A fejezet az emberi testben található szöveteket tárgyalja.

A lejezel laiiulinanyozasa köz­

ben a következő ismereteket lehet elsajátítani:
• a szervezel összes szövete közötti különbségekről, azok működésé es jellemzői
alapján
a belső és külső el választású mirigyek jellemzői
a különböző típusú exokrin mirigyek
különböző hártyák
sejtek és szövetek típusai
az szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása egy esettanulmány kapcsán

ilm i,,u-k es h áj Kai.

K dlbs/oV lt l ,j j v ' ; , r'ö' i*1!;

3 i W ^ r f v i í m ír iWáfr PiV/i-tínfí

'9L pr-fe rUtín

8:;
'i‘\ III (ímlíiii m iiilóm iája és él d iá n a

A szövetek hasonló tulajdonságú és mftködésfi sejtek csoportja. Az emberi szervezetben

négy alapvető szövetféleség található meg: hámszövet (epithelium), kötőszövet, izom­
szövet és idegszövet. í
Hámszövet vagy cpithelium borítja be a testfelszíneket, béleli a testüregeket, illetve
alkotja a mirigyek jelentős részét. A hámszövetek egy része különböző tápanyagok fel­
szívódására specializálódott, míg m ások különböző váladékokat termelnek (szintézis) és
bocsátanak ki (szekréció). • (
A kötőszövet változatos szövettípusokat foglal magába, amelyekre általában jellemző
az, hogy a sejtek kötőszöveti rostokból álló hálózatban helyezkednek el, amelyet m átrix­
nak nevezünk. A mátrixon belül, a sejtekei k a l t nevez­
zük. Az alapállomány lehet kemény és kevésbé hajlékony, úgy mint a csont esetében,
vagy lehet merev bizonyos hajlékonysággal, úgy mint a porcszövetben, vagy puha és
rugalmas, úgy mint a zsírszövetben. Bizonyos esetekben, úgy ntint a vér esetében, az
alapállomány folyadék, így a kötőszövetnek nincs egy merev mátrixa.
A kötőszövetek támasztanak és védelmet biztosítanak a test számára. Szerepük van
továbbá a különböző anyagok szállításában és némelyek képesek anyagok tárolására is.
Az izomszövet szerepe a különböző mozgások kivitelezése. Az izomszövetet felépítő
sejtek struktúrája lehetővé teszi összehúzódásukat, ily módon az izomszövetnek szerepe
van a vér pumpálásában, testrészek mozgatásában, lielyváltoztatásban és nem utolsó sor­
ban a táplálék továbbításában a gyomor-bélcsatornában.
Az idegszövet olyan sejtekből épül fel, amelyek képesek elektromos impulzusokat
fogadni, továbbítani és különböző ingerekre válaszolni. Továbbá, számos tudatos és tu­
dattalan tevékenységet koordinálnak. Idegszövetből áll a központi és a környéki (peri­
fériás) idegrendszer jelentő része (4.1. táblázat).

4.1. TÁBLÁZAT A z emberi szövetek típusai és funkcióik.

Szövettípus funkció ?;
Hámszövet Védelmet és támaszt nyújt, borítja ésbéleli a szerveket ?
Kötőszövet Összetart ja a szervezet különböző részeit 1
» csont Védelmet biztosít
* porc Biztosítja a szervek és szövetek rugalmasságát
• tömött rostos Szerepük van az izmok csontokhoz való rögzítésében
.... kötőszövet- —— ------ —— ------------- —— —-— -------:---------------- -— -.............-......
« vér Oxigén, tápanyagok, salakanyagojc, ellenanyagok (antitestek) és
hormonok szállítása
«zsírszövet Zsír tárolása, védelem (művi behatások elleni védelem)
Izomszövet Összehúzódik, és ezzel biztosít testmozgást, anyagok bejutását a
szervezetbe és anyagok áthaladását a szervezeten
Idegszövet Elektromos impulzusokat vezet a test minden része, valamint a külső
körnvezet és a szervezet között

ÍJámszövet borítja a test felszínéno bőrt és béleli a test különböző szerveit,Tvgy mint a
száj, az orr- és más üregeket is. Ilyen szövet béleli a légutakat, tápcsatornát, a húgyivari
 h s íi ivu bili '/1i

szervek különböző csalni náil. Ugyané,síik Iiám szövői, béleli a vérerekéi'. A hámszövetül
alkok) sej lek milózisos osztódással szaporodnak, A hámsejtek egyik pólusa általában
közvetlen kapcsolatban van a levegővel vagy folyadékokkal, így
szelepük, vau a molekuláknak a hámszöveten ál történő vándorlásának
ellenőrzésében.
A hámszövetnek nincs önálló vérellátása, táplálása az alatta elhely­
ezkedő kötőszövet ereiből történik. A hámszövetet a kötőszövethez egy
sejtmentes anyagból álló hártya, az, alaphárlya (membramt basalis) rög­
zíti. A membrana basalis a hámsejtek által termelt glikoproteinekből áll
(a glikoproteinek komplex felépítésű molekulák, amelyek szénhidráté,soporlokhoz kap­
csolt fehérjék bői. állnak). A kötőszövet részéi képező kollagénrosl hálózat egy része szintén
részt vesz az alapháitya felépílésében.

*t

A hámsejtek szorosan egymás mellett helyezkednek el, kevés Összekötő anyaggal kö­
zöttük. A sejteket különböző típusú sejlkapcsolatok tartják össze, ilyenek a szoros- vagy
zárókapcsoialok (tight jímclions) és a adhéziós kapcsolatok (adheriug junctiuns). A zú~
lókapcsolatok (tight junctioms) kiemelkednek a sejt felszínéből, azt óvszerben teljesen
körülveszik és szorosan rögzítik a szomszédos sejtekhez (.4.1. ábra). Az ilyerrkapcsola f
bair a két Szomszédos sejt plazinanlembráiijáu keresztül egyik sejtből a másikba áthatoló
lipoproteinek közvetítésével fuzionál. Az intercellularis tér csekély.
Zárókapcsolát
Zéiók-aposoln! srtvjn

Szomszédos
plazmmnombi írnok

l-xliiicsllulárlrj lói

Megvastagodott monilmín
Desmosorno
Trnnszman ibcéi
tjlikoproteiiiRk A inegvasngodoll
moi i il iiííi tho7 1100701 lyvnl l
koiíitiiiszólsk
Szninszédos
pl;:i7 iiiaii.iomlmíiiok

líxliíHif-illuláíls lói ■

&
ÁBRA Három sejtkapcsolat-típus, ami fellelhető az emberi szövetekben, (a) a zárokapcso-
latok a hámsejteket szorosan egymáshoz rögzítik, a plazmamembránnal egyesült
■lipoproteinek állal, (b) A desmosomák foltszerű, körülírt kontaktfelü lelek, ame­
lyekbe keratin filamenlumok horgonyozódnak, összetartva a sejteket, (e) Kommu­
nikációs kapcsolatban (gap junction) kis csatornák vannak, amelyek..átjárhatok kis
molekulák"és ionok szárnál a, így a két szomszédos sejtet elektromos és metaboSi -
kus egységgé kapcsolja össze. Ilyen található a simaizom és a szívizom sejtjeiben.
76 Az ember anatóm iája és élettana

A. desinosomák cselében szubmikroszkopikus tér van a kél szomszédos sej t plazma-

membránja között. A két egymás melletti sejtet összekapcsoló transzmembrán glikópro-
lein molekulákat keratinrostok horgonyozzák le a sejtek belsejében. A desmosomák az
adhéziós kapcsolatok egyik típusát képviselik.
Egy másik típusú sejtkapcsolat a kommunikációs kapcsolat (réskapcsolat, gap
junction). Ebben a típusú kapcsolatban a két szomszédos sejt között kommunikációs
csatorna vagy rés van. Ezeken keresztül kis ionok és molekulák vándorolhatnak egyik
sejtből a másikba, ilyen sejtkapcsolatok találhatók a simaizom és a szívizom sejtjeiben,
a hámszövetben azonban hiányoznak (4.2. táblázat).

