Az agyvelő

idegrendszer

Központi idegrendszer Környéki idegrendszer

gerincvelő idegek idegdúcok

agyvelő

nyúltvelő
agytörzs
híd

középagy
kisagy

köztiagy

nagyagy
 Agytörzs
A gerincvelő folytatása.
Rajta keresztül haladnak a leszálló és felszálló idegpályák.
Fehér és szürkeállomány nem különíthető el benne ,
 helyette idegsejt csoportok -magok jellemzők rá.
A magok az agytörzsi hálózatot alkotják.
vitális központok- légzés, keringés
nyálkahártya reflexek- köhögés, tüsszentés
táplálkozással kapcsolatos működések- nyelés, rágás, hányás, nyálelválasztás-
mozgás szabályozás-testtartási reflex, izomtónus szabályozása, járás
Nyúltvelő
Az agytörzs közvetlenül a gerincvelőhöz kapcsolódó része.
Elülső részén piramis szerű kiemelkedések vannak, ezek a piramispályák, itt leszálló pályák vannak.
 itt kereszteződnek át az idegrostok, (a bal agyfélteke idegzi be a jobb oldali testrészt és fordítva.)
Hátsó részén érzőrostok futnak

Híd
Az agytörzs kiszélesedő, középső része.
Rajta keresztül haladnak, az idegpályák(hidat
képez) a nyúltvelő és a nagyagy, ill. a nagyagy és
a kisagy között.

Középagy
Az agytörzs legfelső része.
Laza szerkezetű neuroncsoportok,
és azok nyúlványai alkotják az
agytörzsi hálózatos állományt,
(ami egy bonyolult hálózatos szerkezet)
 Kisagy
A koponyüreg alján, az agytörzs mögött helyezkedik el.
Két féltekéből áll.
Felszálló-érző és leszálló-mozgatópályákat is tartalmaz.
A mozgások összerendezésében van szerepe.
 Köztiagy
Az agyvelő agytörzs feletti szakasza.
Nagyobbik része a talamusz, ez a felszállópályák átkapcsoló állomása.
 Innen indulnak ki az utolsó neuronok a nagyagy felé.
Alatta van a hipotalamusz-a hormonális rendszer, és az idegi működés szabályozó központja.
Nagyagy
Az agyvelő legnagyobb része.
Jobb és bal féltekére osztható. Ezeket egy mély hasadék választja el egymástól.
Felszínükön kiemelkedő tekervények és mély barázdák találhatók.
Elkülöníthető a homloklebeny, halántéklebeny, falilebeny, és a nyakszírtlebeny.
a két féltekét alul a kérgestest kapcsolja össze.
A nagyagyban belül van a fehérállomány, kívül a szürkeállomány.

érzőrendszer

látás

mozgásrendszer

hallás,
hosszútávú memória
A nagyagy fehérállományának idegpályái:

3 típusuk van:
 az agykéregbe futó érző és az onnan leszálló
mozgató pályák
 az egy féltekén belül a különböző agykérgi
területeket összekötő pályák
 A két félteke szimmetrikus pontjait összekötő
pályák, ezek közül legfontosabb a kérgestest
hatalmas pályarendszere.
A két agyfélteke az emberben különböző funkciókat lát el.
A bal felelős a test jobb felének mozgásáért és érzékeléséért, a jobb pedig a bal testfélért.
Általában a bal agyfélteke a domináns (uralkodó).
a bal agyfélteke felelős az olyan magasrendű funkciókért, mint a beszéd vagy a beszédértés, a
logikus, racionális gondolkodás.
a domináns félteke által irányított testfél(jobb) – különösen a kéz – ügyesebb.
a nem domináns, - néma félteke fontos szerepet játszik a látásban, különösen a térlátásban,
érzelmi reakciókban, kreativitásban.
A domináns(bal) félteke kiesésekor (pl. sérülésekor) a néma félteke képes átvenni előbbi
funkcióinak többségét, korlátozott mértékben még a beszédet, beszédértést is.
 agykéreg

Az agykéreg az agy lebenyeinek külső rétege.

Az agykérget sejtoszlopok építik fel.
Ezek kb. 1-3mm magasak és kb. 5000 neuront tartalmaznak.
Kb. 2millió ilyen sejtoszlop van az agykéregben.
Legjellemzőbb sejtjei a piramissejtek, ezek idegrostjai
kapcsolják össze a sejtoszlopokat.

Számos kutató tűzte ki céljául az agykéreg

feltérképezését, annak megállapítását és
ábrázolását, hogy melyik kéregrész melyik
testrésszel áll funkcionális kapcsolatban. (Jó
felbontású térkép még nincs)