Idegtudomány Tételek

Neuropszichológia tételek
1. A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai

Atkinson (1999). Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest,45-46
Kahle W. (1996) SH Atlasz, Anatómia III., Springer Verlag, Budapest, 16-17
Tarsoly E. (1998). Funkcionális anatómia, Debrecen, 251-254
Az idegrendszer alapegysége egy speciális sejt, amelyet idegsejtnek (ganglionsejt) vagy

neuronnak nevezünk.
A neuronok az agy építőkövei.
Számuk mintegy 100 billió.
Méretük:
• a legkisebb 4 mikron átmérőjű (a
kisagy szemcsesejtjei),
• a legnagyobb 100 mikron is lehet (a
gerincvelői motoros sejtek.
Alakjuk változatos, a sejttestről kiinduló
dendrit nyúlványok számától és ágaitól
függően, találunk: kerek, orsó, piramis és
csillag alakú.
Nyúlványaik alapján az idegsejteket 4
csoportja: uni-, bi-, pszeudounipoláris és
multipoláris idegsejtek.
Sajátosságaik: (ppt)
• dendritekkel és axonnal rendelkeznek
• kommunikálnak egymással
Az impulzus iránya lehet: axontól dendrit felé vagy fordítva
• neurotranszmittereket tartalmaznak
• sajátos nyúlványokkal rendelkeznek: az axon nyúlvánnyal
A neuronok sajátosságai: ingerlékenység és ingerületvezetés.

Inger hatására, lehet fény, hő, mechanikai, kémiai, vagy elektromos, a szervezet, sejt,
válaszol, ezt nevezzük ingerületnek. Ilyenkor, a sejthártya permeabilitása fokozódik,
ionvándorlás történik, minek következtében megváltozik az elektromos potenciál, majd az
eredeti állapot visszaáll (sejthártya restitució). Ingerület alatt másodlagos reakció pl. az izom
összehúzódás, mirigyekben a szekréció (kiválasztás) stb.
Az ingerlés helyén létrejött ingerületi állapot a sejten tovaterjed, ezt nevezzük
ingerületvezetésnek. Pl: ha forró helyre nyúlunk, elkapjuk a kezünket.
Szinapszis: két neuron csatlakozása közötti kapcsolódási hely (rés marad közöttük, ez a
szinaptikus rés), amelyen keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra átterjed át kémiai
ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) vagy ioncsatornák (elektromos szinapszis)
segítségével.
Oldal: 1 / 79
Erősségük szerint az ingerek lehetnek:

• Küszöb alatti: nem képesek ingerületet létrehozni.
• Küszöbinger: a leggyengébb inger, de már idegingerületet vált ki.
• Küszöb feletti inger: erősebb a küszöbingernél és szintén ingerhatásuk van.
Az ingerlékenység mértéke a küszöbinger, mely minél alacsonyabb, annál ingerlékenyebb az

idegszövet és viszont. Rövid idejű ingerekkel az idegsejtet nem lehet ingerületbe hozni.
Az inger kiváltása az intenzitás és idő függvénye.
Azt a leggyengébb ingert, amely hosszú időn át hatva idegingerületet idéz elő, reobázisnak
nevezzük, ami nem más, mint a küszöbinger.
A kétszeres reobázis erősségű inger hasznos ideje a kronaxia. Az idegek kronaxiája
fordítottan arányos az ingerlékenységükkel. Minél ingerlékenyebb egy szövet, annál
rövidebb a kronaxiája és fordítva.
Az idegsejtek elhelyezkedése
A központi idegrendszer (agy-, gerincvelő) szürkeállománya idegsejtek összessége.
• Az idegsejtek az agyvelőben részben felszíni rétegeket alkotnak (agykéreg), részben a
fehérállománytól körülvéve, jól elhatárolt magok (nucleus) formájában helyezkednek
el.
• A gerincvelőben az idegsejtek a belső zónában, kívülről fehérállománnyal körülvéve
fekszenek.
A központi idegrendszeren kívül az idegsejtek idegdúcokat (ganglion) képeznek. A tudomány
jelenlegi állása szerint, vannak olyan idegsejtek, amelyek osztódásra képesek.
.............................................................................................................................................
2. A neuron részei, a neuronok osztályozása

Atkinson (1999). Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest,46-47
Kahle W. (1996) SH Atlasz, Anatómia I., II., III., Springer Verlag, Budapest, 16-17, 24-25, 30-31
A neuron részei
Sejttest (szóma):
• sejtmag (a DNS-t tartalmazza)
• sejtszervecskék
• membrán
• citoplazma v. sejtplazma
• sejtmagocskák
• Dendritnyúlványok (a
dendrittüskék megnövelik a sejt
felvevő felületét)
Axon:
• Schwann-sejtek
• Ranvier-féle befűződések
• mielin (velő-) hüvely
• végfácska (telodendrion) +
végbunkók
Oldal: 2 / 79
A neuron 3 fő része:
• A sejtmag, mely a sejttestben helyezkedik el, és tartalmazza a genetikai anyagot
(DNS). Innen indul ki a genetikai vezérlés.
• Dendrit nyúlványok, a sejttestből erednek. Rövidek és dúsan elágaznak. Az ingert
cellulipetálisan vezetik, nem rendelkeznek mielinhüvellyel, durva felületűek a dendrit
tüskék miatt.
• Axon vagy tengelynyúlvány, hosszú 1m is elér, rostszerű, a sejttest elvékonyodott
részéből az axondombból ered, amit eredési kúpnak vagy generátordombnak is
nevezünk.
Vége elágazik, az ágacskák végbunkóban végződnek. Az elágazást végfácskának
nevezik.
Az axont hüvelyek borítják. A Schwann-féle hüvely, fagocita (faló) gliasejtekből áll,
amelyek mielint termelnek.
A sejtek nem érintkeznek egymással, és közöttük kialakulnak a Ranvier-féle
befűződések. A mielin egy lipoprotein, ezáltal jó elektromos szigetelő (a sejt
hártyának is megvan ez a tulajdonsága).
A gliasejtek: a neuronok között, vagy azok körül előforduló nem idegi sejtek. Ezek száma 10-
szerese a neuronoknak.
Szerepük: a neuronok rögzítése, táplálása és az elhalt neuronok felfalása és eltakarítása.
Idegszövet = idegsejt + gliasejt
A neuronok osztályozása
Nyúlványok száma alapján 4 csoportba soroljuk:
• Multipoláris neuronok az agyban és a gerincvelőben helyezkednek el. Egy hosszú
nyúlványa és több dendritje van.
• Pszeudounipoláris neuronok például a gerincvelőben fordulnak elő. A sejttestből egy
nyúlvány indul ki, majd két egyenrangú nyúlvánnyá ágazik el.
• Bipoláris neuronok vannak például a retinában. Két hosszú nyúlvánnyal rendelkezik.
• Piramissejtek az agykéregben vannak, axonjai, a nyúltvelői piramis nevű részen
áthaladva a gerincvelőt elérik.
Az első kettő az embrionális fejlődés idejére jellemző, a pszeudounipoláris, u.n.. T nyúlványú
sejtek az érző idegek perifériáin elhelyezkedő érzőidegdúcok. Az emberi idegrendszer fő
sejttípusa a multipoláris (soknyúlványú) idegsejt.
Funkciójuk alapján 3 csoportba soroljuk:

• szenzoros (érző idegsejtek): a receptoroktól kapott impulzusokat továbbítja a
központi idegrendszerhez.
• motoros neuronok: (mozgató idegsejtek) az agyból, vagy gerincvelőből érkező jeleket
továbbítják a végrehajtó szervekhez.(izmokhoz, mirigyekhez).
• interneuronok: (köztes idegsejtek) csak az agyban és a gerincvelőben találhatóak. Az
impulzusokat az érző idegsejtektől kapják az impulzusokat és interneuronokhoz vagy
motoros neuronokhoz továbbítják.
……………………………………………………………………………………………………………………………………………
Oldal: 3 / 79
3. Gliasejtek
Atkinson (1999). Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 46-47
Az idegrendszerünkben a neurokon kívül gliasejtek is vannak. Az elnevezést az elsődleges

funkciójából eredően kapta, mivel feladata az idegsejtek rögzítése, görögül a glia=ragasztó-t
jelent. Ezek nem idegi sejtek.
A neuronok számát jóval felülmúlják, az agy tömegének több mint a felét képezi. 10-50-szer
több gliasejt, mint neuron.
A neuronok közötti térben helyezkednek el.
Ők maguk információkat nem továbbítanak
Csak nyugalmi potenciált mértek bennük, akciós potenciált nem.
Sajátos szerepet játszanak az idegrendszerünkben: Kiszolgálják a neuronokat.

• védik az idegszöveteket
• tisztítják a szöveteket
• rögzítik a neuronokat
• támasztó szerep
• tápanyagokat juttatnak a neuronokhoz
• eltűntetik a neuronok bomlástermékeit
• megemésztik az elhalt neuronokat
• szabályozzák az extracelluláris (sejt közötti) tér méreteit
• a neuronok mielinizációját
biztosítják (a Schwann-sejtek)
A központi idegrendszerben 3 féle gliasejt

van:
• A csillag alakú asztrociták idegi
átvivő anyagokat, táplálékot és
hulladékanyagot szállítanak.
• A polipszerű oligodendrociták és a
virsli alakú Schwann-sejtek
hüvelyként burkolják aneuronokat,
felgyorsítva ezzel az elektromos
jelátvitelt, és az egész testben
segítenek az izom-összehúzódások
szabályozásában.
• Az ágas-bogas alakútól az
amőbaszerű megjelenésig
különböző formákat öltő
mikrogliasejtek válaszolnak először
az agyban a sérülésekre és a
betegségekre. Elpusztítják a támadó
kórokozókat és elkezdik a javítást.
A neuronok sérülésekor a gliasejtek felszaporodnak, heget alkotnak gliosis

……………………………………………………………………………………………………………………….
Oldal: 4 / 79
4. Elemi idegjelenségek, nyugalmi potenciál, depolarizáció, akciós potenciál,

repolarizáció, hiperpolarizáció
Elemi idegjelenségek
Az idegrendszer működését az ingerület keletkezése, vezetése és más sejtekre való

továbbadása jelenti. Ezek a sejtmembrán működésével kapcsolatosak.
Nyugalmi potenciál+ingerület depolarizáció=akciós potenciál repolarizáció nyugalmi

potenciál
Nyugalmi potenciál
A sejtmembrán külső és belső oldala közötti potenciálkülönbség.
A sejtmembrán külső felszínén több pozitív töltésű ion található, míg a sejten belül több a
negatív töltésű ion.
Értéke: -60 -100 mV közötti (negatív) a feszültségkülönbség.
Kialakulása:
Na-K-pumpára vezethető vissza: több pozitív ion diffundál ki, mint amennyi be -> a membrán
külső felszíne „+”, a sejt belseje „–” lesz nyugalmi állapotban
Külső inger hatására megváltozik a sejt működése.

Ingerület: a sejt környezeti hatásra bekövetkező anyagcsere-változás
Környezeti hatásra (inger) bármely sejtben anyagcsere-változás, ingerületi állapot jön létre,
idegsejtekben azonban elektromos potenciálváltozásban nyilvánul meg (akciós potenciál).
Oldal: 5 / 79
Depolarizáció
Amikor a nyugalmi állapotban lévő neuront ingerülés éri, a sejtmembrán külső és belső
oldala közötti az elektromos feszültség csökken ez a depolarizáció
A membrán áteresztővé válik a Na ionok számára, a potenciál +20 mV-ig emelkedik,
megfordul a töltés iránya. A sejt külső részére kerülnek a negatív ionok és a belsejébe
kerülnek a pozitív töltésű ionok.
Akkor keletkezik, ha a neurotranszmitterek kapcsolatba lépnek a dentritek receptoraival.
Akciós potenciál keletkezik: amikor a depolarizáció az axon mentén végigfut.
Na-K pumpa beindul (a Na ionokat kipumpálja az extracelluláris térbe)
Repolarizáció hatására visszaáll a nyugalmi potenciál
Akciós potenciál
• csak akkor alakul ki, amikor a plazmamembrán küszöb fölé depolarizálódik (-50 mV)
• Az axonon disztális irányban (a sejttesttől távolodva) terjed
• Velőhüvelyes (mielinhüvely) axonban ugrásszerűen terjed az ingerület (szaltatórikus
ingerületvezetés)
• Az akciós potenciál hullámként terjed végig az axonon, egészen az axon-végződésig–
idegi impulzus
Szaltatórikus ingerületterjedés
Maga az ingerület átadás a Ranvier-befűződéseken megy keresztül („átszaltózik” egyikről a
másikra).
Az akciós potenciál terjedése csupasz axonon (felső rész) és mielinhüvellyel fedett axonon (alsó rész)
Hiperpolarizáció
Az idegsejt gátolt állapotba kerül (még nehezebben ingerelhető) -120 mV.
A sejtmembrán (leggyakrabban a plazmamembrán) két oldala között mérhető elektromos
polarizáltság növekedése annak következtében, hogy negatív elektromos töltésű ion
(leggyakrabban Cl-) mozog az ioncsatornáján át a sejtbe vagy pozitív ion (leggyakrabban a K+)
jut ki az ioncsatornáján a sejtből.
A hiperpolarizáció az akciós potenciál egyik típusa.
Fő funkciója a sejt saját kisülési esélyének csökkentése (gátlás).
Oldal: 6 / 79
Repolarizáció
A polaritás visszafordulását, nyugalmi állapothoz való közeledését jelenti, vagyis a sejten
belüli polarítás ismét negatív ,míg az extracelluláris (a sejt közötti) térben pozitív. A
repolarizáció folyamata már a végén lelassul. Az akciós potenciálnak ezt a lelassult szakaszát
nevezzük negatív utópotenciálnak.
Az akciós potenciálhullám lezajlása során a membránpotenciál visszatérése a nyugalmi
potenciál közelébe (rendszerint a kisülést követő hiperpolarizáló irányú membránpotenciál-
változást értik alatta). A repolarizációt az idézi elő, hogy a kinyíló káliumcsatornákon át a
káliumionok a sejtből kifelé diffundálnak, majd a nátriumpumpa működése is hozzájárul,
mivel aktívan eltávolítja a nátriumionokat a sejtből.
A negatív utópotenciál szakaszában a membrán potenciál a kisebb még a nyugalmi

potenciálnál is, ezt az állapotot nevezzük hipopolarizációnak vagy részleges
depolarizációnak. A negatív utópotenciál időtartama 12-20 ms.
A negatív utópotenciált, pozitív utópotenciál követi, amikor a membrane potenciál nagyobb
a nyugalmi potenciálnál, ezt az állapotot nevezzük hiperpolarizációnak. A pozitív
utópotenciál 40-60 ms.
……………………………………………………………………………………………………………………….
5. A szinapszis: típusai, részei. Neuronhálózatok

Szinapszis
Az axonoknak sok kis bunkószerű vége van, ezek a végtalpacskák. Ezek a végződések a
hozzájuk kapcsolódó idegsejt membránjával együtt szinapszist képeznek.
A szinapszisok azok a sejt közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik
sejtről a másikra terjed át.
Szinapszist általában az egyik neuron axonja hoz létre a másik neuron dendritjével.
A két különböző neuronhoz tartozó citoplazmatikus membrán közötti távolság a szinaptikus
rés.
A szinapszis biztosítja az ingerület átadását egyik neuronról a másikra (neurotranszmitter
átadás)
Egy sejt számos más sejttel állhat szinaptikus kapcsolatban.
Oldal: 7 / 79
Típusai:
• ideg-ideg (neuro-neuronális) szinapszis
• ideg-izom (neuro-muszkuláris) szinapszis
• elektromos
• kémiai
Részei:
Két sejtből áll:
• a szinapszis előtti, vagyis a preszinaptikus sejtből/membránból és
• a szinapszis utáni, vagyis a posztszinaptikus sejtből/membránból és,
• a köztük lévő szinaptikus résből áll.
Működése:
A preszinaptikus sejt az ingerületet mindig a szinapszishoz szállítja, amely a szinaptikus résen
keresztül átjuttatja a posztszinaptikus sejtre, és az ingerületi állapotba kerül.
Az ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) a preszinaptikus membránból a

szinaptikus résbe ürülő molekulák, melyek a preszinaptikus idegsejttől az információt a
posztszinaptikus idegsejthez szállítják.
Egyes neurotranszmitterek növelik (serkentő, excitátoros neurotranszmitter), mások
csökkentik (gátló, inhibitoros neurotranszmitter) az akciós potenciált.
Szinapszis lehet:
Serkentő (excitátoros) - áthalad az inger
• Szerotonin
• Noradrenalin
Oldal: 8 / 79
• Acetilkolin
• Hisztamin
Gátló (inhibitoros) - nem halad át az inger, elakad.
• Gamma-amino-vajsav
• Glicin
• Nanofehérjék
Neuronhálózatok
Neuroncsoportok: azok a neuronok, amelyeknek azonos a transzmitterük, és az axonjaik zárt

rostköteget képeznek. Az impulzus átterjedhet a hasonló idegsejtekre, de más
transzmitterrel rendelkező neuronra is. (SH Atlasz)
A neuronok kapcsolatai
Az idegsejtek nyúlványaikkal hálózatot képeznek, amely nem az idegrostok hálózata, hanem
számos különállóelemből álló rendszer. Az idegrendszer építőeleme a neuron.
Az ideghálózatban a neuronok meghatározott módon kapcsolódnak egymáshoz
(szinapszisokat hoznak létre). Kapcsolat lehet:
• ingerülettovábbító és
• az ingerület gátlását szolgáló
A gátlás akadályozza meg az ingerület szétterjedését és az információkat kiválogatja:
a fontos jeleket továbbengedi, a jelentéktelenek elnyomja. (SH Atlasz)
A speciális feladatok elvégzése céljából az idegsejtek hálózatot (idegi köröket) alkotnak,

melyek mindezeket a jelenségeket felhasználják. Ezek a neuronhálózatok. Tehát, mikor egy
idegimpulzus végighalad az axonon és megérkezik az axon végződésekhez, egy vegyület
szekrécióját (kiválasztódását) váltja ki, melyet neurotranszmitternek nevezünk.
……………………………………………………………………………………………………………………………………………
6. Neurotranszmitterek
Neurotranszmitter:
Az ingerületátvivő anyagok vagy neurotranszmitterek specializált kémiai hírvivő molekulák.
Feladata, hogy egyik idegsejttől a másikig, a szinapszison "átúszva" üzenetet szállítsanak.
Ilyenek például: az acetilkolin, dopamin, noradrenalin, szerotonin.
Legtöbbjük az idegrendszerben termelődik, csak ott található meg és ott fejti ki hatását. De
vannak, amelyek a vérben szétterjedve is fejtenek ki hatást (például adrenalin). Néhányuk a
testben hormon, az agyban neurohormon szerepet tölt be.) (wikipedia)
Több mint 70 neurotranszmittert azonosítottak már.
Oldal: 9 / 79
A fontosabb neurotranszmitterek:
• Acetilkolin
• Adrenalin
• Noradrenalin
• Dopamin
• Hisztamin
• Szerotonin
• Glutamát
• GABA (gamma-amino-vajsav)
Acetilkolin
Az idegrendszer több szinapszisában megtalálható. A fogadó sejt membrán receptorától
függően lehet serkentő vagy gátló hatású.
Gyakori a hippokampusz (előagy) új emléknyomok képződéséért felelős területén. Az előagy
acetilkolin termelő sejtei, ha alul működnek, kialakul az Alzheimer-kór. Minél kevesebb az
acetilkolin termelés, annál súlyosabb az emlékezetvesztés.
A vázizomrostokon végződő szinapszisokban is acetilkolin keletkezik, vannak olyan szerek,
amelyek ezt befolyásolják, és izombénulást okozhatnak.
Adrenalin (epinefrin)
A mellékvesék fontos szerepet játszanak az egyén hangulatának, energiaszintjének és
stresszel való megküzdési képességének meghatározásában. A mellékvese belső
velőállománya adrenalint és noradrenalint (más néven epinefrint és norepinefrint) választ
ki.
Az adrenalin a szervezetet vészhelyzetre készíti elő, gyakran a vegetatív idegrendszer
szimpatikus túlsúlyával együtt. Az adrenalin például a szimpatikus rendszerhez hasonlóan
befolyásolja a simaizmokat és a verejtékmirigyeket. A gyomorban és a belekben a vérerek
összehúzódását okozza, és felgyorsítja a szívverést (amint azt mindenki tudja, aki valaha is
adrenalininjekciót kapott).
Noradrenalin (norepinefrin)
Főként az agytörzsi neuronok termelik
A noradrenalin szintén a vészhelyzetekre készíti elő a szervezetet. Amikor a véráramon át
eléri az agyalapi mirigyet, arra ingerli, hogy olyan hormont válasszon ki, mely a mellékvese
kéregállományára hat. Ez a második hormon viszont a májat serkenti, hogy növelje a vér
cukorszintjét, hogy a test rendelkezésére álljon a gyors cselekvéshez szükséges energia.
A drogok, mint a kokain és az amfetaminok, az noradrenalin hatását a visszavétel
lelassításával hosszabbítják meg. A visszavétel késlekedése miatt a posztszinaptikus
neuronok hosszabb időre kerülnek aktivált állapotba, előidézve a drogok pszich. izgató
hatását. A lítium olyan szer, mely felgyorsítja az noradrenalin visszavételét, s ezzel
depressziós hangulatot okoz.
Minden gyógyszer, mely növeli vagy csökkenti az noradrenalin szintet az agyban, javítja vagy
rontja a személy hangulatát is.
Dopamin
A monoaminok osztályába tartozik. Az agy, bizonyos területein megjelenő dopamin
örömérzést okoz, a levő túl sok dopamin skizofréniát okoz, míg a túl kevés Parkinson-kórt.
Oldal: 10 / 79
A skizofrénia kezelésére használt szerek, mint a klórprozamin, vagy klozapin a dopamin

receptorokat blokkolják. Így fejtik ki hatásukat.
A Parkinson-kór kezelésére használt L-dopa pedig növeli az agy dopamin szintjét.
Hisztamin
Minden szövetben szintetizálódhat, de > mennyiségben a bőrben, légutakban, tüdőben,
gyomor- és bélrendszerben található meg. Főleg immunválaszért felelős sejtek termelik.
Nagy szerepe van a szervezet gyulladásos folyamatokra adott válaszreakciójában, így az
allergiában is.
A szezonális allergiás orrnyálkahártya-gyulladást, a szénanáthát leginkább a levegőben
lebegő virágporok, pollenek, illetve spórák okozzák. Könnyű felismerni a jellegzetes
tünetekről: tüsszögés, orrviszketés, vizes orrfolyás, orrdugulás, amelyet gyakran kísérnek
szemtünetek, mint könnyezés, kötőhártya-gyulladás, szem környéki viszketés és ödéma.
Mindezeket a kellemet-lenségeket az allergiás reakció során a nyálkahártya szöveteiben
felszabaduló hisztamin okozza, ugyanis a szervezet úgy tekint az allergénekre, mint
betegséget okozó "betolakodókra", akik ellen mozgósítani kell az immunrendszert. Ez a
mozgósítás nem más, mint a gyulladás maga.
A gyulladás miatt jelentős mennyiségű hisztamin szabadul fel a sejtekből, az erek kitágulását,
a légutak falában lévő izmok összehúzódását, fokozott vérellátást, duzzanatot
eredményezve. A nyálkahártya a gyulladásos folyamat miatt vérrel telítődik, megvastagszik,
az érintett orra bedugul, később köhögni, fulladni kezd, a hörgők beszűkülésével a légzése
sípolóvá válik.
Szerotonin
A monoaminok családjába tartozik, a hangulat szabályozásában van szerepe.
Csökkenése depressziót okoz.
Az antidepresszánsok (Prozac, Zoloft, Paxil) szerotonin visszavétel gátlók, így emelik az
agyban lévő szerotonin szintet. Mivel a szerotonin az alvás és étvágy szabályozásában is részt
vesz, a bulimia kezelésénél is hatásos.
Glutamát
Az agy egyik legfontosabb serkentő neurotranszmittere. Az aminosavak csoportjába tartozik.
Depolarizálja a fogadóneuronjait, így éri el a serkentő hatást. Az NMDA receptornak van
fontos szerepe az emlékezésben és tanulásban. A nevét, a kimutatására használt anyagról
kapta (N-metil-D-aszparát. A tanulánál és emlékezésnél van szerepe.
A hippokampusz különösen gazdag NMDA receptorokban. Ez az agyi terület az új
emléknyomok képzésében játszik szerepet. A glutamát átviteli zavar a szizofréniánál is
kimutatható.
GABA
Aminosav, gátló hatású neurotranszmitter. Az agy szinte minden szinapszisában
megtalálható a gamma-amino-vajsav (GABA).
Gátló hatása nélkül, megszűnik az izom mozgás ellenőrzése. Pl. picrotoxin gátolja a GABA
receptorokat így izomrángást vált ki.
A szorongás enyhítő szerek, a GABA aktivitásának felerősítésével hatnak.
……………………………………………………………………………………………………………………………………………
Oldal: 11 / 79
7. Az idegrendszer felosztása
Kahle W. (1996) SH Atlasz, Anatómia III., Springer Verlag, Budapest, 2-3, 4-5, 6-7
Az idegrendszer feladatai
• Szervrendszerek működtetése
• Szervrendszerek működésének összehangolása
• Megismerési funkciók biztosítása
• Hormonrendszer irányítása
• Alkalmazkodás biztosítása a külső és belsőingerekre adott válaszreakciókkal
Az idegrendszer részei
Az idegrendszer minden része kapcsolatban áll egymással. Az idegrendszert két nagy
rendszerre oszthatjuk, amelyek mindegyike további kétfelé ágazik
Az idegrendszer két nagy részre osztható:
1. A központi idegrendszer az agy és a gerincvelő összes idegsejtjét magában foglalja.

