„A”

tételsor
1. Tétel
 Fogalmazza meg a munkavédelem célját, fogalmát és feladatát! Sorolja fel területeit!

 Kulcsszavak, fogalmak:
 A munkavédelem célja
 A munkavédelem feladata.
 A munkavédelem törvényi szabályozása.
 A munkavédelem hatása az egyénre és társadalomra.
 A munkavédelem területei

A munkavédelem célja
A balesetek, foglalkozási ártalmak és megbetegedések megelőzése.

A munkavédelem feladatai
 a munkavédelmi követelmények meghatározása, a követelmények kielégítésének
ellenőrzése és az ellenőrzés végrehajtása módjának kialakítása munkavédelmi
jogszabályok, szabványok, stb. útján,
 a balesetmegelőzés helyi feladatainak végrehajtása, az ehhez szükséges műszaki és
higiénés intézkedések, valamint eszközök biztosítása,
 munkavédelmi tájékoztatás, a munkavédelmi szabályokat megismertetése a
dolgozókkal, a munkavédelmi szabályok szükségességéről való meggyőzés.

A munkavédelem törvényi szabályozása.

A törvény előírja többek között a munkavédelemmel kapcsolatos alapvető jogokat és
kötelezettségeket, valamint az állam irányító és ellenőrzési feladatait, továbbá a munkahelyre,
a munkaeszközökre vonatkozó követelményeket, ezeken kívül meghatározza a munkavégzés
személyi feltételeit, és nem utolsó sorban a dolgozókat képviselők közreműködését.
A munkavédelem hatása az egyénre és társadalomra.
A munkából való kiesés, a gyógyító tevékenység, az időszakos vagy teljes munkaképtelenség
gazdasági kihatása egyaránt érinti a családot és a gazdaságot. Tehát a munkavédelem
megvalósulása, a balesetelhárító és egészségvédő szabályok megtartása fokozott érdeke mind
az egyénnek, mind a társadalomnak. Mindebből következően a balesetek, a foglalkozási
ártalmak, a megbetegedések megelőzése a munkáltatón kívül a munkát végzők és a
közreműködök kötelezettsége.

A munkavédelem területei :
 a munkabiztonság,
 foglalkozás egészségügy.

Munkabiztonság – a munkakörülményeket és a munkavégzés szabályait határozza meg,

valamint ezek betartását ellenőrzi. Feladata közé tartozik a balesetek megelőzése, a
bekövetkezett balesetek kivizsgálása és elemzése, valamint intézkedések megtétele annak
érdekében, hogy a baleset ne ismétlődhessen meg. A munkabiztonság a munkaeszközzel,
géppel, berendezéssel foglalkozik. A munkabiztonság a balesetek megelőzésére olyan
munkakörülményeket alakít ki, amelyek kiküszöbölik a veszélyforrásokat, és megóvják
azoktól a dolgozókat.

Foglalkozás egészségügy – a munkát végző emberrel, az őt érő hatásokkal foglalkozik. A

munka során ugyanis az ember szervezetében, ill. annak működésében elváltozások jöhetnek
létre. A munkakörnyezetben egészségkárosító fizikai és kémiai ártalmak egyaránt adódhatnak.
A foglalkozás-egészségügy a munkavédelem része, amely a különféle munkakörök higiéniás
követelményeit foglalja össze.
2.Tétel
 Ismertesse a munkavállaló és a munkáltató munkavédelemmel kapcsolatos jogait és
kötelezettségeit! Hogyan biztosítjuk a törvényi előírások betartatását?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 A munkáltató kötelességei.
 A munkáltató jogai.
 A munkavállaló kötelezettségei.
 A munkavállaló jogai.
 Munkáltató ellenőrzési kötelezettségei
 Az állam ellenőrzési feladata és szerve a munkavédelemmel kapcsolatban.

A munkáltató munkavédelmi feladatai

A munkavédelmi törvény szerint a szervezett munka során az egészséges és biztonságos
munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató kötelezettsége.
Az egészséges és biztonságos munkavégzés módját - a jogszabályok, biztonsági szabályzatok,
szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg. A munkáltató feladatai általában:
- a munkahely munkavédelmi követelményeknek megfelelő kialakítása és
ellenőrzése;
- a gépek, berendezések, szerszámok, védőberendezések, védőfelszerelések
megfelelő száma és minősége;
- a munkafolyamatokra, technológiákra, anyagokra vonatkozó munkavédelmi
követelmények betartása és betartatása;
- a munkavállaló szakmai, egészségi, munkavédelmi alkalmasságáról-való
meggyőződése és annak rendszeres ellenőrzése;
- a munkavédelmi feladatok ellátása, az ehhez szükséges szakértelmű dolgozó
alkalmazása, az előírások végrehajtási módjának meghatározása;
- a tevékenység olyan megszervezése, hogy az ne jelentsen veszélyt a
munkavállalókra, a munkavégzés hatókörében tartózkodókra és a szolgáltatást
igénybe vevőkre; - a munkahely és a munka jellegének megfelelően az
öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség
megteremtése;
 - a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és
nyilvántartása;
- a munkavédelmi képviselő (munkavállalói érdekvédelem) jogainak gyakorlásához
a feltételek megteremtése.

A munkavállalók kötelmei és jogai

A balesetek, a foglalkozási megbetegedések megelőzésében a dolgozónak is együtt kell
működnie a munkáltatóval.
A munkahelyen tanúsított magatartás lényeges elem a baleset, a foglalkozási megbetegedés
megelőzésében. A legfontosabb magatartási szabályok, követelmények a következők:
- A munkavállaló köteles a számára kijelölt időben és helyen munkára alkalmas
állapotban, kipihenten, alkohol vagy egyéb szer hatásától mentesen megjelenni.
- A munkaidőt a számára kijelölt helyen munkában tölteni. Köteles betartani
a munkahelyen a munkahelyre vonatkozó előírásokat.
- Köteles a munkavállaló a biztonságos munkavégzésre vonatkozó
szabályokat és ismereteket elsajátítani, és azokat alkalmazni.
- A dolgozó a munkakezdés előtt győződjön meg a rendelkezésére bocsátott
munkaeszközök biztonságos állapotáról, és rendeltetésüknek megfelelően,
a munkáltató utasítása szerint használja őket. Tilos a játék, a rendbontás.
- A munkavállaló kizárólag olyan munkát végezhet, amire kiképezték
kioktatták.
- A munkavégzéshez az egészséget, a testi épséget nem veszélyeztető
ruházatot kell viselni. Azokon a munkahelyeken, ahol egyéni védőeszköz,
védőruha használata előírt, a dolgozó köteles ezeket rendeltetésének megfelelően
használni, a védőeszközök napi tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni.
- Köteles a dolgozó a védőberendezéseket rendeltetésszerűen használni,
működőképességük megóvására ügyelni.
- A munkaterületen a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot meg kell
tartania. A közlekedési utakat tilos eltorlaszolni!
- A dolgozó köteles a részére előírt orvosi vizsgálaton megjelenni.
- A munkavállaló köteles a munkatársaival együttműködni.
- Balesetet, rosszullétet, sérülést azonnal jelenteni kell a munkahelyi
vezetőnek.
- A dohányzásra vonatkozó tilalmat be kell tartani.
 - A munkavállaló joga, hogy megkövetelje az előírt védőeszközt, a védőberendezés
működőképességét. Jogosult és köteles a munkavégzéshez szükséges ismeretek
elsajátítására.
- A dolgozó jogosult, sőt köteles a munkát megtagadni abban az esetben, ha olyan
munkát kellene végeznie az előírt feltételek (pl. védőeszköz, védőberendezés)
nélkül, amely saját vagy mások életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és
súlyosan veszélyeztetné.

Munkáltató ellenőrzési kötelezettségei

 a munkavállaló biztonságos munkavégzésre alkalmas állapota,
 a munkaeszközök kezelési utasítás szerinti használata,
 a meghatározott karbantartási feladatok elvégzése,
 az egyéni és kollektív védőeszközök megfelelő használata és tisztítása,
 a fegyelem, a rend és a tisztaság megtartása,
 a munkavégzéshez szükséges ismeretek alkalmazása,
 az előírt orvosi vizsgálaton való megjelenés,
 a testi épséget nem veszélyeztető ruházat viselése,
 a veszélyt jelentő rendellenességek megszüntetése, és az ezzel kapcsolatos
intézkedések.

Az állam ellenőrzési feladata és szerve a munkavédelemmel kapcsolatban.

Fontos tudni, hogy a munkavédelmi felügyelők elsődlegesen, az előre megtervezett belső
ellenőrzési tervezetük alapján egyedül, párban vagy esetleg még többen is lehetnek, az
ellenőrizni kívánt cég, vállalkozás nagyságának és a végzett tevékenységének a
függvényében.
A munkavédelmi felügyelők külön engedély nélkül, meglepetésszerűen, bármikor
betoppanhatnak a telephelyünkre és az ellenőrzési jogosultságukat, törvényi felhatalmazás
alapján, az erre feljogosító igazolvánnyal (amely a sorszámot, az eljáró felügyelő nevét és a
munkavédelmi hatóság megnevezését tartalmazza) igazolják.
Az I. fokú ellenőrző munkavédelmi hatóságot, a munkavédelmi felügyeletet már nem
OMMF-nek hívják, hanem fővárosi vagy megyei kormányhivatal Munkavédelmi és
Munkaügyi Szakigazgatási Szervének!
A munkavédelmi felügyelő igazolvány plasztik kártya típusú, amelynek az alapszíne kék.
A munkavédelmi felügyelői igazolvány előlapja mely tartalmazza a fővárosi és megyei
kormányhivatal nevét; a szakigazgatási szerv nevét; az igazolvány érvényességét
(visszavonásig érvényes); a felügyelő fényképét; a felügyelő nevét; a munkakör
megnevezését: munkavédelmi felügyelő és az igazolvány számát (7 karakter).
A munkavédelmi felügyelői igazolvány hátlapja, amely a felügyelő jogait tartalmazza
A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során feltárt hibákat, szabálytalanságokat a
munkavédelmi felügyelő (k) jegyzőkönyvben rögzíti(k), amelyet az ellenőrzött féllel is
aláírattatnak, majd egy másolati példányt a helyszínen megkap az ellenőrzött cég. A
munkavédelmi hatóság, munkavédelmi felügyelet a későbbiekben, a jegyzőkönyvben
foglaltaknak megfelelően postai úton, határozat formájában is megküldi a lefolytatott
ellenőrzésen tapasztaltak alapján a hatósági kötelezéseket.
Fontos tudni, hogy a munkavédelmi felügyelő az ellenőrzésen feltárt szabálytalanságok
miatt, a helyszínen készpénzt nem kérhet szabálysértési- vagy helyszíni bírság jogcímén!
Jelenleg a munkavédelmi hatóság, munkavédelmi felügyelet csak munkavédelmi bírság
kiszabására jogosult, amely ha indokolt, a későbbiek folyamán, határozati formában kerül
megküldésre a cégnek.
Szélsőséges esetben a munkavédelmi hatóság, munkavédelmi felügyelet bűntető
feljelentéssel is élhet a feltárt szabálytalanságok miatt a rendőrhatóság felé.
Egy munkavédelmi ellenőrzés folyamán, lehetőség szerint legyünk készségesek,
együttműködőek, hiszen a felügyelők jogilag és szakmailag jól felkészült, tapasztalt
munkavédelmi szakemberek, akik folyamatos továbbképzésben részesülnek a jogszabályok
változása, illetve gyakorlati alkalmazása tekintetében! Tartsuk szem előtt, hogy a
munkavédelmi felügyelő a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzéséért,
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósításának és
folyamatos fenntartásának érdekében végzi az ellenőrzést, amely során a feltárt
szabálytalanságok sokszor munkavédelmi bírság szankciót vonnak maguk után.
A munkavédelmi bírság szankció kiszabása elkerülhetetlen, ha az ellenőrzés során a
munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető körülmények
kerülnek megállapításra.
A munkavédelmi bírság mértéke 50.000 Forinttól - 10.000.000 Forintig terjedhet, amely
telephelyenként is kiszabható!
3. Tétel
 Mit nevezünk veszélyforrásnak? Hogyan történik a munkavédelmi kockázatok
felmérése?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Veszélyforrás fogalma.
 Kockázatértékelés célja, feladata.
 Kockázatok és veszélyek a gépkezelői munkakörben
 Védekezés a felmerülő veszélyekkel kapcsolatban.

Veszélyforrás fogalma
Ide tartozik a minden olyan dolog, amely a munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben
jelentkezik és a munkát végzőre, illetve a munkavégzés hatókörében (környezetében)
tartózkodó személyre veszélyt, ártalmat jelenthet.

Kockázatértékelés célja, feladata.

A kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi
károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek az
egészségkárosodás megelőzésére. Elvégzéséhez nem feltétlenül kell minden esetben
laboratóriumi vizsgálatokat, illetőleg műszeres méréseket végeztetni, esetleg tudományos
apparátust, költséges szolgáltatásokat igénybe venni. Az esetek legnagyobb részében a
kockázatértékelés az eddig is meglevő munkavédelmi követelmények szisztematikus
ellenőrzését, a hiányosságok megszűntetését jelenti, amelyben a legfőbb eszköz a széles körű
munkavédelmi ismeret és a józanész.
A munkáltató valamennyi munkahelyre vonatkozóan köteles elvégeztetni a munkavállalók
egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok felmérését, és ennek dokumentálását.
Valamennyi tevékenységét lényegében erre alapozva kell megkezdenie és folytatnia.
A munkahelyi kockázatértékelés szempontjából a legfontosabb, hogy a munkáltató a
kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő
jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt
esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni (a korábbi fél és egy év türelmi idő kikerült a
jogszabályból!).
Az elkészült kockázatértékelést - a korábbi gyakorlattal ellentétben - nem kell évente
felülvizsgáltatni, hanem legfeljebb 3 évente újra el kell készíteni!
Indokolt esetben vagy soron kívül is szükség lehet az elkészített kockázatértékelés
felülvizsgálatára.
A dokumentumot 5 évig meg kell őrizni, kivéve, ha felülvizsgálati jegyzőkönyv másként
rendelkezik.

Kockázatok és veszélyek a gépkezelői munkakörben

Mechanikus veszélyek:
Zúzódás veszély
Nyíródás veszély
Vágás, levágás veszély
Felcsavarásveszély
Behúzás- befogás veszély
Ütésveszély
Átszúrás, beszúrás veszély
Súrlódás, dörzsölés veszély
Nagynyomású folyadék kifröccsenése
Részek kilökődése
Állékonyság elvesztése
Megcsúszás, botlás, leesés veszély
Villamos veszélyek
Villamos érintkezés
Elektrosztatikus feltöltődés
Villámcsapás
Hőhatás veszélyei
Égés, forrázás, érintkezés, láng, robbanás
Sugárzó hő veszélye
Zajártalmak
Hallás sérülés
Beszédérthetőség korlátozása
Rezgés
 Mozgatott anyag lehetséges veszélyei
Mérgezés (belégzés, érintés, fröccsenés)
Biológiai veszélyek
Sugárzás
Ergonómiai veszélyek
Kezelőelemek nem megfelelő kialakítása
Rossz testtartás, üléshelyzet
Túlzott erőkifejtés
Monoton munka
Nem megfelelő rálátás a teherre, közlekedési útra
Nem megfelelő helyi megvilágítás
Személyi védőfelszerelések nem megfelelő használata
Hibás működés
Emberi hiba

Védekezés a felmerülő veszélyekkel kapcsolatban.

A felmerülő veszélyek nagy részével szemben műszaki, egészségügyi intézkedésekkel,
módszerekkel és eszközökkel lehet védekezni.

- Technológia módosítása
- Termelő berendezések korszerűsítése
- Termelési folyamat szabályozása
- Műszaki, egészségügyi intézkedések
- Oktatás
- Egyéni védőeszközök
- Csoportos védőeszközök
4. Tétel
 Ismertesse a gépkezelői munkakör személyi feltételeit! Beszéljen az orvosi
alkalmassági vizsgálatokról!

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Személyi feltételek.
 Gépkezelői munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségek.
 Orvosi vizsgálatok célja.
 Előzetes, időszakos, és rendkívüli orvosi vizsgálatok.

Személyi feltételek.
- Betöltött 18. életév.
- Egészségügyi alkalmasság.
- Gépcsoportnak megfelelő szakképesítés megléte. Bizonyos esetekben jogszabály
által előírt hatósági jogosítvány.
- Üzemben tartótól írásos megbízás a gép kezelésére.
- Munkavédelmi oktatás megléte.

Gépkezelői munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségek.

Megnevezése A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök)
Földmunkagép és hasonló könnyű- és Alapozás, közmű- és fenntartási-gép kezelő
nehézgép kezelője
Daru, felvonó és hasonló anyagmozgató Emelőgépkezelő (kivéve targonca)
gép kezelője
Energetikai gép kezelője Energiaátalakító-berendezés kezelője
Cement-, kő- és egyéb ásványianyag- Építésianyag-előkészítő gép kezelője
feldolgozó gép kezelője
Földmunkagép és hasonló könnyű- és Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő
nehézgép kezelője
Targoncavezető Targoncavezető
Földmunkagép és hasonló könnyű- és Útépítő- és karbantartógép kezelő
nehézgép kezelője

Ezen kívül a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) által kiadott jogosítvány is szükséges

Orvosi vizsgálatok célja.

 a) munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott
munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált
személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni;
b) szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző,
illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében
végzett orvosi vizsgálat;
c) személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi
szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások
egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások
egészségét nem veszélyezteti;

Előzetes, időszakos, és rendkívüli orvosi vizsgálatok.

A személyi munkaköri alkalmassági vizsgálat a fentiek alapján lehet:
· előzetes,
· időszakos és
· soron kívüli.

A rendeletben meghatározott vizsgálatok körébe tartozik még a

· záró vizsgálat, valamint
· a pályaalkalmassági vizsgálat.
Lényeges követelmény, hogy munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkáltató által megjelölt
munkakörre irányuljon.

Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni:

· a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését
megelőzően;
·a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely)
megváltoztatása előtt (pl. egy raktáros munkavállalót emelővillás targonca kezelésével
is meg kívánnak bízni, vagy ha a munkavállalót az épület asztalos műhelyéből építés
kivitelezés területére, a nyílászárók beépítésére irányítanak át);

Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni.

· a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente,
· az idősödő munkavállalónál 50 év felett évente,
 · fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, a fokozottan
baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző
munkavállalónál a rendelet mellékletben szereplő gyakorisággal,
· a fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál kétévente,
· a pszichoszociális kóroki [olyan tartós szociális rizikó-szituációk (pl. szociális izoláció,
konfliktus munkatárssal vagy vezetővel), illetve kényszerű életmódváltozási esemény
és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés stb.), amelyek úgynevezett
rizikódiszpozíció (pl. A-típusú magatartásminta) fennállása esetén pszichés vagy
pszichoszomatikus megbetegedéshez, balesethez, társadalmi beilleszkedési zavarhoz
vezethetnek] tényezők hatásának kitett munkavállalónál évente,

Soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni:

· ha a munkavállalónál olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi
az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, illetve
gyakorlására;
· heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy
ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;
· ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved;
· ha a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan
szünetel.

Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet

· a foglalkozás-egészségügyi orvos;
· a munkáltató;
· a munkavállaló.

Zárvizsgálatot kell végezni.

· a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve
ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony
megszűnésekor;
· idült foglalkozási betegség veszélyével [idült, krónikus foglalkozási betegség mely nehezen
gyógyítható vagy nincs gyógyulás pl, zajkárosodás, keszon betegség, vibráció, azbesztózis,
stb,] járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a
korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás
megszűnésekor.
· külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően.
5. Tétel
 Ismertesse a baleset, a munkabaleset, az úti baleset, a súlyos baleset és a „majdnem”
baleset fogalmát! Sorolja föl a baleset meghatározó elemeit!

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Baleset
 A baleset meghatározó elemei
 Munkabaleset
 Úti baleset
 Súlyos munkabaleset
 „Majdnem” baleset

A baleset és a munkabaleset fogalma.

A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától
függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy
más egészségkárosodást, ill. halált okoz.

Meghatározó elemei tehát:

- a külső hatás (vagyis a szervi betegségekből következő esetek, pl. infarktus,
agyvérzés nem sorolhatók ide);
- a sérült akaratától független (ezért nem baleset az öncsonkítás, öngyilkosság);
- hirtelen következik be (tehát nem folyamatosan ható egészségkárosodás
következménye, mint pl. a halláskárosodás).

A munkavégzés közben a munkavállalót ért balesetet, az ún. munkabalesetet két

szempontból kell vizsgálni:
- statisztikai számbavétel és
- baleseti kártérítés (ellátás) szempontjából.
A statisztikai számbavétel a munkavédelmi hatóságra tartozik, a baleseti kártérítéssel,
ellátással a társadalombiztosítási szervek, ill. a munkáltató foglalkozik.
 Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során
vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült)
közrehatásának mértékétől függetlenül (régebbi szóhasználat szerint: foglalkozási baleset,
üzemi baleset).
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a
foglalkozási körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés,
anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi
szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Úti baleset (nem munkabaleset) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a

munkahelyére; ill. a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a
baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Az úti báleset egyébként
társadalombiztosítási ellátás szempontjából üzemi balesetnek tekintendő, ezért a sérültnek az
átlagkeresettel azonos táppénz jár.
A munkabaleseteken belül kiemelt munkavédelmi fogalom a súlyos munkabaleset.

Súlyos az a munkabaleset, amely:

- a sérült halálát okozza (halálos az a munkabaleset is, amelynek bekövetkezésétől
számított 90 napon belül, a sérült az orvosi szakvélemény szerint a balesettel
összefüggésben vesztette életét);
- valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) elvesztését, ill. jelentős mértékű
károsodását okozta (pl. látás, hallás);
- orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott;
- súlyos csonkulást, a hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének
elvesztését vagy ennél súlyosabb csonkulást okozta;
- a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulást, ill. elmezavart
okozott.

Majdnem (kvázi-) baleset az az esemény, amely a körülmények szerencsés alakulása folytán

(pl. nem tartózkodott a közelben senki) személy sérülését nem okozta.
Teendők baleset esetén:
1. Intézkedni kell a sérült(ek) egészségügyi, orvosi ellátásáról.
2. Értesíteni kell a munkahelyi vezetőt.
3. A kivizsgálás érdekében gondoskodni kell a baleset helyszínének biztosításáról,
változatlan állapotban való megőrzéséről.
4. A baleseteket be kell jelenteni.

A baleset kiváltó okai lehetnek:

 Szokatlan külső körülmények
 Emberi tényez lehetnek
 Műszaki hibák
 Hibás döntések adaptálása
 Nem biztonságos tevékenység
6. Tétel
 Hogyan kerülhetőek el a balesetek? Milyen teendői vannak baleset bekövetkezése
esetén?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Baleseti helyszín biztosítása.
 Sérültek, veszélyek felmérése.
 Jelentési kötelezettségek.
 Segítségnyújtás.
 Balesetek kivizsgálása.
 Munkáltató kötelezettségei a balesetekkel kapcsolatban.

Teendők baleset, esetén

1. Segítségnyújtás
Fontos, hogy ilyen esetben megőrizzük a hidegvérünket és gyorsan cselekedjünk. Szintén
lényeges, hogy elérhető közelségben legyen a mentődoboz és a tartalma a tevékenységnek, a
dolgozók létszámának megfelelő legyen.
Ha a munkabaleset, munkahelyi baleset bekövetkeztéig nem rendelkeztünk elsősegélyt
nyújtó felszereléssel, akkor azonnal szerezzünk be egyet. Ha van akkor ügyeljünk rá, hogy a
benne tárolt orvosi szerek/kötszerek érvényes szavatossági idejűek legyenek. Figyeljünk rá,
hogy magának a mentődoboznak is van lejárati ideje.
A baleset súlyosságának a függvényében a sérülthez azonnal orvost vagy mentőt kell hívni!

2. Munkáltató, vezető értesítése

Lehetőség szerint azonnal értesítendő a baleset bekövetkezéséről a munkáltató vagy a
közvetlen felettes.

3. Helyszín biztosítása
A baleset, munkabaleset, munkahelyi baleset helyszínét lehetőség szerint érintetlenül kell
hagyni, hogy pontos és teljes munkavédelmi szempontú vizsgálatot lehessen végezni, hogy
kiderüljön ami történt az baleset, munkabaleset, munkahelyi baleset volt e.
Ehhez a vizsgálathoz munkavédelmi szakember bevonására van szükség.
A sérültet, az esetleges szemtanúkat ki kell kérdezni a baleset, munkabaleset, munkahelyi
baleset körülményeiről, mindezt dokumentálni kell.
E kivizsgálás következtetéseit, észrevételeit be kell vonni a soron következő rendkívüli
munkavédelmi oktatás tematikájába, hogy elkerüljük a további hasonló jellegű baleseteket.

4. Baleset vagy munkabaleset, munkahelyi baleset kérdéskörének tisztázása

A fentiek alapján a munkáltató dönt (munkavédelmi szakember bevonásával) e kérdés
megállapításában.
Ha munkabaleset, munkahelyi baleset:
A munkabaleset, munkahelyi baleset kivizsgálását el kell végezni.
A baleset (munkáltatói) baleseti nyílvántartásba vételéről gondoskodni kell.

Ha munkakieséssel jár a baleset:

Munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése, amit meg kell küldeni:
 Ha a munkakiesés időtartama meghaladja a 3 napot akkor a területileg illetékes
munkavédelmi felügyelőségnek (a baleset bekövetkezésének hónapját követő hónap
08−ik napjáig!)
 Megküldeni az OEP felé
 Átadni egy példányt a sérültnek
 Egy példányt a munkáltatói irattárba helyezni

Ha súlyos munkabaleset, munkahelyi baleset:

Ennek a tisztázása azért fontos, mert ha a munkabaleset, munkahelyi baleset súlyos akkor
annak tényét azonnal jelenteni kell a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és
Munkaügyi Igazgatóságának.

Ha nem munkabaleset:
A baleset munkáltatói minősítését a sérült (munkavállaló) tudomására kell hozni, illetve
tájékoztatni kell őt a nem egyetértése esetén alkalmazható teendőiről. Egyéb teendő nincs.
A munkahelyi balesetek bejelentése, kivizsgálása
1.1. Nyilvántartásba vétel
A munkáltatónak haladéktalanul nyilvántartásba kell vennie a tudomására jutott
munkabalesetet (beleértve a bányászati munkabalesetet is). A telephelyenként külön vezetett
nyilvántartásban rögzíteni kell
- a bejelentett munkabaleset tárgyévi sorszámát,
- a sérült személyi azonosító adatait, munkakörét,
- a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét,
- a sérült ellátására tett intézkedést, valamint
- hogy a sérült folytatta-e a munkáját.
A munkáltatónak az adott telephelyére vonatkozó nyilvántartási kötelezettsége kiterjed a
más munkáltató kirendelt és itt foglalkoztatott munkavállalójának, a gyakorlati képzés
keretében itt foglalkoztatott tanulóknak és a szakmai gyakorlatot végző, szakképzésben részt
vevőnek, a munkáltató központi telephelyére vonatkozó nyilvántartási kötelezettség pedig a
munkáltató külföldre kirendelt és ott munkabalesetet szenvedett dolgozójának
munkabalesetére is. A munkáltatónak ez a kötelezettsége a baleset időpontját követő 3 év
eltelte után megszűnik.

1.2. Bejelentés
A munkáltató köteles haladéktalanul (telefonon, telexen, faxon és személyesen) bejelenteni a
súlyos munkabaleseteket (a bányászati munkabalesetek kivételével) a baleset helyszíne szerint
illetékes munkavédelmi felügyelőségi szervnek. Az általa gyakorlaton foglalkoztatott tanulót,
hallgatót ért munkabalesetről a munkáltató köteles értesíteni a tanuló, hallgató nevelési,
oktatási intézményét, a más munkáltató hozzá kirendelt dolgozójának munkabalesetéről pedig
a kirendelő munkáltatót.

