdők, hazánk gazdag gyógy-, és
termálvizes forrásainak köszönhetően országszerte több tucat fürdő épült. A 17. században kezdett
igazán fellendülni a fürdőkultúra, immár már nem csak a férfiak élvezhették a fürdők által nyújtott
szoláltatásokat, hanem szigorúan elkülönítve, önálló helyiséget kaptak a hölgyek is.
Törökországban ma is hatalmas népszerűségnek örvend a tradíció, megőrizve a korabeli hammam
rituálék hangulatát, fürdőmesterek segítenek a tisztulási és megújulási folyamatokban.
Az itthon szinte feledésbe merült hagyomány a wellness kultúra újjáéledésével lett ismét népszerű,
a rituálé ma már több budapesti és vidéki spa kínálatában megtalálható. A hagyományokat
megőrizve, előmelegített, 100%-os páratartamú szobában a fürdőmester a fürdető szertartást
masszázzsal kombinálja.
A hammam pozitív hatásai:
- serkenti a vérkeringést
- baktérium és vírusölő hatása közismert
- ellazítja az izmokat
- stressz- és feszültségoldó
Mikor nem ajánlott?
- Vérkeringési problémái vannak
- Bőrfertőzés esetén
- Szívbeteg, vérnyomásproblémák

A Cellulit masszázs természetes, hatékony és kényelmes módon segít eltüntetni a narancsbőrt.

Karcsúsít, átformálja testkontúrját, megemeli a popsit. A bőrt feszesebbé, puhábbá és selymesebbé
varázsolja. Természetesen hosszú folyamatot igényel, de megfelelő életvitel mellett meglehetősen
jól javítható az állapot.

A cellulit (narancsbőr) a test bizonyos részein kialakult ödémás, betokozódott méreganyaggal teli
zsírsejt, amelytől a szervezet nem tud megszabadulni. Más, mint a nehéz zsírréteg. A
megnövekedett súly miatt elszakadnak a kollagén rostok és az elasztin szálak. A megrongálódott
szálak nem tudják megfeszíteni a szöveteket, így azok egyenetlenül kitüremkednek és okozzák a
horpadásos, gödröcskés, logó bőr képet.

A Cellulit masszázs elősegíti, hogy a felhalmozódott nyirok, salakanyaggal együtt a

nyirokcsomókon keresztül a véráramba jusson és kiürüljön, így megszabadítva a zsírsejteket a
méreganyagtól. Valamint ez a masszázs hihetetlen módon meggyorsítja az anyagcsere folyamatokat
a vérkeringést, és a szövetek frissítését a szervezetben. Elősegíti az új kollagén termelést, ami a
szövetek feszesítését fokozza. Természetesen speciális krémekkel fokozzuk a hatást.
Mézes masszázs
Azt gondolhatnánk, hogy a mézes masszázs új keletű dolog, pedig már több száz éve alkalmazzák
az orosz, a kínai és tibeti népi gyógyászatban. A mézmasszázs nem csak a testre, a lélekre is
jótékonyan hat. A régi kínai gyógyítás szerint az életenergia, a csí akadálytalan áramlása az
egészség feltétele, és ha valahol ez az áramlás a test bármely részében korlátba ütközik, az betegség
kialakulásához vezet. A mézmasszázs segít ezt az áramlást folyamatossá tenni, így biztosítja az
energia továbbhaladását.
mézes masszázs
A hagyományos technikáktól eltérően ebben nem lelhetők fel a szokásos masszázselemek, mint pl.
a simítás vagy a gyúrás. A mézes masszázs folyamán a páciens bőrére – főként a hátra – tiszta
mézet folyatnak, és szétkenik rajta. A masszőr a méz ragacsosságát kihasználva képes kvázi
felemelni a bőrt úgy, hogy egész tenyerét ráteszi az alany bőrére, majd felemeli. Az így keletkező
vákuum vérbőséget okoz, segíti a salakanyagok távozását a szervezetből és a letapadt izmok
fellazítását. Amikor a méz kezd elszíneződni, letörlik, majd újabb adagot tesznek a bőrre, és
folytatják a műveletet. A száradás következtében a „paskolás” kicsit fájdalmas, de érdemes
elviselni, már csak a fantasztikus hatás miatt is.
A kezelés során a méz vitamin-, enzim- és ásványianyag-tartalma bejut a bőrbe, ami nemcsak
táplálja azt, de gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatású is. A masszázs ideje kb. 30 perc,
jótékony hatása akár két hétig is kitart.
Ajánlott:
- gerinc- és ízületi problémákra,
-nyak, váll- és hát fájdalmakra,
-reumás panaszokra,
-hólyagbántalmakra,
-migrénes- és neuralgiás (idegi) fájdalmakra,
-visszatérő fertőzésekre,
-krónikus kimerültségre és depresszióra.
Nem ajánlott:
-bőrpanaszok,
-fekélyes bőr,
-a testben lévő gyulladások esetén.
Csokoládés masszázs
A csokoládé számos értékes tápanyagot (vitamint, ásványi anyagot, polifenolt) tartalmaz – miért is
ne használnánk fel ezek hatását a szépészet világában is? A csokoládéval történő masszázs során
nem kell attól félnünk, hogy meghízunk tőle – feltéve, hogy a csoki a testünkön marad, és nem
kezdjük el belsőleg is alkalmazni a masszázs folyamán.
csokoládés masszázs
A csokis masszázs a klasszikus masszázselemekkel (simítás, gyúrás, dögönyözés és ütögetés)
operál, de a bőrt hidratáló krém vagy olaj helyett 100%-os kakaótartalmú fekete csokival
masszírozzák, melynek kóstolgatása sajnos már csak azért sem ajánlott, mert nagyon keserű. A
masszázs kortól és nemtől függetlenül igénybe vehető, időtartama általában 60 percig terjed.
A csokoládé a benne lévő anyagoknak köszönhetően puhítja, tonizálja, hidratálja és revitalizálja a
bőrt, valamint késlelteti az öregedést. A kezelés nem csak testünknek, de lelkünknek is éppúgy
használ, a csoki hatására ugyanis endorfin, vagyis boldogsághormon termelődik, így a kezelés után
sokkal kiegyensúlyozottabbak, boldogabbak és pihentebbek leszünk.
Ajánlott:
-stresszes munkát végzőknek,
-száraz bőrre,
-depresszióra,
-rossz közérzetre,
-sok kávét fogyasztónak,
-magas vérnyomásra.
Nem ajánlott:
-aknés bőrre,
-ekcémásoknak,
-lázas, fertőző betegség esetén,
-gyulladásra hajlamos személyeknek.

A szárazkefe-masszázs, amely a szó hagyományos értelmében nem igazán mondható masszázsnak,

lényege, hogy speciális, közepesen durva kaktuszrostból készült kefével dörzsölik végig az egész
testet, amely eltávolítja az elhalt hámsejteket a bőr felszínéről, megakadályozza a pórusok
elzáródását és lehetővé teszi az egészséges sejtek megfelelő oxigén-ellátását.

Nemcsak a hámréteg újul meg, de a dörzsölés hatására fokozódik a vérkeringés, felfrissül a bőr,
javul szerkezete, tónusa. A kezelés során kisebb-nagyobb bőrpír alakulhat ki, ezért befejezésképpen
minden esetben bőrtápláló, nyugtató hatású olívaolajjal masszírozzák végig a testet.

A szárazkefe masszázs alkalmazható önmagában is, de nagyon sok esetben különféle bőrradírokkal
kombinálva fokozzák a hatást. A bőrradír a kefeszálak segítségével eltávolítja a különféle
szennyeződéseket, ezáltal méregteleníti a sejteket. Mivel a felesleges hámsejtektől megszabadított
bőr sokkal jobban felveszi a krémeket, aromás olajokat, ezért a szakemberek azt ajánlják, hogy
bármely masszázsfajta előtt alkalmazzunk szárazkefe masszázst. A szárazkefe masszázs tápláló
pakolásokkal, olajos, krémes masszázzsal kombinálva éveket fiatalíthat testünk bőrén. S még a
tavaszi napsugárban a barnulás is szebb és egyenletesebb lesz.

A svédmasszázs és az aromaterápiás masszázs között szoros kapcsolat van.

Az aromaterápia holisztikus masszázs - az idegrendszer egészére hat, kihatással van a testre és a
lélekre is.

A masszázs szerepe az aromaterápiában:

Mivel az aromaterápiás masszázs célja az illóolajok felszívódásának elősegítése, ezért fontos a bőrt
a véráramlás fokozásával felmelegítő könnyű simítás - ami emellett el is lazítja a pácienst, aki így a
kezelést jobban be tudja fogadni, itt nincs helye durva, hirtelen mozdulatoknak.

Az idegeket és az izmokat dörzsöléssel, rezegtetéssel és nyomáspontmozgatással befolyásoló

masszázs alkotja az aromaterápiás masszázst, az idegek stimulálásával és az izomgörcsök
feloldásával segítve elő az energiablokkok feloldását. Az aromaterápiás masszázs technikái a
reflexpontokat stimulálják és általában hatással vannak a testre.

Az aromaterápiás masszázs lényege:

A természet (a növények) gyógyító erejét felhasználva visszaállítjuk a test harmóniáját és

helyreállítjuk a test sérült részeit. Ez a kezelés elősegíti a test, szellem és a
lélek, az érzelmek egyensúlyának helyreállítását, biztosítva ezzel a harmóniát és a jó közérzetet.
Az aromaterápiás masszázs céljai:

az illóolajok teljes felszívódásának elősegítése alapos, könnyű simításokkal

a páciens igény szerinti élénkítése és/vagy ellazítása
a nyirok- és a véráramlás stimulálása, ezáltal pedig a salak- és a méreganyagok eltávozásának
felgyorsítása
az idegellátás befolyásolása
a páciens állapotának megfelelő nyomásponttechnika alkalmazása (ha szükséges)
E célok a megfelelő illóolaj- keverék és a megfelelő masszázstechnika alkalmazásával elérhetők, és
elősegítik a páciens jó egészségének megőrzését, vagy épp a napi stressz okozta tünetek enyhítését.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•17. C. TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse az ortopédiai gerincműtétek típusait és a postlaminectomiás szindrómát! Ismertesse
a leggyakoribb fertőző bőrbetegségeket!

Szempontok a válaszadáshoz:
- az ortopédiai gerincműtétek típusai, indikációi
- a postlaminectomiás szindróma lényege, tünetei, terápiája
- gennykeltő baktériumok okozta bőrbetegségek
- gombás bőrbetegségek
- vírusok okozta bőrbetegségek
- rühesség lényege, terjedése, tünetei, kezelése
- tetvesség fajtái, közös tulajdonságai, tünetei

Abszolút indikáció: egy műtétnél ezt akkor mondjuk, hogyha a műtét elmaradása a beteg életét
súlyosan veszélyezteti, illetve a beteg olyan végleges funkciókiesést szenvedne el, ami a
későbbiekben az életminőségét jelentősen rontaná (bénulások, széklet vizelet inkontinencia, súlyos
járászavar stb.) vagy az állapotában olyan fokú romlás következne be, ami a későbbiekben nagy
valószínűséggel visszafordíthatatlan. Ide sorolhatjuk még a súlyos fájdalomszindrómát is.
Relatív indikáció: ezt akkor mondjuk, hogyha a beteg állapotában kisebb funkciókiesést, vagy
fájdalomszindrómát észlelünk, ami a napi tevékenységét közepes, vagy kisebb mértékben
korlátozza. Természetesen ez „relatív”, mert a napi aktivitások, a beteg jövőbeli saját céljai
különbözőek, ez a beteg és orvos közös döntése, ami figyelembe veszi az általános illetve fokozott
műtéti kockázatot az altató orvosi vélemény mellett.
Abszolút kontraindikáció: ebben az esetben a műtét kockázata olyan magas (életet is veszélyeztető),
hogy a műtéttől várható javulás mértéke nem arányos vele.
Relatív kontraindikáció: ilyenkor műtét kockázata magas, az esetleges szövődmények
előfordulásának esélye nagyobb, mint normál esetben, de a műtéttől várható javulás arányban áll
vele.
Műtéti kockázat: a műtét alatti és közvetlen utáni időszakban jelentkező sebészi és nem sebészi
szövődmények előfordulásának a valószínűsége.
Altatás, érzéstelenítés:
A gerincműtétek általában altatásban történnek, de kisebb beavatkozások (pl.: diszkográfia, myelo–
CT, perkután biopsia, szövettani mintavétel) helyi érzéstelenítésben történnek. Speciális esetekben
kombinálható a helyi érzéstelenítés a kisebb altatással.

Fektetés, bőrmetszés:
A nyaki gerinc műtéteknél leggyakrabban a hátán fekszik a beteg, a bemetszés a nyak elülső részén
történik ferde vonalban. Ritkább esetben hason fekve is történik nyaki beavatkozás, ilyenkor a
bemetszés hosszanti, középvonali. Egyedi esetekben a kettő kombinálható.
Háti és ágyéki gerincműtéteknél a leggyakrabban a hasán fekszik a beteg, de ritkábban
oldalfekvésben is lehet. Nagyon ritka, kombinált feltárásoknál háton is fekhet. A metszés a háton
szintén általában középvonali, hosszanti illetve a mellkason lehet bordák közötti, szegycsonti, hason
oldalsó ferde és nagyon ritkán speciális hasi metszések is lehetnek, és a feltárások
kombinálódhatnak.
A keresztcsonton a hátsó középvonali feltárások mellet léteznek még ívelt, Mercedes-alakú, illetve
kombinált metszések.
Varratszedés:
Általában a műtét után 12-14 nappal, elülső nyaki műtétek után 4-6 nappal esedékes, de vannak
egyedi eltérések.

Standard műtéti eljárások:

1.) Ágyéki gerinc
Az ágyéki porckorongsérv eltávolítása (microdiscectomia, discectomia, sequestrectomia):
A gerincműtét célja, hogy a panaszokat okozó kiszakadt vagy kitüremkedő porckorong darabot
eltávolítsuk.
A műtét általában hátulról hason fekvésben történik. Az operálandó gerincszakaszt képerősítővel
határozzuk meg. A feltárás során általában a középvonal pár centiméteres (bőrtípustól függően)
metszést ejtünk, majd a zsírszöveten keresztül lejutunk a hátizom feletti bőnyéig (fascia), amin
szintén hosszanti metszést ejtünk. Az izmok leválasztása után lejutunk a gerinc hátsó csontos
falához. Itt képerősítővel ismét ellenőrizhetjük a pozíciónkat. ezek után berakunk egy speciálisan
kialakított terpesztő feltárót. Az operálandó szegmentumban vésők, csont és lágyrész harapók
segítségével egy kis pár cm-es ablakot nyitunk a gerincen (ezért microdiscectomia). Ekkor látótérbe
kerül a porckorongsérven feszülő durazsák, benne az idegelemekkel. Óvatosan mobilizáljuk a
feszülő idegelemeket, majd azokat eltartva felkeressük és eltávolítjuk a kiszakadt porckorongsérvet
(sequestrectomia). Amennyiben nincs teljesen kiszakadva, úgy rámetszünk a feszülő porckorong
falára, majd horoggal benyúlva mobilizáljuk és eltávolítjuk a szabad porckorong darabokat
(discectomia, microdiscectomia). Ezek után az idegeket végigkövetve szükség szerint idegi
felszabadítást (lásd lentebb) is végezhetünk. A műtéti terület zárása izom és fasciaöltésekkel
kezdődik, majd a zsírréteget végül pedig a bőrt varrjuk össze. Általában a műtéti szövetnedvek
elvezetésére egy darab (néha több) szilikon alapú, szövetbarát csövet (draint) hagyunk a sebben,
melyet általában a műtét másnapján eltávolítunk. A kórházi lábadozás általában 2-3 nap a műtétet
követően, de ez teljesen az adott betegtől és a betegségétől függ.
Idegi felszabadítás (decompressio):
A műtét célja, hogy a tüneteket okozó idegi elemek leszorítását (compressio) és a szűkületet
(stenosis) megszüntessük. A decompressio kombinálódhat discectomiával, stabilizációs, fúziós és
egyéb műtéti eljárásokkal is.
A bőrmetszés és feltárás megegyezik a discectomiában leírtakkal, nagysága eltérő lehet, a stenosis
és compressio nagyságától, mértékétől függ. Ilyenkor a feltárás után a szűkületet és a compressiot
okozó csontos és lágyrész komponenseket távolítjuk el. A zárás megegyezik a discecomiában
leírtakkal. A kórházi lábadozás egyénenként változó.
Fúziós, stabilizációs műtétekről általában:
A fúziós műtét alapja, hogy a betegség és a panaszok okainak része az instabilitás, amelyet a műtét
egy discectomia vagy decompressio tovább ront. A cél a stabilitás elérése úgy, hogy két vagy több
csigolyát összecsontosítsunk, azaz fuzionáljunk. Az átmeneti stabilitást a csontosodásig, ami kb. fél-
két év, csavarokkal, rudakkal, lemezekkel és egyéb összekötő elemekkel biztosítjuk.
Lumbalis Intervertebrális fúzió (TLIF: transpeduncular lumbar interbody fusion)
A klasszikus csigolyatestek közti fúziónál (interbody fusion) a csontosodást a csigolytestek között
várjuk. A feltárás és sebzárás megegyezik a discectomiában leírtakkal (a feltárás szükségesen
nagyobb). Miután a decompressiot és/vagy discectomiát elvégeztük levéssük az adott oldali
kisizületet, majd a porckorong falán egy ablakot nyitunk, melyen keresztül kiürítjük a porcrést
speciális eszközök, kanalak segítségével. Az üres porcrésbe a magasságot és erőkart biztosító
távtartót (spacer) teszünk. A távtartók lehetnek titánból, speciális műanyagból (PEEK), vagy
csontcementből is. Legtöbb esetben a távtartók mögé tesszük a műtét alatt összegyűjtött és ledarált
csontot, itt várjuk a csontosodás létrejöttét. A csigolya két legerősebb része a két pediculusa,
amelyek összekötő karként szolgálnak a csigolya elülső és hátsó része között. Egy-egy csavart
ezeken át vezetünk a csigolyatestbe. A csavarokat rudakkal (fém vagy PEEK), vagy titán szálakkal
kötjük össze. A rendszert zárócsavarokkal rögzítjük.
A műtét még kiegészülhet (ha elég csontunk maradt) egy kisebb ellenoldalon történő hátsó fúzióval.
Ilyenkor vésővel vagy motoros maróval hátul levéssük a kisizületet, felfrissítjük a csontfelszíneket
és csontdarálmánnyal töltjük ki a szabad felszíneket.

Posterolaterális fúzió
A technika annyiban eltérőbb a fentiektől, hogy itt nem kell előremenni a porcrésbe, hanem a fúziót
a csigolya oldalsó hátsó részén hajtjuk végre. Ilyenkor, mivel ez sok csontot igényel, ezért
szilikonba ágyazott műcsontot használunk. Ennek az anyagnak a tapasztalatok szerint nagy gyorsak
és jók a csontosodási mutatói. Ilyenkor a csigolyahátsó és oldalsó ívét motoros maróval felfrissítjük,
és idefektetjük a formált műcsont rudakat. A műtét többi része, a rögzítés megegyezik a TLIF-ben
leírtakkal.
Az ágyéki gerinc fúziós műtétei után általában 4-7 nap a kórházi lábadozás.
2.) Nyaki gerinc
A nyaki porckorongsérv eltávolítása (discectomia)
A műtét elsődleges célja, hogy a panaszokat okozó porckorongsérvet és az esetleges csontos
és/vagy lágyrész komponenseket eltávolítsuk. A másodlagos cél, hogy a porckorongot
mozgásmegtartó protézissel pótoljuk, vagy fúzionáljuk a szomszédos csigolyákat.
A műtét elölről történik háton fekvésben. Az elölről-oldalról ferdén megejtett bőrmetszés után
átvágjuk a felületes bőr alatti izomzatot. Ezután tompán preparálva eltartjuk a nyaki ér és
lágyrészképleteket. Előtűnik a nyaki gerinc elülső része, melyről leválasztjuk az izomzatot.
Képerősítővel ellenőrizzük a pozíciónkat. A porckorongon széles ablakot nyitva bemegyünk a
porcrésbe és teljesen kiürítjük. A preparálást addig folytatjuk, amíg a gerincvelő a durazsákkal teljes
szélességében szabadon nem látszik, horoggal oldalra kinyúlva ellenőrizzük, hogy nincs-e még
kiszakadt porckorong darab. Ha csontos szűkület is fennáll, akkor a szűkületet okozó darabokat
csontcsípővel távolíthatjuk el. Ha tisztának tűnik a műtéti régió, akkor a műtét protézis beültetés
vagy fúzió irányába folytatódik.
Nyaki porckorong protézis beültetés:
A műtét célja, hogy a kiürített porcrés helyére mozgásmegtartó protézist ültessünk be.
A protézisek több félék lehetnek, általánosságban elmondható, hogy az un. szendvics felépítésűek
az elterjedtebbek. Ezeknek a középső rugalmas része műanyag, ami két fémtálca közé van
beillesztve. A fémtálcák csontosodást segítő anyaggal vannak bevonva, ezek érintkeznek a
csigolyák felszínével. Pontos méretvétel után kiválasszuk a megfelelő nagyságú és alakú protézist,
melyet az előkészített csigolyaközti porcrésbe helyezünk be. A rögzítés a fém részen kialakított
speciális felszín is segíti. A sebzárás során 1 db szilikonos draint hagyunk vissza, melyet általában
másnap eltávolítunk. Kórházi lábadozás általában 3-5 nap.
Nyaki fúziós műtétek (ACIF vagy ACDF; anterior cervical interbody fusion vagy anterior cervical
discectomy and fusion)
A műtét célja, hogy a porckorong eltávolítása után stabilizáljuk, fuzionáljuk a gerincszakaszt.
A stabilizálásnak két alapvető formája létezik. A klasszikus eljárás során a csípőlapátból műtét alatt
kivett csontblokkot használunk. Ilyenkor a külön feltárásból csontfűrésszel, vésővel eltávolított
csontblokkot és a kitöltendő üreget együtt formáljuk méretre. Ha több szintet fuzionálunk, akkor
van, hogy a közti csigolya testének egy részét is eltávolítjuk (corpectomia) és ide illesszük be a
csontot. A csontblokkot a szomszédos csigolyákra fektetett lemezzel és a csigolyatestekbe vezetett
csavarokkal rögzítjük. A műtét többi része megegyezik a protézisnél leírtakkal.
Az újabb nyaki fúziós eljárásoknál nem használunk csontblokkot. Ilyenkor a porckorong helyére un.
cage-et (műanyag és titán) helyezünk be, aminek a közepébe csontosodást elősegítő műcsontot
teszünk. A cage-et a pereméről indítódó csavarokkal rögzítjük a szomszédos csigolyák testébe. A
műtét többi része megegyezik a protézisnél leírtakkal.

Betegség megnevezésének szinonímái:

Laminectomia után kialakuló fájdalomszindróma
Alapadatok:
Férfi: 16 éves kortól
Nő: 16 éves kortól
Betegség leírása:
A postlaminectomiás szindróma a gerinc térszűkítő degeneratív eltérései miatt végzett
laminectomiás beavatkozás következtében kialakuló másodlagos instabilitás és az ezzel jár
fájdalomszindróma.
Betegség lefolyása:
A gerinc térszűkítő folyamatai - discushernia, canalis spinalis szűkület - esetén az ideggyökök
esetleges kompressziója és fájdalmas kisugárzó fájdalom fennállásakor műtéti dekompresszió
szükséges. Laminectomiát szinte kizárólag a gerinc ágyéki szakaszán végeznek.

A laminectomia lényege, a műtét során a csigolyaív teljes eltávolítása, illetve ennek kapcsán a
mögöttes terület dekompressziós beavatkozása, a discushernia, illetve csontos felrakódások
eltávolítása.

A műtéti beavatkozás relatíve nagy feltárást igényel, a gerinc statikájának megbontásával, viszont
az anatómiai viszonyok jobb áttekintését adja és a dekompressziós és jobban végrehajtható.

A postoperatíve megszűnő kisugárzó radicularis fájdalom megszűnése, viszont perzisztáló

derékfájdalom jellemzi a kórképet, mely a gerinc másodlagos postoperatív instabilitásából ered. A
fájdalom a fenktájra, vagy a combokba kisugározhat (pseudoradiculitis).

Terápiájában elsődleges a gyógytorna, fizioterápiás kezelések, fájdalomcsillapítás, krónikus esetben

műtéti stabilizáció is szükséges lehet.
Megelőzési és más fontos tanácsok:
A postlaminectomiás szindróma esetén gyógytorna segítségével a paravertebralis izmok
megeősítése a cél, hogy a gerinc relatív instabilitását mérsékeljük.
Előzmények:
Műtétek
Hemilaminect. explor. / decompr. + foraminotomia
Gyakoribb panaszok, tünetek:
Mozgásszervi panaszok
Derékfájdalom, mely pihenésre szűnik
Derékfájás
Derékfájás előrehajláskor
Derékfájás mozgásra
Derékfájás tartós álláskor
Derékfájás terhelésre
Derékfájás üléskor
Deréktáji fájdalom mozgatásra
Fizikális vizsgálatok:
Mozgásszervek
Antalgiás tartás a lumbalis gerincen
Lumbalis lordosis elsimult
Műtéti heg a gerinc felett
Lumbalis kisízületek nyomásra érzékenyek
Lumbalis paravertebralis izomzat nyomásra érzékeny
Gerinc mozgásának beszűkülése valamely tájékon
Lumbalis gerinc előrehajlásának beszűkülése
Lumbalis gerinc hátrahajlásának beszűkülése
Lumbalis gerinc laterálflexiója csökkent
Lumbalis gerinc mozgásai minden irányban beszűkültek
Ujj - talaj távolság a lumbalis gerinc maximális anteflektált helyzetében megnő
Speciális, műszeres vizsgálatok:
Képalkotó eljárások
Lumbosacralis gerinc rtg
Gyakoribb szövődmények:
Csont, izom és kötőszövet betegségei
Postlaminectomiás kyphosis
Beavatkozás utáni csont izomrendszeri rendellenesség, k.m.n.
A gerinccsatorna intervertebralis discus-okozta szűkülete

Baktériumok okozta bőrbetegségek

Leggyakrabban Staphylococcus, streptococcus törzsek okozzák a baktériumos bőrbetegségeket,
melyek az egészséges bőrön is megtalálhatóak. Ha valamilyen behatolási kapu kialakul (sérülés, seb
a bőrön), a kórokozó képes bejutni a szervezetbe, és különböző tüneteket, betegségeket okozni.
Leggyakoribb baktérium okozta bőrbetegségek az orbánc, a kelés, a darázsfészek, és az ótvar.
- Orbánc:
Streptococcus okzza. Fertőző! Felületes bőrgennyesedés, amely az alsó végtagokon, arcon alakul ki.
Láz kíséri. A bőrfelszín feszes, fénylő, élénkvörös, duzzadt, hólyagos. Jellemzően lángnyelv szerű
vörös folt alakul ki. Sokszor kiújul. Kezelése általában kórházban történik. Ágynyugalom,
antibiotikum.
- Kelés (furunculus):
Heveny, mély, gennyes duzzanat, amely egy szőrtüszőre lokalizálódik. Leggyakrabban a tarkón,
combon, lábon alakul ki. Staphylococcus baktérium okozza. 3-5 cm-es élénkvörös duzzanat, közepe
sárga, gennyes. Kezelése kiürítéssel, antibiotikummal történik. Rendszerint heggel gyógyul.
- Darázsfészek (carbunculus):
Több kelés összeolvadásával keletkezik. Fájdalmas. A tarkón, belső combokon alakul ki. Láz
kisérheti. Kezelése antibiotikummal történik.
- Ótvar (impetigo contagiosa):
Streptococcus okozza. Fertőző! Felületes, gennyes bőrbetegség. Az arc, orr, száj, fül körül
megjelenő hólyagok, méz-sárga pörkök jellemzik. Vakarással terjed. Kezelése antibakteriális
ecsetelőkkel, kenőcsökkel történik.
Vírusok okozta bőrbetegségek
A vírusok a szervezetbe bejutva megváltoztatják a sejtek működését. Kényszerítik a szervezetet,
hogy vírusrészecskéket termeljenek.
Szemölcsök:
Jóindulatú szövetszaporulatok. Jellemző, hogy érdes felszínük a bőrből kiemelkednek.
Szabálytalan, száraz szaru túltengés. Fiatal korban alakul ki. Leggyakrabban a kézen, az arcon
alakul ki, de a test bármely részén megjelenhet. Fertőző (HPV)! Kezelése orvosi. Eltávolítása
történhet kaparással, elektromos késsel, ecseteléssel. Gyakran kiújul.
Szemölcsök fajtái:
- közönséges szemölcs
- talpi szemölcs (járásképtelenség alakulhat ki)
- fiatalkori szemölcs (kicsi, arc, kézhát)
- öregkori szemölcs (fekete, lekaparható)
- lapos szemölcs
- filiformis szemölcs (szemhéj, arc, nyak)
- szokatlan alakú szemölcs.

Herpes vírusfertőzés:
Általában az ajkak szélén, az orcákon, illetve az orr környékén jelenik meg sűrűn egymás mellett
elhelyezkedő, apró hólyagocskák formájában. Tünetei először bőrpír és viszkető érzés, majd ez égő,
fájdalmas érzéssel párosul. Főként betegség idején (láz, influenza, gyomorrontás, nőknél
menstruáció, lelki problémák), az immunrendszer legyengülése esetén jelentkezik, de előfordul
betegség nélkül is. Oka a szervezetben található vírus, amely általában gyerekkorban kerül a
szervezetbe. Kontaktfertőzés, vagy cseppfertőzés útján terjed, így ilyenkor roppant fontos a fokozott
higiéniai előírások betartása. A hatásos ellenszert még keresi az orvostudomány, azonban a
tüneteket már lehet enyhíteni gyógyszeres kezeléssel, illetve különböző krémek segítségével. Az
ajakherpesz önmagától is elmúlik, de a gyógyulás folyamata meggyorsítható kortikoszteroid
tartalmú kenőcs használatával.

Övsömör:
Ugyanaz a vírus okozza, mint a bárányhimlőt (Varicella-Zoster Vírus – VZV). A bárányhimlő
lezajlása után a vírus a szervezetben marad, az idegsejtek dúcaiban rejtőzködik évtizedeken át.
Innen éled újra valamilyen kiváltó tényező hatására, és terjed az ideg lefutása mentén. A kiváltó
tényező néha nyilvánvaló, pl. a szervezetet gyengítő más fertőzés, de az esetek túlnyomó részében
semmilyen nyilvánvaló ok nem észlelhető. A kiütések leggyakrabban a törzsön és az arcon
jelentkeznek, de bárhol a bőrfelületen megjelenhetnek. A törzsön jobban észrevehető az övszerű
elhelyezkedés. A hólyagok általában 2-3 hétig állnak fenn. A kiütések égő érzéssel járnak, gyakori a
fájdalom, mely akár a kiütések jelentkezése előtt 2-3 nappal is fennállnak már. A fájdalom lehet
enyhe, de elviselhetetlenül súlyos is. A betegség önmagától is elmúlik, de számos szövődménye
lehet, ezért orvosi kezelés szükséges. A betegség gyógyszere egy szájon át szedhető vírus ellenes
szer az aciklovir. A gyógyszer gátolja a vírusok szaporodását a szervezetben, ezáltal a betegség
időtartamát lerövidíti, a szövödmények gyakoriságát, súlyosságát csökkenti.

Gombás bőrbetegségek
A bőr gombás betegségei leginkább a lábon fordulnak elő, és előfordulási gyakoriságuk megközelíti
az összlakosság 60-70 %-át. A gombásodás makacs, kiújulásra hajlamos betegség. Meleg, nem
szellőző helyen alakul ki.
Tünetei: viszketés, elszíneződés, hólyagosodás, berepedezés, foltok megjelenése, gyulladás.
Terjedése: közös fürdők, zuhanyzók.
Hajlamosító tényezők:
- Belső tényezők: antibiotikumok, vérellátási zavarok, cukorbetegség, vitaminhiány, túlsúly,
legyengült immunrendszer, bőr, köröm betegségei, sérülései
- Külső tényezők: nedves, párás munkakörülmények, foglalkozások: masszőr, fodrász, orvos,
ápoló, kéz- lábápoló, mőszálas ruha, cipő, közös papucs, közös zuhanyzó, szauna, uszoda stb.,
túlzott tisztálkodás.
Gombás betegségek elkerülése:
- szellőző ruházat viselése
- hajlatok szárazra törlése
- ne járjunk mezítláb közös fürdőben
- kezelés után fertőtlenítsük az eszközöket!
Gombás fertőzés kezelése:
- orvosi kezelés szükséges
- lokális kezelés: gombaellenes szerek
- orális készítmények: drágák

Rovarok okozta betegségek

Rühesség (scabies):
A rühesség legjellemzőbb tünete az erős viszketés, amely éjszaka a legkínzóbb. A rühatkák a bőrben
járatokat képeznek. Érintkezés útján terjed a betegség. Ha a fertőzés megtörtént és az atkák
kezdenek szaporodni, az első tünet, melyet okoznak, a viszketés amely különösen este élénkül meg,
mivel az atkák ilyenkor a legaktívabbak. A rüh gyógykezelésében a legelső feladat az atkák és a
petéik megsemmisítése. A rühesség chlor-ciclohexan tartalmú emulzió vagy zselé, ill. benzil-
benzoát oldattal megszüntethető. Zuhanyozás után, majd fél órával később megismételve az egész
testet le kell lenni a nyaktól a lábbujjakig. A fertőzött bőrnek 24 órán keresztül bekenve kell
maradnia, lemosás nélkül. Makacs fertőzés esetén a kezelést még kétszer meg kell ismételni.

Tetvesség:
Három fajtája van: fejtetű, lapostetű, ruhatetű. Érintkezéssel terjed a betegség. Vérszívó ízeltlábúak
okozzák. Jellemző az erős viszketés. Kezelés: a személy és a környezet tetűmentesítése speciális
oldatokkal, fertőtlenítéssel.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•17.D. TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a szegmentmasszázs elméleti alapjait és a vesebetegségek esetén alkalmazott
szegmentmasszázs kezelést!

Szempontok a válaszadáshoz:
- definíciója, elve, élettani alapjai, metamerek
- Head-Mackenzie zónák, reflexfenomének, szimptómák
- a kezelés felépítése, ideje
- a kezelést megelőző vizsgálat (derma rubra, alba)
- inspectio: bőr és izomzónák
- palpatio: bőr és izomzónák, objektív vizsgálat
- a kezelés irányelvei, kivitelezése, fogásrendszere
- a kezelés helyi és élettani hatásai
- kiegészítő kezelések
- indikációk-kontraindikációk
- akaratlan következményei, tónuseltolódások és azok megszüntetése
Szegmentmasszázs élettani alapjai:
- Walter Holdbrok Gaskell doktor állatkísérletben figyelte meg, hogy az azonos
gerincszelvényhez tartozó bőr és zsigeri szervek kapcsolatban állnak egymással.
- Sir Henry Head Gaskell doktorhoz hasonlóan jelentős felfedezésre jutott az emberi testre
vonatkozóan. Kísérletei során (1889-1896) azt tapasztalta, hogy a belszervek és testünk kültakarója
(bőr) szoros kapcsolatban állnak egymással. Bizonyos belszervi betegségek során a kültakaróban
meghatározott területeken fokozott érzékenység mutatkozik, mely nem csak a bőrre, hanem az adott
szegmentumban lévő izmokra is hatással van. Elmélete szerint ha a belszervek hatással vannak a
kültakaróra, akkor a bőrön, kötőszöveten keresztül hatni tudunk a belszervekre.
- James Mackenzie Gaskell és Head által felismert szegmentális összefüggéseket tovább
fejlesztette. Bebizonyította, hogy a beteg szervekhez (belső szerveket érintő elváltozások során)
tartozó szegmentumok izomzatában jelentős túlérzékenység és tónusfokozódás jön létre. Ezt
kezdetben diagnosztikai céllal alkalmazta. Később a kutatások bebizonyították, hogy az adott
szegmentumok ingerlése jótékonyan hat a szervezet öngyógyító folyamataira. A terápia kiválóan
alkalmas reflexes úton kívülről befelé hatni a belső szervekre.
Head nevéhez fűződik a szegmentmasszázs elve, Mackenzie pedig a technika kidolgozója.
Később Otto Grasen és Wilhelm Albrech Dalicho dolgoztak a technikán. Az emberi test
szelvényekre osztódik a gerincvelőből kilépő idegek beidegzési területei mentén. Az ő nevükhöz
fűződik a szegmentmasszázs elméletének és gyakorlatának a megalkotása.

Szegmentmasszázs célja:
A megfelelő szegmentumokon végzett kezeléssel megszakítható a betegséget fenntartó kóros
reflexkör.
A kezelést az akut folyamat lezajlása után lehet megkezdeni. A kezeléseket a fokozatosság elvének
szigorú betartása mellett kell végrehajtani. eleinte minden másnap, majd heti kétszer és később heti
egyszer ajánlott.
Kúraszerűen 15 kezelés. A kezelési idő 1-5 alkalommal 40-45 perc, 5 kezelés után 20-25 perc.
Szegmentmasszázs javallatai:
Zsigeri szervek betegségeinek krónikus szakaszában:
- keringési betegségek pl. szív
- tüdőbetegségek: asthma (rohamokban jelentkező nehézlégzés), bronchitis (hörgőgyulladás),
emphysema (tüdőtágulat)
- emésztőszervek (gyomor, bél, krónikus máj és epebántalmak) betegségei
- vesepanaszok
- fejfájások.
Mozgásszervi megbetegedések: reumás, ortopéd, traumás
Kontraindikáció: megegyezik a svédmasszázs kontraindikációival.
Az áthangoló masszázs a szegmentmasszázs előkészítését szolgálja, mellyel a szervezet vegetatív
áthangolását végezzük (ekkor a szimpatikus beidegzés paraszimpatikusra vált).
A szegmentmasszázs hatásai:
- csökken a fokozott fájdalomérzékenység a szövetekben
- keringésjavulás
- anyagcsere javulás
- izomspazmus csökkenése
- a szervi funkciózavar csökken.

Vese funkciózavara, vagy betegsége esetén a kezelendő szegmentumok L3-Th9, kiegészítő

svédmasszázs a hason alkalmazandó.
Centrális menet: bevezető fogások, melyeket a paravertebrális izmokon végzünk az izomszövetek
fellazítása céljából (kilépő idegek).
Simítások:
- kétkezes hosszanti párhuzamos simítás
- kétkezes hosszanti szimmetrikus simítás
- váltottkezes hosszanti simítás
Dörzsölések:
- vasaló
- gyalu
- tenyérgyökös dörzsölés
- redőtolás a paravertebrális izmokon
Gyúrás:
- plesselés
- redőtolás ellenállással
Speciális fogások:
- redőképzés arasszal
- fenyő
- ív húzás
- csavaró fogás
- tövisnyúlvány fogás.
Perifériás menet:
Szegment kijelölés/kihúzás 3-4 ujjal: két kezünk 3-4 ujját szorosan ráhelyezem a kijelölni kívánt
szegment gerinc melletti kiinduló pontjára, majd egy határozott és gyors széthúzó mozdulattal (a
szegmentum lefutásának megfelelően) kijelölöm a kezelendő területet. Ezek a kijelölések adják meg
a perifériás menet által kezelendő területet. a lumbalis szakaszon ívesen kell követni a
szegmentumokat.
1. a leg distasabb szegmentum megkeresését követően elkezdem a gyök ingerlést: 3 ujjal
körkörös dörzsölést végzek a gerinc mellett a kilépő ideggyökök felett (a körzés iránya lateraltól
medial felé és distalis irányából proximalis irányba történik).
2. Kisimítok az adott szegmentumban addig az anatómiai határig, amíg hozzáférek. Ezt
összesen háromszor ismétlem. Visszasimítok a kiindulási helyhez, ahol a gyökingerlés megtörtént.
3. Gyök ingerlés-kisimítok-visszafelé dörzsölök (3. ujjas körkörös)
4. Gyök ingerlés-kisimítok-visszafelé kétkezes kiemelttel gyúrok a szegmenten haladva
5. Gyök ingerlés-kisimítok-visszafelé a 3. ujjal vibrálok
6. Gyök ingerlés-kisimítok-visszafelé mély simítással zárom a szegment kezelését
7. Ha a kezelt szegmentum kipirosodott, akkor léphetek tovább egy ívhúzással vagy csavaró
fogással.
A kezelés után pihenni kell legalább 45 percet.
A szegmentmasszázs során fellépő tónuselváltozások, kellemetlen következmények:
- Jobb oldali ischialgiánál a bal 3-4. ágyéki csigolya mellett kezelve a jobb alsó végtagba
sugárzó fájdalom, zsibbadás és a sarokcsontnál éles szúrás keletkezhet. Megoldás: a jobb
tomportájék és a jobb ülőgumó közötti terület átmasszírozása után a panaszok enyhülnek.
- A hát lumbalis és alsó dorsalis szegmentumainak kezelésekor hólyagpanaszok
jelentkezhetnek. Megoldás: az alhas elülső medencepereme és a szeméremcsont területének
kezelése a panaszt enyhíti.
- A lapockatövis alatt és felett végzett masszázsnál a karba kisugárzó fájdalom, zsibbadás
jelentkezhet. Megoldás: a problémát az azonos oldali hónaljárok kezelésével tudom megszüntetni.
- Bal hónalj kezelése szívpanaszokat okozhat! Megoldás: a bal mellkasfélen (m. pectoralis
major nagy mellizom) és az alsó bordaíven végzett masszázzsal megszüntethető.
- Nyak és tarkó kezelésénél szédülés, fejfájás és álmosság jöhet létre. Megoldás: homlok és
szemhéj simításával enyhíthető a panasz.
- Hát masszázsakor a kulcscsont és a szeméremcsont között keletkezhet fájdalom. Megoldás:
a nagymellizom átgyúrása.
 18. A. TÉTEL
• Mutassa be az emésztés szervrendszerét! Ismertesse az ulcus ventriculi et duodeni, a gastritis
acuta et chronica, a carcinoma ventriculi lényegét, fontosabb tüneteit! Jellemezze a nem
fertőzéses eredetű bélgyulladásokat!

• Ismertesse az ileus lényegét, formáit, tüneteit és következményeit!

Szempontok a válaszadáshoz:
- az emésztés szervrendszerének feladatai
- az emésztőrendszer szakaszai
- a hashártya szerepe
- a nagy emésztőmirigyek
- az emésztés mechanizmusa
- ulcus ventriculi et duodeni lényege, kialakulásának okai, tünetei, diagnosztikája, szövődményei
- gastritis acuta et chronica okai, tünetei, következménye
- carcinoma ventriculi lényege, kialakulásában szerepet játszó tényezők, rákmegelőző elváltozások
a gyomorban, klinikai tünetei, diagnosztikája
- nem fertőzéses eredetű bélgyulladások fajtái, lényegük, tüneteik, lefolyásuk
- az ileus lényege, formái, tünetei, következményei, diagnosztikája
Az emésztőrendszer feladata a tápanyagok felvétele, alkotórészeire való lebontása, az építőanyagok
felszívása és a salakanyagok kiürítése. Az emésztőrendszerhez tartozik az emésztőcsatorna (kb. 9
méter), valamint a hasüreg két nagy emésztőmirigye: a máj, és a hasnyálmirigy. az
emésztőcsatornának három szakaszát különböztetjük meg:
1. Felső szakasz: szájüreg (nyelv, fogak, nyálmirigyek, torok), garat, nyelőcső
2. Középső szakasz: gyomor, vékonybelek (patkóbél, éhbél, csípőbél)
3. Alsó szakasz: vastagbél (vakbél, felszálló-, haránt-, leszálló-, vastagbél, végbél).
Táplálkozás: energiatermelés (CO2 és H2O keletkezik). A szervezet saját anyagainak felépítése.
Anyagcsere: a szervezet fenntartásához szükséges energia mennyiség.
Tápanyagok:
1. Szervetlen anyagok: ásványi anyagok, víz
2. Szerves anyagok: szénhidrátok, fehérjék, zsírok, vitaminok.
Emésztés: nagymolekulák enzimatikus lebontása, felszívódásra alkalmassá tétele.
Felszívás: kismolekulájú anyagok továbbítása a vérbe.
Szájüreg:
Az emésztőcsatorna kezdeti része. Az ajakréssel kezdődik (tágult, kezdeti szakasz), hátsó kapuja a
torok, hátrafelé a garatba vezet. Határai:
- elölről és oldalról az ajkak és a pofák
- felülről a keményszájpad
- hátul a lágyszájpad
- alul a szájfenék izomzata.
Képletei: nyálmirigyek, fogak és a nyelv.
Fogak (dentes): a csontnál keményebb, a felső állcsont és az álkapocs fogmedri nyúlványába
csapszerűen beékelt képződmények. Felső és alsó fogsor. Az élet folyamán kétféle fog jelenik meg:
1. Tejfogak: 20 db, 6 hónapos kortól kezdenek kinőni, majd 6 éves kor körül kihullanak.
 2. Maradó fogak: 32 db (metsző, szem, kisőrlő, nagyőrlő, bölcsesség). 6 éves kortól 24 éves
korig nőnek ki.
Minden fognak 3 fő része van:
1. korona: felső, szabadon álló rész
2. nyak: íny által körülvett, keskeny rész
3. gyökér: felső és alsó állcsont fogmedreibe ékelt rész.
Testünk legkeményebb anyaga, fogzománc fedi, alatta dentin, fogbél található. A fog belsejében
található üreg a fogbél, amelyben erek, idegek találhatók.
Szájpad:
- kemény szájpad: a szájpad elülső, csontos része. Nyálkahártya borítja, harántirányban
redőzött.
- lágy szájpad: izomlemez, amelynek a középvonalában lelóg a nyelvcsap (uvula). A
nyelvcsaptól két oldalra két izmos redő ereszkedik le, mely a garatívet képezi. A garatívek
között találhatók a mandulák. A szájüreg hátsó kijárata a torok. A szájpad nyeléskor elzárja
az orrüreget.
Nyelv (linqua):
A szájüreg fenekéről felemelkedő izmos szerv. Idegvégződésekben gazdag, nyálkahártya fedi. Rajta
ízlelőbimbókat találunk a négy alapíz (édes savanyú, sós, keserű) érzékelésére. Részt vesz a
táplálékfelvételben, a rágásban, a táplálék keverésben, az ízlelésben, tapintásban, hangképzésben. A
nyelvcsonton és az állkapocs csonton ered.
Részei:
- nyelvgyök
- nyelvtest
- nyelvcsúcs.
Nyálmirigyek (glandulae salivares): a szájüreg körül három pár nagy nyálmirigy található.
1. Fültőmirigy: a legnagyobb nyálmirigy
2. Állkapocs alatti mirigy
3. Nyelv alatti mirigy
Járulékos nyálmirigyek: kisebbek (ajkak, pofák, nyelv állományában).
Feladatuk a nyáltermelés (napi 1,5 l), a táplálékban található szénhidrátok emésztésének
megkezdése, a nyálban található emésztőenzim, az amiláz segítségével.
Garat (pharynx):
Az orrüreg, szájüreg és a gége mögött helyezkedik el. Elölről hátrafelé lapított üreg. A gerinc előtt
lefelé halad, a nyelőcsőben folytatódik. Az emésztő-, és a légzőcsatorna közös szakasza.
Részei:
- orrgarat (fülkürt nyílása található itt, amin keresztül a dobüreg szellőzik)
- szájgarat
- gégei garat (gégefedő található itt).
A garat falában hosszanti és körkörös harántcsíkolt izmok vannak, amik a falatot a nyelőcsőbe
továbbítják.
Nyelőcső (oesophagus):
Kb. 25 cm hosszú, izmos falú cső, a garat és a gyomor között helyezkedik el. Szakaszai:
 - nyaki szakasz: gége és a légcső mögött
- mellkasi szakasz: átfúrja a rekeszt
- hasi szakasz: rövid, gyomorszájba megy át.
Alján található záróizom a gyomorban lévő táplálék visszajutását megakadályozza. Kezdeti
szakasza akaratlagos működésű, a többi perisztaltikus mozgást végez a benne lévő simaizmok
segítségével.
A nyelésnek 2 szakasza van:
1. Akaratlagos folyamat a nyelés megindítása
2. Automatikus folyamat: amikor a szájpad elzárja az orrgaratot, a gégefedő ráhajol a
gégebemenetre, garat izmai a nyelőcsőbe továbbítják a falatot.
Gyomor (ventriculus):
Az emésztőcsatorna legtágabb szakasza. Horog alakú, elölről hátra lapított szerv. Feladata a táplálék
raktározása, keverése, szakaszos ürítése, emésztése. A rekeszizom és a máj alatt helyezkedik el, a
középvonaltól balra. Részei:
1. gyomorszáj (cardia)
2. kis és nagygörbület
3. gyomorfenék
4. gyomorkapu (pylotus)
Izomzata 3 rétegben elhelyezkedő simaizom (hosszanti, körkörös, ferde). Belső felszíne redőzött. A
nyálkahártyában mirigyek vannak. A fedősejtek sósavat termelnek, a fősejtek pepsinogént
termelnek, ami sósav hatására átalakul fehérjebontó pepsinné. A melléksejtek nyákot termelnek, ami
megvédi a gyomrot a sósavtól, vagyis az önemésztéstől. A gyomor falát kívülről hashártya borítja. A
gyomorban víz, sók, alkohol, egyes gyógyszerek felszívódása történik. Perisztaltikus mozgással a
táplálékot a vékonybél felé továbbítja.
Vékonybél:
Az emésztőcsatorna leghosszabb szakasza (5-6 méter hosszú csatorna). Itt történik az emésztés
befejezése és a felszívódás. A vékonybélben mm-es nagyságú bélbolyhok találhatók. Hashártya
kettőzet kapcsolja a vékonybelet a hátsó hasfalhoz. Részei:
1. Patkóbél (duodenum): patkó alakú, 20-30 cm hosszú cső. Homorulatába illeszkedik a
hasnyálmirigy feje. Ide nyílik az epehólyag és a máj közös kivezető csöve és a
hasnyálmirigy vezetéke. Felszívás, zsíremésztés történik itt.
2. Éhbél (jejunum)
3. Csípőbél (ileum)
Hasnyálmirigy (pancreas):
Halvány rózsaszínű, egyenetlen felszínű, 15-20 cm hosszú szerv. A II. ágyékcsigolya
magasságában, a duodenum homorulatában helyezkedik el, a hátsó hasfalhoz rögzítve. Részei:
- fej
- test
- farok.
Kettős elválasztású mirigy:
- külső elválasztású mirigy: hasnyálat termel, váladéka a patkóbélbe kerül (ductus
pancreaticus). Lúgos kémhatású, a gyomorsavat semlegesíti. Emésztőenzimeket tartalmaz.
 - belső elválasztású mirigy (Langerhansz-szigetek): inzulint, glukagont termel (hormonok).
Máj (hepar):
Barnásvörös színű, kb. 1,5 kg súlyú, sima felszínű szerv. A szervezet legnagyobb külső elválasztású
mirigye. Legfontosabb anyagcsereközpont. A hasüreg jobb felső részében, a rekesz kupolája alatt
helyezkedik el. Alsó felszínén található a májkapu, amin keresztül erek, idegek, epevezeték
haladnak át. Máj funkciói:
- epeképzés (zsírok emulgálása)
- méregtelenítés
- vörösvértestek lebontása (a vérsejteket alakítja át epefestékké)
- glikogént termel és raktároz
- zsírokat képez, átalakít
- aminosavakat lebont
- vér szérumfehérjéit termeli
- magzati életben vérképző szerv
- A és D vitamin képzése.
Portális keringés: a máj vénás keringése speciális. A hasüregi szervek területéről összeszedődő
vénás vér egy nagy éren, az ún. portális vénán át a májba jut. Különlegessége, hogy ellentétben a
szervezet más vénáival ez nem egyre vastagabb ágakba gyűlik össze, hanem ellenkezőleg, a máj
területén az artériás hajszálerekhez hasonló finom hálózattá bomlik, és csak miután átszőtte a máj
egész állományát, akkor egyesül ismét egyre nagyobb vénákká, és jut végül a szívhez vezető fő
vénába. Erre azért van szükség, hogy a tápcsatornából felszívódótt anyagok ne közvetlenül jussanak
a szívbe, és onnan az egész szervezet vérkeringésébe, hanem csak a máj anyagcserét szabályozó és
méregtelenítő szűrőjén történő áthaladás után.
Epetermelés: a májlebenyekben az egymással érintkező májsejtek felszínén barázda húzódik,
melyek egyesülése adja a fallal nem rendelkező epekapillárist. Az epekapillárisok a ductus
hepaticusban szedődnek össze.
Epehólyag (cholecysta):
körte alakú tömlő, lúdtojás nagyságú. A máj alatt helyezkedik el. Összegyűjti a máj által termelt
epét. Kivezető csöve a ductus cystylus. Ductus choledochus: .
- a ductus hepaticus és a ductus cysticus összeömlésével keletkezik
- a duodenumba a Vater papilla révén nyílik
- a benyílás előtt csatlakozik hozzá a hasnyálmirigy kivezető csöve
- a benyílás előtt gyűrűs záróizom musculus sphincer Oddi található.
Vastagbél (colon):
A vastagbél kb. 1,5 m hosszú. Emésztőnedveket nem tartalmaz. Feladata a víz és áványianyagok
visszaszívása, béltartalom besűrítése, a széklet előállítása, ezen kívül egyes B vitaminok és K
vitamin előállítása. Vastagbél részei:
- vakbél (coecum): a vakbél 8-10 cm hosszúságú zárt zacskó, innen erd a kb. 6-10 cm
hosszúságú féregnyúlvány (appendix). Nagy tömegben nyiroksejtek találhatók benne.
- remese (colon): fala egyenetlen, rajta kiöblösédek láthatóak. Az egyes colon részek
görbülettel mennek át egymásba. Részei: felszálló vastagbél, haránt vastagbél, leszálló
vastagbél, szigmabél.
 - végbél (rectum): az emésztőcsatorna utolsó, kb. 15-18 cm hosszúságú szakasza. A
kismedence hátsó részében helyezkedik el. Kimeneti nyílása a végbélnyílás (anus). Itt
helyezkedik el a belső és külső végbélzáró izom. A belső simaizomból áll (akarattól
független működés), a külső harántcsíkolt izom (akarattal működtethető). A végbélzáró
izmok felett a végbélnek egy érdús területe van, ha ebben az erek kitágulnak aranyeres
csomó jön létre.
Emésztés:
Az emésztés szakaszai:
1. Kefalikus fázis: éhségérzettel kezdődik, és különböző ingerek (ebédidő, táplálék meglátása,
illata, ízekről hallott információ) hatására fokozódik a nyálelválasztás, az emésztőenzimek
szekréciója, fokozódik a perisztaltika.
2. Gasztrikus fázis: a gyomorban megtörténik az előemésztés
3. Intesztinális fázis: teljessé válik az emésztés, lezajlik a felszívódás, a salakanyagok
kiürülnek.
Az emésztés a tápanyagok vízben oldható alkotóelemekre bontása, hogy a bélfalon felszívódni
tudjanak, és eljussanak a sejtekhez. A tápanyagok emésztése a szájüregben kezdődik. A rágással a
táplálékot mechanikusan szétaprozza a szervezet, falattá alakítja. A nyál szénhidrátbontó enzimeket
tartalmaz, ptialint és maltázt, így a szájüregben megkezdődik a cukorbontás. Ezenkívül alkohol
felszívódás és egyes gyógyszerek felszívódása történik a szájüregben. A gyomornedv tartalamz
pepsint (fehérjebontó enzim), kimozint (tejet megalvasztó enzim), lipázt (zsírbontó enzim), sósavat,
és nyákot (védő szerep). A fehérjeemésztés a gyomor legfontosabb feladata, de a fehérjék
aminosavakra bontása a vékonybélben történik. Az emésztés legfontosabb szakasza a vékonybélben
megy végbe. 3 emésztőnedvet tartalmaz:
1. a hasnyál enzimei (trpszin-fehérjebontás, amiláz, maltáz, laktáz-szénhidrátbontó enzimek és
lipáz-zsírbontó enzim) megkezdik a zsírok, nukleinsavak emésztését, és folytatják a
szénhidrátok és fehérjék elemeire bontását.
2. epe szerepe a lipáz hatásának fokozása
3. a bélnedv a fehérjék és szénhidrátok hasadási termékeit végső összetevőkre bontja.
A vastagbélben nincs emésztés. Itt víz és ásványi anyagok visszaszívása történik. A vastagbélbe
kerülő, még emésztetlen tápanyagok erjedés és rothadás révén bomlanak tovább, melyet a vastagbél
baktériumflórája végez.
Tömény, testidegen anyagokkal elsőként a gyomor-bél tarktus kerül érintkezésbe. Testidegen maga
a táplálék, benne az esetleges szermaradványokkal (permetszer, gyomírtó), amelyeket a
mezőgazdasági művelés juttat a táplálékhoz. Ide kerülnek a gyógyszerek, valamint a lenyelt
mikróbák. Ezek lokális hatása gyakran hevenyen lefolyó gyomor-bél panaszokat vált ki, tartós
hatásuk idült betegséghez vezet.
Fekélybetegségek:
A lakosság 5%-a szenved valamilyen fekélybetegségben. A fekély körülírt nyálkahártya hiányt
jelent. Aktív és inaktív formáját különböztetjük meg. Hosszantartó betegség, amely szezonalitást és
periodicitást mutat.
Elhelyezkedése: nyelőcsőben, gyomorban, duodenumban, ileumban.
Kialakulásában a sósavnak van fontos szerepe. Az agresszív és defenzív faktorok aránya eltolódik
az agresszív faktorok irányába. A stressz, gyógyszerek, egy kórokozó, a Helicobacter pylori,
környezeti, táplálkozási tényezők, genetikai hajlam is közrejátszik a betegség kialakulásában.
Szövődmények:
- perforáció: kilyukad a gyomor, akut hasi katasztrófa alakul ki, aminek megoldása az
azonnali műtét.
 - vérzés: 15-20 % vérzik, ezek 10 %-ában sürgős műtétre van szükség. Masszív vérzés
halálozása 15%.
- szűkület, stenosis: ismétlődően kialakuló fekélyek után. 70 %-ban műtét szükséges.
- malignizálódás (rákos átalakulás): csak gyomorfekély esetén, azok kb. 5%-a alakul át
rosszindulatúvá.
Gyomorfekély (ulcus ventriculi):
- főleg idősebb korban jellemző. Fő oka a rossz vérkeringés, társbetegségek jelenléte,
mechanikus tényezők, Helicobacter pylori, egyes gyógyszerek (nem szteroid
gyulladásgátlók)
- helye: legtöbbször a kisgörbületi oldalon a pylorus mellett 6-8 cm-re található.
- tünetei: fájdalom a gyomor területén, ami a hátközépbe sugárzik. A fájdalom étkezésre nem
szűnik, inkább fokozódik, a savcsökkentők sem szüntetik meg.
- diagnózis: BAO-MAO aciditás vizsgálat (hypacid-anacid), gastroscopia+biopsia
(gyomortükrözés mintavétellel, széklet vérvizsgálat, laborvizsgálat
- szövődmény: daganat lehetséges.
Nyombélfekély (ulcus duodeni):
- fiatalokon gyakori, férfiak nők aránya 1-1. Fő oka a túlzott savtermelés, genetikai tényezők
(0 vércsoport), élvezeti szerek
- helye: 95%-ban a bulbuson, a duodenum kezdetén alakul ki
- tünetei: fájdalom a köldök mellett bal oldalt, vagy felette. Egy ponton fáj, a beteg ujjal
megmutatja. Jellemző az éhgyomri fájdalom, ami étkezésre megszűnik. Éjjel 24-02 óra
között gyakori erős fájdalom jelenkezik, ami a hátba sugárzik. Egyes ételek, italok kiváltják
a fájdalmat, ez savkötőkre megszűnik. Jellemző a gyomorégés, teltségérzés, savas hányások
(főleg hajnalban)
- diagnózis: hasonló a gyomorfekélyhez
- szövődmény: perforáció
- terápia (gyomor-, és nyombélfekély): életmódrendezés, diéta, nehéz és fűszeres ételek
kerülése, a dohányzás és az alkoholfogyasztás tilos. Puffasztó ételeket ajánlatos kerülni.
Napi gyakori evés (napi5-6 alkalommal), kis adagokban. Savasodást csökkentő
gyógyszerek, vérzéscsillapítók, görcsoldók, motilitást javítók, vitaminok, műtét.
A gyomorhurut (gastritis) a gyomor nyálkahártyájának gyulladását jelenti. E megnevezés tág és
bizonytalan fogalom, és meglehetős jelentészavar övezi. A gastritis lényegét tekintve a
gyomornyálkahártya gyulladását jelenti, és ezért általában a szövettani vizsgálat eredményére
hivatkozva szokták diagnosztizálni. A gyomor gyulladásos betegségeinél a nyálkahártya
gyulladásos sejtjeinek típusa alapján akut vagy krónikus formát állapíthatnak meg:
Akut gyulladás estén nagyobb, lebenyezett magvú fehérvérsejtek, idült gyulladás esetén kis kerek
sejtes beszűrődés látszik a szövettani vizsgálat alkalmával.
A krónikus gyulladás a gyakoribb, bár a két típus együttesen is fennállhat.