Az agy részei:
• Agytörzs
-Nyúltvelő
-Híd
-Középagy
• Köztiagy
-Talamusz
-Hipotalamusz
• Kisagy
• Nagyagy
• Kérges test
Oldal: 12 / 79
Gerincvelő
• Külső fehérállomány: fel-(agyhoz) és leszálló
(agyból) idegpályák
• Belső szürkeállomány:
hátsó szarv: szenzoros információ fogadása
elülső szarv: mozgató idegsejtek, axonjaik a
perifériás izmokhoz futnak
• A szenzoros és motoros axonok együttesen
alkotják a gerincvelői ideget
2. A perifériás idegrendszer azokból az idegekből áll, melyek az agyat és a gerincvelőt a test

többi részével kötik össze.
Az agyidegek
• Az agyvelő alapi felszínéről indulnak, illetve ide érkeznek
• 12 pár van belőlük
(Szaglóideg, Látóideg, Szemmozgató ideg, Sodorideg, Háromosztatú ideg,Távolító
ideg, Arcideg, Halló-egyensúlyozó ideg, Nyelv-garat ideg, Bolygóideg, Járulékos ideg,
Nyelvalatti ideg)
• Nem szimmetrikus lefutásúak
• Szenzoros információ a fej területeiről
• Fej, arc és nyak izmainak beidegzése
A gerincvelői idegek
• Henger alakú idegszövet-köteg a gerinccsatornában
• Szenzoros információt kap a törzs és végtagok bőrének, ízületeinek, izmainak
receptoraiból
• Akaratlagos és reflexes mozgások kivitelezése
• A gerincvelőhöz kétoldalt kapcsolódnak
• Szimmetrikus elhelyezkedésűek
• Tartalmazzák:
– Az érző idegsejtek bevezető rostjait – hátsó gyökér
– A gerincvelői mozgató (illetve vegetatív) sejtek kivezető rostjait – elülső gyökér
– A két gyökér egyesülésével jön létre a gerincvelői ideg, ami KEVERT ideg
• 31 pár: 8 pár nyaki, 12 pár mellkasi, 5 pár ágyéki, 5 pár keresztcsonti, 1 pár farki
Megteremti az összeköttetést a végrehajtó szervek és a központi szervek között.

A perifériás idegrendszer tovább osztható a szomatikus és a vegetatív idegrendszerre.
• A szomatikus idegrendszer
A központi idegrendszerből (agyvelő+gerincvelő) és a perifériás idegrendszerből (a
fej, a törzs és a végtagok idegei) áll.
Működése az akaratunktól függ, tudatos.
Érző működés: érzőidegei a bőrről, az izmokról és az ízületekről szállítják a külvilág
információit a központi idegrendszerbe, pl. nyomás, fájdalom, hőmérséklet változása.
Mozgató működés: mozgatóidegei pedig a központi idegrendszertől a test izmaihoz
szállítanak impulzusokat, ahol valamilyen mozgást kezdeményeznek. Az összes izom,
akár akaratlagos vagy önkéntelen mozgásban vesznek részt, a szomatikus
idegrendszer mozgatóidegei szabályozása alatt állnak.
Oldal: 13 / 79
• A vegetatív idegrendszer
Akaratunktól független a működése. Olyan folyamatokat szabályoz, mint: a légzés,
szívverés és az emésztés. A belső szervek működését és az érzelmeket befolyásolja.
Szimpatikus: működését szabályozó idegsejtek gazdagon behálózzák az egész
szervezet; lényege: a támadásra, védekezésre való készenlét
Paraszimpatikus: a működését szabályozó sejtek rostjai nem ágazódnak el, hanem
egyenesen valamely szerv felé futnak, körülírtan ott hatnak, legtöbbször a
szimpatikussal ellentétesen; nyugalmat, békés állapotot jelenti
A testet és az agyat összekötő idegrostok, nagy része a gerincvelőben húzódnak és a
csigolyák védő burkot alkotnak körülöttük. Egyszerű inger-válasz reflexek a gerincvelőben
játszódnak le. Például a térdreflex, amikor megütjük a térdkalács elülső részéhez futó ínt, a
hozzá tapadó izom megnyúlik és az izomban lévő érzékelő sejtek a szenzoros neuronokon
keresztül értesítik a gerincvelőt. A gerincvelőben a szenzoros neuronok közvetlen szinaptikus
kapcsolatban vannak az impulzusokat ugyanahhoz az izomhoz visszaszállító, az izom
összehúzódását és a láb kinyújtását okozó motoros neuronokkal. Bár az agy segítsége nélkül,
kizárólag gerincvelői irányítás által is bekövetkezhet ez a válasz, azt a magasabb idegi
központok is módosíthatják. Például ha a térd megütése előtt összekulcsoljuk a kezeinket, a
feszítő mozgás nagyobb mértékű lesz. Ha pedig tudatosan meg akarjuk gátolni a reflex
működését, erre is képesek vagyunk. Egy gerincvelői alapmechanizmusról van tehát szó, de
működését magasabb agyi központok is módosíthatják.
• A gerincvelői idegek vezetik az ingerületet a periféria felől a gerincvelő felé és fordított

irányba
• A gerincvelői ideg szomatikus és vegetatív, érző és mozgató rostokat tartalmaznak
• A gerincvelő reflexműködése beépül a szervezet egységes egészének a működésébe
• A gerincvelő a felsőbb idegi működés ellenőrzése alatt áll: az infók oda-vissza áramlanak az
agy – gerincvelő - végrehajtó szervek között
• Az agyban a test egyik oldaláról érkező infók átkerülnek a másik féltekébe (a nyúltagynál)
Gerincvelő – reflexív
3. KÖZPONT
agy
Érző neuron Mozgató neuron
gerincvelő
2. felszálló v. 4. efferens v.
afferens leszálló pálya
1 .RECEPTOR 5. EFFEKTOR
SEJT végrehajtó szerv
pl.: izom, mirigy
Akkor zajlik le a reflexív működése, ha minden egysége ép!

Az idegrendszer működésének alapja a REFLEX!
A receptorból (receptor sejt pl. a bőrben – hideg/meleg érzet)

az érző neuronon keresztül,
Oldal: 14 / 79
eljut a hátsó szarvba,

bekapcsol egy mozgató neuron,
ezen keresztül a parancs eljut a mozgató neuronhoz,
elrántjuk a kezünket a forró kályhától (mielőtt végig gondolnánk).
.............................................................................................................................................
8. Az agyvelő szerkezete, felosztása

Kahle W. (1996) SH Atlasz, Anatómia III., Springer Verlag, Budapest, 8-9, 14-15
Az agy evolúciója (ppt)
Az ember előagya teszi lehetővé, hogy „ember” legyen.

Neo-cortex (előagy) : Legkésőbb alakult ki Ráció
Kontroll funkciók egy jobb élet érdekében Emlősök
Érzelem
Limbikus rendszer: Utána alakult ki Ösztön
„Élni akarás” – ösztönös szintű viselkedést szabályozza Hüllők
érzelmi rendszer, emléknyomok, ösztönös reakciók
Agytörzs (központi mag): legelőször alakult ki

Életben maradás: alapvető életfunkciók
Az agy felépítése
3 koncentrikus rétegből áll:
• primitív központi magból,
• limbikus rendszerből,
• magasabb mentális folyamatokért felelős agyféltekékből (előagy v. neo-cortex).
Az agy részei
• A viszonylag kisméretű agytörzsből,
• a köztiagyból,
• a kisagyból és
• a nagyagy-féltekékből áll.
Az agytörzs és a köztiagy köti össze a gerincvelőt, a hátsó koponyaűrben elhelyezkedő
kisagyat és a nagyagyféltekéket.
Az agytörzs részei az agyat a gerincvelővel összekötő nyúltagy, a híd és középagy.
A köztiagy legfontosabb része a látótelep.
A kisagy a nagyagyhoz hasonlóan két féltekéből áll.
A két nagyagy-féltekét a kérgestest kapcsolja össze.
Oldal: 15 / 79
Az agyat az egyes régiók elhelyezkedése alapján feloszthatjuk három részre:

1. hátsóagy - a hátulsó a gerincvelőhöz legközelebb eső részt;
2. középagy - a hátsóagy előtti, az agy középső részét;
3. előagy - az agy elülső részét.
Paul MacLean a topografikus felosztás helyett a funkcionális felosztást javasolja, amely

alapján 3 réteget különböztetünk meg:
1. A központi mag (vagy agytörzs):

• a nyúltvelő a gerincvelő folytatása, az öreglyuktól a hídig terjed, a nyúltvelőben
található a létfontosságú légző- és érmozgató központ, ezenkívül a védekező és
táplálkozási feltétlen reflexműködések központja.
• kisagyi része: az egyensúlyt és az izomkoordinációt szabályozza.
• köztiagy három részből áll: hipotalamusz és talamusz, valamint a harmadik agykamra és
az azt határoló részek alkotják
- talamusz: az érzékszervektől érkező üzenezek kapcsolótáblája
- hipotalamusz (talamusz alatt): irányítja a hormonháztartást, anyagcsere
folyamatokat, hőmérséklet szabályozást.
• kérgestest: harántirányú idegrostokból álló vaskos, fehér lemez az agyban, ez a
legnagyobb összeköttetés a két agyfélteke között
Oldal: 16 / 79
• retikuláris (hálózati) rendszer, más néven hálózatos rendszer az ember agyában az

éberség és a figyelem szabályozását végző rendszer, az agytörzsben helyezkedik el, a
nyúltvelő és a középagy között. Az általános érzéstelenítés és jó néhány pszichotrop
anyag ezen a területen keresztül fejti ki hatását.
2. Limbikus rendszer: az érzelmeket és az alapvető szükségleteket kielégítő tevékenységeket

irányítja
3. Nagyagy:
Agykéreg: a nagyagyat borító sejtek külső rétege, a magasabb mentális folyamatok
központja, itt regisztrálódnak az érzetek, innen indulnak el az akaratlagos cselekvések, itt
születnek meg a döntések és alakulnak ki a tervek.
A két agyfélteke, mindegyike négy lebenyre oszlik:
• homlok(frontális),
• fali (parietális),
• halánték (temporális),
• nyakszirt (okcipitális).
………………………………………………………………………………………………………………………
9. Központi mag, nyúltvelő, agytörzs, kisagy, talamusz, hipotalamusz

Az agytörzs (központi mag)

A hátsóagytól az előagyig terjed. A legősibb
agyterület.
Részei:
• nyúltvelő
• híd
• középagy (köztiagy), 2 fő része:
-talamusz
-hipotalamusz
• retikuláris rendszer
Területén a szürke- és a fehérállomány

nem különül el élesen, neuronjai ún.
agytörzsi hálózatos állományt alkotnak.
Az agytörzsben létfontosságú vegetatív
központok (keringés, légzés, nyelés stb.) vannak.
Neuronjai részt vesznek az izomtónus kialakításában, az agykéreg ébrenléti állapotának
szabályozásában.
Fel- és leszálló pályákon keresztül kapcsolatot teremtenek az agy felsőbb területei és a
gerincvelő között.
Az agytörzsből ered 10 pár agyideg (III-XII-ig).
Oldal: 17 / 79
Nyúltvelő (medulla)
A nyúltvelő közvetlen kapcsolatban van a gerincvelővel (ami enyhén kiszélesedik, amint
belép a koponyába). Feladat:
• életfontosságú vegetatív központok vezérlése: légzési és keringési
• nyálkahártya reflexek szabályzása (köhögés, nyelés, hányás, stb.)
• egyenes testtartást segítő reflexet vezérlése.
Itt kereszteződnek az agyból leszálló és a gerincvelőből felszálló fő idegkötegek. Ezek
kereszteződésével magyarázható, hogy a test bal oldala a jobb agyféltekével, míg a jobb
oldal a bal agyféltekével áll kapcsolatba.
Híd
A nyúltvelő felett található, a kisagy két féltekéjét hídként köti össze. Feladata:
• a nyúltvelői központok működését, felülről látja” és összehangolja. Pl.: ha nyelni és
beszélni akarunk egyszerre, akkor a hídi központok gondoskodnak a gégefedő
egyértelmű működéséről. A köhögési ingert gyakori nyeléssel, pl.: cukorka
szopogatásával csökkenteni lehet.
• néhány szervrendszer működésének egymással való összehangolására képes.
• a hídban vannak az V-VIII. agyideg magjai
• itt van a nyúltvelői légzőközpontot felülszabályozó serkentő – és gátlóközpont
Kisagy
Az agytörzs hátulsó részéhez kapcsolódva, valamelyest a nyúltvelő felett található. A két
kisagy féltekéjét a híd köti össze. Feladata:
• a bonyolult mozgások koordinációja
• motoros tanulás
• mentális működések vezérlése
Kapcsolatban áll a homloklebeny nyelvvel, tervezéssel és gondolkodással kapcsolatos
területeivel.
Az egyes mozgások kiválthatók magasabb szintekről is, megfelelő koordinációjuk azonban a
kisagytól függ. A kisagy károsodása egyenetlen, koordinálatlan mozgásokhoz vezet.
Középagy vagy köztiagy

Felfelé a következő agyterület, 2 fő része a talamusz és a hipotalamusz.
• A nagyagyból jövő, leszálló pályák átkapcsolódási helye.
• Az itt elhelyezkedő magok több reflexből összetevőkből egyszerűbb mozgások (pl.:
járás) befolyásolására is képesek.
• A középagy a bonyolult testtartási reflexek (járás, futás) központja. A mozgást az
agykéreg indítja, de az agykéreg - pl.: séta közben - már nem foglalkozik a mozgás
kivitelezésével.
• A gerincvelő bőr eredetű szomatikus reflexénél is elősegíti a mellső és a hátsó végtag
keresztezett hajlítását és feszítését.
• A középagyban van a kéregből induló szomatikus leszállópálya egy részének
átkapcsoló magja.
• A középagyban található a szemmozgató idegek magja.
Talamusz
Az agytörzs felett, az agyféltekék közt található két tojás alakú idegsejt-csoport. Feladata:
Oldal: 18 / 79
• egyik területe átkapcsoló állomásként működik:

- a látásért,
- hallásért,
- tapintásért és
- ízlelésért felelős érzékelő receptorokból beérkező információt a nagyagy felé
továbbítja.
• másik területe fontos szerepet játszik az alvás és az ébrenlét szabályozásában
(cirkadián-ciklus)
• összehangolja az idegrendszer működését
• a beérkező infókat szűri és továbbítja
• szerepet játszik a fájdalom érzékelésében: a fájdalom affektív szinezetének
kialakításában vesz részt
Hipotalamusz
A talamusz alatt elhelyezkedő kicsiny szerv. Feladata:
• érzelmek átélése
• motiváció
• öröm és fájdalom kiváltó központok vannak benne
• szabályozza az evést (jóllakottság), az ivást és a szexuális viselkedést
• „stresszközpont”: stresszhelyzetre válaszol
• hormonháztartás szabályzása (endokrin rendszer) hipofízis révén
• belső elválasztású mirigyek szabályzása a hipofízis révén. Tevékenységét és tartja
fenn a homeosztázist.
A homeosztázis az egészséges szervezet működési jellemzőinek normális szintjét jelenti, mint
például a normális testhőmérséklet, szívritmus és vérnyomás. Stressz esetén a szokásos
egyensúly felborul, és olyan folyamatok lépnek működésbe, melyek az egyensúlyhiányt
korrigálva visszaállítják a test normális működési szintjét. Ha például túl melegünk van,
verejtékezünk, ha fázunk, didergünk.
Retikuláris rendszer
A következő tétel lesz.
.............................................................................................................................................
10. Retikuláris (hálózatos) rendszer

Atkinson, R. L., Atkinson, R.C., Smith, E.E., Bem D.J., Nolen-Hoeksema, S. (1999). Pszichológia. Osiris Kiadó,
Budapest, 53
Az alsó agytörzstől a talamuszig terjedő, a központi mag egyéb részeit is keresztező

neuronhálózat a retikuláris rendszer.
Szerepe:
• felszálló aktiváló rendszer az éberségi állapotunkat szabályozza
Ha egy kutya/macska retikuláris rendszerébe elektródát telepítenek:
- ebbe az elektródába bizonyos feszültségű áramot vezetnek: az állat elalszik.
- gyors egymásutánban váltakozó erősségű áram: az állat felébred.
• az arousal és a figyelmünk összpontosítását segíti
Oldal: 19 / 79
• minden érző-receptor bocsát idegrostokat a szűrőként működő retikuláris rendszerbe

• az agykéregbe (tudatunkba) csak bizonyos szenzoros üzeneteket enged be, a többit
blokkolja.
• információk „szűrőjeként” működik
• tudatállapotunkat állandóan befolyásolja
• légző és keringési központ
• a gerincvelő motoros tevékenységének a befolyásolása, gátló és serkentő központ
van benne
Hosszú felszálló és leszálló pályák indulnak belőle. Ezek lehetnek:

• Afferens (felszálló) összeköttetések: az összes érzésféleség eléri a retikuláris
rendszert (fájdalom, látás, stb.)
• Efferens (leszálló) összeköttetések: utasítások, parancsok küldése
……………………………………………………………………………………………………………………………………………
11. Limbikus rendszer, hippokampusz

Kahle W. (1996) SH Atlasz, Anatómia III., Springer Verlag, Budapest, 29, 310-313
Limbikus rendszer
Limbikus= gyűrű („az ősi agy”)
Középvonali és mély halántéklebenyi struktúrák. Az agy közepe táján helyezkedik el, a

primitív (ősi) rendszereket öleli körül, utánuk alakult ki. A hipotalamusszal szoros
kapcsolatban áll.
Az ösztönös és az agytörzs és a hipotalamusz szabályozása alatt álló viselkedéseket is
ellenőrzi.
Azok az állatok, amelyek csupán kezdetleges limbikus rendszerrel rendelkeznek (például
halak és hüllők), az olyan tevékenységeket, mint a táplálkozás, támadás, veszélytől való
Oldal: 20 / 79
menekülés és szaporodás, sztereotipizált viselkedések révén hajtják végre. Az emlősöknél a

limbikus rendszer gátolhat bizonyos ösztönös viselkedésmintákat, ezáltal lehetővé teszi az
állat számára, hogy a környezet változásaira rugalmasabban és adaptívabban reagáljon.
Hol található?
A központi mag körül, a nagyagyféltekék legalsó szélén körbefutva fekszik néhány agyterület,
melyeket együttvéve limbikus rendszernek neveznek.
Részei: (ppt)
• Afferens rendszerek:
- tractus spinothalamicus (a gerincvelőből indul és a talamuszba érkezik felszálló
pályák)
- szaglópálya
A rendszer szenzoros bemenetét (afferentációját) számos érzőrendszer (szaglás,
felületes bőrérzés stb.) adja.
• Központok:
- gyrus cinguli,
- hippocampus (főként memória funkciók),
- talamusz,
- hipotalamusz,
- amygdala (agresszió, dühkitörések)
• Efferens rendszerek
A parancsokat vagy leszálló impulzusokat közvetítik a végrehajtó rendszer felé.
A kiinduló efferens pályák érintik a hippotalamuszt és az agykéreg számos részét.
A limbikus rendszer funkciói (ppt)

• Az ösztönöket irányítja
• Felel a közérzetért
• Az érzelmi megnyilvánulásokat irányítja (öröm, boldogság, félelem, harag, düh, stb.),
így az illető magatartását is.
• Az elsőösztönös reakció itt alakul ki, de a felsőbb központok felülírják, pl.: düh-
kitörést megállítják
• Az agykéreg emléknyomokat (engramokat) beépítő működésében is nagyon fontos
szerepe van.
Oldal: 21 / 79
Az emléknyomok kialakítása is itt történik, ezt teszi át a hosszútávú memóriába.

Pl.: Altzheimer-kórnál nem fog emlékezni a frissen történt eseményekre, nem tud
áttevődni a hosszú távú memóriába, ha már a limbikus rendszer is sérült. De a régi
emlékek megmaradnak
Hippokampusz
• Epizodikus (és deklaratív) memória,
• Új események tartós emlékként való tárolása
Az emlékezésben játszik különleges szerepet. Szerepére akkor derült fény, amikor az 1950-
es években, néhány esetben epilepsziás betegeknél terápiás célból sebészileg eltávolították.
A felgyógyuló betegek gond nélkül felismerték a régi barátaikat, emlékeztek a korábban
velük történtekre, olvasni sem felejtettek el, és birtokában voltak begyakorolt
készségeiknek is. Az operáció előtt kb. egy éven belül történt események felidézésére
azonban csak kevéssé vagy egyáltalán nem voltak képesek. Nem ismerték fel például azt az
új ismerősüket, akivel vagy heteken át rakosgatták ugyanazt a kirakós játékot úgy, hogy nem
emlékeztek arra, hogy előzőleg már kirakták volna, mint ahogy ugyanazt az újságot többször
is kiolvasták anélkül, hogy bármire emlékeztek volna belőle. (Squire és Kandel, 2002)
Amygdala
A limbikus rendszer az emocionális (érzelmi) viselkedésben is szerepet játszik.
Az agy mélyében megbúvó, mandula formájú képlet nélkülözhetetlen az érzelmek,
elsősorban a félelem átélésénél (Maren, 2001). Bizonyos régiónak irtása esetén a majmok a
legkisebb provokációra is dühösen reagáltak, ami arra utal, hogy a roncsolt terület
eredetileg gátló hatást gyakorolt. A limbikus rendszer más részeinek sértésekor a majmok
többé nem mutattak agresszív viselkedést és ellenségeskedést, még akkor sem, ha
megtámadják őket. Egyszerűen tudomásul sem veszik a támadót, és úgy tesznek, mintha mi
sem történt volna. Az ilyen sérülést szenvedett emberek sem a félelmet tükröző arcokat
nem képesek felismerni, sem új félelmi válaszokat elsajátítani.
Vertikális szerveződés:
Abból, hogy az agyat három koncentrikus struktúraként kezeljük, mely:
• a központi magból,
• a limbikus rendszerből és
• a nagyagyból áll,
Az egyes részek egymástól nem függetlenek. Olyanok, mint az egymással összekapcsolt
számítógépek. Mindegyiknek megvan a maga szerepe, de együttműködésük eredményezi a
legnagyobb hatékonyságot.
Az érzékszervekből érkező információn bizonyos elemzési és döntéshozatali műveletek
végzendők – a nagyagy feladata, amelyek különböznek azoktól, amelyek a reflexes
tevékenységsorokat szabályozzák (limbikus rendszer).
Az izmok finomabb alkalmazkodása (például írás, hangszeres játék esetén) egy másik típusú
szabályozórendszert igényel, melyet ez esetben a kisagy közvetít.
Mindezek a tevékenységek komplex rendszerekbe rendeződtek, amelyek a szervezet
integritását tartják fenn.
............................................................................................................................................
Oldal: 22 / 79
12. Nagyagy (agyféltekék), agykéreg, agylebenyek

Az összes lény közül az ember nagyagya a legfejlettebb.

Az agykéreg (cortex) a nagyagyat borító idegsejtekből álló mintegy 3 milliméter vastag réteg;
a cortex latinul „kérget” jelent.
• A preparált agy kérgi rétege szürkének látszik, mert főként idegsejtek testjeiből és
mielinhüvely nélküli axonokból áll ez a szürkeállomány
• Az agy belső, kéreg alatti része nagyobbrészt mielinizált axonokból áll, és fehérnek
látszik.
Minden szenzoros rendszerből (például a látás, a hallás és a tapintás) információ vetül a

kéreg specifikus területeire.
A testrészek mozgásait (motoros válaszok) a kéreg motoros területe vezérli.
Az agykéreg többi része, mely sem motoros, sem szenzoros, asszociációs területekből áll.
Ezek a területek a viselkedés komplexebb vonatkozásaival – emlékezés, gondolkodás és
nyelv – állnak kapcsolatban, és az emberi agykéreg legnagyobb részét ezek teszik ki.
A két agyfélteke alapvetően szimmetrikus, köztük elölről hátrafelé egy mély hasadék
húzódik.
Első felosztásunk tehát a nagyagy
• bal és
• jobb féltekére osztása.
Mindkét félteke négy lebenyre oszlik:

• homlok- (frontális),
• fali (parietális),
• halánték- (temporális) és
• nyakszirt- (okcipitális) lebenyekre.
A homloklebenyt a fali lebenytől a központi árok (fissura centralis) választja el, mely a
fejtetőtől oldalirányban fut a fülek felé.
Oldal: 23 / 79
A fali lebeny és a nyakszirtlebeny választóvonala kevésbé határozott, a fali lebeny a fej

tetején van a központi árok mögött.
A nyakszirtlebeny pedig az agy hátsó részén helyezkedik el. A halántéklebenyt egy mély, az
agy oldalán lévő hasadék, az oldalsó árok (fissura lateralis) határolja.
……………………………………………………………………………………………………………………………………………
13. Agykérgi területek, elsődleges motoros kéreg, elsődleges

szomatoszenzoros kéreg
Az agykéreg (cortex cerebri) a központi idegrendszer legmagasabb szintje és mindig az alsóbb

centrumokkal együttműködve funkcionál. Az agykéreg hatalmas mennyiségű információt kap
(az idegrendszermás szintjeiről valamint az érzékszervekből), ezekre pontos válaszokkal
reagál, és megfelelő változásokat idéz elő. Sok választ öröklött programok befolyásolnak, míg
másokhoz az egyén élete során megtanult, és a kéregben elraktározott programok adják a
keretet. Az emberi agykéreg teljesen beborítja az agyféltekéket. Szürkeállományból áll,
százmilliárdos nagyságrendben tartalmaz idegsejtet, neuront, de ezek száma az életkorral
kezdetben folyamatosan csökken. A szinapszisok száma ennek sokszorosa. Az agykéreg
különböző mezői funkcionálisan specializálódottak. Nagysága és komplex felépítése teszi a
magasabb rendű működésekre, amelyek csak az emberi idegműködések tulajdonságai: az
elvont gondolkodás, a tudatosság, az intelligencia, a történelmi és társadalmi szintű
összefüggések felismerése, elraktározása és alkalmazása, a beszéd, a nyelvtanulás, a
szerszámhasználat, a bonyolult szerkezetek tervezésére való képesség, az irodalmi és
művészeti alkotómunka, a különböző embercsoportok együttműködése, a viselkedési
szabályrendszerek megalkotása és fejlesztése stb. (wikipedia)
Elsődleges motoros kéreg
A központi árok előtt húzódik, a homloklebenyben.

