Az idegrendszer felépítése működése, vizsgálata

AGY - GERINCVELŐ - IDEGPÁLYÁK

AGY

• Agyféltekék • Kisagy
• Köztiagy • Gerincvelő

• Agytörzs
agyféltekék

• Az agyféltekék a legfejlettebb funkciókért felelősek.

• Az agyféltekék lebenyekből állnak.
• A különböző lebenyek különböző funkciókért felelősek.
• Négy lebenyt különböztetünk meg.

Az agyféltekék lebenyei

Frontalis lebeny – homloklebeny

Temporalis lebeny –halántéklebeny

Parietalis lebeny – fali lebeny

Occipitalis lebeny- nyakszirt lebeny

Homloklebeny

frontalis lebeny)

 Feladata:az ellenoldali testfél motoros

működésének szervezése és ellenőrzése
 érzelmi funkciók megélése és ellenőrzése,
 a gondolkodás egy részének szervezése
 a domináns félteke felelős a beszédért
Homloklebeny sérülés

Általában véve az ilyen károsodás a problémamegoldó képesség elvesztésével jár.

A cselekedetek tervezésére és kezdeményezésére, képtelenné válik. például nem tud átkelni az
utcán.

1
Amennyiben a homloklebeny hátsó része sérül meg (ez a régió felelős az akaratlagos mozgásokért)
gyengeség vagy bénulás léphet fel. Mivel mindkét félteke zömében az ellenkező oldali testfél
mozgásait irányítja, a bal oldal sérülése jobb oldali gyengeséggel jár, és fordítva.
A homloklebeny középső részének károsodásakor az akaratlagos szemmozgatás képessége vész el,
a személy nem képes komplex mozdulatsort helyes sorrendben kivitelezni. Ezen kívül a
szavak kimondása is károsodhat. Ezt nevezik motoros afáziának.
Halántéklebeny

(temporalis lebeny)

-hallókéreg

-memória,

-érzelmek kialakulásáért felelős

-a domináns félteke a beszédértésért felelős

Halántéklebeny károsodás

A jobb oldali halántéklebeny sérülése következében a hangokkal és alakzatokkal kapcsolatos

emlékezet károsodik.
Bal oldali sérülés ezzel szemben a szóemlékezet és a beszédmegértés zavarával járhat (szenzoros
afázia).
A halántéklebeny körülírt károsodása némely esetben személyiségváltozáshoz, a humorérzék
elvesztéséhez, és a libidó elvesztéséhez vezethet.
Fali lebeny

(parietalis lebeny)

- feladata az ellenkező testfél érzékelése,

- helyzetérzékelés

különösen a nem domináns féltekében

Falilebeny károsodás:
A fali lebeny elülső részének bántalma ellenkező oldali zsibbadással, érzéskieséssel jár. Nehezen
tudja lokalizálni az érzés pontos helyét és fajtáját (fájdalom, hideg, meleg vagy vibráció).
A fali lebeny hátsó résznek károsodása a jobb és baloldal felismerés zavarával, számolási
problémákkal, és rajzolási nehézségekkel jár.
A jobb fali lebeny károsodása apraxiát idézhet elő, melynek során egyszerű feladatok végzése
szenved zavart, így pl.: nem tud fésülködni vagy öltözködni.
Ennek a lebenynek a hirtelen károsodása miatt a beteg esetenként nem vesz tudomást a
betegségének súlyosságáról, sőt akár elhanyagolja a sérüléssel ellenkező oldali testfelét,
vagy letagadja annak létezését (neglekt).
A betegek zavartak lehetnek, öltözködésre valamint egyéb hétköznapi tevékenységek elvégzésére
képtelenné válhatnak.
Tarkólebeny

(occipitalis lebeny)Látási funkciókért felelős

Nyakszirti lebeny károsodás

Ebben a lebenyben helyezkedik el a képi információt feldolgozó fő központ, emiatt a kétoldali

károsodás kérgi vakságot eredményez.
Ez utóbbiban szenvedők a szemek épsége ellenére sem látnak. Néhány kérgi vakságban szenvedő
beteg nincs tisztában azzal, hogy nem lát.
A nyakszirti lebeny elülső részének károsodása miatt a beteg nem ismeri fel az ismerős tárgyakat
és arcokat, és nem képes a látott dolgok helyes értelmezésére.

Köztiagy
• Itt vannak a basalis ganglionok, amelyek egymással összeköttetésben álló, mélyen
fekvő magvak, idegsejt csoportok.
• (putamen, globus pallidus, substancia ningra)
• A motoros és szenzoros működések kivitelezésének integrálásában működnek közre.

2
Agytörzs
Agyidegek magvaiból,

formáció reticularisból áll.

Localisatio szempontjából legfontosabb agyideg magvak: III,IV,VI,VII,XII

Ezek a pályák az agytörzsben kereszteződnek.

Formáció retikuláris
agytörzsi hálózati rendszer=

agytörzsi aktivatios rendszer

A köztiagyban is jelen van.

Formáció retikuláris
– hálószerűen elhelyezkedő sejtek csoportjai
– létfontosságú reflexközpontok (légzés, szívműködés)
– közvetítő és koordináló szerep a magasabb és alacsonyabb
agyi struktúrák között
– tudat fenntartása
– alvás és ébrenlét szabályozása

Az agytörzsben az agyideg magvakon és formatio reticularison kívül fel-és leszálló fehérállományi

pályák vannak.

Kisagy
• Koordinálja a mozgást.
• Fontos funkciója az egyensúly, a testtartás ellenőrzése.
• A kisagyi féltekék azonos oldali testfél mozgását koordinálják.
• Fontosak járási, ülési egyensúly megtartásában.