A gyomrot működésének megfelelően két részre lehet osztani. A gyomor felső kétharmadában
(fundus, corpus) termelődik az anyagcsere lebontó folyamataihoz szükséges sósav és a fehérjebontó
pepszin nagy része. A gyomor alsó harmadára (antrum) inkább hormontermelő és motoros működés
jellemző, innen továbbítódik a táplálék. A gastritis mindkét formája a teljes gyomornyálkahártyán
megjelenhet.
Tünetek: hányás, étvágytalanság, hányinger, émelygés, szurokszéklet, kávéaljszerű hányadék, rossz
szagú lehelet, szegycsont alatti fájdalom, felhasi diszkomfortérzés
A gyomorhurut okai

A gyomornyálkahártya akut gyulladása többnyire átmeneti. A gyulladás fő sejtes elemei a

fehérvérsejtek közül a neutrofil granulociták. A súlyosabb esetekben a nyálkahártya izomrétegét
meg nem haladó, felszínes sérülések keletkezhetnek, melyekből vérzés is kialakulhat. Az akut
gastritis leggyakoribb okai gyakorisági sorrendben a következők lehetnek:
Az idült gyógyszerszedés, főleg az aszpirin és a mozgásszervi fájdalmakra szedett nem szteroid
gyulladáscsökkentők, daganatellenes szerek okozhatnak gyomorpanaszokat. Az aszpirin ugyanis
gátolja egy olyan enzim működését (ciklooxigenáz I.), ami szükséges volna a nyálkahártya saját
prosztaglandin-szintéziséhez. A gyomor prosztaglandinja védi a gyomornyálkahártyát, hiányában
pedig csökken a nyálkahártya természetes védekezőképessége a külső hatásokkal és a saját maga
által termelt sósavval szemben.
Az alkohol mértéktelen fogyasztása, azáltal okoz gyulladást, hogy az etilalkohol károsítja a
nyálkahártya kis ereit.
A dohányzás, a túlzásba vitt kávézás, nagy mennyiségű, fűszeres, forró ételek fogyasztása szintén
nyálkahártya károsító tényezők.
Gyomorhurutot okoznak egyes élelmiszerek, fertőzések (baktériumok, vírusok, gombák).
Napjainkban ismét előtérbe került egy baktérium szerepe a gyomorhurut kiváltásában, bár már a
múlt században ismerték jelenlétét. A Helicobacter pylori spirális ostorokkal rendelkező baktérium,
melynek több altípusa is ismert, van, amelyik a gyomorrák kialakulásába is szerepet játszik. A
fertőzés és a gyulladás közötti ok-okozati összefüggést viszont csak 1985-ben bizonyította két
ausztrál tudós, akik felfedezésükért 2005-ben orvosi Nobel-díjat kaptak. Az orvospáros egyik tagja
önmagán elvégzett kísérletben bizonyította feltevésüket, miszerint a baktériumok gyulladást
keltenek a gyomornyálkahártyában, és ez az elváltozás antibiotikummal gyógyítható.
A stressz-állapot helyi érösszehúzódást okoz, és ezáltal csökkenti a nyálkahártya vérátárámlását,
ami szintén sérülékenységhez vezet. Hasonló módon, az érösszehúzó hatás révén okoz akut
gastritist a dohányfüstben lévő nikotin is. A bőr kiterjedt égési sérülései, mint stressz tényezők
vezethetnek gyomorhurut kialakulásához.
Az idült gyomornyálkahártya-gyulladás időben elhúzódó folyamat.
A krónikus gastritis okai között első helyen a már említett baktérium, a Helicobacter pylori áll. A
Helicobacter pylori a fertőződést követően a gyomor alsó harmadában, a gyomornyákba süllyedve
él. A hámba nem hatol be, de a mirigyek üregében kimutatható. Több patogén törzse is ismert. A
kórokozó a nyákban ostorral közlekedik. Ureáz enzimet termel, amivel képes lebontani a
gyomornyálkahártya felszínét védőgátként borító nyákot, s így a hámsejtek felszínéhez tapadni.
Másrészt fellazítja a nyálkahártya-sejtek közötti kapcsoló struktúrákat, és ezzel lehetővé válik, hogy
a sósav bejusson az ott már védtelen sejtek közé, s roncsolja azokat. A fertőzés átvitele emberről
emberre történik, de a terjedés pontos módja nem ismert.
Az autoimmun eredetű idült nyálkahártya-gyulladás főleg a gyomor felső kétharmadában okoz
elváltozásokat. Ez a forma az idült esetek 10 százalékát képezi. A betegek savójában ellenanyagot
lehet kimutatni a mirigy fedősejtjei ellen. Csökkent vagy teljes sósavhiány alakul ki. Az
ellenanyagok hatással vannak az intrinsic factorra is, amely egy, a B12-vitamin felszívódásához
nélkülözhetetlen anyag. B12-vitamin hiányában vészes vérszegénység (anaemia perniciosa) alakul
ki.
Idült gastritis alakulhat ki a pylorus funkció károsodásakor, azaz ha a gyomor alsó záró izomgyűrűje
(pylorus) nem zár rendesen, illetve tumor vagy fekély miatti gyomorcsonkolásos beavatkozás utáni
állapotokban. Ilyenkor lúgos kémhatású vékonybélnedv és epe áramolhat vissza a normálisan savas
gyomorba, és ott gyulladást vált ki. Ezt a kóros folyamatot nevezik reflux-gastritisnek. Emellett
besugárzásos kezelés és egyéb ritkább kórokok is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
A gyomorhurut diagnózisa

A gyomorhurut heveny és idült formájának diagnózisához először is az életmódi tényezők pontos

ismerete szükséges. Szed-e a páciens olyan gyógyszereket, amelyek károsíthatják a
gyomornyálkahártyát, fogyaszt-e alkoholt, stb. A betegségre hajlamosító tényezők ismeretében és a
beteg panaszai alapján merül föl a gyomorhurut lehetősége.
A röntgen olcsó vizsgálatnak számít, de gastritis esetén nem nyújt elegendő információt. A
radiológus a látottak alapján inkább csak a nyálkahártya profil durvább elváltozásait képes
felismerni. A diagnózis felállításának legérzékenyebb és legcélravezetőbb módszere ezért az
endoszkópia. Ez olyan módszer, amellyel egy üvegszálas optikával ellátott, hajlékony csővel
egészen a patkóbélig közvetlen vizuális információ nyerhető.

Gastritis esetén az endoszkópos szakember számos finom nyálkahártya-eltérést lát: a nyálkahártya

élénk vörös, alatta vérzések, felszínes hámsérülések láthatók.
Bár gastritisnél a vérzés nem jelentős, de sokkal komolyabb okok kizárása végett feltétlenül
nyomára kell bukkanni. Például fekély miatti vérzéskor a vérzés forrását 24 órán belül meg kell
találni, nehogy belső vérzés okozzon súlyos állapotot, márpedig erre az endoszkópos vizsgálat a
legjobb. Idült esetekben a nyálkahártyából endoszkópos mintavétel is történik, lehetőleg több
helyről is. Helicobacter fertőzés gyanúja esetén az alsó harmadból érdemes mintát venni,
autoimmun-folyamat feltételezése estén pedig a felső harmadból nyerik.

A mintát a patológus mikroszkóppal veszi szemügyre: gyomorhurut esetén nem csak a jellegzetesen
sérült sejtek, de a folyamatért felelős kórokozók is beazonosíthatók. A Helicobacter pylori
baktériumot a szövettani metszetekben speciális festéssel közvetlenül is ki lehet mutatni, vagy a
kivett mintát speciális táptalajra oltják, és ha a szövetdarab Helicobacter pylorival fertőzött, akkor
annak ureáz bontó képessége révén, a termelődött ammónia a táptalajt elszínezi.

A gyomorhurut diagnózisa során a gyulladás folyamatáért felelős kórokozók is felfedezhetők

A gyomorhurut diagnózisa során a gyulladás folyamatáért felelős kórokozók is felfedezhetők
A betegnek kevésbé jelent megterhelést a radioaktív C14 és C13-mal jelzett urea kilégzési teszt,
mert ekkor az endoszkópos beavatkozás elkerülhető.
A gyomorhurut tünetei, kórlefolyása

Az akut gastritis tüneteinek súlyossága az enyhe, alig észlelhető vagy éppen tüneteket sem okozó
képtől a halálos kimenetelű, súlyos vérzésig változhat. A legtöbb eset tünetmentes. Ha előfordulnak
panaszok, akkor azok kezdetben étvágytalanság, émelygés, rossz szagú lehelet, hányás és
szegycsont alatti fájdalom lehet. Súlyosabb folyamatoknál a nyálkahártyahiányból (erózió) vérezhet
a beteg. Ilyenkor a vezető tünet a kávéalj-szerű hányadék (haematemesis) vagy az emésztett vértől
fekete széklet (melaena). A heveny gyomorhurutot okozó tényezők kezdetben a nyálkahártya enyhe
vérbőségét okozzák, előrehaladott esetben a súlyos eróziókból vérzés alakulhat ki. A vérzés nem
feltétlenül áll arányban az elváltozások súlyosságával, viszonylag enyhébb léziók is járhatnak
kifejezett vérzéssel.
Az idült gastritis csupán néhány olyan tünetet okoz, amelyek közvetlen módon állnak
összefüggésben a gyomorelváltozásokkal. Ilyen tünet lehet a hányinger, a hányás és a felhasi
diszkomfortérzés. A krónikus gastritisnek fontos szerepe van az emésztéses fekély és a gyomorrák
kialakulásában, ezért kezelése a tumor megelőzésben jelentős.

A hosszan tartó gyulladás folyamán a mirigyállomány pusztulása alakul ki. A változó aktivitású
gyulladás idővel, fokozatosan a nyálkahártya mirigyeinek sorvadásához (atrophiájához) vezet. A
regeneráció megindul ugyan, de tökéletlen, ún. hyperplasticus mirigycsoportok, egyfajta
mirigyszaporulatok alakulnak ki, amelyekben vékony vagy vastagbél nyálkahártyára emlékeztető
sejtek jelennek meg. Bizonyos estekben metaplázia alakul ki, ami azt jelenti, hogy vékonybél vagy
vastagbél típusú nyálkahártya váltja fel a normál hámot. Ezekből a hámelváltozásokból később
rosszindulatú daganatos folyamat indulhat ki. Megfigyelések szerint a vastagbél típusú nyálkahártya
megjelenésekor nagyobb eséllyel alakul ki rosszindulatú folyamat.
A gyomorhurut kezelése

A gyomorhurut akut eseteiben érdemes diétázni. Heveny szakban gyakori, egyszerre ki mennyiségű
étkezésekkel kell biztosítani a megfelelő energiabevitelt. Tej és tejes ételek fogyasztása javasolt,
továbbá nyugodtan fogyaszthatók az olyan közismerten gyomorkímélő ételek, mint a kétszersült,
keksz, piskóta, lágy tojás, dara, rizs. A házilag készített krémlevesek, burgonyapüré, puding is
ajánlható.
Később szikkadt kenyér vagy zsemle is szóba jöhet vajjal, joghurttal, tejföllel, valamint a paraj,
burgonya, kompótok, nem zsíros, főtt tésztás ételek, sovány főtt vagy egyben sütött húsok, a
felvágottak közül a prágai sonka, párizsi, virsli is bekerülhet az étrendbe. Tilos szeszes italt, kávét
inni és dohányozni. Kerülendők az erős fűszerek, a bors, az csípős paprika, a hagyma, a mustár, a
hüvelyesek és a káposztafélék. Ecet helyett inkább citromot használjunk.

A gyomornyálkahártya ellenállásának növelésére használhatnak bevonószereket (pl. sucralfat),

melyek a sérült területekhez tapadva elősegítik a nyálkahártya gyorsabb és hatékonyabb
regenerációját. Alkalmazható a gyomorsav szekréció gátlása, ún. hisztamin H2-receptor-
antagonistákkal (cimetidin, ranitidin, famotidin).
A gyomorsav közömbösítésére savlekötők szedhetők (Almagél, Nilacid, Tisacid).
A Helicobacter pylori kiirtását két-három antibiotikum kombinációjával és bismuth subsalicylat
bevonószerrel lehet elérni, a gyomorfekélynél leírtaknak megfeleően.
Megelőzés

A heveny gyomorhurut azon formájában, amely tartósan nem szteriod gyulladáscsökkentőket

szedők körében alakul ki, a betegség javulhat, ha a szer szedését felfüggesztik, vagy ha az adagot a
legkisebb hatékony dózisra állítják be. Ma már léteznek olyan cikloxigenáz-gátló gyulladás- és
fájdalomcsillapító szerek, melyek a gyomor ciklooxigenáz enzimére nem hatnak, és így a gyomor
belső nyálkahártyavédő mechanizmusait nem károsítják.
A megelőzés fontos lépése a gyomor nyálkahártyáját izgató fűszeres ételek, alkohol, kávé és savas,
ecetes ételek, illetve a gyomor sósavtermelését serkentő ételek kerülése.
Carcinoma verticuli (gyomorrák)
A betegség leírása
A gyomor mirigyhámjából kiinduló rosszindulatú megbetegedés. Helyileg az elzáródást okozhat.
Lokális terjedése során elérheti a környező szerveket, a hashártyát, melyen szétszóródhat. Adhat
áttétet a gyomor nyirokutain keresztül (főként a gyomor kisgörbületének nyirokcsomóiban
telepedhet meg), illetve a vér útján keresztül, leggyakrabban a máj és a tüdő érintett. Speciális eset a
gyomorból a petefészekbe adott áttét, melyet a szakma Kruckenberg-tumornak nevez.

Kit érint leginkább?

Az intesztinális szövettani típus esetében 55 év az átlagéletkor, diffúz szövettani típus esetén 48 év.
A férfiakban körülbelül kétszer gyakoribb. Kialakulását elősegíti a gyomor fekélyes betegsége,
krónikus gyulladása, mely folyamatokban meg kell említeni a Helicobacter Pylori nevű kórokozó
szerepét. Nagyobb a gyomorrák kialakulás kockázata dohányosok, alkoholt fogyasztók, füstölt
ételeket fogyasztók esetén.

Legfontosabb tünetek
Étvágytalanság, puffadásérzés, táplálkozási nehezítettség, hasi fájdalom, hányinger, hányás,
hasmenés illetve székrekedés, gyomorvérzés, vérhányás, szurokszéklet, a vérvesztés következtében
fellépő vérszegénység.

További lehetséges tünetek

A rosszindulatú daganatos betegségek általános tünetei – étvágytalanság, súlycsökkenés, fogyás,

gyengeség, közérzetbeli rendellenesség. További tünetek alakulhatnak ki az áttétek következtében
(pl. májelégtelenség).

Kezelése, alkalmazott terápiák

A diagnózis felállításában a fizikális vizsgálat mellett segít a felső endoszkópia (gyomortükrözés),

melynek során az elváltozásból minta vehető, melyet szövettani vizsgálatnak vetnek alá. A
képalkotók közül kiemelhető a röntgenvizsgálat, melyet kontrasztanyaggal egészítenek ki, illetve
pontosabb eredményt szolgáltat mind a primer tumorról, mind az esetleges áttétekről a CT-
vizsgálat. A betegség kezelése elsődlegesen sebészi: a primer daganat eltávolításából áll, melyet
követően a bélcsatorna folytonosságát vissza kell állítani vagy vég a véghez (típusos esetben
Billroth I.), vagy vég az oldalhoz (típusos esetben Billroth II.) műtét segítségével. A műtét lehet
terápiás (eltávolítja a tumort, és helyreállítja a gyomor működését), illetve kiterjedtebb esetben a
beteg életminőségének javítása érdekében csak tüneti megoldás jön szóba, amikor a falat
továbbítása megoldott, de a tumor nem eltávolítható. A sebészi módszert kemoterápiás és
sugárterápiás eszközökkel egészítik ki.

Javasolt életmódváltás

Általánosságban megfogadandó a rosszindulatú daganatok kialakulását segítő faktorok kerülése

(dohányzás, alkohol, füstölt eljárással készített ételek). A gyomorfekélyt okozó anyagok (fűszerek,
savas ételek-italok), valamint só fogyasztása szintén nem javasolt. Helicobacter Pylori fertőzés
esetén antibiotikumos kezelésben kell részesíteni a beteget, illetve a kialakult gyomorfekély
gyógyszeres megoldása is javasolt.

Nem fertőzéses eredetű bélgyulladások

1. Colitis ulcerosa, fekélyes vastagbélgyulladás.

A colitis a vastagbél krónikus gyulladásos betegsége. A betegség megjelenési helyét tekintve mindig
alulról, a végbél környékéről indul ki, illetve ez a szakasz rendszerint a legsúlyosabban érintett.
Súlyosabb esetben a vastagbél felsőbb szakaszai is betegek: a szigmabél, bal oldali vastagbél is
gyulladásos. Legkiterjedtebb formájában a bélgyulladás a teljes vastagbélrendszert érintheti, ekkor
pancolitisről beszélünk. (Ha csak a végbél környéke érintett, proctitisnek nevezzük.)

A betegség szervi okát nem ismerjük. Az immunrendszer hibáját feltételezzük, amennyiben a

vastagbélben normálisan is velünk élő baktériumok bizonyos felszíni alkotóit (szükségtelenül)
megtámadja a védekezőrendszer - az arra hajlamosító génkészlettel született emberekben. A
védekezésben részt vállaló immunsejtek (lymphocyták) egy bizonyos típusa folyamatos vagy rendre
kiújuló támadást intéz a bélbaktériumok ellen, ennek nyomán egy tartós és indokolatlan gyulladásos
állapot marad fenn a bél falában, ami annak károsodásához vezet.

A colitis általában fiatal felnőttkorban jelentkezik. Első és legfőbb tünete a tartósan fennmaradó
hasmenés. A hasmenéses széklet rendszerint véres, nyálkás jellegű. A laza széklet gyakran napi 10-
15 alkalommal is jelentkezhet, az inger éjszaka is felébresztheti a beteget. Gyakran kíséri hasi
fájdalom, különösen a bal alhas területén. Társulhat hőemelkedés, esetleg láz is a székelési
tünetekhez. A tartós vagy súlyos fokú véres hasmenés idővel vashiányhoz és vérszegénységhez
vezet.

A kivizsgálás első lépéseiben ki kell zárni a hasmenés fertőzéses eredetét, erre a széklet
bakteriológiai és parazita vizsgálata, széklettenyésztés alkalmas. A laborvizsgálat jelezheti a
vashiányos típusú vérszegénységet, súlyos esetben további gyulladásos eltérésekkel társulva. A 3-4
hétnél tovább fennálló tisztázatlan eredetű hasmenés esetén, negatív széklettenyésztést követően
vastagbéltükrözést indokolt végezni. Ez tisztázhatja a gyulladásos bélbetegség tényét, súlyosságát,
és kiterjedését. Szövettani mintavételnek kell történnie, mely a kórisme pontosítását segíti.

Az alábbi endoszkópos képen bal oldalon enyhe fokú colitis látható, melyet a nyálkahártya normális
érrajzolatának eltűnése, a felszín finom érdessége jellemez. A kolonoszkóp fénye sokszorosan
megtörve tükröződik vissza. A jobb oldali kép súlyos, aktív colitist mutat, ahol az erősen vizenyős,
vérbő és sérülékeny, törékeny nyálkahártyát összefolyó, elszórt fekélyek tarkítják. A fekélyeket
fehér lepedék (fibrin) borítja:

A fekélyes colitis elsősorban a vastagbél betegsége, de tünetei más szerveken is jelentkezhetnek.

Így gyulladásos jelenségek alakulhatnak ki különböző ízületekben (térd, boka, csukló, gerinc), a
szemekben vagy a bőrön is. Ilyen bélen kívüli megjelenési formákban esetenként évek eltelhetnek a
fekélyes vastagbélgyulladás felismeréséig.

Az aktív colitis ulcerosa kezelése elsősorban belgyógyász-gasztroenterológus feladata. A kezelésben

számos gyógyszercsoportot használunk, melyeket a betegség súlyosságától, aktivitásától és helyétől
függően alkalmazhatunk szájon keresztül, végbélkúp vagy beöntések formájában is. A krónikus
bélbetegség tartós fennállása tápanyag-felszívódási zavarokhoz, vitaminhiányhoz és
alultápláltsághoz vezet. Ezért fontos az étrendi odafigyelésen kívül kiegészítő tápszerek
alkalmazása, a normál bélflóra támogatására pedig probiotikus étrendi kiegészítők fogyasztása. A
komplex kezelés ellenére igen aktív, vagy tartós nagy adagú gyógyszerszedéssel is nehezen
egyensúlyban tartható betegek esetében a colitis ulcerosa sebészi megoldására is szükség lehet. Igen
ritkán a colitis olyan súlyos, egész vastagbelet érintő agresszív gyulladás képével jelentkezik
(toxikus megacolon), hogy a teljes vastagbélrendszer sürgős eltávolításával lehet csak megmenteni
a beteg életét.

Fontos az étrendi, életmódbeli változások elősegítése. A könnyen kiiktatható stressz-tényezők

(rendszertelen életmód, erősen konfliktusos kapcsolat) rendezése önmagában is sokat javíthat a
tüneteken, valódi megoldást azonban az adekvát stressz-kezelés elsajátítása jelentheti. A
pszichoterápia méltatlanul csekély szerepet kap e betegek gondozásában, pedig egy kompetens
pszichológus rendszerint képes felszínre hozni olyan sérüléseket, melynek feldolgozása elgördíti az
akadályt az elakadt személyiségfejlődés útjából, és ezzel kihúzza a betegség valódi méregfogát.

A colitis ulcerosa többnyire idült, hullámzó lefolyású egész életre kiható betegség, mely tartós
bizalmi orvos-beteg kapcsolatot, gondozást igényel. A gyulladásos betegség felismerését követően
8-10 évvel a tartósan beteg vastagbélben állítólag egyre gyakoribb a rosszindulatú elfajulás, ezért itt
különösen fontos a rendszeres endoszkópos ellenőrzés, mely során tervszerűen szövettani mintákat
veszünk a vastagbélből.
2. Crohn-betegség, ileitis terminalis
A gyulladásos bélbetegségek másik típusa Burill Crohn amerikai belgyógyászról kapta nevét. A
szintén krónikus lefolyású, hasonlóan immun-eredetű bélgyulladás többségében fiatal felnőttkorban
jelentkezik, de egyre gyakrabban találjuk idősödő betegekben. A gyulladásos elváltozások a
colitistől eltérően a szájüregtől a végbélnyílásig a teljes tápcsatornát érinthetik, bizonyos
szakaszokat érintetlenül hagyva, másokat szakaszosan megbetegítve. A leggyakoribb előfordulási
hely a vékonybél utolsó szakasza, a vékonybél-vakbél átmenetének területe a jobb alhasban
(terminális ileum). A gyulladás a bélfal teljes vastagságát érinti (míg a colitis elsősorban a belet
bélelő nyálkahártyát betegíti meg), ezért a bélfal megvastagodik, tömötté válik. Egyes esetekben a
bélfalat inkább szűkíti a tartósan fennálló betegség, másoknál a bélfal sokszor átfúródik, és
változatos lefutású sipolyok keletkezhetnek egyes bélszakaszok között, a bél és a hasfal között,
vagy a belek és a gáttájék között.

A Crohn-betegség tünetei meglehetősen változatosak lehetnek az érintett bélszakasztól, és a

betegség típusától függően. A leggyakoribb vékonybél-vastagbél lokalizációban (ileocoecalis tájék)
visszatérő jobb alhasi jellegű görcsös fájdalmak jelentkeznek, melyek sokszor nehezen különíthető
el a féregnyúlvány-gyulladás (közkeletű de pontatlan nevén vakbélgyulladás) tüneteitől, ezért nem
ritkán a féregnyúlvány műtéte során derül ki a betegség. Máskor a bizonytalan, de rendszeresen
ismétlődő hasi fájdalmak miatt számos gyógykezelés, eredménytelen vizsgálat történik, mielőtt a
betegség felvetése után célzott gasztroenterológiai kivizsgálás fényt derít a panaszok eredetére. A
hosszas betegség rendszerint a laboreredményekben is kóros gyulladásos képet, vashiányos
vérszegénységet eredményeznek. Az eltérések azonban nem drámaiak, és sok más betegséget is
jelezhetnek. Összességében elmondható, hogy a Crohn-betegség kórismézése rendszerint nehéz
feladat, de a gyanú felvetésével célzott vizsgálatok segíthetnek.
Mivel a kórkép szájtól a végbélnyílásig a teljes tápcsatornán előfordulhat, kivizsgálása során a
gyomor- és vastagbél tükrözését, valamint a vékonybelek speciális radiológiai vizsgálatait is el kell
végeztetni.
A Crohn-betegség súlyosságának, aktivitásának megítélésére speciális klinikai pontozási
rendszereket használunk. (A leghasználatosabb a CDAI - Crohn-Disease Activity Index.) Ezek
segítenek megítélni a beteg állapotát, a szükséges gyógyszeres kezelések hatásosságát. A kezelésben
a colitishez hasonló, immunrendszert befolyásoló gyógyszereket használunk. Nemkülönben
fontosak a életmódot, étrendet érintő kiegészítő kezelések sem. A betegség a colitishez hasonlóan
hullámzó lefolyással az egész életre kihatóan elkíséri a betegeket, ezért szintén tartós gondozást
igényel. A megfelelően kezelt Crohn-betegség sokszor éveken keresztül tünetmentesen
visszaszorítható, remisszióban tartható, máskor szinte megállíthatatlanul sodródik a beteg egyik
szövődményből a másikba. A kezelési taktikában a végsőkig kitartunk a belgyógyászati jellegű
kezelések mellett, és csak komoly bélszűkületek, vagy sipolyok esetén végezzük el a
legszükségesebb sebészi beavatkozásokat. A méltatlanul mellőzött pszichés vonatkozások feltárása
itt is új mederbe terelheti a "problémás beteg" életét.
3. Nem meghatározható (indeterminate) colitis
Mint látható, a gyulladásos bélbetegségek fenti fő változata sok tekintetben hasonló, de a kezelési
stratégiánk kissé különböző, ezért fontos a két kórképet elkülönítenünk. Ennek ellenére az esetek
közel 10 százalékában a változatosan keveredő klinikai tünetek miatt nem lehet elkülöníteni a
gyulladásos bélbetegség tiszta formáit, ekkor beszélünk nem meghatározható colitisről. Kezelése
tapasztalt gasztroenterológus szakember feladata - bár ennek jobbára afféle próba-szerencse jellege
tagadhatatlan.
A gyulladásos bélbetegségek a betegeket egész életükön keresztül elkísérik. Ezért nem meglepő,
hogy a többnyire aktív, fiatal érintettek hazánkban is tevékeny önsegítő csoportokba tömörülnek.
Stressz és gyulladásos bélbetegség.
Minden szakember sejti, és minden érintett tudja: a gyulladásos bélbetegségek és a stressz szorosan
összefüggenek. Az élettani stressz-válasz szerves része a gyulladás. Személyes véleményem már
kevesebb szakember osztja: a krónikus bélgyulladás nem pusztán kísérője egy elhúzódó stressz-
reakciónak, hanem egyenesen következménye annak. Talán merészség azt állítani, hogy az
elfogadott orvosi gondolkodás ez esetben is fordítva üli a lovat. Ne felejtsük azonban, hogy a
gyulladásos bélbetegségeknek - a legtöbb betegséghez hasonlóan - a valódi okát nem ismerjük,
meggyógyítani pedig nem tudjuk. Semmi okunk nincs tehát elutasítani a lelki tényezők prioritását a
krónikus gyulladásig vezető úton. De ha minden áron a testtel kívánunk foglalkozni, a krónikus
gyulladás formájában megmutatkozó testi tünet gyógyításának kulcsa akkor is a megfelelő stressz-
kezelés.

Bélelzáródás (ileus)
Köznapi nyelven bélcsavarodásnak is nevezik. A gyomor-, béltartalom tovahaladása gátolt.
Felosztása:
- mechanikus: az elzáródás lehet belső, lumen felöli, és külső (kompressziós, megtöréses.
Hypoxiás, ha a belet ellátó erek is elnyomódnak,így elhalás jöhet létre.
- dinamikus (functionális): paralitikus lehet alapbetegség miatt (hashártyagyulladás, vese-,
vagy epeköves roham miatt,tüdőembólia), illetve gyógyszerek miatt
(paraszimpatolitikumok).
Formái:
- akut
- idülten lefolyó: az idült bélszűkület oka lehet daganatok, gyulladások (Chron), hegesedések.
Tünetek: köldök körül heves fájdalom, hányinger, tömeges hányás, csuklás. Előredomborodó,
gázzal telt belek, szapora pulzus, vérnyomáscsökkenés, kiszáradás.
Diagnózis: az anamnezis alapján, ezen túl klinikai lelet, Rtg vizsgálat, uh, labor, endoscopia.
Terápia: minden esetben műtéti. A műtétek célja a bélelzáródás okának megszüntetése, a belek
decompressioja, a recidiva megelőzése.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•18. B. TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Beszéljen a fizioterápiáról és a felosztásáról a megadott szempontok szerint!

Szempontok a válaszadáshoz:
- definíció
- bevitt energia alapján (magyar felosztás)
- biológiai válasz szerint (német felosztás)

Fizioterápia: természet fizikai és kémiai energiáit felhasználó gyógymódok összessége.

Fizikai: elektromos és hőenergia.
Kémiai: kémiai anyagok szervezetre gyakorolt hatását alkalmazza.

Fizikoterápia: csak azok az eljárások, ahol a fizikai energiákat használjuk fel (mechano - terápia,
elektroterápia, hidroterápia, thermoterápia, balneoterápia).

Fizioterápia ágai:
1. Mechanoterápia
mechanikai energiát használ fel: masszázs, mozgásterápia (gyógytorna), ultrahang.
2. Elektroterápia:
kis-, közép-, és nagyfrekvenciás kezelések.
3. Hidroterápia:
vízgyógyászatot jelenti. Ide tartozik: zuhanykezelés, váltófürdő, leöntések, víz alatti sugármasszázs.
4. Thermoterápia:
hideg és meleg hatású kezelések: hőlégkamra kezelések, gőzkamra, szauna, jegelés (krioterápia).
5. Balneoterápia:
fürdőgyógyászat. Jó minőségű ásványvízzel vagy gyógyvízzel történik a kezelés. Fürdőgyógyászati
kúrák, iszappakolás, ivókúra tartozik ide.
6. Inhaláció:
belélegeztetés. Különböző pl. gyógyszeroldatok légutakba juttatása porlasztott formában terápiás
céllal.
7. Klímaterápia:
éghajlati tényezők szervezetre gyakorolt hatásával foglalkozik. Alföldi, erdős, dombos,
középhegységi, magashegységi (1 000 m feletti), tavi klíma. Szpeleoterápia: barlangterápia.
8. Fototerápia:
Fény komponenseit használja fel a gyógyításhoz (pl. ultraibolya-szolárium, infravörös-infralámpa)
9. Diétaterápia

Tangentor kezelés: víz alatti vízsugármasszázs. Vízsugárral végzett masszázs a fő izomcsoportokon.

Eszközei:
- 650-700 l-es kád
- tangentor készülék: kádban lévő vizet keringteti a beállított nyomásnak megfelelően
(egyfajta szivattyú)
- fellépő
- kád oldalán belül kapaszkodó
- főkapcsoló (áramot reggel bekapcsolni, este lekapcsolni).
Kezelés menete:
- kád fertőtlenítése: a Széchenyiben Incidin nevű szerrel végzik. Elvárás, hogy baktériumölő
(baktericid), vírusölő (viricid), és gombaölő (furicid) legyen. A címkét minden esetben
tanulmányozni kell (mire hat, hatóidő stb.)
- fellépő fertőtlenítése
- kád feltöltése: Széchenyiben kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos vízzel, mely
mozgásszervi bajokra hatásos. Vízhőfok indiferens, vagy 1 fokkal melegebb (34-36 fokos).
- kezelőlap nélkül nem lehet kezelni!!!!!
- kikérdezni a pácienstől a kontraindikációkat
- páciens vetkőzzön le – problémát észre tudom venni (van-e akut fájdalma, gyulladásra utaló
jel), megnézem a bőrfelületet, hogy nincs-e kiemelkedő szemölcs, visszerek állapotát
- mindig a páciens mellett kell lenni amíg beszáll a kádba!!!!
- fő kezelési irány ugyanaz mint a masszázsnál
- kezelési idő 20 perc.
Élettani hatás:
- közérzetjavító
- relaxáló
- nyugtató
- fájdalomcsillapító (analgetikus)
- izomlazító vagy tonizáló hatású
- ízületek tehermentesülnek
- értágító (vazodilatáció)
- anyagcsere fokozódik
- nyirokkeringés javul.
Kezelés erősségét befolyásoló tényezők:
- vízsugár nyomása 0,7-2 bar között használható (orvos a kezelőlapon megadja)
- kifolyó és a bőr közötti távolság 1-20 cm között (általában 4-5 cm)
- vízsugár beesési szöge 10-90 fok (leggyakoribb a 90 fokos szög-izomlazító, 45 fokos-
izomtónus fokozó hatás)
- kifolyó átmérője (állításával az erősség változik).
Indikációk:
- mozgásszervi betegségek idült állapota
vizsgán várható diagnózisok:
Dg. arthrosis genus/gon arthrosis: térdízületi kopás. Fő tünetei: fájdalom, krepitáció, indítási
fájdalom, kontraktura (mozgáskorlátozottság), izomgyengülés vagy izomsorvadás a négyfejű
combizomban.
Dg. arthrosis talocruralis l.d. : felső ugróízület kopása bokaízületnél
Dg. spondilosis cervicalis : nyaki csigolya kopásos degeneratív elváltozása
Dg. spondylosis lumbalis : csigolya degeneratív elváltozása a deréki szakaszon
Dg. spondylarthrosis : csigolyák közötti porc kopásos degeneratív elváltozása a nyaki szakaszon
Dg. discopathia lumb. : porckorong degeneratív kopása deréki szakaszon
Dg. discus hernia : nem akut gerincsérv
Dg. lumbo isialgia : isiász, a fájdalom a derékból kisugárzik a lábszárba
Dg. lumbago : lumbágó, derékfájdalom, nincs kisugárzó fájdalom
Dg. primer fibromyalgia : testszerte jelentkező fájdalmas izomcsomók. Lágyrész reumatizmushoz
tartozik, oka pszichoszomatikus, általában a stressz okozza. Trigerpont érzékenység. Egész test
kezelést kell végezni.
Dg. scoliosis : gerincferdülés, kezelés oldalt fekve.
Scheuremann-kór: fokozott háti kifózis, fiatal kórban alakul ki. Rögzült, merev gerinc. Kezelés
oldalt fekvő helyzetben.
SPA-Bechtelev-kór: botmerev gerinc, fiatal korban alakul ki, kezelés oldalt fekvő helyzetben.
- prevenciós jelleggel
- sportolóknak edzés kiegészítésére
- sérülések kiegészítő kezelésére a masszázs és a gyógytorna mellett.
Kontraindikációk:
- ugyanaz, mint a masszázsnál (súlyos máj-, vagy vesebetegség, osteoporosis-csontritkulás,
magas vérnyomás, kezelendő felület akut gyulladása, mozgásszervi betegség akut stádiuma)

Kezelés után:
- legalább fél óra pihenés
- folyadékpótlás
- kezelőlapot dokumentáljuk
- következő időpontot egyeztetjük.

Szénsavas fürdő
Eszközei:
- 250 literes kád
- plexilapok a kád lefedésére, csak a fej lóg ki
- lábtámasz a kádba
- vészcsengő
- széndioxidos palack/ok külön helyiségben
- szaturátor külön helyiségben (vízzel teli tartály, amelyben elnyeletjük a széndioxidot)
Biztonságtechnikai szempontok:
- külön helyiségben helyezhető el a CO2 palack és a szaturátor
- padlószinten az elszívást biztosítani kell
- plexilapokat alkalmazni kell, a plexilapok és a páciens nyaka közé törölközőt kell helyezni
- vészcsengőt kell biztosítani.
Élettani hatások:
- relaxáló, nyugtató hatás
- tágítja az ereket, vazodilatációs hatás, a belső szervek ereit, a szív ereit (koronáliák), vese
ereit tágítják
- stimulálja a bőr hőérző receptorait, emiatt a páciens a vizet 2-4 fokkal melegebbnek fogja
érezni
- vérnyomás 8-10 Hgmm-t csökken
Kezelés kivitelezése:
- kádba kb. 36 fokos vizet engedünk
- páciens beszáll
- felhelyezzük a plexit és a törölközőt
- kádba engedjük a szénsavas vizet, mely 14 fokos
- végleges hőfok 32-33 fok
- kezelési idő: 15 perc
Indikációk:
- prevenciós jelleggel
- érszűkületes betegségeknél (artheriosclerosis)
- infarktus után 3 hónappal elrendelhető
- magas vérnyomás kiegészítő kezelésére
- minden mozgásszervi betegség keringési problémákkal
Kontraindikáció:
- súlyos szívbetegség (cardialis decompensatio)
- súlyos légzőszervi betegség, nehézlégzés (dysphnoe) tünettel
- lázas állapot
- gyulladásos friss beteg
- trombózis
Egyéb ilyen kezelés a Mofetta. Természetes formában Mátraderecskén és Erdélyben található meg.
Szénsavas ködkamra Kapuváron található.

Súlyfürdő
Moll Károly hévízi reumatológus fejlesztette ki. Víz alatti (subaquavális) nyújtó kezelés (tractios
kezelés).
Gerinc, csípő, térd nyújtása valósítható meg.
Eszközei:
- speciális medence (van egy járószintje és egy úgynevezett kezelőárok. Az árok felett van a
készülék rögzítve)
- hónalj támasztó karok, nyaki függesztő részei lehetnek az úgynevezett Glisson függesztő
- bokasúlyok, deréksúlyok (medenceöv, medencesúlyok)
- víz 35-36 fokos
- kezelési idő: 15 perc
Függesztési módok:
- egypontos függesztés (nyaki függesztés)- nyaki gerinc vagy felső háti gerincszakasz
nyújtása esetén
- kétpontos függesztés (hónaljtámaszos függesztés)- derék, csípő, térd nyújtása esetén
- hárompontos függesztés- átmeneti, először felhelyezzük a nyakit, majd kihajtjuk a
hónaljtámaszt.
Alkalmazandó súlyok:
ideális súly: kutatásokkal bizonyították, hogy az adott betegség gyógyításánál hatékony.
Ideális súly a nyaki függesztés esetében az önsúly. Hónaljtámaszos függesztésnél 4-6 kg
szimmetrikusan felhelyezve.
Élettani hatás:
- ízfelszínek (tractiók)kicsit eltávolodnak egymástól, ezáltal javul a porc anyagcseréje
- ellazulnak az ízület környéki izmok, a vízben az ízületek tehermentesülnek, javul az ízület
mozgása, mozgathatósága.
Fokozatosság:
- az első kezelés mindig súly nélkül történik
- ha nyaki függesztés van kiírva, akkor is az első alkalom hónaljtámaszos.
Ha az orvos 15 perc nyaki függesztést írt fel 4 kg bokára, akkor:
1. hónaljtámaszos 0 kg súllyal 10 percig
2. nyaki függesztés 0 kg súllyal 15 percig
3. nyaki függesztés 1-1 kg súllyal 15 percig
4. nyaki függesztés 2-2 kg súllyal 15 percig
Indikációk:
mint a masszázsnál és a sugármasszázsnál
Kontraindikációk:
- SPA
- bármilyen gerincműtét keretében végzett gerincelmerevítés
- spondylolysis (csigolyaív szakadás)
- spondylolysthesis (csigolyacsúszás)
- RA (rheumatoid arthytis-kisízületi gyulladás)
- osteoporosys (csontritkulás)
- vizelet-, vagy széklettartási probléma (inkontinencia)
- sclerosys multiplex.
Fürdőgyógyászati kúrák elrendelésének menete:
1. háziorvos beutalja a pácienst szakorvoshoz (reumatológus, ortopéd szakorvos, mozgásszervi
rehabilitációs szakorvos, fizioterápiás szakorvos)
2. szakorvos kiírja az 1 db vényt és ad 2 db kezelőlapot:
- a vényre írja rá, hogy hová rendeli el a kezelést (Hévíz, Széchenyi fürdő stb), a kezelések
kódját és darabszámát: 01 kód 15 db gyógyvizes medencefürdő
06 kód 15 db orvosi gyógymasszázs
08 kód 15 db víz alatti csoportos gyógytorna
03 kód 15 db iszappakolás
02 kód gyógyvizes kádfürdő
04 kód súlyfürdő kezelés
05 kód szénsavas fürdő
07 kód víz alatti vízsugármasszázs

Egy kúrán belül maximum 4 kezelés rendelhető el, és maximum 15 db. A kúrát 30 napon belül el
kell kezdeni, és maximum 56 nap alatt le kell járni.

Iszappakolás
A görög „pelos” szóból származik a peloidok elnevezés. Meghatározásuk szerint olyan
természetben előforduló anyagok, melyek igen lassan veszik fel a hőt, és nagyon lassan adják le,
jellegzetes fizikai és kémiai hatással rendelkeznek, és a hőleadás, hőelvonás révén kedvező
biológiai hatást váltanak ki.
Eredetük és összetételük szerint megkülönböztetünk szerves és szervetlen iszapokat, ezek
keverékét, tőzegeket és mesterségesen előállított iszapokat. A német osztályozás eupeloidokat és
parapeloidokat különböztet meg:
Az eupeloidot eredeti formájában, őrlés nélkül alkalmazzák, valamennyi víztartalommal
rendelkeznek, de víz hozzáadásával teszik alkalmassá a kezelésre. Ide tartoznak a laza kőzetekből
származó ülepített peloidok, a parti, tavi, tengeri, talaj és vulkanikus peloidok.
A parapeloidok különféle kőzetekből származnak, pl. agyagkő, mészkő, vulkanikus kő.
A különféle iszapok összetételei:
- a szerves iszapok tengerek, tavak, folyók torkolatából nyert növényi és állati anyagok
- a szervetlen iszapok folyók, különféle hőfokú források üledékeinek szervetlen anyagai
- a tőzegek többnyire szerves anyagok, különböző növényekből származnak
- a lápföldek részben tőzegből, részben humuszos földekből állnak
- a kevert peloidok különféle iszapok keverékei, melyekben szerves és szervetlen anyagok
zömében egyforma mennyiségben fordulnak elő
- a gyógy-földek vulkanikus kőzetekből származnak, olyan földes anyagok, melyek laza
kőzeteket is tartalmaznak
- a mesterséges peloidokat finom szemcséjűre őrlik, és más adalékanyagot is adnak hozzá, pl.
paraffint, gyógynövény kivonatokat, nyomelemeket.
Iszapok tulajdonságai:
A fürdőkezelés fizikai tulajdonságaihoz hasonlóan felhajtóerővel, hidrosztatikai nyomással,
hőmérséklettel rendelkeznek. További fizikai hatás a fajsúly, a szemcsenagyság, vízfelvevő
képesség, üledék térfogat és duzzadási képesség. Az iszapban lévő kémiai elemek is kifejtik a
hatásukat, bár egyes vélemények a kémiai elemek bejutását vitatják.
Az iszap fajsúlya a víz háromszorosa, így felhajtóereje és hidrosztatikai nyomása igen jelentős. A
hőt lassan veszik fel és adják le, így míg a víz esetében a tűréshatár 45,5 fok, és ezt is csak nagyon
lassú hő emeléssel lehet elérni, az iszap esetében az alkalmazási hőfok azonnali felhelyezéssel 42
fok, a 38 fokos pakolás már hideg iszap kezelés, mely hőt von el a szervezettől.
A szemcsenagyság meghatározza az iszap minőségét. Szervetlen iszap esetében az őrlési
szemcsenagyság 0,02-0,002 mm. Ez a szerves iszapokra nem vonatkozik, mert ezeknél a minőséget
a duzzadásfok jellemzi. a duzzadásfokot a természetes és a teljesen kiszárított viszonya határozza
meg, fontos tulajdonság a vízkapacitás, mely 1 gramm peloid vízfelvevő képességére vonatkozik.
Szintén fontos tulajdonság az iszap képlékenysége és folyási határa, melyet a 100 gramm száraz
iszaphoz adott vízmennyiség határoz meg.
Végül fizikai tulajdonság az üledék térfogat, melyet vízzel való egyesítés után 1 gramm iszapra
vonatkoztatnak.
Az iszapot használata előtt felfőzéssel sterilizálják. Ehhez általában ásványvizet használnak. Az
ásványvízben rejlő kémiai elemek bejutása kémiai hatásként érvényesül.
Az iszap biológiai hatása
A biológiai hatást, a fizikai hatások közül a hidrosztatikai nyomász, a hőhatást és a stimuláló hatást
fogadják el. A hidrosztatikai nyomás a vízhez viszonyítva háromszor erősebb. A stimuláló hatást az
iszapban rejlő szervetlen és szerves anyagok nyújtják. A szerves iszapoknál s huminsavaknak, a
zsírsavaknak, a bitumen anyagoknak és a kénkötésű fehérjéknek, a szervetlen iszapoknál a
magnéziumnak, mangánnak, nátriumnak, káliumnak, vasnak, foszfornak, higanynak és a réznek
tulajdonítanak stimuláló hatást. A stimuláló hatás a neurovegetatív idegrendszeren keresztül a sejtek
közötti anyagcserét fokozza. A radonhatás penetrációját elfogadják, de az ismert felezési idő 3,8
nap.
Az iszap kémiai hatását egyesek tagadják, mások elfogadják. Az elfogadók a kémiai hatást 4
csoportba sorolják:
- roboráló hatása van az arzénnak, vasnak, klórnak és kénnek,
- relaxáló hatást tulajdonítanak a jódnak és a brómnak,
- szedáló hatású a nátrium, a kalcium és a bróm,
- stimuláló hatást fejt ki a kén.
Az iszap intenzitása igen erős, igazolja ezt az is, hogy az ásványvízhez hasonlóan az
iszapkezelésnél is jelentkezhet fürdőreakció és fürdőfáradság.
Az iszapkezelés technikai lebonyolítása
Az iszapkezelés az előkészítéssel kezdődik. Magyarországon az iszapkezeléshez leggyakrabban a
kolopi és a marosi szervetlen, valamint a 30%-os szerves anyagot tartalmazó hévízi iszapot
alkalmazzák. A termelőhelyről érkező iszapot (ha ezt eddig nem tették meg) megfelelő mértere
porítják. Ezt a porított iszapot ásványvízben felfőzik, sterilizálják, majd a kezelési hőfokra (42
fokos) lehűtik, és ezen a hőfokon tárolják. A kezelésre előkészített iszappal pakolásokat végeznek.
Megkülönböztetnek teljes, háromnegyedes, fél, törzs, végtag, és részpakolásokat. A teljes
pakolásnál kihagyják a nemi szerveket, a nőknél a melleket. A háromnegyedes pakolásnál a törzs és
az alsó végtagokat, félpakolásnál a köldöktől lefelé a törzset és az alsóvégtagokat, törzspakolásnál a
törzset, végtagpakolásnál a végtagot és részpakolásnál valamelyik testrészt vagy ízületet borítják be
iszappal. A felhelyezett iszap vastagsága 3-4 cm. A hőhatás megtartása miatt az iszapra ún. hármas
borító réteg kerül, mely sorrendben belülről kifelé lepedő, műanyag fólia, pokróc. A kéz
iszapkezelésénél a beteg a kezelendő kezét vagy kezeit egy vagy két iszappal teli vödörbe helyezi.
Régebben ún. hüvelyi iszapkezeléseket is végeztek, de ezt már elhagyták, helyette ún. iszapnadrágot
alkalmaznak.
Az iszappakolás hőfoka 40-42 fok. Az ún. hideg iszapkezelés általában 37-38 fok, mely már hőt von
el a kezelt testrésztől. Az erőteljes fizikai hatások (hidrosztatikai nyomás, hőhatás) miatt különösen
idősebb, vagy gyengébb fizikumú betegeknél a fokozatosság elvét nagyon betartva rövidebb
kezelési idővel kell a pakolásokat végezni. A maximális kezelési idő 20 percnél nem lehet hosszabb.
Az iszapkezelés speciális formája az iszapkompressz-kezelés. A gyógyszertárakban különböző
alakú és méretű iszapkompresszerek vásárolhatóak: nyakra, hátra, mellre, hasra, derékra, vállra,
felkarra, könyökre, csuklóra, kézre, térdre, bokára, lábra. A kompresszereket meleg vízben kell
felmelegíteni, majd a kellő hőfokon felhelyezik a kezelendő testrészre. Ilyenkor természetesen csak
a hő és a hidrosztatikai fizikai hatások érvényesülnek, kémiai hatás nem. Az iszapkompresszerek
előnye, hogy a kezelés otthon is elvégezhető, és többször felhasználhatók.
Az iszapkezelés másik speciális formája az iszaptó-kezelés. A kezelés jól javítja a perifériás
keringést azzal, hogy a betegek az iszapban járnak, tapossák az iszapot, így a hőhatás mellett
mechanikai hatásban is részesülnek. A kezelés nem terjedt el, mivel higiénés helyzet biztosítására
nagyon sűrűn iszapot kell cserélni, ami nagyon munkaigényes, és költséges.
Az utobbi időben elterjedt az iszapkád kezelés, melynél híg iszapot komprimálnak a kádba. Ezt az
iszapkád kezelést többnyire nőgyógyászati idült gyulladások esetén javasolják.

Az iszapot –magas költsége miatt- általában regenerálják. Ez azt jelenti, hogy az eltávolított iszapot
újra felfőzik, sterilizálják, és természetesen a kialakuló kisebb hiányt pótolják. A kádkezelésnél
használt híg iszapot nem regenerálják, csak egyszer használják.
A kevert iszapkezelések közül leginkább a parafangó iszapkezelés terjedt el, amelynél –a nevéből
adódóan- az iszapot parafinnal keverik. A parafangó kezelésnek számos előnye van:
- a pakolás hőhatásai javulnak
- a pakolás jól idomul a kezelt testrész alakjához
- a pakolás eltávolítása könnyű, eltávolítás után nem marad pakoló anyag a kezelt testrészen
- a pakolás sterilizálása és a kezelés végrehajtása könnyű
- a pakolást többször is fel lehet használni
- a parafongó technikai előkészítése kisebb helyet és technikai felszerelést igényel.
A parafongó kezelés hátrányai:
- kezeléskor csak hőhatás érvényesül
- parafongó pakolással csak részpakolás végezhető.
Az iszapkezeést több szakág (mozgásszervi, nőgyógyászati, urológiai, bőrgyógyászati)
előszeretettel alkalmazza.
Indikációk (javasolt):
- idült gerinc és végtagízületi gyulladások
- lágyrész reumatizmus
- idült nőgyógyászati vonatkozású gyulladások
- idült urológiai gyulladások
 - bőrgyógyászati gyulladásos és nem gyulladásos megbetegedések
- idült ideggyulladások kezelése
- ízületi mozgáspálya beszűkülésének előkezelése
- baleseti sérülések utókezelése.
Kontraindikációk (ellenjavallatok):
A kezelési ellenjavallatok megegyeznek a balneológiai ellenjavallatokkal, de ki kell emelni,
hogy iszapkezelést csak krónikus állapotban szabad végezni, már ún. szubakut esetben is tilos!
Figyelembe kell venni azt is, az iszap fajsúlya (a víz fajsúlyának háromszorosa), így egésztest
kezelésnél az ellenjavallatokat szigorúbban, nagyobb körültekintéssel kell végezni. Viszont 1-1
részpakolás pl. a térdízületre a beteg terhelhetősége szempontjából könnyebben végrehajtható
akkor is, ha a balneoterápia ellenjavallt.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•18. C. TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a láb ortopédiai betegségeit! Ismertesse a vérkeringési zavar következtében
kialakuló tüdőbetegségeket!

Szempontok a válaszadáshoz:
- a veleszületett dongaláb lényege, okai, tünetei, kezelése
- a lúdtalp lényege, előfordulása, kialakulásában szerepet játszó tényezők, klinikai formái, tünetei,
kezelése
- harántboltozat-süllyedés lényege, tünetei, következményei
- bütyök lényege, előfordulása, kialakulásában szerepet játszó tényezők, tünetei, következményei
- sarokcsonti sarkantyú lényege
- kalapácsujj lényege, előfordulása, oka, tünetei
- hallux rigidus lényege, jelentősége
- pangásos tüdő, tüdővizenyő, tüdőembólia, tüdőinfarktus, jobbkamra-hypertrophia lényege, okai,
panaszok, tünetek
Dongaláb (pes equinovarus congenitus):
A láb leggyakoribb veleszületett deformitása. A sarok és az előláb befelé, lefelé fordul. A
veleszületett dongaláb gyakorisága 1 ezrelék körül van az élve születettek között. A fiú: lány arány
2:1, az esetek felében kétoldali az elváltozás. Kb. 10%-nál lehet bizonyos öröklődést kimutatni: a
családon belüli ismétlődés 2-5% között mozog, azonban a halmozódás több mint tízszeresére is
emelheti a kockázatot. A jellegzetes deformitás a lábon már újszülött korban kialakult, és ha nem
kezelik, a betegség az egész élet folyamán fennmarad, esetleg fokozódik. Az eltérések a csontokra,
ízületekre és inakra egyaránt kiterjedhetnek. Nagyon fontos a kezelés mielőbbi megkezdése; a
veleszületett dongalábat már a születés utáni napon tornáztatni kell, orvos vezetésével megtanított
módon. Egy hetes korban megkezdhető a gipszeléssel kivitelezett korrekció. A gipszet hetente, majd
kéthetente cserélni kell, mert a korrekció folyamatos emelését így tudjuk biztosítani, és a csecsemő
a gipszet egy-két hét alatt kinövi. Ha a dongaláb igen súlyos mértékű, vagy a gipszkezelés nem hoz
teljes gyógyulást, műtét szükséges. Kisgyermekkorban a csontok alakváltozása még nem jelentős,
ezért általában elegendő a láb lágyrészeinek korrekciója, legalább 3-4 hét gipszrögzítés szükséges.
Idősebb korban (6-8 év felett) már gyakran kell a láb csontjainak helyzetét is műtéti úton rendezni.
Statikai megbetegedések
Állás és járás közben a láb boltozatos szerkezete biztosítja a legkedvezőbben a testsúly áttevődését
a talajra. A láb hosszanti és haránt boltozatai serdülőkorra alakulnak ki. A láb szerkezetének
kialakulásában az örökletes tényezők mellett a lábra ható erőknek (testsúly, izomerő stb.) is nagy
jelentősége van. Ha a láb boltozatos szerkezete megváltozik, romlik a láb statikája. Normálisan nem
terhelt részek terhelődnek, illetve az erőhatások irányának megváltozása miatt a lábnak kórosan
túlterhelt része alakul ki. A lábboltozatok változása miatt a láb izmainak helyzete módosul, és nem
megfelelő húzási irányok alakulnak ki. Az alsó végtagok és az ágyéki gerinc rendellenes helyzete és
működése panaszokat okozhat. Statikai megbetegedések tartós, túlzott terhelés, megerőltetés
következtében alakulnak ki. Ezek hatására a szalagrendszer ellenálló képessége csökken, a
boltozatokat tartó izmok gyengülnek, a boltozatok magassága csökken, esetleg teljesen ellapulnak,
megszűnik a hárompontos támaszkodás, és fájdalom alakul ki. A fájdalom a talpon, a
lábközépcsontok fejecskéinél jelentkezik először, majd kiterjedhet az egész láb területére.
Kialakulhat csípő, térd, gerincfájdalom is a megváltozott terhelési viszonyok miatt. Statikai
megbetegedések:
- lúdtalp
- lábközéptáji fájdalom (metatarsalgia)
- bütyök (hallux valgus)
- kalapácsujj (digitus malleus)
- csontkinövés/sarokcsonti tüske.
Lúdtalp
Leggyakrabban előforduló lábmegbetegedés. A láb fejlődési zavara következtében is kialakul, de
leggyakrabban túlterhelés következtében jelentkezik. Két formája van:
1. Hosszboltozat süllyedés
2. Harántboltozat süllyedés.
Kialakulásának okai:
- túlterhelés
- izmok erejének csökkenése
- szalagok ellenálló képességének csökkenése
- elhízás
- terhesség
- mozgásszegény életmód
- rossz cipő viselése
- munkahelyi ártalom (sok állás)
- gerincbetegségek.
1. Hosszanti boltozat süllyedés
Tünetei: a sarok valgus állásban van, a hossz- és harántboltozat lesüllyedt, a betegek befelé,
vagy kifelé forgatott lábbal járnak, fáradékonyságról, láb és lábszár fájdalomról
panaszkodnak. Megváltozik a láb lenyomata.
2. Harántboltozat süllyedés
II., III., IV. lábközépcsont fejecsek is érintkeznek a talajjal. A fejecseknél bőrkeményedések
alakulnak ki, főleg a II. lábujjpárnánál. Fájdalom az előláb területén, ezen kívül csípő, térd,
derékfájdalom alakul ki. Lábnyom megváltozik.
 Következmények: az izomegyensúly felbomlik (feszes, görcsös, rövidült-túlnyúlt, gyenge
izmok kialakulása). Ízületek mozgása beszűkül, és egyéb statikai megbetegedések alakulnak
ki. Fáradékonyság jellemző, járási nehézség alakulhat ki. Fokozott lábizzadás figyelhető
meg az izmok fokozott működése miatt.
Kezelés: lúdtalpbetét viselése, megfelelő lábtorna, esetleg fájdalomcsillapítókadása válhat
szükségessé.
Metatarsalgia (lábközéptáji fájdalom)
Harántboltozat süllyedés következtében kialakuló erős fájdalom a lábközépcsontok fejecseinek
területén.
Bütyök (hallux valgus)
A harántboltozat süllyedése következtében az előláb szélesebbé válik, szétterül, az I. metatarsus
varus irányába tér ki. Ennek következtében az öregujjhoz haladó flexor és extensor inaklefutása úgy
változik meg, hogy az I. ujjat fokozatosan valgus irányba húzzák. Az I. metatarsus fejecsének
medialis része egyre szabadabbá válik, és a cipő nyomása következtében a csont felszínén kisebb,
nagyobb exostosis alakul ki, felette fájdalmas gyulladás keletkezik. a tünetek leggyakrabban
középkorú nőkön alakulnak ki, rendszerint mindkét lábon. Kialakulásához nagyban hozzájárul a
nem megfelelő cipő viselése, és a testsúly növekedése. A hallux valgus kialakulhat fiatal korban,
örökletes formában (mindkét nemnél). Kezelése kezdetben a harántboltozat emelése megfelelő
betéttel és lábtornával. Később szükség lehet ortopéd cipőre (széles elölső rész), esetleg műtéti
kezelésre. A műtét történhet az exostosis levésésével, esetleg szükség lehet a proximalis phalanx
basisanak resectiojára, vagy megoldást jelenhet a metatarsus fejecs resectioja. Szükség lehet ízületi
tokok, szalagok szűkítésére, esetleg izomhossz korrekcióra. Speciális ortézisek segíthetnek
csökkenteni a fájdalmat, és létrehozzák a korrekciós helyzetet.
Kalapácsujj (digitus malleus)
A harántboltozat süllyedése következtében a II-IV. ujj flexor-extensor izomegyensúlya megbomlik
és jellegzetes helyzet alakul ki a lábujjakon. A metatarsophalangealis ízület hyperextendalt
(subluxalt), a proximalis interphalangealis ízület flexiós helyzetben fixált, és a distalis
interphalangealis ízület extendált helyzetben van. Ezt a helyzetet karomállásnak nevezzük.
Kiváltó tényezők:
- magas sarkú, szűk cipő viselése
- hajlam (laza szalagrendszer)
- nagy testsúly
- álló foglalkozás
- gerincbetegségek.
Következmények:
- bőrkeményedés, vagy tyúkszem (cipő kidörzsöli
- rögzült állapot: nem korrigálhatók a lábujjak helyzete
- bőrkeményedés a talpi felszínen (harántboltozat süllyedése miatt)
- fájdalom.
Kezelése: kezdetben a harántboltozat emelés megoldást jelenthet, fontos a megfelelő cipő viselése,
a tyúkszem eltávolítása. Műtéti korrekció nagy deformitás esetén. Az ujj helyzetének fixálódása
után s deformitás csak az ujj rövidítésével szüntethető meg. Ez a proximalis phalanx fejecskének
műtéti resectiójával érhető el. Műtét után boltozatemelő betét viselése szükséges.
Sarokcsonti tüske
a talpi fascia tapadásánál a sarokcsonton csontkinövés alakul ki, csonthártya irritáció, gyulladás
kíséretében. Önmagában a talpi szalag feszülését, majd fájdalmas gyulladását plantáris fasciitisnek
nevezzük. A beteg erős fájdalomról panaszkodik (mintha szög lenne a sarka alatt), testsúly,
túlterhelés. Kezelése a boltozat emelésével, gyulladáscsökkentőkkel, uh kezeléssel (oldja a csontot),
később helyileg szteroidos injekcióval történik.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•18. D. TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a szegmentmasszázs elméleti alapjait és a gyomor-bélbetegségek esetén alkalmazott
szegmentmasszázs kezelést!

Szempontok a válaszadáshoz:
- definíciója, elve, élettani alapjai, metamerek
- Head-Mackenzie zónák, reflexfenomének, szimptómák
- a kezelés felépítése, ideje
- a kezelést megelőző vizsgálat (derma rubra, alba)
- inspectio: bőr és izomzónák
- palpatio: bőr és izomzónák, objektív vizsgálat
- a kezelés irányelvei, kivitelezése, fogásrendszere
- a kezelés helyi és élettani hatásai
- kiegészítő kezelések
- indikációk-kontraindikációk
- akaratlan következményei, tónuseltolódások és azok megszüntetése
Szegmentmasszázs élettani alapjai:
- Walter Holdbrok Gaskell doktor állatkísérletben figyelte meg, hogy az azonos
gerincszelvényhez tartozó bőr és zsigeri szervek kapcsolatban állnak egymással.
- Sir Henry Head Gaskell doktorhoz hasonlóan jelentős felfedezésre jutott az emberi testre
vonatkozóan. Kísérletei során (1889-1896) azt tapasztalta, hogy a belszervek és testünk kültakarója
(bőr) szoros kapcsolatban állnak egymással. Bizonyos belszervi betegségek során a kültakaróban
meghatározott területeken fokozott érzékenység mutatkozik, mely nem csak a bőrre, hanem az adott
szegmentumban lévő izmokra is hatással van. Elmélete szerint ha a belszervek hatással vannak a
kültakaróra, akkor a bőrön, kötőszöveten keresztül hatni tudunk a belszervekre.
- James Mackenzie Gaskell és Head által felismert szegmentális összefüggéseket tovább
fejlesztette. Bebizonyította, hogy a beteg szervekhez (belső szerveket érintő elváltozások során)
tartozó szegmentumok izomzatában jelentős túlérzékenység és tónusfokozódás jön létre. Ezt
kezdetben diagnosztikai céllal alkalmazta. Később a kutatások bebizonyították, hogy az adott
szegmentumok ingerlése jótékonyan hat a szervezet öngyógyító folyamataira. A terápia kiválóan
alkalmas reflexes úton kívülről befelé hatni a belső szervekre.
Head nevéhez fűződik a szegmentmasszázs elve, Mackenzie pedig a technika kidolgozója.
Később Otto Grasen és Wilhelm Albrech Dalicho dolgoztak a technikán. Az emberi test
szelvényekre osztódik a gerincvelőből kilépő idegek beidegzési területei mentén. Az ő nevükhöz
fűződik a szegmentmasszázs elméletének és gyakorlatának a megalkotása.

