BIZTONSÁGTECHNIKA ÉS

MUNKAVÉDELEM ALAPJAI
1. Fogalmak, jogok és kötelességek

Szerkesztette: Szén István

Óbudai Egyetem
 Tartalom

1. Bevezetés: ....................................................................................................... 2

2. A munkavédelem rendszere: ........................................................................ 2

3. Jogok és kötelességek .................................................................................... 7

3.1 A munkáltató munkavédelemmel összefüggő kötelezettségei: ................ 7

3.2 Munkahelyek minimális követelményei:.................................................. 9

3.3 A munkavédelmi oktatás időszerűsége: ................................................. 11

3.4 A munkavállalók alkalmazásának feltételei: .......................................... 11

3.5 Munkavállalók munkavédelemmel összefüggő kötelezettségei: ........... 12

3.6 A munkavállalók munkavédelmi jogai: .................................................. 13

1
 1. Bevezetés:

Életünk jelentős részét a munkahelyeinken töltjük, ahol számtalan, munkakörnyezettől

függő vagy abból adódó veszéllyel kell együtt élnünk. A munkánkhoz így hozzátartozik a
kockázatokkal szembeni hatékony védelemi lehetőségek megismerése és a veszélyes
munkakörnyezettel szembeni fellépés, az egészségünk és alkotóerőnk megóvása érdekében. De
miért is dolgozunk?
A munka társadalmi és személyi szükséglet. A munka társadalmi jelentőségét
reprezentálhatjuk a fogyasztással, befektetési lehetőségekkel, rendszeres adózással és a
nyugdíjrendszer fenttartásával. A személyi szükségletek egy része egyben társadalmi jellegű is,
de összeségében nézve színesebb és összetetteb. Természetesen szükségünk van jövedelemre,
de ezen túlmenően a siker iránti vágy, az érdeklődési területünknek megfelelő tevékenység, a
motiváció, az önbizalom, a társas kapcsolatok és „hasznosság” érzés, mind fontos tényezők az
ember számára.

2. A munkavédelem rendszere:
Hazánkban és az Európai Unióban törvény szabályozza az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a
szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a
munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a
foglalkozással összefüggő megbetegedéseket.
A munkavédelem szabályzása:
A szabályozás legfelső szintjén Magyarország Alaptörvénye foglal helyet. Az
Alaptörvény XVII. cikk, (3. pontja): „Minden munkavállalónak joga van az egészségét,
biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez”.
A szabályozás következő szintjén a munkavédelmi törvény található: 1993. évi XCIII.
törvény a munkavédelemről, majd az azt követő szinteken kormány- és miniszteri
rendeletek találhatók, melyre három példa:

• 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi
és biztonsági követelményeiről. (Eüm – Egészségügyi Minisztérium rendelete.)
• 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának
kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről.
(EMMI - Emberi Erőforrások Minisztériuma)
• 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint
a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és
védelmi rendszerekről. (NGM – Nemzetgazdasági Minisztérium)

A rendeleteket követik a munkáltatói szabályok, majd végül az önkéntes használatú

szabványok.

2
 ALAPTÖRVÉNY
TÖRVÉNY

Rendeletek

Munkáltatói
szabályok

Szab
ványok

1. ábra: A munkavédelem jogi hierarchiája

A munkavédelem rendszere tárgyi, személyi és szervezeti összetevőkre tagolható,
melyek egymással bonyolult kapcsolatrendszert alkotnak.
A tárgyi feltételek olyan:
• munkaszervezeti formák,
• munkamódszerek,
• technológiák,
• biztonsági eszközök alkalmazása, kialakítása,
amelyek a baleseti veszélyt a lehető legkisebb mértékre korlátozzák. Ezeket egészségügyi, jogi,
közgazdasági és műszaki intézkedések útján valósítják meg.
Személyi feltételek:
• testi felkészültség
• pszichológiai felkészültség,
• megfelelő szakképzettség,
• a foglalkozásban való tájékozottság,
• a biztonsági előírások ismerete és tudatos gyakorlati alkalmazása.
A személyi feltételek kialakításában nagy szerepe van az oktatásnak, képzésnek, a pedagógiai
jellegű intézkedéseknek.

3
Szervezeti feltételek:
• intézményi, regionális és állami munkavédelmi rendszerek
• technológiához igazodó, ergonomikus munkafeltételek biztosítása
• foglalkozás egészségügyi szolgálatok
• munkahelyi érdekképviseletek
• munkahelyi ellenőrzési rendszerek
A jelenleg hatályos Munkavédelmi Törvény minden – a legkisebb cégek kivételével -
munkáltató részére előírja munkavédelmi szakember foglalkoztatását.

