AMIRŐL A FEJEZET SZÓL

Ez a fejezet a sejtekkel és a sejt élettanával foglalkozik. A fejezet tanulmányozása közben a kö­

vetkező ismereteket lehet elsajátítani:
• a sejtszervecskéket (organelhimokat), a citoszkeleton összetevőit, és a sejtnyúlványokat
azonosítani;
• a plazma membránt jellemezni;
• a membránon keresztül történő molekuláris mozgásokat elkülöníteni;
• az izotoniás, hipolóniás és hipertóniás okiatok sejtre kifejtett különböző hatását felismerni;
• az enzimek és enzim-reakciók jellemzőit meghatározni;
• megérteni az ATP szerepét;
• azonosítani a sejtciklus és mitózis fázisait;
• megkülönböztetni az RNS típusokat;
• jellemezni a fehérje szintézisl-lranszkripciőt és transzlációt;
• összefoglalni a fehérje szintézis szabályozását;
* az
46 Az emher anatómiája és élettana

Mint minden más élő szervezet űz emberi test is sejtekből áll. Ez a felfogás* amelyet sejt-
elméletként ismerünk, a biológia egyik alapelve. Valóban, az emberi'test biológiája á sejt
biológiája körül forog. (3.4. ábra). . ,
A sejtekkel kapcsolatos egyik fontos megítélés alapján minden élőlény két llágy cső- j
portba, a prokáriÓták és enkarióták osztályába sorolható. A prokarióta sejtekben nincs
sejtmag, míg az enkarióták rendelkeznek nukleuszzal. Ezenfelül a prokarióta sejtekben <
nincsenek sejtorganellumoknak nevezett belső szervecskék, amelyekkel viszont az eu- j
karióta sejtek rendelkeznek. A prokarióta sejtek nem osztódnak mitózíssal, miközben az
eukarióta sejtek részt vesznek ebben a folyamatban. A prokarióta sejték közé tartoznak a i
baktériumok, míg az eukarióták magukba foglalják a növényeket, állatokat és az embert. |

Minden sejt, így az emberi sejt is, két alapvétő szerkezeti elemmel rendelkezik:; a cito- j
plazmával és a plazmamembránnal (ez utóbbit sejtmembránnak is hívják). A citoplazina
az a gélszerű anyag, amely a sejt alapjaként szolgál. Ez tartalmazza a legnagyobb sejt- s
szervecskét, a sejtmagot. A sejthártya a legkülső membrán, amely a sejtet a környezeté- j
tői elválasztja.

3.1. Á B R A A sejllmláron található plazmamembrán folyékony mozaik modellje. A memb­

rán két foszfolipid rétegből áll, amelyben globuláris fehérjék lebegnek.

A PLAZMAMEMBHÁi (A SEJTHÁRTYA) j
A plazmamembrán (amit sejtmembránnak is hívnak) a sejt határán található. Elsősor­
ban fehérjékből és lipidekből (zsírokból) áll, főként föszfólipidékből. A lipid két ré- j
tegben van jelen, ezt a szerkezetet nevezik kettősrétegnek. A kettősrétegbe ágyazódott ■
globuláris proteinek a lipidben lebegnek, és ezért tartják úgy, hogy a membránnak .
folyékony mozaik szerkezete van (3.1 ábra). A membránban a fehérjék több funkciót j
töltenek be. '
 Sejtek és sejtélettan

f e l é p ít é s
A plazmamembránban található foszfolopitjek foszforlarlahnú poláros véggel és zsír-
savláncból álló nempoláros véggel rendelkeznek. A poláros vég a vízhez vonzódik és
ezáltal hidrofil („víz-kedvelő”ó> raíg a uempoláros vég egyéb nempoláros anyagokkal
lép kölcsönhatásba, miközben a vízmoleku Iákat kerüli. Ezt a véget így hidrofóbnak
tartjuk („víztaszító”).
A foszfolipidek ezen tulajdonságai' miatt, a plazmamembránoknak „szendvics”
szerkezetük van, amelyben a poláros vég víznek kitett a sejt külső és belső felszínén, míg
a nempoláros végek egymással szemben helyezkednek el a membrán belső részében,
A foszfolipideknek ez a tulajdonsága lehetővé teszi a plazmamembrán növekedését a
Goig? készülékből származó hólyagokkal váló egyesüléskor. A lipidrétég külső felszíne
felé elhelyezkedő molekuláknak egy része szénhidrát molekulákkal kapcsolódik; ezeket
glikoHpideknek hívják. A plazmamembrán jelentős mennyiségben tartalmaz koleszte­
rinnek (koleszterol) nevezett lipidet is. A koleszterin stabilizálja a lipidet a membrán­
ban, és csökkenti annak folyékony jellegét.
A plazmamémbránban található proteinek lehetnek mind központi, mind perifériás
fehérjék. A központi fehérjék a membrán egészén áthaladnak, és annak mindkét ol­
dalán túlnyúlva csatornákként a membrán transzportot szolgálják. Szerves molekulák
hordozóiként is működnek. Gyakran társulnak szénhidrát molekulák a fehérjéknek a
külső környezet felé tekintő részén; ezeket a fehérjéket glikoproteineknek nevezik. A
sejt külső felszínén található glikolipidek és glikoproteinek lehetővé teszi, hogy a sejtek
egymást felismerjék, mivel receptorokként szolgálnak olyan jelző molekulák számára
mint például a hormonok. A perifériás proteinek a membrán felszínéhez kapcsolód­
nak. Számos közülük enzimként működik, míg mások elősegítik a sejt alakváltozásait
osztódás és összehúzódás során.
MOLEKULÁRIS MOZGÁSOK
A plazmamembránt félig áteresztőnek, azaz szemipermeábilisnak tartják, mivel a kis
molekulák (ü 2, C 02 és 1120 ) és a lipidek mozoghatnak a foszfolipid molekulák közölt,
miközben a nagy molekulák nem tudnak könnyen a sejtbe vagy abból kijutni rajta. Ah­
hoz, hogy a sejt citoplazmája kommunikáljon a külső környezettel, az anyagoknak a
plazmamembránon keresztül kell mozogniuk. Számos mechanizmus létezik amely ezt a
mozgást lehetővé teszi.
Az egyik ilyen lehetőség a diffúzió (3.1. táblázat). A diffúzó a molekulák azon moz­
gását jelenti, amelynek során azok egy közegből, ahol magasabb a koncentrációjuk el­
vándorolnak olyan helyre, ahol koncentrációjuk alacsonyabb. Ez a mozgás azért törté­
nik, mert a molekulák állandóan ütköznek egymással, és hajlamosak eltávolodni onnan,
ahol nagyobb sűrűségben vannak. A. molekulák által bejárt út a koncentráció-gradiens
szerint alakul. Úgy mondják, hogy a molekulák a koncentráció-gradiens szerint mozog­
nak, miközben a magasabb koncentrációjú területet elhagyják. Az emberi szövetekben
diffúzió eredményezi az oxigén molekuláknak a léghóiyagocskákból a vörös vértestekbe
történő áthaladását.
A diffúzió egyik típusa az ozmózis. Az ozmózis a. vízmolekulák diffúziója egy féli­
gáteresztő membránon keresztül, egy alacsony koncentrációjú oldat (víz) rekeszből egy
magas koncentrációjú rekeszbe. A szemipermeábilis membrán egy olyan hártya, amely
esak bizonyos molekulákat (mint például a víz) enged át. Aznldandó az.a kémiai vegyiig
let, amely folyadékban (oldószer) oldott. A nátrium-klorid például oldott anyag.
 Il !

