7.

Tétel
Koponya izmai.
Központi idegrendszer.

A koponya izmai

A koponya izmai:
1. Mimikai izmok,
2. Rágóizmok.

Mimikai izmok:
Az arckoponyán közvetlenül a bőr alatti kis izmok helyezkednek el, melyek összehúzódásai szoros
kapcsolatban állnak az idegrendszeri megnyilvánulásainkkal.
Másik működése az arc különböző nyílásainak szűkítése, tágítása, összehúzása, alakváltoztatása.
Az arcizmok nagy része csonton ered és az arcbőrben végződik.
Három csoportja:
- fejtetőizmok,
- fül körüli izmok,
- arcizmok.
Fejtetőizmok: a fejtetőn széles, inas lemez, a fejsisak feszül ki, amelybe előről a homlokizom,
hátulról a tarkóizom sugárzik bele. A fejsisak laza kötőszövettel kapcsolódik a csonthoz.
Fül körüli izmok: az emberen csökevényesek, az állatok viszont a hang irányába mozgatják a
fülkagylót.
Arcizmok:
- Szem körüli körkörös izom: szemüreg körül körkörösen helyezkedik el. A szemrést zárja, a
könny továbbjuttatásában is szerepet játszik.
- Orr körüli izom: emberen csökevényes. Szájrést körkörösen fogja körül. Az ajkakat zárja, vagy a
szájat csücsöríti.
- Trombitásizom: szájüreg oldalfalát képező lapos izom. A szájzugba sugárzik és a száj körüli
körkörös izommal olvad össze. Beszéd és rágás közben a szájüreg oldalfalát a felső és alsó
fogsorhoz szorítja.

Rágóizmok:
Rágóizom: járomíven ered, az állkapocsszögelt külső felszínén tapad. A szájat zárja.
Halántékizom: a halántékcsont pikkelyén ered, az állkapocság izomnyúlványán tapad. A szájat
zárja.
Külső és belső röpizom: működésük: őrlőmozgatás.
A központi idegrendszer

Idegrendszer
Idegrendszer alapszövete az idegszövet.
Tulajdonságai:
- ingerelhető,
- képes ingert vezetni.

Idegszövet működési egysége a neuron (módosult egy magvú nyúlványos sejt, melyet összefüggő,
egységes sejtmembrán határol).

Neuron részei:
• Idegsejttest (idegsejt anyagcsere központja).
• Idegsejt nyúlványai
- faágszerű dendritek,
- hosszú tengelyfonal, (axon vagy neurit) ebből csak egy van.
• Végkészülék.
Neuronok fajtái:
• Efferens (centrifugális vagy izom esetén mozgató neuron, mirigy esetén elválasztó neuron)
 idegsejttestből indul ki.
• Afferens (centripetális, vagy érző neuron) idegsejt testbe vezető.

Idegsejt:
• Szaporodásra képtelen.
• Speciális alkotórésze a neuro fibrillumok és a tigroid rögök.
• Jellegzetes képlet még a tigroid szemcsék.
• Az idegsejtek tömege a központi idegrendszer szürkeállományát alkotják.
Idegsejtek fajtái:
Alak szerint:
 Egynyúlványú sejtek,
 Ál egynyúlványú sejtek,
 Kétnyúlványú sejtek,
 Három- és többnyúlványú sejtek.
Az axon hosszúsága szerint:
 Golgi I. típusú (hosszú axonú),
 Golgi II. típusú (rövid axonú).

Idegrendszer:
A. Szomatikus idegrendszer (akaratunktól függő fali
idegrendszer):
- Központi rész: gerincvelő és agyvelő.
- Környéki rész: gerincvelőből kilépő 31 pár
gerincvelői
ideg agyvelőből kilépő 12 pár agyideg.
B. Vegetatív idegrendszer (akaratunktól független):
 - Szimpatikus rendszer (fokozott teljesítmény feltételeit
teremti meg).
- Paraszimpatikus hatás (kimerült sejtek feltöltését, újra
felépítését végzi)
- Központi és környéki részre is felosztható.
Az idegrendszer felosztása:
Központi idegrendszer:
• Híd
• Nyúltvelő
• Gerincvelő
• Elülső hosszanti hasadék
• Ágyéki megvastagodás
• Kúpszerű végződés
• Végfonal

A központi idegrendszer a feltétlen és a feltételes reflextevékenység, az integráció és a magasabb

idegtevékenység központja.

