Idegszöveti ismétlés

Tartalmaz:
- Nyúlványos idegsejteket = neuronokat
- Gliasejteket

Neuronok:

~ ingerlékeny sejtek, amelyek ingerfelvételre és idegi ingerületek vezetésére specializálódtak

- egymagvú, nyúlványos sejtek

A neuronok részei:
- Sejttest: sejtmagot, sejtszervecskéket tartalmazza
- Dendritek: rövidebb, elágazó nyúlványok
- Axon: hosszú, ingerületvezetésre specializálódott főnyúlvány, gyakran elágazik

A neuronokban:
- Intenzív fehérjeképzés folyik (intenzív anyagcsere)
- De: osztódni nem képesek
A neuroglia:
~ az idegrendszer kötő- és támasztószövete, a gliasejtek biztosítják a neuronok
működéséhez szükséges feltételeket
- Életük végéig osztódóképes sejtek
- A sejten kívüli tér összetételét szabályozzák, biztosítják a megfelelő
körülményeket a neuronok számára, táplálják a neuronokat
- Elektromos szigetelést biztosítanak az axonok körül, gyorsítják az
ingerületvezetést
- Eltávolítják a degenerált neuronokat, kitöltik a megüresedett tereket
Az idegrendszer
Anatómiailag két részre osztható:
1. Központi idegrendszer:
- Agyvelő
- Gerincvelő
Mindkettő szürke- és fehérállományra tagolódik:
- Szürkeállomány: főleg sejttestekből áll
- Fehérállomány: idegrostokat tartalmaz

2. Környéki (perifériás) idegrendszer:

- Agy- és gerincvelői idegek: idegrostok kötegei
kötőszövetes pólyával borítva
- Dúcok: idegsejt csoportosulások a központi
idegrendszeren kívül
Az idegrendszer funkcionális felosztása:

1. Szomatikus idegrendszer: többnyire akaratlagos és a

vázizmokkal kapcsolatos

2. Vegetatív idegrendszer: többnyire akaratunktól független

és a simaizmokkal, mirigyekkel kapcsolatos
 Az agyvelő főbb
részei
Agytörzs:
- Nyúltvelő
- Híd
- Középagy

Köztiagy:
- Talamusz
- Hipotalamusz

Kisagy

Nagyagy
- Kéreg
- Fehérállomány
 A gerincvelő
Az idegrendszer ősi része
A gerinccsatornában helyezkedik el
Kisujj vastagságú, fehér, hengeres szerv
Nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti
szakaszokra osztjuk
Kb. 0,5 m hosszú, az öreglyuktól
kezdődik
A gerincvelő keresztmetszete
Két részt különböztetünk meg:
- Kívül fehérállomány
- Belül szürkeállomány

Szürkeállomány
- Pillangó alakú
- Az idegsejtek sejttestjei alkotják
- Részei:
Hátsó szarv: asszociációs neuronok
Oldalsó szarv: vegetatív neuronok
Elülső szarv: motoros neuronok

Fehérállomány:
- Idegrostok alkotják
A gerincvelő szelvényezettségét a belőle kilépő, illetve belépő
idegrostok = a gerincvelői gyökerek okozzák

Mellső gyökér
- Idegrostjai a mellső szarvi mozgató neuronokból és az
oldalsó szarvi központi vegetatív neuronokból erednek
Kizárólag mozgató (végrehajtó) rostokat tartalmaznak

Hátsó gyökér:
- Külső részén egy duzzanat = csigolyaközti dúc: benne érző
idegsejtek
A hátsó gyökérben kizárólag érző rostok futnak a
receptorok felől a központok felé

A két gyökér a gerinccsatornából való kilépés előtt gerincvelői

ideggé egyesül: KEVERT: érző és mozgató rostokat egyaránt
tartalmaz
- 31 pár
A gerincvelő működése: a gerincvelői
reflexek
Reflex: a környezet – külső, belső –
ingereire szervezett válaszreakció