A munkavédelem feladata:
A munkavédelem feladata a munkát végző, dolgozó ember testi épségének,
egészségének megóvása, munkatevékenységének és alkotóerejének megőrzése, védelme.
A munkavédelem célja:
A munkából származó balesetek, foglalkozási ártalmak és a megbetegedések
megelőzése.
A munkavédelem meghatározása, definíciója:
A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi
követelmények összessége, továbbá a munkavédelmi törvény céljának megvalósítására
szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek
végrehajtása.

2. ábra: A Munkavédelem területei

4
Munkabiztonság:
A munkabiztonság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre
vonatkozó szabályokat határozza meg, illetve ellenőrzi azok betartását.
A munkabalesetek megelőzése érdekében meg kell határozni, hogy az adott
tevékenységet milyen környezeti feltételek megléte, milyen munkaeszközök és technológiák
alkalmazása, milyen védőberendezések, valamint egyéni védőeszközök használatával lehet
végezni, így kizárható, hogy a munkát végző a veszélyforrás hatókörébe kerüljön.
A veszélyforrások csoportosítása:

• fizikai veszélyek,
• veszélyes anyagok,
• biológiai veszélyek,
• fiziológiai és pszichés tényezők.

Munkaegészségügy:
A munkaegészségügy a foglalkozási megbetegedésekkel, azaz a munkavégzés, a
foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás
gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodásokkal foglalkozik,
amelyek

• a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat

során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszicho-szociális és ergonómiai kóroki
tényezőkre vezethető vissza, illetve
• a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a
következménye.

A munkaegészségügyi tevékenység két részterülete: a foglalkozásegészségügy és a

munkahigiéne.

A munkahigiénia feladata a munkakörnyezetből származó egészséget károsító

veszélyek felismerése, értékelése és elhárítása.

• kidolgozza az egészséget nem károsító munkahelyi higiénés határértékeket;

• kidolgozza, alkalmazza a munkakörnyezeti kóroki tényezők kimutatásának
módszereit, a munkakörnyezeti monitorozás rendszerét;
• a technológia fejlesztési, illetőleg a munkahely tervezési szakaszában megállapítsa
a várható egészségkárosító kockázatokat;
• a munkakörnyezet, a technológia, a tevékenységhez alkalmazott anyagok,
készítmények ismeretében meghatározza az egészségkárosító kockázatokat, azokat
minőségileg és mennyiségileg jellemezze;
• a kockázatot a mért értékeknek, adatoknak a határértékekkel, szabványokkal való
összevetését követően határozza meg;

5
 • kidolgozza a megelőzés stratégiáját;
• szolgálatai útján hatósági felügyeletet lásson el a munkahigiéne céljának
megvalósítása érdekében.

A foglalkozás-egészségügy:
Feladata a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó
megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző
személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése
révén a munkát végző személy egészségének megóvása. Ezen belül:

• a munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti

kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez
utóbbiakra jellemző paramétereket,
• kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat;
• meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összes megterhelését;
• a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy
eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát,
és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit;
• a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági
vizsgálatok gyakoriságát;
• a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse,
továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett
alkalmas munkavégzésre;
• fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a terhes nők, a szoptatós anyák,
az időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére
munkavégzésük során;
• a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját
kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen
Munkavédelemmel foglalkozó hatóságok:
• A munkáltatónál:
o Munkavédelmi képviselő
o Paritásos munkavédelmi testület
o Munkavédelmi vezető
o Munkavédelmi bizottság
• Szakszervezetek
• Megyei Kormányhivatalok - Járási Hivatal Foglalkoztatási, Munkaügyi és
Munkavédelmi Főosztály; Munkaügyi és Munkavédelmi Ellenőrzési Osztály
• Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF)
• Pénzügyminisztérium, Munkavédelmi Főosztály és Foglalkoztatás-felügyeleti
Főosztály
• EU-OSHA: Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség

6
 3. ábra: A munkavédelem szerkezete Magyarországon (a rajzot készítette: Kudász Ferenc)

3. Jogok és kötelességek

3.1 A munkáltató munkavédelemmel összefüggő kötelezettségei:

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek

megvalósítása a munkáltató feladata.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek
teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem
adhat.
A munkáltató a biztonságos és egészséges munkakörülmények megteremtése érdekében
többek között köteles:

• A munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, a

munka időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a
munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta
igénybevétel elkerülésére az emberi tényezőket figyelembe venni.
• Értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat,
különös tekintettel:

7
 o az alkalmazott munkaeszközökre,
o veszélyes anyagokra és készítményekre,
o a munkavállalókat érő terhelésekre,
o valamint a munkahelyek kialakítására.
Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket tenni, amelyek biztosítják a
munkakörülmények javulását.