A test akaratlagos mozgásait vezérli. Bizonyos pontjainak ingerlése, a megfelelő
testrészeket hozza mozgásba. Ha ezeken, a pontokon sérülés keletkezik, a mozgások is
károsodnak.
Oldal: 24 / 79
A motoros kéregben a test fejtetőre állítva képeződik le. Pl. a lábujjak mozgatása a
fejtetőhöz közeli részekhez kapcsolódik. A nyelv és a száj mozgatását a motoros kéreg
aljához közeli részek irányítják.
A test jobb oldalának mozgatását a bal agyfélteke motoros kérge végzi,
míg a test bal oldalát a jobb agyfélteke motoros kérge hozza mozgásba.
Mozgató homunkulusz
Más a mozgékonysága a különböző szerveknek. Aránytalan a kéreg nagysága: az arc nagyobb
a láb kisebb területet foglal el.
• Az akaratlagos mozgást indítják be az innen induló neuronok.
• Az akaratlan cselekvés nem mindig innen indul, más területekről is.
• Amíg tanulunk, innen indul az impulzus (pl.: tánclépés, autóvezetés). Ha
automatikussá válik, már nem innen irányítjuk a mozgást. Hanem az extrapiramidális
rendszeren keresztül irányítjuk azt.
Elsődleges szomatoszenzoros (testérző) kéreg
A fali lebenyben a központi árok mögött helyezkedik el.

• Tapintás
• Tárgyak mérete, alakja és színe közötti különbség felismerése (kitapogatás sötétben)
• A meleg, hideg,
• fájdalom,
• és a test mozgásainak érzékelése vetül ide.
Az innen kiinduló vagy ide érkező idegrostok a test ellenkező oldalával állnak kapcsolatba.
A test jobb oldaláról induló szenzoros impulzusok a baloldali szomatoszenzoros területekre
jutnak. A jobb láb és jobb kéz izmait pedig a bal oldali mozgató kéreg vezérli.
Érző homunkulusz
Az egyes területek eltérő arányban vannak képviselve, ugyanúgy, mint az elsődleges motoros
kéregnél a mozgató homunkulusz.
Oldal: 25 / 79
Általános szabály:
A test egy adott szomatoszenzoros, illetve mozgatókéreg nagysága szoros kapcsolatban áll
annak érzékenységével és használatával.
Pl. a kutya mellső lábainak elenyésző a kérgi reprezentációja, míg a mosómedve mellső
lábainak lényegesen nagyobb, mivel mellső lábait felderítésre és környezete átalakítására
használja. Vagy a patkány, környezetét érzékeny bajuszával deríti fel, következésképpen
minden egyes bajusz szálnak kérgi reprezentációja van.
……………………………………………………………………………………………………………………………………………
14. Elsődleges látókéreg, hallókéreg, asszociációs területek

Kahle W. (1996) SH Atlasz, Anatómia III., Springer Verlag, Budapest, 238-239, 240-241, 242-243
Elsődleges látókéreg
A nyakszirt lebenyek hátsó részében található – a látásban van fontos szerepe.

Az idegrostok egyik része a jobb szemből a jobb féltekébe fut, a bal szemből a bal féltekébe.
A másik része a chiasma opticumnak nevezett képletben kereszteződik és az ellenkező oldali
féltekékbe fut. Az idegrostok mindkét szem jobb oldalából az agy jobb féltekéjébe, bal
oldalából a bal féltekéjébe visznek üzenetet. így, ha megsérül a bal félteke látókérge, a két
szem bal oldali látómezőjének vakságát okozza, vagyis környezetünk jobb oldali észlelése
kiesik észlelésünkből.
Főleg a látásért felel, de vannak asszociációs funkciói is.A vizuális infó elsődleges
feldolgozása , utána „megy” tovább a következő lépések során
Vizuális asszociációs kérgi területek

Összekapcsolódik a többi infóval. Pl.: egy illat is beindíthat korábbi emlékeket, megjelenik
egy szoba, esemény, stb.
Bizonyos ingerek előhívhatnak régi emlékeket, ezért az asszociációs területek a felelősek

DE mindegyik!
Oldal: 26 / 79
Látóideg-kereszteződés (chiasma opticum)

A vizuális impulzusok hogy jutnak be a szembe, mi történik vele az agyban?
• látóideg
• chiasma opticum (látóideg kereszteződés):
- az idegrostok mindkét szem jobb oldalából az agy jobb féltekéjébe, a bal oldalából a
bal féltekéjébe jutnak
- emiatt az egyik (bal) félteke látókérgének sérülése mindkét szemben az azonos
oldali (bal) látómezejének vakságához vezet, ami a jobb oldali környezet látásának
kiesését okozza
A látásért felelős receptor sejtek a retinában találhatóak.

A receptor sejtek axonjai eljutnak a kereszteződésig, onnan a talamuszig, majd a kéregig.
A balszem és jobbszem baloldaláról az infók a bal agyféltekébe jutnak el.
A szemek jobb oldaláról az infók az agy jobb féltekéjébe jutnak.
Csak az ellenkező szemből érkező infó kapcsol át a kereszteződésen keresztül (cserél oldalt) a
talamuszban.
A jobbról jövő infók a bal féltekébe jutnak és fordítva.
Elsődleges hallókéreg
Az agyféltekék oldalán elhelyezkedő halántéklebenyek felszínén található.

Szerepe:
• a hangok komplexebb elemzésében vesz részt
• a hangok időbeli mintázatának időbeli észlelése (szükséges a beszéd észleléséhez)
A jobb fül az agykéregnek mind a bal mind a jobb oldali hallókérgébe küld rostokat, bár a bal
ellenoldali kapcsolatok erősebbek. Ugyanez igaz a bal fül esetében is.
A fülből a korti sejtek ide juttatják ide a hangot. A megértéshez más funkciók kellenek. (ppt)
• Beszédértés (domináns féltekében található)
Ez a jobb kezeseknél a bal félteke, de sok balkezesnek is a bal félteke a domináns
az emberek 95% -ának ez a domináns féltekéje
A bal féltekéhez kapcsolódik a beszéd. Itt van a beszédközpont: Broca-mező és
Wernicke-mező ezek kellenek a beszéd megértéséhez
• Szervezés, időbeli egymásutániság
Oldal: 27 / 79
• Beszéd prozódia (monoton vagy élénk beszéd)

• Zene értése
A jó működéshez a két féltekét össze kell kapcsolni. Meg kell valósulni az együttműködésnek
a két félteke között.
Domináns féltekei sérülés: a hallottak visszaidézése nehezített
Szubdominás oldal sérülés: nem ismeri fel a zenét, képeket visszahívása sérül
A zenei élmény (ppt)
Két agyféltekés folyamat

- Jobb oldali halántéklebeny felső tekervénye: melódia felismerése.
Sérüléskor a zenei élmény elvész: amusia
- A bal oldali halántéklebeny is fontos: szólamok, harmónia felismerése.
- A zene élvezete komplex folyamat: memória, tanulás, érzelmek bevonódása egyaránt
szükséges
Asszociációs területek
Asszociációs régiók = azok a területek, amelyek közvetlenül nem vesznek részt a szenzoros,
vagy motoros feldolgozásban.
• Frontális asszociációs régiók: a homloklebenynek a motoros kéreg előtti részei.
Szerepe: a gondolkodási folyamatokban, sérülése károsítja a késleltetett választ
igénylő problémák megoldásának képességeit.
• Hátulsó asszociációs régiók: a különféle elsődleges kérgi területekhez közel
helyezkednek el. Egy- egy érzéklet szolgálatában álló alrégiók alkotják. A
halántéklebeny alsó része például a vizuális észleléshez kapcsolódik. Sérülése a
formák felismerését és megkülönböztetését akadályozza.
……………………………………………………………………………………………………………………………………………
15. Aszimmetriák az agyban

Aszimmetriák = a két félteke különbségei

• Bal agyfélteke általában nagyobb, mint a jobb
• Jobb féltekében az egyes területek közötti kapcsolatok erősebbek (pl.: sérülés esetén
hamarabb átveszi a szomszédos terület a funkcióit)
• Bal féltekében az egyes területeken belüli összeköttetések jobbak
A lateralizáció (70-es évek, split-brain vizsgálatok) (ppt)
Domináns félteke (többnyire a bal)

• Analitikus - intellektuális
• Nyelvi funkciók
• Absztrakt gondolkozás, differenciálás
• Részletek, szekvenciák
• Sematikus rajz
Oldal: 28 / 79
Szubdomináns félteke (többnyire a jobb)

• Szintetikus - intuitív
• Képi gondolkozás
• Melódia felismerés
• Összefüggések, részekből az egészre következtetni
• Széteső, összefüggéstelen rajz
• Emóciók
A jobb félteke
• A jobb agyfélteke egészében ősibb
• Az öröklött készségekhez és programokhoz közelebb álló viselkedést képviseli
• Újszülöttekben még a jobb agyfélteke uralkodó
• A felnőttben éjszaka, a REM-alvás alatt dominál, valamint sok más olyan oldott, laza
állapotban is, amikor a külvilág kényszerei kevésbé működnek
• A „neurotikus” embernek többnyire a bal oldala, bal karja zsibbad és fáj, azért, mert a
jobb agyféltekéje sokkal hamarabb vált ki testi érzéseket
• Sokszor a relaxációs gyakorlatok is hamarabb lazítják el a test bal oldalát
• A jobb agyféltekéhez szorosabban kapcsolódnak az érzelmi zavarok, valószínűleg
maguk az érzelmi betegségek is
• A jobb agyfélteke, a baloldalinál jobban reagál:
- A lélektani veszteségekre
- A társaktól való elkülönítésre
- A nem kontrollálható stresszhelyzetekre
Valójában ezek szoktak depresszióhoz vezetni
• Epilepsziás betegek jobb oldalról kiinduló rohamait sokszor kétségbeesés és fizikai
fájdalom, a bal oldalról kiindulókat viszont néha feldobottság kíséri
• A depresszió ellenes gyógyszerek, nyugtatók, szorongásoldó gyógyszerek hatása is
aszimmetrikus, a jobb agyféltekében a hatás sokkal hamarabb jelentkezik,
kifejezettebb és tartósabb
Oldal: 29 / 79
Kémiai aszimmetria
• A két agyfélteke között nem csak nagyságbeli különbségek vannak
• Az egyes sejtek között, sőt a molekulák szintjén is egyre több különbséget fedeznek
fel
• Arató Mihály (Budapest) mutatta ki, hogy a jobb féltekében több szerotonin receptor
van, mint a balban
• A szerotonin egyfajta „türelem-hormon”
• Azoknál, akik öngyilkosságot követtek el, az arány megfordult
• Stressz hatására a jobb agyfélteke érzékenyebb, talán ezért van benne több
szerotonin receptor
• Ha a receptorok rendellenessége miatt a szerotonin fékező hatása nem tud
érvényesülni
• a stressz hatásra bekövetkező fájdalom és kétségbeesés nem tud enyhülni, sőt egyre
fokozódik, elviselhetetlenné válhat
• ez pedig az öngyilkosság egyik mozgatórugója
• Tény: a depressziót gyógyító szerek általában csökkentik a jobb és a bal agyfélteke
közötti szerotonin-különbséget
• Fizikai és pszichikai megterhelések ugyanezt a szerotonin-aszimmetriát határozottan
növelik
• Aszimmetrikus a dopamin receptorainak eloszlása is az agyban
- ez is a jobb agyféltekében nagyobb sűrűségű
- Ha a dopamin túlműködés a két félteke közötti egyensúlyt meg tudja bontani (és
meg tudja, mert jobboldalon több a dopamin receptor!)
• akkor visszavonul a racionális, gondolkodó bal agyfélteke, és uralkodóvá válhat a
jobboldal (pl. szkizofrénia esetén)
Első ránézésre a két agyfélteke egymás tükörképének tűnik. Holott, kimutatták hogy a bal
félteke nagyobb mint a jobb.
A jobb félteke sok hosszú idegrostot tartalmaz, amely összeköti az agyi területeket.
A bal félteke rövidebb, és gazdag kölcsönkapcsolatokat biztosító idegrostokban.
Broca (1861) beszédképtelenségben szenvedő embereknél talált sérüléseket a bal agyfélteke
homloklebenyében az oldalsó árok felett. A róla elnevezett Broca terület, felelős:
• beszéd létrehozásáért
• beszéd megértéséért
• szavak leírásáért
• írott szavak megértéséért
Így a bal féltekei sérülést eredményező agyvérzés esetén nagyobb a valószínűsége a
beszédzavar kialakulásának. Egészséges egyéneknél az agy integrált egészként működik. A
jobb agyfélteke hasonló részének sérülése viszont nem eredményez beszédképtelenséget.
A többi beszéddel, írással kapcsolatos terület szintén a bal agyféltekében található a
jobbkezesek esetén. Egyes balkezeseknél a beszédközpont a jobb féltekében vagy a bal és a
jobb félteke közt felosztva helyezkedik el, de többségüknél a bal félteke rendelkezik nyelvi
funkciókkal (ugyanúgy, ahogy a jobbkezeseknél).
Normális embereknél az egyik agyfélteke információi közvetlenül továbbítódnak a másikba a

kérgestestnek (corpus calossum) nevezett összekötő idegrostok kötege révén. Ez az
összekapcsolást biztosító híd problémát okozhat az epilepszia bizonyos formáinál, mivel az
Oldal: 30 / 79
egyik agyféltekéből kiinduló roham átterjedhet a másikra, és abban tömeges

neuronkisüléseket okozhat. Az ilyen generalizált rohamok megelőzését véget néhány súlyos
epilepsziásnál az idegsebészek műtétileg átmetszették a kérgestestet így ez a rohamok
csökkenéséhez vezetett. Sokáig úgy tűnt, nincsenek nemkívánatos utóhatások és a páciensek
a mindennapi életben láthatólag ugyanolyan normális életre képesek, mint azok, akiknek a
féltekéi egymáshoz kapcsolódnak. A kutatok csak később néhány nagyon speciális teszt
elvégzés után jöttek rá, hogy ez nem igaz. Ami történik, amikor a kérgestestet átmetszik – ezt
nevezik hasított agynak (split brain) –, tehát a két agyfélteke nem képes kommunikálni.
…………………………………………………………………………………………………………………………………………
16. Hasított agyú személyek

Robert Sperry, 1981-ben Nobel-díj
Kísérlet:
- Kísérleti személy képernyő előtt ül, középen levő fénypontra fixálja tekintetét
- Képernyő bal oldalán felvillanó szó a jobb agyféltekébe jut, ami a test bal oldalát vezérli
- Bal kezével könnyen a kiválasztja a felvillantott szónak megfelelő tárgyat
- DE nem tudja megmondani milyen szó villant fel a képernyőn, mert a beszéd a bal félteke
funkciója
Split-brain kísérlet (ppt)
Keresztezett beidegzés:
Vizuális információk:
• a látótér egyik oldaláról a megfelelő oldali látóközpontba kerülnek
• a fixációs ponttól balra felvillanó ingerek a jobb, míg a jobbra esők a bal féltekébe
jutna
• jobb félteke: bal kéz mozgását
• bal félteke: jobb kéz mozgását irányítja
Hallás
• bemenete nagymértékben kereszteződik, de a füllel azonos oldali féltekébe is kerül
információ
Szaglási érzékelés
• az orrlyukkal azonos oldalon történik
Oldal: 31 / 79
A motoros idegek az agyat elhagyva kereszteződnek. Ezért a bal agyfélteke a test jobb
oldalát a jobb agyfélteke pedig a test bal oldalát vezérli.
A beszédért felelős- a bal féltekében lévő Broca-terület.
Amikor a szemek előre néznek, a fixációs ponttól balra lévő képek, mindkét szemből, az agy
jobb oldalába jutnak. Bal félteke a jobb kezet látja a jobbfélteke pedig a bal kezet.
Egészséges ember esetében a féltekék bármelyikébe bejut az inger, a másik féltekébe is
továbbítódik az információ a kérgestesten keresztül. Tehát az agy egysége egészként
működik.
Ha a kérgestestet átmetszik, (hasított agy) a két félteke egymással nem tud kommunikálni.
Robert Spery 1981 –ben végzett kutatásokat ezen a területen, amiért Nobel díjat kapott.
A kísérlet során a split-brain beteg egy ernyő előtt ült, tekintete az ernyőre vetített
fénypontra szegeződött, eközben felvillantották 1mp-ig az ernyő bal oldalára a csavar szót.
Ez a kép az agy jobb oldalába jut és a test bal oldalát, vezérli. A személy az elrejtett tárgyak
közül könnyen kiválasztotta a csavart.
A beszéd a balféltek funkciója, így nem jut el a csavar szó képe hozzá. Így nem tudja
megmondani, hogy milyen szó képe villant fel, annak ellenére, hogy ki tudta választani a
csavart. Nincs tudatában annak, amit a balkeze tesz, mivel a szenzoros bemenet a balkéztől a
jobb agyféltekébe megy, a balfélteke nem kap információt arról, hogy a bal kéz mit érez,
vagy tesz.
A hasított agyú betegek csak arról képesek kommunikálni, ami a bal agyféltekében történik.
Oldal: 32 / 79
A gőzgép szó oly módon villan fel az ernyőn, hogy a gőz szó a jobb, a gép szó pedig a bal
féltekébe kerül. Amikor a kísérleti személytől azt kérdezték, milyen szót látott, azt válaszolta:
„gép”. Amikor azt kérdezték, miféle „gép”, a kísérleti személy találgatott – repülőgép,
számítógép stb. –, és a gőzgépet csak véletlenül találta el. Más szókombinációkkal végzett
tesztek (mint például karosszék, törvényszék), melyeket szintén úgy hasítottak szét, hogy egy
féltekére csak egyik felük vetüljön, hasonló eredményeket mutatnak. Amit a jobb félteke
észlel, nem jut el a bal féltekéig. A kérgestest átmetszése esetén úgy tűnik, az egyes féltekék
nem veszik figyelembe a másik élményeit
Ha az ilyen betegek szemét bekötik, és ismerős tárgyakat adnak a bal kezébe: fésű, fogkefe
stb. Felismeri őket, mozdulatokkal jelezni tudja használatukat is, de beszélni nem képes
róluk. Amint a jobb keze megérinti a tárgyat, vagy a tárgy jellegzetes hangokat ad
(kulcstartó) beszélni is tud róla.
Féltekei specializáció
A hasított agyú kísérleti személyekkel végzett vizsgálatok jelzik, hogy a két agyfélteke
másképp működik. A bal félteke uralja azt a képességünket, hogy nyelvileg kifejezzük
magunkat. Számos logikai és analitikus művelet elvégzésére és matematikai számítások
végrehajtására képes. A jobb félteke is megérti a nagyon egyszerű nyelvi kifejezéseket. Képes
például egyszerű főnevekre azáltal válaszolni, hogy kiválasztja az olyan tárgyakat, mint az
anyacsavar vagy a fésű, nem ért meg azonban absztraktabb nyelvi formákat. Ha a jobb
féltekének olyan egyszerű utasításokat adunk, mint „pislogás”, „bólintás”, „fejrázás” vagy
„mosolygás”, ritkán válaszol.
A jobb félteke azonban nagyon fejlett tér- és mintaérzékeléssel rendelkezik. A bal féltekéhez
képest fölényben van a geometrikus és perspektivikus rajzok megalkotásában. A bal
féltekénél sokkal hatékonyabban képes színezett kockákat egy komplex mintázatnak
megfelelően elrendezni. Amikor a hasított agyú kísérleti személyeket arra kérik, hogy jobb
kezüket használják a kockák elrendezésére egy a képen lévő mintázatnak megfelelően,
számos hibát követnek el. Olykor nehezükre esik, hogy bal kezüket visszatartsák attól, hogy
automatikusan korrigálja a jobb kezükkel elkövetett hibákat.
A normális személyekkel végzett vizsgálatok is megerősítik a két félteke eltérő specializációit.
A verbális információk (szavak vagy értelmetlen szótagok) például gyorsabban és
pontosabban azonosítódnak, ha azokat a bal féltekére (azaz a jobb vizuális mezőbe) villantják
fel rövid időre, mint ha a jobb féltekére. Ezzel szemben az arcok, az arckifejezések tükrözte
érzelmek, az egyenes dőlésének vagy a pont elhelyezkedésének azonosítása sokkal gyorsabb
a jobb féltekének bemutatva (Hellige, 1994). Elektroencefalográfiás (EEG-) vizsgálatok
szerint a verbális feladatok megoldása során a bal, térbeli feladatok megoldása során a jobb
félteke elektromos aktivitása növekszik meg (Kosslyn, 1988; Springer és Deutsch, 1989).
Nem lenne helyénvaló mindebből arra következtetni, hogy a két félteke egymástól
függetlenül dolgozik. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Az agyféltekék különböznek
egymástól specializációikban, de állandóan integrálják egymással tevékenységüket, és sokkal
inkább ez az integráció az, ami a mentális működéseket létrehozza, mintsem az egyes
agyféltekék speciális hozzájárulása.
Ezekre a különbségekre úgy tekintünk, mint az egyes agyféltekék eltérő hozzájárulásaira a
megismerés egészéhez. Amikor valaki egy történetet olvas, a jobb félteke speciális szerepet
játszhat a vizuális információ dekódolásában, az integrált történetszerkezet fenntartásában,
a humor és az érzelmi tartalom értékelésében, a jelentés korábbi asszociációkból származó
eredeztetésében és a metaforák megértésében. A bal félteke ugyanakkor speciális szerepet
Oldal: 33 / 79
játszik a szintaxis (nyelvtani szerkezet) megértésében, az írott szavak fonetikus

reprezentációkba fordításában és a szófogalmak és a szintaxis közti komplex viszonyokból
származó jelentés származtatásában. Nincs azonban olyan mozzanat, melyben csak az egyik
félteke játszik szerepet, vagy melyhez csak az egyik félteke járul hozzá.
……………………………………………………………………………………………………………………….
17. A nyelv és az agy, a beszéd kialakulása, Wernicke-Geschwind modell,

afáziák
Atkinson (1999). Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 60-61 (75.o)
Kahle W. (1996) SH Atlasz, Anatómia III., Springer Verlag, Budapest 248-249.
Nyelvi képességen azt az emberi viselkedéses kognitív képességet értjük, hogy egy
természetes nyelv elemeit (szavait) a nyelv grammatikai szabályainak megfelelően, produktív
módon jelentéssel bíró (értelmezhető) és nyelvtanilag helyes kijelentésekbe (mondatokba)
kombináljuk, mind az aktív produkció, mind a megértés során. (Oláh)
A nyelv jelentősége
• A társas cselekvés összehangolása.
• A nyelv a kultúra talán legfontosabb hordozója.
• A nyelv belső reprezentációs eszköz, médium is, a gondolat (egyik) formája.
A beszéd a nyelvi kommunikáció legáltalánosabb eszköze. Tagolt, hangzó kommunikációs

csatorna, ami nyelvi kódot közvetít. Alapját a beszédhangok alkotják, amelyek a fonetikai
szabályok szerint szavakat alkotnak.
Fő szerepei:
• az információközlés,
• mások viselkedésének befolyásolása és
• a saját igények, érzések kinyilvánítása.
Zavarai súlyosan érintik az emberi kommunikációt.
A beszéd: (ppt)
• a kultúra lényeges előfeltétele
• hatására nő a tudás
• döntő a felismerés folyamatában
• a beszéd szervezi meg belső világunkat
1861 – a beszédkutatás születési évszáma

Paul Broca beazonosítja a róla elnevezett motoros beszédközpontot (Broca terület): a homloklebeny
oldalsó árok feletti területén talált sérülést az afáziás, Tan nevű páciense agyán
• 3-4 millió évvel ezelőtt, amikor a legkorábbi emberszerű ősök megjelentek, a jobb kéz
már tárgyak manipulálására specializálódott, így a bal agyfélteke a kommunikációra,
tehát a beszédre kezdett specializálódni.
• A közlés nem a beszéddel kezdődött, hanem a testtartással, mozdulatokkal, később
kéz- és arcmozgásokkal, és csak legvégül a hangadással. A sok évmilliós fejlődés az
Oldal: 34 / 79
emberben lehetővé tette a tagolt, artikulált beszéd, vele a nyelv és annak révén az
egyre fokozottabb elvonatkoztatási képesség kialakulását.
• Majdnem minden jobbkezes ember és a balkezesek több mint kétharmada a bal
agyféltekéjével beszél és érti meg a nyelvet.
• A balkezesek kevesebb, mint egyharmadánál a jobb féltekében van a beszédközpont.
• Kevés embernél a bal és jobb agyfélteke közösen vesz részt a beszéd szervezésében,
de az agy integrált egészként működik.(ppt)
Kialakulása
Kialakulása szorosan összefügg az agy mintegy kétmillió éve elkezdődött növekedésével és
nem egyetlen mutáció eredménye: vagyis kialakulása hosszú fejlődés eredménye. Ha
korábban alakul ki a beszéd, akkor képes rá, hogy hatást gyakoroljon az agy és a hangképző
szervek evolúciójára, míg ellenkező esetben nem. Már a Homo erectus, és talán az őse is
tudott beszélni valamilyen szinten. Utóbbiak igazát a fosszilis koponyák vizsgálatai is
alátámasztják.
A beszéd kialakulásának feltétele általában a gégefő és a lágy szájpad egymáshoz viszonyított
helyzete. A gégefő az embernél és a csimpánznál lényegében ugyanolyan, de az embernél e
képletek nem érnek össze, míg a csimpánznál légmentesen összezáródnak. Ez a fajta
anatómiai változás gyakorlatilag indokolhatatlan a beszéd fejlődésével, mert a beszéd
alapelemei már csak akkor jöhetnek szóba, amikor a változás lényegében lezajlott. Vagyis
fordított oksági összefüggés van: előbb elvált egymástól a gégefő és a lágy szájpad, majd ez
tette lehetővé a tagolt beszéd kialakulását. Ha azonban az oksági viszony ilyen, akkor ezt a
módosulást erős evolúciós érvekkel kell magyarázni, mivel egyébként életveszélyes: az
ember az egyetlen állat a földön, amely ennek következtében nyelés közben képes
megfulladni. (wikipédia)
A beszéd kialakulásának előzményei

A hangképzés tulajdonságát az ember elődje magával hozta a biológiai létből. (Erre
bizonyíték az is, hogy a főemlősök is birtokában vannak a hangképzés képességének: az
etológusok szerint pl. a csimpánzok kb. 30 jelhangot ismernek, s mindegyiknek más-más
jelentése van. Más hangot ad a csimpánz, ha éhes, ha örül, ha dühös, stb.) Ez az örökölt
hangképző képesség fejlődött az idők során úgy, hogy beszédhangok képzésére is alkalmassá
váltak a hangképző szervek, s ez később az emberre jellemző, örökletes tulajdonsággá vált.
Az örökölt hangskála bővült, majd a tagolatlan hangok összekapcsolásából létrejöttek a
szavak, s a nyelv kommunikációs jelrendszerré vált.
Az emberi kommunikáció kialakulásának biológiai és társadalmi feltételei egyaránt voltak.