Reflexív (szomatikus)
- Receptor: a testben felfogja az
ingereket
- Bevezetőszár: érző idegsejt
- Asszociációs (inter) neuron: a hátsó
szarvban van, összekapcsolja az érző-
és mozgatósejteket
- Motoros neuron: a mellső szarvban
található, nyúlványa a végrehajtó
szervben végződik
 A gerincvelői reflexek típusai
Szomatikus: a végrehajtó szerv valamilyen vázizom (de nem
akaratlagos)
A receptor helye szerint lehet:
- Izomeredetű
- Bőreredetű

Vegetatív: a végrehajtó egység a zsigerekben található simaizom, illetve

mirigy
Izomeredetű szomatikus reflex:
feszítő reflex vagy nyújtási
reflex
Ilyen a térd-, illetve könyökreflex

Térdreflex:
- A térdkalács alatti ínra ütést mérünk  a lábszár
kilendül!
- A combfeszítő izom megnyúlik  a reflexívnek
köszönhetően az izom aktív összehúzódással válaszol
- Tájékoztatást nyújt a gerincvelő állapotáról
Receptor: izomorsó a combfeszítő izomban, izomrostokra csavarodott
idegvégződés

Bevezetőszár: az érző idegsejt nyúlványa, belépve a gerincvelőbe háromfelé

ágazik:
- Felszállópályán az agyvelőbe tart
- Az alatta levő gerincvelői szelvényben gátolja a hajlítóizom beidegzését végző
mozgatóneuront  a hajlítóizom elernyed (elkerülve az izomszakadást)
- Az azonos szelvényben található mozgató neuronnal lép kapcsolatba  az
elülső gyökéren keresztül elérve a combfeszítő izmot kiváltják az izom
összehúzódását  a láb fellendül
A nyújtási reflex feladata:
- Védi az izmot a túlzott passzív megnyúlástól, az izomszakadástól
- Fontos szerepet játszik: testtartási reflexek
- Izomtónus kialakítása
Vegetatív reflexek:
A belső szerveink működését szabályozzák
- Bőrerek átmérőjének szabályozása – hőszabályozás
- Vizelet- és székletürítés
- Erekció, ejakuláció
- Bélmozgások működtetése
Az agyvelő
Az agytörzs: nyúltvelő,
híd, középagy
Sokféle funkció:
1. Vegetatív működések központja
(nyúltvelő):
- Keringés, légzés
- Légzőrendszerhez kapcsolódó
nyálkahártya reflexek: köhögés,
tüsszentés
- Táplálkozással kapcsolatos
nyálkahártyareflexek: nyelés, rágás,
hányás, nyálelválasztás
2. Mozgásszabályozás: testtartási reflexek,
izomtónus szabályozása, járás
3. Alvás-ébrenlét szabályozása
 A vérkeringés, vérnyomás és a szív
működésének szabályozása
Hormonális és idegi mechanizmusok együtt!

A hormonok vérnyomásemelő hatásúak: adrenalin (érszűkítés), vazopresszin (vízvisszaszívás),

aldoszteron (sóvisszaszívás)

Az idegi szabályozás központjai:

1., Az agytörzs nyúltvelő szakaszában:
- Presszor központ: érszűkítő hatású, növeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát
- Depresszor központ: gátolja a presszor központot és közvetlenül a szívet is

2. Magasabb agyi központok: különböző hatásmechanizmusok (pl. düh  vérnyomás nő)

Aortaív reflex:
- Legfontosabb vérnyomásszabályozó!
- A reflexet kiváltó inger: a vérnyomás emelkedése, receptor az aortaív falában
- Működésének hatására: a depresszor központ gátolja a presszor központot 
tágulnak az erek, csökken a vérnyomás, csökken a szívfrekvencia

Kemoreceptor reflex
- A reflexet kiváltó inger: az oxigénkoncentráció csökkenése a vérben
- A receptorok a szívközeli nagyerek falában vannak
- Működésének hatására: a presszor központ működése fokozódik  ez erek
szűkülnek, a vérnyomás emelkedik, a szívfrekvencia nő
 Az alvás
Középagy: alvás-ébrenlét szabályozása; sérülése  kóma
Alvás: aktív viselkedés hiánya, öntudatlanság
Agyhullámok kimutatása  EEG
Két alapvető alvásfázis:
1. REM (rapid eye movement): EEG nagyon aktív, éber állapothoz hasonlít (béta
hullámok)
- Gyorsabb szívverés és légzés
- Az anyagcseréje is felgyorsul, hőmérséklete és keringése nő
- Álomlátás ekkor történik
- Egy REM 15-45 perc, 4-5 REM egy 8 órás alvás alatt
2. A másik 5 szakasz összefoglalóan: non-REM
- Az érzékszervek gátlás alatt állnak
- Agyi működés csökken
- EEG: alfa, delta, teta
- Szívfrekvencia, légzésszám, testhőmérséklet
csökken

