Alapfogalmak, szövettan

Anatómia: a test szerkezetének, felépítésének vizsgálata; az orvostudomány évezredek óta

művelt ága (régen: bonctan)
válfajai:

 funkcionális anatómia
 makroszkópos vagy mikroszkópos anatómia
 összehasonlító anatómia
 tájanatómia
 sebészeti anatómia
 művészeti anatómia
Általános anatómiai fogalmak

 az emberi test fő részei:

o fej (+nyak)
o törzs (mellkas, hát, has)
o végtagok (felső és alsó)
 anatómiai síkok:
o nyílirányú sík: a test hossztengelyével párhuzamos, azt jobb és bal oldalra
osztja
o homlokirányú sík: a test hossztengelyével párhuzamos, azt elülső és hátulsó
részre osztja
o keresztmetszeti sík: a test hossztengelyére merőleges, azt felső és alsó részre
osztja
Anatómiai irányok:

 fej felőli – altest felőli

 felső – alsó
 jobb oldali – bal oldali
 elülső – hátulsó
 hasi – háti
 törzshöz közelebbi – törzstől távolabbi
 középső – oldalsó
 két sík közötti
Alapszövetek
Szövet: egy alapvető funkció ellátására specializálódott sejtek összessége, és a köztük lévő
sejtközötti állomány
az emberi szöveteket 4 alapvető típusba soroljuk

 hámszövetek
 kötő- és támasztószövetek
 izomszövetek
  idegszövetek
Hámszövet:

 a test külső felszínét és a szervek belső és külső felszíneit borítja

 sejtjei szorosan egymás mellett helyezkednek el
 a sejtközötti állomány kevés
 részt vesz a szervek által termelt anyagok kiválasztásában → szekréció
 diffúziós gátat jelent, de bizonyos anyagok felvételére specializálódhat → felszívás,
reszorpció
 ereket nem tartalmaz, a vérből származó molekulák diffúzió útján éri el a sejtet
Hámsejtek általános jellemzése:

 fő felszínei:
o basalis – a kötőszövettel határos
o apicalis – a felszín felé eső vagy csúcsi
 a hámsejteket az alaphártya választja el az alatta található kötőszövettől
 oldalsó felszínükön a hámsejteket sejtkapcsoló struktúrák kötik össze, amelyek a
sejtek közti mechanikai kapcsolatot és kommunikációt biztosítják, illetve rögzítik a
sejteket a környezetükhöz
 a hámsejtek apicalis részén gyakran találhatók felületnagyobbító, illetve a
funkciójukkal összefüggő felszíni specializációk:
o mikrobolyhok – rövid, felületnövelő nyúlványok
o csillók – hosszú, önálló mozgásra képes nyúlványok
o stereocilliumok – hosszú, önálló mozgásra nem képes nyúlványok
 felszíni specializációk a hámsejteken
o kefeszegélyt alkotó mikrobolyhok: funkciójuk a felületnövelés, ezáltal
o kefeszegélyt alkotó mikrobolyhok: funkciójuk a felületnövelés, ezáltal
hatékonyabb felszívás/szekréció → pl.: vékonybél hámja
o csillók: funkciójuk a velük érintkező közeg áramoltatása → pl. légutak,
petevezeték
o stereociliumok: funkciójuk a felületnövelés → pl. mellékhere
 felosztásuk funkciójuk szerint:
o fedőhámok
o mirigyhámok
o festékhámok (pigmenthámok)
o érzékhámok