1.3. Kivizsgálás
A munkaképtelenséget okozó munkabalesetet a munkáltatónak haladéktalanul ki kell
vizsgálnia. A súlyos és egyidejűleg - ugyanott - kettőnél több személy sérülését okozó
munkabaleset körülményeinek kivizsgálására csak munkavédelmi szaktevékenységet folytató
személy jogosult. A kivizsgálás során
- tisztázni kell a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat;
- a vizsgálat észleléseit - minden sérültre vonatkozóan külön-külön - munkabaleseti
jegyzőkönyvben kell rögzíteni és részletesen dokumentálni olyan mélységig, hogy az
alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására és
bizonyítására.
A vizsgálat eredménye alapján intézkedni kell a baleset okainak megszüntetése, a további
balesetek megelőzése végett.
A munkáltató által folytatott kivizsgálás eredményét és az annak alapján tett munkáltatói
intézkedéseket a munkavédelmi felügyelet területileg illetékes szerve felügyeleti jogkörében
felülvizsgálhatja. Súlyos munkabaleset esetében a munkavédelmi felügyelet a munkáltató
által folytatott kivizsgálást és a munkáltatói intézkedéseket hivatalból köteles felülvizsgálni.
A munkabaleset fogalmába nem tartozó üzemi balesetre (úti baleset) vonatkozó
bejelentéseket a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét üzemi baleseti
jegyzőkönyvben rögzíteni.

2. Munkabaleseti jegyzőkönyv
A munkavédelmi törvény részletes előírást ad a munkabaleseti jegyzőkönyv formájára és
tartalmára. A baleset kivizsgálása során a meghallgatott személyek tanúvallomásait
jegyzőkönyvben kell rögzíteni, a munkabaleset körülményeit fényképpel, helyszínrajzzal és
minden egyéb szükséges és lehetséges módon dokumentálni kell. A munkabaleseti
jegyzőkönyvet és mellékleteit az eset nyilvántartási sorszámával kell ellátni. A munkabaleseti
jegyzőkönyvben rögzíteni kell továbbá a munkáltatónak a kivizsgálás alapján tett döntését, s
azt is, hogy az esetet nem minősíti munkabalesetnek.
A vizsgálat befejezésekor, de legkésőbb a baleset napját követő hónap 8. napjáig a
munkáltató köteles a munkabaleseti jegyzőkönyvet megküldeni
- a sérültnek - halála esetén a legközelebbi hozzátartozójának - (ha az esetet a munkáltató nem
minősítette munkabalesetnek, úgy a jogorvoslati lehetőségek közlésével),
- a halált vagy három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabaleset
jegyzőkönyvét, továbbá a hazai székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának külföldön
(kiküldetésben, külszolgálatban) elszenvedett ugyanilyen következményű munkabalesete
jegyzőkönyvét a területileg illetékes megyei (fővárosi) szintű munkabiztonsági és munkaügyi
felügyelőségnek, bányászati munkabaleset esetében a Magyar Bányászati Hivatal területileg
illetékes szervének,
- az illetékes társadalombiztosítási szervnek (kifizetőhely, egészségbiztosítási pénztár vagy
kirendeltség).
7. Tétel
 Ismertesse a munkáltató oktatással kapcsolatos kötelezettségeit a munkabiztonság és
foglalkozás egészségügy tekintetében! Mikor és hogyan kell oktatást tartani a
dolgozók részére ezen, témakörökben?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Munkáltató törvényben meghatározott oktatási kötelezettségei.
 Munkavédelmi oktatás helye, ideje.
 Munkáltató dokumentációs kötelezettsége
 Előzetes munkavédelmi oktatás.
 Időszakos munkavédelmi oktatás.
 Rendkívüli munkavédelmi oktatás

A munkáltatónak oktatás keretében kell gondoskodnia arról, hogy a munkavállaló

 munkába álláskor,
 munkahely vagy munkakör megváltozásakor,
 a munkavégzés körülményeinek megváltozásakor,
 a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor
 új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a
szükséges szabályokat, utasításokat, információt.

Az oktatást a rendes munkaidőben kell megtartani és szükség esetén időszakonként meg kell
ismételni. Az oktatást célszerűen tervezni kell, annak megtörténtét oktatási naplóban rögzíteni
kell és az oktatott személyekkel azt alá kell íratni. Az ismeretek elsajátításáról a
munkáltatónak célszerűen meg kell győződnie, ennek formája lehet pl. munkavédelmi
vizsgakötelezettség előírása.

A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy azon a munkahelyen, ahol veszély fenyeget,
oda csak erre is kiterjedő oktatásban részesült munkavállalók léphetnek be. A szükséges
ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan, felügyelet nélkül nem foglalkoztatható.
A munkavédelmi oktatás formái:

Az előzetes oktatást a munkakörben foglalkoztatás előtt kell megtartani: itt figyelemmel kell
lenni a munkakör és a munkavégzés sajátosságaira, a munkavégzéshez szükséges elméleti és
gyakorlati ismeretek, jártasság megszerzésére.

Az időszakos oktatás célja az ismeretek szinten tartása illetve a folyamatos munkavégzéshez

szükséges új ismeretek átadása.

Rendkívüli oktatást súlyos munkabaleset, rendkívüli esemény, súlyos üzemzavar esetén

indokolt tartani, figyelemfelkeltés, tanulságok átadása céljából.
8. Tétel
 Mi a foglalkozási ártalom? Sorolja föl a foglalkozási ártalmakat! Ismertesse a
hőmérsékleti, a zaj és a por ártalmakat! Mondja el, hogy mit nevezünk foglalkozási
megbetegedésnek!

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Foglalkozási ártalom meghatározása
 Foglalkozási ártalmak csoportosítása
 A munkahelyi klíma
 Védekezés a hőmérsékleti hatásokkal szemben
 Zajártalom
 A zaj fizikai jellemzői
 Maradandó halláskárosodás
 A légúti károsodások
 Foglalkozási betegség
 A foglalkozási betegség létrejötte

Foglalkozási ártalmak
A munkakörülményeket meghatározó tényezők közül, ha egyetlenegy túllépi a megengedett,
azaz az egészségre még nem káros értéket, foglalkozási ártalom alakulhat ki.
A foglalkozási ártalom a munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható
káros hatás, amelyet azonban az ember maradó károsodás nélkül elvisel.
A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejű hatása foglalkozási betegséget okozhat.
A foglalkozási ártalmak nem szükségszerű velejárói a munkának, mint ahogy a balesetek
sem. Legnagyobb részük műszaki, egészségügyi intézkedésekkel, módszerekkel és
eszközökkel megelőzhető.
Az emberi szervezet általában rövidebb-hosszabb idő múlva alkalmazkodik egy-egy adott
munkához és annak környezetéhez. Az alkalmazkodóképességnek azonban határai vannak. Az
alkalmazkodóképesség függ az egyén, a munkát végző ember sajátosságaitól, egészségi,
pszichikai állapotától is. Az alkalmazkodás határai általánosan meghatározhatók. E határon túl
a szervezet már nem képes tovább védekezni, ekkor jön létre a foglalkozási ártalom, majd a
foglalkozási betegség.
 A foglalkozási ártalmak csoportosítása:
- fizikai terhelésből eredő ártalmak,
- a munkafolyamat pszichikai hatása
- az emberi szervezet egyoldalú igénybevételéből származó ártalmak (statikus
terhelés)
- munkahelyi klíma
- fizikai ártalmak
- zajártalom
- rezgések (vibráció) okozta ártalom
- sugárzási (ibolyántúli, radioaktív stb.) ártalmak
- vegyi ártalmak
- fertőzési ártalmak;
- porártalmak.

Védekezés a hőmérsékleti hatásokkal szemben – a meleg munkahelyen az emberi szervezet

víz-só egyensúlya felbomlik. Ezért az egészségkárosodás megelőzésére mesterséges
szellőztetésre, hőszabályozásra, a só-víz háztartás egyensúlyának fenntartásához védőitalra
(sótartalmú vízre) van szükség. Hideg munkahelyen, ahol tartósan +10 °C alatti a hőmérséklet
(pl. hűtőházakban), meleg védőruhával kell ellátni a dolgozókat. Téli időszakban, a szabadban
végzett munkákhoz szintén megfelelő vastagságú védőruhára van szükség. Hideg
munkahelyeken a munkaadó köteles a dolgozóknak meleg italt juttatni. Azokon a
munkahelyeken, ahol tartósan hidegben végzik a munkát, melegedőhelyiséget kell létesíteni.
Változó jellegűnek minősül a munkahelyi klíma, ha a munkavégzés során, a munkahelyen
rendszeresen ismétlődő nagy ingadozások fordulnak elő a levegő hőmérsékletében,
áramlásában és nedvességtartalmában.

Zajártalom – az erős zaj kellemetlen érzést okoz, fárasztó, idegesítő, elvonja a figyelmet. A
zaj hatására a szervezetben változások mennek végbe. Ameddig csak átmeneti a változás,
addig foglalkozási ártalmat jelent, de tartósan nagy zaj hatására maradó idegrendszeri
elváltozás, halláskárosodás alakulhat ki.
- A zaj fizikai jellemzői – a hang magasságát a másodpercenkénti rezgések száma, a
frekvencia határozza meg. Minél nagyobb a rezgésszám, annál magasabb hangot hallunk.
Mértékegysége: hertz (Hz). Az emberi fül a 16 Hz-től 20 000 Hz-ig terjedő tartományban
érzékel.
- A zaj – különböző magasságú (frekvenciájú) és erősségű (energiájú) hangok keveréke,
amely az emberben kellemetlen érzetet kelt. A munkahelyeken a még megengedhető zaj
erősségét szabvány határozza meg decibelben [jele: dB (AI). Megkülönböztetünk
- nagyon halk zajt: 0.-20 dB (pl. suttogás, levélzörgés),
- halk zajt: 30.-40 dB (pl. csendes beszélgetés, halk rádióhang),
- mérsékelt zajt: 50.-60 dB (pl. átlagos beszélgetés),
- hangos zajt: 70.-80 dB (pl. hangos rádióhang),
- nagyon hangos zajt: 90.-100 dB (pl. mentő szirénája, zajos gyár, kovácsüzem),
- süketítő zajt: 110.-120 dB (pl. mennydörgés, rakéta hangja).
A magyar szabvány szerint napi 8 órás munkaidő alatt a munkahelyen tartósan legfeljebb 85
dB (AI) zaj engedhető meg.
Maradandó halláskárosodás – a hosszabb ideig nagy zajban (85 dB felett) végzett munka
egy idő után a hallóideg-végződést károsítja. Az előrehaladott zajártalom már nem szüntethető
meg.

Porártalom – az ipari tevékenységek velejárója a por, amely az emberi szervezetben

elváltozást, betegséget okozhat. A por hatása a szervezetre – függ:
- a porszemcsék nagyságától és nagyságrendi megoszlásától,
- a por mennyiségétől,
- a por kémiai, fizikai és ásványtani jellemzőitől,
- a szervezet védekező- és alkalmazkodóképességétől, egészségi állapotától.
- A légúti károsodások – a jellegzetes porártalmak légúti elváltozásokat vagy súlyosabb
megbetegedést okoznak. Lehet kisebb fokú porártalom, allergia. A porártalom okozhat
tüdőbetegséget. Legismertebb megnyilvánulása a szilikózis. Egyes faporok egyéni
túlérzékenységen alapuló légúti betegséget okozhatnak. Ilyen például a hörgőtágulat. Az
azbeszt belélegezve azbesztózist okozhat. Ebből évek során rákos megbetegedés keletkezhet.
A légúti károsodás megelőzése érdekében műszaki megoldásokat (kollektív védőeszközök, pl.
zárt technológia kialakítása, elszívás stb.) és egyéni védőeszközöket (pl. légzésvédő
eszközök) alkalmaznak, valamint rendszeres orvosi szűrővizsgálatot tartanak.
 Foglalkozási betegségek
Ha a károsító hatás mértéke - az egyéni érzékenységet is figyelembe véve - az elviselhető
szintnél nagyobb, a szervezet nem képes alkalmazkodni és regenerálódni, hanem
megbetegszik Ez a foglalkozási betegség.
A foglalkozási betegség létrejötte függ: az ártalom erősségétől, az ártalom hatásának
időtartamától és az egyén szervezetének ellenálló képességétől.
A foglalkozási megbetegedést a munkáltató köteles bejelenteni az ÁNTSZ (Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) illetékes szervének. Okát, körülményeit ki kell
vizsgálni (hasonlóan, mint a foglalkozási balesetet). A munkáltató ezen kívül köteles
intézkedni a hasonló esetek megelőzésére.
A foglalkozási megbetegedésben szenvedő dolgozó - hasonlóan a balesetet szenvedett
dolgozóhoz - kártérítésre jogosult.
Társadalombiztosítási ellátás és munkajogi kártérítés szempontjából, összefoglalva, 64-
féle foglalkozási megbetegedés jogosítja fel a dolgozót kártérítésre, rehabilitációra, és kötelezi
a munkáltatót bejelentésre, nyilvántartásra és kivizsgálásra, amennyiben bizonyított, hogy a
foglalkozási megbetegedést a dolgozó a munkahelyen, a munkakörülményekkel
összefüggésben szerezte.
Vegyi anyagok okozta mérgezések esetén külön vizsgálatot igényel annak eldöntése,
hogy foglalkozási betegség vagy baleset okozta-e az egészségkárosodást. Foglalkozási
betegségről beszélünk, ha az egészségkárosodás hosszan tartó munkahelyi behatás
következménye. Balesetről, ha a dolgozó szervezetébe egyszeri, váratlan módon, egészséget
károsító vegyi anyag került.
9. Tétel
 Ismertesse a foglalkozási megbetegedések elkerülésének módjait. Milyen
következményei vannak, ha foglalkozási megbetegedést szenvednek a dolgozók?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Az oktatás szerepe a foglalkozási megbetegedések elkerülésben.
 Védőeszközök jelentősége.
 Technológia korszerűsítésének fontossága
 Munkáltató felelőssége a foglalkozási megbetegedés kialakulásában.
 Munkavállaló felelőssége a foglalkozási megbetegedés kialakulásában.

Foglalkozási ártalmak

A munkakörülményeket meghatározó tényezők közül, ha egyetlenegy túllépi a megengedett,

azaz az egészségre még nem káros értéket, foglalkozási ártalom alakulhat ki.
A foglalkozási ártalom a munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható
káros hatás, amelyet azonban az ember maradó károsodás nélkül elvisel.
A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejű hatása foglalkozási betegséget okozhat.
A foglalkozási ártalmak nem szükségszerű velejárói a munkának, mint ahogy a balesetek
sem. Legnagyobb részük műszaki, egészségügyi intézkedésekkel, módszerekkel és
eszközökkel megelőzhető.
Az emberi szervezet általában rövidebb-hosszabb idő múlva alkalmazkodik egy-egy adott
munkához és annak környezetéhez. Az alkalmazkodóképességnek azonban határai vannak. Az
alkalmazkodóképesség függ az egyén, a munkát végző ember sajátosságaitól, egészségi,
pszichikai állapotától is. Az alkalmazkodás határai általánosan meghatározhatók. E határon túl
a szervezet már nem képes tovább védekezni, ekkor jön létre a foglalkozási ártalom, majd a
foglalkozási betegség.

Foglalkozási betegségek
Ha a károsító hatás mértéke - az egyéni érzékenységet is figyelembe véve - az elviselhető
szintnél nagyobb, a szervezet nem képes alkalmazkodni és regenerálódni, hanem
megbetegszik Ez a foglalkozási betegség.
A foglalkozási betegség létrejötte függ: az ártalom erősségétől, az ártalom hatásának
időtartamától és az egyén szervezetének ellenálló képességétől.
A foglalkozási megbetegedést a munkáltató köteles bejelenteni az ÁNTSZ (Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) illetékes szervének. Okát, körülményeit ki kell
vizsgálni (hasonlóan, mint a foglalkozási balesetet). A munkáltató ezen kívül köteles
intézkedni a hasonló esetek megelőzésére.
A foglalkozási megbetegedésben szenvedő dolgozó - hasonlóan a balesetet szenvedett
dolgozóhoz - kártérítésre jogosult.
Társadalombiztosítási ellátás és munkajogi kártérítés szempontjából, összefoglalva, 64-
féle foglalkozási megbetegedés jogosítja fel a dolgozót kártérítésre, rehabilitációra, és kötelezi
a munkáltatót bejelentésre, nyilvántartásra és kivizsgálásra, amennyiben bizonyított, hogy a
foglalkozási megbetegedést a dolgozó a munkahelyen, a munkakörülményekkel
összefüggésben szerezte.
Vegyi anyagok okozta mérgezések esetén külön vizsgálatot igényel annak eldöntése,
hogy foglalkozási betegség vagy baleset okozta-e az egészségkárosodást. Foglalkozási
betegségről beszélünk, ha az egészségkárosodás hosszan tartó munkahelyi behatás
következménye. Balesetről, ha a dolgozó szervezetébe egyszeri, váratlan módon, egészséget
károsító vegyi anyag került.

A foglalkozási megbetegedések megelőzése

A foglalkozási ártalmak nem szükségszerű velejárói a munkának, mint ahogy a balesetek
sem. Legnagyobb részük műszaki, egészségügyi intézkedésekkel, módszerekkel és
eszközökkel megelőzhető.

- Technológia módosítása
- Termelő berendezések korszerűsítése
- Termelési folyamat szabályozása
- Műszaki, egészségügyi intézkedések
- Oktatás
- Egyéni védőeszközök
- Csoportos védőeszközök
10. Tétel
 Mit nevezünk védőeszköznek? Csoportosítsa a védőeszközöket. Beszéljen a
munkáltató és a munkavállaló kötelmeiről a védőeszközökkel kapcsolatban!

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Védőeszköz fogalma.
 Egyéni és csoportos védőeszközök.
 Munkáltató kötelezettségei a védőeszközökkel kapcsolatban
 Munkavállaló kötelezettségei a védőeszközökkel kapcsolatban.
 Védőeszközökben található jelölések.

Egyéni (személyi) védőfelszerelések:

A biztonságos és egészséges munkavégzés követelményeit elsősorban műszaki, szervezési
eszközökkel kell kielégíteni. Úgy kell kialakítani a technológiát, és olyan munkaeszközöket
kell használni, hogy balesetveszélyt ne jelentsenek, a munka környezeti tényezői (levegő, zaj,
hőmérséklet stb.) egészségügyi ártalmat ne okozzanak.
Ha a műszaki védelem teljes körű biztonságot nem tud adni, kiegészítésképpen, használjuk
az egyéni védőeszközöket, védőfelszereléseket.
Az egyéni védőfelszerelés - ahol szükséges - a munkavégzés feltétele; ahol ez nincs, a
munka nem kezdhető meg, ill. a védőeszköz nélküli munkavégzést le kell állítani. A dolgozók
egyéni védőfelszereléssel való ellátása a munkáltató kötelezettsége, nem hárítható át a
dolgozóra.
A védőeszköz karbantartásáról, tisztításáról a munkaadónak kell gondoskodnia. A
munkavállaló azonban köteles a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközt,
védőfelszerelést a rendeltetésének megfelelően használni és tisztításáról gondoskodni.
Az egyéni védőfelszerelésnek kihordási ideje nincs.
Az egyéni védőfelszereléseket általában a védendő testrész szerint csoportosítjuk:

Fejvédő eszközök:
- Mechanikai sérülések ellen használható munkavédelmi sisak.
- Szennyeződések és kisebb mechanikai sérülések ellen védő sapka. Sapka, kendő
viselése kötelező ott, ahol forgó, mozgó alkatrészek miatt a hajat takarni kell.
 Arcvédő eszközök:
– Elsősorban a mechanikai, hő- és egyéb sugárzás, továbbá vegyi ártalmak ellen
nyújtanak védelmet, fejpántra vagy sisakra szerelt védőlemez.
– A szem és az arc együttes védelmére használatos az ívhegesztővédőpajzs.

Szemvédő eszközök:
- A por, szemcsék, forgácsok által okozott sérülések megelőzésére védőszemüveget
használunk.

Légzésvédő eszközök:
Elsősorban a légzőszerveken keresztül a szervezetbe kerülő, egészségre ártalmas anyagok
bejutásának megakadályozása, ill. a szervezet friss levegővel, oxigénnel való ellátása a
feladatuk. A szennyező anyagok lehetnek részecskék (por, füst, köd), gázok és gőzök.
- félálarc.
- kombinált félálarc
- teljes álarc
- friss levegős és a sűrített levegős készülékek

Hallásvédő eszközök:
- Védősisak
- Védő fültok
- Zajvédő füldugó
- Zajvédő vatták

Védőruházat. A védőruházat a testet védi a munkavégzés során fellépő ártalmak ellen. Ezek
lehetnek:
- mechanikai hatások;
- hideg-, ill. meleg ártalmak;
- a nedvesség és víz hatása (átázás);
- maró anyagok (sav, lúg, olaj) ártalma;
- a megégés veszélye;
- elektrosztatikus feltöltődés;
- biológiai ártalmak (pl. fertőző anyagok)
Lábvédő eszközök.
- Szandál
- Félcipő
- Bakancs
- Csizma
Ezek lehetnek orrmerevítősek, csúszás gátlással, gumitalp szigeteléssel

A kéz védelme:
- Különféle védőkesztyűk.

Csoportos védőeszközök: A védőeszköz vagy berendezés hatósugarán belül tartózkodó

összes személy védelmét szolgálja (korlátok, védőfalak, burkolatok stb.).

Védőeszközökben található jelölések.

A gyártó által a forgalmazott védőeszközzel együtt kötelezően adott tájékoztatónak a gyártó,
illetve az Európai Közösségekben letelepült megbízottja nevén és címén kívül minden
hasznos adatot tartalmaznia kell az alábbiakra vonatkozóan:
 a tárolási, használati, tisztítási, karbantartási, ellenőrzési és fertőtlenítési utasítások. A gyártó
által ajánlott tisztító-, karbantartó vagy fertőtlenítőszerek a használatuk során nem lehetnek
semmilyen káros hatással sem a védőeszközre, sem a felhasználóra;
 a védőeszköz védelmi szintjének vagy kategóriájának ellenőrzését célzó műszaki
vizsgálatok során alkalmazandó feltételek;
 a védőeszközzel együtt használható járulékos elemek, valamint a megfelelő cserealkatrészek
jellemzői;
 a megfelelő védelmi szintek a különböző mértékű kockázatokkal szemben, és az azoknak
megfelelő használati határok;
 a védőeszköz vagy bizonyos alkotóelemeinek elhasználódási ideje vagy határideje;
 a megfelelő csomagolásfajta a védőeszköz szállításához;
 a jelölések jelentése;
 a védőeszköznek a további reá vonatkozó, nem e rendelet előírásának történő megfelelést
kifejező EK jelölés. Ha a külön jogszabály lehetővé teszi a választást annak és e rendeletnek
alkalmazása között, akkor az EK jelölés a választott előírásnak történő megfelelést fejezi ki;

 a védőeszköz tervezésébe bevont bejelentett (notifikált) szerv neve, címe és azonosítási

száma
A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről
és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá
gondoskodik arról – szükség esetén gyakorlati képzéssel –, hogy a munkavállaló megtanulja a
védőeszköz használatának módját.
A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja és azt a
munkavállalóval alá kell íratnia, továbbá – kérelemre v az ellenőrzést végző hatóság részére a
dokumentumot bemutatja.
11. Tétel
 Beszéljen a munkaterületen érvényes közlekedési szabályokról! Beszéljen a
közlekedési utakra vonatkozó előírásokról! Ismertesse a gyalogosok közlekedés
rendjét a munkaterületen belül!

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Közlekedési szabályok a munkaterületen
 Közlekedési utak kijelölése.
 Megengedett sebességek munkaterületen belül.
 Gyalogosok közlekedési szabályai munkaterületen.

Közlekedési szabályok a munkaterületen belüli

A munkagépek megengedett sebessége:
 műhelyekben  5 km/h
 széles utakon, üzemek között  10 km/h
 be nem épített szabad területen  15 km/h.
A KRESZ szabályait betartva kell közlekedni.
Forduláskor, kereszteződéseknél a sebesség csökkentése mellett hangjelzést kell adni,
Hátrafelé menetben és a megengedett legnagyobb sebességgel csak akkor szabad haladni, a
vezető a teljes testével az adott irány felé képes fordulni, vagy a menetirányhoz képest oldalt
ül, de kilátása nem korlátozott,
Műhelybe való behajtáskor illetve kihajtáskor hangjelzést kell adni.

Közlekedési útvonalak kijelölése, gyalogosközlekedés:

A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az
ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük
csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen.
A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok és járművek
biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést.
Az olyan munka- és tárolóhelyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg
rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg
kell jelölni, vagy el kell választani egymástól.
Az elsődlegesen gépjárműforgalom számára szolgáló kapu közvetlen közelében a gyalogosok
számára külön ajtót kell biztosítani, ha a gyalogosok számára nem biztonságos az áthaladás.
A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani. Számuk,
méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület
gyors és biztonságos elhagyását. Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata tilos.
Vészkijáratot lezárni csak úgy szabad, hogy vészhelyzetben bárki által nyitható legyen.
A járműközlekedés útvonalai, valamint az ajtók, a kapuk, a gyalogjárdák, a folyosók és a
lépcsők között elégséges szabad helyet kell biztosítani.
A munkahelyen belüli közlekedés rendjét a közúti közlekedés szabályainak megfelelően kell
kialakítani, ha nincs eltérő rendelkezés.
A közlekedési útvonalakat fel kell festeni folyamatos sárga vagy fehér vastag vonallal jelezve
a gyalogos esetleg kerékpáros közlekedést.
12. Tétel
 Beszéljen a gépeken található védőburkolatok fajtáiról! Milyen feladata van, ezen
gépelemeknek? Milyen teendői vannak a gépkezelőnek a védőburkolattal
kapcsolatban?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Védőburkolatok anyaga, kialakítása.
 Fix védőburkolatok
 Állítható védőburkolatok
 Nyitható védőburkolatok.
 Átlátszó védőburkolatok.
 Védőburkolatok feladata.
 Védőburkolatokkal kapcsolatos teendők.

Védőburkolatok szerepe:
A védőburkolatok a veszélyforrások térbeli, időbeli elszigetelésére szolgáló
védőberendezések, melyeknek feladata megakadályozni, hogy a veszélyforrás a
munkavállalóval bármilyen módon érintkezésbe kerüljön, s veszélyes hatását kifejtse. A
védőburkolat kedvezőtlen esetben, lehatárolja a veszélyzónát.

Fajtái:
- A rögzített védőburkolat szilárdan a helyén kell maradjon.
Ezt olyan módon kell rögzíteni, amelyet csak valamilyen szerszám használatával lehet
kioldani.
Amennyiben lehetséges, a rögzítés kioldása után ne maradjon védelmi helyzetben.
o oldhatatlan kötésekkel
o szerelhető (oldható kötésekkel):
 csavaros rögzítés / " egy" csavaros rögzítés a jó
 szerszámmal,
 speciális szerszámmal, közterületen, fokozott hatóképességű veszélyforrásnál
- nyitható (mechanikusan kapcsolódik a gépvázhoz és segédeszköz nélkül nyitható):
o amennyiben lehetséges, a géppel kapcsolatban maradjon, ha felnyitják,
o legyen reteszeléssel ellátva úgy, hogy az elmozduló szerkezeti elemet nem lehet
mozgásba hozni mindaddig, amíg ennek a részegységnek a hozzáférhetősége
biztosított, és a mozgása leáll, mihelyt a védőburkolat elhagyja a lezárt helyzetét.
o Szabadtéren szélnyomás elleni védelem, kitámasztás
o Közlekedési útba nem nyílhat tehermentesítés, nagy méret esetén.
o kézi megfogás elősegítése
o tartó perem, illesztőcsapok, véletlen leesés ellen

- az állítható szabályozható védőburkolat, amely a mozgó szerkezeti elem feltétlenül

indokolt hozzáférését korlátozza:
o legyen az elvégzendő munka jellegétől függően kézzel vagy automatikusan
állítható,
o legyen könnyen és szerszám használata nélkül állítható,
o a kirepülő tárgyak által előidézett veszélyt a lehető legkisebbre korlátozza
- reteszelt:
o mechanikus reteszelés
o villamos reteszelés,
o kényszerzár, valóban csak álló helyzetben nyitható.
o kényszerzár pótló -időkésleltetéses- zajkeltő
- zárhatóan reteszelt,
- vezérlő

A védőburkolat lehet tömör, luggatott, perforált, rácsból készült.

