Gyakorló kérdések idegrendszer témakörből

1. Mi az idegszövet elemi egysége?

A neuron/ idegsejt

2. Mi az idegműködés alapvető elemi folyamata?

A reflex

3. Melyek a reflexív részei?

Receptor, afferens szár, központi kapcsolókészülék, efferens szár, effektor

4. Az idegsejtek mely részéből jönnek létre az agypályák és az idegek?

Az axonból.

5. Hogyan osztályozhatók az agypályák?

6. Projekciós pályák:
•felszálló (afferens), érző pályák
•leszálló (efferens), mozgató pályák
7. Asszociációs pályák
8. Commissuralis pályák

9. Miből áll a központi idegrendszer szürke- és fehérállománya?

Szürkeállomány: idegsejteket és synapsisokat tartalmaz
Fehérállomány: idegrostokból, idegpályákból áll

10. Hol találhatók a modulok vagy columnák,mi a jelentőségük?

Az agykéregben.
Jelentőségük: az agykéreg működési egységei

11. Milyen méretű egy modul?

200-300 µ m széles, magassága megegyezik a kéreg vastagságával (2-3 mm)

12. Melyik csíralemezből fejlődik az idegrendszer?

Ectoderma

13. Minek az indukáló hatására indul fejlődésnek az idegrendszer?

Chorda dorsalis (gerinchúr)

14. Mi az idegrendszer legelső kezdeménye?

Velőlemez

15. Miből fejlődik a központi idegrendszer?

A velőcsőből

16. Miből fejlődik a perifériás idegrendszer?

A ganglionlécből és a velőcső cranialis részét körülvevő ectodermalis plakódcsík
egy részéből.

17. Mi a neurulatio?
A velőcső kialakulása.

18. Melyek a primér agyhólyagok?

•Prosencephalon (Előagyhólyag)
•Mesencephalon (Középagyhólyag)
•Rhombencephalon (Utóagyhólyag)
19. Milyen görbületeket,hajlatokat vesz fel a velőcső a primér agyhólyagok
fejlődése során?
•Fejtetőhajlat
•Hídhajlat
•Tarkóhajlat

20. Melyek a szekunder agyhólyagok, és az agy mely részei

differenciálódnak belőlük?
A szekunder agyhólyag neve: Az agyhólyagból differenciálódó
része az agynak:
Telencephalon (végagy) Nagyagy féltekék
Diencephalon (köztiagy) Diencephalon (köztiagy)
Mesencephalon (középagy) Mesencephalon (középagy)
Metencephalon (utóagy felső része) Pons (híd) és Cerebellum (kisagy)
Myelencephalon (utóagy alsó része) Medulla oblongata (nyúltvelő)

21. Honnan fejlődik a gerincvelő?

A velőcső

22. Mely struktúrák a ganglionléc származékai?

•Érző és vegetatív dúcok
•Mellékvese velőállománya

23. Melyek a plakódtelepek és milyen struktúrák fejlődnek belőlük?

Hypophysis-placod Hypophysis elülső és középső

lebenye (Adenohypophysis)
Orr-placod Szaglóhám telepe
Lencse-placod Szemlencse telepe
Trigeminus-placod Gasser-dúc telepe
Acusticus placod Labyrinthus érzőhámja, VIII. agyideg
dúcai
Epibranchialis placod Ízlelőbimbók érzéksejtjei

24. Milyen két fő része van az idegrendszernek anatómiailag?

Központi idegrendszer és környéki/ perifériás idegrendszer

25. Milyen két részét különböztetjük meg az idegrendszernek

működésileg?
•Szomatikus idegrendszer
•Vegetatív idegrendszer

26. Miből áll a központi idegrendszer?

•Agy / Encephalon
•Gerincvelő / Medulla spinalis

27. Miből áll a perifériás idegrendszer?

•Perifériás idegek: 31 pár gerincvelői ideg ( nervus spinalis) és 12 pár agyideg
(nervus cranialis)
•Érző- és vegetatív dúcok
•Receptorok
•Effektorok: motoros véglemez, vegetatív alapfonat

28. Kb. milyen súlyú az agyvelő?

 Kb. 1275-1475 g

29. Hol található az agy, és melyek az agyburkok?

Az agy a koponyaüregben található.
Az agy burkai kívülről befelé haladva a következők:
•Dura mater (Keményagyhártya)
•Leptomeninx (Lágyagyhártya):
•Arachnoidea (Pókhálóhártya)
•Pia mater ( Érhordozó hártya)

30. Melyek az agy részei?

Agytörzs:
•Nyúltvelő (Medulla oblongata)
•Híd (Pons)
•Középagy (Mesencephalon)
Kisagy (Cerebellum)
Köztiagy (Diencephalon)
Nagyagy (Cerebrum)

31. Hol található a gerincvelő?

A gerinccsatornában.

32. Hol kezdődik,és mely csigolya szintjében ér véget a gerincvelő?

A gerincvelő a foramen magnum szintjében kezdődik és a lumbális I-II. csigolyák
magasságában ér véget.

33. Mi a gerincvelői szelvény?

Egy gerincvelő szelvény az a kb. 1 cm hosszúságú szakasza a gerincvelőnek,
amelyből 1 pár gerincvelői ideg gyökérszálai erednek.

34. Melyek a gerincvelő szakaszai és hány szelvényből állnak?

Gerincvelői szakasz: Szegmentumok száma:
Cervicalis (nyaki) 8
Thoracalis (háti) 12
Lumbalis (ágyéki) 5
Sacralis (keresztcsonti) 5
Coccygealis (farkcsonti) 1

35. Hol lép ki a 8.cervicalis gerincvelői ideg?

A 7. nyakcsigolya alatti foramen intervertebralén.

36. Hol vannak a gerincvelő intumescentiái és miről nevezetesek?

A cervicalis és a lumbalis szakaszon.
Intumescentia cervicalis (C5-8): ebből erednek a felső végtagot ellátó idegek.
Intumescentia lumbalis: ebből erednek az alsó végtagot ellátó idegek

37. Mi a cauda equina?

A gerincvelő alsó részéből kilépő idegek gyökerei hozzák létre, melyek hosszan
futnak lefelé a gerinccsatornában a gerincvelő alatt, míg elérik a kilépési helyüket,
a nekik megfelelő foramen intervertebralét. A cauda equina jelentése lófarok.

38. Mely két csigolya között végzik a lumbálpunkciót?

A Lumbalis IV-V. vagy a Lumbalis III-IV. csigolyák között.

39. Mi veszi körül a gerincvelőt a gerinccsatornában?

A gerincvelőt a gerinccsatornában a központi idegrendszer burkai és liquor veszi
 körül.
A központi idegrendszer burkai a gerincvelő körül:
•Dura mater, melynek a gerinccsatornában két lemeze van:
•Külső endorachis, mely a csigolyák csonthártyájával nőtt össze.
•Belső lemeze képezi a durazsákot a gerincvelő körül, mely a Sacralis I-II.
csigolyák magasságában ér véget.
•Arachnoidea
•Pia mater
Az arachnoidea és a pia mater között található a subarachnoidealis tér, melyben
liquor cerebrospinalis található.

40. Hogy néz ki a gerincvelő keresztmetszeti képe?

A szürkeállomány pillangó alakú, melyen szarvakat és központi részt
különböztetünk meg. A szürkeállományt a fehérállomány veszi körül, melyet hátsó,
oldalsó és elülső funiculusra osztunk, és amely felszálló és leszálló pályákat
tartalmaz.A központi résznek kb. a közepén egy liquort tartalmazó csatorna, a
canalis centralis található.

41. Milyen szarvakat különböztetünk meg a gerincvelő szürkeállományán

belül?
•Hátsó szarv – Cornu posterius
•Elülső szarv – Cornu anterius
•Oldalsó szarv – Cornu laterale ( csak a thoracolumbalis szakaszon)

42. Milyen működésű idegsejteket tartalmaznak a gerincvelő

szürkeállományának egyes szarvai?
•Hátsó szarv – Cornu posterius: érző működésű idegsejteket
•Elülső szarv – Cornu anterius: motoneuronokat
•Oldalsó szarv – Cornu laterale ( csak a thoracolumbalis szakaszon): vegetatív
működésű idegsejteket.

43. Hol van a Clarke-oszlop?

Az alsó thoracalis és lumbalis szakaszokon a hátsó szarvak tövében. Innen indul ki
minkét oldalt a tractus spinocerebellaris posterior.

44. Hogyan csoportosíthatók a gerincvelő idegsejtjei (példák is)?

Neuron A típus főbb jellemzői: Példák:
típusa:
Radicularis Axonja a gerincvelői ideg mellső Motoneuron
neuron gyökerén elhagyja a gerincvelőt Vegetatív
preganglionaris neuron
Funicularis Axonja pályák alkotásában vesz részt. Clarke-oszlopban a tr.
neuron spinocerebellaris post.-t
létrehozó idegsejtek.
De az összes
gerincvelőből kiinduló
felszálló pálya
funicularis neuronja a
gerincvelő
szürkeállományába van
beágyazódva.
Interneuron A gerincvelő szürkeállományában Renshaw-féle gátló
elhelyezkedő rövid nyúlványrendszerű neuron az elülső
idegsejtek, melyek a gerincvelő szarvban.
szürkeállományán belül hoznak létre
 synapsisokat más idegsejtekkel.