Fedőhámok

 osztályozásuk a rétegek száma és a sejtek alakja szerint

o rétegek száma szerint:
 egyrétegű: minden sejt érintkezik az alaphártyával
 többrétegű: nem minden sejt érintkezik az alaphártyával
o sejtek alakja szerint:
  laphám: lapos sejtek
 köbhám: köbös sejtek
 hengerhám: magas sejtek
 Egyrétegű laphám:
o a sejtek szélessége meghaladja a magasságukat, magjuk ellapult
o funkciója: diffúzió, filtráció, felületaktív anyagok szelekciója
o előfordulása: tüdő léghólyagocskái, kis mirigyek kivezetőcsöve
o speciális formái:
 mesothelium: mellhártya, hashártya, szívburok, ízületi tokok borítása
 endothelium: a vér- és nyirokerek és a szív üregének borítása
 Egyrétegű köbhám:
o sejtek szélessége és magassága kb. egyforma, sejtmagjuk gömbölyded
o funkciója: szekréció, abszorpció
o előfordulása:
 nagyobb mirigyek végkamrája és kivezetőcsövei
 petefészek felszíne
 vesetubulusok
 agyi hálózatos érfonat
 Egy rétegű hengerhám
o a sejtek magassága nagyobb, mint a szélességük
o funkciója: abszorpció, szekréció (apicalis felszínükön gyakoriak a felületnövelő
nyúlványok)
o előfordulása: bélhám (mikrobolyhos), hörgők, petevezető (csillós)
 Egyrétegű, többmagsoros hengerhám
o minden sejt érintkezik az alaphártyával, de sejtmagjaik attól különböző
távolságban találhatók
o funkciója: nyákszekréció, nyák áramoltatása
o előfordulása: felső légutak → ún. légúti hám
 Többrétegű laphámok:
o fő funkciójuk a védelem (patogének, hő, UV-sugárzás, felázás ellen)
o több rétegből állnak
 a legalsó réteg folyamatosan kapaszkodó sejteket tartalmaz, ezek
biztosítják az utánpótlást (folyamatos megújulás, illetve sérülés utáni
regeneráció)
 a felszín felé a sejtek egyre inkább ellaposodnak (laphám-jelleg)
o két fő típusuk:
 többrétegű, el nem szarusodó laphám:
 a legfelső egy-két réteget nagyon ellapult, de élő sejtek alkotják
 előfordulása: szájüreg, nyelőcső, hüvely nyálkahártyája,
végbélnyílás környéke
 többrétegű elszarusodó laphám:
 előfordulása: bőr
  sejtjeiben ellenálló, nem vízoldékony keratohialin fehérje
termelődik
 a felszíni rétegekben a sejtek elhalnak, citoplazmájuk teljesen
kitölti a keratin – szaruréteget alkotnak
 a szaruréteg folyamatosan kopik, az elhalt sejtek leválnak a
felszínről
 Átmeneti hám
o többrétegű laphám
o felső rétegét esetenként ernyő alakú sejtek alkotják, amelyek képesek
változtatni alakjukat a rájuk nehezedő nyomás hatására → tágulékonnyá teszik
a szerv falát
o előfordulása: a vizeletet tároló és elvezető rendszer (húgyhólyag, húgyvezeték,
húgycső kezdeti szakasza)
Mirigyhámok

 a mirigyhám váladéktermelésre specializálódott hámszövet

 a mirigyek osztályozása
o a váladék kiürítésének iránya, az elvezetés módja szerint
 külső elválasztású mirigyek: a váladékot a szervezet külső vagy
belsőfelszínére ürítik, kivezetőcsövön át → pl. nyál-, faggyú-, verejték-,
tej-, emésztőnedvmirigyek
 belső elválasztású mirigyek: a termelt anyagot közvetlenül a vérbe
ürítik → hormontermelő mirigyek (agyalapi mirigy, pajzsmirigy,
mellékvesekéreg- és velő, hasnyálmirigy Langerhans-szigetei, here és
petefészek)
o a mirigy végkamrájának alakja szerint
 csöves
 bogyós
 csöves-bogyós
 mindhárom típus lehet egyszerű, elágazó vagy összetett
o a termelt váladék összetétele, kémiai jellege szerint:
 nyákos: szénhidrátban gazdag, viszkózus váladék → nyelv alatti mirigy
 savós: fehérjében gazdag, kevésbé viszkózus váladék → fültőmirigy,
hasnyálmirigy exocrin része
o a kiürítés módja szerint:
 merokrin – az ürítés nem jár citoplazma-veszteséggel → nyálmirigyek
 csak a termelt váladék szabadul fel exocitózissal
 apokrin – az ürítés kis citoplazma-veszteséggel jár → tejmirigyek
 a váladék citoplazma darabbal együtt fűződik le
 holokrin – a mirigysejt egész citoplazmája váladékká alakul és ürül →
faggyúmirigyek
 a váladékot felhalmozott sejt programozott sejthalállal
elpusztul, és elfolyósodva a szekrétum részévé válik
Egyéb hámok

 Érzékhámok: a szaglószervben, a halló-egyensúlyozó szervben és az ízlelőszervben

előforduló hámok (leggyakrabban hengerhám), melyek a külvilág egyes ingereinek
felvételére specializálódtak
 Pigmenthámok: sejtjeik citoplazmája sötétbarna festékszemcséket tartalmaz. Tipikus
pigmenthám a szem ideghártyájának pigmentrétege
Kötő- és támasztószövetek