Biológai feltételek:
• felegyenesedett járás → kéz használata
→ hangképző szervek helyzetének megváltozása
• hangképző szervek fejlődése, alkalmassá válása a beszédre
• az agy térfogatának növekedése
Társadalmi feltételek:
• a differenciált munkavégzés kialakulása
• az ősi közösségek, majd az ősközösségi társadalom létrejötte.
Oldal: 35 / 79
Beszéd és az agy
A beszéd és a nyelv használata nem egyetlen agyi központ teljesítménye, hanem sok agyi
művelet együttvéve.
A bal agyféltekében terjedelmes beszédközpontok találhatók:

• a beszéd motoros központja;
• a beszéd, a nyelv megértésének központjai;
• a nyelv aktív használatának központja;
• szótalálás központja;
• külön a szavak gyors összefűzésének (folyékonyságnak) a központja;
• külön a nyelvtani szabályok értelmezésének központja, stb. (Bogi)
Az agykéregben két terület foglalkozik a nyelvvel és a beszéddel:

• A Broca-központ a mozgatókéreg közelében, a frontális lebenyben helyezkedik el.
Többnyire a bal féltekében található, és az ajkak, az állkapocs, a nyelv, a lágy szájpad
és a hangszálak mozgását irányítja.
• A Wernicke-központ a temporális lebeny hátsó részén, a látó- és a hallókéreg
közelében helyezkedik el. Többnyire a bal féltekében található, és főként a
beszédértésért és a szótárért felelős.
Agyi aktivitás beszédképzés közben: Broca mező (1861)

• A kimenő nyelvi információ kezelése
• Beszédképzés
• Jelentésrendelés a használt szavakhoz
Az agyi aktivitás fokozódása beszéd hallgatása közben: Wernicke-mező

• Szemantikus feldolgozó terület
• A bejövő nyelvi információ kezelése
• Beszédértéshez szükséges rövid távú memória
Mechanizmusa:
Szó kiejtése:
• aktiválni kell a szó Wernicke-területen auditoros kódját
• azt a Broca-területre kell továbbítani, ahol aktiválódik az artikulációs kód
• ami a motoros kéregbe továbbítódik, eredmény a kiejtett szó
Másvalaki által kiejtett szó megértése:
• A hallókéregből a Wernicke-területre kell továbbítódnia
• itt összevetésre kerül a szó auditoros kódjával, ami aktiválja a szó jelentését
Ha írott szót mutatnak be:
• A látókéregben regisztrálódik
• azután a gyrus angularisba vetül, amely a szó látott formáját a Wernicke-területen
levő kódjával kapcsolja össze
• a szó jelentése csak akkor hívódik elő, ha aktiválódik auditoros kódja a Wernicke-
területen
Oldal: 36 / 79
Wernicke-Geschwind modell (1979)(Atkinson)
1874-ben Wernicke kidolgozta a nyelv produkciójának és megértésének modelljét. Ezt

fejlesztette tovább Geschwind 1979-ben, és dolgozta ki a Wernicke-Geschwind modellt.
A beszéd-produkció (ppt)
Wernicke-Geschwind-modell (1979):
• Broca-terület raktározza az artikulációs kódokat (egy szó kiejtéséhez szükséges
izomtevékenységek sorozatát határozzák meg)
• e kódok átkerülve a motoros kéregbe aktiválják az ajkak, gége, nyelv izmait
• így jönnek létre a kiejtett szavak
• Wernicke-terület raktározza az auditoros kódokat és a szavak jelentéseit
A modell szerint:
A Broca-terület raktározza azokat az artikulációs kódokat, melyek meghatározzák a szavak
kiejtéséhez szükséges izomtevékenységek sorozatát.
A kódok úgy hozzák létre a kiejtett szavakat, hogy a motoros kéregbe átkerülve, megfelelő
sorrendben aktiválják az ajkak, a nyelv és a gége izmait.
A Wernicke-terület az auditoros (hallási) kódokat és a szavak jelentéseit tárolja.
Egy szó kimondásakor először a Wernicke-terület auditoros kódja aktiválódik, majd az
ingerület a Broca-területre jut, ahol a megfelelő artikulációs kód felelevenedik és a szó
kiejtéséért közvetlenül felelős motoros kéregbe kerül.
Másvalaki által kimondott szó megértéséhez először a Wernicke-területre kell
továbbítódnia, ahol a szót összehasonlítjuk a szó jelentését majd aktiváló auditoros kóddal.
Írott szó bemutatásakor a szó először a látókéregben kerül regisztrálásra, ahonnan a gyrus
angularisba vetül, mely a szó látott formáját a Wernicke-területen levő kóddal kapcsolja
össze. (Atkinson)
Ha egy szó auditoros kódját megtaláltuk, akkor már megvan a szó jelentése is. A szavak
jelentései ily módon az akusztikus kódjaikkal együtt raktározódnak el a Wernicke-területen.
A Broca-terület az artikulációs kódokat rögzíti, és gyrus angularis veti össze egy szó írott
formáját annak auditoros formájával. Egyikük terület sem raktároz információt a szó
jelentéséről. Egy szó jelentése csak hívódik elő, ha auditoros kódja a Wernicke-területen
aktiválódik.
Wernicke-féle beszédközpont (SH Atlasz Anatómia III.):

• A domináns félteke gyrus temporalis superiorjának a hátsó részén található
• Sérülése a szavak megértését zavarja (szenzoros afázia)
Ez egy integrációs mező, mely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a tanult szóképek állandóan
rendelkezésre álljanak és a hallott vagy beszélt szöveget értelmezni tudjuk.
Wernicke mező: a hallott beszéd megértésért felel, mint egy szótár v. adatbázis
Mindent hall, de ha megsérül, akkor nem érti az elhangzottakat (pl.: agyvérzés után)
szenzoros afázia (órai anyag)
Oldal: 37 / 79
Az afáziák
Az afázia kifejezést az agysérülés okozta nyelvi zavar leírására használják. A szó görög
eredetű: aphasia, jelentése beszédtelenség.
Az afázia olyan, szerzett idegrendszeri zavar, amikor az agyat ért sérülés eredményeképpen
valakinél elveszik vagy mélyen sérül a nyelvi képesség. Ez előállhat az agyat ért baleset,
agyvérzés, vagy tumor eredményeképpen is. (Oláh)
Az afázia típusai (egeszsegkalauz.hu és wikipédia)

Minden típusban az írott nyelv használata ugyanúgy zavart lehet, mint a beszéd.
Motoros/expreszív (Broca) afázia: A Broca-terület sérülése. A kifejező beszéd zavara. A

beszédszervi működések mellett leginkább a beszédkészségek érintettek; a beszéd
megértése és a nyelvi emlékezet közepesen zavart, ami félreértésekhez vezet.
• A verbalitás (beszéd), mint képesség nagymértékben csökken.
• Az akadozó, aritmikus beszéd „táviratszerű” mondatokból, szócserékből,
szótévesztésekből áll.
• Az oda nem illő szavak a beszéd tartalmát érthetetlenné, vagy nehezen követhetővé
teszik.
• A beszéd folyamata sérül a verbális blokkok (hang-, ill. szóindítási nehézségek) miatt.
• Problémát jelent egyszerű főnevek, személynevek (pl. családtagok), földrajzi helyek
megnevezése
• Nyelvtanilag helytelen mondat szerkesztés
• Gondolataikat nem, vagy nehezen tudják kifejezni.
Szenzoros/szenzomotoros/receptív (Wernicke) afázia: A Wernicke-terület sérül az agyban.

A beszédmegértés zavara. Ép hallás mellett a beszédmegértés zavara; emellett folyamatos
beszéd, szó- és hangtévesztések, neologizmusok jellemzik.
Oldal: 38 / 79
• Jelentősen sérül, egyes esetekben teljesen meg is szűnhet a beszédértés (nem

hallászavar miatt!).
• Hiányzik a beszédemlékezet, a beszédkontroll.
• A spontán beszéd megmarad, de általában érthetetlenül, tartalmilag követhetetlen a
beszéd, sérül a mondatalkotás.
• Gyakori szavak felcserélése, a szóvégek elhagyása, a helytelen szótaghasználat.
• Az olvasásnál jelentősen csökken a szövegértés,
• tipikus az írásnehézség, spontán vagy irányított írásnál az íráskészség zavara lép fel.
Szenzoros afáziás betegek (SH Atlasz Anatómia III.):

• Értelmetlen „szó-salátával” beszélnek
• Embertársaik beszédét érthetetlennek, idegen nyelvűnek tartják
Globál afázia: Az afázia legsúlyosabb formája. A nyelv minden formája érintett, és a beteget
akár teljesen megfoszthatja a nyelv minden formájától.
• A beteg nevét, címét, jelenlegi tartózkodási helyét sem tudja megmondani.
• Szósalátákkal, ún. neologizmákkal beszél.
• Térben – időben nem képes tájékozódni, dezorientált.
• Eldöntendő kérdésre szavak nélküli válaszreakciója változó: azaz véletlenszerű
fejbólintással, mimikával válaszol.
• Egyszerű utasításokat nem ért, vagy rosszul teljesít.
• Teljesítményét nagymértékben befolyásolja, rontja mozgásképtelensége.
• Előfordul, hogy nem alakul ki emberek közötti kapcsolat a szemkontaktus szintjén
sem.
Amnesztikus afázia: Az emlékezet és szómegtalálás zavara. A beszédértés megmarad.

Folyamatosan képes beszélni, de szómegtalálási nehézségei vannak.
• A beteg számára a legnagyobb nehézséget a konkrét tárgyak, fogalmak megnevezése
jelenti.
• Gyakori szókeresések, szómegtalálási nehézségek miatt a spontán beszéd sokszor
válik tartalmilag követhetetlenné.
• Az olvasásban nincsenek nehézségek, csakúgy, mint a diktálás utáni írásban, illetve
másolásban.
• A beteg számára a megnevezési nehézségek miatt az önálló írás, fogalmazás jelenti a
problémát.
A vezetési afázia a Broca- és a Wernicke-központ közötti kapcsolat megszakadása, amiben a

beteg nem tudja megismételni a mondottakat.
Transzkortikális afáziában az érintett nem tud magától beszélni, de tud hangosan olvasni.
Szemantikus afáziában egyes szavak jelentésének felfogása sérül.
Szintaktikai afáziában a mondatalkotás nem megfelelő (agrammatizmus).
……………………………………………………………………………………………………………………….
Oldal: 39 / 79
18. Az alvás meghatározása, szerepe

Bánki Cs. (1994). Az agy évtizedében. Biográf Kiadó, Budapest, 122-125
Oláh A. (2006). Pszichológiai alapismeretek. Bölcsész Konzorcium, Budapest, 152
Az alvás meghatározása
Az alvás magatartási formaként értékelhető állapot. Egyes szerzők az alvás kapcsán öröklött
mozgásmintáról, ösztönös viselkedés-típusról beszélnek. Az alvás mindennapi életünk
kikerülhetetlen része. Személyiségétől, beállítottságától függően van, aki várva-várt
pihenésként, van, aki viszont időveszteségként éli meg a ciklusosan ismétlődő öntudatlan
állapotot.
Az alvás látszólag az ébrenlét ellentéte, de tulajdonképpen alvás közben is gondolkodunk
(ezt álmaink bizonyítják), bár ez különbözik az ébrenléti gondolkodástól, emlékképeket is
kialakítunk (néha emlékszünk álmainkra), az alvás nem teljesen nyugodt (vannak, akik
járkálnak álmukban), és az alvó ember sem teljesen érzéketlen a környezetére.
Az emberhez hasonlóan csak a többi emlős és a madarak alszanak, a többi állat (halak,
kétéltűek, hüllők, gerinctelenek, rovarok) nem alszik.
A testnek magának, a sejteknek és belső szerveknek nincs szüksége alvásra: csak időszakos
fizikai pihenésre és megfelelő tápanyagokra. Belső szerveink anyagcseréje, működése
nagyon hasonló az éber, de mozdulatlan pihenés állapotához, a kettő között nincs jelentős
különbség.
Csak az agynak van szüksége alvásra.
Az alvás a legtöbb gerinces (és némelyik különleges rovar, például az ecetmuslica)
természetes pihenőállapota. (wikipédia)
Az alvás szerepe, funkciója

Alvás közben a lebontási folyamatok fokozódnak, mert alvás közben éhezünk. A test és az
agy anyagcseréje lelassul, a testhőmérséklet csökken. De a REM fázis alatt az ébrenléti
szintre emelkedik az anyagcsere. Az alvás energiát spórol.
Az adaptív teória szerint az alvás a mozdulatlanság miatt megóvja az állatot attól, hogy a
sötétség beállta után ragadozók prédája legyen. Zsákmányállatok (pl. a kérődzők) keveset, és
menekülésre készen, azaz éberen alszanak. A ragadozók ezzel szemben sokat és mélyen
alszanak, alvási körülményeik kiválasztásakor nem körültekintőek. A mozdulatlanság egyben
energiakímélő állapot is. A különböző fajok napi alvásigénye között jelentős eltérések
mutatkoznak. E dimenzió mentén azonban az alvás, mint jelenség nem értelmezhető
maradéktalanul: a potenciális zsákmányállatok tulajdonképpen soha nem alhatnának. Az
alvás „paradox” - az éber állapothoz több jellemző alapján hasonlító (ld. később), az alvás
során több alkalommal visszatérő - fázisa talán éppen azt a célt szolgálja, hogy az egyébként
mélyen alvó, tehát megközelíthető állat ezekben a periódusokban alvás alatt is reagáljon a
veszélyre.
A regenerációs (más néven restaurációs) elmélet szerint a test és benne az idegrendszer

fáradtságát piheni ki a szervezet alvás során, tehát az a homeosztázis megóvását szolgálja.
Ezt a tetszetős elméletet azonban meglehetősen kevés közvetlen kísérleti adat támasztja alá.
A regenerációs hipotézis ellen szól, hogy tartósan ágyba kényszerült súlyos betegek alvási
ritmusa nem tér el lényegesen egészséges emberekétől. A regenerációs elmélet alapján
várható lehetne, hogy az aktívabb állatfajok többet alszanak, mint a kevésbé aktívak, de ilyen
Oldal: 40 / 79
egyértelmű általános összefüggés nem igazolható; a lajhárok akár a nap 20 óráját alvással
tölthetik.
A kérdés elemzése során alkalmazott alvásmegvonásos (alvás deprivációs) vizsgálatok
tanúsága szerint (amit a köznapi tapasztalat is igazol) igen nagy egyéni különbségek vannak
az alvásigényt illetően. Az alvás megvonása emberben egyre fokozódó, kínzó érzéssel jár. Az
alvásmegvonást kísérő álmosság több vonásában hasonlít a frontális szindrómák tüneteihez:
zavartság és a kognitív teljesítmények romlása tapasztalható. Állatkísérletben tapasztaltak
szerint az alvásdeprivált állatok felhagynak korábbi higiénikus szokásaikkal (bundájuk
piszkos, gondozatlan), sokat esznek, mégis veszítenek súlyukból, testhőmérsékletük
szabályozása zavarttá válik.
……………………………………………………………………………………………………………………….
19. Az alvás-ébrenlét ciklus szabályozása

Oláh A. (2006). Pszichológiai alapismeretek. Bölcsész Konzorcium, Budapest, 155-156
A biológiai óra
Az alvást nem csak a külső ingerek hiánya idézi elő, hanem az agy belső órája, ritmusa is
vezérli.
Az alvás és ébrenlét külső ingerek nélkül is ritmusosan változik. Az agyban 3 ilyen biológiai
óra „ketyeg”. Ezek hatnak egymásra, de külön-külön működnek.
1. A tobozmirigy
Az agyban található, de nem része az agynak, nem idegsejtekből áll, hanem
hormontermelő mirigy. A sötétség-világosság váltakozása szabályozza.
Melatonin hormont termeli, de csak sötétben! Világosban azonnal kikapcsol.
2. A szuprakiazmatikus mag
Az agyalapon, az agy középvonalában található. Rizsszem nagyságú, páros
sejtcsoport. Közvetlenül a látóideg felett helyezkedik el, és az ebből leágazó rostok
útján folyamatosan információt kap a fény és a sötét váltakozásáról.
Működése nem függ a külső hatásoktól, belső órája 24+1/2-1 órás ciklusban működik.
Ha kap külső ingert, akkor szinkronizálja magát
3. Több mellékóra is ketyeg a szervezetünkben
A szuprakiazmatikus magban működő mesteróra mellett számos szervünk, így a tüdő,
a máj, a hasnyálmirigy, a vese, a lép, a csecsemőmirigy is rendelkezik saját belső
órával. Ezek működésének összehangolását a mesteróra által szabályozott
magatartási és a hormonális ritmusok biztosítják
Az ébrenlét-alvás ciklus szabályozása

Az aktuális éberségi szint (vigilancia) szabályozásában a felszálló agytörzsi aktiváló rendszer
fontos, tónusos jellegű szerepet játszik. E tónus csökkenése a vigilancia szintet az elalvás felé,
növekedése az izgatott állapot irányába tolja el. Az optimális éberségi szint nemcsak az ép
tudatfunkciók fenntartásához, hanem számos más életműködéshez, elsősorban tartós
figyelmet igénylő szellemi feladatok végzéséhez elengedhetetlenül szükséges. Többek között
ezen a ponton kapcsolódik az éberségi szint szabályozása a figyelmi folyamatok (ld. később)
szerveződésével.
Oldal: 41 / 79
Más struktúrák is fontos szerepet töltenek be az ébrenlét-alvás ciklus szabályozásában.

• A nyúltvelő egy részében alvást előidéző központ található, melynek (különböző
úton, pl. kémiai módszerekkel végzett) gátlása alvásból ébredést eredményez.
• Állatkísérletben a hipotalamusz elülső részének károsodása alvásképtelenséget,
hátsó területének sértése tartós alvást idéz elő. (Ennek megfelelően a hipotalamusz
elülső területének ingerlése alvást, a hátsóé pedig ébredést okoz.)
• A frontális lebenyek ventrális régiójában levő ún. bazális előagyi terület a lassú-
hullámú alvásban játszik fontos szerepet: ingerlése alvást, sérülése tartós alváshiányt
okoz.
• A paradox fázis előidézésében a hídban található acetilkolint termelő idegsejtek
játszanak kulcsszerepet.
Az alvás idegi (neuronális) és kémiai szabályozása csak mesterségesen választhatók el

egymástól.
Több molekuláról feltételezik, hogy szerepe van az alvás előidézésében. Az NREM-fázist
előidéző ún. S-faktort (glikopeptid) alvás deprivált állatok liquorából izolálták.
A bélfalból származó, illetve az agyi vénás keringésből kivonható egyes fehérjék lassúhullámú
alvást idéznek elő.
A REM kialakulását a dorzolaterális híd acetilkolinerg sejtjeinek aktivitás-fokozódása indítja
el. Innen a nyúltvelőn át a gerincvelőbe irányuló, a motoros neuronokat gátló ingerületek
származnak, mely hatás az alvás alatti izomtónus megszűnését eredményezi. A híd
kolinergiás sejtjeinek aktivitása váltja ki a PGO hullámokat is, valamint innen származnak
azok az ingerületek is, melyek a bazális előagyi ugyancsak kolinergiás központot elérve annak
kérgi aktivációt okozó tevékenységét stimulálják. A REM fázis alatt a noradrenerg és
szerotonerg rendszerek működése csaknem teljesen megszűnik. Az agytörzs alsó, híd-
nyúltvelői részén található szerotonintermelő sejtekből felépülő magcsoport károsodása,
vagy szerotoningátló anyagok adása tartós, bár nem végleges alvásképtelenséget
eredményez.
Szoros a kapcsolat a hő-, és az alvásszabályozás között. A hipotalamusz egy része, az ún.

preoptikus area (mely a már említett bazális előagyhoz igen közel található) hőérzékeny
neuronokat tartalmaz. E terület melegítése lassú-hullámú alvást idéz elő. Ismert, hogy REM
alatt nő az agy hőmérséklete, NREM alatt pedig csökken. A külső hőmérséklet emelkedése,
mely egy szint elérése után befolyásolja a testhőmérsékletet, álmosító hatású. Ezt
tapasztalható kánikula, láz, sőt fizikai munka hatásaként is.
……………………………………………………………………………………………………………………….
20. Az alvás fázisai

Az EEG mérés és a szívműködés, a légzés, a kilégzett levegő gáz-összetétele, a

testhőmérséklet, stb. egyidejű regisztrálása (összefoglalóan: poligráfiás módszer használata)
nagymértékben gazdagították az alvásról alkotott képet: aktív és bonyolult folyamatok
egymásutánjából áll, szabályos felépítése, „szerkezete” van.
Oldal: 42 / 79
éber állapot ------------------------

alvás előtti állapot -----------------
alfa hullámok (a szakaszok) -----
1. fázis ------------------------------
K-komplexus (a szakasz) ---------
2. fázis ------------------------------
alvási orsók (a szakaszok) -------
3. fázis ------------------------------
4. fázis ------------------------------
Az alvás egyes fázisait számokkal (1-4-ig, egyre mélyebb alvásra utalva) jelölik. Ezeket
összességét, megkülönböztetve a REM (rapid eye movements) fázistól, NREM alvásnak (más
néven lassú-hullámú alvásnak) is nevezik.
Egy alvásciklus az egymást követő, egyre mélyülő, majd felszínesebbé váló alvásnak
megfelelő NREM-szakaszokból, és az ezt követő REM fázisból áll.
1. Az alvás első fázisa a NREM 1. stádium, mely szendergésnek felel meg. Az alfa
aktivitás helyett téta-csoportok láthatók alacsony feszültségű háttértevékenységben.
Csökken az izomtónus, valamint a szívritmus és a légzés frekvenciája.
2. A NREM 2. fázisában a mintegy 500 msec időtartamú alvási orsók jelennek meg,
melyek 12-14 Hz-es szinuszoid alakú hullámokból állnak. Erre a stádiumra a K-
komplexusok is jellemzők, melyek típusos esetben külső inger (pl. zaj) által kiváltott,
vertexen legmagasabb feszültségű 2-3 komponensből álló hullámok, melyeket alvási
orsó követ. A 2. fázisban téta (4-8 Hz)-delta (0,5-4 Hz) keveredés vezethető el,
melyben a téta dominál.
3. A NREM 3. szakasza közepesen mély alvásként jellemezhető, melyben a delta
hullámok gyakorisága nő. Nincs szemmozgás, az izomtónus tovább csökken.
4. A 4. stádiumban túlnyomórészt delta hullámok láthatók, tipikusan frontális
amplitúdó maximummal.
5. Ezt követően az alvás mélysége gyorsan csökken és minden 60-90-ik percben kialakul
a REM fázis. A gyors szemmozgások mellett ezt kis amplitúdójú, gyors
EEG-tevékenység jellemzi, mely hasonlít a szendergésben látottakhoz. Állatkísérletekben a
szemmozgásoknak megfelelően a hídban (pons), a corpus geniculatum laterale-ban (CGLben)
és a nyakszirti kéregben magas feszültségű hullámok (PGO-hullámok) regisztrálhatók.
A REM stádiumban tapasztalható jellegzetességek között tónusos és fázisos jelenségek

figyelhetők meg. A tónusos jelenségek a REM egész ideje alatt fennállnak: ilyenek a
deszinkronizált EEG, a magas agyi hőmérséklet, az izomtónus teljes hiánya. A fázisos
jelenségek hirtelenül bekövetkező időszakos változások: a szemmozgások (és PGOhullámok),
a végtagizmok összerándulásai, a szívritmus,- és légzésfrekvencia növekedés
A NREM fázis funkciója

