11-12-Biosz.-Humankológia Másolat

Az emberi szervezet felépítése, élettana, egészségtana és humánökológia
2015
Az emberi szervezet felépítése, élettana, egészségtana és

humánökológia
Érettségi – 11-12. osztály
Anatómia, élettan és egészségtan.

Az emberi test felépítése
A szervek elhelyezkedése – topográfiája;
Az emberi test tengelyei és síkjai.
1. Az emberi szervezet alapvető életműködései
Kapcsolatteremtő életműködések.
Page 1 of 66
2015
Az idegrendszer: osztályozás szerkezeti és működési szempontból;

A szomatikus idegrendszer: reflexműködés és ingerületvezetés, A szimpatikus és a
paraszimpatikus idegrendszer hatása;
 Az idegrendszert károsító betegségek: kóma, agyvérzés, agyhártyagyulladás;
 Analizátorok szakaszai;
 A látás, hallás és az egyensúlyérzés, bőr (zöld és szürke hályog, herpesz, kötőhártya
gyulladás);
 Endokrin mirigyek: hipofízis, pajzsmirigy hasnyálmirigy endokrin rendszer, mellékvese,
nemi mirigyek (nanizmus, gigantizmus, akromegália, diabetus insipidus és melitus,
basedow, mixödéma, endémikus golyva, tiroid nanizmus);
 A csontrendszer (csontváz, szerep, hossz. és vastagságbeli növekedés, törés, rándulás)
összehúzódás típusok) izomfáradás, izomszakadás, izomnyúlás.
2. Anyagforgalmi életműködések
 Az emésztés (fizikai, kémiai) és a felszívódás;
A vastagbél élettana (stomatitisz, fogszuvasodás, enterocolitis, májcirrózis, epekő,
hasnyálmirigy gyulladás);
 A keringés: vércsoportok, immunitás;
A szív működése (vérnyomás, pulzus, szívhozam, ritmus) A vérkeringés (nagy, kis vérkör /
vérzések, leukémia, vérszegénység, iszchemia);
 A légzés: tüdőszellőzés, légzési gázok szállítása és cseréje, térfogatok (grippé, fibrózis,
emfizem);
 A kiválasztás: vizeletképzés és ürítés (hólyaggyulladás, nefritisz, glomerulonefritis).
3. Szaporodási életműködések
 szaporító rendszer: Felépítése és működése, megtermékenyítés, terhesség, szülés,
családtervezés (prosztata adenóma, méhkürt és petefészek gyulladás).
1. Az emberi test szerveződése

– szervek és szervrendszerek topográfiája:
Minden élő szervezet szerkezeti, működési és genetikai alapegysége a sejt. A szövetek a 2n zigóta
ismételt osztódásából, barázdálódásából jönnek létre. A szövetek kialakulása két szakaszban
történik:
 a zigóta barázdálódása, a csíralemezek kialakulása – ami a szedercsíra (Morula),
hólyagcsíra (blasztula), bélcsíra (gasztrula) állapotokat jelenti; a kettős falú zsákhoz
hasonló bélcsíra testfalát egy külső ektoderma és egy belső entoderma nevű csíralemez
alkotja; később jelenik meg többféle módon a középső csíralemez, a mezoderma;
Például ektodermális eredetű az idegrendszer, retina, mellékvese velőállománya, epifízis,
hipofízis;
endodermális eredetű az emésztőrendszer, légzőrendszer, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy;
mezodermális eredetű a csontrendszer, izomrendszer, mellékvese kéregállománya, nemi
mirigyek, belső környezet, kiválasztó rendszer.
A szervek elhelyezkedése –topográfiája
Az emberi test fő részei: fej, nyak, törzs, végtagok.
Page 2 of 66
2015
Fej: agykoponya, arckoponya.
Nyak: elülső, oldalsó, hátulsó tájék.
Törzs: mellkas (tartalmazza a mellüreget, a rekeszizom választja el a hasüregtől), has (tartalmazza
a hasüreget), medence (tartalmazza a medenceüreget).
Végtagok: felső végtag – a vállöv kapcsolja a törzshöz – váza: felkar, alkar, kéz; alsó végtag – a
medenceöv kapcsolja a törzshöz – váza: comb, lábszár, lábfej.
Az emberi test tengelyei és síkjai
Az emberi test háromdimenziós, kétoldali szimmetriával rendelkezik.
Tengelyek:
 nyílirányú tengely,
 hosszirányú tengely (2 pólusa: fejvégi–kraniális, farkvégi–kaudális)
 harántirányú tengely.
Síkok:
 frontális–homlok sík,
 szaggitális–nyílirányú sík,
 harántirányú sík.
A frontális sík a testet egy elülső – ventrális – és egy hátsó –dorzális részre osztja. A nyílirányú
sík a test szimmetria síkja. A harántirányú sík a testet egy felső és egy alsó részre osztja
2. Az emberi szervezet alapvető életműködései
Az emberi szervezet három alapvető életműködésre képes (ezeket a működéseket végző

rendszerek):
 Kapcsolatteremtés- érzékszervek, idegrendszer, csont és izomrendszer, endokrin

mirigyek
 Anyagforgalom- emésztő, légző, keringési, kiválasztó rendszer
 Szaporodás- szaporító rendszer
2.1 KAPCSOLATTEREMTŐ ÉLETMŰKÖDÉSEK
2.1.1 IDEGRENDSZER
– topográfiai és működési szempontból való osztályozása
– szomatikus idegrendszer: reflexfunkció – reflexív, ingervezető funkció – a pályák

osztályozása, szerepük
– vegetatív idegrendszer – osztályozás, a szimpatikus és paraszimpatikus ingerlés hatásai
– alapvető higiéniai és patológiai fogalmak: agyhártyagyulladás, kóma, agyvérzés
– Az idegrendszer topográfiai - elhelyezkedése szempontjából való osztályozása:
a) központi idegrendszerre - A gerincvelő és az agyvelő együttesen alkotják. A gerincvelő a

csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el. Az agyvelő részei:
 Agytörzs- részei:
Page 3 of 66
2015
 Nyúltagy
 Varol híd
 középagy
 kisagy- 2 kisagyféltekéből áll
 köztiagy- részei:
 talamusz- látótelep
 epitalamusz
 metatalamusz
 szubtalamusz
 hipotalamusz
 nagyagy - 2 agyféltekéből áll
b) környéki idegrendszerbe az idegek és a dúcok tartoznak A gerincvelői idegek a
gerincvelővel, az agyidegek az aggyal állnak kapcsolatban. (a gerincvelő- 31 pár
gerincvelői ideg,
Agyvelő- 12 pár agyideg)
Az idegrendszer felosztható működése szerint is.
 A szomatikus idegrendszer a vázizmokhoz kapcsolódó, jórészt akaratlagos
működéseket szabályozza, lehetővé teszi a külső környezetbe való beilleszkedést.
 A vegetatív idegrendszer a belső szervek, zsigerek működését hangolja össze. A
vegetatív idegrendszer két féle:
 Szimpatikus IR
 Paraszimpatikus IR
A gerincvelő
A keresztmetszetben a gerincvelő közepén- belül- pillangó alakra emlékeztető szürkeállomány
helyezkedik el. Ennek elülső része az elülső szarv. Ezek főleg mozgató neuronok, amelyek
idegrostjai innen lépnek ki a gerincvelői idegek elülső gyökerén keresztül és haladnak az
effektor-végrehajtó szervek felé. A keresztmetszetben a hátsó rész a hátulsó szarv, sejtjei érző
neuronok vagy társító neuronok. Többségükhöz szinapszison keresztül a test felől belépő érző
idegrostok kapcsolódnak. Ez utóbbiak a testben lévő érző neuronok ingerületeit szállítják a
gerincvelői idegek hátulsó gyökerén keresztül a szürkeállomány hátulsó szarvába.
A szürkeállományt teljesen körülveszi – kívül a gerincvelő fehérállománya, amelyet a ki- és

belépő gerincvelői idegek három részre osztanak – elülső, oldalsó, hátulsó köteg. Ezek
idegrostokból álló, az agy felé tartó felszálló- érző- idegpályákat és az agy felől érkező leszálló-
mozgató- idegpályákat tartalmaznak. Mind a szürke-, mind a fehérállomány felépítésében az
idegsejteken kívül nagyszámú támasztósejt- gliasejt is részt vesz.
Page 4 of 66
2015
Szomatikus idegrendszer: reflexfunkció – reflexív, ingervezető funkció – a pályák

osztályozása, szerepük
Az idegrendszer kétféle működést végez: reflexműködés és ingerületvezető-működés:
Reflexműködés: a reflex a szervezetnek a környezet ingerére adott válasza.

A reflexív a reflexműködés alapja. A következő részekből épül fel:
1. az ingert felvevő receptorból, amely a környezet felől ható vagy a szervezet belsejében
keletkezett ingereket felfogja, azokat ingerületté alakítja át;
2. a perifériáról a központ felé haladó (afferens) – érző idegpályából, amely az ingerületet
a központi idegrendszer meghatározott területére vezeti;
3. reflexközpont;
4. ingerületet a reflexközpontból a végrehajtó szervekhez vezető (efferens) – mozgató
idegpályából;
5. végrehajtó szerv elvégzi a megfelelő működését (izom vagy mirigy).
A gerincvelő reflexműködése: a gerincvelői reflexek kétfélék: Szomatikus és vegetatív

Szomatikus reflexek kétfélék:
 Monoszinaptikus reflex: Legegyszerűbb reflexív, egyetlen szinapszis kapcsolja össze az
afferens-érző és az efferens- mozgató neuront. Minimum 2 idegsejt kell hozzá. Pl.:
nyújtási reflex: vázizmot hirtelen megnyújtjuk, gyors választ Achilles reflexek. Rövid a
lappangási idő és nincs kisugárzása.
 Poliszinaptikus reflex: Bonyolultabb, az afferens és efferens neuronok között több
közbeiktatott társító neuron van. Hosszú a lappangási idő és van kisugárzása. Szinapszis
száma változó (leggyakrabban 2), szinaptikus késés nagyobb. Pl.: védekezési (hajlító)
Page 5 of 66
2015
reflex a bőr, izomzat ingerlésére elhárító tevékenység jön létre, testrész eltávolítása a
kiváltó hatástól (szögbe lépés, forró tárgy érintése).
Monoszinaptikus és poliszinaptikus reflex.

Vegetatív reflexek:
 szimpatikus (pupillatágító, szívgyorsító, verejtékezési, szőrborzoló), központ gerincvelő
háti ágyéki tájékában
 paraszimpatikus vizelési, székletürítési reflex, nemi reflex - központ gerincvelő
kereszttájékában;
A gerincvelő pályarendszere:
A gerincvelő pályáit 2 nagy csoportra osztjuk:
A Gerincvelő afferens (érző) pályái: felszálló pályák, melyek afferens érző rostokból állnak
A bőrben levő receptorokkal (Meissner testek, Ruffini testek, Krause testek, szabad neuronok
stb.) létesítenek szinapszist. A pályák 3 neuront tartalmaznak és az agykéreg fali lebenyébe
vetítődnek az I. testérző mezőbe (hátsó központi tekervény), ahol a megfelelő érzet keletkezik.
 epikritikus érzéseket vivő pályák: Goll és Burdach-féle pályáknak szerepe finomabb
tapintás, tudatos mozgásérzékelés: receptorok Meissner testek a 3 neuron a következő:
 I. protoneuron a csigolyaközti dúcban, majd a fehérállomány hátsó
kötegében halad a nyúltagy felé
 II- es a deutoneuron a nyúltagyban, majd átmegy az ellenkező oldalra
 III- as a talamuszban
 Elülső spinothalamicus pálya (elülső gerincvelő látótelepi pálya): durva tapintás
(protopatikus pálya) ingerületeit szállítja. Receptorok a Merkel korongok
 I neuron a csigolyaközti dúcban,
 II- es a gerincvelő hátsó szarvában, majd átmegy az ellenkező oldalra és
a fehérállomány elülső kötegében halad
 III- as a talamuszban (lásd a rajzon)
 Oldalsó spinothalamicus pálya: (oldalsó gerincvelő látótelepi pálya): hő- és fájdalomérzés
ingerületeit szállítja: I. a csigolyaközti dúcban, II- es a gerincvelő hátsó szarvában, III- as a
talamuszban. Receptorok Krause testek – hideg, Ruffini testek – meleg és szabad dendritek
a fájdalom ingerek esetében.
Page 6 of 66
2015
 Tractus spinocerebellaris (gerincvelő kisagyi pálya) dorsalis (Flechsig), Tractus

spinocerebellaris ventralis (Gowers) egyensúlyozásnál nagy szerepe van, a kisagyba jut.
B. A gerincvelő efferens (mozgató) pályái: leszálló pályák, melyek efferens rostokból állnak,
elülső szarvon lépnek ki és a harántcsíkolt izmok fele haladnak.
1. Piramis pálya-piramidális pálya: 2 neuronból áll, tudatos, akaratlagos mozgást irányítja.
 Első neuron az agykéregben, homlok lebenyben (mozgató mező);
 Második neuron a gerincvelő szürkeállomány elülső szarvában.
A piramispályák kétfélék:
 egyenes piramispálya a gerincvelő szintjén megy át az ellenkező oldalra
és a fehérállomány elülső kötegében halad;
 keresztezett piramispálya a nyúltagy szintjén megy át az ellenkező
oldalra és a fehérállomány oldalsó kötegében halad.
Rövidfilm: https://www.youtube.com/watch?v=9BaWBGRVxp8&list=PLC342C125E185E428
2.Extrapyramidalis pályák: az automatikus mozgásokat irányítják, az agytörzsből indulnak, de
az agykéreg ellenőrzése alatt vannak. Ilyenek pl.
 rubrospinalis pálya - a középagy vörös magjából indul;
 nigrospinalis pálya - a középagy fekete magjából indul;
 tectospinalis pálya - a középagy ikertestjeiből indul;
 olivospinalis pálya - a nyúltagy oliváiból indul;
 vestibulospinalis pálya - a nyúltagy vestibuláris magjából indul;
Page 7 of 66
2015
Gerincvelő leszálló pályák: Egyenes és keresztezett piramispálya és extrapiramidális

pálya.
– vegetatív idegrendszer – osztályozás, a szimpatikus és paraszimpatikus ingerlés hatásai
A vegetatív idegrendszer működésének alapmechanizmusa a reflex és vegetatív központok

tálalhatók a központi idegrendszer különböző szintjein:
 Szimpatikus központok: gerincvelő háti ágyéki szakasza (ide tartozik a

paravertebrális dúclánc 22 pár idegdúcával), hipotalamusz hátsó része, limbikus
rendszer.
 Paraszimpatikus központok: gerincvelő kereszttájéki szakasza, agytörzs,
hipotalamusz elülső részének magvai, agykéreg homloklebeny- vegetatív magok.
A vegetatív IR kétféle, szimpatikus és paraszimpatikus és minden szervnek kétféle

beidegzése:
 Szimpatikus hatásra, az izgalmi állapotban szívműködés, légzés fokozódik, a

vércukorszint nő, a működő izmok erei tágulnak. Ily módon biztosított a megnövekedett
lebontó folyamatok fokozott oxigén- és tápanyagigénye. Ugyanekkor a test többi
részében az erek szűkülnek, a gyomor- és bélműködés gátolt. Menekülni vagy felvenni a
harcot.
 Paraszimpatikus hatásra: Szívműködésed lassul, a légvételek száma csökken. Ezzel
szemben a gyomor- és bélműködés fokozódik. A sejtekben az építő folyamatok kerülnek
túlsúlyba, így a szervezet helyreállítja, tartalékolja energiakészletét. Ekkor a vegetatív
idegrendszer szabályozó működése a pihenést, a megújulást szolgálja.
Page 8 of 66
2015
A vegetatív idegrendszer hatásai egyes szervek szintjén
Végrehajtó szerv - Paraszimpatikus ingerlés hatásai- Szimpatikus ingerlés hatásai

effektor megszokott körülmények között
Stressz - helyzetben
Szivárványhártya - Pupillatágulat (midriasis)

sugárirányú izmai
összehúzódnak
Szivárványhártya pupillaszűkület (miosis) -

körkörös izmai
összehúzódna
Szemlencse sugárizmai Összehúzódás és a szemlencse

görbülete fokozódik-
alkalmazkodás a 6 m- nél közelebb
levő tárgyak látásához
Könnymirigyek és Elválasztás és értágítás Érszűkülés

kötőhártya
nyálmirigyek Értágítás- vízben gazdag Érszűkülés- nyákban

nyáltermelés. (mucinban) gazdag
nyáltermelés-kiszárad a száj.
Máj, hasnyálmirigy, Elválasztás serkentése -

gyomor, bélmirigyek
Tápcsatorna izmai Tónus és mozgásfokozódás, Tónus és mozgáscsökkenés,

záróizmok elernyedése (emésztés záróizmok összehúzódása
történik). (emésztés szünetel).
Keringési és légző Szívösszehúzódások száma, ereje Szívösszehúzódások száma,

rendszer izmai csökken, koszorúér összehúzódás, ereje fokozódik, koszorúér
hörgők izomzata összehúzódik, elernyedés, hörgők izomzata
légvételek száma csökken. elernyed, légvételek száma
fokozódik.
Pajzsmirigy, anyagcsere, - Serkentés, zsírsavak ürítése a

zsírraktárak, szőrborzoló vérbe, libabőr, összehúzódás
izmok, anyaméh izmai,
lép
húgyhólyag Hólyagizmok összehúzódása, Hólyagizmok elernyedése,

záróizmok elernyedése – vizelet záróizmok összehúzódása –
Page 9 of 66
2015
ürítés vizelet visszatartás
Nemi funkciók Értágítás- erekció-ondó kiürítés Érszűkülés
Mellékvese - Adrenalin és noradrenalin

velőállománya termelés
AGYHÁRTYAGYULLADÁS: Az agyat és a gerincvelőt védő burkok képezik az agyhártyát.

Különböző rétegei között folyadék – liquor – kering, amelyben elszaporodhatnak a kórokozók.
Az agyhártyagyulladás – meningitisz – a lágyagyhártyák gyulladásos folyamata. A kiváltó
kórokozók lehetnek baktériumok- meningococcus Neisseria meningitidis, Koch bacillus, de
lehetnek vírusok West Nile vírus (szúnyog terjeszti). Tünetek: láz, hányinger, izomfájás,
fényérzékenység, tarkómerevség, has irányába behajlított végtag, erős fejfájást okoz.
KÓMA: Különböző betegségek komplikációja. A beteg elveszti az eszméletét és
mozgásképességét. Okai: agyvérzés, általános fertőzések, cukorbetegség, epilepszia, mérgezés
AGYVÉRZÉS: A betegség valamilyen ér elzáródása következtében az agy állományában
keletkezett vérzést jelenti. A vérzés az agy különböző területein jelentkezhet, ennek megfelelően
alakulnak ki a tünetek. A betegség oka: A betegségre hajlamosít leggyakrabban a magas
vérnyomás, magas vérzsír értékek, dohányzás, túlzott alkohol fogyasztás, agydaganatok,
sérülések. A betegség tünetei: Az esetek felében kezdetben eszméletvesztés, zavartság jelenik
meg. A betegek gyakran hánynak, fejfájást panaszolhatnak. A betegek fél oldali végtag
gyengeséget, vagy bénulást észlelhetnek, előfordul féloldali érzészavar. A fej a vérzés irányába
való fordítása – “figyeli a sérülést” Zavartság, aluszékonyság, esetleg kóma alakulhat ki.
Jelentkezhet beszéd nehezítettség, viselkedés változás, a bénult végtagban fájdalom, szédülés,
émelygés
2.1.2 ANALIZÁTOROK
– analizátorok szakaszai– analizátorok fiziológiája: látás, hallás, vesztibuláris, bőr
– alapvető higiéniai és patológiai fogalmak: herpesz, szürke hályog, zöld hályog,

kötőhártya-gyulladás, középfülgyulladás
Analizátorok szakaszai (3 szakasz: receptor, ingerületvezető

szakasz, kérgi szakasz)
1. receptor végződés:
 exteroreceptorok: külvilág ingereit fogják fel

 Meissner testecske: finom tapintás ingereit fogja fel
 Vater-Pacini testecske: gyors és kis intenzitású nyomás ingereit fogja fel
 Krause-féletestecske: hideg ingereit fogja fel
 Merkel korongok: erőteljes érintés ingereit fogja fel
 Ruffini-féletestecske: meleg ingereit fogja fel (bőrben)
 Fotoreceptorok:39o-76o nm hullámhosszú fénysugarakat fogják fel
(retinában)
Page 10 of 66
2015
 Corti féle dúcban (belső fülben) levő receptorok 16-20.000 Hz (Hertz-
rezgés/s) és 0-120 dB / decibel erősségű hangokat fogják fel
 Scarpa féle dúc receptorai –mozgásokat fogják fel
 Kemoreceptorok (nyelv, orr)
 intero receptorok: a szervezeten belüli változásokat érzékelik termo receptorok, kemo
receptorok, ozmo receptorok
 proprio receptorok izmok, ínak receptorai pl. idegizom- orsók, Golgi- féle ínszervek
2. ingerületvezető szakasz A receptor sejtekben keletkezett ingerület érzőidegeken és pályákon,
kerül az agykéregbe.
3. kérgi szakasz - kialakul az érzet, vagyis tudatosul a receptor működés- az agykéregben

található.
Szem felépítése
Az ínhártya elülső folytatása az átlátszó, domború szaruhártya. A szem képalkotásában fontos,
hogy a szaruhártya rendkívül nagy fénytörésű. A szemgolyó középső rétege a szövetek
vérellátását szolgáló érhártya, ennek elülső részén található a sugártestet. Belőle ered a szem
színét adó szivárványhártya, (írisz) amelynek középső, kerek nyílása a pupilla, szembogár. A
pupillán keresztül jut a fény a szemgolyó belsejébe. A szivárványhártyában aprócska simaizmok
találhatók, amelyek összehúzódásakor és elernyedésekor, a pupilla szűkítésével, illetve
tágításával szabályozható a szembe jutó fény mennyisége. Sötétben a pupilla kitágul, erős
fényben pedig kicsinyre szűkül.
 A pupilla szűkítésékor a szivárványhártya körkörös izmai húzódnak össze
paraszimpatikus hatásra- miosis- központ az agytörzsben
 A pupilla tágításakor a szivárványhártya sugár izmai húzódnak össze szimpatikus
hatásra- midriázis- központ a gerincvelőben
A szemgolyó legbelső rétege az ideghártya, más néven retina. Ez tartalmazza a fényingert
felvevő receptor sejteket. A szemgolyó belsejét kitöltő átlátszó, kocsonyás anyag az üvegtest. A
pupillán bejutó fénysugár útjába illeszkedik a szemlencse, amelyet a lencsefüggesztő rostok
körben a sugártesthez rögzítenek.
A látás analizátor 3 szakasza:
a) Receptorok a retinában találhatók: A retina szöveti szerkezete

