Professional Documents
Culture Documents
vérzések, vérzéscsillapítás, a
sérülés általános és helyi
következményei
Seb
• A bőr folytonosságának megszakadása egy
külső,mechanikai erő behatására,mely a
fertőzések behatolási kapuja.
• Minden szervet, szövetet érinthet
• Lehet könnyű, súlyos, vagy halálos
• Sebfájdalomra az egész szervezet reagál!!
• egyszerű sebek esetén sérülhet: a bőr, a
nyálkahártya, a subcutis, a felületes fascia,
részlegesen az izomzat
• összetett sebek esetén (az egyszerű
sebekben sérült szöveteken kívül) károsodhat:
az izomzat, ín-, ér-, ideg képletek, csont,
megnyílhat izület, testüreg megnyílása esetén
sérülhetnek szervek
Keletkezés szerinti csoportosítás
• alkalmi sebek keletkezhetnek
• - mechanikai,
• -termikus,
• -kémiai vagy
• -sugárhatásra
• Műtéti sebek a sebészi metszések, illetve
sebészi feltárás nyomán, általában steril
körülmények között keletkeznek és műtéti
beavatkozással rétegek szerint zárja a sebész
Mechanikai sebzések
• horzsolt seb (vulnus abrasum)
• metszett seb (vulnus scissum)
• vágott seb (vulnus caesum)
• zúzott seb (vulnus contusum)
• szakított seb (vulnus lacerum)
• szúrt seb (vulnus punctum)
• harapott seb (vulnus morsum)
• lőtt seb (vulnus sclopetarium)
Horzsolt seb (vulnus abrasum)
• a hám legfelső rétegét érinti
• jó gyógyulási hajlamú
Metszett seb (vulnus scissum)
• éles tárgy okozza
• sebalapig terjedő éles sebszélek, szűkülő
sebzug
• minden műtéti seb ilyen
• szabályos egyeztetéssel a legjobb
gyógyhajlamú sebforma
Metszett seb
Vágott seb (vulnus caesum)
• hasonló a metszett sebhez, de tompa
erőbehatás is szerepet
játszik keletkezésében
• az átvágott szövetekben
nagyobb a roncsolás,
a sebszélek egyenetlenek
• Sima szélű sebajkak,a seb közepe tátong a
legjobban
• Általában erősen vérzik
• Keletkezésekor a fájdalom csekély
Zúzott seb (vulnus contusum)
• tompa erőbehatásra keletkező nyitott vagy
zárt seb
• a külső erőbehatás és a kemény (csontos)
alap közötti nyomásos károsodás
• a sebszélek szabálytalanok, tépettek
• a vérzés nem jelentős és feltűnő a súlyos
sérüléshez mért jelentéktelen fájdalom (az ún.
seb stupor = seb „tompasága”
Zúzott seb
Szakított seb (vulnus lacerum)
• nagy szakító-, nyíró-, tépő erő hatására
keletkezik
• bizonyos testrészek részleges amputációja
következhet be
• Akkor keletkezik,ha a test felszínébe
valamilyen módon belekapaszkodó erő a bőrt
rugalmassági határán túl nyújtja.
• Leggyakoribb a végtagokon(pl:a gép befogja a
dolgozó kezét).
• Legsúlyosabb foka egyes testrészek
leszakadása.
• A sebszélek,sebfelszínek egyenetlenek
• A vérzés viszonylag csekély
• Fertőzés veszély igen nagy
• A traumás shock miatt a fájdalom nem áll
arányban a sérülés súlyosságával
Szúrt seb (vulnus punctum)
• hegyes tárgy okozta kicsi, néha
jelentéktelennek tűnő sérülés
• veszélyei
– anaerob fertőzés(szúrt csatornába került
kórokozók)
– a viszonylag kicsi bőrseb alatt a mélyben nagy
erek, idegek sérülése lehetséges
– alig vagy egyáltalán nem vérzik
Szúrt seb
FELTÁRNI!!!
Ízületközeli, üregi
sérülések veszélye
gyűrű
Harapott seb (vulnus morsum)
• jellemzőit a harapott szövet, a harapó fogazat,
valamint a harapás ereje határozza meg
• a szakított és tépett seb jellemzőivel társul
• kiemelten fertőzésveszélyes, akár állati, akár
emberi eredetű
Macskaharapás
Abortiv kezelés?!