Szegmentmasszázs célja:
A megfelelő szegmentumokon végzett kezeléssel megszakítható a betegséget fenntartó kóros
reflexkör.
A kezelést az akut folyamat lezajlása után lehet megkezdeni. A kezeléseket a fokozatosság elvének
szigorú betartása mellett kell végrehajtani. eleinte minden másnap, majd heti kétszer és később heti
egyszer ajánlott.
Kúraszerűen 15 kezelés. A kezelési idő 1-5 alkalommal 40-45 perc, 5 kezelés után 20-25 perc.
Szegmentmasszázs javallatai:
Zsigeri szervek betegségeinek krónikus szakaszában:
- keringési betegségek pl. szív
- tüdőbetegségek: asthma (rohamokban jelentkező nehézlégzés), bronchitis (hörgőgyulladás),
emphysema (tüdőtágulat)
- emésztőszervek (gyomor, bél, krónikus máj és epebántalmak) betegségei
- vesepanaszok
- fejfájások.
Mozgásszervi megbetegedések: reumás, ortopéd, traumás
Kontraindikáció: megegyezik a svédmasszázs kontraindikációival.
Az áthangoló masszázs a szegmentmasszázs előkészítését szolgálja, mellyel a szervezet vegetatív
áthangolását végezzük (ekkor a szimpatikus beidegzés paraszimpatikusra vált).
A szegmentmasszázs hatásai:
- csökken a fokozott fájdalomérzékenység a szövetekben
- keringésjavulás
- anyagcsere javulás
- izomspazmus csökkenése
- a szervi funkciózavar csökken.

Gyomor-, és bélbetegség esetén a kezelendő szegmentumok L2-C1, kiegészítő svédmasszázs a

hason bélbetegség esetén, gyomorbetegség esetén ahason, bal lapocka árok, maximum pont
alkalmazandó.
Centrális menet: bevezető fogások, melyeket a paravertebrális izmokon végzünk az izomszövetek
fellazítása céljából (kilépő idegek).
Simítások:
- kétkezes hosszanti párhuzamos simítás
- kétkezes hosszanti szimmetrikus simítás
- váltottkezes hosszanti simítás
Dörzsölések:
- vasaló
- gyalu
- tenyérgyökös dörzsölés
- redőtolás a paravertebrális izmokon
Gyúrás:
- plesselés
- redőtolás ellenállással
Speciális fogások:
- redőképzés arasszal
- fenyő
- ív húzás
- csavaró fogás
- tövisnyúlvány fogás.
Perifériás menet:
Szegment kijelölés/kihúzás 3-4 ujjal: két kezünk 3-4 ujját szorosan ráhelyezem a kijelölni kívánt
szegment gerinc melletti kiinduló pontjára, majd egy határozott és gyors széthúzó mozdulattal (a
szegmentum lefutásának megfelelően) kijelölöm a kezelendő területet. Ezek a kijelölések adják meg
a perifériás menet által kezelendő területet. A lumbalis szakaszon ívesen kell követni a
szegmentumokat.
1. a leg distalisabb szegmentum megkeresését követően elkezdem a gyök ingerlést: 3 ujjal
körkörös dörzsölést végzek a gerinc mellett a kilépő ideggyökök felett (a körzés iránya lateraltól
medial felé és distalis irányából proximalis irányba történik).
2. Kisimítok az adott szegmentumban addig az anatómiai határig, amíg hozzáférek. Ezt
összesen háromszor ismétlem. Visszasimítok a kiindulási helyhez, ahol a gyökingerlés megtörtént.
3. Gyök ingerlés-kisimítok-visszafelé dörzsölök (3. ujjas körkörös)
4. Gyök ingerlés-kisimítok-visszafelé kétkezes kiemelttel gyúrok a szegmenten haladva
5. Gyök ingerlés-kisimítok-visszafelé a 3. ujjal vibrálok
6. Gyök ingerlés-kisimítok-visszafelé mély simítással zárom a szegment kezelését
7. Ha a kezelt szegmentum kipirosodott, akkor léphetek tovább egy ívhúzással vagy csavaró
fogással.
A kezelés után pihenni kell legalább 45 percet.
A szegmentmasszázs során fellépő tónuselváltozások, kellemetlen következmények:
- Jobb oldali ischialgiánál a bal 3-4. ágyéki csigolya mellett kezelve a jobb alsó végtagba
sugárzó fájdalom, zsibbadás és a sarokcsontnál éles szúrás keletkezhet. Megoldás: a jobb
tomportájék és a jobb ülőgumó közötti terület átmasszírozása után a panaszok enyhülnek.
- A hát lumbalis és alsó dorsalis szegmentumainak kezelésekor hólyagpanaszok
jelentkezhetnek. Megoldás: az alhas elülső medencepereme és a szeméremcsont területének
kezelése a panaszt enyhíti.
- A lapockatövis alatt és felett végzett masszázsnál a karba kisugárzó fájdalom, zsibbadás
jelentkezhet. Megoldás: a problémát az azonos oldali hónaljárok kezelésével tudom megszüntetni.
- Bal hónalj kezelése szívpanaszokat okozhat! Megoldás: a bal mellkasfélen (m. pectoralis
major nagy mellizom) és az alsó bordaíven végzett masszázzsal megszüntethető.
- Nyak és tarkó kezelésénél szédülés, fejfájás és álmosság jöhet létre. Megoldás: homlok és
szemhéj simításával enyhíthető a panasz.
- Hát masszázsakor a kulcscsont és a szeméremcsont között keletkezhet fájdalom. Megoldás:
a nagymellizom átgyúrása.
 19.A tétel

• Jellemezze a vizeleti szervek rendszerét! Ismertesse a fertőzéses és az immunológiai

eredetű vesebetegségeket, a vesekövességet, valamint a veseelégtelenséget!

Szempontok a válaszadáshoz:
- a vese szerkezete és működések
- a vizeletvezető- és tároló rendszer
- a vizelet
- a vizelet összetételének kóros változásai
- fertőzéses vesebetegségek lényege, előfordulása, okai,
formái, tünetei, szövődménye
- immunológiai eredetű vesebetegségének lényege,
formái, tünetei, szövődményei
- vesekövesség lényege, tünetei, formái, okai, kezelése

A (páros) vese és a húgyutak bonyolult szűrőrendszert

alkotnak, amely fenntartja a szervezet folyadék- és
kémiai egyensúlyát. A sejtekben zajló kémiai reakciók
következtében káros melléktermékek is keletkeznek;
ezeket a vese kiszűri és kiválasztja a vizeletbe. A
kiválasztórendszer a két veséből, a húgyvezetékből, a
hólyagból és a húgycsőből áll. Kiválasztó funkciójuk
mellett a vesék részt vesznek a vérnyomás szabályozásában, továbbá a vörösvértest képzést
serkentő hormonokat is termelnek.

A vesék a szervezet kiválasztó szervrendszerének fő szervei, és több feladatot is ellátnak:

- Méreganyagok eltávolítása a vérből, és kiválasztásuk a vizelettel.

- A még hasznosítható anyagok visszajuttatása a keringésbe.
- A vízháztartás szabályozása: a vesék enyhébb kiszáradás esetén vizet tartanak vissza,
folyadékfelesleg kialakulásakor pedig eltávolítják azt.

A vese felépítése
A vesék kb. 12 cm hosszúak és 6 cm szélesek; a hasüreg háti oldalán találhatók, közvetlenül a
gerinc előtt.

A vese részei:
- Kéregállomány – a vese külső rétege, amelyben találhatók a szűrőfunkciót ellátó ún. nefronok.
- Velőállomány – piramis alakú gyűjtőcsatornákból álló belső réteg.
- Vesemedence – a vese belső része, ahol összegyűlik a vizelet, mielőtt kilép a hólyag felé.

A vér átszűrése
A vér a veseartériákon keresztül érkezik a vesékbe. Ezek a főverőér, az aorta leágazásai: a szív által
kilökött vér egynegyede jut a vesékbe. A vér a veseartériákból egy speciális szűrőrendszerbe kerül.
Ennek legfontosabb egysége a nefron, ami érgomolyagból és vesecsatornácskából áll.
Az érgomolyag apró hajszálerekből tevődik össze, amelyen a kismolekulájú anyagok átjutnak a
csatornácskákba. Csak a folyadék szűrődik át; a vérsejtek nem hatolnak át a membránon. A
szűrletből a még hasznosítható anyagok, molekulák (glukóz, nátrium) visszaszívódnak a ke-
ringésbe, míg a károsak (pl. karbamid) benne maradnak.

A vesecsatornák három részből állnak:

- Kezdeti kanyarulatos csatorna – a víz és tápanyagok nagy része itt visszaszívódik, a káros anyagok
pedig kiválasztásra kerülnek.
- Henle-kacs – amelyben a víz és a sók visszaszívódása és a hulladékanyagok kiválasztódása tovább
folytatódik.
- További kanyarulatos csatorna – a vizelet sűrűségének finom beállítása itt zajlik (nátrium
visszaszívódása).

A vizelet (urina) a szervezetből kiválasztott felesleges elektrolitok és anyagcseretermékek

folyékony elegye.
A kiválasztó szervrendszer (apparatus urogenitalis) az a szervrendszer, amely a vizeletet termeli,
tárolja és üríti a szervezetből. Az emberekben a két vese, a két húgyvezeték, a húgyhólyag és a
húgycső alkotja.

5. Urémia/ Uraemia – vesebetegség

Az urémia görög szó, azt jelenti „vizelet a vérben”. Urémia akkor keletkezik, ha a vesék teljesen
elégtelenné válnak, végleg képtelenek a szervezetből a salakanyagot eltávolítani. Az urémia akkor
okoz tüneteket, ha a vesék szűrő működésének több, mint 90%-a elvész, s diétával és dialízissel az
állapotot nem kezelik. A vérben felhalmozódó salakanyagok végül igen súlyos állapothoz vezetnek,
pl. befolyásolhatatlanul magas lesz a vérnyomás, súlyos vérszegénység keletkezik, a szervezet
savanyodik, a vér kálium szintje veszélyesen emelkedik. A vesebeteg gondozás egyik célja éppen
az, hogy a művesekezelést ne a felsorolt súlyos tünetek, ne az urémia kialakulásakor, hanem már
jóval azt megelőzően el tudjuk kezdeni. Ezért használjuk ma inkább a „végstádiumú
veseelégtelenség” kifejezést, hiszen ez ma már nem jelenti egyben a vesebeteg életének végét is,
csupán azt jelzi, hogy a vesék pusztulnak el visszafordíthatatlanul, s feladatukat többé nem képesek
ellátni, dialízisre van szükség.

Az urémia tünetei
• Nagyfokú fáradékonyság, gyengeség
• Hányinger
• Rossz, fémes szájíz
• Kiterjedt bőrviszketés
• Rendszeres alvászavar
• Feledékenység
• Légszomj
A nefrózis szindróma (veseeredetű tünetegyüttes)
Ahogyan a kiváltó okai, úgy a tünetei és következményei is különfélék lehetnek.
A betegséget a vese hajszálerei áteresztőképességének jelentős megnövekedése okozza. A nefrózis
szindróma a leggyakoribb a 2–6 éves gyermekeknél – többnyire a fiúknál –, de bármely más
életkorban is előfordulhat. Negyven év felett inkább a rosszindulatú formái dominálnak. A
betegséget a vizelettel való jelentős – naponta több mint 3,5 gramm – fehérje ürítése jelzi. A
nefrózis szindróma valójában több különböző betegség első megnyilvánulása, amely aztán lehet
ártalmatlan, de akár halálos következménnyel járó betegségbe is fordulhat. Többféle oka is lehet:
streptococcus fertőzés, gyulladás vagy autoimmun betegség.
Tünetei
Ahogyan a kiváltó okai, úgy a tünetei is különfélék lehetnek. Jellemző elsődleges megnyilvánulása
a vizenyő (ödéma), mely az arcon – a szemhéjakon és a szem körüli kötőszövetekben –, illetve a
bokán és az alsó lábszárakon jelentkezhet. A vérnyomás emelkedése kezdetben nem jellemző,
azonban egyes rosszindulatú formáinál – a betegség előrehaladtával – veseelégtelenség és magas
vérnyomás is kialakulhat.
A betegség lefolyása
A gyermekkori nefrózis szindróma nyomtalanul gyógyul. Amikor észrevették, hogy a kanyaró
meggyógyítja ezt a betegséget, az orvosok rájöttek, hogy a gyermekkori nefrózisok az
immunrendszer túlműködésének következményei, ezért az immunrendszer gyulladásgátlóval való
legyengítésével legyőzhető a gyermekkori nefrózisok többsége.
Fajtái
Az ún. gócos és a szelvényezett hegesedés (szklerózis) során a hajszálér-gomolyag körül elhalt
szövettörmelék fedezhető fel. Ez a kór nefrózis szindrómaként kezdődik, majd hónapok múltával a
veseműködés hatásfokának csökkenése észlelhető, majd a vese sorvadni kezd, ami
veseelégtelenséggel jár. A betegség előrehaladását némely esetben sikerül immunbénító kezeléssel
lassítani.
A fokális szklerózis az esetek kis százalékában mutat öröklődést: az utódok 50%-a beteg lesz,
férfiaknál harminc, nőknél ötven éves kor körül. Alport-szindrómának hívják azt az elváltozást,
mennyiben a fokális szklerózis betegséget halláskiesés kíséri.
Az ún. membranosus nephropathia és a mesangioproliferatív glomerulonephritis gyakran
zsugorvesét okoznak, ami veseelégtelenséghez vezethet. Lefolyásuk immunbénító gyógyszerekkel
fékezhető. Zsugorvesének nevezzük azt az állapot, amikor a vese szöveteinek jelentős részét –
élettanilag értéktelen – hegszövet alkotja. A vese lényegesen kisebb lesz; először csökken a vizelet
mennyisége, később teljesen megszűnik a vizelet-elválasztás.
A betegségnek létezik olyan formája – az autoimmun eredetű kórképek esetén – amelyben gyorsan
súlyosbodó glomerulonephritis alakul ki, akár egy éven belül elérve a teljes veseelégtelenség
állapotát. A betegség ezen formája képes megtámadni a tüdő hasonló szerkezetű szöveteit is, ennek
következtében súlyos tüdővérzés alakulhat ki, légzési elégtelenséggel – ekkor csekély a beteg
túlélési esélye.
Vizsgálata és kezelése
A nefrózis szindróma meghatározása vizeletből mért fehérjemennyiség alapján egyértelmű lehet. A
lehetséges kezelés meghatározása – köztük a veseátültetést is – vesebiopszia és szövettani vizsgálat
segítségével történik. A glomerulonephritisek immunológiai betegségek, ezért szteroid
gyulladásgátlókkal, illetve citosztatikus gyógyszerekkel kezelik. Ezek a gyermekkori nefrózisokat
ugyan jól gyógyítja, sajnos azonban a fokálisz és szegmentális szklerózisra nem ad megoldást – a
tudomány jelenleg még tehetetlen ezekkel szemben. Az immunbénító kezelést csak addig szabad
folytatni, amíg van remény arra, hogy használ a betegnek. A kezelés kimenetele legfőképpen az
alapbetegségtől függ. Amennyiben a vér méreganyagainak szintje eléri a veszélyes szintet – a
gyógyszeresen nem gyógyítható fokálisz és szegmentális szklerózis esetében – segíthet átmenetileg
a művese-kezelés vagy peritoneális dialízis. A legjobb megoldást a veseátültetés jelenti, ami a beteg
számára a dializáló készüléktől független életformát tesz lehetővé. Ha megfelelő donorvese áll
rendelkezésre, azt a lehető legbiztonságosabban és leggyorsabban szállítják a műtét helyére és
készítik elő. A műtétet követően a beteg immunbénító kezelésre szorul, hogy immunrendszere ne
támadja meg az idegen szövetet.
 •ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•19. B TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Beszéljen a hidroterápia történetéről, alapfogalmairól!

A vízgyógyászat a gyógyítás egyik legősibb formája, története az ókorra nyúlik vissza. A görögök
gyógyító erőt tulajdonítottak a víznek, a rómaiak gazdag fürdőkultúrája ma is legendás és csodálatra
méltó. "Sanus per aquam", azaz víz által nyert egészség - szól a régi mondás.

A hidroterápia ősatyjának egy Antonius Musa nevű római díszpolgárt tartanak, aki történetírók
feljegyzései szerint időszámításunk előtt 23-ban hideg vizes fürdőkkel kezelte Augustus császárt.
A modern vízgyógyászat alapköveit a tizenhetedik század közepétől két német orvos, apa és fia, a
később "vízcsapokként" ismertté vált Siegmund és Johannes Hahn rakták le. (A Hahn német szó
magyar megfelelője: csap). Száz évvel később a müncheni udvari könyvtárban fedezte fel a Hahn-
ok könyvét Sebastian Kneipp,(filozófus és lelkész, Bismarck után a legismertebb német a
tizenkilencedik században) aki továbbfejlesztette az eddigi elméleteket és kidolgozta máig híres,
gyógynövényekkel kombinált terápiás eljárásait. Kneipp a hideg vizes kezeléseket először saját
magán próbálta ki: tuberkulózisát úgy kezelte, hogy minden nap megmártózott a hideg Dunában. A
hidroterápia történeti áttekintéséből nem maradhat ki Vincenz Priessnitz (ejtsd:priznic) gräfenbergi
földműves, aki népgyógyászati tapasztalataira alapozva a tizenkilencedik század elején hideg
borogatásokkal sikeresen kezelte saját panaszait. Gräfenbergben terápiás központot is alapított, ezt
az intézetet tartják az első ”vízgyógyintézetnek”, habár ez mai szemmel megkérdőjelezhető, mivel
gyakran drasztikus módszereket is alkalmazott. (A pácienseket egy vaságyhoz kötözte és hat méter
magasból jéghideg vizet öntött rájuk, hogy edzettek és ellenállóak legyenek.) Gräfenbergben
egyszerre három-négyszáz gyógyulni vágyó beteg tartózkodott, köztük sok magyar is. A
Priessnietz-féle intézet mintájára a 19. század közepén Magyarországon több vízgyógyintézet nyílt,
ezek a későbbi szanatóriumok elődeinek tekinthetők.
A mai hidroterápia elméleti és tudományos megalapozója Wilhelm Winternitz orvos és
természetgyógyász, aki 1899-től a Bécsi Egyetem hidroterápia tanszékének professzora volt.
A hidroterápiás eljárások kidolgozásának magyar vonatkozása is van: a súlyfürdőt Moll Károly
orvosnak köszönhetjük.
Kevésbé ismert, hogy a budapesti városligeti tó Páva szigetén Ivanovics András homeopátiás orvos
1840-ben egy 24 szobából álló vízgyógyintézetet létesített Pesti Vízgyógy és Edző Intézet néven.
Vitathatatlan szakértelme és rátermettsége ellenére Ivanovics intézete csupán pár évig működött,
megszűnésének dátuma nagyjából 1843-ra tehető.

A törökfürdő (arabul hammám, törökül hamam, jelentése: forró) a török és arab térségben
elterjedt közfürdő. A muszlim fürdő- és egészségkultúra fontos része.
Az iszlám kultúrában a fürdésnek, tisztálkodásnak több okból is nagy jelentőséget tulajdonítottak.
Az iszlám az imádkozás előtt kötelezően előírja a rituális mosakodást (arab: vudú), valamint
bizonyos cselekmények és események után a test teljes megtisztítását (arab: guszl). A fürdőkultúra
fontossága ugyanakkor levezethető abból az iszlám elképzelésből is, hogy az egészség és a
szépség Allah művének beteljesülése, így a test ápolása és tisztán tartása a vallási kötelezettségek
részét képzi. A fürdők építészeti kialakítása szimbolikusan az univerzumot képezte le, a fürdő maga
pedig a paradicsomot jelképezte. A víz a Korán szerint az élet forrás: „ … Allah vizet bocsát le az
égből, és újjáéleszti vele a földet, miután az már meghalt … „ (2 szúra 164). A keleti
néphiedelmekben a fürdők megítélése már nem ilyen egyértelműen pozitív. A néphit szerint a
fürdők az elhunytak lelkének és a démonoknak a lakhelye. A Mohamed próféta döntéseit,
mondásait megörökítő hagyományokban (arabul hadísz) találunk olyat, ahol a vallásalapító dicséri a
közfürdőket, másutt egyenesen az ördög (arabul iblísz) lakhelyekének írják le a hammámokat.
A budapesti köznyelvben törökfürdőnek nevezik a Szent Lukács gyógyfürdő közelében található
romos, kupolás épületet. Valójában az épület a 19. századból származik, a megszűnt népfürdő része
volt.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•19. C TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a csont-rendszer betegségeit, a végtagfejlődési rendellenességeket!
Csoportosítsa a szív ritmuszavarait!

Achondroplasia

Magyarországon a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása szerint 4-6

achondroplasiás gyermek születik évente. Ez azt jelenti, hogy a betegség 20000-30000 szülésenként
jelentkezik.
A prenatalis diagnosztika lehetőségei között szerepel az ultrahang vizsgálat, mely azonban csak
ismert achondroplasiás szülők- esetén szokott eredményre vezetni a terhesség 2. trimeszterében.
További lehetőség a terhesség 10. hetében elvégzett, chorionboholy mintából történő molekuláris
genetikai vizsgálat, - ez azonban egyelőre nem áll rendelkezésre hazánkban.
Különösen achondroplasiás házaspár (mindkét szülő heterozigóta) esetében lenne indokolt a DNS-
vizsgálat elvégzése, mert 25%-os kockázata van, hogy az utód homozigóta achondroplasiás lesz,
tehát mindkét szülőtől örökli a „hibás” gént. A homozigóta achondroplasia az élettel
összeegyeztethetetlen, az érintett újszülöttek többsége a neonatális időszakban respiratorikus
elégtelenség következtében meghal.
Statisztikailag tíz achondroplasiás gyermek közül kilencnek átlagos termetű szülei vannak, és a
családban mindenki más egészséges. A betegség örökletes, egyetlen gén hibája okozza. A hibás
gént hordozó személy az achondroplasia összes tünetét mutatja. Ha két átlagos termetű szülőnek
születik achondroplasiás gyermeke, ennek az az oka, hogy valamelyik szülő ivarsejtjében genetikai
változás (mutáció) következett be. A mutáció oka ismeretlen. Két nem-achondroplasiás szülő esetén
újabb terhesség során az ismétlődés esélye szinte nulla. A pontos diagnózis fontosságát azonban
nem lehet eléggé hangsúlyozni, mert egymáshoz hasonló, alacsony termettel járó betegségek
öröklésmenete különböző.

A betegség tünetei
• Megrövidült végtagok (a felkar és a comb még rövidebb)
• Nagy fej kiemelkedő homlokkal és lapos orrnyereggel
• Rendezetlen fogsor
• Görbe lábszár
• A lábfej lapos, kicsi és széles
• A gerincen kialakuló kóros görbületek, melyek a gyermek fejlődésével együtt változnak
• Szokatlanul nagy rés a gyűrűs- és a középső ujj között
• Csökkent izomtónus és laza ízületek
• Gyakori középfülgyulladások (emiatt esetleg halláscsökkenés)
• Lassult mozgásfejlődés
• Normál intelligencia
• A szűk gerinccsatorna miatt felnőtt korban lumbágószerű tünetek alakulhatnak ki.
• Az achondroplásia tünetei más betegségekhez is hasonlóak lehetnek, ezért mindig orvoshoz
kell fordulni a betegség diagnosztizálása végett.
Osteogenesis imperfecta

A betegségről
Az Osteogenesis Imperfecta igen ritkán fordul elő, a felmérések szerint harmincezer születésenként
egy gyermek jön világra ezzel a betegséggel. Az Osteogenesis Imperfecta – köznyelven
üvegcsontúság -, tulajdonképpen egy betegségcsoport gyűjtőneve, és lényege, a csontanyagcsere
súlyos zavara. Ennek következtében jönnek létre a csont deformítások, a sorozatos törések is,
valamint a bőr, a fogak és a szívbillentyűk kóros elváltozása.
Az Osteogenesis Imperfecta tünetei lehetnek:
-Fokozott csonttörékenység,
-Hosszú csöves csontok elgörbülése,
-Gerinc alakváltozása,
-Koponyalemezek képződési zavara,
-Kék színű szemfehérje,
-Fogfejlődési zavar (Dentinogenesis Imperfecta),
-Vékony, lágy tapintású bőr,
-Izületek szalagrendszereinek gyengesége,
-Laza izületek,
-Siketség,
-Vékony szívbillentyű rendszer.

Szívritmuszavar
A szívritmuszavar, másképpen aritmia, a szívverés ütemének megváltozását jelenti. A normálisnál
gyorsabb szívverést hívjuk tachikardiának, míg a túl lassút bradikardiának.
Pitvarfibrilláció
A szív összehúzódásait vezérlő elektromos jelek elveszítik szabályos ütemüket. A pitvarok több
pontján, rendszertelenül keletkeznek ingerületek, melyek hatására a kamrák szabálytalan ritmusban
és legtöbbször túl gyorsan húzódnak össze. A pitvarfibrilláció a leggyakoribb kezelést igénylő
ritmuszavar. Pitvarfibrilláció esetén az agyembólia kockázata megötszöröződik. Valamennyi
szélütés közül minden hatodik pitvarfibrillálóbetegben következik be.

Kamrafibrilláció
Eszméletvesztéssel és életveszéllyel járó állapot, ami azonnali orvosi beavatkozást kíván. Heveny
szívinfarktusban gyakran következik be. Ezt a ritmuszavart defibrillátor kezeléssel kell rendezni. A
defibrillátor elektromos impulzust ad le a szívnek, melynek eredményeként időbeni kezelés esetén a
normális szívritmus tér vissza.

Tünetek
Az aritmiák által okozott tünetek igen sokfélék, az alig érzékelhetőtől az életveszélyes állapotig
terjednek.
Tachikardia okozta tünetek: Bradikardia okozta tünetek:

- Szívdobogásérzet ▪ Fáradtság
- Légszomj ▪ Szédülés
- Mellkasi fájdalom ▪ Ájulásérzet
- Szédülés ▪ Zavartság
- Eszméletvesztés

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•19.D TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a szegmentmasszázs elméleti alapjait és a vállbetegségek esetén alkalmazott
szegmentmasszázs kezelést!

Szempontok a válaszadáshoz:
- definíciója, elve, élettani alapjai, metamerek
- Head-Mackenzie zónák, reflexfenomének, szimptómák
- a kezelés felépítése, ideje
- a kezelést megelőző vizsgálat (derma rubra, alba)
- inspectio: bőr és izomzónák
- palpatio: bőr és izomzónák, objektív vizsgálat
- a kezelés irányelvei, kivitelezése, fogásrendszere
- a kezelés helyi és élettani hatásai
- kiegészítő kezelések
- indikációk-kontraindikációk
- akaratlan következményei, tónuseltolódások és azok megszüntetése
 20. A tétel
• Jellemezze a nemi szervek rendszerét! Mutassa be a beteggel történő hiteles
kommunikáció főbb szabályait, a kapcsolatteremtés és a kapcsolatfenntartás
módszereit!

Nemi szervek rendszere

Feladata a fajfenntartás. A nemeknek megfelelően megkülönböztetünk férfi és női nemi szerveket,
ezeken belül pedig külső és belső nemi szerveket.

Férfi nemi szervek

1. Belső nemi szervek
- here (testis) – ivarmirigy, hasüregben fejlődnek és a születés előtt szállnak le a canalis inguinalison
a herezacskóba
- mellékhere – herezacskóban van, hímivarsejteket érleli, tápanyaggal ellátja és tárolja
- ondóvezeték – páros csatorna, mellékhere csatorna folytatása
- ondózsinór
- ondóhólyag – húgyhólyag hátsó, alsó felszínén helyezkedik el, híg váladékot termel, ami a sperma
főt tömegét adja
- dülmirigy (prostata) – páratlan szerv, húgyhólyag alatt, átfúrja a húgycső, ondó alkotásában részt
vesz
- Cowper mirigyek – páros mirigy, húgycsó 2 oldalán helyezkedik el, kevés nyúlós váladéka nemi
izgalom esetén a húgycsőbe ürül

2. Külső nemi szervek

- hímvessző (penis) – (fityma, makk, barlangos testek) – vizelet, és nemi váladék kiürítésére szolgál
- herezacskó – a hasfal bőrének kitüremkedése, a herék működéséhez biztosítják a megfelelő
hőmérsékletet

Női nemiszervek
1. Belső nemi szervek
- petefészek (ovarium) – női ivarsejtek és petesejtek találhatók benne
- petevezeték, vagy méhkürt (tuba uterina) – 12 cm hosszú falú izmos cső, a petefészek és méh
között helyezkedik el
- méh (uterus) – kismedence közepén helyezkedik el, részei – nyak, test,
- széles méhszalag – hashártya kettőzet a méh két oldalán
- hüvely (vagina) – 8cm hosszú, 2-3 cm széles cső, húgycső és végbéllel érintkezik a fala
- Bartholin mirigyek – a nagy szemérem ajkak hátsó részében , a hüvelybemenet kát oldalán
helyezkedik el, páros mirigy

2. Külső nemiszervek
- nagy szeméremajkak
- kis szeméremajkak
- csikló – péniszhez hasonló erekcióra képes szerv
- emlő (mamma)
- gát (perineum)

- bemutatkozás
- kétirányú kapcsolat
- hitelesség
- kongruencia
- irányított beszélgetés
-segítő beszélgetés
- aktív hallgatás

Bemutatkozom, elmondom ki vagyok és milyen szándékkal vagyok ott, mit szeretnék csinálni. Nem
komolytalankodom el, mert akkor veszítek a hitelességemből, és a kialakított bizalmat elrontom a
beteggel szemben. Rá írányítom, vagy a betegségére, vagy a kezelendő testrészre a beszélgetést, és
információt szedek ki ezzel kapcsolatban. Segítő szándékú beszélgetéssel folytatom, hogy
megnyugtassam.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•20. B TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Beszéljen a hidroterápia emberi szervezetre gyakorolt hatásáról!

A vízgyógyászat, más néven hidroterápia, egy klasszikus természetgyógyászati eljárás, amelyhez a

nem gyógyvízzel történő kezelések tartoznak.

A vízgyógyászati kezelések csaknem minden szerv működésére kihatnak, így a szívműködésre, a

vérnyomásra, a gyomornedv-, az epe-, és a vizeletelválasztásra, valamint az izmok, és az
idegrendszer állapotára is. A kezelés időtartamától és a víz hőmérsékletétől függően ellentétes
hatások válthatók ki: a meleg vizes kezelések az erek kitágulását, míg a hideg hatására azok
összehúzódását érhetjük el. Ennek az érreakciónak nagy szerepe van a vízgyógyászatban, mert más
hatást vált ki egy egészséges, és mást egy beteg szervezetben. Az ilyen kezeléseket feltétlenül csak
orvosi rendelvényre, és az orvos által meghatározott módon szabad alkalmazni.
A különböző hőmérsékletű vizek alkalmazása pozitív hatással van a szervezetre: javul a
vérkeringés, ezzel párhuzamosan csökken a vérnyomás, az izmok ellazulnak, a stressz oldódik;
utóbbi hozzájárul az egészséges immunműködéshez, a betegségek megelőzéséhez illetve a már
kialakult betegségek enyhébb lefolyásához.

Így a hideg víz hatásai a következők: a kezelt terület hűtése; lázcsillapítás, gyulladáscsökkentő
hatás, a bőr immunológiai reakcióinak aktiválása; fájdalomcsillapítás; helyi és reflektórikus
érösszehúzódás (véredény összehúzódás) és vérbőség előidézése. Különböző mirigyek aktiválása,
(például adrenalin és cortisol termelődésének serkentése); a vérnyomás növelése és a pulzusszám
csökkentése; a légzés stimulálása, az izomtónus növelése - majd az izmok ellazítása, általános
felfrissülés - majd jóleső ellazulás, melegségérzet; az alvás elősegítése.

A meleg víz hatásai: a vérellátottság serkentése, reflektórikus izomlazítás, a fájdalom kezelésének

számos lehetősége; a vérnyomás csökkentése; az anyagcsere folyamatok serkentésével javuló
nyálkahártya vérellátottság.
A hideg- és meleg hidroterápiás eljárások heteken, hónapokon át történő alkalmazása mellett a
szervezet vegetatív szabályozásának javulása várható, ez alatt a keringés, az anyagcsere és az
immunrendszer funkcióit kell érteni.
A hatás akkor a legeredményesebb, ha a hidroterápiát rendszeres mozgás, egészséges táplálkozás,
gyógynövények használata és kiegyensúlyozott életvitel mellett alkalmazzuk.

Alkalmazási területek
A hidroterápia a medicinában és a fizioterápiában is elismert és használatos módszer, amely
elsősorban izom- és ízületi fájdalmak enyhítésére használatos. A szervezet öngyógyító
mechanizmusainak aktiválására a természetgyógyászok a hidroterápiát egészséges, teljes értékű
étrend kialakításával és egyéb, stresszoldó technikákkal kombinálják.
A következő panaszok, betegségek, illetve betegségcsoportok kezelhetők hidroterápiával.
- Ízületi- és izom problémák
- Keringési panaszok
- Immungyengeség
- Mozgásszervi panaszok
-Keringési zavar okozta fejfájás
- Kimerültség
-Arthritis
-Légúti problémák
-Vérellátottsági zavarok
Akut vagy krónikus szív- érrendszeri megbetegedés, visszér, a bőr gyulladásos betegségei, nyílt
sebek és influenza megléte esetén mindaddig nem tanácsos hidroterápiát alkalmazni, amíg a kóros
állapotok fennállnak.
Néhány egyszerű kezelést otthoni körülmények között magunk is sikeresen alkalmazhatunk.
Megbetegedésünk függvényében célszerű az otthoni kezelések mikéntjét is kezelőorvosunkkal
megbeszélni.

Alkalmazási formák
A hidroterápiás eljárások sokfélék, az otthon kivitelezhető különféle borogatások, leöntések, hideg
vizes ledörzsölés, göngyölés, fürdők mellett ide tartozik a szaunázás, a gőzfürdő, a súlyfürdő és az
elektroterápiás gyógyfürdő is.

Kneipp-kúra: a világhírű német természetgyógyász nevéhez fűződő kúra, mely az egészség

megtartását és a betegségek kezelését szolgálja. A kúra egyik része egy hidroterápiás kezelési
rendszer, melyhez a következők tartoznak:
Egy speciális, Kneipp nevéhez fűződő módszer a víztaposó vagy Kneipp-taposó, melyben a beteg
egy hideg vizes medencében kavicsokon jár.
Kneipp-féle leöntések: egy kis nyomású vízsugár az álló páciens karját, lábát, hátát, arcát vagy akár
az egész testét célozza meg. A leöntést a szívtől távol eső testrészekkel kell kezdeni és fokozatosan
haladni a test középpontja felé.
Borogatások, pakolások: pakolásnak a nagyobb testfelületen alkalmazott, száraz fedőréteggel
ellátott borogatást értik. Ide tartozik a nedves ledörzsölés is, melyet törülközővel vagy finom
kefével végeznek a vérkeringés serkentése céljából.
Víz alatti gyógytorna: gerincbántalmak illetve csonttörések kezelésére alkalmas vízben végzett
gyógygimnasztika, melyet víz alatti vízsugármasszázzsal (tangentor-kezelés) is kombinálnak.
Fürdők: megkülönböztetünk teljes-, fél-, végtag-, vagy ülőfürdőt, ezen kívül létezik
fájdalomcsökkentő és vérellátottságot növelő hatású elektroterápiás, kádban végzett gyógykezelés
is.
Súlyfürdő: a gerincre ható húzóerő jóvoltából alkalmas porckorongsérvek, gerincízületi kopások
kezelésére, valamint csípő-vagy térdízületek nyújtására. A vízgyógyintézetekben a súlyfürdőt
termálvízben is végzik.
Légbuborék-fürdő: a hidromasszázsként ismert eljárást egy speciális kádban levegő- és víz
befújásával kellemes, frissítő hatású, enyhe masszázsélményben lehet részünk.
Gőzfürdők, szaunák: szaunák és gőzfürdők, valamint ezek gyógynövényes, és sós változatai
elsősorban a légúti megbetegedésben szenvedőknek(asztma, krónikus bronchitis) hoz enyhülést.
 •ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•20. C TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a cardialis decompensatio leggyakoribb okait, patomechanizmusát, tüneteit,
formáit!

Szívelégtelenség:
Ha a szív nem képes, a szervezet számára szükséges, perctérfogatot biztosítani a normális
végdiastoles nyomás mellett. WHO: kamrai működészavar miatt fellépő csökkent fizikai
terhelhetőség.

- Az érintett kamrák szerint formái: bal szívfél elégtelenség/ jobb szívfél elégtelenség/ globális
szívelégtelenség
- A szívelégtelenség lefolyása alapján: - akut szívelégtelenség / krónikus szívelégtelenség
- Szívelégtelenség típusai a pumpafunkció károsodása alapján: - előre ható/ visszaható

- Balszívfél – elégtelenség:
- Klinikai tünetek: - backward failure (hátrafelé ható elégtelenség) – gyengeséggel és
tüdőoedemával jár
- forward failure (előre mutató elégtelenséggel= low output) csökken a terhelhetőség, gyengeség,
agyi működés zavar alakulhat ki, főleg időseknél
- Asthma cardiale: éjszakai köhögés, és rohamokban jelentkező súlyos légzési nehezítettség
vízszintesen. Tüdőoedema, habos köpet

- Jobb szívfél - elégtelenség

- Klinikai tünetek: - látható vénapangás (nyakon és nyelvgyöknél), testsúly gyarapodás és oedema
az alsóbb testrészeken (lábhát, praetibiális terület), eleinte csak este, majd állandóan

- Bal és jobb szívfél- elégtelenség együttes tünetei:

- Nycturia (éjszakai vízelés)
- Sympaticus túlsúly
- Szívnagyobbodás, esetleg relatív AV billentyű elégtelenség
- Pleurális folyadék (pangásos transsudatum)

- Szívelégtelenség diagnózisa
- Klinikai kép, EKG alapján
- Képalkotó diagnosztika
- Invazív diagnosztika
- Coronariák megítélése
- ISZB kizárása, vagy megerősítése

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•20. D TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a csonthártyakezelés elméleti alapjait és a lumboischialgia esetén
alkalmazott csonthártyakezelést!

Periostealis masszázs
A periostealis masszázskezelés P. Volger nevéhez fűződik. Ő vezette be 1951-ben az orvosi
gyakorlatba.
A csonthártya szerepe: a csont vastagságbeli növekedésének biztosítása, védelme, táplálása.
Rendkívül gazdag ér-, és ideghálózattal rendelkezik.
Csonttörésnél a callus (csonttörés helyén létrejövő csontszerkezet képződés, forradás) képzésében
jelentős szerepe van.

A periostealis masszázst a felületesen elhelyezkedő csontok felszínén végezzük.

TILOS:
- koponya varratokon
- kulcscsonton
- temporo mandibularis ízület környékén
- tövisnyúlványokon
- patellán
- xiphoideuson
- lengőbordán

A kezelés során kihasználjuk a konszenzuális hatást. Ha az egyik kézen gipsz van, akkor az
ellenoldali végtagon ugyanabban a magasságban kezelve gyorsíthatom a gyógyulási folyamatot.
Mivel a csonthártya ér és ideg hálózata rendkívül gazdag, ezért a kezelés fájdalommal fog járni.
Viszont ezt le kell küzdeni a kezelés hatásossága miatt.

Kivitelezése:
1. megkeresem a kezelni kívánt pontot, magasságot
2. A kezelni kívánt magasság alatt kezdej distalisan, majd haladok proximalis irányba. Ha
erőteljes fájdalom jelentkezik, akkor a kezelés intenzitását minimális mértékben csökkenteni
kell, de szigorúan tilos abbahagyni.
3. Ha felhelyztem az ujjam, akkor a saját kilégzésem ütemében fokozatosan erősödő nyomást
fejtek ki az adott területre.

AKKOR JÓ HA A BENYOMAT MEGMARAD!

A KEZELÉS 15-20 PERC, EGY PONTOT 3-5 PERCIG KEZELÜNK!
 21. A Tétel
• Mutassa be az idegrendszer felépítését és működését!

Az idegrendszert idegszövet építi fel. Az egész szervezetet átszövő idegsejt hálózata.

Felosztása:
- Anatómiai felosztása: - Központi idegrendszer ( Agyvelő, Gerincvelő)
- Környéki idegrendszer (Gerincvelő idegek – 31 pár, Agyiidegek – 12 pár)
- Élettani felosztása: - vegetatív idegrendszer ( szimpatikus működés, paraszimpatikus működés)
-Szematikus idegrendszer: mozgató működés

A központi idegrendszer (KIR) a testtömeg 2-4 %, de az oxigénfogyasztása a szervezet nyugalmi

fogyasztásának 20%!
Az az (károsodás nélkül) 1-2 percig bírja oxigén nélkül. Kizárólag glüközt használnak
energiatermelésre. Hierarchikus működés.

Az idegrendszer funkcionális felosztása:

- szomatikus – a belső és külső környezet közti kommunikáció akaratunktól függő működések
-vegetatív – akaratunktól független működés (pl. légzés, emésztés, pulzus, testhőmérséklet)
Részei: - szimpatikus
- paraszimpatikus

Szimpatikus idegrendszer:
- a gerinvelő háti és felső ágyéki szakaszában található dúcok. Átvívő anyaga az adrenalin.
Vérnyomás emelkedését, cukor felszabadítása hoz létre. Mozgósítja a szerveket.

Paraszimpatikus idegrendszer: - a középagyban nyúltvelőben, X agyideg, keresztcsonti

gerincvelőben találhatók a központjai. Átvívő anyag az acetilkolin.
Feladata: a tartalékolás, helyreállítás, anyagveszteségpótlása, Az energiaraktárok feltöltéséért felel.
A szív aktivitását csökkenti, az anyagcsere folyamatokat gyorsítja.
Az inger: ingernek nevezzük, azokat a külső és belső környezeti változásokat, amelyek az
ingerlékeny szövetekben anyagcsere változást, ingerületi állapotot váltanak ki. Léteznek
mechanikai (tapontás, nyomás, csípés stb.)

Az ingerület: - az inger haladását jelenti az idegsejtekben ez a folyamat egy bioelektromos jelenség,

amely oxigénfogyasztással és hőtermeléssel jár. A megfelelő ingerre az ingerlékeny szövetek
anyagcseréjük megváltoztatásával válaszolnak, ezt az anyagcsere változást nevezzük ingerületnek.

Szinapszis: -az idegsejtek közötti kapcsolódások. Egy-egy idegsejt általában több, mint ezer másik
idegsejtek áll kapcsolatban.
A szinapszis részei: - pneszinaptikus membrán
- szinaptikus rés, általában 20nm átmérőjű
- posztszimpatikus membrán

Reflex: inger hatására bekövetkező akaratunktól független tevékenység. Gyors reakció. A test
gondolkodás nélkül reagál az ingerre. Reflexen keresztül valósul meg.

Reflex részei: 1, Receptor

2, Afferens szár
3, Reflex központi
4, Efferens szár
5, Effektor = célszerv.

Reflex felosztása:
Kialakulásuk szerint: - feltétlen: velünk született
- feltételes: tanult

Kiváltó inger helye szerint:

- exteroceptív: idegen reflex, az inger a külvilágtól érkezik
- interoceptív, test belsejéből származó reflex
- pnoprioceptív: saját reflex, interoceptív különleges formája, receptor az az izom húzódik össze,
amiből a reflex kiindul

Kivezető (efferens) idegsejt helye szerint:

- gerincvelő, nyúltagyi, hídi, középagyi, köztiagyi, kisagyi, agykérgi reflexek

-Monoszinaptikus reflex lényege: - a legegyszerűbb refelxív, egyetlen szinapszis kapcsolja össze az

afferens és az efferens neuront. Minimum 2 idegsejt kell hozzá. Pl. - a térdreflex – pnoprioceptív

- Poliszinaptikus reflex lényege: - bonyolultabb, az afferens és efferens neuronok között több

közbeiktatott interneuronon van.
A szinapszisok száma változó, a szinaptikus késés nagyobb, az akciós potenciálok időben is
széthúzódnak. Kettőnél több idegsejt szerepel. Pl.: a kutyák vakarózási reflexe – exteroceptív

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•21.B TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Beszéljen a vízgyógyászati kezelések általános szabályairól, és a szervezet
hőszabályozásáról!

A vízgyógyászat (hidroterápia), egy fizikai gyógymód, amely a közönséges csapvizet használja

gyógykezelésre. A vízgyógyintézetekben a kezelést szakképzett fürdőkezelők végzik, de az
egyszerűbb eljárásokat a beteg otthonában ő maga is elvégezheti.

A közönséges vízfürdőben három fizikai erő hat a beteg szervezetére: a víz súlya, felhajtóereje, és a
hőmérséklete. Ha a fürdő 35-36 °C-os hőmérsékletű, akkor közömbös fürdőnek nevezzük. Ha a víz
hőmérséklete ezt meghaladja, akkor meleg, vagy forró fürdőről beszélünk.
A víz felhajtó ereje következtében, ha teljes fürdőt alkalmazunk, egy 70 kg-os ember tömege 7 kg-
ra csökken (Archimedes törvénye). De hat a szervezetre a víz súlya is. Ha a beteg fekve fürdik,
hasának körfogata 2–6 cm-rel, mellkasa 1–3 cm-rel lesz kisebb. Ugyanakkor az állva fürdéskor a
lábra nehezedik a legnagyobb nyomás, és ez felfelé fokozatosan csökken.

• teljes fürdő, ha a beteg nyakig a vízbe merül,

• félfürdő, amikor a víz csak a köldök vonaláig ér,
• ülőfürdőnél az alhas és részben az alsó végtagok kerülnek víz alá,
• végtag fürdőnél egy vagy több végtag kerül víz alá.
• Borogatások közül legismertebb a felmelegedő, népies nevén Priesnnitz (e:priznic)
borogatás. Ilyenkor egy kendőt szoba-hőmérsékletű vízben átnedvesítenek, majd annyira
kicsavarják, hogy az ne csöpögjön. Nyakra, törzsre, de végtagokra is alkalmazzák, és jól
záró száraz ruhával lekötik. Alkalmazzák még un. keresztkötésként, amikor a törzset és a
vállat is fedi. Ez a fajta borogatás a testtől hőt von el, ezért láz- és fájdalomcsillapításra
használják. A borogatást, ha szükséges,két óránként ismétlik.
 • A hideg borogatáshoz jeget tesznek a vízbe és 10-15 percenként cserélik, de ha mód van rá
jégtömlőt, vagy hűtőkészülék használatával jobb eredményt érhetünk el. Ezt a borogatást
főleg vérzés csillapítására, vagy szívnyugtatásra használják.

• A forró borogatás vérbőséget okoz, de görcsoldó és fájdalom csillapító hatása is van. Ezt 40-
45 °C-os vízzel nedves borogatásként, hőpalack, vagy elektromos termofor segítségével, de
házi eszközként vászonba kötött sóval, homokkal, cseréppel, vagy forróra melegített –
kendőbe csavart fedővel száraz borogatásként alkalmazzák.

• A vízgyógyintézetekben kezelésként alkalmazzák még a:

• Lemosás
• leöntés
• göngyölés
• hideg vizes ledörzsölés
• zuhanykezelés
amely nem csak a víz hőmérsékletétől függ, hanem a vízsugár erősségétől, és attól is, hogy
mely testrészen alkalmazzák. A testhőmérsékletű zuhanykezelés nyugtató hatású, a hideg
gyulladáscsökkentő, a meleg fájdalomcsillapító és serkenti a felszívódást. Alkalmaznak még
gőzzuhanyt, amikor erélyes hatású gőzsugár hat a beteg testre

A szervezet hőszabályozása

1. Az állandó testhőmérséklet fenntartásának feltétele:

a hőleadás és a hőtermelés egyensúlya

2. A hőszabályozó központ:
a) helye:
hypothalamus

b) részei:
- melegítő központ

- hűtőközpont központ

3. A hőszabályozás módjai:
a) hőtermelés:
biológiai oxidáció

b) hőleadás:
- párologtatás:

a bőr verejtékmirigyei által termelt

izzadtság elpárologtatása hőelvonással
jár
- vezetéses hőleadás:
 a szervezet vele közvetlen kapcsolatba
álló testnek adja át a hőt
- sugárzásos hőleadás

a szervezet a környező levegő

felmelegítése révén adja le a hőt

4. A hőszabályozás mechanizmusa:
a) a testhőmérséklet emelkedése esetén:
a hőszabályozó központon átáramló vér hőmérséklete
emelkedik
ß
a hűtőközpont a bőr ereit kitágítja (kipirulás)
ß
a bőr hőmérséklete megemelkedik
Þ a sugárzásos hőleadás növekszik
+
az izzadságtermelés fokozódik
Þ a párologtatásos hőleadás megemelkedik
ß
a szervezet hőmérsékletes csökken

b) a testhőmérséklet csökkenése esetén:

a hőszabályozó központon átáramló vér hőmérséklete
csökken
ß
a fűtőközpont működése fokozódik
ß
remegés, borzongás izomműködéssel jár
Þ fokozott hőtermelést eredményez
+
a bőr erei összehúzódnak (sápadtság)
Þ a csökken a bőr vezetéses hőleadása
+
a verejtékelválasztás megszűnik
Þ a párologtatásos hőleadás elenyésző
ß
a szervezet hőmérséklete emelkedik

5. Hypothermia és hibernació:
a) elve:
a testhőmérséklet jelentős csökkenése a szívműködés, a
légzés és az anyagcsere lelassulásával jár
ß

a szervek oxigén- és tápanyaghiányt hosszabb ideig képesek

elviselni
 b) alkalmazása:
- gyógyszerekkel felfüggesztik a
hőszabályozó központ működését
ß

a vért és a szervezetet hűtik

ß

a testhőmérséklet gyorsan csökkel

ß

a keringést és az oxigénellátást
mesterségesen biztosítják
ß

a szervek (szív) az oxigén és a

tápanyaghiányt kb. 2 órán keresztül
képesek elviselni!

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•21.C TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse az artériák legfontosabb betegségeit!

- Érelmeszesedés (arterioclerosis): az élet előrehaladtával összefüggést mutató, sok külső-belső

tényező együtthatása következtében kialakuló, multifunkcionális betegség.
- az arteroclerosis kifejlődését rizikótényezők segítik elő
- Rizikótényezők: - kor előrehaladottsága
- vér fokozott lipidtartalma
- dohányzás
- hypertonia
- elhízás
- diabetes mellékes

- Elősegíti az arterioclerosis kialakulását a fizikai munka hiánya, ülő életmód, alkati adottságok,
valamint a köszvény is.
Következményei: ha az artéria belső átmérője nagymértékben beszűkül, el is záródhat. Az elzáródás
oka a beteg érfalon képződött thrombus is lehet.
- a beteg fal veszít ellenálló képességéből, tágul, anemysma keletkezett
- a megvékonyodott érfal megreped, vér lép ki a szövetekbe (agyban, szemben stb.)
- az arterioclerosis általános érbetegség,valamennyi artériára kiterjed, de különboző mértékben
- leggyakrabban az agy, a vese ereit, az aortát, a koszorús ereket, a végtagok és a hasnyálmirigy
ereit betegíti meg.

Tünetek:
- nincsenek klinikai tünetei, mindig valamely szerv vérellátásan zavarai hozzák létra az adott
szervre jellemző tünetek. Erre akkor kerül sor, ha az erek szürkületét kompenzáló collaterálisok
kifejődése a vérellátás fenntartására már nem elegendő.
Ennek következte előtt az artériák elváltozása csupán biopsziás szövettani vizsgálattal, a szemfenék
vizsgálatával vagy angiographiával állapítható meg.
Az alsó végtag artériáinak sclerosisa szűkületet és elezáródást okoz. Carteroclerosis obliterans).
Ennek következtében a beteg lába fázékony, időszakához sántításról (clauclicatio intermitters)
panaszkodik, ami járáshoz jelentkezik és pihenésre szűnik. Később nyugalmi fájdalom is kialakul,
típusosan a lábfejben és a lábujjakban.
Éjszaka rosszabodik. A lábujjak bőre sérülékeny, kis sebek nem gyógyulnak meg elhalás alakul ki
- Elzáródással járó érhártya – gyulladás (Buerger-kór)

- a kórkép eredetét ma sem tisztázták- Ismerünk allergiás eredetű magyarázatot autoimmun

megbetegedésű okokat hangoztató felfogást. Egyesek hormon megbetegedésnek tartják.
Rendszerint fiatal férfiak megbetegedése, a betegek túlnyomó többsége dohányos. A betegeknek
csak kb 5-10%-a nő. Leggyakoribban az alsó végtagok artériái betegszenek meg.

Tünetei:
- az első tünetek felületes vénás gyulladás formájában jelentkeznek. Később a lassan szűkülő
artériákhoz keresztűl a véráramlás mivel lassúbb a panaszok és tünetek az alsó végtag sclerosisa
által okozottakkal megegyeznek. A láb ujjai fázékonyak, elfehérednek, olykor fájdalmasak.

Magas vérnyomás – hypertonia

Az artériák heveny elzáródása (Embolia)

- ha az érpályába került vagy ott képződött szög (embolus) az én pályában tovább sodródik és egy
artéria kimenetét elzárja, embolia alakul ki.
- zsír embólia ahhoz alakul ki, ha csontsérülés vagy csont műtét során csontvelő kerül a
vérkeringésbe.
- légembóliát a vénasérülésen keresztül vagy injekcióval bejuttatott levegő okoz.
- Az embolus anyaga azonban leggyakrabban véralvadékok (trhombus)
- Az embóliát leggyakrabbam a thrombosis súlyos szövődményeként észleljük
- Magas vérnyomás, hipertonia: az az állapot melyben az artériák falára feszülő nyomás meghaladja
a normális értéket. A hypertonia terheli a szívet, az erek falának károsodásához vezet.

Szövődményei:
- szívinfarktus
- stroke
- szívelégtelenség
- érszűkület
- veseelégtelenség
Kiváltó oka lehet:
- stressz
- dohányzás
- túlsúly
- egészségtelen táplálkozás
- alkoholizmus
- fokozott só fogyasztásának
- mozgásszegény életmód

A hypertoniát 2 csoportba osztjuk:

- primer
- secunder eredetűre

- Elsődleges (primer) hypertoniáról akkor beszélünk, hogyha önállóan jelentkezik a betegség.

- Másodlagos (secunder) hypertonia esetén a magas vérnyomás egy másik kórkép okozza, annak
hatására jön létre.
Hypertonia tünetei: - fejfájás, lüketetés
- mellkasi nyomás
- izzadás
- látás zavar
- szapora szívdobogás

A hypertonia (alacsony vérnyomás)- nál beszélhetünk, ha a vérnyomás első azaz, szisztólis értéke
tartósan nem haladja meg a 100hg mmt. Általában fiatal nőknél jelentkezik.

Tünetei:
- gyengeség
- fáradékonyság
- szédülés
- levertség
- koncentrálóképesség csökkenése
- hányinger
- fejfájás

Okok:
- folyadékhiány
- szívbetegség
- tápanyaghiány
- terhesség
- pajzsmirigy betegség
- jelentősebb vérzés

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•21.D TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Fejtse ki a kötőszöveti masszázs elméleteit!

Elve: Izom és zsigeri megbetegedés esetén a kötőszövetben feszüléses anyagcsere zavar lép fel. A
kötőszöveti területek kezelésével reflexiós úton hatunk a beteg területre. Végrehajtásával két, -
illetve három ütemű technikával történik.

Mechanizmusa: Az ujjakat rányomjuk a bőrre és 1-2 cm-es előre-hátra mozgással lassan haladunk
az elsőre meghatározott irányba.

Fogásai:
- dörzsölés ujjbeggyel, gyors ellentétes húzás a tenyéri kisujji szélével redőképzést (ollófogás,
ellenállás sima) redőgyúrás (plesselés, vibráció)
- mind ez vívőanyag nélkül kell végrehajtani. Az ingerfogások hatékonyságának jele a bőr
kipirulása.

Két -féle technika van:

▪ Bőr alatti technika (culis.rubculis) - A bőr alatti kötőszövetig hatol a fogás-lapos ujjtartás
▪ Izompólya technika (rubculis-fascia) – a bőr összes rétegén keresztül az izompólyáig hatol a
massázs ereje- függőleges ujjtartás.
A kötőszöveti masszázst a 3. és 4. ujj begyével kell végezni. Megkülönböztetünk 2 és 3 ütemű
technikát.
Két ütemű technika:
1. ráhelyezés
2. húzás (függőleges ujjtartás)

Három ütemű technika:

1. ráhelyezés
2. eltolás
3. húzás (lapos ujjtartás)

Kötőszöveti rostok lefutásának megfelelően a rövid húzások merőlegesek, a hosszúak

párhuzamosak
Kezelés időtartama: 40-45 perc, majd 20-25 perc

Kötőszöveti zónák elhelyezkedése:

-hólyagzóna: gyakori hólyaghurut, érzékeny hólyag. A lábak hidegek, nagyobb a vizelet
mennyisége.
- obstipatio zóna: székszorulás jellemzi. Előfordulás: utazás, környezetváltozás, ideg feszültség
esetén, nőknél még a menstruáció előtt is jelentkezhet.
- véna – nyirokzóna: estére bokaödéma keletkezik. A lábak nehezek, fáradtak, éjszakai görcs
- menstruációs zóna: fájdalom menstruáció alatt
- bélzóna: gyorsított emésztés, hasmenésre való hajlam
- máj, - epe zóna: evét utáni telítettség
- szívzóna: funkcionális szívpanaszok esetén nehéz légzés
- gyomor zóna: gyomor panaszok, nyomásérzet a gyomorban
- artériás lábzóna: érszűkületes betegeknél jelentkezik
- fejzóna: krónikus fejfájás, migrén, alvás zavarok
- karzóna: váll, kar, kézfájdalmak

Diagnosztikai jelentőségük abban van, hogy jelzik a betegség aktivitását, valamint a néma zónák
utalnak az örökletes hajlamra.

A kötőszöveti masszázst többnyire ülő helyzetben végezzük.

Indikációi:- székrekedés, alsó végtagi anteriosclerosis, menstruációs panaszok, véna és nyirok
problémák, (golf, teniszkönyök), szívproblémák

Kontraindikációk:
- lázas állapot, különféle daganatos elváltozások, terhesség, fertőző betegségek (gomba, övsömör),
kezeletlen magas vérnyomás, labilis elmeállapot, alkoholos befolyásoltság, rohamok (asztma,
anginás), dekompenrált szívbetegség, gyulladásos eredetű elváltozások
 22. A tétel
• Jellemezze az izomtónus zavarait, az izomatrófiát, az izomgyengeséget és a
bénulást! Röviden jellemezze a thrombosis, az embólia és az ödéma lényegét!
Csoportosítsa az ödémákat!

Izomtónus: az izmok állandó, kis fokú feszülési állapota, melyet idegrendszeri hatás tart fent.

Típusai:
-normotónus:a normális tónus. az izmok feszülése és ellenállása közepes. pl: normális testtartásnál
-hypotónus:csökkent tónus, az izom feszülése és ellenállása kicsi. Az izom tapintata petyhüdt.
Pl:alváskor , ájuláskor
-hypertónus:fokozott tónus, az izom feszülése és ellenállása nagy. Az izom tapintata kemény,
spasticus. pl:izomgörcs

-kóros izomtónus fokozódás jellemzői, formái, tünetei

spasticus tónusfokozódás: a centrális bénulást spasticus tónusfokozódás kíséri, amely az

antigravitációs izmokban (felső végtagon a hajlítókban, alsón a térdfeszítőkben és a láb
plantárflexoraiban) lép fel. Jellegzetes tünete, hogy a végtag hirtelen passzív mozgatása során
ellenállást érzünk-lassú nyújtásra fokozódik az ellenállás, míg a hirtelen nyújtás az ellenállást
legyőzi.

-kóros izomtónus csökkenés

leggyakrabban újszülötteknél, születés után kerül felfedezésre „rongybabák”
felnőtt korban:
-ülő vagy fekvő helyzetből nehezített felkelés
-a csípő, könyök, térd normálistól eltérő hajlékonysága
-tárgyak megfogásának, megemelésének nehezítettsége
kialakulhat centrális parézis ( az idegek agyi eredetű bénulása)során is, vagy agyhártyagyulladás
után.
izomatrófia: az izom teljes eltűnése, mely során az izom tömege csökken. kialakulásának oka:
mozgás hiánya, örökletes tényezők (Duchenne kór), baleset utáni rehabilitáció, ideggyógyászati
kórkép(Stroke), amely az idegrendszer mozgató területét érinti.

Bénulás lényege, elosztása

Az idegek működőképességének kiesése, mely érzés és mozgáskieséssel jàr. Ha már orvosi
vizsgálattal sem mutatható ki akaratlagos mozgás, izombénulásról beszélünk.
Az izmok állapotától függően lehet spasztikus vagy petyhüdt, teljes vagy részleges, egyik vagy
mindkét felet érintő, végtag vagy végtag részt érintő bénulás.
Amennyiben az állapot tartós ideig fennáll, az izomerő kiesése miatt izomsorvadás alakulhat ki.

Petyhüdt bénulás okai, tünetei

A bénult testrészek élettelenül lógnak.
Oka:a központi idegrendszeri eredetű (centrális bénulás), vagy az izmokhoz vezető idegág
működéskieséséből származik (perifériás bénulás)

Centrális bénulás
a pyramis pálya sérülésekor alakul ki. Kiterjedése mindig a sérülés helyétől függ. Az izmok tónusa
a kezdeti csökkenés után spasticusan fokozódik, ezért nevezik a centrális bénulást spasticus
bénulásnak.
Perifériás bénulás
Akkor jön létre, ha az idegek illetve a gerincvelőből induló idegsejtek valamiért sérülnek. mindig
petyhüdt az izomzat, nagyon gyorsan hal el.
Bénult végtagokon kialakult kóros tartások
esőkéz:nervus radialis sérülése. a kézfej lóg, a hüvelykujj nem nyújtható ki és nem távolítható el a
többi ujjtól
karomállás: nervus ulnaris sérülés jellegzetes következménye.
eskü kéz: a kéz és a hosszú ujjhajlítók bénulnak, ökölbe szorításkor csak az ulnaris oldal ujjai
hajlanak be.
lógó láb: periférián történt probléma Pl:daganat nem tudja tartani a központtal a kapcsolatot.

