ANATÓMIA ÉS ÉLETTAN

ANATÓMIA ÉS ÉLETTAN FOGALMA,

FELOSZTÁSA
 1, Az anatómia (bonctan):  

 A, fogalma: 
 egészséges (emberi, állati, növényi) 
test felépítésével (alakjával és 
szerkezetével) foglalkozó
tudományág 
 B, felosztása: 
 mikroszkópos: 
 (szabad szemmel nem látható):  
 Sejttan (cytologia)    
 szövettan (hystologia)    
 makroszkópos: 
 (szabad szemmel látható)
 táj
 összehasonlító
 alkalmazott
 röntgen
 funkcionális
 művészi (plasztikai)
 1, Az anatómia (bonctan):  

 táj: emberi testet tájékokra osztva (izmok, erek, idegek, zsigerek)

egymáshoz való viszonya alapján ismerteti.
 összehasonlító: emberi szervezet szoros kapcsolatban áll az
állatvilággal. Emberek és állatok anatómiájának tanulmányozása és
kapott adatok összehasonlítása.
 szisztematikus: emberi szervezetet felépítő szerveket egyneműségük,
összetartozásuk alapján csoportosítja. Külön foglalkozik: csonttan,
izülettan, izomtan, értan, zsigertan, idegtan, érzékszervek.
 Alkalmazott: anatómia gyakorlati vonatkozásait tárgyaló tudomány
(pl. rtg anatómia)
 Röntgen: rtg sugárral való átvilágítás lehetővé teszi csontok, szív, tüdő
vizsgálatát, továbbá levegővel, kontrasztanyaggal feltöltve, üreges
szervek (gyomor-bélrendszer, erek, epehólyag, agykamrák)
formájának, helyzetének megítélését.
 művészi (plasztikai): emberi test különböző testhelyzetekhez
alkalmazkodó felszíni alakulatait vizsgálja. (emberábrázolás)
 C,vizsgáló módszerek:    

 egyszerű preparálás: késsel, csipesszel való boncolás    

 macerálás: csontok kikészítési technikája. Csontot megtisztítják
lágyrészeitől, hosszú hetekig langyos vízben való áztatás (leválnak a
még rajta maradt izomrostok, csonthártya), szárítás, benzinnel
zsírtalanítás, hidrogén – peroxiddal fehérítés.     
 injekciós technika: vérerek tanulmányozása. Erekbe festékkel színezett
folyékony masszát fecskendeznek (pl. acetonban oldott celluloidot),
oldószer elpárolgása után massza megmerevedik, felveszi az ér alakját
és jól preparálható.     
 Korróziós (szétmarásos) technika: erek finomabb osztódásainak
tanulmányozása. Szervbe vezető érbe saválló oldott
masszát fecskendeznek, ezután a feltöltött szervet 10%-os
sósavoldatba teszik ( elpusztítja a lágyrészeket, csak az érhálózatot
kitöltő, saválló massza marad vissza). Mikroszkóp alatt, a legfinomabb
hajszálérrendszer is tanulmányozható.
 röntgen vizsgálatok: csontok, üreges szervek vizsgálata 
 2, Az élettan (physiologia):  

 A, fogalma: az egészséges (emberi) test életjelenségeivel foglalkozó

tudományág. Vizsgálja az élő szervezet működését, kutatja az
életfolyamatok okát és törvényszerűségét.     
 B, felosztása: 

 összehasonlító

 munka élettan
 táplálkozás
 C, vizsgáló módszerek: Kísérleti módszer  
 Fajtái:

 műtéti technikával: szervek eltávolítása, erek időleges lekötése, idegek

átvágása és kiesési tünetek megfigyelése)     
 kiemelt/eltávolított szövetek szervezeten kívüli vizsgálata     

 beültetett/átültetett szövetek vizsgálata    

 gyógyszerkísérletek    

 fizikai hatások (elektromosság, hő, rtg sugárzás) megfigyelése (!!!) 