A retina egy tízrétegű, receptorokat – csapokat és pálcikákat (számúk nagy) - tartalmazó
idegszövet. A retina rétegei kívülről befelé haladva:
1. pigment hám,
2. pálcikák (fehér- fekete vagy éjszakai látás receptorai) és csapok (színes vagy nappali látás
receptorai) rétege,
3. külső határhártya,
4. külső szemcsés réteg,
5. külső szinapszisok rétege,
6. belső szemcsés réteg,
Page 11 of 66
2015
7. belső szinapszisok réteg,
8. multi poláris idegsejt-réteg,
9. idegrost réteg,
10. belső határhártya.
A fénynek az összes rétegen át kell hatolnia ahhoz, hogy elérje a receptorokat (csapok,
pálcikák), a receptorok érzékelik a fényt, a receptorokból az ingerület az úgynevezett
bipoláris sejtekbe jut, onnan a multi poláris sejtekbe. A multi poláris sejtek axonjai látóideggé
szedődnek össze. A retina középpontjában a csapok száma nagy, kifelé csökken, és a pálcikák
száma nő. Az úgynevezett éleslátás helyén, a sárgafolt közepén a fovea centralisban csak
csapot találunk. A sárgafolt, macula lutea, amely az a hely, ahol a szemgolyó hát hasi
tengelye érinti a retinát. A vakfolt a látóideg kilépési helye, nem tartalmaz receptorokat
b.) Ingerületvezető szakasz A látási ingerületeket a látókéregbe 3 neuron vezeti:
 pálcikák és csapok, amelyek a retina specializálódott receptor neuronjai szinapszist

képeznek a bipoláris neuronokkal, amelyek szinapszist képeznek a multi poláris
neuronokkal;
 multi poláris neuronok axonjai a látóideget képezik a látó-idegrostok kereszteződéséig,
ahol az orr felől (nazális rész) származó rostok kereszteződnek, létrejön a látóhuzal,
amelyeknek az axonjai a metatalamusz oldalsó térdes testhez (corpus geniculatum
laterale) futnak. (A nasalis retina félből származó rostok kereszteződnek, a temporális
feléből nem ); oldalágak a felső ikertestekhez jutnak , amelyek a szemet az erős
fényforrás felé fordítják reflex alapján.
 a corpus geniculatum laterale neuronjai, amelyeknek axonjai az agykéreghez futnak.
Page 12 of 66
2015
Több pálcikasejt szinapszist képez egy bipoláris neuronnal és több bipoláris neuron szinapszist
képez egy multi poláris neuronnal. Kivétel a fovea centralis, ahol egy csapsejt szinapszist képez
egy bipoláris neuronnal és egy bipoláris neuron szinapszist képez egy multi poláris neuronnal;
b) Központi szakasz: sarkantyúhasadék falában a nyakszirti lebenyben található a látás kérgi
központja, itt az ingerületek érzetekké alakulnak.
A kép keletkezése normális emmetrop szem esetében. A szemtengely ilyen esetben 24 mm, a
fókusztávolság (a szemlencse és a retina közti távolság) pedig 17 mm. Ez az összhang biztosítja
a 6 méternél távolabb levő tárgyak éles látását alkalmazkodás nélkül.
A fény áthalad a szaruhártyán, a csarnokvízen, a szemlencsén, az üvegtesten és végül a retinára

érkezik. A fény a szaruhártya mellső felszínén, és a lencse elülső és hátsó felszínén szenved
törést. A retinán keletkező kép fordított állású.
Túl hosszú szemtengely, vagy túl erős törőrendszer miatt a kép a retina síkja előtt keletkezik. Ezt
a fénytörési hibát nevezik rövidlátásnak (miópia). A párhuzamos fénysugarak a retina előtt
találkoznak, ebben az esetben konkáv- homorú, szóró lencséjű üveggel korrigálható a látási hiba
Túl rövid, kicsi szemtengely vagy gyenge törőerő miatt a kép a retina síkja mögé vetülne, ez a
távollátás. Távollátás (hypermetropia) esetén konvex – domború, gyűjtőlencséjű üveggel lehet
javítani a beteg látásán
A 6 méteren túli párhuzamos sugarakat az ép szem (emmetrop) a retina sárgafoltján egyesíti. Itt
kicsinyített, valódi, fordított állású kép keletkezik. A 6 m –nél távolabb levő tárgyakat
alkalmazkodás nélkül látjuk élesen (távolpont punctum remotum). A 6 m –nél közelebb levő
tárgyak látása alkalmazkodás (accomodatio) segítségével történik tehát a sugárizom aktív
működése és a szemlencse rugalmassága alapján, egészen a közel pontig (punctum proximum- 15
-25 cm) Az életkorral az utóbbi növekedik 8o cm-ig, emiatt alakul ki az időskori
távollátás (presbiopia), mivel a szemlencse elveszti rugalmasságát.
Page 13 of 66
2015
A retinában lévő csapokban és pálcikákban
fényérzékeny anyagok, pigmentek vannak,
ezeknek a vegyületeknek a szerkezete fény
hatására megváltozik, az alkotóelemek
közötti kapcsolat felbomlik, és akciós
potenciál keletkezik.
 Szkotopszin fehérje mely a retinénnel (A vitamin származék) összekapcsolódva

fényérzékeny pigmentet alkot –rodopszint alkot - a pálcikasejtekben. Inger hatására pedig
felbomlik. Az A vitamin hiánya farkasvakságot hemeralópiát okoz.
 Fotopszin fehérje mely a retinénnel összekapcsolódva fényérzékeny pigmentet alkot –
jodopszint a csapsejtekben. . Inger hatására pedig felbomlik.
A pálcikasejtek biztosítják a szürkületi és esti fényben történő, valamint az oldalirányú,
perifériális látást. A pálcikák nem látnak színeket, de rendkívül érzékenyek. A fényingerekre
adott válaszidejük sokkal kisebb, mint a csapoké. A rodopszin érzékenyé teszi a pálcikákat a kék
fényre, ezért látjuk sötétben a fehéret kéknek. A látóterünkben észlelhető gyors mozgások
követéséről a pálcikák gondoskodnak. A csapok biztosítják számunkra a színes látást. Ezt az
teszi lehetővé, hogy három különböző pigment tartalmú csap létezik, így beszélhetünk vörös
fényre (570 nm), zöld fényre (490 nm) és kék fényre (440 nm) érzékeny csapokról. A
színérzékelés fotokémiai úton jön létre. A csapok érzékenysége mintegy ezerszer kisebb, mint a
pálcikáké. Azok a tárgyak, amelyek a fény minden sugarát visszaverik, fehérnek látszanak, azok,
amelyek mindent elnyelnek feketének. Színérzékelés rendellenessége a daltonizmus, piros és zöld
összetévesztését jelenti.
Sötétadaptáció: sötétben 30-45 perc után szemünk érzékenysége növekszik a gyengébb fénnyel
szemben. Ha erős fényből sötétbe lépünk hirtelen nem látunk semmit. Ennek oka, hogy erős
fényben, a retinában a gyenge fényre érzékeny pálcikák rodopszinja lebomlik, és ennek
újratermelődéséhez idő kell. Fényhez való alkalmazkodáshoz 5-6 perc szükséges.
A szem betegségei
A kötőhártya-gyulladás, amit okozhatnak füst, por, gázok, baktériumok, vírusok, gombák,
paraziták, illetve allergiás megbetegedés része lehet. Baktérium okozta kötőhártya-gyulladásban a
viszketés, szúrás, égés jelentkezik a szemben, reggelre a szem beragadását okozza, a szemhéjak
kivörösödnek, gennyes váladék keletkezik, megduzzadnak (homok a szemben).
Minden olyan folyamat, ami akadályozza a szemlencse anyagcseréjét, megváltoztatja annak

átlátszóságát, a lencse elszürkül, ezt hívjuk szürke hályognak – katarakta. Az eddigiekből
látszik, hogy idős korban nagy eséllyel alakul ki szürke hályog, bizonyos betegségek
előmozdítják ezt a folyamatot: cukorbetegség.
Page 14 of 66
2015
A glaucoma (glaukóma) zöld hályog elnevezése az ókori görög "zöld szín" szóból ered, zöldes
színű szaruhártya elváltozásra utalt. A zöld hályog kialakulásának során a szemben található ún.
csarnokvíz termelődése és elfolyása közötti egyensúly felborul, a szemnyomás megemelkedik, és
a látóideg fő vérellátási zavarát okozza. A vérellátási zavar következtében az ideghártya és a
látóideg idegsejtjei elpusztulnak, vakságot okozhat.
Az emberi fül felépítése

A hallás a hangnak, vagyis a levegő rezgéseinek érzékelése.
A hangérzékelés szerve, a fül három részre
tagolódik: külső fülre, a középfülre és
a belső fülre.
 A külső fül a porcos fülkagylóból és
a külső hallójáratból áll. Ezek a
levegő rezgéseit terelik a középfül
felé.
 A középfül a dobhártyával kezdődi
k. Ez a vékony, rugalmas lemez
választja el a külső hallójáratot a
dobüregtől. A levegővel telt
dobüreget vékony járat, az Eustach féle fülkürt köti össze a garattal. A fülkürtön keresztül
egyenlítődhet ki a nyomás a dobhártya két oldala között.
A dobüregben három, ízülettel összekapcsolódó hallócsontocska található, sorrendben: a

dobhártyához rögzülő kalapács, majd az üllő és végül a kengyel. A kengyel talpa a belső
fülbe vezető nyílást, az ovális ablakot fedi be. A külső fülön bejutó hanghullámok
megrezegtetik a dobhártyát, majd a rezgések végighaladnak a hallócsontocskákon, és
közben föl is erősödnek. A kengyel rezgése végül a belső fület kitöltő folyadékot hozza
mozgásba.
 A belső fülben van a hártyás labirintus, amelynek részei: hártyás csiga, zsákocska,
tömlőcske és három félkörös ívjárat. A zsákocska, tömlőcske és három félkörös ívjárat az
egyensúly receptorait tartalmazza. A labirintusszerv csigaházszerűen feltekeredő része, a
csiga tartalmazza a hallósejteket. A hallósejtek alakítják át a hangingereket ingerületté. A
hallósejtekből kétnyúlványú idegsejtek vezetik az ingerületet az agykéreg hallóközpontja
felé, ahol kialakul az érzet.
A hallás analizátor 3 szakasza:
a) Receptorok a csigajárat Corti- féle szervében található hámsejtek. Ezek alapi részét a
hallóideg neuronjainak dendritnyúlványai (Corti féle dúc neuronjai) veszik körül.
b) Ingerületvezető szakasz: A Corti- féle dúc neuronjai a pálya első idegsejtjét képezik,
axonja a híd csiga magvaiban képez szinapszist a deutoneuronnal (oldalágak az alsó
ikertestekhez- hallási tájékozódási reflex). Ezek axonja szinapszist képez a metatalamusz
középső térdelt testjeiben levő 3-dik neuronnal, amely az idegingerületet az agykéregbe
vezeti.
Page 15 of 66
2015
c) Központi szakasz a halántéklebenyben, a Sylvius árok mélyén. Társítómező a
falilebenyben.
A vestibuláris analizátor 3 szakasza:
a) Receptorok zsákocska, tömlőcske és három félkörös ívjáratokban található érzősejtek.
Ezek alapi részét a vestibuláris ideg neuronjainak dendritnyúlványai (Scarpa- féle dúc
neuronjai) veszik körül.
b) Ingerületvezető szakasz: A Scarpa- féle dúc neuronjai a pálya első idegsejtjét képezik,
axonja a nyúltagy vestibuláris magvaiban képez szinapszist a deutoneuronnal (oldalágak
a kisagyhoz és szemmozgató idegek magvaihoz). Ezek axonja szinapszist képez a
talamuszban levő 3-dik neuronnal, amely az idegingerületet az agykéregbe vezeti.
c) Központi szakasz a halántéklebenyben.
A hallás perifériás folyamata

A dobhártya falára belülről egy hallócsontocska, a kalapács tapad, amihez kapcsolódik az üllő,
ami kengyelhez ízesül. A hallócsontocskák feladata a dobhártyán keletkező rezgések továbbítása
a belsőfül felé. Találunk két kis izmot is a dobüregben, egyikük a kalapácshoz, másikuk a
kengyelhez tapad, feladatuk, hogy védjék a belső fület a túl erős hangingerektől A hallás
tulajdonképpeni érzékszerve a belső fülben elhelyezkedő csiga. A csiga egy tengely körül
tekeredik 2 és fél fordulattal, melyet egy lemez két járatra oszt,(csarnokjárat és dobüregi járat-
ezeket perilimfa tölti ki) melyek a csiga csúcsában közlekednek egymással.-helikotréma. A két
járat között van a csigajárat (belsejében egy mási folyadék –endolimfa található), amelyben el
helyezkedik az úgynevezett Corti-szerv. A kengyel a csarnokjárattal van közvetlen kapcsolatban,
elmozdulása hullámot kelt, ami végigterjed, a helikotrémán a dobüregi járatba jut és nyomást
gyakorol a Corti szerv sejtjeire. A Corti-szervben csillós sejtek vannak, melyek felett egy lemez
(membrán) helyezkedik el, ha az előbb említett hullámok terjednek, a csillószerű képződmények
elmozdulnak a felettük lévő membránhoz képest, és egy ingerület keletkezik, amit a hallóideg
sejtjei érzékelnek, és közvetítenek a hallókéreghez.
A csiga alapjánál a magas frekvenciájú

hangokat érzékeljük (20.000 Hz), a csiga
csúcsánál az alacsony frekvenciájú hangokat
érzékeljük (500 Hz). Az eltompult hangok
végül a kerek ablakhoz jutnak.
Helyzetértékelő szerv egyensúlyérzékelés – vesztibuláris analizátor –test helyzetét érzékeli
Page 16 of 66
2015
Szervezetünk helyzetérzékelő szerve az egyenes vonalú gyorsulást és a forgómozgás
sebességének változását képes érzékelni. A belső fülben lévő csontos labirintus három ívjáratból
és tömlőcskéből, valamint zsákocskából áll.
 Az egyenes vonalú gyorsulást a tömlőcskében és a zsákocskában levő otolitikus

aparátus (érzőfoltok, amelyeket érzősejteket, támasztósejteket, CaCO3-mész
kristályok vagy otolitok és kocsonyás anyag alkot).
 míg a forgómozgást az félkörös ívjáratokban lévő csillós érzősejtek érzékelik
(ampulláris tarajokat, érzősejteket, támasztósejteket és kocsonyás anyag alkotja). A
három ívjárat a tér három síkjában helyezkedik el. Ha a fej elmozdul, akkor a benne
levő kocsonyás folyadék is mozog, és ingerli az érzősejteket.
Az érzékelő sejtekből érkező ingerületet továbbító idegsejtek alkotják az úgynevezett Scarpa
ganglionokat. Az egyensúlyozó szervből érkező ingerületek a szemmozgató központhoz is
eljutnak, illetve az izmok feszességére is hatnak, így tudjuk megőrizni egyensúlyunkat például
egy billegő hajón.
Középfülgyulladáson (otitisz média) általában a fül dobüregének akut, baktérium- vagy

vírusfertőzés nyomán kialakuló gyulladását értjük. Okozhatja polip, daganat, idegen tárgy is.
A középfület a garattal a fülkürtnek (Eustach-kürt) nevezett járat köti össze. Ezért a
középfülgyulladás legtöbbször a felső légutak, az orrüreg vagy a garat megfázásos eredetű
gyulladásának átterjedése a fülre a fülkürtön keresztül. Fájdalom, nagyothallás, lüktetés, láz
jeletkezik. Antibiotikumokkal kezelik.
Bőr
a) receptorok: külvilág ingereit fogják fel
 Meissner testecske:finom tapintás ingereit fogja fel

 Vater-Pacini testecske: gyors és kis intenzitású nyomás ingereit fogja fel
 Krause-féletestecske: hideg ingereit fogja fel
 Merkel korongok: erőteljes érintés ingereit fogja fel
 Ruffini-féletestecske: meleg ingereit fogja fel
 Szabad idegvégződések –erős ingereket fogják fel szerepe:védekezés
b)Ingerületvezető szakasz:
 epikritikus érzéseket vivő pályák:Goll és Burdach-féle pályáknak finomabb tapintás,:

receptorok Meissner testek
 I.protoneuron a csigolyaközti dúcban, majd a fehérállomány hátsó
kötegében halad a nyúltagy felé
 II.es a deutoneuron a nyúltagyban, majd átmegy az ellenkező oldalra
 III.as a talamuszban
 Elülső spinothalamicus pályar:durva tapintás (protopatikus pálya) ingerületeit szállítja.
Receptorok a Merkel korongok
 I neuron a csigolyaközti dúcban,
Page 17 of 66
2015
 II.es a gerincvelő hátsó szarvában, majd átmegy az ellenkező oldalra és

a fehérállomány elülső kötegében halad
 III.as a talamuszban
 Oldalsó spinothalamicus pálya: hő- és fájdalomérzés ingerületeit szállítja: I. a
csigolyaközti dúcban, II.es a gerincvelő hátsó szarvában, III.as a talamuszban. Receptorok
Krause testek – hideg, Ruffini testek – meleg és szabad dendritek a fájdalom ingerek
esetében.
c) Idegközpont: az agykéreg fali lebenyébe vetítődnek az I. testérző mezőbe. (hátsó központi
tekervény), ahol a megfelelő érzet keletkezik. A társítómezők a fali lebenyben vannak.
A durva tapintásnak köszönhetően felismerhető a tárgy, finom tapintás révén a tárgy alakja,
mérete, súlya, minősége. A bőr több funkcióval rendelkezik:védő, kiválasztó, hőszabályzó,
raktározó, érzékelő, felszívó.
Herpes
A herpes simplex vírus okozta megbetegedés.. Az 1-es típusú herpesz fertőzés HSV-1
(ajakherpesz, nyálkahártya herpesz) esetén a hólyagok az ajkakon, illetve a szájnyálkahártyán
jelentkeznek. A herpes simplex 2-es típusú HSV-2 a nemi szerveket ériti. A betegség lefolyása
során a helyi nyirokcsomók (nyaki, illetve lágyéki) általában megnagyobbodnak és fájdalmassá
válnak.
2.1.3 ENDOKRIN MIRIGYEK
– topográfia, hormonok – hatásuk: hipofízis, pajzsmirigy, hasnyálmirigy, mellékvesék,

ivarmirigyek
– működési zavarok (hipofizer nanizmus, akromegália, diabetes inszipidusz, Basedow-

Graves, mixödéma, törpenövés, endémiás golyva, cukorbaj)
Mirigy = váladéktermelő szerv
Külső elválasztású : kivezetőcsöve van, valamilyen testüregbe juttatja váladékát (pl.: nyálmirigy/
szájüregbe)
Belső elválasztású : kivezetőcsöve nincs, váladéka = hormon / közvetlenül a vérbe ürül /vér
tovább szállítja a távolabbi szervekhez .Endokrinológia = belső elválasztású mirigyek
élettanával, betegségeivel foglalkozik
Az agyalapi mirigy
Az agy alapi részén az ékcsont töröknyereg nevű bemélyedésében és a dura mater által határolt
üregben található, súlya 0,5 g.A szerv 3 fő részre tagolódik:
 az elülső lebeny 75 %, adenohipofízis;
 középső lebeny 2% ;
 és a hátsó lebenyre 20%. neurohipofízis.
Az agyalapi mirigyet a hormonális rendszer központjának tekintjük, mert számos olyan hormont
termel, amelyek más belső elválasztású mirigyek működését szabályozzák. Maga az agyalapi
mirigy az agy hipotalamuszának irányítása alatt áll. Az agyalapi mirigyet egy nyél köti össze a
Page 18 of 66
2015
hipotalamusszal. A nyélben az ereken kívül olyan idegsejtek axonjai futnak, amelyek sejtteste a
hipotalamuszban található.
A hipotalamusz és az agyalapi mirigy kapcsolata
Agyalapi mirigy elülső lebenye - adenohipofízis

Az agyalapi mirigy elülső lebenyének mirigysejtjeiben összesen hatféle hormon termelődik. Ezek
nagy része más belső elválasztású mirigyek működését befolyásolja. A pajzsmirigyserkentő
hormon TSH a pajzsmirigy hormontermelését fokozza, a mellékvesekéreg-serkentő
hormon ACTH pedig a mellékvese kéregállományában levő mirigysejtekre hat. A tüszőserkentő
hormon FSH mindkét nemnél az ivarsejtek képződését serkenti. A sárgatestserkentő hormon
LH a petefészek, illetve a here hormontermelését szabályozza. A felsorolt hormonokat
glandulotrop vagy trophormonoknak is nevezzük( mert más endokrin mirigyekre hatnak), az
FSH és LH-t pedig még gonadotrop hormonoknak mert a nemi mirigyekre hatnak.
A tejelválasztást serkentő hormon a prolaktin –luteotrop hormon -nőkben a szoptatás
időszakában serkenti az emlőmirigyekben az anyatej termelését. Férfiakban ismeretlen a hatása.
A növekedési hormon STH a szervezet számos sejt- és szövettípusára hat. Elnevezése onnan
származik, hogy gyermek- és serdülőkorban serkenti a csontok megnyúlását, így gyorsítja a
növekedést. Hatásai:
 a vázizomszövet sejtjeiben fokozza a fehérjeszintézist, és így elősegíti az izomzat
gyarapodását is;
 fokozza a zsírok lebontását és gátolja a szőlőcukor felhasználását;
 Növeli a vércukorszintet (hiperglikémia) és serkenti a ketontestek- ketogenézis
termelését, amelyek energiaszolgáltatók;
 Visszatartja a szervezetben a N, Na, Ca, K, P.
Működési rendelleneségek
 Hiposzekréció gyermekkorban- ha kevés növekedési hormon termelődik, akkor
arányos törpenövés alakul ki. Ez azt jelenti, hogy az egészséges felnőttekre jellemző
testarányok kialakulnak, de a testmagasság szokatlanul alacsony, nem éri el a 140
cm-t sem. Hipofízér nanizmus;
 Hiperszekréció gyermekkorban A hormon fiatalkori túltermelése arányos
óriásnövéshez vezet, a testmagasság meghaladja a 2 métert.Gigantizmus;
 Hiperszekréció felnőttkorban ritka de halálos megbetegedést okoz- akromegália a
végrészek és belső szervek megnővekednek;
Page 19 of 66
2015
 Hiposzekréció felnőttkorban –hipofízér senyvedést okoz- sorvadás, sterilitás.
Az agyalapi mirigy más belső

elválasztású mirigyek hormontermelését
szabályozza
Óriásnövés
A világ legmagasabb embere 271 cm volt.
Az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormontermelését a hipotalamusz középső magvaiban levő
idegsejtjtek hormonjai befolyásolják. Azokat az idegsejteket, amelyek hormont
termelnek, neuroszekréciós sejteknek nevezzük. A hipotalamuszban képződő hormonok a
hipofízis nyelében levő érhálózatba kerülnek, majd innen közvetlenül az agyalapi mirigy elülső
lebenyébe jutnak a portális- kapuérrendszer (hajszálér-gyűjtőér-hajszálér)segítségével, ahol
kifejtik hatásukat.
Agyalapi mirigy hátsó lebenye- neurohipofízis

