ÁLTALÁNOS CSONTTAN

bevezető
A MOZGÁS SZERVRENDSZERE
 A test mozgásában, térbeli helyzetváltoztatásában
részt vevő szerveket együttesen
mozgásrendszernek nevezzük.

2
A MOZGÁS SZERVRENDSZERE
 A mozgásrendszer aktív és passzív részre osztható.
 A passzív részhez tartoznak egyrészt a csontok,
amelyekből a test szilárd váza áll, másrészt a
csontokat összekapcsoló ízületek.
 Az aktív, cselekvő rész az izomzat.

 A mozgások irányát, korlátozott vagy szabad voltát az

ízesülő csontvégek formája szabja meg.

3
A MOZGÁS SZERVRENDSZERE
 A mozgásrendszer részei:
 csontvázrendszer (csontok és ízületek)
 izomrendszer.

4
A CSONTVÁZRENDSZER
 Az emberi szervezet csontváza kb. 206 csontból áll.
 Összsúlyuk a test súlyának mintegy 10%-a.

 Gyermekben az egyes csontokat még különálló

részek alkotják, melyeket porcállomány köt össze.
 Ez az összekötő porcállomány később
elcsontosodik.

5
CSONTVÁZ SZEREPE
 Szervezet szilárd vázául, támaszául szolgál,
 A mozgásban passzívan részt vesznek,

 Életfontosságú szerveket (pl. agyvelő) véd a külső

hatások ellen
 Üregébe zárja a vörös csontvelőt, mely a vérképzés
szerve
 Részt vesznek a kalcium (Ca) és a foszfor (P)
anyagcserében

6
A CSONTOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE
 A csontok anyaga a következőképpen oszlik meg:
 víztartalom 20- 40 %,
 szárazanyag 60-80%
 szerves anyag 30-40 %,

 szervetlen anyag 60-70 %

7
 Csont

Víz
Szárazanyag
20%
80%

Kollagén
25%

Egyéb
5%

Szervetlen
sók 8
70%
A CSONTOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE
 A csont legfontosabb szerves anyaga az osszein.
 Szervetlen alkotórész elsősorban a hidroxiapatit.

 Az összetevők aránya nem állandó, az életkor

előrehaladásával változik.

9
A CSONTOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE
 fiatalabb korban a csontok több szerves anyagot
tartalmaznak, s ezáltal nagyobb a rugalmasságuk;
 felnőttkorban fokozatosan emelkedik a
mésztartalom, és a csont szilárdsága növekedik
 idősebb korban a csontállomány ritkulása és a
szerves anyag megfogyatkozása következtében a
rugalmasság és a szilárdság is csökken

10
A CSONTOK ALAKJA
 Felszínükön izmok, erek, idegek hatására dudorok,
benyomatok, barázdák keletkeznek.
 A friss csont színe sárgás; vérteltsége szerint többé-
kevésbé vörös árnyalatú.

11
CSONTVÁZRENDSZER SZÖVETEI
 Csontszövet
 Porcszövet

 Kötőszövet

12
A CSONTSZÖVET
 A csontokat csontszövet építi fel, amely
csontsejtekből és csontalapállományból áll.

13
A CSONTSZÖVET
 Az egyedfejlődés folyamán a csontszövet
kötőszövetből alakul ki.
 Fiatal kötőszöveti sejtek különböző hatásokra
először fiatal csontsejtekké (osteoblast), majd
érett csontsejtekké (osteocyta) alakulnak át,
amelyek alapállományt termelve létrehozzák a
csontszövetet

 kötőszöveti sejt->fiatal csontsejt->érett csontsejt

14
A CSONTSZÖVET
 Ez a folyamat egyébként közel hasonló módon
játszódik le a csonttörés gyógyulása során is azzal a
különbséggel, hogy, ott a kötőszövet után először
porcszövet alakul ki, s később ennek lebontása után
jelenik meg a végleges csont.
 A csontsejtek nagy, nyúlványos sejtek, nyúlványaik
révén összeköttetésben állnak egymással, ami a
sejtek táplálkozása szempontjából rendkívül fontos.
 A csontban még találhatóak a csontot bontó sejtek
(osteoclast) is.

15
A CSONTSZÖVET
 Sejtek
 osteoblast (éretlen csontsejt)
 osteocyta (érett csontsejt)
 osteoclast (csontot lebontó sejt)

 Sejtközötti állomány
 szerves anyagok- kollagén rostok
 szervetlen anyagok - főleg Ca-sók, de mintegy 20 elem
található benne

16
A CSONTOK ALAKJA
 A csontok alakjuk szerint lehetnek:
 hosszú csövescsontok (pl. combcsont),
 lapos (pl. lapocka),
 köbös (pl. kéztőcsontok)
 szabálytalan csontok (pl. csigolyák).