A megengedett legnagyobb lukméret a burkolat és a veszélyes géprész közötti távolság
függvénye. Ezt az Msz - EN 294 alapján 3-14 éves korig, és 14 év felettiek számára
táblázatban adja meg.

Védelmet ad: - belülről kifelé. pl. láncszakadás, kőrobbanás esetén

- kívülről befelé, véletlen, esetleg szándékos benyúlás, hozzáérés, ráülés ellen.
A védőburkolatok kialakításával szemben támasztott általános követelmények:
o Gépi szempontok:
 a szokásos munkákat a védőburkolat eltávolítása nélkül lehessen elvégezni,
 tegye lehetővé az ellenőrzést, karbantartást a burkolat alatt
 a védőburkolat élettartama múlja felül a veszélyforrásét,
 mechanikailag legyen szilárd, ráülés, nekiesés anyagkivágódás esetén is
nyújtson védelmet.
 A veszélyzóna kiterjedését gátolja meg: veszélyes anyag kikerülését a gépből
 ha szükséges a gép zajának csökkentését is lássa el,
 speciális anyagválasztás veszélyes sugárzás esetén, speciális kialakítás
robbanás veszélye esetén.
o Emberi szempontok:
 akadályozzák meg a veszélyzónába haladást, a veszélyes tér testrészekkel
történő elérését,
 nyitható védőburkolatok a szokásos üzemi körülmények között önmaguktól ne
csukódjanak be,
 biztosítsák a munkafolyamatok megfelelő láthatóságát,
 feleljenek meg az ergonómiai követelményeknek:
 méret, tömeg helyes megválasztása
 megfelelő kapcsolóelemek felszerelése,
 kiiktatása ne tegye lehetővé, többlettermék előállítását.

o Kialakítás, Konstrukciós szempontok:

 a gép előrelátható élettartama alatt őrizze meg funkcióját,
 kialakításuk ne okozzanak járulékos veszélyeket (zúzódási, behúzási helyek)
 a biztonságos használaton túl, könnyen tisztíthatók legyenek, és ne okozzanak
a higiéniával összefüggő veszélyeket
 zárja ki a technológiából adódó anyaglerakódást
 megfelelő erősségű, távolságú és számú rögzítési ponttal rendelkezzen,
 a megbontható részei, csak szerszámmal legyen eltávolítható
 legyen esztétikus, ne csúfítsa el a gépet a burkolat, legyen a gép szerves
tartozéka. (Színe: kívül egyezzen meg a gép színével, /nem fekete,- sárga !!/
 belül, és az általa takart veszélyes részek legyenek feltűnő /borostyán sárga/,
hiányát, nyitott állapotát messziről észre lehessen venni.
o Gyártási szempontok (megmunkálási technológia):
 gyártás után ne maradjon éles él, hegyes sarok,
 a nyitható védőburkolat legyen jól pozícionált, az állítható részek legyenek
egyszerűen, szerszám nélkül beállíthatók.

o Anyag megválasztásának szempontjai:

Ezeket a tulajdonságokat a védőburkolatnak teljes élettartama alatt meg kell őrizni:
 legyenek ellenállók, szilárdságtanilag a -belső és a külső erőkre is méretezni
kell,
 anyaguk ellenálljon a termékeljárás és környezeti ártalmakkal szemben,
 Ha szükséges:
 könnyen tisztíthatók fertőtleníthetők legyenek,
 az alkalmazott anyagok méreg mentesek legyenek,
 tegyék lehetővé a védőberendezésen keresztül a gép
megfigyelését,
 tűzveszélyes környezetben szikraálló, és ne bocsásson ki
magából éghető gázokat, gőzöket,
 biztosítsa a látást, az ártalmas sugárzásokat pedig ártalmatlanná
teszi
 elektrosztatikusan nem töltődő anyagokat kell választani,
 a hőmérsékleti ingadozásokkal szemben legyen ellenálló
 a káros sugárzások ellen is védjen

A megfelelő védőburkolat kiválasztásakor a mértékadó szempontok a következők:

 a kockázatértékelés során meghatározott veszélyeztetés valószínűsége és előre látható
mértéke
 a veszélyforráshoz való hozzáférés módja és gyakorisága
13. Tétel
 Beszéljen a kézi anyagmozgatás módjairól. Ismertesse a kézi anyagmozgatás
menetét. Milyen veszélyekkel jár ez az anyagmozgatási mód? Milyen
védőfelszerelések szükségesek ehhez az munkaművelethez?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Kézi anyagmozgatás segédeszköz nélkül
 Segédeszközzel történő kézi anyagmozgatás
 Egyéni anyagmozgatás
 Csoportos anyagmozgatás
 Anyagmozgatás útvonalának kijelölése.
 Védőfelszerelések kézi anyagmozgatás esetén.

Kézi anyagmozgatás módjai, biztonságtechnikája:

Történhet:
a) segédeszköz nélkül
b) segédeszközzel

Kézi anyagmozgatás műveletei:

(1) teher megfogása
(2) felemelés
(3) szállítás
(4) letevés

Az emelés folyamata: az emelés megkezdése előtt, olyan testhelyzetet kell teremteni, amely
mellett legkisebb a gerincoszlop igénybevétele. Térdek behajlítva, hát egyenes. A teher
szállítása legcélszerűbb a vállon, vagy kétoldalt. A terhet a testhez közel kell tartani, a letevés
előtt célszerű meggyőződni arról, hogy a teher biztonságosan elhelyezhető-e az adott helyre;
előnyös alátétet használni.
Anyagmozgatási normák
(Segédeszköz nélküli normaelőírások)

A munkát végzők A terep emelkedése

0% 1% 2%
megnevezése Megjegyzés
16-18 éves lányok 15 kg 10 kg 5 kg csak esetenkénti, nem
(ketten 30 kg) rendszeres
anyagmozgatási
munkával
foglalkoztathatók
16-18 éves fiúk 20 kg legfeljebb 60 méter
18 év feletti nők (ketten 40 kg) távolságra
18 év feletti férfiak 50 kg max 90 m*-re esik terepen
50 kg max 30 m-re, 10 % emelkedőnél
*az 50 kg-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra mozdíthatók

A dolgozók terhelésénél figyelembe kell venni a testalkatot és az erőnlétet is!

200 kg és ennél súlyosabb, egy darabból álló (osztatlan) terhek emelését, szállítását, rakodását
megfelelő szállító, ill. rakodóeszközzel szabad csak végezni.

Mire figyeljünk a teher emelésénél?

 felemelés előtt vizsgáljuk meg a terhet, felemelhető-e egyedül, segédeszköz nélkül?
 A súlynorma szerint egy személy felemelheti, szállíthatja-e a terhet?
 Nincs-e rögzítve, vagy lefagyva a teher?
 A teheremelést végző rendelkezik-e a szükséges egyéni védőeszközökkel?

1. A teher emelése
 Az emelendő tárggyal szemben, ahhoz a lehető legközelebb terpeszállásban
helyezkedjünk el.
 Vegyünk fel guggolóállást úgy, hogy a lábszár és a comb között térdünk 90º-nál
nagyobb szöget ne zárjon be (az ennél mélyebb helyzetben felesleges túlterhelés
keletkezik)
 Egyenes felső testtartással fogjuk meg az emelendő terhet
 A terhet egyenletes terheléssel, sohasem lökésszerűen emeljük
  Emelésnél nem szabad elfordulnunk
 Olyan helyzetben fogjuk meg a terhet, mely a fogás biztonságát lehetővé teszi.
 Terjedelmes, nehezen fogható tárgyakat ketten emeljünk
 A teher tömegközéppontja a lehető legközelebb legyen a testünkhöz (azonos
erőkifejtéssel így biztosabban tudjuk az emelést végezni, és nem keletkezik
feleslegesen számottevő forgatónyomaték sem)

2. A terhek letétele
 Letevés előtt vizsgáljuk meg, hogy a hely, ahová a terhet helyezni kívánjuk,
megfelel-e? (pl.: szükséges-e alátétfa elhelyezése, a talaj alkalmas-e a teher
elhelyezésére)
 A terhet fokozatosan kell letenni
 Nem szabad a lehelyezendő felület elérése előtt a terhet hirtelen elengedni.
 A terhet – úgy mint a felemelésnél – egyenes derékkal, guggolva lábunk között
helyezzük le
 Először egyik élére helyezzük, majd figyeljünk arra, hogy kezünk ne maradjon
a teher alatt

3. A teher szállítása
 A teher felemelése előtt vizsgáljuk meg a szállítás útvonalát, biztonságos-e a
talaj
 Az úton fekvő szétszórt, a közlekedést veszélyeztető tárgyakat távolítsuk el
 Emeljük fel a megismertek szerint
 Szimmetrikus tehereloszlást biztosítsunk
 A terhet a testünkkel (mell, comb) támasszuk alá
 Lehetőleg a vállon, ill. a háton helyezzük el
 Hosszabb távon tegyük le és pihenjünk

Csoportos anyagmozgatás: csoportos anyagmozgatás esetén, úgy kell megválasztani a

létszámot, hogy a dolgozók terhelése a megengedett határon belül maradjon (pl.: 200 kg = 4
fő). A munka irányítására ki kell jelölni egy dolgozót, lehetőleg biztonságtechnikai vizsgával
rendelkezőt. Ő tájékoztatja a többieket az elvégzendő feladatról, megbeszélik a
vezényszavakat. Egy oldalán állnak a tehernek, fontos az azonos magasság, az irányítónak
hátul kell elhelyezkednie. Alátétfák elhelyezéséről előzetesen gondoskodni kell.

Segédeszközzel történő anyagmozgatás biztonságtechnikája:

Az anyagmozgatási tevékenység megkönnyítése, az igénybevétel csökkentése, a biztonság
fokozása. Mindezek lehetővé teszik nagy súly, kis távolságra történő mozgatását. Törekedni
kell ezen eszközök biztonságos kialakítására, folyamatosan ügyelni kell a műszaki
állapotukra.

Kézihorog: nagy tömegű, terjedelmes áru biztonságos megfogására alkalmasak, (pl.: rekeszek
mozgatása), veszélye: ha a kampó kiegyenesedik, leválik

Fogószerkezetek: sínek, gerendák, hengerelt acéltömbök kis távolságra történő szállítására

alkalmas. Kialakításuk különböző, de speciálisan az éppen szállítandó anyag mozgatására kell
kiképezni.

Tapadókorong: táblaüveg, lemezek mozgatására alkalmas, minden esetben fontos a tiszta,

sima felület.
Fajtái:
a) gumi szívókorong (nedves)
b) mágneses tapadókorong: csak fémek esetén használható + ellenőrizni kell a
mágnesességet

Görgők: nagy terhek, kis távolságra történő szállítására alkalmas.

Feltétele: egyenes padozat
Anyaga: tömör fa vagy fémcső
A két görgőnek mindig a teher alatt kell lennie, a teher szélessége mindkét oldalon 10-10 cm-
rel legyen kevesebb. A teher mozgatása nem kézzel, hanem rúddal történik.

(Görgős) emelőrudak: terhek felemelésére használják, megfelelő szilárdságúnak kell lennie,

hossza 1 méternél kevesebb nem lehet, használatkor nem szemben, hanem oldalt kell
elhelyezkedni, az alátétnek megfelelő szilárdságúnak kell lennie.
Lapátok: ömlesztett áruk mozgatására használják, típusait az árunak megfelelően kell
kiválasztani.
Hevederek: nagy terjedelmű áruk, (pl.: bútorok, ládák) kis távolságra történő mozgatására
alkalmas, min. 8 cm szélesnek kell lennie és a külső behatásoktól védeni kell.

Kenderkötelek: nagy tömegű terhek esetén használják, használat előtt meg kell vizsgálni és
raktározásuk alatt, szükséges ellenőrizni.

Kézi anyagmozgatás esetében az orvosi alkalmasságon és az előírt -elsősorban kezet és

lábat védő - védőeszköz használatán kívül az emelhető teher normáit kell betartani a
foglalkozási ártalmak megelőzésére:
A kézitargoncák, kézikocsik anyagmozgatáskor a fizikai erőkifejtés nagyságát csökkentik
azáltal, hogy a teher egy része, vagy egésze a kézi szállítóeszközre nehezedik.

A biztonságos kialakítás általános szempontjai: A mozgatáshoz szükséges erőkifejtés

csökkentése érdekében kis önsúlyú (magnézium vagy alumínium ötvözetekből készült) kézi
szállítóeszközöket célszerű alkalmazni. A menetállás nagy átmérőjű, ill. gördülő csapágyazású
kerekek alkalmazásával csökkenthető. A kedvezőtlen terepviszonyok leküzdése, a zajos üzem
kiküszöbölése érdekében, fúvott vagy tömör gumiabroncsozású kereket célszerű alkalmazni.

Főbb csoportok:
(a) Egykerekű targonca (talicska): ömlesztett áru szállítására, nagy tömegű terjedelmes
áruk rövid távolságra történő mozgatására alkalmazzák (pl.: darabáruk szállítása).
Biztonságos használat feltételei: ügyelni kell a mozgási útvonal biztonságos
kialakítására. Csúszásveszély esetén az utat, csúszást gátló anyaggal (pl.: száraz
homokkal) kell felszórni. Szintkülönbség esetén biztonságos járópallókat kell
alkalmazni.
(b) Kétkerekű targonca (zsáktargonca vagy molnárkocsi): zsáktargoncával történő
anyagmozgatás közben, a balesetek elkerülése érdekében különösen ügyelni kell a
teher felvételére.
Biztonságos használat feltételei: A teher felvételekor a zsáktargonca ellenzőjét a teher
alá kell illeszteni, majd a terhet hátra kell billenteni. A targonca hátrafelé való
elmozdulásának megakadályozására a dolgozónak a cipője talpát, a targonca
tengelyére kell helyeznie. A teher vázra csapódásából is balesetek származhatnak, e
 baleseti veszély a vázra merőleges ellenző alkalmazásával csökkenthető. A
zsáktargoncák fogantyúit szintén kézvédővel kell ellátni.

Kézikocsik:
- vonórúddal húzható kézikocsi
- vonórúd nélküli kézikocsi
- gördülő zsámoly
Vonórúddal húzható kézikocsi: nagy tömegű, terjedelmes áruk mozgatására alkalmas.
Előnye, hogy egyensúlyban tartja a terhet.
 Biztonságos használat feltételei: Csak lépésben mozgatható, mivel nincs fékberendezése,
10 %-nál nagyobb lejtőn keréktámasz használata szükséges. A vonórúd miatt könnyen
kormányozható. Üzemen kívüli állapotban a vonórudat a kocsihoz kell reteszelni, illetve
lánccal rögzíteni.

Vonórúd nélküli kézikocsi: húzni nem szabad, a tolóerőt az erre a célra kiképzett fogantyúra
kell kifejteni. Előnyük a vonórudas kézikocsihoz képest, hogy mozgatásuk viszonylag szűk
közlekedési utakon is megoldható, ezért leggyakrabban raktárokban alkalmazzák.
 Biztonságos használat feltételei: csak olyan magasságig rakható áruval, hogy az út jól
áttekinthető legyen.

(Gördülő zsámoly: a konyhai anyagmozgatást segíti.)

Kézi emelésű targonca (kézi emelőtargonca, béka): raklapos szállításnál használják.

 Biztonságos használat feltételei: gondos karbantartás, megfelelő síkút használata,
egyenetlen út esetén a kis átmérőjű kerekek miatt nagyobb erőkifejtés szükséges,
balesetveszélyt jelent a rakomány lecsúszása.

Kézi működtetésű emelőeszközök: nagy súlyú terhek emelését teszik lehetővé, áttételük úgy
van kialakítva, hogy a dolgozónak nagy súlyú teher emelése esetén is, csak kis erőt kell
kifejtenie. Leggyakrabban a járműjavító- és az építőiparban alkalmazzák.
Főbb típusai:
- fogasrudas emelők
- csavarorsós emelők
- kötélcsigasoros emelők
- lángcsigasorok (csavarkerekes, fogaskerekes)
- csörlők

Fogasrudas emelő: Az alap a talajra támaszkodik, az emelés kézi hajtással történik, pl.:
gépkocsi emelő. A terhelést közvetlenül átvevő emelkedő fogasrúd, vagy az acélház felső
végén lévő fej, vagy az alsó végén kialakított tányér szolgál a teher közvetlen emelésére.
 Biztonságos használat feltételei: fontos a szilárd talaj, ha szükséges alátétet is kell
használni, a visszacsúszást kilincsműves megoldás akadályozza meg, időszakosan
vizsgálni kell.

Csavarorsós emelő: a teher alátámasztására fűrész- vagy trapézmenetű orsó szolgál,

amelynek a felső végén helyezkedik el az elforgatható fej.
 Biztonságos használat feltételei: önzáró kivitel biztosítja a teher felemelt helyzetben való
rögzítését, időszakos vizsgálat, szilárd talaj, alátét

Kötélcsigasor: két csigatömbből áll, a felső csigatömb a födémgerendára akasztható, az

áttétel mértékét a tömbben levő kötélkorongok száma szabja meg. A teher emelése a szabad
kötélvég húzásával történik. A felfüggesztő elemek, horgok, teherbírásának kétszer
nagyobbnak kell lennie, mint az emelendő teher tömegének.
 Biztonságos használat feltételei: kötélszorító szerkezet, a húzóelem csak oldalról
kezelhető, a felfüggesztésre megfelelő teherbírású kender vagy sodronykötelet, esetleg
láncot kell használni, huzalt használni tilos (!), a felfüggesztett teher alatt tartózkodni tilos
(!), évente egyszer szakember jelenlétében 25 %-os túlterheléssel próbát kell tartani +
jegyzőkönyv felvétel.

Lánccsigasorok (csavarkerekes és fogaskerekes): nagyobb teherbírásúak, jobb hatásfokúak,

mint a kötélcsigasorok.
 Biztonságos használat feltételei: tárcsás teherrögzítő fék, beépített csavarmentes
nyomófék, időszakos vizsgálat, szilárd talaj, alátét
Kézi hajtású csörlő: a hajtókar fogaskerék áttételen keresztül hajtja meg a dobot, amelyre az
emelőkötél csavarodik.

 Biztonságos használat feltételei: a teher emelése akkor kezdhető meg, ha a teher

biztonságosan van felerősítve, és ezáltal nem veszélyezteti a környezetben dolgozókat,
először a terhet csak kis mértékben szabad megemelni, ellenőrizni kell a felerősítést, a
csörlő kezelője és kötöző 18 évesnél idősebb kioktatott dolgozó lehet, félévente terhelési
próbát kell végezni 25 %-os túlterheléssel + jegyzőkönyv.

Anyagmozgatás védőfelszerelései:
Az anyagmozgatás, rakodás során leggyakrabban a kéz és a láb sérül meg.
A szúrásból, vágásból, dörzsölésből származó balesetek megfelelő
védőkesztyűvel. Tenyér- és újjvédővel, alkarvédővel elháríthatók.
Az egyéni védőeszköz használatánál figyelemmel kell lenni a következőkre:
 Milyen hatás ellen kívánunk védelmet biztosítani?
 Mekkora a szállítandó anyag hőmérséklete, és meddig kell a meleg tárgyat kézben
tartani?
 Nedves vagy száraz-e a tárgy?
 Van-e éle a tárgynak?
 Lábunkon mindig védőbetéttel ellátott cipő legyen!

Anyagmozgatás védőfelszerelései
Az anyagmozgatáshoz a dolgozókat el kell látni a munkavégzéshez szükséges
segédeszközökkel, védőfelszerelésekkel, amit a munkáltató köteles biztosítani. A munka
megkezdése előtt munkavédelmi oktatást kell tartani, ennek során fel kell hívni a figyelmet a
baleseti veszélyforrásokra. A védőfelszereléseket a munkavállaló köteles használni a
biztonságos munkavégzéshez, meghibásodását azonnal jelezni a munkáltatónak. Használat
után karbantartani, tisztítani. Védőeszközök hiányában nem kötelezhető az adott területen
munkavégzésre a munkavállaló.
.
14. Tétel
 Ismertesse az anyagok tárolásának módjait. Milyen előírások vonatkoznak a
tárolóhelyek kialakítására? Hogyan történik az anyagok szabadban való tárolása

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Tárolóhelyek kialakítása.
 Tárolóhelyek szellőzése, megvilágítása.
 Polcos tárolás.
 Folyadékok tárolása
 Ömlesztett anyagok tárolása
 Anyagok szabadban való tárolásának módjai.
 Anyagok védelme a környezeti hatásoktól.

Tárolási módok:
 raktárépület,
 tároló,
 hombár (bunkerok, silók
 tartály

A tárolási módok megválasztását befolyásoló tényezők:

 fizikai állapot (darabáru, ömlesztett áru, folyékony, gáznemű)
 sajátosság (alak, méret, térfogat, egyéb)
 tárolandó mennyiség (készlet, fajtaszám, cikkszám) .

A raktárépületek
A raktárépületek hagyományos, magas vagy különleges kialakításúak lehetnek. Főleg
darabáruk tárolására alkalmasak, de a klimatikus hatásokra érzékeny ömlesztett anyagok egy
részét (pl.: műtrágyák, gabonafélék) szintén raktárépületben (csarnokraktárban, magtárban)
tárolják.
A tárolókon
Nyitott vagy fedett tárolóterületeken a klimatikus viszonyokra kevésbé érzékeny darabárukat
(pl.: öntvénytömböket) vagy ömlesztett anyagokat (szén, salak, homokos kavics stb.) tárolnak.
A hombárok
(bunkerok, silók) klimatikus hatásokra érzékeny, apró szemcsés (pl.: gabona) vagy por alakú
(pl.: cement) anyagok tárolásának létesítményei.

Bunkerok
Bunkeroknak nevezzük azokat az ipari műtárgyakat, amelyek célja ömlesztett (darabos vagy
szemcsés) anyagok ideiglenes tárolása. Ilyesféle tárolásra általában az anyag szállítása során
van szükség, jellemző ezért a bunkeroknak a közlekedési vonalakhoz való kapcsolódása.
Az alábbi ábra néhány tipikus alkalmazást mutat be. Az első vázlaton szállítóhíd és
vasút, a másodikon vasút és közút, a harmadikon közút és a felhasználási hely közti
csatlakozás műtárgyaként alkalmaznak bunkert.

B.1. ábra. Bunkerok különböző alkalmazásai

A bunkerok nyitott tárolók. Célszerű a csapadékvíz okozta átázástól óvni a tárolt anyagot,
ezért a legtöbb bunker fölé tetőt szerkesztenek. Zárt bunkerokat leginkább olyankor
alkalmaznak, ha a környezetet az anyagmozgatás során keletkező kellemetlenségektől -
portól, bűztől stb. – igyekeznek megkímélni.
A bunkerok szerkezeti elemei: bunkertartály, ürítő tölcsér, zárszerkezet, lábak, alapozás.
Bizonyos értelemben a bunkerhoz tartozik az anyag ömlesztett átrakodásához szükséges
szintkülönbség létrehozását szolgáló mesterséges domb (ponk), árok, ill. az ezek meredek
falát biztosító támfal is.

Silók
Szilárd, szemcsés halmaz tárolására alkalmas, a bunkernél magasabb és karcsúbb, gyakran
osztott belsőterű építmény, amelyben az anyag alja a talajszintnél magasabban van, tehát a
tárolási helyről való elszállítás egyszerűbb.
Tartályok
Elsősorban folyékony és légnemű anyagok tárolására alkalmasak.

Ömlesztett anyagok tárolása

Ömlesztett anyag tárolásának legegyszerűbb módja a talajon készített tárolófelületre való

öntés. A felület készülhet betonból, kőből, fémből, de alkothatja maga a talaj is.
Természetesen csak azok az anyagok tárolhatók így, amelyek elviselik az időjárás változásait,
és nem szennyezik a környezetet. Az eső ellen a szabadban tárolt anyagok fölé vázszerkezeten
álló tetővel ellátott épület emelhető. Hasonló célt szolgál, de nagyobb védelmet nyújt a
nagyméretű, zárt raktárcsarnok.
Ömlesztett anyagokat prizmákban, gúlákban, silókban, vagy egységrakományokként tároljuk.
Anyagokat terjedelmük, fajtájuk, alakjuk, súlyuk, mennyiségük, egyéb fizikai és vegyi
tulajdonságuk, egymásra hátasuk, a taroló hely megengedhető maximális teherbírása és a
tűzrendészeti és a környezetvédelmi előírások figyelembevételével, veszélymentesen kell
tarolni.
Öngyulladásra hajlamos ömlesztett anyagoknál biztosítani kell a szellőzést.

Polcos tárolás.
A polcokat eldőlés, elborulás ellen biztosítani kell.
Fel kell tüntetni a polcokon a teherbírást!
A polcsorok közti távolságokat úgy kell meghatározni, hogy az fel és lerakás biztonságosan
végrehajtható legyen.
A nagyobb súlyú-, terjedelmű termékeket a polcok alsó részén helyezik el, az apróbb, kisebb
méretű, súlyú termékek, kerülhetnek feljebb
Éghető anyagot csak nem éghető anyagú polcon szabad tárolni!
Állványos tárolás esetén ügyelni kell a raklapok pontos elhelyezésére, különben a rakat
leeshet, keresztbe fordulhat. Az ilyen rakat sérülhet, a kiemelése nehéz és veszélyes művelet
emberre és gépre egyaránt.

Folyadékok tárolása
A folyadékokat jól záródó edényekben kell tárolni. Az anyagok tárolásánál fontos, hogy a
gyári tárolóedényükben történjen a tárolás, mely el van látva feliratozással is. A tárolt anyag
nevén, összetételén kívül tartalmaznia kell például a szavatossági időt és a biztonsági
előírásokat. Minden anyaghoz mellékelnie kell a gyártónak biztonsági adatlapot is. A
folyadékok mennyiségüktől függően tárolhatók flakonokban, tartályokban, vagy hordókban
is. A veszélyes folyadékok zárókupakja biztonsági záras kell, hogy legyen.
15. Tétel
 Mit nevezünk veszélyes anyagnak? Milyen szabályok vonatkoznak a veszélyes
anyagok tárolására

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Veszélyes anyag fogalma.
 Veszélye anyagok jellemző tulajdonságai.
 Tárolóhelyek kialakítása.
 Tárolóhelyek szellőzése, megvilágítása.
 Veszélyes anyagok tárolásának biztonságtechnikai előírásai.

Veszélyes anyag fogalma.

Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása
révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a
— robbanó,
— oxidáló,
— gyúlékony,
— sugárzó,
— mérgező,
— maró,
— ingerlő,
— szenzibilizáló,
— fertőző,
— rákkeltő,
— mutagén,
— teratogén,
— utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált
fejlődését is),
— egyéb egészségkárosító anyag.
Veszélyes anyagok tárolása
A veszélyes áruk szállítását, tárolását szabvány írja elő.
Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek
egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad.
Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy – ha azt az anyag
tulajdonságai szükségessé teszik – folyamatosan ellenőrizni kell és a veszélyes felmelegedést
meg kell akadályozni.
Folyadékot csak jól záródó palackban, tartályban, edényben lehet szállítani ill. tárolni.
Légnemű anyagokat szintén jól záródó palackban, ill. tartályban tárolhatunk.
Szilárd, éghető anyagok szabadan tárolt egységeinek nézeteit, a tárolási egység és az
építmény közötti távolság határozza meg.
Az éghető anyag tárolási helye (talaj, konténer, rakat, állvány) és a kerítés között min. 1 méter
széles területet kell tartani.
Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben A és B osztályba tartozó anyagot tárolni nem
szabad. A raktározás és tárolás területét éghető hulladéktól, szennyeződéstől mentesen kell
tartani. Tűzgátló előtérben mindennemű anyagok tárolása tilos.

