1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését!

Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

Az idegrendszer funkcionális szempontból két fő részre tagolódik:

- Szomatikus, akaratunktól függő vagy cerebrospinális idegrendszer
- Autonom, akaratunktól független vagy vegetatív idegrendszer

A cerebrospinális idegrendszer anatómiai szempontból

- központi
- perifériás (környéki)
részből áll.
A központi részhez az agy és a gerincvelő tartozik. A perifériás részt a központi
idegrendszerből (agyból és gerincvelőből) kilépő illetve oda belépő idegek összessége
alkotja.
Az agy- és gerincvelő a feltétlen és feltételes reflextevékenység, az integráció, a magasabb
idegtevékenység központja.
A perifériás rész motoros és érző idegek útján impulzusokat küld a vázizmokhoz, illetve a
periféria felől ingerületet szállít a központi idegrendszerbe.

A vegetatív idegrendszer anatómiai szempontból ugyancsak

- központi és
- perifériás
részből áll. A vegetatív idegrendszer elsősorban a belső szervek tevékenységét szabályozza,
továbbá a mirigyeket, simaizmokat, ereket idegzi be.

Funkcionálisan további két, egymással ellentétes hatású részre osztható, a szimpatikus és

paraszimpatikus rendszerre. A szimpatikus rendszer a szervezetet teljesítményre ösztönzi. A
„félelem-harc-menekülés” reakciókért felelős. A szervezetet fokozott munkavégzésre teszi
képessé, az energiafelhasználás mértéke nő.

A paraszimpatikus rendszer az rőforrásokkal való gazdálkodással, azok helyreállításával

(energiaraktározással) összefüggő zsigeri működéseket serkenti.

A funkcionális és az anatómiai szempont nem választható szét élesen, mivel mind a

szomatikus, mind pedig a vegetatív idegrendszernek van központi és perifériás része is.

Összefoglalva:
Szomatikus v. Cerebrospinális idegrendszer:
- Központi rész
 Agyvelő
 Gerincvelő
- Periférias rész
 Agyidegek
 Gerincvelői idegek
Vegetatív idegrendszer:
- Központi rész
 Szimpatikus rendszer
 Paraszimpatikus rendszer
- Perifériás rész
 Szimpatikus rendszer
 Paraszimpatikus rendszer

1
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

A KÖZPONTI IDEGRENDSZER

Feladata:
A központi idegrendszer feladata a külvilágból és a testből érkező információk feldolgozása.
Itt futnak össze a szálat, ez a kapcsolási, intézési, ellenőrzési hely. A szervezet minden
tevékenységét a központi idegrendszer a hormonrendszerrel együttműködve szabályozza,
irányítja.

Részei:
A központi idegrendszer agyvelőből és gerincvelőből áll.

Szerkezete:
A központi idegrendszer részeit csontos burok védi. Az agy a koponyában, a gerincvelő a
gerinccsatornában helyezkedik el. Mind az agyvelőt, mind pedig a gerincvelőt három
kötőszöveti burok veszi körül:
- Dura mater – kemény agyburok
- Arachnoidea – pókhálóhártya
- Pia mater – lágy agyhártya
A pókhálóhártya és a lágy agyhártya között teret az agyvíz, a liquor tölti ki, ebben
lebeg/úszik az agy és gerincvelő.

A központi idegrendszer kétféle állományból épül fel:

- Substantia grisea (szürkeállomány) – idegsejtek, synapsisok
- Substantia alba (fehérállomány) – idegrostok, idegpályák

AGYVELŐ – ENCEPHALON

Az agyvelő a koponyaüregben foglal helyet. Súlya kb. 1500 g. Az agy felszíne egyenetlen,
rajta tekervényeket (gyrus) és barázdákat (sulcus) látunk. Az agyvelő esetén a
szürkeállomány (agykéreg, cortex) található kívül és a fehérállomány belül. A
fehérállományon belül is találkozhatunk szürke területekkel, melyeket mélyebbre süllyedt
neuronok tömegei alkotnak. Ezeket dúcoknak vagy magoknak nevezzük.
(A bazális ganglionokat vagy törzsdúcokat (nuclei basales) az agyféltekék mélyén található
szürkeállomány alkotja, részei a nucleus caudatus, putamen, globus pallidus (más néven
pallidum), nucleus subthalamicus és a substantia nigra. A nucleus caudatus és a putamen
funkcionális egységet alkot, ezt nevezzük striátumnak, más néven neostriátumnak. Az
agykéreg szinte minden területéről a törzsdúcokba érkező információ nagyrészt a striátumon
keresztül érkezik. A bazális ganglionok által feldolgozott információt a talamusz közvetíti a
kéregbe.)
Az agykéreg kb. 40 mm vastag, mikroszkópikus szerkezete azonban nem egységes. A sejtek
típusa és eloszlása alapján különböző területek különíthetők el, melyeket Brodmann-féle
mezőknek nevezünk.
2
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

Az agyvelő felosztása

Előagy:
- Agyféltekék – kéregalatti – oldalkamra
- Köztiagy – thalamus, hypothalamus – III. Agykamra

Középagy:
- Középagy – a III. és a IV. kamrát öszekötő liquorcsatorna

Utóagy:
- Kisagy, híd, nyúltvelő – IV. agykamra

AZ AGYVELŐ RÉSZEI
A központi idegrendszer egészében két koronával rendlekző fához hasonlít. A fa törzse a
gerincvelő és az agytörzs, kisebbik koronája a kisagy, nagyobbik koronája a nagyagy.
- Agytörzs (truncus cerebri) – J
 Nyúltvelő – G
 Híd – F
 Középagy – E
- Kisagy (cerebellum) – H
- Köztiagy (diencephalon)
 Thalamus – B
 Hypothalamus – C
- Nagyagy (cerebrum) – A
- Kéregtest – D

Agytörzs – truncus cerebri

Az agytörzs a gerincvelő folytatása.
Részei:
- Nyúltvelő – medulla oblongata
- Híd – pons
- Középagy – mesencephalon

3
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

Nyúltvelő – medulla oblongata

Funkciója:
- Létfontosságú vegetatív központok találhatóak itt – légzés, keringés szabályozása;
emésztés, nyelés, hányás, köhögés, nyálelválasztás
- A IX – XII. agyidegek magvai is itt találhatóak (ezek a szürkeállomány
magcsoportjai)