48 Az ember anatómiája és élettana

3.1. TÁBLÁZAT A sítjtrrtebrónott keresztül történő molekuláris mozgások mechanizmusai.

Mechanizmus Jellemzők Példák
Diffúzió A molekuláknak magas koncent­ AZ oxigén diffúziója á tüdőből a
rációjú közegből alacsonyabb kapillárisokba
koncentrációjú közegbe töiténő i
m o zg á s a

Ozmózis A víz diffúziója A víz reabszorbció a vesetubu-

Facilitált diffúzió Hordozó fehérjék által elősegített
diffúzió
Aktív transzport A molekulák mozgása egy alacso­
nyabb koncentrációjú térüietről
egy magasa bb kohcentrációjú
területre, hordozó fehérjék és
AFP-ből származó energia segítsé­
gévei
Endocitózis A membrán anyagot kebelez be,
} és a membránhoz kötődő hólya­
gokban azt a sejtbe húzza
Exocitózis A m em bránhoz kötött hólyagok
egyesülnek a sejtmembránnal és
tartalmukat a sejten kívülre ürítik
lusokból
A glükóz diffúziója a vörös vér-
testekbe
A sók visszaszívódása (reab,T
tilt
szorbciójaj a vesecsatornács-
kákból
A baktériumok bekebelezése a
fehérvérsejtek által
Neurotranszmitterek felszabadí­
tása a neuronok által

Az ozmózis megértéséhez gondoljatok arra, hogy mi történik egy 5 százalékos só- j

oldatba helyezett emberi sejttel. A. sejt citoplazmájának sókoncentrációja normálisan 1
százalék körül van, így a magas lconcéntrációjó sóoldat a sejten kívül található. Ezért a . ,<
víz elhagyja a sejtet, a citoplazmából a sejtmembránon keresztül kifele mozog a maga- j
sabb koncentrációjú sóoldatirányába. A sejtek megkisebbednek;-ezt-^(zsugorodásnak
nevezik (3.2a. ábra). Mivel az oldatban az oldott anyag (a só) koncentrációja magasabb, ;
ezt hipertóniás oldatnak hívják. j
Most képzeljétek el, hogy mi történik az emberi szervezetből származó sejttel, ha egy
olyan sóoldatba kerül, amelynek a koncentrációja csak 0,3 százalék. Mivel a sejt cito­
plazmájának a koncentrációja továbbra is 1 százalék körül van, az oldott anyag (a só) a j
magasabb koncentrációban a sejten, belül található. így a sejtmembránon keresztül a víz a
magasabb koncentrációjú hely, azaz a citoplazma irányába mozog. Az ozmózis követkéz- .
: tében a.sejtek megduzzadnak vagy lízist szenvednek (felhasadnak) (3.2b. ábra). Mivel a s
külső oldat sókoncentrációja az alacsonyabb, ezért ezt hipotóniás oldatnak nevezik.
Amennyiben a sőkoncentráció a sejten kívül és annak belsejében (k<
zalék) azonos lenne, az oldatot izotóniásnák neveznék. Amikor a sejte­
ket izotóniás oldatba helyeznék, nem történne ozmózis, mivel a sókon­
centráció egyenlő lenne a membrán két oldalán (3.2c. ábra).
A membránon keresztül történő molekuláris mozgás másik mecha­
nizmusa a fücilitált diffúzió. A diffúziónak ezt a a típusát a membránban
található fehérjék segítik. A fehérjék csak bizonyos molekulák számára
teszik lehetővé a membránon történő áthaladást, a magasabb koncent­
rációjú közegből az alácsonyabb köncentrációjú terület felé. A szállítö
fehérjék száma határozza meg a facilitált diffúzió sebességét.
I I I .• _ •|
I
 Sejtek és sejtélettan
ÍIK
s§

3.2. ÁBRA Az ozmózis folyamata három különböző közegben, (a) Hipertóniás közegben a
sejten kívül magasabb az oldalkonccntráció, és a víz a sejtet elhagyja, így a sej-
• let elhagyó víz a sejt zsugorodását idézi elő. (b) Hipotóniás közegben a maga­
sabb oldatkoncentráció a sejt belsejében van, és a víz á sejt belseje felé mozog,
a sejt duzzadását illetve lízisét okozva, (cj ízotóniás közegben az oldatkoncent­
ráció azonos a plazmamembrán két oldalán, és nem történik vízmozgás.

3.3. ÁBRA A pinocitózis és íagocitózis összehasonlítása, (a) Pinocitózisban a sejt vízben

oldott kémiai anyagokat vesz fel. (b) A fagocitózis szilárd részecskék felvételét
jelenti.
Áz anyagok membránon keresztül történő mozgásának egyik másik formája az aktív
transzport. Az aktív transzport során a fehérjék kémiai anyagokat hordoznak a memb­
ránon keresztül, egy alacsonyabb koncentrációjú közegből egy magasabb koncentráció­
jú közegbe. Ez a mozgás a „koncentráció-gradiens ellenében” történik, és adenozin-tri-
foszfátból (ATP) származó energia szükséges hozzá. így például aktív transzport zajlik
az idegsejtben, amikor a nátriumionok a sejten kívülre, szállítódnak, ahol a nátriumionok
koncentrációja már amúgy is magasabb. Éppúgy mint a facilitált diffúzió esetében, az
aktív transzport mértékét az aktív transzport fehérjék száma korlátozza.
A plazma membránon keresztül történő mozgás utolsó típusa az endocitózis. Endoci-
tózis során a plazmamembránnnak egy kis része betűrődik, és körülveszi a sejtfelszínen
található részecskéket vagy kis térfogatú folyadékot. Ezután a behúzódott rész leszakad
a membránró l,m ajd szabaddá válva a citoplazmában cJtoplazruatikús vezikuhimoí
hoz létre. Amikor az endocitózis szilárd anyagok esetében történik a folyamatot fagoci-
tózisnak nevezik, folyadélccseppek esetén pedig pinocitózisnak. (3.3. ábra)
50 Az emlier anatómiája és élettana

Az endocitózist a szervezet fehérvérsejtjei végzik, amelyek eltávolítják az idegenl

mikrobákat a véráramból.
Az endocilózissál ellentétes irányú folyamat az exocitózis. Exocitózis során az anya­
gok a sejt belseje felől a sejten kívüli környezet irányába mozognak. A folyamat az
endokrin sejtekben a hormon szekréciót, az idégsejtek csúcsán a iieurotranszmitterek'
felszabadítását; illetve a különböző szervek sejtjeiben a nyák szekrécióját szolgálja.
Exocitózis alatt a sejtmembrán izsákocskák a plazmamembrán felé mozognak. Itt egye­
sülnek a plazmamembránnal, a fuzionált terület felszakad, és a.zsák tartalma a külső'
környezetbe ürül (3.3b. ábra). A z exocitózis a kiválasztást végző (szekrel.áló) sejtekben
a molekuláris mozgás fontos mechanizmusa. ;;

A vörösvértest kivételével minden emberi sejt sejtmaggal rendelkezik. A sejtmag el­

sősorban liisztonfehéjékbő! és clezoxiribonukleinsavból (DNS) áll. A DNS a kromo­
szómáknak nevezett lineáris egységekbe szerveződik. A kromoszómák funkcionális
szakaszait géneknek nevezik. Hozzávetőleg 30 000 gén van az emberi sejtek magjában.
Ahisztönféliérjék biztosítják a DNS számára a fenntartó vázat. Ezek a fehérjék a DNS-
sel egyesülve ultramikroszkópikus szerkezeteket, úgynevezett nnkleoszórnákat hoznak
létre. Ézt követően a nukleoszőmák feltekeredve egymásra kialakítják a kromoszómát.
Az emberi sejtek magját am aghártyának nevezett membrán veszi
körül. A maghárlya kettős-membrán szerkezetű, amely két, kettős ré­
tegű fo|Zfolipidből (foszfát tartalmú lipid) áll, ez kétszerese a plazma­
membránnak. A maghártyában található pórusok biztosítják a sejtmag
belső környezetének kapcsolatát a sejt citoplázinájával.

Fehérvérsejt

Zsírsejt

Simaizomsejt

3.4. ÁBRA Az emberi lesi néhány eltérő sejttípusa. Figyeljétek meg, hogy mindegyik ren­
delkezik egy sejtmággál, amelynek helye, formája és mérete változó.
 Sejtek és sejtélettan 51

|A'sejtmagban található két vagy több sűrű testecske, amelyetmagvacskátwk (nukle-

Hl J s z ) hívnak. A nukleoluszok ribonukleinsavat (RNS) tartalmaznak. Ez a nukleinsav
^jboszöináknak nevezett sejtszervecskék (szitbmikroszkópikus testek) alegységeinek
képzéshez szükséges. Az alegységek majd a rihoszőma kialakulásakor a citoplazmában
............... ’ össze.

| CITOPLAZMA ES A 5 EJT 0RGANELJLÜMÚK

X citoplazma egy félfolyékony anyag, amely a sejt alapanyagát képezi. Bizonyos anyag­
cserefolyamatok és a fehérjeszintézis a citoplazmában zajlanak. A citoplazmában szá­
mos sejtszervecskének (organelliim) nevezett specializált szubrnikroszkopikus test talál­
ható. Ezekben a sejtszervecskékben különféle sejtműködések zajlanak.
Az egyik sejtszervecske az endqplazmás rétikul unt, a sejt .citoplazmáján végighúzó­
dó Összefüggő membránszerkezet (3.5. ábra). Bizonyos helyeken az endoplazmás reti-
kuluin riboszómáknak nevezett szubmikroszkopikus lestecskékkel fedett. Amikor a ri-
boszómák jelen vannak, az endoplazmás retíkülumot durva felszínű endoplazmatikus
retjkulumnak nevezik. Más helyeken nincsenek riboszómák, és ezt az endoplazmatikus
retikulumot simának nevezik. A durva íélszínü endoplazmatikus 1etikulum az a terület a
sejtben, ahol bizonyos fehérjék szintézise történik, és a riboszómák azok a szerveeskélc,
ahol az aminosavak kérnialag összekapcsolódnak, miközben fehérje képződik. A sima
felszínű endoplazmatikus retikuluin a lipid- és membránszintézis, valamint a kalcium
raktározás helye. ■
Egy mááikjéjlorganellum a Golgi-készül#|^<Crolgi jegymásra he­
lyezett lapos üreges test, végein lekerekített és "görbült külső oldallal. A ciszternák szélei
hólyagocskákká felfúvódva cseppszerü vezikulumok formájában leválhatnak, A Golgi-
készülékben a sejt fehérjéinek és lipidjeinek feldolgozása valamint hólyagokba történő
csomagolása zajlik, mielőtt azok majd a végső rendeltetésük helyére jutnak.

r ■| Plazmamembrán
Lizoszóma
• iiií
Pórus
i it........... Maghártya
Nukleolusz
Sejtmag
Mítqkqndrium
Citoplazma
Centriolum Golgi készülék

Vakuolum Vezikulum

Durva felszínű
endoplazmatikus retikulum

Sima felszínű
endoplazmatikus retikulum

3,SV ÁBR A A■■tipikus emberi sejt vázlata adott sejtorganellumok bemutatásával. Bizonyos
kisebb sejtszervecskék a valódi arányaikhoz képest nagyobbnak vannak feltün­
tetve a részletek jobb bemutatása végett.