Áruvédelmi feliratok és jelzések:

Az áruvédelmi feliratok néhány szóból álló figyelmeztetés formájában tájékoztatják az
árukezelést végző dolgozókat a csomag mozgatása, elhelyezése során, és a tartalom veszélyes
tulajdonságaira. A felirat szövege belföldi áru esetén magyar, külföldi áru estén az importáló
ország hivatalos nyelve vagy bármilyen világnyelv.
Az áruvédelmi jelzések jelképes ábrák, melyekből a kívánatos kezelési módra vagy a tartalom
veszélyes voltára lehet következtetni.
A kezelési jelek a rakományok mozgatása és a tárolás során figyelembe veendő szempontokra
utalnak.
A veszélyességi jelek a tartalom olyan tulajdonságaira hívják fel a figyelmet, melyek a
környezetben tartózkodóra veszélyt jelenthetnek, árukban, berendezésekben kárt okozhatnak.
A gyors felismerhetőség érdekében mindig azonos helyen kell elhelyezni:
- ládán, rekeszen a kereten, a két szomszédos oldal bal felső sarkán,
- hordón, dobon a palást felső negyedének két szemben lévő felületén,
- zsákon, bálán a nagyobb palást felület bal felső sarkán,
- ballonokon, felerősített függő címkén.
Több áruvédelmi jelzés egyidejű alkalmazása esetén, azokat egymás mellett, egy sorban kell
elhelyezni.

Veszélyes anyagoknál használatos védőfelszerelések

Az anyagok veszélyességi jellemzője határozza meg, milyen védőfelszerelést használunk a
fellépő veszélyek és ártalmak ellen. Ilyenek lehetnek:
 saválló ruha, kesztyű
 légzőkészülék
 sugárvédő öltözet stb.
Tárolóhelyekre vonatkozó előírások
A raktározás során kiemelt fontosságú az anyag állagának megóvása. Ezt raktározás közben a
megfelelő fizikai körülmények, míg ki- és betározás közben a technológia garantálja. Az
állagmegóváshoz tartoznak a különböző higiéniás, és egyéb szabályok, ajánlások betartása is.
Ha raktári anyagmozgatás ergonómiai és munkavédelmi környezete nem megfelelő az ott
dolgozók részére, akkor a fellépő negatív hatásokat kompenzálni szükséges (például
megfelelő öltözékkel, védőeszközökkel stb.).
Épületszerkezet tekintetében lényeges, hogy az alapok és a teherhordó szerkezetek, falak,
födémek a várható terhelést biztonsággal elviseljék.
Az ajtóknak biztosítani kell az akadálytalan közlekedést az anyagmozgató gépek és a
dolgozók számára.
A vészkijáratok elhelyezése és száma a dolgozók létszámától függ, tekintetbe véve a
tűzveszélyességi besorolást is.
Megfelelő mesterséges szellőzést kell kialakítani, figyelembe véve az esetleges veszélyes
anyagokat.
A villamosenergia-hálózat kiépítésénél figyelembe kell venni az energiaigényt.
A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az
ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük
csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen. A közlekedési utak szélessége és
a szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, a
közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést.
Az olyan munka- és tárolóhelyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg
rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg
kell jelölni, vagy el kell választani egymástól.
Gondoskodni kell a megfelelő természetes és mesterséges megvilágításról.
16. Tétel
 Ismertesse a munkagépek feliratozásának szükségességét! Milyen munkavédelmileg
fontos jelzések, felíratok találhatók az egyes gépeken?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Szöveges feliratok.
 Piktogramok
 Visszajelző lámpák
 Munkavédelmileg fontos feliratok
 Gépkezelő teendői a biztonságtechnikai jelzésekkel kapcsolatban.

Biztonsági szín- és alakjelek

Tiltó és figyelmeztető jelzések

 A GÉP HATÓSUGARÁBAN TARTÓZKODNI TILOS!
 FŰGGŐ TEHER ALATT TARTÓZKODNI TILOS!
 Terhelési diagram

A gép, a villa terhelhetősége kN vagy kg mértékegységben

Kiálló részek csíkozása (sárga-fekete vagy piros-fehér)
Személyszállítás tilalma.
Védőeszközök használatára felhívó táblák.
Vágóélek veszélyére figyelmeztető táblák.
Emelési pontok megjelölése.
Karok, visszajelzők feliratozása.

Visszajelző lámpák
 Világítás visszajelző.
 Töltésjelző.
 Olajnyomás jelző.
 Irányjelző visszajelzője.
 Túlterhelés jelzője.
 Izzítógyertya visszajelzője.
 Stb.
Gépkezelő teendői a biztonságtechnikai jelzésekkel kapcsolatban.
 Gépen lévő felíratok meglétének ellenőrzése
 Elhasználódott felíratok pótlása.
  17. Tétel
 Milyen feltételei vannak tűz létrejöttének? Ismertesse a tűzvédelmi osztályokat! Mi
jellemző az egyes tűzvédelmi osztályokra? Ismertesse a tűzveszélyes munkavégzés
feltételeit!

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Tűz létrejöttének feltételei
 Égéssel, robbanással kapcsolatos fogalmak
 Gyulladáspont, lobbanáspont fogalma.
 Tűzvédelmi osztályok
 Helyiségek tűzvédelmi osztályba sorolása.
 Tűzveszélyes munkavégzés tárgyi feltételei.
 Tűzveszélyes munkavégzés dokumentációs kötelezettsége.

Tűz és robbanás létrejöttének feltételei:

Égés: az éghető anyag és az oxigén hő fejlődéssel járó (exoterm) reakciója, melyet füst-
és/vagy lángképződés kísér.

Az égés feltételei:
- éghető anyag,
- égéshez szükséges oxigén,
- égéshez szükséges hőmérséklet,
- a három feltétel egyidejűleg egy térben való megléte.

Gyulladáspont, lobbanáspont fogalma.

A lobbanáspont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen az anyag gőzei valamilyen
gyújtóeszköz segítségével meggyújthatók. Ilyenkor a gőzök ellobbannak, de ha a
gyújtóforrást eltávolítjuk, az égés leáll. A hangsúly azon van, hogy ezen a hőmérsékleten a
gyújtáshoz mindenképpen szükség van valamilyen gyújtóeszközre.
A gyulladáspont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen a gyújtóforrást eltávolítva az égés
megmarad.
Az öngyulladási hőmérséklet az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen az anyag
meggyulladásához már nincs szükség külső gyújtóeszközre.
Tűzveszélyességi osztályok

Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: „A”) tűzveszélyességi osztályba tartozik:

a) – olyan anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító
(iniciáló) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet,
– az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy
üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját,
– az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához
viszonyítva legfeljebb 10 %;
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott
tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy
forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes
állapotban fordulnak elő;
c) a 100 m3/h-nál nagyobb összes névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k)
helyisége;
d) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy
töltenek, és nincs hatékony szellőztetése.

Tűz- és robbanásveszélyes (jelzése: „B”) tűzveszélyességi osztályba tartozik:

a) – az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez,
– az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri
lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri
lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal
csökkentett értéke,
– az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához
viszonyítva 10 %-nál nagyobb;
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott
tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy
forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes
állapotban fordulnak elő;
c) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha
benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.
Tűzveszélyes (jelzése: „C”) tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) – az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb 300 °C,
– a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra
használatos petróleum,
– az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de
legfeljebb 150 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább
20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb,
– az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével;
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott
tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba
hozzák;
c) az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél
nagyobb;
d) az üzemanyagtöltő-állomások.

Mérsékelten tűzveszélyes (jelzése: „D”) tűzveszélyességi osztályba tartozik:

a) – az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete 300 °C-nál nagyobb,
– az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál nagyobb,
vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van,
– az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel
nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25 %-nál nagyobb, víztartalma
pedig 50 %-nál kisebb;
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott
tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba
hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak;
c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300
°C felett dolgoznak fel;
d) az a közösségi épület, amely nem tartozik a „C” tűzveszélyességi osztályba;
e) az iroda-, lakó- és szállásépület;
f) gépjárműtároló (építmény, szabadtér);
g) állattartó helyiség.
Nem tűzveszélyes (jelzése: „E”) tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) a nem éghető anyag;
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 °C
alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy
forgalomba hoznak.

Példa a tűzveszélyességi osztály meghatározására

a) a különböző tűzveszélyességi osztályhoz tartozó alapterületek meghatározása a

helyiségek rendeltetésétől függően,
b) az egyazon tűzveszélyességi osztályhoz tartozó alapterületek összeadása,
c) annak meghatározása, hogy az azonos tűzveszélyességi osztályba sorolt összes
alapterületek hány százalékát képezik az épület alapterületének,
d) ezt követően az „A” tűzveszélyességi osztálytól az „E” tűzveszélyességi osztály felé
haladva, a százalékos értékeket összeadva az épület abba a tűz-veszélyességi
osztályba tartozik, ahol az összeg először meghaladja a 40%-ot.

Az építőanyagok éghetőség szerinti csoportosítása

nem éghető, jele: „A”
éghető, jele: „B”
 Megnevezés Jel Anyagfajták
Nem éghető (csoport) A
Éghető alkotókat nem A1 Fémek, szervetlen szilikátipari termékek, egyéb szervetlen
tartalmazó anyagok anyagok.
(alcsoport)
Éghető alkotókat is A2 Azok az éghető és nem éghető összetevőkből álló anyagok
tartalmazó anyagok és anyagkombinációk, amelyek az MSZ 14800/2 szabvány
(alcsoport) alapján „nem éghető”-nek minősülnek.
Éghető (csoport) B Azok az anyagok, amelyek az MSZ 14800/2 szabvány
szerint nem minősülnek „nem éghető”-nek.
Nehezen éghető B1 Azok az éghető építőanyagok, azok az éghető és nem
(alcsoport) éghető összetevőkből álló anyagkombinációk, azok a
szerves építőanyagok, azok a műanyagok, azok az
égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt fa-, fahelyettesítő,
textil-, és papíranyagok, amelyek az MSZ 14800/3
szabvány szerint „nehezen éghető”-nek minősülnek.
Közepesen éghető B2 Azok az éghető építőanyagok, azok a műanyagok, amelyek
(alcsoport) az MSZ 14800/4 szerint „közepesen éghető”-nek
minősülnek.
Könnyen éghető B3 Azok az éghető építőanyagok. amelyek az MSZ 14800/4
(alcsoport) szabvány szerint nem minősülnek „közepesen éghető”-nek.

Tűzveszéllyel járó tevékenységre vonatkozó biztonsági feltételek

Tűz és robbanásveszélyes környezetben nem lehet tűzveszélyes tevékenységet végezni. Az
ilyen környezetben minden veszélyt okozó tevékenységet fel kell számolni, anyag
koncentrációt mérni kell, és amennyiben nincs robbanásveszélyes anyag a helyszínen – vagyis
a környezet nem tűz és robbanásveszélyes, - a munka csak akkor végezhető el. Milyen
feltételekkel?
A potenciálisan tűz és robbanásveszélyes környezetben végzett alkalomszerű tűzveszélyes
tevékenységhez – annak kezdetétől a befejezéséig – műszeres felügyeletet is kell biztosítani,
amennyiben a biztonságos kezdés időpontjától a munkavégzés közben a változás lehetősége
fennáll. A műszeres felügyeletet és a mérést a munkavégző nem láthatja el.

Az üzemelő létesítmény területén a tűzveszélyes tevékenység végzésekor legalább két főnek

kell jelen leni. A biztonságos munkavégzés feltételeinek megváltozása esetén (pl. a
robbanásveszélyes gáz megjelenése, hirtelen szokatlan, nem várt jelenség lép fel, a
lángjelenség mérete, alakja megváltozik, tűz keletkezik stb.) a nyílt lánggal járó
tevékenységet félbe kell szakítani és a szükséges teendőket meg kell tenni a tűz eloltása
érdekében. A továbbiakat az engedélyezésbe bevont üzemeltetővel közösen kell kialakítani.
Az ,,A és a B’’ tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben és szabadtereken tűzveszélyes
tevékenységet csak üzemeltetői felügyelet mellett szabad végezni. Ez a konkrét feltételektől
függően időszakos vagy folyamatos lehet. A tűzveszélyes környezetben végzett tevékenység
szabályos befejezését követően a tevékenységet végzők jelentése alapján és velük együtt, az
üzemi felügyeletet ellátó személy is köteles ellenőrizni a területet.
A potenciálisan robbanásveszélyes területen tűzveszélyes munkát, hegesztést, lángvágást,
forrasztást, tűzrakást, villamos és mechanikai szikraképződéssel járó munkát, csak írásos
engedéllyel szabad végezni.
A tűzveszéllyel járó munkára jogosító írásos engedélyt a munkavégző munkáltatója, illetve a
munkáltató által megbízott személy adhat ki. Az írásos engedély egy műszakra adható ki,
melynek egy példányát a munkavégzés helyén kell tartani. A munka befejezését követően az
engedélyt záradékolni kell a tőpéldányon, és két évig meg kell őrizni. Hosszabb időre csak
akkor adható ki írásos engedély, ha a munkaterületet átalakítás, átépítés miatt – írásban -
teljesen veszélytelen területnek tekinthetjük, és azt a kivitelező munkavégzésre átvette.
Ha a tűzveszélyes munkához az írásos engedélyt külső vállalkozó vagy megbízottja adja ki,
akkor azt a Gazdálkodó szervezet részéről ellenőrizni, majd ellenjegyezni szükséges.
Tűzveszélyes tevékenység csak akkor végezhető, ha a munkavégzésnek a technológia részéről
akadálya nincs, és ez a tény az írásos engedélyben rögzítésre került.
Tűzveszéllyel járó tevékenységnek minősül minden olyan munkafolyamat, technológiai
eljárás, ami nyílt lánggal, izzással illetve szikraképződéssel jár. Tűzveszélyes tevékenység
Végzésével csak olyan személyt szabad megbízni, aki a 18. életévét betöltötte, továbbá
szellemileg és fizikailag alkalmas a munka végzésére, a munkaköréhez előírt szakmai
képesítéssel, és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik.
Tűzveszéllyel járó tevékenység (tűzveszélyes munka) végzésekor a munkavégzés fajtájától,
konkrét helyétől függő műszaki, technikai, szervezési, képzettségi feltételeit meghatározó
OTSZ előírásain kívül a következők betartása szükséges:
 a robbanásveszélyes zónába történő belépés előtt a gyújtóeszközöket a
dohányzóhelyen ki kell rakni
 dohányozni csak a kijelölt helyen szabad
 a robbanásveszélyes zónába gépjárművel, munkagéppel behajtani csak
szikrafogóval és a kezelőszemélyzet előzetes engedélyével szabad
  folyamatos gázkoncentráció mérés esetén, amennyiben a koncentráció nem éri el
az ARH 40 %-át, a szikrafogó használatától el lehet tekinteni
 a robbanásveszélyes zónában tűzveszélyes munkát végezni csak a Tűzvédelmi
Szabályzatban meghatározott konkrét feltételek mellett szabad, ha a mérések
alapján nincs jelen veszélyes anyag, és a munkavégzés tüzet vagy robbanást nem
okozhat
 adott esetben a rendszer teljes leürítésével és/vagy kitisztításával és/vagy inert
gázzal való feltöltésével lehetséges a tűzveszélyes munkavégzés
 nem robbanásveszélyes állapotot el lehet érni inert gázzal vagy vízgőzzel való
folyamatos átöblítéssel is

Tűzveszéllyel járó tevékenységre vonatkozó biztonsági feltételek

Tűz és robbanásveszélyes környezetben nem lehet tűzveszélyes tevékenységet végezni. Az
ilyen környezetben minden veszélyt okozó tevékenységet fel kell számolni, anyag
koncentrációt mérni kell, és amennyiben nincs robbanásveszélyes anyag a helyszínen – vagyis
a környezet nem tűz és robbanásveszélyes, - a munka csak akkor végezhető el.

A potenciálisan tűz és robbanásveszélyes környezetben végzett alkalomszerű tűzveszélyes

tevékenységhez – annak kezdetétől a befejezéséig – műszeres felügyeletet is kell biztosítani,
amennyiben a biztonságos kezdés időpontjától a munkavégzés közben a változás lehetősége
fennáll. A műszeres felügyeletet és a mérést a munkavégző nem láthatja el.
Az üzemelő létesítmény területén a tűzveszélyes tevékenység végzésekor legalább két főnek
kell jelen leni. A biztonságos munkavégzés feltételeinek megváltozása esetén ( pl. a
robbanásveszélyes gáz megjelenése, hirtelen szokatlan, nem várt jelenség lép fel, a
lángjelenség mérete, alakja megváltozik, tűz keletkezik stb. ) a nyílt lánggal járó
tevékenységet félbe kell szakítani és a szükséges teendőket meg kell tenni a tűz eloltása
érdekében. A továbbiakat az engedélyezésbe bevont üzemeltetővel közösen kell kialakítani.
Az ,,A és a B’’ tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben és szabadtereken tűzveszélyes
tevékenységet csak üzemeltetői felügyelet mellett szabad végezni. Ez a konkrét feltételektől
függően időszakos vagy folyamatos lehet.
A tűzveszélyes környezetben végzett tevékenység szabályos befejezését követően a
tevékenységet végzők jelentése alapján és velük együtt, az üzemi felügyeletet ellátó személy
is köteles ellenőrizni.
Kézi és elektromos szerszámok használatára vonatkozó előírások
Amennyiben a robbanásveszély a munkakörnyezetben, a berendezés belsejében teljes
bizonyossággal kizárható, akkor a munkához a hagyományos szerszámok minden kötöttség
nélkül használhatók. A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben azonban a szerszámok
használata nagy körültekintést igényel.

Zárt tartályokban
Az ARH 5 % -ig a szennyezett légtérben, ha egyértelmű, hogy a munkavégzés során ez nem
változhat, akkor a tűzveszélyes munka végezhető.
Az ARH 5 –10 % -ig a szennyezett légtérben tűzveszélyes munka (nyílt láng, szikrát adó
szerszámok stb. használata) nem végezhető.

Helyiségben
Az A és a B tűzveszélyességi osztályba sorolt zárt helyiségben szikrát okozó szerszámok csak
akkor használhatók, ha a helyiség szellőztetése minden időszakban olyan mérvű, hogy az ott
keletkezett robbanóképes gáz- gőz –levegőelegy koncentrációja az ARH 20 %-át nem haladja
meg. Az ARH 5 % -ig a szennyezett légtérben, ha egyértelmű, hogy a munkavégzés során ez
nem változhat, akkor a tűzveszélyes munka végezhető.

Szabadban
Szikrát okozó (acél) szerszám a robbanóképes gáz-gőz levegőelegy az ARH 40 %-áig
használható. Az ARH 5 % -ig a szennyezett légtérben, ha egyértelmű, hogy a munkavégzés
során ez nem változhat, akkor a tűzveszélyes munka végezhető.

A szerszámok kiválasztásánál a figyelembe kell venni a következőket:

 rozsdás felület esetén acél szerszámmal sokkal könnyebben ( és nagyobb ) szikrát
lehet létrehozni
 alumínium és könnyűfém kis ütési energia esetén is nagyobb gyújtóenergiájú
szikrát hozhat létre, mint vas szerszám és rozsda ütközése
 rozsdás acél felület esetén a szikraképződést tovább növeli az alumínium bevonat
(festés), amikor mechanikai ütközés esetén nagy energiájú szikrák képződnek a
termit reakció miatt
Helyiségben az ARH 20 % -ának, szabadban a 40%-ának elérése után a munkát csak szikrát
nem okozó szerszámok, eszközök és ruha alkalmazásával szabad végezni. Ilyen
koncentrációjú keverék jelenléte vagy képződése esetén a fennálló robbanásveszély leküzdése
céljából a gyújtóképes szikrák keletkezésének lehetőségét minden körülmények között el kell
kerülni.

Amennyiben a robbanásveszélyes anyagok nem távolíthatók el a környezetből

maradéktalanul, akkor a következő intézkedések megtétele szükséges:
 szikramentes szerszámokat kell használni, beleértve az ütőszerszámokat is,
amelyek lágy anyagból legyenek (bronz)
 a rozsdát, az alumínium mázolást el kell távolítani kézi csiszolóvászonnal
 a berendezések acél részeit nem szabad ütés hatásának kitenni (könnyen
keletkezik szikra az anyagon megcsúszott ütésnél
 ügyelni kell arra, hogy a leeső tárgy vagy munkadarab szikrát ne okozzon
 a padlót nedvesen kell tartani
 gondoskodni kell a munkahely és a térség jó szellőzéséről
 az elektrosztatikus szikrák elkerülése érdekében csak olyan munkaruha, lábbeli és
védő felszerelés alkalmazható, amely gyújtási veszélyt nem jelent.
Azoknál a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben végzett munkáknál, ahol a
robbanóképes gázelegy jelenlétével valamint a láng kicsapódás veszélyével folyamatosan
számolni kell, ott az égéskésleltetett védőruha alkalmazása is szükséges
18. Tétel
 Hogyan kell a tüzet jelezni? Beszéljen a mentés folyamatáról tűz esetén!

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Tűz jelzésének módjai a munkaterületen.
 Tűz jelzése telefonon
 Automata tűzjelző berendezések
 Tűzriadóterv tartalma, gyakoroltatása az emberekkel.
 Emberélet mentése tűz esetén
 Anyagi javak mentése tűz esetén.

1, Közvetlen riasztás: (a tűzjelzés - személy vagy eszköz közbeiktatása nélkül - közvetlenül a

tűzoltóságra fut be.)
Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul
jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek, vagy a
mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának.
A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban – ennek
hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett – a tűzoltóság hívószámát
jól láthatóan fel kell tüntetni. A tűz jelzéséhez, segítségkéréshez az állampolgárok híradási
eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget
nyújtani. A tűzjelzés lehetőségét minden településről a hivatásos önkormányzati, illetve
önkéntes tűzoltósághoz biztosítani kell.
A tűzoltóság hívószáma 105. (egységes segélyhívószám: 112)

A tűzoltóság felé történő tűzjelzésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

- a tűzeset, káreset pontos helyét (címét),
- mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve,
- emberélet veszélyben van-e,
- a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát.

2, Közvetett riasztás (a tűzjelzés emberi vagy technikai eszközök közbeiktatásával jut a

tűzoltó hatóság tudomására).
A riasztás módja lehet:
 hangos kiabálással,
 kongatással, kolompolással,
 vészcsengő használatával,
 házi telefon alkalmazásával (központon, vagy alközponton keresztül),
 kültéri riasztó egység működtetésével.
Az épület területén a tűzesetet (kiépített jelzőrendszer esetén) a falra szerelt tűzjelző
berendezés kézi jelzésadóinak használatával is lehet jelezni.
A munkahelyeken általában a felettes vezető jelenti a tüzet a tűzoltóság felé. A tűseteket
minden esetben be kell jelenteni.

Tűzriadóterv tartalma.
A tűzriadó terv az adott létesítményben keletkezhető tűz, vagy robbanás esetére az előre
látható és tervezhető adatokat, feladatokat, szervezési megoldásokat, valamint a személyi és
technikai lehetőségek felhasználását biztosító, veszélyhelyzet - kezelési forgatókönyv.
Célja, hogy a munkahelyeken, tűz keletkezése esetén eredményesen lehessen megszervezni a
tűz jelzését, a tűz minél korábbi stádiumában történő eloltását, a veszélybe kerültek életének
és a veszélyeztetett vagyontárgyak mentését, a károk csökkentését.

A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell:

 a tűzjelzés módját,
 a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét,
 a létesítmény elhagyásának módját,
 a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés
kezelése, tűzoltás és mentés, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás, stb.)
 a főbb veszélyforrások megnevezését (utalva a védekezési lehetőségekre,
intézkedésekre)
 a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész
szintenkénti alaprajzait, azokon megjelölve:
 a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök)
 központi elzárók (kapcsolók)
 a vízszerzési helyek
 a kiürítési útvonalak,
Tűzriadóterv gyakoroltatása az emberekkel.
A tűzriadó tervet el kell helyezni minden munkahelyen a vezetőnél, akik – a tűzvédelmi
szabályzat alapján – kötelesek az azt érintő változásokat a tűzvédelmi szakember felé jelezni,
továbbá gondoskodniuk kell arról, hogy annak tartalmát a dolgozók megismerjék. A tűriadó
terv egy példányát el kell helyezni állandó ügyeleti szolgálatot ellátó szolgálati helyeken, a
titok– és adatvédelmi szabályok megtartásával. Biztosítani kell, hogy tűz, vagy gyakorlat
során a tűzriadó terv egy példánya a tűzoltóság részére megérkezésétől kezdve rendelkezésre
álljon. A
Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzriadó terv egy komplett aláírt példányát a létesítmény
tűzvédelmi iratai között kell kezelni. Célszerű a Szabályzat és a Tűzriadó
Terv szövegét és rajzos részeit – megfelelő hozzáférési jogosultságokkal – a cég számítógépes
hálózatán elektronikus formában is elhelyezni, ahol az érintettek bármikor hozzáférhetnek.
A Tűzriadó Terv elkészítése, jóváhagyása, az érintettek részére történő átadása, ismertetése,
oktatása még nem nyújt kellő garanciát arra, hogy az abban foglaltakat a munkavállalók
veszélyhelyzetben a terv szerint végre is tudják hajtani. A jogszabály előírja, hogy a tűzriadó
tervet az érintett dolgozókkal szükség szerint, de legalább évenként gyakoroltatni kell.
A tűzriadó gyakorlat végrehajtását és tapasztalatait dokumentálni kell.
A tűzriadó terv és a követendő magatartás megismerésének némely munka és tartózkodási
helyeken különös jelentősége van az - ott tartózkodó – érintettek számára. Ezért írja elő
jogszabály, hogy:

Emberélet és anyagi javak mentése tűz esetén

 A tűz oltásában, az emberi élet és az anyagi javak mentésében mindenki köteles
lehetőségeihez képest - külön felhívás nélkül - részt venni.
 A tűzoltás vezető (kiérkező tűzoltóság parancsnoka) utasításait mindenki köteles
végrehajtani.
 A tűz oltását a rendelkezésre álló felszereléssel, eszközzel meg kell kísérelni.

Emberélet mentése tűz esetén

A tűz oltását végzők gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy életmentést kell végrehajtaniuk.
A mentés közben azonban saját testi épségükre is gondolniuk kell
Minden életmentés során:
 gyerek, mozgás -és cselekvőképtelen, sérült, beteg, öreg majd egyéb személy
mentése a helyes sorrend.
 védjük a légutakat és a szemünket (szemüveg, motoros szemüveg, vízbe mártott
ruhadarab) segítségével,
 biztosítsuk a légzést a száj és az orrnyílások elé kötött, vízbe mártott
zsebkendővel,
 kössünk derekunkra kötelet, amivel szükség esetén kihúzhatnak bennünket a
veszélyeztetett területről,
 harmonikaszerűen összehajtott és a vállra vetett vizes takaróval induljunk
menteni,
 a vizes takarót borítsuk a mentendő személyre és teljesen burkoljuk be vele,
 visszafelé is nagy óvatossággal haladjunk,
 ablakon át történő mentésnél, a tűzből mentettet, fejjel előre adjuk ki
19. Tétel
 Milyen tűzosztályokat ismer? Ismertesse a tűzoltó anyagokat és készülékeket!
Hogyan történik ezek használata?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Tűzosztályok
 Tűzoltó anyagok,(homok, oltótakaró, víz) jellemzői, alkalmazásuk
 Tűzoltó készülékek használata, jellemzőik.
 Automata tűzoltó berendezések.
 Tűzoltó eszközök jelölése, jelzése.

szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze,

A amelyek lángolás és/vagy parázslás kíséretében égnek
tűzosztály: (pl. fa, papír, szén, szalma)

B folyékony, vagy cseppfolyós szilárd anyagok

tűzosztály: (olvadékok) tüzei

C
tűzosztály:
éghető gázok tüzei

D
tűzosztály:
fémek, fémötvözetek tüzei
Tűzoltó anyagok,(homok, oltótakaró, víz) jellemzői, alkalmazásuk
Ha az égés feltételei közül akár csak az egyik feltételt is megszüntetjük valamilyen módon,
akkor az égés megszűnik, illetve nem tud létrejönni.