• A munkavédelmi feladatok ellátására munkavédelmi és munkaegészségügyi

szakképesítésű személyeket foglalkoztatni.
• A szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni.
• Rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a
követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó
rendelkezéseket.
• A munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek
figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére.
• Új technológiák bevezetése előtt kellő időben (legkorábban a tervezési szakaszban)
megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük
egészségre és biztonságra kiható következményeit.
• A tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget veszélyeztető és
nem biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a
szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély
esetén a munkavégzést leállítani.
• A munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket kivizsgálni, bejelentési
kötelezettségnek eleget tenni.
• Biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a
kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását.
• Teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók
biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket
is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására.
• Veszély esetén köteles megtenni minden indokolt intézkedést a munkahely
kiürítésének érdekében a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához,
arra alkalmas munkavállalókat kijelölni, létszámukat meghatározni, felkészítésüket és
megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásukat biztosítani.
• A munkáltató létszámát és tevékenységét figyelembe véve foglalkozás-egészségügyi
szolgáltatást biztosítani, ami a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített
feladatok ellátásában közreműködik.
• Tájékoztatnia kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőket arról, hogy az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatokat
ki látja el.

8
3.2 Munkahelyek minimális követelményei:

• Valamennyi munkahely kialakítása és üzemeltetése feleljen meg az aktuális

rendeletben meghatározottaknak, továbbá a munkavédelemre vonatkozó egyéb
szabályoknak, a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható
követelményeknek.
• A munkahelyen alkalmazott villamos berendezések ne okozzanak tűz- vagy
robbanásveszélyt.
• A munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védve legyenek a
közvetlen vagy közvetett érintés okozta villamos baleseti veszélyekkel szemben.
• A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló közötti
kapcsolatrendszer kialakítása során az ergonómiai szempontok figyelembevétele.
• Munkahelyek, a munkaeszközök, illetve a felszerelések és berendezések higiénés
követelményeknek megfelelő rendszeres takarítását tisztítását.
• A zárt téri munkahelyeknek, ahol a munkavállaló veszélyes anyaggal, készítménnyel
kerülhet érintkezésbe, műszakonként legalább egyszeri takarítását. Azokon a
munkahelyeken, ahol a veszélyes anyagok, készítmények pora szennyezheti a
munkakörnyezetet és ezzel a munkavállaló érintkezésbe kerülhet, a takarítást oly módon
kell elvégezni, hogy e művelet ne legyen újabb veszély forrása.
• „Emberben bizonyítottan rákkeltő vegyi anyagok” (ún. 1. kategóriás anyagok),
„Emberben valószínűleg rákkeltő vegyi anyagok” (ún. 2A kategóriás anyagok), továbbá
olyan készítmények, amelyek előbbiek szerinti anyagtartalma nagyobb, mint 1%,
technológiai célra csak akkor legyenek megválaszthatók, ha más, kevésbé veszélyes
anyagokkal nem helyettesíthetők.
• A dolgozók létszámának és a veszély jellegének megfelelő jelző- és riasztóberendezést.
• Ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében
tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell
alkalmazni.
• Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges
mozgásteret.
• Ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében
tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmas
módon kell a védelemről gondoskodni.
• A munkahelyen alkalmazott munkaállás (állvány, pódium, kezelőjárda) kialakítása,
elhelyezése, rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várható
igénybevételnek, tegye lehetővé a biztonságos munkavégzést, a szükséges anyagok és
eszközök tárolását, a biztonságos közlekedést, fel- és lejutást.
• A tároló helyek kialakítása a tárolt anyagok fizikai, kémiai és biológiai
tulajdonságainak, egymásra hatásának, továbbá a környezetből eredő hatásoknak,
illetőleg az anyag emberi egészségre, környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás,
szállítás és tárolás módjának figyelembevételével történjen meg.
• Az energia-, cső- és közműhálózat biztonságosan üzemeltethető, kezelhető,
karbantartható és azonosítható legyen, a villamos szerelvényeknek meg kell felelniük a
biztonsági (érintésvédelmi, robbanásbiztonsági stb.) követelményeknek.
9
• A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés
jellegének megfelelő világításra vonatkozó követelményeket.
• A munkahelyen a zajhatások és a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a
sugárzások, az alacsonyabb vagy magasabb légköri nyomás ne károsítsák a
munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat, és ne veszélyeztessék a
munkavégzés biztonságát.
• A munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe
véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát.
• A szabadtéri munkahelyen - a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek
megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel,
melegedési lehetőséggel, védőitallal - gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni
védelméről.
• Az átlátszó felületű ajtók, kapuk, falak kitörés elleni védelméről, a veszély felismerésére
alkalmas megkülönböztető jelzéséről gondoskodni kell.
• A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének
és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek,
felületük csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen.
• A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok és
járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos
munkavégzést.
• Olyan munka- és tároló helyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg
rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási
útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól.
• Kijáratok és vészkijáratok, a kijelölt menekülési utak száma, mérete, elhelyezése és
megvilágítása tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos
elhagyását.
• A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-a alapján „Azokon a
munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, a nemdohányzók védelméről és a
dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben
foglaltaknak megfelelő, nyílt légterű dohányzóhelyet kell kijelölni, kivéve, ha a
munkáltató a munkahelyet külön törvény szerint nemdohányzó munkahellyé
nyilvánította.”
• A gép állandó tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar nyelvű
üzemeltetési dokumentáció, amelyet a gyártó, import esetén az importáló, annak
hiányában az üzemeltető köteles biztosítani.