Elhelyezkedése:
- Alsó határa – a foramen magnum magasságában a piramispályák kereszteződésénél
- Felső határa – a híd

Részei:
Szürkeállománya – lásd fent
Fehérállománya – elsősorban a területen elhelyezkedő le- és felszállópályákból áll, melyek jó
része itt kereszteződik.
Elől a piramispálya található, mely az agykéregből kiinduló leszálló mozgató pálya.
- Ventrális felszín
 Fissura mediana anterior – a gerincvelő fissura medialisának folytatása
 Pyramisok – a fissura mediana anterior két oldalán (pyramispályák futnak benne a
gerincvelő elülső szarvának motoros neuronjához)
 Olivia inferior – a pyramisoktól laterálisan helyezkedik el )neuronok sejtteste által
képzett olajbogyóra emlékeztető szürkeállományi rész)
 Sulcus paraolivaris medialis – az olivia inferiortól medialisan elhelyezkedő barázda –
a XII. agyideg kilépési helye

4
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

 Sulcus paraolivaris lateralis – az olivia inferiortól lateralisan elhelyezkedő barázda – a

IX. X. XI. agyideg kilépési helye
Hátul hosszú érzőrostok, felszálló pályák, melyek a test egészéből szállítanak információt a
magasabb idegi struktúrák felé.
- Dorsalis felszín
 Alsó zárt rész – itt vannak a Goll- és Burdach-pályák magvai (afferens pályák, a
lemnicus mediális rendszerhez tartozik, a gerincvelő elülső szarvának érző
neuronjaitól szállítják az ingerületeket az agyba)
 Felső nyitott rész – a centralis canalis rombusszerűen kitágul (a gerincvelőben
középen elhelyezkedő szűk csatorna, mely liquort tartalmaz), ez lesz a IV. agykamra
feneke.
 Pedunculus cerebellaris inferior – belső kisagykocsány, a nyúltagyat a kisaggyal köti
össze

Híd – pons
Funkciója:
- Légzési és keringési központ, a nyúltvelői központokat felülszabályozza, azok
működését összahangolja (pl. nyelés és beszéd egyszerre) – a szürkeállomány
magcsoportjainak feladata
- V-VIII. agyidegek kilépési helye
Elhelyezkedése:
- Alsó határa – a nyúltagy
- Felső határa – a középagy
Részei:
- Tegmentum – felső rész
- Basis – alsó rész

- Ventrális felszín (fehérállomány)

 Sulcus basilaris – a kissé domború felszín közepén futó árok – benne fut az artéria
basilaris
- Oldalsó rész (fehérállomány)
 Brachium pontis – hídkarok, melyek oldalról indulnak és a hidat a kisaggyal kötik
össze
 Pedunculus cerebellaris medius – középső kisagykocsány, a hidat a kisaggyal köti
össze – ezek szállítják az információt a kisagy felé illetve a kisagy felől.

Az V-VIII. agyidegek kilépési helyei:

- V. agyideg – híd-hídkar határ
- VI. agyideg – híd-nyúltvelő határon ventrálisan
- VII – VIII. agyideg – alul oldalt

Középagy – mesencephalon
Funkciója:
- leszálló pályák átkapcsolódási helye
- egyszerűbb mozgások (pl.: járás) befolyásolására is képesek
- testtartási reflexek(járás, futás) központja
- a gerincvelői reflexek felülszabályozója
- a III. és a IV. agyidegek kilépési helye
Elhelyezkedés:
- az előagyat (rhombencephalon) köti össze az utóaggyal (prosencephalon)
- határa cranialisan – thalamus, hypothalamus
- határa caudalisan – híd

5
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

A középagy fejlődése során minden irányba egyenletesen vastagszik meg, a velőcső

maradványa csak egy szűk cső (aqueductus cerebri), mely a III. és a IV. agykamra között
biztosít összeköttetést. Körülötte a szürkeállományban (substantia grisea centralis) vannak a
III. és IV. agyidegek magjai.
Megemlítendő még két pigmentált mag a középagyban: substancia niger, nucleus ruber
– az extrapyramidális rendszer működésének szabályozásában van szerepük.
Ingerületátvivő anyagként dopamint használnak.

Fossa rhomboidea
- a nyúltvelő és a híd dorsalis oldalán elhelyezkedő rombusz alakú terület, a IV.
agykamra fenekét képezi
- határai:
 alul a két pedinculus cerebelláris inferior – belső kisagykocsány, a nyúltagyat
a kisaggyal köti össze
 felül a két pedinculus cerebelláris superior – külső kisagykocsány , a
középagyat a kisaggyal köti össze
- sátorszerűen ráborul a kisagy, a keletkezett üreg a IV. agykamra
- a mélyben helyezkedik el a formatio retikularis
- fontosságát a benne elhelyezkedő agyidegmagok (V-XII) adják

Formatio reticularis
Az agytörzs egész hosszában elhelyezkedő hálózatos sejtrendszer, mely minden felszálló
pályából kap impulzusokat.
Funkciója:
- fontos szerepet játszik az ébrenlét és a tudat fenntartásában
- koordináló szerepet lát el az alacsonyabb és magasabb agyrészek között
- életfontosságú reflexközpontok helyezkednek itt el (pl. légzés, szívműködés,
vasomotor, nyálelválasztás)

Kisagy – cerebellum
Funkciója:
- a harántcsíkolt izomzat működésének fontos koordináló központja
- mozgások összerendezése, az akaratlagos mozgások sima kivitelezése, melyet az
extrapyramidális pályák utasításainak összehangolásával ér el.
Elhelyezkedése:
- a nyakszirti lebeny alatt a hátsó koponyagödörben.
- előtte található a nyúltvelő (medulla oblongata) és a híd (pons)
- a kisagyat az agyvelő többi részéhez 3 pár kar köti (also, középső és felső
kisagykocsány)
- a kisagy ráburul a nyúltvelőre és a hídra, és a fossa rhomboideával együtt (mely a
nyúltvelő és a híd dorsalis oldalán fekszik) alkotják a IV. agykamrát.
Részei:
- 2 félteke (hemispherium cerebelli)
- Vermis – a két féltekét köti össze
- Ventrális oldala ráburul a nyúltvelőre és a hídra, és a fossa rhomboideával együtt
(mely a nyúltvelő és a híd dorsalis oldalán fekszik) alkotják a IV. agykamrát
- Felszínén mély hasadékok, fissurák láthatók, melyek tekervényeket választanak el
egymástól
- A vermis metszeti képe faágszerű elágazódást mutat, melyet az élet fájának (arbor
vitae) is nevezünk.