H !■
52 Az ember anatómiája és élettana

A következő sejtorganeüum a lizmszóina, egy a Golgi-késziilék zsákjaiból szárma­

zó szerkezete A lizoszóma á sejt emésztést folyamataiban használt enzimeket tartalma­
zó vezikulum. Az enzimjei lebontják a sejt által felvett táplálék részecskéket, és azok
termékeit hozzáférhetővé teszik a sejt számára.
Az a sejtszetvecske, ahol a tápanyagból származó energia nagyrésze felszabadul á
mitóköndtiuiti. ítt zajlik a Szénhidrát, lípid és protein molekulák lebontása, miközben
az energia az adenozin-trifoszfát (ATP) molekulák képzéséhez használódik, amely a
sejt energiaszükségletét biztosítja. Ez a sejtlégzés fontos lépése (19. fejezet). Mivel
az energiafolyamatökban vesznek részt, a mitokondriumokat a sejt „erőmííveinek”
nevezik. A mitokondriumon belül a sejtlégzés akkor lesz teljes, amikor az oxigén hid­
rogénnel és elektronokkal kapcsolódik és vizet képez. A mitokondriumök a belélegzett
oxigént használják, és Válóban, csak ezért kell oxigént beléiegezni; oxigén nélkül az
ATP szintézis a mitókondtiUniókban elégtelen. Megfelelő ATP mennyiség nélkül a
sejtek elpusztulnak. Amikor túl sok sejt pusztul el az oxigén és az ATP hiány miatt, a
szervezet elpusztul.
Égy másik szerkezet a citoszkeleton, azaz rostok, szálak és egymásba kapcsolódó
molekulák összefüggő rendszere, amely a sejt vázát biztosítja. A citoszkeleton fő kom­
ponensei a mikrolubulusok, mikroíilamentumok és intermedier lilamentumok. Minden
citoszkeleton komponens fehérje alegységekből épül fel.
Bizonyos humán sejtek ostoroknak, míg mások csilióknak nevezett nyúlványokkal
rendelkeznek. Az Ostorok hosszú, hajszálszerű organellumok, amelyek olyan sejteknek,
a mozgását biztosítják, amilyen példul a spermium. A csülök rövidebbek, és számuk is
nagyobb mint az ostoroké. Az orrjáratokat és légutakat bélelő emberi sejtekben a csil­
lék szinkronban hullámoznak, az idegen testeket csapdába ejtő nyákréteget mozgatva.

Élet csak ott létezhet, ahol a molekulák és a sejtek rendezettek maradnak, és ez a

szerveződés energiát igényel, A fizikusok az energiát mint munkavégző képességet
határozzák meg; ebben az esetben a munka a sejt és emberi élet fenntartása.
Gyakorlatilag minden kémiai reakció a testben energia átvitellel jár, és általában
amikor valamely reakció lezajlik létezik egy mérhető energia veszteség. Ez a termo­
dinamika törvényéből származik, amely kimondja, hogy egy zárt rendszerben, mint
amilyen a test sejt is, az energia állandóan csökken. Ezt a veszetséget pótlandó, a
táplálékból származó energiát állandóan biztosítani kell a testben levő sejtek számára.
A legtöbb kémiai reakcióhoz energia hozzáadás szükséges, mivel az összetevők
nem kombinálódnak automatikusan egymással, és nem is válnak külön egymástól
spontánul. Hogy egy kémiai reakció elkezdődjön, aktiválási energiának nevezett
energiabefektetés szükséges. így például, a mitokondriumban hidrogén és oxigén kap­
csolódhat víz képződése közben, ám á"Igémiái'"reakcióhoz szlflcs’éges aktiválási energiát
biztosítani kell.
 Sejtek ás sejtélettan

3.1. TÁBLÁZAT A-sejtagerveoskék és struktúrák szerkezete és szerepe.

Örganellum S ze rk e ze t Funkció
Endoplazmás rettku- Zsákokból és csatornákból álló Fehérje szintézis, membrán szintézis
összefüggő membránok hálózata
lum
Riböszómák Fehérjéből és RNS-ből álló A fehérje szintézis helyéül szolgáló
egységek testecskék
Gölgi-készülék Lapított membrán-zsákok Fehérje molekulák csomagolása a
csoportjai szekréció vagy más sejtszervecskékhez
történő szállítás céljából
Mitokondrium Membrán-zsákok belső A tápanyagmolekulákból származó ener­
felosztással gia felszabadítás! és az ATP
szintézis helye '
Lizoszómák Membrán-zsákok A sejten bélüli emésztéshez szükséges
enzimeket tartalmazzák

Centroszóma Nem sejtmembrán szerkezet, A kromoszómáknak a leánysejtekbe

amely két pálcikaszerű
centriólumból áll
Csillák és ostorok Hajszálszerű nyúlványok,
amelyek a sejtmembrán alatt
található bazális testekhez
kapcsolódnak ,
Hólyagocskák Membrán-zsákok
történő szétosztását segíti a
sejtosztódás során) valamint a
csillóképződés beindítója
A sejtfelszínen a folyadékokat
mozgatják, és lehetővé teszi a
sejtek mozgását
A sejtben szállított, különféle anyagokat
tartalmazzák

Mikrofilam entum ok, Vékony fonalak és csövek A citoplazma kitámasztását biztosítják,

Interm edier filam en- és az anyagok mozgatását segítik
tum ok és mikrotubu-
lusolc
Maghártya A magáilományt és citoplaz- Fenntartja a sejtmag alakját, és
mát elválasztó porózus kettős szabályozza az anyagok átadását a
membrán SGjLrnag co d citopidznia KüZüit
Nukleolusz Sűrű, nem sejtmembrán szer- A riböszómák kialakításához szükséges
kezetű test, amely fehérjéből és anyagokat tartalmazza
RNS-ből áll

Kromatin Fehérjéből és DNS molekulákból A fehérje szintézishez szükséges

álló rostok genetikai információt tartalmazza

Sejtmembrán Főként fehérje és lipid Fenntartja a sejt alakját, és szabályozza

molekulákból álló membrán az anyagok átadását a sejtbe valamint a
sejtből
 ! ■ '■
Ifi
54 Az ember anatómiája és élettana

Bármely kémiai reakciót, amelyben energia szabadul fel exergonikus reakciónak

nevezik. Egy exergonikus reakcióban'a termékek kevesebb energiával rendelkeznek a
reakció végén, mint a reakcióba lépő reagensek/Más kémiai reakciókban, amelyeket
endérgönikusnak hívnak, valamilyen más forrásból származó energia felvételé, illetve
valamely formában való raktározása történik.

ENZIMEK
Egy exergonikus vagy encjérgonikus reakció kezdeményezéséhez szükséges aktiválási energia
lehet hő vagy kémiai energia. A kémiai reakciókat, amelyek aktiválási energiát igényéinek,
enzimeknek nevezett biológiai katalizátorok is beindíthatják. Az enzimek olyan fehérjék,'ame­
lyek felgyorsítják a kémiai reakciókat, miközben ők maguk változatlanok maradnak. Alapjában
véve lecsökkentik a kémiai reakcióhoz szükséges aktiválási energia mennyiségét. i
Minden enzim csak egy reakciót katalizál; különböző enzimek ezrei léteznek a sejtben
különféle kémiai reakciók ezreit katalizálva. Azt az anyagot amelyre az enzimmolekula hat,
sziibsztrátnak nevezik. Az enzim-katálizált reakció termékeit végtermékeknek hívják.Az
enzim kulcsfontosságú része az úgynevezett kötőhely (aktív szitusz), amely a szubsztráttal
kölcsönhatásba lép a végtermékek létrehozása céljából (3.6. ábra). Néhány kivételtől, eltekintve
az enzimek nevének végződése ,,-áz”. így például a kataláz egy enzim, amely a hidrogén-per-'
oxidöt vízre és oxigénre - bontja. Egyéb enzimek, például az amiláz, liidroláz, peptidáz és kináz.
Az enzimreakciók általában a másodperc ezredrésze alatt történnek. Az enzim-katalizált re­
akció mértéke számos tényezőtől függ, így többek között á szubsztrát koncentrációtól, valamint
a közeg savasságától és hőmérsékletétől. Magasabb hőmérsékleten az enzim reakciók gyorsab­
ban mennek végbe, de a szélsőségesen nagy, szükségtelen hőmennyiség a fehérje szerkezetének
megváltozását és áz enzim denaliirálását (fizikai szerkezetük elvesztését) idézheti elő.