Alvásmegvonást követően a 4. stádium (amikor delta-tevékenység uralja az EEG-t), és a REM
aránya áll helyre a legnagyobb mértékben, azaz feltehetőleg fontos a szervezet számára.
A növekedési hormon felszabadulása a delta-aktivitás idején történik. Megfigyelték, hogy
azokban az idegrendszeri területekben a legkifejezettebb a delta aktivitás alvás alatt, melyek
Oldal: 43 / 79
az elalvást megelőzően különösen aktívak voltak. A 4. fázisból történő felébresztéskor a

személy zavart, tájékozatlan. Felteszik, hogy az „adaptív, megőrzésre érdemes”
emléknyomok szelekciója a NREM- szakaszban történik.
A REM fázis funkciója

A REM fázis (nevezik paradox fázisnak is) a filogenezis során viszonylag későn jelent meg.
Aránya emberen születés után a teljes alvásnak mintegy 70%-a, mely felnőttkorra mintegy
15%-ra csökken. A paradox alvásfázisnak feltehetőleg fontos szerepe van az idegrendszer
érési folyamatában.
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………
21. A REM és az álmok

Az álmok mindig a REM-fázis alatt keletkeznek, és döntően képekből, tehát látási

élményekből állnak.
Maga az álom, szubjektív élmény, nem lehet műszerrel mérni, az álmodó emlékezetére
vagyunk utalva. Viszont az ébredést követően általában perceken belül elillannak, s ráadásul
még amikor úgy hisszük is, hogy emlékszünk arra, hogy mit álmodtunk, semmi garancia, hogy
tényleg azt is álmodtuk.
De műszerrel (EEG) mérhetően lehet látni, hogy a REM-fázisok alatt időnként hatalmas
elektromos hullámok indulnak ki egy agytörzsi sejtcsoportból, és ezek egy cikk-cakkos pályán
keresztül a nyakszirti agykéregbe, a látóközpontba futnak be, ahol az ottani idegsejtek
mintegy fele működésbe lép. Sok kutató ezeket a kisüléseket tartja az „álom” létrehozóinak.
Kémiai szabályozásnak köszönhetően ezek a sajátos hullámok a látókéregben csak REM-
fázisokban léphetnek fel. Ha éber állapotban is működne az „álomgenerátor”, akkor a nagy
érzelmi telítettségű álmok hallucinációként jelennének meg. Az alkohol tönkreteszi ezeket a
finoman behangolt kémiai gátakat, ezért jár a delírium trémens színes, ijesztő látomásokkal
Ez a gát egy-egy pillanatra néha máskor is felnyílhat: vannak, akik az elalvás vagy ébredés
pillanatában élnek át futó látomásokat, mások kimerüléskor, stressz hatásra vagy monoton,
ingerszegény környezetben. Valószínű, hogy bizonyos mértékig tanulni, fejleszteni,
tudatosítani is lehet ezt a jelenséget, erre törekszik több meditációs gyakorlat. A REM-nek
szerepe lehet felesleges emléknyomok eltűnésében, ill. fontos élmények, információk
emlékeinek konszolidálásában, érzelmi feldolgozásában.
Az alvás a felszínes NREM fázissal kezdődik, ez fokozatosan mélyül, és úgy 1,5-2 óra múlva
indul a REM fázis.
Ahogy telik az éjszaka, ezek a ciklusok rövidülnek, a REM-ek szaporodnak és a NREM alvás
egyre felszínesebb.
A mélyalvás az élet első hónapjaiban még szaporodik is, de a serdülőkortól kezdve egyre
inkább csökken, öregkorra akár el is tűnhet. A csecsemő napi 20 órás alvásának jelentős
része REM, ez időskorra szétforgácsolódik, 4-5 szabályos negyed órás szakasz helyett
összevissza, sűrűn, de csak pillanatokra jelentkezik. Feltűnően megváltozik a depressziós
ember alvása is, nagyon hamar jön az első REM, kevés a mélyalvás.
Oldal: 44 / 79
Az álmok tartalmát az álmodó emlékezete őrzi meg, de legtöbbször ébredés után azonnal
elfelejti.
Kutatók szerint az álmot az agytörzsi sejtcsoportból induló, a nyakszirti agykéregbe, a
látóidegbe futó elektromos impulzusok generálják. Ezek a hullámok csakis alvás közben, a
REM-fázisban indulnak el. Ezt bonyolult kémia szabály működteti. Ha ébren álmodnánk, az
hallucináció, látomás vagy delírium trémens lenne.
Michel Jouvet professzor elmélete szerint:

Úgy gondolja, hogy az egyénisége nem az idegsejtekben, hanem az örökletesen
maghatározott, egyedi kémiai receptorokban van. A receptorok fehérjemolekulák, ezt a sejt
a genetikai kód alapján termeli.
A különböző emberi agyak, a külvilág egyforma ingerei miatt, hasonlóvá válnának. Ezt az
egyediséget állítja vissza a REM-fázisban létrejövő álmodás.
Az álmok maguk az agy éjszakai önprogramozási folyamatának, az új receptorok
létesítésének és munkába állásának a kísérőjelenségei, melléktermékei.
A REM szerepe az, hogy fenntartsa az egyének közötti pszichológiai különbségeket, és
legalábbis az emberben bizonyos függetlenséget biztosítson a szociális-kulturális
környezettől. Ez vet gátat az emberi agy uniformizálódásának.
A REM fázis alatt csökken a jelentőséggel bíró ingerek (pl. a személy nevének mondása)
ébresztési ingerküszöbe. Ennek szerepe lehet veszélyhelyzetek felismerésében is (pl. az
említett adatív teória alapján).
A REM-fázisban felébresztett személyek álom-élményekről számolnak be. Általánosan
elfogadott az álom-tevékenység és a REM-fázis szoros kapcsolata. A REM-nek szerepe lehet
felesleges emléknyomok eltűnésében, ill. fontos élmények, információk emlékeinek
konszolidálásában, érzelmi feldolgozásában.
……………………………………………………………………………………………………………………………………………
22. Az alvás kémiája

Bánki Cs. (1994). Az agy évtizedében. Biográf Kiadó, Budapest, 127-128, 130-133
Az alvást a kémiai anyagok is befolyásolják.

Egyre több kémiai anyagról derül ki, hogy köze van az alváshoz:
• ébrenlét során először olyan anyagok keletkeznek, amelyek elősegítik a NREM-alvás
bekövetkeztét,
• aztán a NREM alatt újabb kémiai anyagok előkészítik az agytörzsi-nyakszirti
hullámokat, ugyanakkor bénítják az izmokat, és átváltanak REM-fázisba,
• az ébredésért további kémiai anyagok működnek közre.
Az agytörzsi ébresztőapparátus működéséhez, azaz az alvás-ébrenlét megfelelő
szabályozásához az acetilkolin, szerotonin, glutamát, peptidek, stb. egyidejű jelenléte
szükséges.
Ébresztő hatású anyagok:

• Hisztamin:
A hisztamin az agyban ébresztő hatású hírmolekula. Alvás közben kikapcsol az
Oldal: 45 / 79
idegsejtek egy csoportja, ellentében a GABA-sejtekkel, amik a hatására működésbe

lépnek. A GABA közvetíti az alvásra jellemző kiterjedt gátlást az agyban.
Az antihisztamin tartalmú gyógyszerek viszont álmosítanak, mert blokkolják a
hisztamin működését.
• Szerotonin:
Úgy hat, mint a hisztamin, ébresztő hatású. A hisztaminnal és szerotoninnal működő
idegsejtek alvás alatt kikapcsolnak.
• Stresszhormonok:
Szintén ébresztő hatásúak. Ilyen az agyban keletkező CRH, az agyalapi hormon, az
ACTH, és a mellékvesekéreg hormonja a noradrenalin
• Pajzsmirigyhormonok:
Gátolják az alvást és serkentik az éberséget.
• Protilerin (TRH):
Agyi szabályzóanyag. Emiatt alszanak rosszul a pajzsmirigy túlműködéses betegek, és
aluszékonyak a pajzsmirigy alulműködéses betegek.
• Szomatosztatin (növekedést megállító hormom):
Általános gátló hatása van, szinte minden hormon hatását fékezi. Az agyra ébresztő
hatású. Túltermelődése izgatottságot okoz, epilepsziás rohamot is kiválthat.
• Ajzószerek:
Kokain, amfetamin, marihuána is ébresztő hatású. A stimuláló szereknek saját külön
receptoraik vannak az agyban. Ezekhez az agyban természetes anyagok kötődnek:
olyanok, amelyeknek pár perc az élettartamuk. Ezzel szemben ezek a szerek nem
bomlanak le ilyen gyorsan, hatásuk hosszabb ideig tart. Mivel erre a receptorok
nincsenek berendezkedve, a tortós ingerléstől eltompulnak. Az eltompított
receptorok miatt kell egyre nagyobb adag szert bevenni ugyan olyan hatás elérése
érdekében.
• Dopamin:
A hipotalamusz termeli, emeli a pulzusszámot és a vérnyomást. Örömhormon,
motiválja az egyént bizonyos cselekedetek végrehajtására, ami még több dopamint
szabadít fel.
Altató hatású anyagok:

• Inzulin, egyes aminosavak, kolecisztokinin:
Kiadós evés után termelődik, rokon az agyi peptidekkel, az agyba jutva a receptorain
keresztül altató hatást fejt ki.
• ATP (adenozin-tri-foszfát):
Ez a sejtek fő energiaforrása, de a bomlásterméke az adenozin, álmosító hatású. A
kávé, tea és csokoládé hatóanyaga, a koffein, azért élénkít, mert blokkolja az
adenozin receptorokat.
• Antihisztamin:
Az antihisztamin tartalmú gyógyszerek álmosítanak, mert blokkolják a hisztamin
működését.
• Láz:
Az agy hőmérsékletének emelkedése alvást idéz elő. Az agyalapon, a
hipotalamuszban hőérzékeny sejtek vannak, ezek a hőmérséklet emelkedésére
mélyalvásra késztetnek. A hőmérséklet emelkedése álmosít, nem maga a láz. Pl. erős
Oldal: 46 / 79
fizikai munka, vagy sportolás után is elálmosodunk, mert megemelkedik a

testhőmérséklet.
• Növekedési hormon agyi stimuláló hormonja:
Az alvás segíti a növekedési hormon elválasztását.
……………………………………………………………………………………………………………………….
23. Alvászavarok
+ internet
Álmatlanság (insomnia)
Az igen gyakori, a nyugati világ lakosságának 1/3-át érinti, ennek a fele komoly probléma.
A kialvatlan ember, fáradt, aluszékony, romlik a teljesítménye, figyelmetlen, gyakran dönt
hibásan. Akkor kell orvoshoz fordulni, ha pár hétnél tovább tart.
Legjobb gyógymód az alvásmegvonás.
Az esetek egy részében az altatókkal történő visszaélés következménye. A legtökéletesebb
altató sem hoz létre élettani struktúrájú alvást.
A hozzászokás miatt használt egyre nagyobb dózisok egyre komolyabb mellékhatásokat
okozhatnak, további alvászavarral. A sikertelen elalvási kísérlet okozta frusztráció negatív
megerősítésként rontja a távolabbi kilátásokat a későbbi elalvás esélyére vonatkozólag.
Kialakulásának okai:
• Fizikai bajok:
Betegség, láz, fájdalom, emésztési zavarok, stb.
• Fiziológiás okok:
Természetes, élettani okok, felborult biológiai ritmus, hibás életmód, stb.
• Pszichológiai okok:
Stressz, és minden, ami nyugtalanít
• Pszichiátriai okok:
Pszichés betegségek: depresszió, pánik, stb.
• Farmakológiai okok:
Gyógyszer okozta zavarok, nikotin, koffein, stb.
Hiperszomnia
Fokozott alváskésztetés. Gyakran az álmatlanság, illetve az elégtelen alvás
következményeként jelenik meg napközben. Megjelenhet önálló jelenségként is. A
depresszió bizonyos, úgynevezett „atípusos" formáinál a társuló alvászavar elsődlegesen
hiperszomnia. Gyakran észlelhető traumatikus események, megerőltető élethelyzet kapcsán,
hogy a páciens, mintegy „problémamegoldó stratégiaként” az alvásba „menekül”.
Narkolepszia
Hirtelen, rohamszerűen, napközben jelentkező alváskésztetés. A REM-fázis zavarai közül
legismertebb.
Ennek 4 tünete van:
Oldal: 47 / 79
• Kataplexia
éber állapotban váratlanul bekövetkező izomtónus-vesztés, melynek következménye
elesés, „összecsuklás” lehet.
• Alvási roham
Hirtelen, átmenet nélkül, napközben alakul ki ez is.
• Alvásbénulás
Közvetlenül az elalvást követő, vagy a felébredést megelőző mozgásképtelenség.
• Utóbbihoz gyakran csatlakoznak alvást előidéző (hipnagóg) hallucinációk.
A tünetek alapján feltehető, hogy a narkolepsziát a REM-fázis részjelenségeinek nem
megfelelő szinkronizációja hozza létre. Narkolepsziában szenvedőkön azt találták, hogy
alvásuk tipikusan REM-fázissal kezdődik.
Légzéssel kapcsolatos alvászavar (wikipedia)

Általában hiperszomniaként jelentkezik, nappali álmosság, fáradtság a jellemzője. Ezekben az
esetekben, valamely testi oknál fogva (pl: elhízás, légúti izmok renyhesége, a légzőközpont
csökkent működése stb.) átmenetileg meg-megszakad a légzés folyamata az éjszaka során,
ami az agyi oxigénellátás jelentős csökkenéséhez vezet. A csökkent oxigénellátás egy idő
után „alarmírozza" a páciens szervezetét és vagy teljes ébredés, vagy mikroébredés
létrejöttével ismét visszaáll a légzés. Ezek a gyakori felébredések, akár tudatosulnak akár
nem, nappal jelentős fáradtsághoz, álmossághoz, teljesítménycsökkenéshez vezetnek. A
hosszú évekig tartó, gyakori éjszakai légzésleállások elkerülhetetlen központi idegrendszeri
és szervezeti károsodásokat is okozhatnak. Az éjszakai légzésleállásokra hajlamosíthat
többek között a túlsúly, a magasvérnyomás-betegség, pajzsmirigybetegségek, felső légúti
rendellenességek, fiatalkori horkolás, alkoholfogyasztás.
A cirkadián ritmus zavara (wikipedia)

Az alvás-ébrenlét ritmus zavara közé tartozik a jetlag jelenség, amely időzónák átrepülésével
kapcsolatban alakul ki. A szervezetnek alkalmazkodnia kell a belső biológiai óra átállításával
az új időzónához. Az éjszakai műszakban dolgozók, valamint a gyakori váltott műszakban
dolgozók alvása is felborulhat, így a szokásos alvásidőben álmatlanság, a szokásos ébrenléti
időben kínzó álmosság gyötörheti hosszú távon őket.
Paraszomniák (wikipedia)
Az alvás idején jelentkező különleges jelenségek legtöbb formájára jellemző, hogy
gyerekkorban előfordulásuk gyakoribb, később azonban a gyerekek „kinövik”. Azon ritka
esetekben, amikor felnőttkorban is fennmarad valamely paraszomnia, általában valamilyen
személyiségzavarral, vagy más pszichés problémával való együttállása tapasztalható.
• Alvajárás (szomnambulizmus)
Az NREM-fázis leggyakoribb zavara. A személy a lassú-hullámú alvás 4. fázisában
látszólag céltudatos cselekedetet, sőt cselekménysort (pl. autóvezetés) hajt végre.
Általában gyermekeken tapasztalható, és az életkorral rendeződik. Néha familiárisan
halmozódik.
• Lidérces álom
Főként az alvás második felében jelentkező felébredések, hosszú, különösen rémisztő
álmokra való visszaemlékezéssel. Felébredést követően a páciens hamar tájékozottá,
rendezetté válik
• Alvási rémület
Oldal: 48 / 79
Szintén hirtelen felébredés, amit azonban artikulált, vagy artikulálatlan hangadások, a

legkülönbözőbb végtagmozgások, heves vegetatív reakció (verítékezés, szapora
szívverés) és kifejezett rettegés, rémület jellemez. Az előző jelenségtől fontos
különbség, hogy ebben az esetben hosszabb, zavart időszak követi az ébredést.
• Parasomnia MNO
Ilyen a nyugtalan láb szindróma, vagy a különböző periodikus lábmozgások. Míg az
elalváskor jelentkező, általában nagyobb izomcsoportokra kiterjedő rángások az
emberek igen nagy részénél előfordulnak és az alvás további részében nem
jelentkeznek, addig a fent említett két jelenség az alvás szerkezetében kifejezett
eltéréseket mutat, rengeteg úgynevezett „mikroébredés” kíséri őket, amelyek a
páciensben nem tudatosulnak ébredésként, de az alvás pihentető, regeneráló voltát
károsítják. A periodikus lábmozgások tulajdonképpen finom remegések, furcsa
bizsergő érzés, vagy akár fájdalom is jelentkezhet, amely mozgásra javul.
• Fogcsikorgatás
Általában valamely fogsorzáródási rendellenességgel, illetve stresszel, szorongással,
különböző személyiségvonásokkal (pl. túlzott önkontroll), illetve ezek kombinációival
áll kapcsolatban az éjszakai fogcsikorgatás. Amellett, hogy kellemetlen és igen
komoly fájdalommal is járhat, rontja az alvásminőséget és komoly fogászati
problémákat is okozhat.
• Alvási paralysis
A REM alváskor lekapcsol a mozgásközpont, ezért nem rugdalózunk, miközben
álmunkban harcolunk. Ha ébredéskor (esetleg elalváskor) nem kapcsol vissza, akkor
úgy érezzük, hogy lebénultunk. Mozogni akarunk, de nem tudunk. Ez heves
pánikreakciót, halálfélelmet válthat ki. Általában néhány másodpercig tart, de sokkal
hosszabbnak tűnik.
………………………………………………………………………………………………………………………………………..
24. Bioritmusok: alvás-ébrenlét, hormonális ritmusok, hírvivő anyagok,

testhőmérséklet ritmikus változása
Az életünk jelentős része szabályosan ismétlődő ritmusokból áll (szívritmus, alvás-ébrenlét,

munka-pihenés, menstruációs ciklus, évszakok, évek).
Nem csupán cirkadián, hanem hosszabb idejű bioritmusok is ismertek.
Ezek közé tartozik többek között a menstruációs ciklus is.
A szuprakiazmatikus mag és a tobozmirigy a sokkal hosszabb, ún. szezonális (téli-nyári
hónapok váltakozásával együttjáró) ritmusokban is szerepet játszik. Téli hónapokban a
melatonin termelődés is fokozódik, különösen a téli álmot alvó állatfajokban. A melatonin
visszahat a szuprakiazmatikus magra, melynek sejtjein melatonin receptorok találhatók.
Alvás-ébrenlét ritmusa: a cirkadián ritmus

A cirkadián ritmus irányítja az alváson kívül sok más kémiai, élettani folyamat körforgását is
az idegrendszerünkben (testhőmérséklet, anyagcsere, légzés, keringés) 24 órás periódusban.
A szervezet belső („biológiai”) órája biztosítja a cirkadián ritmus (nagyjából egy napnak, azaz
24 órának megfelelő ciklicitás) folyamatosságát a nappalok-éjszakák változása által okozott
világosság-sötétség váltakozásának hiányában is. (Cirkadián = „napkörüli” ritmus)
Oldal: 49 / 79
Az ember napi biológiai ritmusát három tényező határozza meg:

• A külső ingerek fajtái, és azok intenzitása
• A belső biológiai óra
• A test belső állapotai
Nemcsak pusztán az éberségi szint, hanem összetett pszichés funkciók is függenek a napszaki
ritmustól. Megállapították például, hogy a rövid idejű emlékezeti funkció és a
munkamemória a reggeli órákban, a hosszú távú emlékezés pedig a késő délutáni-esti
periódusban működik leghatékonyabban. Az időzónák váltásakor (transzkontinentális
utazáskor), vagy műszakváltásban dolgozók számára jól ismert problémákat okoz az átállás
nehézsége, mely soha nem teljes, azaz biológiai óránk nem állítható át („nem csapható be”)
ezen külső tényezőkkel.
Hormonális ritmusok
(A hormonok hírvivő molekulák, melyek a vérben vagy a szövetek közötti folyadékban

áramolva jutnak el a sejtekhez. A sejtekhez receptoraik segítségével kapcsolódnak.
A belső elválasztású mirigyek összessége, az endokrin rendszer, melyek szabályozza a
szervezet működését a megfelelő hormonok kiválasztásával.
Nem csak az endokrin mirigyek termelnek hormonokat, hanem gyakorlatilag minden idegsejt
képes rá, valamint az emésztőrendszer, a hasnyálmirigy, a vesék, a csecsemőmirigy, a lép, a
fehérvérsejtek, a nyirokcsomók és természetesen a tobozmirigy.
Minden olyan anyagot hormonnak hívnak, amely képes hatni a szervek és sejtek működésre.
A hormonoknak sokrétű feladat van, ilyen: a testünk védelme, nemünk meghatározása, az
energiaszintünk szabályozása, a hangulatunk és életminőségünk befolyásolása,
termékenységben szerepet játszik és még rengeteg folyamatot szabályoz.
A neuroendokrin rendszer az idegrendszer és a belső elválasztású (endokrin) mirigyek
összessége. Ez szabályozza a testünk működését.) (dolgozatomból)
Oldal: 50 / 79
Növekedési hormon
Este elalváskor növekszik a szintje. Ez visszahat az agyra
A növekedési hormon agyi stimuláló hormonja és mélyíti az álmot
Ez idézi elő a növekedési hormonszint emelkedését
Alvásmegvonáskor:
A növekedési hormon éjszakai termelése is sokkal kisebb lesz.
A két ritmus összekapcsolva működik, de nem azonosak.
Prolaktin (tejelválasztási hormon, férfiak szervezetében is van)

Az alvás első óráiban a szintje emelkedik
Feladata: gátolja a szexuális késztetetést, rontja az emlékezést és tanulást, de van némi
szorongásoldó hatása, immunvédekezésben is van szerepe
Stresszhormonok (CRH, ACTH és kéreghormon)

Termelésük hajnali 2-4 között indul be.
A maximumot reggel 4-8 között érik el.
Délelőtt csökken a szintjük.
Délre (normál esetben) kiürülnek.
Késő éjszakáig csak alapszinten vannak.
Alvásmegvonáskor:
A stresszhormonok ritmusa egy kicsit megváltozik, de alapvetően megmarad.
Mert nem az alvás vezérli, hanem egy mások biológiai óra.
Agyi hírvivő anyagok ritmusa
(Az ingerületátvivő anyagok vagy neurotranszmitterek specializált kémiai hírvivő molekulák,

melyek feladata, hogy egyik idegsejttől a másikig, a szinapszison "átúszva" üzenetet
szállítsanak. Ilyenek például: az acetilkolin, dopamin, noradrenalin, szerotonin. Legtöbbjük az
idegrendszerben termelődik, csak ott található meg és ott fejti ki hatását. De vannak,
amelyek a vérben szétterjedve is fejtenek ki hatást (például adrenalin). Néhányuk a testben
hormon, az agyban neurohormon szerepet tölt be.) (wikipedia)
Szerotonin
Késő délután és este a legmagasabb a szintje.
Reggel minimális a szintje.
Ezért gondolták régen, hogy maga a szerotonin az alvási hormon. Viszont:
Alvás közben teljesen leáll a termelése.
Nem maga szerotonin, hanem a szerotonin-rendszer ritmusa vezérli az alvást.
Mind a délutáni esti aktivitása, mind az éjszakai leállása kell az alvás létrejöttéhez.
Az agy ezt a kettősséget úgy oldja meg:
hogy maga a szerotonin állítja le a szerotonintermelő sejtek működését. Ezeken a sejteken is
vannak szerotonin receptorok. Ha a szerotonin szint megnő, akkor a szomszédos szerotonin
sejtek működését ez állítja le.
Oldal: 51 / 79
A testhőmérséklet ritmikus változása
A testhőmérséklet is van napi ritmusa.

Este: maximális
Hajnalban: minimális
Alvásmegvonásnál is így működik, tehát nem az alvás hőszabályzó hatásából ered, hanem
egy agyi „óraszerkezet” irányítja.
Az egészséges ember átlagos testhőmérséklete 36,8 °C.