6
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

Szerkezete:
- Kívül szürkeállomány (kisagy kéreg)
- Belül fehérállomány. A fehérállományon belül szürke magvak (idegsejtek és
synapsisok), ez a kisagy magrendszere:
 Nucleus dentatus – fogazott mag
 Nucl. emboliformis – dugómag
 Nucl. globosus – golyómag
 Nucl. Fastigii - tetőmag

Köztiagy – diencephalon

Majdnem két, teljesen különálló agyvelőrészből áll. A két rész a III. agykamrát fogja közre.

Elhelyezkedése:
- az agytörzs felett helyezkedik el

Részei:
- thalamus
 fontos átkapcsoló állomás, mely nemcsak fogadja a testből felszálló érzőpályákat,
hanem az információt szelektálja, átdolgozza és úgy továbbítja az agykéreg felé
 a thalamus hátsó pólusa (pulvinar) alatt két kisebb mag helyezkedik el:
• corpus geniculatum mediale – hallási impulzusok kéreg alatti átkapcsoló
központja (hallópálya része)
• corpus geniculatum laterale – a látási impulzusok kéreg alatti átkapcsoló
központja (a látópálya része)
 a thalamusok hátsó pólusa felett a középvonalban található páratlan képlet a
tobozmirigy (corpus pineale). A tobozmirigyet az agyállománnyal kis nyél köti össze.
Melatonint termel, ezáltal szerepet játszik a napi életritmus szabályozásában, az
éjszakai alvás kiváltásában. A fény a melatonin termelését gátolja, éjszaka a
melatoninszintje emelkedik. A melatonin képzését a hipotalamusz vezérli a fény–
sötétség változásairól kapott információ alapján, majd a tobozmirigy (epifízis,
glandula pinealis) választja ki. A vérrel jut el a test más részeibe.
- Hypothalamus – a thalamus alatt elhelyezkedő páratlan agyrész, a III.agykamra
fenekét képezi
 A köztiagy létfontosságú része. A vegetatív és endokrín működés legfelsőbb
szabályozó központja. Szabályozza pl.a légzést, vérkeringést, testhőmérsékletet,
sexualis aktivitást, a folyadék- és táplálékfelvételt.

7
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

 Mikroszkóposan idegsejtek alkotják, amelyek csoportokba rendeződve, nagy- és

kissejtes magokat alkotva helyezkednek el. Sajátos funkciója a neuroszekréció – az a
folyamat amelynek során a neuron hormont termel.
 A hypothalamust a hypophysissel egy vékony szár köti össze. A hypophysisnek
három lebenye van: elülső, középső és hátsó. A hátsó lebenyben a hypothalamus
nagysejtes rendszere által termelt ADH és oxitocin tárolása történik. A hátsó
lebenyben nem termelődnek hormonok.
 Az elülső lebenyben történik hormontermelődés. A hypothalamus kissejtes idegsejtjei
(neurosecretio által) hormonokat termelnek – ezek realising (serkentő), vagy gátló
(inhibiting) hormonok, melyek a portalis keringéssel bejutnak a hypophysis elülső
lebenyébe és annak sejtjeire fejtik ki hatásukat.
- III. agykamra

A hypothalamus nagysejtes rendszere által termelt, a hypophysis hátsó lebenyében

raktározódó hormonok:
- ADH (antidiuretikus hormon) – szerepe a vese csatornácskáiban a víz visszaszívása.
Hiánya vagy gátlása esetén a vizelet mennyisége akár napi 20 liter is lehet.
Megmenti a kiszáradástól a szervezetet.
- Oxitocin – simaizomösszehúzó hatású hormone. Jelentősége a szülés beindítása a
méhizomzat összehúzódásának kiváltásával. Elhúzódó szüléskor fájáskeltésként
oxitocinos infúziót alkalmaznak.

A hypothalamus kissejtes rendszere által termelt serkentő illetve gátló anyagok a

hypophysis elülső lebenyében lévő sejtekre fejtik ki hatásukat. Az itt termelődő hormonok:
- TSH – tireotrop hormon, pajzsmirigy serkentő
- ACTH – adrenocorticotrop hormon, a mellékvesekéreg által termelt hormonok
előállítását szabályozza
- FSH – folliculus stimuláló hormone, a peteérést segíti
- LH – luteinizáló hormone, a tüszőrepedést segíti
- PRL – prolactin, a tejtermelést segíti
- STH – somatotrop hormone, növekedési hormon
- Endorphinok, az agyban lévő fájdalomérzékelő receptorokra hat

A szabályozás elve
A hypothalamus által termelt serkentő illetve gátló anyagok a hypophysis elülső lebenyében
lévő sejtekre fejtik ki hatásukat. A faktorok vér útján, sajátos összeköttetésen keresztül
jutnak el az elülső lebenybe. A hypothalamus hajszálerei vénákba szedődnek össze, az
agyalapi mirigy (hypophysis) szárán keresztül jutnak az elülső lebenybe, ahol ismét
hajszálerekre oszlanak. Ez a hypothalamo-hypophysealis portális rendszer. Portális
rendszerről akkor beszélünk, ha egy véna ismételten hajszálerekre oszlik és kapcsolatba
kerül a sejtekkel.

Nagyagy – cerebrum
A nagyagy az agyvelő legfejlettebb része. Felülről teljesen borítja az agytörzset és a
kisagyat.

Felépítése
- Kívül szürkeállomány – Agykéreg, kb. 40 mm vastag
- Belül fehérállomány
A szürkeállomány neuronok tömegét, a fehérállomány idegrostok tömegét jelenti.