A szubszirátumok A szubsztrátumok kölcsönhatásba lépnek, A termék leválik

az enzimhez kötődnek hogy enzim segítségévet terriiókéket hozzanak létre az enzimről
j\
3.6. ÁBRA Az enzimek aktivitása. A z enzimnek van egy specifikus aktív szitusza ahol egy
pár szubsztrát molekulával kapcsolódik. A termék leválik, és az enzim felszaba­
dul, hogy újabb reakcióban vegyen részt. b ( 1

Az enzimek együttműködnek az anyagcsere folyamatokban. Égj! anyagcsere út a

sejtben végbemenő kémiai reakciók sorozata. Bizonyos ányagcsereutak
katabolizmussal járnak, ami a nagy, komplex molekulák lebontását
vagy megemésztését jelenti. Más metabolikus folyamatok anabóliz-
míissal járnak; ámély á n a g y inolékrííák szintézisét jeíeirti. Az anyag-'
csere folyamatok részletesen a 19. fejezetben kerülnek tárgyalásra.
 Sejtek és sejtélettan

‘í'l’' reakcióksorán termelődő energia ATP molekulák formájában tárolódik (19. fejezel).
'' Egy ATP molekulának hárpni része van: az .aUeninnek nevezett szén és nitrogén
atomokból álló kettős gyűrű; egy kis, 5-szénalomos szénhidrátmolekula, amit ribóz-
• ’ nak hívnak; és három foszfát egység. A foszfát egységeket magas energiájú kovalens
kötések tartják össze. Amikor egy ATP molekula energia szolgáltatásához használódik,
a terminális'foszfát csoport mint foszfátion felszabadul, és körülbelül 7,3 kilokalória
energia/1 mól ATP szabadul fel. Ez az energia áll. a sejtek rendelkezésére a különböző
funkciók betöltésének ellátásához.

:Az élő sejt megkülönböztető jellemvonása, hogy képes önmagát reprodukálok A test
bizonyos részeiben, mint például a tápcsatornában, a sejtek gyakran szaporodnak. A test
tnás részeiben, mint például az idegrendszerben, a sejtek ritkábban osztódnak. Az em­
beri testben, néhány igen ritka érett sejttől, (mint például a vörös vértesiek) eltekintve,
minden sejt osztódik. . '.
A sejtmag szerkezete és tartalma központi jelentőségű a sejtosztódásban. A magál-
lómány fehérjeláncokból és DNS-ből áll, amely kovalens kötéssel egymáshoz kapcsolt
ntikleotidokból épül fel (2. fejezet). A komoszóma kialakításakor a DNS tömörül, sza­
kaszai hiszton gyöngyök köré tekerednek és nukleoszómának nevezett egységeket
eredményeznek. Nukleoszómák milliói alkotják mindegyik kromoszómát. A hurkokba
csomagolt nukleoszómák további feltekeredés révén létrehozzák a kondenzált kromo­
szómákat. Amikor a kromoszómákat nem lehet egymástól megkülönböztetni, a hozzá­
kapcsolódott fehérjékkel együtt a sxéfszóri és letekeredett DNS állomány a kroinatim
f
nevel viseli.............................................. ........

A SEJTCIKLUS
A sejtciklus a sejtnövekedés és osztódás ismétlődése (3.7. ábra). A ciklus általában két
nagy periódusra osztható: interfázis és mitózis. Az interfázis az a periódus, amely alatt a
sejt végrehajtja sajátos, egyedi funkcióit. A DNS megkettőződése (replikációja) szintén
az interfázis során történik. A mitózis a sejtciklusnak azon szakasza, amelynek idején
a sejinagban található DNS két leánysejtbe osztódik szét. A sejtnek a tulajdonképpeni
kettéválása a citokinézis nevet viseli.
:. Az interfázis a sejtciklus három jellegzetes fázisát foglalja magába: G, fázis, S fázis
és G2 fázis. A Gj fázis'a ifiitóMét kövéigW azfa péfiodúsTképviséli, ániélynék söiáh^^á
sejt megtermeli a szerkezeti fehérjéit és enzimeit, és növekszik. A kromoszómák leteke­
redett kromatin formájában vannak jelen.
56 Az ember anatóhílája ás élettana

3.7. Á B R A A sejtciklus. A két fő periódus van ábrázolva: az interfázis és a mitózis. A z

interfázis három fázisra különíthető el, míg a mitózis négy szakaszra osztható.

A sejtciklus S fázisa során folytatódik a növekedés, és a DNS a Sejtmagban repliká-

lódik, báf a letekeredett kromoszómák még nem láthatók. Ezen folyamat alatt minden
kromoszóma hűen lemásolódik, így az S fázis végére minden a G, fázisban jelenlevő
komioszómáriak két kromatidája van. A z emberi sejtekben a G, fázisban 46 kromoszó­
ma (mindegyik kromoszóma egy kromatidál tartalmaz) létezik, és az S fázis vitán még
mindig 46 (lásd 3.3. táblázat), a eenlromérnél összekapcsolt (3.8. ábra) kromoszóma
(mindegyik kromoszóma két kromatidál tartalmaz) van.
A G j fázisban. a sejt tovább növekszik és működik, miközben félkészül a mi-
tőzisra. A fehérjék szélmeződnek, osztódási orsónak nevezett rostokat hoznak létre. A
magorsók minden mitózis során újonnan kialakulnak, majd a folyamat befejeződésekor
szétválnak. A osztódási orsó rostjai mikrotubulüsokból állnak. A magállomány ekkor
még mint ktomatin van jelen. A sejt készen áll elkezdeni a mitózist.
3.3.TÁBLÁZAT-A sejtciklus.' - - " '
Fázis Aktivitás
Interfázls Gr -norm ális sejttevékenységek
S - DNS, fehérjék, centriolumok szintézise
G2- mikrotubulus feherjek kialakítják a mitötikús őrsöt; a krömátin
kondenzálódni kezd
Mitózis Profázis - a megkettőződött kromoszómák feltekerednek, a sejtmag és a
sejtmagvacska eltűnik, befejeződik az osztódási orsó kialakulása,
a kromoszómák a sejt központjához vándorolnak
Metafázis - a kromoszómák felsorakoznak az egyenlítői síkban
Anafázis - a centromérák hasadnak, a kromatídák az orsó ellentétes pólu­
sai felé vándorolnak
Telofázis - a kromoszómák letekerednek, létrejön a sejtmag és a nukleo-
lusz, elbomlik az osztódási orsó,'bS&|e^dik a citokinézis
Citokinézis . .. A m iktofilamentumok összehúzódása révén egy sánc képződik; a sejt citop- _
lazíüjiája befűződéssel szétosztódik
 Sejtek és sejtélettan

A rnagorsó
Cenlriolumok rostjai Testvei krpirmtidák

Sejtmag’

Nukleolusz

Leánysejtek

oo y
Teíotázls
3.8. ÁBRA A mitózis folyamata, ahogy az az emberi sejtekben történik. A mitózis négy
fázisa van bemutatva, a főbb struktúrák feltüntetésével. A kromatídák a profá-
zisban jelennek meg, majd a metafaziskor a sejt központjában sorakoznak fel.
Egy-egy 46 kromoszómából álló kromoszóma készlet vándorol mindkét jövendő
leánysejtbe az anafázis idején, majd a sejtek szétválása fejezi be a folyamatot a
telofózisban.