 a hámszövettől eltérően a kötőszöveti sejtek lazán helyezkednek el

 a kötőszöveti sejtek lehetnek:
o fix sejtek → osok, zsírsejtek
o mobilis sejtek → makrofágok, limfociták, hízósejtek
 a sejtek közötti tágas sejtközötti állomány található, amit alapállomány és kötőszöveti
rostok töltenek ki
 a kötőszövet fix sejtjei:
o fibroblastok (rostképző sejtek):
 orsó alakú, nyúlványos sejtek
 intenzív fehérjeszintézist folytatnak, a sejtközötti állomány rostjai
termelik
o fibrociták:
 a fibroblastok inaktív formái, illetve előalakjai (prekurzorai)
 nem termelnek nagy mennyiségű fehérjét
 szerepük van a regenerációban és immunreakciókban
o adipociták (zsírsejtek):
 pecsétgyűrű alakú sejtek
 citoplazmájuk jelentős részét gyakran egyetlen zsírcsepp tölti ki
 raktározó, térkitöltő és védőszerepet játszanak
 számuk felnőttkorban viszonylag állandó – jelentős fogyás esetén is
csak az egyes sejtek zsírtartalma és nem a számuk csökken
 mobilis kötőszöveti sejtek
o immunreakciókban játszanak szerepet, többnyire vér- vagy nyirokerekből a
kötőszövetbe kilépő fehérvérsejtek
o makrofágok (falósejtek)
 a vér monocitái a kötőszövetbe jutva macrofággá alakulnak át, melyek
a nemkívánatos sejteket, sejttörmelékeket bekebelezik
 fontos szerepük van a gyulladásban
o hízósejtek
 nagyon hasonlóak az egyik fehérvérsejt-típushoz
 granulumokban raktározott anyagaik nagy mennyiségű felszabadulása
gyulladást, allergiás reakciót váltanak ki, szerepük van a
sebgyógyulásban és érképződésben
o limfociták (nyiroksejtek)
 a fehérvérsejtek egyik típusa, kis, állábakkal gyorsan mozgó sejtek
  számos immunreakcióban kulcsszerepet játszanak
o granulociták
 a baktériumok elleni védekezés fontos elemei, elsőként jutnak nagy
számban a gyulladás helyére, bekebelezik a kisebb szemcséket
 a kötőszövet sejtközötti állománya
o kötőszöveti rostokból és amorf alapállományból áll
o meghatározza a kötőszövet fizikai tulajdonságait
o kötőszöveti rostok:
 kollagén rostok: kötélszerűek, húzással szemben ellenállók, nagy
mennyiségű vizet képesek megkötni → állati kötőszövet
 a kötőszövetek típusai
o lazarostos kötőszövet: a leggyakrabban előforduló típus, minden szerv
felépítésében részt vesz
 főleg kollagénrostokat tartalmaz
o tömöttrostos kötőszövet: kevés alapállomány, szorosan elhelyezkedő rostok →
ínszövet
o elasztikus kötőszövet: a kollagénrostok mellett sok elasztikus rostot is
tartalmaz → ízületi szalagok, artériák fala
o reticularis kötőszövet: a reticularis rostok finom hálózatot hoznak létre →
vérképző és nyirokszervek
o fehér zsírszövet: reticularis kötőszövet, sok zsírsejttel → bőr alatti kötőszövet
 funkció: tápanyagraktár, vízmegkötés, rugalmas párnák képzése,
hőszigetelés
o barna zsírszövet: barnás színét a gazdag kapillárishálózat és a mitokondriumok
nagy száma adja
 előfordulás: újszülöttben és téli álmot alvó emlősökben
 funkció: hőtermelés (termogenezis)
Támasztószövetek: porc- és csontszövet
Porcszövet

 jellemzői:
o nyomással szembeni rugalmas ellenállóképesség, ún. rugalmas szilárdság
o hajlíthatóság (típustól függő mértékben)
o ereket nem tartalmaz, táplálása diffúzió útján történik (porchártya, ill. a csont
felől)
o egyesével vagy kis csoportokban elhelyezkedő porcsejtekből (chondrocyták)
és sejtközötti állományából áll
 három típusa:
o hialinporc (üvegporc)
o elasztikus (rugalmas) porc
o rostos porc
 hialinporc (üvegporc)
o áttetsző, kissé kékes árnyalatú
 o morfológiai egysége a chondron, amely 2-4 chondrocitából és az őket
körülvevő porctokból, valamint porcudvarból áll
o a porc felszínét általában porchártya (perichondrium) borítja
o nem tartalmaz ereket, idegeket, táplálása a porchártya felől, diffúzióval
történik
o előfordulás
 ízületi felszínek
 légcső
 hörgők
 bordaporc
 embrionális váz
o sejtközötti állomány főként proteoglikánokból áll, amit a porcsejtek
választanak ki maguk köré, és ami átitatja a kollagén rostokat
 az elasztikus (rugalmas) porc
o szerkezete hasonló az üvegporcéhoz, de alapállományában számos elasztikus
rost van
o a chondronok kisebbek, kevés porcsejtet tartalmaznak
o előfordulása:
 fülkagyló
 fülkürt
 gégefedő
 a rostos porc
o alapállományát kollagén rostkötegek képzik
o a chondronok kicsik, 1-1 chondrocitával
o a perichondrium hiányzik
o előfordulása:
 csigolyaközti porckorongok külső felszíne
 két szeméremcsont közti ízület (symphysis)
 állkapocsízület
Csontszövet