17
18
A HOSSZÚ CSÖVES CSONTOK
 törzshöz közelebbi végrész
(proximalis epiphysis)
 testtől távolabbi végrész
(distalis epiphysis)
 test (corpus vagy
diaphysis)

19
A CSONT SZERKEZETE
 A csont szerkezetét tekintve két állomány különül el:
 kívül egy vastag, tömör állomány található,
 belül vékony csontlemezkék és gerendácskák
hálózatából álló szivacsos állomány található

 A csövescsontok üregében található a csontvelő.

20
A CSONT SZERKEZETE
 Szivacsos állomány csontgerendái különösen a nagy
megterhelésnek kitett helyeken, jellegzetes
elrendeződést mutatnak, és a statika szabályai
szerint helyezkednek el (trajektorális szerkezet).
 Lefutási irányuk a hatóerő irányának felel meg.

 Ezáltal a csontok a lehető legkevesebb csontállomány

igénybevételével a legnagyobb teherbírásra képesek.

21
A CSONT SZERKEZETE
 A csont a ráható húzó- és nyomóerőknek jobban
ellenáll, mintha tömör állományú volna.
 Tömör csontok esetén a csontváz súlya oly mértékben
megnövekednek, hogy a mozgás lehetetlenné válnék.
 A csontgerendácskák tökéletes elrendeződését
bizonyítja az is, hogy csonttörés esetén a szivacsos
állomány szerkezete is az újerőhatásoknak
megfelelően átépül.

22
23
24
A COMBCSONT ERŐVONALAINAK AZ
ELRENDEZÉSE AZ ÉLETKOR SZERINT VÁLTOZIK

25
A CSONTOK FEJLŐDÉSE
 Az embrionális élet második hónapjáig a későbbi
csontváz helyén laza embrionális kötőszövet van.
 A második hónap elejétől kezdve az egyes vázrészek
először porcos alakban különülnek el.
 Az embrió kezdetleges váza csak porcból és
kötőszövetből áll.
 A csontosodás a második hónap végén indul meg, és
egy hosszú folyamatnak a kezdete, amely a születés
után kb. a 20. életévben fejeződik be.
 Ez egyúttal az emberi szervezet növekedésének a
befejeződése is.
26
A CSONTOK FEJLŐDÉSE
 A csontszövetet csontképző sejtek (osteoblast)
hozzák létre.
 A csontosodás megindulásakor ezek a sejtek fokozott
mértékben szaporodnak, csoportokba tömörülnek,
sejtközötti állományt választanak ki, és abba
mintegy befalazzák magukat.
 A sejtközötti állomány később mészsókkal itatódik
át, és kialakul a végleges csontszövet.

27
A CSONTOK FEJLŐDÉSE
 A porc nem egyszerre alakul át csonttá.
 A csontosodás kisebb gócokból indul ki, amelyeket
csontosodási pontoknak vagy magvaknak
nevezünk.
 A csontosodási pontok száma, helye, megjelenési
ideje, kiterjedésük gyorsasága és egymással való
összeolvadásuk időpontja nagyjából állandó.

28
A CSONTOK FEJLŐDÉSE
 A hosszú végtagcsontokon először a középső rész
csontosodik el, a végrészek sokkal később.
 Különösen soká marad fenn a középső és a végrészek
határán egy-egy porckorong (discus), amelynek a
csont hossznövekedésében van szerepe.
 A koponyacsontok kötőszövete közvetlenül
csontosodik el.

29
CSONTOK NÖVEKEDÉSE
 iránya szerint két fajtája van:
 vastagságbeli
 hosszirányú

30
VASTAGSÁGBELI NÖVEKEDÉS
 A csont vastagságbeli növekedése a periosteum
(csonthártya) révén megy végbe.
 A csonthártya belső, osteoblastrétegében a sejtek
folyamatosan osztódnak, majd maguk köré
csontalapállományt termelnek, és érett csontsejtté
alakulnak.
 E folyamat révén a csont kifelé vastagodik.

 Ezzel egy időben a csontot a velőűr felőli oldalon

csontfaló sejtek (osteoclast) bontják.
 A csont vastagságbeli növekedése ezért együtt jár a
velőűr tágulásával.
31
VASTAGSÁGBELI NÖVEKEDÉS
 Kóros esetben az osteoclastok aktivitásának
csökkenése miatt a csont úgy vastagodik, hogy a
velőűr nem tágul.
 Ebben az esetben a csont rendkívül nehéz, a velőűr
pedig igen szűk marad, ami végső soron súlyos
mozgászavar, valamint vérképzési rendellenességek
kialakulásához vezet.

