2. C. Ismertesse a perifériás idegrendszer felépítését és működését.

Ismertesse az
alkoholos és diabeteses polyneuropathia fő tüneteit. Ismertesse az alagút
szindrómák lényegét, foglalja össze leggyakoribb előfordulási formáit.

A PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER
A perifériás idegrendszer ingerületvezető funkciót tölt be. Idegekből áll, melyek érző ingerületet
szállítanak a periféria felől a központba (afferens idegek), illetve motoros impulzusokat visznek a
központból a végrehajtó szervekhez, elsősorban az izmokhoz (efferens idegek).

A szomatikus vagy cerebrospinális környéki idegrendszer részei:

- agyidegek (nervi craniales)
- gerincvelői idegek és fonatok (nervi et plexus spinales)

Agyidegek
Az agyvelőből 12 pár agyideg lép ki. Az agyidegek központjai (az agyidegmagok) az
agytörzsben vannak :
- Mesencephalonban: III. és IV.
- Hídban: V., VI., VII.
- Híd-nyúltvelő határon: VIII.
- Nyúltvelőben: IX., X., XI., XII.

Az agyvelőből kilépő idegek érző, mozgató és vegetatív rostokat tartalmaznak. Vannak tisztán
érző, tisztán motoros és kevert idegek (érző, mozgató és vegetatív rostokkal). A tisztán érző és
a kevert agyidegek érző rostjaihoz minden esetben egy környéki érző dúc is tartozik.

Az agyidegeknek négyféle magjuk lehet:

- nucleus parasympaticus, vagy visceromotoros (Vm), vegetatív mag, ami zsigeri
működést hoz létre (mozgás, mirigyszekréció)
- nucleus tractus solitarii, vagy viscerosensoros (Vs), zsigeri érző mag
- nucleus terminalis, vagy somatosensoros (Ss), testérző mag
- nucleus motorius, vagy somatomotoros (Sm), harántcsíkolt izom mozgását hozza létre.

Agyidegek :
- I. agyideg – nervus olfactorius – Szaglóideg
Nem valódi agyideg, a tractus olfactorius része. Kizárólag érző idegeket tartalmaz,
melyek receptorai az orr nyálkahártyájában helyezkednek el és az idegek onnan vezetik
a szaglási ingerületeket a halántéklebenyben lévő szaglóközpontba.

- II. agyideg – nervus opticus – Látóideg

Nem valódi agyideg, a látórendszer része. Tisztán érző ideg. Fényingerületet szállít a
retinából a látás kérgi központjába.
Károsodása esetén létrejöhet:
 Egyoldali vakság
 Kétoldali vakság
 Diplopia (kettős látás)
 Homonym hemianopia – mindkét szemnél ugyanazon a részen (jobb vagy bal
oldalon) van a látórészkiesés
 Heteronym hemianopia – mindkét szemnél az orr felőli oldalon, vagy a halánték
felőli oldalon van látótérkiesés

1
2. C. Ismertesse a perifériás idegrendszer felépítését és működését. Ismertesse az
alkoholos és diabeteses polyneuropathia fő tüneteit. Ismertesse az alagút
szindrómák lényegét, foglalja össze leggyakoribb előfordulási formáit.

- III. agyideg – nervus oculomotorius – Szemmozgató ideg.

Két féle magja van: somatomotoros és visceromotoros.
A somatomotoros – hat szemmozgató izom közül négyet beidegez.
A visceromotoros vagy parasympatikus mag rostokat visz a szemgolyóhoz, a sugártest
izmához és a pupillaszűkítő izomhoz.
Az agymagok a mesencephalonban találhatók.

- IV. agyideg – nervus trochlearis – Sodorideg

Egyfajta magja van – somatomotoros – egy szemmozgató izmot idegez be.
Az agymag a mesencephalonban található.

- V. agyideg – nervus trigeminus – Háromágú ideg.