Gerincvelő
• a gerinccsatornában helyezkedik el
• szelvényezett
– 8 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti és 1 farki szegmens
• csigolyák közt kilépő perifériás idegek
• harántmetszeten
– belül pillangószerű szürkeállomány
• elülső szarv: motoros sejtek
• középső szarv: szimpatikus idegrendszer sejtjei
• hátsó szarv: érző idegsejtek
– ezt körülvevő fehérállomány
• fel- és leszálló pályák kötegekbe rendeződve
gerincvelő
• Senzoros = érzékelő
• Motoros = mozgató

Perifériás idegrendszer
Az ideggyökök a csigolyatestek közötti nyílásokon hagyják el a gerincoszlopot, és fonatokat
alakítanak ki.

3
 Karfonat, ágyéki fonat.

Vegatatív idegrendszer
• Szinonímák: autonóm, viszcerális, akarattól független
• Központi része a hipotalamusz
• Agytörzsi és gerincvelői központok
• Periférián két része
– Szimpatikus
• Rostjai a gerincvelő thoracalis1-lumbális 2
szegmentumokból származnak
– Paraszimpatikus
• agytörzsi (III., VII.,IX., X. agyideg) rész
• szakrális rész

Agyidegek
I. Szaglóideg (nervus olphactorius)

II. Látóideg (nervus opticus)

III., IV. ésVI. agyigedegek

szemmozgató agyidegek
III. nervus oculomotorius
IV. nervus trochlearis
VI. nervus abducens
V. háromosztatú ideg (nervus trigeminus)
rágás, arcbőr érzései,
VII. arcideg (nervus facialis)
perifériás: homlok-szem-szájzug
centralis: szájzug
VIII.agyideg(nervus vestibulocohlearis)

hallóideg –egyensúlyozóideg

IX. ésX. (nervus glossopharingeus -garatideg

nervus vagus)

Garatreflex, nyelés, beszéd zavartalanságát

biztosítják.

XI. Agyideg

4
a fejfordítást és vállemelést végző izmokat

idegzi be

XII. Agyideg (nervus hypoglossus)

a nyelv mozgatóidege

Az idegrendszer vizsgálata
A gyermek neurológiai vizsgálata
Csecsemőkoron túl a klasszikus idegrendszeri vizsgálatot végezzük.
• tudatállapot vizsgálata
• meningealis izgalmi tünetek
• agyidegek vizsgálata
• az izomzat vizsgálata
-izomtónus -izomerő -izomtömeg
• reflexek
• hyperkinézis
• koordináció
• érzésvizsgálat
• lebenyfunkciók vizsgálata

Tudatállapot vizsgálata

A tudat definíciója:Tudat alatt az általános éberségi állapotot és a környezet felé történő adekvát
válaszkészséget értjük.
A tudatzavar formái:
hypnoid tudatzavarok
nem hypnoid tudatzavarok

hypnoid tudatzavarok

A beteg magatartása az alváshoz hasonló.

• Az éberség fenntartásához szükséges az agytörzsi formacio reticularisból a

thalamusba és a cerebralis cortexbe felszálló rendszer ép múködése.
• A tudatzavar szintjei: somnolencia
stupor
coma
Somnolentia:
éberség csökkent szintje, aluszékonyság
környezet iránti figyelem csökkenése,
magára hagyva elalszik
Stupor:
csak erős ingerekre reagál
fájdalmat is nagyon lassan hárít
Coma
nem ébreszthető

Nem hypnoid jellegű tudatzavarok

confusio-tenebrositas-homályállapot,

tudatbeszűkülés

-zavart magatartás térben és időben,

-a környezeti ingerek hibás vagy részleges észlelése

Meningealis izgalmi tünetek

 Tarkókötöttség
• Kernig tünet: a két alsó végtagot ha nyújtva hajlítjuk, a térd behajlik

5
 • Brudzsinszky tünet:ha fejét előre hajtjuk, lábait felrántja

Agyidegek vizsgálata
I. Szaglóideg (nervus olphactorius) a szaglásvizsgálata
II. Látóideg (nervus opticus) látásélesség és látótér vizsgálata

III., IV. ésVI. agyigedegek

szemmozgató agyidegek

III. nervus oculomotorius IV. nervus trochlearis VI. nervus abducens

V. háromosztatú ideg (nervus trigeminus) rágás, arcbőr érzései,

VII. arcideg (nervus facialis) perifériás: homlok-szem-szájzug

centralis: szájzug

VIII.agyideg(nervus vestibulocohlearis)

hallóideg –egyensúlyozóideg

IX. ésX. (nervus glossopharingeus -garatideg

nervus vagus) Garatreflex, nyelés, beszéd zavartalanságát biztosítják.

XI. agyideg -a fejfordítást és vállemelést végző izmokat idegzi be

XII. Agyideg (nervus hypoglossus) - a nyelv mozgatóidege

Az izomzat vizsgálata
• tömegét megfigyeljük
• erejét vizsgáljuk - feladatok végzésére szólítjuk fel
• izomtónusát vizsgáljuk.- izületek passzív mozgatásával illetve a tapintásával vizsgáljuk

reflexek
• Karon - biceps reflex triceps reflex
• Lábon - patella reflex achilles reflex

• talpreflex
• hasbőrreflex
• centrális bénulásban a reflexek fokozottak lesznek

• perifériás bénulásban a reflexek csökkennek vagy kiesnek

koordináció
• Roomberg vizsgálat
• Vakjárás
• Orr-ujjhegy próba
• Térd sarok próba
• Gombolás
• Írásérzészavar
• Hideg
• Meleg
• Fájdalom
• Tapintás
• Mélyérzés
• Vibráció

Lebenyfunkciók
• Beszéd
• Praxia
• Olvasás
• számolás

6
7