4.2. TÁBLÁZAT A háromféle sejtkapcsolat összehasonlítása.

......................... ................................. ......... ..nph.M

Típus Jellemző sejtm em brán Intercelluláris rés Funkció !

struktúrák szélessége

Zárókapcsolatok ÖVszerűen elhelyezkedő Teljesen zárul, A sejtek közötti

(tiglit junction) fehérjék, amelyek amikor a két anyagáramlást gátolja
elszigetelik a szomszédos még ‘
plazmamembrán egyes plazmamembrán
részeit összekapcsolódik

Adhéziós kapcso­ Egymáshoz simuló 24 nm (szokásos) Szorosan rögzíti a két | (

latok sejtártyák gombszerű •sejtet egymáshoz
tapadásai

Kommunikációs Csatornák vagy pórusok, 2 nm (az Elektromos

kapcsolat (rés- amelyek áthidalják a intercellularis kommunikációt tesz
két sejtmembránt és az rés lényegesen lehetővé a két sejt
kapcsolat, gap
intercellularis teret beszűkült) citoplazmája között,
junction)
kis ionok és molekulák
átvándorolhatnak

A HÁMSZÖVETEK SZEREPE
A hámszöveteknek változatos szerepük van.Ezek közölt említhető a mélyebben elhe­
lyezkedő szövetek védelme a kiszáradással, mechanikái imitációval, mérgező anyagok­
kal és sérülésekkel szemben.
Egy másik szerepük a gázok és tápanyagok felszívódása, mint az történik a tüdőben
és az emésztőrendszerben. Egy harmadik szerepük a különböző tápanyagok, nedvek,
nyák és egyéb jellegzetes anyagok szállítása. j
További szerepük a sejttermékek termelése, úgy mint enzimek, verejték és hormo­
nok. Az ilyen termékeket az úgynevezett m irigyhám (glandular'is épithélium) termeli.
A vese hámjának továbbá a kiválasztásban van szerepe. Léteznek továbbá specializált
hámszövetek, amelyek az érzékszervek felépítésében vesznek részt. Ilyen található a
fülben, az orrüregben és az ízlelőbimbókban.
 A szövetek

^j^yezetbtín számos hámszövet típus található. Ezekben a szövetekben a sejtek lehet­

ték lapos, köb vagy magas, henger alakúak. A sejtek elnevezése alakjuknak megfelelően
Iprténik, így előfordulnak laphámsejtek (squamosus, azaz pikkelyszerű), köbliáinsej-
illetve hengerhámsejtek (4.2. ábra). Ilyen sejtek találhatók a különböző hámszö­
vetekben.
1r
0-,

íf ■ Egyrétegű laphám
ÚJ

Egyrétegű hengerhám
ml

S§1

H
É iite
Többmagsoros hengerhám : Többrétegű laphám

4.2. ÁBRA Különböző típusú hámszövetek. A különböző hámtípusok a szervezet számos

ist iié i 1 szervében előfordulnak

s itiid
i i w ' A Bizonyos hámtípusokban a sejtek egyetlen rétegű lemez formájában jelennek meg.
m i í m Ezt a típusú hámot egyrétegű hámoknak nevezzük. Előfordulnak olyan hámtípusok is,
P l
é f # É famelyekben a sejtek több rétegben helyezkednekel, ez a többrétegű „hám. TöMimag-
üéi soros (pseudostratilicált) hámnak nevezzük azokat az egyrétegű hámokat, amelyek
látszólag több sejtrétegből épülnek fel, de valójában különböző magasságú sejlekbő 1
w \i -,> állnak. A többmagsoros hámban minden sejt érinti a membrana basalist. Egy másik
föA •ttípusa a hámoknak az átmeneti hám (transitionalis epithelium). Ebben a sejtek, alakja
ÉjA'Allltozhat, a rájuk ható mechanikai- hatásoknak megfelelően.
Az egyrétegű laphám lapos sejtek egyetlen rétegéből áll. Ilyen típusú hám béleli a
'J^.vér- és nyirokereket (endotheliuni), a testüregeket (mesotheliuin), számos mirigy kis
^kivezető csatornáját, a vesecsatornácskák egy részét valamint a terminális légutakat és
alveolusokat. Az egyrétegű laphámnak a védelemben és felszívódásban (absorptio-
ban) van szerepe.
t\\i Az egyrétegű kübli ám egyetlen réteg köb (kocka) alakú hámsejtből áll, centrálisán
,,, elhelyezkedő sejtmaggal. Ilyen típusú hám számos mirigy alkotásáben vesz részt és ilyen
található a szem retinájának pigmenthám rétegében. Szintén köbhám borítja a petefészek
felszínét és a szemlencse elülső felszínét. Védő és kiválasztó (szekréciós) szerepe van.
w

78 Az ember aiiatőiiiíájá és élettana

Egyrétegű heügerhám béleli a tápcsatornát, a petevezetéket és a méhüreget. Meg­

található a légutak bizonyos szakaszán és számos mirigyben. Ezt a típusú hám egyetlen
réteg magas, henger alakú sejtekből állj amelyek sejtmagja a sejtek alapi részén foglal i f
helyet. Kiválasztás, védelem és felszívódás jellemző erre a hámtípusra. A tápcsatorna
hengerhámjában előfordulnak, un. “egysejtes” mirigyek, amelyeket kehely sej töknek
névézüilk, A kehelysejtek nyáköt termelnék,
Többinagsoios hengerhám béleli á légcsőt és a felső légutakat, továbbá megtalál­
ható a hím belső nemi szervek csatornáiban és a férfi húgycsőben (orethra). Védő és
kiválasztó szerepe van és egyetlen sejtrétegből áll.
Többrétegű lapkám alaphártyához közeli sejtrétege kis köbhám­
sejtekből áll, a középső réteget köbbámsejtek alkotják, míg a felszíni
sejtréteg ellaposodott (pikkelyszerü) sejtekből áll. A többrétegű laphám
bizonyos típusaiban a felszíni sejteket egy tömör, szívós fehérje, a kera­
tin itatja át és emiatt a felszín el szárasod ilc, A bőr felhámja ilyen száraz,
pikkelyes felszínű, többrétegű elszarusodó laphám. A testnyílásokat,
úgy mint a száj, végbélnyílás, lmgycsőnyílás, külső fűi és a hüvely ilyen
többrétegű elszarusodó laphám borítja és ennek az elsődleges szerepe
védelmi.
"A verejtékmirigyek kívézetőcsatórnáját többrétegíí köbíiáin bélelj. A
herecsatornáüskákat és a petefészek tüszőket is ilyen báni alkotja. Elsődleges szerepe a
védelem. Több rétégben elhelyezkedő köb alakú sejtekből áll.
Többrétegű llengerhám több rétegben elhelyezkedő hengerhámsejtekböl áll. A
szervezetben ritkán fordul elő. A férfi húgycsőt (urelhra) béleli, ahol védő szerepe Van.
Átmeneti (tránsitionálís) hám béleli a húgyvezetéket (ureter) és a húgyhólyagot.
Ellazult húgyhólyagban hat-bét rétegben álló kerek hámsejtek figyelhetők meg, kitágult
hólyag esetében azonban a hámsejtek laposnak tűnnek. Elsősorban védő szerepe: van
(4.3 táblázat). ■-- ■ ............... -.-...-...................... ........ 1

A védelemben és felszívódásban betöltött szerepén kívül a hámszövetnek jelentős ki­

választó szerepe is van, amikor mirigyek formájában rendeződik. Á mirigyek speciális
hámját, amelynek kiválasztó tulajdonsága van, mirigyhámnak (glandularis epithelium)
nevezzük.
A-mirigyeket endokrin (belső el választású) és exokrin (külső elvá­
lasztásig) típusokra osztjuk. Az endokrin mirigyek kémiai szabályzó
anyagokat, hormonokat, termelnek, amelyeket közvetlenül a vérbe jut­
tatnak. Az exokrin mirigyek ezzel szemben, enzimeiket és egyéb ter­
melt anyagokat kivezetőcsatornák, azaz vezetékek útján ürítik, a termelt
anyagokat általánosan szekrétumrtak nevezzük. A belső elválasztású
mirigyeket, ezért, még vezeték (kiyezetőcsatorna) nélküli mirigyeknek,
míg a külső elválasztásúakat vezetékkel (kivezetőcsatornával) rendel­
kező mirigyeknek is neveziier A: külső" elválasztásúmirigyek szelöretdfös egységek (sec­
retory unit) mirigyvégkamrának is nevezik..

i-
 4.3. TÁBLÁZAT A hámszövet tulajdonságai.