 szervek beültetése, átültetése

EMBERI TEST
FELÉPÍTÉSÉNEK
ÁLTALÁNOS ELVEI
 Az emberi test felépítésének két legfontosabb
jellemzője a részarányosság és szelvényezettség. Ha a
test középvonalában metszési síkot készítünk,
tükörképszerűen, két hasonló felet kapunk. Ez a
kétoldali részarányosság (bilaterális szimmetria): két
kar, két láb, két arc fél stb.
EMBERI TEST FELÉPÍTÉSÉNEK
ÁLTALÁNOS ELVEI
 A részarányosság a fejlődés kezdetén tökéletes, a
további fejlődés során azonban sok helyen asszimetria
alakul ki (szív, lép, gyomor bal oldalon, máj jobb
oldalon).
A szelvényezettség azt jelenti, hogy a törzs
hosszirányban egyforma szerkezetű részekből
(szelvényekből) épül fel. Ez különösen a
gerincteleneken kifejezett. Emberben a
szelvényezettség már csak a bordákon, csigolyákon,
gerincvelői idegeken ismerhető fel.
B)KÉTOLDALI RÉSZARÁNYOSSÁG
(SZIMMETRIA)
 a középvonalba állított függőleges sík a testet két,
tükörképszerűen megegyező részre osztja
AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSÉNEK
ÁLTALÁNOS ELVEI:
 a) szelvényezettség (szegmentáció)
 A test, hossztengelyére merőleges síkban
elválasztható, egymással közel azonos szerkezetű
korongszerű szakaszokból (szelvényekből) épül fel az
egész test vagy annak egy része
EMBERI TEST FŐ RÉSZEI
 Fej
 Nyak
 Törzs
 Végtagok (alsó és felső)
 A törzs nagy üreget (testüreg) zár magába,
amelyet a rekeszizom mell- és hasüregre oszt. A
törzs alsó részén helyezkedik el a medenceüreg,
melyet erős csontok vesznek körül. A
medenceüreg alsó fala a két comb közé esik, ez a
terület a gát.
 Anatómiai szakkifejezések
• Superior vagy cranialis – felső • Frontalis, coronalis – homloksík
• Inferior vagy caudalis – alsó • Transversalis – harántsík
• Anterior vagy ventralis– elülső • Sagittalis – nyíl irányú sík
• Posterior vagy dorsalis– hátulsó
• Medialis – középső
• Lateralis- oldalsó
• Proximalis – közelebbi (törzshöz)
• Distalis – távolabbi (törzstől)
• Superficialis – felszíni
• Profundus – mély
• Centralis – középső
• Periferias – (széli) középtől
távolabb
 Síkok: Középvonalban a testen elölről hátrafelé áthaladó sík a közép- vagy
medián sík, amely a testet két szimmetrikus részre: jobb és bal testfélre osztja
(így a megfelelő testfélben elhelyezkedő szerv kifejezése: jobb vese, bal vese
stb). Azokat a síkokat, amelyek a medián síkkal párhuzamosak, nyílirányú
(sagittalis) síkoknak nevezzük. Homlokkal párhuzamos sík homloksík
( frontalis sík), erre merőleges a vízszintes vagy horizontalis sík.

 Irányok: Középvonalhoz közelebb eső képleteket medialisnak (középsíkhoz

közel eső), a távol esőket lateralisnak (oldalsó) mondjuk. Megkülönböztetünk
elülső vagy hasi (anterior vagy ventralis) és hátulsó vagy háti (posterior vagy
dorsalis), felső vagy feji (superior vagy cranialis) és alsó vagy farki (inferior
vagy caudalis) irányt. Végtagokon a törzshöz közelebb eső részt
proximalisnak, a távolabb esőt distalisnak nevezzük.
TOVÁBBI IRÁNYOK,
HELYZETEK:

 Hosszanti (longitudinalis) irány – haránt- (transversalis-) irány

 Mélységi (profundus) – felületi (superficialis) helyzet
 Külső (externus) – belső (internus)
 Az alkarnál: orsócsonti (radialis) – singcsonti (ulnaris) oldal
  A lábszárnál: sípcsonti (tibialis) – szárkapocscsonti (fibularis)
oldal
A SZERVEZET MORFOLÓGIAI
FELÉPÍTÉSE
 Sejt (cellula): Protoplasma legdifferenciáltabb formája.
Citoplasmából, magból és járulékos alkotórészekből
(sejtorganellumok) áll.
 Alakja: rendkívül változatos. Formájukat egyrészt
környezetük, másrészt működésük szabja meg. Folyékony
közegben a (pl. vér) felületi feszültség törvényeinek
megfelelően gömb alakúak, más esetben a szomszédos sejtek
nyomása miatt sokszögűek, kocka vagy henger alakúak (pl.
hámsejtek). A sejtek alakja a környezeti változások hatására,
nagymértékben módosulhatnak.
A SZERVEZET MORFOLÓGIAI
FELÉPÍTÉSE
 Nagyság: tág határok között mozog. Legkisebb sejt 4
µm (egyes idegsejtek). Emberi szervezet sejtjeinek
mérete általában 10-30 µm között változik. (1 µm=
0,001 mm), tehát csak mikroszkóppal látható. Ezek a
kis sejtek építik fel több billió (kb.30) sejtből álló
emberi szervezetet.
 Sejt alkotórészei:
 citoplasma (sejttest): sejtnek magon kívüli része. Citoplasmában kissé
szilárdabb külső, kevésbé szilárd belső részt különböztetünk meg.
Külső rétegnek és a sejtet a külvilágtól elválasztó sejthártyának nagy
szerepe van a sejt életében. A sejt rajta keresztül veszi fel a
tápanyagokat és adja le a bomlásterméket.
 A citoplasmába ágyazva különböző alakos elemeket találunk. Ezeket
közös néven sejtorganellumoknak nevezzük.
 Ide tartozik cytocentrum: sejtmag közelében található, általában páros
testecskékből (centriolumok) álló sejtközpont.
 Szerepe: sejt osztódásában és mozgásában van.
 Állandó mozgásban lévő, pálcika formájú mitochondriumok. Számuk,
nagyságuk a sejt adott funkcionális állapotától függ. Fehérje - és
lipoidmolekulákból álló lemezes szerkezetűek. Fontos
enzimrendszereket tartalmaznak.
 Szerep: sejtanyagcsere oxidációs folyamataiban