Idegentest
Ha a sérülés után
hosszabb idő telt el,
akkor is alkalmazandó a
tetanusz profilaxis!
Heroinista
Diabetes láb
A sebgyógyulás három fázisa
Exudatios=váladékos
Granulatios=szemcsézés Epithelisatios=hám
szövet képződés
A sebkezelés általános elvei
Anamnézis
• Mikor keletkezett a sérülés?
• Milyen eszközzel? (pl. húsvágó kés)
• Milyen közegben történt a sérülés? (pl.
uszoda)
• Egyéb betegségek (pl. diabetes, tumor,
érszűkület, mélyvénás folyamat)
• Tetanus oltás érvényességének tisztázása
• veszettség megelőzése
Diagnosztikus eljárások
• kísérő sérülések kizárása
• keringés, szenzibilitás, motoros funkciók
vizsgálata
• csontsérülések vizsgálata
A sebellátás formái
• ideiglenes sebellátás (elsősegély), célja a
másodlagos fertőzés megelőzése
– sebtisztítás
– vérzéscsillapítás
– fedés
• végleges elsődleges sebellátás
sebészi szövetegyesítés a sérülés után legfeljebb 12
órán belül végezhető
– tisztítás
– érzéstelenítés
– kimetszés (< 6–8 h, kivéve arc, kéz)
– varratok (szúrt, harapott, lőtt, roncsolt sebnél
szituációs varratok + drén)
Elsődleges sebzárás
• mellüregbe hatoló sérüléskor
• hasüregbe hatoló sérüléskor
• kemény agyburkon áthatoló sérüléskor
• Kontraindikált:
– amennyiben gyulladásos jelek láthatók
– erősen szennyezett seb esetén
– ha az idegentestet nem sikerült maradéktalanul eltávolítani
– tasakos, erősen roncsolt sebeknél
– egyes foglalkozások speciális sérüléseinél (sebész,
hentes, állatorvos, patológus)
– harapott, lőtt, mély szúrt sebek esetén
– ha a seb zárása csak feszüléssel végezhető el
Kezelési elvek
• a Friedrich-féle elvek továbbra is érvényesek:
• az alapos debridement lényege határozott,
éles szélű sebkimetszés necroticus szövetek
hátrahagyása nélkül
• bizonyos esetekben megengedett a 6 órán túli
sebzárás (arc, kéz, valamint a jó vérellátású
területek egyszerű sebei)
• a tetanusz profilaxist továbbra is az ellátással
egyidőben kell biztosítani
Sérülés esetén alkalmazandó tetanusz
profilaxis
• Alapvetően a sérülés körülményeitől,
valamint a sérült oltási anamnézisétől függ.
• A fertőződés kockázatát a sérülést ellátó
orvos mérlegeli.
• A kockázatbecsléskor a sérülés jellemzőit az
Infektológiai Szakmai Kollégium 2006. évi
irányelve alapján kell megállapítani.
(Az Országos Epidemiológiai Központ módszertani levele a
2007. évi védőoltásokról)
A sebek leírása
• rögzíteni kell a seb pontos alakját, méretét,
talpsík feletti magasságát (igazságügyi
következmények)
• 8 napon túl gyógyulónak számítanak:
– a nagyobb területen összefüggő hámfosztások,
hámhorzsolások,
– a nem összefektethető sebszélű, anyaghiányos
(metszett, vágott, zúzott, repesztett) sérülések,
állati harapások és
– a lövési sérülések
Vérzések és vérzéscsillapítás
A vérzés
súlyossága
I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály
az ACS/ATLS
beosztás szerint
Vérvesztés (ml) < 750 750 – 1500 1500 – 2000 > 2000
Pulzus/min < 100 > 100 > 120 > 140
RR normális normális csökkent csökkent
Pulzus amplitudó normális beszűkült beszűkült beszűkült
Légzésszám/min 14 – 20 20 – 30 30 – 40 > 40
Vizelet
> 30 20 – 30 5 – 15 jelentéktelen
mennyiség (ml/h)
kissé mérsékelten nyugtalan,
KIR (tudatállapot) letargikus
nyugtalan nyugtalan zavart
combcsonttörés: medencetörés:
300-2000 ml 500-5000 ml
lábszárcsonttörés:
100-1000 ml
A SEB ELLÁTÁS
• A SEBGYÓGYULÁS SZEMPONTJÁBÓL
DÖNTŐ A SÉRÜLT ÁLTALÁNOS ÉS HELYI
ELLÁTÁSA,MINTHOGY AZ EGÉSZEN KIS
TERJEDELMŰ,JELENTÉKTELEN
SEBZÉSEK KIVÉTELÉVEL A SÉRÜLÉS AZ
EGÉSZ SZERVEZETET KÁTOSÍTJA.