H á m szö v e t E lh e ly e z k e d é s S ze re p

(Egyszerű la p h á m Erek bélelése, testüregek bélelése, Védelem,

vesecsatornácskák egy szakaszát béleli felszívódás
Egyré te gű k ö b h á m Alkotja a mirigyek sze k re toros részét és Kiválasztás,
a kivezetőcsatornákat némely mirigy védelem
esetében, felépíti a vesecsatornácskák
egy szakaszát
E gy ré te gű h e n g e r h á m Tápcsatornát béleli, egyes mirigyek Felszívódás, védelem,
kivezetőcsatornája kiválasztás
TötJÖ m agsoros h e n g e r ­ A légcső és a felső légutak hámbélése, a Védelem, kiválasztás
h ám hím nemi szervek bizonyos szakasza
T ö b b ré te g ű e ls z a r u s o d ó Bőr felhámja (epidermis), szájüreg, Védelem, kiválasztás,
la p h á m nyelőcső, hüvely felszívódás (kisebb
mértékben)
T ö b b ré te g ű k p b h á m Verejtékmirigyek kivezetőcsatornája Védelem
T ö b b ré te g ű h e n g e r h á m Férfi húgycső (urethra) egyes szakaszai Védelem
Á tm e n e ti (tra n s itio n a lis ) A húgyvezetéket és a húgyhólyagot béleli Védelem
h ám

Az exokrin mirigyek tovább osztályozhatók annak függvényében, hogy felépítésük­

ben hány sejt vesz,részt. Az egysejtes (unicellularis) «»irigyek egyetlen sejtből állnak,
míg a multicellularis mirigyeket több sejt alkotja. (4.4. táblázat). A kehelysejt az egyet­
len sejtből álló mirigy tipikus példája. Ilyen található a tápcsatornát bélelő hámban és
a nyáktermel ősben van szerepe. A multicellularis mirigyek több sejtből állnak. A több
sejtből álló mirigyet egyszerű mirigynek nevezzük, ha a vezetéke nem ágazik el. Az
egyszerű mirigyeket továbbá feloszthatjuk a vezetékük alakjának megfelelően tub.u-
Iaris (csöves) mirigyekre, ha a mirigyvégkamra egy egyenes lefutású cső, kanyargás
(uhularis, ha a kivezetőcsatorna csavarulatokat tesz, elágazó tubularis, ha a vezeték
-elágazásokaLtartalmaz^elágazó acinosus (bogyós), ha több mirigyvégkamra zsákszerű
tágulatok (acinusok) formájában csatlakozik a vezetékhez (4.3. ábra). Amennyiben egy
multicellularis mirigy vezetéke elágazik összetett mirigyről beszélünk. A többsejtes
összetett mit;jgyek tovább osztályozhatók a tu bularisnak, ha a mirigyvégkamrák elgazó
csövecske alakúak, acinosusuak, ha a mirigyvégkamrák bogyó alakúak és tubuloacino-
susnak (csöves-bogyós), amikor keveri alakjuk van.
Az exokrin mirigyek a termelt váladékuk (szekrélum) alapján is osztályozhatók. így
például a nyáktermelő (inucinózus) mirigyek egy sűrű, viszkózus, poliszacharídokat
és fehérjéket tartalmazó folyadékot, a nyáltól (mucus), termelik. Anyákot a tápcsatorna,
légutak és a húgyutakban és a nemi szervekben megtalálható hámsejtek és a kehely­
sejtek termelik. A savós (szerózus) mirigyek a külső el választású mirigyek egy másik cso­
portját alkotják. A savós mirigyek terméke egy híg, vízszerü folyadék, amely általában
enzimekbeiygazdagLElőforduhiak olyaii exokrin 'mirigyek, amelyek egyaránt termelnek
nyákot és szerózus folyadékot, ezeket savós-nyákos (szeromucinőzus) mirigyeknek
nevezzük. A nyáhnirigyek. tipikus savós-nyákos mirigyek.
80 Az ember anatómiáin és élettana

Az eXökfin mirigyeket a váladékuk leadásának a mechanizmusa szerint tovább osz­

tályozzuk merokrin és holökrin mirigyekre. A merőkrin mirigyek a kiválasztás alatt
épek maradnák.,Ilyen mirigyek a verejtékmirigyek és á nyálmirigyek. Az ápokrfn m iri­
gyek a merokrin mirigyek egy altípusát képviselik* amelyekben a szekrétum exocytösis
útján ürül, affli során a sejt megőrzi épségét; Ilyenek a külső hallójárat Cerumen (íblzSír)
mirigyei, az emlőmirigyek, bizonyos típusú verejtékmirigyek (5. fejezőt). A Imlokrín
mirigyek szekrétuma a sejtek felbomlása áltál ürül (4.4. ábra). lA bőr faggyinnlrigyei
holokrin mirigyek. Az ilyen kiválasztási folyamatot bolokrin szekréciónak nevezzük.

4.4. TÁBLÁZAT Exokrin mirigyek összehasonlító táblázata.

Mirigy típus Leírás Példák

Unicellularis Egyetlen sejtből áll; glikoprötein mucint Kehelysejtek csak az embernél
termel,.amely vízzel nyákká alakul figyelhetők meg Emberben
i csak mint kehelysejte k
fordulnak elő
Multicellularis Több sejtből áll; a vezetéke nem ágazik
(egyszerű) el
* Tubularis A mirigy végkamra egy egyenes lefutású A tápcsatorna mirigyei
cső, amely közvetlenül a hámfelszínre f
ürül; nincs vezetéke
* Kanyargós A mirigyvégkamra kanyargós lefutású Verejtékmirigyek
tubularis cső; el nem ágazó vezeték juttatja á §
szekrétumot a hámfelszínre . |
* Elágazó tubularis A mirigyvégkamra tubularis és Gyomorrriirigyek,
elágazódé; a vezeték hiányozhat méhnyálkahártya
(endometrium) mirigyei
®Elágazó acinosus A mirigyvégkamra bogyószerűen Faggyú mirigyek
(alvéolaris) tágult és több acinus kapcsolódik egy
kivezetőcsa torn á hoz
Multicellularis Több sejtből állnak, a vezeték
(összetett) elágazódig
®Tubularis Mirigyvégkamra tubularis Máj, here ..........^ -•
®Acinosus Mirigyvégkamra bogyószerű Az állkapocsalatti és a

(submandibularis és
sublingualls)
®Tubuloacinaris Kevert forma Hasnyálmirigy, fültőmirigy
(parotis)
&

A szervezet számos helyén a hámszövet és az alatta elhelyezkedő kötőszövet olyan

struktúrákat alkot, amelyeket hártyáknak vagy m embránoknak nevezünk. A hártyák
nedvesen tartását a hám által termelt nyákos (mucirtózus) vagy savós (szerózus) folya­
dék biztosítja. Ennék megfelelően két típusú hártyát különböztetünk meg: nyálkahártyák
és savós hártyák. ________ ................. ... : __ ...
A nyálkahártyák bélelik a különböző, testfelszínre nyíló csatornákat, úgy mint a
légutak és húgyutak. A nyálkahártyáknak általában három rétegét különböztetjük meg: a
 A szövetek 81
■'W-t;
M iih e z közeli a Mwi (epjthe|iiim)> ami lehet egyszerű, többrétegű vagy többmagso-
os, a kővetkező réteg a látpÍMá propria/am i egy erekben gazdag kötőszövet és támaszt
. lakosit a hámnak; legmélyebben a muscularis imicosae, amelyet körkörös és hosszanti
lefutású simaizom-rostok alkotnak. A nyálkahártyáknak védő és síkosító
síi szerepük van.