 Ribosomák: mitochondriumoknál is kisebbek, citoplasma nagy részét

kitöltő lipoproteid csatornarendszeren (endoplasmás reticulum)
helyezkednek el. Ezek biokémiailag ribonukleinsav – tartalmú
szemcsék, és a sejt fehérjeszintézisében van szerepük.
 A sejtmag közelében kimutatható finom hálózat az ún. Golgi –
apparátus, mely a sejt sekréciós (secretios) tevékenységében vesz
részt. A citoplasmában ideiglenesen különböző anyagok (festék-,
váladékszemcsék, zsírcseppek) lehetnek, továbbá oldatcseppek
vakuolumok (vacuolumok).
 Sejtmembrán: sejt működésének legfontosabb szerkezeti eleme.
Felszínén, enzimek által szabályozott életfolyamatok (sejtanyagcsere,
sejtlégzés, kiválasztás stb.) zajlanak le.
 SEJTMEMBRÁN SZERKEZETE

 Kettős lipidréteg közé ékelt

fehérjemolekulák. Ezek
részben beterjedhetnek a
citoplasmába és ott
kapcsolatba léphetnek
plasmafehérjékkel, vagy
kinyúlhatnak a membrán külső
felszínére és enzim-, vagy az
egyedre mindenkor jellemző
antigénfunkciot töltenek be.
 Sejtmag (nucleus): általában a sejt közepén helyezkedik el vagy
excentrikusan. Nagysága változatos: 5-25 µm átmérőjű. Gyakran
gömb alakú, de vannak pálcika és orsó alakúak is. Sejtek rendszerint
egymagvúak, de vannak két-, vagy többmagvú sejtek is (pl.: máj-,
izomsejt)
A SEJTMAG ELEKTRONMIKROSZKÓPOS
FELÉPÍTÉSE

 1: a sejtmag részei,
 2: a sejtmaghártya jól látható pórusokkal
 A magot a citoplsmától maghártya választja el. Mag
belsejében fehérjetartalmú folyadék van (magnedv).
Ebbe ágyazva szabálytalan chromatin rögök vannak.
Ezek tartalmazzák a sejt legfontosabb anyagát a
dezoxiribonukleinsavat (DNS). A kromatin a sejt
osztódásakor fonalas formát vesz fel, ezek a
kromoszómák, melyek a géneket tartalmazzák.
Öröklődésben van fontos szerepük. Emberi
kromoszómák száma 46. A nemi sejteknek csak fele
számú kromoszómájuk van (emberben 23).
Megtermékenyítéskor helyreáll a kromoszóma szám:
23+23 = 46.
 Magon belül lehet még látni 1-3 kerek testecskét, ezek
a magvacskák (nucleolus). Az általuk leadott
ribonukleinsav a maghártyán átlépve, részt vesz a
citoplasma fehérjeszintézisében.
SEJT ÉLETTANA

 Egysejtű élőlények képesek az életre jellemző összes

funkció elvégzésére. A fajfejlődés folyamán a
többsejtűek sejtjei már elkülönülnek az egyes funkciók
elvégzésére. Ezt a jelenséget differenciálódásnak
(elkülönülés) nevezzük. Pl. az ember bizonyos sejtjei
(izomsejtek) a mozgás, mások (mirigysejtek) a
kiválasztás (secretio) szolgálatában állnak.
 Sejtjelenségek:
 1. sejtanyagcsere
 2. sejtmozgás
 3. ingerlékenység
 4. sejtnövekedés
 5. sejtosztódás
SEJT ÉLETTANA

 1. Sejtanyagcsere: a sejtek a sejközötti (intercelluláris) teret kitöltő

szövetnedvből táplálkoznak. Ezek az anyagok a vérerek falán át
jutnak be a szövetrésekbe, és a sejthártyán keresztül lépnek a sejtbe.
 A sejt a felvett anyagokat részben felépíti (asszimilácio), részben
lebontja (disszimilácio), illetve kiválasztja (excretio). Az
asszimilációs és disszimilációs folyamatok összessége az
anyagcsere. E két folyamat a sejtben egyidejűleg és szüntelenül tart.
 Egyes sejtek speciális anyagok (emésztőnedv) képzésére képesek
(mirigysejtek). Anyagképzés folyamata secretio.
 Egyes sejtek korpuszkuláris elemeket is képesek felvenni. Ez a
jelenség a phagocytosis. Erre képes sejtek a fagocyták (falósejtek),
pl. fehérvérsejtek. Magasabb rendű szervezetekben a fagocytálás
nem táplálkozás, hanem a szervezet védekezésében játszik szerepet.
FAGOCYTOSIS
SEJT ÉLETTANA