Az agyalapi mirigy hátsó lebenye két hormont tárol. Ezek a hormonok a hipotalamusz elülső
magvainak neuroszekréciós sejtjeiben képződnek, és ezek axonjain jutnak a hátsó lebenybe. A
hátsó lebenyben raktározódó hormonok egyike a vízvisszaszívást serkentő hormon, más
néven vazopresszin vagy ADH. A vazopresszin a vese nefronjainak elvezető csatornáiból és a
gyűjtőcsatornákból fokozza a víz visszaszívását a vérbe. Hatására tehát kevesebb víz jut a
vesemedencébe, vagyis csökken a vizelet mennyisége. A vízvisszaszívást serkentő hormon a
vizeletben oldott anyagok mennyiségét közvetlenül nem befolyásolja, hatására a vizelet kevesebb
és töményebb lesz, hiperszekréciója növeli a vérnyomást.
A vazopresszin hiánya ritka betegség. Ilyenkor a nefronok elvezető csatornáinak végén és a
gyűjtőcsatornákban víz már nem szívódik vissza, ezért az ide jutó víz teljes mennyisége kiürül. A
vizelet mennyisége elérheti a napi 20 -30 litert is, ásványi anyag vesztés is létezik. A
nagymértékű vízvesztés miatt a beteg szomjazik, és ugyanilyen mennyiséget iszik is naponta.
A z ADH hiposzekréció okozta betegseg neve: Diabetes insipidus - Tünetei polyuria,

polydipsia -nagymértékű vízvesztés miatt a beteg szomjazik, és ugyanilyen mennyiséget vízivás.
A hátsó lebenyben tárolódó másik hormon, az oxitocin egyes simaizmok összehúzódását idézi
elő. Elsősorban a terhes nők méhfalának izomzatára hat:, a szülés során szerepet játszik a méh
Page 20 of 66
2015
összehúzódásában. A szoptatás idején az emlőmirigyek falában levő izomelemek összehúzódását
serkenti, így biztosítja az anyatej kiürülését.
Agyalapi mirigy középső lebenye MSH – melanotrop hormon (rodopszintermelés is) termel
amely a bőr pigmentációját határozza meg- melanintermelés.
A pajzsmirigy
a gége alatt, légcső előtt elhelyezkedő szerv. Kétféle mirigysejt vesz részt a tűszök
felépítésében: az egyik tiroxint vagy trijódtironint (összetételükben az a különbség, hogy a
tiroxin molekulánként négy, a trijód-tironin pedig három jódatomot tartalmaz.), a másik
kalcitonint termel.
A tiroxin jódtartalmú vegyület, a szervezet csaknem minden sejtjére kifejti hatását. aminosav-
származék, elsősorban a szervezet energiafelszabadító, ATP-termelő folyamatait serkenti, ami a
sejtek megfelelő energiaellátásához szükséges. Ennek mérhető következménye, hogy hatására
fokozódik az oxigénfogyasztás és a hőtermelés (glikogén lebontás glikolízis). A szervezet
energiaforgalmának beállítása mellett a pajzsmirigy e hormonja alapvető szerepet játszik a
normális egyedfejlődésben is: az egészséges növekedéshez és az idegrendszer kifejlődéséhez
nélkülözhetetlen, neuronok differenciálódása, velőhüvely képződés, nemi mirigyek kialakulása a
magzatnál.
A tiroxin termelését a hipotalamusz–agyalapi mirigy rendszer szabályozza a TSH által. Hatására
megnő a pajzsmirigy hormontermelése. A tiroxin magas koncentrációja viszont gátolja a
hipotalamusz és az agyalapi mirigy serkentőhormon-termelését, s ennek következményeként
csökken a pajzsmirigy működése is. Ez a szabályozási forma a negatív visszacsatolás.
Amikor például valaki tartósan hidegben (pl. sarkvidéki területen) tartózkodik, akkor
hipotalamuszában fokozódik az agyalapi mirigyre ható hormon szintézise TRH. A hipofízis több
TSH-t pajzsmirigyserkentő hormon termelm és ennek következtében a tiroxin mennyisége is
nagyobb lesz. Ez pedig a lebontó folyamatok gyorsulása miatt a hőtermelés növekedésével jár,
ami a hideghez való alkalmazkodást lehetővé teszi.
A pajzsmirigyhormonok hiányát okozhatja, hogy nem képződik elegendő pajzsmirigyserkentő
hormon, vagy pedig a táplálék és az ivóvíz kevés jódot tartalmaz. A pajzsmirigy
megnagyobbodását golyvának nevezik. Ilyenkor a gége alatti tájékon a nyak duzzadt, vastag. A
pajzsmirigy hiányos vagy túlműködése egyaránt járhat golyva kialakulásával.
 Hiporszekréció gyermekkorban: súlyos szellemi károsodással járó, aránytalan

törpenövést okoz kreténizmus;
 Hiposzekréció felnőttkorban :mixödémát okoz:az anyagcsere lelassul, csökken az
oxigénfogyasztás. Az étvágy is csökken, de a felvett szerves anyagok egy része lebontás
helyett raktározásra kerül, ezért a testsúly nő. Az energia-felszabadító folyamatok
lassulása miatt a mozgékonyság, az aktivitás mérséklődik. Az idegrendszer működésének
hibái miatt az emlékezés is zavart szenved, a gondolkodás lelassul;
 Hiposzekréció felnőttkorban jódhiány miatt :endémikus golyvát okoz –tünetei
azonosak a mixödémával.Napjainkban a jódhiány alig fordul elő, mert a konyhasót
jódozzák;
Page 21 of 66
2015
 Hiperszekréció felnőttkorban Basedow- Graves féle kór A tiroxin és a trijód-tironin

túltermelése jellegzetes tünetekkel jár. A lebontó anyagcsere felgyorsul, ezért megfelelő
táplálkozás mellett is csökken a testsúly és emelkedik a testhőmérséklet. Jellemző, hogy a
szemgolyó mögötti zsírszövetek felszaporodása miatt a szem kidülled.
A pajzsmirigy egyes mirigysejtjeiben kalcitonin nevű hormon termelődik. A kalcitonin csökkenti
a vérplazma kalcium koncentrációját, mivel gátolja a Ca 2 + -ionok leadását a csontokból, és
fokozza a vizelettel való ürülésüket. A kalcitonin képződését a vér magas kalcium koncentrációja
serkenti.
A pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy
Mellékvese A mellékvese páros szerv, amely süvegszerűen borítja a vesék csúcsát. A mellékvese
elhelyezkedése és felépítéseét részre különíthető, a belső velő- és a külső kéregállományra. A két
rész működése egymástól független.
A mellékvesekéreg szteroidhormonokat termel, amelyek hatásuk szerint három csoportba

oszthatók.
 A só- és vízháztartást szabályozó hormonok a vese elvezető és gyűjtőcsatornáiban
fokozzák a Na + -ionok visszaszívását, K+ -ionokra kiürülését. Hatásukra tehát a nátrium-
ionok ürítése csökken és vízvisszaszívódás követi. Nő a vérnyomás. Mineralokortikoid
hormon.
A só- és vízháztartást szabályozó hormonok közül a legfontosabb az aldoszteron.
 A szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok- glikokortikoid hormonnok közül
legfontosabb a kortizol. Hatásúk a szervezetben:
 Fokozzák a fehérjék lebontását, és serkentik az aminosavak glükózzá
alakulását;
 Emellett fontos hatásuk még, hogy gátolják az izom- és a zsírszövet
glükóz felhasználását. Mindezek miatt növelik a vércukorszintet,
vérzsírszintet;
 Növelik a vér alakos elemeinek a számát;
 Fokozzák a fölösleges víz kiürítésést;
Page 22 of 66
2015
 Serkentik a gyomor HCl és pepszinogénszekrécióját;
 Növelik a szag és az ízingerek iránti érzékenységet, módosítják a EEG,
gátolják a figyelem összpontosításást;
Hatásukat elsősorban a vázizom, a máj és a zsírszövet sejtjeire fejtik ki. A

mellékvesekéreg termelését negatív visszacsatolással befolyásolja az agyalapi mirigy
ACTH hormonja, illetve a hipotalamusz egyik neuroszekréciós hormonja.A
mellékvesekéreg hormonjainak hatása a szénhidrát-anyagcseréreA szénhidrát-
anyagcserét szabályozó hormonok szerepe különösen akkor lényeges, amikor a táplálék
túl kevés szénhidrátot tartalmaz, ugyanis az idegsejtek és a vörösvérsejtek kizárólag
glükózt hasznosítanak energiaforrásként. Amikor valaki nem fogyaszt elegendő
szénhidrátot, például éhezés vagy fogyókúrázás idején, az idegsejtek és a vérsejtek
glükóz szükségletét egy rövid ideig a májban tárolt glikogén hidrolízise fedezheti. A
szénhidrát - raktár kimerülése után azonban az idegszövet és a vérsejtek energiaellátása
kizárólag az aminosavakból történő glükóz-előállítás segítségével történik. Ennek a
folyamatnak a serkentéséhez és a fenntartásához pedig a mellékvesekéreg szénhidrát-
anyagcserét serkentő hormonjai szükségesek.
 mellékvesekéreg nemihormon-termelése A mellékvesekéreg hím ivari jellegű szteroid
hormonokat is termel, méghozzá a serdülőkortól kezdve az ivartól függetlenül
mindenkiben lényegében azonos mennyiségben. Az izomzat fejlődésére kifejtett hatásuk
miatt anabolikus szteroidoknak nevezik ezeket a hormonokat. Az izomnövekedést
serkentő tiltott doppingszerek egyik csoportja az anabolikus szteroidok közül kerül ki.
Mellékvesevelő
A mellékvesevelő hormonja, az adrenalin . A szervezetet megterhelő stresszhelyzetekhez történő
alkalmazkodást (főképp vészhelyzetben a menekülés vagy támadás lehetőségét) biztosítja.
Általános hatású, gyakorlatilag minden szövet működését befolyásolja.
 Serkenti a májban tárolt glikogén hidrolízisét;
 a zsírszövetben pedig a zsírok bontását;
 növeli a vércukorszintet és a vér zsírsav-koncentrációját;
 szövetek energiaellátását javítja;
 hatására a bőr és a belső szervek kisartériái összehúzódnak;
 a vázizomzat erei pedig tágulnak, vagyis a vér ilyenkor elsősorban az izmok ellátását
biztosítja.
A mellékvesevelő működését az idegrendszer szabályozza, a hormontermelést a gerincvelőből
eredő idegrostok serkentik. Az idegrendszer és a hormonális rendszer tehát együttműködik a
készenléti állapot kialakításában és fenntartásában.
A mellékvesevelő másik hormonja a noradrenalin. Hatása azonos az adrenalinnal csak gyengébb
és esősorban hogy az artériák izomzatára hat, ezek összehúzódását idézi elő, ezáltal növeli a
vérnyomást, ami javítja a vérkeringés teljesítményét.
Page 23 of 66
2015
Hasnyálmirigy belső elválasztású működése
A hasnyálmirigy kettős elválasztású mirigy. A hasnyálat termelő külső elválasztású sejtek között
apró, belső elválasztású sejtcsoportok találhatók, amelyeket Langerhans-szigeteknek nevezünk.
Az inzulint a β sejtek termelik . Az egyetlen hormon, amely a vércukorszintet csökkenti.
Hatására a sejtek glükózfelvétele és -felhasználása is nő. A vérből fölvett szőlőcukor a májban
glikogénné, glikogenogenézis zsírsejtekben zsírrá alakul. Egyidejűleg a zsírok bontása is
csökken. Az inzulin elválasztását vér magas glükózkoncentrációja serkenti.
Az inzulintermelés hiposzekréciója a magas vércukorszinttel járó
Cukorbetegséget/ diabetes mellitisz idézi elő.
 Hiposzekréció esetén Az inzulinhiány miatt a betegek vércukorszintje magas
hiperglikémia , mert sejtjeik cukorfelvétele csökken. A sejtek energiaszükségletét zsírok
és fehérjék lebontása fedezi. A zsírok oxidációja szénhidrátok hiányában szintén zavart
szenved, ezért a vérben káros anyagcseretermékek ketontestek halmozódnak fel,
amelyek kómát is okozhatnak. A magas vércukorszint miatt a betegek vizeletében
szőlőcukor jelenik meg. A betegség tünetei: polydipszia -sok víz ivása, polyuria- nagy
mennyiségű vizelet ürítése, polyfágia- falánkság és ennek ellenére a beteg lefogy
 Hipreszekréció esetén a vércukorszint a vérben hipoglikémia lép fel csökken a cukorszint
és az idegsejtek nem jutnak táplálékhoz kómához vezethet.
Glukagon: Langerhans-szigetek £ alfa sejtjei termelik .
Ennek a hormonnak teljesen ellentétes hatása van. Kinyitja a raktárakat, és zsírt éget el, valamint
felszabadítja a szükséges cukro- hiperglikémia amelyre a testnek szüksége van-glikolízis, a
zsírszövetben lipolítikus (zsírbontó) hatást vált ki.fokozza a ketontestek szintézisét, gátolja a
fehérjészintézist.
Delta sejtek szomatosztatint termelnek.
Nemi mirigyek:
Nemi hormonokat a nemi mirigyek termelik: ösztrogéneket (follikulint) a petetűszök,

progeszteront a sárgatest (tűszörepedés utan marad vissza), a herék pedig tesztoszteront
termelnek.
 Az ösztrogének túlnyomó részt a petefészek tűszöiben termelődnek Az ösztrogének

hatásár, kialakul a külső nemi jelleg, és a belső nemi szervek végleges kialakulásához is
hozzájárulnak Az ösztrogének mennyisége a ciklus első felében növekszik, szerepe a
tüsző- és peteérés serkentése. Ovuláció (tüszőrepedés) idején mennyisége lecsökken,
majd a luteális szakaszban (a ciklus második felében) a fázis közepéig ismét emelkedik,
majd a ciklus végére ismét csökken a mennyisége. Hatást gyakorolnak az
anyagcserére:csökkentik a vércukorszintet, visszatartják a Na+ -ot, vízet, a Ca2+ pedig a
csontokba;
 Progeszteron A petét már nem tartalmazó visszamaradt tüsző, a sárgatest (corpus luteum)
fő terméke a progeszteron, A progeszteron legfontosabb feladata a méhnyálkahártya
előkészítése a megtermékenyített pete befogadására: a méhnyálkahártya megvastagszik,
és a vérellátása fokozódik;
Page 24 of 66
2015
 Tesztoszteron Anabolitikus hatásúak, elősegítik a fehérjék tárolását, gátolják a

fehérjeveszteséget. Szabályozzák a spermiumtermelést, a másodlagos nemi jelleg
kialakulását, illetve biztosítják az izomzat megfelelő fejlődését és a csontozat egészséges
állapotát osszeinképződést és Ca lerakódást. A tesztoszteron a szteroid hormonok közé
tartozik, vegyileg koleszterinszármazék, a here Leydig-sejtjei termelik (a nők szervezete
a petefészekben és a mellékvesékben termel minimális mennyiséget belőle).
Az FSH és LH a hipofízis gonadotrop hormonjai.A follikulus stimuláló (FSH) avagy

tüszőserkentő hormon, szintje a azaz a ciklus első felében fokozatosan növekszik. A
petefészek növekedését és működését szabályozza. Önmagában nem vezet ovulációra,
hatásához az LH együttműködése szükséges. (Férfiban a spermaképzést fokozza.A luteinizáló
hormon (LH) az FSH-hoz hasonlóan a petefészkekre hat és az FSH által előkészített tüszőt
érleli tovább, majd amikor az LH termelése eléri a maximumát (LH csúcs) akkor kiváltja az
ovulációt. Az FSH-val együttműködve kiváltja az ösztrogének termelődését. Hozzájárul a
sárgatest képződéhez, majd a luteális fázisban hozzájárul a sárgatest fennmaradásához, így
lehetővé teszi a sárgatest progeszteron- és ösztrogénkiválasztását. (Férfiaknál a spermiumok
érésére hat.)FSH vagy LH hiányában a tüszőérés gátolt.
2.1.4 CSONTRENDSZER
– csontváz – alkotók, szerep, a csontok hosszanti növekedése és vastagodása
– alapvető higiéniai és patológiai fogalmak: elváltozások, törések, rándulások, ficamok
A csontváz: Az emberi szervezet mozgási szervrendszerét a csontváz és a vázizomzat alkotja.
A csontváz szerepei:
 tartja a testet, védi a belső szerveket;

 részt vesz a mozgásban -csontokat a hozzájuk tapadó vázizmok mozgatják, ezért a
csontváz a mozgási szervrendszer passzív, az izomzat pedig az aktív részét alkotja;
 vörös csonvelőben történik a vér alapos elemeinek a termelése;
 csontok ásványi anyag raktárakat képeznek.
A csontváz a gerincesek vázához hasonlóan fejvázra, törzsvázra és végtagvázra tagolható. Az
ember csontvázát több mint 208 csont alkotja.
Page 25 of 66
2015
A koponya
 Az agykoponya csontjai : 8 csont -

homlokcsont, 2 falcsont,
nyakszirtcsont, 2 halántékcsont,
ékcsont, rostacsont.
 arckoponyacsontjai -14 csont: 2
orrcsontok,2 alsó orrkagylócsont,
ekecsont, 2 könnycsont, 2 állcsont
2 szájpadcsont és, 2 járomcsont ,
állkapocscsont.
Csigolya felépítése
A gerincoszlop tagolódása .
és görbületei
A törzsváz
A törzsváz részei a gerincoszlop, a bordák és a mellcsont. A vázrendszer tengelyét a csigolyákból
álló gerincoszlopalkotja. A csigolyák között porckorongok vannak, amelyek egyrészt összekötik a
csigolyákat, másrészt lehetővé teszik kismértékű elmozdulásukat. A gerincoszlop azért olyan
hajlékony, mert sok csigolyából áll, és a csigolyák apró mozgásai összeadódnak. A
felegyenesedett testtartást a gerincoszlop enyhe kettős S alakú görbülete teszi lehetővé, amely az
egyedfejlődés során alakul ki.
A gerincoszlop nyaki tájéka 7, a mellkasi tájék 12, az ágyéki 5 csigolyából áll. A keresztcsonti
tájékon 5 csigolya, a farkcsontban 3-5 csigolya egységes csonttá nőtt össze. A csigolyák
Page 26 of 66
2015
csigolyateste és a csigolyaív a csigolyalyukat zárják közre. A csigolyalyukak összessége alakítja
ki a gerinccsatornát, amelyben a gerincvelő húzódik.
A gerincoszlop mellkasi csigolyáihoz 12 pár borda csatlakozik ízülettel. A bordák elöl a

mellcsonthoz –szegycsont (részei markolat, test, kardnyúlvány) kapcsolódnak (7 pár valódi borda
+3 pár álborda+2 pár lengő borda), így zárt mellkas alakul ki.
A végtagok
A végtagok váza függesztőövön keresztül kapcsolódik a törzsvázhoz. A felső végtag függesztőöve
a vállöv, amely a lapockából és a kulcscsontból áll. A vállízületet a vállöv csontjai és a
felkarcsont alkotják. Az alkar két csontja a singcsont és az orsócsont.. A kéz csontjai a kéztő- és a
kézközépcsontok, valamint az ujjpercek (8+5+14).
Az alsó végtag függesztőöve a medenceöv, amely a keresztcsontból és a
két medencecsontból (részei:csípő- ülő-szeméremcsont)áll. A combcsont a
csípőízületben csatlakozik a medencecsonthoz. A combcsont és a sípcsont között található
a térdízület. A lábszár csontjai a sípcsont és a szárkapocscsont, amelyek a bokaízületben
ízesülnek a lábtőcsontokkal. A lábfejet a lábtő- és a lábközépcsontok, valamint
a lábujjpercek képezik (7+5+14).
Ránduláskor az ízesülő csontvégek nem mozdulnak a helyükről az ízületi tok vagy szalag
megnyúlhat, ami mozgás közben fájdalmat okoz.
A ficam esetén a csontok nem kerülnek vissza eredeti helyükre, a megfeszülő izmok pedig
rendellenes helyzetben rögzítik őket. A kificamodott csont visszahelyezése orvosi feladat.
A helytelen testtartás következménye a gerincferdülés
 oldalirányban deformálódik – szkoliózis;
 háti görbület fokozódik –kifózis –cipóhát;
 ágyéki görbület fokozódik lordózis.
A testtartási hibák szakorvos által előírt kezelésekkel, rendszeres gyógytornával, úszással jól
kezelhetők.
Csontjaink rugalmasak, de hirtelen, nagy erőhatásra törés következhet be. Zárt törés esetén a bőr
ép marad, nyílt törés esetén a bőr is átszakad. A törések ellátása mindenképpen orvosi feladat, ne
próbálkozzunk a sérült részek helyreigazításával!
2.1.5 IZOMRENDSZER
– vázizmok: izomcsoportok, összehúzódás típusai
– alapvető higiéniai és patológiai fogalmak: izomfáradás, izomláz, izomszakadás
Page 27 of 66
2015
Az ember izomzata
Izomrendszer
Az izomrendszer a csontváz felépítését
követi: fej-, törzs- és végtagizmokra
tagolódik.
A fej izmai közé tartoznak a mimikai

izmok, amelyek az arcjátékot alakítják ki.
Nagy részük csonton ered és bőrben
végződik. Az állkapcsot mozgató
rágóizmok nagy erőkifejtésre képesek. A
szájnyílás körül gyűrű alakú záróizom
található.
A törzs izmai közé a nyak (fejbiccentő izom), a mellkas, a has és a hát izmai tartoznak. A nagy
mellizmok a kar mozgatását végzik, a bordaközi izmok a légzésben vesznek részt. A hasizmok
széles, lapos izmok. A törzset előre és oldalra hajlítják, valamint csavarják. A hátizmok közül
egyesek a felső végtagot mozgatják, másoknak a testtartás kialakításában van szerepük.
A végtagok izmai a kart, illetve a lábat mozgatják. A felkar első részén helyezkednek el az alkart
hajlító –kétfejű karizom -bicepsz, hátul a feszítő izmok -háromfejű karizom -tricepsz. Az
alkarizmok az ujjakat és a kézfejet mozgatják. A láb izmai rendkívül erősek. A térdhajlító izmok
a comb hátsó felszínén, a feszítők elülső részén helyezkednek el.Comb izmai: kettő és négyfejű
combizom, szabóizom.A lábszárizmok (vádli-ikerizom) a lábfej és az ujjak hajlítását, feszítését
végzik.
Az izomösszehúzódás formái
 Az akciós potenciál (egy inger) által kiváltott izomösszehúzódást rángásnak nevezzük
(pl. didergésü nagyon ritka) ;
 Ritkább egymásutáni ingerek inkomplett tetánuszt okoznak;
 Gyors egymásutáni ingerek komplett tetánuszt okoznak.
Page 28 of 66
2015
Az izom mechanikai válasza izotóniás vagy izometriás formában nyilvánulhat meg.
 Izotóniás összehúzódás során az izom megrövidül, miközben feszülési állapota, tónusa
nem változik pl munkavégzés , helyváltoztatás;
 Izometriás összehúzódás jön létre, ha az izom két végpontját rögzítjük, így az izom
hossza nem változik, de a feszülése fokozódik, testtartási poszturális izmok esetén..
Izomelváltozások
 izomfáradás, izomláz Intenzíven működő izmokban, amikor a keringési rendszer már
nem biztosít elegendő oxigént a glükóz lebontáshoz, tejsavas erjedés következik be. Az
izomban felhalmozódó tejsav felelős az izomláz kialakulásáért. A tejsav később a
vérkeringéssel a májba kerül, ahol eloxidálódik, vagy glükóz képződik belőle
 Izomszakadás: az izom folytonossága megszakad. A szakadás lehet teljes vagy
részleges. Ilyen esetekben a beteg a sérült végtagot nehezen vagy egyáltalán nem tudja
mozgatni. A nagyfokú fájdalom és duzzanat jellemző.
2.2 TÁPLÁLKOZÁSI ÉLETMŰKÖDÉSEK
2.2.1 EMÉSZTÉS ÉS FELSZÍVÓDÁS
– a tápcsatornában végbemenő fizikai és kémiai átalakulások– felszívódás a bélben
– a vastagbél élettana– alapvető higiéniai és patológiai fogalmak: fogszuvasodás,

szájgyulladás, vastagbél-gyulladás, májcirrózis, epekő, hasnyálmirigy-gyulladás
.Szájüreg
A nyálmirigyek termelik a szájüregben ható emésztőnedvet, a nyálat. A három pár nagy

nyálmirigy a szájüregen kívül helyezkedik el, a szájüreget kivezető csöveik érik el. A nyál
legnagyobb része víz, benne ionok és szerves anyagok vannak oldva. Kémhatása semleges vagy
enyhén lúgos. Hatóanyaga a nyál-amiláz vagy ptialin enzim, amely a keményítőt bontja dextrinre,
illetve a maltáz amely tovább bontja monoszacharidokra. Az emésztőenzimen kívül nyákot
mucint is tartalmaz, amely összeragasztja, síkossá teszi a falatot. A nyál fontos szerepe az is,
hogy megvédi a szájüreg nyálkahártyáját a kiszáradástól, fertőtlenítő anyagot lizozimot is
tartalmaz.
Gyomor
A gyomor a tápcsatorna legtágasabb szakasza. A rekeszizom alatt, a hasüregben helyezkedik el A
gyomor nyálkahártyájában többféle mirigysejt található. Egyik típusuk sósavat, a másik
emésztőenzimet, a harmadik pedig nyálkát termel. A sósav és az emésztőenzimek erősen savas
kémhatású (pH = 1-2) gyomornedvvé keverednek össze. A sósav feladata kettős: egyrészt
elpusztítja a táplálékkal bejutott kórokozókat –antiszeptikus hatás , másrészt megfelelő
kémhatású közeget biztosít az emésztőenzim, a pepszin működéséhez. A gyomor mirigysejtjeiből
a pepszin inaktív pepszinogén formájában jut a gyomor üregébe (ellenkező esetben önemésztés
menne végbe), és a gyomornedv savas közegében alakul aktív, működőképes enzimmé. A
pepszin megkezdi a fehérjék emésztését, kisebb egységekre, peptidekre, albuminokra, peptonokra
bontja azokat. A gyomor falát saját emésztőnedvének hatásától a nyálka védi meg, amely vastag,
semleges kémhatású védőbevonatot képez a hámsejtek felszínén.a gyomornedv a csecsemőknél
Page 29 of 66
2015
tartalmaz labfermentet , amely a tej alvadását biztosítja Ca 2+ jelenlétében és gyomorlipázt, amely
a tejben, tejszínben levő zsírokat bontja. Fizikai emésztést a gyomor perisztaltikus és tónikus
mozgásai biztosítják.A gyomorból a béltartalom, a gyomorkímusz vékonybélbe jut. Két nagy
mirigy, a máj és a hasnyálmirigy kivezető csöve torkollik bele.
A vékonybélben ható emésztőnedvek lúgos kémhatásúak (pH = 8). Semlegesítik a gyomorból
érkező erősen savas kémhatású béltartalmat, és az emésztés lúgos közegben folytatódik.
A hasnyálmirigy külső elválasztású mirigysejtjeiben képződő hasnyálban többféle tápanyag

emésztéséhez találhatók enzimek. A keményítőt az amiláz, a fehérjéket például a tripszin,
kimotripszin, karboxipeptidáz, elasztáz (inaktív formában/ -gén), a zsírokat a lipázok bontják.
hasnyál amiláz
o keményítő ———-----------► diszacharídok
tripszin, kimotripszin, karboxipeptidáz
o fehérjék, albuminok, peptonok oligopeptidek
hasnyál lipáz
o zsírok zsírsav + glicerin
A máj váladéka, az epe folyamatosan képződik a májsejtekben. (zöld az epehólyagban, sárga a

kiürülő májepe) Az epehólyagban gyűlik össze, ahol besűrűsödik és tárolódik, amíg a patkóbélbe
nem kerül. Emésztő enzimet nem tartalmaz, mégis rendkívül fontos a zsírok emésztésében. Az
epe tartalmaz:98% vízet, bilirubin, biliverdin pigmenteket, az epesókat, koleszterint, lecitint. Az
epesók emulgeálják vagyis zsírcseppre bontják a zsírokat nagy felületük miatt jobban
hozzáférhetővé válnak a enzimek számára. A lipázokat aktiválja az epe.
Az epe jellegzetes barnás-zöldes színét az epefestékek adják, amelyek a hemoglobin lebomlási
termékei. Az elöregedett vörösvértestek a lépben bomlanak le, bomlástermékeik egy része a
vérkeringés útján a májba jut, átalakul, majd az epébe kerül.
A bélcsatornában ható emésztőnedvek
Termelődés pH
Emésztőnedv Enzimtartalma Hatása
helye
7- keményítő,
Nyál nyálmirigyek amiláz
7,5 glikogén bontása
gyomor- fehérjék peptid-

