1.

a) Ismertesse a kiürítés feltételrendszerét, illetve annak változását az alábbi esetben és az

alábbiak szerint:

Már meglévő épületet kívánnak átalakítani tömegtartózkodásra szolgáló épületté. Ez esetben

miként változik a kiürítés feltételrendszere?
Milyen módon lehet szükséges a fenti változást dokumentálni?

OTÉK 1.sz. melléklet 131. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: olyan építmény, amelyben
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, vagy amelyen bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy
tartózkodása várható.
132. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 főnél nagyobb befogadóképességű
helyiség.
kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek eltávozása, eltávolítása tűz esetén,
ami magába foglalja a menekülést és a mentést.
Kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a menekülési útvonal
eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe
vagy a biztonságos térbe jutásig tart.
kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési útvonal elérésétől a
biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart.
menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési útvonal, amely
kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában – tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén
a helyiség kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek
biztonságát a meneküléshez szükséges időtartamig.
Kockázati osztályba sorolás:
Az épület mértékadó kockázati osztálya, a benne lévő kockázati egységek kockázati osztályaiból a
legmagasabb. A kockázati egység kockázati osztálya függ:
- magasságtól (legfelső, legalsó), befogadóképességtől, benntartózkodók menekülő
képességétől, rendeltetéstől,

1. melléklet 1.-4. táblázata alapján

Kockázati osztály

Magasság: ?? -

Befogadó képesség (helyiség, Min. KK

létesítmény): min. 301 fő

Menekülő képesség: önálló NAK

Rendeltetés: ?? -

OTSZ 2. § (4) Meglévő építmény, építményrész átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása,

felújítása, rendeltetésének módosítása esetén az átalakítás mértékének, körének és az építmény,
építményrész tűzvédelmi helyzetét befolyásoló hatásainak figyelembevételével kell e rendeletet
alkalmazni.
A rendeltetés módosítása miatt az OTSZ előírásait alkalmazni kell. A változtatni kívánt területek
kockázati osztályba sorolását el kell készíteni. Tömegtartózkodás esetén a helyiségekben 300 főnél több
tartózkodhat, ezért a kockázati osztály (301-1500 fő) KK.

Ha olyan mértékű az átalakítás, akkor a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (az építésügyi és
építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági
szolgáltatásról) szerint, építési engedély köteles és a tűzvédelmi szakhatóságot is be kell vonni az
engedélyezési eljárásba.
Épületszerkezetek:
Vizsgálni, hogy a meglévő épület épületszerkezetek az új mértékadó kockázati osztálynak megfelel-e.
(Tűzvédelmi tervező vagy tűzvédelmi szakértő végezheti.)
2. melléklet, 1. táblázat

Kiürítés
OTSZ 51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen
beépített kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési távolságon belül menekülési útvonalra,
biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei
ellen.

4. táblázat, A kiürítési számítás alcímhez

A B C D E
1 a kiürítés megengedett időtartama (perc),
ha a kockázati egység kockázati osztálya
2 NAK AK KK MK
3 Első szakasz 1,0 1,5 1,5 1,0
4 Második 6,0 8,0 6,0 6,0
szakasz

Kiürítés TvMI alapján menekülésben korlátozott személyekkel is számolni kell. 4.3.5. szerint közösségi
rendeltetésű építmények esetében a tervezett összlétszám (>300 fő) alapján az összlakossághoz
viszonyított arányuknak (5,65 %) megfelelően javasolt meghatározni.

OTSZ 54. § rendelkezése szerint a tűzvédelmi szakhatóság előírhatja átmeneti védett tér szükségességét
és jellemzőit, illetve menekülési felvonó létesítését.
(4) A menekülési felvonó feleljen meg a tűzoltó felvonóra vonatkozó műszaki követelményeknek, az
alábbi kiegészítésekkel:
a) a felvonó aknaajtajának szabad szélessége legalább 0,9 méter legyen,
b) a felvonó aknaajtaja előtt legalább 1,5 x 1,5 méter alapterületű szabad terület legyen,
c) a felvonónak legalább azokat az építményszinteket kell kiszolgálnia, amelyek kiürítéséhez
figyelembe veszik.
OTSZ 52. § (2) A menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett tér elérési távolságának és
a menekülési útvonalnak megengedett legnagyobb hosszúságát a 7. mellékletben foglalt 1. táblázat
tartalmazza.