Thrombózis jellemzése
mélyen az izmok között fekvő vénák krónikus megbetegedése. A visszaáramló vért a trombus
teljesen vagy részlegesen elzárja. thrombus: az érfal belsejéhez tapadó vérlemezkékből, fehérjékből,
fehèr és vörösvèrsejtekből áll, mérete folyamatosan nő.

Embólia jellemzése
az érrendszert elzárja az embólus amit a véráramlás odasodort. Vénás vagy artériás embóliáról
beszélünk, aszerint, hogy vénát vagy artériát zárt el az embólus. A vénás rendszerben a vérrög
leggyakrabban a tüdőben áll meg->tüdőembólia

Ödéma jellemzése, csoportosítása

ödéma=szövetközti vizenyő.
Akkor alakul ki, ha megbomlik a szövetközti folyadék termelődésének és elvezetődésének az
egyensúlya. Ilyenkor a szövetek közötti térben vizenyő szaporodik fel.
Megjelenése szerint lehet lokális(egy testrészre koncentráló),vagy generalizált (több testrészt vagy
szervet érintő)
Lehet primer és secunder.
Kialakulhat jobb vagy bal teljes szívfélelégtelenség
ha a gége is beduzzad:gégeödéma
lymphoedema: nyirokrendszer elégtelen működése, lipoedema: zsírlerakódások helyein

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•22. B TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a hidroterápia javallatait, relatív ellenjavallatait! Beszéljen a
borogatások és pakolások (göngyölések) formáiról a különböző hőmérsékletű
és kiterjedésű fürdőkezelésekről!

Hidroterápiás gyógymódok - Mikor alkalmazható és mikor tilos?

Súlyfürdő
A beteg olyan medencében van felfüggesztve, melyben nem ér le a lába. A kezelés fokozatosan
növekvő időtartammal, max. 20 percig tart. A felfüggesztés történhet a nyaknál, illetve az ágyéki
részen. Nyaki húzás esetén súlyt nem szoktunk alkalmazni, ilyenkor a beteg saját súlyának a
felhajtóerővel csökkentett súlya elégséges. Ágyéki felfüggesztés esetén, a súly fokozatosan
növelhető, melyet a derék vagy a bokák fölött elhelyezett öveken felakasztható súlyokkal lehet
elérni végtagonként 1,5–9 kg nagyságban).
A súlyt mindig a nyújtandó terület alá kell akasztani. A gerincre ható húzóerő következtében a
hosszirányú megnyújtás (ún. trakció) alkalmas gerincízületi kopások, kisebb porckorongsérvek
kezelésére, emellett mozgás-beszűküléssel kísért csípő- vagy térdízületek nyújtására.

Súlyfürdőt tilos alkalmazni akut ízületi vagy ideggyulladás, csigolya-elcsúszás esetén,

gerincstabilizáló és porckorongsérv-műtétet követően fél éven belül.

Hidroterápia (vízben történő kezelések)

• Súlyfürdő - Nyaki, vagy hónalji felfüggesztéssel, súllyal vagy súly nélkül
• Víz alatti vízsugármasszázs (hidromasszázs) - Tangentor-kezelés
• Egyéb hidroterápiás eljárások - Örvényfürdő, légbuborékfürdő, Kneipp-kúra, skótzuhany,
váltott hőfokú fürdő, szénsavas fürdő, végtagfürdő, elektromos fürdő, pakolások,
lemosások, leöntések

Víz alatti vízsugármasszázs (tangentor-kezelés)

A kezelést általában kádban, ún. tangentor készülékkel végzik. A kezelési idő átlag 20–30 perc. A
kezelés kiterjedhet az egész testre, vagy csak egy adott testrészre. Történhet felmelegített vízzel
vagy termálvízzel, melynek hőmérséklete 34–37 oC-os. A beteg ellazulva fekszik a kádban.
Megfelelő víznyomással (0,5–2 atmoszféra) és távolságról, a vízsugár nyomásának szabályozásával
és annak fokozatos emelésével végzik a kezelést. Kiválóan alkalmas görcsös állapotú izmok
ellazítására, az izomzat vérellátásának javítására, valamint műtéti és baleseti utókezelésekben
egyaránt. Erősíti a legyengült izomzatot, javítja a vérkeringést, általánosan javítja a közérzetet. Az
ellenjavallatok megegyeznek a balneoterápiánál leírtakkal.

Borogatások
Hideg vagy állott vizes borogatást alkalmazunk, általában 10–20 percig, napjában többször. A
textíliát 15–25 °C-os vízzel nedvesítjük meg, és száraz textillel fedjük le. Alkalmazhatjuk gyulladt
ízületre, vagy ideggyulladás esetén az egész végtagra. Egyik ismert formája a Priessnitz-féle
borogatás, melyet lázcsillapításra használunk. Az eljárás fizikai hűtésen és felmelegítésen alapul.
Egy lepedőt kb. 15 °C-os vízzel megnedvesítünk. Ezt tekerjük keresztbe a mellkasra, majd meleg
lepedőt, törülközőt csavarunk a test köré. Pakolások A pakolás abban különbözik a borogatástól,
hogy nagyobb testfelületre alkalmazzuk. Lehet törzs- és végtagpakolás, száraz vagy nedves. A
nedves pakolásra mindig szárazat helyezünk. Párakötés A kezelendő testrészre langyos, nedves
ruhát, erre meleg vizes ruhát, majd műanyagfóliát csavarunk, végül száraz fedőkötéssel fedjük.
Gyulladáscsökkentő, izomlazító hatású. Kelések érlelését segíti elő. Lemosások A lemosást hideg,
meleg vagy langyos vízzel, szivaccsal és törölközővel végezzük, fekvőbeteg ápolása esetén,
napjában kétszer. Frissítő, keringésjavító hatású. Leöntések Lehetnek hideg vagy meleg leöntések.
Ingerhatásúak; a hideg leöntésnek nagyobb ingerhatása van.

Kneipp-kúra
A manapság is alkalmazott Kneipp-kúra Sebastian Kneipp német plébánosról kapta a nevét, aki
komplex hidroterápiás kezelési rendszert dolgozott ki. Ez hideg fürdőből, leöntésekből és
zuhanyzásokból áll. Speciális módszer a Kneipp-taposó, melyben a beteg vízben, kavicsokon jár.

Skót-zuhany
Zuhanyfülkében, több zuhanyrózsából jövő, változtatható nyomású és hőmérsékletű vízzel történik.
Általában hideg és meleg zuhany váltakozó használatát jelenti. Frissítő, keringésjavító hatása miatt
javasolt.
Váltott hőfokú fürdő
A fürdőket feloszthatjuk egész, fél- és részfürdőkre. Részfürdőként a leghasználatosabb a
váltófürdő. Végtagfürdőként használják. A kezeléshez két edény víz, egy hideg (14–16 C) és egy
meleg (36–38 °C) szükséges. A beteg a két végtagját először (kb. 1 perc időtartamra) a meleg vízbe,
majd 10 másodpercre a hideg vízbe helyezi. Ezt az eljárást átlag 10-szer megismétli. A kezelést
meleg vízzel kezdik és ezzel is fejezik be. A melegre értágulat, a hidegre érszűkület alakul ki.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•22.C TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a vénák betegségeit!

Varicositas
A nagy fokban tágult, elongált, kanyargós bőr alatti vénák, de jól járhatók Majdnem mindig az alsó
végtagon fordul elő, ahol a vena saphenát és ágait érinti. A bőr alatti vénáknak nincs olyan érfal
támasztéka, mint a mélyvénáknak az izomzat, ezért a fokozott nyomás dilatatiohoz vezet.
Primer varicositas esetén veleszületett kötőszöveti gyengeség, venafal- ill. billentyűgyengeség
tételezhető fel. Ezt az előfordulások familiáris megjelenése is alátámasztja. A varicositas
megjelenését, súlyosbodását elősegítheti a terhesség, a sok állással járó munkakör. Terhességben a
hormonális állapot is hozzájárul a kialakuláshoz.
A secunder, vagy tüneti varicositas hátterében leginkább proximalis obstructiot (daganat,
nyirokcsomó) kell keresni. Korábbi lezajlott trombophlebitis, mely károsította a vénabillentyűket,
ill. az arteriovenosus fistula is okozhat értágulatot.
Tünetek:
a klinikai tünetek súlyossága nem mindig arányos az értágulat mértékével.
Nőknek több panaszt okoz, mint a férfiaknak.
Feszülés a végtagban
Fáradtság
Fájdalom
Görcsöket (főleg éjszaka) ami a láb emelése után típusos esetben megszűnik
Hosszas fennállás esetén a vénatágulatok fölött a bőr atrophizál, kiterjedt barnás
pigmentáció jelentkezik.
Súlyos esetben ulcus cruris alakul ki

Trombophebitis
Ismert vagy ismeretlen etológiai tényezők hozzák létre a vénafal gyulladásával és a vénák
trombosisával váló megbetegedést. A Vénák helyzetétől függően két formája: a felületes- és
mélyvénás trombophlebitis.

Felületes trombophlebitis
Az estek nagyobb részében ismert predisponáló tényezők előzik meg vagy segítik elő megjelenését.
Ezek közül a legfontosabbak: varicositas, stasis, trauma, terhesség és postpartum, intravénás injectio,
kanül. Máskor egészségesnek tartott egyénben jelentkezik váratlanul, provokáló tényező ismerete
nélkül.
Van migráló formája is, mely megelőzheti a Bürger-kór manifesztációját, vagy hasi tumor
felismerését. Leggyakrabban a vena saphena ágaiban keletkezik. Az esetek 10-20%-ban a
mélyvénákra is ráterjedhet. A felületes trombophlebitis igen ritkán okoz tüdőemloliát.
Tünetek:
• A gyulladt, vagy trombotizált vena hosszanti köteg formájában jól tapintható
• Fájdalmas
 • Környezete ödémás, piros
Gyógyítása:
• Ha a mélyvénás folyamat kizárható, akkor hosszú ideig tartó ágynyugalomra nincs
szükség.
• Helyi borogatás mellett non-steroid gyulladásgátlók adhatók.
• Antikoaguláns és antibiotikus kezelés csak akkor indokolt, ha a folyamat a
mélyvénákra is ráterjedt.
• A prognózis az esetek többségében jó, 1-2 hét alatt gyógyul

Mélyvénás trombophebitis
A felületesnél sokkal súlyosabb betegség. Gyakran okoz akár halálhoz is vezető pulmonális embóliát,
és elpusztítja a vénabillentyűket. Leggyakrabban az alsó végtagi, és kismedencei vénák érintettek.
Venas stasis. Fokozott alvadékonyság, ,megnövekedett viszkozitás és vénafal károsodás, továbbá
trauma, terhesség, szülés, műtét, krónikus infekció, obesitas, malignus, főként hasi tumorok,
thrombocítosis, polycythaemia és antikoncipiensek szedése járulhat hozzá kialakulásához. Az estek
nagy részében alattomosan, fokozatosan alakul ki, és a következményes pulmonalis embolia hívja fel
rá a figyelmet. Máskor akutan heves fájdalom, alsóvégtagi duzzanat kíséretében jelentkezik.
Tünetek:
• A lassan kialakuló betegségben
- tompa, vagy görcsös alsó végtagi fájdalom
- Ödéma
- a trombophlebitis helyén nyomásérzékenység
- a bős fényes, feszes
- a superficialis vénák kitágulnak
▪ Az akut, heves formában
Hirtelen jelentkező fájdalom az alsó végtagban
Ha a behajlított térd mellett a lábat dorsal irányba feszítjük, a triceps surae területén
jelez fájdalmat. (Homans-jel)
Ha a combra helyezett vérnyomás mérőt 100-120 mmHg-re felfújjuk, fájdalom
jelentkezik (norm. esetben csak 180 mmHg-nál jelez fájdalmat)
Diagnosis: doplerrel, szonográfiával, impedanciás pletizmográfiával, venográfiával, radioizotóppal
jelzett fibrinogérdepositio mérésének segítségével lehet a diagnózist alátámasztani. A nem invazív
eljárások csak a térd feletti folyamatok diagnózisára alkalmasak. Az egész alsó végtagra alkalmazható
diagnózist ad az aszcandáló kontrasztanyagos flebográfia. De invazív volna és mellékhatásai miatt
ritkán használatos.
Ha a mélyvénás tombophlebitis nem típusos, akkor a következőktől kell elkülöníteni:
• Fájdalom és nyomásérzékenység esetei: izomtrauma, izomtúlterhelés, izomszakadás,
neurológiai fájdalmak.
• Fájdalom és duzzanat: rupturált Baker-cysta, izomhaematoma
• Fájdalom nélküli végtagduzzanat: vena iliaca compressio (daganat, nyirokcsomó, tályog,
csípőtáji cysták) lymphoedema, immobolozáció, gipszrögzítés, paresis.

Gyógyítás: A friss mélyvénás thrombisisnál kb. 10 napig ágynyugalom, mert a friss thrombus nem
eléggé adharans, s az izommunka a laza rögöt leszakíthatja az érfalról, pulmonális emboliát okozva.
Amennyiben nincs kontraindikáció, antikoaguláns kezelés kezdhető el.
Kontraindikációk:
▪ Haemorrhagiás diathesis
▪ Súlyos hypertensio
▪ Agyvérzés
▪ Szemfenéki vérzések
 ▪ Aktív fekélybetegség
▪ Syncumar alkalmazása esetén terhesség
Induláskor 5-10 000 E heparint adunk bolusban, majd ezt követően 400-600 E/kg/nap terápiára térünk
át.
Kezelés során kérféle haeprint használhatunk:
• Heparin-Na: 4-6 óránként intermittálóan, vagy folyamatos infúzióban. Mindkettő hatékony,
de a folyamatosnál elkerülhetőt a csúcskoncentrációk, ezáltal kevesebb a vérzéses
szövődmény.
• Heparin-Ca: antikoaguláns hatása 12 óráig tart, és adható subcutan is. Így a reggel-este adott
250-250 E/kg heparin-Ca-mal csekény kényelmetlenséggel is egyenletes a heparinhatás.
A heparinterápiát később aktivált parciális tromboplasztin idővel ellenőzízzük. A heparindózisnak
olyannak kell lennie, hogy a parciális trombopalsztin idő a kiindulási 1, 5-2-szeres legyen.
Tüdőembilisationál a heparin kezdeti dózisa lehet nagyobb.
A heparinterápiát 7_10 napig kell adni, majd áttérhetünk a Syncumar-terápiára. Ennek teljes
antikoaguláns hatása csak több nap múlva áll be, ezért 5 napig heparinnal együtt adjuk. A
heparinterápia 2-5. napján kezdjük. A Syncomar-terápiát abizonyosan térd alatti folyamatok esetében
6 hétig, proximalis mélyvénás trombosis esetében 3-6 hónapig folytatjuk. Ismétlődő
phlebotrombosisok, vagy fennálló rizikótényezők esetén (antitrombin III-hiány, protein-c hiány,
malignus folamatok stb.) mérlegelni kell a folyamatos Syncumar-terápiát.
Súlyos iliofemoralis vagy subclavia-phelbotrombosisokban fiataloknál fibrinolitikus terápiával
kezdhetjük a terápiát. Ez nagyobb vérzésveszélyt jelent, de a gyors thrombolísis után gyorsabb a
gyógyulás és kevesebb a postthromboticus szindróma.

Phlegmasia coerulea dolens

A vena iloaca elzáródása a végtag teljes egészsének megduzzadásához vezet, nagy fájdalom
kíséretében. A végtag cyanotikus, livid, súlyos esetben a lábon nedves gangraena alakul ki.

Posttromboticus syndroma
Mélyvénás thrombophelbitis –főleg ha ismétlődik- gyakra vezet posttromboticus syndromához. A
végtag duzzadt, korai szakban reggelre még normalizálódik. Később az ödéma indrukálódik,
fájdalmat okoz a végtagban, a bőr atropiássá válik. A fokozott vénás nyomás ás a fokozott
capillarispermeabilitás miatt hemosziderin rakódik le a bőrben. Invertált esetekben ulcus cruris,
cellulitis gyakran alakul ki. Az ulcus sruris a varicositasban kicsit, felületes, míg posttromboticus
síndromában nagyobb, mélyebb. Kezelése sebészi.
Lezajlott thrombophlebitis után a rugalmas pólya használata, gyógytorna, rendszeres séta,
éjszakára a végtag magasabbra helyezése megelőzheti a porrtromboticus syndroma
kialakulását.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•22. D tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse az SPA betegségspecifikus gyógymasszázskezelés elméletét!

Dg.: SPA (Spondyl=csigolyák kis ízületei)

- megkérdezzük, hogy hason tud e feküdni (tegyük fel, hogy igen)

- megkérdezzük, hogy kell e neki hashoz, alátámasztás párnával
- gluetus alsó részétól vagy sacrumtól C7-C1-ig
- DE! Először a mellkasi izmokat lazítjuk, majd paravertebrális izmokat tonizáljuk
- NINCS kimozgatás!
 23. A tétel
• Mutassa be a belső elválasztású (endokrin) rendszert! Jellemezze a cukorbetegséget!

Szempontok a válaszadáshoz:

- A belső elválasztású mirigyek általános jellemzői

- A belső elválasztású mirigyek felsorolása, fontosabb hormonjaik és azok hatásai
- A cukorbetegség lényege
- A cukorbetegség legfontosabb tünetei és késői szövődményei

A hormonrendszer az idegrendszerrel együtt összehangolja, szabályozza a szervrendszerek

működését. A hormonokat a szervezetben belső elválasztású mirigyek termelik.

Belső elválasztású mirigyek jellemzői:

- nincs kivezető csövük
- váladékukat közvetlenül az érpályába ürítik
- vér útján távoli szervekre hatnak
- idegrendszerrel együtt működik (neuroendokrin rendszer)
- lehetnek önálló szervek, vagy más szervekbe építettek

A szervek működéséhez szükséges fiziológiás hormonszintet egy szabályozó rendszer biztosítja,

mely lényegében önszabályzó, visszacsatoláson alapuló. „feed-back” jellegű mechanizmus. Az
esetek többségében ez „negatív feed-back”, mert a vér hormonszintjének emelkedése a hormon
további termelődését csökkenti, és fordítva, a hormonszint csökkenése a termelődést fokozza. Ez a
mechanizmus a vér és az idegrendszer útján valósul meg. A belső elválasztású mirigyek
kapcsolatában vezérszerepet lát el az agyalapi mirigy (hypophisis), melynek hormonjai a többi
mirigy jelentős részének működését serkentik. A befolyásolt mirigyek hormonjai viszont a vér útján
eljutnak a hypophisishez és annak serkentő hatását csökkentik („negatív feed-back”). A hypophisis
közvetlen összeköttetésben áll a hypothalamus-szal (központi idegrendszer), amely befolyásolja a
működését (neuroendokrin rendszer).

Belső elválasztású mirigyek feladata:

- belső környezet állandóságának fenntartása
- szervek közötti együttműködés biztosítása
- anyagcsere folyamatok szabályozása
- fajfenntartás szabályozása
- külvilághoz való alkalmazkodás

Hormonok (speciális felépítésű kémiai anyagok). Két fajtájuk van:

- lokális, vagy helyi: ahol termelődnek, ott hatnak
- általános: vér útján távoli szervekre hatnak

Az endokrin rendszer részei:

- agyalapi mirigy (hypophisis)
 - pajzsmirigy
- mellékpajzsmirigy
- csecsmőmirigy
- mellékvese
- hasnyálmirigy
- tobozmirigy
- ivarmirigyek

Agyalapi mirigy (hypophisis)

Az agy alapjánál, az ékcsont üregében helyezkedik el. Bab alakú és nagyságú, kétlebenyű mirigy.A
hypophisis nyél útján kapcsolódik a hypothalamushoz. Az endokrin rendszer karmestere.

Két lebenye van:

- elülső lebeny: mirigyserkentő hormonokat termel, szabályozza a többi belső elválasztású
mirigy hormontermelését
- hátsó lebeny: idegszövet alkotja

Elülső lebeny:
- növekedési hormon STH (somatotrop): sejtanyagcserére, csontok növekedésére hat
(csökkent termelődésnél törpenövés, túltermelődés esetén gigantizmus, acromegalia alakul ki)
- pajzsmirigyre ható hormon TSH: pajzsmirigyhormon termelődését serkenti (túltermelődés
esetén Basedow kór)
- mellékvesekéregre ható hormon ACTH: a szénhidrát anyagcserére ható hormonok
termelődését segíti (túltermelés esetén Cushing kór)
- tüszőérést serkentő hormon FSH: nőknél tüszőérés, férfiaknál tesztoszteron termelés
- sárgatest képződést serkentő hormon LH: női nemi hormon termelődése, férfiaknál Leydig
sejteket serkenti
- tejelválasztást csabályozó hormon LTH: az oestrogen és progesteron által előkészített
emlőmirigyekben beindítja és fenntartja a zejelválasztást

Hátsó lebeny:
- antidiuretikus hormon ADH: a vesecsatornában a vízvisszaszívást fokozza, a vérnyomást
emeli
- oxitocin: serkenti a terhes méh izomrostjainak összehúzódását és kiváltja az emlőből a tej
ürülését

Pajzsmirigy

A legnagyobb endokrin mirigy. A nyak elülső részén, a gége pajzsporcán helyezkedik el, két
oldalon. Vörösesbarna, tömött tapintatú szerv. Hormonjai thyrosinból és jódból képződnek. Két
lebenyből áll.

Hormonjai:
- tiroxin
- trijód-trionin
- kalcitonin
Feladata:
- jódanyagcsere szabályozása
- anyagcsere folyamatok szabályozása
- növekedés szabályozása
- szellemi funkciók fenntartása
- kalcitonin segíti a kalcium csontokba való beépülését

Pajzsmirigyhormon hiányában gyermekeknél kreténizmus, felnőtteknél myxoedema alakul ki

túlműködése esetén Basedow kór.

Mellékpajzsmirigy

A pajzsmirigy hátsó felszínén, kötőszövetes tokba ágyazottan elhelyezkedő, négy darab borsó
nagyságú, sárga színű kis mirigy. Hormonja a parathormon. A kalcium és foszfor anyagcsere
szabályozásában van fontos szerepe. Hiányában komoly izmok ingerlékenysége fokozódik, görcsök
alakulnak ki.

Csecsemőmirigy

Csecsemőkorban működik. A szegycsont mögött helyezkedik el. Pubertás után teljesen visszafejlődik.
A fiatal szervezet fejlődését serkenti, szabályozza a szervezet védekező rendszerét, gátolja a nemi
mirigyek működését.

Tobozmirigy

Agy területén elhelyezkedő, lencse alakú páratlan szerv. Feladata az idő előtti nemi érés gátlása.

Mellékvese

A vesék belső pólusán a vesék zsíros tokjába ágyazva helyezkedik el. Narancssárga színű, egyenetlen
felszínű szervek. Két részből épülnek fel: külső kéregállomány, belső velőállomány. Az anyagcsere
ütemét szabályozó mirigy. A szervezetet felkészíti a veszély- vagy stresszhelyzetre.

Kéregállomány:
Kortekoszteroid hormonokat (aldosteron, cortisol, androgén, szteroidok) termel. Az ásványi
anyagcserét,, a fehérje és szénhidrát anyagcserét és a szexuális érést befolyásolja.

Velőállomány:
Három hormont termel, amelyek hatása megegyezik a szimpatikus idegrendszer által kifejtett hatással
(szívműködést serkentik, erek simaizomzatának összehúzódását serkentik, vérnyomást emelik,
légzést fokozzák, bélműködést csökkentik):
- adrenalin
- noradrenalin
- dopamin

Hasnyálmirigy

A hasnyálmirigyben elhelyezkedő Langerhans szigetek termelik a hormonokat. Feladata a

cukoranyagcsere szabályozása. Hormonjai:
- inzulin: a vércukorszintet csökkenti, a sejtek cukorfelvételét serkenti, a felesleges cukor raktározását
segíti
- glukagon: a vércukorszintet emeli, a tárolt glikogén glükózra bontását segíti
Az inzulint termelő béta sejtek pusztulása esetén inzulin hiány keletkezik, és cukorbetegség (diabetes
mellitus) alakul ki.

Nemi vagy ivarmirigyek

A petefészkek és herék által termelt hormonok felelősek a nemi szervek kifejlődéséért, a másodlagos
nemi jellegek kialakulásáért. Serdülőkortól működnek, klimaxban megszűnik a működésük.

Here:
Hormonja az androgén (tesztoszteron), a Leydig-féle sejtekben termelődik, a herecsatornák közötti
kötőszövetben.

Petefészek:
Hormonjai felelősek a nemi fejlődésért és a havi ciklusért. Tüszőhormon (oestrogen) termelődik a
tüszőben, feladata a méh nyálkahártyájának újraképzése. Sárgatest hormon (progeszteron) a
megrepedt tüsző helyén kialakuló sárgatestben termelődik. Feladata a méh nyálkahártyájának
előkészítése a petesejt befogadására, a tejelválasztás előkészítése, és a terhes méh összehúzódásának
megakadályozása, a terhesség védelme.

A cukorbetegség (diabetes mellitus)

A cukorbetegség lényege:
Vércukor emelkedéssel, a szénhidrát-, a fehérje- és a zsíranyagcsere zavarával, valamint késői
szövődményekkel járó anyagcsere betegség, kevés inzulin képződik a hasnyálmirigy béta sejtjeinek
pusztulása miatt vagy a képződött inzulint egy antitest megköti.
A cukorbetegség legfontosabb tünetei:
Fáradtság, nagy mennyiségű, magas sűrűségű vizelet, fokozott szomjúságérzet, fokozott
folyadékfogyasztás, éjszakai lábikragörcs, látászavarok, viszketés, bakteriális és gombás
bőrfertőzések, elhúzódó sebgyógyulás

Szövődmények:
Kis erek károsodása (szem, vese), nagy erek károsodása (arteriosclerosis- alsó végtag, szív
koszorúserei, agyi artériák), idegek károsodása

A cukorbetegség késői szövődményei:

Angiopathia, neuropathia, fertőzéses szövődmények, diabeteszes láb

Szénhidrát anyagcsere betegség. Közvetlen oka az inzulin abszolút vagy relatív hiánya (inzulin:
hormon, a hasnyálmirigy termeli, a cukor sejtekbe történő bejutását segíti).

Formái:

Elsődleges forma:
IDDM (inzulin dependens diabetes mellitus): Nincs inzulin, vagy csak nagyon kevés. Pótolni kell.
Fiatalkori betegség

NIDDM (non inzulin dependens diabetes mellitus): Van inzulin, 40 év feletti betegség, 90 % elhízott.

Másodlagos forma:
Egyéb betegségek talaján alakul ki (általában hormonrendszer).
Az inzulinhiány következtében a cukor nem használódik fel a szövetekben, így a vér cukortartalma
nő.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•23.B tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a zuhanykezelések fajtáit!

Szempontok a válaszadáshoz:

- skótzuhany
- szájzuhany
- örvényfürdő (rész-teljes)
- víz alatti vízsugár masszázs

Ennél a kezelésnél a víz mechanikai és hőhatása érvényesül. Több formája ismert. Legegyszerűbb
formája, amikor 0,5-1,0 méter távolságból zuhanyrózsával vezetik a vizet a testfelületre. Ez a kezelés
az enyhe ingerek csoportjába sorolható, mivel általában indifferens, vagy enyhén meleg vízzel végzik
a kezelést, a mechanikai hatás is gyenge.

Skótzuhany

A kezelés zuhanykalitkában történik, a körben elhelyezett zuhanyrózsákból (minden irányból,

mintegy vízköpenyt képezve) 50 másodpercig meleg, 10 másodpercig hideg vizet áramoltatnak a
beteg egész testére.

Indikáció:
Perifériás keringési zavar, hipotónia, a szervezet áthangolása, edzése.

Kontraindikáció:
A hőmérsékletváltás az erős ingerek csoportjába tartozik, ezért figyelembe kell venni a beteg kardiális
és általános állapotát.

Szájzuhany

Tecnikai kivitelezése a fogazatra helyezhető szájrózsával történik, amelyből indifferens hőfokú

vízzel először 1-1,5 bar nyomással edzik a gingivát (fogíny). Az alkalmazott nyomás fokozatosan 4
bar nyomásig növelhető. Kezelési idő: 10-15 perc, amelyet kétnaponta 10-12 alkalommal,
kúraszerűen végeznek.

Indikáció:
Idült gingivitis (fogínygyulladás), idült stomatitis (szájnyálkahártya gyulladása), gingiva edzése.

Kontraindikáció:
Foglazulás, akut gyulladás, protézis.

Örvényfürdő
Az orvosi kádban beépített, vagy külön behelyezhető kezelőlapból számos nyíláson át vagy csak
vízsugarat, vagy vízsugár és levegő keverékét vezetik a betegre (a hidroxeur kádakban 80-250
fúvókából beállítható nyomással 2-3 részletben levegőt és vízsugarat áramoltatnak a betegre).

Víz alatti vízsugármasszázs

A 650-700 liter vízkapacitású ún. orvosi kádból a tangentor készülék segítségével kiszívott vizet ,
megfelelően beállított nyomással, visszavezetik az indifferens vagy meleg (36°C-os) vízzel telt
kádban fekvő betegre.

A vízsugár által kiváltott biológiai választ meghatározza:

- a vízsugár nyomása
- a tangentorcső kifolyójának átmérője
- a tangentorcső végének bőrtől való távolsága
- a vízsugár beesési szöge
- a kezelés időtartama.

A tangentor készülék általában 6 bar nyomás kiadására képes, de a gyakorlatban 0,7-2,0 bar
nyomásnál erősebbet nem alkalmaznak. A kifolyó cseréjével átmérőjét 13 és 8 mm között változtatni
lehet. Minél kisebb a kifolyó átmérője, annál nagyobb a nyomás, így mindig a 13 mm-es kifolyó
nyílással kell kezdeni a kezelést. Minél közelebbről érkezik a bőrfelületre a vízsugár, annál nagyobb
a nyomás, ezért a kezelést 20 cm-ről kezdve a távolságot fokozatosan kell csökkenteni 4-5 cm-ig.

Ha merőlegesen éri a vízsugár a bőrfelületet, akkor a nyomóerő dominál, ferde sugárirány esetén a
nyomóerő csökken és nyíróerő lép fel. Ez a nyíróerő egymás felett eltolja a szöveteket, és ez fájdalmat,
esetleg bőr alatti bevérzéseket okozhat. Ezért a kezeléseket általában derékszögű vízsugárral kezdik,
és 45 fokos szögnél nem csökkentik jobban a vízsugár beesési szögét (90° izomlazító hatás, 45°
izomtónus fokozó hatás).

Kezelési idő:
20 perc (részkezelés rövidebb ideig).

Tecnikai kivitelezés:
Mindig a vénás folyásnak megfelelően, lassú kis körökkel a periféria felől proximális irányba kell
vezetni. A végtag proximális végéhez felérve a vízsugarat a beteg mellett visszavezetve, újra
proximális irányban folytatható a kezelés. Hasat, nemi szerveket, mellet ki kell hagyni a kezelésből.

A vízsugármasszázs biológiai hatása:

A víz alatti sugármasszázs benyomja a bőrt, nyomása révén isémia (sejtek, szerv helyi vérellátási
zavara) lép fel, amelyet a nyomás elmúltával reaktív vérbőség követ, mely egyes irodalmi adatok
szerint 81,5 %-os vérátáramlás növekedést is eredményezhet. A javuló helyi vérellátás növeli az
anyagcserét is. A mechanikai hatás nemcsak a vérellátásra, hanem a nyirokkeringésre is hat, ez a
nyirokpangás megszűnését eredményezi. Másik fontos biológiai hatás az izomzat tónusának javítása.
A víz alatt az izomzat tónusa jelentősen csökken, így a vízsugár hatása mélyebb, a mechanikai hatás
erősíti a gyengültebb izomzatot, a fokozottabb tónust pedig csökkenti. Az izomzat erejének
növelésében részben az izomszövetre gyakorolt mechanikai hatás, részben a keringés javulása játszik
szerepet.

Indikáció:
A fő indikációs terület a megbetegedett izület, a gerinc melletti izomzat erejének, vérkeringésének
fokozása (arthrosis, spondylosis, SPA-sérülések után kialakuló izomzat gyengeség). Előnyösen
alkalmazzák perifériás keringési, vér és nyirokkeringési zavaroknál. Az egyik legkedveltebb kezelési
eljárás a műtéti utókezelésben. Sérülések után kialakuló algodisztrófia miatt előnyösen javítja a
vérkeringést. Kondíciójavításra, általános testi gyengeség megszüntetésére is előnyösen használható.
- mozgásszervi betegségek idült stádiuma
- arthrosis genus
- arthrosis coxae
- arthrosis talocruralis
- spondylosis cervicalis v. lumbalis
- spondylarthrosis
- dicscopathia lumbalis
- primer fibromyalgia
- scoliosis
- Scheuermann-kór
- SPA

Kontraindikáció:
- akut gyulladás
- hőemelkedés, láz
- máj, vese betegségei
- szív és keringési betegségek
- kezeletlen hypertonia
- osteoporosis
- thrombophlebitis
- embólia veszélye

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•23.C tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Jellemezze az idegrendszeri fertőzéseket és a koponyaűri nyomásfokozódást!

Szempontok a válaszadáshoz:

- Agyhártyagyulladás lényege, meningealis izgalmi jelek, gennyes és savós

agyhártyagyulladás kórokozói, tünetei, kórjóslata
- Agyvelőgyulladás lényege
- Lyme-kór lényege
- Szifilisz lényege
- Agytályog lényege
- Járványos gyermekbénulás lényege
- Koponyaűri nyomásfokozódás lényege, riasztó tünetei

A központi idegrendszer gyulladásos betegségei alatt az agy és a gerincvelő állományának, valamint

burkainak gyulladását értjük. A keletkező kórfolyamat mindig az egész központi idegrendszert érinti.
Az idegrendszert ért fertőzésekben ugyanazok a kórokozók játszanak szerepet, mint bármely más
szerv vagy szervrendszer esetében. Azonban vannak olyan kórokozók is, amelyek elsősorban az
idegrendszert támadják meg, ezek az úgynevezett neurotropok (pl.: HSV, polimyelitis vírus).
Vér-agy gát szerepe kiemelten fontos: a kórokozók ne jussanak a vérből a liquoetérbe. Ha mégis
bejutnak, ez három módon lehetséges:
- gyulladt érendothelen (vírusok zöme így jut át) keresztül
- plexus coracoideus és az agyhártya vér-liquor gát penetrációjával (baktériumok)
- fertőzött embolusok révén (abcessus)
Meningitis:

Az agyhártyagyulladás az agyat és a gerincvelőt burkoló szöveteknek a gyulladásos megbetegedése,

amely súlyos, akár életveszélyes állapotot okoz. A kórokozó felső légúti fertőzés, tüdőgyulladás, vagy
egyéb fertőző góckövetkeztében kerül a központi idegrendszerbe. A tünetekért az agyburkok ereinek
gyulladása, hegesedés és ödéma felelős.

Tünetei:
Láz, fejfájás, zavartság, ingerlékenység, levertség, tarkókötöttség, vadászkutya fekvés, görcsrohamok.
A diagnosztizálása lumbal punctioval történik (liquor vizsgálat). Kezelése antibiotikummal történik,
fontos az agyoedema csökkentése és a tüneti kezelés (lázcsillapítás, fájdalomcsillapítás).

Meningitis purulenta (gennyes agyhártyagyulladás):

Az agyhártya különböző kórokozók által okozott gennyes gyulladása következtében jelentkező,

rendszerint súlyos lefolyású, magas lázzal, fejfájással, hányással, meningeális izgalmi tünetekkel
(tarkómerevség, hátizomzat merevség, nem tud felülni, fejét nem tudja előrehajtani), nyugtalansággal,
esetleg eszméletvesztéssel és görcsökkel járó megbetegedés.

Kórokozó:
Újszülött korban az E. coli és a B-csoportú Streptococcus, csecsemő- és gyermekkorban a Neisseira
Meningitidis, a Hemophilus influenzae, és a Streptococcus pneumoniae, felnőtt korban a
Streptococcus pneumoniae a leggyakoribb kórokozó.

Terjedési mód:
Cseppfertőzés, fertőzött kórházi légtérben porfertőzés, orr- és garatváladékkal, fertőzött kézzel,
ápolási kellékkel, műszerrel, újszülötteknél anyától, szülőúton való áthaladás közben (lappangási
idő:2-5 nap).

Szövődmények:
Agytályog, sepsis, peritonitis, scrotalis tályog, süketség, újszülött korban hydrocephalus. Kezeletlen
esetekben a halálozás nagy.

Megelőzés:
Védőoltás, általános higiénés szabályok és kórházhigiénés szabályok betartása

Meningitis serosa, meningitis aseptica (savós agyhártyagyulladás):

Kórokozók:
Különféle enterovírusok, herpesvírus, adenovírusok, kanyaró, rubeola, varicella, Epstein-Barr vírus
(lappangási idő:2-9 nap).

Tünetek:
Meningeális izgalmi tünetek (tarkómerevség, hátizomzat merevség, nem tud felülni, fejét nem tudja
előrehajtani), láz, fejfájás, szédülés, hányás vagy hányinger, néha bőrkiütések.

Encephalitis (agyvelőgyulladás):

Az encephalitis az agy és a gerincvelő gyulladásos megbetegedése. Kórokozói leggyakrabban vírusok

(herpes simplex). A kórokozó a véráram útján jut el a KIR-be. A diagnosztizálás lumbal punctioval
történik. Az encephalitis tünetei hirtelen kezdődnek lázzal, fejfájással, amelyhez az agyállomány
érintettségének tünetei csatlakoznakés nem a kórokozóra specifikusak. A kéreg érintettségére utal a
változó mértékű tudatzavar. A cerebellaris-extrapyramidalis rendszer érintettsége jellegzetes
mozgásszervi tünetet okoz. A temporális tünetek hallucinacio, convulsio (görcsök), aphasia
(beszédképtelenség, beszédzavar) formájában jelentkeznek. Gyakran érintettek az agyidegek. Az
agytörzsi invázió légzési és keringési zavarokat okozhat.

Kezelés:
A kezeletlen esetek 70 %-a halálos! Tüneti kezelés a fájdalomcsillapítás, lázcsillapítás.

Kullancsencephalitis:

A legritkább, de a legsúlyosabb kullancs által terjesztett fertőzés a vírusos agyvelőgyulladás. A

fertőzés főleg a nyugat-magyarországi területeken fordul elő, de gyakori Nógrádban, Hevesben és
Borsodban is. Bár nálunk a védőoltások kiterjedt alkalmazása eredményeképpen az elmúlt években
csökkent, a környező országok többségében emelkedett az esetek száma. A betegség a csípés után 7-
14 napos lappangási idővel, bizonytalan légúti tünetekkel, lázzal indul, gyakran ez az egyetlen
megnyilvánulása a fertőzésnek. Gyakori tünete a fejfájás és hányás. Az idegrendszer megbetegedése
néhány nappal később átmeneti láztalanságot követve újabb lázas periódussal kezdődik.
Eszméletlenség, bénulások léphetnek fel, melyek akár halálhoz is vezethetnek. Előfordul, hogy az
egész agyállomány vesz részt a gyulladásban, máskor csak körülhatárolt területei. Kimenetele változó,
gyakoriak a teljesen gyógyult esetek.
Máskor egész életre szóló bénulások vagy más kiesési tünetek (szellemi funkciók csökkenése, látás-,
hallászavarok) maradhatnak vissza.

Védőoltások:
FSME-immun (gyermek és felnőtt változatban), Encepur

Lyme borreliosis:

A Lyme-kór a borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok által okozott megbetegedés, amelyet az e

kórokozóval fertőzött kullancsok terjesztenek. A kórokozó a kullancs vérszívása során jut be a
kullancs által megtámadott szervezetbe. A kullancs csípése és megkapaszkodása után azonnal még
nem történhet fertőzés, erre minimum egy nap után kerülhet sor. Három nap vérszívás után viszont
már szinte biztos a kórokozó átadása. Betegség ebben az esetben sem feltétlenül jelentkezik, sokszor
az immunrendszer leküzdi a fertőzést.

Tünetek:
Láz szinte sohasem keletkezik. Jellemző, de nem minden esetben tapasztalható tünet a bőrön a csípés
helyén megjelenő kokárdaszerű, ún. Lyme-folt (erythema migrans, terjedő bőrpír), a széli részén
lassan terjed, és átmérője idővel akár az 5-10 cm-t is elérheti, valamint erős, égető érzés az izületeknél.
Jellemző tünetei még a feltűnő fáradékonyság, étvágycsökkenés, görcsök. A hosszabb ideig fennálló
betegség krónikussá válhat, szövődményként szívritmuszavart okozó szívizomgyulladás,
agyhártyagyulladás, arcidegbénulás, ideg- és izületi (többnyire térdizületi) gyulladás lehet a
következménye.

A Lyme-kór ellen hatásos védőoltás nincs. A már kialakult betegséget antibiotikummal, vagy
antibiotikumok kombinációjával kezelhetik, több héten keresztül. Védekezés csak megfelelő
ruházattal, kullancsriasztó szerekkel és a kirándulások után alapos átvizsgálással lehetséges. A 24
órán belül eltávolított kullancs nem okoz fertőzést.
Szifilisz:

A szifilisz, más néven vérbaj egy szexuális úton terjedő, idült lefolyású, fertőző nemi betegség.
Kórokozója a Treponema pallidum nevű baktérium. A fertőzés elsősorban szexuális úton, de anyától
gyermekre is terjedhet a terhesség ideje alatt vagy a szülés során, ez esetben veleszületett, vagyis
kongenitális szifiliszről van szó. Idegrendszeri tünetek a harmadlagos szakaszban lépnek fel. A
neuroszifilisz a központi idegrendszert érintő fertőzés (agyhártyagyulladás, általános bénulás). A kór
sikeresen kezelhető antibiotikummal és penicilinnel.

Neuroluesz:

A Treponema pallidum által okozott krónikus gyulladás. Tünetei: láz, fejfájás, levertség, izgatottság,
tarkókötöttség, tudatzavar. Neurológiai tünetei: meningitis, meningovascularis, paralysis progressiva,
tabes dorsalis. Kezelés antibiotikummal és penicilinnel.

Abscessus cerebri (agytályog):

Betegség, melyet az agyállomány lokális bakteriális fertőzése okoz. A baktériumok a vérkeringéssel,

vagy közvetlen átterjedéssel, esetleg a külvilágból is érkezhetnek. Lokalizációjától függően
góctüneteket és általános tüneteket okoz, amihez gyulladásos tünetek (láz, hidegrázás,leukocytosis)
is társulnak. Terápiája kettős:intrakraniális térszűkítéssel, agyödémacsökkentéssel, antibiotikumos
trápiával és ha kell, sebészi beavatkozással kezeljük.

Poliomyelitis anterior acuta:

Másnéven Heine-Medin-betegség. Vírusa szennyezett vizekből a szájon át jut a gyomor-bél

rendszerbe és ott szaporodik. Az első 5 napban hőemelkedést, enyhe gyomor-bél panaszokat okoz,
de a fertőzések 90%-a itt megáll. A további 10% esetén a vírus bejut az idegrendszerbe és a gerincvelő
motoros neuronjainak megbetegítésével a végtagok proximális izmainak bénulását okozza. Kezelése
tüneti. Immunizálása csecsemőkorban oltással kezdődik, majd 6 éves korig Sabin-cseppekkel.

Intracranialis nyomásfokozódás:

Emelkedhet a koponyaűri nyomás pl. az agy-gerincvelői folyadék (liquor) nyomásának fokozódása

révén. Okozhat nyomásnövekedést valamely agyi térfoglaló folyamat (tumor, agyállományban
történő vérzés, duzzanat, váladékozás. A megnövekedett nyomás károsíthatja az agyat, a gerincvelőt,
létfontosságú agyi központokat és csökkentheti az agyba áramló vér mennyiségét.

Oka:
- agyi érprobléma, aneurizma megrepedése és a lágy agyhártya környéki vérzés
- agydaganat
- agyvelőgyulladás
- fejsérülés, baleset
- vízfejűség
- nyomásnövekedéssel járó agyállományi vérzés
- agykamrai vérzés
- agyhártyagyulladás, meningitis
- kemény agyhártya alatti vérzés
- epilepsziás roham
- Stroke
Tünetei csecsemőkorban:
- aluszékonyság
- koponya-varratok szétválása
- a koponyatető lágy területének kidomborodása
- hányás

Tünetei gyermekeken, felnőttkorban:

- viselkedészavarok
- tudatzavar, tudatvesztés
- fejfájás
- letargia
- neurológiai tünetek (gyengeségérzés, zsibbadás, szemmozgatási zavarok, kettőslátás)
- görcsrohamok
- hányás

Műszeres mérés lumbal punkcioval.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•23.D tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a morbus Scheuermann betegségspecifikus gyógymasszázskezelés elméletét!

Szempontok a válaszadáshoz:

- Betegség lényege, oka, etológiája, előfordulása, fő klinikai tünetei, következményei

- Terápiás lehetőségek
- Inspectio, palpatio
- betegelhelyezés
- kezelési terv felállítása (fokozott és rögzült thorachalis kyphosis, fokozott lumbális lordosis)
- a kezelés helye és a kezelés menete a betegség stádiumának megfelelően
- kiegészítő masszázsfogások
- kontraindikációk

A kórképet 1921-ben Scheuermann „kyphosis dorsalis juvenilis” néven írta le. Lényege a csigolyatest
zárólemezének csontosodási zavara, ami a csigolyatest elülső részének ék alakú deformálódásához
vezethet. A deformitás elsősorban a háti szakaszra lokalizálódik, de előfordul a dorzolumbális
átmenetben és a felső ágyéki szakaszon is.

A betegség általában 10-16 éves kor között kezdődik, de jelentkezhet a 10 éves kor előtt is. Fiúknál-
lányoknál kb. azonos számban fordul elő. Magas növésű fiatalokon gyakoribb.

Normális anatómiai viszonyok között a csigolyatesteket alul-felül porcos zárólemezek fedik,

melyeknek enchondrális (a porc belsejében induló csontosodás) csontosodása zavart szenved és a
csigolyatestre ható nyomóerő folytán a csigolyatest ventrál felé ék alakúvá válik.

Schmorl szerint a betegséget a csigolyák közti porckorongban lezajló elváltozások hozzák létre. A
zárólemezek kis defektusain keresztül porckorongrészletek nyomulnak a spongiosába (a csont
szivacsos állománya) és létrehozzák a z ún. Schmorl-csomókat. Emiatt a porckorong laposabbá,
elégtelenné válik, pufferhatása elvész, és az egyenlőtlen terhelés miatt a csigolyatest ékalakot vesz
fel.
Ép viszonyok között az aktív és passzív elemek működése egyensúlyban van. Ha a passzív
rendszerben zavar támad, az izomzat egy bizonyos ideig aktív túlműködéssel képes az egyensúlyt
fenntartani, de kifáradása után az egész rendszer elégtelenné válik. A megterhelés nagyrészt a
csigolyatestek elülső részére tevődik át, ami azok magasságbeli csökkenését eredményezi. A háti
csigolyák testének ventrális megkeskenyedése a háti szakasz kyphosisának fokozódását, az ágyéki
csigolyákon bekövetkező elváltozás a lumbális lordosis megszűnését, esetleg kisfokú kyphosis
kialakulását eredményezi.

Ortopédiai segédeszközök:
A fájdalom megszüntetésére, az izomzat fellazítására és a csigolyatestek tehermentesítésére
gipszágyat alkalmazhatunk. Ismételt családi előfordulás, kifejezett kyphosis és a progreszzió veszélye
esetén fűző viselését javasoljuk. Olyan fűző szükséges, amely a gerincet nyújtva tartja, de a légzést
nem akadályozza.

Kezelés:

Sacrumtól kezelünk az occiputig az érintett spasticus és athropiás izomcsoportoknak

megfelelően
M. trapesius (óvatosan), m. romboideus, paravertebrális izmok, m. pectoralis major et minor

1. Mellkasmasszázs háton fekve: izomlazítás (nagy mellizom, kis mellizom)

2. Hátmasszázs hason fekve: túlnyúlt hátizmok tonizálása

Hasra fektetés előtt megkérdezi, tud-e hason feküdni a fokozott kyphosis miatt.
Ha nem, akkor ülő helyzetben kezeljük.

Törzs passzív kimozgatása: flexio, extensio, lateral flexio, rotatio, trakcio

 24.A tétel
• Sorolja fel az érzékszerveket és jellemezze azokat! Ismertesse a bőr anatómiai felépítését,
funkcióit és függelékszerveit!

Szempontok a válaszadáshoz:

- A látószerv felépítése és működése

- A halló- és egyensúlyozó szerv felépítése és működése
- A szaglószerv
- Az ízlelőszerv
- A tapintó érzékszerv
- A bőr általános jellemzése
- A hám, az irha és a bőralja részletes jellemzése
- A bőr funkciói
- A hám függelékszervei

Az érzékszervek receptorai felveszik az ingereket, ingerületté alakítják át, és megfelelő idegpályán

agykérgi központokba vezetik, ahol érzet keletkezik. Az érzékszervek közvetítik a külvilág
változásait a központi idegrendszer felé. Az érzékszervek csak a nekik megfelelő, specifikus
ingerekre reagálnak. Érzékszervek:
- látószerv
- halló- és egyensúlyozó szerv
- szaglószerv
- ízlelőszerv
- bőr

Látószerv-szem:

A szemgolyó majdnem gömb alakú test, a csontos szemüregben helyezkedik el. Leghosszabb a
nyílirányú átmérője (24 mm). A szemgolyó burkokból és fénytörő közegekből áll. Szemmozgató
izmok veszik körül. Három burokkal rendelkezik, külső, középső és belső burok:
- külső burok-ínhártya: rostos burok, legkívül helyezkedik el. Fehér színű, a szemgolyó alakját
biztosítja, izmok tapadnak rajta. Elülső része a szaruhártya.
- középső burok-érhártya: benne dús érhálózat található, ennek tápláló szerepe van. A szemgolyóba
beemelkedő része a sugártest. A sugártesthez rögzül a szivárványhártya.
- belső burok-ideghártya (retina): ingerfelvevő réteg

Sugártest: Gyűrű alakban veszi körül a szemlencsét. Termeli a csarnokvizet. Izma a sugárizom, ami
a szemlencsét közel és távollátásra állítja be.

Szivárványhártya: Pigmenteket tartalmaz, ami meghatározza a szem színét (kevés pigment esetén
kék színű a szem, több pigment esetén sötétebb). A sugártest folytatásában helyezkedik el. Középső
nyílása a szembogár, vagyis a pupilla. Simaizmokat tartalmaz. A pupillát szűkíti, tágítja.

Retina: Fényérzékeny rész, receptor sejteket és érző neuronokat tartalmaz. A hátsó felszínén található
a sárgafolt, ami az éleslátás helye és a vakfolt, ami a szemből kilépő ideg helye. Ez nem fényérzéken
terület, itt nem találhatók receptorok. A szemben kétféle receptor található:
- csapok: színlátásért felelnek
 - pálcikák: világosság-sötétség megkülönböztetéséért felelősek

A szem fénytörő közegei (a fény a fénytörő közegeken át a retinára jut):

- szaruhártya
- csarnokvíz (sugártest termeli- szemlencsét táplálja)
- szemlencse
- üvegtest (szem belseje, víztiszta, kocsonyás állomány)

Szemlencse: Domború, átlátszó szerv (korral veszít rugalmasságából- távollátás). Lencsefüggesztő

rostok kapcsolják a sugártesthez. Változtatja domborúságát (fénytörő képessége változik). A fényt
megtöri és egy pontban az ideghártyára összegyűjti.

Szemmozgató izmok: Három pár lapos izom, amelyek a szem mozgatásáért felelősek és a szemgolyó
normál helyzetét biztosítják, ha az egyensúly megbomlik. Ha az izmok tónusa megváltozik,
kancsalság jön létre.

Szemhéj: Kagyló alakú bőrredők (felső, alsó). Rajta szempillák találhatók.

Kötőhártya: Érzékeny, vékony hártya. A szemhéj belső felszínét és a szemgolyó elülső felszínét
borítja a szaruhártya kivételével. Kötőszövetes hártya, benne erek találhatók. Könny nedvesíti.

Könnykészülék: A könnyet termelő mirigyekből és az elvezető rendszerből áll. A szem elülső

felszínét védi a kiszáradástól, baktériumölő hatása van.

Halló- és egyensúlyozó szerv:

Összetett érzékszerv a hanghullámok és a testhelyzet érzékelése a feladata. Három része van:

- külsőfül
- középfül
- belső fül

Külsőfül: Tölcsér alakú, vakon végződő járat. Feladata a hangrezgések továbbítása a középfülbe. Két
része van:
- fülkagyló: a koponya oldalán elhelyezkedő többszörösen görbült rugalmas porc.
- Külső hallójárat: 25 mm hosszú, S alakban görbült járat, Külső része porcos, belül csontos,
alján a dobhártya található. Benne a faggyúmirigyek fülzsírt termelnek.

Középfül: Fő része a dobüreg. Alkotásában részt vesznek még a dobhártya, a hallócsontocskák és a

fülkürt. A dobhártyától az ovális ablakig tart.

Dobhártya: Kb. 1 cm átmérőjű feszes hártya, a falához a kalapács rögzül.

Dobüreg: Levegővel telt üreg, ami a garattal közlekedik. Benne hallócsontocskák vannak. Elülső
falán található a fülkürt.

Fülkürt: A dobüreget a garattal köti össze, nyeléskor megnyílik. Légnyomás kiegyenlítő szerepe
van.

Hallócsontok: Rezgésközvetítők a dobhártya és a labirintus között:

- kalapács
- üllő
- kengyel
Belső fül: A hallás és egyensúlyozás receptorai találhatók itt. Egy külső csontos és egy belső hártyás
labirintus alkotja. A csontos labirintus a halántékcsontban található, folyadék van benne. A hártyás
labirintusban is folyadék található. A három félkörös ívjárat tartalmazza az egyensúlyozó szervet. A
tér három fő síkjában elhelyezkedő tömlős szervek, amelyekben található receptorok érzékelik a fej
mozgását. A csiga tartalmazza a hallószervet (Corti-féle szerv).

Az emberi hallás frekvencia tartománya 16 Hertz és 16000 Hertz között van. A hangnyomás is döntő
fontosságú. A hangszint magasság jelzője Decibelben mérendő (dB). Minél magasabb a decibel
száma, annál hangosabban halljuk a hangokat és zajokat.

Szaglószerv:

Az orrüreg hátsó-felső szélén elhelyezkedő 2-5 cm2 nagyságú szaglómező. Szaglósejtek találhatók
itt, a szaglóideg vezeti a központba az ingerületet. Jellemző a szaglásra a fáradékonyság és a
hozzászokás.

Ízlelőszerv:

A nyelven található ízlelőbimbók összessége adja az ízlelőszervet. Az ízlelőbimbók főként a nyelv

hátán, kisebb számban a lágyszájpadon, a garat falában helyezkednek el (ízérző receptorok).

A tapintás érzékszerve, a bőr:

A tapintás érzékszerve. Idegvégződések találhatók a bőrben és a nyálkahártyában, amelyek

különböző érzéseket továbbítanak:
- felületi érzések: tapintás, nyomás, hideg, meleg, fájdalom, speciális érzések (viszketés, kéj)
- mélyérzések: izom-, izületérzés
A bőr érzékenysége testtájanként változó (legtöbb idegvégződés az ujjakon, kézen található).

Idegvégződések fajtái:
- tapintótestek
- fájdalomérző receptorok
- nyomásérzékelő receptorok
- hideget érzékelő receptorok
- meleget érzékelő receptorok
- speciális erogén ingereket felvevő testek

A bőr általános jellemzése:

A bőr az emberi test hámszövetből és kötőszövetből álló, a külvilággal érintkező külső burka. A test
legnagyobb szerve. A bőr működése szoros kapcsolatban áll az egész szervezet működésével.
Esztétikai jelentősége rendkívüli. Felszíne: 1,6-2 m2, Súlya: 3-5 kg (atestsúly 8-10 %-a). Színe függ
a pigment tartalomtól, a bőr ereinek telítettségi állapotától, rétegeinek vastagságától.

A bőr rétegei:
- hámréteg (epidermis)
- irha (cutis, dermis)
- bőralja (subcutis)

Hámréteg (epidermis):
A bőr legkülső, a külvilággal közvetlenül érintkező rétege. Többrétegű elszarusodó laphám alkotja.
Vastagsága 0,2 mm (összefüggésben van a mechanikai igénybevétellel- tenyéren, talpon vastagabb).
90 %-a sejtes rész (hámsejtek), 10 %-a sejtközötti állomány. Ereket, idegeket nem tartalmaz, de
szabad idegvégződések vannak benne. Öt rétege van.

1. alapréteg: Legalsó réteg. Állandóan osztódó sejtekből áll. Egyetlen henger alakú, szorosan
egymás mellett elhelyezkedő sejtsor. A többi réteg ennek származéka. Pigment termelő sejtek
vannak benne. Szorosan illeszkedik az irhához.
2. Tüskés réteg: Több sejtsor, itt a hámsejtek sokszögletűek. Nem illeszkednek szorosan a sejtek,
egymással hídszerűen, tüskés alakot képezve kapcsolódnak. Az elszarusodás folyamata már
itt elkezdődik.
3. Szemcsés réteg: Ellaposodott sejtekből áll. A sejtmag kezd elbomlani. Általában egy sejtsor,
ami szaruszemcséket tartalmaz.
4. Fénylő réteg: Közvetlen a szaruréteg alatt helyezkedik el. Egy sejtsor. Fénytörő anyagot,
eleidint tartalmaz, ami a keratin előanyaga. Szorosan illeszkedő sejtek. Nincs sejtmag.
5. Szaruréteg: A hám legfelső rétege. A sejtek több sorban helyezkednek el. Halott, elszarusodott,
lapos, mag nélküli sejtek alkotják. A sejtek alapállományát az oldhatatlan szarufehérje, a
keratin tölti ki. A szarulemezkék egymással és a bőr felszínével párhuzamosan helyezkednek
el (tetőcserépszerűen). A felszínhez közeledve a lemezkék közötti összefüggés egyre jobban
csökken, egyre lazábban kapcsolódnak egymáshoz, majd leválnak, lehámlanak. Víztartalma
lényegesen alacsonyabb, mint az alatta levő rétegeké (10 %). Víz hatására megduzzadnak,
száraz levegőn kiszáradnak.

Szaru: Élettelen, rostos szerkezetű fehérje, alacsony víztartalommal. Vastagságát az alsó réteg oszlási
ritmusa befolyásolja. Sejtjeinek fő tömege a keratin.

Keratin: két formája van:

- lágy keratin: rugalmas, hajlékony, hámban található.
- Kemény keratin: tömör, kevésbé rugalmas, körömben, szőrszálban, hajban található.

Irha (cutis/dermis):

Bőrünk középső rétege. Fő tömege a sejtközötti állomány. A hámréteghez hullámos vonal alakban
kapcsolódik, ezek a kiemelkedések a papillák (szemölcsök). Kb. 3 mm vastag. Benne rostok
találhatók (kollagén, elasztikus, rácsrost). Az irhában találhatók:
- mirigyek
- szőrtüszők
- szőrmerevítő izmok
- hajszálerek
- idegek

Bőralja (subcutis):

Összeköttetés az irha és a mélyebben fekvő szövetek között. Az irha és a bőralja között nincs éles
határ. Lazarostos kötőszövet és zsírszövet alkotja. Zsírszövetet termel. Zsírszövetből és érhálózatból
áll. Vastagsága testtájanként és egyénenként változó.

Zsírpárna feladata:
- belső szervek mechanikus védelme
- a test lehűlés elleni szigetelése
- energiatartalék a szervezet számára
A bőr funkciói:

Védelem:
Mechanikai hatások ellen: Dörzsölés, nyújtás, kaparás, vakarás, nyomás, ütés elleni védelem.

Fényvédelem: UV sugárzás elleni védelem. A melanin elnyeli a sugarakat.

Vegyi hatások elleni védelem: Szaruréteg, fénylő réteg, savköpeny, zsírtakaró alakítja ki a védelmet.

Biológiai hatások elleni védelem: Az egészséges bőr száraz, rajta a kórokozók kiszáradnak. A savas
kémhatású faggyú és verejtékmirigyek (a bőr savköpenye, zsírköpenye) elpusztítják a kórokozókat.

Kiválasztó szerep:
Megakadályozza a hasznos anyagok kiáramlását a külvilágba (pl.: víz). Folyadék és só kiválasztásban
van szerepe.

Hőszabályozás:
- passzív hőszabályozás (bent tartja a hőt, szigetel, csökkenti a párolgást)
- aktív hőszabályozás: (verejték kiválasztással hűt, csökkenti a hőleadást)

Felszívó szerep:
A felszívódás a szőrtüszőn, faggyúmirigyen keresztül történik. Bedörzsöléssel a felszívás fokozható.

A bőr légző szerepe:

Bőrlégzés 1%, nem jelentős.

Érző szerep:
Idegvégződések találhatók a bőrben, legnagyobb érzékszervünk. Bőrérzés a fájdalom, hő, tapintás,
nyomás, viszketés, csiklandozás.

Bőrrajzolat:
Ujjlenyomat.

A bőr mirigyei:

Az irharétegben találhatók. Külső elválasztású mirigyek, váladékot termelnek. Kiválasztó

tevékenységük állandó és folyamatos. A vegetatív idegrendszer szabályozza működésüket.
- faggyúmirigy: Az egész testen az irha felső harmadában találhatók (kivéve: tenyér, talp,
ajak, körömágy). Legnagyobb sűrűségben a hajas fejbőrön, az arcon, a háton, és a
szegycsont felett helyezkednek el. Zsiradékot termelő mirigy.
- Verejtékmirigy: Legnagyobb számban a tenyéren, talpon, homlokon, és a hajlatokban
találhatók. Váladékuk a verejték.

