Munkavédelmi jogi ismeretek

1993. évi XCIII. törvény

a munkavédelemről
E törvény célja:
Szabályozza az egészséget
nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés
személyi, tárgyi és szervezeti
feltételeit.
Miért fontos a munkahelyi egészség és
biztonság?

 Az ipari fejlődéssel egyetemben a munkavállalókat

fenyegető kockázatok megnőttek. Szerencsére magával
vonta a munkáltatók felismerését is, miszerint
gazdasági érdekük is a megfelelő biztonsági és
egészségi veszélyekkel való foglalkozás.
 A veszélyes anyagokon, veszélyes gépeken és veszélyes
tevékenységeken keresztül a kockázatnak különféle
formái vannak. Ráadásul ezek folyamatosan bővülnek.
A bekövetkezett balesetek, foglalkozási
megbetegedések következményei a családban, a
környezetében, az egészségben jelentkezhetnek.
 A dolgozók szempontjából az A munkáltatónál
alábbi következményekkel jelentkező hátrányok:
kell számolnunk:
 munkaerő-kiesés
 munkahely elvesztése
 keresetkiesés  kártérítés
 pályamódosítási kényszer  munkaerőpótlás
 betegségek többlet költségei  képzés
 a megszerzett szakmát nem  betanítás
folytathatja
 személyes életének
megnehezülése
 A munkavédelem fogalma
 A munkahelyi egészség és biztonság együtt a munkavédelem.
Vagy fordítva: A munkavédelemnek két nagy területe van az
egyik a munkabiztonság és a munkaegészségügy
(munkahigiéne és foglalkozás-egészségügy).
 A munkavédelem szót ugyanakkor nem tartják szerencsének,
mivel azt szokták mondani nem a munkát kell védeni, hanem a
munkást. A munkavédelem szó egy összetett főnév. A
jelentéstömörítő összetételek közzé tartozik, vagyis a szó elő és
utótagja között bonyolult kapcsolat van. A jelentését tekintve
tehát nem a munka – mint előtag – védelmét értjük, hanem az
azzal kapcsolatos intézkedéseket.
 A munkavédelem azon törvénykezési, műszaki, gazdasági,
szociális, szervezési, egészségügyi előírások és
intézkedések rendszere, amelyek célja: a biztonságos
munkavégzés feltételeinek megteremtése, a dolgozók
egészségének és munkaképességének megóvása a
munkavégzés során.
 A munkavédelem célja:

 Az alkotmányban foglalt elvek és a

munkavédelmi/munkavédelmet érintő törvények alapján
szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezeti
feltételeit, a szervezetten munkát végzők egészségének,
munkavégző képességének megóvása és a munkabalesetek,
foglalkozási megbetegedések és foglalkozással összefüggő
megbetegedések kialakulását.

 A munkaképesség megóvása lényegében a testi épség megóvása.

A cél a balesetek elhárítása és az egészség megóvása.
 Egy rossz lámpa lehet baleseti veszélyforrás, de az egészségre is
rossz hatással lehet.
A munkahelyi egészség és biztonság
jelentősége
 Alapvető igény, hogy munkánkat biztonságosan tudjuk
végezni. Biztonságba szeretnénk eljutni a
munkahelyre és onnan hazajutni. A történelem során
ez hosszú ideig ezzel keveset foglalkoztunk.
 A biztonságos munka ma már alapvető emberi jog, de
a józan gazdaságpolitika része is.
 Fogalmak
 Veszélyforrás
 Minden olyan dolog, amely a munkavégzés során a munkát végzőre vagy a
munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre ártalmas lehet. A leggyakoribb
veszélyforrások kémiai és biológiai jellegűek.
 Baleset
 Az emberi szervezetet ért egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától
függetlenül hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést,
mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz.
 Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés
során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a
munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
 Baleseti veszély
 Olyan környezeti hatás jelenléte, amely meghatározott körülmények között
balesetet okozhat.
 Az oka valamilyen energiafajta ellenőrizetlen felszabadulása és működése.
 Veszélyzóna
 A tér azon részét, ahol az ellenőrizetlen energia egészségkárosító hatását ki tudja
fejteni, veszélyzónának hívják.
 Veszélyes
 Ha munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem
hiányában súlyos károsodhat, akkor a létesítmény, a technológia
vagy a munkafolyamat veszélyes.
 Veszélyes környezeti hatás
 Megfelelő körülmények között a munkavégzőnek sérülést vagy
egyéb hirtelen bekövetkező egészségkárosodást okoz.
 Ártalmas környezeti hatás
 Megbetegedést vagy munkaképesség csökkenést okozó tényezők.
 Veszélyes anyag
 Azokat az anyagokat, amelyek fizikai, kémiai vagy biológiai hatása
révén veszélyforrást jelentenek.
 Ilyen anyagok lehetnek a következők:
 sugárzó
 maró
 mérgező
 tűzveszélyes
 stb.
 Munkáltató
 A munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató.
Munkavédelmi szempontból munkáltatónak kell tekinteni a mást nem
foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni
vállalkozót is. A társadalmi munka esetében a társadalmi munka
szervezője tekinthető munkáltatónak.
 Munkavállaló
 A szervezett keretek között munkát végző, tanuló, gyakorló személy.
 Munkahely
 A szabad vagy zárt tér, amely lehet jármű vagy földalatti létesítmény is,
ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók
tartózkodnak.
 Létesítés
 Új munkahely létrehozásának folyamata, meglévő felújítása,
átalakítása, bővítése. Bármilyen célú gép telepítése.
 Munkaeszköz
 A munkavégzés során vagy azzal összefüggésben alkalmazott
szerszámok, gépek, készülékek, berendezések. Az egyéni védőeszköz
kivétel.
 Szervezett munkavégzés
 Tanulói és hallgatói jogviszonyban, munkaviszonyban, közalkalmazotti,
közszolgálati, szövetkezeti, esetleg munkaviszony jellegű jogviszonyban, gyakorlati
képzés során és egyéb a törvény szerint tételesen felsorolt viszonyban végzett munka,
vagy a munkáltató által kezdeményezett vagy jóváhagyott társadalmi munka.
 Kockázat
 A veszély lehetőségének értékelése. Az élet minden pillanatában kockázatot
vállalunk, életünk velejárója.
 Biztonság
 A védettség pillanatnyi állapota.
 Foglalkozási ártalom
 Foglalkozási megbetegedést okozó hatás, amely meghatározott körülmények között
jön létre.
 Foglalkozási megbetegedés
 A szervezet károsodása, valamilyen foglalkozási ártalom következtében. A betegség
lehet fiziológia és pszichológiai egyaránt.
 Ergonómia
 A munkaeszközök és intézkedések szervezése, amelyek a munkavállaló komfortjáról
gondoskodnak. A kényelmetlenségek elvonják a munkavállaló figyelmét.
 Munkaegészségügy
 Optimális higiénés, egészséges munkakörülmények normáival foglalkozik.
A munkavédelem szereplői

