Professional Documents
Culture Documents
Mint minden más élő szervezet űz emberi test is sejtekből áll. Ez a felfogás* amelyet sejt-
elméletként ismerünk, a biológia egyik alapelve. Valóban, az emberi'test biológiája á sejt
biológiája körül forog. (3.4. ábra). . ,
A sejtekkel kapcsolatos egyik fontos megítélés alapján minden élőlény két llágy cső- j
portba, a prokáriÓták és enkarióták osztályába sorolható. A prokarióta sejtekben nincs
sejtmag, míg az enkarióták rendelkeznek nukleuszzal. Ezenfelül a prokarióta sejtekben <
nincsenek sejtorganellumoknak nevezett belső szervecskék, amelyekkel viszont az eu- j
karióta sejtek rendelkeznek. A prokarióta sejtek nem osztódnak mitózíssal, miközben az
eukarióta sejtek részt vesznek ebben a folyamatban. A prokarióta sejték közé tartoznak a i
baktériumok, míg az eukarióták magukba foglalják a növényeket, állatokat és az embert. |
Minden sejt, így az emberi sejt is, két alapvétő szerkezeti elemmel rendelkezik:; a cito- j
plazmával és a plazmamembránnal (ez utóbbit sejtmembránnak is hívják). A citoplazina
az a gélszerű anyag, amely a sejt alapjaként szolgál. Ez tartalmazza a legnagyobb sejt- s
szervecskét, a sejtmagot. A sejthártya a legkülső membrán, amely a sejtet a környezeté- j
tői elválasztja.
A PLAZMAMEMBHÁi (A SEJTHÁRTYA) j
A plazmamembrán (amit sejtmembránnak is hívnak) a sejt határán található. Elsősor
ban fehérjékből és lipidekből (zsírokból) áll, főként föszfólipidékből. A lipid két ré- j
tegben van jelen, ezt a szerkezetet nevezik kettősrétegnek. A kettősrétegbe ágyazódott ■
globuláris proteinek a lipidben lebegnek, és ezért tartják úgy, hogy a membránnak .
folyékony mozaik szerkezete van (3.1 ábra). A membránban a fehérjék több funkciót j
töltenek be. '
Sejtek és sejtélettan
f e l é p ít é s
A plazmamembránban található foszfolopitjek foszforlarlahnú poláros véggel és zsír-
savláncból álló nempoláros véggel rendelkeznek. A poláros vég a vízhez vonzódik és
ezáltal hidrofil („víz-kedvelő”ó> raíg a uempoláros vég egyéb nempoláros anyagokkal
lép kölcsönhatásba, miközben a vízmoleku Iákat kerüli. Ezt a véget így hidrofóbnak
tartjuk („víztaszító”).
A foszfolipidek ezen tulajdonságai' miatt, a plazmamembránoknak „szendvics”
szerkezetük van, amelyben a poláros vég víznek kitett a sejt külső és belső felszínén, míg
a nempoláros végek egymással szemben helyezkednek el a membrán belső részében,
A foszfolipideknek ez a tulajdonsága lehetővé teszi a plazmamembrán növekedését a
Goig? készülékből származó hólyagokkal váló egyesüléskor. A lipidrétég külső felszíne
felé elhelyezkedő molekuláknak egy része szénhidrát molekulákkal kapcsolódik; ezeket
glikoHpideknek hívják. A plazmamembrán jelentős mennyiségben tartalmaz koleszte
rinnek (koleszterol) nevezett lipidet is. A koleszterin stabilizálja a lipidet a membrán
ban, és csökkenti annak folyékony jellegét.