1-
Gyomornedv nyálkahártya pepszin kötéseinek
2
mirigyei hidrolízise
Page 30 of 66
2015
keményítő
Hasnyál amiláz kötéseinek
hidrolízise
Tripszin, kimotripszin,
Karboxipeptidáz peptidkötések
Hasnyál hasnyálmirigy 8
Elasztáz(fonalas fehérjéket hidrolízise
bont)
Hasnyál lipáz zsírok hidrolízise
Szénhidrát-bontó enzimek,
(Diszacharidázok)
laktáz
szénhidrátok,
nyálkahártya szacharáz
Bélnedv 8 peptidek, zsírok
mirigyei maltáz
hidrolízise
fehérjebonóenzim (peptidáz)
zsírbontó enzimek
béllipáz
zsírok emulgeálása
Epe májsejtek 8 nincs (cseppekre
bontása)
A vékonybél falában számos mirigysejt található, amelyek együttesen hozzák létre

a bélnedvet. Enzimei sokféle tápanyag hidrolízisére képesek.
A bélnedv tartalmaz vizet, nyákot, bikarbonátot, enzimeket (lipáz, diszacharidázok,

oligo peptidázok)
Diszacharidázok
diszacharíd monozaharidok
maltáz
 maltóz 2 glükóz
laktáz
 laktóz glüküz+ galaktóz
szacharáz
 szacharóz glükóz + früktóz
oligopeptidázok
Page 31 of 66
2015
oligopeptidek aminosavak
béllipáz
zsírok zsírsav + glicerin
A vékonybélből az emészthetetlen anyagok, a víz és az ásványi anyagok a bélcsatorna utolsó
szakaszába, a vastagbélbe kerülnek
Legfontosabb működése a víz és az ionok felszívása, amelynek révén a béltartalom besűrűsödik.
A vastagbél nyálkahártyája redőzött, de nem találhatók rajta bélbolyhok. A béltartalom
mozgatását a vastagbél simaizomzatának perisztaltikus mozgása végzi. A tág üregű vastagbélben
lassan halad a béltartalom. A perisztaltika fokozásában az emészthetetlen növényi rostoknak
fontos szerepük van.
A vastagbélben nagyon sok bélbaktérium található. Életfolyamataikhoz a növényi rostokat és a

béltartalomban még megmaradt más szerves anyagokat használnak fel. Anyagcseréjük során az
emberi szervezet számára nélkülözhetetlen anyagokat, például B-vitaminokat és K-vitamint
termelnek az erjesztő baktériumok. A bélbaktériumok tehát szimbiózisban élnek az emberi
szervezettel . Az erjesztő baktériumok a vastagbél első részében találhatők, a meg nem emésztett
cukrokra hatnak és savak, gázok keletkeznek.
A rothasztó baktériumok a vastagbél második részében találhatők, a meg nem emésztett

fehérjékre, aminosavakra hatnak (dezaminálás, decarboxilálás) és mérgező anyagok
keletkeznek, amelyek a portális rendszer utján a májba jutnak ahol méregtelenítődnek.
Az emészthetetlen anyagokból és a baktériumok tömegeiből végül kialakul a széklet, ami a

végbélen keresztül ürül. A székletürítést a végbél záróizmai szabályozzák. A sima záróizmok
működését a gerincvelő K2- K4 idegközpontjai hangolják össze. A záróizom működésének
akaratlagos szabályozása kisgyermekkorban alakul ki.
Felszívódás a vékonybélben: A vékonybél-nyálkahártyán számos kitüremkedés, bélboholy

figyelhető meg, melyeknek a funkciója a felszívó-felület megsokszorozása. A vékonybélben
történik a tápanyagok legnagyobb részének emésztése és felszívódása. A bélben a vér vagy a
nyirok felé történő tápanyagok haladását felszívódásnak nevezzük. Az egyszerű cukrok és az
aminosavak a vérkeringésbe jutnak, míg a zsírok nagy része a nyirokerekbe kerül. A tápanyagok
a tápcsatornában lebomlanak , a vékonybélben felszívódnak .
 fehérjék – aminosavak formájában aktív mechanizmus segítségével a vérbe

- pinocitózis segítségével az antitestek szívódnak fel a csecsemőknél az
anyatejből kollosztrumból születés után.
 zsírok – zsírsavak, gliceridek formájában a vérbe vagy a nyirokba;
- a glicerin a vérbe vagy a nyirokba kerül mivel vizben oldodó vegyület;
- rövid láncú (1o-12 C atomos) zsírsovak a májkapugyüjtőérbe jutnak;
- hosszú láncú (több mint 12 C atomos) zsírsovak glicerinnhez kapcsolodnak
és trigliceridek formájában részt vesznek a kilomikronok alkotásában
(tiglicerid, foszfolipid koleszterin és fehérje) a nyirokba kerülnek.
 keményítő – glükóz formájában aktív mechanizmus segítségével (ATP) a vérbe a Na+
felszívódását is biztosító közös szállító segítségével;
Page 32 of 66
2015
 felszívódás passzív (diffúzió vagy ozmózis) a pentózok (ribóz, dezoxiribóz) esetében;

 zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) a kilomikronok utjána nyirokba;
 vizben oldódó vitaminok a májkapugyüjtőérbe jutnak
A fogszuvasodás: A fogszuvasodást savképző baktériumok okozzák (Streptococcus mutans,
Lactobacillus acudophillus), azáltal, hogy bizonyos szénhidrátokat lebontanak (például cukrot,
fruktózt, stb.). Ezekből az anyagokból a baktériumok melléktermékként savat képeznek, mely
károsítja az alacsony pH-ra érzékeny zománcot és dentint. Elősegítik kialakulását az édességek
fogyasztása, egyes tápanyagok hiánya, nyáltermelés csökkenése, genetikai tényezők stb
Szájgyulladás: A szájnyálkahártya gyulladását leggyakrabban vírusfertőzés okozza, de nem

ritka a bakteriális vagy gombafertőződés) okozta gyulladások.Fizikai és mechanikai, rossz
fogazat és leromlott állapot hajlamosíthat a vírusfertőzésre. A fekély alakul ki, fogíny vörössé
válhat, szájüreg szaga jellegzetes illetve emellett szintén gyakori a láz, a nyirokcsomó duzzanat,
bő, gennyes nyál, ízérzés-zavar. Kialakulhat zabola szájzúgban.
Vastagbél-gyulladás : tünetei – hasi fájdalom (köldök körüli) vagy erőteljes alhasi fájdalom
jobboldalon, megváltozott bélműködés (hasmenés 1o-3o naponta), verejtékezés , szomjúság,
kiszáradása vastagbélnyák fokozott termelődése. Oka lehet élelmiszer vagy más fertőzés. Lehet
idült vagy heveny.
Májcirrózis: A májcirrózis kialakulásának rengetek különböző forrása lehet. a mértéktelen

alkoholfogyasztás , hepatitisz fertőzések, tubrkulózis, szifilisz. A májsejtek károsodnak, elhalnak
és helyüket kötőszövet foglalja el. A kezdeti tünetek azonban nem jellegzetesek, émelygés,
hányinger, étvágytalanság , izzadás majd, sárgaság, megnőtt a hasüreg és lefogyás.
Epekő: Az epekő-betegség, az esetek döntő többségében, tünetmentes, véletlenszerűen ismerik

föl Az epekő tüneteket zsíros étkezéskor okoz, ilyenkor az epehólyag többszöri összehúzódásra
kényszerűl, hogy az epefolyadék a tápcsatornába ürülhessen.
Az epehólyag elzáródása a kövek miatt epegörcsben nyilvánul meg. Kiválthatja fizikai
megerőltetés, helytelen táplálkozás, stressz. Legjellemzőbb tünete a heves, görcsös jellegű, jobb
bordaív alatti fájdalom, mely főként a jobb váll irányába sugárzik. A fájdalom percekkel az
étkezés után jelentkezik, zsíros, nehéz ételek válthatják ki. A fájdalom lehet tompa vagy éles,
késszúrásszerű is. A görcsök ismétlődnek. Ha az el nem folyt epe elfertőződik, heveny
epehólyag-gyulladás alakul ki. Ilyenkor a fájdalomhoz magas láz és sárgaság is társul. Ha az epe
a vérbe ömlik sárgaság alakul ki. Sipolyok is képződhetnek.
Hasnyálmirigy-gyulladás: A heveny hasnyálmirigy-gyulladás kiváltó okai a következők

lehetnek: epeúti kövesség miatt kialakuló vezetékelzáródás túlzott alkohol- és ételfogyasztás
,vírusfertőzés. A betegség tünete a fokozatosan erősödő, gyakran övszerű felhasi fájdalom,
emellett émelygés, hányás, haspuffadás, láz észlelhető.Halált is okozhat.
2.2.2 KERINGÉS
– vércsoportok, immunitás– a szív működése, szívütem, vérhozam, vérnyomás, artériás

pulzus
Page 33 of 66
2015
– kis és a nagy vérkör– alapvető higiéniai és patológiai fogalmak: iszchaemiás szívbaj, belső
és külső vérzések, leukémia, vérszegénység
A vércsoportok Vérátömlesztéskor a vörösvérsejtek membránjában található antigén hatású

anyagoknak van jelentőségük. Az emberek különböző vércsoportokba sorolhatók annak alapján,
hogy vörösvérsejtjeik felszínén milyen tulajdonságú vércsoport-antigének vannak. A vércsoport-
antigének közül legfontosabbak az AB 0-, illetve az Rh-vércsoportrendszerbe tartozó antigének.
emberek jelentős részének (kb. 85%) vörösvértestei tartalmaznak egy „Rh” jelzésű összetett
fehérjét (D-antigén). Ezek a személyek Rh-pozitív ( Rh + ) vércsoportúak. Az emberek 15% -ának
vörösvérsejtjein nincsen ilyen antigén, ők Rh-negatív ( Rh - ) vércsoportúak. Ha Rh-negatív
embernek hibás vérátömlesztés során Rh-pozitív vért adnának, akkor a bevitt vörösvértestek Rh-
antigénjei ellen immunreakció indulna meg. A limfociták felismerik az Rh-antigéneket, és
antitesteket termelnek ellenük. Az átömlesztett vörösvérsejtekhez antitestek kapcsolódnak,
amelyek a sejteket kicsapják, vérrögöket képeznek. Mindez a keringési rendszer összeomlásához
vezet. Genetikai meghatározás:DD, Dd – Rh+, illetve dd az Rh – személyeknél.
Az AB 0-vércsoportrendszer kialakításában is a vörösvértestek sejthártyájának anyagai vesznek
részt. Akinek vörösvértestei „A” jelű antigént (agglutinogént) tartalmaznak, az A-vércsoportú,
akinek „B” jelű antigént (agglutinogént) , az B-vércsoportú. Az AB-vércsoportúak esetében
mindkét vércsoport- antigént (agglutinogént) megtalálható a vörösvértesteken. A 0-vércsoportú
Page 34 of 66
2015
egyénekben a vörösvérsejtek membránja sem A-, sem B-antigént nem tartalmaz. A vérplazmában
antitestek vannak : Az AB-vércsoportúak esetében nem található- antitest (agglutinin)a
plazmában.
A 0-vércsoportú egyénekben a plazmában mindkét antitest (agglutinin), alfa (α )és a beta (β) is
jelen van. Az A-vércsoportú egyéneknél a beta (β), a B- vércsoportúaknál a alfa (α ) antitest
található meg.
Mindezeket összevetve, az emberek

vércsoportját mind az AB 0-, mind pedig az
Rh-vércsoportrendszerben meghatározzák,
és ennek ismeretében végzik el a
vérátömlesztést. Vérátömlesztésnél fontos ,
hogy ne találkozzon a vért kapó antitestje a
vért adó megfelelő antigénjével (vagyis az A
antigén (agglutinogén) az alfa (α )
antitesttel (agglutinin), illetve a B antigén
(agglutinogén) a beta (β) antitesttel
(agglutinin) .
Rh-összeférhetetlenség
A vörösvértestek eltérő antigén sajátságai miatt egyes esetekben összeférhetetlenség alakulhat ki
az anya és magzata között. A leggyakoribb az Rh-összeférhetetlenség, ami akkor jön létre, ha az
anya Rh-negatív, a magzat pedig Rh-pozitív. Az anya első terhessége idején nem lépnek fel
komplikációk, de a szülés alatt az anyai és a magzati vér kismértékben keveredik egymással, ezért
az anyai szervezetben immunreakció játszódik le a magzat Rh-pozitív vörösvértestei ellen. Az
anya szervezetében az immunreakció következtében memóriasejtek és ellenanyagok jönnek létre.
A problémák a következő terhesség idején jelentkeznek, mivel az antitestek a méhlepényen
keresztül átjutnak a magzatba, és tönkreteszik annak vörösvértesteit. Ilyen esetekben kialakulhat
az újszülött hemolítikus betegsége. Ebben az esetben az Rh pozitív vért Rh negatívra kell
kicserélni.
Specifikus immunválasz A nyiroksejtek fajtái (B- és T-nyiroksejtek)

A specifikus immunválaszban kiemelkedő szerepet játszó nyiroksejteknek két alapvető típusát
különböztetjük meg: a T-nyiroksejteket és a B-nyiroksejteket. A T-nyiroksejtek(T-limfociták,
röviden T-sejtek) a szív közelében található csecsemőmirigyben érnek meg, a B-nyiroksejtek (B-
limfociták, röviden B-sejtek) pedig a csontvelőben. A T-sejteknek működésük szerint több
csoportjuk van. A segítő T-sejtek részt vesznek az antigén felismerésében és a többi nyiroksejt
aktiválásában. A vérben és a szövetnedvben keringve őrjáratot tartanak a szervezetben, és a
sejtfelszínen található jelzőfehérjéik alapján folyamatosan ellenőrzik a sejteket. Ha idegen
anyaggal, antigénnel találkoznak, aktiválják az immunrendszer más sejtjeit. Az ölő T-sejtek és az
ellenanyagokat termelő B-nyiroksejtek közvetlenül részt vesznek a kórokozók közömbösítésében.
Page 35 of 66
2015
A specifikus immunválasz
A specifikus immunválasz egy meghatározott antigén ellen irányul. A védekező reakcióban a
nyiroksejtek és a monocitákból kialakuló magyméretű falósejtek (makrofágok) vesznek részt. A
folyamat három részre tagolható: az antigén felismerésére, a védekező rendszer aktiválására és az
immunválasz lejátszódására. Az antigén felismerésében és az immunrendszer aktiválásában
központi szerepük van a segítő T-nyiroksejteknek.
 A sejtes immunválaszban egy meghatározott antigénre "elkötelezett" ölő T-sejtek

vesznek részt. Felismerik az antigént hordozó sejteket, és olyan anyagot termelnek,
amellyel kilyukasztják sejthártyájukat. A sejtes immunválasz elsősorban vírusfertőzött
sejtek és daganatképző sejtek ellen irányul, de szerepe van a beültetett szervek, szövetek
kilökődési reakciójában is.
Ha a segítő T-sejtek valamilyen baktériumra vagy antigénként viselkedő
makromolekulára bukkannak a szervezetben, akkor B-sejteket aktiválnak.
 Az aktiválódott B-sejtek gyorsan osztódnak, ellenanyagokat kezdenek termelni.
Mivel a kórokozók elpusztításában közvetlenül az ellenanyagok vesznek részt, a
védekezésnek ezt a fajtáját antitestes immunválasznak . ( Humorális immunitásnak )
nevezzük.
Antitestes immunválasz- Immunitás memóriája A meghatározott antigén ellen irányuló

antitestes és sejtes immunválaszban aktiválódott segítő és ölő T-sejtek, illetve B-sejtek egy
része memóriasejtté alakul. Ezek a hosszú életű sejtek egy következő fertőzés alkalmával azonnal
felismerik az antigént, és beindítják ellene az immunválaszt
Immunitás: A szervezetben lejátszódott immunválasz eredményeként kialakul az immunitás, a

védettség.
 Ez lehet természetes, ha az ember átesik egy fertőző betegségen, és szervezete ily módon
ismeri meg a kórokozó antigénjeit.
 A védőoltásokkal mesterséges védettséget alakítanak ki. Az úgynevezett aktív
immunizálás során legyengített kórokozót juttatnak a szervezetbe. Az oltóanyaggal bevitt
antigén ellen lejátszódik az immunválasz. Természetesen a betegség nem alakul ki, vagy
csak egészen enyhe lefolyású. Az antigén hatására ugyanakkor létrejönnek a
memóriasejtek, amelyek a valódi kórokozóval történő fertőzéskor gyorsan aktiválódnak,
osztódnak, és közömbösítik a kórokozókat.
 Az orvosi gyakorlatban sokszor alkalmazzák a passzív immunizálást, amikor kész
ellenanyagot juttatnak a szervezetbe. Az ellenanyag megakadályozza a kórokozó
elszaporodását, vagy segít a már kialakult betegség leküzdésében. A módszert elsősorban
legyengült immunrendszerű, többnyire idős emberek vagy súlyosan fertőzött betegek
esetén alkalmazzák.
 Passzív immunitás természetes körülmények között is kialakulhat. Az anyaméhben
fejlődő magzat a méhlepényen keresztül antitesteket kap az anyától, születés után pedig
az anyatejjel jutnak ellenanyagok .
Page 36 of 66
2015
A szív működése A szív izomzatának összehúzódása (szisztolé), és elernyedése (diasztolé) tartja
állandó mozgásban a vért. A pitvarok összehúzódásakor a kamrák elernyedt állapotban vannak,
illetve a kamrák összehúzódásakor a pitvarok vannak elernyedt állapotban. A kamrai
összehúzódást egy rövid szünet követi (általános diasztolé), majd a folyamat újra ismétlődik. Az
összehúzódást, elernyedést szívciklusnak nevezik. Egy felnőtt ember szívösszehúzódásainak
száma percenként átlag 60-80, ezt nevezzük pulzusnak .
Szívütem: szív izomzatának összehúzódását (szisztolé), és elernyedését (diasztolé )foglalja

magába.RÉSZEI: a szívütem (szívciklus, 75 összehúzódás-percenként)
 pitvar összehúzódáse (szisztolé)- 0,1 mp;