45. Mik a Rexed-féle laminák?

Az idegsejtek alakja, nagysága elrendeződése szerint Rexed a gerincvelő
szürkeállományát 10 laminára / zónára osztotta. Az I – VI. Rexed lamina a hátsó
szarvban helyezkedik el, a VII. lamina az intermedier zónát alkotja az elülső és a hátsó
szarv között, az elülső szarvban a VIII. és IX. laminák találhatók, és végül a X. lamina a
canalis centralist veszi körül.

46. Milyen kötegekre osztható a gerincvelő fehérállománya?

•Funiculus posterior ( a két hátsó szarv között)
•Funiculus anterior ( a két elülső szarv között)
•Funiculus lateralis ( mindkét oldalon a hátsó és elülső szarv között)

47. Milyen felszálló pályák vannak a gerincvelő hátsó kötegében?

Fasciculus gracilis – Goll-pálya
Fasciculus cuneatus – Burdach-pálya

48. Milyen felszálló pályák futnak a gerincvelő oldalsó kötegében?

•Tractus spinothalamicus lateralis
•Tractus spinoreticularis
•Tractus spinocerebellaris dorsalis/ posterior
•Tractus spinocerebellaris ventralis/ anterior

49. Milyen leszálló pályák futnak a gerincvelő oldalsó kötegében?

•Tractus corticospinalis cruciatus
•Tractus rubrospinalis
•Tractus reticulospinalis lateralis

50. Milyen pályák futnak a gerincvelő elülső kötegében?

Felszálló pályák:
•Tractus spinothalamicus anterior
Leszálló pályák:
•Tractus corticospinalis directus
•Tractus tectospinalis
•Tractus vestibulospinalis
•Tractus olivospinalis
•Tractus reticulospinalis anterior
•Fasciculus longitudinalis medialis

51. Mi a proprioceptív reflexív receptora és hol található?

Izomorsó, amely a haráncsíkolt munkaizomrostok közé, azok lefutásával
párhuzamosan van beépülve.

52. Hol található a proprioceptív reflexív afferens neuronja, és hány

nyúlvánnyal rendelkezik.? A proprioceptív reflexív afferens neuronja
psedounipolaris idegsejt, mely egy kettéágazódó nyúlvánnyal rendelkezik, és a
spinalis ganglionokban található.

53. Milyen két sejt között jön létre a proprioceptív reflexív egyetlen
szinapszisa?
A pseudounipolaris érző dúcsejt és a vázizomzat munkaizomrostjait beidegző alfa-
motoneuronok közöttjön létre.

54. Milyen sejttípus a propriceptív reflexív efferens neuronja, hol

 található?
Alfa-motoneuron, mely a gerincvelő elülső szarvában található.

55. Mi a proprioceptív reflexív effektora, és hol helyezkedik el?

Motoros véglemez, mely synapticus kapcsolat az alfa-motoneuron és az általa
beidegzett harántcsíkolt izomrost között.Tehát a vázizmokban helyezkedik el.

56. Mi a szerepe a proprioceptív reflexívnek?

Védi az izmot a túlnyúlástól, a túlnyúlás okozta izomszakadástól, valamint szerepe
van a testtartás biztosításában.

57. Miből áll egy izomorsó?

•Vékony intrafuzális rostokból (harántcsíkolt izomrostocskák, melyek
középrészében sok sejtmag van ez a magzsák,míg a széli részében kevés
sejtmag van, ez az izomcső)
•Érzőidegvégződésekből:
•Annulospirális magzsákreceptor (fő receptor, Ia típusú rost végződése)
•Izomcsőreceptor (,másodlagos receptor, II. típusú idegrost végződése))
•γ -motoneuron motoros véglemeze (szőlőfürtszerű végződés)
•kötőszövetes tok

58. Mi a szerepe az annulospiralis magzsákreceptornak és az

izomcsőreceptornak,milyen típusú rostok indulnak ki belőlük?
Az intrafuzális izomrostok megnyúlásására ingerületet képeznek és ezt az
ingerületet az annulospirális magzsákreceptorból Ia típusú rost, az
izomcsőreceptorból II. típusú érző idegrost viszi a gerincvelőbe.

59. Mi a szerepe a gamma-motoneuronnak, hol végződik a mozgató

véglemeze?
Az izomorsó intrafusalis rostjait idegzi be, mozgató véglemeze az intrafusalis rostok
végrészében található.

60. Hogyan végezzük a patella reflex vizsgálatot?

Reflexkalapáccsal a lig. patellae-ra ütünk,melynek hatására egészséges emberben
a m. quadriceps femoris rostjai összehúzódnak, és a láb kirug.

61. Mi a reciprok gátlás elve?

Ha egy izom összehúzódik, akkor az antagonistája elernyed.
Ha egy flexor izomhoz mozgató impulzus megy, akkor a vele antagonista extensor
motoneuronjához gátló ingerület fut egy collateralis ágon keresztül.

62. Milyen mechanizmussal működteti az idegrenszer a flexor és extensor

izmokat egyszerre?
A gátlás gátlásával (disinhibitio).Ez a folyamat gátló interneuronok segítségével jön
létre.

63. Hogyan működik a proprioceptív reflexív önszabályozó mechanizmusa,

és mi a jelentősége?
Az izomorsó érzékenysége, ingerlékenysége állandóan változik igazodva az izmok
mindenkori hosszának és feszítettségi állapotának változásaihoz.
.Az önszabályozás alapja, hogy az intrafusalis rostok és a munkaizomrostok
feszülésének azonosnak kell lennie:
Ha a gamma-roston futó ingerület hatására az intrafusalis rost összehúzódik, ezt
érzékeli az annulospiralis idegvégződés és az Ia roston a gerincvelőbe jutó
ingerület áttevődik az alfa- motoneuronra, aminek következtében a
munkaizomrostok is összehúzódnak Ezt az utat nevezzük gamma-huroknak.
 .
64. Milyen ingerek váltják ki a nociceptív reflexet?
Szövetkárosító ingerek.

65. Hol vannak az efferens neuronjai a nociceptív reflexnek?

Ezek alfa-motoneuronok melyek a harántcsíkolt munkaizomrostokat idegzik be. A
gerincvelő elülső szarvában vannak.

66. Mi a substantia gelatinosa és mi a szerepe?

A gerincvelő szürkeállományának II. Rexed-laminája, mely friss gerincvelői
metszeten kocsonyás állagú.. Sok kisméretű idegsejtet tartalmaz. Szerepe: a
nociceptív ingerületeket áthangolja, generalizálja és nyitja vagy zárja a „kaput”
azok felfelé terjedése számára a tractus spinothalamicuson keresztül. (Kapukontroll
elmélet) A nociceptív ingerületek felfelé terjedédét gátolják az ugyancsak a
substantia gelatinosába befutó vastag myelinhüvelyes érző rostok és a substantia
gelatinosában végződő tractus raphespinalis rostjai.

67. A nociceptív reflex kiváltódása milyen működésű izmokat hoz

kontrakcióba?
A noxával (szövetkárosító inger) azonos oldali végtag flexorokat, és az ellenoldali
végtag extensorokat.

68. Mi a kapugátlás mechanizmus?

Ez a mechanizmus a nociceptív ingerületek felfelé terjedése számára a substantia
gelatinosában hol nyitja, hol zárja az utat a magasabb központok felé.

69. Mi a Renshaw-féle gátlás lényege?

Gátló mechanizmus, mely azon alapszik, hogy a legtöbb motoneuron axonja a
gerincvelőből való kilépés előtt néhány collateralis ágat ad a Renshaw-féle gátló
neuronhoz.A Renshaw-féle gátló neuronok pedig a szomszédos motoneuronokal
szinaptizálva, gátolják azok működését. Ezzel megakadályozzák az izgalomnak
egyre több motneuronra való lavinaszerű ráterjedését.

70. Melyek az agytörzs részei?

•Medulla oblongata
•Pons
•Mesencephalon

71. Mi jelzi a nyúltvelő alsó határát?

Decussatio pyramidum

72. Milyen szabad szemmel látható képletek vannak a nyúltvelő ventralis

felszínén?
Pyramis
•Oliva
•Sulcus parolivaris medialis – a XII. agyideg agyi kilépési helye
•Sulcus parolivaris lateralis – a IX., X. és a XI. agyidegek agyi kilépési helyei
•Decussatio pyramidum

73. Mely agyidegek lépnek ki a nyúltvelőből?

Sulcus parolivaris medialisban a XII. agyideg
Sulcus parolivaris lateralisban a IX., X. és a XI. agyidegek
74. Milyen két részt különböztetünk meg a nyúltvelő dorsalis felszínén?
•Felső nyílt rész, mely részt vesz a fossa rhomboidea kialakításában
•Alsó zárt rész, mely canalis centralist tartalmaz.

75. Melyek a nyúlvelő zárt részének dorsalis felszínen látható képletei?

•Sulcus medianus posterior
•Fasciculus gracilis
•Fasciculus cuneatus
•Tuberculum nuclei gracilis
•Tuberculum nuclei cuneati
•Pedunculus cerebellaris inferior

76. Milyen pályák végződnek a Goll- és Burdach-magokban?

A Goll- és Burdach-pályák.

77. Milyen pálya indul ki a Goll- és Burdach-magokból?

A lemniscus medialis.