Oltóhatások:
- Hűtőhatás, mely a tűz fészkében és annak környezetében a hőmérsékletet csökkenti.
- Fojtóhatás, melynél az égő anyagot nem éghető gáz-, gőz- vagy ködfelhőbe, esetleg
szilárd vagy habréteg takaróba "burkolják" és így megakadályozzák, hogy levegő jusson az
égési térbe.
- Kémiai oltóhatás, amely a lángban lévő aktív gyökök és szabad atomok láncreakció
mechanizmusát megszakítja.

Víz
A egrégebbi, leggyakrabban használt és legolcsóbb oltóanyag, legtöbb helyen rendelkezésre
áll. Színtelen, szagtalan, íztelen.

A víz alkalmazásának előnyei: olcsó, nem összenyomható, nagy nyomás /90 bar/ is elérhető,
nem mérgező, tömlőn jól szállítható nagy távolságra is, nagy a hőelvonó képessége, legtöbb
helyen fellelhető.
Hátrányai: télen fagyásveszély /tömlők, szivattyúk/, éghető folyadékok többsége nem oldható
vízzel /úsznak a víz tetején/, s jelentős a vízkár.
Tilos vizet használni: alkáli-, könnyűfémek tüzeinél, megolvadt fémeknél, vízzel hevesen
reagáló anyagoknál, meghatározott feszültségű elektromos berendezéseknél.

Tűzoltó homok
A munkahelyeken ládákban, tartályokban tárolják, melyeket „TŰZOLTÓ HOMOK” felirattal
látnak el. A homok kiszórására alkalmas eszköznek (lapát) is rendelkezésre kell állnia a tároló
mellett.

Tűzoltó takarók
A tűzoltó takaró egyszer használatos eszköz elsősorban éghető folyadékok oltására.
Emberi ruházat oltására is alkalmas. Műanyag tartó tasakban összehajtogatva, különböző
méretekben kerül forgalmazásba. A tasakból kivéve, a tüzet letakarva eloltja azt.
Tűzoltó készülékek
A tűzoltó készülékek alkalmazásának célja a kezdeti tüzek gyors és hatékony eloltása.
A hordozható tűzoltó készülék tömege üzemképes állapotban legfeljebb 20 kg.
A létesítményekben -- kivéve a lakás céljára szolgáló építményeket -- a tűzveszélyességi
osztály és az alapterület figyelembevételével kell az ott keletkező tűz oltására alkalmas
tűzoltó készülékek számát meghatározni.

1. Tűzoltó habok:
Gőzzel, gázzal, levegővel töltött buborékok, melyeket egymástól folyadék hártya választ el /
képzéséhez szükséges habképző anyag, víz, levegő, és habfejlesztő/.
Oltó hatásai: hűtő – takaró, elválasztó, kiszorító

2. Tűzoltó porok:
Jellemzői: porszemcse nagyság (tömlőben szállítható legyen, lángtérben “lebegjen” 15-80
mikrométer). Nem mérgezőek, elektromos áramot nem vezetik, hajtógáz széndioxid vagy
nitrogén, a levegő nedvesség tartamát taszítja. Tömörödésre, csomósodásra hajlamos
Oltó hatásai: hűtő- bomlási hatás /termikus bomlás alkotó elemeire bomlik/, csökkenti az
oxigén koncentrációt, fojtó kiszorító hatás.
Inhibíciós hatás: a./ homogén, /kémiai/ égés gyökös láncreakcióját akadályozza meg.
b./ heterogén /fizikai/ falhatás ahol az atomok molekulák porszemcsének ütköznek
“A_B-C” poroknál fojtó, takaró hatás (olvadék filmréteg alakul ki a parázs felszínén).
Felhasználása:
- tűzoltó készülékekben kezdetleges kistüzek oltására,
- tűzoltó gépjárművekben nagyobb tüzek oltására,
- életmentésnél behatoláskor,
- elektromos tüzek oltására,
- nyomás alatt kiáramló anyag égésénél (sugárégésnél),
- kombinált oltásnál (víz- por és por- hab).
Hátrányai:
Szilárd anyagok, fémek tüzei csak speciális porral olthatók. Forgó, mozgó alkatrészeknél
kopást, berágódást okozhat. Költséges az utántöltés, ismételt készenlétbe állítás sok időt
igényel.

3.Tűzoltó gázok:
Zárt térben előnyös a használatuk, kezdetleges kis tüzeknél gépek, berendezések pl.
számítógépek, zárt elektromos tápegységek laboratóriumok védelmére.
Csoportosítása:
- Semleges (inert gázok), széndioxid és nitrogén, melyek egyben hajtógázok is.
- Égést gátló gázok: /halogén tartalmú szén vegyületek/
Oltó hatásai:
- Fojtó, kiszorító /égés térből az oxigént kiszorítja/
- Hűtő kiegyenlítő /lángtér hőmérsékletét hűti/
- Szublimációs /széndioxidnál egy halmazállapot a folyadék kimarad, szárazjég/
- Homogén (kémiai) inhibíció.
A.) Halonok :
Szénhidrogén vegyületek ahol a hidrogén atomokat halogén elemek atomjaival helyettesítik.
Gyártása megszűnt az ózonréteg roncsolása miatt.
Halont kiváltó anyagok pl.: INERGEN, HALOTRON, FM100, stb..
Felhasználható: BC tüzek oltására, elektromos tüzek oltására (“A” tüzekre is, ha a hűtés
biztosított).
Nem alkalmazhatók: oxidáló szerek, éghető fémek, fém hidridek, foszfor tüzeinek oltására.
B.) Széndioxid /CO2 szénsavhó/:
Színtelen, szagtalan, savanykás ízű gáz, levegőnél nehezebb, vízben jól oldódik,
cseppfolyósítható, 2000 oC felett oxigénre és szénmonoxidra bomlik. Nem korrodáló, nem
mérgező, de fulladást okozhat.
Tiszta oltóanyag, mellékhatás oltás után nincs.
Oltó hatásai: fojtó, kiszorító, hűtő, szublimációs.
Oltóteljesítménye kicsi.
Felhasználható: elektromos tüzeknél, laboratóriumokban, élelmiszerek jelenlétében beépített
berendezésként, kazánoknál (nem túl drága oltóanyag).
C.) Inert semleges gázok: pl INERGEN /halont helyettesítő gáz/
A gázkeverékek rendszerint nitrogénből és argonból állnak.
Cél az oxigénhiány biztosítása.
Gyakori a CO2-al történő keveréke.

Automata tűzoltó berendezések.

A sprinklerhálózat kialakítása

A különböző rendszerű sprinkler berendezések és felhasználási területük

Nedves rendszer: olyan csőhálózat, amelyben készenléti állapotban túlnyomásos víz van.
Ott kell létesíteni, ahol a környezeti hőmérséklet várható ingadozása olyan mértékű, hogy a
sprinkler berendezés csőhálózatában a víz nem fagyhat meg és nem gőzölöghet el.
Száraz rendszer: olyan csőhálózat, amelyben készenléti állapotban víz helyett sűrített levegő
van. Ott kell létesíteni, ahol a környezeti hőmérséklet várható ingadozása olyan mértékű, hogy
a csőhálózatban a víz megfagyhat vagy elgőzölöghet.

Vegyes rendszer: olyan nedves rendszer, amelynek csőhálózatához egy vagy több, külön
riasztószelepes – korlátozott kiterjedésű – száraz rendszer csatlakozik. Ott kell
 létesíteni, ahol a védett szakasznak csupán korlátozott kiterjedésű részein áll fenn
fagyveszély, vagy a víz elgőzölgésének veszélye.
Elővezérelt rendszer: olyan száraz rendszer, amely a védelmi funkcióját a tűzjelző
berendezéssel közösen látja el. A tűzjelző berendezés riasztásakor a csőhálózatba – a
sprinklerek zárt állapotában is a sűrített levegő helyébe víz áramlik. Ott kell létesíteni, ahol a
környezeti hőmérséklet várható ingadozása miatt nedves rendszer nem használható, de a tűz
gyors terjedésének veszélye miatt a száraz rendszerben fellépő időkésleltetés sem engedhető
meg.

A sprinklerfejek kialakítása és nyitási hőmérsékletei (színjelölések)

A sprinklerberendezések méretezése
A védett szakasz kockázati osztályának, illetve csoportjának megfelelően kell megválasztani
az alábbi műszaki jellemzőket:
– Fajlagos víz térfogatáram,
– Védőfelület,
– Üzemidő,
– Szórásfelület.

Tűzoltó eszközök jelölése, jelzése.

A tűzoltó készülékek és berendezések jelölése négyszögletes táblákon, piros alapon fehér

betűkkel és rajzi jelekkel történik.
20. Tétel
 Mit nevezünk hulladéknak? Mi a veszélyes hulladék fogalma? Milyen veszélyes
tulajdonságokkal rendelkeznek ezen anyagok? Beszéljen a hulladékok gyűjtéséről,
tárolásáról, elszállításáról!

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Hulladék fogalma.
 Veszélyes hulladék fogalma.
 Veszélyes tulajdonságok (maró, tűzveszélyes, mutagén stb.) ismertetése.
 Veszélyes hulladékok jelzése.
 Szelektív gyűjtés szabályai, fontossága.
 Gyűjtőhelyek kialakítása, jelzése.
 Hulladékelszállítási kötelezettségek.

Hulladék fogalma.
Hulladék: olyan tárgy vagy anyag, amitől a tulajdonosa meg akar válni, vagy megválni
köteles. A Hulladéknak mindig van tulajdonos, és/vagy felelőse.

Veszélyes hulladék fogalma:

Hulladékgazdálkodási törvény 2. számú mellékletében felsorolt (lásd az alábbi táblázatot)
tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket
tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot
jelentő hulladék.

H1 „Robbanó”: folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és

készítmények, amelyek a légköri oxigén nélkül is gyors gázfejlődéssel járó
hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek meghatározott kísérleti körülmények
között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak
H2 „Oxidáló”: anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony
anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek
H3-A „Tűzveszélyes”:
- folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal
rendelkeznek (beleértve a fokozottan tűzveszélyes anyagokat és készítményeket is)
- anyagok és készítmények, amelyek a levegőn, normál hőmérsékleten
 öngyulladásra képesek
- szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrás rövid ideig tartó
behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább
égnek vagy bomlanak
- gáz halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek a környezeti
hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve tűzveszélyesek
- anyagok és készítmények, amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve
tűzveszélyes gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben
H3-B „Kevésbé tűzveszélyes”: folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony
lobbanásponttal rendelkeznek
H4 „Irritáló vagy izgató”: nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel vagy
nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük
esetén gyulladást okozhatnak
H5 „Ártalmas”: anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a
bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny egészségkárosodást
okozhatnak
H6 „Mérgező”: anyagok és készítmények (beleértve az erősen mérgező anyagokat és
készítményeket is), amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő
felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást
okozhatnak
H7 „Karcinogén”: anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön
vagy a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot
okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik
H8 „Maró” (korrozív): anyagok és készítmények, amelyek élő szövettel érintkezve
azok elhalását okozzák
H9 „Fertőző”: életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok,
amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak
az emberben vagy más élő szervezetben
H10 „Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító”: anyagok és készítmények,
amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton
a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az
utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak, vagy
előfordulásának gyakoriságát megnövelik
H11 „Mutagén”: anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a
nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást
okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát
H12 Anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy savval érintkezve
mérgező vagy nagyon mérgező gázokat fejlesztenek
H13 Anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belőlük a lerakást
követően valamely formában - pl. kimosódás - a felsorolt tulajdonságok
bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék
H14 „Környezetre veszélyes”: anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a
környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével
károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát,
biológiai sokféleségét megváltoztatják

Veszélyes hulladékok jelzése.

EWC kód
Megnevezés: (European Waste Catalogue and Hazardous Waste List) Európai hulladék
katalógus és veszélyeshulladék lista.
16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről" tartalmazza az egyes hulladékok
3x2 jegyű számokkal jelzett EWC kód besorolását 2 számjegyű főcsoportok, ill. 2x2 jegyű
alcsoportok alatt. Minden egyes EWC kódnál jelezve van, hogy veszélyes hulladéknak
számít-e, vagy sem.
A gyűjtő edényekre fel kell tüntetni az EWC kódot és a hulladékok megnevezését is.

Szelektív gyűjtés szabályai, fontossága

A szelektív hulladékgyűjtés az újrafeldolgozás, a recycling első lépése. Ennek során anyag
szerint szétválogatva gyűjtik a hulladékokat. A hulladéknak, mint másodnyersanyagnak a
gazdaság vérkeringésébe való visszajuttatásából komoly környezeti előnyök származnak:
nincs szükség bányászatra, jelentősen csökken a gyártás energiaigénye, környezeti terhelése.

Gyűjtőhelyek kialakítása:
 Lehet nyitott edény, de a hulladékot le kell takarni, ne érje víz közvetlenül
 Tárolóhely zárható kell, hogy legyen.
 Burkolat: nem lehet nedvesség áteresztő, és stabilnak kell lennie
 A tároló alatt (drén) szivárgó rendszert kell kialakítani
 Kármentő megléte. Megfelelő térfogatú vésztároló, ha valami tönkremenne.
Hulladékelszállítási kötelezettségek.
A hulladék termelője a veszélyes hulladékot, közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi
gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan
végzését nem akadályozó mennyiségben gyűjtheti, legfeljebb l évig.
Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről
történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot a
telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a
tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, illetve károsítását kizáró
módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható.
A termelő csak olyan kezelőnek adhat át veszélyes hulladékot, aki a környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyével rendelkezik az adott veszélyes
hulladék kezelésére.
A tevékenységek végzése során a kis mennyiségben keletkező, továbbá a speciális
gyűjtőhelyeken összegyűjtött veszélyeshulladék-kezelőhöz történő elszállításának
biztosítása érdekében, ezen hulladékok begyűjtésére begyűjtő járat vehető igénybe. A
begyűjtés csak a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség
engedélyével végezhető. A tevékenység végzésének feltétele a kezelővel kötött szerződés
a begyűjtött veszélyes hulladékok átvételére.
Begyűjtő járattal a termelőtől elszállítható bármely veszélyes hulladék, ha annak egyszeri
mennyisége nem haladja meg a 2000 kg-ot, kivéve az alábbiakban felsorolt eseteket:
a) hulladékká vált járművek;
b) hulladékká vált elektromos, gázüzemű és elektronikus berendezések;
c) hulladékolajok;
d) elemek és akkumulátorok.
A begyűjtő felelőssége az átvett veszélyes hulladékok birtokosaként a kezelőnek történő
átadásáig tart. A begyűjtő járattal szállított, a szerződésben foglaltaknak megfelelő
veszélyes hulladékot a kezelőnek minden esetben át kell vennie.
21. Tétel
 Ismertesse a munkája során keletkezett veszélyes és nem veszélyes hulladékokat!
Hogyan csoportosíthatjuk ezen anyagokat? Milyen teendői vannak ezekkel az
anyagokkal? Beszéljen a hulladékgazdálkodásról!

 Kulcsszavak, fogalmak:
  Munkavégzés során keletkezett hulladékok és azok jellemzése.
 Hulladékok csoportosítási szempontjai (pl.: keletkezés helye szerint,
halmazállapot szerint stb.)
 Teendők a hulladékokkal kapcsolatban.
 Hulladékok megsemmisítése.
 Hulladékok ártalmatlanítása.
 Újrahasznosítás.

Munkavégzés során keletkezett hulladékok és azok jellemzése.

A gépkezelői munkavégzés során különböző, általában veszélye hulladékok keletkeznek.
Ilyenek lehetnek a gépből kicsepegő folyadékok (olajok, akkumulátorsav, stb.) az olajcserék,
folyadékcserék alkalmával keletkező fáradt és elhasználódott folyadékok, vagy a csomagoló
és göngyöleg anyagok.
Egy-egy elhasználódott, elromlott gépalkatrész is ide sorolható (pl.: gumik, akkumulátorok,
stb.) Jelentősek még az amortizációs hulladékok is mely egyrészt a technika rohamos
fejlődésének köszönhetőek.(pl.: számítógépek).

A hulladékok csoportosítása:
Történhet halmazállapot, a keletkezés helye, a keletkezés jellege és a keletkezett hulladék
környezeti kockázatai alapján.

Halmazállapot szerint:
 szilárd
 folyékony
 gáznemű

A keletkezés jellege szerint:

 gyártási (termelési melléktermékek)
 amortizációs (elhasznált termelőeszközök)
 fogyasztási (elhasznált termékek)
A keletkezés helye szerint:
 termelési
 ipari
 mezőgazdasági
 bányászati
 háztartási / kommunális / települési
 stb.

A környezeti kockázat nagysága szerint:

 veszélyes
 nem veszélyes

Hulladékkezelés
Hasznosítás
A veszélyes hulladék hasznosítása olyan kezelési tevékenység, melynek révén a kezelésnek
alávetett veszélyes hulladékot alapanyaggá, illetve alapanyagból előállított termékkel
egyenértékű termékké alakítják át. Hasznosításnak minősül a veszélyes hulladék
környezetvédelmi szempontból biztonságosan végzett égetése során keletkezett hő
felhasználása is.
A veszélyes hulladéknak alapanyag, illetve termék formájában történő hasznosításának
elsőbbséget kell biztosítani az energetikai hasznosítással szemben.
A veszélyes hulladék energetikai hasznosítása elvégezhető veszélyeshulladék-égetőben,
továbbá más hulladékkal vagy tüzelőanyaggal együtt más létesítményekben is olyan
koncentrációarányban, amely mellett betartják a levegőtisztaság-védelmi előírásokat,
illetve gondoskodnak az égetési maradékanyagok kezeléséről, ártalmatlanításáról.
A hasznosítás során keletkező, illetve a megmaradó hulladék együttes mennyisége nem lehet
több, mint a kiindulási hulladék mennyisége.

Ártalmatlanítás
A veszélyes hulladékok ártalmatlanítása a hulladék összetétele alapján történhet:
a) veszélyeshulladék-lerakó telepen végzett végleges lerakása;
b) kémiai eljárásokkal, ezen belül:
 égetéssel vagy más termikus eljárással,
  különböző fizikai-kémiai eljárásokkal,
 biológiai eljárásokkal.
A fizikai-kémiai, valamint a biológiai eljárásokkal történő ártalmatlanítás megvalósításának
feltételeit - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az illetékes környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelőség állapítja meg engedélyében.
Az égetéssel, illetve a lerakással történő ártalmatlanítás részletes szabályait külön
jogszabályok határozzák meg.

Újrahasznosítás
A tevékenységre használt angol szó, a recycling, jobban kifejezi, hogy anyagok
környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag
stb. folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük a felhasznosítás (upcycling)
és a lehasznosítás (downcycling) fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez
képesti minőségét fejezik ki. Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése,
valamint a természetbe kerülő hulladék mennyiségének a csökkentése.
22. Tétel
 Ismertesse a környezetvédelem fogalmát és célját! Milyen területei vannak a
környezetvédelemnek? Mit tehet gépkezelőként a környezet védelméért?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Környezetvédelem fogalma és célja.
 Föld védelme.
 Vizek védelme.
 Levegő védelme.
 Szelektív hulladékgyűjtés fontossága.
 Környezetszennyezés csökkentésének módszerei

Környezetvédelem fogalma:
Olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet
veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése
vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

Környezetvédelem feladata, célja :

A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet
egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a
fenntartható fejlődés biztosítása.
A fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely
a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti
erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon
biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését.

Levegő védelme:
Levegőszennyezésnek tekinthető az a folyamat, melynek során a levegőben meghatározott
koncentráció értéket meghaladó mértékben megjelenő anyagok az élőlények szervezetét
károsítják, normális életfolyamatait gátolják, esetleg megszüntetik, az épített környezetben,
illetve a létrehozott szerkezetekben maradandó károsodást okoznak.
Levegőszennyeződés okai:
 Gázok és gőzök (kén-dioxid, ózon, szén-monoxid, nitrogén oxidok, benzingőz)
 Finoman diszpergált (szétszórt) folyadékok (pl. köd)
 Finoman diszpergált szilárd anyagok (füst)
 Szálló por, korom
 Bűzt okozó gázok, gőzök

A VÍZSZENNYEZÉS :
Az ipari és lakossági vízigény és vízfogyasztás megnövekedése a szennyvíz mennyiségének
emelkedését jelentette. A vízszennyezést úgy lehet meghatározni, hogy minden olyan hatás,
mely a felszíni és felszín alatti vizek minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága
emberi használatra és a benne zajló természetes életfolyamatok biztosítására csökken, vagy
megszűnik.
A szennyezőanyagok lehetnek:
Tápanyagok, melyek heterotróf /korhadéklakó/ szervezetek által hasznosítható szerves
anyagok vagy szervetlen anyagok, melyek autotróf /algák/ szervezetek tápláléka.
Biológiailag aktív anyagok, melyek szervetlen és szerves anyagok, amelyek a vízi életet
gátolják vagy lehetetlenné, teszik.
A szennyező forrástól távolodva a szennyező anyagok koncentrációja fokozatosan csökken,
majd megszűnik, ezt öntisztulásnak nevezzük. Az öntisztulás fizikai, kémiai és biológiai
folyamatok együttes eredménye. A folyó vizek öntisztulása sokkal gyorsabb, mint az
állóvizekké. A tavakban a szennyező anyagok hatása hosszú időn keresztül érezhető. A
veszélyes anyagok közvetlenül, a szél hordta porral és a lefolyó csapadékvízzel, jutnak
élővizeinkbe. A növényvédőszerek, mosószerek, műtrágyák és kőolajszármazékok a
legjelentősebb károkat okozó anyagok.

TALAJSZENNYEZÉS:
A talaj, mint termőhely fontos alkotórésze a termékenysége által járul hozzá a rajta élő
növény- és állatvilág létéhez és ezen keresztül az ember jó létéhhez. A talajtermékenység
csökkenése tehát a környezet károsodásának fontos mutatója. A talaj védelmével kapcsolatban
a következő feladatokat kell ellátni:
Megakadályozni a termékeny talajréteg elvékonyodását
Védekezni a talaj fizikai tulajdonságainak romlása ellen
Kivédeni a talaj kémiai tulajdonságainak kedvezőtlen alakulását
Biztosítani a talaj élővilágának kedvező feltételeket
A talajból vízbe vagy levegőbe kerülő káros szennyezéseket meggátolni
Lehetővé tenni a tápláléklánc káros anyagokat ne tartalmazzon, amely bármely szervezetben
egészségkárosodást okoz
A talajszennyezés külső forrásai:
- Ipar
- Hulladék lerakók
- Közlekedés
- Mezőgazdaság /műtrágyázás, talajjavítás, öntözés/
Az ipar talajszennyező hatása elsődlegesen a levegőn keresztül történik. A lebegő
részecskék /por, hamu, korom/ a talaj felszínére hullik, és a csapadékkal bemosódik. A
gáznemű anyagok /kéndioxid, klór- és nitrogénoxidok/ savas eső formában kerül a talajra és a
talajba. Ezek a szennyezések a cementgyárak és alumíniumkohók környékén a
legjelentősebbek. A külszíni bányák és a bányák meddőhányói is a talajtakarót károsítja. A
bányaművelés a talaj vízháztartását is felborítja.
A szétszóródó szemét a talaj felszínét és a szerves trágyával kikerülő el nem bomló
hulladékok a beforgatással a termőréteget károsítják,
A közlekedés a kipufogógázokkal szennyezi a talajt.

Szelektív hulladékgyűjtés:
A szelektív hulladékgyűjtés a különféle hulladéktípusok anyagfajta szerinti különválogatása.
Ezek az anyagok: fém, fehér üveg, színes üveg, papír, műanyag. A szelektív hulladékgyűjtés
után következő „fázis” az újrahasznosítás, melynek során az összegyűjtött anyagból új
anyagot hoznak létre, ezáltal elősegítve a környezet tisztulását. A szelektív
hulladékgyűjtésnek létezik egy különleges fajtája is, melyben a használt elektronikai
termékeket hasznosítják újra.
A nem szerves háztartási hulladék szelektív gyűjtése viszonylag kis költséggel kialakítható.
A fogalmi tisztázatlanságra jellemző, hogy az italoskartonokat néhány helyen a műanyag
hulladékokat gyűjtő konténerbe kell helyezni, míg azokat máshol a papírhulladék között
gyűjtik. A keveredés elsődleges oka, hogy ezen csomagolóanyag valójában többrétegű, papírt,
műanyag- és fémfóliát egyaránt tartalmaz.
A szelektív hulladékgyűjtés okai
Újrahasznosítás
A legjobb hulladék a "nem keletkező hulladék", a hulladékhegyek csökkentése mindannyiunk
feladata és felelőssége, amit csak közös erőfeszítéssel tudunk elérni. A hulladékkezelési
közszolgáltatás megszervezése, működtetése az önkormányzatok kötelessége, a lakosságnak
pedig az, hogy ezen szolgáltatásokat igénybe vegye, melyért a hulladék mennyiségével
arányos hulladékkezelési díjat fizet.
A hulladékhegyek csökkentésének egyik lehetősége a szelektív hulladékgyűjtés, mely többek
között a számunkra már feleslegessé, használhatatlanná vált hulladékoktól segít bennünket
környezetbarát módon megválni.
Ma még hazánkban nagy mennyiségű hasznosítható anyag kerül a kukákba, melyek jobb
helyen lennének a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken, mert így biztosított a hasznosításuk.
A veszélyes anyagok elkülönítése
A veszélyes hulladékokat külön kell gyűjteni. A veszélyes hulladék leadható a
hulladékudvarokban vagy az önkormányzat által szervezett veszélyes hulladék gyűjtőakciók
keretében, melynek helyéről, idejéről az adott önkormányzat ad tájékoztatást.
23. Tétel
 Ismertesse a munkagépekben alkalmazott kenőanyagok fajtáit. Milyen tulajdonságai
vannak az egyes kenőanyagoknak. Mire kell ügyelni a használatukkal kapcsolatban?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Kenőolajok
 Kenőzsírok
 Kenőanyagok tulajdonságai (cseppenéspont, viszkozitás, szulfáttartalom stb.)
 Kenőanyagok használatának szabályai
 Kenőanyagokkal kapcsolatos biztonságtechnikai előírások.

Kenőanyagok fajtái, csoportosításuk:

A kenőanyagok feladata, hogy megakadályozzák az egymáson gördülő vagy csúszó

felületek közvetlen érintkezését, a keletkező hőt elvezessék, valamint csökkentsék a kopás és
súrlódást.

Kenőanyagok halmazállapot szerint lehetnek:

 Folyékonyak (olajok)
 Kenőcs, paszta (zsír)
 Szilárd (grafit)
 Légnemű (nagynyomású levegő)

Eredet szerinti csoportosítás:

- kőolaj alapú
- növényi,
- állati eredetű
- szintetikus azaz mesterségesen előállított

A kenőanyagok tulajdonságai
1. Viszkozitás
A viszkozitás a folyadékokban a belső folyadékrétegek egymáshoz képest való
elcsúsztatásánál fellépő - súrlódás jellegű – mozgást gátló ellenállás.
Fajtái:
1. A dinamikai viszkozitás - a folyadék belső súrlódási együthatója, jele: η (éta),
dimenziója: Pa s
2. A kinematikai viszkozitás a dinamikai viszkozitás és a sűrűség hányadosa.
Mérése kapilláris viszkoziméterrel történik, jele: (nű), dimenziója: m2 /s vagy
mm2 /s
A viszkozitás függ a hőmérséklettől
A folyadékok viszkozitása a hőmérséklet emelkedésével csökken. A változás mértéke az olaj
nagyon fontos minőségi tulajdonsága. Azt az olajat tekintjük értékesebbnek, melynek kevésbé
változik a viszkozitása a hőmérséklet-változás hatására.
2. Kenőképesség - tapadóképesnek (adhézió) kell lennie
- csak kismértékben oxidálódhat és képezhet üledéket
- magas hőmérsékleten sem párologhat el
- alacsony hőmérsékleten is megfelelően folyékonynak kell maradnia
3. Lobbanáspont
- Az a hőmérséklet, amelyen a gőze begyullad, de a kenőanyag nem gyullad meg.
Tipikus kenőolaj lobbanáspontja kb. 250 C0,
4. Gyulladáspont
- a keletkezett olajgőzök már maguktól tovább égnek, pl. gépolajnál kb. 350 C0 .
5. Kémiai stabilitás
- használatközben a kémhatás ne változzon, mert ekkor fenn áll a korrózió veszélye.
6. Víz- és levegő leválasztó képesség
- a kenőanyag a vízzel nem képezhet emulziót
- a levegővel keveredve nem szabad habosodnia
7. Teljesítményszint
- a kenőanyag mennyire képes megfelelni a kenési helyeken az összetett
igénybevételnek
- Motorolajok teljesítményszint szerinti minősítése
1. API – amerikai
- benzines motortípusukhoz
API, SE, SG, SH, SJ
- haszonjármű dízel motorokhoz
API, CC, CD, CE, CF-4, CG-4
 2. ACEA – Európai, 16 európai legjelentősebb autógyártói, 1977-től kötelező
érvényű
- benzines motortípusukhoz
ACEA A1-96, A2-96, A3-96,
- dízel szgk motorokhoz
ACEA B1-96, B2-96, B3-96
- dízel haszonjármű motorokhoz
ACEA E1-96, E2-96, E3-96
8. Cseppenéspont
- A zsír hővel szembeni ellenállásának jellemzője.
Nem a maximális használati hőmérsékletet, hanem azt a felső határt jelenti, amelyiken
még a zsír megőrzi struktúráját. A maximális használati hőmérsékletnek jóval a
cseppenés-pont alatt kell maradnia. Általában 5-20 C0 – kal alacsonyabb. Néhány zsír
képes visszanyerni eredeti struktúráját a cseppenéspontról való lehűlés után, mások
azonban visszavonhatatlanul tönkremennek.