 Pitvar elernyedése (diasztolé)- 0,7 mp;
 kamra összehúzódáse (szisztolé)- 0,3 mp;
 kamra elernyedése (diasztolé)- 0,5 mp;
 Általános diasztolé- 0,4 mp
A szívizom sajátosságai: A szív ritmusos működését a szívizomban található önálló ingerképző és
ingervezető rendszer biztosítja, ami azt jelenti, hogy önmagában az ingerképzéshez és az
ingervezetéshez nincs szüksége a szívnek külső idegi irányításra, ennek ellenére külső beidegzése
révén kapcsolatban áll a központi idegrendszerrel.
 Sinus pitvar csomó; Az elsődleges ingerképző központ a szívben, a sinus csomó, a jobb
pitvar falában helyezkedik el, a feladata a szívösszehúzódások ütemének biztosítása. A
sinus csomó percenként 60-80 ingert bocsát ki;
 A pitvar-kamrai csomó a pitvar kamrai határon helyezkedik el. Ez a másodlagos
ingerképző központ, ez azt jelenti, hogy a sinus csomó működésének kiesése során
átveszi az irányító szerepet, percenként 35-40 ingert képes kibocsátani;
 A His - köteg a pitvar–kamrai csomóból indul ki, a szívsövényben fut lefelé 2 cm
hosszan. Fő feladata az ingerület vezetése;
 Purkinje – rostoknak nevezzük a szárak végelágazásait a kamra izomzatában. Fő feladata
az ingerület átadása az izomrostoknak.
A szívbillentyűk záródási és nyitási folyamata, működésük következményei:
 A vitorlás billentyűk működése: (2 vitorlás bal oldalon, 3 vitorlás jobb oldalon). A

pitvarok összehúzódásakor a nyomás megnyitja a vitorlákat és a vér a kamrába áramlik.
A kamrák összehúzódásakor a billentyűk vitorlái összecsapódnak, elzárva ezzel a
visszafolyást a pitvarba;
 A félhold alakú vagy fecskefészek alakú billentyűk működése: A kamra összehúzódása
során a vér a nagyerekbe préselődik, a vér nyomása az érfalhoz nyomja a zsebeket, így az
ér ürege megnyílik és a vér szabadon áramlik. A kamra elernyedésekor a kilökött vér
visszaáramlani igyekszik, de a visszaáramlás következtében a billentyű tasakjai vérrel
telítődnek és ezáltal elzárják a visszaáramlás útját. Félhold alakú vagy fecskefészek alakú
billentyűk találhatók a szív alatt levő nagy gyüjtőerek és nyirokerek belsejében, a vér
visszaáramlását akadélyozzák meg.
Page 37 of 66
2015
SZISZTOLÉS HOZAM alatt az egy összehúzódás során a nagyerekbe kilökött vér mennyiségét
értjük. Ez általában 75 ml. A SZÍVHOZAMOT úgy számítjuk, ki, hogy a szisztolés hozam
értékét megszorozzuk az egy perc alatti kamrai összehúzódás számával. Ez nyugalmi állapotban
5,5 liter/ perc, tehát a szíven egy perc alatt a teljes vérmennyiség áthalad. 75x75 ml=5,5l/perc
A szívhangok: A szív felett hallgatózva 2 szívhangokat lehet hallani.
 Első szívhang (szisztolés hang): a kamrák összehúzódásának izomhangja és a vitorlás

billentyűk becsapódásának hangja;
 Második szívhang (diasztolés hang): a félhold alakú billentyű (zsebes billentyű)
összecsapódása és a nagyerek falának rezgése okozza.
Pulzus:kamra összehúzódáskor az aorta fala kitágul, egy tágulási hullám keletkezik, amely 10X
gyorsabban terjed az érfalon mint a vér. Értéke 6o-8o percenként.
Vérnyomás, A vérnyomás a keringési rendszerben a vérnek az erek falára kifejtett nyomása.Az

aorta és közvetlen ágai rugalmas típusú artériák. Ezek a szív összehúzódásakor kitágulnak, és
tárolják a szív összehúzódásából eredő energiát. A szív elernyedésekor a vérnyomást ezeknek az
ereknek a rugalmassága tartja fenn a keringest. . Így alakul ki a vérnyomás két értéke a
(szisztolés) és (diasztolés) vérnyomás. 120/80 Hgmm a vérnyomás normális értékei. A
vérnyomás befolyásolja a : osztóerek rugalmassága, szívritmus, vérhozam, környéki ellenállás.
Vérnyomás értékeit több hormon szabályozza
Vérkeringés.Az emberek keringési rendszere egy zárt rendszert alkot, ami azt jelenti, hogy a vér
egy megszakításoktól mentes érhálózatban kering. Az érhálózat két vérkört alkot: a kisvérkört és
a nagyvérkört.
A vér keringése az erekbenA vér az osztóereken át eltávolodik a szívtől, áthalad a

hajszálereken, majd a gyűjtőereken visszatér a szívbe.
A nagy vérkör a bal kamrából indul. Az

aorta (főosztóér) elágazásai révén
oxigént szállít a szövetekbe. Az
osztóerek egyre kissebb osztórekre
ágaznak, majd hajszálerekben
folytatódnak. A hajszálerek falán
keresztül megvalósul a gázcsere a vér és
a sejtek között. A hajszálerek fala
nagyon vékony (egy sejtrétegből áll). A
hajszálerek kis gyűjtőrecskékbe
folytatódnak, majd közepes és nagy
gyűjtőerekbe szedődnek össze. A felső
és alsó üres gyűjtőér a jobb pitvarba
torkollanak, és széndioxidos vért
szállítanak.
Page 38 of 66
2015
aorta üres gyűjtőerek keresztül megvalósul a gázcsere. A négy
bal kamra szövetek tüdő gyűjtőér oxigénes vért szállít a
jobb pitvar szívbe, a bal pitvarba.
A kis vérkör a jobb kamrából indul. A tüdő osztóér tüdő gyűjtőerek
tüdő osztóér és elágazásai széndioxidos jobb kamra tüdők bal pitvar
vért szállítanak a tüdőkbe. A
léghólyagocskák és a hajszálerek falán
 A iszchaemiás szívbaj, belső és külső vérzések, leukémia, vérszegénység

Az iszchaemiás szívbetegség (koszorúér betegség) a szívizom elégtelen vérellátásból eredő
korkép, egyensúlyzavar az oxigénszükséglet és bevitel között, nagymértékben a koszorúerek (a
szívizmot ellátó vérerek) megbetegedése, (érelmeszesedés) következtében.Az érelmeszesedés az
érfal elvastagodását jelenti, főként a koleszterin és kalcium lerakodása miatt, amely az érintett
érfal átmérőjének csökkenését eredményezi, ennek teljes elzáródásáig, azaz a véráram ideiglenes
vagy végleges elzáródását.
 ANGINA PEKTORISZ (KOSZORÚÉRGÖRCS) / A mellkas központjában, a szegycsont

mögött. Kisugárzik a vállakba vagy karba, leggyakrabban a bal karba. Kisugározhat még
állkapocsba, nyelvbe vagy a hasba, szív nem kap oxigént.
 INTERMEDIER SZINDRÓMA/ Pihenésre, gyors hatású nitrát gyógyszerre nem
reagál.A fájdalom igen erős, nyugalmi helyzetben is.
 SZÍVINFARKTUS / koszórúerek végleges elzáródása, tartós fájdalom, heves
szívdobogás, verejtékezés.
Vérszegénység formái:
1. a test túl sok vért veszít, vérzés utáni;

2. A vashiányos vérszegénység a leggyakoribb típusú vérszegénység. Ha nincs elegendő
vas a szervezetben nem képződik hemoglobin;
3. A vészes vérszegénység a B12-vitamin hiánya miatt alakul ki. A B12-vitamint a
szervezet csak állati eredetű táplálékból tudja fölvenni. A gyomor-nyálkahártyában
termelődik az a fehérje, ami ahhoz szükséges, hogy a B12-vitamin felszívódjék a
vékonybél csípőbél (íleum) szakaszából;
4. hemolitikus anémia a vörösvértestek számának csökkenése különböző káros hatások
következtében: benzol, ólom, foszfor, szulfamidok, kinin, élősködők, mikrorganizmusok;
5. Az újszülöttek hemolitikus betegsége, olyan állapot, melyben a vörösvérsejtek a
normálisnál gyorsabban esnek szét, vagy pusztulnak el. Az újszülött einek a pusztulását
az anya által termelt ellenanyagok antitestek okozzák, melyek a megszületés előtt a
méhlepényen keresztül kerültek a magzat szervezetébe. Egy Rh negatív édesanya
ellenanyagokat termelhet az Rh pozitív vörösvérsejtekkel szemben, ha egy korábbi
terhesség során Rh pozitív magzatától vörösvérsejtek kerültek a keringésébe; ez a
terhesség vagy a vajúdás során bármikor bekövetkezhet. Ellenanyag-termelést válthat ki
korábban, véletlenül Rh pozitív vérrel végzett vérátömlesztés is;
Page 39 of 66
2015
6. Aplasztikus- hipoplasztikus anemia, (súlyos csontvelői elégtelenség)
A csontvelői, vérképzésben szereplő (hematopoietikus) őssejt betegsége, amely a vérben
valamennyi alakos elem (vérlemezke, vörösvérsejt, fehérvérsejt) hiányával, elégtelen
vérképzéssel és úl jár. A betegség súlyos formája kezelés nélkül az élettel
összeegyeztethetetlen;
fehérvérűségnek több fajtáját ismerjük
 Limfoid leukémiák. Nyirokszervek szintjén;

 Mieloid leukémiák: magas fehérvérsejtszám, változik a vörösvértestek és trombociták
száma;
 heveny leukémia –legsúlyosabb, 2-3 hét alatt halált okoz.
belső és külső vérzések / A sérülésre a vérzés intenzitásából és a vér színéből lehet
következtetni:
 Hajszáleres vérzés esetén a vér világospiros, , az elvesztett vér mennyisége rendszerint

csekély.
 Vénás vérzés esetén a vér sötétvörös, a vérveszteség mértéke a sérült erek nagyságától függ.
Súlyos esetben a sérült nagyon sok vért is veszíthet.
 Az artériás a szívműködésnek megfelelően lüktető, a távozó vér élénkpiros. A vérveszteség a
sérült ér nagyságától függ.
 Súlyos vérzés 1,5-2l vér elvesztése. A vér 5o%elvesztése halálos
2.2.3 LÉGZÉS– tüdőszellőzés, légzési gázok szállítása és cseréje, légzési térfogat, VK
– alapvető higiéniai és patológiai fogalmak: influenza, tüdőfibrózis, tüdőtágulás
A légcsere A tüdő a légzésben passzívan vesz részt, követi a mellüreg térfogatváltozásait. A

mellüreg térfogatát alégzőizmok: a bordaközi izmok és a rekeszizom változtatják
Belégzéskor (aktív folyamat)a légzőizmok mellüregbe.
összehúzódnak, a bordaközi izmok előre
emelik a bordákat, a rekeszizom pedig a
hasüreg felé húzódik. A térfogat-növekedés
következtében a tüdőben lévő levegő
nyomása csökken, ezért a külvilágból levegő
áramlik a tüdőbe, egészen addig, amíg a
nyomás a külső légnyomással egyenlővé
nem válik. Kilégzéskor a légzőizmok
elernyednek. A bordák lesüllyednek, a
rekeszizom pedig bedomborodik a
A mellüreg térfogata csökken, ezért nő a tüdőben a levegő nyomása. A levegő addig áramlik
kifelé a tüdőből, amíg nyomása a külső légnyomással egyenlő nem lesz.
 Nyugodt légzéskor egy légvétellel kb. 500 ml levegő cserélődik a tüdő légtere és a
külvilág között. Légzési térfogatnak (LT) nevezzük ;
Page 40 of 66
2015
 Belégzési tartalék levegő vagy kiegészítő térfogat (KT)- erőltetett belégzéskor még
bejuttatható levegő 1500 ml ;
 Kilégzési tartalék levegő vagy tartalék térfogat (TT)- erőltetett kilégzéskor még
kipréselhető levegő 1000-1500 ml ;
 Reziduális vagy maradék térfogat (MT)- erőltetett kilégzés után is a tüdőbe marad 1500
ml ;
 Vitálkapacitás (VK). VK =LT+KT+TT nyugalmi helyzetben kb.6000 ml;
 Totálkapacitás (TK). TK =VK+MT ;
 Nyugalmi állapotban a felnőttek percenként 12-16-szor vesznek levegőt.
A szervezetben lejátszódó gázcserefolyamatok
A szervezetben lejátszódó gázcserefolyamatok – a külső és a belső légzés – során a szén-dioxid
és az oxigén diffúziójának irányát a koncentrációviszonyok határozzák meg. Ezért a kisvérköri
keringéssel a tüdőbe érkező vérből a szén-dioxid a léghólyagocskák levegőjébe, az oxigén pedig a
léghólyagocskák légteréből a vérbe diffundál. A gázcseréhez szükséges koncentrációkülönbséget
a levegő magas oxigén és alacsony szén-dioxid tartalma biztosítja.A nagyvérköri keringéssel a
sejtekhez áramló vér oxigént ad le a szövetnedvbe, és szén-dioxidot vesz fel onnan.
 a vér oxigéntartalmának 98,5 %-át szállítja a hemoglobin,1 %-a oldva van a

vérplazmában
 A szén-dioxid 8 % a plazmában oldott formában szállítódik a többi karbonátok és
karbaminohemoglobin formájában. Ebben az esetben szén-dioxid a vérbe diffundál, és ott
vízzel egyesülve szénsavat alkot. A szénsav pedig hidrogénkarbonát-ionra disszociál:
C O 2 + H 2 O = H2 C O3 = H + + H C O 3 –
A H C O 3 – a plazmában Na+ hoz, a vörösvértestekben K+ hoz kapcsolódik kb 80%.
Influenza:Az influenza vírusos megbetegedés, melyet láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz
közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez. Az influenzavírusok az
egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben
keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek.Minden évben, késő ősztől
tavaszig találkozunk az influenzavírus által okozott, a légutak megbetegedésével járó, széles
körben kirobbanó járványokkal.
Tüdőfibrózis: Napjainkban azonban a jelentőségét az adja, hogy a gyakorisága egyre nő, ami a
különböző környezeti ártalmaknak tudható be. A tüdőfibrózis során valamilyen kiváltó
ágens(azbeszt, szilicium, homok, szén, ) hatására krónikus gyulladás indul el a tüdőszövetben, a
léghólyagocskák és hajszálerek között, amely végül a kötőszövet felszaporodásához vezet, ezzel
csökkenti a légző felületet.Rákot is okozhat.
Tüdőtágulás :A köhögés és a nyálka ürülése asztmás légzési nehézséggel szövődhet, ha a légutak

szűkülnek. Tüdőtágulás esetén nagy gond származik abból, hogy tüdőhólyagocskák károsodnak.
A maradék tüdőhólyagocskák kevésbé hatékonyan működnek, s levegő reked a tüdőben,
amelynek a szövete pusztul. A pangó levegő miatt csökken a belélegzett friss levegő mennyisége,
s a tüdő tartósan kitágul az ezt ellensúlyozni igyekvő erőfeszítései miatt. Minthogy a kitágult tüdő
nem képes kielégíteni a test oxigénszükségletét, a legcsekélyebb testi erőkifejtés is
súlyos légszomjat válthat ki.
Page 41 of 66
2015
2.2.4 KIVÁLASZTÁS
– vizeletképződés és vizeletürítés folyamata– alapvető higiéniai és patológiai fogalmak:
húgyhólyaggyulladás, vesegyulladás, glomerulonephritis
A vizelet a nefronban történik 3 folyamat eredményeképpen: ultraszűrés az érgomolyagokban

Visszaszívódás és kiválasztás az elsődleges és masodlagos kanyarulatoa csatornákban
 A szűrletképzés során fehérjementes vérplazma kerül a nefron tokjából (Bowmann tok
érgomolyagjából) a vesecsatornába. A szűrés a hajszálerek falának (fenesztrált
kapillárisok mivel pórusokat tartalmaznak) és a kettős falú tok belső részének vékony,
egyrétegű laphámján keresztül történik. A szűrés a vérplazma anyagainak
molekulamérete szerint történik. A szűrletbe azok az anyagok jutnak, amelyek elég kis
méretűek ahhoz, hogy átjussanak a vesetestecskék és a kapillárisok falán. Egészséges
emberben ezért nem kerülnek a szűrletbe a vér sejtes elemei és a vérplazma nagy
molekulájú fehérjéi. A vesecsatornába jutó szűrletben a szervezet számára szükséges,
káros és fölösleges anyagok egyaránt vannak.A két vesében naponta 180 l elsődleges
vizelet (fehérjementes vérplazma) vagy szűrlet képződik. Ez megfelel 120 ml percenként
(glomeruláris szűrési együttható GSzE), agyis az emberi szervezet összvérmennyisége kb
5 l minden 40. percben átszűrödik a vesén.
 A visszaszívás során a szervezet számára szükséges anyagok visszakerülnek a
vesecsatornákat körülvevő kapillárisokba. A folyamatban a vesecsatornákat bélelő
hámsejtek vesznek részt. A glükóz, az aminosavak, a vitaminok B12, C aktív transzporttal
jutnak vissza a vérplazmába, már a vesecsatornák első szakaszában. Ugyancsak aktív
transzporttal folyik a Na+ K HCO3 visszaszívása. Egészséges emberben a vesecsatornák
első szakaszán visszaszívódik a vérbe a glükóznak általában a teljes mennyisége. A Cl-
karbamid és víz passzív mechanizmussal szívódik vissza.
 A kiválasztás során a szervezet
számára nem szükséges anyagok a
kapillárisokból a végleges vizeletbe
kerülnek, pl H, ammónia, penicillin,
húgysav, kreatinin aktív vagy
passzív módon.
A nefron felépítése és érrendszere

Vizeletürítés:A húgyhólyag a vizelet tárolására szolgáló, üreges, izmos falú szerv. A vizelet
tárolása teszi lehetővé, hogy a vese folyamatos vizelet kiválasztása ellenére a vizelet kiürítése
csak időszakosan válik szükségessé. A vizelési inger mintegy 200-300 ml vizeletmennyiségnél
váltódik ki, ami normál napi vizeletmennyiség mellett napi négy-ötszöri ürítést jelent (1,5 l napi
vizeletmennyiség ) A húgyhólyag maxim’lis befogadóképessége 700-800 ml vizelet. A
húgyhólyagra jellemző a plaszticitás vagy képlékenység, vagyis képes telítődni anélkül hogy
Page 42 of 66
2015
feszülése fokozodna. Feltöltődéskor a nyomés kezdetben enyhén nő, vizelési inger mintegy 200-
300 ml jelenik meg és 300-400 ml a parancsoló vizelési inger.
A húgyhólyag tágulásakor a nyomásérző receptorok felfogják az ingert és a gerincvelő

szimpatikus központjába szállítják. Innen az alhasi idegrostokon parancsok jutnak a húgyhólyag
izmaihoz amelyek elernyednek, és nő a belső sima záróizom tónusa és így a vizelet visszatartás
történik. Ha a körülmények megengedik a vizeletürítést a gerincvelő paraszimpatikus rostjain
(medenceidegek ) parancsok érkeznek a húgyhólyag izmaihoz amelyek összehúzódnak, és a
belső sima záróizom elernyed, az agykéregből padig parancsok indulnak, amelyek a gerincvelő
szeméremidegeina külső záróizomhoz jutnak amely elernyed és így vizeletürítés történik.
A kiválasztórendszer betegségei: húgyhólyaggyulladás, vesegyulladás, glomerulonephritis
Húgyhólyaggyulladás: Mikroorganizmusok idéznek elő. Lehet akut és krónikus.

Húgyhólyaghurut jellegzetes tünetekkel jár. Hidegrázás, láz, alhasi fájdalom mellett jellemző a
gyakori vizelési inger, amelyet azonban csak pár csepp vizelet ürítése követ. A vizeletürítés
rendkívüli fájdalommal, égő, csípő érzéssel jár. Általában hűléses megbetegedések szövődménye.
A vesegyulladás: a nefronok gyulladásos megbetegedése, glomerulonefritisznek is nevezzük A

baktériumok leggyakrabban streptococcusok okozzák. Lehet akut (heveny) és a krónikus (idült
Az arcon, a szemek környékén észlelhető, sőt az egész testre is kiterjedő elsődleges tünete az
ödéma, más néven a vizenyő. További jellemző tünete a vérnyomás emelkedése, mely hirtelen
kezdődhet, és annyira igénybe veheti a– szívizmot.. Ilyen esetben az akut vesegyulladás első
tünete (az ödéma mellett) a fulladás és a fejfájás –. Az említettek mellett előfordulhat még
hányinger, hányás és étvágytalanság, illetve derékfájás. Feltűnhet esetleg a vizeletmennyiség
csökkenése, és gyakran észlelhető a véres vizelet.
2.3 SZAPORODÁSI ÉLETMŰKÖDÉSEK– szaporodási rendszer: alkotók, élettana–

szaporodás egészségtana: családtervezés, védekezés, terhesség és szülés
– alapvető higiéniai és patológiai fogalmak: női nemi szervek gyulladása, prosztata

adenóma
2.3.1.Here és a férfi ivarutak

A hím ivarmirigy, a here páros szerv. A hasüregen kívül, a herezacskóban található. A here
normális működéséhez ugyanis a testhőmérsékletnél néhány °C-kal alacsonyabb hőmérséklet
szükséges. A heréket tunica albuginea borítja, amelyből kötőszöveti sövények hatolnak be a here
belsejébe és 200- 300 lebenykére tagolják. A tok a here felső felén rostos megvastagodást hoz
létre amelyet gátornak nevezzük. A gátoron haladvak a vérerek , idegek csatornák. A
herelebenyke belsejében 1-4 herecsatornácska található amelyben a spermiumok képződnek. A
kanyarulatos csatornák között az interszticiális szövetben Leydig féle sejtek tesztoszteront
temelnek. A herelebenyke csatornái egyenes gyűjtőcsatornába folytatódnak, ezek pedig
szabálytalan csatonahálózat, majd 10 - 12 elvezető csatorna és a mellékhere következik ahol az
érett spermiumok tárolódnak.
Page 43 of 66
2015
A mellékherékből ered a két izmos falú ondóvezeték. Az ondóvezetékek végébe ömlik a
páros ondóhólyag váladéka. Az ebben levő szénhidrátok a spermiumok mozgásához biztosítanak
energiaforrást, kilövelőcsatornába folytatódik amely áthalad a prosztatán (a dülmirigy- csöves
bogyós mirigy) és a húgycsőbe torkollik.. Az ondóhólyagok és a prosztata váladéka a
spermiumokkal együtt alkotja azondót (sperma).
A hímvessző (penis) a férfiak párzószerve. A benne levő két barlangos test és a húgycsövet
körülvevő szivacsos test alkotja.
Az érett hímivarsejt három részre, fejre, nyakra és farokra tagolódik. A feji részben található a
kromoszómákat tartalmazó sejtmag. Elülső részében akroszóma olyan enzimek vannak, amelyek
a megtermékenyítés során lehetővé teszik a feji rész átjutását a petesejtet határoló burkon, és
megakadályozzák újabb hímivarsejtek belépését. A nyakban találhatók az energiatermelésért
felelős mitokondriumok és sok glikogén. A farki rész a spermium mozgásszervecskéje.
Férfi ivari működések hormonális szabályozása

A spermiumok termelését az agyalapi mirigy tüszőserkentő hormonja FSH fokozza, a
sárgatestserkentő hormon LH pedig a here hormontermelését szabályozza. Ennek hatására
alakulnak ki a másodlagos nemi jellegek, megindul és folyamatosan fennmarad a spermiumok
képzése a herecsatornácskákban.
2.3.2A női ivarszervek: Petefészek és petevezeték
A petefészkek (ováriumok) páros belső női nemi szervek, amelyek a kismedencében, a méh két
oldalán helyezkednek el. A petefészek állományának a felszínhez közelebb eső részét
kéregállománynak, középső részét velőállománynak nevezik laza rostos kötőszövet.
A kéregállományban különböző érési fokú tüszők helyezkednek el, amelyekben a petesejtek

fejlődése, érése megy végbe. Benne még a magzati korban 400.000 elsődleges tüsző található. A
tüszők legnagyobb része elpusztul 300-400 tüsző érik meg és termel petesejtet. A serdülőkortól
kb. 50 éves korig hormonális hatásra átlagosan 28 naponként lezajlik egy-egy tüsző érése. A
tüszők érése több szkaszban zajlik :Elsődleges tüszők –másodlagos tüszők- Graaf vagy üreges
tüszők. Az érett tüszőben folyadék halmozódik fel. A női ivarszervekn, átlagosan 14 nap
elteltével a folyadék feszítő hatására megreped a tüsző. Ez a folyamat a tüszőrepedés, az
ovuláció. A tüszőből kilökődött petesejt petevezetékbe sodródik. A petevezeték falában
simaizomréteg található, belső felületét pedig csillós hám béleli. A petevezeték perisztaltikus
mozgása és csillóinak csapkodása továbbítja a petesejtet a méh felé. A méh a húgyhólyag és a
végbél között található páratlan szerv, alsó részéhez a méhnyakhoz a hüvely kapcsolódik. Az
ovuláció után a felrepedt tüsző maradványából a petefészekben kialakuló sejtcsomó a sárgatest
amely progeszteront és ösztrogéneket temel. Az ivarsejtek összeolvadása, a megtermékenyítés
rendesen a petevezetékben történik. Ha a petesejt nem termékenyül meg a sárgatest
visszafejlődik, ha megtermékenyül akkor hormonokat termel a terhesség első harmadában.
Méh és a menstruációs ciklus
 Menstruációs szakasz:1-5 nap a méh felszíni nyálkahártya rétege szétesik és és vérzés

kíséretében leválik, majd a méhszájon és a hüvelyen keresztül távozik
 Proliferációs -újraképződési szakaszA tüsző érése idején az ösztrogének hatására méh
nyálkahártyája fokozatosan vastagszik, vérellátása nő 6 - 13 nap
Page 44 of 66
2015
 Ovuláció 14 nap tüszőrepedés