•Állam – szabályok, feltételrendszer, ellenőrzés

•A munkáltató
•A munkavállaló
•Munkavégzés hatókörében tartózkodók
 Foglalkozás-egészségügy
 A munkaegészségtan tárgya a munkaegészségügy,
ami nemcsak a népességügynek része, hanem a
munkavédelem alapeleme is.
 Magyarországon, amióta Európai Unió tagjai
vagyunk, a munkavédelmi jogszabályok teljes
összhangban vannak az EU előírásaival.
 Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre
vonatkozó munkabiztonsági és
munkaegészségügyi követelmények
megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési,
intézményi előírások rendszere.
 Foglalkozás-egészségügy
A munkaegészségügy a munkahigiéné és a
foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja
magába.
 A munka-egészségügyi tevékenység célja a
munkavégzés során:
 - a munkakörnyezetből származó egészségkárosító
veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése,
értékelése és kezelése
 - a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a
munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg
igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, munkaköri
alkalmassági vizsgálatok
 - a munkát végző személyek egészségének megóvása.
 Foglalkozás-egészségügy

 Megterhelés adódik a munkavégzésből, a kóroki

tényezőkből, a balesetveszélyből és az életmódból.
 Igénybevétel a megterhelés következtében fellépő
válaszreakciók összessége.
 Azonos megterhelés eltérő módon hathat különböző
személyekre.
 A legfontosabb tényezők a nem, az életkor, az egészségi
állapot, a pillanatnyi fáradtsági szint, egyéb megterhelések.
 Foglalkozás-egészségügy

 Munkakapacitás meghatározásához ismerni kell a

feladatot, a körülményeket és az egyén egészségi
állapotát.
 Szakmai alkalmassági vizsgálat: a vizsgált személy
várhatóan meg tud-e felelni a választott szakma
művelődéséből adódó egészségi követelményeknek.
 Személyi higiénés alkalmasság vizsgálata a járványügyi
szempontból kiemelt területek (pl. eü, gyermekellátás)
munkavállalóinál történik a kórokozó hordozás kizárása
céljából.
 Foglalkozás-egészségügy
 Munkaköri alkalmasság vizsgálata: az adott személy a
kérdéses munkahelyen és munkakörben a rábízott
tevékenységekből adódó megterhelések miatt milyen
igénybevételnek lesz kitéve és képes lesz-e azt
egészségének károsodása nélkül tartósan elviselni.
 Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat:
mindenképpen meg kell történnie Foglalkozás-
egészségügy a munkába lépés előtt, illetőleg
munkakör/munkahely változás, tartós kiküldetés
megkezdése előtt.
 Foglalkozás-egészségügy

 Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat

gyakoriságát a munkahely és a munkavállaló
specifikumai egyaránt meghatározzák.
 Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat a
munkavállaló egészségi állapotának megváltozása,
járványügyi érdek esetén a fertőző betegség gyanúja,
foglalkozási betegség észlelése, heveny rosszullét, 30
napot meghaladó keresőképtelenség, 6 hónapot
meghaladóan szünetelő munkaviszony esetében kell
megtörténnie.
 Foglalkozás-egészségügy