A szőr:
A szőrszál elszarusodott, élettelen, henger alakú szál, aminek gyökér részében található a szőrtüsző,
a hagyma és minden szőrszálhoz tartozik egy szőrmerevítő izmocska. A szőrtüsző felső harmadában
nyílik a faggyúmirigy.

A köröm:
A köröm az ujjak utolsó percének háti felszínét borító, enyhén domború, átlátszó, védő
szarulemeze. A köröm a körömházban található növekedési zónából nő. Vastagsága kb.0,5-0,75
mm.
 •ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•24.B tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• A súlyfürdő (subaqualis tractio) története, hatásmechanizmusa, helye a mozgásszervi
megbetegedések kezelésében, alkalmazása! Ismertesse a száraz tractiók fajtáit, történetét,
működési elvüket!

Szempontok a válaszadáshoz:

- Moll-féle súlyfürdő, alkalmazásának szabályai

- Papp-féle (lyra) súlyfürdő, alkalmazásának szabályai
- Glisson-féle függesztés (művi testi húzás), alkalmazásának szabályai
- Denevérpad, alkalmazásának szabályai
- Súlyfürdő felépítése
- 1-, 2-, 3- pontos függesztés
- indikációk (relatív-abszolút)
- kontraindikációk (általános, mozgásszervi)

A subaqualis tractio kidolgozása és bevezetése a fizioterápiás kezelések közé, a magyar hévízi

reumatológus, Moll Károly nevéhez fűződik. A kezelés célja a gerinccsatornából kilépő, bizonyos
mértékig nyomás alatt álló idegek pihentetése, a paravertebrális izomzat tónusának mérséklése, a
gerinc- és a csípő-, valamint a térdizületi mozgáskorlátozottság csökkentése. A cél elérése érdekében
ebben szerepet játszik a víz felhajtó ereje, a nehézségi erőből eredő húzás, valamint a gyógyvíz
gyógyhatása (a termikus hatás és az ásványvízben jelenlévő makro és mikroelemek révén).

A kezeléssel, kihasználva a víz felhajtó erejét, a gerinc, a csípő és a térdizület trakciója (húzása)
valósítható meg.

A kezelés technikai lebonyolítása

A víz alatti húzókezelés olyan speciális medencében történik, melynek egyik szélén 50x50 cm-es
árok helyezkedik el. Ebből az árokból a beteg szükség esetén biztonságosan vissza tud lépni. A
medence falának a padlózatból ki kell emelkedni, mert a kezelő csak így tudja felhelyezni a beteg
fejére a glisszon függesztő (kaloda, lyra) szerkezetet. A medence árok felőli oldalán helyezik el a
glisszon függesztőket, A biztonságos függesztés érdekében a húzó szerkezet heveder része és az árok
alja közti távolság 2,5 méter. A glisszon függesztőn két puha gumival borított, oldalra elmozdítható
hónaljtámasz található.

A függesztés lehet:
- egypontos, amikor csak a nyakra helyezett glisszon függesztővel történik,
- kétpontos, amikor a felfüggesztést a két hónaljtámasz biztosítja,
- hárompontos, amikor a glisszon függesztőn és a két hónaljtámaszon valósítják meg a
függesztést.

A függesztés mértékét a fokozatosság elvét betartva, súlyok felhelyezésével lehet fokozni. A gerinc
mindhárom szakaszára kiterjedő húzáskor. a súlyokat a derékon, a csípő és térd húzásakor a boka
fölé elhelyezett övre helyezik el.

Egypontos húzásnál a nyaki gerincre jelentős húzóhatás hárul.

Kétpontos trakciónál a felfüggesztés a két hónaljtámaszon megoszlik. A trakció csökkentebb, mert a
paravertebrális izomzat a húzás okozta terhelés jelentős részét átveszi, a gerinre csökkentebb terhelés
hárul.

A legbonyolultabb a hárompontos felfüggesztés, mert a nyaki gerincre nagyobb erő hat, mint az
ágyéki gerincre, mivel az ágyéki gerincnél már érvényre jut az izomerő, a víz felhajtó ereje és a
hónaljtámaszokon megoszló terhelés.

A nyaki gerinc kezelésénél a beteg önsúlya általában elegendő. Az ágyéki gerinc kezelésénél közepes
testsúly és izomzat esetén 2-2 kg, súlyosabb és erősebb izomzatú egyéneknél 3-3, vagy 4-4 kg-os súly
felhelyezése is lehetséges. Nagy testsúlyú és igen erős izomzatú egyéneknél (kétpontos felfüggesztést
alkalmazva) az 5-5, illetve 6-6 kg felhelyezése is indokolt lehet.

Csípő- vagy térdizületi kontraktúra esetében a boka felett elhelyezett övre 2-2 kg súly helyezhető.

A medencevíz hőmérséklete vagy indifferens (34-35°C) hőfokú, vagy ha a kezelés gyógyvízben

történik, az ideális vízhőmérséklet 36°C.

A kezelési idők beállításánál is a fokozatosság elvét kell betartani, mely 10 perccel kezdve 20 percig
növelhető.

A súlyfürdőkezelés indikációi:
- discopathia
- spondylosis, spndylarthrosis
- paravertebralis myalgia
- cervico-brachialgia
- lumbo-ishialgia
- intercostalis neuralgia
- subcut és chronicus radiculopathia
- neuralgia occipitalis
- migrén cervicalis, insufficiencia art. vertebrae
- SPA I. és II. stádium
- M. Sheuermann
- csípő- és térdizületi contractura

Kontraindikációk:
- cardialis decompensatio
- arythmia
- ISZB
- Infarctus utáni állapot
- lázas állapot
- tbc
- malignus tumor
- osteomyelitis
- előrehaladott máj- és vese megbetegedés
- mozgásszervi megbetegedés heveny stádiuma
- fertőző megbetegedés
- incontinentia
- distrophia musculorum progressiva
- sclerosis multiplex
- elmebetegség
- előrehaladott arteriosclerosis
- hypertonia
- gravis emphysema pulm.acut radyculitis
- graviditás
- menses
- leromlott általános állapot

A mozgásszervi megbetegedések szempontjából a spondylolysis, spondylolyszhesis, spondylodesis,

csigolyív-egyesítés utáni állapot, kiterjedt varicositás szintén ellenjavallatot képez.

Denevérpad:

A denevérpad egy speciális gerincnyújtó orvosi eszköz. Elsősorban gerincsérvek, csigolyaelcsúszás,

gerincferdülés, izomrövidülés művi beavatkozás nélküli gyógyítására, másodsorban ezen betegségek
megelőzésére szolgál.

A denevérpad egyszerű elven alapszik. A pad megdöntésével, fekvő nyugalmi állapotban érjük el
fokozatosan a gerinc nyújtását.

A kezelés utcai ruhában, végig fekve történik, A nyújtás előtt a bokákat két fix ponton, a denevérpad
lábrészénél puha bokapántokkal rögzítjük. Mikor a páciens kényelmesen elhelyezkedett, az ágyat a
fejrésznél a padló irányába, a vízszinteshez képest 3-4°-os szögben enyhén, fokozatosan megdöntik.
Kb. 2-3 percig ebben a pozícióban tartják a kezelt személyt, miközben a test ösztönösen felkészül a
nyújtásra. Miután megszokta a test ezt a helyzetet, a denevérpadot személyre szabottan a
legideálisabb szögbe állítják fokozatosan. A páciensnek csak a lazításra és teste visszajelzéseire kell
figyelnie. A gyógytornász a páciens visszajelzései alapján, ha szükséges, az ágy dőlésszögét
korrigálja. Az elért pozícióban 15-20 perc panaszmentes pihenés vár a kezelt személyre.

A denevérpad rendszeres használatának előnyei:

- általános közérzetjavulás
- fájdalomcsökkenés
- a zsibbadás, égető érzés enyhülését, megszűnését eredményezheti
- frissül a vérkeringés
- csökken az izületi terhelés

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•24.C tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a bőr anatómiai felépítését, funkcióit és függelékszerveit!

• Jellemezze a fizikai ártalmak okozta bőrbetegségeket, az anyajegyeket és a festékes

bőrdaganatot!

Szempontok a válaszadáshoz:

- A bőr általános jellemzése

- A hám, az irha és a bőralja részletes jellemzése
- A bőr funkciói
- A hám függelékszervei
- Mechanikai ártalmak, hőártalmak, sugárzás okozta bőrártalmak
- Az anyajegyek lényege
 - A festékes vagy foltos anyajegyek jellemzői, vizsgálata, megváltozását jelző gyanújelek,
eltávolításuk javallatai
- Az éreredetű anyajegyek jellemzői
- A hám eredetű anyajegyek jellemzői
- A festékes bőrdaganat jelentősége, kialakulását elősegítő tényezők, megelőzése

A bőr általános jellemzése:

A bőr az emberi test hámszövetből és kötőszövetből álló, a külvilággal érintkező külső burka. A test
legnagyobb szerve. A bőr működése szoros kapcsolatban áll az egész szervezet működésével.
Esztétikai jelentősége rendkívüli. Felszíne: 1,6-2 m2, Súlya: 3-5 kg (atestsúly 8-10 %-a). Színe függ
a pigment tartalomtól, a bőr ereinek telítettségi állapotától, rétegeinek vastagságától.

A bőr rétegei:
- hámréteg (epidermis)
- irha (cutis, dermis)
- bőralja (subcutis)

Hámréteg (epidermis):

A bőr legkülső, a külvilággal közvetlenül érintkező rétege. Többrétegű elszarusodó laphám alkotja.
Vastagsága 0,2 mm (összefüggésben van a mechanikai igénybevétellel- tenyéren, talpon vastagabb).
90 %-a sejtes rész (hámsejtek), 10 %-a sejtközötti állomány. Ereket, idegeket nem tartalmaz, de
szabad idegvégződések vannak benne. Öt rétege van.

1. alapréteg: Legalsó réteg. Állandóan osztódó sejtekből áll. Egyetlen henger alakú, szorosan
egymás mellett elhelyezkedő sejtsor. A többi réteg ennek származéka. Pigment termelő sejtek
vannak benne. Szorosan illeszkedik az irhához.
2. Tüskés réteg: Több sejtsor, itt a hámsejtek sokszögletűek. Nem illeszkednek szorosan a sejtek,
egymással hídszerűen, tüskés alakot képezve kapcsolódnak. Az elszarusodás folyamata már
itt elkezdődik.
3. Szemcsés réteg: Ellaposodott sejtekből áll. A sejtmag kezd elbomlani. Általában egy sejtsor,
ami szaruszemcséket tartalmaz.
4. Fénylő réteg: Közvetlen a szaruréteg alatt helyezkedik el. Egy sejtsor. Fénytörő anyagot,
eleidint tartalmaz, ami a keratin előanyaga. Szorosan illeszkedő sejtek. Nincs sejtmag.
5. Szaruréteg: A hám legfelső rétege. A sejtek több sorban helyezkednek el. Halott, elszarusodott,
lapos, mag nélküli sejtek alkotják. A sejtek alapállományát az oldhatatlan szarufehérje, a
keratin tölti ki. A szarulemezkék egymással és a bőr felszínével párhuzamosan helyezkednek
el (tetőcserépszerűen). A felszínhez közeledve a lemezkék közötti összefüggés egyre jobban
csökken, egyre lazábban kapcsolódnak egymáshoz, majd leválnak, lehámlanak. Víztartalma
lényegesen alacsonyabb, mint az alatta levő rétegeké (10 %). Víz hatására megduzzadnak,
száraz levegőn kiszáradnak.

Szaru: Élettelen, rostos szerkezetű fehérje, alacsony víztartalommal. Vastagságát az alsó réteg oszlási
ritmusa befolyásolja. Sejtjeinek fő tömege a keratin.

Keratin: két formája van:

- lágy keratin: rugalmas, hajlékony, hámban található.
- Kemény keratin: tömör, kevésbé rugalmas, körömben, szőrszálban, hajban található.

Irha (cutis/dermis):
Bőrünk középső rétege. Fő tömege a sejtközötti állomány. A hámréteghez hullámos vonal alakban
kapcsolódik, ezek a kiemelkedések a papillák (szemölcsök). Kb. 3 mm vastag. Benne rostok
találhatók (kollagén, elasztikus, rácsrost). Az irhában találhatók:
- mirigyek
- szőrtüszők
- szőrmerevítő izmok
- hajszálerek
- idegek

Bőralja (subcutis):

Összeköttetés az irha és a mélyebben fekvő szövetek között. Az irha és a bőralja között nincs éles
határ. Lazarostos kötőszövet és zsírszövet alkotja. Zsírszövetet termel. Zsírszövetből és érhálózatból
áll. Vastagsága testtájanként és egyénenként változó.

Zsírpárna feladata:
- belső szervek mechanikus védelme
- a test lehűlés elleni szigetelése
- energiatartalék a szervezet számára

A bőr funkciói:

Védelem:
Mechanikai hatások ellen: Dörzsölés, nyújtás, kaparás, vakarás, nyomás, ütés elleni védelem.

Fényvédelem: UV sugárzás elleni védelem. A melanin elnyeli a sugarakat.

Vegyi hatások elleni védelem: Szaruréteg, fénylő réteg, savköpeny, zsírtakaró alakítja ki a védelmet.

Biológiai hatások elleni védelem: Az egészséges bőr száraz, rajta a kórokozók kiszáradnak. A savas
kémhatású faggyú és verejtékmirigyek (a bőr savköpenye, zsírköpenye) elpusztítják a kórokozókat.

Kiválasztó szerep:
Megakadályozza a hasznos anyagok kiáramlását a külvilágba (pl.: víz). Folyadék és só kiválasztásban
van szerepe.

Hőszabályozás:
- passzív hőszabályozás (bent tartja a hőt, szigetel, csökkenti a párolgást)
- aktív hőszabályozás: (verejték kiválasztással hűt, csökkenti a hőleadást)

Felszívó szerep:
A felszívódás a szőrtüszőn, faggyúmirigyen keresztül történik. Bedörzsöléssel a felszívás fokozható.

A bőr légző szerepe:

Bőrlégzés 1%, nem jelentős.

Érző szerep:
Idegvégződések találhatók a bőrben, legnagyobb érzékszervünk. Bőrérzés a fájdalom, hő, tapintás,
nyomás, viszketés, csiklandozás.

Bőrrajzolat:
Ujjlenyomat.
A bőr mirigyei:

Az irharétegben találhatók. Külső elválasztású mirigyek, váladékot termelnek. Kiválasztó

tevékenységük állandó és folyamatos. A vegetatív idegrendszer szabályozza működésüket.
- faggyúmirigy: Az egész testen az irha felső harmadában találhatók (kivéve: tenyér, talp,
ajak, körömágy). Legnagyobb sűrűségben a hajas fejbőrön, az arcon, a háton, és a
szegycsont felett helyezkednek el. Zsiradékot termelő mirigy.
- Verejtékmirigy: Legnagyobb számban a tenyéren, talpon, homlokon, és a hajlatokban
találhatók. Váladékuk a verejték.

A szőr:
A szőrszál elszarusodott, élettelen, henger alakú szál, aminek gyökér részében található a szőrtüsző,
a hagyma és minden szőrszálhoz tartozik egy szőrmerevítő izmocska. A szőrtüsző felső harmadában
nyílik a faggyúmirigy.

A köröm:
A köröm az ujjak utolsó percének háti felszínét borító, enyhén domború, átlátszó, védő szarulemeze.
A köröm a körömházban található növekedési zónából nő. Vastagsága kb.0,5-0,75 mm.

Bőrkeményedés:
Állandó mechanikai inger következtében a bőr megvastagszik, szarumegvastagodás, lapszerinti
kérgesedés jön létre. Felülete sima, környezeténél sötétebb. Oka a fokozott keratintermelés.
Leggyakrabban a tenyéren, talpon alakul ki.

Tyúkszem:
A bőr szarurétegének megvastagodása, kúp alakú felhalmozódása, gyökere, vagy csapszerű része van.
Mechanikai inger hatására alakul ki.

A diabeteses láb:
A perifériás erek szenzoros (érző) működése károsodik, ezáltal csökken a fájdalomérzet, azaz
észrevétlenek maradhatnak egyes sérülések, így potenciálisan a szövetek károsodása mélyebb lesz.
Szintén idegkárosodás következtében a szimpatikus idegrendszer működésében zavar keletkezik,
mely fokozott véráramláshoz, illetve csontanyagcsere-zavarhoz vezet, ezáltal a láb izületei
deformálódnak, a láb statikája megváltozik, aminek következtében új nyomáspontok jönnek létre,
melyek bőrkeményedések, bőrmegvastagodások kialakulását idézik elő. Az érkárosodás
következtében a vérkeringés is zavart szenved. A bőr szárazzá, sérülékennyé válik, ennek
következtében repedések alakulnak ki. A bőrmegvastagodások helyén apró fekélyek képződnek,
melyek a fájdalomérzés zavara miatt később kerülnek felismerésre. Ezen fekélyek gyakran mélyre
terjednek, befertőződnek, a fertőzés könnyen terjed a lágyrészekben, sőt a csontokat is érintheti. A
folyamat végeredményeként gyakran szövetelhalás alakul ki.

A felfekvés:
A decubitus vagy nyomási fekély, felfekvés a bőr alatti szövetek helyi sérülése, amit általában nyomás,
illetve nyíróerő, súrlódás, vagy e hatások együttese válthat ki. Hosszas fekvéssel járó, ágynyugalmat
igénylő betegségek, állapotok esetén fennáll a veszélye, hogy egyes testtájakon felfekvés okozta
sebek, fekélyek jelennek meg. Ha napokig, hetekig nehezedik a bőr egy bizonyos területére a testsúly,
az megakadályozza a megfelelő vérellátást.

A fagydaganat:
A fagydaganat, más néven pernio akár 0°C-nál is kialakulhat, nem feltétlenül szükségesek a mínuszok.
Ilyenkor az átfagyott, hideg bőrt hirtelen meleg éri, és az apróbb vérerek, kapillárisok kitágulnak,
sérülnek, így a vér a környező szövetekbe jut. Leginkább a lábujjak vagy ujjak érintettek, de az arcon,
füleken is jelentkezhet az elváltozás. A fagydaganat legjellemzőbb tünete az erőteljes viszkető, égő
érzés. Az érintett terület kipirosodik, feldagad, rendkívül fáj, emellett kiszáradhat, hámlásnak is
indulhat.

A napégés:
A napégés más égésekhez hasonló bőrsérülés. Kiváltója a nap UV-B sugárzása. Nagy magasságban,
hegyekben, havas lejtőkön, vagy vízparti nyaralóhelyeken az UV sugárzás erősebb, így észrevétlenül,
nagyon gyorsan le lehet égni. A világos bőr hamarabb leég, de a sötétebb bőrűek sem védettek.
Legerősebb a kockázat a déli órákban, 11-15 óra között. Égő, viszkető érzés, bőrpír, fájdalom jelzik
a leégést (súlyosabb esetben hólyagosodás), ami tulajdonképpen a bőr gyulladásos folyamata. A
tünetek pár órával a tényleges napégés után jelentkeznek. A napégés utólagos következményei
szeplők, pigmentfoltok, később rosszindulatú bőrdaganatok.

A fényérzékenység:
A fényérzékenység (néha napallergiaként is emlegetik) a napfény által kiváltott immunrendszeri
reakció. Fényérzékenységi reakciók közé tartozik a napfény által kiváltott csalánkiütés (napfénynek
kitett bőrfelületen megjelenő foltos, viszkető kiütések). Nagyobb bőrfelület érintettsége gyakran
fejfájással, gyengeségérzéssel és hányingerrel jár együtt. Bizonyos gyógyszerek, vegyszerek
beszedése, vagy bőrre kerülése kémiai anyag által létrehozott fényérzékenységet okoz (napfény által
kiváltott gyógyszerallergia).

Napfénykeratosis:
Ez a betegség tulajdonképpen egy rákmegelőző állapot. A tartós, hosszú időn át tartó napfényhatások
a bőrön pikkelyes, hámló, nehezen gyógyuló bőrelváltozást okoznak. Azért nevezik rákmegelőző
állapotnak, mert megfigyelések szerint 10-15 %-ban alakul hat át laphámsejtes bőrrákká.

Anyajegyek:
Anyajegyek az egész testfelületen, bárhol előfordulhatnak különböző színekben, formában és
méretben. Általában jóindulatúak, egyes esetekben azonban rákos elváltozásokká fajulhatnak.
Anyajegyek ott alakulnak ki, ahol nagy mennyiségben gyűlnek össze a bőr színét adó pigmentsejtek
(melanociták). A legtöbb anyajegy barna vagy fekete színű, de előfordulhatnak vöröses, illetve kékes
színűek is.

Korábban jóindulatú anyajegyek is rákos elváltozásokká fajulhatnak. Veszélyes jel, ha a méretük,

formájuk vagy színük megváltozik. Figyelmeztető jelek:
- aszimmetria (nem egyenletesen kerek vagy ovális foltok
- anyajegy határa: az egészséges anyajegy határai élesek
- szín: ha az anyajegy színe több tónusú, akkor rendszeresen ellenőriztetni kell
- átmérő: az 5 mm-nél nagyobb átmérőjű anyajegyeket is ellenőriztetni kell

Ha az anyajegyről azt gyanítja a bőrgyógyász, hogy rosszindulatú, akkor helyi érzéstelenítés mellett
el kell távolítani.

Ér eredetű anyajegyek:
Az ér eredetű anyajegy nem klasszikus értelemben vett anyajegy, hanem a bőr hajszálerecskéinek
tágulatai miatt létrejött képződmény. Megjelenése apró, málnaszínű pontocska, amely növekedésnek
indulhat.

Festékes anyajegyek:
A festékes anyajegyek a bőr színénél sötétebbek. A kis festékes anyajegy a bőrből nem kiemelkedő,
éles határvonalú anyajegy. A nagy festékes anyajegy borsó nagyságú, vagy ennél nagyobb, akár több
cm átmérőjű, a bőrből nem kiemelkedő anyajegy, amelynek két fajtája van. A világos festékes
anyajegy legfeljebb tejeskávé színű, a sötét festékes anyajegy barna, esetleg fekete színű. Ezek az
anyajegyek nem válnak rosszindulatúvá.

Hám eredetű anyajegyek:

A hámeredetű anyajegyek változatos alakú és színű bőrelváltozások, amelyeket hiperkeratózis (a bőr
szarurétegének túlburjánzása, akantózis (a hám tüskés rétegének sejtjei az irha felé túlburjánzanak),
festék-felhalmozódás és az irhában szemölcsképződés kísérhet.

A festékes bőrdaganat:
A festékes bőrrák a hám-irha határon lévő pigmentet termelő sejtek (melanocyták) kontrollálatlan
osztódása következtében alakul ki. Pontosan még nem tisztázott, hogy milyen tényezők hatására válik
a pigmentsejt daganatos sejtté. Feltételezhetően a háttérben génhiba áll, amely vagy öröklött, vagy
UV-sugárzás által provokált. Eleinte ezek a „megbolondult” sejtek a bőrfelszínnel párhuzamosan
terjednek, majd egy idő után betörnek a bőr mélyebb rétegeibe. Ezekben a rétegekben (irha, bőralja)
már apró vérerek és nyirokerek vannak, és ha a daganatos sejtek bejutnak az ilyen erecskékbe, egyéb
testtájakra, szervekbe is eljuthatnak. Így alakulnak ki a távoli áttétek, metastasisok.

Jelenlegi ismereteink szerint a festékes bőrrák kialakulása szempomtjából a legfontosabb környezeti

hatást a napfény UV-sugárzása jelenti. Elsősorban azUVB sugártartománynak van szerepe, amely a
sejtek genetikai károsodását okozza. A napfény daganatprovokáló hatását bizonyítják, hogy a
napsütötte órák magas számával jellemzett földrajzi területekre (pl.: Ausztráliába Izraelbe, Floridába)
bevándorolt fehér bőrű népesség körében kiemelkedő gyakorisággal fordul elő a melanoma.
Kialakulására hajlamosító tényezők:
- világos bőr
- korábbi napégés
- gyakori napozás, szolárium használat
- egyenlítő közelében, vagy magasabb hegyeken hosszabb ideig tartózkodás
- közeli családtagoknál melanoma előfordulása
- sok anyajegy
- meggyengült immunrendszer

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•24.D tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a coxarthrosis betegségspecifikus gyógymasszázskezelés elméletét!

Szempontok a válaszadáshoz:

- Betegség lényege, oka, etológiája, előfordulása, fő klinikai tünetei, következményei

- Terápiás lehetőségek
- Inspectio, palpatio
- A csípőizület passzív mozgáspályáinak beszűkülése
- betegelhelyezés
- kezelési terv felállítása az érintett oldal és a beteg állapotának figyelembevételével
- a kezelés helye és a kezelés menete a betegség stádiumának megfelelően (hanyatt-hason-
oldalt)
- kiegészítő masszázsfogások, passzív kimozgatás
 - kontrindikációk

Csípőizületi arthrosis (coxarthrosis)

A betegség 40-55 év körül jelentkezik és mindkét nemet érintheti. A betegség során az állapot
fokozatosan romlik, végső esetben teljes mozgáskorlátozottságot eredményez. Az izületi felszínek
degeneratív elváltozása következtében az ízfelszínek egymáshoz viszonyított helyzete megváltozik
és a terhelés nem egyenletesen oszlik el. Az izületet körülvevő izmok alkalmazkodnak a kialakult
helyzethez, spasztikusak lesznek és kímélő (antalgiás) testtartás alakul ki.

Tünetek:
Fájdalom (lokalizálható és bizonyos esetekben kisugározhat az alsó végtagba): Bizonyos mozgások
kifejezetten nagy fájdalmat idézhetnek elő (pl.: az ülő helyzetből való felállás és a lépcsőn felfelé
történő lépés), a későbbiekben a fájdalom fokozatosan erősödik és végül állandósul, csak minimális
időszakokra szűnik meg.

Kialakul a mozgáskorlátozottság:
- először a be-, és kirotáció szűkül be
- majd ezt követően a csípőizületi extensio, az ab-, és addukcio
- végül pedig a flexio

Az alsó végtag enyhén kifelé rotált és addukált tartásban rögzül.

A kontraktúrák (mozgásbeszűkűlések) hatására az alsó végtag rövidebbnek tűnik. Ha a kontraktúrákat

oldani tudjuk és a nyújtó mozgások megfelelően kivitelezhetőek, akkor a kialakult helyzet
korrigálható.

Jellemző továbbá a farizomzat és a comb izmainak atrophiája (sorvadása) és az adduktor izmok

feszessége.

A csípő flexiós kontraktúráját a beteg úgy próbálja önkéntelenül korrigálni, hogy fokozza a lumbális
lordosis mértékét. Ez sajnos derékpanaszokat fog eredményezni.

Terápia:
- fájdalomcsillapítás (injekció, tabletta)
- izületi tehermentesítés
- testsúly csökkentése
- járást segítő eszközök használata (bot, mankó, járókeret)
- kontraktúrák oldása (ne feküdjön helpolcolt és behajlított lábbal, ez elősegíti az izom
rövidülését)
- feküdjön sokat hason és ha lehet helyezzen homokzsákot a gluteális régióra, ezáltal
csípőizületi extensiot létrehozva
- rendszeresen végzett gyógytorna
- úszás (heti rendszerességgel)
- kerékpározás
- hideghatást mindenképpen kerülni kell
- nap folyamán többszöri pihenés, túlerőltetés kerülése

Műtéti eljárások:
- intertrochanterikus osteotomia
- artrodesis
- total endoprotesis
 25.A tétel
• Definiálja a baleset fogalmát! Osztályozza a sérüléseket! Jellemezze a nyílt lágyrész-sérüléseket
(sebek)! Sorolja fel a csonttörések formáit, tüneteit, szövődményeit!

Szempontok a válaszadáshoz:

- A baleset fogalma
- A sérülések osztályozása
- A sebek fogalma
- Sebtípusok csoportosítása
- A csonttörések formái
- A csonttörések tünetei
- A csonttörések szövődményei

A baleset fogalma:
A szervezetet hirtelen, általában a külvilág felől érő károsító hatás, amelynek sérülés a
következménye.

A sérülések osztályozása:
- mono-
- multi-
- politrauma
- felületes sérülés
- mély sérülés
- penetráló sérülés
- perforáló sérülés
- fedett és nyílt sérülés

A sebek fogalma:
A szövetek (bőr, nyálkahártya) folytonosságának külső hatásra létrejövő megszakadása.

Sebtípusok csoportosítása:
- keletkezési mechanizmus szerint
- küllemük szerint
- sebtípusok a sérüléstől eltelt idő szerint

A csonttörések osztályozása:

A kialakulási mechanizmus alapján:

- traumás törés
- patológiás törés

A törés feletti lágyrész állapota alapján:

-zárt törés
- nyílt törés

Az erőbehatás helye szerint:

- direkt
- indirekt

A csontsérülés foka szerint:

- teljes csonttörés
- részleges csonttörés
- fissura (repedés)
- infractio (alakváltozással)
- impressio (benyomódás)
- compressio (összenyomódás)

Keletkezés mechanizmusa szerint:

- hajlításos
- csavarásos
- szakításos
- nyírásos
- zömítéses
- lövési törés

A törésvonal lefutása szerint:

- ferde
- haránt
- darabos
- T alakú
- Y alakú
- spirális
- zömítéses

A fragmentumok száma szerint:

- egyszerű törés (egy helyen tört el a csont és két fragmentum keletkezett)
- összetett törés (darabos törés:3-6 fragmentum keletkezett, romtörés: a fragmentumok száma 6-nál
több)

A fragmentumok elmozdulása alapján:

- dislocatio (elmozdulás) nélküli törés
- dislocatioval járó törés

Törések tünetei:

Biztos törésjelek:
- alakváltozás
- deformitás (dislocatioval járó törésnél)
- hibás állás, rendellenes, kóros mozgathatóság
- crepitatio (csontrecsegés)
- nyílt törés

Bizonytalan törésjelek:
- fájdalom
 - duzzanat
- haematoma
- functio laesa (funkciókiesés)

A csonttörések korai helyi szövődményei:

- bőr- és nyálkahártya sérülés
- idegsérülés
- érsérülés
- szervsérülések

A csonttörések korai általános szövődményei:

- ájulás
- sokk
- embólia

A csonttörések késői szövődményei:

- trombózis
- embólia
- tüdőgyulladás
- felfekvés
- húgyúti fertőzések
- álizület képződés
- csontvelőgyulladás
- izületi zsugorodás

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•25.B tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a széndioxid-gáz fizioterápiás alkalmazásait, hatását!

Szempontok a válaszadáshoz:

- szénsavhőkezelés
- szénsavgázfürdő (mofetta)
- szénsavas fürdő kezelés

A szénsav színtelen, szagtalan gáz. Sűrűsége nagyobb, mint a levegőé ezért zárt térben alul
helyezkedik el. Vízben közepesen oldódik. -80°C alá hűtve megszilárdul, és molekularácsos kristályt
alkot (szárazjég).

Szénsavas víznek nevezzük azt az ásványvizet, amelynek szénsavtartalma 1000 mg literenként. A

legtöbb hazai szénsavas víz kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos vagy
alkálihidrogénkarbonátos savanyú víz.

A szénsavas fürdő kialakítása történhet természetes vagy mesterséges szénsavgáz segítségével. A

természetes szénsavgáz buborékai egyformák, a mesterségesen előállított szénsavgáz különböző
méretű buborékokkal rendelkezik, utóbbiak sokkal könnyebben szabadulnak fel a szénsavas vízből.
A szénsavbuborékok a hidegérző receptorok ingerelhetőségét csökkentik, a melegérző receptorokét
pedig növelik. Ennek következménye, hogy a szénsavas fürdőkúrát felvevő személy a hidegebb
szénsavas ásványvizet melegebbnek érzi. A melegérzés ily módon való kiváltása már 27,5°C-on is
bekövetkezik. Ez az idegvégződésekre kifejtett hatás természetesen csak akkor következik be, ha a
szénsavgáz a bőrön át jut a szervezetbe. A nedves levegő, a meleg víz és a mesterségesen dúsított
szénsavas víz a felszívódást gyorsítja.

A hőérzékelés receptorai a tok nélküli Ruffini végtestek (melegreceptorok) és a Krause-féle

végbunkók (hidegreceptorok). A melegreceptorok 30°-45° között működnek, maximális aktivitást kb.
40°-on mutatnak, az ingerületet csupasz (C) rostok szállítják. A hidegreceptorok 10°-40° között
érzékelnek, kb. 25°-on a legaktívabbak. A hidegreceptorok ingerületét Aδ rostok vezetik a
gerincvelőbe. A hőérzet a két receptorféle aktivitásának arányától függ. 32-33 ºC körül kb. egyformán
aktívak, ez a semleges hőérzet zónája. .A hirtelen extrém hideg forrónak, a hirtelen extrém meleg
hidegnek tűnik egy pillanatra- a megfelelő receptor paradox – fájdalomérzetet is közvetítő -
aktivitásnövekedése miatt. A tartós hideg nemcsak a hőreceptorokat, hanem a többi, vékonyabb
szenzoros rostot is blokkolja: a hideg jó érzéstelenítő. A hőérzet csak akkor lokalizálható jól, ha
érintéssel párosul.

A szénsavas fürdő technikai kivitelezése:

A szénsavas kezelőkhöz ún. kiszolgálóhelyiség tartozik. Ebben a biztonsági szempontból elkülönített
kiszolgálóhelyiségben helyezik el a nyomáscsökkentővel ellátott széndioxid palackokat. A gáz
áramlása fokozottabb, ha a szénsavas palackból kivezető csövet, speciális elektromos melegítővel
melegítik. A szénsavas palackból kiáramló gázt a szaturátorba vezetik, ahol vezetékes vagy
ásványvízzel elegyítik. Egy szaturátor 3 kád kiszolgálására képes. Ma már ezeket a kezeléseket nem
650-700 liter kapacitású ún. orvosi kádakban, hanem gazdaságosság és könnyebb technikai
kivitelezés szempontjából 250 literes speciális kádakban végzik.

A levegőnél nehezebb fajsúlyú széndioxid felszaporodása miatt a kötelezően előírt elszívó

berendezés a kezelőhelyiség padlózatának magasságában működik. A kezelés megkezdésekor a
beteget a félkádnyi indifferens hőfokú 34-35°C-os vízben helyezik el. A szaturátorból fokozatosan
ebbe a fürdővízbe vezetik be a szénsavval dúsított vizet, melynek hőmérséklete 32°C. Ennek a
vízhőmérsékletnek magyarázata az, hogy a szénsavas víz a hideg hőérző receptorok ingerlékenységét
csökkenti, a meleg receptorokét növeli, így ezt a 32°C-os vizet a beteg 36°C hőmérsékletűnek érzi.
A szénsavas kezeléseknél (szénsavgáz és szénsavhó kezeléseknél is) a kádat plexilapokkal fedik be,
hogy minél kevesebb széndioxid kerüljön a levegőbe. A gáz kiáramlásának megakadályozására a
beteg nyakát törölközővel veszik körül. A beteg lába lábtámaszon nyugszik, vészcsengő is
rendelkezésére áll.

A kezeléseket ( a fokozatosság elvét betartva) általában 6-8 perccel kezdik és 15 percnél hosszabb
kezelési időt nem szoktak alkalmazni.

Nagyon fontos, hogy a szénsavas fürdőt követően a beteg pihenjen, mert a fürdőkúra hatására
bekövetkező tensiocsökkenés (vérnyomáscsökkenés) elmarad.

A szénsavas fürdőkezelés biológiai hatásai:

A szénsavas fürdő során bejutó széndioxid legfőbb biológiai hatása a vasodilatatio (értágulás), mely
elsősorban helyi hatás, ezt követően reflexes úton (beleértve a coronáriákat is) az egész testre kiterjed.
A bőr vérellátása jelentősen megnövekszik, a vérdepók kiürülnek. A vasodilatatio hatása csökkenő
tensiót eredményez (8-10 Hgmm).

A kezelőhelyiségből légutakon bejutó széndioxidgáz jelentősen megnöveli a vér széndioxidtartalmát,

ennek következtében kialakuló hypercapnia (széndioxid többlet) a légzőközpont izgalmát okozza.
Ilyenkor a bőrön keresztül történő bejutás hatásával ellentétben vasoconstrictio és vérnyomás-
emelkedés jön létre.
A szív állapotát nemcsak a coronáriák vasodilatatiója javítja, hanem az egyes szívösszehúzódások
közti szünetek meghosszabbodása is. Megnő a diastole időtartama, ez jobb lehetőséget biztosít az
izomszövet restitucióra, összehúzódása erőteljesebbé válik, javul a szív vénás telődése is.

A vasodilatatio megkönnyíti a szív munkáját, csökken az artériás nyomás és a perifériás ellenállás.

Ha a vérnyomás csökken, a vér a kitágult bőrerekbe tódul. Vasodilatatio esetében fokozódik a
hőleadás, a vér hőmérsékletének csökkenése befolyásolja a sinuscsomó ritmusát, melynek
eredményeként hosszabb szünet lesz a szívizom-összehúzódások között. Ilyenkor 30 %-kal nő a
perctérfogat. Mivel a perifériás ellenállás is csökken, a perctérfogat növekedés nem terheli a szivet.

A szénsavas fürdő hatására a vesék vérellátása és a vese secretiója is fokozódik. Egyes irodalmi
adatok szerint szénsavas fürdő hatására a vércukorszint is csökken.

A szénsavas fürdőkezelés indikációi:

- primer és szekunder szívgyengeségi állapotok
- compenzált mitralis insufficientia
- hyperthyreosis okozta szívpanaszok
- perifériás keringési zavarok
- coronariamegbetegedések
- szívműtétek utánkezelése
- algodystrophia
- vénás elégtelenség
- diabetes miatt kialakuló claudicatio
- arterioscleroticus obstructio
- Raynaud-szindróma
- keringési zavarral járó mozgásszervi megbetegedések
- vegetativ idegrendszer működésének javítása
- kondícionálás
- egyéb (nem szív) műtéti utókezelés

Ellenjavallatok:
- decompenzált szívműködés
- thrombosis
- thrombophlebitis
- légzőszervi betegség (nehézlégzés)
- lázas, gyulladásos állapot, vérzés
- nagyobb bőrsérülések, akut bőrbetegségek
- lábszárfekély
- vénagyulladás
- vénarögösödés

Egyéb kezelések:

Mofetta: Földbe vájt üreg, amelynek alján széndioxid gáz tör fel. A betegek ebben ülve vagy állva
kezelik alsó végtagjukat.(Mátraderecske, Erdély –Tordai büdösbarlang- kénes víz)

Szénsavas ködkamra: A beteg zárt üvegharangban ül, csak a feje van kint. Az üvegharangban
elkülönítve van a -70°C-os szárazjég. Ha erre forró vizet öntenek, szénsavköd keletkezik. (Kapuvár)
 •ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•25.C tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Jellemezze a pyramis eredetű és az extrapyramidalis hyperkineticus mozgászavarokat!
Ismertesse a Parkinson-kórt!

Szempontok a válaszadáshoz:

- A hosszú, leszálló, ún. efferens pályarendszer anatómiai felépítése, szerepe

- A pyramis eredetű mozgászavarok jellemzői, góctünetek, pyramisjelek
- Extrapyramidalis mozgászavarok jellemzői, hyperkinetikus és akinetikus rigoros
mozgászavarok jellemzői
- Parkinson-kór lényege, oka, fő tünetei

A gerincvelő pályarendszere a fehérállományban található.

Két nagy csoportja van: Érző és mozgató pályarendszerek:
- afferens pályák: A receptorok által felvett (bőr, izületek, izmok) érző ingerületeket viszik az
agyvelőbe. A gerincvelői idegek útján a hátsó gyökéren keresztül lép a gerincvelőbe (a
felszálló pályák hátul és oldalt helyezkednek el a fehérállományban). E neuronok sejtjei a
csigolyaközti dúcokban helyezkednek el. A gerincvelőben pályákká rendeződött afferens
rostok a felszálló (afferens) pályarendszert alkotják. Ezek viszik a különböző minőségű
érzőingerületet az agyvelőbe, ahol az tudatossá válva, motoros impulzust vált ki, amely ismét
a gerincvelőn keresztül a leszálló rendszerek útján hoz létre motoros választ.
- efferens pályák: Az agykéregből motoros impulzusok érkeznek a gerincvelő elülső
szarvának mozgató sejtjeihez. Két nagy rendszer tartozik ide:
- piramis pálya rendszer
- extrapiramidális pálya rendszer

Piramispálya (tractus corticospinalis) jellemzői:

Nevét a nyúltvelőnek a kiemelkedő állományáról, a piramisról kapta, arról a területről, ahol a
pályarendszer részlegesen kereszteződik. Feladata új mozgásformák megtanulása, tanult, de már
automatizált mozgások beindítása, finomabb, pontosabb mozgások kivitelezése. Be nem gyakorolt
mozgások. Izomtónus fenntartása. Sérülése esetén az izomtónus csökken. Célirányos mozgások nem
jól működnek.

Az agykéreg piramis alakú sejtjeiből kiindulva a piramispálya neuronjai a nagyagyon, az agytörzsön

keresztül, a nyúltvelőben kereszteződve, a gerincvelő oldalkötegében haladnak lefelé, és az elülső
szarvi nagy motoros sejteken végződnek. A pálya kereszteződik, ennek folytán a jobb testfélt a bal
agykérgi centrum, a bal testfélt a jobb agykérgi centrum idegzi be motoros rostokkal (bal oldali
agyvérzés következtében a jobb oldali testfél bénul le).

Extrapiramidális pálya jellemzői:

Nevében szereplő extra azt jelenti, kívül, azaz olyan mozgatópálya rendszerről van szó, ami nem
érinti a piramisrendszer idegrostjait. Feladata a már megtanult mozgások automatizálása, ezáltal a
piramisrendszer tehermentesítése. Gesztikuláció, érzelmi megnyílvánulások kialakítása (ezek
kevésbé tudatosak). Vegetatív izomműködéseknek biztosítanak pályát (pl.: légzőmozgások).
Gerincvelőn keresztül megvalósuló reflexmozgások finomítása (pl.: elhárító reflex átalakítása járássá.
Erre az agytörzsi magokban való átkapcsolás teremt lehetőséget). Izomtónus gátlása. Automatikus,
egyénre jellemző mozgások. Kevésbé differenciális mozgások. Járás, testtartás. Sérülése esetén
spontán, összerendezetlen mozgások alakulnak ki.
Kiindulásuk a mozgatókéregben található, az extrapiramidális pálya sok átkapcsolás révén egyéb agyi
területeket is érint. Átkereszteződésük a nyúltvelőben, leszálló pályájuk a gerincvelő
fehérállományának elülső kötegében található. A gerincvelő elülső szarvi mozgatóneuronján
végződnek, aminek axionja kilép a gerincvelőből és fut az izomig.

Capsula interna:
A lencsemag és a farkos mag közötti fehérállomány. Különösen nagy jelentőségű, tekintve, hogy
összesűrűsödve benne rendeződnek mindazon pályák, amelyek az agykéregből indulnak ki (leszálló
pályarendszerek) illetve az agykéreghez futnak (felszálló pályarendszerek). Legkisebb sérülése (pl.:
vérzés) pályarendszerének teljes féloldali kiesését okozhatja (pl.: teljes féloldali bénulás, a capsula
internán átfutó piramispálya sérülése esetén).

Mozgászavarok:

Mozgászavarok alatt olyan neurológiai megbetegedések összességét értjük, melyek normális

piramispálya funkció mellett alapvetően a mozgás-kivitelezés és koordináció szabályozását érintik,
illetve akaratlan kóros mozgásmintázatok megjelenését okozzák. A legtöbb mozgászavar
kialakulásának hátterében a bazális ganglionok kóros működése áll.

Piramis rendszer:
A legtöbb akaratlagos mozgás a piramis pályarendszeren keresztül valósul meg. Sérülése
leggyakrabban trauma, daganat, vérzés miatt. Akaratlagos mozgást okoz, fokozott izomtónus,
piramis jelek lépnek fel (olyan kóros neurológiai tünet, amely alapján a mozgatórendszer sérülésére
lehet következtetni..

A homloklebeny az akaratlagos (szomatomotoros) kéregrész több eltérő feladatú részből áll:

- a primer motoros terület neuronjai adják a piramispálya idegrostjainak nagy részét, ezek a neuronok
gyenge ingerlése is vázizomösszehúzódást okoz.
- az előtte (vagyis a homloklebenyen az orr irányában) húzódó mezők feladata az összetett mozgások
megtervezése. Sérülésük esetén az izmok továbbra is képesek összehúzódni, de a bonyolultabb
mozgásformák (pl.: fésülködés) kivitelezése lehetetlenné válik.

A mozgató rendszer sérülésének jellege felvilágosítást ad a sérülés helyéről:

- ha a gerincvelői mozgató neuronok sérülése okozza a mozgáskiesést, akkor petyhüdt bénulás alakul
ki, ami együtt jár az idő múlásával az izom sorvadásával.
- ha a sérülés a mozgató agykéregben történt, annak jele az, hogy előjönnek olyan reflexek, melyek
eddig el voltak nyomva (Babinski-jel), illetve bizonyos reflexek megerősödnek. Ennek oka az
extrapiramidális pálya sérülése miatt megszűnő izomtónus gátlás. A mozgás megszűnése nem jár
az izom leépülésével (az izmot közvetlenül beidegző neuron ép marad). A piramispálya sérülését
kóros reflexek kialakulása jelzi. Ilyen például a Babinski-féle jel: normálisan a talpél ingerlése a
lábujjak feszítését váltja ki. A piramispálya sérülése esetén csak a nagylábujj reagál az ingerlésre.
A talpélen végighúzott tompa tárgy hatására a kóros válasz, amikor a nagylábujj az ingerlést
követően felfelé mozdul el. Ha a jobb lábon váltották ki ezt a reflexet, akkor a bal agyfélteke
homloklebenyén következett be a sérülés. Ha a bal lábon normális reflexválasz nyilvánul meg
(vagyis itt negatív a Babinski jel), akkor a lábujjak lefelé görbülnek az ingerlést követően.

További piramisjelek az alsó végtagon:

- Chaddock-jel: A külső boka felől előre haladva a lábhát tompa tárggyal nyomó ingerlése
- Gordon-jel: A m. triceps surae megszorítása
- Oppenheim-jel: Mutató- és hüvelykujjunkat a tibia élére helyezzük, és közepes nyomást
gyakorolva a térdtől indulva lefelé csúsztatjuk
 - Schafer-jel: Az Achilles-ín megszorítása
- Mendel-Bechterew-jel: A lábhát külső részén az os cuboideumra ütünk a reflexkalapáccsal.
Az eredmény az ujjak gyors plantarflexioja.
- Rossolino-reflex: (L5-S1-S2) reflexíve a n. tibialisban fut. A lábujjak felszíne alatt a talpra
ütés a lábfej és az ujjak plantaris flexioját váltja ki. Módosított kiváltása a lábujjak talpi
felszínének hirtelen felfelé peckelése, amelynek eredménye ugyanaz.

Piramisjelek a felső végtagon:

- Hoffmann-jel: A beteg középsőujjának végpercét a jobb kezünk mutatóujjával
megtámasztjuk, hüvelykujjunkkal lefelé nyomjuk, majd hirtelen felengedjük. A pöccintés
hatására a hüvelyk flexiója és adductioja alakul ki, néha az összes ujj hirtelen markolásszerű
mozgásával.
- Trömner-jel: Bal kezünkkel megfogjuk a beteg kézfejét pronált helyzetben úgy, hogy a
hüvelyk- és mutatóujjat mozgásában ne akadályozzuk. Ujjunkkal alulról felfelé
megpöccintjük a 2-4. ujjakat. Pozitív esetben a hüvelykujj adductioja és flexioja következik
be. Ha a centrális bénulás oldalán következetesen találjuk, akkor a cortocospinalis pálya
károsodása jelének , piramisjelnek tartható. Ugyanígy értékeljük , ha a corticospinalis pálya
kétoldali károsodásának egyéb jelei is vannak.
- Mayer-féle alapizületi reflex: A beteg kezének középső ujját az alapizületben erőteljes
volaris flexioba hozzuk. Normális reakció a hüvelykujj oppositioja. Az oppositio nem váltható
ki a C/-Th1 gerincvelőszelvények, perifériás idegek, a mozgatókéreg és a piramispálya
károsodásánál. Fokozott lehet a homloklebeny-laesionál, ilyenkor fogóreflexxel társul.

A tractus corticospinalis (piramispálya) és a mozgató agyidegmagok együttes károsodása az

agytörzsben hemiparesis alternanst okoz: az azonos oldali arcfél és az ellenoldali testfél bénul. A tr.
corticospinalis piramisbeli kereszteződése feletti károsodások ellenoldali, a kereszteződés alattiak
azonos oldali parezist (bénulást) okoznak. Magának a piramisnak a károsodása hemiplegia cruciatát
(azonos oldali felső és ellenoldali alsó bénulás) okozhat. A tr. corticospinalis sérülése a gerincvelő
felső cervicalis szakaszán, vagy ettől cranialisan (egészen a kéregig) féloldali sérülésnél hemiparesist
(féloldali bénulás), kétoldali sérülésnél tetraparesist (négy végtag bénulása) okoz. A gerincvelő
thoracalis szakaszán, vagy ettől caudalisan féloldali sérülése alsó végtagi monoparesist (egy testrészt
érintő bénulás), kétoldali sérülése paraparesist (alsó végtagok kétoldali bénulása) okoz.

Extrapiramidalis mozgatórendszer:
Az extrapiramidalis mozgatórendszer mindazon központokat és pályákat foglalja össze, amelyeknek
a piramis pálya kivételével szerepük van a mozgások szervezésében. Az extrapiramidalis
mozgatórendszer szerepe a mozgásmagatartás szabályozása a mozgás rendezettségének, simaságának,
gördülékenységének megteremtése. Részei kérgi (corticalis) központok (minden nagyagy lebenyben
találhatók) és subcorticalis központok: nucleus caudatus, putamen, pallidum, nucleus subthalamicus,
nucleus ruber, substancia nigra, formatio reticularis (basalis ganglionok). Az extrapiramidalis
mozgatórendszer károsodását jellemző tüneti képe alapján két fő csoportba osztható:
- hypokinetikus-hypertoniás (rigid)
- hyperkinetikus.hypotoniás

Hypokinetikus-hypertoniás tünetegyüttes:
Parkinsonos mozgászavar etiológiája:
- primer, idiopathiás: morbus Parkinson
- secunder, symptomás: Parkinson syndroma

A Parkinson-kór neuropathológiai háttere:

- a substantia nigra és a striatum degenerációja, kóros működése
- a dopamin-acetilcholin egyensúly felborulása
- dopamin hiány, cholinerg túlsúly

Hyperkinetikus-hypotoniás tünetegyüttesek:
- chorea (vitustánc): szabálytalan, váratlan, gyors mozgástöredékek, elsősorban a végtagok
distalis részein, de a törzs-, fej és nyelvizmokat is érintheti
- ballismus: végtagok törzsközeli izmaiban kialakuló heves, dobáló mozgások, a beteg el is
eshet emiatt
- athetosis: végtagok distalis izmaiban megfigyelhető lassú, féregszerű akaratlan mozgások, a
mimikai izmokat is érintheti
- torsios dystoniák (torticollis, tortipelvis, antero-, retrocollis): a nyak ill.törzsizmokat
érintő „elcsavarodással” járó tónuszavar
- myoclonus: egy adott izomcsoportot érintő gyors, ritmus nélküli mozgás, leggyakoribb a
distalis, vagy axialis izmokban, ill. a lágyszájpad izmaiban
- tic: szabálytalan időközökben jelentkező, stereotyp, adott izomcsoportot érintő, gyors,
hirtelen mozgás

Parkinson-kór

Az extrapiramidális idegrendszert a basalis ganglionok (törzsducok) alkotják. Az extrapiramidális

rendszer szabályozza a mozgások automatikus és félautomatikus szabályozását, valamint a mozgások
harmonikussá tételét, így a betegség főleg ilyen jellegű zavarokban ad tünetet. Működészavarai közül
a legismertebb kórkép a Parkinson-kór.

A Parkinson-kór egy olyan neurodegeneratív megbetegedés, aminek a hátterében alapvetően a

substantia nigra dopamintermelő sejtjeinek fokozott pusztulása áll, mely a bazális gangloinok
neurotranszmitter rendszerének felborulásához vezet. Szövettani jellegzetessége a központi
idegrendszerben kialakuló és elterjedő Lewy-testek.

A dopamin hiánya illetve a dopaminerg receptorok működészavara (kiesés vagy csökkent érzékelés)
miatt kialakuló ingerület-átviteli zavar, mely elsősorban a kóros mozgásformákban nyilvánul meg.
Általában 50 év feletti férfiak betegsége.

A legjellemzőbb klasszikus tünetegyütteshez a következő betegségtünetek tartoznak:

Hypo- vagy bradykinezis (mozgásszegénység), tremor (kézremegés), rigiditás (izomtónus
fokozódás okozta merevség) és tartási instabilitás. Az elsődleges tünetek mellett bradyfrenia (lelassult
gondolkodás), majd értelmi hanyatlás (demencia) is gyakran észlelhető.

A hypo- vagy bradykinezis az akaratlagos mozgások lelassulását jelenti. A tervezett mozdulatsor

elkezdése és eredményes befejezése is nehézségekbe ütközik. Az agyi impulzusok csak lassan jutnak
el a vázizmokhoz, mindez az agy dopamin-hiányának tudható be.

A tremor (remegés a kezeken, ujjakon, ajkakon, állon, alkaron vagy lábakon) főként nyugalmi
helyzetben látható, valamely feladat végrehajtása közben kevésbé.

A rigiditás a flexorok és extensorok egyidejű tónusfokozódása miatt merevséget okoz, az arc

kifejezéstelenné, maszk/lárvaszerűvé válik.

A tartási instabilitás a test egyensúlyát fenntartó, úgynevezett mélyreflexek kiesése miatt következik
be, mivel mozgás közben a beteg nem tudja kellő gyorsasággal a megváltozó körülményekhez
igazítani testtartását.
Másodlagos tünetek lehetnek:
- székrekedés
- nyelési nehézségek (disfagia). A nyál és ételmaradványok összegyűlhetnek a szájüregben, a
légutakba kerülve fulladást, köhögést, sőt tüdőgyulladást okozhatnak
- fokozott nyálelválasztás
- fokozott izzadás
- vizelet és/vagy széklet visszatartási zavarok (inkontinencia)
- értelmi hanyatlás (dementia)
- szorongás, depresszió, izoláció
- száraz, pikkelyes bőrhámlás (seborrea)
- lelassult válaszadási képesség (bradifrénia)
- apró betűs, görcsös írás (mikrográfia)
- halk, suttogó beszéd (hipofónia)

Diagnózis felállítása a klinikai kép alapján történik. A Parkinson lehet féloldali is!

Kezelés:
A Parkinson-kór gyógyíthatatlan betegség. Az egészségügyi intézetek feladata a tünetek enyhítése,
az életminőség javítása, a betegség előrehaladásának (progressziójának) lassítása.

A Parkinson-kór gyógyszeres kezeléséhez el kell mondani, hogy minden beteg egyéni beállítást
igényel. A legcélravezetőbb kezelés kiválasztásánál az orvos figyelembe veszi a beteg életkorát, a
tüneteket és egyidejűleg alkalmazott egyéb kezeléseket. Nincs két egyforma beteg, akik azonos
gyógyszerelésre azonos módon reagálnak. Ezért a kezelés beállítása az orvos részéről nagy
tapasztalatot, kitartást a beteg részéről pedig türelmet igényel. A leggyakrabban alkalmazott
gyógyszer a levadopa.

Sebészi eljárásokat a beteg életminőségének javítására, valamint arra az esetre dolgozták ki, ha a
gyógyszerek mellékhatásai valamilyen okból elviselhetetlenek volnának a beteg számára. A
Parkinson-kóros betegeknek csak mintegy 10 %-a alkalmas műtétre. A többieknél a sebészi
beavatkozás kockázata nagyobb a várható haszonnál. A Parkinson-kóros betegek kezelésére négy
műtéti eljárás használatos: a szöveteltávolítás, a stimulációs műtét és a mély agyi struktúrák ingerlése,
továbbá a transzplantáció vagy helyreállító műtétek. Az eltávolító műtétek során alkalmazott eljárás
lokalizálja, megcélozza, majd elpusztítja a betegség által érintett agyi területeket. A beteg szövetek
roncsolására vegyi anyagokat vagy elektromos impulzusokat használnak. Az eljárás főként a lelassult
akaratlagos mozgások és a remegés kezelésében hatékony.

Fizikoterápia segíthet a merev, alig használt izmok nyújtásában, megerősítésében. A legfőbb cél a
fizikai erőnlét fenntartása, az egyensúlyozó készség javítása, a mozgások terjedelmének növelése, a
beszéd és nyelés képességének javítása, illetve megtartása. Az egyszerű fizikai aktivitás, mint a
sétálás, kertészkedés, úszás, nagyon hatékonyak lehetnek az életminőség minél hosszabb ideig
történő megőrzésében. A gyengéd, simogató masszázs főként az izmok merevségének oldásában
lehet segítségünkre.
 •ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•25.D tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a luxatio coxae congenita betegségspecifikus gyógymasszázskezelés elméletét!

Szempontok a válaszadáshoz:

- A betegség lényege, oka, etológiája, előfordulása, fő klinikai tünetei, következményei

- Terápiás lehetőségek
- Inspectio, palpatio
- A csípőizület passzív mozgáspályáinak beszűkülése
- Betegelhelyezés
- Kezelési terv felállítása az érintett oldal és a beteg állapotának figyelembevételével
- A kezelés helye és a kezelés menete a betegség stádiumának megfelelően (hanyatt-hason-
oldalt)
- Kiegészítő masszázsfogások, passzív kimozgatás
- Kontraindikációk

Luxatio coxae congenita (veleszületett csípőficam):

A csípőizület fejlődési zavara, melynek következtében a csont és lágyrészek kialakulása visszamarad,

és a femur fej dislocalodása jöhet létre. Kialakulásában örökletes tényezők, környezeti hatások
vesznek részt. Lányoknál 2-6-szor gyakoribb. A betegségben több fokozat különíthető el:
- Laza csípő: A csípőizület fokozott mozgathatósága anélkül, hogy a luxatio létrejönne.
- Instabil csípő (luxálható, subluxálható): Toklazaság miatt luxálható, hátrafelé könnyen kinyomható
a femurfej a vápából.
- Luxatio: A femurfej nyugalmi helyzetben a vápán kívül helyezkedik el. A femurfej hajlított csípők
abductiójára a vápába ugrik, adductióra elhagyja azt.
- Dysplasia: Lapos az izületi vápa, terhelésre kiugrik a combfej.
- Subluxatio: A combfej nem centrálisan helyezkedik el a vápában.
- Teratológiás ficam: femurfej már a születéskor magasan, a vápán kívül helyezkedik el.

Már az anamnézis felvétele közben bizonyos adatok utalhatnak csípőficamra vagy csípő dysplasiára
pl. azoknál az újszülötteknél, különösen lánygyermekeknél, akiknek a családjukban nem csak
egyenes-, hanem oldalágon is előfordul csípőficam. A szülés körüli rendellenességek, gyakori vetélés,
farfekvéses szülés stb. is felkeltheti a gyanút.

Valószínűsíthető jelek:
- combránc asszimetria (a combredők számbeli és mélységbeli különbsége)
- csökkentett terpeszthetőség (a csípő abductios korlátozottsága)
- megrövidült alsó végtag (amely hajlított csípő és térd esetében jól észlelhető)
- az érintett oldal kifelé fordul (a csípők kifelé rotatios helyzete)
- a csecsemő az érintett lábát kevésbé mozgatja
- a nagyajak elfedett az érintett oldalon
- az érintett oldali medence kiszélesedett a nagy tompor tájékán
- a farpofa lecsapott
- járó gyereknél Trendelenburg-tünet (járás közben az álló fázis oldalán a medencét nem bírja
vízszintesen tartani a beteg, így az a lengő fázis oldala felé lebillen)

Biztos jelek:
Pozitív Ortolani tünet: luxatio esetén távolításkor (abductio) a combfej zökkenés kíséretében
(olykor kattanás szerű hang) reponálódik, közelítésre (adductio) pedig elhagyja a vápát. Ez a
luxatios-repositios jel. Fizikális vizsgálattal felismerhető. A dysplasia teljes biztonsággal csak
ultrahang és röntgen vizsgálat alapján diagnosztizálható.

A veleszületett csípőficam megelőzésében, korai felismerésében rendkívül fontos a szervezett

szűrővizsgálat. Születés után a kórház elhagyása előtt neonatológus megvizsgálja, a születés után 4-
5 héttel a lakóhely szerinti gyerek ortopédiára beutalóval küldi a gyerek háziorvos. Vizsgálandó az
aszimmetriára utaló eltérések, a csípők mozgásterjedelme (Lorenz abductio, adductio), illetve a
csípők stabilitása-instabilitása (Barlow teszt) és luxatioja (Ortolani-tünet) hátonfekvésben, illetve az
aszimmetria, a csípők mozgásterjedelme (adductio) hasonfekvésben.

A csípőficam konzervatív kezelése:

Azoknál az újszülötteknél, akiknél a születés után instabilitás vagy luxatio jelét észlelik,
profilaktikusan a csípők abductioját (távolítás) biztosító pelenkázás (abductios pelenka), speciális
gyógytorna és uh. vizsgálat célszerű.

Ha 2-3 hetes korban fennáll az instabilitás, vagy a luxatios-repozitios jel, Pavlik-kengyelt kell
alkalmazni. A Pavlik-kengyel a csípők extensioját (nyújtását) és adductioját (közelítését) gátolja, de
minden más mozgást lehetővé tesz.

Az érintett csípőre, teljes gyógyulás után is, egy életen át, figyelni kell. A gyógyult csípőizületeket
óvni kell a növekedés során, rendeltetésszerűen kell terhelni, használni. Célszerű a rendszeres
gyógytorna a későbbi esetleges csípőizületi kopás (coxarthrosis) elkerülésére. Minden veleszületett
csípőficam, dysplasia kopás előtti stádiumnak (prearthrosis) tekinthető.