A plazmamémbránban található proteinek lehetnek mind központi, mind perifériás
fehérjék. A központi fehérjék a membrán egészén áthaladnak, és annak mindkét ol
dalán túlnyúlva csatornákként a membrán transzportot szolgálják. Szerves molekulák
hordozóiként is működnek. Gyakran társulnak szénhidrát molekulák a fehérjéknek a
külső környezet felé tekintő részén; ezeket a fehérjéket glikoproteineknek nevezik. A
sejt külső felszínén található glikolipidek és glikoproteinek lehetővé teszi, hogy a sejtek
egymást felismerjék, mivel receptorokként szolgálnak olyan jelző molekulák számára
mint például a hormonok. A perifériás proteinek a membrán felszínéhez kapcsolód
nak. Számos közülük enzimként működik, míg mások elősegítik a sejt alakváltozásait
osztódás és összehúzódás során.
MOLEKULÁRIS MOZGÁSOK
A plazmamembránt félig áteresztőnek, azaz szemipermeábilisnak tartják, mivel a kis
molekulák (ü 2, C 02 és 1120 ) és a lipidek mozoghatnak a foszfolipid molekulák közölt,
miközben a nagy molekulák nem tudnak könnyen a sejtbe vagy abból kijutni rajta. Ah
hoz, hogy a sejt citoplazmája kommunikáljon a külső környezettel, az anyagoknak a
plazmamembránon keresztül kell mozogniuk. Számos mechanizmus létezik amely ezt a
mozgást lehetővé teszi.
Az egyik ilyen lehetőség a diffúzió (3.1. táblázat). A diffúzó a molekulák azon moz
gását jelenti, amelynek során azok egy közegből, ahol magasabb a koncentrációjuk el
vándorolnak olyan helyre, ahol koncentrációjuk alacsonyabb. Ez a mozgás azért törté
nik, mert a molekulák állandóan ütköznek egymással, és hajlamosak eltávolodni onnan,
ahol nagyobb sűrűségben vannak. A. molekulák által bejárt út a koncentráció-gradiens
szerint alakul. Úgy mondják, hogy a molekulák a koncentráció-gradiens szerint mozog
nak, miközben a magasabb koncentrációjú területet elhagyják. Az emberi szövetekben
diffúzió eredményezi az oxigén molekuláknak a léghóiyagocskákból a vörös vértestekbe
történő áthaladását.
A diffúzió egyik típusa az ozmózis. Az ozmózis a. vízmolekulák diffúziója egy féli
gáteresztő membránon keresztül, egy alacsony koncentrációjú oldat (víz) rekeszből egy
magas koncentrációjú rekeszbe. A szemipermeábilis membrán egy olyan hártya, amely
esak bizonyos molekulákat (mint például a víz) enged át. Aznldandó az.a kémiai vegyiig
let, amely folyadékban (oldószer) oldott. A nátrium-klorid például oldott anyag.
Il !
3.2. ÁBRA Az ozmózis folyamata három különböző közegben, (a) Hipertóniás közegben a
sejten kívül magasabb az oldalkonccntráció, és a víz a sejtet elhagyja, így a sej-
• let elhagyó víz a sejt zsugorodását idézi elő. (b) Hipotóniás közegben a maga
sabb oldatkoncentráció a sejt belsejében van, és a víz á sejt belseje felé mozog,
a sejt duzzadását illetve lízisét okozva, (cj ízotóniás közegben az oldatkoncent
ráció azonos a plazmamembrán két oldalán, és nem történik vízmozgás.
Fehérvérsejt
Zsírsejt
Simaizomsejt
3.4. ÁBRA Az emberi lesi néhány eltérő sejttípusa. Figyeljétek meg, hogy mindegyik ren
delkezik egy sejtmággál, amelynek helye, formája és mérete változó.
Sejtek és sejtélettan 51
r ■| Plazmamembrán
Lizoszóma
• iiií
Pórus
i it........... Maghártya
Nukleolusz
Sejtmag
Mítqkqndrium
Citoplazma
Centriolum Golgi készülék
Vakuolum Vezikulum
Durva felszínű
endoplazmatikus retikulum
Sima felszínű
endoplazmatikus retikulum
3,SV ÁBR A A■■tipikus emberi sejt vázlata adott sejtorganellumok bemutatásával. Bizonyos
kisebb sejtszervecskék a valódi arányaikhoz képest nagyobbnak vannak feltün
tetve a részletek jobb bemutatása végett.