Kenőolajok
Kenőolajokat a súrlódás, kopás csökkentésére elterjedten használnak.
Elsősorban a felhasználási hely határozza meg, hogy milyen kenőolajat használjunk.
Leginkább elterjedt a különféle ásványi olaj (kőolaj) alapú olajok használata. Előnyük a
viszonylagos olcsóságuk.
Környezetvédelmi okok miatt egyre terjed a növényi olaj alapú kenőolajok használata.
Az ásványi olajok a környezetbe kerülve lassabban bomlanak le, mint a növényi olajok, ezért
környezeti hatásuk kedvezőtlenebb.
A növényi olajokat a környezetbe kerülve a mikroorganizmusok sokkal gyorsabban bontják le
(hiszen hosszú időn keresztül csak az egyenes szénláncú növényi olajjal találkoztak, az
elágazó szénláncú ásványolajjal csak az utóbbi században) ezért kevésbé környezetkárosítók.
Pl. motorcsónak versenyeken csak növényi olaj használható kenőolajként, hiszen az
esetlegesen elcsöpögő olaj közvetlenül az élővízbe jut.
Egyre terjed a szilikon olajok –mint mesterségesen előállított olajok - használata is.
Csoportosítása
1. Viszkozitás alapján
a. Hígfolyós olajok
- kisterhelésű csapágyak és nagy fordulatú orsók kenésére
b. közepes viszkózus olajok
- nagy fordulatú gépek terhelt csapágyainak kenésére
c. vastagon folyós olajok
- nagyterhelésű csapágyak,
- hajtóművek
- hengerek kenésére
2. Felhasználási területük alapján
a. orsóolaj
b. gépolaj - csapágyolaj
c. hengerolaj
3. Adalékolás szerint
a. adalékolatlan
- egyszerű kenési helyekre
- kisterhelésű hajtóművek és
- sikló- és gördülőcsapágyak kenésére
b. adalékolt
- az adalék lehet adaptív: kémiai stabilitást javítja
- detergens-diszpergálók: pl. a jobb tapadást biztosítja

Olaj adalékok
A kenőolajok tulajdonságainak javítására adalékokat kevernek az olajhoz. Különösen
jelentősek az adalékok motorolajok esetén.
Néhány adalék típus
• Viszkozitás- és viszkozitásindex növelők
• Detergens-diszpergensek (lerakódások ellen véd)
• Dermedéspont csökkentők
• Súrlódás, kopás csökkentők
• Oxidáció és korrózió gátlók
• Habzásgátlók
• EP (nagy terhelés) adalékok
Általánosan használt adalékanyagok a grafit, a molibdéndiszulfid, és cinkvegyületek.

Zsírt ott használunk, ahol olajat valamiért nem lehet vagy nem praktikus: nehezen
hozzáférhető helyeken, nagyterheléseknél és kis siklási sebességnél pl. gördülőcsapágyaknál
A kenőzsír olaj, szappan és adalékok keveréke.
Egy háromdimenziós rosthálózat, ami a helyén tartja az olajat.

A zsírokkal szembeni elvárások

1. kenés: megfelelően biztosítsa azon részegységek kenését, ahol a kenőanyag cseréjére
ritkán van lehetőség, és az olaj nem maradna meg a kenni kívánt felületen
2. alacsony hőmérsékleti teljesítmény: legyen lágy, sima és könnyen szivattyúzható a
központi zsírzórendszerekben
3. magas hőmérsékleti teljesítmény: ne szivárogjon
4. forró vízzel szembeni ellenállás: hűtővíz-szivattyú esetén lényeges
5. tömítés-kompatibilitás: ne károsítsa a tömítéseket
6. oxidációs-stabilitás: mert jellemző az élettartamkenés
A zsírok felépítése
A zsírok olajból, szappanból és adalékokból állnak.
Az olaj lehet
1.ásványi,
2.félszintetikus vagy
3.szintetikus
Ez határozza meg, hogy maga a zsír ásványinak, félszintetikusnak vagy szintetikusnak
minősül.
A közlekedésben használt zsírok esetében az ásványi alapú a leggyakoribb.
A szintetikusat általában az iparban használnak, sokszor ott, ahol 180 foknál magasabb
hőmérsékletet kell kibírnia.
A szappan
Határozza meg a zsír fizikai karakterét. Befolyásolja a vízállóságot és a szivattyúzhatóságot.
A legjellemzőbb szappantípusok a
 lítium,
 kalcium
  nátrium.
A lítiumbázisú zsírok általános célú zsírok, jó vízálló tulajdonsággal. Korrózió-és
oxidációvédő anyag. Jellemző felhasználási terület közepes fordulatszámú sikló-és
gördülőcsapágyak kenése.

A kalciumbázisú zsírok szintén vízállóak, korrózió védelmet nem nyújt, általános kenésre
kb. 70 °C-igalkalmazható. De jól használhatóak alacsony hőmérsékleten, akár -40 °C-ig.

A nátriumbázisú zsírokat görgőscsapágyak kenésére használják, nem vízállóak, és

maximum 100 °C-ig bírják.

Fontos az ún. komplex szappanokat (pl. lítium komplex, kalcium komplex, stb.), amelyeket
a hőállóság növelésére fejlesztettek ki. Ezek segítségével a zsír 177 °C-ig is bírhatja, itt már a
zsírban levő ásványolaj jelenti a korlátot. Különböző szappanokra épülő zsírok keverése tilos!
Szintetikus alapú zsírok: 500 °C-ig bírják
Az adalékokat a zsírok teljesítményének növelésére használják. Ilyen adalékok például a
molibdén-diszulfid és a grafit, amelyek magas hőmérsékleten és nagy nyomás alatt is jól
teljesítenek.
Az ilyen, szilárd adalékokat tartalmazó zsírok esetén, pótlás helyett, sűrűbben kell cserélni a
zsírt, a szilárd adalékok felhalmozódásának elkerülése végett.
A Zsírok legfontosabb jellemzői
Konzisztencia
A zsír egyik legfontosabb tulajdonsága a konzisztenciája.
A zsír konzisztenciája a rá ható erővel szembeni ellenállása. Mértéke a penetráció. Ez mutatja
meg, hogy mennyire lágy vagy kemény a zsír. A leglágyabb zsírok szinte olyanok, mint egy
sűrű olaj, míg a legkeményebbekről első látásra nehéz megmondani, hogy egyáltalán kenésre
valók.
A kenőzsír legfontosabb tulajdonsága a konzisztenciája. Egy túl kemény zsír nem jut el
minden kenési pontra, egy túl lágy zsír viszont kifolyhat.

Szennyeződések távoltartása
A zsírok igyekeznek a szilárd szennyeződéseket kívül tartani és megvédeni a kenés alatt álló
felületet a kopástól. Azonban így is óvni kell a zsírzott felületet a szennyeződésektől, ugyanis
túlzott szennyeződés esetén a fordítottja megy végbe: ha a szennyeződés eljut a kenés alatt
álló felületig, akkor a zsír miatt nem tud távozni és kopást okoz.
Cseppenéspont
A zsír hővel szembeni ellenállásának jellemzője. Nem a maximális használati hőmérsékletet,
hanem azt a felső határt jelenti, amelyiken még a zsír megőrzi struktúráját. A maximális
használati hőmérsékletnek jóval a cseppenéspont alatt kell maradnia. Néhány zsír képes
visszanyerni eredeti struktúráját a cseppenéspontról való lehűlés után, mások azonban
visszavonhatatlanul tönkremennek.
Nyírásstabilitás
A fizikai erőhatások miatt a zsír konzisztenciája megváltozhat. A nyírásstabilitás jelenti az
ilyen változásnak való ellenállás képességét. Tixotróp az a zsír, ami nyomásra lágyul, míg
reopektikus az a zsír, amely nyomásra keményedik.
Hőállóság
A nagy hőterhelés jobban károsítja a zsírokat, mint az olajokat. Ez felgyorsult oxidációt, akár
karbonizációt okozhat. Más esetben az olaj kifolyhat a zsírból, így az nem tudja kenési
feladatát ellátni. A hőállóságot elsősorban a felhasznált szappantípus határozza meg. De a
leghőállóbb szappanok esetében már a felhasznált olaj jelenti az új korlátot. Ugyanis az
ásványolajok 177 °C körüli hőmérsékletig bírják, e fölött belobbanhatnak, eléghetnek, stb.
Tehát egy ásványolaj alapú zsír soha nem fog 177 °C-nál magasabb üzemi hőmérsékletet
bírni. Ennél magasabb hőmérséklet tűréséhez szintetikus zsírra van szükség, ami sokkal
kevésbé elterjedt, és arányaiban jóval drágább, mint a szintetikus olaj. A közlekedésben nincs
szükség ilyen zsírra, de egyes ipari alkalmazásokhoz igen.
Vízállóság
A zsír azon képessége, hogy megőrízze kenőképességét vízzel való érintkezés ellenére is. A
nem vízálló zsírral a víz olyan emulziót képezhet, amely miatt az olaj kimosódhat vagy,
enyhébb esetben, megváltozik a zsír konzisztenciája. A vízállóságra a felhasznált szappantípus
van a legnagyobb befolyással.

Kenőanyagokkal kapcsolatos biztonságtechnikai előírások.

Minden esetben be kell tartani az kenőolajokhoz és zsírokhoz gyártó által mellékelt biztonsági
adatlapon található utasításokat.
24. Tétel
 Ismertesse a gépkezelő gépápolással, karbantartással kapcsolatos teendőit. Milyen
munkavédelmi szabályok vonatkoznak ezen, tevékenységre?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Munkakezdés előtti gépápolási és karbantartási teendők.
 Munka befejezésekor elvégzendő feladatok.
 Gépápoláshoz, karbantartáshoz felhasznált eszközök, anyagok és
segédanyagok.
 Betartandó munka, - tűz és - balesetvédelmi szabályok

A munka megkezdése előtt a gépkezelőnek a műszakos vizsgálat teendői mellett a napi

karbantartási feladatokat is el kell végeznie. A gépápolás, karbantartás elmulasztás csökkenti a
gép élettartamát, meghibásodásokhoz vezethet.
Ezek a feladatok a gép, karbantartási utasításában vannak leírva, melyet a gyártó a géphez
kell, hogy biztosítson. Tartsuk be a karbantartásra vonatkozó előírások módját, gyakoriságát!
A gépkezelő gépápolással, karbantartással kapcsolatos teendői a következőek:
 Folyadékszintek ellenőrzése.
 Kenések elvégzése a kenési helyeken.
 Gép tisztítása.
 Ékszíjfeszesség ellenőrzése.
 Akkumulátor állapotának ellenőrzése.
 Burkolatok ellenőrzése.
A kenéshez, folyadék utántöltéshez minden esetben a gyártó által előírt anyagokat (vagy
amelyek a gépben találhatók, de megfelelnek a követelményeknek) és eszközöket
alkalmazzuk.
A munkahengerek és egyéb csuklópontok kenése a zsírzógombokon keresztül történik kéz
karos zsírzó segítségével. Addig nyomjuk a kenőanyagot a zsírzón keresztül a szerkezetbe,
míg mellette meg nem jelenik a kenőzsír.
 Kézi karos zsírzó Zsírzógomb

A kenés nélküli és a rosszul tisztított emelőláncok balesetveszélyesek. Az emelőláncok

biztonsági elemek. A láncok nem szennyeződhetnek jelentős mértékben. Az emelőláncokat és
a tengelycsonk-csapszegeket mindig tisztán kell tartani és jól meg kell kenni.
Az emelőláncok tisztítása, petróleummal vagy gázolajjal történhet, soha nem szabad
gőzborotvával, zsíroldóval vagy vegyi tisztítószerekkel tisztítani. A tisztítás után azonnal
szárítsa meg az emelőláncot sűrített levegővel, és fújja be láncspray-vel vagy zsírozzuk meg a
lánc kenésére szolgáló kenőzsírral. Az emelőlánc utánkenését csak tehermentesített állapotban
szabad elvégezni.
A terelőgörgők tartományában különös óvatossággal végezze el az emelőlánc kenését.

Munka befejezésekor elvégzendő feladatok

A munka befejeztével a gépkezelőnek meg kell tisztítani a gépet a portól, sártól. Ügyelni kell
az előbb leírtakon túl az elektromos és egyéb vízre, tisztítószerre érzékeny részekre. Minden
esetben állítsuk a gépet tiszta, száraz helyre, hogy meglássuk az esetleges folyadékfolyásokat.
A gép üzemanyagtartályát töltsük fel.
Az elektromos gépeket vigyük a töltőhelyre és csatlakoztassuk az akkumulátortöltőre. A
gépeket minden esetben áramtalanítsuk és kulcsot kivétel után tegyük a tárolóhelyére.
Minden esetben, ha hibát észlelünk, be kell azt írni a munkagépnaplóba, emelőgépek esetén
az emelőgépnaplóba.
Biztonsági szabályok a munka befejezése után
Miután a géppel befejezte a munkát álljon az erre a célra kijelölt területre. A terület
kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni:
 a leállított gép mellett maradjon elég hely a biztonságos közlekedésre és
anyagmozgatásra
 épületektől, tárolt anyagoktól megfelelő távolságra
 a talaj megfelelő szilárdságú legyen
 a talaj lehetőség szerint vízszintes legyen

Miután a géppel a megfelelő helyre állt:

  húzza (kapcsolja) be a rögzítő féket
 tegye üresbe a sebesség váltót (irányváltót)
 tegye le a kanalat (teherfelvevő szerkezetet)
 az összes hidraulikus szerkezetet állítsa alaphelyzetbe (a hidraulikus nyomás
elvesztése esetén se zuhanjon le)
 vegye ki az indítókulcsot (akadályozza meg az illetéktelen álltál történő
indítást)
 zárja le a gép kezelőfülkéjét, üzemanyag tartályát
 Elektromos áramtalanítóval szakítsa meg az akkumulátor áramkörét A
munkaterületet biztosítani kell, hogy ne következhessen be baleset.

Betartandó munka, - tűz és - balesetvédelmi szabályok

A kenő- és üzemanyagokat mindig szakszerűen és a gyártó utasítási szerint kell felhasználni.
A kenő- és üzemanyagok gyúlékonyak lehetnek, kerüljük az érintkezésüket forró
alkatrészekkel vagy nyílt lánggal.
Csak az előírt tárolóedényekben szabad tárolni az anyagokat.
Csak tiszta tárolóedénybe töltsön kenő- és üzemanyagot.
A kiömlött folyadékok csúszásveszélyesek, és szennyezik a környezetet. Vízzel keveredve a
csúszásveszély még tovább fokozódik. A kiömlött folyadékot a megfelelő megkötő anyag
segítségével el kell távolítani.
Az olajok használata során viseljen védőkesztyűt. Az olajok bőrrel történő érintkezése esetén
vízzel öblítse le a bőrt.
Kerülje az ilyen anyagokkal való érintkezést, és azok elfogyasztását. Lenyelés esetén a
hánytatás tilos, ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni.
Olajköd vagy - gőzök belélegzése után friss levegőre kell menni.
Az olajok szembe kerülése esetén vízzel öblítse ki a szemet, és azonnal forduljunk orvoshoz.
Az átitatódott ruházatot és cipőt azonnal át kell cserélni.
25. Tétel
 Ismertesse a munkagépek javításánál betartandó munkavédelmi szabályokat! Ki
végezheti ezt a tevékenységet? Milyen anyagok használhatók fel a gép javítására?
Milyen dokumentációs kötelezettségek vannak a gépek javításával kapcsolatban?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Munkagépek javításánál betartandó munka, - tűz és - balesetvédelmi
szabályok.
 Szerelői munkakör személyi feltételei.
 Felhasznált anyagokra vonatkozó előírások.
 Szerelési dokumentáció, szerelési nyilatkozat.

A szerelést megkezdeni akkor szabad, ha:

- az erőfelvevő csatlakozási pontok az előírt módon elkészültek és az erőket felvenni képes
állapotban vannak;
- a telepítési hely - szükség szerint talajmechanikai vizsgálatok és számítások alapján
igazoltan - alkalmas az emelőgép üzeme és üzemen kívüli állapota közben fellépő erőhatások
felvételére.
A telepítést, szerelést csak az emelőgép szerelési utasítását ismerő, gyakorlott szerelők
végezhetik, akik rendelkeznek az előírt képesítéssel (EBSZ 5.7. pont).
Ha a szerelési utasítás a szabadtéri szerelésre szélsebességi korlátot ír elő, a szél előjelzését
vagy a szél mérését biztosítani kell.
A szerelést bármi okból megszakítani csak akkor szabad, ha a már összeszerelt géprész
állékonysága a szerelés folytatásáig biztosítva van.
A szereléshez csak az előírt alkatrészek, kötőelemek, segédanyagok használhatók.
Az emelőgép érintésvédelmét, szabadtéri szerelés esetén villámvédelmét a vonatkozó
előírások szerint kell elkészíteni, és megfelelőségét mérési jegyzőkönyvvel kell igazolni.
A villamos berendezést csak szakaszolható és biztosított hálózatról szabad táplálni.
A felszerelt emelőgépen a szerelőnek ellenőriznie kell:
- hogy nem maradt-e a berendezésen befejezetlen szerelési művelet, szerszám, rögzítetlen
alkatrész vagy idegen tárgy;
- hogy az állékonyságot biztosító súlyok nagysága, elhelyezése, rögzítettsége megfelelő-e;
- hogy az állékonyságot biztosító támaszok, kikötések megfelelőek-e;
- a hidraulika rendszer feltöltött állapotát;
- a teher-emelőmű állapotát, a hajtómű olajfeltöltését, az egyes elemek rögzített és beállított
állapotát;
- az emelőkötél állapotát (épség, kenés), végeinek megfelelő rögzítését, helyes vezetését és
sorolását;
- valamennyi mozgás irányhűségét, vég-álláskapcsoló, fék és egyéb biztonsági berendezés
működőképességét;
- valamennyi kenési hely kenőanyag-ellátását;
- az előírt biztonsági távolságok, figyelmeztető feliratok, védőkorlátok és elkerítések meglétét.
A szerelő köteles a szerelés megfelelő és befejezett állapotáról írásban nyilatkozni
(pl. szerelési naplóban). Berendezés megjavítva ÜZEMELTETHETŐ!
Gép és gépi berendezés belső terébe nyúlni, ott bármilyen munkát végezni csak a hajtómotor
kikapcsolása, a forgó-, mozgó alkatrészek leállítása és hálózatról történt leválasztása után
szabad.
Javítás, karbantartás, illesztés, tisztítás stb. időtartama alatt a gép vagy a gépi berendezés
kapcsolójánál a bekapcsolást megtiltó, biztonságosan rögzített feliratot kell helyezni.
Gépet, gépalkatrészt tisztítani, karbantartani csak biztonságos kézi eszközzel, szerszámmal
szabad. A használható eszközöket, szerszámokat a munkáltató állapítja meg.
Amennyiben a gép, berendezés üzemeltetése közben kézi segédeszközt kell használni, a
kötelezettségre felhívó táblát a gép, vagy gépi berendezés közelében, jól láthatóan ki kell
függeszteni.
Bármilyen meghibásodás esetén, amelynek megjavítására a munkavállaló nincs feljogosítva, a
gépet azonnal üzemen kívül kell helyezni és a megjavítás érdekében szükséges intézkedéseket
meg kell tenni.
Zárt tartályokban, hűtőkamrákban és elektromos szerelést egyedül munkát végezni TILOS!
28/2011 (IX.06.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat
567. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy
robbanást okozhat.
(2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek
megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni.
(3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – (4) bekezdés kivételével – előzetesen írásban
meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát
elrendelő feladata.
(4) Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját
tulajdonában lévő létesítményben,
épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.
(5) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a
tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki
ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal köteles
kiegészíteni.
(6) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a
tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához
kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi
szabályokat és előírásokat.
568. § (1) Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi
szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra,
előírásokra kioktatott személy végezhet.
(2) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől
annak befejezéséig a munkát elrendelő – szükség esetén műszeres – felügyeletet köteles
biztosítani.
(3) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására
alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.
(4) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak
környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt
megszüntetni, ami tüzet okozhat.
Szerelői munkakör személyi feltételei.
EBSZ 2.13. Emelőgép szerelő vagy ( Munkagép szerelő)
Aki rendszeresen átszerelhető emelőgépek ( munkagépek) le- és felszerelésére jogosult, és
erre a feladatra megbízták.
5.7. Emelőgép szerelő vagy ( Munkagép szerelő)
A rendszeresen átszerelhető emelőgépet (munkagépet) az a személy szerelheti fel és le, aki
- a gép-, illetve a működtető energiafajta szerinti (villany-, hidraulika-) szerelő szakmunkás,
- a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi
vizsgálat alapján alkalmas,
- rendelkezik az általa szerelt berendezés kezeléséhez szükséges képesítéssel, kivéve, ha az
előírt képesítéssel rendelkező kezelő a szerelésnél jelen van,
- 18-ik évét betöltötte vagy a szakmunkás iskolát befejezte.
Felhasznált anyagokra vonatkozó előírások.
Mvt 40. § (1) A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell
megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók
egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.
43. § Egyes munkafolyamatok végzését jogszabály engedélyhez kötheti.
44. § (1)54 Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának
lehet kitéve, a hatásos védelmet - amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik -
zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések,
egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések - szükség szerinti együttes - alkalmazásával
kell megvalósítani.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében
tartózkodókra is.
(3)55 Munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a
munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa. Az egészségkárosodás kockázatát növelő
időtartamban történő munkavégzés (rendkívüli munkavégzés, túlmunka stb.) esetén a külön
jogszabály előírásai szerint kell eljárni.
45. § (1)56 Rendellenes körülmények kialakulása esetére - amikor a szabályos üzemvitelre
vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be - a munkahely jellegére, helyzetére,
kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében
tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges
személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg.
A mentési terv a külön jogszabály által előírt - biztonsági, védelmi, intézkedési vagy más
hasonló tárgyú - tervbe foglalva is elkészíthető.
(2) A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni
kell.
Szerelési dokumentáció, szerelési nyilatkozat.
Az emelőgép ( Munkagép) szereléséről naplót kell vezetni, melyben részletese leírják a
munka folyamatát a felhasznált anyagokat az esetlegesen feltárt további veszélyeket az
üzemeltetésre vonatkozóan.
A SZERELŐ köteles írásba nyilatkozni:
- a munka befejezéséről,
- - a hiba kijavításáról és
- - a berendezés üzemeltethetőségéről.
26. Tétel
 Sorolja fel milyen információs anyagok állnak a gépkezelő rendelkezésére a
munkagépével kapcsolatban! Milyen előírások vonatkoznak, ezen dokumentációkra?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Gépkönyv.
 Kezelési utasítás.
 Karbantartási utasítás.
 Gépnapló, vagy emelőgépnapló.
 Dokumentációk hozzáférhetősége, tartalma, formátuma.
 Gépkezelő dokumentációs kötelezettsége.

Gépkönyv.
 Semmilyen gépet nem üzemeltethetünk gépkönyv nélkül, és ezt ellenőrzik is. Ha a
gépkönyv és a megfelelőség tanúsítvány hiányzik, a munkavédelmi üzembehelyezést sem
lehet elvégezni.
 A GÉPKÖNYV CÉLJA
 A gépkönyv a berendezés telepítéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges
alapinformációkat tartalmazza.
 A gép üzemeltetőinek szól, és a benne foglaltak betartása esetén a berendezés hatékony
használatához szakirányú tapasztalatra nincs szükség.
 A gépkönyv a berendezés értékesítése időpontjában aktuális műszaki jellemzőket
tartalmazza, de előfordulhat, hogy a későbbiekben vásárolt gépekhez már nem
használható, a állandó fejlesztéseiből fakadóan, melyek a teljesítmény, a kezelhetőség és a
biztonságosság javítására irányulnak.
 TARTALMA
 A gépkönyv célja és tartalma A gépkönyv megőrzése
 Képes szimbólumok Biztonságra vonatkozó rendeletek
 Általános biztonsági irányelvek Dolgozók egészsége és biztonsága
 Védőeszközök Biztonsági jelzések
 Műszaki jellemzők Műszaki adatok
 Teljesítmény táblázatok Folyadékok és tartályok
 Üzemelési határértékek Zajhatás adatai
 Biztonsági berendezések Biztonsági eszközök beállításai
 Elektromos adatok Ellenőrzés
 Emelés és mozgatás Elhelyezés és a minimális szerviztávolságok
 A berendezés telepítése Csővezeték csatlakozások
 Szűrők eltávolítása Elektromos csatlakozások
 Indítás Kijelző panel
 Karbantartás és időszakos ellenőrzések Hűtő javítása
 Környezetvédelem A berendezés használaton kívül helyezése
 Hibaelhárítás Méretek
 Megfelelőségi nyilatkozat
 A gépkönyv minden olyan információt tartalmaz, ami a berendezés helyes használatához
szükséges, a 98/37/CE Európa Tanácsi Direktívában és későbbi módosításaiban foglaltak
szerinti biztonsági előírások betartásával.
 KÉPES SZIMBÓLUMOK
 Azt jelzi, hogy a művelet az emberek számára veszélyes és/vagy a gép működésében
zavart okoz-e.
 Tiltott műveleteket jelöl.
 A helyes, teljesen biztonságos üzemeltetés garantálása szempontjából fontos, az
üzemeltető részéről betartandó információt jelöl.

Kezelési utasítás.
 A berendezések, gépek A gép használatbavételéhez, telepítéséhez, programozásához és
hibáinak elhárításához nyújt segítséget.
 Előzetes ellenőrzési műveletek
 Indítás - Elindulás és vezetés, kezelés - Bejáratás
 Megállás - Parkolás - Javaslatok lopás megakadályozására ......
 A gép rendeltetése, használhatósági körülmények meghatározása
 kezelőelemek funkciói - a kezelés feltételei, megengedett üzemi körülmények
 a gép működtetésének veszélyei
 hidraulika és egyéb folyadékok szükséges mennyisége, ellenőrzésük módja
 műszakos és kötelező ellenőrzések szükséges tartalma, periódusa
 alkatrészjegyzék, gyártó elérhetősége

Karbantartási utasítás.
Karbantartás
 karbantartások periódusa, teendők,
 Rendszeres szerviz időtáblázat - Azonosító adatok - Levegő tisztító - Első kerék,
 Hátsó kerék . - A fékbetétek kopásának ellenőrzése .- A kormányzás ellenőrzése
 A motor ellenőrzése - A burkolat ellenőrzése, - A tükrök ellenőrzése
 A hátsó féktárcsa ellenőrzése - A kipufogó ellenőrzése - A kapcsolók ellenőrzése
 Karbantartása az akkumulátornak - Az akkumulátor hosszú használaton kívülisége
 A terminálok ellenőrzése és tisztítása
 Az akkumulátor eltávolítása - Az akkumulátor beszerelése - Elektrolit szint
ellenőrzése
 Az akkumulátor feltöltése - A biztosítékok méretei cseréje
 Kenési helyek és azok anyagainak meghatározása,
 A karbantartási napló vezetésének tartalmi és formai követelményei nincsenek
meghatározva, így az szabadon, de mégis értelemszerűen meghatározható. Javasolt benne
feltüntetni:
 - a munkaeszköz megnevezését,
 - azonosítóját,
 - az elvégzett karbantartás leírását,
 - a karbantartás dátumát,
 - a karbantartás végzőjét,
 - az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos üzemeltethetőség tényét,
 Stb.

