TUDOMÁNYTERÜLET

A munkaegészségügy Munkavédelem

szervezeti felépítése és Munkaegészségtan Munkabiztonság

jogszabályi háttere Foglalkozás-egészségtan

Ádám Balázs
DE, Népegészségügyi Kar
Megelőző Orvostani Intézet
Munkaegészségtani Tanszék
Orvosi szakterület, amely a
foglalkozási betegségek
diagnózisával, kezelésével és
megelőzésével, valamint az
egészségi problémák
munkaképességre gyakorolt
hatásával foglalkozik
Munkahigiéné
Alkalmazott szakterület, melynek
feladata a munkakörnyezeti
egészségi veszélyek, kockázatok
előrelátása, azonosítása,
mérése/becslése és értékelése, a
dolgozók egészségét befolyásoló
munkahelyi kóroki tényezők
elfogadható szintjének az
ellenőrzése és kezelése egészségük
megóvása érdekében.

MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS
ALAPTÖRVÉNY
BIZTONSÁG TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA
A jogszabályok „hierarchiája”
Magyarország Alaptörvénye Magyarország Alaptörvénye
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (2011. április 25.)
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről XVII. Cikk (3)
2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról
1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási
tevékenységről „Minden munkavállalónak joga van az egészségét,
5/1993.(XII.26.) MüM rendelet az Mvt végrehajtásáról biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó
27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi munkafeltételekhez.”
szolgáltatásról
323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a népegészségügyi
szakigazgatási feladatok ellátásáról
 MUNKAVÉDELEM
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
Cél szabályozni „Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a
szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző
képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása
érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a
foglalkozással összefüggő megbetegedéseket…”
A követelmények megvalósítása a munkáltató kötelessége!
5/1993.(XII.26.) MüM rendelet az Mvt
végrehajtásáról
Munkahigiéne
• kidolgozza az egészséget nem károsító munkahelyi higiénés
határértékeket;
• kidolgozza, alkalmazza a munkakörnyezeti kóroki tényezők
kimutatásának módszereit, a munkakörnyezeti monitorozás
rendszerét;
• a technológia fejlesztési, illetőleg a munkahely tervezési
szakaszában megállapítsa a várható egészségkárosító
kockázatokat;
• a munkakörnyezet, a technológia, a tevékenységhez alkalmazott
anyagok, készítmények ismeretében meghatározza az
egészségkárosító kockázatokat, azokat minőségileg és
mennyiségileg jellemezze;
• a kockázatot a mért értékeknek, adatoknak a határértékekkel,
szabványokkal való összevetését követően határozza meg;
• kidolgozza a megelőzés stratégiáját
EGÉSZSÉGÜGY
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
III. fejezet: Népegészségügy, 5. cím: Munkaegészségügy
A munkaegészségügyi tevékenység célja
• a munkakörnyezetből származó egészségkárosító
veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése,
értékelése és kezelése – MUNKAHIGIÉNÉ
• a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a
munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg
igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a
munkát végző személyek munkaköri egészségi
alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és
elősegítése – FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY
Munkahigiéne
A 4 terület: előrelátás, felismerés, értékelés, szabályozás (kezelés)
• Az előrelátás feltétele, hogy a munkahigiénikus rendelkezzen
azokkal az ismeretekkel, amelyek számára lehetővé teszik, hogy
előre lássa a foglalkozási és a foglalkozással összefüggő betegség
valamint a sérülés lehetőségét, különösen a technológia
fejlesztésének és a munkahely kialakításának már a tervezési
szakaszában.
• A felismerés azt jelenti, hogy a munkahigiénikus szakismeretei
birtokában képes annak meghatározására, hogy létezik-e
egészségkárosító veszély.
 Munkahigiéne
A 4 terület: előrelátás, felismerés, értékelés, szabályozás (kezelés)
• Az értékelés az a folyamat, melynek része a potenciálisan káros
tényező vagy környezet felbecsülése és következtetés arra nézve,
hogy milyen szintű kockázatot jelent az emberi egészségre abban
a környezetben dolgozni.
• A kezelés kapcsán a munkahigiénikusok megfelelő stratégiákat
dolgoznak ki, amelybe beletartoznak a műszaki intézkedések, a
gyakorlati munka javítása, az általuk értékelt környezetben
jelentősnek ítélt egészségkárosító kockázatok kiküszöbölésére
tett javaslatok.
Foglalkozás-egészségügy
- a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak
terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott
munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és
meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit
- a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében
meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát;
- a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy
alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen
munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas
munkavégzésre;
- fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a várandós
nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, a
fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére
munkavégzésük során;
FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY
2015. évi CXXIII. törvény az
egészségügyi alapellátásról
9. A foglalkozás-egészségügyi alapellátás
17. § (1) A foglalkozás-egészségügy feladata
- az egészségügyről szóló törvény szerinti munkahigiéne által
feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti
kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember
válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket;
- kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére
alkalmas eljárásokat;
- meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos
összmegterhelését;
Foglalkozás-egészségügy
- a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási
rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen,
- a miniszter rendeletében meghatározottak szerint a
munkaképes korosztály számára a szervezett munkavégzés
keretében, az egészséges életmód tekintetében, valamint a
fertőző és krónikus nem fertőző megbetegedések
megelőzésében a háziorvossal együttműködve gyógyító-
megelőző feladatokat láthasson el.
 Foglalkozás-egészségügyi szolgálat
27/1995. (VII. 25.) NM rendelet
a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról
• Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására a
foglalkozás-egészségügyi szolgálat jogosult.
A szolgálat
• foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálat,
• foglalkozás-egészségügyi központ,
• foglalkozás-egészségügyi szakellátási szolgáltatást nyújtó
szolgálat formájában működhet.
Foglalkozás-egészségügyi szakellátás
A foglalkozás-egészségügyi szakellátás feladatai a székhelye
szerinti megyében:
• a munkaköri alkalmasság másodfokon történő elbírálása;
• a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek
megszerzésével és tartásával kapcsolatos egészségi
alkalmasság másodfokon történő elbírálása;
• az álláskeresők beiskolázás előtti és munkaközvetítés
előkészítése keretében történő, valamint a közfoglalkoztatás
keretében alkalmazott munkavállalók beiskolázás előtti
szakmai alkalmassági vizsgálata;
Foglalkozás-egészségügyi központ
A szolgálat az alapszolgáltatáson túl
• munkahigiénés és
• pszichológiai, és/vagy
• ergonómiai, és/vagy
• toxikológiai, és/vagy
• munkabiztonsági szolgáltatást nyújt.
Foglalkozás-egészségügyi szakellátás
• szakellátás nyújtása foglalkozási megbetegedéssel vagy
annak gyanújával beutaltak számára;
• a szakképzést folytató intézmények tanulóinak és a
felsőoktatási intézmények hallgatóinak külön jogszabály
szerinti szakmai alkalmassági vizsgálata;
• a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság
orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló jogszabályban
meghatározott foglalkoztathatóság szakvéleményezése;
• az egyéni és társas egészségügyi vállalkozók egészségügyi
tevékenységre való alkalmasságának külön jogszabályban
előírtak szerint történő elbírálása.
 Egészségügyi hatósági tevékenység
1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és
igazgatási tevékenységről
Az egészségügyi államigazgatási szerv munkaegészségügyi
tevékenysége körében:
• kimunkálja az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés
(munkakörülmények) személyi és tárgyi feltételeit, a
munkavégzésből származó megterhelések, munkakörnyezeti
kóroki tényezők megengedhető mértékeit (a továbbiakban:
munkahigiénés határértékek), továbbá a foglalkozással
összefüggő megbetegedések, mérgezések, fokozott expozíciók
megelőzésére vonatkozó előírásokat (a továbbiakban:
munkaegészségügyi előírások);
Egészségügyi hatósági tevékenység
323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a
népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról,
valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv
kijelöléséről
• Az OTH ellátja az alapító okiratában, illetve
jogszabályokban számára meghatározott feladatokat
a munkaegészségügy (munkahigiéne és foglalkozás-
egészségügy) területén.
Egészségügyi hatósági tevékenység
• szakhatóságként, illetve szakértőként közreműködik a
munkaegészségügyi előírások ellenőrzésében és
érvényesítésében, a munkahigiénés határértékek vizsgálatának
elrendelésében, továbbá vizsgálja a munkahigiénés határértékek
betartását;
• kivizsgálja a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket,
mérgezéseket, fokozott expozíciós eseteket;
• együttműködik a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal az
egészséges munkakörnyezet kialakításával, egészségkárosodások
megelőzésével kapcsolatos feladatokban.
MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS
BIZTONSÁG SZERVEZETI HÁTTERE
Pénzügyminisztérium
Varga Mihály
Foglalkoztatáspolitikáért és Vállalati
Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság
Bodó Sándor
Munkavédelmi Főosztály
Nesztinger Péter
 Munkavédelmi felügyelőségek
19 megyei és fővárosi Kormányhivatal egy-egy járási
Pénzügyminisztérium hivatalához tartozó Foglalkoztatási, Munkaügyi és
Munkavédelmi Főosztály; Munkavédelmi Ellenőrzési Osztály
Munkavédelmi Főosztály
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal
1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály;
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481. Munkavédelmi Ellenőrzési Osztály
Telefon: (06 1) 795-1400
4024 Debrecen, Piac u. 42-48.
Postacím: 4002 Debrecen, Pf. 71.
tel: 06-52-522-390, 06-52-413-784
fax: 06-52-412-270
E-mail: hajdubihar-kh-mmszsz-mv@ommf.gov.hu, hajdubihar-kh-
mmszsz@ommf.gov.hu