Abductiós contractura, másodlagos scoliosis

Az érintett és az ép oldal eltérő masszázsterápiája (spasticus-athrophiás izmok kezelése)
m. gluteus medius
gluteusok, m. tensor fascia latae, Hamstring csoport, adductorok m. quadriceps femoris, m. tibialis
anterior, m. iliopsoas, m. piriformis
Kimozgatás
 26.A tétel
• Ismertesse a máj és a hasnyálmirigy felépítését és működését, valamint a hashártya lemezeit!
Határozza meg a hepatitis, a pancreatitis, a cholelithiasis, a cholecistitis, az icterus, a
peritonitis lényegét, okait, fontosabb tüneteit!

Szempontok a válaszadáshoz:

- A máj elhelyezkedése, szerkezete, legfontosabb funkciói, az epehólyag szerepe

- A hasnyálmirigy elhelyezkedése, részei, feladata
- A hashártya lemezei, szerepe
- A fertőző májgyulladás jellemzői, megelőzése
- A szérum hepatitis jellemzői, megelőzése
- Az akut hepatitiszek tünetei
- Krónikus hepatitis lényege, jelentősége
- Pancreatitis lényege, okai, tünetei, kórlefolyása
- Cholelithiasis lényege, rizikófaktorai, tünetei, szövődményei
- Cholecystitis lényege, tünetei, szövődményei
- Icterus lényege, okai
- Peritonitis lényege, okai, tünetei

A máj (hepar) barnásvörös színű, kb. 1,5 kg súlyú, sima felszínű szerv, tapintata meglehetősen
tömött. A szervezet legnagyobb külső elválasztású mirigye. Legfontosabb anyagcsereközpont.

Elhelyezkedése:
A hasüreg jobb felső részében, a rekesz kupolája alatt helyezkedik el. Kis része átnyúlik a bal bordaív
alá is. Alsó felszínén található a májkapu, amin keresztül erek (arteria hepatica, vena portae), idegek,
epevezeték halad át és itt lépnek ki a máj kivezetőcsövei (ductus hepaticus). A máj két egyenlőtlen
lebenyből, egy nagyobb jobb és egy kisebb bal lebenyből áll. A májnak két felszíne van: egy domború,
a rekeszizomnak nekifeszülő rekeszi felszín, és egy alsó, kissé homorú zsigeri felszín.
A hashártya a májat beborítja, majd annak alsó felszínéről a gyomorra csap át. Ez a lemez a
kiscseplesz, amely magába zárja a májkapu képleteit is. A hashártya alatt a májat vékony kötőszöveti
tok veszi körül.

Portális keringés:
A máj vénás keringése speciális. A hasüregi szervek területéről összeszedődő vénás vér egy nagy éren,
az ún. portális vénán át a májba jut. Különlegessége, hogy ellentétben a szervezet más vénáival, ez
nem egyre vastagabb ágakba gyűlik össze, hanem ellenkezőleg, a máj területén az artériás
hajszálerekhez hasonló finom hálózattá bomlik, és csak miután átszőtte a máj egész állományát, akkor
egyesül ismét egyre nagyobb vénákká, és jut végül a szívhez vezető fő vénába (vena cava inferior).
Erre azért van szükség, hogy a tápcsatornából felszívódott anyagok ne közvetlenül jussanak a szívbe,
és onnan az egész szervezet vérkeringésébe, hanem csak a máj anyagcserét szabályozó és
méregtelenítő „szűrőjén” történő áthaladás után.

Epetermelés:
A májlebenykékben az egymással érintkező májsejtek felszínén barázda húzódik, melyek egyesülése
adja a fallal nem rendelkező epekapillárist. Az epekapillárisok a fő epevezetékben (ductus hepaticus)
szedődnek össze.

A máj legfontosabb funkciói:

 - epeképzés (zsírok emulgeálása)
- méregtelenítés
- vörösvértestek lebontása (a vérfestéket alakítja át epefestékké)
- glikogént termel és raktároz
- zsírokat képez, átalakít
- aminosavakat lebont
- vér szérumfehérjéit termeli
- magzati életben vérképző szerv
- A és D vitamin képzése

Epehólyag (cholecysta):
Körte alakú tömlő, lúdtojás nagyságú. A máj alatt helyezkedik el. Összegyűjti a máj által termelt
epét. Kivezető csöve a ductus cysticus.
Ductus choledochus:
- a ductus hepaticus és a ductus cysticus összeömlésével keletkezik
- a patkóbélbe (duodenum) a Vater papilla révén nyílik
- a benyílás előtt csatlakozik hozzá a hasnyálmirigy kivezető csöve (ductus pancreaticus)
- a benyílás előtt gyűrűs záróizom, musculus sphincter Oddi található

Hasnyálmirigy (pancreas):
Halvány rózsaszínű, egyenetlen felszínű, 15-20 cm hosszú szerv. A II. ágyékcsigolya magasságában,
a patkóbél (duodenum) homorulatában helyezkedik el, a hátsó hasfalhoz rögzítve. Részei:
- fej
- test
- farok
Kettős elválasztású mirigy:
- külső elválasztású mirigy: hasnyálat termel, váladéka a hasnyálmirigy kivezető csövén (ductus
pancreaticus) keresztül a patkóbélbe (duodenum) kerül. Lúgos kémhatású, a gyomorsavat
semlegesíti. Emésztőenzimeket tartalmaz (a fehérjebontó enzim, a tripszin a bélben válik
aktivvá, a zsírokat bontó lipáz és a szénhidrátbontó amiláz termelődik).
- belső elválasztású mirigy: Langerhansz-szigetek: inzulint, glukagont termel (hormonok). E
hormonok a szénhidrát-anyagcserére hatnak.

A hashártya (peritoneum):
A szívburokhoz és a mellhártyához hasonlóan a hasüreg falait és zsigereit vékony savós hártya borítja,
amely két lemezből áll. Hasfalat bélelő részeit fali lemeznek (peritoneum parietale), zsigereket
borító részét zsigeri lemeznek (peritoneum viscerale) nevezzük. Külön említést érdemel a gyomorból
lefelé szálló hashártyalemez, a nagycseplesz, amely a vékonybeleket kötényszerűen fedi. A
hashártya szerepe a szervek védelme. Ha kórokozók jutnak a hasüregbe, a hashártya lemezei
összetapadnak, és megakadályozzák a fertőzés továbbterjedését.

Vírusos májgyulladás (hepatitis):

A máj gyulladása, ami gyakran duzzadást, nyomásérzékenységet okoz, majd idővel a máj tartós
károsodásához vezet. A vírusos májgyulladásnak több különböző formája létezik –A, B, C, D, E –
melyek mindegyikét egy-egy vírus okozza. Ezek közül a legjelentősebb kockázatot a Hepatitis B és
C jelenti.

Diagnózis:
Az anamnézis alapján (foglalkozás, alkoholfogyasztás, gyógyszerek, lezajlott vírusinfekciók).

Szubjektív panaszok:
Fáradékonyság, haspuffadás, hányinger, láz, izületi fájdalom. Fizikális vizsgálattal megnagyobbodott
májat lehet tapintani a jobb bordaív alatt. Laboratóriumi vizsgálatok (májenzimek /SGOT, GPT/
legalább kétszeresére nőnek), UH, CT. Szerológiai vizsgálatok (vírus kimutatása), biopszia
(mintavétel).

Terápiás célok:
A vírusinfekció visszaszorítása, a fertőzőképesség csökkentése, a fibrosis (kötőszövetes átalakulás)
progressziójának csökkentése. A cirrhosis (májzsugorodás) szövődményeinek megelőzése, a cirrhosis
kialakulásának késleltetése.

Kezelés:
Fontos a megelőzés, egészségnevelés, az alkoholtilalom. Ágynyugalom, antiviralis kezelés,
vitaminok. Védőoltás (A, B, D ellen).

Májbetegségek osztályozása:

Lefolyás szerint:
- akut
- krónikus

Lokalizáció szerint:
- diffúz (az egész májat érinti)
- gócos (körülírt elváltozás, elsősorban daganat)

Etiológia szerint:
- vírus
- alkohol
- toxikus
- daganatos

Krónikus májbetegségek:

Alkoholos májbetegség (több mint 1 millió ember fogyaszt rendszeresen alkoholt):

- kb.500 ezer egyénben kóros májadatok
- évente 7000 halál májcirrhosis miatt

Nem-alkoholos zsírmáj (főleg elhízás, táplálkozási szokások miatt):

- kb. 500-ezer embert érint

Vírus (Hepatitis B és Hepatitis C):

- kb. 50-ezer beteg

Diagnózis:
1. Anamnézis (foglalkozás, alkoholfogyasztás, gyógyszerek, lezajlott vírusinfekciók)
2. Szubjektív panaszok (fáradékonyság, haspuffadás, hányinger, láz, izületi fájdalom)
3. Fizikális vizsgálat (megnagyobbodott máj)
4. Májfunkció: májenzimek, SGOT, GPT 2x nagyobb, több mint 6 hónapja, szérum
gammaglobulin emelkedés
5. Ultrahang, CT
6. Szerológiai vizsgálatok (HBsAg, anti-HCV)
 7. Biopszia, hisztológiai feldolgozás

Májbetegségek fokozatai:

Steatosis- májelváltozás
Hepatitis- gyulladás
Cirrozis- zsugorodás

Steatosis:
- Zsíros elfajulás
- Zsírcseppek rakódnak le a májsejtekben
- Akadályozott működés
- Visszafordítható folyamat

Ok:
- túlzott kalória bevitel
- cukorbetegség
- toxikus ártalmak-alkohol

Hepatitis (májgyulladás):

Ok:
- steatosis megy át gyulladásba
- vírus
- toxikus eredet

Formái:
- akut
- krónikus (persistalo vagy agresszív)

4 féle vírus okozza, +a D, ami a B-vel együtt jár

Hepatitis A:
Fertőzés útja: Fekalis-oralis
Lappangási idő: 2-6 hét
Lefolyás: enyhe
Prognosis: gyógyulás

Hepatitis B:
Fertőzés útja: Parenteralis (vér+szex)
Lappangási idő: 1-6 hónap
Lefolyás: súlyos
Prognosis: gyógyulás, akut (halál), krónikussá alakul 5-10 %

Hepatitis C:
Fertőzés útja: Parenteralis
Lappangási idő: 1-6 hónap
Lefolyás: közepes
Prognosis: gyógyulás, krónikussá válik 10-50 %

Hepatitis E:
Fertőzés útja: Fekalis-oralis
Lappangási idő: 2-8 hét
Lefolyás: enyhe
Prognosis: gyógyulás

E: csak a trópusokon, de a turizmus miatt veszélyes

A: táplálkozással nem megy át krónikusba
B: vírushordozás!
C: sok eset krónikussá megy át

Panaszok:
- fáradékonyság
- étvágyromlás
- hányinger, hányás
- májtáji fájdalom
- hőemelkedés
- sárgaság

Terápiás célok:
- a vírusinfekció eradikációja (kiirtása)
- a viraema és a fertőzőképesség csökkentése
- a hepatitis súlyosságának csökkentése
- a fibrosis progressziójának csökkentése
- a cirrhosis szövődményeinek megelőzése

Kezelés:
Fontos a megelőzés, egészségnevelés, alkoholtilalom.
Ágynyugalom, antiviralis kezelés, vitaminok
Védőoltás (A, B, D)

Vizsgálatok a hasnyálmirigy megbetegedéseiben (A hasnyálmirigy betegségeiben a bal bordaív

alatti hasi fájdalom jellemző):
- laboratóriumi vizsgálatok közül a legelterjedtebb az amiláz meghatározása a szérumban,
vizeletben, esetleg székletben.
- Akut hasnyálmirigy-gyulladásban az amiláz értékek megemelkednek a szérumban és a
vizeletben, idült gyulladás esetén csökkennek.
- Az emésztőenzim-termelés csökkenésének kimutatására szolgál a széklet emésztettségének
vizsgálata.
- A széklet feltűnően nagy mennyiségű, pépes, zsíros fényű.
- Mikroszkópos vizsgálata alkalmával zsírcseppek, keményítőszemcsék és harántcsíkolt
izomrostok láthatók
- Fontos kórjelző a hasnyálmirigy megbetegedéseinek diagnosztikájában a vércukorszint
viselkedése is (akut pancreatitisben hyperglikaemia, krónikus esetben néha hypoglikaemia,
esetleg hyperglikaemia).
- A hasnyálmirigy megnagyobbodásával járó betegségeiben a gyomorröntgenen találnak
eltérést.
- Vizsgálható a hasnyálmirigy UH, ERCP (endoszkópos retrográdkolangiográfia) és
szcintigráfia segítségével.

Pancreatitis acuta (heveny hasnyálmirigy-gyulladás):

- a hasnyálmirigy gyulladásával, oedémás duzzanatával, a tripszinogén és a lipáz bélen kívüli
aktiválódásával járó megbetegedés.
 - Az enzimaktiválódás miatt a pacreas állományában és a szervezet egyéb részein zsírelhalás
keletkezik.

Okai:
- a betegség oka ma sem tisztázott teljesen.
- Előidéző okként szerepel az epekövesség, az alkoholizmus, de a betegek egy részénél
kiváltó okot nem lehet találni.

Tünetek:
- a betegség hirtelen kezdődik
- gyakran bőséges étkezés, esetleg alkoholfogyasztás után nagy gyomortáji, bal bordaív alatti
fájdalom jelentkezik, mely a hátba sugározhat.
- A fájdalom igen erős, fájdalomcsillapítókkal alig befolyásolható.
- Jellemző a nagyfokú puffadás, hányinger, hányás
- A bélmozgások megszűnnek, a has néma lesz
- A has bőrén néha foltos cyanosis látható, főleg a köldök körül
- Hőemelkedés, láz is megjelenik
- A nagy fájdalom és folyadékveszteség miatt sokkos állapotba kerülhet a beteg, de
mindenképpen súlyos beteg benyomását kelti

Laboratóriumi tünetek:
- a gyulladásos reakció arányos a pancreatitis súlyosságával
- a vérsejtsüllyedés fokozott, leukocytosisészlelhető, a C reaktív protein (CRP) emelkedett
- az amiláz értékek a szérumban és a vizeletben igen magasra szöknek
- újabb módszerekkel mérve a lipáz érzékenysége meghaladja az amilázét, szintje hosszabban
emelkedett marad
- a vér besűrűsödése miatt a haematokrit érték magas
- a vércukorszint emelkedett, a szérumkálium-szint csökkent

Képalkotó vizsgálatok:
- képalkotó eljárásokkal a parenchyma és a vezetékrendszer, valamint a szövődmények képe
láthatóvá válik
- A hasi UH-val nem mindig egyértelmű a kép, mivel a hasnyálmirigyet elfedhetik gázos
belek
- CT-vel az UH képi elváltozások pontosabb analízise lehetséges
- Akut pancreatitisben nemrég még az ERCP kontraindikált volt, ma rutinbeavatkozásnak
számít
- Néha már a diagnosztikus vizsgálat is csökkenti a pancreas enzimek szintjét, mert
protrindugót, követ moshat ki a szűkült, deformált vezetékből

Gyógyítás:
- oki kezelése egyelőre még nem ismeretes
- abszolút ágynyugalmat biztosítunk a betegnek, teljes ellátással
- a beteget koplaltatjuk és szomjaztatjuk, sőt még a gyomornedvet is leszívjuk, hogy a
pancreas szekréció ingerét megszüntessük
- jnfúziót kötünk be, az orvos rendelése szerint glükóz tartalmút, káliumpótlással
- fájdalomcsillapító adására is szükség van
- széles spektrumú antibiotikumokra is szükség lehet
- ha a beteg sokkos állapotban van, sokkellenes terápiát kezdenek el
- az állapot javulásakor az alkalmazott kezeléseket fokozatosan redukáljuk és rátérünk az
orális táplálásra, kezdetben folyadékokkal, majd pépes étrenddel
 - a későbbiekben a visszaesések nagymértékben függenek attól, hogy a beteg mennyire tartja
be az előírt zsírszegény, rostszegény diétát és a teljes alkoholtilalmat

Pancreatitis chronica (idült hasnyálmirigy-gyulladás):

- a hasnyálmirigy idült gyulladásos betegsége, melyre jellemző a nagyfokú kötőszövet-
szaporulat és a mirigyállomány sorvadása
- a kötőszövet szaporodása miatt a szerv legtöbbször megnagyobbodik

Okai:
- okaként legtöbbször alkoholizmus szerepel, de immunfolyamat részjelensége is lehet
- kérdéses, hogy akut pancreatitisből alakul-e ki

Tünetek:
- a betegség tünete az időközönként, étkezés után, pszichés megterhelés után jelentkező hasi
fájdalom, mely a hátba sugárzik
- a beteg fájdalmának helyét úgy szokta jelezni, hogy két tenyerét a hasán övszerűen
széthúzza
- az ágyban ülő, erősen előrehajló, térdét kezével összekulcsoló beteg látványa a pancreas
megbetegedésének gyanúját kelti (ebben a testhelyzetben a legkisebb a megnagyobbodott
pancreas nyomása a ganglion coeliacumra)
- puffadás, székrekedés vagy gyakrabban hasmenés kíséri a fájdalmat
- súlyos esetekben a betegek lefogynak

Laboratóriumi tünetek:
- a szérum vizelet és duodenumnedv amiláztartalma csökken, és különböző stimulátorok
adására sem emelkedik
- a székletben a zsír, szénhidrátok és fehérjék emésztési zavara mutatható ki

Képalkotó eljárások:
- képalkotó eljárások közül az UH az első vizsgálat, de nem ad teljes információt
- jobb eredményt ad a CT, de ez a beteg sugárterhelését jelenti
- az MRI nem ad több információt a CT-nél
- az ERCP jelenleg a legérzékenyebb és legspecifikusabb képalkotó eljárás krónikus
pancreatitisben. A képalkotó módszerek közül ezt tekintik a diagnózis alapjának

Gyógyítás:
- a belgyógyászati kezelés eredményei nem kielégítők
- ingermentes, zsírszegény, alkoholmentes étrend, gyakori kis étkezések betartása fontos
- a pancreas exokrin működését megfelelő készítményekkel lehet pótolni
- valamennyi készítményt alkáliákkal együtt adjuk
- a súlyos fájdalmak miatt fájdalomcsillapítókra is szükség van, sőt a fájdalom sokszor
műtétet tesz szükségessé

A hasnyálmirigy jóindulatú daganatai:

- gyulladásban gyakran keletkeznek a mirigyállományban cysták, melyek daganatot
utánozhatnak
- a jóindulatú daganatok közül az adenomák gyakoriak
- a Langerhans-szigetekből kiinduló adenoma (insulinoma) inzulint termel, emiatt
hypoglykaemiás rohamok jelentkezhetnek

Cholelithiasis (epekövesség):
Az epehólyagban vagy az epeutakban képződő kő okozta panaszok összessége.
- igen gyakori a kor előrehaladtával
- 50 felett (nő-20 %) (férfi-8-10 %)
- 90 % koleszterinkő
- 10 % pigmentkő vagy bilirubinkő

Koleszterinkő:
- familiáris tényezők
- koleszterin emelkedés
- obesitas
- epesavak hiánya v. csökkent működése
- epesavak felszívódási zavara
- női nemi hormonok (antikoncipiensek)
- kor előrehaladtával
- terhesség
- diabetes

Pigmentkő:
- hemolizis
- alkoholos cirrhosis
- krónikus epeúti fertőzések
- epepangások

Panaszok, tünetek:
1. néma kövek nem okoznak fájdalmat
2. tompa fájdalom: (nagyobb kövek nem) hányinger, hányás, meteorismus, jobb bordaív alatti
fájdalom kiadós étkezés után
3. vesecolica: görcsös hasi fájdalom, hátba , jobb vállba sugárzik, hányinger, hányás, ismétlődő
hányások, meteorismus

Szövődmények (a kő sorsától függ):

- epehólyagba jutva gyulladást okoz
- Ductus cysticust elzárja, mögötte pangás, epehólyag duzzanat
- Befertőződik
- Ha feljebb halad, elzárja a choledoctust, májproblémákat okoz
- Nagy kőnél, ha tartósan nyomja a hólyag falát, decubitus
- Átszakadhat
- Vater papillába beszorulva hasnyálmirigy gyulladást okoz

Vizsgálatok (palpációval a hólyag tapintható):

Vizsgálati eszközök:
- ultrahang (1-2 mm kő is látszik, falvastagság, epesűrűség)
- oralis colecistographia
- intravénás cholangiográfia
- nativ röntgen
- hasi CT, MRI

Cholecystitis acuta:
- begyulladt az epehólyag (kővel v. anélkül)
- falra és környezetére is ráterjedhet

Pericolecystitis:
Okok:
- kórokozók
- epekövek jelenléte
- immunszupresszív terápia
- terhesség, szülés
- diabetes

Panaszok, tünetek:
- colicaszerű fájdalom (görcs)
- hányinger, hányás
- csuklás
- hidegrázás
- magas láz (septicus is lehet)
- meteorismus
- erős gyulladásnál paralyticus ileus is lehet

Vizsgálatok:
- Fizikális vizsgálat: megnagyobbodott hólyag, igen érzékeny, ha sóhajt, még fokozódik
- Labor
- Duodenum szonda

Cholecystitis chronica:
- alapja rendszerint kő
- a gyulladás, nem csak a nyálkahártyát, de a hólyag falát és környezetét is érinti
- a hólyag falában hegesedés lép fel, a hólyag zsugorodik
- nagyon rosszul funkcionáló hólyag veszélye: rákos elfajulás

Icterus (sárgaság):

Máj működése és a bilirubin-anyagcsere közötti szoros összefüggés miatt, a máj betegségeiben

gyakran találkozunk a bilirubin-anyagcsere (epefesték) azon zavarával, amit sárgaságnak (icterus)
nevezünk. Sárgaság akkor keletkezik, ha a szérum epefesték-tartalma a normális fölé emelkedik. A
bilirubin-képződés élettanából következik, hogy a bilirubin felszaporodása a vérben nemcsak a
májműködés zavarából, hanem más okból, így a vörösvértestek fokozott pusztulásából, vagy az
epeelfolyás akadályozottságából is eredhet. Az icterus keletkezésének mechanizmusa szerint a
sárgaságnak három formáját különböztetjük meg.

Haemolytikus icterus:
Akkor keletkezik, ha a szervezetben a vörösvértestek valamilyen kóroki tényező hatására idő előtt és
fokozott mértékben pusztulnak. A fokozott haemolysis miatt a normálisnál nagyobb mennyiségű
indirekt bilirubin (a vérben fehérjéhez kötött állapotban található, vízben nem oldódik) képződik,
mely a vérben felszaporodik. A májsejtek a keletkezett nagy mennyiségű indirekt bilirubint nem
képesek teljes mértékben átalakítani direkt bilirubinná (vízben oldható). A szérum bilirubin szintjének
növekedése ellenére (indirekt bilirubin) a vizeletben nem tudunk bilirubint kimutatni. A vizeletben az
urobilinogén (bilirubinból képződik a bélrendszerben, majd a vérkeringésbe szívódik fel) ürítése
azonban fokozott, mert a májsejtek (fokozott terhelésük miatt) a bélből visszaszívodó urobilinogént
nem képesek visszaállítani teljes egészében bilirubinná. A széklet és a duodenum-nedv sötét színű.

Hepatocelluláris icterus:
Létrejöttének oka a máj megbetegedése miatt a májsejtek működészavara. A májsejtek az indirekt
bilirubint teljes mértékben nem képesek átalakítani direkt bilirubinná és a képződött direkt bilirubint
sem tudják kiválasztani. A sárgaság ezen formájában a vérben mind az indirekt, mind a direkt
bilirubin felszaporodik. A vizeletben a bilirubin kimutatására szolgáló reakció pozitív. A széklet és az
epe normális, vagy világosabb színű.

Obstrukciós icterus:
Oka a májon kívüli epeutak elzáródása, minek következtében az epe pang. Az epepangás okozta
nyomásfokozódás miatt a májsejtek között lévő epekapillárisok megrepednek és az epe a sinusokon
keresztül a vérbe jut. A vérben a direkt bilirubin szaporodik fel és a vizeletben is nagy mennyiségben
választódik ki. A sárgaság ezen formájában nem található urobilinogén a vizeletben, mert az epeutak
elzáródása miatt a direkt bilirubin nem jut a bélbe, tehát urobilinogén és szterkobilin (az epével ürült
bilirubin bomlásterméke, a széklet barna színét okozza) sem képződik, ezért a széklet színtelen
(acholiás).

Peritonitis (hashártyagyulladás)

Ok:
- kórokozó baktériumok
- vegyi anyagok: gyomornedv, epe, emésztőenzimek a hasnyálmirigyből

Lefolyás:
- akut
- krónikus

Akut peritonitis:

Tünetek:
- hasi fájdalom
- défense
- paralytikus ileus
- sápadt, nyugtalan, elesett beteg
- has meteorikus, puffadt
- láz
- szapora pulzus
- RR csökkenés

Diagnózis: labor, natív hasi röntgen

Szövődmények: shock, légzési elégtelenség, vese, májelégtelenség

Terápia:
- Műtét (fertőzés forrásának megszüntetése, perforatio elvarrása, hasüreg megtisztítása,
drainezés (váladék kivezetésére szolgáló cső bevezetése), lokális antibiotikum kezelés)
- Ágynyugalom
- Antibiotikum
- Fájdalomcsillapító
Krónikus peritonitis:

TBC miatt
Nyirokproblémák talaján kialakuló peritonitis

Gyógyítás: az alapbetegség függvénye, ha ileus (bélelzáródás) kialakul, akkor műtét

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•26.B tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a hőlég- és nedves gőzkamrák (gőzfürdő) kialakítását, használatuk szabályait!
Beszéljen a szauna történetéről, fejlődéséről, használatának szabályairól! A szauna mester
feladatai, alapprogramok (felöntések)!

Szempontok a válaszadáshoz:

- Működési mechanizmusuk
- Élettani hatások, hatásmechanizmusok
- Indikációk-kontraindikációk
- Alkalmazásuk szabályai
- Római fürdők
- Finn szauna története, a szaunában alkalmazott eszközök
- Szaunázás szabályai
- A szauna mester feladata
- Felöntések fajtái
- Munka és balesetvédelem

A hőlég- és gőzkamrában a hőhatás az egész testre kiterjed. Ennél még erősebb behatást jelent a
szauna, melynél a kezelési technika szerint az igen erős meleghatást hirtelen hideghatás követi.

Hőlégkamra:

Az egész testre kiható három beavatkozás közül leggyengébb a hőlégkamra, nemcsak azért, mert a
kamra felfűtés a legalacsonyabb (60-80° C), hanem a száraz légtartalmú kamrában érvényre jut a
szervezet magasabb hőmérsékleti hatásra fellépő védekezőképessége. Ez a védekezőképesség (a
szervezet hűtése) a véráramlás jelentős fokozódását és a verejték párolgását jelenti. A hűtés csak
akkor következik be, ha a verejték párolog, halmazállapot-változás következik be, a csurgó verejték
hőelvonást nem okoz.

A meleg biológiai hatása: fellazítja a bőrt, megkönnyíti a felületes hámréteg leválását, elősegíti a
faggyúmirigyek kiürülését, fellazul a kötőszövet, egy rövid ideig tartó vasoconstrictót
(érösszehúzódás) tartós vasodilatatio (értágulás) követ, melynek következménye helyi hyperaemia
(vérbőség) és helyi anyagcsere fokozódása. A vasodilatatio további következménye a vérnyomás
csökkenése, amely 30 Hgmm is lehet. Az izomzat tónusa csökken, javul az aktív és passzív
mozgathatóság, az idegvezetés fokozódik.

A hőlégkamra erős ingernek számít, ezért a fokozatosság elvét megtartva a kezelési idő 15-20 perc,
de a beteg általános állapota befolyásolhatja.
Indikáció: Figyelembe véve a biológiai hatásokat, a mozgáspálya javítást célzó torna előkezelésére,
légúti hurutok fellazítására, kiürülésének elősegítésére, fokozott izomtónus mérséklésére,
testsúlycsökkentésre, kondíciójavításra használják.

Gőzkamra:

A gőzkamrát a hőlégkamrához hasonlóan szintén 60-80° C-ra fűtik fel, de a kialakított 60-70 %
páratartalom gátolja a verejtékezést és így akadályozott a szervezet hűtése.

Biológiai hatása megegyezik a hőlégkamráéval, de a gőzkamrában a szervezeti párolgás gátlása

azonnal kialakul, így a hőhatás és a biológiai válasz gyors és erőteljes.

Az erős inger miatt rendkívül fontos a beteg általános állapotának ismerete, a kezelési idő általában
10-15 perc. A kezelési indikáció megegyezik a hőlégkamránál leírtakkal, bár az erős behatás miatt
a gőzkamra kezelést a gyakorlatban inkább csak kondícionálásra, fogyasztásra javasolják.

Szauna:

Az egész szervezetre kiható három termoterápiás kezelés közül a szauna a legerősebb inger. Ennek
magyarázata nemcsak az, hogy a kamrafelfűtés 80-100° C, hanem a nagyon fokozatosan alkalmazott
meleghatást követő, hirtelen hideg mártó fürdő vagy hideg zuhany hirtelen erős, ellentétes biológiai
választ vált ki. A meleg hatás fokozatos kialakítása úgy történik, hogy a szaunázó először az
alacsonyabb hőmérsékletű alsó padon kezdi a kezelést, majd ha már szervezete adaptálódott a
hőmérsékleti behatásra, a felső padokra ül fel, ahol a hőmérséklet a felfelé emelkedő meleg levegő
miatt magasabb.

A 9-12 négyzetméter alapterületű kamra elektromos kályhájában vulkanikus kőzeteket hevítenek,

mely hevítés közben radont bocsát ki, ez növeli az analgetikus (fájdalomcsillapító) és vasodilatatiós
(értágító) biológiai hatást. A szauna kamra felmelegítése infravörös sugárzással is lehetséges, de ennél
természetesen radon hatással nem lehet számolni. (A magas hőmérsékleti hatás miatt a szauna
kamrában kezelőóra és hőmérő, valamint a páratartalmat jelző műszer és vészcsengő elhelyezése
kötelező) Ha a szaunázó a vasodilatatiót tovább kívánja növelni, hosszú nyelű fakanállal a kályha
mellett elhelyezett vízzel teli fadézsából vizet loccsant az izzó kövekre (felöntés). Így növekszik a
páratartalom, a szervezet hőhatással szembeni védekezése folyamatosan csökken. Ez a szervezet
maghőjének 1° C-kal való emelkedését és a vérnyomás kb. 30 Hgmm-rel történő csökkenését
eredményezi. Ez gyors biológiai választ, erős szervezeti terhelést jelent. A hirtelen hőmérsékleti
hatáshoz történő hozzászoktatás a kezelési idő fokozatos emelésével érhető el. A kezelési idő a
fokozatosság elvének megfelelően kezdetben kevesebb, később max. 20 perc. A szauna használói
fürdőlepedőket használnak, higiéniai szempontból a padokon is ezeken ülnek.

A szauna kamra meleg hatását hidegvízű mártófürdővel vagy hidegzuhannyal folytatva az előzőleg
kialakult vasodilatatiót hirtelen vasoconstrictio váltja fel, amely vérnyomásemelkedést idéz elő. A
váltás gyakorisága a beteg általános állapotától függ. Az érlumen (érkeresztmetszet) változás
pumpaszerűen javítja perifériás keringést, a szervek vérellátását.

A szauna kezelés indikációja: Indokolt minden olyan esetben, amikor a vérkeringés javítása a cél.
Elsősorban azonban inkább kondíciójavításra, értornára, az izomzat állapotának javítására, a
szervezet állóképességének fokozására és fogyasztásra veszik igénybe.

Az egész szervezetre kiterjedő változó hőmérsékletű inger erősen igénybe veszi a szervezetet, ezért
a szauna kezelés a legerősebb ingerhatások csoportjába sorolható. Alkalmazásának alapfeltétele a
kifogástalan cardialis állapot. A kezelés alkalmazásánál a fokozatosság elvének betartása
elengedhetetlen.

Szauna menetek hatásai:

1. menet: serkentő hatás

2. menet: serkentő hatás enyhe jóleső fáradtsággal
3. menet: relaxációs hatás
4-5. menet: kimerítő hatás bágyadtsággal, álmossággal

Felöntések fajtái:

Sós felöntés
Mézes felöntés
Jeges felöntés
Sörös felöntés
Vitaminos felöntés
Whisky-s felöntés
Csokoládés felöntés
Gyógynövényes felöntés
Aromás felöntés
Gyümölcsös felöntés

A következő szaunafajták története a Római Birodalom fürdőkultúrájáig vezethető vissza.

Tepidarium:
Jelentése „langyos melegedő”. Ez is egyfajta szauna, itt azonban nem kell egy meleg, párás levegővel
telt térben tartózkodni. Általában mozaik csempével kirakott 37-39°C-os padozatokról van szó,
melyek tulajdonképpen meleg nyugágyak. Ezeken elfeküdve izzadás nélkül melegszenek fel a
hidegebb testrészek, ezáltal javul a vérkeringés. A kezelési idő kb. 30 perc, de akár több is lehet
mindenféle ártalom nélkül.

Caldarium:
Ez a fürdőhelyiség márvánnyal vagy csempével burkolt, a falakat és az ülőhelyeket elektromosan
vagy melegvízhálózattal fűtik fel. Bár a falak hőmérséklete 50-65°C körüli, a levegő ettől jóval
hűvösebb, 40-45°C marad. A caldariumra jellemző a magas páratartalom, akár 70-100 %-os is lehet.
A kezelési idő 30-40 perc.

Frigidarium:
A Római Birodalom fürdőkultúrájában caldarium nem létezhetett frigidarium nélkül. Miután a
polgárok a caldariumban kellemesen ellazultak és méregtelenítettek, a frigidarium felé vették az
irányt. Nevéből talán sejthető, hogy a frigidarium hideg szobát jelent. Míg a caldarium melege a bőr
pórusait kitágítja, a frigidarium bezárja azokat, hogy teljes legyen a test és lélek felfrissülése. A
modern frigidarium hideg szobái 3-6 ° C hőmérsékletűek. Ez a klíma tökéletesen elég testünk
felfrissítéséhez, de sokkal kíméletesebb, mint egy hidegvizes merülőmedence a szaunázás után.

Lakonium:
Kerámia burkolatú kabinban a levegő hőmérséklete 50-55° C körüli, a páratartalom pedig mindössze
5-20 %. Míg régen a hőt egy izzó szénnel teli tartály biztosította, addig ma már az oldalfalakon és a
terem közepén elhelyezett fűtőtestek infravörös sugárzása melegíti a szaunázók testét.

Élettani hatások:
Javul az anyagcsere és a verejtékleadás, fokozódik a perifériás keringés, növekszik a szívfrekvencia
és volumen, lazul az izmok reflex hypertónusa, valamint jó hatású nem gyulladásos eredetű
mozgásszervi betegségeknél.

Kontraindikációk:

Szívelégtelenség (cardialis decompensatio), akut lázas állapot, fokozott pajzsmirigy tevékenység

(hyperthyreosis), epilepszia, súlyos magas vérnyomás (hypertonia), és ritmuszavar.

Biztonsági előírások:

Pontos faliórának és hőmérőnek kell lennie a helyiségben.

Folyamatos ellenőrzés, a fűtőtesteket védőráccsal kell ellátni.
A kamra hőmérsékletét a bejárat előtt fel kell tüntetni.
Csak egészséges emberek vehetik igénybe, a saját felelősségükre.
A szauna bejárata előtt jól látható helyen ki kell függeszteni a szauna ajánlott használatát, valamint
tájékoztatást tartalmazó táblát. E tábla tartalma: „A szaunát csak egészséges ember, saját felelősségére
veheti igénybe.”
A szauna hőmérséklete nem haladhatja meg a 100°c-ot.
A szaunában vészcsengőt kell felszerelni, és üzemképes állapotáról az üzem kezdete előtt és közben
is meg kell győződni.
Amennyiben a vészcsengő nem működik, a szaunát üzemen kívül kell helyezni.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•26.C tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a neurogén izombetegség és a sclerosis multiplex (SM) lényegét!

Szempontok a válaszadáshoz:

- Myasthenia lényege, oka, gyakorisága

- Dystrophia musculorum progressiva lényege, a Duchenne-féle DMP öröklődés menete, első
tünetek, megjelenési ideje, lefolyása, tünetei, kezelése
- A sclerosis multiplex lényege, oka, előfordulási gyakorisága, patogenezise, tünetei,
kórlefolyása

Myasthenia:

A neuromuscularis synapsis immunológiai megbetegedése, ami a postsynaptikus membránon az

acetylcholin receptorok (AchR) számának csökkenésével jár. Ismeretlen eredetű autoimmun
betegség. A csecsemőmirigy sejtjeinek genetikusan determinált fejlődési hibája lehetséges. A nap
folyamán fokozódó és terhelés-függő izomgyengeség, különös tekintettel a tartási funkciókra
(szemhéj-emelés, nyakízmok), a bulbaris izomzatra (az arcizmok petyhüdtsége, dysarthia,
nyelészavar) és a proximalis végtagizomzat fáradékonyságára. Szinte mindig érezhető a kóros
fáradékonyság, azaz az érintett izomcsoport ismételt igénybevételekor a tünetek súlyosbodása (pl.: a
szemhéj-csüngés fokozódik pislogás után, beszéd során a hang elhalkul). Jellemző, hogy rövid
pihenés után az izomteljesítmény átmenetileg javul, majd ismételt terhelésre romlik. Kezelés
hiányában súlyos, életveszélyes állapotba, ún. myastheniás krízisbe is kerülhet a beteg, amikor is
légzési nehézségek lépnek fel. Kezelése gyógyszeres. Csecsemőmirigy-daganat esetén mindig meg
kell operálni a beteget. Fiatalkori formákban a vissza nem fejlődött csecsemőmirigy eltávolítása is
indokolt. A műtötteknek körülbelül fele ezután gyógyszeres kezeléssel vagy anélkül tünetmentessé
tehető. A betegség rosszabbodhat stressz állapot, fertőző betegségek, elsősorban légúti fertőzések
esetén. Azoknál, akiknél fennáll a myastheniás krízis veszélye, a legenyhébb megfázást is komolyan
kell venni. A napozás és melegvizes fürdő, gyógyvíz csak nagyon óvatosan ajánlott, az extrém hideg
és meleg egyaránt ronthatják az állapotot.

Dystrophia musculorum progressiva (DMP):

Izomeredetű neuromuscularis progresszív izom disztrófiák- a gyengülési folyamatot az izomszövet

fokozatos zsír- és kötőszövetté alakulása okozza. Kiváltó ok a genetikailag meghatározott vázizomzat
progresszív gyengülése. A kóros elváltozás az izomállományban van. A jellemző tünetek, a betegség
lefolyása és az öröklődés alapján több formája különíthető el. Az egyik legrosszabb prognózisú a
korai gyermekkorban kezdődő, X-kromoszómához kötött (anyák a hordozók, a fiúgyermekek
betegszenek meg) Duchenne tipusú DMP.

Tünetek:
Kb. 3-4 éves korban fáradékonyság, ügyetlenebb, kacsázó járás, nehezített lépcsőjárás, indokolatlan
elesések, lábujjhegyen járás, a gyermek 10-12 éves korára kerekesszékbe kényszerül, később
elektromos kerekesszékkel lesz önállóan helyváltoztató, de önellátási tevékenységeiben segítségre
fog szorulni. A folyamat feltartóztathatatlanul halad előre, ha a légző- és szívizmokat is eléri, sajnos
igen korai életkorban (16-20 évesen) halállal végződik.

Kezelés:
Nagyon fontos az állandó, rendszeres, kíméletes, nem kifárasztó aktív torna, illetve az izületek
átmozgatása, légző torna, a „vízi” foglalkozások, légzéstámogatás, ha ez szükségessé válik.
Rendszeres orvosi kontroll szükséges: ideggyógyász, pulmonológus (légzéskapacitás vizsgálata),
kardiológus (rendszeres EKG ellenőrzés), pszichoterapeuta.

Sclerosis multiplex (SM):

Az idegeket körülvevő myelin hüvely pusztulásával (demyelinisatios betegségek), fokozatos

eltűnésével járó kórképek közül a legfontosabb a sclerosis multiplex (jelentése: velőshüvely-
szétesés), amely a központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun betegség. Az agy és a
gerincvelő idegsejtjeinek védőburka, a myelinhüvely (velőshüvely) megbomlik. Ez a bomlás
befolyásolja az idegrendszer bizonyos részei közötti kommunikációs képességet, a károsodás
következtében az idegrost rosszul működik, lassabban vezeti, vagy blokkolja az ingerületet. Az SM–
et először Jean Martin Charcot írta le 1868-ban.

A betegség kialakulási mechanizmusa nem teljesen ismert. Alapvetően három fő jellemzője van,
nevezetesen a központi idegrendszerben elszórtan kialakuló károsodások (léziók vagy más néven
plakkok), melyekben gyulladás van jelen, és ami az idegsejtek nyúlványait borító mielinhüvely
károsodásához vezet. Ezek együttesen az idegszövet tartós sérülését okozzák, ami annak
elhelyezkedésétől függően tünetekhez vezet. A betegség kialakulásában fontos szerep jut az
immunrendszer kóros működésének, a betegséget az autoimmun kórképek közé sorolják.

Az SM a központi idegrendszer shubokban (rohamokban) zajló, vagy folyamatosan progrediáló

(rosszabbodó), többgócú fehérállomány betegsége, amely sokéves kórlefolyása után változó
súlyosságú, maradandó idegrendszeri károsodáshoz vezet. Az agy állományában szétszórtan plakkok
(foltokban elhelyezkedő myelin pusztulás) helyezkednek el, amelyek ingervezetési blokkot
jelentenek. A világon 2,5 millió embert érint ez az egyre súlyosbodó (progrediáló) betegség. A fiatal
felnőttek leggyakoribb idegrendszeri bántalma. A nők valamivel hajlamosabbak a betegségre (nő:
férfi arány 2:1), melynek első tünetei leggyakrabban a 20. és az 50. életév között jelennek meg.
Magyarországon 7-8000-re tehető a sclerosis multiplexes betegek száma. Az SM pontos oka nem
ismert, valószínűleg több tényező játszik közre (immunrendszer okozta pusztulás vagy a myelin-
termelő sejtek működési zavara). A tünetek, attól függően, hogy a gyulladásos góc az idegrendszernek
épp melyik részét érintik, nagyon különbözőek lehetnek:
- a szem problémái közül a betegek egynegyedénél első tünetként jelentkező látóideggyulladás,
a homályos látás, kettős látás, és a sajnos többnyire maradandó, akaratlan, gyors
szemmozgások (nystagmus) jelentkezése gyakori panaszok.
- A mozgáskoordinációs problémák közül az egyensúlyvesztés, bizonytalan járás, szédülés, a
végtagokkal végzett mozgások ügyetlensége, a lábak gyengesége tűnhet fel. Az izmok
merevekké, görcsösekké válhatnak.
- Az érzékelés zavarairól van szó, ha a betegek égő, bizsergő érzést említenek, emellett
indokolatlan fájdalmak is felléphetnek.
- A beszéd lelassul, érthetetlenné válik, megváltozik a ritmusa, beszéd közben nyelési
nehézségek jelentkeznek.
- Az általánosan eluralkodó fáradtság, ami a fizikai aktivitástól, vagy épp pihentségtől teljesen
függetlenül jelentkezik, a beteget képtelenné teheti önaga ellátására is, valójában a
leggyakoribb panaszok egyike.
- A vizelettartási zavarok gyakoriak, a széklettartási nehézség sokkal ritkább, inkább a
székrekedés okoz gondot.
- A szexuális élet impotencia, csökkent libidó és érzékenység miatt válik nehézzé.
- A mentális zavarok közül a rövid távú emlékezet és a koncentrációs képességgyengülése
említhető.

A betegség tüneteire jellemző, hogy rohamszerűen, un. shubokban jelentkeznek, különböző

valószínűséggel spontán gyógyulnak, vagy maradandóvá válnak. Így például a látóideg-gyulladás
általában gyógyul, a kialakult nystagmus (akaratlan, gyors szemmozgások) többnyire megmarad. Az
SM autoimmun-betegség, vagyis az immunrendszer a saját idegrendszer sejtjei ellen fordul. A
betegség folyamán az idegrendszer állandó gyulladásban van. A betegség lefolyását, a folyamat
gyorsaságát nem lehet pontosan előre látni, ebből a szempontból az első öt év meghatározó. A
prognózist befolyásolja a beteg neme és kora az első tünetek jelentkezésekor. A csupán enyhe
tünetekkel járó betegségtől a gyorsan romló és rokkantsághoz vezető formáig nagyon sok variáció
létezik. A diagnózist követően a betegeknek 10 %-a lesz öt éven belül súlyosan rokkant. Sajnos a
betegség rokkantsághoz vezet, de nem halálos. A várható élettartamot nem befolyásolja lényegesen,
annál több gondot okoz viszont az életminőség rosszabbodása. Sajnos ma még nem rendelkezünk a
betegséget gyógyítani tudó terápiával. A különböző kezelések célja a rosszabbodás feltartóztatása, az
életminőség javítása. A gyógyszeres kezelés mellett rendszeres fizio- és pszichoterápia is segítheti a
beteget. A speciális neurológiai centrumokban szakemberekből álló team a diagnózis idejétől
folyamatosan nyújt segítséget az érintetteknek a különböző felmerülő egészségi és életviteli
problémák legyőzésére. Az SM okozta egyéb tüneteket is lehet kezelni, ezért a beteg állapotától
függően többek között izomlazító, fájdalocsillapító, antidepresszáns, a szexuáliszavarokat
ellensúlyozó készítményeket szoktak adni.

Shubot provokáló tényezők:

A visszaesések rendszerint nem láthatók előre és minden előzetes figyelmeztető jel nélkül
jelentkeznek. Az állapot súlyosbodása ritkán fordul elő egy éven belül több, mint két alkalommal.
Mindazonáltal egyes visszaeső tünetek jelentkezését már jól ismert kiváltó okok előzik meg és ezek
a visszaesések gyakrabban fordulnak elő tavasszal és nyáron. Növelik a visszaesés kockázatát egyes
vírusos fertőzések, például a megfázás, az influenza, vagy a gyomor-bélhurut. A stressz szintén
rohamot válthat ki. A betegségben szenvedő beteg az őt érő megrázkódtatásra az idegrendszeri
tünetek súlyosbodásával, esetleg új tünet jelentkezésével reagálhat. Állapotromláshoz vezethet az
erős hideg- vagy melegbehatás, láz, UV-fény, baleset fizikai-lelki hatása, valamilyen vírus- vagy
egyéb fertőzés, műtét, amely átmenetileg megbontja a szervezet megszokott egyensúlyát. Szigorúan
tilos a védőoltás, hacsak nem életmentő célú, hiszen az immunrendszer aktiválódását okozza.

Sclerosis multiplex és a látás:

A sclerosis multiplexes betegek körében gyakran fordulnak elő látási problémák, sőt több esetben
ezek a betegség első tünetei. Gyakran okozhatja ezt az állapotot a látóideg gyulladása, amely
homályos látással, kettős látással, fejfájással, illetve a látás teljes elvesztésével jár, vagy az egyik,
vagy pedig gyerekeknél a vírusfertőzést követően mindkét szemen. Nagyon jellegzetes, hogy
szemmozgáskor fájdalom kíséri ezt a homályos látást. A látóideg gyulladás nem más, mint hogy az
idegrost elveszíti a védő myelin hüvelyét és az ingerület lassabban halad rajta. A látóideg-gyulladás
jelentkezhet a látóidegfőt érintve (papillitis) és a kilépés után az ideget érintve (neuritis retrobulbaris).
Látóidegfő-gyulladás esetén jellegzetes szemfenéki kép figyelhető meg: a látóidegfő széle elmosott,
színe vörös, mérsékelten duzzadt, előemelkedő. Régóta fennálló gyulladás esetén a látóidegfő színe
elhalványodik, sárgás-fehér lesz. A gyulladás csökkenésekor az éles látás helyén „csillagfigura”
alakul ki a sárgás , csillogó felrakódásokból.

A betegség klinikai lefolyását tekintve 1996-ban az USA Nemzeti Sclerosis Multiplex Társasága
négy fő csoportot különített el:
- relapszáló-remittáló (fellángoló-tünetmentes)
- másodlagos progresszív (előrehaladó)
- elsődleges progresszív (előrehaladó)
- progresszív relapszáló (előrehaladó-fellángoló)

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•26.D tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a cervicobrachialis szindróma betegségspecifikus gyógymasszázskezelés elméletét!

Szempontok a válaszadáshoz:

- A betegség lényege, oka, fő klinikai tünetei, következményei

- Terápiás lehetőségek
- Inspectio, palpatio
- Betegelhelyezés
- Kezelési terv felállítása a beteg állapotának figyelembevételével, az érintett ideggyök
lefutásának, a fájdalomnak és az érzészavarnak megfelelően
- A kezelés helye és a kezelés menete a betegség stádiumának megfelelően (hanyatt-hason-
oldalt-ülve)
- Kiegészítő masszázsfogások, passzív kimozgatás
- Kontraindikációk

A betegség hátterében a cervicalis gerincszakaszon kilépő ideggyökök nyomás alá kerülnek, ezt gyöki
tünetegyüttesnek nevezzük. Az elváltozást az esetek többségében karzsibbadás kíséri A tünetek
hirtelen és főleg éjszakai, illetve hajnali órákban jelentkeznek. Már egészen fiatalon jelentkezhetnek
a tünetek, de főleg a középkorú nőkre jellemzőek.

Ok:
- sok esetben ismeretlen
- nyak izmainak feszessége (csuklyás izom, fejbiccentő izom)
- cervicalis gerincszakasz csigolyáinak elváltozása (exostosis /csontkinövés/, kopás, meszesedés,
sérv, csont deformitás)
- nyaki lordosis kiegyenesedése, mely statikai elváltozás következménye
- tartáshiba
- torticollis (ferde nyak)
- autoimmun betegségek (RA, Myasthenia gravis)
- trauma (ostorcsapás szindróma, spondilolisthesis)
- gyulladás

Vizsgálat:
- részletes anamnézis felvétele
- nyaki gerinc RTG, CT, MR
- a kiváltó ok feltérképezése, megszüntetése

Terápia:
Ha a kiváltó ok tisztázható, akkor célirányosan koncentrálhatunk a megszüntetésére, ha viszont
ismeretlen eredetű, akkor részletes kivizsgálás után az alábbi eljárások javasoltak: fizioterápia,
masszázs, passzív kimozgatás, hidro-balneoterápia, különféle pakolások (iszap, antiphlogistin-
gyulladás csökkentő kenőcs), gyógytorna, TENS készülék használata, vibrációs készülék
alkalmazása, szükség esetén RTG besugárzás (exostosis), műtét

A nyakból a karba sugárzó fájdalom, melyet gyakran az érintett ideggyöknek megfelelően érzéskiesés,
zsibbadás kísér. A tüneteket okozhatja még a vállöv (neurovascularis kompressziós szindróma: az
agyidegek és az agytörzs közelében futó erek nyomhatják a közelükben elhelyezkedő idegeket), a
plexus brachialis (karidegek károsodása) vagy a perifériás idegek (alagút szindrómák) érintettsége.

Schanz-gallér (félmerev nyakrögzítő):

Félmerev, szellőző és könnyű szerkezet, tépőzárral pontosan szabályozható, különböző hosszúságban
és magasságban kapható a nyak méretének megfelelően. Ajánlott a nyaki gerinc megerősített és
fájdalomcsillapító hatású megtámasztására, enyhe rándulások, nyaki kopás és meszesedés, ferde nyak,
nyaki és felkari neuralgia esetén.

Gyöki tünetek:
C5 a vállon keresztül a felkar külső, felső harmada (m. biceps brachialis, m. deltoideus) a biceps
reflex (a könyökhajlat belső oldalán a biceps inára helyezett ujjra kalapáccsal ráütve enyhe alkari
flexiós mozgás jön létre normál esetben) csökken, hypaesthesia (érzéscsökkenés) a C6
dermatómában (a felkar külső és az alkar radialis felén), a m. biceps, a m. brachialis és a m.
brachioradialis gyengesége, a bicepsreflex kiesik, fájdalom és hypeasthesia a C7 dermatómában (a
tenyéren, a II-IV. ujjakon és a csukló felé keskenyedő területen, a kézháton és az alkar keskeny
dorsalis segmentumában, a m. triceps, a m. pectoralis major, a m. pronator teres és az ujjfeszítők
gyengülnek, athrophia a thenarizomban, a tricepsreflex (a triceps inára mért ütésre enyhe alkari
extensio jön létre) kiesik, C8- érzészavar és fájdalom a digitus minimus és a hypothenar területén,
az ujjhajlítók (m. flexor carpi radialis et.ulnaris,) gyengülnek, az ulnaris reflex gyengül, TH1-
érzészavar a felkar belső felszínén, a kis kézizmok gyengesége, a hypothenar athrophiája
A nyak, vállöv, felső végtag izületeinek passzív kimozgatása, elongáció (gyógyító célú nyújtás)
 27. A. tétel
• Ismertesse a Sudeck-dystrophiát és a Volkmann-féle ischaemiás contracturát!
• Csoportosítsa a gyógyászati segédeszközöket!

Szempontok a válaszadáshoz:
- Sudeck-dystrophia v. algodystrophia lényege, etiológia, kialakulásának stádiumai, kezelése
- Volkmann-féle ischaemiás contractura lényege, oka, következménye, korai és késői tünetei,
kezelése
- gyógyászati segédeszközök lényege, felosztása

Kulcsszavak, fogalmak:
- Sudeck-dystrophia v. algodystrophia lényege, etiológia, kialakulásának stádiumai, kezelése
- Volkmann-féle ischaemiás kontraktúra lényege, oka, következménye, korai és késői tünetei,
kezelése
- gyógyászati segédeszközök lényege
- orthesisek: tehermentesítő készülékek, rögzítő készülékek, funkcionális kezelő kötések,
preventív sporteszközök, betétek
- test távoli segédeszközök: mankók, járókeret, speciális test távoli eszközök, közlekedési
eszközök
- ortopéd cipők, végtagprotézisek

- Sudeck-dystrophia v. algodystrophia lényege

Változó lefolyású, ismeretlen eredetű tünet- együttes

• Fő jellemzői:
súlyos fájdalom, duzzanat és vasomotor elváltozások
Leggyakrabban trauma vagy műtét után
• Egyéb etiologiai tényezők: infekciók, tumorok, diabetes, stroke, myocardiális infarctus,
gyógyszerek

Az okok közül nem csak egyetlen felelős önmagában a kialakulásért:

- több együtt
- genetikai hajlam
- fokozott szimpatikus aktivitás: hideg kezek, izzadékonyság, ájulási hajlam
- depresszió

Gyakoriság:
Felső végtagi. trauma után 5%
hemiplegiában 12- 20%
Mortalitás:nincs
3:2= nő:ffi
Átlagéletkor: 49 év

Algodystrophia pathomechanizmusa
I
érzőideg izgalma
I
kóros sympatikus válasz

metarteriolák tartós spasmusa – Metarteriolák = Az első 1/3-ában simaizmot tartalmazó erek, de nincs
beidegzésük.
I
shuntök megnyílása
I
capilláris stasis = Stasis (pangás). az ér permeabilitás fokozódik. leukocyta marginatio (érfalhoz
tapadás), majd emigratio (érfalon átlépés); eleinte trans- majd exsudatum jön létre, ahogy fokozódik
a permeabilitás az intravasculairis ozmotikus nyomás csökken, míg az interstitális nő, így ...
gyógyuláskor a kapilláris még fokozottan áteresztővé válik.

Capillaris stasis következményei

Microthrombusok
A permeabilitás tovább nő

A csontokban fokozott bontás

Oedema - fokozott nyomás minden szövetben - anyagok felszaporodása (serotonin, histamin,
bradykinin)
Mindez fájdalmat okoz - fenntartja a circulus vitiosust

Sudeck sy. tünetei

I. stádium (pseudoinflammatio)
FÁJDALOM: kínzó, nyugalmi is, mozgás, terhelés fokozza, causalgia esetén érintésre, stress-hatásra
fokozódik, lüktető, égő
DUZZANAT: enyhétől a pseudophlegmonosusig , a fájdalmas területet meghaladja
BŐR: meleg, száraz, pirosas
MOZGÁS és IZOMERŐ: a fájdalom miatt romlik
1 héttől 2-3 hónapig tart

II. stádium (dystrophiás v. subacut)

- A fájdalom mérséklődik, nyugalmi fájdalom megszűnik, csak erőltetésre fáj
- Duzzanat mérséklődik
- Bőr livid, hűvös, nyirkos
- Szalagok, inak, izületi tok zsugorodása miatt izületi mozgáskorlátozottság
- Köröm töredezett, szőrzet megváltozik
4-9 hónapig tart
III. stádium (atrofiás)
Fájdalom változó
- Néha duzzad
- Sápadt, atrofiás bőr és subcutis
- Izületek körül fibrosis
- Kontrakturák
- Tenyéren Dupuytren elváltozás
- Irreversibilis

Röntgen tünetek:
I.Stádium - diffúz, nem jellegzetes osteoporosis
II. Stádium - foltos atrofia
III. Stádium - hypertofiás atrofia, az izületi rés ép marad!

TERÁPIA
Gyógyszeres kezelés:
-NSAID
- ok csak enyhe fájdalomcsillapítók, inkább opioid adandó
- Steroid: korai stádiumban, nagy dosisban (30-40 mg/die 2-4 hétig ) drámaian jó, fokozatosan
csökkenteni
- Calcitonin: pajzsmirigy C sejtjei termelik, Ca reguláló hormon, synth. lazac calcitonin orrspray és
inj,formájában.
Direkt érhatása is van, osteoclastokat bénítja, beta-endorphin szintet emeli

FIZIKOTHERÁPIA
I. stádium:
- nyugalomba helyezés, felpolcolás
- Óvatos aktív torna a fájdalom határáig
- Hűvös borogatás
- Brace, többször levenni
- Tükörtherápia: A Tükörterápiát arra használják, hogy az egészséges oldallal végezve gyakorlatokat,
becsapják az agyat, mert az elhiszi, hogy a bemutatott gyakorlatokat a gyengébbik oldal is el tudja
végezni. Célszerű olyan gyakorlatokat végezni, amelyeket az érintett oldallal nem tudunk
megcsinálni.

II. Stádium:
- Fokozódó intenzitású gyógytorna a fájdalom határáig
- Balneotherápia
- Massage, elektrotherápia (TENS, magnetotherápia, rekeszes galván )
- Óvatosan bevezetett meleg kezelések

III. Stádium:
- meleg kezelések (paraffin, iszap)
- balneo
- mechano
- elektrotherápia
- ergotherápia

Volkmann féle ischaemiás contractura

Ok: az izomzatban ischaemia miatt izomnecrosis, heges gyógyulás, contractura jön létre
Előfordulás: alkaron, könyöktáji sérülés, alkari szoros gipsz az a. brachialis leszorítás miatt
Tünetek: fájdalom, keringészavarra utaló tünetek
Dg.: Klinikai vizsgálat, pulsus, Doppler, rögzítés (gipsz) meglazítása, (angiographia)
Th.: strangulatio megszüntetése, érvarrat

1881 - ben Volkmann által leírt poszttraumás ischaemiás contractura

végtag ischaemiás károsodása, melynek következtében az izomzatban irreverzibilis elváltozások

jönnek létre.
Következmény:
fibrózis
necrosis
kontraktúrák

Volkmann féle ischaemiás kontraktúra okai:

Törés
Szoros kötés
Égés
Harapás
Injectio
Megerőltetés

Legfontosabb tünet:
Gyógyszerre nem szűnő fájdalom!!!

Volkmann féle ischaemiás kontraktúra kezelése:

Kevésbé súlyos esetekben: konzervatív, az izületek teljes mozgástartományának megtartása.
Súlyosabb esetekben: műtéti elhalt izomzat eltávolítása, letapadások oldása, myo-és tenotomiák,
Arthrolysisek, deformitások korrekciója.
tenotómia= inmetszés
myotónia = izommetszés
Gyógyászati segédeszközök felosztása céljuk, jellegük szerint

Gyógyászati segédeszköz fogalma

Gyógyászati segédeszköznek azt az átmeneti vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal
élő ember személyes használatába adott orvostechnikai eszközt (az önellenőrzési célt szolgáló in vitro
diagnosztikai orvostechnikai eszközt is), vagy orvostechnikai eszköznek nem minősülő ápolási
technikai eszközt kell érteni, amely használata során nem igényli egészségügyi szakképesítéssel
rendelkező személy folyamatos jelenlétét.
E fogalom meghatározás alkalmazásában személyes használatnak minősül az eszköz természetes
vagy mesterséges testfelszíni nyílással rendelkező testüregben, vagy testen viselése, alkalmazása,
valamint a test megtámasztására, mozgatására szolgáló eszköz igénybevétele diagnosztikus, terápiás,
rehabilitációs, vagy ápolási céllal (önellenőrzési célt szolgáló in vitro diagnosztikai orvostechnikai
eszközök esetén az emberi szervezetből származó mintán alkalmazás is).