 Szekréciós szakasz –15-28 nap a méhnyálkahártya megvastagszik progeszteron hatására,
felkészül a megtermékenyített petesejt befogadására. Ha megtermékenyítés nem történik,
akkor a ciklus második felében a nyálkahártya felső rétege elhal, és vérzés kíséretében
leválik, majd a méhszájon és a hüvelyen keresztül távozik
 Az agyalapi mirigy a menstruáció alatt megkezdi a tüszőserkentő (FSH, follikulus
stimuláló) hormon termelését, s ennek következményeként a petefészekben lévő tüszők
érésnek indulnak. Időben párhuzamosan a petefészkekben az ösztrogén hormonok
termelődése indul meg, amelyek szintén serkentik a peteérést.
 Az ovulációs szakasz. Amikor az
LH termelés elér egy maximumot
(LH csúcs) a tüsző megreped és az
érett petesejt kiszabadul.
 A luteális szakasz A petét már nem
tartalmazó visszamaradt tüsző
(sárgatest, corpus luteum) a ciklus
utolsó szakaszában a progeszteront
termel, amely hatására a méh
nyálkahártyája felkészül a
megtermékenyített pete fogadására.
Ha nem következik be
megtermékenyülés a sárgatest
elsorvad és progeszteron termelése
is megszűnik. Progeszteron
hiányában a vastag
méhnyálkahártya pusztulni kezd,
majd leválik, és a menstruációval
távozik a szervezetből.
Page 45 of 66
2015
Petesejt képzédése ovogenézis: őspetesejt2n (mitózis)- > elsődleges ovocita 2n (ovuláció idején
megy végbe a meiózis)- >másodlagos ovocita (n) és élső sarki sejt amelyik elpusztul-> mitotikus
osztódás – preovocita (n) és második sarki sejt amelyik elpusztul-> osztódás nélkül átalakul
petesejt
Spermium képződése –spermatogenézis spermatogóniumok 2n (mitózis)- > elsődleges
spermatocita 2n meiózis>2 másodlagos spermatocita (n) -> mitotikus osztódás – 4 spermatida(n)
-> osztódás nélkül átalakul 4 spermium
Megtermékenyítés a méhkürt vagy petevezeték felső harmadában megy végbe.
A megtermékenyítés során egy hím ivarsejt feji része behatol a petesejtbe.. Az egyszeres
kromoszómaszerelvényű, azaz haploid hím ivarsejt és petesejt magjának összeolvadása után
kialakul a diploid, kétszeres kromoszómaszerelvényű zigóta. Az utód nemét az dönti el, hogy a
petesejt milyen ivari kromoszómát tartalmazó hím ivarsejttel egyesül. A petesejt 22 testi és egy X
ivari kromoszómát tartalmaz. A hím ivarsejtben a 22 testi kromoszóma mellett 50%-os eséllyel
vagy egy X vagy egy Y kromoszóma található. Az ivarsejtek összeolvadásakor helyreáll a diploid
állapot, a zigótában 22 pár testi és egy pár ivari kromoszóma van. A születendő utód 50-50%-os
eséllyel fiú vagy lány.
2.3.3.Terhesség és szülés
Megtermékenyítés után a zigóta osztódni kezdés kb a 1o napon történik a beágyazódás- niddáció
a méh nyálkahártájába. Következik a hólyagcsíra, majd bélcsíra és azután embrióról beszélünk.
Az anya és a magzat között kapcsolat alakul ki, megjelenik a :
 magzating (amnion
 Húgytömlő(allantois)
 Köldökzsínor
 Méhlepény (placenta)
 Ezután kezdődik a terhesség 9 hónap (28o ) nap , majd a szüléskor a magzat kilökődik a
méhből
2.3.4.Fogamzásgátlás családtervezés
 Gumióvszer:Legnagyobb előnye, hogy nemcsak a nemkívánatos terhességtől, de a

különböző nemi betegségektől is megvéd. Hatásmechanizmusa, hogy használata során
megakadályozza az ondó hüvelybe kerülésé;
 Tabletta:Olyan hormonokat juttat a szervezetünkbe, melyek a méhnyakat
áthatolhatatlanná teszik a spermiumok számára, illetve megakadályozzák az ovulációt
vagy , hogy a megtermékenyített petesejt beágyazódjon a méhbe. Pozitívumai közé
soroljuk, hogy mérsékli a havi vérzést és a menstruációs görcsöket. Lehet kombinált
hormontabletta , amely ösztrogént és progeszteront tartalmaz, vagy monohormonális ,
amely csak progeszteront tartalmaz;
 Injekció:A progesztogén nevű hormont tartalmazó injekcióra, vastagítja améh nyákját,
gátolja az ovulációt;
Page 46 of 66
2015
 Beültetés a bőr alá- norplant :A progesztogén nevű hormont tartalmaz, amelyet a fekar
felső felének belső felére ültetnek be a bőr alá, 5 évig hat, bármikor eltávolítható és
azután rögtön termékeny;
 Méhen belüli fogamzásgátló eszköz:A műanyagból készült hurok elsősorban azoknak a
35 év feletti nőknek ajánlott, akik már voltak terhesek.. Lényege, hogy állandó jelleggel,
minimális mennyiségű hormont bocsájt ki magából, méghozzá a méhen belül. Korszerű,
precíz és hatékony módszer, melynek hátránya, hogy drága, és csak a nőgyógyász
helyezheti fel;
 Pesszárium- diafragma :A kisméretű gumieszközt az aktus előtt minimum 20 perccel,
maximum 2 órával kell a méhszájra helyezni;
 Spirál A spirál egy méhen belüli fogamzásgátló eszköz, melyet a nőgyógyász helyez fel,
és ötévente, amikor a csere esedékes, ő is távolítja el. Amellett, hogy olcsó, biztonságos
is, hiszen megakadályozza a megtermékenyített petesejt beágyazódását. Annyiban
azonban nehezített a helyzet, hogy csak a már szült nők vehetik igénybe ezt a módszert;
 Spermicidek: krém, zselé, hab , hüvelykúp :Könnyen, egyszerűen alkalmazható
megoldás, ami spermicid anyagot juttat a hüvelybe, így véd a nem kívánatos terhességtől.
Hatásfoka alacsony, elpusztítja az ondósejteket;
 Műtéti beavatkozással történő fogamzásgátlás: Petevézeték elzárása, ondóvezeték
elkötése (vasektómia);
 Természetes fogamzésgátlás: naptár segítségével, a termékeny időszakban történő nemi
kapcsolatok keülése.
A petefészek gyulladás: A petefészek gyulladását leggyakrabban fertőzés okozza (gennykeltő
baktériumok vagy vírusok). Tünetei: egyoldali alhasi fájdalom, amely lágyéktájba, combba
sugározhat , görcsös fájdalomérzetmagas láz, hányinger, hányás, szédülés, elesettség, fájdalmas
vizelés, vérzési rendellenességek. Alhasi fájdalom petefészek gyulladás esetén. Krónikus
gyulladás szövődménye meddőség lehet.
Prosztata adenóma: A férfiak prosztatát érintő betegsége. A prosztata (dülmirigy) által termelt
váladék az ondó részét képezi, a benne lévő glükóz energiát szolgáltat a spermiumok
mozgásához. A kor előrehaladtával a prosztata mérete nő, és ezzel párhuzamosan nyomhatja a
húgycsövet, aminek következtében vizeletürítéskor a vizeletsugár vékonyabb lesz, a
vizeletáramlás ereje csökken. A "jóindulatú" kifejezés alatt azt kell érteni, hogy a
megnagyobbodás nem daganat vagy fertőzés következménye.
A prosztata megnagyobbodásának valószínűsége az életkorral fokozódik 60 év felett a férfiak
csaknem felénél jelentkezik. Leggyakoribb tünetek: a gyakori vizelés; a hirtelen minden előjel
nélkül támadó vizelési inger; éjszakai felébredés ennek az ingernek a hatására; a vizelet
indításának nehezítettsége; a vékonyabb, vagy meg-megszakadó vizeletsugár és a vizelet
elcsöpögése.
Genetika/ Molekuláris genetika A nukleinsavak szerkezete és kémiai

összetétele
Page 47 of 66
2015
A dezoxiribonukleinsav (DNS) Karcinogenézis
A DNS denaturálása és renaturálása A humángenetika alkalmazási területei
A genetikai anyag szerepe Humánökológia
Transzkripció Az ember hatása a természetes
Transzláció ökoszisztémákra
Ribonukleinsavak (RNS) A környezet szennyezése
A genetikai anyag szerveződése Az ember és tevékenységének
A vírusok, prokarióták,eukarióták genetikai környezetszennyező hatása
anyagának szerveződése A levegő szennyezése
Humángenetika A víz szennyezése
Az emberi genom A talaj szennyezése
A rákbetegséggel asszociált
kromoszómaelváltozások
3.Genetika: Molekuláris genetika
3.1.A nukleinsavak szerkezete és kémiai összetétele
A nukleinsavaknak két nagy molekulacsoportja van: a dezoxiribonukleinsav (DNS) és a

ribonukleinsav (RNS).
Mindkét makromolekulát nukleotidoknak nevezett alapegységek építik fel.
A nukleotidok felépítése:
 egy nitrogénbázis;
 egy cukor összetevő (pentóz);
 egy foszfátgyök.
A nitrogénbázisok kétfélék lehetnek:
 purin bázisok – adenin (A) és guanin (G), megtalálhatóak a DNS-ben és az RNS-ben.

 pirimidin bázisok – citozin (C) a DNS-ben és az RNS-ben fordul elő, timin (T) csak a
DNS-ben van, uracil (U) csak az RNS-ben található.
A cukormolekulát egy mono-zaharid, 5 szénatomos (pentóz) képezi, amely a DNS-ben egy

dezoxiribóz, az RNS-ben egy ribóz molekula.
A nukleotidok szintézisekor a pentóz C1 atomjához víz kilépés mellett nitrogénbázis kapcsolódik,

nukleozid keletkezik; ha a nukleozid pentózának C5 atomjához, észterkötéssel kapcsolódik egy
foszfátcsoport, víz kilépése közben nukleotid keletkezik. A nukleinsavak nukleotid egységekből
felépülő poli-nukleotidok.
A szomszédos nukleotid egységek a pentózmolekulák5. illetve 3. C-atomja közötti foszfát

csoporton keresztül kapcsolódnak össze (5’–3’). A poli-nukleotid lánc, a nukleotidok foszfo-
dieszterikus kötései miatt, szabályos szerkezetű.
A dezoxiribonukleinsav (DNS)
Page 48 of 66
2015
Egy DNS molekula 2 egymással szemben levő és ellentétes irányban futó poli-nukleotid láncból
épül fel, a két lánc egyközös tengely körül spirálisan helyezkedik el. J Watson, F. Crick mutatta
ki 1953-ban.
 Elsődleges szerkezetét a dezoxiribo-nukleotidok szekvenciája (egymás utáni

elhelyezkedési sorrendje) határozza meg az adott poli-nukleotid láncban.
 Másodlagos szerkezetét a két komplementer lánc nitrogénbázisai között kialakuló
hidrogénhidak határozzák meg. A hidrogénhidak kialakulását a bázisok szerkezete
határozza meg, azaz egy nagyobb méretű purin bázis egy kisebb méretű pirimidin
bázissal képez bázispárt a komplementaritás értelmében: az A=T; T=A (kettős
hidrogénkötés), valamint G≡C; C≡G (hármas hidrogénkötés), amelyek stabilabbak az
előzőknél. A kötések elektrosztatikus természetűek, a molekula belsejében a hidak
védettek a környezeti tényezőkkel szemben, stabilitást biztosítva a molekulának és a
benne tárolt genetikai információnak, amelyet az adott lánc nukleotid sorrendje határoz
meg. A két komplementer lánc antiparallel (ellentétesen párhuzamos), jobbra forgó
dextrogir. Az egyik láncirányítottsága 5’→3’, a komplementer láncban a kötés
iránya3’→5’. Az információ leolvasása (a láncok keletkezésének iránya) 5 ’→3’.
A DNS denaturálása és renaturálása
Ha 100°C körüli hőmérsékletre melegítjük azt az oldatot, amelyben DNS van, felszakadnak a
hidrogénkötések, a két lánc szétválik, denaturált, egyszálas DNS keletkezik. A denaturálás
hőmérséklete fajonként változik, mert függ a hármas kötések (G–C) százalékától, arányban van
ezeknek a kötéseknek a DNS molekulákban való előfordulásával. A felhevített oldatot, ha hirtelen
lehűtjük, a két szál között nem alakulnak ki hidrogénhidak, a molekulák megtartják egyszerű
spirál-, egy láncból álló szerkezetüket. Az oldat hűtését fokozatosan végezve, a két, egymást
kiegészítő lánc közötti hidrogénkötések újraképződnek, a molekulák ismét kettős spirállá válnak.
Ez a renaturált DNS. A hibridizáció esetén, különböző fajoktól származó DNS láncok között
alakítható ki a dupla spirál, a renaturálás annál gyorsabb, minél közelebbi rokonságban állnak a
fajok egymással. Molekuláris hibrid alakítható ki DNS és RNS között is.
RNS típusai
Mindegyik RNS-molekula csak egyetlen poli-nukleotid szálból épül fel (kivétel a vírusoknál
található kétszálú). A felépíti pentóz a ribóz. Az RNS-molekulák nukleotidjai négyféle szerves
bázist tartalmaznak: adenin, guanin, citozin, uracil. Az RNS-nek csak a vírusoknál van örökítő
szerepe. Az RNS-molekulák biológiai működésük szerint csoportosíthatók.
Az RNS-molekuláknak három fő fajtájuk van, mindegyikük a fehérjeszintézisben játszik

szerepet.
 A riboszómális RNS (röviden rRNS) fehérjékkel kapcsolódva a riboszómákat építi föl.
Eukarióta riboszóma 80S. Egy 40S és 60 S alegység alkotja.
40S  30 fehérje, 18S rRNS.
60S  50 fehérje, három rRNS (5S, 28S, 5,8S) (28 S katalitikus szerep)
(S – szedimentációs állandónak megfelelő Svedberg egység)
Page 49 of 66
2015
 A hírvivő RNS (messenger RNS, röviden mRNS) a szintézisre kerülő fehérje aminosav-
sorrendjére vonatkozó információt tartalmazza.
 A szállító RNS (transzfer RNS, röviden tRNS) az aminosavakat köti meg, és juttatja el a
riboszómákra.77-87 nukleotidot tartalmaz és kettős kötéseket tartalmazó részei vannak,
ezért alakja lóherelevélhez hasonlít. A mitokondriumban 20 féle tRNS tálalható, az
eukarióta sejtekben 40-60 féle tRNS tálalható.
 Még létezik: vírus RNS Ribovírusok genetikai anyaga – egyláncú RNS tartalmaznak
pl.grippé vírus, HIV vírus, sn RNS (kis sejtmagi vagy small nuclear RNS) az m RNS
érési folyamatában játszik szerepet, biztosítja a telomérek stabilitását, xist RNS az
emlősök nőstényeinél az egyk X kromoszóma működését gátolják, micro RNS az m RNS
szabályozásában vesz részt.
Legnagyobb mennyiségben (80%) a sejtben

lejátszódó fehérjeszintézis helyein található
riboszómák építőanyagai, a riboszómális vagy
rRNS-ek. Kisebb részük (15-20%) a megfelelő
aminosavakat szállítja a fehérjeszintézis
helyére, ezek a szállító- (transzfer-) vagy tRNS
molekulák. Az eukarióta sejtekben mindhárom
RNS a sejtmagban képződik, és a maghártya
Szállító RNS pórusain keresztül jut ki a citoplazmába, a
fehérjeszintézis helyére.
3.2.A genetikai anyag szerepe
A DNS szerkezete két működést tesz lehetővé:
 autokatalitikus, replikációs funkció, önmagáról készített hű másolat létrehozása;

 heterokatalitikus funkció, sejt specifikus fehérjék és enzimek bioszintézise.
3.2.1. Autokatalitikus, replikációs funkció
A DNS autokatalitikus funkcióját replikációnak nevezzük. A sejtciklus S (szintézis) fázisában

következik be, amikor a DNS megkettőződik, a sejt osztódásra készül. A félig konzervatív
(szemikonzervatív) modell szerint történik a replikáció. A két DNS- láncot szétválasztva, mindkét
lánc mintaként felhasználható a másik, új lánc szintéziséhez. Az új lánc alkotásában, a
citoplazmában már meglevő nukleotidok vesznek részt, a komplementaritás elve alapján
kapcsolódnak a régi szálhoz. Két új DNS molekula képződik, mindeniknek egy régi és egy
újonnan szintetizált szála van. Ezért kapta a szemikonzervatív replikáció elnevezést. A
sejtosztódás végén tehát a kialakuló leánysejtek egyenlő mértékben és mennyiségben fogják
örökölni az anyasejt genetikai információit. A nuleotidokon kívül a folyamathoz több enzim is
szükséges: DNS helikáz – a hidrogénhidak felszakítását katalizálja, így a DNS lánc egy bizonyos
szakaszán a két lánc szétválik, replikációs hurok, replikon jelenik meg. A DNS polimeráz – helye
a DNS szintézis kezdő pontjában van, katalizálja új nukleotidok kötődési sorrendjét a
komplementer nukleotidokhoz hidrogénhíd kötések létesítésével, oly módon, hogy az eredeti lánc
Page 50 of 66
2015
tökéletes másolata alakuljon ki. Működését az eredeti DNS határozza meg. Aminta DNS-t mindig
3’→5’ irányban kell olvasni, az új láncnövekedési iránya 5’→3’ lesz. (A C5-höz kapcsolódó
foszfátgyök és a keletkező lánc C3 szabad OH csoportja közötti reakciót is a DNS polimeráz
segíti elő.) Ez a vezérfonalnak (leading strand) nevezett lánc képződik hamarabb. A másik
polipeptid lánc, amely a testvérszál alapján keletkezik, fordított irányban növekedik (3’→5’),
mivel később és szaggatottan szintetizálódik, késlekedő fonalnak (lagging strand) nevezik.
A DNS ligázok kapcsolják össze az

OKAZAKI töredékeket (a késlekedő
láncszakaszait nevezik így) és ez után
csavarodik el az új szál, a mintának szolgáló
szál körül. Míg a prokariótáknál több ezer
nukleotidból, az eukariótáknál az Okazaki-
szakaszok 100–200 nukleotidból állnak. J
Watson, F. Crick mutatta ki 1953-ban.
3.2.2.A DNS heterokatalitikus szerepe
A DNS heterokatalitikus szerepe a genetikai információ dekodifikálását jelenti: két folyamat a

transzkripció és a transzláció révén.
DNS→RNS→fehérje/polipeptidlánc információ átvitelt a genetika központi dogmájaként említik.

A DNS molekula nukleotidjainak sorrendje és a fehérjemolekulát alkotó aminosavak sorrendje
közötti kapcsolat a genetikai kód révén valósulhat meg. (egyes esetekben a fehérjét több
polipeptidlánc alkotja, mint pl. a hemoglobin molekula 4 polipeptid láncból épül fel 2 alfa és 2
béta lánc ezért szintézisüket 2 gén irányítja).
Egyes ribovírusok fordított transzkripcióra képesek, mivel úgy szaporodnak, hogy RNS alapján
előre DNS t hoznak létre, majd ennek segítségével szaporodnak. Reversz transzkripció a folyamat
neve és a reversz transzkriptáz enzim irányítja.
A DNS nukleotid sorrendje és a fehérjemolekula aminosav sorrendje közötti kapcsolatot

genetikai kódnak nevezzük. A genetikai információ kód rendszerének egysége a kodon. A kodon
a DNS makromolekula 3 olyan egymás utáni nukleotidja (tripletje), amelyek együttese
meghatározza valamely aminosavnak a fehérje molekulába való beépülését. A DNS nukleonid-
sorrendje és a fehérjét felépítő aminosavak sorrendje között szoros összefüggés van, amit a
kollineáció jelenségének (azonos leképzésnek) nevezünk.
Page 51 of 66
2015
A genetikai kód jellegzetességei:
 degenerált – a genetikai kód 64 kodont tartalmaz, de az aminosavak száma 20, ugyanazt

az aminosavat több kodon is kódolhatja.
 átfedés mentes – ami azt jelenti, hogy két szomszédos kodonnak nincsenek közös
nukleotidjai.
 vessző nélküli – az információ leolvasása folytatólagos, két egymás utáni kodon között
nincsenek írásjelek. Létezik 3olyan kodon, amely egy polipeptidlánc végét jelenti: STOP
kodon (UAA, UAG, UGA); AUG kodon pedig a polipeptidlánc kezdetét jelöli);
 egyetemes – ugyanazt az aminosavat valamennyi élőlénynél ugyanaz a triplet kódolja;
 ambiguitás – két kodon az AUG és a GUG az mRNS-ben elfoglalt helye függvényében
(az mRNS kezdetén, a molekula belsejében, soha sem a végén), különböző aminosavak
helyét határozza meg.
Transzkripció
A transzkripció az a folyamat, melynek során a DNS-ben tárolt genetikai információ átmásolódik

az mRNS-re. Ehhez a folyamathoz szükséges enzimek: RNS-polimerázok I, II,III. (a
prokariótáknál csak egy féle) Ezek az enzimek letekerik a DNS-t, felbontják a hidrogénhidakat,
és a komplementaritás alapján társítják az mRNS megfelelő ribonukleotidjait a DNS
nitrogénbázisaival.
A transzkripció folyamata 3 lépésből áll: iniciáció, lánchosszabbodás,lezárás
 iniciáció E folyamatot az RNS-polimerázok teszik lehetővé.. Az ek. nál többféle létezik

I.II. III. A transzkripció során a RNS-polimeráz első lépésként a promoternek nevezett
DNS-szakaszhoz kapcsolódik. A szigma faktor (fehérje) az RNS polimerázt a DNS hez
kapcsolja, a hidrogénkötések felbomlanak , hurok képződik és lemásolódik az egyik
lánc, iránya 3'-5'.
 Lánchosszabbodás 5'-3'. Irányban történik 60 nukleotid / percenként.
 Lezárás A prokariótáknál a transzkripció a citoplazmában zajlik, és a szintetizált mRNS
több fehérjéhez szükséges genetikai információt tartalmaz, mivel a bakteriális genom 80–
100%-a kerül átírásra egy-egy alkalommal. Az eukariótáknál a transzkripció a
sejtmagban megy végbe, és egyetlen gén teljes átmásolását jelenti az információt hordozó
exonok és információt nem hordozó intronokét is. A következő lépésben az intronok
kiesnek, és így a riboszómákba az exonokat hordozó, érett mRNS kerül aminek alapján
épül a polipeptidlánc.
Transzláció
Kezdeti szakasz: Az aminosavak aktiválása energiaigényes, a szükséges energia mennyiséget

ATP hidrolízise fedezi. Az aminosavak aminosav aktiváló enzimhez kapcsolódnak (aminoacil
Page 52 of 66
2015
szintetáz), ez az enzim lép kapcsolatba a tRNS molekulával, végül az aminosav kapcsolódik a
tRNS aminosavkötő helyére.
aminoacil sintetaze
AS + ATP > AS ~ AMP + P~P
AA ~ AMP + t RNS aminoacil sintetaze > AS ~tRNS + AMP
AMP + P~P = ATP a mitokondriumok szintjén.
A riboszóma kisebbik alegysége kapcsolódik az mRNS 5' végéhez, majd ezután kapcsolódik a
riboszóma nagyobbik alegysége is. Energiát a GTP biztosítja. A transzláció során a riboszóma
együtt tartja az mRNS-t és a növekvő polipeptid láncot és folyamatosan továbblép az mRNS-en a
szintézis előrehaladásával. A transzláció a polipeptid képzésekor a mRNS-en 5'-3' irányban
halad. Minden egyes aminosavnak 3-3 nukleotidból álló kodonja sorakozik egymás után a
mRNS-en, amelyek a tRNS-eken található 3-3 komplementer nukleotidból álló antikodonnal
párosodnak. A transzláció első lépéseként az első aminosavat (a lánckezdő metionint) szállító
tRNS kapcsolódik a riboszóma P (peptidkötő) poziciójához , a következő aminosavat szállító
tRNS pedig az A (aminosavkötő) helyéhez.
Lánchosszabodási szakasz: A P-helyen lévő metionin (majd később a polipeptid)

karboxilcsoportja és A-helyre szállított aminosav aminocsoportja között ATP-energia
felhasználásával és a nagy alegység segítségével peptidkötés alakul ki, ezután a P pozicióról az
aminosav nélküli t RNS az E pozicióba kerül majd szabadon leválik, a riboszóma továbblép az
mRNS-en, az A pozicióból a képződő polipeptidlánc a P pozicióba és így az A pozició szabadon
marad. A megfelelő kodon felismerése után az aminoacil-tRNS-ek egymás után kapcsolódnak a
riboszómához, adják le az aminosavakat és így hosszabbítják a polipeptid láncot. .
Bezáró szakasz :A polipeptid lánc szintézisének végét az úgynevezett „stop” kodonok

határozzák meg. Három lánczáró kodon létezik: UAA, UGA, UAG. A terminációs kodonhoz egy
víz molekula kapcsolódik, polipeptidlánc leválik, végül a riboszóma alegységeire hidrolizál.
3.3.Vírusok genetikai anyaga
A vírusok – bár az élettelen és az élő anyag szerveződésének határterületén állnak – felfoghatók

olyan kötelező parazita, azaz feltétlen élősködő szervezetekként is, amelyek önálló anyagcserével
nem rendelkeznek, hanem a gazdaszervezet nukleinsav- és fehérjeszintetizáló rendszerét
parazitálva annak anyagcseretermékeit (energiaforrásait, nukleinsavbázisait és aminosavait)
használják fel saját bioszintézisükhöz. A vírusoknak önálló szaporodásuk nincs; A vírusok
genetikai anyaga (vírusgenom ) DNS vagy RNS, sohasem mindkettő.
A vírus genomot alkotó nukleinsavak szerint lehetnek:
 Ribovírusok – egyláncú RNS tartalmaznak pl.grippé vírus, HIV vírus;

 Dezoxiribovírusok vagy adenovírusok –dupla láncú DNS tartalmaznak.: hepatitisz vírus,
T 4 bakteriofág;
 Egyszálas DNS a parvovírusnál.
Page 53 of 66
2015
Prokarióták genetikai anyaga
Prokariótáknak nevezzük azokat az egyszerűbb élőlényeket melyeknek nincs valódi sejtmagjuk.