78. Mi köti össze a hidat a kisaggyal?

A pedunculus cerebellaris medius (brachium pontis)

79. Milyen arteria húzódik a híd ventralis felszínén a középvonalban,

honnan ered és milyen agyrészeket lát el?
Az arteria basilaris, mely a két arteria vertebralis egyesüléséből jön létre, és ellátja
az agytörzset, a kisagyat valamint végágai (az occipitalis lebenyt és a nagyagy
féltekék basalis felszínét.

80. Mely agyidegek erednek a hídból?

Az V., a VI., a VII. és a VIII. agyidegek.

81. Hol található a fossa rhomboidea és mi a jelentősége?

A fossa rhomboidea a híd és a nyúltvelő zárt részének hátsó felszíne által
létrehozott rombusz alakú terület, mely a IV. agykamra alapját képezi.Számos
agyidegmag található a fossa rhomboideában ( V.,VI.,VIII.,X.,Xll.agyidegek)

82. Melyek a fossa rhomboidea nyúltvelőhöz tartozó részének képletei?

•Trigonum nervi hypoglossi
•Trigonum nervi vagi
•Area postrema ( centralis hányásközpont)

83. Melyek a fossa rhomboidea hídhoz tartozó részének képletei?

•Colliculus facialis ( VI. agyideg magja és a geniculum nervi facialis hozza létre)
•Locus ceruleus ( Noradrenerg központ) Mellette találhatók az V. agyideg fő érző- és
mozgató magjai
•Sulcus medianus
•Eminentia medialis
•Sulcus limitans
•Area vestibularis (VII. agyideg magjait tartalmazza)

84. Mi képezi a határt a fossa rhomboideaban a híd és a nyúltvelő között?

Striae acousticae ( striae medullares)

85. Melyek a mesencephalon részei?

•Tectum (rajta a colliculi superiores és inferiores)
•Pedunculus cerebri
•Tegmentum
•Crus cerebri (basis)

86. Hol van a Sylvius-féle csatorna és mit tartalmaz?

Másik elnevezései: aqueductus cerebri, aqueductus mesencephali.
A mesencephalonban található, a tectumot és a pedunculus cerebrit választja el
egymástól.
Liquor cerebrospinalist tartalmaz.

87. Melyik két kamrát köti össze az aquaeductus cerebri egymással?

A III. és a IV. agykamrát választja el egymástól.

88. Melyik agyideg lép ki a mesencephalonból a colliculus inferiorok

magasságában?
A nervus trochlearis.(IV.)

89. Milyen struktúrák találhatók a mesencephalon tegmentumában?

•Formatio reticularis
•Nucleus ruber
•Érző agypályák
•Agyidegek magjai (III., IV.,V.)

90. Hol található a substantia nigra és mi köze a Parkinson-kórhoz?

A mesencephalonban a tegmentum és crus cerebri határán található. Parkinson-
kórban a substantia nigra dopamintartalmú idegsejtjei degenerálódnak,
elpusztulnak.

91. Milyen képletek láthatók mesencephalon ventralis felszínén?

•Pedunculus cerebri
•Fossa interpeduncularis (benne substantia perforata posterior)
•III. agyideg kilépési helye

92. Milyen képletek láthatók a mesencephalon dorsalis felszínén?

•Colliculi superiores
•Colliculi inferiores
•Brachium colliculi superioris
•Brachium colliculi inferiores
•IV. agyideg kilépési helye
93. A mesencephalon melyik részén láthatók a colliculusok?
A hátsó felszínén.

94. Hol található a formatio reticularis?

Az agytörzs tegmentumában az érzőpályák és agyidegmagok között diffúzan
elhelyezkedő idegsejtek hálózatából áll.

95. Milyen magoszlopok különíthetők el a formatio reticularison belül?

•Középvonali magoszlop
•Medialis magoszlop
•Lateralis magoszlop

96. Milyen főbb működései vannak a formatio reticularisnak?

•Alvás-ébrenlét szabályozása
•Vegetatív múködések szabályozása ( életfontos reflexközpontok helyezkednek el
benne – légzés, szívműködés, vasomotor, nyálelválasztás stb.)
•Izomtónus szabályozása

97. Mi a szerepe a reticularis aktiváló rendszernek?

A thalamuson keresztül az egész agykéregre aktiváló hatással van, ily módon
fontos szerepet játszik az alvás-ébrenlét szabályozásában és a tudat
fenntartásában.

98. Milyen gerincvelőben végződő leszálló pálya ered a formatio

reticularisból?
A tractus reticulospinalis.

99. Hol található a kisagy a koponyaüregen belül?

A hátsó koponyaárok fossa cerebellarisában a tentorium cerebelli által fedetten.

100. Melyek a kisagy részei?

2 hemispherium cerebelli
Vermis

101. Melyek a kisagyi magok?

•Nucleus dentatus
•Nucleus emboliformis
•Nucleus globosus
•Nucleus fastigii

102. Melyek a kisagykocsányok,mi a szerepük?

•Pedunculus cerebellaris superior – mesencephalonnal köti össze a kisagyat
•Pedunculus cerebellaris medius (brachium pontis) – híddal köti össze a kisagyat
•Pedunculus cerebellaris inferior – a nyúltaggyal köti össze a kisagyat
A kisagykocsányokon afferens és efferens pályák haladnak a kisagy és az agytörzs
között.

103. Mi a kisagy szerepe?

Gátláson alapuló mozgás kordináló szerepe van.
104. Hol végződik a kisagykéreg efferens rostjainak a nagyrésze?
A kisagyi magvakban.

105. Milyen rétegekből épül fel a kisagykéreg?

•Stratum moleculare
•Stratum ganglionare
•Stratum granulosum

106. Melyek a diencephalon részei?

•Thalamus
•Hypothalamus
•Subthalamus
•Metathalamus (corpus geniculatum laterale és mediale együtt)
•Epithalamus (corpus pineale, habenulae, commissura habenularum, commissura
posterior, a III. agykamra recessus pinealisa és suprapinealisa)

107. Melyik agykamra található a diencephalon centralis részében?

A III. agykamra.

108. Mi a lamina medullaris?

Az agytörzsből felszálló fehérállomány, mely a thalamus szürkeállományát 5
magcsoportra osztja. Állományában az intralaminaris magok találhatók.

109. Milyen fontos magok találhatók a thalamus lateralis magcsoportjában,

és milyen kapcsolataik vannak más struktúrákkal?
Magcsoport fontosabb tagjai: Kapcsolataik más struktúrákkal:
Nucleus ventralis posterolateralis A lemniscus medialis és részben a
tractus spinothalamicus rostjai
végződnek benne.
Nucleus ventralis posteromedialis Részben a lemniscus trigeminalis,
valamint a lemniscus trigeminalis
dorsalis rostjai végződnek benne.

110. Melyek a thalamus medialis magcsoportjának legfontosabb tagjai, és

mi jellemző rájuk?
Magcsoport fontosabb tagjai:
Nucleus dorsomedialis (DM)
Centrum medianum (CM)
Jellemzőik:
A hypothalamusból kap, a frontalis
lebenybe küld rostokat.
A fájdalomérző rostok egy része
végződik benne. Nem specifikus mag
lévén az egész agykéreggel diffúz
kapcsolata van.

111. A thalamus melyik magcsoportja tartozik a limbicus rendszerhez?

Az elülső magcsoportja.

112. Honnan ered a fasciculus mamillothalamicus,és hol végződik?

A corpus mamillaréból ered, és a thalamus elülső magcsoportjában végződik.A
másik elnevezése: Vicq d’Azyr-féle nyaláb.

113. Mi tartozik a thalamus hátsó magcsoportjához?

•Corpus geniculatum laterale (CGL)
•Corpus geniculatum mediale (CGM)
•Pulvinar thalami

114. Mi jellemző a thalamus specificus magjaira és melyek ezek?

Specifikus magoknak azokat nevezzük, amelyekben jól definiálható felszálló pályák
végződnek.
Ilyenek:
VPL (n.ventralis posterolat.) A lemniscus medialis és részben a
tractus spinothalamicus végződik
benne.
VPM (n. ventralis posteromed.) A lemniscus trigeminalis dorsalis és
részben a lemniscus trgeminalis
végződik benne.
Elülső magcsoport A fasciculus mamillothalamicus
végződik bennük.

115. Mi jellemző a thalamus nem specificus magjaira?

Nem specificus magok azok, amelyeknek az agykéreggel diffúz kapcsolatuk van.
Ezek az agykéreg általános aktivitási szintjét módosítják A formatio reticularis
felszálló aktiváló rendszere ezen nem specifikus magokon keresztül fejti ki aktiváló
hatását az egész agykéregre.
Nem specifikus magok például:
•Centrum medianum
•Intralaminaris magok

116. Milyen struktúrákból áll a metathalamus?

•Corpus geniculatum laterale (CGL)
•Corpus geniculatum mediale (CGM)

117. Milyen összeköttetései vannak a methathalamusnak a mesencephalon

colliculusaival?
A CGL összeköttetésben áll a brachium colliculi superioris útján a colliculus
superiorral.
A CGM összeköttetésben áll a brachium colliculi inferioris útján a colliculus
inferiorral.