 2. Sejtmozgás: Legjobban az egysejtű amőbákon

tanulmányozhatjuk. Ez az ún. amőboid mozgás, mely a
fehérvérsejtekre is jellemző. Lényege: a sejt
citoplasmájában észlelhető áramlás, melynek hatására
állábak nyúlnak ki, amelyekbe belefolyik a sejt egész
állománya. Másfajta sejtmozgást eredményez a sejt
külön nyúlványa (pl. ondósejt farki része), ez a sejt
tovavándorlását teszi lehetővé. Egyes hámsejtek
felszínén fellelhető csillószőrök nem a helyváltoztatást,
hanem a hám felszínére került idegen anyagok
eltávolítását szolgálják.
SEJT ÉLETTANA

 3. Ingerlékenység: a sejt reagál a környezetből reá ható

ingerekre. Inger által kiváltott hatás az ingerület. E
reakció során a sejt alkalmazkodik a megváltozott
viszonyokhoz. Válasz lehet: mozgás, anyagcsere
csökkenése vagy fokozódása.
 Aszerint, hogy mi az inger, beszélünk fototaxisról (fény),
thermotaxisról (hő), chemotaxisról (vegyi anyag),
galvanotaxisról (elektromosság), rheotaxisról (áramlás).

 4. Sejtnövekedés: a sejt táplálkozása során gyarapodik,

mely a citoplasma növekedését eredményezi. E folyamat
csak addig a határig lehetséges, ameddig a sejt felülete
elégséges a megnőtt citoplasmatömeg táplálására. Ha a
sejt a nagyságot elérte, visszafejlődik és elpusztul, vagy
kettéosztódik, azaz szaporodik.
SEJT ÉLETTANA

 5. Sejtosztódás: egy sejtnek két sejtre való osztódása.

Előfeltétele: sejt teljes nagyságbeli kifejlődése.

 Fajtái:
 Direkt sejtosztódás : amitosis
 Indirekt ~ : mitosis
 Felező ~ :meiosis
SEJT ÉLETTANA
 Direkt sejtosztódás a magban kezdődik, amit a citoplasma
kettéválása követ.
 Indirekt sejtosztódás bonyolultabb. Sejt vizet vesz fel, megduzzad,
sejtközpont osztódik és a sejt két pólusára vándorol. A mag
szabálytalan rögökből álló chromatikus állománya, fonalas alakzatot
vesz fel és kialakulnak a kromoszómák. Ezután a kromoszómák
hosszában kettéhasadnak, számuk kétszereződik, egyik felük az
egyik, másik felük a másik sejtközpont körül csoportosul.
 Kétfelé rendeződött sejtmagot a plazma osztódása követi. A sejt
citoplasmája középen befűződik és kettéválik, így az osztódás útján
létrejött két új sejt, teljesen megegyezik az eredeti sejttel.
SEJT ÉLETTANA
SEJT ÉLETTANA

 Direkt sejtosztódás egyszerűbb és gyorsabb, indirekt

sejtosztódás lassúbb és több fázisban megy végbe. Mindkét
osztódási típusban az új sejtek, ún. leánysejtek, az osztódó
sejttel azonos számú kromoszómát tartalmaznak (diploid
kromoszómagarnitúra).
 Felező (meiosis) sejtosztódás: ivarsejtekre jellemző.
 Lényege: mitosist megelőzően az ivarsejtekben a
kromoszómapárok kettéválnak. Osztódás során felük az egyik,
felük a másik leánysejtbe kerül. Így mind a hím, mind a női
ivarsejt fele kromoszómaszámmal rendelkezik (haploid
kromoszómagarnitúra), ami csak a két sejt egyesülésekor,
megtermékenyüléskor egészül ki.
 Egysejtűeknél a sejtosztódás egyben új egyed keletkezését
jelenti, magasabb rendű szervezetekben test növekedését,
elöregedett, elhalt vagy sérült sejtek pótlását is biztosítja.
SZÖVETEK
SZÖVETEK
 Azonos alakú és működésű sejtek összessége a
szövet. A szövetek tehát munkamegosztáson
alapuló biológiai szerveződéssel fejlődtek ki. A
szöveteket – hámszövet kivételével – a sejteken
kívül, sejtközötti (intercelluláris) állomány is
alkotja. Mindegyik szövetfajta meghatározott
feladatot tölt be, és minden esetben ugyanazon
embrionális telepből (csíralemezből) fejlődik ki.
SZÖVETEK
 Négy alapszövetet különböztetünk meg:
 Hámszövet