A mitózis fogalom a latin „raito” szótőből származik, amely fonalat jelent. Mitózis so­
rán, (1) a rnagállomány 46 kromoszóma formájában látható; (2) a kromoszómák a sejt
közepén helyezkednek el; és (3) a kromatidálc különválnak, majd 46 kromatida, amelye­
ket ezúttal már kromoszómáknak neveznek, az új sejtekbe jutnak.
A mitózis egy folyamatos eseménysorozat. Megegyezés alapján, a folyamat része­
inek leírása céljából, a tudomány a mítózist egymást követő szakaszokra osztják fel,
amelyeket profázisnak., metafázisnak, anafázisnak és telofázisnak hívnak.
A profázis során a mitózis a kromát in állomány kondenzációjával és ezáltal látható
fonalakba történő kialakulásával kezdődik el. Minden kromoszóma fonalnak két má­
solata létezik; a másolatokat testvérkroinatidáknak nevezik. A két lestvérkromalídát
i ti
egymáshoz a centroméniek nevezett terület kapcsolja össze. A profázis előrehaladtával
láthatóvá válnak a kromatida párok, megjelennek a magorsó fonalai, eltűnik a nukleo­
lusz, és felbomlik a maghártya.
Az emberi sejtben a profázislcor centriolumoknak nevezett mikroszkopikus testek
vándorolnak a sejt ellentétes pólusaira. Amikor a centriolumok elérik a pólusokat, mik-
rotubulus „aszter”nek nevezett sugárirányú mikrotubulusok veszik körül őket. A mag­
orsó ellentétes pólusai között húzódó fonalak is jelen vannak a sejtben. A kromatidálc
a rnagorsó fonalaihoz a centromérek szintjén kapcsolódnak, a kinetokornak nevezett
szerkezet szintjén. A kinetokorok tartalmaznak egy olyan fehérjét, amely a kromoszó-
mákat a sejtben mozgatni képes. Végül minden kromalidapár eléri a sejt központját az .
ekvatoriális lemeznek nevezett területen. A kromatida párok félsorakoznak a sejt köz­
pontjában, és befejeződik a profázis.
58 Az ember anatómiája és élettana

A nietafázis során minden kromatika felsorakozik az egyenlítői síkban, amelyet me-

tafázisos lemeznek is neveznek (3.8. ábra). Az emberi sejtben a 92 kromatida 46 kro­
moszóma formájában található meg a metafázisos síkban. Mindegyik tesivérkrömatida
a kinelokór Szintjén kapcsolódik á magorsó rostjaihoz. Ezen a ponton a két kromatida
elválik egymástól. Immár mindegyik egy kromoszómát alkot.
Az atiáfázis kezdetekor a kroiTíoszómák különválnak egymástól, és mindegyik kro­
moszóma a magorsó egy-egy rostjához kapcsolódik, A kromoszómákat az osztódási
orsó rostjai a sejt ellentétes pólusai felé húzzák, és ahogy haladnak „V” alakot öltenek,
mivel középtájon (a centromérelc szintjén) kapcsolódnak a magorsó rostjaihoz, miköz­
ben a kromoszómák végei (telomérek) lemaradva követik őket. Összesen 46 kromoszó­
ma vándorol a sejt mindkét pólusához.
A teíofázisbím a kromoszómák megérkeznek a sejt ellentétes pólusaihoz. Elekor a
kromoszómák letekerednek, hogy újra kialakítsák a kromatint. A magorsó elbomlik,
ismét megjelennek a nukleoluszok, és újra kialakul a maghártya.

A citokinézis az a folyamat, amelynek során a citoplazma szétosztódik, és két különálló

sejt képződik. Az emberi sejtekben a citokinézis az ekvatoriális sík szintjén egy sánc
képződésével kezdődik. A sejtmembrán a citoplazmába befüződik és két új sejt jön létre.
Ezt a folyamatot gyakran séjtliasadásnak nevezik. A sejthasadás idején a mikrofila-
mentuniok összehúzódnak és segítik, a sejt két leánysejtbe történő osztódását.
.A mitózis és a citokinézis lehetővé teszi az egész test növekedését új sejtek létreho­
zása révén. A folyamatok az öreg és sérült sejteket is pótolják. Mivel a növekedés és
reparáció nagyon összetett folyamatok, a mitózis szabályozása alapvető fontosságú, hi­
szen így biztosított, hogy csak akkor következzen be, amikor szükség van rá. Ha elvész a
mitózis szabályozása, rendszerint DNS mutáció miatt, daganat jelenhet meg. Rák akkor
alakul ki, amikor ellenőrizetlen a mitózis és a daganatos sejtek szétterjednek az egész
testben. Általában a daganatos sejtek minden energiájukat a mitózisra fordítják, és többé
nem működnek normálisan.

A fehérjék szerves összetevők, amelyeket a test sejtjei enzimekként és szerkezeti anya­

gokként használnak. Strukturális anyagként számos fehérjét a sejt visszatart. A fehérjék,
úgy mikrotubulusokban és mikroíilamentumokban, mind a citoszkeléton egyéb részei­
ként hasznosulnak, és a plazmamembránhan valamint más intracelhtláris membránok­
ban, mint például ez endoplazmás retikulumban (ER) találhatók meg. Ezen kívül sok
Specializált emberi fehérje exportál ódik, hogy valamilyen extracelluláris funkciót tölt­
sön majd be, így például fehérje az inzulin nevű hormon, éppúgy mint az ízületek szint­
jén az inak és a Iigamentumolc, illetve a haj, bőr és körmök nagy része.
....Egy fehérjében a legfontosabb szerkezet az a sorrend, amely szerint az aininosavak
égy masíroz kapcsolódnak. Á szekvenciát a DNS genetikai kódja határozza még. A ge­
netikai kód a DNS-ben található nitrogénbázisok sorrendjében áll (2, fejezet). Ahhoz,
 Sejtek és sejtélettan S9

hogy fehérjeszintézis történjen, számos alapvető anyag jelenléte szükséges: a legtöbb

fehérjét felépítő 20 különböző aminosav tartaléka; enzimek; DNS; és ribonukleinsav
(RNS).
Az RNS szállítja az utasításokat a nukleáris PNS-böl a citoplazmába, ahol a fehérje
képződik! Az RNS hasonló a DNS-hez két kivételtől eltekintve; az RNS dezoxiribóz
helyett ribóz jellegű cukrot tartalmaz; és az. RNS nukleotidok tirnin helyett uracil nitro­
génbázist tartalmaznak.

Négy különböző RNS típus vesz részt a fehérjeszintézisben. Az első típus, amelyet ri-
boszomális RNS-nck (rRNS) hívnak, a riboszójnák része. A riboszómálc RNS-ből és
proteinből álló citoplazmatikus egységek, amelyek egymáshoz kötik az aminosav mole­
kulákat, hogy azok fehérjéket alkossanak, Az emberi sejtekben a riboszómák a citoplaz-
mában szabadon és a durva endoplazmás rétikulum membránjának felszínén találhatók.
Az RNS egy második alapvető típusa a transzfer RNS (t.RNS). A tRNS molekulák a
sejt citoplazmájában szabadon találhatók, és aminosavakat szállítanak a riboszómákhoz
a fehéije szintézis idején.
•■.-■■Az..'RNS harmadik formája a messenger RNS (inRNS). A messenger RNS átveszi a
DNS genetikai kódját, és kiviszim genetikai kódot a citoplazmába. A genetikai informá­
ció így átvivődik a DNS molekulából a mRNS molekulába, és majd a mRNS a genetikai
információt a fehóaje szintéziséhez használja fel. ..
Az RNS utolsó' formája szabályozó RNS. Szabályozó RNS molekulák ellenőrzik a
génexpressziót és proteinszintézist még kutatott mechanizmusok révén.

A fehérje szintézis első fázisa a transzkripció. Ebben a folyamatban egy mRNS lánc
szintelizálódik a DNS nitrogénbázis kódjának megfelelően. A folyamat akkor kezdődik,
amikor az RNS polimeráz enzim hozzákötődik a dupla hélix egyik DNS molekulájához
(a másik lánc alvó marad) az expresszálandó gén szintjén, majd ezt követően a DNS
láncon végighalad, a nuldeoti.dok.ategyenként leolvasva. Az enzim kiválasztja a ren­
delkezésre álló nukleotidok közül a komplementer bázisokat, és úgy helyezi el őket,
hogy a komplementer bázispárosodás elvének megfelelő mRNS molekula jöjjön létre
(3.9. ábra). így például, ha a DNS-ben egy citozin molekula található, akkor az RNS-be
guanin molekula kerül, és fordítva. Ha egy tirnin molekula van a DNS-ben, akkor az
RNS-be adenin molekula épül be, és ha a DNS-ben adenin molekula
található, akkor egy uracil molekula kerül az RNS-be. A mRNS lánc.
addig nyúlik, amíg a folyamat egy terminációs jelet ér el.
A mRNS lánc nukleotidjai kodonoknak nevezett hármas csoportok­
ban olvasódnak le. így például, a kodon lehet CGA (citozin-guanin-ade-
nin) vagy CUC vagy AAA vagy pedig a négyféle nukleotid bármely
más kombinációja. Amikor a mRNS szintézis befejeződik, a mRNS
zasara.
molekula áthatol a rnaghárlya pórusán, és a citoplazmába jut a riboszó­
mákhoz. Eközben a DNS molekula feltekeredik, és visszaalakul a dupla
hélix.
 ;í
11

60 Az ember anatómiája ás élettana

3.9. ÁBRA Transzkripció a protein szintézis során. Egy mRNS lánc képződik a DNS mo­
lekula egyik láncának komplementer bázisszek venciája alapján. Ez a szintézis
átírja a DNS -ben található üzenetet egy RNS molekulába! A mRNS molekula a
genetikai információt a Fehérje szintézishez a citoplazmába szállítja.