118. Milyen struktúrákból áll az epithalamus?

Corpus pineale, habenulae, commissura habenularum, commissura posterior, a III.
agykamra recessus pinealisa és suprapinealisa

119. Milyen három részt különítünk el a hypothalamus agyalapi felszínén?

•Pars chiasmatica
•Pars tuberalis
•Pars mamillaris

120. Melyek a pars chiasmaticában elhelyezkedő magok?

•Nucleus praeopticus
•Nucleus suprachiasmaticus
•Nucleus supraopticus
•Nucleus paraventricularis

121. A hypothalamus melyik részében helyezkedik el a nucleus arcuatus és

mi a működése?
•A pars tuberalisban helyezkedik el.
•A kissejtes neurosecretios rendszerhez tartozik.Kisméretű idegsejtjei releasing- és
inhibiting hormonokat termelnek.

122. A hypothalamus mely magjai tartoznak a nagysejtes neurosecretiós

rendszerhez?
A nucleus supraopticus és nucleus paraventricularis.

123. Mi a neurosecretio?
Neurosecretio jelenségét a hypothalamusban fedezték fel, de az egész
idegrendszerre jellemző: idegsejtek hormonokat, hormonszerű anyagokat
szekretálnak, és az általuk szekretált anyagok a képződési helyüktől viszonylag
távol fekvő szervek működését befolyásolják. Pl. hypophysis, vese, uterus stb.

124. Milyen hormonokat termel a nagysejtes neurosecretiós rendszer?

Vasopressint(ADH) és oxytocint.

125. Milyen releasing és inhibiting hormonokat termel a kissejtes

neurosecretiós rendszer?
CRH, TRH, FRH, LRH, PIH

126. Mely hormonok termelődését befolyásolják a hypothalamus releasing

és inhibiting hormonjai?
Az adenohypophysis trophormonjainak termelését.

127. A hypophysis mely részével állnak összeköttetésben a hypothalamus

kissejtes magjai?
Az adenohypophysissel.

128. A hypophysis mely részével állnak összeköttetésben a hypothalamus

nagysejtes magjai?
A neurohypophysissel

129. Hol raktározódik a vasopressin és oxytocin?

A neurohypophysisben

130. Melyek a hypothalamus főbb működései?

Szabályozó működését kétféle úton fejti ki:
•Humorális mechanizmussal (hormontermeléssel)
•Leszálló idegpályákon keresztül
Főbb szabályozó működései:
•Endokrin szervek működésének a szabályozása ( kisssejtes neurosecretiós rendszer)
•Vízvisszaszívódás a vesében ( ADH secretio)
•Oxytocin secretioja, szerepet játszik az uterus símaizomzatának ontractiojában coitus
kapcsán és szüléskor, valamint szerepe van a szoptatás folyamatában.
•Vegetatív szabályozás (cardiovascularis,légző- és emésztő rendszer szabályozása)
•Hőháztartás szabályozása
•Víz- és táplálékfelvétel szabályozása
•Sexualis tevékenység szabályozása

131. Hol található a subthalamus, mi jellemző a felépítésére?

A diencephalon azon része, mely a hypothalamustól caudálisan, a mesencephalon
tegmentumának kezdeténél helyezkedik el. A mozgató rendszer működésében
résztvevő magokat és pályákat tartalmaz.A klinikai értelemben vett törzsdúcok
rendszeréhez tartozik.

132. Hol található a fissura longitudinalis cerebri?

Nagy hosszanti hasadék, mely a két nagyagyféltekét választja el egymástól.

133. Melyek az agyféltekék felszínei?

•Facies superolateralis (facies convexa)
•Facies medialis
•Facies inferior (facies basalis)

134. Milyen struktúrákból áll az agyféltekék szürkeállománya?

Az agykéregből és az anatómiai értelemben vett törzsdúcokból.

135. Melyek a hemispheriumok lebenyei?

•Lobus frontalis
•Lobus parietalis
•Lobus temporalis
•Lobus occipitalis

136. Melyik sulcus található a homloklebeny és fali lebeny határán?

A sulcus centralis.

137. Milyen gyrusok találhatók a homloklebenyben?

•Gyrus frontalis superior
•Gyrus frontalis medius
•Gyrus frontalis inferior
•Gyrus precentralis
•Gyri orbitales
•Gyrus rectus
•Gyrus cinguli részben
•Lobulus paracentralis részben

138. Hol található a bulbus és tractus olfactorius?

A homloklebeny alsó felszínén a gyrus rectust lateralisan határoló sulcus
olfactoriusban.

139. Milyen gyrusok találhatók a parietalis lebenyben?

•Gyrus postcentralis
•Lobus parietalis superior
•Lobus parietalis inferior: gyrus supramarginalis, gyrus angularis
•Gyrus cinguli részben
•Lobulus paracentralis részben
•Precuneus

140. A hemispherium melyik felszínén található a fissura parietooccipitalis?

A medialis felszínén.

141. Melyik fissura választja el a temporalis lebenyt a többi lebenytől?

A fissura és sulcus lateralis.

142. Milyen gyrusok találhatók a temporalis lebenyben?

•Gyrus temporalis superior
•Gyrus temporalis medius
•Gyrus temporalis inferior
•Heschl-féle gyrus
•Gyrus occipitotemporalis lateralis részben
•Gyrus parahippocampalis, uncus

143. Hol van a hippocampus?

Az oldalkamra alsó szarvában.

144. Mi az uncus?
A gyrus parahippocampalis elülső medial felé hajló, kampószerú vége.

145. Hol van az insula és mik az operculumok?

A fossa lateralis mélyén elhelyezkedő része az agykéregnek, melyet a frontalis-, a
parietalis- és temporalis lebenyek ún. operculumai (operculum=fedő) részei
teljesen befednek.

146. Hol van a fissura calcarina és a cuneus?

Az occipitalis lebeny medialis felszínén.

147. Milyen polusai vannak a hemispheriumoknak?

•Polus frontalis
•Polus temporalis
•Polus occipitalis

148. Hol vannak és melyek törzsdúcok?

Anatómiai értelmezés szerint: A törzsdúcok a telencephalon szürkeállományához
tartozó magok, melyek mélyen beágyazódtak a fehérállományba.Egymástól eltér a
működésük.
•Nucleus caudatus
•Nucleus lentiformis
•Amygdala
•Claustrum
 Klinikai értelmezés szerint: A mozgató rendszerhez tartozó szürke magok, melyek a
telencephalonban, a diencephalonban és a mesencephalonban helyezkednek el.
•Nucleus caudatus
•Nucleus lentiformis
•Nucleus subthalamicus
•Nucleus ruber
•Substantia nigra

149. Milyen részei vannak a nucleus caudatusnak?

Caput, corpus, cauda

150. Milyen részei vannak a nucleus lentiformisnak?

•Putamen (külső sötétebb rész)
•Globus pallidus / Pallidum (belső halványabb rész)

151. Mi a corpus striatum és mi az alapvető működése?

A corpus striatum a nucleus caudatus és a Nucleus lentiformis együtt, melynek két
része van:
•Striatum (neostriatum)= nucleus caudatus és putamen együtt
•Paleostriatum= Pallidum

152. Melyik törzsdúc tagja a limbicus rendszernek és hol található?

Az amygdala.
A temporalis lebeny csúcsi részében, közvetlenül a hippocampus előtt található.

153. Mi jellemző a nagyagy asszociációs pályáira?

Ugyanazon félteke kérgének különböző pontjai között hoznak létre összeköttetést.

154. Mi a szerepe a rövid asszociaciós rostoknak?

Szomszédos tekervényeket, kéregterületeket kötnek össze.

155. Mi a cingulum és hol van?

Hosszú asszociációs pálya, mely gyrus cinguliban húzódik.

156. Milyen agyrészeket kötnek össze a fehérállomány commissuralis

rostjai?
A két agyfélteke identikus kéregterületei között létesítenek kapcsolatot.

157. Melyek a hemispheriumok legnagyobb commissuralis rendszerei?

•Corpus callosum
•Commissura anterior
•Commissura hippocampi

158. Melyek a corpus callosum részei?

Rostrum,genu, truncus, splenium

159. Honnan erednek a fornix rostjai és hol végződnek?

A hippocampusból erednek, és a corpus mamillareban végződnek.

160. Melyek a fornix részei?

 Crus, corpus, columna.

161. Hol található a septum pellucidum?

A septum pellucudum két sagittalis állású szürke lemez, melyek a két columna
fornicis és a genu corporis callosi között helyezkednek el.A két lemez között a
cavum septi pellucidi található.

162. Milyen rostokat tartalmaz a corona radiata?

Az agykérget az agytörzzsel összekötő projekciós pályák összessége alkotja a
corona radiatát.

163. Milyen alakú a capsula interna és milyen részei vannak?

V-alakú mediál felé néző csúccsal. Részei: crus anterior, genu, crus posterior, pars
retrolentiformis, pars sublentiformis

164. Hol található a capsula interna, milyen struktúrák határolják?

A capsula interna a thalamus, a nucleus caudatus és a nucleus lentiformis között
elhelyezkedő fehérállomány.

165. Milyen pályákat tartalmaz a capsula interna?

•Tractus thalamocorticalis
•Tractus frontopontinus
•Tractus corticobulbaris, tractus corticomesencephalicus (genu területén)
•Tractus corticospinalis ( crus posterior területén)
•Tractus temporopontinus
•Tractus occipitopontinus
•Radiatio optica ( tractus geniculocorticalis)
•Radiatio acoustica (tractus geniculocorticalis)

166. Hol található a capsula externa és capsula extrema?

A capsula externa a nucleus lentiformis és a claustrum között, a capsula extrema
pedig a claustrum és az insula között található fehérállomány.