Egy somatomotoros és három somatosensoros magja van. A magok kilépési helye a híd.
A nervus trigeminus egy háromágú ideg:
 Nervus opthalmicus – érző ideg (somatosensoros) – a szemüreg, az orrüreg
valamint a homloktájék érzőidege
 Nervus maxillaris – érző ideg (somatosensoros) – a felső fogak és az arc
középső tájékának érzőidege
 Nervus mandibularis – érző és motoros ideg (somatosensoros és
somatomotoros) – motoros rostjai a rágóizmokat, érző rostjai az alsó fogakat, a
nyelv elülső két harmadát és az álltájék bőrét idegzik be.

- VI. agyideg – nervus abducens – távolító ideg

Egyféle magja van, somatomotoris (motoros ideg). Rostjai a hídban fekvő magból
indulnak ki.
A hat szemmozgató izom közül egyet beidegez. A szem kifelé mozgatását végzi.

- VII. agyideg – nervus facialis – Arcideg

Kevert ideg. Motoros, vegetatív és érző magja a hídban helyezkedi el.
A somatomotoros mag a mimikai izmokat látja el
A visceromotoros mag a könnymirigyekhez és a nyálmirigyekhez megy
A viscerosensoros mag zsigeri érzéseket, ízérzést vesz fel.

- VIII. agyideg – nervus vestibulocochlearis – Egyensúlyi és hallóideg

Egyféle magja van – somatosensoros, érző. Rostjai a híd-nyúltvelő határon lépnek ki.

2
2. C. Ismertesse a perifériás idegrendszer felépítését és működését. Ismertesse az
alkoholos és diabeteses polyneuropathia fő tüneteit. Ismertesse az alagút
szindrómák lényegét, foglalja össze leggyakoribb előfordulási formáit.

A hallórendszerhez két mag tartozik, az egyensúlyi rendszerhez négy. Egyensúlyérzést

illetve hangingereket közvetítenek a kisagyba és a hallás kérgi központjába
(halántéklebeny).
Bénulásánál nagyothallás, féloldali süketség, egyensúlyproblémák léphetnek fel.

- IX. agyideg – nervus glossopharyngeus – Nyelv-garat ideg

Kevert ideg, négyféle magja van, melyek központja a nyúltvelő:
 A somatomotoros mag a garatizmokat inerválja.
 A visceromotoros rostok a parotist (nyálmirigy) idegzik be (nyálelválasztás).
 A somatosensoros rostok a szájüreg hátsó részét és a garat nyálkahártyáját
idegzik be.
 A viscerosensoros rost ízérzést szállít a nyelv hátsó területésről az ízérzés
agykérgi központjához (insula).

- X. agyideg – nervus vagus – Bolygóideg

Kevert ideg. Rostjai a nyúltvelőben elhelyezkedő magokból indulnak. Lefutása az összes
agyideg közül a leghosszabb, beidegzési területe a legnagyobb. A nyakon, a mellüregen
keresztül a nyelőcső kétoldalán jut át a rekeszizmon és a gyomor elülső és hátsó
felszínén elágazódik. Rostjai a nyak, a mellüreg és a hasüreg valamennyi szervét
beidegzik. (Ha sokáig ingereljük, leállhat.)
Négyféle magja van:
 A somatomotoros rostok a szájpad és a gége izmait inerválják.A garat, a
lágyszájpad izmainak egy részét, a gége, a nyelőcső harántcsíkolt izmait látja el
mozgatórostokkal.
 A visceromotoros rostok a nyelőcső és alsó légutak mirigyeihez, símaizmaihoz,
valamint a szívhez, tüdőhöz és felső hasi zsigerekhez vegetatív –
parasympaticus – ingerületet szállítanak.
 A viscerosensoros rost zsigeri érzéseket vesz fel.
 A somatomotoros mag testérzéseket kap. A sensoros rostok együttesen a
garattól, gégétől, légcsőtől, tüdőtől, nyelőcsőtől, gyomortól, szívburoktól,
nagyerektől érzőingerületet visznek.