A B C D E
1 a megengedett legnagyobb útvonalhossz (m),
ha a kiürítendő kockázati egység kockázati
osztálya
2 NAK AK KK MK
3 Menekülési út elérési távolsága
4 Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési 30 45 45 30
távolsága menekülési útvonal nélkül
5 Menekülési út elérési távolsága, valamint 45 60 60 30
átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési
távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél
nagyobb, beépített tűzjelző berendezéssel
ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
 6 Menekülési útvonal megengedett legnagyobb 200 300 300 200
hossza
7 Menekülésben korlátozott személyek részére 40
szolgáló átmeneti védett tér elérési távolsága
menekülési útvonalon keresztül, a menekülési
útvonalba lépés helyétől mérve

Lépcsőn való haladás esetén a megtett út hosszúságaként a szintkülönbség háromszorosát kell

számításba venni.
A helyiség befogadóképességét az alábbi létszámadatok közül a nagyobb létszám jelenti:
a) tervezői, üzemeltetői adatszolgáltatás szerinti, kiüríthető létszám,
b) a 7. mellékletben foglalt 2. táblázat szerinti fajlagos értékkel számított, kiüríthető létszám.

Általános követelmények:
OTSZ 59. § (1) Az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség menekülésre szolgáló ajtói, valamint
az ilyen helyiségekben tartózkodók menekülésére szolgáló ajtó
a) a kiürítés irányába nyíljon vagy a nyitásiránytól függetlenül menekülési útvonalon beépíthető legyen,
b) a kinyithatóság szempontjából menekülési útvonalon beépíthető legyen és
c) nyílásába legfeljebb 15 mm magas küszöb építhető be.
(4) A tömegtartózkodásra szolgáló helyiség menekülésre szolgáló ajtóit és a tömegtartózkodásra
szolgáló helyiség menekülési útvonalán beépített ajtókat egy mozdulattal nyithatóan kell kialakítani.
(pánikzár)
53. § (2) A menekülési útvonal ajtóinak és az 50 fő feletti befogadóképességű helyiség menekülésre
szolgáló ajtóinak legkisebb szabad magassága 1,95 m.

OTSZ 60. § (1) A menekülési útvonal függőleges szakaszát lépcsőházban, épületen kívüli szabadlépcsőn
vagy menekülési útvonalnak minősülő átriumban elhelyezett és legfeljebb 48 méter hosszúságú
menekülési útvonalat képező lépcsőn kell vezetni.
(2) A menekülésre szolgáló lépcsőházat
a) abban az esetben, ha a lépcsőházból kivezető kijárati szint és az attól legtávolabbi, a lépcsőházba
vezető bejárati szint között a szintmagasság legfeljebb 14 méter, hő- és füstelvezetéssel rendelkező
lépcsőházként,
b) az a) ponttól eltérő szintmagasság esetén NAK, AK, KK mértékadó kockázati osztályú épületben,
önálló épületrészben füstmentes lépcsőházként,
c) MK osztályú kockázati egység menekülési útvonalát képező lépcsőház esetén természetes szellőzésű
füstmentes vagy előteres túlnyomásos füstmentes lépcsőházként,
(4) A tömegtartózkodásra szolgáló épület menekülési útvonalát képező, 4 méternél szélesebb
lépcsőkarokat korláttal kell kettéválasztani, olyan módon, hogy a lépcsőkar egymástól elválasztott
részeinek szabad szélessége 2,00-2,50 méter legyen.
OTSZ 62. § (1) Tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek kialakítása esetén
a) a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség menekülési útvonalán 0,15 méternél magasabb küszöb,
valamint a menekülési útvonalon beépített ajtók nyílásába lépcső nem építhető be,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségekből legalább két, különböző irányú kijáraton kell biztosítani a
kiürítést.

Hő-és füstelvezetés
OTSZ 88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, Hatásos nyílásfelület: helyiség alapterületének 1 %-a, de
minimum 3 m2
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a tűzgátló előtér
kivételével, (a feladatban pont ilyen van)

Tűzeseti fogyasztók
OTSZ 146. § (1) Biztonsági világítást kell létesíteni működési ideje: 90 perc
a) KK MK osztályú épület menekülési útvonalán
c) átmeneti védett térben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon,
f) tűzeseti főkapcsolót tartalmazó helyiségben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére
használt útvonalon,
g) tűzjelző központ helyiségében és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt
útvonalon,
i) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,