167. Mi a rhinencephalon és milyen struktúrákat foglal magába?

A rhinencephalon vagy szaglóagy az agykéreg azon részeit foglalja magába, amelyek
a szaglással kapcsolatosak.A szaglóagy szoros kapcsolatban áll a limbikus rendszerrel.
A rhinencephalonhoz tartozó legismertebb struktúrák:
Frontalis lebenyben:
•Bulbus olfactorius
•Tractus olfactorius
•Trigonum olfactorium
•Substantia perforata anterior
Temporalis lebenyben:
•Amygdala
•Uncus gyri parahippocampalis

168. Melyek az agykamrák és hol helyezkednek el?

Kamrák: Kamrák elhelyezkedése:
Oldalkamrák (I: és II.) Nagyagyféltekék belsejében
III. agykamra A diencephalon közepén
IV. agykamra A híd, a nyúltvelő nyílt része és a kisagy
között

169. Milyen összeköttetései vannak az agykamráknak egymással és a

subarachnoidealis térrel?
Foramen interventriculare Monroi
Aqueductus cerebri
Foramen Magendie (1)
Foramina Luschka (3)
Az oldalkamra és a III. agykamra
közötti összeköttetés
A III. és IV. agykamrát köti össze
A IV. agykamrából ezen a 3 nyíláson jut
ki a liquor a subarachnoidealis térbe.

170. Mik a plexus choroideusok és mi a szerepük?

A kamrákban lévő érfonatok, melyek liquor cerebrospinalis termelnek.

171. Hova kerül a feleslegben termelt liquor és milyen struktúrák vesznek

részt a liquorfelszívódásban?
A koponyaüreg vénás sinusaiba, kiváltképpen a sinus sagittalis superiorba.
A liquorfelszívódásban az arachnoidea bolyhainak (villi arachnoideales,
granulationes arachnoideae, Pacchioni-féle granulák) van szerepe, melyek
belógnak a sinus sagittalis superiorba.

172. Mi az allocortex és mi az isocortex?

Az allocortex az agykéregnek a filogenesis során korábban kialakult, ősibb része.
Az isocortex az agykéregnek a filogenesis során később kialakult, fiatalabb része.

173. Melyek az isocortex rétegei?

174. Stratum moleculare vagy plexiforme
175. Stratum granulosum externum
176. Stratum pyramidale externum
177. Stratum granulosum internum
178. Stratum pyramidale internum (str. gangliosum)
179. Stratum multiforme

180. Mi az agykéreg működési egysége?

Columna vagy modul.

181. Az agykéreg melyik sejttípusának neuritjei alkotják a columnák

efferentációját?
A pyramissejtek neuritjei.

182. Milyen agyterületekről erednek az agykérgi columnákba belépő

afferens rostok?
Az agykéreg más columnáiból ( asszociációs és commissurális nem specifikus
afferensek ) és subcorticalis területekről ( specificus afferensek).

183. Mi az agranularis kéreg?

A motoros kéregterületek szövettanilag az agranularis kéregnek felelnek meg,
melyre pyramissejtek számbeli túlsúlya jellemző.

184. Mi a granularis kéreg?

Az érző kéregterületek szövettanilag a granularis kéregnek felelnek meg, melyre a
szemcsesejtek számbeli túlsúlya, és viszonylag kevés pyramissejt jellemző.

185. Hol vannak a Betz-féle óriás pyramissejtek?

A motoros kéreg V. rétegében.
186. Az isocortex mely rétegeiben találhatók a pyramissejtek a legnagyobb
számban?
A III. rétegben a kis pyramissejtek, az V. rétegben a nagy pyramissejtek találhatók
nagyobb számban.

187. Hány areára osztotta fel Brodmann az agykérget?

Brodmann 47 areára osztotta fel az agykérget.

188. Mely Brodmann-areákban és gyrusokban találhatók a következő

agykérgi központok:
1.akaratlagos mozgatóközpont Gyrus precentralis,gyri frontales sup., medius, inf. –
Br. 4, Br. 6
2.fájdalomérzés központja Br. 10 és 11
3.Broca-féle motoros beszédközpont Br. 43, 44
4. Wernicke-féle szenzoros beszédközpont Gyrus supramarginalis - Br. 40
5.közérzet kérgi lokalizációja Gyrus cinguli – Br.24
6.primér somaestheticus mező Gyrus postcentralis – Br. 3, 1, 2
7.primér hallóközpont Heschl-féle gyrus Br.41
8 látóközpontok Cuneus és gyrus lingualis (fissura calcarina felső és alsó ajkán) –
Br. 17. 18. 19.

189. Melyek a központi idegrendszer burkai?

•Arachnoidea (Pachymeninx)
•Leptomeninx:
•Arachnoidea
•Pia mater

190. Mi a szerepe a dura maternak, milyen fontos kettőzetei vannak?

•Béleli a koponyaüreget, és kettőzeteivel kompartmentumokat hoz létre az agy egyes
részei és a hypophysis számára; ezzel elválasztja az agy egyes részeit egymástól,
rögzíti azokat, mechanikai védelmet nyújt az agy számára.
•A koponyaüregen belül a vénás sinusok falát alkotja.
•A gerinccsatornában két lemezre válva, a belső lemeze létrehozza a durazsákot a
gerincvelő körül.Védi, és rögzíti a gerincvelőt.
Kettőzetei:
•Falx cerebri
•Falx cerebelli
•Tentorium cerebelli
•Diaphragma sellae

191. Hol van az epiduralis tér, mi a klinikai jelentősége?

A koponyaüregben a koponya belső felszíne és a dura mater között található,
melyben a meningeális artériák futnak.A koponyát ért trauma következtében a
menigeális artériák megrepedése epiduralis vérzést eredményez.
A gerinccsatornában az epidurális tér a dura mater külső és belső lemeze között
taláható, mely vénás fonatot tartalmaz Epiduralis érzéstelenítésnél ebbe a térbe
juttatják az érzéstelenítésre használt anyagot.

192. Melyik vénás sinus folytatása a vena jugularis interna?

 A sinus sigmoideusé.

193. Hol van a sinus sagittalis superior és mi a szerepe a

liquorfelszívódásban?
A falx cerebri eredése mentén, ill. a sulcus sinus sagittalis superioris mentén
található.
A liquor feleslege nagyrészt a sinus sagittalis supriorba belógó granulationes
arachnoideaen keresztül szívódik fel a vénás keringésbe.

194. Hol található a sinus cavernosus és melyik arteria és agyidegek

haladnak rajta keresztül?
A sella turcica két oldalán egymással összeköttetésben találhatók a sinus
cavernosusok.
A rajtuk áthaladó képletek:
•Arteria carotis interna
•III., IV., V/1., és VI. agyidegek

195. Melyik az a vénás sinus, amelyik kapcsolatban áll a szemüreg és az arc

vénás rendszerével?
A sinus cavernosus.

196. Mi alkotja a vénás sinusok falát?

A dura mater kettőzete.

197. Hol van a subduralis tér, mi a klinikai jelentősége?

A dura mater és az arachnoidea között. Klinikai jelentősége, hogy a koponyát ért
trauma a subdurális térben vérzést okozhat (subduralis haematoma).

198. Hol található a subarachnoidealis tér, és mit tartalmaz?

Az arachnoidea és a pia mater között. Liquor cerebrospinalist tartalmaz.

199. Mik a cisternák?

A subarachnoidealis tér tágulatai.

200. Hol van a cisterna magna és cisterna lumbalis,és mi a klinikai

jelentőségük?
A cisterna magna (cisterna cerebellomedullaris) a kisagy és a nyúltvelő alkotta
szögletben van.
A cisterna lumbalis a liquortér gerincvelő alatti tágulata. Mindkét cisternát élőben
liquorminta vételére használják (cisternapunkció,lumbálpunkció).

201. Honnan kapja a vérellátását a gerincvelő?

Az arteria spinalis anteriorból, az arteria spinalis posteriorokból, melyek az arteria
vertebralisokból erednek, és a gerincvelői idegeket kísérő szegmentális ágakból,
melyek sokhelyről erednek.

202. Mi található a gerinccsatorna epiduralis terében?

Vénás fonat – a plexus venosus vertebralis internus.

203. Melyik csigolya magasságában ér véget a gerinccsatornában a

durazsák?
A sacralis IV-V.

204. Mely arteriák biztosítják az agy vérellátását?

Az arteria vertebralisok és az arteria carotis communisok ágrendszere.
205. Honnan ered az arteria vertebralis, és hol lép be a koponyaüregbe?
Az arteria subclaviából ered, és a foramen magnumon keresztül lép be.

206. Hol halad a két arteria vertebralis a nyakon, és mi ennek a klinikai

jelentősége?
A nyakcsigolyák alkotta csontos csatornában halad felfelé a nyakon a foramen
magnumig. A klinikai jelentősége az, hogy a nyaki gerinc megbetegedései
kihatással lehetnek a vertebrobasilaris keringésre.

207. Hol lép be a koponyaüregbe az arteria carotis interna?

A canalis caroticuson keresztül a pyramis csúcsánál.

208. Honnan ered az arteria cerebri anterior, és melyik részét látja el a

hemispheriumnak?
Az arteria carotis interna ága, mely a hemispherium medialis részét látja el, kivéve
az occipitalis lebenyt.

