Sejtélettan

Egy eukarióta állati sejt felépítése

1. sejtmagvacska 2. sejtmag 3. riboszóma 4. vezikula 5. durvafelszínű

endoplazmatikus retikulum 6. Golgi-apparátus 7. citoszkeleton 8. simafelszínű
endoplazmatikus retikulum 9. mitokondrium 10. lizoszóma 11. citoplazma
12. peroxiszóma 13. centriólum
 Sejtmembrán

 Sejtet határoló hártyarendszer, elválasztja a sejten

belüli teret, de össze is köti a sejten kívülivel
 Alkotórészei:
– Foszfatidok:
 2 rétegben, apoláris részeikkel fordulnak egymás felé
 Az egyes molekulák oldalirányban könnyen mozognak
– Fehérjék
 Lehetnek felszínen elhelyezkedők, bemerülők, vagy a
membránt teljesen átérők
– Szénhidrátok:
 Fehérjékhez vagy lipidekhez kapcsolódnak
 A hártya külső felületén helyezkednek el
 A membránok specifitását a fehérjék és a
szénhidrátok adják

 A membránok vékonyak, nagy felületűek, rugalmas,

hajlékony tulajdonságúak

 Típusai:
– Határoló membrán: sejthártya
– Belső membránok = kompartimentumok : ER, Golgi-
készülék, lizoszómák, vakuolumok

 A membránokon keresztül zajlanak a sejt

transzportfolyamatai!
 Kompartmentalizálódás

Az egyes biokémiai folyamatok membránokkal határolt terekbe

történő szétválasztása – optimális környezeti feltételek biztosítása
 A citoplazmatikus
membránok fő
funkciói
Határhártya képzése – tápanyagok be és kifelé irányuló
tarnszportját segíti elő

Fehérjék kihorgonyzása – a traszport, bioenergetikai

folyamatok, szignálok
észlelése és kemotaxis

Energia raktározás - proton gradiens generálása

 A transzport folyamatok
 Szabad transzport (diffúzió):
– Részecskék önállóan jutnak át a membránon
– A folyamat diffúzió
– Energiát nem igényel
– Pl: víz, szteroidok, légzési gázok, lipidoldékony kisebb
molkeulák
 Könnyített transzport=(facilitált diff.):
– Fehérjékből álló transzportrendszer végzi a szállítást –
megköti és a másik oldalon leadja, vagy csatornát képez
– Pl: glükóz, aminosavak, ionok
– A könnyített transzport lehet: aktív és passzív
– Passzív transzport:
 ha a molekula átjuttatása nem igényel energia befektetést
 Ha koncentráció különbséggel megegyező irányba szállít
(nagy konc.-tól a kicsi felé)
– Aktív transzport:
 ha a molekula átjuttatása energia befektetést, vagy ATP-t
igényel
 Konc,.különbséggel szemben szállít (kis konc.-tól a nagy felé)
 Membránáthelyeződéssel járó transzport:
– Endocitózis: sejthártya lefűződik membránhólyag alakban
 Ha szilárd anyagot vesz fel: fagocitózis
 Ha folyadékot vesz fel: pinocitózis

– Exocitózis: a membránhólyagok a sejthártyához vándorolnak

és kiürülnek
 Sejtmembrán, sejthártya
 5-10 nm vastag
 Fehérjéihez szénhidrátok kapcsolódnak – glikokalix
 A biológiai membránt alkotó lipidek amfipatikus
molekulák
 A lipidek nem oldódnak vízben csak szerves
oldószerben. A lipidek amfipatikus molekulák. A
molekula egyik vége (fej) hidrofil (poláros), a
másik vége (farok) pedig hidrofób (apoláros).
hidrofil

hidrofób
 Fluid mozaik membrán modell

Singer – Nicolson
1972

vvt. membrán
A sejtmag
 A sejtmag
 Eukarióta sejtekre jellemző, információt tartalmazó
sejtalkotó, hártyával körülvett maganyag
 Általában a sejt közepe táján, ritkán a hártya mellett
 Száma: általában egy, ritkán több
 Benne található a genetikai anyag, a DNS
hisztonokkal komplexben, a DNS
kromoszómákban van jelen, amiket génekre
és nem kódoló régiókra osztunk
 Felépítése:
– Maghártya
– Magplazma (magnedv)
– Magvacska (nukleolus)
A DNS kettős spirál szupramolekuláris szerveződése

kettős spirál

„gyöngyfüzér”

heterokromatin

eukromatin

kromoszóma
 A kromoszómák két kromatidából állnak, melyek a
befűződésnél kapcsolódnak egymáshoz. A
kromoszómát a befűződés karokra osztja.