H !■
52 Az ember anatómiája és élettana
Örganellum S ze rk e ze t Funkció
Endoplazmás rettku- Zsákokból és csatornákból álló Fehérje szintézis, membrán szintézis
összefüggő membránok hálózata
lum
Riböszómák Fehérjéből és RNS-ből álló A fehérje szintézis helyéül szolgáló
egységek testecskék
Gölgi-készülék Lapított membrán-zsákok Fehérje molekulák csomagolása a
csoportjai szekréció vagy más sejtszervecskékhez
történő szállítás céljából
Mitokondrium Membrán-zsákok belső A tápanyagmolekulákból származó ener
felosztással gia felszabadítás! és az ATP
szintézis helye '
Lizoszómák Membrán-zsákok A sejten bélüli emésztéshez szükséges
enzimeket tartalmazzák
ENZIMEK
Egy exergonikus vagy encjérgonikus reakció kezdeményezéséhez szükséges aktiválási energia
lehet hő vagy kémiai energia. A kémiai reakciókat, amelyek aktiválási energiát igényéinek,
enzimeknek nevezett biológiai katalizátorok is beindíthatják. Az enzimek olyan fehérjék,'ame
lyek felgyorsítják a kémiai reakciókat, miközben ők maguk változatlanok maradnak. Alapjában
véve lecsökkentik a kémiai reakcióhoz szükséges aktiválási energia mennyiségét. i
Minden enzim csak egy reakciót katalizál; különböző enzimek ezrei léteznek a sejtben
különféle kémiai reakciók ezreit katalizálva. Azt az anyagot amelyre az enzimmolekula hat,
sziibsztrátnak nevezik. Az enzim-katálizált reakció termékeit végtermékeknek hívják.Az
enzim kulcsfontosságú része az úgynevezett kötőhely (aktív szitusz), amely a szubsztráttal
kölcsönhatásba lép a végtermékek létrehozása céljából (3.6. ábra). Néhány kivételtől, eltekintve
az enzimek nevének végződése ,,-áz”. így például a kataláz egy enzim, amely a hidrogén-per-'
oxidöt vízre és oxigénre - bontja. Egyéb enzimek, például az amiláz, liidroláz, peptidáz és kináz.
Az enzimreakciók általában a másodperc ezredrésze alatt történnek. Az enzim-katalizált re
akció mértéke számos tényezőtől függ, így többek között á szubsztrát koncentrációtól, valamint
a közeg savasságától és hőmérsékletétől. Magasabb hőmérsékleten az enzim reakciók gyorsab
ban mennek végbe, de a szélsőségesen nagy, szükségtelen hőmennyiség a fehérje szerkezetének
megváltozását és áz enzim denaliirálását (fizikai szerkezetük elvesztését) idézheti elő.
‘í'l’' reakcióksorán termelődő energia ATP molekulák formájában tárolódik (19. fejezel).
'' Egy ATP molekulának hárpni része van: az .aUeninnek nevezett szén és nitrogén
atomokból álló kettős gyűrű; egy kis, 5-szénalomos szénhidrátmolekula, amit ribóz-
• ’ nak hívnak; és három foszfát egység. A foszfát egységeket magas energiájú kovalens
kötések tartják össze. Amikor egy ATP molekula energia szolgáltatásához használódik,
a terminális'foszfát csoport mint foszfátion felszabadul, és körülbelül 7,3 kilokalória
energia/1 mól ATP szabadul fel. Ez az energia áll. a sejtek rendelkezésére a különböző
funkciók betöltésének ellátásához.