Az átlagos hőmérséklet kissé csökken az újszülöttkorúak és a pubertáskorúak között,
majd ismét csökken a pubertáskorúak és a középkorúak között,
ezután pedig növekedni kezd,
így a nyolcvan év körüliek elérik az újszülöttkori hőmérsékletüket. (wikipédia)
Cirkadián ritmusok által okozott változások

Az embereknél a nappali változás a nyugalmi és aktív periódusokkal áll összefüggésben, a
hőmérséklet a legalacsonyabb este 11 óra és hajnali 3 között, a legmagasabb pedig délelőtt
10 és este 6 között. (wikipédia)
A női menstruációs ciklus által okozott változások

A nők átlagos testhőmérséklete az ösztrogénhatás fázisban (ami az utolsó a menstruáció és
az ovuláció közti napok közül) 36,45 és 36,7 °C között változik. Az ovuláció 24 órájában a
nőknél 0,15 - 0,45 °C-os hőemelkedés tapasztalható, amit a hirtelen megnövekvő a
progeszteron szint okoz. A testhőmérséklet értékhatára 36,7 - 37,3 °C a progeszteron hatás
fázis során és lecsökken a pre-ovulációs szintre a menstruáció néhány napja alatt. A nők e
jelenség segítségével meghatározhatják, hogy mikor ovulálnak, és választhatnak a fogantatás
vagy a fogamzásgátlás között. (wikipédia)
……………………………………………………………………………………………………………………………………………
25. A cirkadián ritmusok idegrendszeri struktúrái

A cirkadián ritmus a szervrendszerek élettanilag összehangolt működése, mely magába

foglalja a testhőmérséklet, anyagcsere, légzés, keringés, központi idegrendszer
szinkronizációját és 24 óránkénti periodikus változásait.
A szervezet belső („biológiai”) órája biztosítja a cirkadián ritmus (nagyjából egy napnak, azaz
24 órának megfelelő ciklicitás) folyamatosságát a nappalok-éjszakák változása által okozott
világosság-sötétség váltakozásának hiányában is. (Cirkadián = „napkörüli” ritmus)
Magát a ciklust a fény mennyisége szabályozza; fény hiányában ez naponta kb. egy órát
„csúszik”. A fény, a szabályozó mechanizmusok legfontosabb „időtagoló” (Zeitgeber,
szószerinti fordításban „időadó”) eleme.
Az alvásszabályozás egyik legismertebb modelljében

• a napközben egyre fokozódó alvásszükséglet (S-folyamat) és
Oldal: 52 / 79
• a napszaki éberségi szint-váltakozás (C-folyamat)

• egymásra hatva alakítják ki a teljes ciklust.
A C-folyamat tulajdonképpen cirkaszemidián ciklusnak felel meg, mert az alváshajlandóság
(álmosság) délelőtti csökkenését kora délután fokozott álmosság, ezt pedig még az este előtt
fokozódó éberség követi.
A cirkadián ritmus egyik fontos struktúrája az a kétoldali idegsejtcsoport, amely a

hipotalamuszban a látóidegek kereszteződése felett a szuprakiazmatikus magokban
helyezkedik el. Ezekhez a látóidegekből (ill. a retinából) közvetlenül jut el az ingerület.
A szuprakiazmatikus magok sérülése után a cirkadián alvásritmus megszűnik.
A szuprakiazmatikus mag a hipotalamusz paraventrikuláris magján keresztül befolyásolja a
tobozmirigyet, mely a középagy háti oldalán a középvonalban elhelyezkedő, lencse alakú
képlet. Hormonja a melatonin, melynek termelése éjjel fokozódik, fény hatására
másodperceken belül beszünteti a hormon előállítását. Tulajdonképpen a nappalok és
éjszkák váltakozását fordítja le belső hormonális ritmusra, így vezérel sok idegrendszeri
folyamatot.
A hőmérsékletszabályozás és az ébrenlét-alvás ciklusok szabályozása egymással szorosan

összefüggő, feltehetően a hipotalamusz szintjén integrálódó folyamatok.
……………………………………………………………………………………………………………………………………………
26. A passzív figyelem neuronális alapja

A figyelem fogalma
A figyelem az a képesség, hogy bizonyos információk részleteit kiemeljük, míg más
információkat ezzel egyidejűleg figyelmen kívül hagyjunk. A figyelem az ingerek közötti
szelektálás. A külső és belső környezetünkből érkező ingerek áradatából mit észlelünk, a
figyelem határozza meg. A figyelem szelektív és irányadó funkciójából fakadóan válogatunk
az ingerek között.
Spontán (akaratlan) figyelem

Amikor figyelmünk hirtelen, önkéntelenül egy ingerre irányul. Önkéntelen figyelmet váltanak
ki a szokatlanul erős ingerek (erős fény, zaj), a szokatlan ingerek (maskarába öltözött diákok),
mozgó tárgyak (gondoljunk a mozgó óriásplakátokra).
Az idegrendszer képtelen minden, a környezetből származó inger feldolgozására, ezért

fontos, hogy a semleges ingerek elkülöníthetők legyenek a lényeges, jelentőséggel bíró
ingerektől.
Ez a válogatás, melynek tehát szűrő funkciója van, a figyelmi működés révén valósul meg. A
szelektív figyelmi folyamatok révén emelhetők ki környezetéből, a szervezet szempontjából
fontos ingerek még hasonló ingerek halmazából is. Ennek közismert példája, amikor egy
zajos társaságban egy személy a nevét hallja említeni, amire a nagy háttérzaj ellenére is fel
fog figyelni.
Kellő intenzitás esetén a legtöbb inger figyelemkeltő hatású, amikor is akaratlan, reflexszerű
(passzív) figyelmi reakcióról van szó.
Oldal: 53 / 79
Pavlov „mi ez?” reflexnek nevezi az önkéntelen figyelmet és az új ingerekre automatikusan

megjelenő feltétlen reflexfolyamatnak tartja.
Sokolov szerint az orientációs reakció akkor jelenik meg, amikor az idegrendszer eltérést
észlel egy aktuális inger, ill. ennek korábban tárolt „reprezentációja” között. Felfogása szerint
az orientációs reakcióval együtt járó minden megfigyelhető élettani változás (az inger
irányába történő fordulás, a kiváltó inger előtt zajló motoros aktusok megtorpanása,
vegetatív idegrendszeri változások) azt a célt szolgálja, hogy a szervezet a kérdéses ingert
vagy ingereket optimálisan fel tudja fogni. (Oláh)
Elektrofiziológiai vizsgálatok (majmon, neuronális egysejt-tevékenység elemzéssel végzett

elvezetések) alapján derült fény arra, hogy a parietális lebeny egyes területein olyan sejtek
találhatók, melyek aktivitása igen jellegzetes módon változik meg bizonyos, fokozott figyelmi
tevékenységet igénylő feladatok végrehajtásakor. Egy felmutatott vizuális inger által kiváltott
neuron-aktivitás lényegesen nagyobb lesz, ha a kísérlet során az állat arra külön figyelmet
fordít (szemeit az inger irányába mozdítja), és tovább fokozódik, ha az állatot arra tanították,
hogy erre az ingerre viselkedéses válasszal (pl. karnyújtás az inger irányába) reagáljon. Ezek a
vizuomotoros figyelmi sejtek a Br. 7-es areában találhatók. (Oláh)
A figyelem neuronhálózatának struktúrái: (Márkus)

1. Prefrontális lebeny; Br.8 és környékének asszociációs területei (vizuális követés)
2. Elülső cinguláris kéreg (vizuális szelekció és a motiváció szervezése)
3. Hátsó parietális és parietooccipitális terület (vizuális és téri figyelem, szelekció)
4. Pulvinar (irányított és tartós figyelem szervezése)
A figyelmi hálózat jobb féltekei dominanciát mutat.
……………………………………………………………………………………………………………………………………………
27. A szelektív (aktív) figyelem neuronális alapja

Márkus A. (2006). Neurológia pszichológus hallgatók számára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 172
A figyelem fogalma
A figyelem (Márkus)
Az éberség egyik ismérve.
A figyelmi folyamatok 2 nagy területe:
• a területspecifikus és
• a területfüggetlen figyelem.
Ezek kölcsönös kapcsolatban, a figyelmi (modulációs) mátrixban függnek egymástól.
Melynek az alulról felfelé haladó (bottom-up) komponense a felszálló retikuláris aktiváló
rendszer, míg a felülről lefelé ható (top-down) moduláló hatások a prefrontális, parie-
tális kéregől és a limbikus rendszerből indulnak.
Mindkét komponens összehangolt működése teszi lehetővé:
Oldal: 54 / 79
• a hatékony detekciót
• a fókuszálási képességet
• a koncentráció optimális terjedelmét
• az ingerszűrést
• a folyamatban lévő kognitív feldolgozó folyamatok fenntartását.
A figyelem két nagy területe kölcsönös kapcsolatban van, és a modulációs mátrixban függ
össze egymással,
A szelektív (aktív) figyelem

Amikor a figyelmi tevékenység tudatos mentális erőfeszítést igényel. Például a szándékos
figyelem segítségével tudunk figyelmünkkel követni egy unalmas előadást, amelynek
anyagából később vizsgán kell beszámolnunk. Ebben az esetben akaratlagos figyelmünk, a
feladattudatból táplálkozik. Figyelmünk kontrollálását segíti a tervszerűség, az önkontroll és
az érdeklődés is
A szelektív figyelmi működések mechanizmusa

Skinner és Yingling modellje (Oláh)
Ennek egyik fontos eleme a talamusz retikuláris magja, mely ingermodalitástól függően
szelektíven képes gátolni az itt átkapcsolódó, kéreg felé haladó szenzoros ingerületek
továbbjutását. Ez azt jelenti, hogy az eltérő modalitású (tapintási, látási, hallási, stb.) ingerek
gátlását ebben a gátló magban különböző sejtcsoportok végzik. Agykérgi (elsősorban
homloklebeny eredetű) hatások ezt a gátlást gátolják, ezért a talamuszban a kiemelten
fontos inger átjutása könnyebben megtörténik, aminek következtében a fontos inger által
előidézett aktivitás nő a megfelelő kérgi területben (pl. akusztikus inger esetén a
hallókéregben). Ennek eredményeként javul annak esélye, hogy ezek feldolgozása jó
hatásfokkal történik meg. Ezzel egyidejűleg az említett inger által kiváltott általános aktiváló
hatás, melyet a „felszálló agytörzsi aktiváló rendszer” közvetít, a gátló talamikus magokra is
aktiváló hatású, azaz fokozza azok gátló hatását azon sejtcsoport kivételével, melyet az
agykérgi hatás gátol. Így valósul meg a kitűntetett fontosságú inger szempontjából a fokozott
mértékű, szelektív talamikus ingerátjutás és agykérgi aktiváció. Ennek szerepe nyilvánvaló a
korábban említett hatékony ingerfeldolgozásban, ill. az ezzel összefüggő adaptív magatartás
szervezésében.
A figyelmi folyamatok pszichológiai értelmezésében az 1960-as évektől fontos szerepet

kapott az a felfogás, hogy a figyelmi teljesítményre igénybe vehető kapacitás véges
mértékű.
A korai elméletekben megfogalmazódott egy korai és az ezt követő késői szűrés

lehetőségének mérlegelése is.
……………………………………………………………………………………………………………………………………….
Oldal: 55 / 79
28. Figyelemzavarok
Márkus A. (2006). Neurológia pszichológus szakos hallgatóknak, Akadémiai Kiadó, Budapest, 172-174
A figyelem fogalma
A figyelem működésének fontos jellemzője: (Márkus)

• rögzíthetősége (tartós fókuszálás adott cél érdekében),
• terelhetősége.
A figyelem tágasságát (és oszthatóságát) az egyidejűleg észlelt ingerek, (ill. az ennek alapján
egyidejűleg végezhető feladatok) száma jellemzi. E kapacitás mértékét jól lehet vizsgálni
különböző figyelem-megosztási próbákkal.
A figyelmi mátrix mindkét komponensének összehangolt működése teszi lehetővé: a

hatékony detekciót, a fókuszálási képességet, a koncentráció optimális terjedelmét, az
ingerszűrést és a folyamatban levő kognitív feldolgozó folyamatok fenntartását.
A figyelmi mátrix globális működészavara konfúziós állapothoz, míg csak az egy adott
terület-specifikus rendszer károsodása kognitív diszfunkciókhóz vezet (pl. a tér egyik
irányból származó ingerek elhanyagolása az ún. neglect-szindróma).
Figyelemzavarok (Márkus)
• Egyik típusos formájában (pl. általános iskolás korban) a figyelem rögzíthetősége
csökkent mértékű, sőt esetleg spontán terelődik (hiperaktivitás), ami komoly
mértékben akadályozza a tanulást.
• A figyelmi mátrix globális működészavara konfúziós (zavart) állapothoz vezet.
• Egy adott területspecifikus rendszer károsodása kognitív diszfunkcióhoz vezet, pl.
térelhanyagolás neglekt-szindrómában: a beteg nem reagál a tér egyik irányából
származó ingerekre, azokat mintegy ”elhanyagolja” (neglekt). Típusos esetben ez a
szenzoros neglekt a jobb parietális lebeny károsodásakor, a balról érkező ingerek
elhanyagolásában nyilvánul meg. A figyelmi hálózat jobb féltekei dominanciát mutat,
a klinikai gyakorlatban előforduló féloldali figyelemzavar esetére a bal testfél, illetve
bal térfél elhanyagolása jellemző.
A figyelemzavarok csoportjai
Hipnoid tudatzavarok
Minden olyan betegségben fellép, amelyben az agytörzs felszálló retikuláris aktiváló
rendszere károsul, akár közvetve (pl. artériás keringészavar) vagy közvetlenül (pl. az agytörzs
kompressziója). A gennyes meningitiszek, vírusos meningoencepphalitisek a deiencephalont,
a limbikus rendszert és az agykérget károsítják.
A lokalizáció függvényében öt féle hipnoid tudatzavarról beszélhetünk.
Oldal: 56 / 79
1. Kábultság esetén megnehezül a külvilág ingereinek felfogása és felismerése, a

pszichés tevékenység lassú,
2. Szomnolencia (aluszékonyság) azzal jár, hogy a beteg, ha magára marad szendereg,
vagy alszik, enyhe ingerekkel ébreszthető, kontaktus teremthető vele, felszólításra
kinyitja a szemét, a kérdésekre lassan rövid válaszokat ad.
3. Szopor során az ébresztés csak erős ingerekkel, míg a kontaktusteremtés csak
fájdalmi ingerekkel lehetséges, ezekre lassú, elhárító mozgások észlelhetők, és a
beteg válaszai egy-egy érthető vagy érthetetlen szóra korlátozódnak.
4. Coma I áll fent, ha a beteg nem beszél, erős fájdalmi ingerekre nem célszerű
mozgásválaszt ad, nem ébreszthető, de a pupillák fényreakciója kiváltható, illetve a
lézió helyétől függően kóros tartás és tónus figyelhető meg,
5. Coma II során a beteg fájdalmas ingerekre sem reagál, csökken az izomtónus, sem a
reflexek, sem a fényreakciók nem válthatók ki, a pupillák tágak.
Nem hipnoid tudatzavarok

Ezekben elsősorban a tudatosság sérül.
• Az egyik ilyen zavar a vegetatív állapot (dekortikációs állapot, apalliumos szindróma),
amelyet tartós oxigénhiányos állapot, degeneratív betegség, vagy fejsérülés miatti
kiterjedt agykéreg károsodás, kétoldali talamusz károsodás vagy kétoldali
szubkortikális fehérállomány lézió okozhat. Ilyen esetben a beteg éber, nyitott
szemmel fekszik, nem mozog, a tudattartalmak elvesztek, emocionális jelek az arcon
nem észlelhetők (amimia). A vegetatív működések egy része (légzés, nyelés, rágás,
nyál és verejtékelválasztás) és a reakciók megtartottak, de vizelet- és
székletinkontinencia áll fent, és az EEG alacsony hullámú, lassult.
• Akinetikus mutizmus-t okoz az elülső cinguláris területek (a figyelem,
moszgásbeindítás és motiváció fontos strukturája) daganat, vaszkuláris betegség vagy
kontúzió általi károsodása. A beteg spontán mozgásokat nem végez (akinézis), nem
beszél (mutizmus), s bár szemével követi a környezet eseményeit („mintha figyelne”),
felszólításra nem reagál, mentális aktivitás jelét nem mutatja, ugyanakkor az alvás-
ébrenlét ciklus megtartott.
Tudat parciális tartalmi zavarai

Ide tartoznak:
• az illúziók,
• a hallucinációk,
• az éntudat változásai (pl. testsémazavarok),
• a tér- és időélményzavarok,
• az amnesztikus szindrómák és
• a delírium.
……………………………………………………………………………………………………………………………………………
Oldal: 57 / 79
29. A tanulás meghatározása, perceptuális tanulás

Ganong, W.F. (1990). Az orvosi élettan alapjai. Medicina Kiadó, Bp. 273-275 (nincs meg)
A tanulás meghatározása
A tanulás idegi alapja az idegrendszer szerkezeti változásaiban keresendő. Ezeket a
változásokat az idegsejtek kapcsolatainak szintjen keresik.
A tanulásra vonatkozó elképzelés:
1. a szinapszis (idegi folyamat, mely során egy neuron axonja es egy másik dendritje vagy a
sejttest között a neurotranszmitterek segítségével gátló vagy serkentő kapcsolat lép fel)
valamilyen szerkezeti változása alkotja a tanulás idegi alapját;
2. ennek a szerkezeti változásnak a hatásara a szinapszis hatékonyabbá válik.
Ennek tanulmányozása: először elektromosan ingerlik az idegsejtek egy kiválasztott
csoportját (ez feltehetően a tanulást szimulálja), majd megvizsgáljak nő-e ugyanezeknek az
idegsejteknek az aktivitása újbóli ingerlésre. Ilyen aktivitás növekedést (a nyúl agyában)
számos területen találtak, és az hónapokig fenn is maradt. Ezt a jelenséget neveztek el
hosszú távú áthangolásnak/hosszú távú potenciációnak (long-term potentiaiton, LTP). A
hosszú távú áthangolás jelensége a tanulást szerkezeti változással magyarázó elképzelés
közvetett bizonyítékát szolgáltatja. (blog)
A tanulás alapmechanizmusai
A tanulás az a folyamat, melynek révén tapasztalatokra teszünk szert, mely tapasztalatok
képesek a magatartás megváltoztatására. Nyilvánvaló a tanulás és emlékezés folyamatának
szoros kapcsolata.
A fejlettebb tanulási formák túlnyomórészt agykérgi jelenségek, de az agytörzs is részt vesz
ezekben a folyamatokban. Egyes tanulási formáknál strukturális változásokat figyeltek meg,
pl. különböző feladatok végrehajtására megtanított patkányok agykérge vastagabb, nagyobb
súlyú lett, mint az egyhangú környezetben tartott kontroll állatoké.
Ezek a kérdéskörök a pszichológia legrégebben vizsgált problémái közé tartoznak. A
tanulásnak több típusa ismert, de ezek sokszor csak erőszakoltan választhatók el egymástól.
Perceptuális tanulás
Egy korábban már megtapasztalt inger felismerése.
A perceptuális tanulás fogalma

Azt a tanulási folyamatot nevezzük perceptuális, észlelési tanulásnak, amely során az
ismételt észlelés következtében az észlelésben változás következik be.
A látens tanulás egyik formája. A korábbi tapasztalatok, észlelések eredményeként az
ismételt észlelés tisztábbá, finomabbá, világosabbá válik. Így tartós változás állhat be egy
tárgy vagy esemény észlelésében. A perceptuális tanulás meg is nehezítheti egy újabb tény,
jelenség észlelését.
A perceptuális tanulás
Ez alapján válik lehetségessé egy korábban észlelt inger (vagy inger együttes) felismerése.
Ilyen jelenség pl. az állatvilágban a közös csoporthoz tartozó fajtárs felismerése, az ember
számára az ismerősök, családtagok azonosítása. Ez a típusú tanulás minden érzőrendszerben
megvalósul: tárgyak azonosíthatók az általuk keltett vizuális-, akusztikus-, stb. ingerek révén.
Oldal: 58 / 79
Személyek felismerhetők arcuk, járásuk, alakjuk, hangjuk, stb. alapján. A perceptuális

tanulásnak fontos szerepe van a táplálkozásban, ahogy a ragadozók zsákmányállataikat,
növényevők az ehető gyümölcsöket azonosítják.
……………………………………………………………………………………………………………………….
30. Feltételes reflexek kialakulása

A feltételes reflex
Az egyedi élet folyamán kialakult reflex, amely akkor jön létre, ha egy adott feltétlen reflexet
kiváltó ingerrel azonos időben az idegi központot egy másik, olyan inger is éri, amely a
feltétlen reflex szempontjából közömbös. Többszöri ingertársítás után a közömbös inger
egymagában is képes a feltételes reflex kiváltásához. A feltételes reflex kiépítése folyamán a
feltétlen ingert megerősítő ingernek nevezik. A feltételes reflex időleges jellegű, ha a
megerősítő inger elmarad, a feltételes reflex kialszik.
A feltételes reflexek kialakulása a tanulás elemi formája.

Két típusa ismert, melynek
• megfelelően inger-típusú,
• valamint válasz-típusú tanulásról beszélhetünk.
Az ingertípusú kondicionálás során egy korábban lényegtelen inger a tanulás

eredményeként jelentőségre tesz szert. Kísérletei során Pavlov csengőt (feltételes inger)
szólaltatott meg, mielőtt a kísérleti kutya enni kapott. A kutya nyálelválasztásának - ez
feltétlen reflexes válasz, melyet a szájba kerülő étel (feltétlen inger) vált ki - mérése révén az
állat reakciója jól követhető volt. Pavlov eredeti feltevése szerint a kondicionálás során
kapcsolat alakul ki a feltétlen, ill. a feltételes inger által aktivált agykérgi területek között. Egy
másik példa: a szemet érő légfuvallat szemlehunyást okoz. Amennyiben a légfuvallat előtt
(pl. néhány 100 msec-al) egy hangot szólaltatunk meg, és ezt követi a légfuvallat, a
folyamatot sokszor ismételve (ezek az ún. ”társítások”) előbb-utóbb a hanginger az ezt
megerősítő légfuvallat nélkül is reflexes szemhéjzárást idéz elő. A példában a folyamat
kezdetén a légfuvallat a feltétlen inger, mely a feltétlen választ, a szemhéjzárást okozza. A
hang a feltételes inger, amely tanulás eredményeként előidézi a feltételes választ, vagyis a
példában a szemhéjzárást.
A tanulási folyamat során tehát a kezdetben feltétlen válaszról beszélünk, mely a
későbbiekben feltételes válasszá alakul. A válasz önmagában azonban nem tanult; a feltétlen
reflex kifejezés éppen arra utal, hogy a feltétlen inger az idegrendszerben veleszületett,
öröklött reakció-repertoárjának megfelelően vált ki feltétlen választ. E tanulási forma alapja
tehát két inger összekapcsolódása (asszociációja).
A fenti kísérleti helyzeteket „klasszikus kondicionálás” típusként szokás említeni, melynek
során a megerősítés egyaránt lehet pozitív (a példában az étel), vagy negatív (a példában a
levegő fuvallat). A feltételes válasz kialszik, azaz elmarad, amennyiben a feltételes ingert számos
alkalommal nem követi feltétlen inger.
A válasz-típusú kondicionálás az instrumentális (operáns) kondicionálás az előbbinél

rugalmasabb tanulási forma, és lehetővé teszi, hogy a szervezet magatartási formáit a
Oldal: 59 / 79
szóban forgó viselkedés, ill. akció következményeitől tegye függővé. Ezek a következmények
lehetnek jutalmazó vagy büntető jellegűek, azaz ebben az esetben is lehet a megerősítés
pozitív vagy negatív. Erre példa, amikor egy éhes patkányt kísérleti ketrecbe helyeznek,
melynek terébe egy pedál nyúlik be. A patkány a környezet felderítése közben véletlenül
lenyomja a pedált, mely egy kis adag élelmet (pozitív megerősítés) juttat a ketrecbe. Az állat
hamar megtanulja, hogy a pedál lenyomása útján élelemhez jut. Ugyanígy megtanulja, hogy
pl. egy hanginger azt jelzi, hogy a ketrec aljának rácsán keresztül áramütés (negatív
megerősítés) éri, és egy padkára felugorva az elkerülhető. Ez a tanulási forma tehát egy inger
és egy motoros válasz asszociációján alapul, míg az inger-típusú kondicionálás inger-inger
asszociációt jelent.
Az előbbi példákban elsődleges megerősítési formákat ismertettünk, melyek valamely

alapvető biológiai szükséglet kielégítését szolgálják (táplálkozás, menekülés). A másodlagos
megerősítés olyan ingert jelöl, mely időben kapcsolódik ez elsődleges megerősítéssel, és így
válik jelzőértékűvé. Amennyiben nem minden viselkedési akciót (pl. pedál-lenyomás) követ
megerősítés (pl. étel), részleges megerősítésről van szó, melynek nagy válaszgyakoriságot
kiváltó hatása van.
KLASSZIKUS KONDICIONÁLÁS
Első társítás feltételes inger feltétlen inger feltétlen válasz
Több társítás után
feltételes inger feltételes válasz
INSTRUMENTÁLIS KONDICIONÁLÁS
az állat kiválasztja az egyik utat étel közelítő válasz
áramütés elkerülő válasz
……………………………………………………………………………………………………………………….
Oldal: 60 / 79
31. Motoros tanulás, relációs tanulás

Motoros tanulás
Motoros tanulás: mozgási készségek elsajátítása

Olyan tanulás, amely a mozgási élmények útján szerzett érzékletek (érzékelés),
tapasztalatok, ismeretek elraktározása, felidézése, feldolgozása, gyakorlása során jön létre. A
motoros emlékezeti típus, a motoros tanulási stílus jellemző tanulási módja.
A motoros tanulás új mozgásminták, készségek (biciklizés, táncolás, stb.) elsajátítása. Ez a

folyamat tulajdonképpen inger-válasz tanulásként is felfogható, mely nem választható el az
érzőrendszerek befolyásától, de lényeges eleme az új mozgáselemek, és akció-sorozatok
megtanulása. Ebben kezdetben a mozgató kéreg játszik fő szerepet, azonban a folyamat
előre haladtával – ahogy a mozgásminták automatizálódnak, pl. az autóvezetés egyes
részmozzanatainak lezajlásakor - a törzsdúcok, az extrapiramidális rendszer egyre fontosabb
szerephez jutnak.
Folyamata:
1. A kognitív fázis: megérteni azt, hogy hogyan kell egy adott készséget végrehajtani
2. Az asszociatív fázis: gyakorol, amíg az adott készséget nem tudja teljesen pontosan és
következetesen végrehajtani
3. Az autonóm fázis: csak kis mértékben gondolkodik tudatosan, vagy nagyon kevés
figyelmet fordít a mozdulat végrehajtásának részleteire, és más dolgokra is oda tud figyelni
Relációs tanulás
Relációs tanulás: a tanulás előbbi formáit is magában foglaló, komplex formája, a különböző
helyzetek, ingerek, motoros akciók közötti kapcsolaton alapulva.
Azt jelenti, hogy az új információkat már ismert dolgokhoz közünk.
A tanulási folyamatok a legtöbb esetben csak erőszakoltan bonthatók szét a korábbi 3

modellnek megfelelően.
A tanulás előbbi formáit is magában foglaló, komplex formája a relációs tanulás, a különböző
ingerek, helyzetek, motoros akciók közötti viszonyrendszer átlátása útján megvalósuló új
magatartási formák kialakítása.
Amikor ez a tanulási képesség károsodik, az ember vagy állat képtelen új információ
befogadására, felhasználására, miáltal gyakorlatilag alkalmatlanná válik az önálló
életvezetésre. Ez következik be olyan emlékezetzavar esetében is, amikor egy személy
fejsérülést szenved, és nem emlékezik a sérülést követő eseményekre (ún. anterográd
amnézia, ld. később).
………………………………………………………………………………………………………………………
Oldal: 61 / 79
32. A tanulás sejtszintű mechanizmusai