146. § (2)Kívülről vagy belülről megvilágított magasan, vagy ha nem lehetséges, középmagasan
elhelyezett menekülési jeleket kell létesíteni
a) az AK, KK és MK osztályú épület menekülési útvonalán vagy
b) a 100 fő feletti befogadóképességű helyiségben.
+ ezeknél az a kijárati és vészkijárati ajtót az ajtó fölé, vagy ha arra más lehetőség nincs, akkor az ajtó
mellett menekülési jellel kell megjelölni. (152.§)

(5) Pánik elleni világítást kell létesíteni

a) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben

Tűzszakasz, tűzjelző
Az OTSZ 5 sz. melléklet 1 sz. táblázata szerint kell meghatározni a rendeltetés függvényében a
tűzszakasz méretét és ez magával hozza, hogy kell-e tűzjelző és/vagy oltó berendezés.
Az OTSZ 14. melléklete rendeltetés szerint külön is meghatároz tűzjelző és tűzoltó berendezés létesítési
kötelezettséget.

A tűzjelző, tűzoltó berendezés a füstelvezetés szempontjából releváns

89. § (5) Beépített tűzjelző berendezéssel védett helyiség hő és füst elleni védelmének eszközeit a
beépített tűzjelző berendezésnek vezérelnie kell. A vezérlés nem aktiválódhat kézi jelzésadó jelére abban
az esetben, ha a kézi jelzésadó jele nem szolgáltat egyértelmű, a hő és füst elleni védelem megfelelő
működéséhez szükséges információt.
(6) Beépített tűzoltó berendezéssel ellátott helyiségben a beépített tűzjelző berendezés általi vezérlést a
tűzoltó berendezés hatékony működését nem korlátozó módon kell biztosítani.

Milyen módon lehet szükséges a fenti változást dokumentálni

- Építési engedély vagy működési engedély (zenés, táncos rend. Korm rendelet) esetén
tűzvédelmi dokumentáció benyújtása (engedélyezési eljárás során)
- Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv átdolgozása (pl. kiürítés számítás, max. befogadó képesség
meghatározása, tűzriadó terv alaprajz kitétele a helységbe)
- Tűzvédelmi oktatási napló (az ott dolgozók megismerjék a változásokat és a plusz teendőket)
- Az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház
esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi
Kézikönyvvel (a továbbiakban: TMMK) kell rendelkezni. A változást pedig a változást követő
30 napon belül kell rögzíteni a TMMK-ban. (bízzunk benne, hogy új OTSZ-es volt az átalakított épület is
mert akkor rendeltetéstől és négyzetmétertől függően van TMMK)
- „tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv: olyan tűzvédelmi dokumentáció, amely az
építmény építését, átalakítását, bővítését követően a megvalósult tűzvédelmi adatokat, továbbá a
használati feltételeket tartalmazza, amelyekkel az építmény tűzvédelmi szempontból
biztonságosan üzemeltethető.

Azt a tevékenységet, amely a kockázati osztály változását teszi szükségessé az 1996. évi XXXI. trv. 20.
§ (1) bekezdése alapján a tevékenység megkezdése előtt a tűzvédelmi hatóságnál be kell jelenteni.

30/1996 (XII.6.) BM rendelet előírásai alapján a tűzvédelmi szabályzatban a változásokat dokumentálni

kell.
3. § A Szabályzatnak tartalmaznia kell:
i) a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó
önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész)
esetében a -kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt- megengedett maximális
befogadóképességet;
4. § (1) A Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni:
c) azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat;
(2) A Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell:
a) a tűzjelzés módját;
b) a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a létesítmény elhagyásának
módját;
c) a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi berendezés kezelése, tűzoltás és
mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.);
d) a főbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra);
e) a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait
a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a
vízszerzési helyek, a kiürítési útvonalak és a 3. § i) pont szerinti esetekben a helyiségek
megengedett maximális befogadóképességének megjelölésével.

Extra információk

Rendeltetés Létesítési előírás

Szállás rendeltetés
Iroda, igazgatási rendeltetés
Egészségügyi rendeltetés
A szállásrendeltetésű épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló
helyiségeinek:
a) falburkolata, mennyezetburkolata és belső oldali hő- és
hangszigetelése legalább B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú és
b) padlóburkolata legalább Cfl-s1 tűzvédelmi osztályú
legyen.
Az iroda és igazgatási rendeltetésű épület, épületrész
tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinek:
a) falburkolata, mennyezetburkolata és belső oldali hő- és
hangszigetelése legalább B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú és
b) padlóburkolata legalább Cfl-s1 tűzvédelmi osztályú legyen.
A helyhez kötött betegek huzamos tartózkodására, valamint
tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek:
a) falburkolata, mennyezetburkolata és belső oldali hő- és
hangszigetelése legalább B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú,
b) padlóburkolata legalább B -s1 tűzvédelmi osztályú
fl