Záróvizsgálat:
 ha a munkavállaló rákkeltő
anyagoknak volt tartósan
kitéve,
 ha idült foglalkozási betegség
kialakulásának lehetősége
állott fenn,
 ha külföldi kiküldetésből
tért haza.
Finanszírozása
- munkáltató feladata,
- függ attól, hogy hány és milyen
foglalkozás-egészségügyi osztályba
sorolt dolgozóról van szó évente, de a
kettő függvényében meghatározott, hogy
egy foglalkozás-egészségügyi praxis hány
dolgozót láthat el
Létszáma
főműszak-időben biztosítani kell a
szolgálatban egy orvost és egy ápolót
1000 / 2000 dolgozónként (foglalkozás-
egészségügyi osztály függvényében)
 Foglalkozás-egészségügyi szolgálat
Foglalkozás-egészségügyi osztályok:
A - pl. bányászatban, kohászatban dolgozó fizikai munkások,
rákkeltőkkel exponáltak

B - pl. építőiparban, egészségügyben dolgozók egyes munkakörei

C - pl. egyéb fizikai munkások

D – pl. oktatás területén dolgozók, ill. egyéb nem fizikai

munkakörben dolgozók
»
foglalkozási megbetegedés:
a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben
bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a
foglalkozás gyakorlását követően
megjelenő vagy kialakuló idült
egészségkárosodás

foglalkozással összefüggő
megbetegedés:
a dolgozók egyes csoportjaiban
gyakrabban
megjelenő, több okra
visszavezethető betegségek,
melyek a lakosság körében is
előfordulnak
Foglalkozási megbetegedések
 Munkahelyi kóroki tényezők

 Kóroki tényezők: Fizikai, Kémiai, Biológiai, Pszicho-

szociális, Ergonómiai, Pszichés, mentális

 baleset
 fokozott expozíció
 foglalkozási betegség
 foglalkozással összefüggő megbetegedés
 Fizikai kóroki tényezők

 Leggyakoribb • Pl. zaj, rezgés, ionizáló-, nem

ionizáló sugárzás, mikroklíma, hő-hőmérséklet,
légnyomás, elektromos áram
 Kémiai kóroki tényezők
 • Számuk a legnagyobb • Többségük hatása ismeretlen
 Fémek: A hazai gyakorlatban leginkább használt, munkavédelmi
szempontból fontosabb fémek: ólom, kadmium, króm, nikkel, higany.
 Gázok: Gyakorlatilag csak heveny foglalkozási megbetegedéseket
okoznak. A mérgezések nemritkán halálosak, a nagy tüdőfelületen át a
gázok gyorsan, jelentős mennyiségben jutnak be a szervezetbe.
 Hatásuk alapján egyszerű fojtógázokra, kémiai hatású fojtógázokra és
ingerlő gázokra csoportosíthatók.
 Egyszerű fojtógázok
 Általában nincs közvetlen mérgező hatásuk, a levegő kiszorításával
hatnak. E csoportba tartoznak: széndioxid, metán.
 Kémiai hatású fojtógázok
 A szervezetbe jutva vegyi reakció útján gátolják meg az oxigén
felhasználását.
 Ingerlő gázok
 Hatásuk attól függ, hogy a vízben illetve szövetnedvekben miként
oldódnak. A jól oldódóak a felsőlégutak nyálkahártyáján kifejtik
hatásukat és így nem jutnak a mélyebb légutakba.
 Jól oldódóak: ammónia, fluorsav, kénsav, sósav, formaldehid.
Kötőhártya, orrnyálkahártya, légcső heveny izgalmát okozzák
(menekülésre késztetnek).