Testközeli eszközök
Gyógyászati (testközeli) segédeszközök
– károsodásra hatnak, a károsodott izületek és izmok kiesett funkcióját pótolják
– kozmetikai pótlást biztosítanak

• (jelentős kontaktfelszín, szoros illeszkedés)

• (preventív, terápiás és rehabilitatív célúak)
• (orvosi jellegűek, károsodásra irányulnak)
• (jellemzően egyedi előállításúak)
1. Főleg morfológiai célúak (pl.: műszem, műmell, arcpótlás, paróka)
2. Mind morfológiai, mind funkcionális célúak (pl.: végtagprotézisek, műfogsor)
3. Főleg funkcionális célúak (pl.: végtagortézisek, törzsortézisek, fűzők, haskötők, sérvkötők,
gyógycipők, betétek, kontaktlencsék, hallókészülékek)

Gyógyászati( testközeli) segédeszközök

Alkalmazás célja Eszközök
Hiányzó testrész pótlása: protézisek
Tehermentesítés: ortézisek
Támasztás: ortézisek
Izomerőpótlása: ortézisek,kompresssziós harisnyák
ortopéd cipő

Testtávoli eszközök
Rehabilitációs (test távoli) technikai segédeszközök
–fogyatékosságra hatnak, funkcionális célt szolgálnak
–járást és helyváltoztatást teszik könnyebbé
- test távoli segédeszközök: mankók, járókeret, speciális test távoli eszközök, közlekedési
eszközök

• (csekély kontaktfelszín, laza illeszkedés)

• (főként rehabilitatív célúak)
• (műszaki jellegűek, fogyatékosságra irányulnak)
• (jellemzően szériában előre gyártottak)
1. Mobilitást segítő eszközök (pl.: bot, mankó, kerekes székek stb.)
2. Érzékelést segítő eszközök (pl.: szemüveg, fehér bot, vakvezető kutya stb.)
3. Kommunikációt segítő eszközök (pl.: gégemikrofon, kommunikátor stb.)
4. Önellátást segítő eszközök (pl.: zokni felhúzó, speciális környezet stb.)
5. Krónikus terápiát segítő eszközök (pl.: katéterek, fecskendők, compr. harisnya stb.)
6. Otthoni ápolást segítő eszközök

Rehabilitációs (technikai) segédeszközök

Alkalmazás célja Eszközök
Helyváltoztatás Járóbot
Közlekedés Könyökmankó
Mindennapi tevékenység Járókeret
Tehermentesítés Kerekesszék
Egyensúly megtartás

orthesisek: tehermentesítő készülékek, rögzítő készülékek, funkcionális kezelő kötések,

preventív sporteszközök, betétek
Ortézis
Olyan anyag, eszköz vagy készülék, mely védi, rögzíti a mozgásszervek sérült részeit. Gyakran
használt ortézis pl. a gipszkötés és a sin.
Fő szerepük az adott testrész megtámasztása, rögzítése egy pozícióban, illetve a tehermentesítésük.
Segítik a sérült, törött, vagy műtét utáni végtagok felépülését, teljes rehabilitációját, a beteg részek
fájdalommentesítését, illetve bénulás esetén visszaadják a mozgás képességét.

Négy alcsoportba oszthatjuk:

- alsó végtag (talp, láb, lábujj,boka,térd,csípő)
- gerincrögzítők (ágyék, hát,csigolyák)
- felső végtag (kéz,csukló,váll,alkar,ujj,könyök)
- nyak- és koponyavédők

Fogalmak:
• Protézis: A protézis olyan gyógyászati segédeszköz, amely az adott tesztrész hiányát pótolja
kozmetikai és működési szempontból (pl. műláb, műfogsor, stb.)
• Ortézis: Az ortézis olyan készülék, amely a beteg emberi testrészt rögzíti, tehermentesíti,
támasztja, illetve a kiesett működést pótolja (pl. ortopéd cipő)
• Epitézis: A test hiányainak pótlása, (pl. arcpótlás, ujjpótlás, lábfejpótlás)

Rehabilitációs segédeszközök

A helyváltoztatást segítő eszközök:

Támbotok
Mankók
Járókeretek, rollátor: (A járást segítő eszközök közül a legpraktikusabbak a rollátorok. Ötvözik a
kerekes székek és a járókeretek funkcionális tulajdonságait)
Helyváltoztatást segítő eszközök
Járókeret: a járás biztonságának fokozása esetén, a mobilizáció kezdetén nyújt nagy segítséget.
Hónalj mankó: az alsó végtag terhelésének csökkentésére szolgál.
Könyökmankó: a járás stabilizálására, az alsó végtag terhelésének csökkentésére szolgáló eszköz.
Támbot: a járás stabilizálásának eszköze.
Kerekesszék: a betegek helyváltoztatására, közlekedésére szolgáló eszközök.
Extenziós készülékek: Az extenziós készülék lényege, hogy az ízületi mozgások gépi segítséggel
végezhetővé váljanak, az ízületek passzívan mozgathatók legyenek.

Alkalmazása csakis reumatológiai, ortopédiai javallat alapján történhet!

Öltözködést, tisztálkodást, étkezést segítő eszközök

• Fűzök: A gerinc támasztására, tehermentesítésére, rögzítésére, korrigálására szolgálnak.
(Derékfájásra medenceszorító öv javasolt)
 • Kar- és kéz tornáztató készülékek: műtéti utókezelésre szolgáló segédeszközök.
• Csuklószorító: inak, ínhüvelyek túlterhelése esetén használatos.
• Gumiharisnya: Vénás keringési zavarok esetén, természetesen megfelelő torna végzése
mellett.
• Gumizokni: a boka instabilitása esetén használatos.
• Térdrögzítők: kisebb stabilitást biztosítanak a térdgumik, a térdbandázsok.
• Betétek: A láb hosszanti és haránt boltozatának elváltozásait korrigálják.
• Ortopéd cipők: deformált, és /vagy rövidült végtagra.
• Végtagprotézisek: hiányzó végtagok pótlására szolgál.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•27 B tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a balneoterápia definíciója, alapfogalmait a magyarországi gyógyhelyek, és azok
gyógyvizei!

- termálvíz, ásványvíz, gyógyvíz, gyógyhely definíciója

Termálvíz: Minden országban eltér, hogy milyen hőfokú vizeket tekintenek termálvíznek. Általános
szabály, hogy legyen magasabb a hőmérséklete, mint a felszínre jutás helyének éves
középhőmérséklete. Magyarországon a 30 Celsius foknál melegebb vizeket nevezzük termálvíznek.
Gyógyvíz: Gyógyvíznek azok az ásványi anyagban általában gazdag vizek számítanak, amelyeknek
a gyógyhatását orvosi vizsgálatokkal igazolták.
Ásványvíz: Az ásványvíz a föld mélyéről származó olyan ivóvíz, amelyben az oldott anyagok
mennyisége meghaladja az 1000 mg/litert, vagy egy-egy elemet az átlagosnál nagyobb
mennyiségben tartalmaz, és amelyek sajátos ízt és gyakran gyógyhatást kölcsönöznek neki.
Gyógyhely: A gyógyhely egy olyan különleges területet, ahol legalább egyféle elismert természetes
gyógy tényező található, ami lehet természetes ásványvíz, természetes gyógyvíz, természetes
gyógyiszap, gyógy klíma, gyógy barlang, vagy gyógyhatásra utaló egyéb gyógy tényező. A
gyógyhelyeken a természetes gyógy tényező igénybevételének gyógy intézményi feltételei
biztosítottak, azaz rendelkeznek gyógyfürdővel vagy gyógy kórházzal, esetleg gyógy szállodával.

- fürdőkúrák szabályai, technikai lebonyolítása,

Egy kúra általában 10-15 kezelésből áll. A fürdőkúrát általában ugyanabban a napszakban célszerű
alkalmazni, sem éhgyomorra, sem teli gyomorra nem javasolt a fürdőzés. A fürdőkúrák manapság
komplex fizioterápiás kezelés keretein belül történnek. Meleg fürdő után pihenni kell! Előzetes
orvosi vizsgálat során kell meggyőződni arról, hogy a kezelésnek nincs semmi ellenjavallata.

- fürdőreakció, fürdőfáradtság, komplex kezelés

A fürdőkúra 5-6. napján klinikai állapotrosszabbodás, fejfájás, levertségérzés, a fájdalom
fokozódása léphet fel. Ezt hívjuk fürdőreakciónak. Ez általában 1-2 kezelés kihagyása után magától
elmúlik, és a kúra tovább folytatható. A fürdőreakció fellépése nem törvényszerű, de a melegebb
vagy nagyobb ásványi-anyag tartalmú vizekben gyakrabban fordul elő. Csapvíz esetében nincs
fürdőreakció.
fürdőfáradtság: A fürdőfáradságnak szinte minden esetben az ajánlott fürdési idő jelentős túllépése
áll a hátterében. Hosszabb ideig, akár napokig tartó levertséget, rossz közérzetet okoz.
Fokozódhatnak az ízületi fájdalmak, a reumatikus panaszok.
Komplex kezelés: A komplex ellátás évente két alkalommal vehető igénybe és a következő
szoláltatásokat tartalmazza:
• gyógyvizes gyógymedence használat
 • száraz gyógytorna (csoportos, egyéni) vagy elektroterápiás kezelés (galván kezelések,
iontoforézis, TENS, diadinamic, szelektív ingeráram, interferencia, mágnes kezelés,
ultrahang) közül egy kötelezően választandó,
• szakorvos által javasolható kezelések közül (iszapkezelés, gyógymasszázs, víz alatti
vízsugármasszázs, víz alatti csoportos gyógytorna, szénsavas fürdő) 2 kezelésfajta.
A komplex kezelést szakorvos állítja össze a betegségnek megfelelően.

- fontosabb vidéki és budapesti fürdők, illetve vízösszetételük

• Balf- alkáli hidrogén karbonátos, kénes
• Balatonfüred - egyszerű szénsavas
• Harkány-kénes
• Bükfürdő,Makó- alkáli hidrogén karbonátos
• Hévíz-kénes, radonos
• Hajdúszoboszló –kloridos
• Gyula- Szeged- Gyopáros- Kakasszék alkalikus
• Mezőkövesd (Zsóry)- kénes,kloridos
• Cserkeszőlő, Nyíregyháza-sóstó- brómos, jódos
• Parád- alkáli hidrogén karbonátos, kénes, vasas
• Zalakaros-alkalikus, konyhasós, kénes
• Balatonfüred, Kékkút egyszerű szénsavas

Budapesti fürdők:
• Császár- Király- Lukács földes meszes

• Gellért- földes meszes, kénes, radonos

• Széchenyi- földes meszes

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•27. C. tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a daganatok fogalmát, népegészségügyi jelentőségét! Csoportosítsa a
karcinogén tényezőket! Mutassa be a benignus és malignus daganatok közti
különbséget! Ismertesse a rákmegelőző állapotokat és a daganatra figyelmeztető jeleket!

Szempontok a válaszadáshoz:
- daganatok fogalma, népegészségügyi jelentősége
- karcinogén tényezők csoportosítása
- jóindulatú daganatok jellemzői
- rosszindulatú daganatok jellemzői
- az emlőrák helyi tünetei
- a daganatok hatása a szervezetre
- rákmegelőző állapotok
- daganatra figyelmeztető jelek

Kulcsszavak, fogalmak:
- daganatok fogalma, a rosszindulatú daganatsejtek legfőbb tulajdonságai
- a daganatok népegészségügyi jelentősége
- karcinogén tényezők fogalma
- kémiai karcinogének, a sugárzások, a biológiai rákkeltő tényezők, egyéb tényezők jellemzése
- benignus daganatok jellemzői
- malignus daganatok jellemzői
- az emlőrák helyi tünetei
- a benignus és a malignus daganatok hatása a szervezetre
- obligát, fakultatív rákmegelőző állapotok, in situ carcinoma
- daganatra figyelmeztető jele
X

Daganat: olyan kóros szövetszaporulat, mely a szervezet saját sejtjeiből kiindulva, fokozatosan
függetlenedik a fiziológiás növekedés - szabályozástól, nem koordinált növekedési autonomiára tesz
szert, miközben zavart szenved az adott szövet is.

Prékancerózisnak nevezzük a rákot megelőző állapotot.

Léteznek:
- fakultatív és
- obligát (kötelező) prékancerózisok.
Fakultatív esetben az elváltozás csak meghatározott valószínűséggel fajul rákká!
Az obligát prékancerózisoknál, viszont minden esetben, ha nem kezelik megfelelő módon.

A prékancerózis okai

A prékancerózis számos szervben számos betegség gyűjtőneve, tehát egységes okról nem
beszélhetünk. Léteznek genetikailag meghatározott rákot megelőző betegségek (pl. vastagbél
polipózis), vírusfertőzés eredetűek (a méhnyakrák humán papillómavírus fertőzései), UV-sugárzás
által kiváltott (pl. melanóma prékancerózisa), mégis az esetek döntő többségében az ok, csakúgy,
mint magának a ráknak az oka, nem ismeretes.

Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül ismertetjük az emberi szervezet prékancerózisait (F =

fakultatív, O = obligát)
Daganatok kialakulásához számos tényező vezet.
1. A bőrfelület prékancerózisai:
Bowen-kór: Sárgásbarna, viszkető, hámló kidudorodás („papula” = foltszerű kiemelkedés) (O)
Qeyrat-féle eritroplázia: élénkpiros, bársonyos felületű folt (O)
Paget-kór: főként az emlőbimbók körül kialakuló erősen viszkető, ekcémaszerű folt (O)
Dubreuilh-kór: a melanoma prekancerózisa (melanosis preblastomatosa circumscripta). Foltszerű
pigmentáció karéjozottá (lóherelevél formájú) válik, belőle szurokfekete gombostűfejnyi
kiemelkedések indulnak ki (O)
Kraurosis vulvae: a női szeméremtest autoimmun eredetű sorvadása, erős viszketése (F)
Leukoplakia: főként a nyálkahártyákon fehér folt, szövettanilag elszarusodó laphám ott, ahol el nem
szarusodó laphámnak kellene lennie (F)
Festékes anyajegyek. A felszínes formák jóindulatúak, a hám és az irha határát érintő ún.
junkcionális formák veszélyesebbek. A szeméremtesten csak veszélyes formák fordulnak elő (F).
2. A méhnyak prékancerózisai
Ezeket az állapotokat CIN (cervikális intraepiteliális neoplázia = csak a hámra kiterjedő sejtszintű
rosszindulatú folyamat) néven foglalják össze, súlyossági fokukat római számokkal jelölik. A CIN I.
inkább fakultatív, a CIN III. obligát prékancerózis. Felismerésük citológiai és kolposzkópos
szűrővizsgálatot követően szövettani vizsgálattal történik.
3. A szájüreg prékancerózisai
leukoplakia (F)
4. A gyomor prékancerózisai
Gyomorfekély (F)
Vészes vérszegénység (oka a gyomorkimenet autoimmun gyulladása és sorvadása (F)
5. A vékonybél prékancerózisai
Peutz-Jeghers-kór (F)
6. A vastagbél prékancerózisai
Polipok (F)
Örökletes vastagbél polipózis (O)
Fekélyes vastagbél-gyulladás (colitis ulcerosa) (F)

7. A csontvelő prékancerózisai
Polycytaemia rubra vera (Vaquez-Osler-kór). A vörösvérsejtek kóros felszaporodása, mely idővel
csontvelő eredetű leukémiába megy át. (O)
Hand-Schüler-Christian-kór. Az agyalap csontjainak csontvelejében bekövetkező örökletes
sejtosztódási zavar. (O)

8. Petefészek-ciszták
A petefészek-ciszták közül a savós, belső felszínükön karfiolszerű növedékeket mutató (ún.
papilláris) ciszták hajlamosak rosszindulatú elfajulásra. Amennyiben a belső növedékben
rosszindulatú átalakulás következik be, „borderline” („határvonal”) daganatról beszélünk. (F)

A prékancerózis diagnózisa

A diagnózis alapja mindig a szövettani vizsgálat. A vizsgálandó szövet nyerhető egyszerű

kimetszéssel, endoszkópos vizsgálattal, ritkábban nagyműtét során végzett kimetszéssel. A diagnózis
felállításában a képalkotó eljárások csak annyiban segítenek, amennyiben segítenek a kóros szövet
felkutatásában. Újabban a kezdődő rosszindulatú daganatok kimutatásában nagyon hatékonynak
bizonyult a pozitron emissziós tomográfia (PET), ez viszont már nem prékancerózist, hanem valódi
daganatot jelez.

A prékancerózis terápiája

Mivel a prékancerózis kifejezés számos betegség gyűjtőneve, egységes terápia és kórjóslat sem
határozható meg.

Egyéb tudnivalók a prékancerózisról

A beteg főként a bőrfelület prékancerózisainak felismeréséért tehet sokat. A legfontosabb bőrdaganat

a melanóma, a többi viszonylag jól gyógyítható. A festékes anyajegy, pigmentált folt, stb.
rosszindulatú válásának megindulása az alábbi jegyek alapján ismerhető fel:

viszketés
a felszín egyenetlenné válása
A folt alakjának megváltozása, lóherelevél formájú terjedése
szurokfekete elszíneződés
gyulladás
fekély
vérzés
A prékancerózisok jelentős része rákszűrő vizsgálatok alkalmával fedezhetők fel. Ma öt olyan
daganatcsoportot ismerünk, melyek időben hatékonyan szűrhetők.
Ezek:
Bőrdaganatok
Méhnyakrák
Emlőrák
Béldaganatok
Prosztatarák
Polip: rettentően hangzik, mégis ez a legjobb diagnózis, amit egy vizsgálat eredményeként kaphatunk.
Minél előbb sikerül felfedezni és eltávolítani, annál kisebb az esély a további burjánzásra.

80 %: környezeti hatások
- kémiai carcinogének
- fizikai tényezők sugárzás (elektromágneses, részecske, UV) azbeszt
- expozíció, arzén....
- biológiai tényezők vírusok, egyes baktériumok
5 –10 %: öröklődés

Környezeti karcinogén tényezők

•Gyógyszerek: immun szuppresszánsok, hormonkezelés, stb
•Szerves vegyszerek:
Rovarölő szerek, gyomirtók, aromás vegyületek, stb
•Cigaretta, dohányzás
•Etanol
•Nehézfémsók
•Szexuális úton terjedő vírusok: Herpes simplex, Human papilloma virus
•Sugárzás: UV és radioaktív

A daganatos betegségek kialakulása többek között életmódbeli tényezők függvénye.

A rák kockázatát fokozó tényezők felsorolva:

- Genetikai tényezők
- Fokozott (aktív/passzív) dohányzás
- Kalóriadús táplálkozás (túlsúly)
- Fokozott alkoholfogyasztás
- Mozgáshiány, vitaminszegény táplálkozás
- Kémiai anyagok fokozott és szakszerűtlen használata a munkahelyen, háztartásban
- Fokozott ionizáló sugárexpozíció a környezetben, a munkahelyen vagy a gyógyászatban
- Fokozott UV sugár-expozíció (külső munkavégzés, napozás, szolárium)
- Stressz, önpusztító életmód, depresszív és negatív magatartás
- Higiénés szemlélet hiánya
- Szociális elmaradottság, ill. lemaradás
- A családi kötöttségek és az erkölcsi tartás romlása
- Nem megfelelő prevenció egyéni és társadalmi szinten
- Elektromágneses mezők

A daganatos megbetegedések mortalitása - halálozási mutatói

A Nemzetközi Rákkutató Intézet vizsgálatai szerint 1996-ban már több mint tízmillió új
esetet regisztráltak a világban és több mint hétmillió ember vesztette életét rákos
megbetegedésben.
Férfiaknál a leggyakoribb halálok a daganatos betegségeken belül:
- a tüdőrák,
- gyomorrák,
- majd ezt követi a máj,
- vastagbélrák
- végbélrák
- nyelőcsőrák
- szájrák
- gégerák
- prosztata rosszindulatú megbetegedése.

Nőknél a leggyakoribb halálok a daganatos betegségeken belül:

- első az emlőrák,
- méhnyakrák,
- ezután a vastagbélrák,
- a végbélrák,
- a gyomorrák,
- és a tüdő rosszindulatú megbetegedése

A daganatok (tumorok), olyan szövetszaporulatok, amelyek a szövetek sejtes vagy sejt közötti
állományának túlszaporodása révén jönnek létre.

Lehetnek:
Jóindulatú daganatok (benignus) – olyan szövetszaporulatok, amelyekben csak azok a
szövetalkotók szaporodtak fel, amelyek az adott szövetekben normál körülmények között is
megtalálhatók.
A szövetszaporulatok ilyenkor csak azon a helyen találhatók, ahol keletkeztek, bármekkorára nőnek
is, áttételeket nem képeznek, a testben nem vándorolnak tovább. Nem újulnak ki. Leggyakoribb
képviselői a méh simaizom-tumorai, a miómák stb.

Rosszindulatú daganatok (malignus) – olyan szövetszaporulatok, amelyekben az illető szövetre

nem jellemző szövetalkotók szaporodnak fel.
Szaporodásuk korlátlan, az erek révén szállítódnak a test különböző helyeire, ott ismételt osztódásuk
révén újabb daganatokat alakítanak ki. A rosszindulatú (malignus) tumor sejtjei képesek arra, hogy a
primer tumorról leszakadva a vér, nyirokrendszer és közvetlenül a szövetek útján újabb helyekre
vándoroljanak a szervezetben, és osztódni kezdenek; ekkor beszélünk áttétről (metasztázisról).

Az in situ carcinoma azt jelenti, hogy a rák (carcinoma) “egy helyben van” (in situ), és nem mutat
olyan biológai viselkedést, hogy ráterjedne a környezetére, beszűrné a környezetét (nem invazív rák),
tehát biológiai viselkedése kedvezőbb, rosszindulatúságának mértéke alacsony.

Rosszindulatú rák
Ha a hámszövetből indulnak ki akkor karcinómáknak nevezzük.
Ha kötőszövetekből akkor szarkómának nevezzük.

A leggyakoribb rákos megbetegedések:

Emlőrák
Tüdőrák
Vastag- és végbélrák
Melanoma
Méhnyakrák
Prosztatarák
Gégerák
Májrák

TNM-rendszer.
A betűk jelentése:
• a T jelzi a tumor méretét
• az N jelzi, hogy a rák átterjedt-e a környéki nyirokcsomókra
• az M jelzi az esetleges távoli áttétek (metasztázisok) jelenlétét

Minden betűhöz egy számot rendelnek, amely a méret és a szétterjedés mértékét jelzi.
A TNM- értékeket aztán csoportokba rendezik, amelyek a stádiumoknak felelnek meg.

Igen általánosan ezek a következők:

Első stádium: igen kicsi elsődleges tumor, amely még nem kezdett terjedni (helyben lévő - latinul in
situ).
Második stádium: a tumor már kissé nagyobb lehet, és átterjedt a környéki nyirokcsomókra, illetve
a közelben lévő szervekre vagy szövetekre.
Harmadik stádium: a tumor mérete nagyobb, és már átterjedhetett távolabbi nyirokcsomókra,
szervekre vagy szövetekre.

Negyedik stádium: a tumor még nagyobbra nőhet, és átterjedt a szervezet más, távoli területeire.

Minél korábbi stádiumban kezdik meg a gyógykezelést, annál nagyobb a gyógyulás esélye. Ezért
létfontosságú a rendszeres önellenőrzés és a szűrővizsgálatokon való részvétel.

A daganat tünetei:
1. Helyi tünetek: általában csomók vagy daganatok (tumor), vérzés, fájdalom és/vagy
fekélyesedés, gennyes váladékozás, nehezen gyógyuló sebek. A környező szövetek összenyomása
más tüneteket, például hányingert válthat ki.

2. Metasztázis (áttét) tünetei: megduzzadt nyirokcsomók, köhögés, megnagyobbodott máj),

csontfájdalmak, az érintett csontok törése és idegrendszeri tünetek. Bár a rák előrehaladott
állapota nagy fájdalmat okoz, ez általában nem tartozik az első tünetek közé.

3. Szisztémás tünetek: hirtelen fogyás, étvágytalanság és sorvadás, túlzott izzadás (éjszaka

is), vérszegénység és olyan paraneoplasztikus jelenségek, amelyek egy aktív rák jelenlétére
utalnak, például trombózis vagy hormonális változások.

Természetesen ezek a tüneteket nem érdemes kiragadni, és önállóan kezelni, mert úgy nem
értelmezhető egyértelműen a daganatos megbetegedésekre. Több tünet együttes megjelenése utalhat
daganatos elváltozásra.

Emlőrák
Okai: Az emlőrák keletkezésében feltétlenül szerepe van az ösztrogén hormonoknak. A szervezet
ösztrogén-terhelése legtöbbször cikluszavarra, az ovuláció elmaradásának hiányára vezethető vissza.
A tüszőrepedés elmaradása esetén nem keletkezik sárgatest, a ciklus során csak ösztrogének
termelődnek, de progeszteron nem.

Emlőrák tünetei:
• A legfontosabb az idegentest-érzés, a szövetszaporulat kitapintható.
 • A daganat bőrrel történő összekapaszkodása behúzódásokat okoz, az emlőbimbót befelé
fordíthatja, helyzetét fixálja.
• Később a bőr kifekélyesedik.
• A daganatos emlő nagyobb lesz az ellenoldali emlőnél, alakja is megváltozik.
Emlőrák megelőzése:
Amint látható, az emlőrák korán felfedezve csaknem teljesen gyógyítható, a rákellenes hatóanyagok
fejlesztésével folyamatosan javulnak az eredmények. Ugyancsak nem elhanyagolható szempont,
hogy - természetesen a daganat típusától függően - a korai stádiumban nagyobb az esélye, hogy az
emlőket is sikerül megmenteni. Semmiképp nem szabad megspórolni az emlőszűrést.

Előjelek egyéb ráknál:

Fáradtság és teljesítménycsökkenés az utóbbi időben.
Súlyveszteség.
Hat hétnél tovább tartó változás az emésztésben; váltakozó hasmenés és székrekedés, ceruzavékony
széklet.
Undorodás bizonyos ételektől (pl. hústól).
Vérhányás.
Nyálkás vagy véres széklet.
Vér a vizeletben

Előjelek egyéb ráknál:

Köhögéskor vérnyomok.
Tartós fájdalmak.
Csomók a mellben.
Csomók a herében.
Csomók a nyakon, a hónaljban vagy az ágyék területén.
Csontfájdalmak.

A daganatkezelés célja lehet:

• Kuratív=gyógyító tumor sejtek eliminálása, egészség helyreállítása, amilyen gyorsan és amennyire
trauma nélkül csak lehet
• Palliatív=támogató, tumor méretének és növekedési ütemének csökkentése,fájdalom csökkentés és
egyéb tünetek kezelése, élet meghosszabbítása, életminőség javítása

A tumor kezelés stratégiai lehetőségei

• Műtét
• Sugárterápia – különböző érzékenység
• Hormonterápia
• Kemoterápia – mono' v. kombinált
• Csontvelő transzplantáció
• Célzott biológiai ágensek
• Immunterápia
• Kombinált kezelések
 •ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•27. D. tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a lumboischialgia betegségspecifikus gyógymasszázskezelés elméletét!

Szempontok a válaszadáshoz:

- betegség lényege, oka, fő klinikai tünetei, következményei

A derékból az alsó végtagba sugárzó fájdalom, melyet gyakran az érintett ideggyöknek
megfelelően érzéskiesés, zsibbadás kísér.
Okai:
• Mozgás szervi

• pszichés

• belső

discopatia,spondylosis,spondylolesis,spondylolistesis,osteoporosis,spondylitis,osteomyelitis
vertebrae, SPA, fejlődési rendell.,scoliosis, sacroileitis,daganatok,nőgyógyászati elváltozások,
vese,hasnyálmirigy betegség, stressz, depresszió, impotencia
Tünetei:
• lágyrészelváltozás (izmok, szalagok)
o strukturális elváltozások (discus hernia, spondylolisthesis, stb.)
o degeneratív elváltozások (discopathia, spondylosis, spondylarthrosis, stb.)
o gyulladások (osteomyelitis vertebrae, csigolya TBC, sacroileitis)
o lumbalisatio-sacralisatio

Következmény:
L4-a fájdalom a lágyékhajlat, a comb belső oldalán a térd belső és a lábszár elülső
felszínére sugárzik (m. quadriceps femoris, m. tibialis anterior), a lábfej dorsalflexiója
érintett; L5 gyök bántalma: a fájdalom rendszerint a csípőben keletkezik, az ágyékra, a
comb hátsó-oldalsó, a lábszár külső részére és a lábfejen az 1–3. lábujjak területére
sugárzik. Gyengeség alakulhat ki a lábfej- és az öregujjemelőkben (m. extensor hallucis
longus, m.extensor digitorum brevis); S1 gyök kompressziója: a fájdalom a középső
glutealis régióban, a comb és a lábszár hátsó részén jelentkezik, amely a talp külső szélére
és a 4–5. lábujjakba sugárzik, paresis a lábfej és az öregujj flexoraiban és abductoraiban,
valamint a m. soleusban észlelhető, a betegek nem tudnak lábujjhegyre állni.
piriformis szindróma: ha az izom túl feszes lesz, megnyomja az alatta futó ülőideget. Az ideg
nyomása által okozott tünetek igen kellemetlen fájdalommal járnak

- terápiás lehetőségek
• Balneo terápia

• Masszázs

• Fájdalom csillapító

• Gyógytorna

- inspectio, palpatio
• Aggódó arckifejezés
 • Aláárkolt szemek
• Lábfej bőre hűvösebb az egyik oldalon
• Mozgásszervek
• Antalgiás tartás a lumbalis gerincen
• Scoliosis
• Spasticus paravertebralis izomzat
• Lumbalis kisízületek nyomásra érzékenyek
• Lumbalis paravertebralis izomzat nyomásra érzékeny
• Lumbalis paravertebralis izomzat spasticus
• Processus spinosusok érintett csigolyák magasságában nyomásérzékenyek
• Lumbalis gerinc előrehajlásának beszűkülése
• Lumbalis gerinc hátrahajlásának beszűkülése
• Lumbalis gerinc laterálflexiója csökkent
• Lumbalis gerinc mozgásai minden irányban beszűkültek
• Bonnet jel pozitív
• Bragard tünet pozitív
• Femoralis nyújtás pozitív az egyik oldalon
• Gowers-jel pozitív
• Laségue-tünet (straight leg raising) pozitív az egyik oldalon
• Lumbosacralis Mennel próba pozitív
• Sarokra zökkenés derékfájdalmat provokál

- betegelhelyezés!
Először hanyatt fekve-periostalis masszázs, alsó végtag m.
Hason alsó végtag, lumboglutealis m.

- kezelési terv felállítása a beteg állapotának figyelembevételével, az érintett ideggyök lefutásának,

a fájdalomnak és az érzészavarnak megfelelően
Fokozatosság elvét betartva, III. ujjbeggyel vagy a II.-III. újperccel dolgozunk, kis körkörös
mozdulatokkal. Vivő anyagot nem használunk. Kilégzéskor fokozódó erővel nyomunk, belégzéskor
csökkentjük az erőt. A nyomást fokozatosan növelve 3-5 percig nyomunk egy pontot. Az egész
kezelés 20-30percig tart, végül klasszikus masszázs fogásokkal átdolgozzuk a kezelt területet. Egy
kúra 15 kezelés.
- a kezelés helye és a kezelés menete a betegség stádiumának megfelelően (hanyatthason-oldalt)
Lehet 1 illetve 2oldali lumboischialgia. spasticus oldalt erősítjük, petyhüdt oldalt tonizáljuk. Ha
2oldali akkor mindkét oldalt erősítjük.

Hanyatt fekve: Periostalis masszázs-tibia, alsó végtag masszázs

Hason fekve: Alsó végtag masszázs, lumboglutealis masszázs

- kiegészítő masszázsfogások, passzív kimozgatás

• Alsó végtag masszázs
 • Lumboglutealis masszázs

Passzív kimozgatás:
• Art. coxae: Patella kimozg., flexio, extensio, abductio, adductio, ki-be rotatio, circumductio

• Art. genu: Patella kimozg., flexio 120-135fok, extensio 0-10fok, rotatio

• Art.taloc.: plantar flexio 40-50fok, dorsal flexo 20-30fok

• Art.tcn: inversio 20-30fok, eversio 10-15. A.taloc+A.tcn circumductio

- kontraindikáció
Általános ellenjavallatok. Az előzetes tapintáskor fájdalmasnak bizonyuló pontok nem kezelhetők,
csak azok környékei.
Alsó végtag, lumboglutealis régió izmai a gyöki érintettség függvényében:
• m. quadriceps femoris: Ered: a spina iliaca anterior inferior Tapad: tuberositas tibiae
Működés: térdízületben : extensio

• m. tibialis anterior: Ered: condylus lat.tibiae tibia lat.felszín membrana interossea Tapad: os
cuneiforme mediale I.metatarsus Működés: bokaízületben: dorsalflexio alsó ugróízület:
supinatio

• m. extensor hallucis longus, : Ered: corpus fibulae membrana interossea Tapad: hallux
phalanx distalis Működés: hallux extensio bokaízületben: dorsalflexio
• m.extensor digitorum brevis: Ered:
• öregujj flexoraiban és abductoraiban,
• m. soleusban Ered: linea musculi solei caput fibulae Tapad: Achilles-ínban a sarokcsont
gumóján Működés: a láb plantarflexora és supinatora; a m. gastrocnemius a térdízületet
hajlítja

Radicularis fájdalom provokálása : Lasegue teszt: Amikor a beteg a hátán fekszik, az alsó végtagok
nyújtva fekszenek, a n. ischiadicus és a gyökök nincsenek nyomás alatt. Ha az alsó végtagot
nyújtott térdel emeljük fel az ideg megfeszül, hiszen hosszabb utat kell megtennie. Egy egészséges
embernél ez nem okoz fájdalmat. Ahogy a láb közeledik a függőlegeshez a comb hátulsó részén
fájdalom jelentkezhet, ami az izmok megnyúlásából következik. Abban az estben, amikor egy
degeneratív lumbális gerincről beszélünk a teszt elvégzésekor az ideggyök beszorulhat a foramenbe
(csigolyák közti lyuk), vagy a gerincsérv miatt túl nagy távolságot kell megtennie, ami már enyhe
lábemelésnél is jelentkezhet. A Laségue jel 60ᵒ-os csípőflexió (végtagemelés) előtt megjelenik.
 28. A tétel
• Csoportosítsa a leggyakrabban előforduló fejfájástípusokat és jellemezze azokat!
(Anatomia 283.)

Neurológiai szempontból egyrészt tünet (organikus idegrendszeri betegség),

Másrészt önálló fejfájásbetegség (kimutatható anatómiai elváltozás nélkül)
A fejfájás lehet tünete subarachnoidealis vérzésnek, koponyűri nyomásfokozódásnak,
agyvelőgyulladásnak, agyhártyagyulladásnak, ,fü-orr-gégészeti betegségeknek, fogászati
betegségeknek, egyes belgyógyászati betegségeknek (hipertónia, diabetes, vesebetegségek stb.).
- elsődleges vagy önálló fejfájások:
- Migrén: Prevalencia: 7-18 %, Nőknél gyakoribb, Kezelés nélkül 4-72 óráig tart, Erős fejfájás,
többnyire féloldali, görcsös; Gyakran társul hányingerrel, hányással, fény-, hang-,
szagtúlérzékenységgel; Általános gyengeség, levertség, dekoncentráltság; A fejfájás után még
órákig levertség, gyengeség, a hajas fejbőr túlérzékenysége, nyak-váll fájdalom
- Tenziós fejfájás: Leggyakoribb, Patomechanizmusa tisztázatlan (stressz?), A fájdalom nyomó,
feszítő jellegű, Napközben jelentkezik, a mindennapi munkát nem gátolja, Általában nincsenek
kísérő tünetei, 30 perctől egy hétig tarthat, Izomspazmus cervicalisan, paravertebralisan
- Cluster fejfájás: A fejfájások „csomagokban” jelentkeznek, Erős fejfájásos rohamok, A rohamok
1-8 naponként ismétlődnek, Patomechanizmus tisztázatlan, Gyakran erős dohányosok, Gyakran
hajnalban ébresztik fel a beteget
- neuralgiák:
Valamely ideg területén hirtelen kialakuló intenzív, néhány másodpercig tartó, általában provokálható
fájdalom
Trigeminus neuralgia: Általában idős korban fellépő, az arc egyik felén, rohamokban jelentkező,
rendkívül heves fájdalom, amely sokszor a fogakba sugárzik, gyakorta az arc kipirulásával,
könnyezéssel, néha nyáladzással jár.
A fájdalmi roham villámcsapásszerűen lepi meg a beteget, és többnyire az arcizmok
összerándulása kíséri a rendkívül erős fájdalmat. A kór oka biztosan nem ismert.

• Foglalja össze az aszepszis és antiszepszis lényegét, ismertesse a higiénés

kézfertőtlenítés formáit és kivitelezését!

Aszepszis: Mindazon intézkedések összessége, amelyekkel a mikroorganizmusokat a beteg

szervezetétől távol tartjuk. A kórokozók távoltartása.
Antiszepszis: A már megtörtént fertőzés következményeinek kivédése a kórokozó ellen ható
intézkedésekkel (terápia). A kórokózók elpusztítása.
Bőrflóra: A bőr felületén és mélyebb rétegeiben található mikroorganizmusok összessége.
Fertőtlenítés célja a mikroorganizmusok elpusztítása, inaktiválása, illetve tevékenységük meggátlása.
Fertőtlenítés (dezinfekció): Minden olyan eljárás, amely a fertőző forrásból a külső környezetbe
kikerült kórokozók elpusztítására, illetőleg fertőzőképességük megszüntetésére, inaktiválására
irányul.
A kézfertőtlenítés időtartama: 40-60 mp.
A bőrfelszínen megtelepedő mikroorganizmusok miatt a fertőzés terjedési mechanizmusában az
egyik legfontosabb közvetítő tényező a kéz .
A szappanos-, antimikrobális hatású szappanos kézmosás végrehajtása: - A kézmosáshoz folyó,
langyos vízzel nedvesítsük be a kezeket, majd a kéz teljes felületének befedéséhez szükséges, fali
adagolóból kijuttatott folyékony szappant juttassunk az egyik kézre. - Ezt követően kevés vízzel
történt habképzés mellett oszlassuk el a szappant mindkét tenyéren, majd az egész kéz felületén. - A
kézmosás befejezése után öblítsük le a kezeket folyó, langyos vízzel az ujjak végén kezdve a csukló
irányába. (A kezek leöblítésére forró víz nem alkalmas, mert megnövelheti a dermatitisz kockázatát.)
- A csap elzárását ún. orvosi csaptelep esetén alkarral, vagy könyökkel végezzük, orvosi csaptelep
hiányában a csapot papírtörölközővel zárjuk el.
- A kezek szárítását papírtörölközővel, vagy automata, rolnis, egyszer használatos textiltörölközővel
végezzük.
Alkoholos-kéz bedörzsölés: A kézfertőtlenítést úgy végezzük, hogy fali adagolóból, vagy a személyre
szóló, kis kiszerelésű flakonból a gyártó/forgalmazó ajánlása szerinti mennyiségben készítményt
(oldat, vagy gél) juttatunk az egyik tenyérbe, majd ezt a kéz egész felületén eloszlatjuk úgy, hogy a
kezeken kezeletlen rész ne maradjon, és az alábbi ábra szerint kíméletesen a kéz bőrébe dörzsöljük
száradásig.
A bedörzsölés időtartama – adott készítmény használati utasításának megfelelően – általában 20-30
másodperc.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•28 B tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a magyarországi gyógyvizek alkalmazási területeit és a fürdőkúrákat,
gyógyvizes ivókúrákat!

Az ásványvizek belső alkalmazása, az ivókúrák, a legrégebbi balneológiai eljárások közé tartozik.

Az ivókúra javallatai: idült gyomorhurut, idült gyomorfekély, idült bélhurut, a légzőszervek
idült hurutjai, vérkeringési zavarok, a csontrendszer mészhiánnyal járó állapotai esetén.
Az ivókúra ellenjavallatai: székrekedés, ödéma, a szív- és/vagy veseműködés gyengesége esetén nem
ajánlott.
Szénsavas ásványvizek: indikáció: étvágygerjesztés, hypertónia kedvező befolyásolása, de nem
kezelése (vasodilatáció = értágulat), hypaciditás ( túlzott gyomorsav termelődés) megszűntetése,
gyomorsav termelés fokozása,
Alkáli-hidrogén-karbonátus ásványvizek: kedvező gyomorhurut (gastritis), fokozott gyomorsav-
termelés (hyperacidtás), gyomorfekély (ulcus ventriculi), cukorbetegség (diabetes), köszvény
betegségek esetében.
Kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos ásványvizek: főhatás a kálcium gyulladáscsökkentő
hatása.
Keserűvizek: Fizikai és kémia hatásai közül az átmosó hatást az ozmózist meghatározó koncentrációt,
a hőfokot és az ionösszetételt kell kiemelni.
Konyhasós és jódos ásványvizek: indikáció: gyomorsav termelés és a bélműködés fokozása, fokozza
az epetermelést, az inzulintermelést így a vércukorszint csökken, hipothyreosisban pótolja a jódhiányt,
klimaxos panaszokat enyhíti, kedvelt beavatkozás érelmeszesedésben (arteriosclerózisban).
Radonos ásványvíz: indikáció: perifériás érbetegség, vérkeringési zavar okozta sántítás, magas
vérnyomás kiegészítő kezelés, gyakori koszorúér megbetegedés, mogásszervi megbetegedések
okozta fájdalom csillapítása.
- egyszerű termálvíz (Csillaghegy, Eger)
- egyszerű szénsavas víz (Kékkút)
- alkáli-hidrogén- karbonátos (Kakasszék, Fonyód), Coli fertőzés
- kalcium- magnézium-hidrogén karbonátos (Lukács)
- kloridos (Igal)
- szulfátos (Míra, Hunyadi János magnéziumszulfátos keserűsós; Igmándi, Ferenc József
nátriumszulfátos glaubersós)
- vasas (parádi Clarissa forrás)
- kénes (parádi Csevice, Harkány, Balf)
- jódos-brómos (Sóshartyán, Cserkeszőlő, Nyíregyháza-sóstó)
- radioaktív (Hévíz, Rudas)
Mennyiségi szempontból ivókúra kapcsán 15ml/testsúly kg. az elfogyasztásra javasolt mennyiség.
Kúraszerű fogyasztása ideális naponta 3-4 adagra elosztva fogyasztani. Ha a napi vízmennyiséget két
részletben fogyasztjuk el, akkor a napi adag nagyobb részét reggel éhgyomorra, a többi részt késő
délután ideális elfogyasztani.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•28 C tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a fertőző betegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló tevékenységet!
Mutassa be a műtéti érzéstelenítés formáit!

Fertőző beteg környezetével kapcsolatos teendők célja: A környezetben élők védelme a fertőzéstől és
a fertőzés terjedésének megakadályozása.
Járványügyi megfigyelés: rendszeres orvosi vizsgálattal figyelik nincs-e a környezetben újabb
megbetegedés; időtartama megegyezik a kérdéses betegség lappangási idejével Járványügyi zárlat:
lehet részleges (felvételi) és teljes (felvételi és kiadási); pl. bölcsödében gyermeke felvétele szünetel.
Megelőzés: - védőoltás, - higiéne, -felvilágosítás.
Az egészségügyi intézményekben ellátási szintenként, ellátó területenként a helyi sajátosságok
figyelembe vételével minden esetben eljárási utasítás/protokoll kerül meghatározásra a fertőzések
kialakulásának, illetve a kialakult fertőzések továbbterjedésének megelőzését célzó, szükséges
járványügyi intézkedésekről és higiénés rendszabályokról, valamint azok szabályos és hatásos
végrehajtásával kapcsolatos teendőkről.
Ennek megfelelően fő szabály, hogy az újonnan belépők részére belépéskor, illetve rendszeres
időközönként (évenként legalább egy alkalommal) ismétlő oktatást kell szervezni.
A minél gyakoribb szappanos, illetve fertőtlenítő kézmosás, valamint a higiénés kézfertőtlenítés,
illetve ennek speciális formája, a műtéti kézfertőtlenítés (sebészi bemosakodás) a fertőzésátvitel
megelőzésének egyik leghatásosabb, egyben legegyszerűbb módja.
NETről: A helyi érzéstelenítés(„lokál érzéstelenítés”) és az általános érzéstelenítés („generál
érzéstelenítés”). A helyi vagy lokál érzéstelenítést, általában kisebb műtéti beavatkozások
elvégzéséhez alkalmazzuk. A nagyobb műtétekhez általános érzéstelenítést, a narkózist választjuk. A
helyi érzéstelenítés, megfelelően alkalmazva, kevesebb veszéllyel jár, mint az általános érzéstelenítés.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•28. D tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a primer fibromyalgia szindróma betegségspecifikus gyógymasszázs-kezelés
elméletét!
(Anatómia 270.)

Vándorló ín-izomfájdalmi állapot, és mint ilyen, a lágyrész-reumatizmus tárgykörébe tartozik.

Velejárója a tartós fájdalom, amely nem az izületek környékén lép fel, hanem a kötőszövetben,
inakban, rostkötegekben és az izmokban. Diffúz fájdalommal, test szerte meghatározott pontok
spontán és nyomásérzékenységével, illetve fájdalmával, esetenként kimerültséggel és fáradtsággal,
alvászavarral, depresszióval és irritabilis colon szindrómával (irritábilis bél szindr. v. IBS) járó
klinikai tünet együttes. Nőknél gyakrabban fordul elő, a felnőtt lakosság 1-3%-a érintett. A fájdalom
mindkét testfélre, ezen kívül az alsó és felső végtagokba, valamint a hátsó és elülső mellkasfélbe is
kisugárzik. A fájdalmak 3 hónapon túl fennállnak. Fájdalmat okozó csomókat lehet találni valahol az
izmok és inak között, ezek időnként „vándorolni” képesek, és a rájuk gyakorolt nyomással igen
nagymértékben növelni lehet a fájdalomérzetet. A reumatológiai vizsgálatok a panaszok izületi vagy
belszervi okát kizárják. A keletkezésének oka nem ismert. Úgy vélik, öröklötten is nagyobb lehet a
fájdalomérzet.
Tünetek: fájdalom, alvászavarok, fejfájás (főleg a tarkótájról indul); depresszió, lehangoltság,
kedvetlenség; gyomorfájdalmak, puffadás; fáradékonyság, kimerültség; reggeli izommerevség;
„hangyamászás” érzés.
Megoldás a fizioterápia, melynek célja a fájdalom csökkentése, a fájdalom tolerancia befolyásolása,
az izomfeszesség oldása, az alvászavar befolyásolása, a fizikai aktivitás növelése, a mozgásfunkció
javítása.
Izomcsomók leggyakrabban a: boka mediális-, laterális részén; térd mediális-, laterális részén;
trochanter major femoris tájékán; gluteális régió felső harmadában; könyök mediális és laterális
részén; II. sterno-costalis izület tájékán; m. supraspinatus, m. trapesius, m. SCOM (sterno-cleido
mastoideus); suboccipitalis izomtapadási régióban találhatóak meg.
 29.A tétel
• Ismertesse az epilepszia lényegét, formáit! Jellemezze a generalizált rohamokat! Jellemezze a
perifériás és a centralis facialis paresist!

Szempontok a válaszadáshoz:

- Az epilepszia lényege, felosztásuk a rohamok lezajlása alapján

- A generalizált epilepszia jellemzése
- Elsősegélynyújtás epilepsziás nagyroham esetén
- A perifériás facialis paresis tünetei, kezelése, prognózisa
- A centralis facialis paresis oka, tünetei

Az epilepszia az olyan neurológiai betegségek gyűjtőneve, melyek epilepsziás rohammal járnak. Az

epilepsziás rohamok során az agy bizonyos területein fokozott elektromos aktivitás jön létre, mely
változatos tüneteket okozhat a pár másodpercig tartó „hatásszünettől” a perceken át tartó, egész testet
érintő görcsrohamokig. Epilepsziás rohamot külső behatások is okozhatnak, a betegségre azonban a
spontán, visszatérő jelleggel jelentkező rohamok jellemzőek. A diagnózis kritériuma a legalább két,
minimum 24 órás különbséggel jelentkező provokálatlan epilepsziás roham.

Az epilepszia pontos kiváltó oka ismeretlen, ugyanakkor felmerült néhány, az idegsejtek elektromos
ingervezetésében szerepet játszó ioncsatornát kódoló gén szerepe.

A központi idegrendszer sajátossága, hogy bizonyos ingerekre epilepsziás rohammal válaszol.

Egészséges emberek 4-5 %-ban alakulnak ki rohamok, melyek az élet folyamán nem ismétlődnek.
Roham formájában minden mozgató-, érző-, és magatartással kapcsolatos emberi teljesítmény
megjelenhet, de ezek nem komponáltak. Az epilepsziás rohamok kialakulásának alapjelenségei a
fokális epilepsziás kisülések keletkezése, és az epilepsziás elektromos jelenségek gyors
szinkronizációja. Az epilepszia krónikus betegség, melyet ismétlődő rohamok jellemeznek. Okai
között szerepel a genetikai öröklődés, az elektrolit egyensúly felbomlása, meningitis
(agyhártyagyulladás), encephalitis (agyvelőgyulladás), agytályog, trauma, agyi keringési zavarok,
agydaganatok, fejlődési rendellenességek. Különböző mérgek (alkohol, drogok, altatók megvonása)
okozhatnak epilepsziát.

Epilepszia formái:
- primer vagy idiopathiás (genetika, ismeretlen eredetű)
- secunder vagy szimptómás (valami ok a háttérben)

Rohamok indulása alapján:

- parciális (fokális) –agykéreg egy körülírt területéről indulnak a rohamok. Jellemző a
végtagok rángása, beszédelakadás, vagy tagolatlan hangadás, érzészavarok (pl.: rossz szag
hallucinációja) kialakulása. Általában 1-2 perces rohamok. Egyszerű rohamok esetén
tudatzavar nincs, komplex rohamoknál tudatzavar alakul ki. A roham során az epilepsziás góc
helyzetétől függően különböző motoros vagy szenzoros tünetek alakulhatnak ki.
- Generalizált rohamok – egész agykéregre szétterjed az aktivitás. Kétoldali motoros
jelenségekkel járó roham.

Generalizált rohamok fajtái:

Grand mal (nagyroham):
Jellemző az eszméletvesztés, görcsök, átmeneti légzésleállás (cyanozis) kialakulása. Nagy a
sérülésveszély, nyelv elharapásának veszélye. Kialakulhat a záróizmok feletti kontroll elvesztése. A
rohamot általában mély alvás követi.

Petit mal (kisroham):

1-2 másodperces rohamok. Jellemző az üres, merev tekintet. Beszélgetés közben elhallgat a beteg. A
petit mal prognózisa jó, de halmozott rohamok is előfordulhatnak.

Epilepsziák diagnosztizálása az anamnézis, EEG, CT, MR alapján történik.

Epilepsziák kezelése során a legfontosabb cél a rohammentesség, vagy a rohamfrekvencia

csökkentése. Fontos a folyamatos, kontrollált gyógyszeres kezelés. Egyes esetekben műtéti
beavatkozás válhat szükségessé.

Elsősegély:
A generalizált görcsroham esetén a beteget biztonságba kell helyezni és megakadályozni, hogy súlyos
sérüléseket szenvedjen (pl.: beüsse a fejét). A rángatózó beteget nem szabad lefogni, mert az súlyos
izomsérüléseket okozhat, és a szájába sem szabad benyúlni, vagy tárgyakat beletenni a nyelvsérülések
megelőzésére, mivel a beteg könnyen megharaphatja az elsősegélynyújtót. Meg kell róla győződni,
hogy a beteg lélegzik, és stabil oldalfekvésbe kell fordítani, hogy a betegség tüneteként előforduló
bővebb nyáltermelés és hányás ne okozzon fulladást. A rohamok általában percek alatt maguktól is
megszűnnek.

Facialis paresis:

A nervus facialis az arc izmait, a nyelv elülső részén elhelyezkedő ízérző idegeket, a könnymirigyet,
valamint a sublingualis és submandibularis nyálmirigyeket idegzi be. Azarc felső részének
beidegzése részben átkereszteződik, tehát a homlok és mindkét szem izmai a jobb és bal féltekéből is
kapnak beidegzést. Az arc alsó részének beidegzése kizárólag az ellentétes féltekéből ered.

Centralis facialis paresis:

A központi idegrendszer sérülése esetén az ellenoldali szájzug lefittyed. Általában egyéb neurológiai
tünettel (pl.: hemiparesis-féloldali izomgyengeség) együtt jelenik meg. A gyakori okok között
szerepel a szélütés (stroke), intercerebralis vérzés, agydaganat, agyzúzódás.

Peripherias facialis paresis:

Az arc egyik felének bénulását okozza. A beteg nem tudja ráncolni a homlokát, szemét nem tudja
becsukni és szájának érintett fele nem mozog. Ismert okai a borreliosis (Lyme-kór) és sarcoidosis
(gyulladásos folyamat a szövetek között), cukorbetegség, a koponyaalap törése, daganat.

Bell-féle paresis:

A Bell-paresis, vagy peripherias facialis paresis az arckifejezésért felelős (mimikai) izmokat mozgató
ideg, a VII. agyideg (nervus facialis) részleges bénulása. Általában féloldali, vagyis csak az egyik
arcfelet érinti. Rendszerint nem jár maradandó károsodással és néhány hét alatt kezelés nélkül is
meggyógyul. A kezelés célja a lábadozási idő rövidítése és az egyébként ritka maradandó
idegkárosodás kockázatának csökkentése.

Tünetei:
Az arcizmok hirtelen kialakuló féloldali meggyengülése, ami korlátozza az arc mozgásainak
(mosolygás, a szemhéj zárása és nyitása, a homlok ráncolása) kivitelezését az érintett oldalon. Tipikus
jel a száj áthúzódása az épen maradt oldalra és a sérült oldalon a szemrés szűkülése (lógó szemhéj).
Mivel nem jár jellemző fájdalommal, és nem befolyásolja az arc érzőidegeinek működését, általában
mások szólnak miatta, vagy tükör előtt derül ki. Ha fájdalom jelentkezik, azt az érintett oldalon, a fül
környékén érzi a beteg, esetleg fejfájást tapasztal. Az érintett oldalon hangosabbnak,
kellemetlenebbnek tűnnek a hangok. A nyelv elülső részén gyengül az ízérzés. Az érintett oldalon
kisebb mennyiségben termelődik a könny és a nyál.

Okai:
Kialakulásának okai még nem teljesen tisztázottak. Valószínűleg vírusfertőzés áll a háttérben, talán a
herpes simplex víris, amely az ajak herpeszéért is felelős. A sérült idegszakasz rosszabbul, vagy
egyáltalán nme tudja átvezetni a benne áthaladó elektromos jeleket, ez vezet az arcideg által ellátott
arcizmok meggyengüléséhez.

Kezelése:
Gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, vírusellenes gyógyszerek szedése, elektroterápia,
hagyományos (nem szteroid) fájdalomcsillapítás, meleg vizes borogatás. Fontos a szem védelme a
kiszáradás ellen, mivel a pislogás és a könnyképződés is elégtelen.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•29.B tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a peloidok fogalmát, osztályozását, alkalmazásukat a hidroterápia történetében!
Ismertesse az iszapkezelések hatásait! Ismertesse a magyarországi gyógyiszapokat!

Szempontok a válaszadáshoz:

- Szerves-szervetlen tőzegek, gyógyföldek, kevert és mesterséges peloidok (parafangó)

- Nílusi iszap, Celsus, Paracelsus
- Fizikai-, kémiai-, biológiai- hatásai
- Kolopi-, marosi-, hévízi- gyógyiszapok

A görög „pelos” szóból származik a peloidok elnevezés. Meghatározásuk szerint, olyan természetben
előforduló anyagok, melyek igen lassan veszik fel a hőt, és nagyon lassan adják le, jellegzetesen
fizikai és kémiai hatással rendelkeznek, és a hőleadás, hőelvonás révén kedvező biológiai hatást
váltanak ki.

Eredetük és összetételük révén megkülönböztetnek szerves és szervetlen iszapokat, ezek keverékét,

tőzegeket és mesterségesen előállított iszapokat.

Az iszapok csoportosítása:

Eupeloidok: eredeti formájukban, őrlés nélkül alkalmazzák, valamennyi víztartalommal

rendelkeznek,de víz hozzáadásával teszik alkalmassá a kezelésre. Ide tartoznak a laza kőzetekből
származó ülepített peloidok, a parti, tavi, tengeri, talaj és vulkanikus peloidok.

Parapeloidok: különféle kőzetekből származnak, pl.: agyagkő, mészkő, vulkanikus kő.

A különféle iszapok összetételei:

- a szerves iszapok tengerek, tavak, folyók torkolatából nyert növényi és állati eredetű anyagok
- a szervetlen iszapok folyók, különféle hőfukú források üledékeinek szervetlen anyagai
- a tőzegek többnyire szerves anyagok, különböző növényekből származnak
- a lápföldek részben tőzegből, részben himuszos földekből állnak
- a kevert peloidok különféle iszapok keverékei, melyekben a szerves és szervetlen anyagok zömében
egyforma mennyiségben fordulnak elő
- a gyógy-földek vulkanikus kőzetekből származnak, olyan földes anyagok, melyek laza kőzeteket is
tartalmaznak
- a mesterséges peloidokat finom szemcséjűvé őrölik, és más adalék anyagot is adnak hozzá (pl.:
paraffint, gyógynövény kivonatokat, nyomelemeket)

A legismertebb kevert iszap a parafangó, mely speciális, külföldről beszerezhető iszap és paraffin
keveréke.

Az iszapok tulajdonságai:

A fürdőkezelés fizikai tulajdonságaihoz hasonlóan felhajtóerővel, hidrosztatikai nyomással,

hőmérséklettel rendelkeznek. További fizikai hatás a fajsúly, a szemcsenagyság (meghatározza az
iszap minőségét: 0,002-0,02 mm), vízfelvevő képesség, üledék térfogat, és a duzzadási képesség. Az
iszapban rejlő kémiai elemek is kifejtik hatásukat.

Az iszap fajsúlya a vízének háromszorosa, így a felhajtó ereje és hidrosztatikai nyomása igen jelentős.
A hőt lassan veszik fel és adják le. Így míg a víz esetében a tűréshatár 45,5°C, és ezt is csak nagyon
lassú hő emeléssel lehet elérni, az iszap esetében az alkalmazási hőfok azonnali felhelyezéssel 42°C,
a 38°C-os pakolás már hideg iszapkezelés, mely hőt von el a szervezettől.

Az iszap biológiai hatásai:

A stimuláló hatást az iszapban rejlő szervetlen és szerves anyagok nyújtják. A szerves iszapoknál a
huminsavak, a zsírsavak, a bitumen anyagoknak és a kénkötésű fehérjéknek, a szervetlen iszapoknál
a magnéziumnak, mangánnak, nátriumnak, káliumnak, vasnak, foszfornak, higanynak és a réznek
tulajdonítanak stimuláló hatást. A simuláló hatás a neurovegetatív idegrendszeren keresztül a sejtek
közötti anyagcserét fokozza. A radonhatás penetrációját elfogadják, de az ismert felezési idő 3,8 nap.

Az iszap kémiai hatását egyesek tagadják, mások elfogadják. Az elfogadók a kémiai hatást négy
csoportba osztják:
- roboráló hatása van az arzénnak, vasnak, klórnak és kénnek
- relaxáló hatást tulajdonítanak a jódnak, és a brómnak
- szedáló hatású a nátrium, a kalcium és a bróm
- stimuláló hatást fejt ki a kén

Magyarországi iszapok:

Magyarországon az iszapkezeléshez leggyakrabban a kolopi és a marosi szervetlen, valamint a 30 %

szerves anyagot tartalmazó hévízi iszapot alkalmazzák.

Marosi gyógyiszap: Magyarországon 2007-ben öt gyógyiszapot tartottak számon, melyek egyike a

Makón található marosi iszap. Enyhén radioaktív, idült mozgásszervi panaszok, nőgyógyászati
gyulladások, ideggyógyászati betegségek és bőrbetegségek kezelésére alkalmas. A szemcseösszetétel
vizsgálati eredménye szerint a Maros iszapjában az előnytelen durva és finom homok mennyisége
kisebb, viszont a hatásos iszap mennyisége több, mint a világhírű Battaglia fangóban (olaszul: iszap).
Kolopi iszap: A kolopi iszap egy folyami üledékből származó igen apró szemcséjű gyógyföld, melyet
gyógyvízzel keverve, főzve használnak fel. A Tiszasüly fennhatósága alá tartozó Kolop a térképen
Kolop fürdőként van nyilvántartva, mely arra utal, hogy valaha gyógyüdülőhelyként működött. A
fővárosi fürdőkben az 1950-es évek óta kizárólag kolopi iszapot használnak gyógyászati célokra. A
kolopi iszap használata egyenértékű a természetes úton felszínre törő, meleg vizű forrásokban való
fürdéssel. Elsősorban az izületek és a gerinc idült megbetegedéseinél, köszvénynél, illetve
sportsérüléseknél alkalmazzák. A szervetlen összetételű gyógyiszapnak minősített iszapot
iszappakolásra, résziszap-kezelésre, iszapfürdőzésre és kozmetikai célokra lehet felhasználni.

Hévízi iszap: A hévízi iszap speciális, a tó fenekéről származó tőzegiszap. Gyulladáscsökkentő és

izomlazító hatása okán jól alkalmazható a hévízi gyógykezelés során. Az összetevőinek köszönhetően,
hatásosan alkalmazható a mozgásszervi megbetegedések komplex kezelésében. A tó fenekéről
származó tőzegiszap 80 %-ban szerves, 20 %-ban szervetlen anyagokat tartalmaz, rádiumsó- és
kéntartalmának köszönhetően kiválóan használható gyógyítási célokra. Javítja a vérkeringést,
méregteleníti és feszessé teszi a bőrt, valamint pótolja a szervezet hiányzó ásványi anyagait.
Gyulladáscsökkentő és izomlazító, továbbá nőgyógyászati panaszokra is alkalmazható. Kémiai
összetétele megegyezik a gyógy tó vizével (huminsav tartalom).

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•29.C tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Mutassa be a megadott gyermekkori betegségeket az alábbi szempontok szerint: veleszületett
szívhibák, reumás láz, pseudocrup, dehidráció, bárányhimlő!

Szempontok a válaszadáshoz:

- Veleszületett szívhibák lényege, felosztása

- Fallot-tetralógia, septum defektusok, nyitott Botallo vezeték, aorta szűkület lényege, tünetei
- Reumás láz oka, klinikai megjelenési formái
- Pseudocroup lényege, tünetei, terápiája
- Dehidráció lényege, fajtái, okai, általános tünetei
- Bárányhimlő lényege, lappangási ideje, tünetei, szövődménye, a beteg gyermek ápolása,
megelőzése

A veleszületett szívrendellenességek olyan anatómiai eltérések, amelyek az embrionális fejlődés

során alakulnak ki. Ezek a szíven belül igen változatos helyen és formában jelentkezhetnek. Lehetnek
folytonossági hiányok (lyukak), vagy szűkületek, elzáródások, esetleg felcserélődött nagyér eredések
is. Különböző súlyosságú szívműködési gondokat okozhatnak. Szerencsére összességében
viszonylag ritkán jelentkeznek. Az egyre fejlettebb műtéti technika mindinkább tökéletesebb
helyreigazításra ad lehetőséget.