:Az élő sejt megkülönböztető jellemvonása, hogy képes önmagát reprodukálok A test
bizonyos részeiben, mint például a tápcsatornában, a sejtek gyakran szaporodnak. A test
tnás részeiben, mint például az idegrendszerben, a sejtek ritkábban osztódnak. Az em
beri testben, néhány igen ritka érett sejttől, (mint például a vörös vértesiek) eltekintve,
minden sejt osztódik. . '.
A sejtmag szerkezete és tartalma központi jelentőségű a sejtosztódásban. A magál-
lómány fehérjeláncokból és DNS-ből áll, amely kovalens kötéssel egymáshoz kapcsolt
ntikleotidokból épül fel (2. fejezet). A komoszóma kialakításakor a DNS tömörül, sza
kaszai hiszton gyöngyök köré tekerednek és nukleoszómának nevezett egységeket
eredményeznek. Nukleoszómák milliói alkotják mindegyik kromoszómát. A hurkokba
csomagolt nukleoszómák további feltekeredés révén létrehozzák a kondenzált kromo
szómákat. Amikor a kromoszómákat nem lehet egymástól megkülönböztetni, a hozzá
kapcsolódott fehérjékkel együtt a sxéfszóri és letekeredett DNS állomány a kroinatim
f
nevel viseli.............................................. ........
A SEJTCIKLUS
A sejtciklus a sejtnövekedés és osztódás ismétlődése (3.7. ábra). A ciklus általában két
nagy periódusra osztható: interfázis és mitózis. Az interfázis az a periódus, amely alatt a
sejt végrehajtja sajátos, egyedi funkcióit. A DNS megkettőződése (replikációja) szintén
az interfázis során történik. A mitózis a sejtciklusnak azon szakasza, amelynek idején
a sejinagban található DNS két leánysejtbe osztódik szét. A sejtnek a tulajdonképpeni
kettéválása a citokinézis nevet viseli.
:. Az interfázis a sejtciklus három jellegzetes fázisát foglalja magába: G, fázis, S fázis
és G2 fázis. A Gj fázis'a ifiitóMét kövéigW azfa péfiodúsTképviséli, ániélynék söiáh^^á
sejt megtermeli a szerkezeti fehérjéit és enzimeit, és növekszik. A kromoszómák leteke
redett kromatin formájában vannak jelen.
56 Az ember anatóhílája ás élettana
A rnagorsó
Cenlriolumok rostjai Testvei krpirmtidák
Sejtmag’
Nukleolusz
Leánysejtek
oo y
Teíotázls
3.8. ÁBRA A mitózis folyamata, ahogy az az emberi sejtekben történik. A mitózis négy
fázisa van bemutatva, a főbb struktúrák feltüntetésével. A kromatídák a profá-
zisban jelennek meg, majd a metafaziskor a sejt központjában sorakoznak fel.
Egy-egy 46 kromoszómából álló kromoszóma készlet vándorol mindkét jövendő
leánysejtbe az anafázis idején, majd a sejtek szétválása fejezi be a folyamatot a
telofózisban.
A mitózis fogalom a latin „raito” szótőből származik, amely fonalat jelent. Mitózis so
rán, (1) a rnagállomány 46 kromoszóma formájában látható; (2) a kromoszómák a sejt
közepén helyezkednek el; és (3) a kromatidálc különválnak, majd 46 kromatida, amelye
ket ezúttal már kromoszómáknak neveznek, az új sejtekbe jutnak.
A mitózis egy folyamatos eseménysorozat. Megegyezés alapján, a folyamat része
inek leírása céljából, a tudomány a mítózist egymást követő szakaszokra osztják fel,
amelyeket profázisnak., metafázisnak, anafázisnak és telofázisnak hívnak.
A profázis során a mitózis a kromát in állomány kondenzációjával és ezáltal látható
fonalakba történő kialakulásával kezdődik el. Minden kromoszóma fonalnak két má
solata létezik; a másolatokat testvérkroinatidáknak nevezik. A két lestvérkromalídát
i ti
egymáshoz a centroméniek nevezett terület kapcsolja össze. A profázis előrehaladtával
láthatóvá válnak a kromatida párok, megjelennek a magorsó fonalai, eltűnik a nukleo
lusz, és felbomlik a maghártya.