A nagyagyat egy nyílirányú barázda (sulcus) két féltekére osztja (hemispherium). A

féltekének három felszínét különböztetjük meg:

8
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

- Külső domború felszín – facies convexa cerebri

- Alsó, agyalapi felszín – facies inferior cerebri
- Mediális, egymás felé néző felszínek.
A két félteke nem független egymástól, idegpályák sokasága köti őket össze – ez a
kéregtest (corpus callosum).
Mindkét féltekén 5-5 lebenyt különböztetünk meg. A lebenyek bonyolult gyrusokból
(tekervények) és sulcusokból (barázdák) tevődnek össze:

- Lobus frontalis (homloklebeny) – általános mozgatóközpont, a félteke elülső

pólusán található. Hátrafelé a harántirányban futó központi barázda (sulcus centralis)
választja el a fali lebenytől (lobus parietalis). Alsó határa a Sylvius-hasadék (fissura),
mely a temporalis lebenytől (lobus temporalis) választja el. Elülső része (polus
frontalis) az intellektuális működések központja (gondolkodás, tervezés,
problémamegoldás), valamint a fájdomérzésé. A beszédközpont szintén a
homloklebenyben van (gyrus frontalis inferior), de csak az egyik oldalon – a jobb
kezeseknél a bal oldalon. A sulcus centralis előtti tekervény (gyrus precentralis) az
akaratlagos mozgásközpont helye. Innen ered a pyramispálya.
- Lobus parietalis (fali lebeny) – általános érzőlebeny. Elülső határa a sulcus
centralis. A gyrus postcentralis (a sulcus centralis mögötti tekervény) az elsődleges
érzőközpont: fájdalom, nyomás, hőmérséklet, érintés.
Az agyban a frontális és a fali lebenyben található a testünk mozgató és érző központja
(gyrus precentralis és gyrus postcentralis). Ebben minden testrészünknek megvan az adott
testrész működéséért felelős kéregterület. Minél bonyulultabb egy testrész működése
(érzékelése), annál nagyobb terület felelős érte az agykéregben. Az agykérgi területek
alapján rekonstruálható egy fejjel lefelé elhelyezkedő emberke, ami nagyfejű, nagykezű. Ez
a homunculus.

9
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

- Lobus temporalis (halántéki lebeny) – a homlok- és a fali lebeny alatt található,

melyektől a Sylvius-hasadék választja el. Primér hallóközpont.
- Lobus occipitalis (nyakszirti lebeny) – a félteke hátsó pólusán található. Primér
látóközpont.
- Lobus insularis (sziget) – a Sylvius-hasadék mélyén fekszik, csak a lobus
temporalis és a lobus parietalis eltávolítását követően látható. Az ízérzés agykérgi
központja.

Kéreg alatti dúcok ( basalis ganglionok vagy törzsdúcok)

A féltekék fehérállományába ágyazottan fontos magok helyezkednek el, melyek működésileg
a nagyagykéreg alá vannak rendelve:
- Nucleus claustrum (nem tartozik a basalis ganglionok közé)
- nucleus caudatus,
- putamen
- globus pallidus
A nucleus putamen és a pallidus együtt alkotja a nucleus lentiformist. A nucleus caudatus és
a putamen funkcionális egységet alkot, ezt nevezzük striátumnak. A striatum és a pallidum
az extrapyramidalis mozgásszervez rendszer két nagy, központi neuronhálózata.
- nucleus subthalamicus
- substantia nigra – dopamintermelés. Sejtdús pars compacta és lazább szerkezetű
pars reticularis részekre osztható. Nagy és közepes neuronok találhatók benne,
amelyek főleg dopamint (pars compacta) és GABA-t (pars reticularis) tartalmaznak. A
nigra afferensei a striatumból, pallidumból, nucleus subthalamicusból és a középagyi
tegmentumból származnak. Efferens rostjai a striatumhoz, thalamushoz, a híd
tegmentumához haladnak.
- amygdala – a limbikus rendszer része, de a mozgás szabályozásában is szerepe van,
hiszen kapcsolatban áll a striatummal, és a mozgások kivitelezésénél, azok
minőségének (érzelmi töltetének) kialakításában játszik szerepet. Afferens szárai a
szaglókérek, ízlelőkéreg, zsigeri szenzoros kéreg felől érkeznek. Efferens szárai a
striatumba, a frontális lebenybe, az insulába, a temporális lebenybe, az occipitális
lebenybe, a premotoros cortexbe mennek. Fő feladata az emlékek és az érzelmek
elemzése, feldolgozása. Leginkább a félelem kialakulásában játszik nagy szerepet. A
félelem mellet a düh- és örömérzés, valamint a libidócsökkenése vagy erősödése is
az amygdalához kapcsolódik.
Ha az amygdala sérül, az ember érzelmi töltései csökkennek vagy megszűnnek, és mások
érzéseinek a jeleit sem tudja értelmezni. Mindenkit felismer, de érzelmileg “megvakul”. Az
arckifejezésekből és a hanghordozásból nem tudja a másik ember fenyegető, avagy
barátságos állapotát kiolvasni. Nem veszi a lapot, ha valaki már befejezte a beszélgetést és
szeretne tovább menni. Nem veszi észre, ha valaki nem szívesen fogadja a közeledését. A
szeretet jeleit sem tudja felfogni. Nincs benne együttérzés, nem hatódik meg, nem fogja el a
bánat, és nem fakad sírva. Senki és semmi iránt nem érez semmit. Nem fél semmitől, de
nem is szeret senkit.

A limbikus rendszer (széli rész, a félteke széle)

A limbikus rendszer a nagyagy központi része, mely körülöleli a két nagyagy-féltekét
összekapcsoló kérgestestet (corpus callosum), valamint az agyféltekék és az agytörzs
kapcsolódási területét (köztiagyat). Nevét a latin limbus szóból kapta, amely határt jelent.
A limbikus rendszert “érzelmi agynak” vagy “kötődő agynak” is nevezzük, mert alapvető
szerepe van a tudattalan érzelmek és indulatok, és az ösztönélet szabályozásában.
Szerepe:
- nemi és hormonális funkciók magasabb integrációs mechanizmusai
- ösztönök, érzelmi megnyilvánulások, magatartás
- az agykéreg emléknyomokat beépítő működésében van szerepe