32
HOSSZIRÁNYÚ NÖVEKEDÉS
 A csont hosszanti irányban a végrészének közelében
elhelyezkedő növekedési porckorong (epiphysis-
porckorong) révén nő.
 A porckorongnak a csont végrésze felőli oldalán
elhelyezkedő porcsejtjei folyamatosan osztódnak, tehát
új porcsejtek jönnek létre.
 A csont középrésze felőli oldalon a porckorongot
viszont porcfaló sejtek (chondroclast) bontják, s a
lebontott porcszövet helyén osteoblastok új
csontszövetet képeznek.
 E folyamatok következtében a porckorongok egymástól
távolodnak, tehát a csont hosszirányban növekszik. 33
HOSSZIRÁNYÚ NÖVEKEDÉS
 A csont hosszanti növekedését különböző hormonok
szabályozzák.
 Az agyalapi mirigy elülső lebenye által termelt
növekedési hormon (somatotrop hormon, STH) a
hossznövekedést serkenti, máshormonok, elsősorban
a nemi hormonok (bizonyos vérszint felett) pedig
gátolják azt.
 A 18. életév körül az STH termelése csökken, a nemi
hormonok képződése fokozódik, a porcsejtek
osztódása leáll, a porckorongot chondroclastok
lebontják s ezzel a csont hosszanti növekedése
befejeződik. 34
35
36
A CSONTOK JÁRULÉKOS RÉSZEI
 Olyan alkotó elemek, amelyek hozzájárulnak a
csontrendszer működéséhez.
 Ide tartoznak:
 csonthártya
 ízületi porc
 csontvelő

37
 CSONTHÁRTYA (PERIOSTEUM)

 A periosteum a csontokat kívülről borítja.

 Külső kötőszövetes rétege és belső osteoblast rétege van.

38
CSONTHÁRTYA (PERIOSTEUM)

 Szerepe többféle:
 Védi a csontot a külső hatásoktól.
 A csont vérellátását biztosítja, mivel az erek a
periosteum felől érik el a csontot.
 A csont idegellátását adja. Magában a csontszövetben
idegek nincsenek, az idegvégkészülékek a
periosteumban helyezkednek el.
 Lehetővé teszi a csont vastagságbeli növekedését a
belső rétegét alkotó osteoblastjai segítségével.
 Csonttörés gyógyulása is a csonthártya révén valósul
meg. 39
40
CSONTVELŐ (MEDULLA OSSIUM)
 A csontvelőnek két típusa ismert.
 Vörös csontvelő (medulla ossium rubra) a rövid,
lapos és szabálytalan alakú csontokban, valamint a
hosszú csöves csontok végrészeiben található. Fontos
szerepet játszik a vérképzésben, itt képződnek
ugyanis a vörösvérsejtek, a vérlemezkék, valamint a
fehérvérsejtek egy része is.
 Sárga csontvelő (medulla ossium flava) a hosszú
csöves csontok középrészében, a velőűrben található,
zsírszövetből épül fel.

41
ÍZÜLETI PORC
 Az ízületi porc a csontok ízfelszíneit borítja, mely a
legtöbb ízületben üvegporc (hyalinporc).

42
A CSONTOK ÖSSZEKÖTTETÉSEI
 Két fajtája van:
 folytonos összeköttetések
 megszakított összeköttetések (ízület)

43
FOLYTONOS ÖSSZEKÖTTETÉSEK
 Egy részük csak a fejlődő szervezetben található,
később elcsontosodik, más részük felnőttben is
fellelhető.
 A folytonos összeköttetéseknek aszerint, hogy a
csontvégek között milyen összekötő szövetfajta
van három fajtája van:
 kötőszövetes
 porcos
 csontos

44
FOLYTONOS ÖSSZEKÖTTETÉSEK
 Kötőszövetes összeköttetés van a koponyát alkotó
csontok között.
 E csontoknak rendszerint fogazott széleit kevés
kötőszövet rendkívül szilárdan köti össze.
 Ezek a helyek a varratok (sutura).

 Ugyancsak kötőszövetes összeköttetések a csontok

között kifeszülő kötőszöveti kötegek, amelyeket
szalagoknak (ligamentum), illetve hártyának
(membrana) nevezünk.
 Ilyen összeköttetés található a fogak gyökerei és az
állkapocs csontok között is.
45
FOLYTONOS ÖSSZEKÖTTETÉSEK
 Porcos összeköttetés van a csigolyák között.
 Két csigolyatestet porckorong (discus) kapcsol
össze egymással.
 Kisgyermekkorig a medencét alkotó három csont is
porcosan kapcsolódnak egymáshoz.