A szomatikus, akaratunktól függő idegrendszer:

Gerincvelő:
A gerinccsatornában, a nyúltvelő folytatásaként helyezkedik el.
Körülötte a gerincvelői burkok által képzett, folyadékkal kitöltött tér és gazdag vénás hálózat
helyezkedik el.
Szakaszai:
1. Nyaki szakasz,
2. Mellkasi szakasz,
3. Ágyéki szakasz,
4. Keresztcsonti szakasz,
5. Farkcsonti szakasz.
Gerincvelői idegek:
1. Nyolc pár nyaki ideg,
2. Tizenkét pár mellkasi ideg,
3. Öt pár ágyéki ideg,
4. Öt pár keresztcsonti ideg,
5. Egy pár farokcsonti ideg.
Szürke- és fehérállománya:
1. Pillangó alakra emlékeztető belső szürkeállomány,
2. Külső, az előbbit körülvevő fehérállomány.
A gerincvelő finom szerkezete:
A szürkeállományt idegsejtek, a fehérállományt idegrostok építik fel.
Pályarendszere:
1. Hosszú, felszálló érző pályarendszer,
2. Hosszú, leszálló motoros pályarendszer,
3. Belső, saját pályarendszer.
Agyvelő:
A központi idegrendszernek a koponya üregébe zárt fő része.
Az agyvelő és a koponya belső felülete között rés van, amelyet a három agyhártya és közöttük az
agyfolyadék foglal el.
Az agyvelő felosztása:
- Előagy,
- Középagy,
- Utóagy.

Előagy:
Az előagyhoz a végagy és a köztiagy tartozik.
Végagy: a két agyféltekét, összekötő képleteikkel és a bennük foglalt kéreg alatti központokkal
együtt végagynak nevezzük.
Köztiagy: az elülső agyhólyag alsó részéből fejlődik ki. Fő részei: thalamus (tojás alakú, szürke
állományú, páros szerv) és a hypothalamus.

Középagy:
A középvonalban elhelyezkedő páratlan agyrészlet.
Tagolódása:
- agykocsányok,
- ikertestek.

Utóagy:
Az utóagyhoz a nyúltvelő, a híd és a kisagy tartozik.
Nyúltvelő:
A gerincvelő folytatásaként a nyakszirtcsont nyílása szintjétől a hídig terjedő fordított csonkakúp
alakú test.
Felszínén barázdarendszer található.
A hátsó felszínén találhatjuk a test hosszú érző pályáit.
Oldalsó részén az oldalköteg van, amely a kisaggyal teremt kapcsolatot.
Híd:
Páratlan, kb. gesztenye nagyságú és alakú test.
Az agyalapon, a középvonalban fekszik az agykocsányok között.
Fontos pályákat közvetít a gerincvelő, a nyúltvelő és a nagyagy között, illetve a nagyagy és a kisagy
között.
Kisagy:
A hátsó koponyagödörben foglal helyet.
Két féltekéből áll.

Agykéreg/szürkeállomány:
Kb. 4 mm vastagságú rétegben veszi körül a féltekéket.
Nem egységes szerkezetű, különböző sejtszerkezeti mezők különíthetők el, ezek a Brodmann-féle
mezők.
Funkciójuk alapján a legfőbb kérgi központok a következők:
 Motoros kérgi központ: innen indulnak az akaratlagos mozgató impulzusok a vázizmokhoz.
 Elsődleges kérgi érzőközpont: ide fut be valamennyi, a környezetből felvett és a test belső
világából származó információ.
 Érzékszervi kérgi központ: legfontosabb a látó- és hallóközpontok.
A fehérállomány:
Három csoportja:
 Asszociációs rendszere: feladata a társítás,
 Kommisszurális rendszerek: feladata az összekötés,
 Projekciós rendszerek: feladata a kivetülés.

Agykamrák:
Az agyvelő belsejében található üregek.
 I. és II. agykamra vagy oldalkamrák, a féltekék üregei,
 III. agykamra, a köztiagy páratlan ürege,
 IV. agykamra, az utóagy ürege.

Az agyvelő és a gerincvelő burkai:

 Kemény agyburok (külső burok),
 Pókháló hártya (középső burok),
 Lágy agyhártya (belső burok).