«EGHfo.
H

1. Egyszerű lubularis

lubularls
A. Egyszerű elágazó aclnosus

ií?íií?‘'

Stó

4.3. ÁBRA A szervezet különböző típusú multicellularis mirigyei. Az 1-4 típusok „egysze­
rűek”, mert a mirigyvégkamrá(k)lól húzódó vezeték nem ágazik el. Az 5 és 6
típusok „összetettek”, mert a vezeték elágazik. A bogyósmirigyek zsákszerüek.
f iü t
fi A termelt
A termelt
anyagokkal anyagokkal

É együtt a
sejt egy
része is
együtt a teljes
lebomló sejt
Is kiürül
kiürül
anyag
Új sejt

l (a) Merokrin (b) Apokrin (c) Holokrin

Az exokrin mirigyek osztályozása a szekrétum leadása szerint: (a) a merokrin

d mirigyek a termelt váladék leadása után épek maradnak; (b) a? apokrin mi-
*. rigyek a termelt váladékot exoeytosis által ürítik; (c) a holokrin mirigyek szekré-
p tuma a sejtek szétesése során keletkezik
S í ilfifiV-.-
fi A savós hártyák (szerózus hártyák) testüregeket bélelik és beburkolják a mellüreg-
ben és a hasüregben található szerveket. Savós hártya a pleura (mellhártya), pericardium
(szívbürok) és peritoneum (hashárlya). Uzek a hártyák kenőanyagot termeivé nedvesen
tartják a különböző szervek felszínét, és biztosítják súrlódásmentes elmozdulásukat.
Az ember anatómiája és élettana

A kötőszövet tátnaszt nyújt a szervezetnek és számos szövet közt teremti meg a kapcso­
latot. Felépítésében döntőén a kölöszöveti sejtek áltál termelt sejtközötli (intercellülaris)
alapállomány vesz részt.
Á szervezetben alapvetően négy kötőszövet féleség található meg, az alapállomány
és mátrix tulajdonságainak függvényében. Az első típuSLautMlaj.dpjaMp.pje.ni-kötős2öjVet.
Felépítésében különböző rostok és félfolyékony alapállomány vesz részt. A második
típus a poreszövef, amelyre valamelyest szilárdabb alapállomány, a porc jellemző,
ebben helyezkedik el a kölőszövetes mátrix. A csontszövet, a harmadik típus, melynek
szintéit rostos mátrixa van, de az alapállomány kifejezetten szilárd. A negyedik típusú
kötőszövelféleség á vér, folyékony alapállománya van és nincs szilárd mátrixa., kivéve
a(vadás után.
A támasztó és összekötő szerepén kívül a kötőszövetnek szerepe van az ér- és ideg­
pályák lefutására szolgáló térségek kialakításában. Továbbá egy környezetet biztosít,
amelyben lejátszódik a gázcsere, a tápanyagok és a salakanyagok sejtek és hajszálerek
(kapillárisok) közötti kicserélődése. A kötőszövet alapállománya egy gát a mikroorga­
nizmusok terjedésének megakadályozására és a fertőzések elleni védekezés színtere,

Félig folyékony alapállománya van, benne különböző típusú rostokkal. A benne talál­
ható sejtek és a rostok szerint különböző típusokra osztjuk.
A laza rostos kötőszövet az első ilyen típus. Megtalálható a bőr és az izmok között,
illetve a legtöbb hámbélés alatt. Számos sejtféleség alkotja, amelyek egy viszonylag
laza rostszerkezeüi exlracelltiláris mátrixban helyezkednek cl. A sejtjei egyik típusa a
fibroblasztok. Ezen sejtek termelik a szövet fehérjerosljait, az alapállományt, mukopo-
lisZacharidókat és a hialuröiisavat. Más sejtek a íttakrofágok, amelyeknek fagocitáló
képességük van, képesek bekebelezni és elpusztítani idegen anyagokat. Előfordulnak
masztociták, amelyek eitplazmatikus szemcséket és hisztamint tartalmaznak, amelynek
szerepe van az allergiás reakciókban és a gyulladásban. A kötőszövetben továbbá szá­
mos liüifocita is található. Ezek fehérvérsejtek, amelyeknek az immunválasz-reakciók­
ban van kiemelt szerepük.
A lazarostos kötőszövet számos kollagén, rugalmas és rácsrostot tartalmaz. A kolla­
gén (enyvadó) rostokat a kollagén nevű fehérje alkotja, magas a húzóerőkkel szembeni
ellenállásuk, de ugyanakkor hajlékonyak. A rugalmas rostok (elasztikus rostok) eíasz-
tiii nevű fehérjét tartalmaznak, ami lehetővé teszik, hogy ezek a rostok megnyúljanak és
az feszítő erő megszűntével gyorsán visszanyerik eredeti hosszúkat.. A rácsrostok (réti-
kuláris rostok) finom szerkezetű, vékony kollagénrostokból állnak, amelyek különböző
sejtek, erek, idegek és izomrostok számára nyújtanak támasztékot.
Egy másik alapvető kötőszövetféleség a tömött rostos kötőszövet (4.5. táblázat).
Benne hasonló összetevők vannak mint a laza rostos kötőszövetben, de a kollagén és
rugalmas rostok és a sejtek azonban L^M®S.es?w-Ji?okosabban helyezkednek el, így a
szövet számottevően tömöttebb. A tömött rostos kötőszövetet lehet rendezett, amikor
a kollagén rostok párhuzamosan helyezkednek el, és lehet rendezetlen, amikor a kői-
 A szövetek

'lágén rostok elhelyezkedése véletlenszerű. Rendezett tömött rostos kötőszövet található

z ínakban és szalagokban, míg rendezetlen tömött rostos kötőszövet borítja az izmokat,
■gontokat és az ízületeket, továbbá különböző szervek tokjainak a felépítésében iö részt
/esznek- Lapszerinti kiterjedésű szalagokban, amelyeket b/»nyéknek (aponeurosis)
^evezzük, szintén rendezett tömött rostos kötőszövet található,
i- r‘i A harmadik típusú kötőszövet féleség a retiktt)áris (rflfrSjpQstytq) kötőszövet. Ebben
“á szövetben a finom rostok rácsszerüen helyezkednek el, amit relikulumnalc nevezünk.
'jlyen kötőszövet található lágy szervekben, például a lépben, nyirokcsomókban és a
ntájban. Támaszt nyújt a sejteknek. A finom rácsrostokat retikuláris sejtek; termelik.
4.5. TÁBLÁZAT A kötőszövetek jellemzői.