- XI. agyideg – nervus accessorius – Járulékos ideg

Egyféle magja van, somatomotoros. Rostjai a nyúltvelőből indulnak és két agra oszlanak.
 Ramus internus – a nervus vagushoz csatlakozik és így részt vesz a gégeizmok
beidegzésében
 Ramus externus – a musculus sternocleidomastoideust és a musculus trapezius
egy részét idegzi be.

- XII. agyideg – nervus hypoglossus – Nyelv alatti ideg

Egyféle magja van – somatomotoros, mely a nyúltvelőben fekszik.
A nyelv izmait látja el mozgatórostokkal. Egy leszálló ága pedig mozgató rostokat visz a
plexus cervicalisból a nyelvcsont alatti nyakizmokhoz. (idegi anasztomózis)
Bénuláskor a nyelv valamelyik oldalra lóghat, a beteg nem tudja mozgatni.

3
2. C. Ismertesse a perifériás idegrendszer felépítését és működését. Ismertesse az
alkoholos és diabeteses polyneuropathia fő tüneteit. Ismertesse az alagút
szindrómák lényegét, foglalja össze leggyakoribb előfordulási formáit.

GERINCVELŐI IDEGEK ÉS FONATOK

A 12 pár agyidegen kívül a környéki idegrendszer részét képezi a 31 pár gerincvelői ideg, és az
egyes szakaszokon a gerincvelői idegek által alkotott fonatok (plexusok).

A gerincvelő elhelyezkedése
A gerincvelő kisujjnyi vastagságú hengeres test, mely a nyúltvelő folytatásaként az öreglyuktól
(foramen magnum) fokozatosan elkeskenyedve húzódik az L. II. csigolyáig. A gericcsatornában
az L. II. csigolyától lefelé már gerincvelő nincs, csak a belőle kilépő idegek haladnak lefelé
lófarokhoz hasonlóan a kilépési helyükhöz (cauda equina). Embrionális korban a gerincvelő még
végig kitölti a gerinccsatornát, azonban a fejlődés során hossznövekedése nem tud lépést
tartani a csontos gerinccsatorna növekedésével.

A gerincvelő keresztmetszete
A gerincvelő szürke- és fehérállományból áll. A szürkeállomány neuronok tömegét, a
fehérállomány idegrostok tömegét jelenti
A gerincvelő esetén a fehérállomány kívül, a szürkeállomány belül helyezkedik el.

A gerincvelő szürkeállománya pillangó alakú. Elülső, hátsó, illetve a mellkasi szakaszon

oldalfelé egy jóval kisebb oldalszarv található.
- Elülső szarv – jóval vaskosabb, mozgató funkciót ellátó neuronokat tartalmaz.
- Hátsó szarv – kisebb rész, érző funkciót ellátó neuronokat tartalmaz
- Oldalszarv – vegetatív funkciót ellátó neuronok találhatók benne.
Fehérállomány:
- elülső
- hátulsó
- oldalsó
köteg.
Funkcionálisan a szürkeállomány a kapcsoló, a szabályozó központ, a fehérállomány az
ingerületvezető rendszer.

A gerincvelő gyökerei, szelvényezettsége

A gerincvelő teljesen folyamatos felépítésű. Elülső és hátulsó felszínén hosszanti barázda
húzódik.
Szelvényezettségét a belőle kétoldalt szimmetrikusan kilépő gerincvelői idegek adják. Egy
gerincvelői ideggyök a bőr egy sávját idegzi be – ez a dermatóma. Egy-egy gerincvelői ideg kb.
15 szárral ered, kb. 1 cm magas területen. Ez felel meg egy gerincvelői szelvénynek
(segmentum spinale).
Az elülső és oldasó szarv mozgató illetve vegetatív neuronjainak idegrostjai elhagyják a
gerincvelőt és egymás mellé kerülve együttesen hozzák létre az elülső gyökeret (radix
ventralis).