Az emberi sejtben a profázislcor centriolumoknak nevezett mikroszkopikus testek
vándorolnak a sejt ellentétes pólusaira. Amikor a centriolumok elérik a pólusokat, mik-
rotubulus „aszter”nek nevezett sugárirányú mikrotubulusok veszik körül őket. A mag
orsó ellentétes pólusai között húzódó fonalak is jelen vannak a sejtben. A kromatidálc
a rnagorsó fonalaihoz a centromérek szintjén kapcsolódnak, a kinetokornak nevezett
szerkezet szintjén. A kinetokorok tartalmaznak egy olyan fehérjét, amely a kromoszó-
mákat a sejtben mozgatni képes. Végül minden kromalidapár eléri a sejt központját az .
ekvatoriális lemeznek nevezett területen. A kromatida párok félsorakoznak a sejt köz
pontjában, és befejeződik a profázis.
58 Az ember anatómiája és élettana
Négy különböző RNS típus vesz részt a fehérjeszintézisben. Az első típus, amelyet ri-
boszomális RNS-nck (rRNS) hívnak, a riboszójnák része. A riboszómálc RNS-ből és
proteinből álló citoplazmatikus egységek, amelyek egymáshoz kötik az aminosav mole
kulákat, hogy azok fehérjéket alkossanak, Az emberi sejtekben a riboszómák a citoplaz-
mában szabadon és a durva endoplazmás rétikulum membránjának felszínén találhatók.
Az RNS egy második alapvető típusa a transzfer RNS (t.RNS). A tRNS molekulák a
sejt citoplazmájában szabadon találhatók, és aminosavakat szállítanak a riboszómákhoz
a fehéije szintézis idején.
•■.-■■Az..'RNS harmadik formája a messenger RNS (inRNS). A messenger RNS átveszi a
DNS genetikai kódját, és kiviszim genetikai kódot a citoplazmába. A genetikai informá
ció így átvivődik a DNS molekulából a mRNS molekulába, és majd a mRNS a genetikai
információt a fehóaje szintéziséhez használja fel. ..
Az RNS utolsó' formája szabályozó RNS. Szabályozó RNS molekulák ellenőrzik a
génexpressziót és proteinszintézist még kutatott mechanizmusok révén.
A fehérje szintézis első fázisa a transzkripció. Ebben a folyamatban egy mRNS lánc
szintelizálódik a DNS nitrogénbázis kódjának megfelelően. A folyamat akkor kezdődik,
amikor az RNS polimeráz enzim hozzákötődik a dupla hélix egyik DNS molekulájához
(a másik lánc alvó marad) az expresszálandó gén szintjén, majd ezt követően a DNS
láncon végighalad, a nuldeoti.dok.ategyenként leolvasva. Az enzim kiválasztja a ren
delkezésre álló nukleotidok közül a komplementer bázisokat, és úgy helyezi el őket,
hogy a komplementer bázispárosodás elvének megfelelő mRNS molekula jöjjön létre
(3.9. ábra). így például, ha a DNS-ben egy citozin molekula található, akkor az RNS-be
guanin molekula kerül, és fordítva. Ha egy tirnin molekula van a DNS-ben, akkor az
RNS-be adenin molekula épül be, és ha a DNS-ben adenin molekula
található, akkor egy uracil molekula kerül az RNS-be. A mRNS lánc.
addig nyúlik, amíg a folyamat egy terminációs jelet ér el.
A mRNS lánc nukleotidjai kodonoknak nevezett hármas csoportok
ban olvasódnak le. így például, a kodon lehet CGA (citozin-guanin-ade-
nin) vagy CUC vagy AAA vagy pedig a négyféle nukleotid bármely
más kombinációja. Amikor a mRNS szintézis befejeződik, a mRNS
zasara.
molekula áthatol a rnaghárlya pórusán, és a citoplazmába jut a riboszó
mákhoz. Eközben a DNS molekula feltekeredik, és visszaalakul a dupla
hélix.