TRANSZLÁCIÓ '
j A transzláció az a folyamat, amelynek során a genetikai kód „lefordítódik” egy fehérje |
aminosav sorrendjére. A folyamat a mRNS molekula riboszómához történő megérke- ;
! zésével kezdődik. Ezalatt a tRNS molekulák hozzákapcsolódnak a megfelelő artlinösa- j
i : Vakhoz. A tRNS molekulák a megfelelő aminosavat a riboszómához szállítják, hogy az I
a mRNS molekulával találkozzon (3. tO. ábra). ! ;
, Miután megérkezik a riboszómához, a mRNS molekula bemutatja bázisait hármas |
I csoportokban (kodonok). A tRNS molekula rendelkezik egy antikodonnal, amelynek
*J i _ bázisai komplementerek a kodon nitrogénbázisaival. Amikor a mRNS kodonja talál- - h
| ■ lcozilc a megfelelő tRNS antikodonnal, megtörténik a bázispárosok kialakulása. Ezt kö- I
í vetően a mRNS következő kodonja, bázispárok kialakulása révén, a megfelelő tRNS j
_!■ I ■ \ -j
fl|íi.( ' • 1
 ,’}■

Sejtek és sejtéletien 61

molekula komplementer antikodonjával kapcsolódik. A második tRNS

molekula által szállított amino^av az első muúnosav mellé kerül, és az
első aminosavat egy riboszoniális enzim összékpti a második amino-
savval. Az első tRNS molekula elekor visszatér a pjtoplazmába, és újabb
aminosavat köt meg.
Miután az első aminosav a második arainosav mellé kerül, és az első
tRNS eltávozik, a riboszóma egy kodonnal továbbhalad a mRNS-en. A
harmadik aminosavat szállító tRNS a következő kodonhoz kapcsolódik.
Az első és második aminosavbóí álló pepiidet a riboszóma a harmadik tRNS-en található
harmadik aminosavra helyezi. A második IRNS ekkor eltávozik, hogy újabb aminosavat
kössön meg, és a riboszóma továbbhalad egy kodonnal a mRNS-en. Ez a mechanizmus
folytatódik a növekvő peptid-lánchoZ egyenként újabb és újabbb aminsoavakat kapcsol­
va, egészen addig amíg a folyamat eléri a stop kodont. Három lcodont neveznek stop
kodonnak, mivel ezek nem kódolnak aminosavakat, hanem ehelyett a riboszómáknak
jelzik a további aminosavak kapcsolásának a befejezését, amint a fehérjeszintézis teljes
(3.11. ábra).

i ■ ■"'
3.10. ÁBRA A. transzláció proteinszintézis során. Egy m RNS lánc a riboszómához érkezik,
• ahol az aminosavakat szállító tRNS molekulákkal találkozik. A tRNS moleku­
lák bázis-szekvencia triplettekkel rendelkeznek (antikodonok), amelyek komp­
lementerei a mRNS hármas bázis-szekvenciáinak (kodonok). Ez a párosodás
eredményezi az aminosavak megfelelő pozícióba helyezését: ezt követően az
aminosavak a növekvő fehérje lánchoz kapcsolódnak. Ilymódon a genetikai kód
-- , ■ a fehérje aminosav sorrendjére fordítódik le.
 i
1

62 Az emliet anatómiája ás élettana

j>.

3.11. ABRA A protein szintézis vázlata, a sejtmagban zajló transzkripcióval (a), a mRNS
citoplazniába történő átj irtásával (b), és a celluláris riboszóriián történő transzlá­
cióval (c).

Amint: a protein szintézis befejeződik, a rihoszómáról eltávolított fehérje további

feldolgozásnak van alávetve. A protein a Golgi-készíilékben változásokon mehet át,
és szekretoros vezikuluntokban raktározódhat, mielőtt majd a sejt felszabadítja; vagy
a lizószóiliába kerülhet, hogy ott emésztő enzimként szolgáljon, vagy a sejtben mint
strukturális sejt komponens hásznosltódík. A mRNS molekula elbomlik, és nukleotid-
jai visszatérnek a sejtmagba. A. tRNS molekulák a citoplazmában várakoznak, mielőtt
újabb aminösav molekulákkal kapcsolódnak, és a riboszóma újabb fehérje szintéziséhez
szükséges újabb mRNS molekula érkezését várja.
I
GÉNSZABÁLYOZÁS
A génexpresszió a sejt által ellenőrzött és szabályozotlj mivel a sejt szempontjából nem
lenne gazdaságos minden fehérjét állandó jelleggel megtermelni. így például adott
emésztő enzim bizonyos étel elfogyasztásakor termelődik. Mi több, bizonyos sejtek csak 1*1"
adott fehérjéket termelnek. így a hasnyálmirigy sejt az inzulin hormont nagy mennyi­
ségben termeli, az agysejt viszont nem.
A génexpresszió szabályozása a sejtben több szinten történik. így például a mitózis
során a kromoszómák kompakt, szorosan feltekeredett szerkezete ellenőrzi a géneket,'és
ez a feltekeredés szabályozza a gének megközelíthetőségét.
A gének szabályozása a transzkripció idején és azt követően is történhet. Átíráskor
a DNS bizonyos szakaszai szabályozzák a közeli gének aktivitását, módosítva a gén
transzkripcióját. Ezenfelül, miután lezajlott a transzkripció, a mRNS molekula válto­
záson megy át a génműködés ellenőrzése céljából. Azt találták, hogy a mRNS moleku­
lák számos intronnak nevezett haszontalan RNS darabot tartalmaznak. Úgy tűnik, az
intronok nem hordoznak a fehérjék-szintéziséhez szükséges genetikai információk ám 1-.

minden emberi sejtben meg Faiálhatók. Az intronok a végső mRNS molekula képződése
során eltávolítódnak. A mRNS exouoknak nevezett megmaradó darabjai ezután ösz-

L_y.
 Sejtek és sejtélettaii 63

szelcapcsolódnak, létrehozva a végleges inRNS molekulát. Az exonok a sejt fehérjéinek

kódolásához használt tulajdonképpeni géneket építik fel. A humán sejt teljes genetikai
állományának mintegy 5 százalékát teszik lei, és a humán genom expresszált részét al­
kotják. Az intronok eltávolításakor és az exonok visszatartásakor a sejt megváltoztatja
a DNíS-ből kapott üzenetet, és ellenőrzi a génexpressziót. Szabályozó RNS molekulák
is részt vesznek a gónexpresszió ellenőrzésében.

A. RÉSZ - Kiegészítés: írja be a szót vagy szavakat, amelyek helyesen egészítik

ki az. alábbi állításokat.
1. Azon élőlényeket, amelyeknek sejtjei maggal rendelkeznek, rílak ne-
vezzíik.

2. A sejtek plazmamembránja elsősorban __ -nek nevezett lipidekből áll.

3. A molekulák mozgását egy magas koncentrációjú közegből egy alacsony koncent­
rációjú k ö z eg b e _________-nak hívják.
4. A vízmoleldúlák a plazmamembitánon keresztül, az alacsony oldat koncentrációjú
közegből a magas oldat koncentrációjú közegbejutnak a _________ folyamata
során.
5. A facilitált diffúzió a plazmamembránban zajlik segítségével.
6. Amikor a kémiai anyagok egy alacsony koncentrációjú közegből egy már maga­
sabb koncentrációjú közegbejutnak a folyamat neve _________.
7, Az endocilózis fagocilózist jelent, akkor amikor a sejt szilárd részecskéket, vesz
tél, ám amikor foiyadékcseppékről van szó, a. jelen ség e t__________-nak hívjuk.
8. A sejtmag minden emberi sejtben jelen van kivéve a -et.

9. A kromoszómákban a DNS-nek fenntartó vázat biztosító fehérjéket

-nak nevezik.
10. A ribonukleinsavat tartalmazó sűrű tömeg a sejtmagban a nevet viseli.

11. Amikor riboszómák vannak jelen az endoplazmás relikulumon, az endoplazmás

retíkulumot -nek hívják.
i W
12. Mielőtt a végső rendeltetésük helyére kerülnek a fehérjék és a lipidek, a
-nek nevezett sejtorganellumban kerülnek feldolgozásra.
13. Azok a sejtorganellumok, amelyekben energia szabadul fel a táplálék molekulák­
ból, és ahol ATP képződik, a __ ___ _____ nevet viselik.
64 Az ember anatómiája és élettana
II !