 Közepesen oldódóak: klór, kéndioxid. A mélyebb légutakba is lejutva

következményes tüdőgyulladást okozhatnak.
 Műanyagok
 Régóta ismertek a természetes alapú műanyagok, amelyeket a
természetben is előforduló nagy molekulájú anyagok (cellulóz,
fehérjék) átalakításával lehet előállítani (műselyem, műrost, celofán,
műbőr). A gyártásnál egészségkárosító anyagokat is használnak,
illetve ilyenek szabadulhatnak fel (szénkéneg, kénhidrogén,
kéndioxid, klór, nitrózus gázok, stb.).
 A mesterséges alapú műanyagok előállítása kis molekulájú
vegyületekből, monomerekből történik. Polimerizációval jönnek
létre például a polivinilklorid (pvc),a polisztirol; polikondenzációval
az aminoplasztok, fenoplasztok; poliaddicióval a poliuretán.
 A pvc-ből csövek, fóliák, háztartási eszközök, bútorok, mesterséges
szálak; a polisztirolból különböző műgyanták; a poliuretánból
elsősorban műanyag habok készülnek.
 Károsító hatás: a kész műanyagok az egészséget nem
károsítják, megbetegedést okozhat viszont néhány
monomer (vinilklorid, sztirol, fenol, izocianátok),
valamint a gyártás során felhasznált adalék és segéd
anyagok):
 - stabilizátorok (ólomvegyületek),
 - katalizátorok (szerves, szervetlen savak, peroxidok),
 - oldószerek (aceton, benzin, benzol, toluol, xilol),
 - lágyítók (ftalátok, trikrezilfoszfát),
 - színezékek, töltőanyagok (azbeszt), fungicidek,
antisztatikumok.sszul oldódóak: nitrózus gázok. A
mélyebb légutakba lejutva tüdővizenyőt idéznek elő.
 A növényvédőszerek felhasználása területén az elmúlt
évtizedekben bekövetkezett korszakváltás azzal a példával
jellemezhető, hogy az idült hatású, a szervezetben felhalmozódó
DDT-t a heveny egészségkárosodást ugyan előidéző, de gyorsan
lebomló szerves foszforsavészterek váltották fel.
 A növényvédőszerek számos csoportjából három, a fungicidek
(gombaölők), a herbicidek (gyomirtók) és az inszekticidek
(rovarirtók) érdemes kiemelésre.
 Biológiai
 • Mikroorganizmusok, ill. komponenseik • Fertőzést,
allergiát mérgezést okozhatnak
 Pszichoszociális
 • Munkahelyi stressz • Betegállományok 50-60%-a (EU)
 (pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a
munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés,
munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.)
összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott
válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz,
munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus)
megbetegedés következhet be.)
 Munkavédelemmel kapcsolatos jogok és
kötelességek
 A munkáltató köteles:
 a minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a
munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető
kockázatokat;
 a munkabiztonsági szaktevékenység, a munkaegészségügyi
szaktevékenység ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező
személyt biztosítani;
 a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a
munkavállalónak megadni;
 rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények
megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik,
illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
 a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal
összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő
munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;
 a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a
jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően eljárni;
 biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát,
védőképességét, a kielégítő higiéniés állapotát, a szükséges
tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását;
 teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a
munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében;
 köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a
munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi,
katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra
alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása,
felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk
érdekében;
 oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
elméleti és gyakorlati ismereteivel;
 az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése
érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter
rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz,
munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább
a rendeletben megjelölt időtartamra és szakképesítési
feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy
foglalkoztatni, e személy részére valamennyi
munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a
szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani. E
foglalkoztatás az előírt alkalmassági feltételekkel
rendelkező munkavállaló hiányában polgári jogi szerződés
alapján külső szolgáltatás útján is megvalósítható;
 foglalkozás-egészségügyi szolgálatot köteles biztosítani,
mely közreműködik az egészséges munkakörnyezet
kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében.
 A munkavállaló köteles
 a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a
munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a
munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezni a munkáját,
 munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez
saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse;
 a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a
tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően
és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott
karbantartási feladatokat elvégezni;
 az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a
tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;
 a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető
ruházatot viselni; munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a
tisztaságot megtartani;
 a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket
elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;
 a részére előírt orvosi - meghatározott körben
pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni;
 a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a
munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet,
üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre
intézkedést kérni a felettesétől;
 a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni;
 köteles együttműködni a munkáltatóval, az egészséges és
biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott
hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató
veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is.
 A munkavállaló jogosult megkövetelni a
munkáltatójától:

 az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre
vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását;
 az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez
szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz
való lehetőség biztosítását;
 a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges
felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint
tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását;
 jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét
vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a
munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne
közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia.
 Jogszabályi háttér
 Alaptörvény (2011.04.25.)
 XVII. cikk
 (1) A munkavállalók és a munkaadók - a munkahelyek
biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más
közösségi célokra is figyelemmel - együttműködnek egymással.
 (2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a
munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy
egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív
szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen
fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók
munkabeszüntetéshez való jogát.
 (3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét,
biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó
munkafeltételekhez.
 (4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti
pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.
 Munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. tv.)
 Alapelvek
 2. § (1) Az állam - a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti
szerveivel egyeztetve - meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és
ellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégző
képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre
vonatkozó nemzeti politikáját, amelynek megvalósulását időszakonként
felülvizsgálja.
 (2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók
munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A
munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező
költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.
 (3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a
szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.
 (4) A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa
értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.
 3. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását az állam az erre
a célra létrehozott felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi.
 4. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni,
hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a
munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében
tartózkodónak és a szolgáltatást igénybe vevőnek is. A
munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg zárják ki a
nem szervezett munkavégzés keretében történő rendeltetésszerű
használat esetén is a balesetet, az egészségkárosodást.
 5. § E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos
érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi
érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait
és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói
érdekképviseleteknek más jogszabályban - így különösen a
munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a
továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről, illetve a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben - szabályozott,
munkavédelemmel kapcsolatos jogait.
 6. § A munkáltatóknak és a munkavállalóknak, valamint az
állami szerveknek e törvényben és a munkavédelemre
vonatkozó más szabályokban meghatározott jogok
gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során együtt kell
működniük.
 7. § A munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során
az adatok (személyes, különleges és közérdekű adatok,
minősített adat, üzemi és üzleti titkok) védelmét a
vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani. Az adatok
statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás
céljára - a 83/B. §-ban megállapított kivétellel -
személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
 8. § Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági
szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi
szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a
munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített
feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott
munkavédelmi - a bányászat területén bányászati -, a
munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített
feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-
orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne,
közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és
népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező
személlyel végeztetheti.
 Az állam feladatai
 13. § Az állam feladata a munkavédelem irányításával, az ágazati és
hatósági tevékenység ellátásával - szervei útján - a munkavédelem
megszervezése.16
 14. § (1) A munkavédelem irányításának keretében állami feladat
 a) a munkavédelem nemzeti politikájának kialakítása;
 b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető
követelményeinek, továbbá az ehhez kapcsolódó jogoknak és
kötelezettségeknek a meghatározása;
 c) a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése, különösen az e
törvény céljait is szolgáló gazdasági szabályozással, az érdekeltség
megteremtésével, a nemzetgazdasági jelentőségű munkavédelmi
kutatások anyagi feltételeinek megteremtésével, tájékoztatással és
felvilágosítással;
 d) a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai
oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos
munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározása;
 e) a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése, a
megállapítások nyilvánosságra hozatala, a munkavédelmi információs
rendszer kialakítása és működtetése.
 (2) Az állam részt vesz a munkavédelemben érintett nemzetközi
szervezetek munkájában, együttműködik más államokkal a
munkavédelmi feladatok összehangolása végett, jelentést tesz a
munkavállalók biztonságát és egészségét érintő közösségi szabályok
végrehajtásáról.
 (3) Az állam az (1) és (2) bekezdésben foglalt feladatait a munkavállalók
és munkáltatók érdekképviseleti szerveivel együttműködve valósítja
meg.
 15. § A munkavédelem ágazati tevékenységének keretében állami feladat
 a) Szabályzat kiadása;
 b) a munkavédelem nemzeti politikájával összhangban az ágazati jellegű
munkavédelmi kutatás, fejlesztés, továbbá a tájékoztatás, közreműködés
a továbbképzés szervezésében.
 16. §Az állam hatósági tevékenység keretében, a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási rendben - a
VII. Fejezetben meghatározottak szerint -
 a) elősegíti és ellenőrzi a munkavédelemre vonatkozó szabályok
végrehajtását;
 b) ellátja az e törvény, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter
rendelete és külön jogszabály szerinti engedélyezést és nyilvántartást.
 A munkáltatók kötelezettségei
 A munkáltató köteles a következő konkrét feladatokat ellátni a
biztonságos munkavégzés érdekében.
 • Minőségileg, ill. szükség esetén mennyiségileg is értékelni a
munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat,
különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes
anyagokra és készítményekre, valamint a munkavállalókat érő
terhelésekre.
 • A meghatározott veszélyességi osztályokhoz és a munkavállalói
létszámhoz igazodóan - a rendeletben megjelölt időtartamra -
munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt alkalmazni.
 • Az egészséges munkakörnyezet kialakításához és az
egészségkárosodások megelőzéséhez az illetékes miniszter rendeletében
megjelölt szakképesítéssel rendelkező személyeket (foglalkozás-
egészségügyi szolgálatot) alkalmazni.
 • A szükséges tájékoztatást és utasításokat kellő időben megadni a
munkavállalóknak.
 • Rendszeresen meggyőződni a munkakörülmények állapotáról, és az
azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével a megfelelő
munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók számára.
 Rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkavállalók ismerik,
ill. megtartják a rájuk vonatkozó előírásokat.
 Új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni és
elemezni az egészségre valamint a biztonságra kiható tényezőket.
 Megfelelően tájékoztatni a munkavállalót a szociális, egészségügyi
lehetőségekről.
 Gondoskodni a megfelelő védőeszközökről és azok pótlásáról.
 Az egyéni védőeszközre jogosultak belső rendjét írásban
meghatározni.
 A munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket
bejelenteni, kivizsgálni, nyilvántartani.
 A munkáltató oktatás keretében köteles gondoskodni arról, hogy a
munkavállaló munkába álláskor, munkahely vagy munkakör
megváltoztatásakor. munkaeszköz átalakításkor, új munkaeszköz
üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
elméleti és gyakorlati ismereteit. A szükséges szabályok,
utasítások és információk megszerzéséig a munkavállaló önállóan
nem foglalkoztatható.
 A munkavállalók kötelezettségei és jogai
 A munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban
végezhet munkát, az egészséget nem veszélyeztető szabályokat meg kell
tartania.
 A rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonsági állapotáról meg kell
győződnie, azt megfelelően kell használnia, karbantartania.
 Az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően kell használnia.
 A munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető
ruházatot kell viselnie.
 A munkaterületen fegyelmet, rendet, tisztaságot kell tartania.
 A munkája biztonságos végzéséhez szükséges ismereteket el kell
sajátítania.
 Az előírt orvosi vizsgálaton részt kell vennie.
 A veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárható módon meg
kell szüntetnie, vagy jelentenie kell a felettesének.
 A balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelentenie kell.
 A munkavállaló jogosult:
 - a betanulási lehetőséghez
 - a munkavégzéshez szükséges felszerelések, munka- és
védőeszközök, az előírt védőital, valamint a tisztálkodó szerek és
a tisztálkodási lehetőségekhez.
 A munkavállaló jogosult a munkavégzést megtagadni, ha azzal
életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan
veszélyeztetné.