A veleszületett szívhibák okai:

Belső okok: Örökléstani tényezők (kb. 10 %), főleg az ismert kromoszóma rendellenességek, mint
pl. a 21-es kromoszóma, amely a jól ismert Down-syndromát is okozza.

Külső faktorok: Itt a leglényegesebb, hogy a várandósság melyik hetében érte valamilyen káros
hatás az embriót. A szívfejlődés szempontjából a legérzékenyebb szakasz a 4-6. hét. Vírusfertőzés
(pl.: rubeola) az esetek 50 %-ban okoz szívfejlődési rendellenességet. A másik említésre méltó
csoport, az un. teratogén, azaz fejlődési rendellenességet okozó anyagok: citosztatikumok,
immunszupresszív szerek, alkohol, egyéb gyógyszerek, valamint oxigénhiány, amit az anya
dohányzása is előidézhet.

A veleszületett szívhibák csoportosítása:

- shunt nélküli szívhibák, amikor a vénás és artériás vér nem keveredik egymással (legkevésbé
súlyos, kb.25 %)
- bal-jobb shunttel járó szívhibák, amikor az oxigénben gazdag és elhasznált vér keveredik
egymással, de a nyomási viszonyok miatt (a szív bal felén normálisan nagyobb a nyomás mint a
jobb felén) a szervekhez még így is oxigénben gazdag vér jut, ezért nem jár cyanozissal,
elkéküléssel (kb.: 55 %).
- jobb-bal shunttel járó szívhibák, amelyek oxigénhiány miatti elkéküléssel, cyanosissal járnak, a
szervekhez oxigénben szegény vér jut (kb.: 20 %).

Kezelés: Az esetek 90 %-ban sebészetileg kezelhetők, az anatómiai viszonyok visszaállíthatók, a

megoperáltak több mint 80 %-a normális életet élhet.

Megelőzés: A várandósság során, különösen az első három hónapban az esetleges károsító

tényezőket kerülni kell. Ilyen az alkoholfogyasztás, dohányzás, röntgen, vagy izotóp vizsgálatok,
gyógyszerek szedése.

Újszülöttkori rendellenességek:

Perzisztáló foetális keringés (PFC):

Újszülöttkori pulmonalis hypertensio. Súlyos betegség, magas a mortalitása.

Jellemzői: Súlyos fokú cyanosis (oxigénhiány, kékes bőr és ajkak), tachypnoe, dyspnoe, esetleg halk
szívzörej. Ezek a betegek minden esetben gépi lélegeztetést igényelnek a pulmonalis hypertensio
miatt.

Congenitalis vitiumok (veleszületett szívfejlődési rendellenességek):

- kamrai septumdefectus
- ductus Botalli persistens
- pitvari septumdefectus
- Fallot-tetralogia
- pulmonalis stenosis
- coarctacio aortae
- aorta stenosis
- teljes nagyér-transpositio

Kamrai septumdefectus (VSD):

A jobb és bal kamra közötti sövényhiány. Az artériás és vénás vér keveredik a két kamra között. A
leggyakoribb CV, az összes szívfejlődési rendellenesség 25-30 %-a.

Ductus Botalli persistens (PDA-Persystalo Ductus Arteriosus, Fennálló Magzati Keringés):

Születés után a ductus botalli elzáródik (születés után 72 órával), 2-3 nap múlva, a normális
viszonyoktól eltérően, újra megnyílik, és ismételten visszaáll a magzati keringés. Gyakran fordul elő
respiratios distress (tüdőbetegség koraszülöttekben, a surfactant hiánya okozza a merev, éretlen és a
gázcserére nem megfelelően felkészült tüdőben) szindrómában szenvedő, gépi lélegeztetett
koraszülöttekben. Az emelkedett kisvérköri nyomás miatt jobb-bal, vagy csak kisfokú bal-jobb
shuntöt (erek, vagy vért mozgató terek közötti kóros összeköttetés, a jobb-bal vagy bal-jobb
megnevezés attól függ, hogy melyik kamrából melyik kamra felé nyitott) okoz. A másik forma, a
symtomás PDA, amelyre jellemzőek a nagy bal-jobb shunt okozta tünetek, a szív felett systole-
diastolés állandósult zörej hallható, hepatomegalia (májmegnagyobbodás) tapintható, a pulzus
peckelő, a vizeletürítés csökken, oedema is kialakulhat. A szívbetegségek 10%-a.

Kezelése: Indomethacin és Ibuprofen per os vagy iv adása a koraszülöttek döntő többségében zárja a
Botallo-vezetéket. Koraszülöttekben a nyitott ductus arteriosus számos szövődmény forrása lehet
(intracranialis- koponyán belüli vérzés, bronchopulmonalis dysplasia- krónikus tüdőbetegség). Műtét
akkor indokolt, ha a koraszülött respirátorfüggő, illetve a gyógyszeres kezelés hatástalan.

Pitvari septumdefectus:

Pitvarok közötti sövényhiány. A szívfejlődési rendellenességek 10 %-a.

Fallot-tetralogia:

Leggyakoribb jobb-bal shunttel járó CV. Pulmonalis stenosis (tüdőverőér szűkülete), kamrai septum
defectus (sövényhiány), lovagló aorta és a jobbkamra-hypertrophia (izomzat megnövekedése)
együttes fennállását Fallot-tetralogiának nevezzük. Klinikai képre jellemző a cyanosis,
fáradékonyság, elégtelen súlygyarapodás, kisded- és gyermekkorban a dobverőujjak és az
óraüvegköröm, valamint a Fallot-tetralogiás betegekre jellemző testtartás, a guggolás, amely
csökkenti a légszomjat. Későbbi életkorban teljes korrekciós műtéttel az anatómiai viszonyok
helyreállítása lehetséges. A szívbetegségek 6 %-a.

Coarctacio Aortae (COA-aorta szűkülete):

Jellemzője a bal szívfél obstructioja (elzáródása). Súlyos fokú szűkület a ductus arteriosus eredése
előtt. Az aortaív gyakran hypoplasiás (fejletlen), az aorta descendens (leszálló aortaág) pedig a ductus
arteriosuson (Botall vezeték) át az arteria pulmonalisból telődik. A szívbetegségek 7 %-a.

Klinikai képe: Nagyfokú tachypnoe (szapora légzés), halk szívzörej, az alsó végtagokon a pulzus
nem tapintható, a felső végtagokon pedig peckelő jellegű, az alsó testfél szürkébb mint a felső, ductus
arteriosus záródása esetén az addig viszonylag jó állapotban lévő újszülöttnél viharos állapotromlás
és schock alakul ki, súlyos keringési elégtelenséggel. Kezelése azonnali szívműtét.

Teljes nagyértranspositio (TGA-nagyerek cseréje):

Az egyik leggyakoribb, cyanosissal járó CV. Az aorta a jobb kamrából, az arteria pulmonalis pedig a
bal kamrából ered, vagyis teljesen fordítva. Lefutásuk párhuzamos, nem keresztezik egymást. A
keringés tehát nem folyamatos (úgynevezett 8-as alakú), hanem két izolált vérkör alakul ki. A ductus
arteriosus és a foramen ovale (a két pitvar közötti nyílás magzati korban, az első légvételre zárul)
záródása után az újszülött meghal. A szívbetegségek 4 %-a.

Klinikai képe: Súlyos, diffus cyanosis, amely oxigén adására sem javul és a halk (nem mindig
hallható) systolés zörej, a betegek fáradékonyak, rosszul esznek, súlygyarapodásuk nem megfelelő.
Az újszülöttkorban végzett anatómiai korrekció hatásos, amely során megcserélik a nagyereket.

Febris Rheumatica:
A kötőszövet kiterjedt (nem gennyes) gyulladásos megbetegedése, amely a szívet, izületeket, ereket,
és a bőr alatti kötőszöveteket is érintheti. Az immunrendszer hibás működése következtében, a
torokban megtelepedő Streptococcus-pyogenes indítja el a betegséget. Az A csoportú Streptococcus
fertőzés okozta garat vagy mandulagyulladás szövődménye. A felső légúti fertőzést általában 10-20
nappal követi a rheumás láz. Szerencsére manapság már ritkán fordul elő. Leggyakrabban a 6-15 éves
korosztályt érinti.

Nagy tünetek (major kritériumok):

- szívgyulladás (carditis rheumatika), ami szapora szívműködés (tachicardia), szívzörej,
szívnagyobbodás és egyéb szívpanaszok formájában nyílvánulhat meg.
- Izületi gyulladás (polyarthritis rheumatika) amely főként a nagy izületeket érinti, csípő,
térd, boka, csukló, könyök. A gyulladásra jellemző duzzanat, illetve fájdalom, jellegzetesen
egyik izületről a másikra vándorol, majd maradandó változás nélkül gyógyul.
- Idegrendszeri tünetek (chorea minor= hyperkinetikus mozgászavar), aszimmetrikus,
szabálytalan, gyors, rövid ideig tartó, főleg a distalis izületekben jelentkező akaratlan
mozgások formájában jelentkezhetnek. Ilyenkor az érzelmi labilitás mellett a
mozgásokösszerendezetlenné válnak, az izmokban akarattól független rángások jelentkeznek,
kezdetben diszkrét formában, később feltünőbben. A mozgászavar alváskor megszűnik.
- Bőrtünetek (erythema anulara marginatum), a törzsön, és a felkaron megjelenő 2-3 cm
átmérőjű, éles határú, nem viszkető bőrelváltozások formájában jelentkeznek.

Kis tünetek (minor kritériumok):

- első napokban magas láz, majd csak hőemelkedés
- tompa fájdalom az izületekben
- hasi fájdalom jelentkezhet a gyomor, máj tájékán
- magas süllyedés, emelkedett CRP (C-reaktív protein szint)
- jellegzetes EKG eltérések

Laryngitis subglottica (pseudokrupp):

A krupp jellemzően 6 hónapos kortól 3 éves korig jelentkezik a gyerekeknél. Tipusos esetben késő
ősszel, télen, vagy kora tavasszal, hirtelen kialakuló, ugató köhögés, amely nehezített belégzéssel, de
akár rekedtséggel is jár. A gyermekek kb. 15 %-át érinti legalább egy alkalommal a betegség, kb.5 %-
ban visszatérően fordul elő. Kiváltó ok az esetek többségében légúti vírusfertőzés, ami a
hangszalagok alatti területen (légcső kezdeti szakasza) gyulladást és ehhez társuló nyálkahártya
duzzanatot okoz. Fiúk gyakrabban betegszenek meg mint a lányok.

Kiváltó okok:
- infekciós okok: virális (parainfluenza-vírus, influenza A-vírus, adenovírus, respiratory
syncytial vírus, morbillivirus), vagy bakteriális (Haemophilius influenzae, Streptococcus A
csoport, Pneumococcus, Staphylococcus), Mycoplasma pneumoniae
- nem infekciózus okok: familiaritás, összetett patomechanizmus (genetikai háttér,
környezeti ártalmak,légúti hiperreaktivitás)

Tünetek: rekedtség, láz, rossz közérzet, torokfájás, ugató köhögés, orrszárnyi légzés, tachypnoe,
jugularis és intercostalis behúzódások, nyugtalanság, cyanosis, tudatzavar

Terápia: Párásítás, Epinephrin porlasztás, kortikoszteroid, oxigén párásítva, maszkon vagy

orrszondán, antibiotikum, antihisztamin, súlyos esetben lélegeztetés

Dehidráció (kiszáradás):
A szervezet folyadéktartalma sokkal nagyobb mértékben csökken, mint amilyen mértékben az
elveszített folyadék pótlásra kerül. A kiszáradás a folyadék háztartás felborulása, amely az esetek
többségében a sóháztartás (elektrolit-háztartás) felborulásával is együtt jár. Az emberi test tömegének
nagy része víz, ami az összes anyagcsere-folyamathoz nélkülözhetetlen.Vízben oldott formában
különböző sók (ásványi anyagok, elektrolitok) vannak jelen bizonyos koncetrációban. Fontos
elektrolit többek között a nátrium, kálium, kalcium és a magnézium. A vízháztartás csak akkor van
egyensúlyban, a teti funkciók és folyamatok (pl.:az idegrendszer) csak akkor működnek
problémamaentesen, ha a szervezet elegendő folyadékhoz és megfelelő mennyiségű sóhoz jut.

Kiszáradás okai: Túl kevés folyadékfogyasztás, nagy hőség, megeröltető fizikai munka és sport
okozta izzadás, hasmenés, hányás, láz, vérvesztés,égés, akut veseelégtelenség, Addison-kór,
diabéteszes kóma, diabetes inspidus, túl magas dózisban szedett vízhajtó.

A dehidráció három formája:

- izotóniás dehidráció: a víz- és nátriumhiány azonos mértékű, az arány nem borul fel. A hiánya csak
az extracelluláris térben lép fel (pl.: súlyos vérveszteség)
- hipotóniás dehidráció: Az extracelluláris térben a rendelkezésre álló vízmennyiséghez viszonyítva
túl kevés nátrium-ion van jelen, a nátriumhiány nagyobb mértékű mint a vízhiány. Emiatt víz
áramlik a sejtekbe: az extracelluláris tér kisebb lesz, a sejteken belül pedig túl sok víz lesz. A
hipotóniás dehidráció oka lehet folyadékvesztés (erős izzadás, hányás, hasmenés), ha azt túl kevés
ásványisó-tartalmúvízzel próbáljuk pótolni.
- hipertóniás dehidráció: Ebben az esetben a szervezet arányaiban nézve több vizet veszít, mint
nátriumoz. A nátriumkoncentráció a sejten kívüli térben a normál érték fölé emelkedik, emiatt a
sejtekből kifelé áramlik a víz, ám ez nem elegendő az extracelluláris tér nátriumkoncentrációjának
csökkentéséhez. Így a ejteken belül és kívül is folyadékhiány és emelkedett nátriumkoncentráció
lép fel. A hipertóniás dehidráció erős verejtékezés vagy hasmenés következménye lehet.

A folyadékvesztés mértéke:
-3-5 %: enyhe dehidráció (szomjúságérzet, bőr és nyálkahártyák enyhe kiszáradása, sötétebb
vizelet
- 6-8 %: közepes dehidráció (beesett szemek, a bőr és nyálkahártya kifejezett szárazsága,
nagymértékbencsökkent vizeletürítés, gyorsabb szívverés
- 9-12 %: súlyos kiszáradás (túl alacsony vérnyomás)
- 12-15 %: keringési összeomlás, schock (tudatzavar, letargia, zavarodottság, delirium, kóma)
Életveszélyes állapot!

Varicella:

A DNS vírusok családjába tartozó varicella zoster vírus okozta varicella szoros kontaktussal,
cseppfertőzéssel terjed.

Tünetek: A lappangási idő 14-16 (8-21) nap. A prodromum (a betegség előjele) a gyermekekben alig
észrevehető, enyhe felső légúti hurutos tünetekben nyilvánul meg. A kiütéseket alkalmanként
aspecifikus bőrpir előzheti meg, majd néhány óra elmúltával a hajas fejbőr, az arc, majd a törzs és a
végtagok területén exanthema (kiütés) jelentkezik, amelyből macula (elszíneződés a bőrön), papula
(göb a bőrön), és vesicula (hólyagocska a bőrön) alakul ki. A vesiculák a nyálkahártyán és a savós
hártyákon is megtalálhatók. A varicellás hólyagokat reakciós udvar övezi. A vesiculából pustula
(gennytüsző) lesz, és ezt követi a pörkösödési szak. A kiütések 2-3 hullámban jelentkeznek.

A kiütésekre jellemző: A törzsön sűrűbbek, mint a periférián, felszínesen helyezkednek el,

harmatcseppekhez hasonlatosak, a vesiculák egyrekeszesek, egy időben különböző stádiumú bőrtünet
látható.
Kezelése: Szövődménymentes esetben a kezelés tüneti, elegendő a lázcsillapítás, a bőrápolás és a
viszketés enyhítése, de kerülni kell mindenféle lokális bőrkezelést, miután ezek teremtenek
legtöbbször alapot a gennykeltők bejutására. Bakteriális superinfekcioban az antibiotikumkezelés
elengedhetetlen. Az acyclovir hatékony, amennyiben a kezelést a klinikai tünetek megjelenését
követő 48-72 órán belül elkezdjük.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•29.D tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a pes planus betegségspecifikus gyógymasszázskezelés elméletét!

Szempontok a válaszadáshoz:

- A betegség lényege, típusai, etiológiája, oka, fő klinikai tünetei, következményei

- Terápiás lehetőségek
- Inspectio, palpatio
- Betegelhelyezés
- Kezelési terv felállítása a beteg állapotának figyelembevételével
- A kezelés helye és a kezelés menete a betegség stádiumának megfelelően (hanyatt-hason), a
kezelendő régió a lábujjaktól tart a lumbogluteális régióig, de a másodlagos scoliosis
kialakulása esetén a kezelést kiterjesztjük az occiputig
- Kiegészítő masszázsfogások, passzív kimozgatás-nyújtás
- Kontraindikációk

Pes planus

A lúdtalp (pes Planus) a láb hosszboltozatának lesüllyedése. A hossz boltozat a talp belső oldaláb
húzódik, harmonikus ívet alkotva a saroktól a nagyujj alapizületéig. Ha ez az ív laposabbá válik, a
talp középső része a talajhoz érhet, mely vizes talpunk lenyomatát jól láthatóan kiszélesíti. Néha a
nagyujj bütyök deformitása, ill. harántboltozat süllyedés kíséri, azonban leggyakrabban önállóan
alakul ki, főleg gyermekkorban. Jellemző a lúdtalp deformitásra, hogy a cipő sarka használat során
nem egyenletesen kopik, hanem a belső részén hamarabb elkopik, „csámpás” lesz.

A hosszboltozat az esetek döntő többségében nem „lesüllyed”, hanem ki sem alakul. Újszülött korban
a lábnak még nincs hosszboltozata, az a járás során fokozatosan alakul ki, egészen 5-6 éves korig
fejlődve. A boltozat magassága egyénenként változó és ez örökölhető. A laposabb talpú egyének is
gyakran teljesen panaszmentesek. Van azonban néhány kórkép, ami a lúdtalp kialakulásában,
meglétében szerepet játszhat:
- laza izületek, szalagok
- öröklött genetikai hajlam
- sérülések
- idegrendszeri betegségek
- a láb izületeinek gyulladása

A sarok dőlése a lúdtalppal igen gyakran együtt jelentkezik. Kisgyermekkorban, amikor a boltozat
még kialakulóban van, a sarok befelé dőlése utal arra, hogy a gyermek boltozata nem megfelelően
fejlődik. Súlyosabb tengelyeltérés esetén gyakran jelentkezik fájdalom a talp területén, a lábszáron, a
térd környékén, sőt akár az ágyéki gerincszakaszon is.
A lúdtalp kialakulásának okai:
- örökletes tényezők
- mozgásszegény életmód
- elhízás
- munkahelyi ártalom (sok állás)
- kötőszöveti gyengeség
- túlzott megterhelés
- nem megfelelő cipő viselése
- aszfaltos (sima) talajon való járás

Ha gyermekkorban a sarok befelé dőlését tapasztaljuk, a láb megfelelő tornáztatása, és jó minőségű

cipő használata feltétlen javasolt. Súlyosabb esetekben szükség van olyan (ortopéd, receptre felírt)
cipő elkészíttetésére, mely a sarokcsont dőlését kiegyenlíti, így a boka szalagjainak kóros kilazulását
megelőzi. Ezek a felnőttkori lúdtalp kialakulását megelőzhetik. Igen súlyos sarok dőlés esetén
gyermekkorban lehetőség van a sarokcsont tengelyének beállítására műtéti úton, egy pici metszésből
behelyezett csavar segítségével. A már kialakult lúdtalp esetén is fontos a láb tornáztatása, mely a
túlterhelt lábizmait erősíti. Hosszboltozat-emelő lúdtalpbetéttel, nagyobb deformitás esetén ortopéd
cipő használatával a terhelésre jelentkező fájdalmat csökkenthetjük, vagy megelőzhetjük.

A kifejezett terhelési fájdalmat okozó lúdtalp és sarokdőlés műtéti úton is javítható. Ilyenkor azonban
legtöbbször a lábtő izületeinek műtéti elmerevítése az egyetlen megoldás.

A pes planus három fajtáját különítjük el. Pes planus esetén a láb hosszanti boltozata süllyed meg
(pes valgus jelentése bokasüllyedés). A pes planovalgus esetén mindehhez a sarok valgus helyzete is
társul. Pes transversoplanus esetén a harántboltozat süllyedése dominál.

Gyakoribb tünetek:
- belboka fájdalma járáskor fokozódik
- lábháti fájdalom járáskor fokozódik
- lábtő fájdalma járáskor fokozódik
- talpfájdalom a láb terhelésekor fokozódik
- boka mozgásai csökkentek

Hosszanti boltozat süllyedés tünetei: A sarok valgus állásban van, a hossz- és harántboltozat
lesüllyedt, a betegek befelé vagy kifelé forgatott lábbal járnak, fáradékonyságról, láb és lábszár
fájdalomról panaszkodnak. Megváltozik a láb lenyomata.
Harántboltozat süllyedés: II., III., IV. lábközépcsont fejecsek is érintkeznek a talajjal. A fejecseknél
bőrkeményedések alakulnak ki, főleg a II. lábujjpárnánál. Fájdalom az előláb területén, ezenkívül
csípő, térd, derékfájdalom alakul ki. Lábnyom megváltozik.

Következmények: Az izomegyensúly felbomlik (feszes, görcsös rövidült vagy túlnyúlt, gyenge

izmok kialakulása). Izületek mozgása beszűkül és egyéb statikai megbetegedések, fáradékonyság,
járási nehézség alakulhat ki. Fokozott lábizzadás figyelhető meg az izmok fokozott működése miatt.
Diffúz láb és lábszárfájdalom, térd és derékfájás, Chopart-izület nyílik (sarok és a sajkacsont
távolodik), talplenyomat mély belső fülkéje megszűnik, sarok valgus állása, bütyök, kalapácsujj,
sarokcsonti tüske alakulhat ki

Kezelés: Lúdtalpbetét viselése, megfelelő lábtorna, esetleg fájdalomcsillapítók adása válhat

szükségessé. Gyógytorna, rendszeres lábtorna, hideg-meleg váltófürdő, ortopédiai segédeszközök
(cipő,talpbetétek).

Metatarsalgia (lábközéptáji fájdalom):

Harántboltozat süllyedés következtében kialakuló erős fájdalom a lábközépcsontok fejecseinek
területén.

Bütyök (hallux valgus):

A harántboltozat süllyedése következtében az előláb szélesebbé válik, szétterül, az I. metatarsus varus

irányba tér ki. Ennek következtében az öregujjhoz haladó flexor és extensor inak lefutása úgy változik
meg, hogy az I. ujjat fokozatosan valgus irányba húzzák. Az I. metatarsus fejecsének medialis része
egyre szabadabbá válik, és a cipő nyomásának következtében a csont felszínén kisebb, nagyobb
exostosis alakul ki, felette fájdalmas gyulladás keletkezik. A tünetek leggyakrabban középkorú nőkön
alakulnak ki, rendszerint mindkét lábon. Kialakulásához nagyban hozzájárul a nem megfelelő cipő
viselése és a testsúly növekedése. Kialakulhat örökletes formában is, mindkét nemben.

Kezelése: harántboltozat emelés, megfelelő betét, lábtorna, ortopéd cipő, esetleg műtét.

Kalapácsujj (digitus malleus):

A harántboltozat süllyedése következtében a II.-IV. ujj flexor-extensor izomegyensúlya megbomlik,

és jellegzetes helyzet alakul ki a lábujjakon. A metatarsophalangealis izület hypereytendalt
(subluxalt), a proximalis interphalangealis izület flexiós helyzetben fixált, és a distalis
interphalagealis izület extendalt helyzetben van. Ezt a helyzetet karomállásnak nevezzük.

Kiváltó tényezők:
- magas sarkú cipő viselése
- hajlam (laza szalagrendszer)
- nagy testsúly
- álló foglalkozás
- gerincbetegségek

Következmények:
- bőrkeményedés, vagy tyúkszem (cipő kidörzsöli)
- rögzült állapot (nem korrigálható a lábujjak helyzete)
- bőrkeményedés a talpi felszínen (harántboltozat süllyedése miatt)
- fájdalom

Kezelése: Harántboltozat emelése, megfelelő cipő viselése, tyúkszem eltávolítása, esetleg műtéti
korrekció.

Sarokcsonti tüske:

A talpi fascia tapadásánál a sarokcsonton csontkinövés alakul ki, csonthártya irritáció, gyulladás
kíséretében. Önmagában a talpi szalag feszülését, majd fájdalmas gyulladását plantaris fascitisnek
nevezzük. A beteg erős fájdalomról panaszkodik („mintha szög lenne a talpa alatt”). Egy idő után
járásképtelenség alakulhat ki a fájdalom miatt. Kiváltó ok a boltozatsüllyedés, nagy testsúly,
túlterhelés. Kezelése a boltozat emelésével, gyulladáscsökkentővel, UH kezeléssel (oldja a csontot),
később helyileg szteroidos injekcióval történik.

Gyógymasszázs kezelés menete:

Betegelhelyezés: Hanyatt, majd hason

Kezelés célja: A spasticus izomzat lazítása, fájdalomcsillapítás, izomerősítés, torna. (talpizmok, m.
tibialis anterior et. posterior, m. peroneus longus et. brevis, m. flexor hallucis longus, gastrocnemius
medialis et lateralis, soleus, talpi bőnyék, interosseusok, m. m. lubricales)

Kezelés helye és a kezelés menete: A betegség stádiumának megfelelően (hanyatt, majd hason), a
kezelendő régió a lábujjaktól tart a lumbogluteális régióig, de a másodlagos scoliosis kialakulása
esetén a kezelést kiterjesztjük az occiputig

Passzív kimozgatás-nyújtás:
- felső ugróizület: plantarflexio (dorsalflexio nem)
- alsó ugróizület: inversio, eversio
- kettő együtt: circumductio szerű mozgás
 30.A tétel
• Ismertesse a vitális paraméterek mérésének, megfigyelésének szempontjait!

Szempontok a válaszadáshoz:

- Testhőmérséklet mérése
- A keringés (pulzus, vérnyomás) vizsgálata
- A légzés megfigyelése

A hőmérséklet megfigyelése:

A test hőmérséklete a környezet hőmérsékletétől függetlenül állandó. Az élettani állandóságot az

idegrendszer szabályozza. A napszaktól, megerőltetéstől, étkezéstől függően a szervezet
hőmérséklete kisebb napi ingadozásokat mutat (36-37°C között). A hőmérséklet a reggeli órákban
alacsonyabb, az esti órákban magasabb. Egészséges egyének napi hőmérsékletingadozása nem
haladja meg a 0,5°C értéket. Idősebbek hőmérséklete (lassúbb anyagcseréjük következtében) gyakran
alacsonyabb.

A láz formái:
A 37-38°C közötti hőmérséklet a hőemelkedés (subfebria). Ha a hőemelkedés tartós, ez a
hőemelkedéses állapot (subfebrilitas). 38-39°C közötti hőmérséklet a láz, 39-40°C között magas láz,
40°C felett nagyon magas láz (hyperpyrexia).

A láz úgy keletkezik, hogy az agyi hőszabályozó központ (bacterialis fertőzés vagy egyéb izgatás
hatására) a szervezet hőmérsékletét a normálisnál magasabb szintre állítja be.

A láz növeli a pulzus- és a légzésszámot. A hőmérséklet 1°C-os emelkedése a pulzusszámot általában

10-12-vel, a légzésszámot 4-6-tal emeli meg. A magas láz idegrendszeri tüneteket is okozhat, a
betegek félrebeszélnek, nyugtalanok lesznek.

A láz kezdődhet hirtelen, egyik óráról a másikra, hidegrázás kíséretében (tüdőgyulladás, influenza),
vagy lépcsőzetesen, napról napra (pl.: hastífusz). A láz megszűnése is kétféleképpen lehet, crisis vagy
lysis. Crisiskor bőséges izzadás kíséretében a láz órák alatt szűnik meg, a beteg közérzete rohamosan
javul, a pulzus- és légzésszám normalizálódik. Lysisben a láz fokozatosan szűnik meg. A láz hirtelen
esése csak akkor a javulás jele, ha egyidejűleg a pulzus- és légzésgörbe is párhuzamosan csökken.
Ellenkező esetben a hirtelen hőmérséklet-csökkenés perifériás keringési elégtelenséget jelez. A
pulzus- és lázgörbe kereszteződése mindig életveszélyes állapotváltozásra figyelmeztet.

A láz típusai:

Állandó láz (febris continua): A hőmérséklet tartósan 38°C feletti, és a napi ingadozás 1°C-nál nem
nagyobb (pl.: hastífusz, tüdőgyulladás).

Ingadozó láz (febris remittens): A hőmérséklet értéke naponta 1°C-nál nagyobb változást mutat, de
láztalan időszak (37°C alatti) nincs (pl.: fertőző betegségek nagy részében, gócos tüdőgyulladásban).
Ugráló- vagy váltóláz (febris intermittens): A napi hőmérséklet-ingadozás 1°C-nál nagyobb, lázas
és láztalan (37°C alatti) időszakok váltják egymást. A váltakozás naponként bekövetkezhet, és a láz
emelkedése hidegrázással, csökkenése bőséges izzadással jár. Ez a septikus láz. Más esetben a
lázkiugrás két- vagy háromnaponként mindig azonos időszakban következik be. Ez a típusos váltóláz.

Visszatérő láz (febris recurrens): A napokig tartó lázas és láztalan állapot ismétlődik.

Alacsony hőmérséklet (hypothermia): A napi maximum nem éri el a 36°C-ot. Az állapotot

öregeken, csökkent pajzsmirigyhormon-termelésnél észleljük. A test hőmérséklete 30-34°C-ra
süllyedhet, anélkül, hogy a beteg dideregne. Ezért, ha a test felületét hidegnek érezzük, a szokásos
testhőmérő helyett laboratóriumi hőmérővel kell a hőmérsékletet rectalisan megállapítani.

Hőmérőzés kivitelezése:

A hőmérséklet fontos adat a beteg állapotának megítélésében. Hőmérőzésre orvosi maximum-

hőmérőt használunk. A hőmérő zárt capillaris-üvegcső, kiöblösödő végében higany van. A capillaris-
cső és a tartály között lévő szűkület megakadályozza, hogy a csőbe került higanymennyiség magától
visszafolyjék, tehát a skálán mindig a higanyszál felmelegedésekor elért legmagasabb hőfokértéket
olvashatjuk le. A skálán tized fokokra beállítva 35-42°C között olvashatjuk le a hőmérsékletet. Az új
hőmérőket úgy próbáljuk ki, hogy 37°C-ra beállított termosztátba, vagy 37-38°C-os vízbe helyezzük
őket.

A jó hőmérőzéshez pontos, ép hőmérők kellenek. Az ápolónő munkáját megkönnyíti, illetve a

fertőzés lehetőségét csökkenti, ha minden betegnek külön hőmérője van. Ha nincs minden betegnek
külön hőmérője, a hőmérőzéshez egy tálcán a hőmérőket tartalmazó üveghengert, törléshez a
szükséges gézt vagy vattát, és egy vese alakú tálat készítünk elő. A fertőtlenítőoldattal félig megtöltött
üveghengerbe csak ép hőmérőket helyezzünk. A henger aljára tegyünk vattát vagy gézlapokat több
rétegben.

A hőmérőzés ideje:

Reggel 7 és 8, délután 4-5 óra között hőmérőzünk. Ez megfelel a napi hőfokingadozás maximális
eltérési idejének. Lázas betegeket naponta legalább négyszer (orvosi rendeletre különböző
vizsgálatok és megbetegedések miatt kétóránként, esetleg óránként is) hőmérőzünk. Orvosi
rendelkezés nélkül hőmérőzni kell (tekintet nélkül a napszakra) minden hirtelen testhőmérséklet-
változásnál, hidegrázás vagy borzongás után, vagy ha a beteg túlzott melegérzésről panaszkodik.
Mindig azonnal a panasz elhangzásakor hőmérőzzünk. Az előző mérésekhez viszonyított túl magas
vagy túl alacsony hőmérsékletet másik hőmérővel azonnal ellenőrizzük és jelentsük.

A hőmérőzés helye:

- szájban: Ritkán, csak a beteg saját hőmérőjével kerülhet sor. A hőmérőt a beteg nyelve alá tesszük,
száját becsukatjuk. A hőmérőzés öt percig tartson. Szájhőmérőzést csecsemőnél, nyugtalan
betegeknél tilos végezni. Hideg vagy meleg étel elfogyasztása után csak fél óra múlva mérhetünk.
A mérés ideje alatt a beteg nem beszélhet (elsősorban az egész testre kiterjedő bőrbetegségben
alkalmazzuk). Szájhőmérőzéskor 0,3°C-kal magasabb a hőmérséklet.
- hónaljban: Ilyenkor a hónaljárok legyen zárt, ezért a fekvő vagy ülő beteg karját hajlítsa be
könyökben, felkarját szorítsa a mellkasfalhoz. Ez az ún. lázmérőtartás. A mellkasfalhoz szorított
karral a hónaljárok szinte zárt testüreggé változik, így a hőleadás lényeges csökkenése nélkül a bőr
átveszi a test belsejének hőmérsékletét. A bőrfelület felmelegedéséhez 8-10 perc szükséges, ezért
hónaljban a hőmérőzés ideje mindenkor 10 perc. Ez akkor ia kötelező, ha a hőmérő külön jelzi,
hogy 1 perc alatt mutatja a maximumot. Hőmérőzés előtt a hónaljat mindig töröljük szárazra és
 vigyázzunk, nehogy a közelében thermofor vagy jégtömlő legyen. Hidegrázás alatt ne hőmérőzzünk.
A bőrerek összehúzódása és a bőr rossz vérátáramlása miatt ilyenkor hamis értéket kapunk.
- végbélben: A beteget oldalra fordítjuk, és a felül lévő lábát térdben behajlítjuk. A végbélnyílás
feltárása után a bevazelinozott higanytartályt a végbélbe vezetjük. Csecsemőknél és kisgyerekeknél
a bokát villafogással rögzítjük, mindkét végtagot felemeljük, és a hőmérőzés ideje alatt magasban
tartjuk. A rectalis hőmérőzés ideje három perc. Végbélhőmérőzéskor 0,5°C-kal magasabb a
hőmérséklet.
- lágyékhajlatban: Ritkán, főleg kisgyerekeket hőmérőzünk így. A higanytartályt a lágyékhajlatban,
a középvonal felé irányulóan helyezzük el és a csípőben behajlított combot a hasfalhoz szorítjuk.
A hőmérőzés ideje 10 perc.
- hüvelyben: kivételes esetekben hőmérőzünk, erre ma már alig kerül sor.

A pulzus megfigyelése

A pulzus az ütőereken tapintható lüktetés. A pulzus-hullámot egy-egy szívösszehúzódás alkalmával

a bal kamrából az aortába lökődött vérmennyiség hozza létre. A pulzus a beteg általános állapotának
egyik jelzője. Függ a szív munkájától, az erek állapotától és a vérnyomástól.

A felnőtt ember átlagos percenkénti pulzusszáma 72. A normális értékhatár percenként 60-80 közötti
lüktetés. A számérték függ a kortól (csecsemőké és kisgyerekeké mindig több). A pulzusszám lehet a
normálistól szaporább (tachycardia) vagy gyérebb (bradycardia). A pulzusszámot a testhőmérséklet
1°C-os emelkedése 10-12-vel emeli meg, így 39°C-nál 92-96, 40°C-nál 100-110 a pulzusszám, de a
mért pulzus értéke önmagában a hőfok megállapítására nem alkalmas.

A pulzus teltsége rendszerint arányos a vérnyomással és a vérpálya teltségével. Magasabb

vérnyomásérték mellett feszesnek, teltnek, az ujjunkkal nehezen elnyomhatónak érezzük. Alacsony
vérnyomásértéknél vagy a keringő vérmennyiség lecsökkenésekor a pulzus puha, könnyen
elnyomható, alig tapintható, nagy vérnyomásesés vagy kivérzés után tapinthatatlan. A pulzus-
hullámok szabályos időközökben követik egymást, néha egy-egy lüktetés kimaradhat (extrasystole),
ennek azonban nincs jelentősége. Bőséges étkezés, izgalom, vagy túlzott dohányzás után is
előfordulhat.

A pulzus vizsgálata:

A pulzust csontos alap felett futó artériákon vizsgálhatjuk. Leggyakrabban az arteria radialison
tapintjuk, de számolható a halántéki (arteria temporalis), a nyaki (arteria carotis), a comb (arteria
femoralis), és a lábfej ütőerén (arteria dorsalis pedis). Az arteria radialison a csukló felett, az alkar
tenyéri oldalának hüvelykujj felőli részén három ujjunkkal tapithatjuk. A számolásnak egy percig
kell tartania.

A vérnyomás vizsgálata

A vérnyomás az az erő, amelyet a bal kamrából kikerült vér az erek rugalmas falára kifejt. A bal
kamra összehúzódása után az ütőerekben kialakult legnagyobb nyomás a systolés nyomás, a kamra
elernyedésekor az erek rugalmassága által fenntartott legkisebb nyomás a diastolés nyomás. A
vérnyomás mérésekor az arteria brachialis keringését megszüntető nyomást határozzuk meg Hgmm-
ben. A felnőtt egészséges systolés nyomása a 140 Hgmm-t nem haladja meg, a diastolés nyomás
élettani értéke 70-95 Hgmm.

Kóros a vérnyomásérték, ha a systolés nyomás 150 Hgmm-nél állandóan magasabb (magas

vérnyomás- hypertonia), vagy 100 Hgmm-nél tartósan alacsonyabb (alacsony vérnyomás-
hypotonia).
A vérnyomást hagyományos higanyos vérnyomásmérővel, vagy digitális eszközzel mérhetünk. A
higanyos eszközök a felkaron mérnek, digitális műszerekkel a felkaron és a csuklón is mérhetünk
vérnyomást.

A jobb és bal karon végzett mérések eltérő vérnyomásértékeket eredményezhetnek. Első alkalommal
érdemes ezért mindkét karon kipróbálni, és amelyik karon magasabb értéket kapunk, azt használjuk
a jövőben a mérések elvégzéséhez. Soha ne mérjünk egy karon kétszer egymás után vérnyomást, mert
az első mérés után az ereknek idő kell a rugalmasságuk visszanyeréséhez, így a közvetlenül utána
elvégzett második mérés hamis eredményt fog adni. További szabályok:
- a mérés előtti 30 percben ne fogyasszunk kávét, alkoholt, ne cigarettázzunk és ne sportoljunk
- a mérést nyugalomban, több perces pihenés után végezzük
- lehetőleg a felkarunkon mérjünk
- rövid ujjú felsőben, vagy a hosszú ujjú inget kigombolva, lazán feltűrve végezzük el a mérést
- üljünk le egy asztal mellé, karunkat helyezzük az asztalra és lazítsuk el,hátunkat támasszuk meg,
lábainkat nemkeresztezzük
- megfelelő méretű mandzsettát használjunk (a nemmegfelelő méret téves értéket eredményez
- a vérnyomásmérő leeresztett mandzsettáját a karon húzzuk szorosra, de ne túlságosan szorosra (két
ujj még férjen be a mandzsetta és a kar közé)
- a vérnyomásmérő mandzsettája mérés közben a szív magasságában legyen
- mérés közben ne mozogjunk és ne beszéljünk

A légzés vizsgálata

Csak a külső légzés (a tüdőben végbemenő gázcseréhez szükséges mellkasmozgás) figyelhető meg.
A külső légzés részben a mellkas tágulása és szűkülése, részben a rekeszizom mozgása révén jön létre.
A légzés a nőknél mellkasi, a férfiaknál hasi típusú. Leggyakoribb azonban a kevert, hasi-mellkasi
légzés (a belső légzés az, amikor a vér által szállított oxigén a kapilláris erek falán keresztül a sejtekbe
jut).

A légzésszám élettani körülmények között függ a kortól, az idegrendszer állapotától, izgalomtól,

izommunkától, étkezéstől, a légnyomástól, a levegő párateltségétől. Az egészséges felnőtt ember
percenként 12-16-ot lélegzik. Kóros körülmények között a légzésszám szaporodik, vagy csökken.
Szaporodik a légzésszám a testhőmérséklet emelkedésekor, a tüdő légzőfelületének csökkenésekor,
tüdőgyulladásban. A láz a légzésszámot °C-onként 4-6-tal emeli. Csökken a légzésszám a
légzőközpont átmeneti vagy tartós működési zavarában (altatószer és morphin hatása alatt) valamint
agyi keringési zavarokban.

A légzés számolása:

A légzésszámolás csak akkor pontos, ha a beteg nem veszi észre, ezért célszerű a pulzusszámolással
egybekötni. A pulzusmérés befejezése után a beteg karját tovább fogva, észrevétlenül számoljuk a
mellkas emelkedését. A légzésszámolás 1 percig tart.

A légzés ritmusa:

Normális körülmények között a ki- és belégzések szabályosan követik egymást, a légvételek

mélysége és időtartama egyforma. A légzés mélységének és ritmusának megváltozása két jellegzetes
légzéstípust alakít ki:
- Cheyne-Stokes-légzés: a pár másodpercig tartó légzési szünet (apnoe) után kezdetben
felületes a légvétel, majd egyre mélyül, ezután ismét felületessé válik, majd apnoés szak
következik. Ezek a periódusok állandóan ismétlődnek. Súlyos agyi keringési zavar jellemzője.
 - Kussmaul-légzés: szapora, nagyon mély ki-és belégzések sorozata. Ez a légzéstípus
cukorbetegek hyperglikémiás eszméletlen állapotának jellemzője.

A légzés hangja:

Élettani körülmények között hangos légzés csak akkor hallható, ha az oxigén szükséglet hirtelen
fokozódott (pl.: futás után). A nyugalomban is hallható légzés kóros állapotra utal (sípoló, fütyülő
hangú légzés- szívós váladék a légutakban, szörcsölő hangú légzés- híg váladék a légutakban).
Nehézlégzés (dyspnoe):

A dyspnoés beteg erőlködve, a légzési segédizmok igénybevételével lélegzik. Nehézlégzéskor vagy

a kilégzés, vagy a belégzés nehezített (kilégzési és belégzési dyspnoe). Leggyakoribb a vegyes
nehézlégzés.

A nehézlégzés fajtái:

- Munka-dyspnoe: idült keringési vagy légzőszervi megbetegedésben a nehézlégzés

kezdetben csak fokozott fizikai munkára (lépcsőn járáskor, hegyre menetkor) jelentkezik.
- Nyugalmi dyspnoe: a keringés romlásakor vagy a légzőfelület csökkenésekor a nehézlégzés
nyugalomban is megvan. Súlyos fokú elégtelenségben a beteg ülő vagy félig ülő helyzetet
foglal el, és az ágy végére támaszkodva feszíti meg légzési segédizmait
- Orthopnoe: a dyspnoes beteg néha képtelen ágyban feküdni, és csak ülő helyzetben képes
biztosítani fokozott oxigén szükségletét
- Paroxysmalis nocturnalis dyspnoe: a bal szívfél elégtelensége miatt az éjjeli órákban
nehézlégzéses rohamok következhetnek be.Kisebb rohamokban a beteg hirtelen felébred, nem
kap levegőt, felül, keveset köhög, majd néhány perc után megnyugodva elalszik
- Asthma cardiale: nagyobb rohamkor a beteg egy-két óráig ülni kénytelen, mind a be-, mind
a kilégzése nehezített, lábát az ágyból kilógatja, köhécsel, vagy az ablakot kinyitva próbál
elegendő levegőhöz jutni
- Oedema pulmonum: a hosszan tartó roham tüdővizenyőbe mehet át, a verejtékező
cyanotikus beteg az ágy szélén ülve állandóan köhög és bőséges, híg halvány rózsaszín
köpetet ürít. A heveny balszívfél-elégtelenség életveszélyes állapot
- Asthma bronchiale: a rohamokban támadó nehézlégzés az asthma. A tüdőasthmás beteg
kilégzése hosszan megnyúlt, a légzés hangja sípoló, rohama alatt sokat köhög, de köpetet cak
a roham végén ürít. A rohamok gyakrabban vagy ritkábban jelentkezhetnek.
- Ideges eredetű nehézlégzés: nyugtalan, ideges betegek is panaszkodhatnak légzési
zavarokról: „nem kapok levegőt, nem tudok lélegezni, nem tudok sóhajtani”. A beteg azonban
nyugodtan fekszik, fokozott légzőmozgást nem végez, és panaszai egy-egy mély sóhajtás után
megszűnnek. Az állandóan sóhajtozó, ideges betegek panasza figyelemelterelésre,
beszélgetésre szűnik meg.

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•30.B tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse az iszapkezelések formáit és az iszapkezelések metodikáját valamint a paraffin
alkalmazását a mozgásszervi megbetegedésekben!

Szempontok a válaszadáshoz:
 - Iszaptó-fürdő, iszapmedence, iszapkád
- Iszappakolás-vödör
- Iszap kompressz (otthon is alkalmazható)
- Iszaprésnedv-iontoforesis
- Pakolás kivitelezése
- Meleg, mitigált, hideg, bőrgyógyászati, nőgyógyászati iszapkezelés (nadrág-hüvelyiszap)
- Óvatossági-balesetvédelmi rendszabályok
- Szakdolgozói teendők
- A paraffin fizikai tulajdonságai, terápiás hatása, a kezelés kivitelezése

Az iszapkezelés az előkészítéssel kezdődik. A megfelelő szemcseméretű iszapot ásványvízzel

elegyítve felfőzik (iszapfőző üstben, melynek dupla fala között olaj van, így 100°C feletti
hőmérsékleten sterilizálják, majd 42°C-ra visszahűtik) és így tárolják.

A kezelésre előkészített iszappal pakolásokat végeznek. A felhelyezett iszap vastagsága 3-4 cm.

A pakolások fajtái:
- teljes (egész) pakolás, kihagyják az arcot, a nemi szerveket és nőknél a melleket
- háromnegyedes pakolás, a törzsre és az alsó végtagokra
- fél pakolás, a köldöktől lefelé a törzset és az alsó végtagokat
- törzspakolásnál a törzset
- végtagpakolásnál a végtagokat
- részpakolásnál valamelyik testrész, vagy izületeket borítják be iszappal.

A hőhatás megtartása miatt az iszapra hármas borító réteg kerül, mely sorrendben belülről kifelé
lepedő- műanyag fólia- pokróc. A kéz és lábfej iszapkezelésénél a beteg a kezelendő kezét vagy
lábfejét iszappal telt vödörbe helyezi.

Az iszappakolás hőfoka 40-42°C. A hideg iszapkezelés általában 37-38°C, mely már hőt von el a
kezelt testrészről.

Az erőteljes fizikai hatások (hidrosztatikai nyomás, hőhatás) miatt különösen idősebb vagy gyengébb
fizikumú betegeknél a fokozatosság elvét betartva rövidebb kezelési idővel kell a pakolásokat végezni.
A maximális kezelési idő 20 percnél nem lehet hosszabb.

Iszapkompressz-kezelés: A gyógyszertárakban különböző méretű és alakú iszapkompreszsek

vásárolhatók: nyakra, hátra, mellkasra, hasra, derékra, vállra, felkarra, könyökre, csuklóra, kézre,
térdre, bokára, lábra. A kompresszeket meleg vízben fel kell melegíteni, majd a kellő hőfokon
felhelyezni a kezelendő testrészre. Ilyenkor természetesen csak a hő és a hidrosztatikai fizikai hatások
érvényesülnek, a kémiai hatások nem. Az iszapkompresszek előnye, hogy a kezelés otthon is
végezhető, és többször is felhasználhatók.

Iszaptó-kezelés: A kezelés javítja a perifériás keringést azzal, hogy a betegek az iszaptóban járnak,
tapossák az iszapot, így a hőhatás mellett mechanikai hatásban is részesülnek. A kezelés nem terjedt
el, mivel a higiénés feltételek biztosítására nagyon sűrűn kellene iszapot cserélni, ami nagyon
munkaigényes és költséges.

Iszapkád-kezelés: Híg iszapot komprimálnak (összenyomás, sűrítés) a kádba. Ezt a kezelést

többnyire nőgyógyászati idült gyulladások kezelésére javasolják.
Iszapnadrág: Régebben hüvely iszapkezeléseket is alkalmaztak, de ezt már elhagyták és helyette
iszapnadrágot alkalmaznak. Ennek során a hévízi iszapot köldöktől lefelé egészen combközépig
göngyölik a betegre, ilyenkor a tőzegiszappal fedett rész úgy néz ki, mint egy rövidnadrág. A
vizsgálatok szerint ez fokozza a petefészek ösztrogén és progeszteron termelését.

Az iszapot magas költségei miatt általában regenerálják. Ez azt jelenti, hogy a testről eltávolított
iszapot újra felfőzik, sterilizálják, a kialakuló kisebb hiányt pótolják. Az iszapkád-kezeléshez higított
iszapot nem lehet regenerálni, így az iszaptó-kezeléshez hasonlóan gazdaságtalan.

Parafangó kezelés:

A kevert iszapkezelések közül a parafangó iszapkezelés terjedt el, amelynél az iszapot paraffinnal
keverik. A paraffin még az iszapnál is jobban tartja a hőt, a parafangó kezelés technikai kivitelezése
bizonyos mértékben előnyösebb. Legnagyobb előnye, hogy az előkészítés kisebb helyet igényel a
felfőzőüst és a melegítőszekrény mérete és egymás feletti elhelyezése miatt. A pakolások felhelyezése
egyszerű, a pakolások regenerációja megoldott. A pakolással megoldott kezelés egyszerű , hőhatásai
javulnak, a pakolás jól idomul a kezelt testrész alakjához, eltávolítása után alig marad pakolási anyag
a kezelt testrészen. Hátránya viszont, hogy így csak részpakolást lehet végezni és csak a hőhatás
érvényesül.

Paraffinum solidum: A szilárd paraffin szilárd telített szénhidrogének tisztított keveréke, amelyet
általában kőolajból állítanak elő.

Kezelési indikációk:

Az iszapkezelést több szakág (mozgásszervi, nőgyógyászati, urológiai, bőrgyógyászati) is

rendszeresen alkalmazza.
Indikációk:
- idült gerinc és végtagizületi gyulladások
- lágyrész reumatizmus (tendinitis, tendovaginitis, bursitis, myalgiák)
- idült nőgyógyászati vonatkozású gyulladások (idült petefészek-gyulladás, parametritis- a
méhet körülvevő és rögzítő kötőszövet és szalagredszer gyulladása, menses zavarok, nemi
szervek fejletlensége, sterilitás)
- idült urológiai gyulladások
- bőrgyógyászati gyulladásos és nem gyulladásos eredetű megbetegedések
- idült ideggyulladások kezelése
- izületi mozgáspálya beszűkülések előkezelése
- baleseti sérülések utókezelése

Kontraindikációk:
Nagyobb kiterjedésű pakolásoknál (egész test, törzs) különösen idősebb betegeknél a fokozott
hidrosztatikai nyomás miatt megegyeznek a balneoterápia ellenjavallataival. Ki kell emelni, hogy
iszapkezelést csak krónikus állapotban szabad végezni, a heveny és félheveny gyulladásos folyamat
ellenjavallatot képez! Viszont egy-egy részpakolás, izületi pakolás a beteg terhelhetőségét figyelembe
véve, végrehajtható.

Kontraindikációk:
- pitvarfibrillatios arrythmia
- gyakori angiopathia
- cardialis infarktus után 3 hónapig
- cardialis decompenzatio
- hipertonia 180/120 Hgmm feletti értékkel
 - mozgásszervi és egyéb megbetegedések heveny stádiuma
- előrehaladott arteriosclerosis
- sclerosis multiplex exacerbatios stádiuma
- incontinencia
- előrehaladott máj- és vesebetegség
- distrphia musculorum progressiva
- lázas állapot
- tuberculosis
- osteomyelitis
- fertőző megbetegedés
- terhesség
- daganatos megbetegedés
- elmebetegség
- 60-70 éves kor felett, a biológiai életkor figyelembevételével

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•30.C tétel•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•
• Ismertesse a gyógyszeres terápia alkalmazása nélküli fájdalom- és lázcsillapítás, módszereit!

Szempontok a válaszadáshoz:

- A fájdalomcsillapítás szempontjai
- A fájdalomcsillapítás módszerei
- A fájdalomcsillapítás nem gyógyszeres formáinak jellemzői, indikációi
- A fájdalom megfigyelésének szempontjai
- A láz fogalma, a szervezetre gyakorolt hatásai, tünetei
- A lázcsillapítás indikációi
- A fizikai lázcsillapítás formái

A fájdalom fogalma:
a szervezet vészreakciója, amely betegségre, bajra hívja fel a figyelmet.

A fájdalomcsillapítás szempontjai:
- nyugodt éjszaka a beteg számára
- megfelelő gyógyszeres terápia
- beteg állapotának figyelemmel kísérése

A fájdalomcsillapítás módszerei:
- gyógyszeres
- nem gyógyszeres (melegterápia, hideg terápia, akupunktúra, akupresszúra, stb.).

A fájdalom csillapítása alapvető orvosi feladat, a fájdalomcsillapító gyógyszerekhez igen nagy a

hozzászokás veszélye, ezért orvosi utasítás nélkül tilos a fájdalomcsillapító szedése.

Alternatív fájdalomcsillapítási módszerek

A fájdalom érzékelésének csökkentésére számos „gyógyszermentes” módszer létezik, melyek

többsége sikeresen kombinálható a klasszikus kezelésekkel. Nagy előnyük a hagyományos terápiával
szemben, hogy a mellékhatások ritkák és kevésbé súlyosak.
Akupunktúra:
Az akupunktúra ősi kínai eljárás, melynek során hosszú, vékony tűket helyeznek a test specifikus
pontjaiba abból a célból, hogy a betegséget okozó gátat feloldva, újra biztosítsák az életenergia szabad
áramlását a meridiánnak nevezett pályák mentén. Az akupunktúra kiváló fájdalomcsillapító és
közérzetjavító módszer. Önmagában, vagy kiegészítő kezelés formájában hatásosnak bizonyult a
leszoktató terápiákban, fejfájás, menstruációs görcs, teniszkönyök, csontizületi gyulladás, alsó
hátfájás, izomfájdalmak kezelésében. A megfelelő anatómiai pontok ingerlése történhet még
nyomással (akupresszúra) és vákummal (köpölyözés) is.

Biofeedback:
A biofeedback (biológiai visszajelzés) technika mintegy 150 egészségügyi probléma, köztük a vizelet
visszatartási nehézség, a fejfájás, a hőhullámok, a hányinger, a Raynaud betegség tüneteinek
mérséklésére használható. Egy átlagos foglalkozás 30-60 percig tart, a terapeuta a kezelés során
elektromos érzékelőket helyez a test különböző részeire. Ezek az érzékelők a test ingerre adott
válaszát mérik, például az izmok összehúzódását stresszhelyzetben, és arról információt nyújtanak
hang-, illetve látványelemekkel. A következő lépés annak megtanulása, hogy hogyan érhető el pozitív
válaszreakció adása például az izom elernyesztése fizikai és mentális feszültség alatt. A biofeedback
nagy előnye, hogy csökkenti a gyógyszerigényt, a gyógyszeres kezelésre nem reagáló állapotok
helyreállításában segíthet, és megtanítja a beteget a szervezetében lezajló folyamatok egy részének
tudatos befolyásolására.

Meditáció:
A relaxációs technikák begyakorlását követően a teljes ellazulás bárhol és bármikor elérhető, a
feszültség és a fájdalom gyorsan és hatékonyan megszüntethető (izomlazító gyakorlatok, relaxációs
légzési eljárások). A meditáció során az egyén megtanulja a figyelmét összpontosítani speciálisan
megválasztott szóra, szavakra, tárgyra vagy lélegzetre és képes leállítani azon gondolatokat, amelyek
általában foglalkoztatják. Ez a meditációs gyakorlat egy magasabb szintű fizikai ellazulást, szellemi
nyugodtságot hoz létre, ami számos egészségügyi probléma megoldására használható:
- feszültség
-depresszió
- hangulatváltozások
- önértékelési panaszok
- álmatlanság
- fájdalom enyhítése
- krónikus megbetegedések kiegészítő kezelése.

A meditáció önmagában is hasznos, de gyakran más eljárások részeként fejti ki jótékony hatását. A
tai chi egy Kínából származó test-tudat gyakorlat. Nyugtató hatású, javítja az egyensúlyt, elősegíti a
jobb emésztést. Használata egyre nagyobb szerepet kap az álmatlanság, fájdalom és izületi merevség
kiegészítő kezelésében, a koordináció és rugalmasság javításában, az izomerő növelésében, az
általános jóléti állapot elérésében, az egyensúly jobb megtartásában. A jóga javítja a test
rugalmasságát, segít a helyes légzéstechnika megismerésében, megtanít ellazulni és feszültség
csökkentő hatású. Hozzájárul az idegrendszer kiegyensúlyozott működéséhez, bizonyos betegségek
megelőzéséhez illetve gyógyításához.

TENS:
Az orvosi gyakorlatban a TENS kezelés már évtizedek óta alkalmazott. Gyógyszer- és
mellékhatásmentes fájdalomcsillapítást biztosít. A rövid kezelés után órákra kikapcsol a kellemetlen
érzet. A TENS az angol „transcutaneous electrical nerve stimulation” kifejezés kezdőbetűiből
összerakott mozaikszó, melynek jelentése bőrön keresztüli elektromos idegstimuláció. Lényege, hogy
a kezelés során a fájdalmas terület köré ragasztott elektródákon keresztül apró és biztonságos
elektromos impulzusokat továbbítunk a bőrre. A meghatározott ütemben, tartósan ismétlődő
stimulusok hatására a fájdalmat továbbító idegkötegek „túlterhelődnek” és bezárják a fájdalmat
továbbító „kapukat”. Mivel így a fájdalominger nem jut el az agyba, nem alakul ki a fájdalom érzete
sem. 20-30 percnyi TENS kezelést követően a fájdalmak tartósan, órákra megszünnek.

Masszázs:
Hátfájásra, erős fejfájásra, nyakfájdalmakra, gyulladásos izületi betegségekre, reumás izületi
gyulladásra és műtét után jelentkező fájdalmakra. A masszázs fokozza az endorfinok és a szerotonin
szintjét (ezek a test természetes fájdalomcsillapítói, illetve hangulatfokozói), emellett csökkentik a
stresszhormon szintjét is.

Hidroterápia:
A hidroterápia a víz fizikai hatása révén enyhíti a fájdalmat, gyógyítja a betegséget. Az
izomfájdalomról és az izület gyulladástól kezdve a stroke rehabilitációjáig sok mindenre
alkalmazható. A hidroterápia típusától függően a víz forró vagy hideg, friss vagy állott, a vízsugár
folyamatos vagy pulzáló lehet (fürdő, löketszerű vagy áramló vízsugár, meleg vagy hideg borogatás).

Idegsebészet:
Az idegsebészet gyakran egyéb fájdalomterápiák részeként alkalmazzák (neurostimulációs eszközök
vagy gyógyszerpumpák beültetése). Ha a fájdalmat egy ideg összenyomódása okozza, mint a
gerincsérv esetében, idegsebészeti módszerrel az alapprobléma megoldható, a fájdalom
elmulasztható. Más, drasztikusabb műtéti eljárások célja az érzőideg átvágása. Ez általában a
legutolsó lehetőség, csak akkor alkalmazzák, ha a gyógyszerek és az egyéb terápiák hatástalanok.

Gyógytorna:
A gyógytorna indikációs területe igen széles: a stroke utáni, vagy balesetet szenvedett személy
rehabilitációjától egészen a hátfájás enyhítéséig és a sportsérülések kezeléséig számos betegség
gyógyításában fontos szerepet játszik. A gyógytornászok sokféle technikát alkalmaznak: masszázst,
meleg vagy hideg pakolást, hidroterápiát, súlyedzést, tornát, amelyet az egyéni igényekre szabnak.

A fájdalom megfigyelése:
- a fájdalom fennállása (külső tünetekből is megítélhető)
- a fájdalom helye
-a fájdalom jellege (tompa, szúró, markoló, görcsölő)
- a beteg viselkedése
- a fájdalom erőssége

A láz

A láz fogalma:
A láz a szervezet természetes védekező reakciója, amely a baktériumok számára kedvezőtlen
életkörülményeket teremt, gátolja szaporodásukat, elősegíti pusztulásukat és megsemmisíti
toxinjaikat.

A láz szervezetre gyakorolt hatásai:

A láz kezdetén a hőtermelés és hőleadás egyaránt zavart, a hőtermelés fokozódik, a hőleadás csökken.
A beteg borzong, fázik, lúdbőrös lesz, hirtelen emelkedő magas láz esetén hidegrázása van. A láz
tetőfokán a betegnek melege lesz, arca kipirul, szeme fényes, bőre száraz és meleg. A pulzus és légzés
az anyagcsere fokozódása miatt szaporábbá válik. Magas láz esetén a beteg rendkívül nyugtalan, sőt
önkívületi állapotba kerülhet (félrebeszél, lázálmai vannak, vizeletürítése csökken, a vizelet pedig
besűrűsödik).
A lázcsillapítás indikációi:
A legújabb elfogadott elvek szerint gyermeknél és felnőtteknél egészen 38, 5°C-ig nem kell lázat
csillapítani. Kivétel a szívbetegeknél, légzőszervi betegeknél, görcsölő betegeknél (epilepszia,
gyermekeknél lázgörcs). 38, 5°C alatt hagyni kell a szervezet immunrendszerét, hogy szabadon
kifejtse hatását

A fizikai lázcsillapítás formái:

- borogatás
- hűtőfürdő

•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•30. D TÉTEL•ᴼᴼᴼȣᴼᴼᴼ•

• Ismertesse a fejfájások betegségspecifikus gyógymasszázskezelés elméletét!

Szempontok a válaszadáshoz:
- betegség lényege, típusai, oka, fő klinikai tünetei, következményei
- terápiás lehetőségek
- inspectio, palpatio
- betegelhelyezés!
- kezelési terv felállítása a beteg állapotának figyelembevételével
- a kezelés helye és a kezelés menete a betegség formáinak (migrén, trigeminus neuralgia,
stb.) megfelelően (hanyatt- hason- ülve)
- kiegészítő masszázsfogások, passzív kimozgatás- elongáció
- kontraindikáció