10
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

A limbikus rendszer főbb részei

- Az amygdala (mandulamag) – Fő feladata az emlékek és az érzelmek elemzése,
feldolgozása. Leginkább a félelem kialakulásában játszik nagy szerepet. A félelem
mellet a düh- és örömérzés, valamint a libidócsökkenése vagy erősödése is az
amygdalához kapcsolódik.
Ha az amygdala sérül, az ember érzelmi töltései csökkennek vagy megszűnnek, és mások
érzéseinek a jeleit sem tudja értelmezni. Mindenkit felismer, de érzelmileg “megvakul”. Az
arckifejezésekből és a hanghordozásból nem tudja a másik ember fenyegető, avagy
barátságos állapotát kiolvasni. Nem veszi a lapot, ha valaki már befejezte a beszélgetést és
szeretne tovább menni. Nem veszi észre, ha valaki nem szívesen fogadja a közeledését. A
szeretet jeleit sem tudja felfogni. Nincs benne együttérzés, nem hatódik meg, nem fogja el a
bánat, és nem fakad sírva. Senki és semmi iránt nem érez semmit. Nem fél semmitől, de
nem is szeret senkit.
- A hippocampus – a hosszú távú emlékezetben, és ezáltal a tapasztalatokból való
tanulásban tölt be jelentős szerepet. A gyermek a hippocampus segítségével tudja a
múltbeli tapasztalataival összevetni a jelen helyzetet. Ami miatt korábban már bajba került,
azzal kapcsolatban veszélyérzete támad, ami arra ösztönzi, hogy a hasonló
helyzeteket igyekezzen a jövőben elkerülni. Akinél a hippocampus mindkét oldalon súlyosan
sérül vagy elpusztul, az nem tudja az élményeit elraktározni és arra sem emlékszik, amit pár
perccel azelőtt hallott.
- A thalamus elülső magcsoportja – az érzékelés kapuőre, az érzékelési szűrőrendszer
(sensory gating system) központi része. Az érzékszervek által közvetített
infomációkat fogadja, szűri, és a fontosabbakat a prefrontális kéregbe (a tudatos
érzelmi döntések központjába) továbbítja. Az autizmus spektrumzavar legfőbb
jellemzője az érzékelési szűrők nem megfelelő működéséből eredő folyamatos
szenzoros túlterheltség (sensory overload).
- A hypothalamus – kapcsolja össze az autonóm idegrendszert az endokrin rendszerrel.
Gondoskodik a szervezet belső környezetének viszonylagos állandóságáról
(homeosztázis), így szintén meghatározó szerepet tölt be az adaptációban és a
kiegyensúlyozott lelkiállapot fenntartásában.
- Formatio reticularis

Monoaminerg pályarendszer
A monoamin neurotranszmitterekkel működő neuronok egységes pályarendszereket
képeznek.
Morfológiailag az agytörzsben lévő formatio reticularis képviseli a monoaminerg rendszert.
A monoaminerg rendszerhez tartozó sejtek felosztása aszerint történik, hogy a sejtek milyen
monoamint termelnek.
Ma általában a monoaminerg rendszer alatt a KIR azon sejtcsoportjait értjük, amelyekben a
transzmitter anyag:
- noradrenalin
- dopamin
- szerotonin
Központjaik az alsó agytörzsben helyezkednek el, rostjaik az egész idegrendszert
behálózzák.
- Agytörzsi noradrenalin neuronrendszer
- Középagyi és hypothalamikus dopaminrendszer
- Alsó agytörzsi szerotoninergrendszer
A KIR legkülönbözőbb pontjain végződő axonjaikból szerotonint, adrenalint, noradrenalint,
dopamint szabadítanak fel, melyek befolyásolják az adott terület működését (aktiválják,
vagy gátolják).

11
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

Szerepük:
- Neuroendokrin mechanizmusok
- Extrapiramidális működések szabályozása
- Hangulati állapot befolyásolása
- Szexuális magatartás kialakításában
- Alvás . ébrenlét ritmusát szabályozza
- Fájdalomérzet kialakításában is fontos szerepük van
- A monoaminok befolyásolják a testhőmérsékletet, a vérnyomást, szívfrekvenciát,
bélmotilitást stb.

A nagyagy fehérállományú összeköttetései (corpus callosum)

A nagyagy fehérállományát az idegsejtek nyúlványai valamint gliasejtek alkotják.
A két agyféltekét idegpályák sokasága köti össze. Különböző idegpályákat különböztetünk
meg:
- Asszociációs idegpályák – ugyanazon félteke kérgének különböző pontjait kötik
össze. Lehetnek rövid és hosszú pályák.
 Rövid asszociációs rostok: szomszédos tekervényeket kötik össze
 Hosszú asszociációs pályák: távolabbi kérgi részeket kötnek össze
- Comissurális rendszerek – kétoldali agyfélteke azonos pontjait köti össze. Ide
tartozik:
 Corpus callosum – A nyílirányú barázdában végzett hosszmetszeten látható az
összekötő idegpályák metszeti képe, a kéregtest. Ez a corpus callosum. Rostjai az
oldalkamrák tetejét képezi
 Commissura anterior
 Commissura hippocampi
- Fornix – a hippocampus fő afferens és efferens pályája
- Corona radiata

A KÖZPONTI IDEGRENDSZER EREI ÉS VÉRELLÁTÁSA

A gerincvelő vérellátása
A gerincvelő három fő artériája az arteria vertebralis rendszeréből származik. Az arteria
vertebrális az artéria subclavia egy ága. A foramen magnumon keresztül lép a koponyába,
megkerüli a nyúltvelőt, majd a nyúltvelő-híd határon a két artéria vertebralis egyesül és
létrehozza az arteria basilarist. Még az egyesülés előtt mindkét arteria vertebralis ágakat
küld a gerincvelőbe:
- A gerincvelő elülső felszínén két arteria spinalis anterior egyesül
- A hátsó felszínen kétoldalt egy-egy arteria spinalis posterior halad
A szürkeállomány többnyire az elülső arteriából kap ágakat.
Az arteria basilaris a híd felszínén halad felfelé, ágai a hídat és a kisagyat látják el. A híd
felső szélén két erős ágra oszlik, ez az arteria cerebri posterior, mely ágakat ad a
középagyhoz, a köztiagyhoz, a hyppocampushoz, az oldalkamra plexus choroideusaihoz.