 Kötő- és támasztószövet

 Izomszövet

 Idegszövet
A HÁMSZÖVET
A hámszövetek a felületek borítására szolgálnak, feladatuk az
elhatárolás, a védelem, de ugyanakkor a kapcsolatteremtés
is. Sejtjei szorosan záródnak, a sejtközötti állomány hiányzik.
Felépítése alapján megkülönböztetünk egyrétegű és többrétegű
hámot. A többrétegű lehet elszarusodó vagy el nem szarusodó.
HÁMSZÖVETEK OSZTÁLYOZÁSA
FELÉPÍTÉSÜK ALAPJÁN
  Felépítése Jellemzői Előfordulása
erek egyétegű laphámja,
egyrétegű hullámos szélű lapos sejtek
tüdő légzőhámja
Laphám többrétegű el nem
szaruhártya, nyelőcső
szarusodó
többrétegű elszarusodó kültakaró hámja
vese elvezető csatornáinak
Köbhám egyrétegű közel kocka alakú sejtek
sejtjei
egyrétegű henger formájú sejtek bélcsatorna hámja
húgyhólyag és húgyvezeték
több magsoros
Hengerhám hámja
kötőhártya (szemben),
többrétegű
húgycső
sejtek felületén csillók
egyrétegű
vannak
Csillós hengerhám
sejtek felületén csillók
több magsoros légutak
vannak
HÁMSZÖVETEK OSZTÁLYOZÁSA
MŰKÖDÉSÜK ALAPJÁN
  Feladata Típusai Előfordulása
erek belső fala,
laphám
légzőhám
vese elvezető
köbhám
csatornája
gerinctelenek
hengerhám
kültakarója
egyrétegű
örvényférgek
csillós hengerhám
felülete beborítja, kültakarója
Fedőhám
védi húgyhólyag
átmeneti hám
hámja
több magsoros
csillós gerincesek alsó
hengerhám légutai
emberi kültakaró
elszarusodó laphám
hámja
többrétegű
emberi szájüreg
el nem szarusodó laphám
hámja, hüvely
HÁMSZÖVETEK OSZTÁLYOZÁSA
MŰKÖDÉSÜK ALAPJÁN
  Feladata Típusai Előfordulása

egysejtű tápcsatorna fala

váladéktermelés, csöves verejtékmirigy

külső
elválaszt vagy bogyós faggyúmirigy
Mirigyhám elválasztású többsejtű
kiválaszt
állkapocs alatti
csöves-bogyós
nyálmirigy
hormontermelés belső elválasztású pajzsmirigy, mellékvese
tápanyag
Felszívóhám felszívása a vékonybél
bélből
Érzékhám érzékelés nyelv ízlelőbimbói
fényelnyelés,
Pigmenthám emberi szem
árnyékolás
KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVETEK
Olyan szövetek tartoznak ide, melyek közös jellemzője a sok
sejtközötti állomány. A sejtek alakja és működése igen
változatos. A kötőszövetek nem szilárdak, az állományuk a
folyékonytól a kocsonyásig változhat, sejt közötti
állományukban sok a vér. Alapállományukban kötőszöveti
rostokat találunk. A támasztószövetek sejt közötti állománya
jóval keményebb, szilárdabb, így képesek az állatok testének
megtámasztására.
KÖTŐSZÖVETEK TÍPUSAI

  Jellemző Előfordulás
Laza rostos kötőszövet szerveket rögzíti, elválaszt, üregeket tölt ki mellhártya, hashártya
a sejtek és a rostok között kevés az alapállomány,
Tömött rostos kötőszövet inak
izmok rögzítése
bizonyos elmozdulást enged, ellenálló, de egyúttal
Rugalmas rostos kötőszövet bőr alatt
rugalmas
kevés sejt közötti állomány, zsírcseppek
Zsírszövet far
halmozódnak fel, hőszigetelés, mechanikai védelem
TÁMASZTÓSZÖVETEK TÍPUSAI

    Jellemző Előfordulás
üvegporc sima felület, igen ellenálló ízületi felszínek
Porcszövet rugalmas rostos porc rugalmas fülkagyló
kollagén rostos porc ellenálló, de rugalmas is porckorong
Csontszövet   nagy szilárdság támasztás
CSONTOK SZÖVETI FELÉPÍTÉSE

1) csontsejtekből
2) közti- vagy alap állományból áll
a) szerves rész (kötőszöveti
rost, fehérje és szénhidrát)= csont
rugalmasságát biztosítja
b) szervetlen rész (ásványi
anyagok)= csontgerendák=csont
szilárdságát adja
CSONTSZÖVET
• Sejtek
– Osteoblast (éretlen csontsejt)
– Osteocyta (érett csontsejt)
– Osteoclast (csontot lebontó sejt)
• Sejtközötti állomány
– Szerves anyagok- kollagén rostok
– Szervetlen anyagok-
• főleg Ca-sók, de mintegy 20 elem
található benne
 Csont