14. A ciloszkelelon fő koinponesei az intermedier filainenUim, mikrofilamentum és

15. Azok a kémiai reakciók, amelyek, a testben történnek, és energia felszabadulással

járnak, ____ ___ _ reakciókként ismertek.
16. Azokat a kémiai reakciókat, amelyekben az energia a környezetből szerzőit,
________ reakcióknak nevezik.
17. Azok a fehérjék, amelyek felgyorsítják a kémiai reakciókat, miközben ők maguk
változatlanok maradnak, a z ________ u_,
18. Kevés kivételtől eltekintve az enzimek neve -bán végződik.
19. Az energiaátvite! közvetlen „molekuláris pénzegysége” az ________ / amelyet
gyakorlatilag az emberi test minden sejtje használ.
20. Amikor a hőmérséklet emelkedik, az enzimreakció sebessége_________.
21. AZ ATP molekulák három része az adenin, foszfát egységek, és a ________ _-nak
• nevezett cukor.
22. A sejtmagban a DNS molekulák hi sztori gömbökre tekerednek f e l,________ } -at
hozva létre.
23. Amikor a kromoszómákat nem lehet megkülönböztetni., a DNS állomány névé a
sejt piagjában ___ ____ .
24. A sejtciklus azon fázisa, amelynek során a sejt osztódik, hogy leánysejteket hoz­
zon lére, a _________nevet viseli.
25. Az interlázisnak az a periódusa, amelynek során a sejt létrehozza a szerkezeti
fehérjéit és enzimeit, a _________ .
26. Az interfázis azon szakasza, amelynek idején a DNS replikálódik felkészülve
amitózisra, a ________ .
27. Az interfázis G2 periódusa alatt a sejt felkészül amitózisra; és a fehérjék a
-t alkotó rostokba szerveződnek.
28. A profázisban a kromoszóma állomány párok a _______
29. Aprofázis során a sejt ellentétes oldalai felé vándorló mikroszkopikus testek a

30. Profázis alatt a kromatidák a magorsó rostjaihoz tapadnak, a DNS-nek azon régió­
jában, amelyet_______ -nak neveznek.
31. A mitózisnak azon szakasza, amelynek során a kromatida párok felsorakoznak az
egyenlítői síkban a _____ j ^ ‘
32. Amikor a kromoszómák megérkeznek a sejt ellentétes pólusaihoz, a sejtről úgy
tartják, hogy a _________ -nak nevezett fázisban van.
33. Miután 1ezájloFt a niitózis, a sejt citopíazmája szétosztódik, hogy különálló sejteket
képezzen a j _______ _ folyamán. %
 Sejtek és sejtélettan

É j/|.li Az aminosavak sorrendjét a fehérjében a DNS

sorrendje határozza meg.
nak nevezett nukleotid

35. A DNS-nek tinim nitrogénbázisa van, ám az RNS ben egy_____ -nak neve-
zetl másfajta nitrogénbázis van.
36. Azokat az ultramikroszkopikus RNS és fehérje testeket, ahol az aminosavak Össze­
kapcsolódnak a citoplazmában___ ____-nak hívják.
37. Az a nukleihsáv, amely a nukleáris DNS-ből származó parancsokat a eiloplazmába
szállítja a ________ .
38. A transzfer RNS molekulák szelepe az _________ -nak nevezett anyag riboszó-
málchbz történő szá11ítása.
39, A transzkripció az a folyamat, amelynek során egy messenger RNS lánc képződik
a _________-ben található nitrogénbázis kód alapján.
40. A messenger RNS transzlációja során az RNS lánc________ -nak nevezett nukle­
otid hármasok formájában olvasódik le.
4J. Amint létrejött, a messenger RNS molekula a _________-on keresztül elhagyja
a sejtmagot......................
42. A DNS molekulák a sejtmagban__ _______ formájában vannak jelen.
43. Minden transzfer RNS molekula rendelkezik a. nitrogénbázisok egy adott sor­
rendjével, afhely komplementer a kodon szérkvenciával, és amit______ v r -nak
neveznek.
44. A fehérjeszintézis során, az RNS molekulában hordozott üzenet alapján, az amino­
savak között a kémiai kapcsolat a _____. szintjén alakul ki.
45, Aminosavak százainak vagy ezreinek az egyesülése egy -nelc nevezett
szerves molekula létrejöttét eredményezi.
46. Amint a messenger RNS molekula felhasználódott, elbomlik, és alkotóelemei
visszatérnek a -bá.
47. A citoplazmában létrejött fehérje kialakulása után a ___-ben még módo­
sulhat.
48. A. messenger RNS molekulák képződését a sejtmagban az _________ aktivitása
biztosítja.
49. Amikor a DNS dupla hélix egyik lánca a transzkripcióban részt vesz, a másik szál
marad.
50. A messenger RNS molekulák képződése során a sejt eltávolítja az
-nak hívott felhasználatlan RNS darabokat.
66 Az ember anatómiája és élettana

B, R É SZ —Feleletválasztós kérdések: Karikázza be a helyes válasznak megfelelő betűi.

1. Az alábbiak közül minden állítás igaz á plazmamembrán esetében, kivéve:
A. elsősorban foszfolipidekből és fehérjékből áll
B. folyadék mozaik szerkezetnek felel még
C. a foszfolipidelc egyetlen rétegben vannak jelen
D. a sejt határán található

2. A diffúzió folyamata során:

A. a molekulák egy magas koncentrációjú közegből egy alacsony koncentráció­
jú közegbe jutnak • :
B. a molekulák nem mennek át a membránon
C. nagy mennyiségű energia használódik fel
D. proteinek segítik a molekulák mozgását
3. Amennyiben az emberi sejteket egy nagyon sós oldatot tartalmazó pohárba tennék:
A. a víz a sejtekbe hatolna
B. a só elárasztaná a sejt citoplazmájál
C. a sejtek zsugorodnának
D. a sejtek lízísre lennének hajlamosak
4. A plazmamembrán féláteresztő, mert:
A. megakadályozza a víz áthatolását
B- c$5ak bizonyos molekulákat enged ál
C. kromoszómákat és géneket tartalmaz
D. a szemikonzervatív szintézis központja
5. Amikor a humán sejteket egy pohár tiszta vízbe helyezik, az illető folyadék ozmo­
tikus szempontból:
A. izötóniás
B. hipertóniás
C. szinotóniás
D. hipotóniás
6. Az aktív transzport során a kémiai anyagok egy alacsonyabb koncentrációjú kö­
zegből egy magasabb koncentrációjú közegbe mozognak, és ezért szükség van:
A. a gének működésére V
B. energia felhasználásra
C. riboszómák. részvételére
D. a Golgi készülék beavatkozására
7. A fagocitózis az endocitózis egyik formája, amelyben:
A. a sejt megkettőződik
B. kifejezésre jut a génszabályozás
G. a sejt szilárd anyagot vesz fel
D. az endoplazmás retikulum osztódik
 Sejtek és sejtélettan 67

A. zsír és szénhidrát
B. szénhidrát és vitamin
C. fehérje és nukleinsav
D. ásványi anyagok és vitaminok
I

A. szénhidrát molekulák, amelyek fehérjét szintetizálnak

B. a kromoszómák funkcionális szakaszai
C. fehérjék, amelyek enzimeket eredményeznek
D. kromoszómák, amelyek nem rendelkeznek exonokkal
10 A sejtmagban található ribonukleinsav tartalmú sűrű tömeg neve:
A. endoplazmás retikulum
B. nukleolusz
C. Golgi készülék
D. riboszóma
II. Az endoplazmás retikulumot le lehet írni, mint:
A. kolbász alakú organellumok a citoplazmában
B. funkcionális lest a sejtmagon belül
C. a sejt citoplazmájában található membránstruktúra
D. az energiatermelés központja
)
12. A sejt lizoszómái tartalmaznak:
A. emésztő enzimeket :
B. ieqprgia-gazdag szerves anyagokat
C. vitaminokat és ásványi anyagokat
D. sókat, mint például a nátrium klorid
13. A sejt mitokondriumait úgy tartjuk számon, mint azok a sejtszervecskék, ame­
lyekben:
A. fehérjék szintetizálódnak
B. a kromoszómák összegyűlnek
C. gének biztosítják a genetikai kódot
D. energia szabadul lel a táplálék molekulákból
14. Az emberi sejtben az ostorok eredményezik:
A. az energia termelést
B. a protein szintézist
C. a sejtszaporodást
D. a sejt mozgását
15. Gyakorlatilag a sejt minden kémiai reakcióját katalizálják a; ,
A. szénhidrátok
B . ásványok
C. nátrium ionok
D. enzimek
68 Az ember anatómiája és éléttana