209. Honnan ered az arteria cerebri media, és melyik részét látja el a

hemispheriumoknak?
Az arteria carotis interna ága, mely a hemispheriumok konvex felszínének a
nagyrészét látja el.

210. Honnan ered az arteria cerebri posterior, és melyik részét látja el a

hemispheriumoknak?
Az arteria basilaris végága, mely a hemispheriumok basalis részét és az egész
occipitalis lebenyt látja el.

211. Hogyan jön létre a circulus arteriosus Willisii, és mi a jelentősége?

A circulus arteriosus Willisii egy artériás kör, mely anastomosist létesít az arteria
carotis interna- és a vertebrobaslaris rendszer között. Jelentősége, hogy több arteria
tölti fel vérrel, és így ha az artériás kört tápláló egyik artériában lecsökken a
véráramlás, a másik tápláló artériák kompenzatórikusan képesek feltölteni elegendő
vérrel. A hypoxiára legérzékenyebb agyrészek artériás vérellátását biztosítja.

212. Hol található a circulus arteriosus Willisii?

Az agyalapon a hypophysis körül.

213. Melyik két arteriát köti össze az arteria communicans anterior?

A 2 arteria cerebri anteriort köti össze.

214. Melyik arteriákat köti össze az arteria communicans posterior?

Az arteria carotis internát és az arteria cerebri posteriort.

215. Hol található az arteria basilaris, és hogyan jön létre?

A híd ventralis felszínén, a sulcus basilarisban található. A 2 arteria vertebralis
egyesüléséből jön létre.

216. A központi idegrendszernek mely részeit látja el az arteria basilaris?

Részt vesz a kisagy, az agytörzs, a diencephalon, de a circulus arteriosus révén az
egész agy vérellátásában.

217. Melyik vena gyűjti össze az agy belsejéből a vénás vért?

A vena cerebri magna.

218. Hova vezetik el a vénás vért az agy saját vénái?

 A koponyaüreg vénás sinus rendszerébe.

219. Miből áll a vér –agy gát, és mi a jelentősége( Sorolja fel a rétegeit)?
Az agy kapillárisainak a falából és a kapillárisokat körülvevő gliasejt nyúlványokból.

220. Van-e olyan része az agynak, ahol hiányzik a vér-agy gát?

Igen. Például area postremaban, kissejtes neurosecretios rendszer portalis keringési
rendszerében.

221. Milyen érzésféleségeket szállít a tractus spinothalamicus?

Hő-, fáldalom-, elemi tapintás, nyomás érzésféleségeket.(Protopathiás
érzésféleségek)

222. Milyen érzésféleségeket szállít a hátsókötegi-lemniscus medialis

rendszer?
Epicriticus szenzibilitáshoz tartozó érző ingerületek:
•Discriminatív tapintás
•Helyzetérzés
•Dimenziós érzés
•Ízületérzés
•Vibrációs érzés
•Méy nyomásérzés stb.

223. Hol találhatók a Goll- és Burdach-pályát alkotó neuronok perikaryonjai?

A spinalis ganglionokban lévő pseudounipolaris sejtek centralis nyúlványai hozzák
létre a Goll- és Burdach- pályákat.

224. Hol végződik a Goll- és Burdach-pálya?

A Goll- és Burdach- magokban.

225. Keresztezett vagy keresztezetlen pálya a Goll- és Burdach-pálya?

Keresztezetlen pályák.

226. Hol találhatók a tractus spinothalamicust alkotó neuronok

perikaryonjai?
A gerincvelő szürkeállományában.

227. Hol végződik a tractus spinothalamicus?

A thalamus VPL magjában , kivéve a nociceptív rostokat, melyek az intralaminaris
magokban és a centrum medianumban.

228. Keresztezett vagy keresztezetlen pálya a spinothalamicus pálya?

Keresztezett. A rostok a gerincvelőben kereszteződnek.

229. Hol vannak a lemniscus medialist alkotó neuronok perikaryonjai?

A Goll- és Burdach-magokban.

230. Hol végződik a lemniscus medialis?

A thalamus VPL magjában.

231. Hol kereszteződnek a lemniscus medialis rostjai?

Az eredésük szintjében a nyúltvelőben. A keresteződő rostokat fibrae arcuataenak
nevezzük, melyek a decussatio lemniscorumot hozzák létre.
232. Melyek azok a fontosabb érző pályák, melyek a törzs és végtagokból
származó érző informácókat szállítják magasabb agyközpontok felé?
•Tractus spinothalamicus
•Goll- és Burdach-pálya, lemniscus medialis
•Tractus spinocerebellaris anterior
•Tractus spinocerebellaris posterior
•Tractus spinoreticularis
•Tractus thalamocorticalis

233. Melyek azok a pályák, melyek a fej területéről származó érző

információkat szállítják magasabb központok felé?
•Lemniscus trigeminalis
•Lemniscus trigeminalis dorsalis
•Tractus thalamocorticalis

234. Milyen érzésféleségeket szállít a lemniscus trigeminalis és lemniscus

trigeminalis dorsalis?
Lemniscus trigeminalis: a fej területéről hő- és fájdalom érzésféleségeket.
Lemniscus trigeminalis dorsalis:a fej területéről testérzéseket.

235. Honnan ered a lemniscus trigeminalis?

A nucleus tractus spinalis nervi trigeminiből.

236. Honnan ered a lemniscus trigeminalis dorsali?

A nucleus sensorius principalis nervi trigeminiből (nucleus pontinus nervi trigemini).

237. Hol végződik a lemniscus trigeminalis?

A thalamus VPM magjában, kivéve a fájdalomérző rostok, melyek az intralaminaris
magokban és a centrum medianumban végződnek.

238. Hol végződik a lemniscus trigeminalis dorsalis?

A thalamus VPM magjában.

239. Mely felszálló érző pályák tartalmaznak fájdalomérző rostokat?

•Tractus spinothalamicus
•Lemniscus trigeminalis
•Tractus thalamofrontalis

240. A thalamus mely részében végződnek a fájdalomérző rostok?

Az intralaminaris magokban és a centrum medianumban.

241. Honnan ered és hol végződik a tractus thalamocorticalis?

A thalamusból VPL és VPM magjaiból ered, és a gyrus postcentralisban végződik.

242. Honnan ered és hol végződik a tractus thalamofrontalis?

A thalamus intralaminaris magjaiból és a centrum medianumból ered, és a frontalis
lebenyben a Br. 10, 11-ben végződik.
243. Milyen érzőinformációkat szállít a tractus spinocerebellaris dorsalis és
ventralis a gerincvelőből a kisagyba?
A izmok kontrakciós, fezsülési állapotáról szállítanak információkat a kisagynak.

244. Közvetlenül mely központi idegrendszeri struktúrákból kapja a kisagy

a működéséhez szükséges információkat?
Gerincvelőből a receptorok felől
post.
Nagyagykéregből a hídon keresztül
Az oliva inferiorból
Vestibularis rendszerből
Formatio reticularisból
Tractus spinocerebellaris ant. et
Tractus corticopontocerebellaris
Tractus olivocerebellaris
Tractus vestibulocerebellaris
Tractus reticulocerebellaris.

245. Hol ered és hol végződik a pyramis pálya?

Főleg a Br.4, 6 areákból ered, és a motoneuronokkal közvetlenül vagy interneuronokon
keresztül szinapszist képezve végződik.

246. Melyek a pyramis pálya részei a benne futó rostok végződési helye
szerint?
•Tractus corticomesencephalicus
•Tractus corticobulbaris
•Tractus corticospinalis

247. Mi a pyramis pálya működése?

Akaratlagos motoros functiók leszálló pályáit tartalmazza. Közvetlen kapcsolatot
létesít a motoros kéreg és a harántcsíkolt izmokat közvetlenül beidegző
motoneuronok között.

248. Hol kereszteződnek a pyramis pálya rostjai?

A corticospinalis pálya rostjainak a túlnyomó többsége a nyúltvelő alsó részében a
desussatio pyramidumban, a többi a gerincvelőben a végződés szintjében.

249. Hol végződnek a pyramis pálya rostjai?

A pyramis pálya rostjai közvetlenül vagy interneuronokon keresztül motoneurokon
végződnek, melyek az agytörzsben az agyidegek motoros magjaiban, és a
gerincvelő elülső szarvában vannak.

250. Melyek a mozgató pályarendszerek?

•Pyramispálya-rendszer
•Extrapyramidalis rendszer

251. Milyen struktúrák tartoznak az extrapyramidalis rendszerhez?

Motoros agykérgi területek,melyekből nem a pyramis pálya ered
•Corpus striatum
•Thalamus
•Nucleus subthalamicus
•Nucleus ruber
•Substantia nigra
•Tectum
•Oliva
•Formatio reticularis
•Kisagyi magok

252. Milyen funkciói vannak az extrapyramidalis rendszernek?

•Az akaratlagos mozgások egyenletes, sima lefolyását biztosítja.
•A primér automatikus mozgások kivitelezője
•Az üléshez, álláshoz járáshoz szükséges reflexeket biztosítja.
•Védekezési, menekülési, támadási mozgások kivitelezője
•Az emocionalis változásokat kísérő mozgásokat adja
•A visceralis vegetatív funkciók integrációját végzi.