 a kifejlett vázrendszer legnagyobb részét alkotó szövettípus

 mechanikai feladatát elsősorban szilárd alapállománya biztosítja
 az alapállomány rostjai a nyújtó, nyíró, csavaró erőknek, az alapállományban
lerakódott ásványi anyagok pedig a nyomó erőknek állnak ellen
 jelentős átépülési és regenerációs képessége van
 szerveződési egysége az osteon
 a csontszövet sejtjei
o osteoblastok
 aktív, csontszövetet építő/képző sejtek
 a csont felszínén helyezkednek el, köb- vagy hengerhámhoz hasonló
sejtek
  életük során fokozatosan elvesztik az aktivitásukat, és a csont mélyebb
rétegeibe zárt, inaktív sejtekké alakulnak
o osteociták
 inaktív osteoblastok, szilvamag alakú, hosszúkás sejtek, vékony, hosszú
nyúlványokkal, melyek a szomszédos csontsejteket kapcsolják össze,
valamint diffúziós utat biztosítanak a csont felszínén lévő erek felől a
csont belsejében lévő kapillárisok felé
 feladatuk a csontmátrix fenntartása és megújulásának elősegítése
o osteoclastok
 csontfaló sejtek, a csont lebontását végzik (osteolízis)
 többmagvú órássejtek, melyek a csontállomány felszínéhez közel,
többnyire az általuk kialakított üregekben foglalnak helyet
 a csont szervetlen állományát H+ ionok segítségével, a szerves
állományt lizoszomális enzimeikkel bontják
 a csontszövet sejtközötti állománya
o szerves és szervetlen összetevői határozzák meg a csont mechanikai
tulajdonságait
o a szervetlen állomány aránya 60-70%, a szerves állományé 30-40%
o szervetlen állomány
 elsősorban kalcium és a foszfor különböző vegyületei,
kristálymódosulatai döntően a hidroxiapatit alkotja, amelynek
kristályai a kollagénrostokhoz kötődnek (mineralizáció)
o szerves állomány
 az osteoblastok által termelt I-es típusú kollagénből, proteoglikánokból
és glükózaminoglikánokból épül fel
 a csontszövet szerkezete
o az érett csontszövet kompakt állománya koncentrikus lemezekből áll
o a csontlemezkéket szilvamag alakú üregek tagolják, ezekben találhatók az
osteociták
o 3-20 lemez alkot egy osteont, amelynek hossztengelye párhuzamos a csont
hossztengelyével
o az osteon központjában fut a hosszanti Havers-csatorna, amelyben kisebb erek
és kötőszövet található
o a Havers csatornákat a keresztirányú Volkmann-csatornák kötik össze

Izomszövet

 feladata a test helyzetváltoztatásának, valamint a belső szervek mozgásainak

biztosítása
 legjellemzőbb tulajdonsága: nagyfokú összehúzékonyság (kontraktilitás)
o összehúzódás: kontrakció, elernyedés: relaxáció
o a kontrekciót az izmot felépítő aktin és miozin fehérjefonalak egymáshoz
képest történő elmozdulása váltja ki
o a izommozgás energiaigényes folyamat, ATP felhasználásával történik
  az izomszövet típusai
o harántcsíkolt izomszövet
 vázizomszövet
 zsigeri harántcsíkolt izomszövet
o simaizomszövet
o szívizomszövet
 a harántcsíkolt izomszövet
o a vázizmok, illetve egyes, vázhoz nem kapcsolódó izmokat (visceralis
harántcsíkolt izmok) építi fel
o akaratlagosan szabályozható, spontán aktivitást nem mutató izomszövet
o szerkezeti egysége a sokmagvú, hatalmas izomrost (myofibrillum)
o a myofibrillumban mikroszkóppal jellegzetes harántcsíkolat figyelhető meg
o a csíkolatot a vékony aktinfonalak és a vastag miozinfonalak szabályos
elrendeződése adja (működési egysége: sarcomer)
o az izomrostok hossza néhány mm-től 30-40 cm-ig terjedhet
o az izomrostot körülvevő plazmamembrán neve sarcolemma
 szívizomszövet
o a szívizom falát alkotja, a vázizomhoz hasonlóan harántcsíkolatot mutat
o folyamatos, ritmikus összehúzódásra képes, külső ingerforrás nélkül
o működési egysége a szívizomsejt, melynek közepén egyetlen sejtmag található
o a szívizomsejtek speciális sejtkapcsoló struktúrákkal kapcsolódnak egymáshoz,
ezáltal hálózatot képeznek → szinkronizált működés
o a szívizomsejtek egy része ingerületképzésre és -vezetésre specializálódott
o működése akaratunktól független, a vegetatív idegrendszer szabályozása alatt
áll
 simaizomszövet
o előfordulás: erek és üreges zsigeri szervek fala, szőrmerevítő izmok, szem
simaizmai
o nem mutatnak harántcsíkolatot, mert az aktin és miozin fonalak
elrendeződése nem olyan szabályos, mint a váz- és szívizomszövetben
o szerkezeti egysége az egymagvú, orsó alakú simaizomsejt (myocita)
o működése akaratunktól független, a vegetatív idegrendszer irányítása alatt áll