A tanulási folyamat mechanizmusaival kapcsolatban a sejtszinten lejátszódó folyamatok

több részlete ismert. Tételezzük fel, hogy egy hatékony ingerület átvitelt képviselő
szinapszist aktivizál egy inger (pl. a korábbi példában a légfuvallat), és az ingerület áttevődés
következtében létrejön a szemlehunyás. Amint korábban leírtuk, ha a légfuvallattal közel
egyidőben (pontosabban annál kissé hamarabb) hangingert adunk, sok ilyen társítás
eredményeként egy idő után a hang is kiváltja a szemlehunyást. Feltételezhető, hogy ez azért
következik be, mert a szemlehunyást közvetítő neuronra akkor érkezik a hanginger által
kiváltott ingerület, amikor az még aktív az előbbi inger miatt. Az ún. Hebb-szabály alapján, ha
egy aktivált posztszinaptikus neuronra újabb ingerületet közvetítő más szinapszis
kapcsolódik, ez az egyébként hatástalan kapcsolat megerősödik.
A hosszú idejű potenciáció megfigyeléséhez szükséges ingerlési és elvezetési helyek a hipokampuszban
A sejtszintű mechanizmusok egyik alapvető jelensége a ”hosszú idejű potenciáció”, (long

term potentiation, LTP) mely a hipocampuszban idézhető elő legkönnyebben. A
hipokampuszba a fő bemenetet az entorinalis kérgen áthaladó neuronok adják, melyek a
gyrus dentatusban képeznek szinapszist. Az entorinális kéregben az axonokat ingerelve a
gyrus dentatusban posztszinaptikus potenciálok vezethetők el. Nagy frekvenciájú, hosszú
ingerlést alkalmazva a posztszinaptikus potenciál nagysága - amint az várható is - szignifikáns
mértékben megnövekszik. Ugyanilyen nagy posztszinaptikus potenciálokat vált ki azonban az
ezután ismételt korábbi gyenge ingerlés is. Az erős ingerlés ezen potencírozó hatása órákig,
napokig, sőt akár hetekig megmaradhat. A jelenség nem csak egy, hanem két, vagy több
szinapszis közel egyidejű ingerlésével is kiváltható, sőt ez a hatékonyabb megoldás
(„asszociatív LTP”). Nem véletlenül tartják a hosszú idejű potenciációt a sejtszintű tanulás
modelljének. A jelenség felfogható a Hebb által megfogalmazott szabály igazolásaként, mely
szerint azok a szinaptikus kapcsolatok erősödnek meg, melyeken át akkor érkezik ingerület
egy sejtre, amikor a kérdéses idegsejt aktív (depolarizált) állapotban van.
Oldal: 62 / 79
LTP-nek megfelelő jelenségek nemcsak a hipokampuszban, hanem a prefrontalis kéregben,

talamuszban, motoros kéregben, vizuális kéregben is megfigyelhetők.
Az elmúlt évek során meglehetősen sok adat vált ismertté a tanulási folyamat
ionmechanizmusairól, melyek kapcsolódnak az LTP-hez. A jelenség szempontjából a kálcium
csatornát szabályozó NMDA (n-metil-d-aszpartát) receptorokon lezajló folyamatok látszanak
igen fontosnak. A kálcium-csatornát magnézium ionok blokkolják, melyeket a szinapszist
aktiváló glutaminsav csak akkor képes helyükről eltávolítani, ha a posztszinaptikus membrán
már depolarizált állapotban van. (Ezt a depolarizációt okozhatja egy hatékony, erős inger,
korábbi példában a szemlehunyást kiváltó légfuvallat.)
Az NMDA-receptoron lezajló, tanulási folyamattal kapcsolatos ion-mozgások
A kalcium ionok a hosszú idejű potenciáció során az idegsejtekben ún. protein-kináz

enzimeket aktiválnak, melyek működése fehérjéket mobilizál az idegsejtben. Ennek egyik
következménye a szinaptikus átvitel hatásfokának növekedése, új sejtközötti kapcsolatok
kialakítása. Megváltozik a folyamatban aktív szinapszisok szerkezete: megnő annak az aktív
zónának a felülete, ahol az ingerületátadás lezajlik. Mindezen (és más) történések
bizonyítják, hogy a tanulási folyamat hátterében, ill. annak alapjául jelentős szinaptikus
változások állnak, melyek szinaptikus plaszticitásként értékelhetők.
……………………………………………………………………………………………………………………………………………
33. A tanulás megerősítésének mechanizmusa

Megerősítés: a tanulás mechanizmusának alapvető tényezője, melynek eredményeként egy

cselekvés valószínűsége nő annak következményei miatt
A megerősítés mechanizmusáról számos adatot nyújtottak az öningerléses kísérletek.
Oldal: 63 / 79
Az operáns kondicionálás már említett példája módosítható úgy, hogy a patkány a pedál
lenyomásával az agyába előzőleg helyezett elektródokon keresztül elektromos ingerlést
végez, azaz az állat saját magát ingerli:
• kellemes hatás esetén az állat ezt az öningerlést csaknem végkimerülésig folytatni
próbálja,
• kellemetlen hatás viszont visszahúzódó magatartást idéz elő: az állat a kezdeti
próbálkozások után a pedált és annak környékét is elkerüli.
E módszer segítségével (az elektródok sztereotaxikus elhelyezésével) feltérképezhetők az
agy ún. jutalmazó és büntető központjai.
Közismert jutalmazó struktúra pl. az agytörzsnek az a része (substantia nigra, a középagyi

„fekete állomány”), ahol dopamint termelő idegsejtek találhatók. A megerősítés
mechanizmusában kulcsfontosságú szerepet tulajdonítanak a megerősítő inger által
felszabadított dopaminnak. Ezt bizonyítják többek között azok az állatkísérletes adatok is,
melyek során a dopamin receptort gátló anyag hatásaként a megerősítési folyamat
elmaradását tapasztalták.
A kábítószerek egy része (pl. kokain, amfetamin), de az alkohol, sőt a nikotin is a növeli a
dopamin koncentrációját az agyban. Valószínű, hogy e hatás révén okoznak ezek a szerek
eufóriát (kellemes közérzetet, boldogság-érzést).
……………………………………………………………………………………………………………………….
34. Az emlékezeti funkciók csoportosítása

Márkus A. (2006). Neurológia pszichológus szakos hallgatóknak, Akadémiai Kiadó, Bp. 122-123
Memória
Az a képességünk, melynek során az információkat felfogjuk, tároljuk és előhívjuk. A
memória nem egy, hanem több rendszert foglal magában.
Tanulási képességünk memoritikus folyamatokon alapul. (Márkus)
Az emlékezési folyamatok csoportosítása (Márkus)

Időtartam szerint:
• azonnali felidézés (szenzoros tárolás)
• rövid távú memória (STM)
• hosszú távú memória (LTM)
Modalitások szerint a memória lehet:
• vizuális
• akusztikus
• szomatoszenzoros, stb.
Tudatosság tekintetében:
• nem tudatos implicit memória (képességek, készségek)
• tudatos explicit emlékezet (történések, tények, események, stb.)
Az emlékezet formái (Márkus)
Oldal: 64 / 79
Emlékezés (Oláh)
A memória-folyamatok ép működése az alapja annak, hogy - a tanulás révén - korábban
szerzett tapasztalatok, ismeretek felhasználhatók legyenek a későbbi viselkedés adaptív
irányításában.
Ennek a folyamatnak a részei:
• kódolás szakasza: amikor megjegyezzük az új infót (”bevésés”),
• tárolás szakasza: az információt elraktározzuk (megtartás),
• előhívás szakasza: amikor felidézzük a tanultakat,
melyek alapvetően függenek többek között a figyelemműködéstől, valamint a megjegyzés
tárgyát képező pszichés élmény érzelmi színezetétől. (Oláh)
Memória tárak (emlékezeti rendszerek) (Oláh)

Mindennapi tapasztalat az emlékezés teljesítményének idő-függése. 1-2 másodperces
terjedelmű a szenzoros memória tár, mely jól vizsgálható a kiváltott potenciálok
módszerével.
Az így nyert adatok alapján vált világossá, hogy az idegrendszer akkor is összehasonlítja a
korábbi szenzoros ingerek által kialakított emléknyomokat újabbakkal, ha erre nem
figyelünk, tehát a folyamat ”preattentív” jelenségként értékelhető.
• A csak néhány percig emlékezetünkben maradó ismeret (pl. egy éppen megjegyzett
telefonszám) a rövid-távú memóriában (short term memory, STM),
• az ennél hosszabb ideig tárolt ismeret a hosszú távú memóriában (long term memory,
LTM) raktározódik.
Az STM-ből az LTM-be történő átvitel a konszolidáció. Míg az STM kapacitása percekben
mérhető, az LTM terjedelme elvben korlátlan hosszúságú. (Oláh)
………………………………………………………………………………………………………………………………………..
Oldal: 65 / 79
35. Szenzoros memória

Márkus A. (2006). Neurológia pszichológus szakos hallgatóknak, Akadémiai Kiadó, Bp. 123
Wikipédia
Az emlékezet egy szervezet azon képessége, hogy eltároljon, megőrizzen és előhívjon

információkat és élményeket. Az emlékezés egy komplex, az agy számos területére kiterjedő
folyamat, amely nem csak az agy egy meghatározott régiójában zajlik. Az emlékezés
folyamata kódolással kezdődik, majd tárolással folytatódik és végül a felidézéssel zárul.
Szenzoros memória (azonnali emlékezet) (Márkus)

A kérgi neuronok együttesei rendelkeznek az információ rövid távú (néhány másodperces)
fenntartásának (perzisztencia) képességével.
Memóriasejteket találtak:
• a prefrontális kéregben,
• a frontális szemmezőkben,
• az alsó parientális területeken,
• a primer motoros kéregben,
• az elsődleges halló- és látókéregben.
Az információtároló képesség nem egyes neuronokra lokalizált, hanem kisebb
neuronláncokban visszaverődő (reverberáló) aktivitásmintázatok formájában.
A kérgi perzisztencia automatikus, passzív, figyelmet nem igénylő jelenség.
Szenzoros memória: ingerek hatásának 1-2 másodpercig történő tárolása
A szenzoros emlékezet azt a képességet jelenti, hogy az érzékelt információk által keltett
benyomásokat az inger megszűnte után is meg tudjuk tartani, az észlelés utáni 200-500
milliszekundumot fedi le. Ennélfogva a szenzoros emlékezet egyben tartozik az észlelés,
illetve az emlékezet témaköréhez is.
A szenzoros emlékezetnek típusai:
• megkülönböztethetjük az ún. ikonikus emlékezetet, amely a vizuális információk
rövid ideig történő tárolását végzi,
• illetve az echoikus emlékezetet, amely az auditoros szenzoros emlékezetre használt
kifejezés.
Legfőbb jellemzői:
• Az információ belépése : figyelem előtti,
• az információ fenntartása : lehetetlen,
• az információ formája : a bemenő inger pontos másolata,
• az információ kapacitása : nagy, gyakran korlátlan,
• az információveszteség: gyors elhalványodás okán,
• az emléknyom: 1-2 mp-ig marad meg.
Vizuális emlékezet
Ikonikus emlékezet: rövid, mindössze egy milliszekundumos emléknyom az előző vizuális
képről, amelyet az utána következő ingerek könnyen „maszkolnak”.
Rövid távú vizuális emlékezet: egy rendszer, amely ideiglenesen fenntartja a látott
információt egy bizonyos állapotban. Eközben a látott inger egy stabilabb, hosszútávú
Oldal: 66 / 79
emlékké alakul át, vagyis tudatosul. Ez a vizuális információ tehát azonnal hozzáférhető a
tudatosság számára.
Hosszú távú vizuális emlékezet: a múltbeli élményekre vonatkozó információ potenciálisan
állandó, de legalábbis hosszan tartó tárolása
Auditoros emlékezet
Echoikus emlékezet: mindössze néhány msec-ig működik, nagyon hasonló tulajdonságokkal
bír, mint a vizuális emlékezet egyik alrendszere, az ikonikus emlékezet. Jellemző, hogy a
célinger észlelését károsítja az őt követő maszkinger, amennyiben a kettő ugyanabba a fülbe
érkezik. Minél több idő telik el a két inger bemutatása között, annál inkább csökken a
második inger felismeréséhez szükséges hangerősség.
Rövid távú auditoros emlékezet: kapacitása körülbelül 5 mp, azaz 5 másodpercen belül zajlik
le a hallott ingerek elhalványulása. Ez azonban megnőhet, amennyiben az ingert nem egy
újabb inger, hanem csend követi.
Két rövid távú auditoros tárat különböztetünk meg, az egyik kapacitása 150 és 350 msec
között van, a másiké pedig 2 és 20 másodperc között.
Modalitás és toldalékhatások: amennyiben például egy számsort csak megmutatnak leírva,
kevésbé tudjuk felidézni, mintha kimondják azt. Ezt modalitás hatásnak nevezik, de hozzá
kell tenni, hogy eme előny csak az utolsó egy-két elem felidézésénél van jelen.
Toldalékhatásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a felidézendő auditoros információ
elhangzása és a felidézés között még egy ingert hallunk. Ilyenkor a felidézés teljesítményét
drasztikusan lecsökkentheti az úgynevezett zavaró inger. Nagyon fontos azonban, hogy a
zavaró inger beszédhang vagy zenei hang. Ez utóbbi ugyanis sokkal kisebb mértékben
csökkenti a felidézés teljesítményét.
Hosszú távú auditoros emlékezet: korlátlan kapacitású végleges tároló. Az információkat
elsősorban jelentésük alapján kódolja és tárolja. A felejtés oka a tárolás közben fellépő
veszteség, illetve előhívási hiba következménye. Az auditoros emlékezet ezen fajtáját
leggyakrabban zenészek példájával mutatják be, mint például Wolfgang Amadeus Mozart,
aki elképesztő képességekkel bírt, ami a zenét illeti. Egyszeri hallás után leírta Allegri
Miserere művének teljes partitúráját. Tehát ő már egyszeri hallás után tökéletesen eltárolta
az egész mű partitúráját a hosszú távú auditoros emlékezetében.
………………………………………………………………………………………………………………………………………..
36. Rövid távú memória, munkamemória

Rövid távú memória (STM):
A rövid távú memória nagy mértékben megfelel a William James által leírt elsődleges
memóriának, amely arra az információra vonatkozik, ami az észlelés után a tudatban
megmarad, és annak részét képezi. (Eysenck, 1997)
A STM működését feltételezi például, egy telefonszám megjegyzése, amíg beütöm azt a
telefonkészülék billentyűzetén.
Oldal: 67 / 79
STM: az ismeretanyag percekig történő tárolása (Oláh)

Terjedelme a visszamondott elemek számával mérhető:
• Egészséges embereknél: 7+-2 elem
• Figyelemzavarban (demencia, delírium, fokális lézióknál): jelentősen csökken a
mértéke. (Márkus)
Vizsgálható
• akusztikus vagy
• vizuális feladatokkal.
Melyek lehetnek betű- vagy számsorok, nem verbális vizuospaciális feladatok önmagukban
vagy tömbösített formában.
A rövid távú emlékezet (short term memory - STM)

• Kapacitása korlátozott. Miller igazolta, hogy az STM terjedelme „7 plussz / mínusz
egység”, s ez a világon minden egyes emberre jellemző. Az egység helyett a „tömb”
elnevezés bizonyos esetekben kifejezőbb lehet.
• A tárolás sérülékenysége
• Kis mennyiségű információ néhány másodpercig történő tárolására képes rendszer.
• Verbális, vizuális-téri, sőt, akár szaglási és tapintási információk tárolását is lehetővé
teszi.
• Ismétlés nélkül elhalványul, törlődik.
• Időtartama egy másodperc és egy perc közötti, a neuronok megnövekedett
aktivitásán alapszik, amikor az idegimpulzusok átmenetileg az emlék lenyomatában
köröznek.
• Munkamemóriaként működik és csak bizonyos mennyiségű információt képes
hordozni.
http://www.mindwellness.eu/descargas/Handbook-HU.pdf
A felejtésnek két okát emelhetjük ki: az elhalványulást és a kirekesztést.

• Ha nincs szükségünk az RTM-ben tárolt információkra többé, akkor az információk
elhalványulnak.
• A felejtésnek a kirekesztéses formája akkor jön létre, ha az új információk kiszorítják
a régit, hiszen az RTM kapacitása, mint azt már említettük korlátozott.
Kapacitását képesek vagyunk növelni, ha az információkat tömbökbe szervezzük, előzetes

tapasztalataink és ismereteink segítségével. Sokkal több számot vagyunk képesek tárolni a
rövid távú memóriánkban, ha azokat számunkra jelentéssel bíró tömbökké szervezzük (pl.
történelmi évszámok, családtagjaink születési dátumai stb.) A szervezéshez szükséges
ismereteket a hosszú távú memória tárolja és bocsátja rendelkezésünkre.
A munkamemória (working memory – WM)
Az STM (rövid távú memória) a munkamemóriával azonosítható.
Több összetevőből álló WM modell (Márkus)

(Atkinson és Shiffrin rövid távú memória modelljén alapszik) Baddeley és Hitch dolgozta ki.
Szerintük nem egy STM létezik, hanem több.
Oldal: 68 / 79
Modelljük 3 fő komponensből áll:

• a centrális végrehajtórendszerből (CV)
• a fonológiai hurokból (artikulációs hurok)
• a téri-vizuális vázlattömbből
A WM sok funkciót ellátó rendszer. Átmenetileg tárolja és kezeli azokat az infókat, melyek a
kognitív feladatok (tanulás, gondolkodás, megértés, stb.) kivitelezéséhez szükségesek.
1.Fonológiai hurok
Feladata: az akusztikus és fonológiai jellegű memoritikus anyag feldolgozása, tárolása és a
velük való mentális feladatok ellátása.
Fonológiai hurok 2 komponense:
• fonológiai tár: az emléket 1,5-2 mp-ig őrzi meg, utána elhalványul, elvész
• artikulációs kontrollfolyamat (ez a belső beszéden alapul)
A belső beszéd (artikuláció) az emlékanyagot felfrissíti és visszatáplálja a fonológiai
tárba. Az auditoros tár hatékonyabb, mint a vizuális.
2.Téri-vizuális vázlattömb
Feladata: a spaciális (téri képességek) és vizuális információk, sajátságok, tulajdonságok
analizáló-szintetizáló és megőrző tevékenységét végzi.
Eredetileg a vizuospaciális vázlattömb egy rendszerből és két szubszisztémából áll:
• a vizuális
• és a spaciális-szekvenciális rendszerből
A vizuális és a spaciális rendszer két különálló rendszer. Azóta újabb szubszisztémákkal is
kiegészült a VM:
• kinesztetikus
• szomatoszenzoros
• álló és mozgási információ feldolgozását végző rendszerekkel.
3.Centrális végrehajtó (CV)
Feladata: a magas szintű mentális műveletek megoldása.
Jellemzői:
• az információk koordinálása
• a megfelelő ismeretek, szabályok előhívása az LTM-ből
• a stratégiák kiválasztása
• logikai funkciók
• mentális számolás
Elsősorban figyelmi, ellenőrző, koordináló rendszer és szervezi a memoritikus anyag
kódolási, tárolási és előhívási folyamatait.
Egy újabb komponens (a 4.)
Epizodikus tár (buffer)
Azért epizodikus, mert epizódokat tartalmaz, melyeknek téri és időbeli karakterük is van.
• Limitált kapacitású.
• A memorikus anyag átmeneti tárolását és integrációját végzi.
• A CV ellenőrzése alatt áll.
• Kapcsolatot teremt a különböző kódolású rendszerek között.
• Nem csak a környezet mechanikus modelljét mintázza, hanem új kognitív
reprezentációkat is képez.
A tárhoz való hozzáférés a CV-n keresztül tudatosan történik.
Oldal: 69 / 79
A munkamemória olyan emlékezeti rendszer, amely egyfajta "mentális munkaállomás",

amely lehetővé teszi, hogy bizonyos információkat fejben tartsunk, azokat manipuláljuk egy
feladat elvégzése közben.
• Rövidtávú memória mely a hosszú távú emlékezet struktúráinak egy részével
kapcsoltan működik, és
• amelyet intellektuális cselekmények során, a feladatmegoldás egy bizonyos
szakaszáig használunk csak.
• Csupán néhány másodpercig rögzíti az adatok.
• Az információ feldolgozás központi része.
• A rövidtávú emlékezet csak korlátozott mennyiségű adatokat képes rögzíteni.
• Tudatosan és aktívan dolgozza fel az információt.
• Az adat fontosságától és minőségétől függ, hogy elfelejtjük vagy a hosszú távú
emlékezetben rögzül.
• Tények sorozatának összegyűjtését teszi lehetővé a rövidtávú és permanens
emlékezetből, hogy azokat összességében elemezhesse és a problémát így logikusan
meg tudja oldani.
• Szükséges az explicit memória kódolásához és előidézéséhez.
A feldolgozás alatt lévő információ javítása egy bizonyos agykérgi terület feladata. Az új
információ a már meglévő emléknyomokkal lesz összesítve, melynek megfelelően egy
ütemterv is készül.
A munkamemória zavara esetén az ember, ha jobbra tekint már nem emlékszik a tőle balra
lévő dolgokra. http://www.mindwellness.eu/descargas/Handbook-HU.pdf
……………………………………………………………………………………………………………………….
37. Hosszú távú memória

Márkus A. (2006). Neurológia pszichológus szakos hallgatóknak, Akadémiai Kiadó, Bp. 124
James szerint az elsődleges memória a pszichológiai jelennek, a HTM-val analóg másodlagos
memória a pszichológiai múltnak felel meg, olyan információkat tartalmaz, ami már elhagyta
a tudatot.
Hosszú távú memória (long term memory-LTM):

• Az a rendszer, amely lehetővé teszi, hogy hosszú időn keresztül információkat
tároljunk.
• A szenzoros és a rövidtávú emlékezettel ellentétben a hosszú távú emlékezetnek
nincs kapacitási korlátja.
• Akár egész életen át megtartott ismeretekre történő emlékezés.
• Előhívása nem függ a temporális lebeny mediális struktúráitól.
A permanens emlékezetet a megőrzött információ típusa alapján:

• explicit vagy deklaratív emlékezet, illetve az
• implicit avagy a nem deklaratív emlékezet.
Az explicit emlékezet tartalma szándékos előhívás során hozzáférhető.
Ezt a fajta emlékezetet tovább oszthatjuk:
Oldal: 70 / 79
• epizodikus emlékezetre, amely az egyedi eseményekre való emlékezést teszi

lehetővé,
• szemantikus emlékezetre, amely a világról való tudásunkat, ismereteinket tárolja.
Az implicit emlékezet során a hosszú távú memóriából előhívott emlékezet a teljesítményen
keresztül mutatkozik meg, és nem a tudatos felidézésben.
Ide sorolható emlékezeti funkciók:

• procedurális memória - mozgással összefüggő automatikus készségek tárolása. Pl:
írás, járás, kerékpározás;
• automatikus memória - a kondicionált válaszok tára (kisagy) Pl. abc, szorzótábla,
olvasás;
• érzelmi memória - a tapasztalatokhoz kapcsolódó érzelmi töltések tára, (amygdala).
Az érzelmi memóriának elsőbbsége van minden más emlékezeti folyosóval szemben.
A memóriatípusok együttműködése: az LTM különböző folyosói egymásba nyílnak, átjárás

van közöttük, az itt tárolt infók együttesen lépnek működésbe, mint sémák.
A hosszú távú memória működése
Konszolidáció
Memória-konszolidáció: az emlékek rövid-távú memóriából a hosszú távú emlékezeti tárba
történő átkerülése. (Oláh)
Nagyon fontos, hogy az információk a HTM-ben megszilárduljanak, konszolidálódjanak. A
konszolidációhoz időre van szükség, amely pár perctől akár egy évig is eltarthat. Ha bármi
megzavarja az agyban az emléknyomok megszilárdulását (pl. agyrázkódás, elektrosokk), azaz
a konszolidációs folyamatot, akkor az információ elvész.
Az emléknyomok megszilárdulásáért felelős agyi képletek, a hippokampusz és az amygdala.
Ez a borsó nagyságú képlet és a mandula formájú amygdala sérülése esetén zavart szenved
az új információk HTM-ben való megszilárdulása, ekkor csak rövid ideig vagyunk képesek
azokra emlékezni. A régi információk továbbra is felidézhetőek, de az új információk hosszú
távú tárolása azonban a hippokampusz működése nélkül lehetetlenné válik. A krónikus
alkoholizmus következtében kialakuló Korszakov szindrómában szenvedők egyik jellemző
tünete a hosszú távú memória sérülése, amelynek következtében hosszabb ideig nem
képesek az új információk tárolására. Ez többnyire e két agyi struktúra sérüléséből fakad.
Tárolás
Az emlékezeti kódok tárolását jelenti. Ezt az életre szóló idegrendszeri plaszticitási
folyamatok biztosítják, melyek magukban foglalják a az idegsejtek közötti kapcsolatok
megváltozását és új, megerősödött szinapszisok keletkezését.
Előhívás
Az információ előhívása (ecphory). Az explicit LTM előhívásában a frontotemporális
területeknek van szerepük.
Az előhívási folyamatok a rögzített anyag előkeresését jelentik. Ha a kódolási folyamat
pontatlan volt, az előhívás meghiúsulhat. (Ezért van a LTM-ben is felejtés). Míg az STM-ban a
felejtést az emléknyom kiszorulása hozza létre, itt hozzáférési képtelenségről, előhívási
hibáról beszélhetünk.
Oldal: 71 / 79
• Előhívási támpontok = a szerveződés csomópontjai