Emberi Erőforrások
Minisztériuma Nemzeti Népegészségügyi Intézet
• Az egészségügyért felelős miniszter
Kásler Miklós • Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi
Főosztály
• Egészségügyért Felelős Államtitkárság

Nagy Ildikó

• Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Kovács Attila
 A Munkahigiénés és Foglalkozás-
egészségügyi Főosztály
Közigazgatás
Miniszterelnökség
Feladatai
• Területi közigazgatásért felelős államtitkár
• Munkahigiénés, foglalkozás-egészségügyi
tevékenységgel összefüggő kormányzati döntések
Megyei/Fővárosi Kormányhivatalok
előkészítésében részvétel
• (Népegészségügyi Főosztály)
• Módszertanok kidolgozása
• Foglalkozási betegek szakvizsgálata, felülvizsgálata
és gyógykezelése Megyei/Fővárosi Kormányhivatalok Járási/Kerületi
Hivatalai
• Akkreditált laboratóriumokat működtet
• Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály, Munkavédelmi Ellenőrzési
• Munkaegészségügyi kérdésekben szakértő, Osztály
szakvéleményező • (Népegészségügyi Osztály)

Szervezeti felépítés
Járások Magyarországon
Miniszterelnökség
PM Munkavédelmi EMMI Egészségügyért Felelős
Főosztály Államtitkárság

Országos Tisztifőorvosi Hivatal

NNI Munkahigiénés és Foglalkozás-

egészségügyi Főosztály
Megyei / Fővárosi
Kormányhivatal Megyei / Fővárosi
Járási / Kerületi Hivatala Kormányhivatalok
Népegészségügyi Főosztálya
Munkaügyi és Munkavédelmi
Főosztály, Munkavédelmi Járási / Kerületi Hivatalok
Ellenőrzési Osztály Népegészségügyi Osztálya
VIGYÁZZUNK A DOLGOZÓ
EGÉSZSÉGÉRE