Víz
20% Szárazanyag
80%

Kollagén
25%

Egyéb
5%

Szervetlen sók
70%
IZOMSZÖVETEK
Az izomszövetek közös jellemzője az összehúzódás és
elernyedés, ami általában az izom hossztengelyének irányában
következik be. Az izmok fehérjékből épülnek fel, az
izomfehérjék két legjellegzetesebb képviselője az aktin és a
miozin. Ezek alakítják ki az izomfonalakat, amelyek sajátos
elrendezésük következtében képesek egymáshoz kapcsolódni és
energia felhasználásával egymáshoz képest elmozdulni.
IZOM-ÖSSZEHÚZÓDÁS MECHANIZMUSA

A miozin fonalak vastagabbak, az ábrán piros színűek, egyik

végükön egy jellegzetes feji rész található. Az aktinok
vékonyabbak, az ábrán kék színűek. Összehúzódáskor a miozin
feje kapcsolódik az aktinhoz, majd meghajlik, ezáltal az aktin
szálakat közelebb csúsztatja egymáshoz. Az aktin-miozin
kapcsolódáshoz elengedhetetlen a kalcium- és magnéziumionok
jelenléte, melyek hatására a miozin ATP-je elbomlik, így a fej
meghajlik.
IZOMSZÖVETEK TÍPUSAI

  Simaizom Harántcsíkolt (vázizom) Szívizom

orsó alakú sejtek, sejtmag
Felépítés sokmagvú sejtek elégazó sejtek
középen
viszonylag kis erőkifejtésre
nagy erőkifejtésre képes nagy erőkifejtésre képes
képes
nem fáradékony fáradékony nem fáradékony
Működés
lassú működésű gyors működésű gyors működésű
akarattól függetlenül
akarattól függetlenül működik akarattal irányítható
működik
vázizmok, rekeszizom,
Előfordulás tápcsatorna, erek fala szív
nyelv
IZOMZAT
 A mozgásrendszer aktív része
 Harántcsíkolt izmok
 350 izom
 A testsúly 35-40%-a
 75%-a víz
 Szerves állomány
 Elsősorban fehérje
 aktin
 miozin
HARÁNTCSÍKOLTIZOM (1)

57
HARÁNTCSÍKOLTIZOM (2)
 ezek az ún. vázizmok
 csontokon erednek és tapadnak

 felépítésükben az izomrostok egymással párhuzamos

izomkötegeket alkotnak
 egy-egy izomcsoport izomkötegek összességéből áll

58
HARÁNTCSÍKOLTIZOM (3)

 izmok inger hatására húzódnak össze,

akaratunktól függően
 küszöbinger= az a leggyengébb inger, amely már
összehúzódást vált ki
 küszöb alatti inger= ami nem vált ki
összehúzódást
 küszöb feletti inger= amelynek egyre erősebb
összehúzódás az eredménye
 maximális inger= amely az összehúzódás
mértékét már nem növeli 59
HARÁNTCSÍKOLTIZOM (4)
 inger hatására > izomhas húzódik össze
 összehúzódás után az izom néhány percig pihen> nem
ingerelhető
 ha olyan sok inger éri, hogy nem tud elernyedni> akkor
tartós izom-összehúzódás jön létre= izomgörcs

60
HARÁNTCSÍKOLTIZOM (6)
 nyugalomban lévő izom feszülése= tónus

61
AZ IZOM FELÉPÍTÉSE
IZOMROSTOK
 Fehér izmok
 Sok myofibrillum
 Kevés sarcoplasma
 Gyors összehúzódásra képes
 Vörös izmok
 Kevesebb myofibrillum
 Sok sarcoplazma
 Kitartó, tónusos összehúzódás
IDEGSZÖVET
Az idegszövet kétféle sejttípusból épül fel: az idegsejtből
(neuron) és a támasztósejtből (gliasejt). Az idegrendszert érő
ingereket felvevő, feldolgozó és az ingerületet továbbító
egysége az idegsejt. Az idegsejtek összekapcsolódásával,
együttműködésével jön létre az idegszövet, illetve az
idegrendszer.
IDEGSEJT
Egyrétegű laphám
Egyrétegű köbhám
Egyrétegű hengerhám
Csillós hengerhám
Többrétegű elszarusodó laphám
Külső elválasztású mirigy
Zsírszövet
Porcszövet
Csontszövet
 Szívizom

Harántcsíkolt izom
Simaizom
SZERVEK, SZERVRENDSZEREK
SZERVEK, SZERVRENDSZEREK

Egy-egy életműködés végzésében több szerv is részt vehet, pl.

emésztést nem egy-egy szerv, hanem a szervek egész sora
(szervrendszer) végzi. Egy-egy szervrendszerhez a
legkülönbözőbb felépítésű szervek tartozhatnak: pl.:
emésztőrendszeren belül a fogak, nyálmirigyek, belek stb.
egyformán az emésztés szolgálatában állnak.
SZERVEK, SZERVRENDSZEREK