12
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

Az agy vérellátása – artériák

Az agyat a kétoldali arteria carotis interna és a kétoldali arteria vertebralis látja el. A négy
artéria az agyalapon a pókhálóhártya alatti (subarachnoidealis) térben helyezkedik el, és
egymást összekötő (anasztomizáló) ágaival alkotja az agyalapi artériás gyűrűt (circulus
arteriosus Willisii)

Arteria vertebralis
Az arteria vertebrális az artéria subclavia egy ága. A foramen magnumon keresztül lép a
koponyába, megkerüli a nyúltvelőt, majd a nyúltvelő-híd határon a két artéria vertebralis
egyesül és létrehozza az arteria basilarist. Még az egyesülés előtt mindkét arteria vertebralis
ágakat küld a gerincvelőbe:
- A gerincvelő elülső felszínén két arteria spinalis anterior egyesül
- A hátsó felszínen kétoldalt egy-egy arteria spinalis posterior halad
A szürkeállomány többnyire az elülső arteriából kap ágakat.
Az arteria basilaris a híd felszínén halad felfelé, ágai a hídat és a kisagyat látják el. A híd
felső szélén két erős ágra oszlik, ez az arteria cerebri posterior, mely ágakat ad a
középagyhoz, a köztiagyhoz, a hyppocampushoz, az oldalkamra plexus choroideusaihoz.
Arteria carotis interna
Canalis caroticuson lép be, majd két ágra oszlik
- arteria cerebri anterior – a két agyfélteke között halad (az agy mediális területét látja
el)
- arteria cerebri media – a Sylvius-hasadék mélyén halad ( a Sylvius hasadék, vagy
sulcus lateralis a temporalis lebenyt választja el a frontális és parietalis lebenytől) – a
frontális, parietális, temporális lebeny laterális részét látja el.
Circulus arteriosus Willisii
Az agy ereinek összeköttetései
A Willis-féle anastomosis a subarachnoidalis (az arachnoidea és a pia mater közötti tér)
térségben található.
- Az arteria communicans posterior – az Arteria cerebri posteriort összeköti az arteria
carotis internával
- Az arteria communicans anterior – a jobb és bal oldali arteria cerebri anteriort köti
össze egymassal.
A circulus arteriosus segítségével bármelyik artérián bekerülő vér eljuthat az agy bármelyik
felszínére.

13
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

A circulus arteriosus Willisii jelentősége agyi keringészavarok esetén, hogy egy vagy akár
több nagyér szűkülete esetén is az agyi vérkeringés megfelelő tud lenni.

14
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

Az agy vénás rendszere

Az agy vénái az agy felszínén futó illetve az agyvelő belsejében futó ereket gyűjtik:
- Vv. Cerebri superiores (hídvénák) et inferiores – Agy felszínén futó ereket gyűjti
- Az agyvelő belsejéből
 V. cerebri int., sinus sagittalis inf.
 V. cerebri magna (Galeni)
gyűjti a vért.
A vénák a koponyaüreg sajátos merev falú öbleibe (sinusok) torkollanak. Az agyvelő vénás
vérét összegyűjtő vénák a sinusokba (öblökbe) ömlenek, ezek vére végül a v. jugularis
interna (belső nyaki véna) és a v. brachiocephalica révén a v. cava superior rendszerébe jut.

Vér-agy gát
Az agy kapillárisainak más a szerkezete, mint a szervezet többi kapillárisának, ezért
szelektív a transzportkapacitása. Bizonyos anyagokat átengednek, bizonyosakat pedig nem.
Ezt nevezzük vér-agy gátnak, vagy haematoencephalicus barrier-nek.

Azoknak az anyagoknak, amelyek az agy idegsejtjeihez igyekeznek, egy speciális védőgáton

kell áthaladniuk. Az agy kapillárisait speciális sejtek veszik körül, melyek egyfajta filtert
képeznek. Ez a filter irányítja a vér és az idegsejtek közötti anyagáramlást. Megakadályozza,
hogy a vérből oda nem illő anyagok jussanak az idegsejtekhez.

AZ AGY ÉS A GERINCVELŐ BURKAI (MENINGES)

A központi idegrendszert háromlemezű, speciális burok veszi körül.
- Kemény agyhártya – dura mater vagy pachymeninx (külső)
- Pókhálóhártya – arachnoidea (középső)
- Érhordozó hártya – pia mater (legbelső)

Dura mater
Erős , ínszerű lemez, szorosan tapad a koponyacsontok belső felszínéhez és azok
csonthártyáját alkotja.

15
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

Kibéleli a gerinccsatornát is két lemezre válva, melyből a külső a csigolyákkal összenőtt.

A csont és közte lévő tér – epidurális tér. A koponya területén a durát ellátó artériák futnak
itt, a gerinc területén a vénás plexusok.
Nyúlványokat bocsájt az agyvelő mélyebb rétegeibe, a sulcusokba:
- nagyagysarló (falx cerebri) – hemispheriumokat választja el
- kisagysarló (falx cerebelli) – az előző folytatása a kisagy féltekék között
- kisagysátor (tentorium cerebelli) – a nagyagy occipitalis lebenyét választja el a
kisagytól.
A dura lemeze néhol kettéválik és endothellel bélelt üregeket hoz létre. Ezek a sinusok,
melyek összegyűjtik az agy vénás vérét.

Arachnoidea
A pókhálóhártya beburkolja az agyvelőt és a gerincvelőt, de nem követi azok felszínének
egyenetlenségeit, nem terjed be a sulcusokba. A dura mater és az anachroidea közötti tér a
subdurális tér.

Pia mater
Szorosan tapad az agyvelő felszínéhez, beterjed a sulcusokba és fissurákba.
Az arachnoidea és közte résrendszer jön létre (cavum subarachnoidale), melyet az
agykamrákból származó liquor tölt ki.
A subarachnoideális teret kitöltő liquorköpeny védi az agyvelőt, csökkenti súlyát.
A pia materben haladnak az agyvelőt ellátó erek.