 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló
1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek
végrehajtásáról
 Mellékletei:
 Az Mvt. 21. § (2) bekezdése alapján veszélyesnek minősülő
munkaeszközök jegyzéke
 Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező
személy foglalkoztatásának feltételei
 A munkabaleset kivizsgálásának szempontjai
 A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatója
 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról
 A veszélyes anyagok kezelését, jelölését, bejelentését,
nyilvántartását, kockázatainak becslését szabályozza.

 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a
munkahelyek kémiai biztonságáról

 Munkabalesetek kivizsgálása –
jegyzőkönyvezése – ügyintézése

 Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett

munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől
és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának
mértékétől függetlenül.
 A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a
munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához
kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás,
tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi
szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb.
igénybevétele során éri.
 Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező
balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a
lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a
lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a
munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
 A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések
bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása
 A sérült, illetve a balesetet észlelő személy köteles a balesetet, sérülést, rosszullétet
haladéktalanul jelenteni a munkát közvetlenül irányító személynek.
 A szervezeti egység vezetőjének minden bejelentett, illetve tudomására jutott
balesetről meg kell állapítani, hogy munkabalesetnek tekinti-e.
 Amennyiben nem tekinti annak, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről
értesítenie kell a sérültet.
 Ha a sérültnek kifogásai vannak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával
kapcsolatosan, panaszával az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi
Főfelügyelőség (OMMF) illetékes felügyelőségéhez fordulhat.
 A bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással kapcsolatos részletes előírásokat a
munkabalesetek tekintetében az Mvt. és munkaügyi miniszteri rendelet, a
foglalkozási megbetegedések tekintetében a népjóléti miniszter által kiadott
rendelet határozza meg.
 A munkabaleseteket be kell vezetni a szervezeti egységek baleseti nyilvántartásába
(régebbi nevén baleseti napló). A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató
székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető szervezeténél összesítve és
minden területileg elkülönült szervezeti egységnél külön-külön kell vezetni.
 Teendő munkabaleset esetén
 - intézkedni kell a sérült(-ek) egészségügyi, orvosi ellátásáról;
 - értesíteni kell a munkahelyi vezetőt;
 - a kivizsgálás érdekében, gondoskodni kell a baleset helyszínének biztosításáról,
változatlan állapotú megőrzéséről.