253. Milyen agyi struktúrák tartoznak a limbicus rendszerhez

fejlődéstanilag?
A telencephalonnak azon gyűrű alakú részei tartoznak a limbikus rendszerhez,
amelyek a prosencephalonból való fejlődés, kitüremkedés folyamán a
diencephalonnal szomszédosak voltak és azt ívszerűen, azaz limbicusan fogják
körül. ( Limbus=szél ) Ide soroljuk még az említett agyrészekkel szorosabb
kapcsolatban lévő magokat is.

254. Milyen funkciói vannak a limbicus rendszernek?

A limbikus rendszer irányítja az ösztönöket, az érzelmi megnyilvánulásokat, mint
öröm, félelem, harag, düh stb. Az agykéreg emléknyomokat ( engramokakat)
beépítő működésében igen jelentős szerepe van.

255. Melyek a legfontosabb központok a limbicus rendszeren belül?

•Hippocampus, gyrus dentatus komplex
•Amygdala
•Septum pellucidum
•Thalamus elülső magcsoportja
•Corpus mamillare
•Nucleus habenulae
•Nucleus interpeduncularis
•Gyrus cinguli
•Gyrus parahippocampalis

256. Milyen pályák képezik a limbicus rendszer afferens részét?

•Tractus spinothalamicus
•Szaglópálya

257. Milyen agyrészeket köt össze a Papez-gyűrű?

Hippocampus – fornix – corpus mamillare – fasciculus mamillothalamicus –
thalamus elülső magcsoportja – gyrus cinguli – gyrus parahippocampalis –
hippocampus
258. Melyek a monoaminerg rendszer transzmitterei?
•Dopamin
•Noradrenalin
•Szerotonin

259. Mi a monoaminerg rendszer szerepe és hatása?

Mozgásrendszerre gyakorolt hatás:
Az extrapyramidalis rendszerre hat. Az optimális ingerelhetőségi szint fenntartása a
feladata.
Szenzoriumra gyakorolt hatás:
A monoaminerg rendszernek általános tonizáló, ébrentartó hatása van, ami a formatio
reticularis-thalamus-cortex útján valósul meg.Valamint a szerotonin és a noradrenalin
képes blokkolni a fájdalom kialakulását akár már a gerincvelő szintjén is.
Vegetatív funkciókra gyakorolt hatás:
Az egész neuroendokrin rendszer működését befolyásolja a hypothalamusra és a
hypophysisre gyakorolt hatása révén. Meghatározza a táplálkozási magatartást. A
monoaminerg rendszer károsodása bulimiához vagy anorexia nervosához vezethet.
Valamint a monoaminok befolyásolják a testhőmérsékletet, a vérnyomást, a
szívfrekvenciát, a bélmotilitást stb.
Psychés hatás:
Dopaminhiány depressiot okoz. A trankvillánsok nagyrésze dopamin receptorok
blokkolása útján hat.
A tudathasadás létrejöttében dopamintúlsúlyt tételeznek fel.
A kábítószerek serotoninerg receptorok blokkolása útján hoznak létre hypermotilitást,
feldobottságot, hallucinációkat.
A monoaminerg rendszer működési zavara esetén psychosisok alakulhatnak ki.
Az egyén szexuális magatartása is a monoaminerg rendszer működésének a
függvénye.
Alvás – ébrenlétre gyakorolt hatás:
A szerotonin alvást indukál, a catecholamin ébrenlétet okoz.

260. Nevezze meg a 12 pár agyideget latin és magyar elnevezéssel?

I. Nervus olfactorius Szaglóideg
II. Nervus opticus Látóideg
II. Nervus oculomotorius Szemmozgatóideg
IV. Nervus trochlearis Sodorideg
V. Nervus trigeminus Háromosztatú ideg
(Fő ágai: N. ophthalmicus, N.
maxillaris, N. mandibularis)
VI. Nervus abducens Távolító ideg
VII. Nervus facialis Arcideg
VIII. Nervus vestibulocochlearis Halló- és egyensúlyozó ideg
(N. statoacousticus)
IX. Nervus glossopharyngeus Nyelv-garat ideg
X. Nervus vagus Bolygóideg
XI. Nervus accessorius Járulékos ideg
XII. Nervus hypoglossus Nyelv alatti ideg

261. Hol lépnek ki az egyes agyidegek a koponyából?

Agyideg neve:
Nervus olfactorius
Nervus opticus
Nervus oculomotorius
Nervus trochlearis
Koponyai kilépési (belépési) helye:
Lamina cribrosa
Canalis opticus
Fissura orbitalis superior
Fissura orbitalis superior
Nervus trigeminus N. ophthalmicus: fissura orbitalis
(Fő ágai: N. ophthalmicus, N. maxillaris, superior
N. mandibularis) N. maxillaris: foramen rotundum
N. mandibularis: foramen ovale
Nervus abducens Fissura orbitalis superior
Nervus facialis Canalis facialis, foramen
stylomastoideum
Nervus vestibulocochlearis Meatus acousticus internus
(N. statoacousticus)
Nervus glossopharyngeus Foramen jugulare elülső része
Nervus vagus Foramen jugulare elülső része
Nervus accessorius Foramen jugulare elülső része
Nervus hypoglossus Canalis hypoglossus

262. Hol vannak az agyidegek agyi kilépési helyei?

Agyideg neve: Agyi kilépési (végződési) helye:
Nervus olfactorius Bulbus olfactorius
Nervus opticus, tractus opticus Corpus geniculatum laterale
Nervus oculomotorius Fossa interpeduncularis két oldalán
(mesencephalon)
Nervus trochlearis Mesencephalon hátsó felszínén a
colliculus inferior magasságában
Nervus trigeminus Pons, a brachium pontis eredésénél
(Fő ágai: N. ophthalmicus, N. maxillaris,
N. mandibularis)
Nervus abducens Híd-nyúltvelő határán a pyramis
lateralis széle felett
Nervus facialis Kisagy-híd szögletben
Nervus vestibulocochlearis Kisagy-híd szögletben
(N. statoacousticus)
Nervus glossopharyngeus Sulcus parolivaris lateralisban
Nervus vagus Sulcus parolivaris lateralisban
Nervus accessorius Sulcus parolivaris lateralisban
Nervus hypoglossus Sulcus parolivaris medialisban

263. Mely agyidegek tartalmaznak érzőrostokat, hol vannak ezek

perikaryonjai,mi a működésük?
Agyide Agyidegben futó érzőrostok Működés:
g: perikaryonjainak
elhelyezkedése:
I. Szaglóhámban (orrüreg) Szaglás
II. Retina – ganglionsejtek Látás
V. Gasser-dúc és nucleus Arc és üregeinek általános érző idege
mesencephalicus nervi trigemini
VII Ganglion geniculi Ízérzés a nyelv elülső kétharmadából
VIII. Ganglion spirale cochleae, ggl. Hallás és egyensúlyozás
vestibulare Scarpae
IX. Ganglion superius, ganglion Ízérzés a nyelv hátulsó
inferius egyharmadából
(ggl. petrosum) Általános érző működés a nyelv hátsó
egyharmadából, a szájpadból, a
garatból
Specialis zsigeri afferensek (pl. sinus
caroticusból)
X. Ganglion superius, ggl.inferius Ízérzés a garat, gégefedő területéről
(ggl.nodosum) Általános érző működés a garat,
 gége, nyelőcső, gyomor, belek,
hörgők területén

264. Mely agyidegek tartalmaznak motoros rostokat,hol vannak ezek

perikaryonjai, mi a működésük?
Agyide Perikaryonok Működés:
g: elhelyezkedése:
III. III. agyideg motoros magjában A szem külső izmainak a beidegzése
2 kivétellel.
IV. IV. . agyideg motoros magjában A m. obliquus bulbi superior
beidegzése
V. V.. agyideg motoros magjában A rágóizmok, a m.tensor tympani, a
m. tensor veli palatini, a m.
mylohyoideus, a m. digastricus elülső
hasának a beidegzése
VI. .VI. agyideg motoros magjában A m. rectus bulbi lateralis beidegzése
VII. .VII. agyideg motoros magjában A mimikai izmok, a m. stapedius, a
m. digastricus hátsó hasa, a m.
stylohyoideus beidegzése.
IX. Nucleus ambiguusban A szájpad- és garatizmok egy
részének beidegzése
X. Nucleus ambiguusban A szájpad- és garatizmok egy
részének beidegzése
A gégeizmok beidegzése
Nyelőcső harántcsíkolt izmainak
beidegzése
XI. Nucleus ambiguusban és a nyaki A vagusszal a gégeizmok beidegzése
gerincvelő elülső szarvaiban A m. sternocleidomastoideus, a m.
trapezius beidegzése.
XII. .XII. agyideg motoros magjában Az összes nyelvizom, és a m.
Tartalmaz nem saját motoros geniohyoideus beidegzése
rostokat is melyek perikaryonjai Nem saját motoros rostjai a
a nyaki gerincvelőben vannak. nyelvcsont alatti izmokat idegzik be.
(Ansa cervicalis/hypoglossi)