kötőszövet Elhelyezkedés F u n k c ió
' Laza rostos kötőszövet Bőr alatt, izmok között, hámbélelések Összetartja a szöveteket,
Ölj-;;•'k. alatt szövetnedv tárolása
Tömött rostos kötőszövet Inak, szalagok Összetartja a szerveket
Rácsrostos A különböző szervek (máj, lép, Támasz
(retikuláris) kötőszövet nyirokcsomók) tokjában és a sejtjeik
között
Zsírszövet Bőr alatt, vesék körül, szemgolyók Védelem, hőszigetelés,
mögött, szívfelszín, vázizomzat zsír tárolása
ÖV- felszínén
Rugalmas rostos kötőszövet Csigolyák között, verőerek falában, IMyújth^hpságot tesz
dégutakban ' ti .
Pigmentéit kötőszövet Szem •;
Hialin porc {üvegporc) Csontok végei, orr, légutakban(evő Támasz, v é d e le ir íjv á z
poregyűrűk (légcső, hörgők)
'Rugalmas poré Külső fül váza, gége Támasz, védelem, váz
Rostos (kollagén) porc Csigolyák között, medenceöv, térd Támasz, védelem
Csont Csontos váz Támasz, védelem, váz

; V A negyedik típusú kötőszövet a zsírszövet. Ezt a szövetet zsírsejtek (adipociták) al-

kotják, amelyekben zsiT tárolódik, ami a magot és a citoplazmá többi részét félretolja a
Jijséjt széli része iéle. A zsírsejtek így pecsétgyűrűre emlékeztetnek. A sejtek között kevés
• rost található. A zsírszövet szerepe a szervek és szövetek védelme, hőszigetelés és a zsír
.. tárolása, ami fontos energiaforrás a szervezel számára.
AÁ: Az ötödik kötőszövet típus í| rugalmas rostos kötőszövet. Rugalmas rostokból áll,
amelyek párhuzamosan vagy hálózatba rendeződve helyezkednek el, a rostok közt fib-
roblasztoklcal. Ilyen szövet található a rugalmas szalagokban, mint például a csigolyák
között, hangszalagokban és nagy verőerek (aorta és annak nagyobb ágai) falában.
L Az utolsó tulajdonképpeni kötőszövet-féléség a pigmentált (festenyezett) kötőszö­
vet. Ilyen szövet a szemben található. Pigmentet tartalmaz, általában melanint, ami egy
sötétbarna festék.
 I
>

84 Az ember anatómiája és élettana

A gorcszövet egy támasztó kötőszövet féleség, amelyre jellemző a húzószilárdság, amit

a kollagén rostok és az alapállomány anyagai tesznek lehetővé. Ezeket az anyagokat a
porcszövet: speciális sejtjei, á kondvoblaSzíok termelik. A különböző anyagok termelése
során a sejtek tulajdonképpen a sejt közötti állomány üregeibe záródnakés komiméi (ók­
ká (porcsejtekké) alakúinak.
A porc anyaga egy szilárd, gumiszerü egyvelege különböző fehérjéknek és proteog-
likánoknak, amelyek fehérjékhez kapcsolt szénhidrátegységekből állnak. A porcszövel
nem tartalmaz ereket és a szervezetben számos helyen csonttá alakul. Három típusú
porcot különböztetünk meg: hialin (tivegporc), rugalmas és rostos porcot (4.5. ábra).
Hialinporc (üvegporc) található a hosszú csontok végeinél, a külső fűiben, a mag­
zati vázban, az orrban, gégében, légcsőben és a hörgőkben. A legkevésbé ellenálló porc­
féleség, amely egyben a leggyakoribb is. Mikroszkóp alatt látható, hogy a kondrociták
üregekben helyezkednek el, amiket lacunáküük (porcudvar) nevezünk.

Tömölt rostos

Laza rostos Rácsrostos Zsírszövet Rendezetlen Rendezett

Rugalmas Hialin Rostos Vér Csont

..... ~' Tx Zz zZzZz ___________
................. _ _ _ ___________
:________ ___ _____________
__________________ J
j

Porc
4.5. ÁBRA Az. emberi szervezetben található különféle kötőszövetek. A szövetek a felépíté­
sükben részt vevő sejtekben különböznek és a sejteket körülvevő extracellularjs
összetevőkben.

A második típusú porc a rugalmas porc, amelyben hajlékony, szerteágazó, egymás­

ba fonódó rostok találhatók. Ilyen szövetet találunk a gégefedöben (epiglottisz), külső
fülben, az Eustach-kürtben. A szerteágazó rugalmas rostok különböztetik meg a hialin-
porctól.
A rostos porc a legerősebb porc, sűrű kollagén rostokból és kevés alapállományból
áll. A szeméremcsontok syinphysisében, a koponya csontjai között és a csigolyák köz­
ti porckorongokban található. Nagy a húzással, illetve nyomással szembeni ellenálló
képessége, így olyan helyeken fordul elő, ahol nagy erőhatásoknak van kitéve. Ilyen
fordul elő továbbá az izmok rögzítésében résztvevő inak és bőnyék tapadásánál. Vékony
(

r
 'rétegben, nagyjából párhuzamosan elrendeződött rostokból áll, ami enyhén szemcsés
^lilémét kölcsönöz neki. A kollagén rostok lcözl kondrociták helyezkednek el.

.'.csontszövet a legkeményebb kötőszövet. Sejtekből, kollagén rostokból és sűrű, ásvá-

Í^i anyagokban gazdag alapállományból áll, amit összességében csontnak nevezünk. A
Csont lényegesen erősebb, mint a porc, mert szervetlen kalcium- és foszfátsókat tártál—
ífnaz, Ez keményíti és teherbírásra alkalmassá teszi a. csontokat, A másik különbség, hogy
,a csontszövetnek gazdag vérellátása van, míg a porcszövet érmentes.
A csontszövet felépítésében többféle sejt vesz részt, ilyenek az oszteoblasztok, osz-
vteocilák és oszteoklasztok. Az oszteoblasztolt termelik a csont összetevőit, érésük során
A öszteocitákká alakulnak. Az oszteocilák a csontszövet üregeiben, úgy nevezett lakunák-
■bán helyezkednek el. Más sejtekkel közreműködve, az oszteoklasztok a csontszövet
' lebontására specializálódott sejtek és elősegítik annak átépülésél (remodellálását).
' A csontszövet alapállornányát szervetlen anyag, hidroxiapatit képezi, ami egy kalci­
&
um-foszfát só. Tömör (kompakt) csont építi fel a hosszú csontok külső felszínét
(kérgét) és szárát (dialízis). Szivacsos (spongiosa) csont hálózatosán elrendeződött
£ Vékony csontlemezekből áll, amit tl'abeciiiláltnak nevezünk. A szivacsos csont tarlal-
Amazza a vörös csontvelőt. A hosszú csontok végeiben is megtalálható, tömör csont veszi
körül. Ugyancsak ilyen típusú csont található a rövid, lapos csontokban, ahol szintén a
-. vörös csontvelőt tartalmazza.
A tömör csont ítdapvető szerkezeti.;:!egysége.r:fe:lnött:ekben az oszteon. Ezt és a csont
■más jellegzetes összetevőit a 6. fejezetben tárgyaljuk.

A vér egy specializálódott kötőszövet típus, mert az alapállomáúya folyadék. Ezt a fo­
lyadékot nem a vérben található sejtek termelik, hanem a szervezel felveszi és hozzá­
adódnak többnyire a máj által termelt fehérjék. A vér egy környezetet is jelent, amelyben
a tápanyagok, gázak és salakanyagok szállítása zajlik a sejtekhez, illetve a sejtektől.
Ugyancsak a szervezet számos védekező reakciójának: a helyszíne is. A vért részreteseb-
ben a 14. fejezet tárgyalja.