Szociális rendeltetés A tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek falburkolata,

mennyezetburkolata és belső oldali hő- és hangszigetelése legalább B-
s1,d0 osztályú, padlóburkolata legalább B -s1 osztályú legyen.
fl

Művelődési, kulturális, hitéleti A színházak tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeiben égéskésleltető

rendeltetés szerrel hatékonyan kezelt dekorációs anyagok, installációk, díszletek és
független akkreditált vizsgáló és minősítő laboratórium által igazolt, a
vonatkozó műszaki követelmény szerinti legalább 1-es osztálynak
megfelelő függönyök alkalmazhatóak.
A nézőtér jellegű elrendezés esetén a székeket 100 főnél több, de 301
főnél kevesebb személy befogadására szolgáló helyiségekben
egymáshoz vagy a padlószerkezethez, a tömegtartózkodásra szolgáló
helyiségeiben a padlószerkezethez rögzítetten kell kialakítani.
A tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek falburkolata,
mennyezetburkolata és belső oldali hő- és hangszigetelése legalább B-
s1,d0 osztályú, padlóburkolata legalább B -s1 osztályú legyen.
fl
Vendéglátás, valamint
válogatott lemezbemutatás vagy
élő előadás útján nyújtott
zeneszolgáltatás rendeltetés
Kereskedelmi rendeltetés
Ipari rendeltetés
Gyalogos aluljárók
Ponyvaszerkezetű építmények
500 m -nél nagyobb
2
alapterületűek vagy
tömegtartózkodásra szolgálnak.
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
A tömegtartózkodásra szolgáló zenés, táncos és színpadi rendezvények
tartására szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt
dekorációs anyagok és független akkreditált vizsgáló és minősítő
laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti
legalább 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak.
A tömegtartózkodásra, valamint zenés, táncos és színpadi rendezvények
tartására szolgáló helyiség falburkolata, belső oldali hő- és
hangszigetelése legalább A2-s1,d0, mennyezetburkolata A2-s1,d0,
padlóburkolata legalább B -s1 tűzvédelmi osztályú legyen.
fl
Tömegtartózkodásra szolgáló kereskedelmi rendeltetésű épületek 500
m -nél nagyobb alapterületű tárolóhelyiségeit, helyiségcsoportjait a
2
közönségforgalmi terektől tűzgátló építményszerkezetekkel kell
elválasztani.
A kereskedelmi rendeltetésű épület, épületrész tömegtartózkodásra
szolgáló helyiségeinek
a) falburkolata, mennyezetburkolata és belső oldali hő- és
hangszigetelése legalább B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú és
b) padlóburkolata legalább C -s1 tűzvédelmi osztályú
fl
legyen.
Az ipari rendeltetésű épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló
helyiségeinek
a) fal- és mennyezetburkolata, valamint belső oldali hő- és
hangszigetelése legalább B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú és
b) padlóburkolata legalább C -s1 tűzvédelmi osztályú
fl
legyen.
Ha a KK osztályba tartozó aluljáró tömegtartózkodásra szolgáló épület,
felszín alatti vasútvonal menekülésre tervezett útvonala is egyben, akkor
az aluljáró hő- és füstelvezetéséről is gondoskodni kell.
Ha a KK osztályba tartozó aluljáró tömegtartózkodásra szolgáló épület,
felszín alatti vasútvonal menekülési útvonalául szolgál, akkor az aluljáró
üzleteinek portálszerkezetei legalább A2 EI 30, nyílászárói legalább A2
EI 30 tűzállósági teljesítményűek legyenek.
2
A ponyvaszerkezetű építmény kijárata előtt a szabadtéren, a kijárat
szélességének megfelelő méretben, de legalább 3 méteres szakaszon és
minimum a kijárattól mért 10 méter távolságon belül nem helyezhető el
kiürítést akadályozó szerkezet, berendezés, anyag.
A kijáratoknál küszöb, szintkülönbség, vagy bármilyen biztonságos
haladást akadályozó kialakítás nem lehet
A tömegtartózkodásra szolgáló állvány jellegű építmény esetén, ha
naplementét követően használják az építményt, akkor biztonsági
világítást kell kialakítani.
A tömegtartózkodásra szolgáló építmény esetén, ha naplementét
követően használják az építményt, biztonsági világítást és kívülről vagy
belülről megvilágított menekülési jelet, jeleket kell elhelyezni.