Alvásciklus: REM + non-REM együtt, váltakozva

- kb. 1,5 óra
- Nehéz fizikai munka  non-REM aránya nő
- Szellemi munka, stressz  REM aránya nő

Alvás-ébrenléti ciklus szabályozása: cirkadián ritmus

- Alapvetően belső irányítás, de külső hatások is
szinkronizálják (pl. fény)
Alvás funkciója:

- non-REM alvás: a lemerült energiakészletek visszaállítása

- REM alvás: elősegíti az agy fejlődését, szerepe van a memória

funkcióban – tanulás, információfeldolgozás, hosszútávú memória
kialakítása
 A köztiagy

Részei:
- Hipotalamusz
- Talamusz

Ez a legfontosabb kéreg alatti

érző- és koordinációs központ
Fontos része a
mozgatórendszernek
Vegetatív és neuroendokrin
központ
 Talamusz
A III. agykamra két oldalán
elhelyezkedő páros magcsoport

Feladatai: kéreg alatti érzőközpont

- Minden érzőpálya (kivéve a
szaglópálya) átkapcsolódik rajta
- Integrálja az érzőinformációkat
- Itt történik az érzőinformációk
előzetes feldolgozása
 Hipotalamusz
A III. agykamra lefelé tölcsérszerűen elkeskenyedő része körüli terület
A hipofízissel egy nyél köti össze

A hipotalamusz működése:
1. A hormonális rendszer irányítója: a hipofízisre ható gátló és serkentő faktorokat
termel
2. A víz- és sóháztartás idegrendszeri központja: vazopresszin termelése,
szomjúságközpont, a vízfelvétel szabályozásának központja
3. A vegetatív idegrendszer egyik legfontosabb központja: összehangolja a
vegetatív és szomatikus idegrendszer működését
- Feladata a Canon-féle vészreakció („fight or flight”)megszervezése is: mozgósítja a
szervezet erősforrásait, felkészül a védekezésre/menekülésre
Ösztönös magatartást kialakító mechanizmusok:
4. Táplálkozási magatartás szabályozása: itt található az éhség és a jóllakottság
központja, fordított működéssel

5. A testhőmérséklet szabályozása: az itt található, ellentétes hatású hűtő- és

fűtőközpont összehangolt működése biztosítja az állandó testhőmérsékletet
- Fűtőközpont: bőrerek összehúzódnak, a lebontó anyagcsere mértéke nő, beindul
a didergéses hőtermelés, kialakul a szőrzetborzolás
- Hűtőközpont: tágulnak a bőrerek, nő a bőr véráramlása, fokozódik a verejtékezés,
fokozódik a légzés, a lebontó anyagcsere mértéke csökken
- Láz, lázcsillapítás!
 A kisagy
A hátsó koponyagödörben található
2 féltekéből áll

Mozgáskoordinációs központ
- Izommozgások összerendezése
- A pontos, bonyolult, célvezérelt
mozgások kivitelezése
- Az izomtónus szabályozása
- A testtartás kialakítása
 A központi idegrendszer legfejlettebb,
legnagyobb része
~ 1300-1400 g tömegű
Egy mély, hosszanti árok két féltekére
A nagyagy tagolja

Nagyobb egységeit az egyes

koponyacsontoknak megfelelően
tagoljuk 
Homloklebeny:
- Szaglóközpont, a beszéd és írás központja
- Itt található az elsődleges mozgatókéreg: akaratlagos
bonyolult mozgások elindítása

Fali lebeny:
- Itt található az elsődleges testérző központ: főleg a
testérzetek, a bőr, az izmok, az inak mechanikai, hő és
fájdalom érzetének kialakulásában játszik szerepet

Nyakszirti lebeny:
- A látás központja

Halántéklebeny:
- A hallás és beszédértés központja