265. Mely agyidegek tartalmaznak vegetatív rostokat,hol vannak ezek

perikaryonjai,mi a működésük?
Agyide Perikaryonok Működés:
g: elhelyezkedése:
III. Westphal-Edinger magban M. ciliaris és m. sphincter pupillae
beidegzése
VII. Nucleus salivatorius superiorban Könnymirigy, gl. sublingualis, gl.
submandibularis, orr- és szájpad
nyálkamirigyeinek parasympathicus
beidegzése
IX. Nucleus salivatorius inferiorban Parotis parasympathicus beidegzése
X. Nucleus dorsalis nervi vagiban Szív, tüdő, hörgők, tápcsatorna
nagyrészének parasympathicus
beidegzése

266. Mely agyidegeknek vannak érzőmagjai, melyek ezek, mi a működésük?

Agyide Érzőmagok: Működés:
g:
V. N. tractus spinalis nervi Hő-, fájdalomérzés az arc és üregei
trigemini területéről
N. sensorius principalis n. Testérzés a fej területéről
 trigemini
N. mesencephalicus n. Proprioceptív ingerületek ide futnak
trigemini be, itt vannak a rostok perikaryonjai.
VII. N. tractus solitarii, Ízérző rostok és specialis zsigeri érző
afferensek ide futnak be.
N.tractus spinalis nervi Általános érző rostok a nyelv elülső
trigemini kétharmadából.
VIII. N. cochlearis ventralis et A halló- és egyensúlyozó
dorsalis pályarendszer részét képezik.
N. vestibularis sup., inf.,
med.,lat.
IX. N. tractus solitarii Ízérzés a nyelv hátsó egyharmadából,
a garat területéről.
N.tractus spinalis nervi Általános érző működés a nyelv hátsó
trigemini egyharmadából, a garat területéről.
X. N. tractus solitarii Ízérzés a garat területéről.
N.tractus spinalis nervi Általános érző működés a garat, a
trigemini gége, a nyelőcső,a hörgők területéről.

267. Mely agyidegeknek van motoros magja,melyek ezek,mi a működésük?

Agyidege Motoros mag Motoros mag működése:
k elhelyezkedése:
megneve
zése:.
III. Mesencephalon A III. agyideg motoros magjai a következő
izmokat idegzik be:
M. rectus bulbi superior
M. rectus bulbi inferior
M. rectus bulbi medialis
M. obliquus bulbi inferior
M. levator palpebrae superioris
Tehát a III. agyideg idegzi be a
szemmozgató izmok többségét, és fontos
szerepe van a szem nyitásában.
IV. Mesencephalon A IV. agyideg egyetlen szemmozgató izmot
idegez be:
M. obliquus bulbi superior
V. Pons Az V. agyideg motoros magja a rágóizmokat
idegzi be, valamint néhány más
izomcsoporthoz tartozó izmot:
M. mylohyoideus ( nyelvcsont feletti izom)
M. digastricus elülső hasa( nyelvcsont
feletti izom)
M. tensor tympani ( dobüregben található
izom)
M. tensor veli palatini ( szájpadizom)
VI. Pons A VI. agyideg egyetlen szemmozgató izmot
idegez be:
M. rectus bulbi lateralis
VII. Pons A VII. agyideg motoros magja a mimikai
izmokat idegzi be, valamint néhány más
izomcsoporthoz tartozó izmot:
M. digastricus hátsó hasa ( nyelvcsont
feletti izom)
M. stylohyoideus ( nyelvcsont feletti izom)
M. stapedius ( dobüregben található izom, a
 test legkisebb haráncsíkolt izma, bénulása
hyperacousist okoz)

IX. Medulla oblongata A IX. agyidegnek a X. és XI. agyidegekkel

közös magja van: nucleus ambiguus.
A IX. agyidegnek szerepe van a garatizmok
beidegzésében.
X. Medulla oblongata A IX. és XI. agyidegekkel közös magja van:
n. ambiguus. Beidegzi a gégeizmokat,
egyes szájpadizmokat, a nyelőcső
harántcsíkolt izomzatát, valamint a IX.
agyideggel közösen a garatizmokat.
XI. Medulla oblongata A XI. agyidegnek cranialis és spinalis
gyökere van. A cranialis gyökere a n.
ambiguusból származik,melynek rostjai a
nervus vagushoz csatlakozva, a gége és
garat beidegzésében vesznek részt. Spinalis
gyökere a nyaki gerincvelői szelvényekből
eredve, a m. trapeziust és a m.
sternocleidomastoideust idegzi be.
XII. Medulla oblongata A XII. agyideg motoros magja az összes
nyelvizmot, valamint a m. geniohyoideust
( nyelvcsont feletti izom) idegzi be.A XII.
agyideg nemcsak a saját magjából
származó rostokat tartalmaz, hanem a felső
nyaki gerincvelői szelvényekből
származókat is, ezek az úgynevezett ansa
cervicalist vagy ansa hypoglossit alkotják,
és a nyelvcsont alatti izmokat idegzik be.

268. Mely agyidegeknek van vegetatív magja,melyek ezek, mi a

működésük?
Agyideg Vegetatív magjának Vegetatív magjának a működése:
neve: a neve,
elhelyezkedése:
III. Westphal-Edinger-féle Beidegzi a m. sphincter pupillaet és részben
mag a m. ciliarist (belső szemizmok)
Mesencephalon parasympathicus rostokkal.
VII. N. salivatorius superior Beidegzi a könnymirigyet, az orrnyálka- és
Pons szájpadmirigyeket, valamint a glandula
submandibularist és sublingualist
parasympathicus rostokkal.
IX. N. salivatorius inferior Beidegzi a glandula parotist
Pons parasympathicus rostokkal.
X. N. dorsalis nervi vagi Beidegzi parasympathicus rostokkal a
Medulla oblongata szívet, a tüdőket, a légcsőt, a bronchusfát,
az emésztő tractus mirigyeit és
símaizomzatát a colon transversum végéig

269. A gerincvelői idegek mely ágai alkotnak fonatokat?

A ventralis ágai kiv. a thoracalis szakaszt.

270. Melyek a gerincvelői fonatok?

•Plexus cervicalis
•Plexus brachialis
•Plexus lumbalis
•Plexus sacralis:
•Plexus ischiadicus
•Plexus pudendohaemorrhoidalis

271. Mely gerincvelői szelvényekből erednek az egyes gerincvelői fonatok?

•Plexus cervicalis: C1-C4
•Plexus brachialis: C5-C8, részben T1
•Plexus lumbalis: részben T12, L1-L3, részben L4
•Plexus sacralis: részben L4, L5, S1-S4

272. Honnan ered a nervus phrenicus?

Rostjainak nagyrésze a C4 gerincvelői szelvényből.

273. Melyek a plexus brachialis truncusai és fasciculusai?

A plexus brachialis a kulcscsont felett truncusokba, a kulcscsont alatt fasciculusokba
rendeződik. A fasciculusok közrefogják az arteria axillarist.
A truncusok a következők:
Truncus superior: a C5-6 gerincvelői idegek ventralis ágaiból ered.
Truncus medius: a C7 gerincvelői idegek ventralis ágaiból ered
Truncus inferior: a C8 és részben aTh1 gerincvelői idegek ventralis ágaiból ered

A plexus brachialis fasciculusai a következők:

Fasciculus lateralis:
A truncus superior és inferiorból ered.
Az arteria axillaristól lateralisan húzódik.
Ágai: nervus musculocutaneus és a nervus medianus lateralis gyökere, valamint a
nervi pectorales laterales.
Fasciculus medialis:
A truncus inferiorból ered.
Az arteria axillaristól medialisan húzódik.
Ágai: Nervus medianus medialis gyökere, N. ulnaris, N. cutaneus brachii medialis,
N. cutaneus antebrachii medialis, Nervi pectorales mediales.
Fasciculus posterior:
Mindhárom truncusból ered.
Ágai: N. radialis, N. axillaris,

274. Melyik testrész beidegzését végzi a plexus brachialis?

A felső végtag beidegzését végzi.

275. Melyek a felső végtag legjelentősebb idegei

•Nervus medianus
•Nervus radialis
•Nervus ulnaris
•Nervus axillaris

276. Melyik a plexus lumbalis legnagyobb idege, mi a működése?

Nervus femoralis.
 Működése: Beidegzi a combextensorokat, a combadductorok közül a musculus
pectineust, érzően ellátja a comb bőrének elülső felszínét kivéve a közvetlenül a
lágyékszalag alatti bőrcsíkot, valamint ellátja még végágával (n. saphenus) a
lábszár sípcsontot közvetlenül fedő bőrcsíkot.

277. Milyen két része van a plexus sacralisnak?

•Plexus ischiadicus (felső része)
•Plexus pudendohaemorrhoidalis (alsó, a musculus coccygeuson fekvő része)
Nincs éles határ a plexus sacralis két része között

278. Melyik a plexus ischiadicus legnagyobb ága,milyen két ágra oszlik?

A nervus ischiadicus, mely a nervus tibialisra és a nervus peroneus communisra
oszlik.

279. Honnan ered a nervus pudendus,mit idegez be?

A plexus pudendohaemorrhoidalisból ered, és részt vesz a gátizomzat és a
szeméremtest beidegzésében.

280. Mely plexusok végzik az alsó végtag beidegzését?

A plexus lumbalis és plexus sacralis.

281. Honnan kapják a külső nemi szervek a beidegzésüket?

A nervus pudendusból(pl. pudendohaemorrhoidealis), a nervus
genitofemoralisból(pl. lumbalis), és a nervus ilioinguinalisból (pl. lumbalis), nervi
splanchnici pelviniből(pl. pudendohaemorrhoidealis).