• Ha túl sok dolog kapcsolódik ugyan ahhoz az előhívási támponthoz – interferencia
miatt romlani fog a felidézés teljesítménye.
• Proaktív és retroaktív interferencia (az elsőnél a régebbi míg a másodiknál az újabb
info akadályozza a másik előhozását). Pl. munkahelyváltás – előhívási támpont ”
munkahely”
Az információk felidézését befolyásolja a kontextus. Ha a tanulás és az előhívás külső és
belső ingerkörnyezete azonos az emlékezeti teljesítményre pozítív hatással van.
A memória agyi központjai

A tanulás és a memória központja a hippokampusz és a temporomediális struktúrák, közös
nevük: hippokampális formáció.
A hippokampusz főbb funkciói, benne történik:
• a memórianyomok kialakítása és tárolásra való előkészítése
• az emléknyomok többszöri újraaktiválásával a konszolidáció. Ez akár több év is lehet.
Folyamatosan történik az alvás-ébrenlét ciklus alatt.
Az explicit memóriaanyag konszolidációja a mély NREM-alvásnál, az implicité a REM-
fázissal állnak kapcsolatban.
• a téri információ feldolgozás. A külvilág tárgyairól, térbeli elhelyezkedéséről térképet
készít, mely lehetővé teszi a térbeli tájékozódást. (Márkus)
………………………………………………………………………………………………………………………
38. Explicit (deklaratív) memória

Explicit (deklaratív) memória: tényekre, eseményekre vonatkozó emlékezés

Tartalma szándékos előhívás során hozzáférhető.
Az explicit memória a múltban elsajátított tudást őrzi.
Az emlékezés-működés több szempont alapján kategorizálható.
A (szavakkal jól kifejezhető) deklaratív (explicit) memóriatartalmak egyik része a tényekre,
eseményekre vonatkozó fogalmi rendszer.
Explicit (dekleratív) memória

A tudatos előhívás számára hozzáférhető.
Deklarálható (propozicionális)
Pl.:
“Mit reggeliztem?” (epizodikus)
“Mi Olaszország fővárosa?”(szemantikus)
“Mit mondtam éppen?” (munka)
Az explicit memória alrendszerei:

Szemantikus memória (wikipédia)
• A kultúrkörünk tudásanyagára vonatkozó ismereteket tárhelye.
• Az információi az általános tények.
• Az emberi deklaratív memória egyik alapvető típusa.
Oldal: 72 / 79
Ezen belül elkülöníthetünk:

- személyes szemantikát (tényszerű adatok adott személy múltjáról, amelyek
nem feltétlenül kapcsolhatók egy meghatározott eseményhez),
- és a világ tényeiben, történéseiben, közismert személyiségeinek életében való
jártasságot,
- valamint általános szemantikát (a tárgyak használatával, a szavak jelentésével,
fogalmakkal és kategóriákkal kapcsolatos ismeretek).
• Tudásunk alapja, ami könnyen és gyorsan hozzáférhető. (wikipedia)
Epizodikus memória (wikipédia)
• Korábbi eseményekre, élményekre vonatkozik.
• Információi a személyes események.
• A hosszú távú emlékezeti rendszernek a része.
• Új ismereteket elsajátítási képessége és hogy azokat összefüggésbe tudjuk hozni
önmagunkkal és környezetünkkel.
• Szoros interakcióban áll más agyi és viselkedéses rendszerekkel (nyelv, érzelmek,
hangulatok).
• Múltbeli eseményekre való visszaemlékezés.
• Az emlékezet egyedi formája, amely az előhívás alatt a múltra irányul („mentális
időutazás”).
• Az információ kódolása az epizodikus emlékezetben csak a szemantikus emlékezeten
keresztül lehetséges.
• Az epizodikus emlékezet később jelent meg az ember fejlődésében.
• Az epizodikus emlékezet sebezhetőbb, az agy sérüléseire érzékenyebb, valamint a kor
előrehaladtával romlik.
• Erősen hívóinger-érzékeny.
Az epizodikus és a szemantikus rendszerek közös tulajdonságai, átfedések:

• Mindkettő átfogó, komplex, strukturált és korlátlan mennyiségű információt
fenntarthat.
• Egyaránt tárolhatnak különböző szenzoros modalitásokból, valamint belsőleg
generált forrásokból származó információt.
• Mindkettő esetében gyakran egy esemény egyszeri megtapasztalása is elegendő a
feldolgozáshoz.
• A tárolt információ mindkettő esetében reprezentációs.
• A tárolt információ mindkettő esetében propozicionális, szimbolikusan kifejezhető.
• Az információnak mindkettő esetében van igazságértéke, ellentétben a tanult
viselkedés számos más formájával.
• Az információ rugalmasan, több útvonalon keresztül is elérhető mindkét
rendszerben.
• Az információ feldolgozása mindkettő esetében érzékeny a kontextusra.
A deklaratív vagy explicit memória az integratív gondolkodással kapcsoltan működik, mely

segít a környezet, az idő, valamint események alkalmi összefüggéseinek egyes részleteire, a
tapasztalataink jelentőségére és a már elfeledett dolgokra való emlékezésben.
A deklaratív memória
• az emlékek származtatásához szüksége van a tudatosságra (összehasonlítás,
értékelés, stb.).
Oldal: 73 / 79
• tudással dolgozik, így ezen emlékek leírása lehetséges verbálisan.

• megkülönböztethetünk
- epizodikus,
- önéletrajzi (saját személyünkhöz és tapasztalatainkhoz kapcsolt információk és
események emléke) vagy
- szemantikus emlékezetet.
• a hosszú távú emlékezetnek egy tudatos része, mely szemantikus és epizodikus, vagy
másképpen e információ és eseményi emlékezetre tagolható.
http://www.mindwellness.eu/descargas/Handbook-HU.pdf
………………………………………………………………………………………………………………………………………
39. Implicit (nondeklaratív) memória

Márkus A. (2006). Neurológia pszichológus szakos hallgatóknak, Akadémiai Kiadó, Budapest, 124-126, 129
Implicit (nem-deklaratív) memória: Készségekre vonatkozó emlékezés-működés.

Tartalmát a jórészt instrumentális kondicionálás révén elsajátított, a legkülönbözőbb
mozgásokban megnyilvánuló készségek (hangszeren való játék, szerszámokkal történő
műveletek, stb.) alkotják.
Hosszú távú memória

Tapasztalat által vezérelt változás a viselkedésben
Nem deklarálható (procedurális)
Pl.:
Tudatalatti (szubliminális) előfeszítés (priming)
Kerékpározás (készségek)
Fóbiák (kondicionálás)
Implicit memóriának tulajdoníthatjuk azokat az ismereteket, amelyek lényegesen

befolyásolják a viselkedést, anélkül hogy felidézésük megtörténne. Tárgyak bemutatását
követően például, rövidebb időn belül sikerül felismerni a tárgyakat ábrázoló hiányos ábrákat
(tárgy-priming) vagy szavak bemutatása után hatékonyabban lehet kiegészíteni a szavak
szótöveit (verbális priming), akkor is, ha az eredeti tárgyakra vagy szavakra már nem
emlékszünk. A priming tehát a tapasztalatoknak a válaszkészségre gyakorolt hatását jelenti.
Oldal: 74 / 79
Ezeknek a memoritikus feldolgozása, tárolása és előhívása az explicit memóriától eltérő

módon történik.
Az implicit memória komponensei: (Márkus)
1. Procedurális memória:
Tudni, hogy hogyan, szabályismeret.
2. Kondicionálási tanulási képesség:
Külső jelzések és kellemetlen következmények közötti kapcsolat megtanulása.
3. Valószínűségi klasszifikáció:
Az évszak korrekt megjóslása: pl. nyárhoz, ill. télhez kötött tárgyak bemutatásakor.
4. Priming vagy előfeszítés:
A kifejezés azt a hatást jelöli, amikor egy inger befolyásolja a feldolgozórendszer
további teljesítményét. Verbális és nem verbális tesztekkel vizsgálják. (Pl. egy szólistát
mutatnak a személynek, majd egy másik listát kap, amiben az előzőleg bemutatott
szavak is szerepelnek. Ki kell választania az első listán szereplő szavakat. A korábban
bemutatott, előfeszített szavak észlelése könnyebb.
A priming a neokortinális területek épségéhez kötött.
……………………………………………………………………………………………………………………………………….
40. Emlékezetzavarok
Amnézia: emlékezetzavar, emlékezet kiesés.

Az emlékezet károsodása, amely a megelőző (többnyire a közelmúltra vonatkozó)
események elvesztésére, a tanulási képtelenségre, az új információk tárolására vonatkozik.
Az amnesztikus beteg a jelen pillanatban él. (Márkus)
Az emlékezés-működés (pl. traumák által okozott) zavarainak vizsgálata számos kérdés
vonatkozásában gazdagította a memóriával kapcsolatos ismereteket.
Az emlékezészavar időbeli vonatkozásban lehet: (Márkus)

Pl. az agyrázkódás által okozott emlékezet-kiesésnél (amnézia)
• retrográd amnézia: ha a sérülést megelőző időszakra vonatkozik az amnézia,
• kongrád amnézia: ha a trauma ideje alatt történtekre nem emlékszik,
• anterográd amnézia: ha a traumát követő órák vagy napok eseményeire nem
emlékszik vissza
• retardált amnézia: a traumát követő közvetlen eseményekre emlékszik, de a későbbi
periódusra nem
Időtartam szerint lehet: (Márkus)

• Átmeneti
• Tranzisztens
• Végleges
Terjedelme szerint lehet: (Márkus)

• Globális: minden modalitásra (körülményre) vonatkozó
• Parciális: verbális, nem verbális, taktilis, vizuális, akusztikus
Oldal: 75 / 79
Emlékezetzavarok
Zárt koponyatraumák után leggyakrabban a kongrád, retrográd és anteretrorád amnézia

alakul ki.
Anterográd amnézia
Az emlékezetkiesés kiterjed a sérülést követő időszak egy részére is.
Az STM működészavarának következménye. Az azonnali memóriaanyag nem kerül az STM
rendszerbe, nem tárolódik, és nem konszolidálódik. Az STM-ben memorizálással az elemek
tovább tarthatók, de figyelemelterelés vagy valamilyen nem várt esemény a memóriát törli.
Azok a betegségek, melyek a temporális lebeny mediális részét, a limbikus struktúrákat és a
Papez-gyűrű kapcsolatait károsítják, amnesztikus szindrómát okoznak. (Márkus)
Nemcsak fejsérülés után alakul ki. Az erre vonatkozó ismeretek gyökerei szintén patológiai
vonatkozásúak. Az alkoholistákon megfigyelhető Korsakov-tünetegyüttes része az
anterográd amnézia. Ennek fő megnyilvánulási formája új ismeretek elsajátításának
(pontosabban megtartásának) képtelensége. Részletes elemzés alapján vált ismertté, hogy
ilyenkor a relációs tanulás révén megszerzett ismeretek vesznek el. Ezeket a tapasztalatokat
támasztották alá gyógyszerekkel kezelhetetlen epilepsziás betegeken végzett műtétek
következményei is. Ezek kapcsán a temporális lebeny belső (mediális) részét távolították el,
kezdetben mindkét oldalon. Az ilyen betegek epilepsziás rohamai megszűntek, vagy jóval
ritkábban jelentkeztek, azonban súlyos, anterográd típusú emlékezetzavaruk alakult ki, ami a
limbikus rendszernek, közelebbről a hipokampusznak a memóriában játszott valószínűleg
igen fontos szerepére irányította a figyelmet. Ezt állatkísérletek adatai is alátámasztották:
Kétoldali hipokampusz eltávolítás után az állat képtelen térbeli tájékozódást igénylő feladat
elsajátítására, ill. az így szerzett ismeretek felidézésére. A kísérleti állatok hipokampuszában
ezek szerint a tanulás eredményeként feltehetőleg „kialakul egy térkép”, melynek
felhasználásával képes az útvesztő feladatot végrehajtani.
A hipokampusz memória-folyamatokban való szerepére vonatkozó jelenlegi felfogás szerint
ez a funkció nem az ismeretek LTM-ben vagy STM-ben való tárolásában vagy előhívásában,
hanem a konszolidáció folyamatában nélkülözhetetlen. Abban a folyamatban lehet igen
fontos szerepe, melynek kapcsán az dől el, hogy mit érdemes és kell az idegrendszernek
rögzítenie. Valószínűnek látszik, hogy nem véletlenül találták meg először az LTP-t a
hipokampuszban; ez a jelenség memória-folyamatok elemi példájaként is felfogható. (Oláh)
Retrográd amnézia (Márkus)

Az emlékezetkiesés a sérülést megelőző időszak egy részére vonatkozik.
Feltehető okai:
• A még nem konszolidált memóriaanyag elvész
• A közelmúltra vonatkozó, nem teljesen megszilárdult memóriaanyag
hozzáférhetetlen
A retrográd és anteretrográd amnézia ideje függ a koponyatrauma súlyosságától. A

gyógyulási periódusban csökken az amnézia időtartama és részleges visszaemlékezés
lehetséges. A hosszabb ideig (hetekig) tartó anteretrográd amnézia rosszabb prognózist
jelent, maradandó agykárosodás feltételezhető. (Márkus)
Oldal: 76 / 79
Szemantikus memória károsodása (Márkus)

A szemantikus emlékezet az emberi deklaratív memória egyik alapvető típusa. Ezen belül
elkülöníthetünk személyes szemantikát (tényszerű adatok adott személy múltjáról, amelyek
nem feltétlenül kapcsolhatók egy meghatározott eseményhez), és a világ tényeiben,
történéseiben, közismert személyiségeinek életében való jártasság, valamint általános
szemantikát (a tárgyak használatával, a szavak jelentésével, fogalmakkal és kategóriákkal
kapcsolatos ismeretek). A szemantikus emlékezet tudásunk alapja, ami könnyen és gyorsan
hozzáférhető. (wikipedia)
Sérülése:
• agnózia (sérülés a tárggyal kapcsolatos perceptuális szerveződési szinten),
• afázia (a tárgy jelentésének hozzáférése sérül)
Károsodását okozza:
• STM-zavar
• a kétoldali amygdala és az entorhinális kéreg károsodása
• az Alzheimer-kór I. és II. szakasza
• kétoldali temporális neokortikális és temporoccicipitális kérgi területek károsodása (a
hosszú távú emléknyomok tárolási helyei)
Epizódikus és autobiográfikus memóriazavar

A személyes és életrajzi adatokhoz társuló emlékezetzavar.
Elsősorban a prefrontális és anterolaterális temporális neuronok körök és az amygdala
működészavara okozhatja.
Implicit memóriazavar
Diffúz kérgi lézió (előrehaladott kortikális demeciák) is implicit memóriazavarral jár.
1.Amnesztikus szindrómák
Osztályozása
1. Hirtelen kezdetű, fokozatos és nem teljes gyógyulással járó kórképek
Pl.: agyi infarktusok, hippokampális károsodás hipoxia miatt (CO-mérgezés,
szívmegállás)
2. Hirtelen kezdetű, rövid ideig fenálló amnéziák
Pl.: temporális epilepszia, agyrázkódás, hisztéria
3. Amnesztikus szindróma szubakut kezdettel, különböző mérvű gyógyulással, többnyire
visszamaradó tünetekkel
Pl.: Wernicke-szindróma, Korsakoff-szindróma, memingitisek, herpes simplex
encephalitis
4. Lassú progressziójú amnesztikus szindróma
Pl.: agydaganat, degeneratív betegségek (Alzheimer-kór)
2.Tiszta amnesztikus szindrómák
A beteg jól kommunikál, beszéde értelmes, jó a gondolkodása, a régmúltra jól emlékszik, de

a pár perce történteket elfelejti. Az implicit memória nem károsodik. Dezorientáció időben,
térben.
Oldal: 77 / 79
Az STM szelektív károsodása okozza az amnesztikus szindrómát, az általános kognitív

funkciók megmaradnak (normál IQ) és a demencia kizárható.
Konfabulációval járó amnesztikus szindróma

A tiszta amnesztikus szindróma tüneteihez még konfabuláció is társul. Ezzel tölti ki a beteg az
amnéziás réseit.
Konfabuláció: amnézia kapcsán, de tiszta tudattal létrejövő meghamisított emlékezet.
Két formája:
• Ad hoc konfabuláció: a beteg valós történésketet mesél, de a régebbi történetet a
közelmúltba helyezi át, időrendei, szekvenciás viszonyokat is felcseréli.
• Spontán konfabuláció: a beteg magától mondd el fantasztikus történeteket.
Korsakoff-szindróma: krónikus alkoholizmusban B1 vitaminhiány miatt jön létre,
polyneuropatiával jár.
Ebben a szindrómában az azonnali emlékezet megtartottsága mellett a közép- és
hosszú távú memória károsodik: az aránylag régi (elmúlt hetekre, hónapokra
vonatkozó) emlékek elvesztése figyelhető meg. A még régebbi emlékek azonban
néha megmaradnak. A krónikus Korsakoff-szindrómás betegek társas kapcsolatokra
és folyamatos beszélgetésre képesek, jóllehet nem emlékeznek arra, hogy mi történt
a megelőző néhány napban, hónapban vagy évben, vagy akár az utóbbi pár percben.
Az emlékezetük hiányosságaitól megzavarva hajlamosak dolgokat kitalálni
(konfabulálnak), és nem ismerik be, hogy képtelenek emlékezni. Végül nem tudják
elkülöníteni a valóságos és a kitalált emlékeket. Hallucinálnak, olyan dolgokat látnak
vagy hallanak, melyek nincsenek jelen. A Korsakoff-szindrómában szenvedő betegek
kifejezetten befolyásolhatóak, félrevezethetők. A betegek gyorsan érdektelenné
válnak mindenféle tevékenységre nézve. Az esetek 80%-ában társul a Wernicke-
enkefalopátiával.
Wernicke-szindróma: A B1 vitamin hiánya okozza, alultáplált alkoholistáknál,
anorexiásoknál, gyomorműtötteknél fordul elő leggyakrabban.
Ritka az, hogy mind a Wernicke-encephalopathia három jellegzetes tünete
egyidejűleg forduljon elő, leggyakrabban kizárólag delírium (nyugtalansággal,
fokozott késztetésekkel és magatartásváltozással járó állapot), illetve delirium és
ataxia (abnormális járás) vagy delírium és nystagmus (szemteke rezgés) tünetek
formában lép fel a betegség.
Memóriazavarok diffúz agyi károsodásban

Diffúz agyi károsodáskor delírium és demencia léphet fel.
Delíriumban a memorikus funkciók nem működnek, fokozott nyugtalanság, agitáltság,
szapora szívverés, tremor, láz jellemzi.
Demencia intellektuális hanyatlással jár, a szemantikus és az epizódikus memória is
károsodik (Alzheimer-kór).
Parciális memóriazavarok
Bal temporális lobektómiánál a verbális STM károsodik.
Jobb temporális lobektómiánál a nem verbális STM károsodik.
A kérgi károsodások szelektív memóriazavarral járhatnak (pl.: afáziában amnézia a szavakkal,
agnóziában a tárgyakkal kapcsolatban).
Oldal: 78 / 79
Tranzisztens amnézia
A hosszabb-rövidebb időszakra vonatkozó amnesztikus szindróma.
Jellemzői: retrográd és anterográd amnézia, a régmúltra vonatkozó memória nem sérül,
nincs intellektuális zavar, gyakran jár dezorientációval és konfabulációval.
Kiválthatja: koponyatrauma, epilepsziás roham, elektrosokk, átmeneti keringészavar,
gyógyszerek.
Tranzisztens globális amnézia (TGA)

Ha a „sima” tranzisztens amnézia kizárható.
Közép- és idősebb korban fordul elő, spontán és teljesen elmúlik 1-24 óra alatt.
Kiválthatja: hideg idő, szexuális aktus, szexuális lelepleződés.
A kognitív funkciók és a saját identitás megmarad. Hirtelen elveszti a közelmúlt emlékeit,
ismételten kérdezgeti, hol van, hogy került oda. A régmúlt memóriája nem károsodik.
Ismétlődhet.
Pszichogén (funkcionális) amnézia

Tünetek: A beteg elveszti személyes identitásának memóriáját is. nem tudja ki ő, hol van,
hogy került oda, mi történt korábban. A retrográd amnézia kora gyerekkoráig visszamenőleg
tart a saját személyére vonatkozóan, de más személyekre vonatkozó történésekre
emlékezhet. Az anterográd memória megmarad, képes új feladatokat megtanulni.
Gyakran kellemetlen esemény vagy szituáció meg az amnézia kezdetét, ezt feltárva
megszűnik.
Oldal: 79 / 79

Idegtudomány Tételek

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Idegtudomány Tételek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Neuropszichológia tételek

1. A neuronok száma, mérete, alakja, sajátosságai

Az idegrendszer alapegysége egy speciális sejt, amelyet idegsejtnek (ganglionsejt) vagy

A neuronok sajátosságai: ingerlékenység és ingerületvezetés.

Erősségük szerint az ingerek lehetnek:

Az ingerlékenység mértéke a küszöbinger, mely minél alacsonyabb, annál ingerlékenyebb az

2. A neuron részei, a neuronok osztályozása

Idegszövet = idegsejt + gliasejt

Funkciójuk alapján 3 csoportba soroljuk:

Az idegrendszerünkben a neurokon kívül gliasejtek is vannak. Az elnevezést az elsődleges

Sajátos szerepet játszanak az idegrendszerünkben: Kiszolgálják a neuronokat.

A központi idegrendszerben 3 féle gliasejt

A neuronok sérülésekor a gliasejtek felszaporodnak, heget alkotnak gliosis

4. Elemi idegjelenségek, nyugalmi potenciál, depolarizáció, akciós potenciál,

Az idegrendszer működését az ingerület keletkezése, vezetése és más sejtekre való

Nyugalmi potenciál+ingerület depolarizáció=akciós potenciál repolarizáció nyugalmi

Külső inger hatására megváltozik a sejt működése.

A negatív utópotenciál szakaszában a membrán potenciál a kisebb még a nyugalmi

5. A szinapszis: típusai, részei. Neuronhálózatok

Az ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) a preszinaptikus membránból a

Neuroncsoportok: azok a neuronok, amelyeknek azonos a transzmitterük, és az axonjaik zárt

A speciális feladatok elvégzése céljából az idegsejtek hálózatot (idegi köröket) alkotnak,

Több mint 70 neurotranszmittert azonosítottak már.

A skizofrénia kezelésére használt szerek, mint a klórprozamin, vagy klozapin a dopamin

Az idegrendszer két nagy részre osztható:

1. A központi idegrendszer az agy és a gerincvelő összes idegsejtjét magában foglalja.

2. A perifériás idegrendszer azokból az idegekből áll, melyek az agyat és a gerincvelőt a test

Megteremti az összeköttetést a végrehajtó szervek és a központi szervek között.

• A gerincvelői idegek vezetik az ingerületet a periféria felől a gerincvelő felé és fordított

Akkor zajlik le a reflexív működése, ha minden egysége ép!

A receptorból (receptor sejt pl. a bőrben – hideg/meleg érzet)

eljut a hátsó szarvba,

8. Az agyvelő szerkezete, felosztása

Az agy evolúciója (ppt)

Az ember előagya teszi lehetővé, hogy „ember” legyen.

Agytörzs (központi mag): legelőször alakult ki

Az agyat az egyes régiók elhelyezkedése alapján feloszthatjuk három részre:

Paul MacLean a topografikus felosztás helyett a funkcionális felosztást javasolja, amely

1. A központi mag (vagy agytörzs):

• retikuláris (hálózati) rendszer, más néven hálózatos rendszer az ember agyában az

2. Limbikus rendszer: az érzelmeket és az alapvető szükségleteket kielégítő tevékenységeket

9. Központi mag, nyúltvelő, agytörzs, kisagy, talamusz, hipotalamusz

Az agytörzs (központi mag)

Területén a szürke- és a fehérállomány

Középagy vagy köztiagy

• egyik területe átkapcsoló állomásként működik:

10. Retikuláris (hálózatos) rendszer

Az alsó agytörzstől a talamuszig terjedő, a központi mag egyéb részeit is keresztező

• minden érző-receptor bocsát idegrostokat a szűrőként működő retikuláris rendszerbe

Hosszú felszálló és leszálló pályák indulnak belőle. Ezek lehetnek:

11. Limbikus rendszer, hippokampusz

Középvonali és mély halántéklebenyi struktúrák. Az agy közepe táján helyezkedik el, a

menekülés és szaporodás, sztereotipizált viselkedések révén hajtják végre. Az emlősöknél a

A limbikus rendszer funkciói (ppt)

Az emléknyomok kialakítása is itt történik, ezt teszi át a hosszútávú memóriába.

12. Nagyagy (agyféltekék), agykéreg, agylebenyek

Az összes lény közül az ember nagyagya a legfejlettebb.

Minden szenzoros rendszerből (például a látás, a hallás és a tapintás) információ vetül a

Mindkét félteke négy lebenyre oszlik:

A fali lebeny és a nyakszirtlebeny választóvonala kevésbé határozott, a fali lebeny a fej

13. Agykérgi területek, elsődleges motoros kéreg, elsődleges

Az agykéreg (cortex cerebri) a központi idegrendszer legmagasabb szintje és mindig az alsóbb

Elsődleges motoros kéreg