A hátsó szarv érző neuronjainak idegrostjai alkotják a hátsó gyökeret (radix dorsalis). A hátsó
gyökéren egy orsó alakú csomó található, mely dúcsejteket tartalmaz, ez a csigolyaközötti dúc
(ganglion spinale). Ezek a dúcsejtek pszeudounipoláris sejtek, a sejttestből kilépő axon
kettéválik, rövidebb nyúlványa a gerincvelőbe, hosszabb nyúlványa a perifériára jut.
A ganglion spinálétól oldalra az elülső és a hátsó gyökér egyesülve alkotja a gerincvelői ideget
(nervus spinális), mely mindkét oldalon a csigolyaközti lyukon (foramen intervertebrale) lép ki a
gerinccsatornából. A gerincvelőnek azt a szakaszát, amelyből a gyökerek szálai jobb és bal
oldalon kilépnek, gerincvelői szelvénynek (segmentum spinale) nevezzük. Az idegek a
csigolyák között lépnek ki, ezért a csigolyaközök jelzik a szegmentumokat.
4
2. C. Ismertesse a perifériás idegrendszer felépítését és működését. Ismertesse az
alkoholos és diabeteses polyneuropathia fő tüneteit. Ismertesse az alagút
szindrómák lényegét, foglalja össze leggyakoribb előfordulási formáit.

A gerinvelői ideg egy vékonyabb háti és egy erősebb mellső ágra oszlik. A háti ág a gerinc
mentén fekvő mély hátizmokban és az őket fedő bőrben ágazódik el. A mellső ág vagy magában
fut ki a perifériára és egy-egy testszelvényt lát el, vagy a szomszédos idegekkel összefonódik és
fonatokat (plexusokat) alkot. A nyak, a felső és az alsó végtag ilyen plexusokból kapja
beidegzését. Az elülső ágak, a háti szakasz kivételével fonatokat – plexusokat – hoznak létre. A
háti szakaszon a ventrális ágak, mint bordaközti idegek – nervi intercostales – haladnak a
bordaközökben és ellátják motorosan a bordaközti izmokat, valamint sensorosan a sávszerűen
a mellkas bőrét.

A gerincvelő szakaszai
A gerincvelőnek az idegek kilépése alapján a következő szakaszai vannak:
- nyaki (cervicalis) szakasz – 8 szegmentum (C1 – C8)
Számozása: azon csigolya szerint, amelyik íve felett az ideg kilép + a 7. nyakcsigolya lép ki a 8.
nyaki ideg. A háti szakasztól lefelé azon csigolya szerint, amelyik íve alatt az ideg kilép. A
farkcsonti szakaszon csak 1 idegpár hagyja el.
- háti (thoracalis) szakasz – 12 szegmentum (Th1 – Th12)
- ágyéki (lumbális) szakasz – 5 szegmentum (L1 – L5)
- keresztcsonti (sacralis) szakasz – 5 szegmentum (S1 – S5)
- farkcsonti (coccygealis) szakasz – 1 szegmentum (Co1)
Összesen 31 idegpár létezik.
A nyaki és lumbális szakaszból az idegek a végtagokhoz futnak, ennek megfelelően ezek a
szakaszok vastagabbak. A gerincvelő alsó részéről eredő idegek a gerinccsatornában lefelé
futnak kilépési helyükhöz (cauda equina).

Gerincvelői fonatok
A gerincvelői idegek elülső ágai egyes szakaszokon (a háti rész kivételével) fonatokat
(plexusokat hoznak létre. Ez azt jelenti, hogy egy-egy idegben nem csak egy, hanem több
szelvényből származó rostok kerülnek össze.

- Plexus cervicalis – Nyaki fonat

Az első négy cervicalis ideg ventralis ágából alakul ki. Legjelentősebb ága (C4-ből) a
nervus phrenicus, mely mozgatóan idegzi be a rekeszizmot. A többi rost a nyak és
koponya hátsó részének bőrét látja el érző rosttal.
A nervus phrenicus sérülésekor ( az 1-4 csigolya törésekor) szinte mindig
lélegeztetőgépre kerülnek a betegek.