Gépnapló, vagy emelőgépnapló.

A naplóban szerepelnie kell , a gép azonosításához szükséges adatoknak,
(üzemeltető, típus, gyári szám, stb.),
- a műszakos vizsgálatoknak, ( műszak kezdés, átadás-átvétel, műszak vége )
- javításoknak,
 - egyéb ellenőrző felülvizsgálatoknak. (vizsgálatot végző személy, vezető, ellenőrző,
javító személy)

A munkaeszköz fajtájától függően egyéb bejegyzések is bekerülhetnek a naplóba, pl.:

- üzemóra (vagy egyéb számláló adata),
- javított/cserélt alkatrész,
- utántöltött folyadék megnevezése (pl.: xy motorolaj),

Dokumentációk hozzáférhetősége, tartalma, formátuma.

- Gépkönyvet és a Karbantartási utasítás az emelőgép ügyintézőnél kell elhelyezni .
- Kezelési utasítást és a Gépnaplót, vagy emelőgépnaplót az adott ország nyelvén a
berendezésnél (gépnél) kell elhelyezni.

Gépkezelő dokumentációs kötelezettsége.

A gép kezelője a használat előtt köteles a kezelési és karbantartási utasítást tanulmányozni, és
az azokban foglaltak szerint eljárni.
A gépnaplót mindig a műszak megkezdése előtt kell kitölteni.
Be kell írni:
- dátum (esetleg műszak)
- üzemóra állás
- a műszakos vizsgálat eredményét ( műszak kezdés, átadás-átvétel, műszak vége )
- az esetleges hibákat
- aláírás az ellenőrző személy részéről.
27. Tétel
 Ismertesse a műszakos vizsgálat jelentőségét, menetét. Milyen meghibásodások
fordulhatnak elő ezen, vizsgálat elmulasztása esetén. Mi a teendője, ha hibát észlel a
gépén?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Szemrevételezéses vizsgálat (folyadékfolyások, felíratok, munkavégző
egységek, stb.)
 Üresjárati funkciópróba (fék, kormány, irányváltó, kezelőszervek, stb.)
 Biztonsági berendezések.
 Meghibásodások jellege, súlyossága.
 Gépkezelő dokumentációs és jelzési kötelezettsége meghibásodás esetén.
 Akkumulátorok töltésének menete, gyakorisága.
 Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások az akkumulátor töltésénél.

A gépek ellenőrzése komplex tevékenység, részét képezi a munkavégzés teljes folyamatának.

A gépkezelő egyik legfontosabb feladata a gép üzemeltetését megelőző ellenőrzések és
vizsgálatok végrehajtása, az eredmény dokumentálása. A kezelési utasítás minden gép
esetében részletesen meghatározza az ellenőrzés tárgyát és módját is.
A műszakos vizsgálat két részből áll:
 Szemrevételezéses vizsgálat: a gépkezelő körbejárja a gépet és megnézi az alább
felsorolt szerkezeti részeket, a működést és a biztonságot befolyásoló egységeket,
biztonsági berendezéseket és feliratokat.
 Üresjárati funkciópróba: a gép beindítását követően terheletlen állapotban minden
funkciót, szerkezeti egységet kipróbálunk. Fontos, hogy a végálláshatárolók
működőképességének ellenőrzése miatt a munkavégző, emelő, stb. egységeket
egyik végállástól a másikig kell kijáratni.

Szemrevételezéses vizsgálat
 az emelőgép-napló megléte,
 a vázszerkezet alakváltozása, elhúzódása, torzulása és korróziója,
 a védőburkolatok, a védőtető, a villarács, a tetőrács, a vezetőfülke stb. megléte,
állapota, biztonsági színjelzése, a táblák és a biztonsági jelölések (adattábla, terhelési
 diagram, biztonsági jelzések és feliratok, kezelőelemek funkcióit és kezelési irányait
jelző ábrák, feliratok stb.)
 a kerekek felerősítése, a kerékabroncsok állapota (levegőnyomás, futófelület stb.)
 a fékfolyadék és a fékhengerek állapota,
 az emelő-berendezés csővezetékeinek állapota, vezetése, külső sérülés elleni védelem;
terheléshatároló berendezés illetéktelen beavatkozás elleni védelme;
 a teherfelvevő eszköz meghibásodása elleni védelme (pl. hidraulikus megfogóknak a
csőtörés esetén működő védőszelepe),
 az emelő-berendezés mechanikus elemei; emelőlánc, görgők, csúszófelületek,
csapágyak holtjátéka, biztosítások, kenés; teherfelvevő eszköz (emelővilla, megfogók)
és az emelőmű acélszerkezetének állapota, repedésmentessége, kopottsága,
 az akkumulátor, továbbá csatlakozó vezetékei, sarui és töltőcsatlakozásai, kapcsolók,
érintkezők,
 a motor tisztasága, a villamos motor szellőzése, csapágyak, kollektor, kefetartó,
szénkefék, tekercselések állapota, az akkumulátor állapota, tisztasága,
 a celladugók megléte, feltöltöttsége, egyéb védő- és kiegészítő berendezések állapota.

Működési vizsgálat
 az üzemi és a rögzítőfék működőképessége, hatásossága,
 a kormányszerkezet működőképessége,
 a kormánykerék holtjátéka üzemszerű állapotban (legfeljebb 20o),
 a kezelőelemek, a működtetőkarok, a pedálok: kenés, szorulás, berágódás, holtjátékok,
érzékelhetőség, kezelési irányok, visszatérés semleges helyzetbe (kivéve a
fokozatváltót, irányváltót és a nyomógombos vezérlésű funkciókat),
 A semleges helyzetbe visszatérő kezelőelem esetén a vezérelt mozgás megszűnése, az
emelőszerkezet hidraulikus berendezése: vezérelhetőség, működési sebességek,
egyenletes, rángatásmentes működés, az emelő hidraulika és a hidraulikus támasz,
valamint az egyéb munkahengerek véghelyzet határolása és szinkron mozgása;
csatlakozók, munkahengerek tömítettsége, szivárgás, hidraulika olajszintje és
ellenőrizhetősége,
 a hang és a fényjelző berendezések működőképessége, műszerek működése, állapota,
egyéb védő- és kiegészítő berendezések.
A gépeken alkalmazott biztonsági berendezések:
 Védőburkolatok
 Táblák és biztonsági jelölések
 Fény és hangjelző berendezések: féklámpa, kürt, sárga villogó, helyzetjelző,
tolatólámpa, csipogó
 Hidraulika biztonsági berendezései: túlterhelés gátló, visszacsapó szelep, túlnyomás
határoló szelep, zuhanás-gátló szelep, határoló berendezés,
 jelző és figyelmeztető műszerek
 Reteszelő berendezések
 Összehangoló berendezések.
 Kétkezes vezérlőberendezés.
 Önműködő visszakapcsolóval ellátott vezérlőberendezés.
 Érzékelő védőkészülék.
 Alakzárással működő berendezés.
 Határoló berendezés.
 Egyéb biztonsági berendezések pl.: fék, biztonsági öv, tolatóradar, nyomatékhatároló,
stb.

Meghibásodások jellege, súlyossága.

A műszakos vizsgálat elmulasztása esetén a gép rendellenes működése, meghibásodása
következhet be. Ez könnyen anyagi kárhoz, vagy akár emberéletet is követelő balesethez
vezethet.

Gépkezelő dokumentációs és jelzési kötelezettsége meghibásodás esetén.

Emelőgépekhez kötelezően emelőgépnaplót kell rendszeresíteni, és abban a
műszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét
rögzíteni kell. Más gépek esetén a gépnaplóba, vagy munkagép naplóba kell ezen
bejegyzéseket megtenni.
Ha a gépkezelő hibát észlel az jeleznie kell a felettes vezetőjének is.
Akkumulátorok töltésének menete, gyakorisága.
Az akkumulátorok gondozása és a helyes töltés segít kihasználni a maximális élettartamot a
lehető legjobb teljesítmény megtartása mellett. Az akkumulátor csak és kizárólag
egyenárammal szabad tölteni. Az akkumulátor pozitív pólusát a töltőkészülék pozitív
pólusával, míg a negatívot a negatívval csatlakoztassa. A töltőkészüléket csak akkor kapcsolja
be, ha az akkumulátor csatlakoztatása rendben megtörtént.
A töltés áramerőssége a kapacitás értékének 1/10-ed része lehet. Például egy 44Ah kapacitású
akkumulátort 4,4 A erősségű árammal töltünk. A töltés három szakaszra osztható:
 Teljes töltés
 Kímélő töltés
 csepptöltés
Teljes töltés, ahol az akkumulátor a kapacitásának kb. 80%-át visszanyeri a töltő maximális
áramú és feszültségű töltése mellett. Amikor az akkumulátor feszültsége eléri a 14,4V-ot,
elkezdődik a második lépcső, a kímélő töltés. Ilyenkor a töltőfeszültség állandó 14,4V-os
értéken marad és a töltőáram folyamatosan csökken egészen addig, amíg az akkumulátor
töltöttsége el nem éri a 98% körüli értéket. Itt elkezdődik a harmadik lépcső, a csepptöltés ,
amely kb. 13,4V-os töltőfeszültséggel és alacsony (többnyire 1 amper körüli) töltőárammal
kímélve tölti az akkumulátort. Ezzel az utolsó lépcsővel az akkumulátor töltöttsége eléri vagy
megközelíti a 100%-os értéket. A csepptöltés ideje alatt az akkumulátor nem melegszik és a
töltöttségi szintje közel 100%-os marad hosszú idejű pihenés alatt is.
A teljes töltöttséget, akkor éri el az akkumulátor, ha a savsűrűség és a töltőfeszültség 2 órán
át nem emelkedik többé.
A töltés befejezésekor először kapcsolja ki a töltőkészüléket. Töltés után ellenőrizze a
savszintet, s amennyiben szükséges, a savszintjelző max. jeléig, illetve a lamellák felső élétől
számított 15 mm-ig sótalanított, vagy desztillált vízzel után kell tölteni.
A töltés során a sav hőmérséklete nem lépheti túl az 55 °C -ot. Amennyiben ez mégis
megtörténne, a töltési eljárást meg kell szakítani. A töltés alkalmával robbanásveszélyes
durranógáz keletkezik.

Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások az akkumulátor töltésénél.

 dohányozni és nyílt lángot használni
 töltés során gondoskodjon a jó szellőzésről.
 a gépet mindenesetben áramtalanítani kell.
 az akkumulátort ki kell venni a gépből (kivéve elektromos targoncák egy részénél)
 a kivezetőket fémtárggyal rövidre zárni
 szigeteletlen nyelű szerszámokat használni
 terhelővillás mérést végezni, és kábelsarut szerelni
28. Tétel
 Milyen teendője van, ha gépe meghibásodik? Hogyan biztosítja, hogy az elromlott
gépet ne használhassák? Milyen dokumentációs kötelezettsége van ez esetben?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Gép tehermentesítése
 Gép biztonságos leállítása, rögzítése.
 Újraindulás, véletlenszerű, vagy illetéktelen indítás elleni védelem.
 Gépkezelő jelentési kötelezettsége.
 Gépkezelő dokumentációs kötelezettsége.

Gép tehermentesítése, leállítása meghibásodás esetén.

Ha a gép, üzem közben meghibásodik (pl.: géptörés, hidraulika cső tönkremenetele, stb.) vagy
az energiaellátás megszűnik (áramkimaradás) a gép kezelőjének figyelmeztető hangjelzést
kell adnia. Ha nem lehet működtetni a hangjelző berendezést, akkor hangos szóval kell
figyelmeztetni a környezetében tartózkodókat.
Rögzíteni kell a gépet, illetve meg kell akadályozni, hogy önmagától visszainduljon a
berendezés, ha visszatér az áram.
Meg kell kísérelni a teher biztonságos letételét.
Körbe kell keríteni az emelőgépet.
Szólni kell a felettes vezetőnek, és be kell jegyezni a meghibásodást az emelőgépnaplóba
vagy a gépnaplóba.

Újraindulás, véletlenszerű, vagy illetéktelen indítás elleni védelem.

Meg kell azt akadályozni, hogy a gépek újrainduljanak, vagy véletlenszerűen beinduljanak
egy esetleges meghibásodás után. Erre a célra gépekben biztonsági berendezések vannak
beépítve amik megakadályozzák ezt. Ezen kívül a gépkezelőnek is gondoskodni kell a
véletlenszerű, vagy illetéktelen indítás megakadályozásáról. A meghibásodott gép
indítókulcsát ki kell venni, áramtalanítani kell, és figyelmeztető feliratot kell elhelyezni a
gépen. Körbe is keríthetjük a meghibásodott gépet. Ha lehetőség van rá a gép főkapcsolóját
kikapcsolt állapotban le is zárhatjuk.
Gépkezelő dokumentációs és jelzési kötelezettsége meghibásodás esetén.
Emelőgépekhez kötelezően emelőgépnaplót kell rendszeresíteni, és abban a
műszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét
rögzíteni kell. Más gépek esetén a gépnaplóba, vagy munkagép naplóba kell ezen
bejegyzéseket megtenni.
Ha a gépkezelő hibát észlel az jeleznie kell a felettes vezetőjének is.
29. Tétel
 Hogyan történik a gép műszak végi szabályos leállítása? Milyen teendői vannak a
gép állagmegóvásával kapcsolatban?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Gép szabályos leállítása, rögzítése.
 Jogosulatlan használat megakadályozása.
 Gép védelme a környezeti hatásokkal szemben.
 Gép műszak végi ápolása.

Teendők a munkavégzés befejezésekor:

A munkagép üzemeltetésének befejezésekor, vagy a munkaszünetek megkezdésekor, ha a
kezelő az munkagépet elhagyja, az alábbi intézkedéseket kell megtennie:
 a terhet és a merev teherfelvevő eszközt biztonságosan le kell helyezni;
 az munkagépet a használati utasításban előírt helyzetbe kell hozni;
 az gép kezelőelemeit kikapcsolt állásba kell helyezni;
 szabadban lévő emelőgépnél a szélterhelésből eredő elindulás vagy elmozdulás
ellen védő biztosításokat fel kell helyezni;
 a belső égésű motorral működő (pl. mobil) emelőgép esetén a motort le kell
állítani;
 az emelőgépet a használati utasításban üzemszünetre előírt állapotba kell hozni;
 meg kell akadályozni, hogy az emelőgépet illetéktelen személy üzembe
helyezhesse.

Ha a kezelő a gépet elhagyja, gondoskodni kell, hogy illetéktelen személyek ne

használhassák (pl. az indítókulcsot ki kell venni).
Villamos üzemű gépet üzemszünet alkalmával le kell választani a hálózatról és a főkapcsolót
kikapcsolt helyzetében biztonsági zárral (lakattal) le kell zárni. Ellenőrizni kell, hogy a
leválasztás után feszültség alatt maradó részek (tokozott szekrények, melegítő, fagyásgátló
ellenállások, biztonsági világítás) nem okozhatnak-e tüzet. A kezelőhely fűtésének,
szellőztetésének elektromos berendezései nem maradhatnak feszültség alatt.
Munka befejezésekor elvégzendő feladatok
A munka befejeztével a gépkezelőnek meg kell tisztítani a gépet a portól, sártól. Ügyelni kell
az előbb leírtakon túl az elektromos és egyéb vízre, tisztítószerre érzékeny részekre. Minden
esetben állítsuk a gépet tiszta, száraz helyre, hogy meglássuk az esetleges folyadékfolyásokat.
A gép üzemanyagtartályát töltsük fel.
Az elektromos gépeket vigyük a töltőhelyre és csatlakoztassuk az akkumulátortöltőre. A
gépeket minden esetben áramtalanítsuk és kulcsot kivétel után tegyük a tárolóhelyére.
Minden esetben, ha hibát észlelünk, be kell azt írni a munkagépnaplóba, emelőgépek esetén
az emelőgépnaplóba.

Biztonsági szabályok a munka befejezése után

Miután a géppel befejezte a munkát álljon az erre a célra kijelölt területre. A terület
kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni:
 a leállított gép mellett maradjon elég hely a biztonságos közlekedésre és
anyagmozgatásra
 épületektől, tárolt anyagoktól megfelelő távolságra
 a talaj megfelelő szilárdságú legyen
 a talaj lehetőség szerint vízszintes legyen
30. Tétel
 Mi a teendője, ha munkagépe üzemzavar miatt váratlanul leáll? Milyen okokból
következhet be üzemzavar?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Környezet figyelmeztetése.
 Gép leállítása és biztonságos rögzítése.
 Véletlenszerű és illetéktelen indítás megakadályozása
 Értesítési és dokumentálási kötelezettségek
 Munkagép üzemzavarának emberi és embertől független okainak ismertetése

Gép tehermentesítése, leállítása meghibásodás esetén.

Ha a gép, üzem közben meghibásodik (pl.: géptörés, hidraulika cső tönkremenetele, stb.) vagy
az energiaellátás megszűnik (áramkimaradás) a gép kezelőjének figyelmeztető hangjelzést
kell adnia. Ha nem lehet működtetni a hangjelző berendezést, akkor hangos szóval kell
figyelmeztetni a környezetében tartózkodókat.
Rögzíteni kell a gépet, illetve meg kell akadályozni, hogy önmagától visszainduljon a
berendezés, ha visszatér az áram.
Meg kell kísérelni a teher biztonságos letételét.
Körbe kell keríteni az emelőgépet.

Újraindulás, véletlenszerű, vagy illetéktelen indítás elleni védelem.

Meg kell azt akadályozni, hogy a gépek újrainduljanak, vagy véletlenszerűen beinduljanak
egy esetleges meghibásodás után. Erre a célra gépekben biztonsági berendezések vannak
beépítve amik megakadályozzák ezt. Ezen kívül a gépkezelőnek is gondoskodni kell a
véletlenszerű, vagy illetéktelen indítás megakadályozásáról. A meghibásodott gép
indítókulcsát ki kell venni, áramtalanítani kell, és figyelmeztető feliratot kell elhelyezni a
gépen. Körbe is keríthetjük a meghibásodott gépet. Ha lehetőség van rá a gép főkapcsolóját
kikapcsolt állapotban le is zárhatjuk.
Gépkezelő dokumentációs és jelzési kötelezettsége meghibásodás esetén.
Emelőgépekhez kötelezően emelőgépnaplót kell rendszeresíteni, és abban a
műszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét
rögzíteni kell. Más gépek esetén a gépnaplóba, vagy munkagép naplóba kell ezen
bejegyzéseket megtenni.
Ha a gépkezelő hibát észlel az jeleznie kell a felettes vezetőjének is.

Gép tehermentesítése, leállítása meghibásodás esetén.

Ha a gép, üzem közben meghibásodik (pl.: géptörés, hidraulika cső tönkremenetele, stb.) vagy
az energiaellátás megszűnik (áramkimaradás) a gép kezelőjének figyelmeztető hangjelzést
kell adnia. Ha nem lehet működtetni a hangjelző berendezést, akkor hangos szóval kell
figyelmeztetni a környezetében tartózkodókat.
Rögzíteni kell a gépet, illetve meg kell akadályozni, hogy önmagától visszainduljon a
berendezés, ha visszatér az áram.
Meg kell kísérelni a teher biztonságos letételét.
Körbe kell keríteni az emelőgépet.
Szólni kell a felettes vezetőnek, és be kell jegyezni a meghibásodást az emelőgépnaplóba
vagy a gépnaplóba.
31. Tétel
 Milyen szélsőséges időjárási viszonyokat ismer? Beszéljen a gépek szélsőséges
időjárási viszonyok mellett való üzemeltetéséről!

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Szélsőséges hőmérsékleti viszonyok melletti üzemeltetés.
 Gépek működtetése erős esőben, vagy hóesésben.
 Szél káros és veszélyes hatásai.
 Gépek tárolása, ezen, körülmények között.

Szélsőséges üzemeltetési viszonyok.

Főleg a hideg időben történő motorindítás szokott problémát jelenteni. Diesel motorok
esetében fokozottan figyelni kell az égéstérben lévő levegő előmelegítésére, mely történhet
kétszeri izzítással. Ha a levegő előmelegítése nem elégséges hidegindító sprét alkalmazunk.
Az akkumulátor kapacitás értéke is nagymértékben csökkenhet hideg hatására, mely szintén
indítási problémákat okozhat. Ezt a problémát segédakkumulátor alkalmazásával oldhatjuk
meg. A segédakkumulátor névleges feszültség értéke egyezzen meg az indító akkumulátor
névleges feszültség értékével, melyet párhuzamos kötéssel kötünk be az indító akkumulátor
áramkörébe (bikázás).
Téli átállásnál fokozott figyelmet kell fordítani a fagyálló hűtőfolyadék ellenőrzésére.
Hidraulika rendszerünkben, ha nyári üzemeltetésű hidraulika folyadék van, ki kell cserélni
télire.

Szélsőséges környezeti hatások alatti munkavégzés szabályai:

Amennyiben erős hóesés, köd vagy más időjárási vagy környezeti hatások miatt a teher vagy
a közvetlen környezet a teljes szállítási folyamat alatt már nem figyelhető meg, vagy az
irányítási jeleket már nem lehet egyértelműen felismerni, az emelőgép üzemét le kell állítani.

Szél káros és veszélyes hatásai

Szabadban üzemelő emelőgépet - ha a gyártó az emelőgép használati utasításában, a
gépkönyvében ettől eltérően nem rendelkezik, vagy szerelési technológia alacsonyabb határt
nem állapít meg - csak legfeljebb 18 m/s szélsebesség határig szabad üzemeltetni.
Az üzemi vagy területi szél előrejelzés esetén az emelőgép üzemét úgy kell leállítani, hogy az
emelőgép szükséges biztonsági intézkedéseit a megengedett szélsebesség elérése előtt végre
lehessen hajtani.

Érős eső veszélyei.

 Az erős esőzés miatt a talaj felázik és a nehéz munkagépek elsüllyednek.
 A gépek letalpalása nehézzé, akár lehetetlenné is válik.
 Látási viszonyok romlanak.
 Omlásveszély fellépése.
 Gép beázása miatt fellépő hibák.

Hóesés veszélye, teendők hóesés esetén.

 Külső környezet lehűlése miatti előmelegítés.
 Közlekedési sebesség csökkentése az útviszonyok miatt.
 Gép elakadása.
 Gép, géprészek lefagyása.
 Folyadékok, kondenzátumok belefagyása a rendszerbe. Kondenzátumok
gyakoribb ürítése.

Gépek tárolása, ezen, körülmények között.

A gépek szabadban való tárolása esetén óvni kell a környezet, károsító hatásai ellen. A fedett
tárolók (oldalfal nélküli) létesítése sokat véd a környezeti hatások ellen. Ha nincs lehetőség
ilyen tárolók létesítésére, akkor a gép takarásával, ponyvák alkalmazásával védhetjük meg a
gépeket az időjárási viszontagságoktól.
A szélterhelés ellen a gépeket szélvédett helyen tároljuk. Toronydaruk esetében biztosítani
kell a szabadon elfordulást.
Vagyonvédelmi szempontból a gépeket lezárva, lehetőleg zárt telephelyen őrízzük..
32. Tétel
 Gépkezelői munkája során milyen kéziszerszámokat használ? Beszéljen a kézben
tartott munkaeszközök használatának szabályairól. Milyen munkavédelmi előírások
vonatkoznak ezekre az eszközökre?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Karbantartáshoz, gépápoláshoz használt kéziszerszámok.
 Szerelékcseréhez alkalmazott eszközök.
 Elektromos, vagy hidraulikus eszközök.
 Balesetvédelmi előírások a kéziszerszámokra vonatkozóan.

Karbantartáshoz használt kéziszerszámok:

 Kalapács
 Kulcsok (villás, keresztkulcs, pneumatikus működtetésű kulcsok, stb.)
 Csavarhúzók (lapos, keresztélű, stb.)
 Kézi karos zsírzó
 Fogók.
 Kiütő szerszámok.
 Egyéb a gépekhez előírt speciális szerszámok, melyeket a gyártó határoz meg.

Kézben tartott gépi munkaeszközök használatának előírásai:

A gépek kezeléséhez hozzátartozik a műszaki biztonságukat jelentő karbantartási és javítási
munkák elvégzése. Az elvégzendő javítási, karbantartási munkálatok terjedelmét, irányát a
használati információ illetve az üzemeltető határozza meg.
E munkák során a gépesítés jelenlegi szintjén szinte mindenki alkalmazza a gépi működtetésű
kézi szerszámokat. Ezek lehetnek elektromos, pneumatikus vagy belső égésű motorral
működtetett szerszámok.
A motoros kéziszerszámok ütő, forgó vagy a kettő kombinációját képező mozgásformát
előállítva működnek.
Használatuk során vannak olyan veszélyek, amelyek általánosan jellemzik ezeket a
szerszámokat és vannak olyanok amelyek a hajtás energiával függnek össze.
Ezeket kézben tartott gépi hajtású szerszámokat csak szigorúan a használati utasítás és a
biztonságtechnikai előírások szerint szabad használni.
Fellépő veszélyek:
Mechanikai veszélyek
Szerszám éle, csúcsa
Szerszám szabad repülése
Szerszám rögzítetlensége
A ház elégtelen szilárdsága
Elejtésből eredő ütés
Villamos veszélyek
Villamos alkatrész érintése által okozott veszély
Hőhatás által okozott veszély
Meleg fogantyú terület
Hideg fogantyú terület
Zaj által okozott veszélyek
Mozgó részek a szerszámon belül
Szerszám és munkadarab érintkezése
A munkadarab rezonanciája
Távozó levegő vagy kipufogás
Nem megfelelő használói információ okozta veszélyek
Szerszám helytelen vagy elégtelen megjelölése
Helytelen, vagy elégtelen kezelési utasítás

A gyártók a motoros kéziszerszámokat meghatározott szabványi követelmények

figyelembevételével készítik. A veszélyeket műszaki megoldásokkal, biztonsági
reteszelésekkel csökkentik arra a szintre, amely a használót megvédi és megadja azokat a
használati információkat, amelyek ismerete és alkalmazása szükséges a maximális biztonság
szavatolásához.

Utasítások a biztonságos használathoz:

A szerszám csak a kezelési utasításban megadott szerszámbetétekkel, szerelési
anyagokkal használható.
Csak a kezelési utasításban megadott fő energia és kenőanyagok használhatók.
Javításhoz csak a gyártó által előírt alkatrészek használhatók.
 A javításokat csak a gyártó vagy más szakemberek által meghatározott olyan
képviselők végezhetik, akik megfelelően figyelembe veszik a kezelési utasításban megadott
információkat.
Levegős készülékeknél a legnagyobb üzemi nyomás betartása.
Belsőégésű motorral működtetett szerszámokat nem használunk zárt, vagy gyengén
szellőztetett terekben.
A szerszám soha ne mutasson a kezelő, vagy más személy felé.
A szerszámot úgy kell tartani, hogy megpattanás esetén ne okozhasson sérülést.
A szerszámot szállításkor az energiaellátásról le kell kapcsolni.
A szerszámot kikapcsolt állapotban a fogantyú használatával szabad szállítani.

Egyéni védőeszközök

Kézvédelem (védőkesztyű)
Lábvédelem (védőcipő, lábszárvédő)
Látásvédelem (védőszemüveg)
Hallásvédelem (füldugó stb.)
33. Tétel
 Ismertesse a munkagépekkel történő közúti közlekedés szabályait!