10
3.3 A munkavédelmi oktatás időszerűsége:

Munkavédelmi oktatást köteles tartani a munkáltató:

• a munkavállaló munkába állásakor,

• munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
• munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
• új technológia bevezetésekor.

A munkáltató köteles a munkavédelmi oktatást olyan időközökben és tartalommal

megtartani, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt
rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és
gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.
Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a
megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell
ismételni.
Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell
rögzíteni.

3.4 A munkavállalók alkalmazásának feltételei:

A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha:

• a munka ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,

• foglalkoztatása az egészségét, testi épségét (fiatalkorú esetén egészséges fejlődését)
károsan nem befolyásolja,
• foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent,
• mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti,
• a munkára – külön jogszabályokban meghatározott alkalmassági feltételek szerint –
alkalmasnak bizonyult.
• Az egészségügyi (munkaköri) alkalmasságát a foglalkozás-egészségügyi orvos
előzetes, illetve időszakos vizsgálatok alapján dönti el.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott

munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált
személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.
Szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a
képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi
vizsgálat;

11
Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi
szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások
egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások
egészségét nem veszélyezteti.
Soron kívüli alkalmassági vizsgálat: akkor szükséges, ha a munkavállaló egészségi állapotában
olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi a munkakör biztonságos
ellátására. A vizsgálatok meghatározott esetben pályaalkalmassági vizsgálattal is kiegészülnek.

Fontos feltétel, hogy a munkavállaló rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Ez egyfelől
szakmai jártasságot (szakképzettséget, betanítást), másfelől munkavédelmi ismereteket jelent.

3.5 Munkavállalók munkavédelemmel összefüggő kötelezettségei:

A munkavállaló munkavédelmi kötelessége, hogy:

• csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó

szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet
munkát;
• munkatársaival együttműködjön, és munkáját úgy végezze, hogy ez saját vagy más
egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.
• a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon
meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint
használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;
• az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható
tisztításáról gondoskodni;
• a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni;
• munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;
• a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a
munkavégzés során alkalmazni;
• a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt
venni;
• a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni,
a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést
kérni a felettesétől;
• a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.

A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el, és nem alakíthatja
át a biztonsági berendezéseket.

12
3.6 A munkavállalók munkavédelmi jogai:

A munkavállaló jogosult megkövetelni munkáltatójától:

• az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes

tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések
megvalósítását;
• az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek
rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását;
• a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és
védőeszközök biztosítását;
• az előírt védőital biztosítását;
• tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását;
• kezdeményezheti a soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés
alkalmassági vizsgálat elvégzését;
• tájékoztatást, utasítást, információt kapnia az egészség és biztonság megőrzésével
kapcsolatos tudnivalókról;
• egészséget vagy biztonságot fenyegető súlyos és közvetlen veszély esetén azonnali
tájékoztatást kapjon.

Ha a munkáltató a munkavédelmi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a

munkavállaló:

• Jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét

közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné Veszélyeztetésnek minősül különösen a
szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működő képtelensége,
illetve hiánya.
• Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és
súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia.
• Munkavédelmi képviselőhöz, munkahelyi munkavédelmi bizottsághoz (ahol van, a
helyi szakszervezethez) fordulhat.
• Sérelem esetén a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.

Alapelv, hogy a munkavállalót nem érheti hátrány az egészséges és biztonságos

munkakörülmények érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása
miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért.

13