 A munkáltatónak a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése,
kivizsgálása és nyilvántartása során az alábbi adatokat kell rögzítenie: - a sérült
(megbetegedett) személyes adatait (név, születési hely és időpont, anyja neve, TAJ-
száma, lakcíme);
 - a sérült munkakörét;
 - a sérülés időpontját;
 - a baleset, sérülés helyszínét, jellegét;
 - a sérült ellátására tett intézkedést;
 - annak a tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkát.
 A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a „Munkabaleseti jegyzőkönyv"-ben
kell rögzíteni. Ha a sérült állapota, vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az
adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet lefolytatni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg
kell indokolni. Több sérült esetén a jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön
kell kiállítani.
 A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de
legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a
jegyzőkönyvet:
 - a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának;
 - a halált, illetve a 3 napot meghaladó munkaképtelenséget
okozó munkabalesetről a megyei (fővárosi)
Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség, illetve a
Magyar Bányászati Hivatal (MBH) baleset helyszíne szerint
illetékes területi szervének;
 - külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a magyarországi
székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának;
 - a társadalombiztosítási kifizető helynek, ennek hiányában
az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak.
 Az a munkáltató köteles a munkabaleset kivizsgálására,
bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat
teljesíteni, amely a sérültet szervezett munkavégzés
keretében foglalkoztatja.
 A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatóját az
1993. évi XCIII törvény a munkavédelemről és annak
végrehajtására kiadott 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet
tartalmazza.
 Munkabalesetekkel összefüggő iratok:
 Baleseti napló
 Munkabalesetei jegyzőkönyv
 Munkabalesetei jegyzőkönyv - módosítás
 Értesítés –munkabaleset kivizsgálásáról
 Felhívás kárigény bejelentésére
 Üzemi-baleset
 Üzemi-baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása
körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg
munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi
baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes
társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
 A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett
balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat
keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az
egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása
céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb
vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben
érte.
 Üzemi-balesetekkel összefüggő iratok:
 Üzemi-balesetei jegyzőkönyv
 Munkáltatói határozat üzemi-balesetről
 A műtét során elszenvedett egészségkárosodás nem tekinthető üzemi
balesetnek (1997. évi LXXXIII. törvény 52. §).
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. Törvény 52 §. 1 bekezdése alapján
 Nem üzemi baleset az a baleset, amely
 a) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy
 b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka,
engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
 c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra)
menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy
az utazás indokolatlan megszakítása során történt.
 Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség
igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett,
az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.
Minden munkavállaló köteles balesete esetén a legrövidebb időn
belül orvoshoz fordulni, és a közvetlen munkahelyi vezetőjét
személyesen, akadályoztatása esetén munkatársa vagy hozzátartozója
útján legrövidebb időn belül tájékoztatni.
 Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, illetve a
foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és
idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő
vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
 a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a
munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai,
biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre
vezethető vissza, vagy
 b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb
igénybevételének a következménye.
 (4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a
foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási
betegségben megbetegedettet is érteni kell.
Foglakozási megbetegedéssel összefüggő iratok:
 Bejelentés foglalkozási megbetegedésről
 Egészségügyi ellátás mérgezési eset bejelentése
 Tanulói baleset
 A tanuló- és gyermekbalesetek jelentésének módját a nevelési-
oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM
rendelet 2. sz. melléklete (a továbbiakban: R.) határozza meg. Előírja
többek között, hogy a 3 napon túl gyógyuló tanuló- és
gyermekbalesetről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet határidőre
továbbítani kell, és el kell juttatni a tanulónak (szülőnek).
 A R. szerint a nevelési-oktatási intézménynek minden tanuló- és
gyermekbalesetet nyilván kell tartania.
 Ha a baleset a tanulót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges
gyakorlati képzés során nem a nevelési, oktatási intézményben éri,
munkáltatón az őt foglalkoztatót kell érteni. Ettől az intézmény és a
foglalkoztató eltérhet.
 A foglalkoztató munkáltató minden munkabaleset esetén köteles
erről a nevelési, oktatási intézményt értesíteni és annak
kivizsgálásában a részvételét biztosítani.
 A baleset kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és a közreható
tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket
kell tenni a további munkabalesetek megelőzésére.
 Munkavédelmi szakember kötelező
foglalkoztatása
 A munkavédelmi törvény már 1 fő munkavállalótól előírja munkavédelmi szakember
foglalkoztatását. A foglalkoztatás időtartama függ a tevékenység veszélyességi osztályától és
a foglalkoztatott munkavállalók létszámától. A táblázat megadja a szükséges végzettség
követelményét is.
 A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy az I-es veszélyességi osztálynál 9 főig, II-es, III-as
veszélyességi osztálynál 50 főig a munkáltató saját maga is elláthatja végzettség nélkül.
 Ebben az esetben csak a munkavédelmi szaktevékenységnek minősülő feladatokat kell
szakemberrel megcsináltatni. Pl.: kockázatértékelés, egyéni védőeszköz juttatás
meghatározása, veszélyes gépek üzembe helyezése.

 Veszélyességi osztályok:
 I-es veszélyességi osztály: pl: építőipar, faipar
 II-es veszélyességi osztály: pl: autószerelő, fémipar
 III-as veszélyességi osztály: pl: irodai munkák

 A munkáltatókat a veszélyességi osztályon belül az általuk foglalkoztatott munkavállalók -
beleértve a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalókat is - állományi
létszáma alapján kell csoportosítani:
 a) 1-9 munkavállaló között;
 b) 10-49 munkavállaló között;
 c) 50-500 munkavállaló között;
 d) 501-1000 munkavállaló között;
 e) 1000 munkavállaló felett.
 3. A munkáltató legalább az alábbiakban meghatározott létszámú és
munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles, minimálisan az e pontban
megállapított munkaidőtartamot kitöltő, munkavédelmi tevékenységre
foglalkoztatni:
 I/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti két órára,
 I/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára,
 I/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára,
 I/d) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
 I/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden
megkezdett 600 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi
szakképesítésű teljes munkaidővel,
 II/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,
 II/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,
 II/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára,
 II/d) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
 II/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és
minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú
munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
 III/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,
 III/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,
 III/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,
 III/d) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára,
 III/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel.
 4. A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató
(mikrovállalkozás) esetén, továbbá ha a munkáltató a tevékenysége
alapján a II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél
kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), akkor külön
szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett kijelölt
munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga
is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt
személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató
tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges
ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Valamennyi esetben
(kijelölés, foglalkoztatás vagy a munkavédelmi feladatok személyes
ellátása) a munkáltató kötelessége továbbá, hogy a
munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági
szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi (bányászati)
szakképesítésű személyt vegyen igénybe. Ez a személy lehet a
kijelölt (foglalkoztatott) szakember vagy - a szakképzettségi feltétel
fennállása esetén - a természetes személy munkáltató is.
 Foglalkozás-egészségügyi feladatok
 A munkavédelemről szóló törvény szerinti feladatai ellátása
érdekében a munkáltatónak foglalkozás-egészségügyi
szolgálatot (egyszerűbben: üzemorvost) kell biztosítania a
munkavállalók számára a munkahelyen.