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Gépek szükséges felszerelései a közúti közlekedéshez.
 Engedélyek.
 Személyi feltételek.

A munkagép közúton csak abban az esetben használható, ha a megfelelő vizsgákon keresztül

ment, és rendszámot kapott! Ebben az esetben fel kell szerelni a munkagépet a KRESZ-ben
előírt jelző, világító berendezésekkel is. Ezek az irányjelző berendezés, a világítás, féklámpa,
és a tolatólámpa. Ezek a járművek lassú járműként piros rendszámot kapnak.
A gépek sebességkorlátozása 25 km/h.
Alkalmi esetben az illetékes hatóságnál lehet kérni útvonalengedélyt.
A gép közúti közlekedéséhez „B” kategóriás jogosítvány szükséges. Természetesen a
teherautókra szerelt gépek esetén a megfelelő kategóriás jogosítvány megléte elengedhetetlen
követelmény. A közúti közlekedéshez nincs szükség gépkezelői bizonyítványra, vagy
jogosítványra, de ezek hiányában a munkagép, felépítmény nem kezelhető.
Figyelembe kell venni a közlekedésnél a munkára, közlekedésre alkalmas állapotot is.
34. Tétel
 Ismertesse a munkagépek működtetésére használt üzemanyagokat. Beszéljen
jellemző tulajdonságaikról! Milyen biztonságtechnikai szabályok vonatkoznak az
üzemanyagokra?

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Benzin alkotóelemei.
 Mit jelent az oktánszám?
 Mit jelöl a gázolaj cetánszáma?
 Mi jellemző a gázokra?
 Benzin, gázolaj és a gáz főbb jellemzői (pl.: fűtőérték, lobbanáspont, stb.)
 Tárolásra vonatkozó szabályok.
 Töltésre vonatkozó szabályok.

Benzin főbb jellemzői:

A benzin izokotán és nheptán keveréke. Az oktánszámot oktánmérő motor segítségével
határozzák meg. Magyarországon a 95-ös oktánszámú benzint használjuk a gépek
üzemeltetésére. A benzinek adalékolása tovább javítja azok tulajdonságait, árukat viszont
drágítja.
 -
Fajsúly: 0,72 – 0,76 kg/dm3
-
Fűtőérték: 42.000 KJ
-
Párolgási határérték: 40 – 200 OC között. Ez az ottó – motorok keverékképzésénél
és indításánál játszik szerepet.
-
Lobbanási pont: az a hőmérséklet, amelyen a tüzelőanyag gőzei a levegővel
keveredve robbanó elegyet képeznek, és nyílt lángtól meggyulladnak. A benzin
lobbanáspontja -23 OC alatt van, ezért tűzveszélyes.
-
Keverési arány: 1 kg benzin tökéletes elégetéséhez 14,7 kg levegő szükséges.
-
Öngyulladási hőmérséklet: 470 – 550 OC
-
Kompresszió tűrés: közvetve fejezi ki a tüzelőanyag és levegő keverék
öngyulladását, illetőleg kopogás nélküli összenyomhatóságát. Mértéke az
oktánszám.

Gázolaj főbb jellemzői:

A gázolaj összetétele: (normál) cetán és α-metilnaftalin

-
Fajsúly. 0,84 – 0,88 kg/dm3
-
Fűtőérték: 41.500 – 43.000 KJ
-
Lobbanási pont: 100 OC
-
Öngyulladási hőmérséklet: 300–350 OC, sűrítés hatására csökken (30 bar, 210 OC).
-
Gyulladási készség: az égési tulajdonságokat a cetán-szám jellemzi, amely a
gyulladási szám mértéke.

Sűrített földgáz(CNG):
A CNG, SŰRÍTETT FÖLDGÁZ folyékony halmazállapotú szénhidrogén gázok elegye,
melynek alapanyaga a bányászott földgáz, és gépjárművek üzemanyagaként, valamint fűtésre
használnak. A sűrített földgáz nemzetközi jelölése a CNG (Compressed Natural Gas).
A sűrített földgáz összetételét tekintve: 90%-a metán (CH4). Ezen kívül tartalmaz etánt
(C2H6), propánt (C3H8), butánt (C4H10), szén-dioxidot (CO2) és nitrogént (N2). A metán a
legegyszerűbb szénhidrogének egyike. Ha tökéletesen égetjük el: egy rész szén-dioxid (CO2)
és két rész víz (H2o) keletkezik pára formájában, így elmondhatjuk, hogy az egyik leginkább
környezetbarát energiahordozó
Cseppfolyós gáz(LPG):
Az autógáz halmazállapotát tekintve folyékony szénhidrogének elegye, amely nem
összekeverendő a lég-halmazállapotú földgázzal. A cseppfolyós gáz, más néven autógáz
(angol rövidítése: LPG (Liquefied Petroleum Gas).
A cseppfolyós gáz összetételét tekintve: propán, bután, propilén, izobután, bután, izobutilén és
ezek elegyei. (Tulajdonságait az MSZ EN 589 szabvány rögzíti hazánkban.) A cseppfolyós
motor hajtóanyag - azaz autógáz - közel azonos összetételű a háztartási PB-gázzal. Azonban a
háztartási PB-gázhoz képest az autógázban kevesebb szennyeződés lehet, ezen felül
kénhidrogént, és vizet nem tartalmazhat. A cseppfolyós gáz 95%-ban propánt (C3H8) és
butánt (C4H10) tartalmaz. A fennmaradó 5% nehezebb szénhidrogéneket tartalmaz. A propán
és a bután aránya kb. 40%-60%.

A PB-gáz megbízható, könnyen szállítható, széles körben felhasználható, könnyű és gyors

telepíthetősége révén ideális alternatívája a vezetékes gázszolgáltatásnak, valamint egyéb
kevésbé környezetkímélő energiaforrásoknak. Az alternatív energiahordozók közül az egyik
legtisztábban égő és a legmagasabb fűtőértékkel rendelkező anyag.
Alacsony, megközelítőleg már 6 bar nyomáson, és környezeti hőmérsékleten
cseppfolyósítható.
Az üzemanyag kutak részére a cseppfolyós gázt tartályautókban szállítják, és a töltőállomás
tartályaiban tárolják a kimérés helyszínén.
A folyékony gáz nyomása rendkívül függ a hőmérséklettől, így szélsőséges körülmények
között 3 és 15 bar között változhat. Nyáron, a napon parkoló autó gáztartályában a
megemelkedett hőmérséklet hatására a nyomás gyakran eléri a 16-18 bar-t is, míg a téli
időszakokban -5, -10 °C-s hideg környékén a tartálynyomás akár 2 bárra is lecsökkenhet.
Ha a szabadba kerül azonnal párologni, kezd, és erősen lehűti a környezetét, mert párolgáskor
hőt von el a környezetéből. Térfogata kb. 230-szorosára, növekedik a folyamat közben. Ahol a
folyékony gáz összegyűlik a szabadban, a levegő nedvességtartalma kicsapódik, esetenként
meg is fagyhat. A kiszökött folyékony gáz hatására köd keletkezik a gázsugár közvetlen
környezetében. Ilyenkor a cseppfolyós üzemanyag annyira lehűlhet, hogy a párolgása esetleg
átmenetileg meg is szűnik. Az emberi szervezetre nézve a közhiedelmekkel ellentétben nem
káros, belégzés során mérgezést nem okoz. A belégzését elsősorban a szagosító anyag élettani
hatásai miatt kell kerülni. Ha a levegőbe nagy mennyiségű autógáz kerül, oxigénhiányt okoz.
Az ilyen levegő belégzése bódulatot és esetleg fulladást okozhat.
A CNG gáz néhány tulajdonsága összetételtől függően, légköri nyomáson
 relatív sűrűség: 0,55–0,71 (ASTM D-3588 szerint, a levegőhöz viszonyítva)
 sűrűsége: 0,7–0,8 kg/m3 (tárolási nyomáson 128 kg/m3)
 moláris tömege 0,016043 kg/mol
 öngyulladási hőmérséklete: 480–640 °C
 alsó-felső gyulladási határkoncentrációja (térfogattörtben): 5–15 %
 lángterjedési sebessége: 0,33 m/s
 alsó fűtőértéke: 0,028–0,041 MJ/L
 alsó fűtőértéke: 47 000 kJ/kg
 felső fűtőértéke: 52 000 kJ/kg
 1 liter földgáz elégetéséhez szükséges levegő mennyisége elméletileg: kb. 9,5 liter
 oktánszáma: kb. 120
 energia sűrűség tartályban: 46,5–49 MJ/kg (6,7–7,9 MJ/L)
 hajtóanyag és a levegő elméleti tömegaránya: 17:1 (égés elméleti levegőszükséglete)
 forráspont: −163 °C
 fagyáspont: -183 °C
 kritikus hőmérséklet -89 °C
 fajlagos hőkapacitás: 2,18 kJ/kg×K

LPG gáz tulajdonságai

A tartályban tárolt, a tartálynyomáson lévő cseppfolyós gáz tulajdonságai a következők:
 sűrűsége 0,525…0,56 kg/l
 alsó hőértéke 24,7 megaJoule/l
 hőtágulás 10 °C-onként kb. 4%
 forráspont légköri nyomáson: -5 és -42 °C között van
 -5 °C-on legalább 2,5 bar a gőznyomása
A gáz halmazállapotú, légköri nyomású cseppfolyós autógáz legfontosabb tulajdonságai a
következők:
 relatív sűrűsége: 1,8…2;
 sűrűsége: 2..2,7 g/l;
 gyulladási hőmérséklete: 490…510 °C;
 alsó-felső gyulladási koncentráció: 2…9 tf%;
 lángterjedési sebesség: 32 cm/s;
  alsó hőérték: 0,105…0,110 MJ/l;
 1 liter PB-gáz elégetéséhez szükséges levegő mennyisége: kb. 28 liter;
 motoroktánszám: legalább 89 (kb. 100).

Töltésre vonatkozó szabályok.

Gázüzemű targoncák biztonsági előírásai: gázpalackot csakis az cserélhet, akinek arra
engedélye van. A gáz üzemű targonca leállítása a gázpalack elzárásával történik, hogy a
csövekben ne maradjon nyomás. Elzárás után a csövekben lévő, nyomás alatt lévő gázt
kidolgozza és lefullad magától. Gáz üzemű targonca csakis kültéren, jól szellőző helyen
történhet a káros anyagok kibocsátása miatt (CO, CO2, stb.).

Tárolásra vonatkozó szabályok.

Folyadékot csak jól záródó palackban, tartályban, edényben lehet szállítani ill. tárolni.
Légnemű anyagokat szintén jól záródó palackban, ill. tartályban tárolhatunk.
Az éghető anyag tárolási helye (talaj, konténer, rakat, állvány) és a kerítés között min. 1 méter
széles területet kell tartani.
Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben A és B osztályba tartozó anyagot tárolni nem
szabad. A raktározás és tárolás területét éghető hulladéktól, szennyeződéstől mentesen kell
tartani.
Tűzgátló előtérben mindennemű anyagok tárolása tilos.
Nyílt láng és dohányzás tilos.
35. B Tétel Ismertesse a közúton, közterületen végzett munka szabályait!

 Kulcsszavak, fogalmak:
 Gépek szükséges felszerelései a közúti, közterületi munkavégzéshez.
 Munkaterület kijelölése, biztosítása.
 Jelzőőr alkalmazásának követelményei.
 Gyalogos és járműforgalom biztosítása.
 Munkaterület biztosítása munkanap végén, éjszaka.

Közterületek környezetében végzett munka:

Ha a gépet közforgalmi utak, vasúti vágányok, repülési útvonalak és repülőterek, valamint
vízi létesítmények vagy útvonalak (közterületek), lakott épületek hatósugarával érintett
közelébe telepítik, illetőleg üzemeltetik, akkor a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének,
kezelőjének előírásait is figyelembe véve - a várható kockázatok csökkentése érdekében - a
biztonságos üzemeltetés feltételeit utasításban kell rögzíteni.
A közterületekre kihatóan felállított emelőgép Munkagép) esetén az (emelés)technológiai
utasításban rögzíteni kell legalább a következőket:
- az alkalmazásra kijelölt emelőgép típust a felállítási hely pontos megjelölésével,
- az engedélyezett emelési műveleteket,
- az üzemelési terület behatárolását,
- a felállítandó jelzőtáblákat és irányító berendezéseket;
- a pótlólagos biztonsági berendezéseket és intézkedéseket (pl. hajtómű kiiktatás, illetőleg
reteszelés),
- forgalom-szabályozást,
-elterelést,
- védőtető alkalmazását.
Ha indokolt, az emelőgép mozgás területét, kinyúlását úgy kell behatárolni vagy
ellenirányban villamosan reteszelni, hogy a közterület veszélyeztetése ki legyen zárva.
15 m emelőmagasságig az emelőgép munkatere kerettel (fa- vagy acélszerkezet) is
behatárolható, ha a munkaterület legalább kétharmada ezen belül van. Az elkerítést a
vonatkozó jogszabály szerinti színjelöléssel és sötétben megfelelő világítással kell ellátni.

Erősáramú szabadvezeték közelében végzett emelés

Ha az emelőgépet erősáramú szabadvezeték veszélyes (érintési, átívelési) közelébe telepítik,
illetőleg üzemeltetik, akkor a szerkezet feszültség alá kerülését műszaki megoldással kell
kizárni. A vonatkozó jogszabályban foglaltakon túl a telepítés, üzemeltetés megkezdése előtt
ki kell kérni a vezeték kezelőjének (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát is a feszültség
nagyságáról és a biztonsági térközről. Ezt az emelőgép-kezelővel írásban is közölni kell.
Veszélyes a távolság, ha az nem haladja meg a táblázatának (a) oszlopában foglalt értéket.
Erősáramú szabad vezetékek közelében üzemeltetett emelőgépnél a vezetékeket feszültséget
mentesíteni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor a vezetékszakaszt le kell határolni (pl.
deszkafalakkal), és a táblázat (b) oszlopában foglalt legkisebb biztonsági távolságokat kell
biztosítani:

Feszültség Biztonsági távolság (m)

(a) (b)
1000 V-ig 2 1
1 kV-110 kV 6 3
110 kV-220 kV 7 4
220 kV-400 kV 8 5
A biztonsági távolságot a legkedvezőtlenebb körülmények (pl. vezetékek szél okozta
mozgása, teher lengése) között is biztosítani kell.
Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert meghaladja és a vezeték szakasz nem
feszültség-mentesíthető, nem határolható el, valamint az emelőgép legjobban kinyúló nem
forgatható vagy süllyeszthető szerkezeti részei és a vezeték függőleges síkja közötti vízszintes
távolság kisebb mint 30 m, illetőleg konzolos emelőgépnél 20 m konzol hossz felett kevesebb,
mint a konzol hossza plusz 10 m, az emelési utasításban rögzíteni kell:
- hogy a legkisebb biztonsági távolság határára jelzőőrt kell állítani
- hogy a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel párhuzamosan meg kell jelölni (pl.
karók, jelzőszalag);
- hogy a jelzőőrnek minden mozgást le kell állíttatnia, ha az emelőgép, a teher vagy a
teherfelvevő eszköz megközelítette a jelzett vonalat;
- a jelzőőr tartózkodási helyét.
A jelzőőrt egyéb feladattal megbízni nem szabad.
Erősáramú szabadvezeték veszélyes közelébe telepített, illetőleg üzemeltetett emelőgép
kezelőjével és a kötöző, irányító személyzettel a munkálatok megkezdése előtt a
biztonságos munkavégzés feltételeit el kell sajátíttatni, ellenőrizhető módon.
 Ha a védőintézkedések ellenére az emelőgép vagy valamelyik része érintkezésbe kerül a
feszültség alatt álló erősáramú szabadvezetékkel, akkor az emelőgép-kezelő:
- adjon hangjelzést, amely az ott-tartózkodó személyek figyelmét felhívja a
veszélyhelyzetre;
- kísérelje meg az emelőgépet eltávolítani a vezetéktől, vagy kérjen intézkedést a vezeték
feszültségmentesítésére;
- csak a biztonsági előírások betartásával hagyja el az emelőgépet úgy, hogy egyszerre ne
kerüljön kapcsolatba az emelőgép fém részével, valamint a talajjal.
Ebben az esetben az ott tartózkodó személyek kötelesek a veszélyes teret elhagyni. A
gyengeáramú - távközlési, adatátviteli - vezetékeket az emelőgéppel úgy kell megközelíteni és
a közelében munkát végezni, hogy a vezeték ütközés miatt ne károsodjon.

Gyalogos és járműforgalom
A munkavégzés ideje alatt is biztosítani kell a zavartalan és biztonságos közlekedést a
gyalogosok és a járművek részére is.
Ezek jelzőtáblák, sebességkorlátozó táblák kihelyezésével, vagy forgalomtereléssel
valósíthatók meg.
A gyalogosok biztonságos közlekedése érdekében a járdák védőtetővel való ellátása
megoldást nyújthat. Másik megoldás a gyalogosforgalom elterelése lehet.

Munkaterület biztosítása munkanap végén, éjszaka.

A munka befejezése után a munkaterületen rendet kell rakni és el kell takarítani a
törmelékeket és egyéb hulladékot. Be kell fedni a munkagödröket (amennyiben lehetséges). A
munkaterületet mindenképpen körbe kell keríten. Sötétben, ha lehetséges a munkaterület
megvilágítása, vagy a veszélyre felhívó borostyánsárga villogó felszerelése.
Fontos, hogy a munkaterületen hagyott gépek, berendezések vagyonvédelme, illetéktelen
személyek elleni biztosítása megoldott legye. Üzemanyag hordók, áramfejlesztők levegőbe
emelése, vagy ezekre a szerelékek ráengedése nem megengedett.

36. B Tétel Ismertesse az elektromos áram emberi szervezetre gyakorolt káros

hatásait! Milyen műszaki megoldásokat alkalmazunk az áramütés elkerülésére? Mi a
teendője, ha munkatársát áramütés érte?

 Kulcsszavak, fogalmak:
  Elektromos áram élettani hatásai az emberi szervezetre (izomgörcs égési
sérülés, trombózis, vérbontó hatás).
 Műszaki megoldások (pl.: védőföldelés, EPH, lábrács alkalmazása, stb.)
 Sérült kiszabadítása, áramkör lekapcsolása.
 Elsősegélynyújtás.
 Segítségkérés, mentők értesítése.

A villamos áram hatása az emberi szervezetre

Az emberi test maga is vezető, ezért, ha a test különböző pontjai között potenciálkülönbség
lép fel, a testen áram indul meg. Az emberi testen áthaladó áram élettani hatásai:
 Az izmok összerándulása. Az agy a testet behálózó idegpályákon keresztül
villamos ingerületek útján mozgatja az izmokat. Áramütés esetén az (áram be- és
kilépési pontjaitól függő) idegeket és izmokat nagyon erős inger érheti, melynek
hatására utóbbiak összerándulhatnak, el is szakadhatnak. A legveszélyesebb, ha az
áram a szíven vagy a tüdőn halad keresztül, mert e létfontosságú szervek izmainak
összerándulása a szerv görcsét, bénulását okozhatja. Az izomsejtek egy csoportja
az áram bekapcsolásakor, más csoportja kikapcsoláskor ingerlődik, ezért az
izmokra gyakorolt hatás tekintetében a váltakozóáram (amely minden
félperiódusában kivált ilyen ingerületeket) hatása veszélyesebb.
 Vegyi hatás. Az emberi test szöveteinek igen nagy (kb. 70%) a nedvtartalma, e
nedvek az oldott ásványi sók és más alkotók miatt áramot vezető elektrolitnak
tekinthetők. A vegyi hatás szempontjából az egyenáramú áramütés a
veszélyes, mert az ilyenkor kialakuló elektrolízis miatt a vér és a szövetnedvek
veszélyes mértékben elbomolhatnak. A bontás során keletkező gázbuborékok is
veszélyt jelentenek. A vérsejtek rögökké összeállva eldugíthatják az ereket.
(trombózis veszély)
 Hőhatás. A test ellenállásán áthaladó áram hőt termel. A keletkező hő az
érrendszerre a legveszélyesebb, mert az erek fala „törékennyé” válik, utólag
vérzések keletkezhetnek. A 45 °C feletti felmelegedés – a fehérjék (vissza nem
fordítható) kicsapódása miatt – halálos kimenetelű lehet.
Az áram hatása a be- és kilépési pontokon (tehát az áram útján) kívül az áram erősségétől,
frekvenciájától, az áramütés időtartamától, és az emberi szervezet állapotától is függ.
Az áramütést okozó feszültség hatására kialakuló áram erőssége függ az emberi test
ellenállásától. Ezt alapvetően a bőrfelület tulajdonságai ás állapota határozzák meg (száraz,
érdes bőrfelület esetén az ellenállás nagyobb), valamint az érintkező felületek nagysága. A
test ellenállása száraz bőrfelület esetén néhány száz kilóohm szokott lenni, de nedves
bőrfelületnél, vagy ha az áramütést okozó feszültség átüti a bőr felső hámrétegét, néhány
száz ohmra csökken.
A testen áthaladó áramot egy bizonyos érték (az ún. érzetküszöb) alatt nem is érzékeljük.
Az érzetküszöb átlagos esetben, egyenáram esetén 5-6 mA. 15-25 mA áram hatására az
izmok már összerándulnak, a testen áthaladó 25-100 mA már veszélyes, a 100 mA feletti
áram halált okozhat. A megadott áramértékek hozzávetőlegesek, és erősen függenek az
áram útjától és az emberi szervezet pillanatnyi állapotától.
A legveszélyesebb az, ha az áram a szíven, a légzőközpontokon, vagy a fejen halad
keresztül. Veszélytelenebb az áramütés akkor, ha az áram útja ezeket a szerveket elkerüli
(pl. a két lábon keresztül vezet).
Az áram hatása frekvenciájától is függ. Egyenáramú balesetnél az áram vegyi hatása a
legveszélyesebb. Hálózati (50 Hz- es) áramütésnél az izmokra gyakorolt hatás a
legjelentősebb. A frekvencia növekelésével a „szkin hatás” miatt az áram a test felületére
szorul ki, és ott égési sérüléseket okozhat.
Minél hosszabb ideig halad át az áram a testen, annál súlyosabb következményeket
okozhat.
Számít a szervezet állapota, a figyelem, és az áramütésre való „felkészültség” is. Ha a
villamos árammal dolgozó figyelmes, és fel van készülve az esetleges áramütésre, az áram
hatása gyengébb lehet.

Érintésvédelem
Közvetlen érintésvédelem azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyekkel
megelőzhető a személyek vagy állatok érintkezése a villamos berendezések aktív részeivel
Közvetett (véletlen) érintésvédelem azoknak az intézkedéseknek és módszereknek az
összessége, amelyekkel a villamos gépek és berendezések feszültség alatt nem álló, de
meghibásodás folytán feszültség (testzárlat) alá kerülő részének az érintéséből származó
veszélyek elháríthatók
Földelés: ha a gép teste a földdel közvetlenül is össze van kötve, ez az összekötés a
földelés. A földelés két részből áll: az F földelőből és a V földelővezetőből. A földelő a talajjal
közvetlen kapcsolatban lévő vezető.
 A földelő hálózat a különálló földelőket és a talajban más célból elhelyezett fémrészeket a
talajszint alatt vagy felett egymással vezetővel összekötött egységes rendszer.

Védővezetős érintésvédelmi módok

A védővezetős érintésvédelemhez a villamos szerkezet testét közvetlenül földelt
védővezetővel kell összekötni. Ennek több lehetősége van:
Nullázás esetén a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és ez
csatlakozik a szerkezetek testére A közvetlenül földelt üzemi vezető a többfázisú
rendszerekben általában a nulla vezető, innen a nullázás elnevezés.
Az áram-védőkapcsolás a nullázás vagy védőföldelés esetén alkalmazott kikapcsoló szerv,
amely az áramkör valamennyi üzemi vezetőjén folyó pillanatnyi váltakozó áram előjellel
figyelembe vett összegének a nagyságára működik. Hatásosságának feltétele, hogy a védett
fogyasztót nagyon rövid (0,2 s) időn belül kapcsolja le az öt tápláló hálózatról, ha a testen
létrejövő érintési feszültség meghaladja a megengedhető értéket.
Az áram-védőkapcsolás alapvető követelménye, hogy a védett test földelve legyen. Az
áramvédő kapcsolók, működőképességét havonta ellenőrizni kell!
Egyen potenciálra hozás (EPI során a testek és más vezető nem villamos szerkezeteket
kötjük össze, hogy azok azonos (vagy közel azonos) potenciálra kerüljenek.

Védővezető nélküli érintésvédelmi módok:

A védővezető nélküli érintésvédelmi módok az emberi szervezeten keresztülfolyó áramot a
veszélytelen érték alá korlátozó módszerek Az ilyen érintésvédelemmel ellátott villamos
szerkezetek testét nem kell védővezetővel összekötni.
Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazása esetén villamos gépeket és készülékeket
kizárólag törpefeszültségű rendszerekkel tápláljuk, így testzárlat esetén sem léphet fel a
megengedettnél nagyobb érintési vagy lépésfeszültség.
Törpefeszültségű az a berendezés, amelynek névleges feszültsége 50 V-nál nem nagyobb.
Egyenfeszültség esetén a kisebb élettani veszélyesség miatt e feszültség 120 V lehet.
Villamos szerkezetek elszigetelése.
A védőelválasztás azt jelenti, hogy a védendő gépet vagy készüléket nem közvetlenül a
hálózathoz, hanem biztonsági transzformátorhoz csatlakoztatjuk
A szekunder áramkört földelni vagy bármilyen fémszerkezethez kötni tilos!

Teendők áramütés esetén

Az áramütés az izmok görcsös összehúzódását eredményezheti , mely során az idegközpontok
sérülése (bénulása), gyakran szívmegállás léphet fel. Ebben az esetben azonnal el kell kezdeni
az újraélesztést
A teendők elvi sorrendje áramütés esetén:
1. Kiszabadítás az áramkörből.
2. Elsősegélynyújtás.
3.Az orvos vagy a mentők értesítése.
4.A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges).
5.A munkahelyi vezetők értesítése.

A sorrend az adott szituációtól függően változhat! Menteni csak 1000V alatti áramkörből
szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is életveszélyes.
Áramütött kiszabadítása kisfeszültség esetén
- kikapcsolással:
o Berendezés kikapcsolásával: főkapcsoló lekapcsolása, biztosíték
kicsavarása
o A vezeték elvágásával Ez a művelet szakember nélkül veszélyes!
- kikapcsolás nélkül: áramütött kiszabadítása Fontos, hogy ne
érintsük meg! Ez történhet:
 szigetelt eszközzel (pl.: fanyelű lapát)
 száraz fapadlón állva, ruhával becsavart kézzel, áramütött
ruhájánál fogva (másik kezünkkel ne érintsünk semmit!)
 ha a padló nem szigetelt akkor lábunk alá többszörösen
összehajtott ruha (vizes padlón nem alkalmazható)

Áramütött kiszabadítása nagyfeszültség esetén

 áramütötthöz ne közeledjünk!
 a kikapcsolást csak a helyi villamos művek szakembere végezheti!

Elsősegélynyújtás:
1. Eszméletén lévő áramütött:
 Ha nincs egyéb sérülés, akkor értesítjük az orvost.
  Ha eszméletlen volt, de magához tért, akkor le kell fektetni és orvost
kell hívni hozzá
 égési sérülések esetén az égési sebeket ellátjuk. A sérültet feleslegesen
ne mozgassuk, orvosi engedély nélkül étel, ital, gyógyszer nem adható
az áramütöttnek!
2. eszméletlen áramütött:
 életfunkciók ellenőrzése
 hanyatt fektetés, légutak szabaddá tétele
 légzés megfelelő ha ütemesen emelkedik+süllyed a mellkas és a hasfal
3. eszméletlen áramütött (légzés, keringés van):
 légutak szabaddá tétele után a sérültet stabil oldalfekvő állapotba
helyezzük.
4. eszméletlen áramütött (nincs légzés): Az újraélesztés ABC-jének alkalmazása
 Átjárható légutak biztosítása
 Befúvásos lélegeztetés.
 Cirkuláció fenntartása.

30x mellkas kompresszió 18 másodperc alatt, majd 2x befúvás.