16. Energia szabadul fel az ATP molekulából, araikor,

A. a terminális foszfát csoport felszabadul
B. a molekula nátrium ionokat köt meg
C. a molekula a sejtmagba számítódik
D. a molekula zsírral kapcsolódik
17. Az alábbi állítások közül mindegyik érvényes enzimek esetében, kivéve:
A. az enzimek szénhidrát molekulák
B. az enzimek a szubszlrátumra halnak
C. magas hőmérséklet hatására az etízimelc denaturálódnak
D. az enzimek más enzimekkel együttműködnek az anyagcsereutakban
18. . Az interfázis a sejtciklus azon stádiuma, amelyben:
A. a sejt osztódik
B. a kromoszómák felsorakoznak egy egyenítöi síkban
C. a sejt végrehajtja egyedi funkcióit " !
D. a kromoszómák a sejtpólusok felé mozognak
19. A kromatidák, kromoszómák és kromatin\
hasonlóak, ■mivel niind:
A. látható fonalak formájában vannak jelen
B. látszanak az interfázis során
C. társulnak ATP molekulákkal
D. tartalmaznak DNS~t
20. Egy tudóst, aki a telofázis folyamatait kutatja, azok az események érdeklik, amelyek:
A. a mitózis elején történnek H
B. az interfázis során zajlanak V
C. a G, fázisban következnek be
D. a mitózis végén mennek végbe
21. A következők mind RNS-ből állnak, kivéve a:
A. riboszómák (részben)
B. messenger molekulák ;
■ .......... ' C. gének..................................................................
D. transzfer molekulák
22. Akodonolc három nitrogénbázist tartalmazó nukleotidokcsoportjai, amelyek meg­
határoznak egy:
A. aminosavat ■
B. enzimet
C. fehérjét, amely a diffúziót facilitálja 1
D. hidrogén magot
i .
23. Az alábbiak közül mindegyik résztvesz a protein szintézis transzláció fázisában,
kivéve a:
A. transzfer RNS molekulák
B. DNS molekulák _ '
C. riboszómák
D. aminosavak
IIP Sejtek és sejtéleltaii
m
24, A. sejtben a fehérje szintézis nem történhet meg a következő hiányában:
A. zsír molekulák
1% , B. IC vitamin molekulák
C. aminosav molekulák
D. szterol molekulák
'< 25 Egy messenger RNS molekula tartalmaz:
A. exonokat, de intronokat nem
B. intronokat, de exonokat nem
C. ATP-t, de DNS-tnem
D. DNS-t, de ATP-t nem

C. RÉSZ - Igaz/Hamis: A következő állítások mindegyike mellett jelölje „l" betűvel,

amennyiben az igaz. Ha az állítás hamis, cserélje ki az aláhúzott szót úgy, hogy az állítás
helyessé váljon.
1. Minden emberi sejt magjában hozzávetőleg 30 000 gén van.
2. Mivel a membrán komponensei állandóan mozognak, a plazmamembránt folyé­
kony mozaik struktúrának tartják.
3. Azqxigén molekulák a tüdő léghólyagokból a vörösvértestekbe ozmózis révén jut­
nak.
4. Ma a test sejtjei oldott anyagmentesdblyauSil^
hajlamosak. ‘
V„i:r :•.
5. Amennyiben a test bizonyos számú sejtjét olyan oldatba 'tennék,' amelyben az oldott
anyag koncentráció ugyanakkora mint a sejt citplazmájábam az oldatot hipotóniás­
nak neveznék.
6. A facilitált diffúzió folyamatát a plazmamembránban található szénhidrát molelcu-
lák segítik.
7. Az aktív transzport végrehajtásához az energia rendszerint az adenozin-trifoszfátból
származik.............................. ...............
8. A fagocitózis és pinocitózis együttesen exocitózis név alatt ismertek.
9. A maghártya két fehérje rétegből áll pórusokkal, amelyek a ciloplazmával való kap­
csolatot biztosítják.
10. A nuldeolusz az a hely, amely a lizoszómák képzéséhez szükséges ribonukleinsavat
tartalmazza.
11. Mielőtt a végső rendeltetésük helyére érnek, a sejtek fehérjéi és lipidjei a mitokond-
numban feldolgozásra kerülnek.
♦
12. A lizoszóma szerepe a sejtben a sejt szerkezetét biztosítani,
i .............
13. A sejtek metabolizmusa során az enzimek az aktiválási-energiát rendszerint csök­
kentik.
 W !

70 Az ember anatómiája és élettana

! 14. Azok az aiiyagcsereutak, amelyekben nagy molekulák bomlanak le vagy emésztőd­

nek meg együttesen az aixab öl izmus néven ismertek.
15. Adott anyag enzimként azonosítható, ha a nevének végződése ..-át”.
16. A sejtciklus G, fázisa a mitózist közvetlenül megelőző stádium.
17. A sejtciklus S fázisa során a sejtmagban található DNS replikádén megy keresztül.
18. Amitózis pro fázisnak nevezett fázisában a centromérek a sejt ellentétes pólusai felé
vándorolnak.
19.. A magorsó fonalai a sejt ellentétes pólusai felé húzzák a kromoszómákat a milózis
metafázisnak nevezett stádiumában.
20. A genetikai kód dezoxiribóz molekulák szekvenciáiból áll a DNS molekulában.
21. Fehérjeszintézis történhet az emberi sejtekben a mitokondrium membránjának
szintjén. :
22. A messenger RNS molekulák, kialakulásakor, az RNS intrónnak nevezett felhaszná­
latlan részei eltávolítódnak.
23. A kodon három nitrogénbázist tartlamazó szekvencia a transzfer RNS molekulában.
24. A fehérjeszintézis során összekapcsolódó aminosavakat a riboszómákhoz a messen-
ger RNS molekulák szállítják.
25. Amint a méssengér RNS molekulák felhasználódtak, felbomlanak és nukleotidjaik
■“ visszatérnek a sejtmagba. /
r ..................................
D. RÉSZ Esettanulmány
-

Dórának akut granulocitás leukémiája van, amely a fehérvérsejtek rosszindulatú daga­

natát jelenti. Rendkívül magas ezeknek a sejteknek a száma a vérében. Normális esetben
a fehérvérsejtek a fertőzések leküzdésében játszanak szerepet. Most, hogy leukémiája
van, mit gondoltok, Dóra kevésbé vagy kifejezettebben hajlamos fertőzésekre? Miért?

A. R É S Z - Kiegészítés
1. eukarióták 10. nukleolusz
2. foszfolipidek 11. durva endoplazmatikus retikulum
3. diffúzó 12. Golgi készülék
4. ozmózis 13. mitokondrium
5. proteinek 14. mikrotubulusok
6. aktív transzport 15. exergonikus reakciók
l! 7. pinoeilózis 16. endergonikus reakciók
8. vörös vértestek 17. enzimek " !
9. hiszton 18. -áz
 Sejlek és sejtóletlan 71

‘119. adejiozin triíbszfát (ATP) 35. uraeil

Q; növeli 36. ribószómák
í'f. ribóz 37. mRNS (hírvivő RNS)
nukleoszómák 38. aminosavak
kromalin 39. DNS
^ Í 4 . ánitózis 40. kodonolc
12,5 G 1 fázis 41. magpórus
16. S fázis 42. kettős hélix
osztódási orsó 43. antikodon
kiomatídák 44. ríboszóma
i^ 9 . centriolumok 45. protein
’ 3Ö. centromér 46. sejtmag
' méta fázis
31. 47. Golgi-készülék
iH 52: lelofázis 48. enzimek
Í3! citokinézis 49. alvó
^*34. genetikai kód 50. intronok

1
1i/ltESZ - Feleletválasztós kérdések
^ y'W
c 6. B 11. C 16. A 21. C
A 7. C 12. A 17. A 22. A
tör, e ". 8. C 13. D 18. C 23. B
fii(V ' ’
B 9. B 14, D 19. D 24. C
D 10. B 15. D 20. D 25. A

§£ jRÉSZ - igaz/Hamis
1 igaz 14. katabolizmus
.?• igaz 15. -áz
3. diffúzió 16. követő
■4. igaz 17. igaz
X.5. izotóniás 18; eentriölum
6. protein 19. anafázis
JH 7. igaz 20. nukleotidok
8i-, endoeilózis 21. durva endoplazmás retikulum
foszfolipid membrán 22. igaz
ijQ.
1 i ribószómák 23. messenger
1,1- Golgi készijj é^ 24. transzfer
,citoszkeleton „v 25. igaz
á 3-, igaz

^RÉSZ--r Eset.tani|lináiiy--- _ . =....__ . . . . . ____...., ,__ ,............... ........ .... ....- .....
J!óra fertőzés hajlama fokozódik. A daganatos sejtek nem működnek normálisan, így a
lagyszámú fehérvérsejt nem tud a fertőzés leküzdésében segíteni.
Az ember anatómiája és élettana