46
FOLYTONOS ÖSSZEKÖTTETÉSEK
 A csontos összeköttetések a felsorolt összeköttetések
elcsontosodása révén keletkeznek (pl.
keresztcsont).

47
MEGSZAKÍTOTT ÖSSZEKÖTTETÉSEK
 Ezek a tulajdonképpeni ízületek (articulatio).
 Ha két szomszédos csont között a kötőanyag
felszívódása következtében rés keletkezik, ízületről
beszélünk.
 A legtöbb ízület két vagy több csont olyan
összeköttetése, melyben az ízfelszínek között ízületi
rés található, s az ízületben a csontok egymáshoz
viszonyítva elmozdulást végezhetnek (ez alól csak az
ún. feszes ízületek képeznek kivételt, pl. a
medencecsont és keresztcsont közötti ízület)

48
AZ ÍZÜLET ALKOTÓRÉSZEI
 Ízületi felszínek.
 Az ízületi fej alakja leggyakrabban valamilyen
mértani idom részlete, pl. henger, gömb, tojás,
nyereg.
 Az ízületi árok (ízvápa) alakja a legtöbb ízületben az
ízületi fej lenyomatának felel meg, ami
nagymértékben megkönnyíti az ízületmozgását.
 Mind az ízületi fejet, mind az ízvápát porcszövet
borítja (ízületi porc).

49
AZ ÍZÜLET ALKOTÓRÉSZEI
 Egyes ízületekben a sekély ízárkot porcszegély
egészíti ki (pl. váll), más helyeken a két porcos
csontvég közé még külön porclemez, porckorong
(discus, meniscus) illeszkedik, amelynek az ízület
működésében fontos szerepe van (pl. állkapocsízület,
térdízület).
 Ezek a porckorongok mint rugalmas ütközők
szerepelnek a csontvégek között.

50
AZ ÍZÜLET ALKOTÓRÉSZEI
 Ízületi tok.
 Az ízületi fejet és árkot légmentesen veszi körül.

 Külsőrétegét vastag kötőszövet alkotja, mely fontos

szerepet játszik az ízesülő csontok összetartásában.
 Belső vékony rétege (synovialis réteg) termeli az
ízületi nedvet.

51
AZ ÍZÜLET ALKOTÓRÉSZEI
 Ízületi szalag (ligamentum).
 Az ízületi szalagot rugalmatlan, a húzó-erőnek
ellenálló kötőszöveti rostok (kollagénrostok) építik
fel.
 Feladatuk az ízület erősítése, valamint a rendellenes
irányú mozgások megakadályozása.
 A legtöbb ízületben a szalagok az ízületi tokon kívül
helyezkednek el, vannak azonban olyan ízületek.
melyekben az ízületi tokon belül is találhatók
szalagok, pl. térdízület.
52
AZ ÍZÜLET ALKOTÓRÉSZEI
 Ízületi nedv (synovia): néhány csepp sűrű folyadék,
mely megkönnyíti az ízület mozgását.
 Szerepe olyan, mint a gépeknél az olajozás.

53
54
55
56
AZ ÍZÜLETEK ÖSSZETARTÓ TÉNYEZŐI
 Az ízületek a széthúzó erőkkel szemben nagy
ellenállást képesek kifejteni.
 Levegőnyomás: ízületi üregben légüres tér van, így
az ízületi tok minden cm2-nyi területére, 1 kg súlynyi
légoszlop nehezedik amely az ízvégekre nyomást
gyakorol. (Pl. combcsont fejére 12, 5 kg súly
nehezedik)
 Porcfelszínek közötti tapadás (adhaesio)

 Ízületi tok és szalag készülék

 Ízületet körülvevő izmok feszessége és tónusa

 Ízületek körül lévő lágyrészek és a bőr

57
AZ ÍZÜLETEK OSZTÁLYOZÁSA
 Az ízületet alkotó csontok száma szerint lehet
egyszerű ízület, amelyet két csont alkot.
 Összetett ízület, amelyet két csontnál több alkot
(pl. könyökízület).

58
AZ ÍZÜLETEK OSZTÁLYOZÁSA

59
AZ ÍZÜLETEK OSZTÁLYOZÁSA
 Az ízületi fej alakja szerint megkülönböztetünk:
 gömbízület
 hengerízület
 tojásízület
 nyeregízületet
 laposízület

60
AZ ÍZÜLETEK OSZTÁLYOZÁSA
 Az ízületekben a mozgás képzeletbeli
mozgástengely mentén történik.
 A mozgástengely merőleges a mozgás síkjára.