A harmadik jelentős szövettípus a szervezetben az izomszövet. Az izomszövet legjel­

lemzőbb tulajdonsága, hogy erőkifejtésre képes és összehúzódása során végrehajtja a
mozgást. Az izomszövetet felépítésében megnyúlt sejtek vesznek részt, ami lehetővé
teszi összehúzódásukat. Az izomsejlek citoplazmáját szarkoplazmának is nevezzük. Az
izomsejtekben specializált sejtszervecskék (organellumok) vannak, amelyeket sajátos
névvel illetünk (8. fejezet).
Azt a típusú izomszövetet, ami csontvázhoz rögzül, vázizonmak nevezzük. Ez a tí-
pusú izom tevékenysége részben akaratlagos (tudatos) idegi ellenőrzés alatt áll, ezért
még akaratlagos szabályozású izomnak is nevezhető. Mikroszkopikus sávozást mutat,
ezért harántcsíkolt izomnak nevezzük (4.6. ábra).
86 Az ember anatómiája és élettana

Egy másik típusú izomszövetet, aminek nincs kapcsolata a csont­

jíiÉ'öyázÉfÉ |
vázzal, viszont részt vesz a belső szervek felépítésében, simaizomnak
A WfUizíniizaí
nevezzük. Megtalálható a tápcsatornái, húgyúti, keringési és légúti szer­
haiántesíkúléi van
vek falában. Mikroszkóposán néni figyelhető meg harántcsíkolat, ezért
akiisalliitjns ellőnél ít!|
simaizomnak nevezik. A simaizmok nem tucíalós szabályozás alatt áll­ a latt állnak. A simán!
nak, így akaratlan szabályozású izomnak is nevezhető.
;A harmadik típusú izomszövet a szívizom. Ezen típusú izom rostjain izomiDstukban vlszol
is megfigyelhető a harántcsíkolat, de nem áll tudatos ellenőrzés alatt.
A szívben és szívhez közel elhelyezkedő nagy erek falában található
meg. Szerteágazó izomrostokból áll, amelyben az izomsejtek a vége­
iknél speciális struktúrákkal (gap junctiom réskapcsólat) kapcsolódnak
össze, amelyeket közbeiktatott korongoknak (discus inlercalarisoknak)
nevezünk.
A szervezet negyedik jelentős szövet típusa az idegszövet. Az idegszövetnek kom
numikációs szerepe van. Ingereket fogad, idegimpülzusokat továbbít és értelmez.

líip h á rrti
m ké
Lapos sejtek,
általában rétegekben,
ktíljaköró
Kötyhám:
W0
kocka alakú sejtek,
veaóósatprnácskák
tlehgarhám:
Megnyúlt sejtek,
légutak
Mfr|gyhám:
« r
'Kivezető
kiválasztó sejtek, Kiválasztó 6ojmk/sa,orna
kivezető csatornával,
vagy anélkül,
_vero|tókmirlgyek
V. /■>
.Vérér ........................

Tulajdonképpeni: Kiválasztó sejtek

Sejtek és támasztó
ólapállomány; Csont (mátrix)

0
Inak és szalagok
Porc: Erős,
rúgáimás htátrlkba
ágyázott sejtek:
Porc (mátrix)
Porcon ....... j . ' „ .- C a o n ls o it
/ Vérér
orr hegye és
külső fül fXfcl Sejtek
1 Csoht; Merev
mátrixba
Viil '.
ágyazott eejlek
Ván '4 %
Sejtek folyékony
ölapállamányban

Harántcsíkolat
Vézízóni: Hosszú,
harántcsíkolt rostok, Plazma (mátrix)
akarélíagös szabályzás
Simaizom:

h
Orsó alakú rostok
harántcsíkolat nélkül,
O Bkaratlagos .
szabályzás nélkül
Szívizom: Elágazó,
harántcsíkolt rostok,
szívben

Sejttsst
9.x. i'-íf" \ v ..

^ Um* - W
4.6. ÁBRA A szervezetben található főbb szövettípusok összefoglalása. Négy fő szövet-
csoport van, mindegyikben további alcsoportokkal.
 .. . A szövete k

vÍA z idegszövet két sejtféleségból áll. Az idegszövet sejtjei számára támaszt nyújtó
iljiíek csoportját neurogliáníík, míg az ídegimpulzusokat generáló és vezető sejteket
» s e jte k n e k vagy neuronolqiajk nevezzük. A neuronoknak jellegzetes alakjuk van,
"láinüs nyúlvánnyal rendelkeznek, ami lehetővé teszi az idegimpulzusok érzékelését
‘["továbbítását. A szenzoros (érző) neuronok: a külső környezetből érkező ingereket
zékelik és továbbítják a központi idegrendszer, illetve a gerincvelő tele. Az internen-
értelmezilc a különböző impulzusokat és annak megfelelő válaszokat küldenek
f a motoros (mozgaló) neuronok által. A. motoros idegek az izmokhoz és a miri-
Ifgyekhez tővábbják az impulzusokat a megfelelő válasz elérése érdekében. Az idegszövet
Anatómiáját és élettanát a 10. fejezetben van tárgyaljuk.

A. RÉSZ - Kiegészítés: írja be a szót vagy szavakat, amelyek helyesen

egészítik ki az alábbi állításokat...........................................................................

A szövet neve, ami beborítja a testfelszínt, béleli a testüregeket és számos mirigy

felépítésében vesz részt;_______
É ':
X 2
f i Wr'X-
- A kölőszövetígnátrixa a sejteken kívül m ég tartalmaz________ .
Az izomszövet legjelentősebb szerepe a szervezetben, hogy lehetővé tegye a
.
rítfC/í' l . . .;
mpi/yA Az idegszövet sejtjei ahhoz alkalmazkodtak, hogy fogadjanak és lo-
1

vábbítsanak.
Ip . A hámszövet sejtjeinek az osztódási módjának a megnevezése_____

k 6. A hámsjzö.yet az alatta levő kötőszövethez a z ______ __által rögzül.

% 7. Azl a sejtek közölti kapcsolatot, amiben a két sejt. membránja között egymáshoz
kapcsolt (transzmembrán) fehérjék találhatók_________-nak nevezzük.

?' 8- Az a csatornaszerű kommunikációval rendelkező kapcsolatot, ami lehetővé teszi

az ionok és kis molekulák szabad vándorlását:_________-nak nevezzük.
IéiSi'NO
ff e ,;
„\' / • Két szomszédos sejt közötti szubmikroszkopikusan szűk réssel rendelkező, a sejte­
'PW'.'
g r- - ket transzmembrán glikoproteinnel összecsatoló kapcsolat: _________ .
I ' .
t;Y:„ .jó. Azon hámsejtek megnevezése, amelyek hormonokat, enzimeket, verejtéket termel­
■ nek
iv , 11. Az egyetlen rétegben elhelyezkedő hámszövet neve
Az átmeneti (transiíionalis) hámban a sejtek alakja, megváltozhat
következtében.
Az ember anatómiája és élettana

13. Az endotheliüin és mesothelimn. szövettípusa áz .

14. Azt a hámszövet, amelyben magás sejtek helyezkednek el egy rétégben, a sejtmag'
gál az alapi részen__ - mik nevezzük.
15. A bőr tel hámját (epidétmís) alkotó szövet a , ■■.______.
16. A többrétegű,taphám elsőrendű szerepe a szervezetben .