;í
11
3.9. ÁBRA Transzkripció a protein szintézis során. Egy mRNS lánc képződik a DNS mo
lekula egyik láncának komplementer bázisszek venciája alapján. Ez a szintézis
átírja a DNS -ben található üzenetet egy RNS molekulába! A mRNS molekula a
genetikai információt a Fehérje szintézishez a citoplazmába szállítja.
TRANSZLÁCIÓ '
j A transzláció az a folyamat, amelynek során a genetikai kód „lefordítódik” egy fehérje |
aminosav sorrendjére. A folyamat a mRNS molekula riboszómához történő megérke- ;
! zésével kezdődik. Ezalatt a tRNS molekulák hozzákapcsolódnak a megfelelő artlinösa- j
i : Vakhoz. A tRNS molekulák a megfelelő aminosavat a riboszómához szállítják, hogy az I
a mRNS molekulával találkozzon (3. tO. ábra). ! ;
, Miután megérkezik a riboszómához, a mRNS molekula bemutatja bázisait hármas |
I csoportokban (kodonok). A tRNS molekula rendelkezik egy antikodonnal, amelynek
*J i _ bázisai komplementerek a kodon nitrogénbázisaival. Amikor a mRNS kodonja talál- - h
| ■ lcozilc a megfelelő tRNS antikodonnal, megtörténik a bázispárosok kialakulása. Ezt kö- I
í vetően a mRNS következő kodonja, bázispárok kialakulása révén, a megfelelő tRNS j
_!■ I ■ \ -j
fl|íi.( ' • 1
,’}■
Sejtek és sejtéletien 61
i ■ ■"'
3.10. ÁBRA A. transzláció proteinszintézis során. Egy m RNS lánc a riboszómához érkezik,
• ahol az aminosavakat szállító tRNS molekulákkal találkozik. A tRNS moleku
lák bázis-szekvencia triplettekkel rendelkeznek (antikodonok), amelyek komp
lementerei a mRNS hármas bázis-szekvenciáinak (kodonok). Ez a párosodás
eredményezi az aminosavak megfelelő pozícióba helyezését: ezt követően az
aminosavak a növekvő fehérje lánchoz kapcsolódnak. Ilymódon a genetikai kód
-- , ■ a fehérje aminosav sorrendjére fordítódik le.
i
1
j>.
3.11. ABRA A protein szintézis vázlata, a sejtmagban zajló transzkripcióval (a), a mRNS
citoplazniába történő átj irtásával (b), és a celluláris riboszóriián történő transzlá
cióval (c).
minden emberi sejtben meg Faiálhatók. Az intronok a végső mRNS molekula képződése
során eltávolítódnak. A mRNS exouoknak nevezett megmaradó darabjai ezután ösz-
L_y.
Sejtek és sejtélettaii 63
30. Profázis alatt a kromatidák a magorsó rostjaihoz tapadnak, a DNS-nek azon régió
jában, amelyet_______ -nak neveznek.
31. A mitózisnak azon szakasza, amelynek során a kromatida párok felsorakoznak az
egyenlítői síkban a _____ j ^ ‘
32. Amikor a kromoszómák megérkeznek a sejt ellentétes pólusaihoz, a sejtről úgy
tartják, hogy a _________ -nak nevezett fázisban van.
33. Miután 1ezájloFt a niitózis, a sejt citopíazmája szétosztódik, hogy különálló sejteket
képezzen a j _______ _ folyamán. %
Sejtek és sejtélettan
35. A DNS-nek tinim nitrogénbázisa van, ám az RNS ben egy_____ -nak neve-
zetl másfajta nitrogénbázis van.