MEGELŐZÉS ÉRDEKÉBEN A LEGFONTOSABB TEENDŐK
• 1) A sérült nyugalma,lefektetése
• 2) fájdalomcsillapítás
a) gyógyszerek(erős fájd.csill.morphin-
Dolargan-csak a kórisme tisztázása után!!
b) a sérült testrészek különleges
nyugalmával(pl:törésnél sínezés,gipszelés)
3) vérzéscsillapítás
4) shoctalanítás
5) a seb természete szerint tetanus-
prophylaxis
1) HEVENY HELYI FERTŐZÉSEK
• „1”=A szőrtüszőgyulladás okai és kezelése:
• A szőrtüszőgyulladás a szőrtüszőre lokalizálódó
gennyes elváltozás.
• A kiváltó mikroorganizmus a legtöbb esetben a
Staphilococcus aureus baktérium.
• A gyulladás klinikai megjelenési formája 1-3 mm
átmérőjű sárga gennyhólyag, melynek közepén a
szőrszál található. A leggyakrabban a lábszárak, a
combok, a kar, a hajas fejbőr, az áll területén és a
bajusztájékon jelenik meg.
• Kezelési módok
• Felszínes gyulladások esetén elegendő a szőrszál eltávolítása,
lokális fertőtlenítő használata.
• Súlyosabb esetekben, ha nagy kiterjedésű vagy mély folyamatokról
van szó, mérlegelendő antibiotikum elindítása, mellette fertőtlenítő
hatású helyi kezelést alkalmazva
A betegség oka:
A verejtékmirigyekben gennykeltő baktériumok
okoznak gyulladást. A fertőzés kialakulhat
elsődlegesen, de társulhat egyéb bőrbetegségekhez
is. Gyakrabban figyelhető meg ülő
foglalkozásúaknál.
• A betegség tünetei:
A verejtékmirigyek gennyes gyulladása felnőttekben a
hónaljban, a fenéktájékon és a végbélnyílás körül jön létre.
Babnyi, mogyorónyi, fájdalmas, bepirosodott bőrrel körülvett,
kevéssé kiemelkedő csomók alakulnak ki. A jelenségek
közepe néhány nap után felpuhul és maguktól megnyílva
genny ürülhet belőlük. Az elváltozások hegesen gyógyulnak.
A folyamat jelentkezhet az egyik oldalon, de mindkét oldalra is
kiterjedhet. A gyulladás egyik mirigyről a másikra terjedhet. A
végbéltájékon a gennyesedés a végbél felé is kiterjedhet.
Elvégezhető vizsgálatok:
A kórtörténet felvétele és a betegvizsgálat alapján a diagnózis
egyértelmű. A gennyes váladékból megkísérelhetik a
kórokozó kitenyésztését
• A betegség várható kezelése:
A gyulladt és gennyes mirigyeket sebészi beavatkozással
meg kell nyitni és ki kell üríteni. A folyamat során keletkezett
hegeket plasztikai műtét során lehet megszüntetni. Az
egyedülálló gyulladásokba antibiotikumos oldat és
fájdalomcsillapító keverékét lehet bejuttatni.
• A gyulladt mirigyek beolvadását kenőccsel és párakötéssel
lehet gyorsítani. Ha a betegség nagy területre terjed ki,
bőrképződést elősegítő gyógyszereket adhat az orvos.
Javaslatok:
A gyulladásos elváltozásokat kamillateás borogatásokkal
ajánlott kezelni.
• - antibiotokum adása