- Plexus brachialis - Karfonat

A C5 – 8 és Th.1 szegmentumokból jövő ventrális ágakból tevődik össze. Az ágak az a.
subclavia fölött három törzset hoznak létre: truncus superior, medius et inferior
A truncusokból eredő ágak az a. axillaris körül három fasciculust (köteget) alkotnak:
fasciculus lateralis, posterior és medius. Innen erednek a felső végtagot ellátó idegek.
A nervus brachialis főbb idegei:
 Nervus axillaris – a fasciculus posteriorból ered.A vállövhöz tartozó deltaizom
motoros idege.
 Nervus musculocutaneus – a fasciculus lateralisból ered. A felkari hajlító
izomcsoport mozgató, valamint az alkar bőrének érzőidege.
 Nervus radialis – a fasciculus posteriorból ered. A felkar hátsó felszínének bőrét,
valamint az alkari extensorokat látja el.

5
2. C. Ismertesse a perifériás idegrendszer felépítését és működését. Ismertesse az
alkoholos és diabeteses polyneuropathia fő tüneteit. Ismertesse az alagút
szindrómák lényegét, foglalja össze leggyakoribb előfordulási formáit.

 A n. medianus és ulnaris – A nervus medianus lateralis gyökere a fasciculus

lateralisból, medialis gyökere a fasciculus medialisból ered. A nervus ulnaris a
fasciculus medialisból ered. Ellátják az alkari flexorizmokat és továbbhaladnak a
tenyér felé.

A plexus brachialis sérülése pl. kulcscsonttörés, motorbaleset vagy szülésnél

következhet be (mikor a babát a kezénél fogva húzzák ki).

- Plexus lumbalis – Ágyéki fonat

A Th.12. és a L.1 – 3 szegmentumok elülső ágából jön létre. Az idegek a m. psoas maior
állományában haladnak. Ágai beidegzik a hasizmokat, a comb adductorait, a comb és
külső genitáliák bőrét. Fő törzse a nervus femoralis, mely az inguinalis csatornán lép ki a
comb elülső felszínére és seprűszerűen szétoszlik, beidegzi a comb extensorait és bőrét.
Végága a nervus saphenus, mely az öregujjig fut (bőrideg).

- Plexus sacralis – Keresztcsonti fonat

Az L.4 – 5 és az S.1 – 4 szegmentumok ventralis ágaiból áll össze. A kismedencében két
nagy részre válik: plexus ischiadicus és plexus pudendohaemorrhoidalis
 Plexus ischiadicus - ülőfonat:
Beidegzi a belső és külső csípőizmokat, valamint a comb hátsó felszínének bőrét.
Legnagyobb ága a nervus ischiadicus – kilépve a kismedencéből a comb dorsalis
részén fut a térdárok irányába.
A combon két nagy ágra oszlik: nervus tibialisra (lábszár flexorokat idegzi be) és
nervus peroneus communisra. Mindkét ideg érző és mozgató is.
A nervus peroneus communis megkerüli a fibula fejét és két ágra oszlik: nervus
peroneus superficialisra (peroneus izmokat idegzi be) és profundusra (lábszári
extensorokat idegzi be).

6
2. C. Ismertesse a perifériás idegrendszer felépítését és működését. Ismertesse az
alkoholos és diabeteses polyneuropathia fő tüneteit. Ismertesse az alagút
szindrómák lényegét, foglalja össze leggyakoribb előfordulási formáit.

 Plexus pudendohaemorroidalis – szemérem-végbelfonat

A kismedencei szervekhez küld vegetatív rostokat ( nervus pelvicus) – a
húgyhólyaghoz, végbélhez és a belső nemi szervekhez.
Végága a nervus pudendus, mely a medencéből kilépve a gátra fut és beidegzi a
gát izmait, valamint a külső nem szerveket.

A perifériás neuropathia, az alkoholos neuropathia és az alagútszindrómák a neurológiai

betegségek között találhatóak. A diabeteszes polyneuropathia a Diabetes mellitus leírásánál.