Idetartoznak a baktériumok, és a kékmoszatok (a kékmoszatokat újabban már kékbaktériumoknak
(Cyanobacteriales)
nevezik, éppen azért, mert ők prokarióták). A baktériumok többségének egyetlen, körkörös
kromoszómája van. A spirochaeták (például a Lyme-kór kórokozója) ettől eltérően lineáris
kromoszómával rendelkeznek
A baktérium kromoszómát nem határolja sejtmaghártya, a mezoszóma segítségével kapcsolódik a
sejthártyához.. A bakteriális kromoszóma hisztonok helyett hisztonszerű fehérjéket tartalmaz. A
bakteriális kromoszóma hossza 1400 µm, 2000-3000 gént tartalmaz . Hurkokat és
szupercsavarulatokat RNS molekulak segítségével valósítja meg és így elfér 1-2 µm sejtben.
A baktériumsejtben előfordulhatnak plazmidok is, olyan kis méretű, kör alakú öröklődő DNS-
darabok, amelyek nem részei a kromoszómának. A plazmidok antibiotikum-rezisztenciáért,
fertőzőképességért felelős géneket és sex faktort (F+) is hordozhatnak.
Eukarióták genetikai anyaga
Az eukariótáknak a prokariótákkal szemben van valódi sejtmagjuk, még hozzá egy pórusos, dupla
biológiai membránnal körülhatárolt, jól elkülönült, mikroszkóppal is megnézhető sejtmagjuk van.
A sejtmagban a kromatinállomány található , amely sejtosztódáskor kromoszómákat hoz létre.
A kromatin felépítése:
 DNS 13-16%;
 Hiszton és nem hiszton fehérjék 68-72 %;
 RNS 12-13%;
 Zsírok, poliszacharidok, Ca2+, Mg2+ ionok.
A hisztonok olyan fehérjék amelyek biztosítják a DNS stabilitásást, meggátolva mind az enzimek
bejutását, mind pedig a gének aktivitását.
A nem hiszton fehérjékből mennyiségileg kevesebb van, szerepet játszanak a gének
kifejeződésében, mivel felismernek és specifikusan megkötnek bizonyos DNS szakaszokat.
A kromatin alapegységét alkotó DNS-fehérje komplex - a nukleoszóma a -146 bázispárból álló
DNS-szuperhélix a hiszton-oktamérek köré csavarodik (átmérője 1o nm). A DNS szálat tartó
hisztonkomplex öt féle fehérjébôl áll, ezek közül négy (H2A, H2B, H3, H4) a hisztonvázat alkotja
a H1 pedig a DNS összekötő szakaszához tartozik. (H1 linker fehérje + 60 bázzispár ) .
6 nukleoszóma egy csavarulatot alkot, amelyet szolenoidnak nevezzük (átmérője 3o nm). Ez
tovább csavarodik és létrehozza a 700 nm átmérőjű kromatidát, illetve az 1400 nm átmérőjű
kromoszómát.
Page 54 of 66
2015
Az eukromatin a kromatin egy típusa, mely

gazdag génekben, legalábbis
a heterokromatin régióhoz viszonyítva.
Folyamatosan íródnak át az mRNS-be
(messenger RNS-be) a gének
információi.Kevésbé kondenzált, az S periódus
kezdetén replikálódik.
A heterokromatin erős kondenzálást mutat,
erősen színeződik, nem elérhető a transzkripciós
enzimek számára, kódolatlan marad, nem
tartalmaz géneket és megtalálhatók a
kromoszómák végrészeinél (teloméreknél)
illetve a centromérák közelébe.
A kromoszóma szerkezete és típusai:

A kromoszómákon belül a centroméra elhelyezkedése szerint megkülönböztetünk hosszú és rövid
karokat. A hosszú kar jelölése q , a rövid karé p .
Néhány kromoszóma másodlagos befűződést is tartalmaz. A másodlagos befűződés feletti rövid
kromoszómaszakaszt szatellitnek nevezzük. A szatellites kromoszómák a sejtmagvacskával
kapcsolódnak, ezért a másodlagos befűződést nukleólusz-organizáló régiónak (NOR) is
nevezik.
A kromoszómák végét telomérának hívjuk. A kromoszómakarok aránya fontos morfológiai
bélyeg, melynek alapján sok kromoszóma beazonosítható. A centroméra helyzete alapján
megkülönböztetünk metacentrikus, szubmetacentrikus, akrocentrikus és
telocentrikus kromoszómákat. A metacentrikus kromoszómák mindkét karja közel hasonló
hosszúságú. A szubmetacentrikus kromoszóma egyik karja kicsit hosszabb mint a másik. Az
akrocentrikus kromoszóma egyik karja nagyon rövid a másikhoz képest. A telocentrikus
kromoszómának egyik karja hiányzik, a centroméra a kromoszóma végén van.
3.4.Humángenetika
A genetikának azon ága, amely az emberi populáció változékonyságát és öröklékenységét
tanulmányozza.
Az emberi genom Az emberi (humán) genom tartalmazza az emberi szervezetgenetikai
információjának teljes egészét, beleértve a géneket és az információt nem hordozó DNS
szakaszokat, az intronokat is.A humán genom 99,9995%-a a sejtmagban található nukleárisDNS,
míg 0,0005%-a a mitokondriumokban található mtDNS. A humán genom nukleáris részét 24
különböző típusú, duplaláncú DNS molekula képezi, mindenik kötődik hiszton és nemhiszton
fehérjékhez, és így jön létre a 24 kromoszóma,amelyből 22 autoszóma, 2 pedig heteroszóma: x
vagy y.
Page 55 of 66
2015
Mindenik kromoszómatípus jellegzetes nukleotid-sorrenddel és -összetétellel rendelkezik. A
nukleotid-összetétel, a kromatin kondenzációs állapota, mindenik kromoszóma típusra
meghatározott és sajátságos .Giemsa festéket használva a kromoszómákon sötétebben festődő
sávokat heterokromatinnak, a gyengén festődő sávokat pedig eukromatinnak nevezzük. A
modern kutatási módszerként alkalmazott színes csíktechnika (m BAND) a kromoszómák
azonosítására,a DNS szekvenciák pontos elkülönítésére, a kromoszóma elváltozások
megállapítására szolgál. A csíktechnikát 1970 után alkalmazták és 400-850 csík különíthető el.
A normális emberikariotípust 7 kromoszómacsoport alkotja a centroméra helye alapján.

Jelölésük:
 A (1–3. kromoszóma,  G (21–22. kromoszóma,

metacentrikus,szubmetacentrikus); akrocentrikus,ezek a legkisebbek).
 B (4–5. Az X kromoszóma a C csoportba
kromoszóma,szubmetacentrikus); tartozik,míg az Y a G csoportba.
 C (6–12. Nincs telocentrikus kromoszóma.
kromoszóma,metacentrikusés
szubmetacentrikus);
 D (13–15.
kromoszóma,akrocentriku
sszatellitákkal);
 E (16–
18.kromoszóma,metacentrikus és
szubmetacentrikus);
 F (19–20. kromoszóma,kis
metacentrikus);
A fajra jellemző összes kromoszómatípusból egyet tartalmazó sorozatot
kromoszómaszerelvénynek nevezik, a sejt összes kromoszómája alkotja a kromoszómakészletet.
Ezt mutatja be a kariotípus. A kariotípust a kromoszómák képének csökkenő sorrendbe való
helyezésével kapjuk a legnagyobbaktól (Acsoport), a legkisebbekig (G csoport). A humán
kariotípus 23 pár kromoszómából áll: 22 pár autoszóma és 1 pár heteroszóma. A női heteroszómák
azonosak, XX-szel jelöljük, a férfiaknál különbözők, XY a jelük. l955 –óta tudjuk, hogy azemberi
sejtekben a kromoszómakészlet: 2n=46.
Szomatikus –2n diploid sejtben két kromoszóma szerelvény található, a haploid n sejtekben –
gamétákban egy kromoszóma szerelvény van
Az emberi kariotípus, kiemelve a nemi kromoszómákat
Page 56 of 66
2015
Géntérkép a kromoszómák és a gének grafikus ábrázolása, a gének közötti távolságot

centimorgannal fejezik ki.
3.5.A rákbetegséggel asszociált kromoszóma elváltozások

A rák fenotípusa: a rák egy komplex, többfaktoros rendellenesség, amely a sejtosztódás
szabályozottságának elvesztéséhez vezet. A rákos sejtek gyakrabban osztódnak. A normális sejtek
befejezik a növekedést amikor közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással – kontakt gátlás lép fel. A
rákos sejtek nem mutatnak kontakt gátlást, hajlamosak
egymásra nőni, és így kialakul a tumor. A normális sejtek nagyrésze adhézió révén
összekapcsolódik és szöveteket alkot, arákos sejtek elvesztik adhéziós képességüket, más szervekbe
vándorolnak és metasztázist (áttétet) alakítanak ki.
Karcinogenézis
Egy több lépésből álló folyamat, amikor egy normális,egészséges sejtből rákos sejt alakul ki.
Szakaszai: iniciálás, amikor egy karcinogén ágens elváltoztatja a normális sejt DNSét;
progresszió, a sejt egy növekedési faktor hatására osztódni és növekedni kezd. Egy olyan
mikrotumor alakul ki amelyet halhatatlan sejtek alkotnak. Ezek osztódásuk során a leánysejteknek
átadják genetikai információjukat, a leánysejtek felhasználva az egészséges sejtek tápanyagait
osztódásnak,növekedésnek indulnak.
A tumorok kialakulásának stádiumai:
 0 stádium in situ rák – a rákos sejtek abban a szövetben fordulnak elő ahol kialakultak;
 I. stádium a rákos sejtek átterjednek a szomszédos szövet egy –két rétegére;
 II. Stádium a rákos sejtek megtámadják a szomszédos szöveteket is, de a nyirokkeringésbe
nem hatolnak be;
 III. Stádium a rákos sejtek behatolnak a nyirokkeringésbe, megtámadják a nyirokcsomókat,
de más szervet nem;
 IV. Stádium metasztázis több szervben tumorok képződnek.
A karcinogenézis létrejöhet spontán vagy környezeti hatásokra. Mivel mutációt okoznak, mutagén
tényezőknek nevezzük. Ilyenek:
 a kémiai mutagének azbeszt nikotin,formaldehid, kátrány, benzol;
Page 57 of 66
2015
 fizikai mutagének radioaktív,UV, Röntgen-sugárzások;

 biológiai mutagének onkogénvírusok – hepatitis B, humán papiloma vírus, B1 alfatoxin –az
Aspergillus flavus gomba termeli.
Egyes karcinogének a magzatot is megtámadják, ez a teratogén hatás, vagyis veleszületett fejlődési
rendellenességeket okoznak. A rákbetegség–genetikai anyag kapcsolatát jól tükrözi az emberi
kariotípus. A rákos sejtek kromoszómájában átszerveződések figyelhetők meg:
 törés a melanóma esetében a 9. kr. páron(a tegmentum szintjén – nyelőcsőben, hüvelyben,
gyors lefolyású)
 inverzió a 12. kr. páron a hererák esetén,
 transzlokáció a 2. És 13. kr. páron alveoláris rabdoszarkoma esetén.
 Okozhatnak triszómia típusú számbeli eltéréseket a 17. és 18.kromoszómapárokon a
vastagbél-végbélrák esetén, 7. es kromoszómapáron a prosztatarák esetében.
 Mellrák -13 kromoszóma elváltozása -fontos időben felismerni;
 10 kromoszóma elváltozása endokrin neoplazmát okoz;
 22 kromoszoma/ 2 es típusú neurofibromatózis
Az onkovírusok tanulmányozásakor olyan géneket találtak amelyek a rákos folyamat beindításáért
felelősek. Ilyeneket a retrovírusok hordoznak –onkogének. Protoonkogének a normális
sejtosztódást irányitják. Az onkogén egy olyan gén, amely arra serkenti a sejtet,
hogy tumorsejtté váljon, esetlegesen rákos megbetegedést okozva ezzel.A proto-onkogén
onkogénné válhat akár eredeti funkciójának kicsiny megváltozásával is.:
 Génmutáció;
 DNS helyének felcserélődése;
 Gén amplifikáció.
A protoonkogént fokozhatja egy mobilis elem-transzpozon vagy ugráló gén és így nagy
mennyiségű növekedést és osztódást serkentő faktor képződik.
A Humán Genom Projekt befejezése után azonosították azokata géneket, melyek jelzik a
különböző rákos megbetegedésre való hajlamot. Ezen gének tanulmányozása lehetővé teszi a
betegségek korai felismerését, így a betegség génterápiával gyógyítható lesz. Ilyen betegségek:
melanoma malignum (rosszindulatú festékes daganat),endokrin neoplazma, mellrák és
petefészekrák.
A rák kezelésének új irányzatai:
 Olyan gyógyszer kifejlesztése amely a rákos sejtek osztódását segítő enzimekre hatnak;
 Olyan technika kifejlesztése amely csak a rákos sejteket pusztítja;
 A daganatok táplálék ellátásának a megszüntetáse, a daganat sejtjeinek kiéheztetése;
 Génterápia: az onkogének helyettesítése normális alléljaikkal;
 4o év felett orvosi ellenőrzés.
Ráktípusok
Az egyes rák típusokat osztályozhatjuk aszerint, hogy honnan erednek, azaz milyen fejlődéstani
sejtcsoportból származnak; hol helyezkednek el stb.
Benignus (jóindulatú) tumorok osztályozása
Page 58 of 66
2015
 adenoma: mirigyes szerkezetű vagy mirigyes eredetű