Idegszövet

 az idegszövetet alkotó két fő sejttípus

o idegsejtek (neuronok)
o gliasejtek: idegsejtek táplálása, védelme, fejlődésének és működésének
segítése
 az idegsejt részei
o a neuron nem fogadja, integrálja és továbbítja az információkat
 dendritek: ingerületet felvevő nyúlványok
 sejttest (perikaryon, szóma): sejtmag, fehérjeszintetizáló apparátus
 axon: ingerületet leadó nyúlvány, myelinhüvely borítja
 o az idegrendszer bonyolult működésének alapja az egyenként viszonylag
egyszerű funkciójú neuronok egymáshoz kapcsolt működése
 az idegsejteket határoló sejthártya (plazmamembrán)
o kettős foszfolipidréteg építi fel, amelybe számos membránfehérje épül
o az idegsejt működése szempontjából különösen fontos membránfehérjék
 ioncsatornák (passzív iontranszport)
 ionpumpák (aktív iontranszport)
 a gliasejtek
o számuk meghaladja az idegsejtekét
o fő funkcióik
 axonok elektromos szigetelése
 neuronok közti kommunikáció szabályozása
 idegsejtek védelme (mechanikus, immunológiai)
 idegsejtek táplálása (metabolikus folyamatok)
 idegsejtek ion-környezetének fenntartása
 speciális anyagcserefolyamatok (pl. növekedési faktorok szekréciója)
 a fejlődés során a vándorló idegsejtek vezérlése
 elöregedett, sérült idegsejtek eltakarítása
o gliasejt-típusok
 asztroglia-sejtek (astrocyták)
 nyúlványaik végtalpai borítják az agyi erek külső felszínét, az
agyburkok belső felszínét és a neuronok sejttestét
 vér-agy gát
o a kórokozók és toxinok bejutását nehezítő záró réteg az
agyi kapillárisok körül
 a vér-agy gát alkotóelemei:
o agyi kapillárisok endotheliuma (szoros sejtkapcsolatok)
o endothelium alaphártyája
o a kapillárisokat kívülről burkoló astroglia-talpak
 oligodendroglia-sejtek
 nyúlványaik képzik az axonok myelinhüvelyét a központi
idegrendszerben
 funkció: myelinhüvely létrehozása a központi idegrendszerben
(agy és gerincvelő területén)
 egy oligodendroglia-sejt több axon körül képez velőshüvelyt
 Schwann-sejtek
 nyúlványaik képzik az axonok myelinhüvelyét a perifériás
idegrendszerben
 funkció: ezek hozzák létre az axonok myelinhüvelyét a perifériás
idegrendszerben (agyidegekben és gerincvelői idegekben)
 egy Schwann-sejt egyetlen axon körül képez velőhüvelyt
 mikroglia-sejtek
  fagocitózisra képes, mobilis sejtek, az agy immunológiai
védelmét biztosítják
 funkcióik:
o a nyirokereket és nyirokcsomókat nem tartalmazó
központi idegrendszer immunológiai védelme (intenzív
fagocitózis)
o elöregedett, kiszelektálandó neuronok és szinapszisok
eliminálása
o neuronok szerkezeti/funkcionális módosítása
(plaszticitás)
 ependyma-sejtek
 az agykamrákat bélelik, szerepük van az agy-gerincvelői
folyadék termelésében
 szatellita-sejtek
 a perifériás idegrendszer dúcaiban találhatók