 Egy adott faj bármilyen sejtjében a rá jellemző

számú, alakú és nagyságú kromoszóma van.
– Ha minden kromoszóma csak egyszer van jelen: a sejt
haploid (n) pl: ivarsejtek
– Ha minden kromoszóma két példányban található meg: a
sejt diploid (2n) pl: testi sejtek (összes sejtünk)

 Az ember testi sejtjeiben 46 darab, azaz 23 pár

kromoszóma van. A párok egyik tagja apai eredetű,
másik tagja anyai eredetű – homológ
kromoszómapárok
Az endoplazmatikus retikulum
 Endoplazmatikus retikulum (ER)

 Kiterjedt tömlő alakú hártyarendszer a

citoplazmában, a sejtmagtól a sejthártyáig terjedhet
 Kapcsolatban áll a sejtmaghártyával
 Funkció: fehérjeszintézis
 Típusai: (nem különül el élesen egymástól, gyakran
folyamatosan, minden határvonal nélkül mennek át
egymásba.)
– Simafelszínű endoplazmatikus retikulum – SER
 membránlipidek és szteroidok szintézise folyik itt
 Mérgező anyagok lebontását is végzi, méregtelenít
 A máj sejtjeiben van sok
– Durvafelszínű endoplazmatikus retikulum – DER
 Felületén riboszómák vannak, itt zajlik a fehérjeszintézis
 A kész fehérje a DER üregeibe kerül, és ott nyeri el
végleges térszerkezetét
A Golgi-apparátus
Lapos membránzsákok együttese, szélükön
lefűződő hólyagocskákkal
Az ER-tól kapott fehérjéket átalakítja, átcsomagolja
és a rendeltetési helyére küldi, vagy kiüríti a sejtből

A Golgi-készülék
elektronmikroszk
ópos képe
Lizoszómák és peroxiszómák
 Lizoszóma
 DER-ről, Golgi-készülékről, sejthártyáról lefűződő
hólyagocskák, melyek bontóenzimeket tartalmaznak
– így a sejten belüli emésztést végzik

 Savas kémhatásúak

 Szerepük: a sejtbe bekerült anyagok, az elöregedett

sejtalkotók lebontása

Lizoszómák
elektronmikroszkópos képe
A peroxiszómák az enzimtartalmú vezikulák másik
képviselői.
A hosszú zsírsavak b-oxidációjában vesznek részt.
Legnagyobb mennyiségben előforduló enzime a
kataláz, mely elbontja a veszélyes peroxidot.
A mitokondrium
 A mitokondrium
 Energiatermelő sejtalkotó, minden eukarióta sejtben
megtalálható
 Alak: hosszúkás vagy fonal
 Számuk: sejttípusonként változó – intenzív
anyagcseréjű sejtnekben (izom, szív) több
 Mérete: µm-es, vagyis baktérium nagyságrendű
 Szerkezete:
– Külső membrán: sima
– Belső membrán: betűrődések – felületnövelő (legtöbb
anyag számára nem áteresztő)
– Alapállomány: belső membránon belül
– Saját DNS az alapállományban
 Funkciói:
– Külső membrán: elhatárolás
– Belső membrán: magas a fehérjetartalma, itt zajlik a
terminális oxidáció és ezzel együtt az ATP szintézis
– Alapállomány: citrát kör helyszíne
– Saját DNS: semiautonóm – saját riboszómák és saját
fehérjeszintetizáló apparátus
 Eredetét az endoszimbionta elmélet magyarázza
 Anyai öröklődésű
 A sejthalál
 A sejtek élettartalmát genetikai program határozza
meg, ez a program feltehetően azt határozza meg,
hogy egy sejt hányszor osztódhat.
 Az utolsó osztódás után a sejtek még sokáig életben
maradhatnak, de előbb-utóbb öregedni kezdenek, és
végül elpusztulnak.
 Két különböző mechanizmussal lezajló sejthalált
ismerünk:
– Apoptózis: programozott sejthalál
– Nekrózis, nem programozott sejthalál
 Programozott sejthalál:
– A sejtben feldarabolódik a DNS
– A sejt membránja ép marad, a citoplazma a benne lévő
sejtalkotókkal együtt feldarabolódik és un. apoptotikus
testek keletkeznek, melyeket a fagociák távolítanak el.
– Egy sejtet érint
 Nem programozott sejthalál:
– Károsító tényezők hatására bekövetkező traumás folyamat
– Általában sejtcsoportot érint
– A membránok károsodásával jár, a sejt megduzzad és
felszakad
– Genny keletkezésével jár
Köszönöm a figyelmet! 