AZ AGYKAMRÁK
Az agy fejlődése során a velőcső fala megvastagodott, az ürege hasadékrendszerré szűkült –
így alakult ki a kamrarendszer:
- Canalis centralis
- Rhombencephalon (nyúltvelő, híd kisagy) üregéből a IV. agykamra
- Mesencephalon (középagy) üregéből az aqueductus cerebri (Sylvii)
- Diencephalon (köztiagy) üregéből a III. agykamra
- Telencephalon (végagy-agyféltekék) üregéből az oldalkamrák

IV. agykamra- ventrikulus quartus

- sátorszerű üreg
- feneke – fossa rhomboidea (a nyúltvelő és a híd dorsalis oldalán elhelyezkedő
rombusz alakú terület)
- teteje – a fossa rhomboideára sátorszerűen ráboruló kisagy
- caudálisan a gerincvelő canalis centralisába folytatódik

16
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

- craniálisan az aqueductus cerebribe (a középagyban a velőcső maradványa, csak egy

szűk cső) folytatódik

A liquort a plexus coroideus ventrikuli quarti termeli. A liquor a hátsó felszínen lévő
nyílásokon keresztül jut ki a subarachnoideális térbe.

III. agykamra – ventrikulus tertius

- oldalfalát a két thalamus alkotja
- fenekét a hypothalamus képezi
- tetejét a liquort teremelő plexus choroideus alkotja
- az oldalkamrákka a foramen interventriculare Monroi köti össze
- caudálisan az aqueductus cerebribe (Sylviibe) megy át, ez köti össze a IV.
agykamrával

Oldalkamra – ventrikulus lateralis

- Két hemispheriuban elhelyezkedő páros üreg
- Részei:
 Központi rész – pars centralis – parietalis lebenyben foglal helyet – elülső
részén foramen interventriculare Monroi – összeköttetés a III. agykamrával
17
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

 Elülső szarv: cornu anterius – frontalis lebenyben foglal helyet

 Alsó szarv: cornu inferius – temporalis lebenybe nyúlik
 Hátsó szarv: cornu posterius - occipitalis lebenybe nyúlik és innen indul ki
az alsó szarv
 Plexus choroideus a centralis részeben, valamint az alsó szarvban – termeli a
liquort

A LIQUOR – AZ AGYFOLYADÉK
A liquort az agykamrákba benyúló, laza kötőszövettel körülvett érfonatok (plexus coroideus)
termelik. A liquor kitölti az agykamrák üregét.

A liquorkeringés :
- Az oldalkamrák plexusai termelik a liquort, mely a foramen Monroin keresztül a III.
agykamrába jut.
- Innen az aqueductus cerebrin (Sylviin) keresztül a IV agykamrába áramlik.
- A IV. agykamrából annak hátsó felszínén lévő nyílásokon keresztül kijut a
subarachnoideális térbe és körbefolyja az agy- és gerincvelőfelszínt.
- A IV. agykamrából a liquor a canalis centralis felé is áramlik.
- A subarachnoidealis térben felfelé áramlik, majd az arachnoidea bolyhai visszaszívják
a vénás rendszerbe.

Az agyat és a gerincvelőt körülvevő liquorköpeny megakadályozza, hogy az érzékeny

idegrendszer érintkezzen a koponya és a gerinccsatorna csontos falával, a koponyát ért
ütések erejét felfogja, így mechanikai védelmet nyújt. Védi az idegrendszert a
hőmérsékletingadozások ellen, valamint szerepet játszik az idegszövet táplálásában is.

GERINCVELŐ – MEDULLA SPINALIS

A gerincvelő elhelyezkedése
A gerincvelő kisujjnyi vastagságú hengeres test, mely a nyúltvelő folytatásaként az
öreglyuktól (foramen magnum) fokozatosan elkeskenyedve húzódik az L. II. csigolyáig. A
gericcsatornában az L. II. csigolyától lefelé már gerincvelő nincs, csak a belőle kilépő idegek
haladnak lefelé lófarokhoz hasonlóan a kilépési helyükhöz (cauda equina). Embrionális
korban a gerincvelő még
végig kitölti a gerinccsatornát, azonban a fejlődés során hossznövekedése nem tud lépést
tartani a csontos gerinccsatorna növekedésével.

A gerincvelő keresztmetszete
A gerincvelő szürke- és fehérállományból áll. A szürkeállomány neuronok tömegét, a
fehérállomány idegrostok tömegét jelenti
A gerincvelő esetén a fehérállomány kívül, a szürkeállomány belül helyezkedik el.

18
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

A gerincvelő szürkeállománya pillangó alakú. Elülső, hátsó, illetve a mellkasi szakaszon

oldalfelé egy jóval kisebb oldalszarv található.
- Elülső szarv – jóval vaskosabb, mozgató funkciót ellátó neuronokat tartalmaz.
- Hátsó szarv – kisebb rész, érző funkciót ellátó neuronokat tartalmaz
- Oldalszarv – vegetatív funkciót ellátó neuronok találhatók benne.
Fehérállomány:
- elülső
- hátulsó
- oldalsó köteg.
Funkcionálisan a szürkeállomány a kapcsoló, a szabályozó központ, a fehérállomány az
ingerületvezető rendszer.

A GERINCVELŐ PÁLYARENDSZERE
A gerincvelő fehérállományában 3 pályarendszert különítünk el:
- hosszú felszálló érző (afferens) pályák
- hosszú leszálló motoros (efferens) pályák
- a gerincvelő belső (saját) pályarendszere

A fehérállomány hosszú pályái a gerincvelő és az agyvelő különböző részei között

létesítenek kapcsolatot és a gerincvelőben végződő, ún. leszálló- valamint a gerincvelőben
kezdődő ún. felszálló pályákból állnak.