 papilloma: hámfedte terület ujjszerű kiemelkedése
 polyp: nyálkahártya terület makroszkóposan is látható szövetszaporulata
 cystadenoma: üreges szerkezetű szövetproliferáció.
A kiindulási sejt elhelyezkedése alapján
 a karcinóma epiteliális sejtből indul. Ebbe a csoportba tartoznak a leggyakoribb
megbetegedések, például: a mell, a prosztata, a tüdő, a vastagbél, a bőr, az emésztőrendszer
vagy a mirigyek rákjai.
 a leukémia a csontvelői őssejtekből indul,
 a limfóma a nyirokcsomó betegsége,
 a melanóma a melanocitákból,
 a szarkóma a kötőszövetekből,
 a teratóma a magzati sejtekből,
 a glióma az agy sejtjeiből indul ki,
 a szeminóma a here daganata.
A rosszindulatú daganatokat általában úgy nevezik el, hogy az érintett testrész latin vagy görög
neve után csatolják a fenti kategóriák egyikét. Például, a rosszindulatú májdaganat elnevezése
hepatokarcinóma; a zsírsejtek rosszindulatú daganata pedig liposzarkóma.
A jóindulatú daganatok általában az -oma toldalékkal kerülnek elnevezésre. Például az anyaméh
simaizmának jóindulatú daganata a leiomyoma. Ez a névszabály azonban nem tökéletes, mivel több
rosszindulatú tumor elnevezése is tartalmazza ezt a toldalékot: például neuroblasztóma, limfóma
vagy melanóma.
3.6.A humángenetika alkalmazási területei
A humámgenetika alkalmazási területei közül gyorsfejlődésnek indult a gyógyászati klónozás, a
génterápia, a szülés előtti genetikai tanácsadás, a DNS vizsgálatok, az in vitro megtermékenyítés, a
kriminalisztikai vizsgálatok.
A genetikai tanácsadás a leendő szülők felvilágosítása, ésazoknak a rizikófaktoroknak az
azonosítása, amelyek a születendő gyermek genetikai betegségeinek a lehetőségeire utalnak. A
tanácsadást szükségessé tevő tényezők:
 genetikai betegség megléte az egyik szülőnél;
 genetikai betegségben szenvedő rokonok;
 ha az anya 35, az apa pedig 45 évnél idősebb;
 rokonsági kapcsolat a szülők között (első- másodfokú unokatestvérek);
 két vagy több spontán vetélés.
 A szülők olyan földrajzi csoporthoz tartoznak, amelyben gyakoriak az örökletes
megbetegedések
A születés előtti diagnózis a magzat fejlődését kísérifigyelemmel, és az esetleges
rendellenességeket hivatott feltárni. Alkalmazott módszerek, technikák:
 nem invazív módszerek: echográfia, pedigrévizsgálat;
 invazív módszerek: amniocentézis (a terhességmásodik harmadában lehetővé teszi a
magzati sejtek
Page 59 of 66
2015
kariotípusának a vizsgálatát, általa azonosítani lehet azesetleges mutált géneket, valamint a mutált
gének általkódolt enzimeket);
 köldökzsinór-punkció (véralvadási rendellenességek vagy vírusos fertőzés veszélye esetén
alkalmazzák a köldökzsinórból vett magzati vérvizsgálatát.);
 chorionszövet biopsziája -(a terhesség első harmadában lehetővé teszi a chorion sejtek
vizsgálatát, általa azonosítani lehet az esetleges kromoszóma rendellenességeket Down kór,
anyagcsre rendellenességeket sarlósejtes vérszegénység);
In vitro megtermékenyítés – A megtermékenyítés, a zigóta kialakulása nem az emberi
szervezetben, hanem laboratóriumi környezetben, egy Petri-csészében történik.
A zigótából vagy zigótákból keletkezett embriókat ültetik be(négyet belőle) a petevezeték első
harmadába, a maradt embriókat fagyasztással tárolják. A beültetés sikeressége ikerterhességgel
társul. Ezt a módszert a házastársak meddőség esetén alkalmazzák.
A gyógyászatban alkalmazott klónozás során azonos genetikai anyagot tartalmazó sejteket hoznak
létre. Azazonos sejtek helyettesíthetnek szöveteket és szerveket.A szövetklónok előállításának
egyik módszere az őssejtek alkalmazása. Az őssejtek (stem sejtek) nem differenciálódottsejtek, nem
elkötelezett sejtek, vagyis bármilyen
sejt alakulhat belőlük. Jelen vannak az embrióban, a felnőtt ember vérképző csontvelejében. Az
őssejtből bármilyenszövetet vagy szervet elő lehet állítani sejttenyésztéssel,ami helyettesíteni tudja
a beteg szöveteket,szerveket. Esetükben nem áll fenn a kilökődés esélye.
A génterápia az a módszer, amelynek során egy sejtbe terápiás célból genetikai anyagot juttatnak
be. Általa a mutáns géneket egészséges génekkel lehet helyettesíteni. A gének szállítására és
beékelésére természetes vektorként vírusokat, mesterséges vektorként zsírokba burkolt DNS
darabokat alkalmaznak. Ezeket a módszereket tökéletesíteni
kell, mert többször megfigyeltek vírusos fertőzéseket,amelyek halálos kimenetelűek voltak.
Az új felfedezések bioetikai kérdéseket vetettek fel: Ki férhet hozzá a genetikai adatbázishoz? Ki
tárolhatja és ellenőrizheti a személyes genetikai anyag információit? Milyen hatást gyakorolnak a
társadalomra az új reprodukciós genetikai technikák?
4.Humánökológia
A humánökológia az ember környezetre gyakorolt hatását,valamint a környezet emberre gyakorolt
hatását tanulmányozza.
Az ökológiai rendszert (ökoszisztémát) az életközösség(biocönózis) és az élőhely (biotop) alkotja.
 A biocönózist egyadott helyen és időben létező életközösségek és biotikus tényezők
alkotják.
 A biotop valamely életközösség térbeli helye.
Az ökoszisztémák nyílt rendszerek: egységesség,dinamikus egyensúly és önszabályozás jellemzi.
4.1Az élőhely jellemzői:
 geológiai tényezők (a talaj levegő-, víz-,és humusz tartalma, pH-értéke befolyásolja a fajok
életkörülményeit,
meghatározza a fajok változatosságát – biodiverzitását az adott rendszerben);
 földrajzi tényezők a helyre jellemző éghajlati viszonyokban jutnak kifejezésre; az élőhelyen
csak azéghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó fajok populációifordulnak elő;
 a mechanikai tényezőket a víz, a levegő, az altalaj mozgásai jelentik; egyes mozgások
evszakosak pl a krivac Moldvában, mások nem, pl. A viharok;
Page 60 of 66
2015
 a fizikai tényezők közé a fény, a víz, a hőmérséklet tartozik; Vannak fénykedvelő (heliofita
növények), árnyékkedvelő (szkiofita, umbrofil növények), illetve mérsékelt igényűek. A
fény befolyásolja az élőlények életciklusát, színét stb. Vízigényők szerint léteznek
Xerofita- szárazságtűtő, higrofita- nedvességkedvelő és hidrofita- vízkedvelő élőlények,
illetve mezofiták- közepes vízigényűek;
 a vegyi tényezők közé a légkör O2 és CO2 tartalma, a talaj vagy a víz tápanyag gazdagsága,
sók, ionok,mérgező vegyületek koncentrációja tartozik.
4.2 Az életközösség jellemzői:
 változatosságot a fajok száma,sokfélesége jelent;
 a táplálkozási hálózat szerkezete: termelők(autotrof növények) fogyasztók, amelyek
lehetnek: elsődlegesfogyasztók, növényevők, másod- és harmadlagos fogyasztók,húsevők,
csúcsfogyasztók azok a fogyasztók amelyeknek természetesellenségei nincsenek és
lebontók (szaprofita baktériumokés gombák);
 az állandóság (stabilitás) azt jelenti, hogy jellemző tulajdonságainak módosulása nélkül
megmarad egy adott élőhelyen. A stabilitást a fajok kicserélődése, másik társulás
kialakulása befolyásolja. A társulásváltozás oka lehet külső (éghajlati változás, emberi
beavatkozás stb) vagy belső tényező (valamely populáció növekedésénel korlátozása vagy
elősegítése).
4.3.Az életközösségben két folyamat zajlik: energiaáramlás és anyagforgalom. Mindkettő a
táplálkozási (trofikus)kapcsolatokon keresztül történik. A trofikus kapcsolatokból alakul ki a
tápláléklánc, a táplálékláncok összekapcsolásából alakul ki egy bonyolult rendszer a táplálkozási
hálózat. A 3 táplálkozási színt biztosítja az állandó anyagforgalmat, az anyagátalakulását és
megmaradását.
 Az energiaáramlás: a termelőkben a napenergia megkötődik, vegyi energiaformájában
raktározódik, szerves anyag keletkezik a fotoszintézis során; a termelt szerves anyagok a
bennük tárolt energiával együtt a fogyasztók (növényevők) testébe jut, ahol
amitokondriumokban keletkezett ATP-be raktározódik és részben az életműködésekre
fordítódik. Végül az egész kémiai energia hő-, mozgási, elektromos energia stb.
formájában elvész. A táplálékláncban folyamatos az energiaveszteség,emiatt a
biocönózisba állandóan energiát kell bevinni, ezt a termelők a fotoszintézisnek
köszönhetően meg is teszik
 Anyagforgalom: az anyag körforgást végez: (ásványi anyagok )termelők -----> (szerves
anyag) fogyasztók ----->lebontók(ásványi anyagok )
Page 61 of 66
2015
.Az ökológiai rendszerek lehetnek természetes és ember által létrehozott antropogén ökológiai
rendszerek. Az utóbbiak közé soroljuk a mezőgazdasági művelés alá vont területeket, az ipari
övezeteket, a falusi és városi településeket és a közlekedési hálózatot
Interspecifikus kapcsolatok
A biotikus környezeti tényezők az élőlények egymás közötti kapcsolatai, ami lehet fajon belüli és
fajok közötti kapcsolat. A fajon belüli kapcsolatok egy adott állat- vagy növényfaj társas
kapcsolatai.
A fajok közötti kapcsolatok a következők lehetnek:
 konkurencia: ha például két faj egyedei ugyanazt a táplálékot fogyasztják, hátrányos minkét
fél számára;
 közömbösség: azt jelenti, hogy a két faj egyedeinek együttélése se nem előnyös, se nem
hátrányos. Példa rá egyes ragadozó madarak, amelyek egyike nappal, másika éjszaka aktív;
 parazitizmus: az a gazdaszervezet számára hátrányos, előnyös a parazitának;
 szimbiózis: egymást segítő kapcsolat, aminek legismertebb példája a zuzmó;
 ragadozó-zsákmány kapcsolat (előnyös a ragadozónak, hátrányos a zsákmánynak).
4.4.Az ember hatása a természetes ökoszisztémákra
Az antropogén ökoszisztémák különböznek a természetes ökoszisztémáktól az alábbi
tulajdonságokban:
 rövid táplálkozási láncok;
 egyszerű tálálkozási láncok és hálózat;
 homogén élőhelyek;
 a napenergiától eltérő energiaforrások használata;
 abiotikus tényezők megváltoztatása:vízfolyások iránya, növényvédők műtrágyák
használata, víz levegő és talajszennyezés, talajerózió;
 túlzott anyag és energiafelhasználás;
 csökken a biotikus tényezök sokfélesége;
 stabilitás elvesztése.
Az emberi populációk növekedése állandó veszély forrástjelent a környezetre. Az egyén
mindennemű erőforrásait a környezet rovására szerzi be. A világ népességének növekedése túllépte
azt a határt, ameddig még biztosítható lenne a környezet megújulási képessége. Gyors védekezési
intézkedésekre van szükség, mert az emberi tevékenység ökoszisztémákra gyakorolt hatása
veszélybe sodorja a Föld eltartóképességét.Ilyen károsító emberi tevékenységek:
 Az élőhelyek tönkre tétele.
A természetes ökoszisztémákat(erdők, rétek, tavak, folyamok stb.) az ember
elfoglalta,átalakította a maga javára (duzzasztógátak építése, csatornák,lakóterületek
kialakítása stb.) Ez az átalakítás megbontja az energiaáramlás, anyag megújulás és az
önszabályozó rendszerek egyensúlyát, amelyek biztosítanák az ökoszisztéma
fennmaradását. A mezőgazdaságban alkalmazott monokultúrák csökkentik a biodiverzitást.
A trópusi erdők a Földön élő fajok mintegy felének biztosítottak élőhelyet, ezeknek az
erdőknek a kiirtása az utóbbi 30 évben az itt élő populációk felének a kipusztulását
eredményezte. A csökkent egyed számú populációkkal könnyen elbánnak a természeti
katasztrófák ( az egyedek szétszóródnak, leromlanak a párosodás körülményei, a nemek
Page 62 of 66
2015
aránya változást szenved). A jószándékú intézkedések is hatástalanok, ha a
környezetszennyezés nincs határok közé szorítva.
 Új fajok betelepítése. A fajok természetes migrációja vándorlásamindig létezett. Az
ember felgyorsította a populációk migrációját azzal, hogy új területekre vitt be olyan
fajokat, amelyek az adott területeken nem voltak honosak, vagy természetes akadályok
miatt soha nem juthattak volna oda. A betelepített fajok az őshonos fajok rovására
fejlődtek, terjedtek el, az őshonos és „újfogyasztók” együtt versengtek a táplálékért,
sokszor élősködőkként. Mivel az új fajok evolúciója nem az őshonosokéval együtt történt,
ezért nincsenek természetes ellenségeik, gátlástalan szaporodásuk, túlzott elterjedésük
akadálytalan. A táplálékszerzésben versenytársaik a ritka vagy kihalófélben levő őshonos
fajoknak, amelyek megint kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek, populációik egyedszáma
egyre csökken. Pl Ausztráliába betelepített állatok, véletlenszerűen behozott kolorádó
bogár, parlagfű, parkokba behozott dísznövények pl jerikói lonc, japán fojtóbab stb.
Egy faj alkalmazkodása az új környezethez 3 szakaszban mrgy végbe:
1. Élettani alkalmazkodás- nem kísérik öröklődő változások pl magas hegyvidéken
tartozkódva nő a vörösvértestek száma;
2. Honosodás ( akklimatizáció) - új környezetben való tartozkodást jelenti, de nem
képesek szaporodni pl. a Ginko biloba a parkokban él de nem rész a természetes
növényzetnek;
3. Teljes beilleszkedés- az új faj az ember segísége nélül is megél, szaporodik pl. a
musztáng az európai háziló leszármazottja, ismét szabad életmódra tért vissza.
 A biológiai erőforrások túlzott kihasználása. A túllegeltetés,a mértéktelen vadászat,
halászat, az erdőirtások, a talaj kimerítése, a nyersanyagok túlzott mértékű kitermelése
mind súlyos károkat okoz a biodiverzitásban, és a természetes egyensúly megbontásához
vezet. A fenti folyamat érinti a genetikai alapokat is, csökken a genetikai diverzitás, és
csökken a fajok környezeti változásokhoz való alkalmazkodó képessége. A fajgazdagság
csökkenése a fajon belüli és afajok közötti kapcsolatokra egyaránt kihat, megbontva a
táplálékláncot és az energiaáramlás egyensúlyát. A túlzott vadászat következtében fajok
tűntek el (amerikai gerle)vagy nagyon népes populációkat (amerikai bölény) a kipusztulás
veszélye fenyeget. A kipusztulás szélére jutott számos faj közül csak kevés faj esetében
sikerült visszaállítani a populáció egyedszámának nagyságát, bebizonyítva ezáltal a
génállomány gazdagságának fontosságát amellyel a különböző fajok rendelkeznek.
 Erdőirtások éghajlatváltozást, talajeróziót és földcsuszamlást okoznak.
 Túlzott legeltetés elsivatagosódást okoz pl. Sahel övezet a Sahara sivatagban.
 A kíméletlen halászat súlyosan károsítja a vízi ökoszisztémák táplálékláncait, az óceáni
halrajok mélyebbre húzódnak, sérülnek a táplálékláncok. A túlzott halászat károsította a
tonhal, tőkehal, és tengeri csukák populációit.
 Az urbanizáció és iparosodás környezetre gyakorolt hatásanagyon kedvezőtlen: nő a
hulladékok és kibocsátott gázokmennyisége, romlik a vizek minősége. A városiasodás
legsúlyosabb hatása a vizet érinti: az utak és járdák, valaminta háztetők nagy felülete
részben jelentősen csökkentik a talajvíz szintjét, a tetőkről lefolyó víz nagy mennyiségben
a folyókba kerül. A vízelvezető csatornák építésekor a talaj erodálódik, ez rombolja az
élőhelyeket az elvezetett vízszennyezettsége miatt, a folyók, tavak eutrofizációját, N-, P
Page 63 of 66
2015
vegyületekkel való feldúsulását okozza. Az eutrofizált tavakban a vízi növények
elszaporodnak, nagy lesz a növénysűrűség, az elhalt növények és más szerves anyagok
bomlása következtében csökken a víz O2-tartalma, ami az összes vízi élőlény elhalásához
vezet, a tó pedig idővel kiszárad. Az iparosítás rontotta a biodiverzitást, szennyezve a
talajt, a levegőt és a vizet.
4.5.A környezet szennyezése
A környezetet veszélyeztető, károsító, az emberi tevékenységgel összefüggő jelenséget, folyamatot
környezetszennyezésnek nevezzük. A szennyező anyagok fizikai, vegyiagy biológiai eredetűek
lehetnek. Károsító hatásukat mind önmagukban, mind más tényezőkkel együtt fejthetik ki, vagy az
ökoszisztéma egy részére, vagy az egész bioszférára. A természetet egyaránt szennyezhetik a
természeti katasztrófák valamint az emberi tevékenység következményei.A természetes szennyezést
okozó természeti katasztrófák közé soroljuk a vulkáni kitöréseket, a homok viharokat, a nagy
árvizeket, a természetes eredetű tűzvészeket. Káros hatásuk eltörpül az emberi tevékenységből
eredő szennyező hatás mellett, mely az összes élőhelyet, az összes élőlényt veszélyezteti.
A környezetszennyezés lehet
 fizikai , radioaktív szennyezés, zajszennyezés, hőszennyezés, fényszennyezés, homok, por),
 kémiai (szennyvíz, talajszennyezés, túlzott agrokemizálás, N és S oxidok, szénhidrogének,
növényvédők, mosószerek, kőolajszármazékok
 biológiai természetű (mesterségesen átalakított (például GMO) vagy tájidegen élőlények
alkalmazása, természetes trágya, ürülék, lehullott levelek, kórokozók.
Szennyezést keltő tevékenységek:
 Ipar. Mérgező anyagok felhalmozódása, és talajba, levegőbe valamint vízbe bocsátása.
Radioaktív anyagok kijutása balesetek következtében.
 Mezőgazdaság. A monokultúrákban alkalmazott rovarirtószerek, növényvédő szerek,
rágcsálók elleni vegyi anyagok,terméshozamot növelő trágyázás (műtrágyák). Az
alkalmazott vegyszerek mennyiségük és minőségüknél fogva csökkentik a biodiverzitást,
szennyezik a vizeket, a talajminőségét szerkezetének károsításával rontják.
 Háztartási szennyezés. A háztartásból származó szerves hulladékok, csomagoló anyagok,
szennyvizek, tisztítószerek oldatai, túlzott energiafogyasztás során keletkezett hő.
Az ember és tevékenységének környezetszennyező hatása
 A levegő szennyezése
A levegőszennyező anyagok: a légkör természetes összetételét megváltoztató gáz,
folyékony vagy szilárd halmazállapotú anyagok. A levegőbe kibocsátott por és
mérgezőgázok következményeként visszafordíthatatlan károkat okozhatnakaz ökológiai
rendszerek biotikus és abiotikus tényezőiben.A legfőbb légszennyezők: ipari termelési
folyamatok,energia előállítása iparban, háztartásban, közlekedésben.Az utóbbi évszázad
légköri változásai közül ismert a káros hatású szennyező gázok felszaporodása.
Levegőszennyezést okai:
1. A kén-dioxid (SO2) elsősorban a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetése során jut a

környezetbe, főleg az erőművekből, ipari létesítményekből és a háztartásokból A
kén-dioxid egyesül a levegő víztartalmával (SO2 + H2O = H2SO3), a képződő
kénessav a csapadékvízzel savas esőt képez, ami visszajut a földre.. Az erdőalkotó
Page 64 of 66
2015
fák közül különösen a fenyők reagálnak érzékenyen a savas esőkre A savas
csapadék kialakulásában a kén-dioxid mellett a nitrogén-oxidoknak is szerepük
van, amelyek kisebb részben a műtrágyákból, nagyobb részben a gépjárművek
motorjából jutnak a levegőbe. A nitrogén-oxidok a vízzel salétromossavat (HNO2)
és salétromsavat (HNO3) alkotnak.
A savas esők hatására károsodnak a növények, légrések csökkennek, levelek
lehullnak.
A savas esők nem csak közvetlenül károsítják az élővilágot. A savas csapadék
hatására a talajból kioldódnak az alumínium és számos nehézfém (pl. ólom,
higany) mérgező vegyületei, és bejutnak a vizekbe. A tavak esetében csökken a pH
érték és a vízi szervezetek elpusztulnak. A savas esők az épített környezetet is
károsítják. Oldják a mészkőből, fémből készült tárgyakat, építményeket..
2. A bioszférát védő ózonréteg pusztulása globális méretű katasztrófával fenyeget.
Az ózon (O3) a Napból érkező ultraibolya sugárzás hatására a légkör magasabb
régióiban jön létre oxigénből. Képződésük során az ózonmolekulák elnyelik a
súlyosan károsító, mutagén hatású ultraibolya sugárzás jelentős részét. Okozhat
bőrrákot, szemkárisodást is.Az ózonréteg épsége ezért az egész élővilág
szempontjából alapvető jelentőségű. A légkörbe kerülő klór- és fluortartalmú
vegyületek, köztük például a freonok katalizálják az ózon bomlását. (a freont
használják hűtők, fagysztók készítésénél, kozmetikai permeteknél, káros még
rovarirtók metil bromidja, kloroform, tűzoltásra használt szerek). Hatásukra az
ózonréteg nagy foltokban és jelentősen megritkul, a káros ultraibolya sugárzás
erőssége a földfelszínen növekszik. 1979 től vékonyodik az ózonpajzs a Déli sark
felett.
3. A légköri változások közül talán a legszembetűnőbb a szén-dioxid-koncentráció
növekedése. Az atmoszférába a széntartalmú anyagok égése és az élőlények
légzése juttat CO2-ot, a növények fotoszintézise pedig fogyasztja ezt az anyagot .
A szén-dioxid üvegházhatású gáz, vagyis visszatartja a földfelület hőkisugárzását,
ezáltal növeli a felszín és az alsó légrétegek hőmérsékletét. Az üvegházhatás a földi
élet szempontjából alapvető jelentőségű, hiányában az átlaghőmérséklet mindössze
-18 °C lenne a jelenlegi 15 °C helyett. A 20. században a Föld felszínének
átlaghőmérséklete 0,5-0,7 °C-kal emelkedett. A 21. századi előrejelzések további
1,4 °C-ot meghaladó emelkedéssel számolnak. Ez a jelenség a globális
felmelegedés
4. A CO megköti a vér hemoglobinját stabil formában
 Vízszennyezésnek nevezzük azt a környezetszennyező folyamatot, melynek során
a víz főként emberi tevékenységből kifolyóan rosszabb minőségűvéválik. A vízszennyezés
a vízi állatokat és növényeket károsítja, vagy pusztítja el. Az állatokat akár fizikai módon is
rongálhatja. (Például mikor a hulladékba belegabalyodnak) Vízszennyezést okai:
1. Egyik lehetőség a mezőgazdaságban használatos szerek (növényvédőszerek- gyomirtók
és rovarirtók) túlzott mértékű adagolása. Ilyen esetekben főleg a talajban található víz
szennyeződik. Ezen kívül a táplálékláncba is bekerülnek a káros anyagok. Ez
a tápláléklánc egyre magasabb szintjein felhalmozódik,
Page 65 of 66
2015
2. A vizek jelentős szennyezői a gyárak. Ezek legfőképp úgy rontják a vízminőséget,
hogy a korábban folyókból felhasznált vízbe termékek gyártása során szennyező
anyagokat juttatnak, és azokat megtisztítás nélkül juttatják vissza a folyókba, tavakba.
3. Szennyeződhet a víz a háztartási hulladékok vízbe öntésével.
4. Nagyon jelentős károkat okozhat az olajszennyezés. Itt kőolaj, és kőolajszármazékok
kerülnek vízbe, általában hajókból, melyek valamilyen módon megsérülnek. Az olaj a
víz felszínén úszik, így elzárja a napfényt és gátolja a vízben élő élőlények gázcseréjét.
Továbbá a madarak tollai szennyezettek lehetnek.
5. Mérgező fémvegyületek is vízbe juthatnak, és ezzel komoly károsodást okozhatnak.
6. A szennyvízbe került vírusok, baktériumok, paraziták fertőzésforrást jelentenek
7. Algásodáshoz, illetve egyéb károsodásokhoz vezethet a túl sok tápanyag vízbe kerülése
–eutrofizáció. Az édesvizekben a tápanyagok (nitrogén, foszfor, kálium stb.)
feldúsulásának hatására, vagyis az ún. eutrofizáció következtében a cianobaktériumok
és/vagy más algák elszaporodnak és zavarossá teszik a vizet. Ez a folyamat a
vízvirágzás . Igen kedvezőtlen folyamat, mert az elszaporodott algák elvonhatják az
oxigént a vízből és más szervezetekre toxikus anyagokat választhatnak ki.
 Talajszennyezés
A talajszennyezés a környezetszennyezés azon válfaja, melynek során az emberi tevékenység
elsősorban a talaj minőségét rombolja. Habár a talaj szennyeződését elsősorban a szemét és a
hulladéklerakók okozzák, áttételesen a vízszennyezés is okozhatja a talaj minőségének romlását.
A talajszennyezés leggyakoribb forrásai a szemét- és hulladéklerakók. Ha nem tartják be a

környezetvédelmi előírásokat, veszélyes anyagok (mérgek, nehézfémek) szivárognak a talajba.
A talaj számos élőlény élőhelye. A talajt főleg rovarirtó szerekkel, növényvédőszerekkel,

hulladékokkal, nitrogénnel és foszfortartalmú műtrágyákkal szennyezik.A talajszennyezés fő
forrásai az ólom, a kadmium, a higany, a cink és a hasonló típusú fémek bányászata, kohászata,
finomítása, feldolgozása.
A talaj szennyezésének mellékhatása az, hogy a növények felszívják a szennyezést és rajtuk át mi is

megesszük, így megbetegítheti különböző szerveinket.
A talaj szennyezését fokozzák az olyan események, mint a hulladéktárolók bezárása, az erdőirtás és

az azzal járó talajerózió illetve az intenzív mezőgazdaság során alkalmazott növényvédőszerek és
műtrágyák alkalmazása.
Page 66 of 66

11-12-Biosz.-Humankológia Másolat

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

11-12-Biosz.-Humankológia Másolat

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Az emberi szervezet felépítése, élettana, egészségtana és humánökológia

Az emberi szervezet felépítése, élettana, egészségtana és

Anatómia, élettan és egészségtan.

Az idegrendszer: osztályozás szerkezeti és működési szempontból;

1. Az emberi test szerveződése

Az emberi szervezet három alapvető életműködésre képes (ezeket a működéseket végző

 Kapcsolatteremtés- érzékszervek, idegrendszer, csont és izomrendszer, endokrin

– topográfiai és működési szempontból való osztályozása

– szomatikus idegrendszer: reflexfunkció – reflexív, ingervezető funkció – a pályák

– vegetatív idegrendszer – osztályozás, a szimpatikus és paraszimpatikus ingerlés hatásai

– alapvető higiéniai és patológiai fogalmak: agyhártyagyulladás, kóma, agyvérzés

– Az idegrendszer topográfiai - elhelyezkedése szempontjából való osztályozása:

a) központi idegrendszerre - A gerincvelő és az agyvelő együttesen alkotják. A gerincvelő a

A szürkeállományt teljesen körülveszi – kívül a gerincvelő fehérállománya, amelyet a ki- és

Szomatikus idegrendszer: reflexfunkció – reflexív, ingervezető funkció – a pályák

Az idegrendszer kétféle működést végez: reflexműködés és ingerületvezető-működés:

Reflexműködés: a reflex a szervezetnek a környezet ingerére adott válasza.

A gerincvelő reflexműködése: a gerincvelői reflexek kétfélék: Szomatikus és vegetatív

Monoszinaptikus és poliszinaptikus reflex.

 Tractus spinocerebellaris (gerincvelő kisagyi pálya) dorsalis (Flechsig), Tractus

Gerincvelő leszálló pályák: Egyenes és keresztezett piramispálya és extrapiramidális

– vegetatív idegrendszer – osztályozás, a szimpatikus és paraszimpatikus ingerlés hatásai

A vegetatív idegrendszer működésének alapmechanizmusa a reflex és vegetatív központok

 Szimpatikus központok: gerincvelő háti ágyéki szakasza (ide tartozik a

A vegetatív IR kétféle, szimpatikus és paraszimpatikus és minden szervnek kétféle

 Szimpatikus hatásra, az izgalmi állapotban szívműködés, légzés fokozódik, a

Végrehajtó szerv - Paraszimpatikus ingerlés hatásai- Szimpatikus ingerlés hatásai

Szivárványhártya - Pupillatágulat (midriasis)

Szivárványhártya pupillaszűkület (miosis) -

Szemlencse sugárizmai Összehúzódás és a szemlencse

Könnymirigyek és Elválasztás és értágítás Érszűkülés

nyálmirigyek Értágítás- vízben gazdag Érszűkülés- nyákban

Máj, hasnyálmirigy, Elválasztás serkentése -

Tápcsatorna izmai Tónus és mozgásfokozódás, Tónus és mozgáscsökkenés,

Keringési és légző Szívösszehúzódások száma, ereje Szívösszehúzódások száma,

Pajzsmirigy, anyagcsere, - Serkentés, zsírsavak ürítése a

húgyhólyag Hólyagizmok összehúzódása, Hólyagizmok elernyedése,

ürítés vizelet visszatartás

Nemi funkciók Értágítás- erekció-ondó kiürítés Érszűkülés

Mellékvese - Adrenalin és noradrenalin

AGYHÁRTYAGYULLADÁS: Az agyat és a gerincvelőt védő burkok képezik az agyhártyát.

– alapvető higiéniai és patológiai fogalmak: herpesz, szürke hályog, zöld hályog,

Analizátorok szakaszai (3 szakasz: receptor, ingerületvezető

 exteroreceptorok: külvilág ingereit fogják fel

3. kérgi szakasz - kialakul az érzet, vagyis tudatosul a receptor működés- az agykéregben

a) Receptorok a retinában találhatók: A retina szöveti szerkezete

b.) Ingerületvezető szakasz A látási ingerületeket a látókéregbe 3 neuron vezeti:

 pálcikák és csapok, amelyek a retina specializálódott receptor neuronjai szinapszist

A fény áthalad a szaruhártyán, a csarnokvízen, a szemlencsén, az üvegtesten és végül a retinára

 Szkotopszin fehérje mely a retinénnel (A vitamin származék) összekapcsolódva

Minden olyan folyamat, ami akadályozza a szemlencse anyagcseréjét, megváltoztatja annak

Az emberi fül felépítése

A dobüregben három, ízülettel összekapcsolódó hallócsontocska található, sorrendben: a

A hallás perifériás folyamata

A csiga alapjánál a magas frekvenciájú

Helyzetértékelő szerv egyensúlyérzékelés – vesztibuláris analizátor –test helyzetét érzékeli

 Az egyenes vonalú gyorsulást a tömlőcskében és a zsákocskában levő otolitikus

Középfülgyulladáson (otitisz média) általában a fül dobüregének akut, baktérium- vagy

a) receptorok: külvilág ingereit fogják fel

 Meissner testecske:finom tapintás ingereit fogja fel

 epikritikus érzéseket vivő pályák:Goll és Burdach-féle pályáknak finomabb tapintás,:

 II.es a gerincvelő hátsó szarvában, majd átmegy az ellenkező oldalra és

2.1.3 ENDOKRIN MIRIGYEK