 A foglalkozás-egészségügyi szolgálat két módon biztosítható

a munkahelyen: vagy a munkáltató maga tart fenn ilyen
szolgálatot, vagy külső szolgáltatót vesz igénybe. Azok a
munkáltatók, akik nem tartanak fenn szolgálatot, továbbá a
munkaügyi központok, a települési önkormányzatok és a
szakképző intézmények a vizsgálatok elvégzése ellenében
térítési díjat fizetnek a szolgáltatást végzőnek. A díjak
mértékét a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló
89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendeletben
foglalt díjaktól azonban megállapodással el lehet térni.
 A szolgálat feladatai
 A foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak elsősorban preventív,
megelőző szerepe van. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat
elsősorban - a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával -
közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában és az
egészségkárosodások megelőzésében. Feladata egyrészt a
munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a
munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai,
pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése,
másrészt hogy javaslatot tegyen arra, milyen módszerekkel lehet
ezeket olyan szinten tartani, ami nem károsítja az egészséget.
Feladata továbbá a munkavállalók egészségének ellenőrzése. A
foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkavédelemről szóló
törvény alapján - többek között - részt vesz a munkavédelmi
üzembe helyezésben, a munkabaleset kivizsgálásában. A
munkáltatókat munkahigiéniai tanácsadással segíti, és a feladatai
közé tartozik a veszélyhelyzetek megelőzése is.
 Munkahigiénés vizsgálat
 A munkahigiénés vizsgálat keretében a foglalkozás-egészségügyi
szolgálat feltárja a munkakörnyezetben lévő kóroki (fizikai, kémiai,
biológiai, ergonómiai, pszichoszociális) tényezőket, kidolgozza a
végzett munkából és a munkakörnyezet hatásaiból adódó megterhelés
mennyiségi meghatározására alkalmas eljárásokat, illetve olyan
vizsgálatokat végez, amelyek eredményeként javaslat tehető a
munkából és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító
kockázatok kezelésére (csökkentésére). A munkahigiénés vizsgálat az
egészségkárosító kockázat meghatározásához és nyomon követéséhez
szükséges. A 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet szerint a
munkakörnyezeti műszeres vizsgálat keretében egyrészt a munkahelyi
kémiai kóroki (gázok, gőzök, aeroszolok, porok okozta légszennyeződés
mennyiségi, minőségi vizsgálata), és a fizikai kóroki (pl. zajszint, infra-
és ultrahangszintek, rezgésterhelések, ionizáló és nem ionizáló
sugárzásszintek, elektromágneses tér jellemzői) tényezőket vizsgálják.
Idetartozik továbbá a fizikai terhelés, igénybevétel vizsgálata is. A
biológiai expozíciós mutatókat a vizeletben és a vérben is vizsgálják. A
munkahigiénés vizsgálatért fizetendő térítés összegéről a
megrendelőnek és a vizsgálatot végzőnek meg kell állapodnia.
 Osztályba sorolás
 A rendelet - aszerint, hogy a tevékenységüknek mekkora az
egészségkárosító kockázata - osztályokba sorolja a
munkáltatókat. Ez alapján lehet megtudni, hogy a
munkáltatónak kell-e a főműszak idejére üzemorvost
biztosítania, vagy sem. A besorolást a munkáltatónak kell
elkészítenie, azonban figyelembe kell vennie a szolgálat
vagy az ÁNTSZ véleményét is. Amennyiben egy
munkahelyen az "A" és "B" foglalkozásegészségi osztályba
tartozó munkavállalók száma egy műszakban meghaladja a
300 főt, a munkahely szerint illetékes intézet (ÁNTSZ)
előírhatja, hogy biztosítsanak a dolgozók részére
foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátást, beleértve az
elsősegélynyújtás feltételeit is.
A munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés
 A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak
maguk közül - a következők szerint - képviselőt vagy képviselőket (a
továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:
 a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan
munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó
munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának
lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;
 A munkavédelmi képviselők, a munkahelyi munkavédelmi bizottság, a
paritásos munkavédelmi testület megválasztásával, tevékenységével
kapcsolatban a Munkavédelmi törvény alapján kell eljárni.

 Érdekképviseleti lehetőség a munkavédelmi képviselők számára a paritásos
munkavédelmi testület: „Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak
száma legalább ötven fő és munkavédelmi képviselők működnek,
összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testület működik,
amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató
képviselői.”