Afferens pályák
Főleg a hátsó kötegben találhatók. A periférián a receptorok által felvett ingerület a hátsó
gyökereken lép a gerincvelőbe. Az afferens pályák ezeket az ingerületeket szállítják az
agyvelőbe. A pályák információkat szállítanak a kisagyba, a thalamusba és az agykéreg
érzőközpontjába. Ez utóbbi teszi lehetővé a különböző érzéskvalitások – tapintás, nyomás,
szúrás, fájdalom – tudatosulását és finom elkülönítését. Az agyvelőben az ingerület motoros
impulzusokat vált ki, amely ismét a gerinvelőn keresztül a leszálló, efferens rendszerek útján
hoz létre motoros választ.
- Hátsókötegi lemniscus medialis rendszer – a hátsó kötegben két felszálló pálya fut a
Goll- és a Burdach-pálya. Precíz, mozgással és tapintással összefüggő információkat
szállítanak : súlyérzés, mélyérzés, vibráció-érzés és diszkriminatív tapintás.A
pályarendszer sérülésekor minden ilyen információ elvész, és az ilyen
betegeknek bőrérzékelési zavarai és súlyos járászavarai vannak.
- Spinothalamicus pályarendszer – a legfontosabb és legnagyobb érzőpályák egyike. Az
oldalsó és az elülső kötegben halad, közvetlenül a gerincvelő felszíne alatt, ezért
sebészeti beavatkozás végezhető rajta – ez a tractotomia spinalis, a pálya izolált
átmetszése krónikus fájdalom csillapítása céljából. Eredő sejtjei a hátulsó szarvban
helyezkednek el, idegrostjai átkereszteződve az ellenoldalra az elülső-oldalsó
kötegben futnak a thalamushoz. Az oldalsó kötegben futó pályarész hő- és
fájdalomérző rostokat tartalmaz, a mellső kötegben haladó rostok tapintást és
nyomásérzést közvetítenek. A spinothalamikus pálya pusztulása a hő-,
fájdalom-, és elemi tapintásérzés elvesztését okozza. Teljes érzéskiesés a
gerincvelő harántléziója után jön létre. A fájdalomérzés teljes hiánya miatt a
betegek súlyos bőrsérüléseket szenvedhetnek el anélkül, hogy reagálnának
erre.
- Spinocerebelláris pályák – kisagyi afferens pályák. Információkat szállít a kisagyhoz
az izmokból, az ízületekből, amelyek alapján az izmok tónusszabályozása, a
testhelyzet információk alapján történő aktuális beállítása történhet. Eredő
sejtjei a hátulsó szarvban helyezkednek el, idegrostjai részben az ellenoldalon,
részben az azonos oldalon szállítanak információkat a kisagyba.

19
1. C. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését és működését! Ismertesse az
agyi keringészavarok felosztását kóreredet és kórlefolyás szerint!

Efferens pályák
A motoros (efferens, leszálló) pályarendszerek az elülső és oldalsó kötegben találhatóak. Az
agyvelő felől szállítanak utasításokat a gerincvelőbe, ahol a megfelelő neuronra
átkapcsolódva jutnak ki a perifériára.
- Pyramispálya – szerepe az akaratunktól függő gyors, pontos, nem betanult mozgások
vezérlése. A pyramispálya az agykéreg mozgatóközpontjából indul. Lefutása során
90%-a a nyúltvelőben, maradék 10%-a a gerincvelőben kereszteződik és halad
tovább a gerincvelő elülső szarvának megfelelő mozgatóneuronjához. Az elülső szarv
motoros neuronjának idegrostja az elülső gyökéren keresztül jut ki a megfelelő
izomhoz, melyet motorosan beidegez. A pyramissejtek hossza elérheti az 1 métert is.
Az idegrostok kereszteződése miatt a bal testfélt a jobb oldali agykérgi központ idegzi
be motorosan és fordítva. Ez magyarázza az agyvérzés során bekövetkezett
ellenkező oldali bénulást.
- Extrapiramidális pályák – a gericvelő elülső motoros szarvának neuronjain
végződnek. Szerepük a már begyakorolt és automatikus mozdulatok végzése,
izomtónus szabályozása, érzelmeket kísérő mimikai kifejezések létrehozása.
- Vegetatív pályák – az agyvelőben fekvő magasabb vegetatív központokból kiinduló
vegetatív motoros pályál, melyek a gerincvelő oldalszarvának neuronjain végződnek.
Vegetatív működések számára biztosítanak impulzusokat. (Mirigyekhez, szervek
simaizmaihoz szállít impulzusokat.)
A piramispálya és az extrapiramidális pályarendszer együttesen vesznek részt minden
mozgás kivitelezésében. Pl. egy „o” betű megformálásánál nem kell tudatosan arra
gondolnunk, hogy egy kört kell rajzolnunk, mert ezt a mozgásparancsot már
gyermekkorunkban megtanultuk és az extrapiramidális pályarendszer automatikusan,
tudatos parancs nélkül elvégzi. Viszont a változó tényezőket (a papír mely részére írjuk,
mekkora nagyságú lesz a betű stb.) mindig tudatosan döntjük el, és azt a piramispálya
vezérli. Az írás megtanulása során azért megy nehezen és lassan minden egyes betű leírása,
mert ilyenkor még nincs extrapiramidális automatizmus, és mindent tudatosan kell
irányítanunk kizárólag a piramispálya igénybevételével.

A gericvelő saját (belső) pályarendszere

A gerincvelői reflextevékenység szolgálatában áll. Egyrészt az egyes szelvényeken belüli és a
szomszédos szelvények közötti, másrészt az akaratunktól független feltétlen
reflexválaszokat szabályozzák.

AGYI KERINGÉSZAVAROK FELOSZTÁSA KÓREREDET ÉS KÓRLEFOLYÁS SZERINT

Kóreredet szerint
- agyi ischaemiák – Vérrög okozta érelzáródás miatt kialakuló oxigénhiányos állapot az
agyban.
 Ischaemiás infarktus – agyi vérrögképződés vagy embólia következtében alakul ki
 Lacunaris stroke – kisérbetegség, mely számos, néhány mm-es agylágyulást okoz
általában mindkét agyféltekében,az agytörzsben, sőt a kisagyban is.
- agyvérzések - az agy valamelyik ere megreped és vérzés alakul ki. A kiömlő vér
egyrészt maga is nyomja az agyat, másrészt az adott ér által ellátott távolabbi
agyterületre már nem jut elég vér.
 Apoplexia cerebri (állományvérzés) – magas vérnyomás, agyi értágulat
(aneurysma), érdaganat (angioma), kábítószer, alcohol, leukemia, vérképzőszervi
megbetegedések és véralvadási zavarok okozhatják
 Subarachnoidális vérzés (lágy agyburok alatti) – értágulat, érdaganat miatt
Kórlefolyás szerint – a tünetek fennálásának az ideje szerint
- kevesebb, mint 24 óra hosszan tartó kórállapot – TIA
- több, mint 24 óra hosszan tartó kórállapot - Stroke

20