36. Azokat az ultramikroszkopikus RNS és fehérje testeket, ahol az aminosavak Össze
kapcsolódnak a citoplazmában___ ____-nak hívják.
37. Az a nukleihsáv, amely a nukleáris DNS-ből származó parancsokat a eiloplazmába
szállítja a ________ .
38. A transzfer RNS molekulák szelepe az _________ -nak nevezett anyag riboszó-
málchbz történő szá11ítása.
39, A transzkripció az a folyamat, amelynek során egy messenger RNS lánc képződik
a _________-ben található nitrogénbázis kód alapján.
40. A messenger RNS transzlációja során az RNS lánc________ -nak nevezett nukle
otid hármasok formájában olvasódik le.
4J. Amint létrejött, a messenger RNS molekula a _________-on keresztül elhagyja
a sejtmagot......................
42. A DNS molekulák a sejtmagban__ _______ formájában vannak jelen.
43. Minden transzfer RNS molekula rendelkezik a. nitrogénbázisok egy adott sor
rendjével, afhely komplementer a kodon szérkvenciával, és amit______ v r -nak
neveznek.
44. A fehérjeszintézis során, az RNS molekulában hordozott üzenet alapján, az amino
savak között a kémiai kapcsolat a _____. szintjén alakul ki.
45, Aminosavak százainak vagy ezreinek az egyesülése egy -nelc nevezett
szerves molekula létrejöttét eredményezi.
46. Amint a messenger RNS molekula felhasználódott, elbomlik, és alkotóelemei
visszatérnek a -bá.
47. A citoplazmában létrejött fehérje kialakulása után a ___-ben még módo
sulhat.
48. A. messenger RNS molekulák képződését a sejtmagban az _________ aktivitása
biztosítja.
49. Amikor a DNS dupla hélix egyik lánca a transzkripcióban részt vesz, a másik szál
marad.
50. A messenger RNS molekulák képződése során a sejt eltávolítja az
-nak hívott felhasználatlan RNS darabokat.
66 Az ember anatómiája és élettana
A. zsír és szénhidrát
B. szénhidrát és vitamin
C. fehérje és nukleinsav
D. ásványi anyagok és vitaminok
I
A. R É S Z - Kiegészítés
1. eukarióták 10. nukleolusz
2. foszfolipidek 11. durva endoplazmatikus retikulum
3. diffúzó 12. Golgi készülék
4. ozmózis 13. mitokondrium
5. proteinek 14. mikrotubulusok
6. aktív transzport 15. exergonikus reakciók
l! 7. pinoeilózis 16. endergonikus reakciók
8. vörös vértestek 17. enzimek " !
9. hiszton 18. -áz
Sejlek és sejtóletlan 71
1
1i/ltESZ - Feleletválasztós kérdések
^ y'W
c 6. B 11. C 16. A 21. C
A 7. C 12. A 17. A 22. A
tör, e ". 8. C 13. D 18. C 23. B
fii(V ' ’
B 9. B 14, D 19. D 24. C
D 10. B 15. D 20. D 25. A
§£ jRÉSZ - igaz/Hamis
1 igaz 14. katabolizmus
.?• igaz 15. -áz
3. diffúzió 16. követő
■4. igaz 17. igaz
X.5. izotóniás 18; eentriölum
6. protein 19. anafázis
JH 7. igaz 20. nukleotidok
8i-, endoeilózis 21. durva endoplazmás retikulum
foszfolipid membrán 22. igaz
ijQ.
1 i ribószómák 23. messenger
1,1- Golgi készijj é^ 24. transzfer
,citoszkeleton „v 25. igaz
á 3-, igaz
^RÉSZ--r Eset.tani|lináiiy--- _ . =....__ . . . . . ____...., ,__ ,............... ........ .... ....- .....
J!óra fertőzés hajlama fokozódik. A daganatos sejtek nem működnek normálisan, így a
lagyszámú fehérvérsejt nem tud a fertőzés leküzdésében segíteni.
Az ember anatómiája és élettana