A szervezet tehát szervrendszerből épül fel, amelyek az

idegrendszer és a hormonokat termelő belső elválasztású
mirigyek (neuroendokrin rendszer) közös irányítása alatt
működik.
SZERVRENDSZEREK MŰKÖDÉS
SZERINT
I, Mozgásrendszer
- csontvázrendszer
- izomrendszer
II, Keringési szervek rendszere
III, Zsigeri rendszerek
- emésztő
- légző
- vizeletkiválasztó rendszerek
- nemi szervek
SZERVRENDSZEREK MŰKÖDÉS SZERINT

 IV. Szabályozási szervek rendszerei

 Belső elválasztású mirigyek
 Idegrendszer

 V. Érzékszervek rendszere
FAJFEJLŐDÉS – EGYEDFEJLŐDÉS
FILOGENEZIS - ONTOGENEZIS

 Ontogenezis

 A szervezet egyedfejlődése a megtermékenyüléstől a

magzati életben való teljes kifejlődésig terjedő
átalakulások.
 Az ember ontogenezisében két szakaszt
különböztetünk meg:
 méhen belüli- intrauterin és

 méhen kívüli- extrauterin fejlődést (mert a fejlődés a

szüléssel nem ér véget)
 FAJFEJLŐDÉS – EGYEDFEJLŐDÉS
FILOGENEZIS - ONTOGENEZIS

 Ivarsejtek
 Női ivarsejtek: petefészekben - ovárium termelődnek.
Ovium=petesejt
 Bonyolult érési folyamatokon megy keresztül, magja csak
fél kromoszóma készlettel rendelkezik
 22+X vagy 22+Y
 kromoszómaszám csak a megtermékenyüléskor egészül ki
 44+XY vagy 44+XX diploid kromoszómagarnitúra
 Az érett petesejt átmérője 200-3000 mikrométer, nincs
centrióluma, plazmájában sok a tápanyag
 szik, a Graaf-tüszőben foglal helyet. Aktív mozgásra nem
képes.
 FAJFEJLŐDÉS – EGYEDFEJLŐDÉS
FILOGENEZIS - ONTOGENEZIS

 Ondósejt: fonálszerű, ondószálnak is nevezzük.

 Részei:
 fej:fő tömege, a magnak felel meg
 nyak – a centiolumnak tekinthető
 farok
 Plazma alig vesz részt a spermiumok felépítésében.
 Rendkívül mozgékony, a megtermékenyítéshez kb. 16-20
cm utat tesz meg 2 óra alatt.
 Mozgásához a dülmirigy váladéka szükséges. A mozgást
lúgos vegyhatású környezet serkenti, savi vegyhatás gátolja.
Egy nemi aktus alkalmával kb. 3- 3,5 ml váladék ürül és
280-350 millió spermium. Melyből csak egyre van szükség.
FAJFEJLŐDÉS – EGYEDFEJLŐDÉS
FILOGENEZIS - ONTOGENEZIS
FAJFEJLŐDÉS – EGYEDFEJLŐDÉS
FILOGENEZIS - ONTOGENEZIS
 Megtermékenyítés
 Az ondósejt és az érett petesejt egyesülése,
összeolvadásukból életképes sejt keletkezik. A
kromoszómaszám kiegészül.
AZ EMBRIO FEJLŐDÉSE

 A megtermékenyített petesejt osztódni kezd, a pete

felszínén barázdák jelennek meg – barázdálódás.
 A barázdák szaporodása a szedercsíra vagy morula-
stádium. Szedercsíra állapot - 3. nap.
 A barázdálódás 3-4 nap alatt megy végbe, míg a
méhkürtön átjut.
 A gömb belsejében lévő sejtek elfolyósodnak így
csíraüreg keletkezik. A sejtosztódás továbbra is
egyenetlenül halad, a csíra fala fokozatosan benyomul
a csíraüregbe.
 AZ EMBRIO FEJLŐDÉSE

 Így jön létre a zsák alakú, két sejtrétegű bélcsíra- vagy

gastrula -stádium.
 Ennek külső sejtrétegét külső csíralemeznek- ectoderma,
 belső sejtrétegét – belső csíralemeznek – entodermának,
 a gastrula üregét ősbélnek,
 kivezető nyílását ősszájnak nevezzük.
 A méhbe érkezés - 5. nap, de ekkor már hólyagcsíra van. A
beágyazódás az első hét végén kezdődik és a második
végéig tart.
 AZ EMBRIO FEJLŐDÉSE

 A két réteg között hamarosan egy harmadik , a középső csíralemez –

mesoderma is kialakul.
 Ebben az állapotban a csíralemezeken bizonyos sejtcsoportok jelennek
meg, melyek bizonyos szerveket képesek létrehozni – ezek a
szervtelepek. A csíralemez vékony, finom hártyát képez a
magzatburkot.
 A három csíralemezből kialakuló szervek:
 ectoderma: bőr, haj, köröm, mirigyek hámja, idegrendszer stb.
 mesoderma: kötőszövet, izomzat, csontok, szív, erek, stb.
 entoderma: belek, légcső, máj, stb.
 A pete az egész szervezetet létrehozó képességgel rendelkezik azaz –
totipotens.
AZ EMBRIO FEJLŐDÉSE
 AZ EMBRIO FEJLŐDÉSE