17. A húgyvezetéket (urétert) és a húgyhólyagot hat-hét sejtrétegből álló hám béleli,;

ennek neve T f .
(1 1 . . .
1.8. Azokat a mirigyeket, amelyek váladékukat közvetlenül a vérbe ürítik ^________
nevezzük.
19. Az exokrin mirigyek váladékukat_________ürítik.
20. A kebelysejt egy exokrin mirigy, Felépítésében részt vesz_________.
21. Több sejtből álló mirigyekre példák a nyálmirigyek. emlömirigvek. hasnyálmirigy
es
22. A süni, viszkózus folyadék neve, amit a tápcsatorna és légutak hámjában levő f,
kehelysejtek, termelnek ___ _____ _. ;
1
23. Egy, a savós (szerózus) mirigyek által termelt vízszerü folyadék általában
__________ gazdag. i
. *) i
24/ Azoii mirigyek típusa, amelyek a sejtmembránjukon át, exocytosissal ürítik a tér-'
melt anyagokat ________•
' 25. Amikor a sejtek felbomlása során keletkezik egy mirigy székrétuma, ennek a m i-;
rigynek a típusa
26. Az elágazó kivezétőcsatornáva! rendelkező mirigyek neve
27. A test különböző részein a membránok felépítésében részt vesz egy hám és az
alatta levő_________. '__ . __ _______
28. A nyálkahártyák alatt levő kötőszövet neve_________.
29. A mellhártya (pleura), szívburok (pericardiuni) és a hashártya (peritoneumj
membránok típusa_________ .
30. A négy alapvető kötőszövet típust az alapállomány természete és a bénáé található
alapján különböztetjük még.
31. A laza rostos kötőszövet fehérjerostjait termelő sejtek a _____ -__
32. Laza rostos kötőszövetben levő makrofágok bekebelezik és elpusztítják az idegen
anyagokat, a folyamat megnevezése_________ .
33; A hajszále"fek; idégéK és izomrostok: támasztékául szolgáló vékony kötőszöveti
rostok elnevezése
 A szövetek 80

34. A tömött: rostos kötőszövet, amelyben a kollagénrostok párhuzamos lefutásúak,

megtalálható az inakban és _______ .
135. A tömött rostos kötőszövet, amelyben a kollagénrostok véletlenszerű lefutásúak,
megtalálható a porcok, csontok é s__ ____
I 3(i A zsírszövet felépítésében résztvevő sejtek neve
37. A szomszédos csigolyák között, hangszalagokban, nagy verőerek falában található
kötőszövet_________.
38. Azokat a sejteket, amelyek porcot termelnek,_________nevezzük.
39. A porc felépül kemény, ellenálló proteoglikánokból és . __ sejtekből.
0. Á legkevésbé ellenálló porc, ami megtalálható a hosszú csontok végeinél, a légcső­
ben és hörgőkben, a külső fülben és az orrban_________.
■41. Az epiglottisban, a külső Iliiben és az Eustach-kürtben megtalálható porc típusa

2. A csont keményebb kötőszövet, mint a porc, mert összetételében ásványi anyago­

kat tartalmaz, úgy mint kalcium és\_________ sókat.
Hidroxiapatitot első sorban a találunk.
' '-f
A csont állományát specializált sejtek termelik, ezek neve .
Felnőttekben a csont alapvető szerkezeti egysége a(z)_________.
A _________ szövetnek az alapállománya folyadék.
A vázizomzat a csontvázhoz kapcsolódik, tudatos idegi ellenőrzés alatt áll, emiatt
még_________izomnak is nevezzük.
A vázizomzat izomrostjain keresztirányú sávozal figyelhető meg, emiatt ezt a típu­
sú izmot m ég.................. is nevezzük...................
A szívben és a szívhez közel lévő nagy erek falában lévő izomszövet elnevezése

A . 50. A neuroglia és a neuronok a összetevői.

Wu

; ? B. R É S Z - Feleletválasztós kérdések: Karikázza be a helyes válasznak megfelelő betűt.

1. Az alábbiak az idegszövet feladatai, kivéve'.
A. összehangolja a tudatos tevékenységeket
:rr. lk fogadja és továbbítja az ingereket--------- — .... --------------- -- —.. —
C. támaszt nyújt a szervezetnek
A D. ingerekre válaszol

i . i(
60 Az ember anatómiája és élettana

2. Az emberi mirigyek nagy részének fő összetevői:

A. izomszövet
B. hámszövet
C. vér fj
D. idegszövet
3. ' Az alábbiakat hám béleli, kivéve:
A. szaporító készülék ,
B. kiválasztó készülék
C . légzőrendszer
D. csontváz
4. Azon sejtek közötti kapcsolatok neve, amelyek megakadályozzák az anyagok átju-
tását egyik sejtből a másikba:
A. desmosoma
B. zárókapcsolatok (tight junction)
C. réskapcsolat (gap junction)
D. makrofág kapcsolatok
5. Melyik sejtközötti kapcsolatban vesznek részt transzmembrán glikoproteinek, szüle
rést képezve a sejtek között;
A. desmosoma
B. zárókapcsolatok (tight junction)
C. kötőszöveti kapcsolat
D. lamiiia propna
6. A hámszövet egyik fontos szerepe:
A. idegimpulzusok továbbítása
B. zsír tárolása
C. teherbírás
D. gázak és tápanyagok felszívódása
7. Az egyrétegű laphámszövet felépítésében fészt vesz:
A. egy réteg magas sejt
B. különféle sejtek több rétegben
C. egy réteg tapos sejt
D. több réteg köbhámsejt
8. Hogyan nevezzük azt a hámtípust, amelyben a sejtek alakja mechanikai behatói­
nak megfelelően változik: |
A. transitionalis hám
B. többmagsoros álhengerhám
C. többrétegű hám " * ;
D. köbhám
9. Hol található az alábbiak közül többrétegű laphám:
A. vese velőállománya
. B. méhkiirt .. - - - - -------- - ------
C. a bőr felhámja
D. az agy idegszövetében
 A szövetek 91

|fcf,’lO. Az exokrin mirigyekre jellemző:

A. hormonokat termelnek
B. a termelt váladékot közvetlenül a vérbe ürítik
C. kivezetőcsatorna nélküli mirigyeknek is hívják őket
iliri
D. kivezetőcsatornákba ürítik a termelt .váladékukat
A nyálmirigyek, emlömirigyek és a verejtékmirigyek típusa:
A. kehely mirigyek
ív"
B. több sejtből álló mirigyek
C. egysejtes mirigyek
D. endokrin mirigyek

MA'"-.-
12. A szerózus folyadék abban különbözik a nyáktól, hogy:
;: '
A. viszkózusabb
B. hígabb
C. nincsenek benne enzimek
D. csak a kehelysejtek termelik
m 13. Azokat a mirigyeket, amelyek terméküket a sejtmembránon keresztül exocitózissal
ürítik, így nevezzük:
A. exokrin mirigyek
B. holokrin mirigyek
C. multicellularis mirigyek
D. merokrin mirigyek
14. Az alábbiak részei a nyálkahártyáknak, kivéve:'
A. lamina propria
B. hámborítás
C. porc
M l D. muscularis mucosae
i ü ;
'A.®S Í I. . 1 öl 15. Az alábbiak közül melyekben lehetnek jelen makroíágok, másztociták és limfoci-
ták:
A, vér..................- í.
B. laza rostos kötőszövet
C. idegszövet
D. tömött rostos kötőszövet
16. Aretikuláris rostok finom hálózatot képező kollagénrostokból állnak, pl. a májban,
támaszt nyújtva:
A. sejteknek, idegrostoknak, izomrostoknak és hajszálereknek
B. csontoknak
C. vér sejteknek
D. a sejtek vázának
17. Az inak jés szalagok húzásra igen ellenállóak, mért Összetételükben megtalálható:
A . hiajinporc
B. hidroxiápatit ‘
C. vázizom
D. tömött rostos kötőszövet
92 Az ember anatómiája és élettana

18. A zsírszövet sejtjeinek a mikroszkópos megjelenése: í

A. többmagvú sejtek ■
B. a citöplazma és a mag a sejt peremére szorul
C. a sejtek körül sávok láthatóak
D. hosszú, elágazó, számos rövid és egy hosszú nyúlvány

19. A zsírszövetben tárolt zsírnak szerepe:

A. fehérje szintézis
B. sejtmag szintézis '
C. energiaforrás
D. ásványi anyag forrás
20. A szervezetben leggyakrabban előforduló porc típus, amelyi,megtalálható a külső
fülben, orrban, légcsőben és hörgőkben: j
A. rugalmas porc
B. hialiíi porc
C. rostos porc 1
D. csontos porc
21. A porcra jellemző:
A. az alapállomány főleg szénhidrátból áll
B. a szervezetben egyetlen típusú porc található .
C. a polcban nincsenek erek
D. a porc soha nem alakul át csonttá