A központi idegrendszer élettana:

A reflexek:
Az idegrendszer alapvető működési jelensége, amikor a szervezetben bárhol fellépő szignál idegi
úton a testben választ vált ki.
A központi idegrendszer nagy része, mint reflexközpont funkcionál.
Ahhoz, hogy reflex keletkezzék, receptor szervre, effektor szervre és reflexközpontra van szükség.
Az ingerfelvétel helyétől a válaszreakció helyéig terjedő idegpálya a reflexív.
Ennek részei a következők:
1. Receptor: az ingerek felvevő készüléke.
2. Afferens szár: érző neuron, a receptorokban keletkező ingerületet ezek az érző idegek
továbbítják az idegrendszeri központokba.
3. Reflexközpont: egy szinapszis, ahol az afferens impulzus az efferens szárra kapcsolódik.
4. Efferens szár: mozgató neuron, a felvett ingerre adott válasz a központból idegek útján jut
el a szervekhez és hozza létre a megfelelő reakciót.
5. Effekttor: a motoros impulzust a végrehajtó szervre átadó idegvégződés.

A gerincvelő működése:
A feltétlen reflexműködés központja.
A feltétlen reflex az a tevékenység, amely valamely ingerre a központi idegrendszer útján minden
esetben bekövetkezik.
Ezt a reflexes működést három reflexcsoport jellemzi:
 1. Izomeredetű, saját reflexek,
2. Bőreredetű, külső reflexek,
3. Zsigeri reflexek.

Az agytörzs működése:
A nyúltvelő, a híd és a középagy funkcionális egység, amelyet összefoglalóan alsó agytörzsnek
nevezünk.
Funkciói:
1. Perifériával való közvetlen összeköttetés,
2. A test minden részéről érkező impulzusokról információt kap,
3. Összeköttetést teremt a gerincvelő érző és motoros neuronjaival, illetve a kisagy,a
köztiagy és a végagy idegsejtjeivel.
A thalamus működése:
Mindazoknak az érző impulzusoknak az átkapcsolódási helye, amelyek a receptorokból kiinduló
érző pályákon át a nagyagykéreg felé haladnak.
Bonyolult magrendszer.
Egy része specifikus (pontosan meghatározott érző funkció), másik része nem-specifikus
(impulzusai az agykéreg egész területére kisugároznak, a magasabb idegműködési folyamatokban is
fontos szerepet játszik) funkciót végez.

Az agykéreg működése:
Az összes motoros és érző funkciók legfőbb szabályozása, a magasabb idegtevékenység és a
kizárólag emberre jellemző idegrendszeri működések az agykéregben vannak lokalizálva.
Környéki idegrendszer:

Ingerületvezető funkciót tölt be.

Idegekből áll, amelyek érző ingerületeket szállítanak a periféria felől a központba, illetve motoros
impulzusokat visznek a központból a végrehajtó szervekhez, elsősorban az izmokhoz.
Ide soroljuk az agyvelőből kilépő 12 pár agyideget és a gerincvelőből kilépő 31 pár
gerincvelőideget.
A környéki idegek általában motoros, érző és vegetatív idegrostokat tartalmaznak  kevert idegek.

Gerincvelői idegek:
1. Nyolc pár nyaki ideg,
2. Tizenkét pár mellkasi ideg,
3. Öt pár ágyéki ideg,
4. Öt pár keresztcsonti ideg,
5. Egy pár farokcsonti ideg.
A gerincvelői idegek elülső ágai a nyakon, az ágyéki és a keresztcsonti szakaszon egymással
sokszoros kapcsolatba lépnek.
Ezek a fonatok a következők:
1. Nyaki fonat: motorosan beidegzi a nyak izmait és mozgató rostokat küld a rekeszizomhoz,
2. Karfonat: a felső végtagot ellátó idegek erednek,
3. Ágyéki fonat: beidegzik a comb feszítő és közelítő izmait, illetve a hasfal alsó részének
bőrét és izmait,
4. Keresztcsonti fonat: ellátják a fartájék izomzatát, a külső nemi szerveket, azok bőrét és
izomzatát, a gát és végbélnyílás tájékát.

Agyidegek:
1. Szaglóideg (érző rostokat tartalmaz),
2. Látóideg (tisztán érző ideg),
3. Szemmozgató ideg (mozgató és vegetatív rostok),
4. Sodorideg (kizárólag motoros ideg),
5. Háromosztatú ideg (két ága tisztán érző, harmadik ága érző és motoros rostokból áll),
6. Távolító ideg (kizárólag motoros ideg),,
7. Arcideg (kevert ideg  motoros, vegetatív, érző),
8. Egyensúlyozó és hallóideg (tisztán érző ideg),
9. Nyelv-garat ideg (kevert ideg  mozgató, érző, vegetatív),
10. Bolygóideg (kevert ideg),
11. Járulékos ideg (motoros ideg),
12. Nyelv alatti ideg (motoros ideg).