 Közben a hólyagcsíra belső felszínéről leváló sejtek

körülveszik az amnionüregetés a szikhólyagot, mintegy
burokba zárják. Ez a belső magzatburok, míg a hólyagcsíra
falából a méh nyálkahártyájával közvetlen kapcsolatban
lévő, bolyhos külső magzatburok alakul ki. 3. hét - velőcső,
szervek. 4. hét végére az embrió egyre jobban benyomul az a
magzatvízzel telt amnion üregébe, majd a kialakuló
köldökzsinóron keresztül kapcsolatba kerülve az anyai
vérkeringéssel (ezt a méhlepény teszi lehetővé - külső
magzatburok, méhnyálkahártya), lefűződik a szikhólyagról -
az elsorvad.
 AZ EMBRIO FEJLŐDÉSE

 Köldökzsinórban az erek a bolyhoz nyúlványaiban hurkot

képeznek - nincs közvetlen kapcsolat - a hámon átáramlanak
az anyagok
 A fejlődő magzatot magzatburkok veszik körül.
Megkülönböztetünk belső - amnion és külső - chorion
magzatburkot. Fontos szerepe, hogy összeköttetést teremt
az anya és a magzat között. Bolyhaival - chorionbolyhok
belenő az anyaméh falába, és azzal együttesen kialakítja a
méhlepényt - placenta, melyben megindul a placentáris
vérkeringés.
AZ EMBRIO FEJLŐDÉSE
 AZ EMBRIO FEJLŐDÉSE
 4. hét – kialakult ez embrió formája. Kb. 5 mm hosszú.
Alakja még nem különíthető el magasabb rendű állatokétól.
Embrió feje még főképpen agyvelőből áll. Kialakulnak a
máj, szív, végtagok telepei.
 A második hónaptól erőteljes a fejlődés. Embrióról
beszélünk már. Hossza kb: 2,5 cm.
 A 12. héttől – aránytalanul nagy fej, agykoponya túlsúlya az
arckoponyával szemben. Rövid végtagok, mellkas-, csípő
rövid. Testet finom szőrzet (lanugo) borítja. Ebben a
hónapban már a külső nemiszervekből meg lehet állapítani a
magzat nemét.
 4. hónap – aktív mozgásokat kezd végezni
 AZ EMBRIO FEJLŐDÉSE

 5. hónap - az anya először érzi a mozgását, kb. ekkora tölti ki a magzat

a méh üregét. Faggyúmirigyek működni kezdenek, egész testet
beborító magzatmázat termelnek.
 6. hónap – bőr alatti zsírpárna, bőr ráncolható

 7-8. hónaptól – a magzat esetleg már anyai szervezeten kívül is életben

tartható
 A szülés 9 hónapos terhesség után (az utolsó menstruációs vérzés első
napjától számított 40. hét).
 Érett újszülött átlag hossza: 50 cm, súlya: 3200 gr. A fej még mindig
nagyobb körfogatot képvisel, ami fontos szempont a szülésvezetéskor.
 Fiúgyermekben az érettség jele: herék leszálltak a herezacskóba,

köldökzsinór, köldök a hasfalnak kb. közepén helyezkedik el.

 AZ EMBRIO FEJLŐDÉSE

 Méhlepény: csak a terhesség 3. hónapjában fejlődik ki. Korong alakú,

szivacsos szerkezetű, mely egyrészt a méhfallal nőtt össze, másrészt a
köldökzsinór útján, a magzattal áll kapcsolatban. Köldökzsinór kb. 60
cm hosszú, 2 cm átmérőjű hengeres köteg, amelyben a vérerek
kocsonyás anyagba ágyazva futnak. Anyai és magzati vér közvetlenül
nem keveredik.
 A gyermek születése utáni egyedfejlődés több szakaszon keresztül
érkezik el a felnőttkorig.
 10 napos korig tart az újszülöttkor.
 AZ EMBRIO FEJLŐDÉSE

 Egy éves koráig tart a csecsemőkor, melyet a korai

gyermekkor követ, mely 3 éves korig tart.
 A kisgyermekkor 6-7 éves korig tart.

 A gyermekkor 12 éves korra fejeződik be.

 A serdülőkor 12-16 éves kor között van.

 Az ifjúkor kb. a 20. életkorig tart.

 A felnőttek korosztályát is különböző korokba lehet osztani.

Kb. 35 éves korig tart az érett kor 1. szakasza
(legtermékenyebb szakasz). A második szakasz kb. 60 éves
korig tart (női klimax). 60-74 éves kor között van az időskor,
melyet a 90 éves korig tartó aggkor követ. 90 év felett van a
hosszú élet kora, matuzsálemi kor.
AZ EMBRIO FEJLŐDÉSE