22. A csont alapállománya hidroxiapatitból áll, ami:

A. egy nátrium-klorid só
B. kálium-pefmanganát só
C. bizmut-klorid só
. D. kalcium-foszfát só
23. A csontképzés sej tjei:
.......... A. oszteociták ..
B. oszteokl asztok - |
C. oszteoblasztok )
D. oszteofágok 1
24. Az alábbiak a vér szerepei, kivéve:
A. a salakanyagok eltávolítása
B. a szervezet védekezési reakcióinak színtere
C. a hely, ahol a szénhidrátok termelődnek
D. tápanyagokat és gázokat szállít a sejtekhez
25. A test szenzoros neuronjai: V
A. ingereket érzékelnek és azokat a központi idegrendszerbe továbbítják
B. értelmezik a kön^ezetböl érkező ingereket
G. a központrídegrendszerbőíimprTÍzusokattövábbftünak az izfnök félé 1
D. az endokrin sejteket stimulálják, hogy hormonokat termeljenek
 A szövetek 93

Igaz/líamis: A következő állítások mindegyike mellett jelölje „1" betűvel,

mennyiben az igaz. Ha az állítás hamis, cserélje ki az aláhúzott szót úgy, hogy az állítás
váljon.
testfelszíneket borító szövetei kötőszövetnek nevezzük.
2 Az adhéziós sejtkapcsolatok kiemelkednek a sejt felszínéből, azt övszerűen
teljesen körülveszik és szorosan rögzítik a szomszédos sejtekhez, a két sejtmem-
sk brán fuzionál összekapcsolódott nicmbránproleinek segítségével.
...

b Desmosomák olyan sejtek közötti kapcsolatot; jelentenek, amelyekben a sejtek

közt csekély, szubmikroszkopikus rés marad és a két sejtet tfanszmembrán gliko-
: proteinek kötik össze.
4: F.gvszerű köbhám található a retina pigmentsejtes rétegében, a petefészek felszínén
&> és a here különböző részeiben.
•S; A légcsőt, a hörgőket és a férfi nemi szervek csatornáinak egy részét többrétegű
. ‘ laphám borítja.
■:6i A többrétegű köbhám több rétegben elhelyezkedő kocka alakú sejtekből áll és
ilyen béleli a herecsatornácskákat, valamint a petefészek tüszőit.
ki 7. Az exokrin mirigyek váladékukat közvetlenül a vérbe ürítik, továbbszállítás
végett.
8. A sűrű, viszkózus anyag, amit nyáknak nevezünk elsősorban fehérjékből és zsírból
áll.
9. A mellékvese egyaránt termel nyákol és enzimeket szerózus folyadék formájában,
if : ezért szeromucinózus mirigynek is nevezik.
Hl 10. A merőkrin mirigyek a sejtek szétesése során ürítik szekrétumukat.
11. Az elágazó vezetékkel rendelkező mirigyeket egyszerű mirigyeknek nevezzük.
$ 12. Nyálkahártyák bélelik a test üregeit és beborítják a hasi és mellkasi szerveket.
13. A pleura, pericardium és peritoneum szerózus membránok.
& 14. Laza rostos kötőszövet alapállornányát termelő sejteket oszteoblasztoknak nevezzük.
15. A kötőszövetben található, idegen anyagokat bekebelező sei teket makro fásoknak
nevezzük.
16. A kollagén egy poliszacharid. amely magas feszítőszilárdságú: és hajlékony rosto­
kat képez a laza rostos kötőszövetben. j
■ fj
17. A lapszerinti kiterjedésű szalagokat, amelyek rendezett tömött rostos kötőszövet­
ből állnak, inaknak nevezünk.
S§
. 18. A finom szerkezetű, vékony kollagénrostokból álló kötőszövetet, amely különböző
sejtek, erek, idegek és izomrostok számára nyújt támasztékot, rugalmas rostos
kötőszövetnek nevezzük.
B4 Az ember anatómiája és élettana

19. A kondroblasztok a simaizomban található sejtek.

20. A hosszú csontok kérgét tömör (kompakt) csontszövet alkotja.
21. A vér egy speciális kötőszövet, aminek az alapállománya folyadék.
22. A simaizmok akaratlagos beidegzés alatt állnak.
23. A discus intercalarisnak nevezett struktúrákat a vázizmokban találunk.
24. Az idegszövet sejtjei számára támaszt nyújtó sejteket neurogliának nevezzük.

25. A motoros neuronok azok az idegsejtek, amelyek a környezeti ingereket a közpon­

ti idegrendszer fele továbbítják.

D. RÉSZ— Esettanulmány
Bercinek Marfan-szindromája van, egy olyan genetikai betegség, amelyre jellemző a
rugalmas rostos kötőszövet számára nélkülözhetetlen fehérjék elégtelen termelése. így
Berci rugalmas rostos kötőszövete a normálisnál nagyobb mértékben nyúlik és kevésbé
ellenálló. Gyakran életet közvetlenül nem veszélyeztető tünetekben nyilvánul meg, úgy
mint igen hajlékony és laza ízületek, hosszú végtagok. Az betegség azonban megnyil­
vánulhat más helyen is, ahol rugalmas rostos kötőszövet van, ahol azonban életet veszé­
lyeztető elváltozások jelennek meg. Milyen lokalizáció lehet ez? Indokolja meg, miért
lehet életveszélyes állapot. ...

A. RÉSZ - Kiegészítés
1. hám 18. endokrin mirigyeknek
2. alapállomány 19. vezetékbe
3. mozgás 20. egyetlensejt
4. impulzusok/ingerület 21. v.erejtékmirigyek
5. mitózis 22. n y á k .
6. membrana basalis/alaphártya 23. enzimeknek
7. tight jtmctiöti/záró kapcsolat 24. merokrin mirigyek
8. gap junction/réskapcsolat 25. holokrin mirigyek
9. desmosomák 26. összetett mirigyek
10. mirigyhám 27. kötőszövet
11. egyrétegű hám 28. lamina propria
12. mechanikai hatások 29. szerózus membránok/savós hártyák
13. egyrétegű iaphátn 30. mátrix „ ,
14 egyrétegű hengerhámnak 31. íibroblasztok
15., többrétegű laphám 32. fágocitózis
16. védelem — 33. retikuláris/rács-rostok— "
17. átttieneti/transiüonalis hám 34. szalagokban
 A szövetek

izmok 43. csontszövetben

zsírsejt 44. oszleobl asztok
rugalmas kötőszövet 45. oszteon
g, kondroblasztoknak 46. vér
9, kondrociták 47. akaratlagos beidegzésíí izom
hialin porc 48. harántcsíkolt
rugalmas porc 49. szívizom
foszfát 50. ....idegszövet

, .B.'RKSZ- Feleletválasztós kérdések

1. c. 6. D 11. B 16. A 21. C
2 B 7. C 12. B 17. D 22. D
3 D 8. A 13. D 18. B 23. C
4 B 9. C 14. C 19. C 24. C
5 A 10. D 15. B 20. B 25. A

C. RÉSZ - igaz/Hamis
1. hámszövet 14. Irbroblasztok
, 2. zárl/tight junction 15. igaz
3. igaz 16. fehérje
4. igaz 17. bőnye/aponeuro’sis
5. többmagsoros 18. laza rostos kötőszövet
6. igaz 19. porc ;
7. vezetékbe 20. igaz
8. poliszacharid 21. igaz
9. nyálmirigy 22. akaratlan
10. holokrin 23. szívizom
11. összetett 2 4 . igaz
12. savós/szerózus 25. érzékelő/szenzoros
13. igaz
m

1>. R É S Z - Esettanulmány
É || A szervezet’ legnagyobb velőerének, az aortának, a falában rugalmas rostok
vannak. Marfan-szindroínás beteg aortája nak fala igen gyenge, így hajlamos a
szakadásra, ami életveszélyes, gyakran halálos belső vérzést okozhat.
96 Az ember anatómiája és élettana