61
AZ ÍZÜLETEK OSZTÁLYOZÁSA
 A mozgástengely száma szerint lehet:
 egytengelyű ízület
 kéttengelyű ízület
 háromtengelyű ízület, amelyet soktengelyű ízületnek
is nevezik, mivel a három mozgástengely
kombinációjaként nagyszámú új mozgástengely jöhet
létre

62
EGYTENGELYŰ ÍZÜLET
 mozgásai:
 hajlítás (flexio)
 feszítés (extensio)
 Ilyen pl. az ujjperccsontok közötti ízület.

63
64
KÉTTENGELYŰ ÍZÜLET
 mozgásai:
 az első tengely mentén hajlítás-feszítés
 a második tengely mentén távolítás (abductio)
és közelítés (adductio)
 Ilyen pl. az egyik kéztöcsont és az l. kézközépcsont
közötti nyeregízület, vagy a csuklóízület.

65
66
HÁROMTENGELYŰ ÍZÜLET
 mozgásai:
 az első tengely mentén hajlítás-feszítés
 a második tengely mentén távolítás-közelítés,
 a harmadik tengely mentén forgatás (rotatio),
ennek speciális változata a kézfej, valamint a lábfej
mozgása (pronatio - supinatio)
 Ilyen pl. a vállízület.

 A soktengelyű ízület jellegzetes mozgása a

körmozgás (circumductio).

67
68
ÍZÜLETEKBEN LEHETSÉGES MOZGÁSOK
 Hajlítás (flexio):  az
ízületet alkotó csontok
egymáshoz közelednek

69
ÍZÜLETEKBEN LEHETSÉGES MOZGÁSOK
 Feszítés vagy
nyújtás (extensio): az
ízületet alkotó csontok
egymástól távolodnak

70
 ÍZÜLETEKBEN LEHETSÉGES MOZGÁSOK

a teljes feszítés határa

180°
 ha a feszítés 180°‑on túl is
folytatódik, túlfeszítésnek
(hiperextensio) nevezikez
tulajdonképpen ismét
hajlítás vagy visszahajlítás
(retroflexio)

71
 ÍZÜLETEKBEN LEHETSÉGES MOZGÁSOK

 a vállban vagy csípőben

bekövetkező sagittalis
síkban történő mozgás
esetén:  az előre
lendítés:  anteflexio

72
ÍZÜLETEKBEN LEHETSÉGES MOZGÁSOK

a hátra
lendítés: retroflexio

73
 ÍZÜLETEKBEN LEHETSÉGES MOZGÁSOK

 Távolítás (abductio):

 a végtagoka test
középsíkjától vagy a
párhuzamos testrészek
egymástól távolodnak, a
kar felemelése, combok
széttárása

74
 ÍZÜLETEKBEN LEHETSÉGES MOZGÁSOK

 Közelítés (adductio):

 a végtagok
a test
középsíkjához
közelednek

75
ÍZÜLETEKBEN LEHETSÉGES MOZGÁSOK
 Forgatás (rotatio):  az
ízületben a csont vagy
annak egy része a saját
hossztengelye körül
forog

76
 ÍZÜLETEKBEN LEHETSÉGES MOZGÁSOK
 az orsócsont forgatásakor a kéz jellegzetes mozgást végez: a
könyökízületben az orsócsont elfordul a singcsont
körül aminek következtében a tenyér lefelé
fordul (pronatio)

77
ÍZÜLETEKBEN LEHETSÉGES MOZGÁSOK
 vagy a tenyér felfelé fordul (supinatio)

78
79
 ÍZÜLETEKBEN LEHETSÉGES MOZGÁSOK
 Körzés vagykörbe
mozgás vagy
körülforgatás vagy
körülvezetés
(circumductio)

80
 ÍZÜLETEKBEN LEHETSÉGES MOZGÁSOK
 Lapos ízületek esetén
mozgás nem jön
létre, ilyen pl.
keresztcsont,
medencecsont.

81
82
83
84
A CSONTVÁZ
 Testünk csontjai az ízületek segítségével egységes
szerkezetet alkotnak, melyet csontváznak
nevezünk.
 A csontos váz alkotói a változatos alakú és nagyságú
elemek.
 A csontváz csontjai testtájékok szerint is
feloszthatók:
 felső végtag
 alsó végtag
 törzs
 koponya 85
86
87