KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

Az előadás alapján a hallgatónak ismernie kell:

A MUNKAVÉGZÉS ÉLETTANA
MUNKAALKALMASSÁG
Ádám Balázs
DE, Népegészségügyi Kar
Megelőző Orvostani Intézet
Munkaegészségtani Tanszék
• A munkateljesítményt és annak előfeltételeit
• A foglalkozási megterhelés és igénybevétel
koncepcióját
• A fizikai munka jellemzőit, az izomműködés
élettanát és a munkaintenzitás mértékét
• A szellemi munka jellemzőit
• Az elfáradás és pihenés mechanizmusát és
típusait, a pihenőidő számítását
• A munkaköri alkalmasság vizsgálatának célját és
típusait
• A szakmai és a személyi higiénés alkalmasság
vizsgálatának célját és típusait

AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE MUNKA

KÖRNYEZET Az emberi munka folyamata egy feladatban kitűzött cél

elérésére fordított energiaforgalom és információ-
feldolgozás összessége.
TERMÉSZETI TÁRSADALMI
geoszféra termelési Munkavégzés típusai
bioszféra EMBER fogyasztási
nooszféra • fizikai
technoszféra o dinamikus (mozgási)
o statikus (helyváltoztatással nem járó tartási)
• szellemi

Fizikai és pszichés folyamatok minden

munkavégzésben együtt vannak jelen.
HOMEOSZTÁZIS
 MUNKAVÉGZÉS
MEGTERHELÉS
Mindazon külső hatásokat és a szervezetben lezajló olyan
változásokat, amelyek a belső környezet állandóságának a
megszüntetésére törekszenek – és ezzel befolyásolják az
alkalmazkodási mechanizmust – megterhelésnek nevezzük.
Megterhelések jellege
• anyagáramlás [gázcsere, só-víz egyensúly fenntartása,
táplálékfelvétel]
• energiaáramlás [mechanikai (izommunka),
homoiotermia biztosítása (hőcsere)]
• információáramlás [fiziológiai (somato- és
viscerosensoros recepció), mentális (adattárolás,
elemzés), pszichés (perceptív, kognitív tevékenység,
emóciók)]
+ külső-belső környezetből, fiziológiás-patológiás
TELJESÍTMÉNY
Teljesítmény = munka eredménye / idő
(A ráfordítás – energiafelhasználás és információ-feldolgozás
meghatározott időn belül a feladat célkitűzésének megfelelően
eredményhez vezet.)
Teljesítmény előfeltétele
• teljesítőképesség
- veleszületett tulajdonságok (testalkat, mentális
tulajdonságok)
- szerzett képességek és készségek (kondíció,
képzettség, szakmai képességek)
• teljesítési készség (a potenciál kiaknázása)
- külső és belső motiváció
- időbeosztás
• tárgyi feltételek
IGÉNYBEVÉTEL
A megterhelések hatására bekövetkező, egyénenként és
esetenként különböző mértékű, jellegű és irányú
funkcióváltozások összességét igénybevételnek nevezzük.
Amíg a megterhelés komponensekre bontható, az
igénybevétel egységes.
Jellemző paraméterei
• O2 fogyasztás (1 liter oxigén kb. 20 kJ energia)
• szívfrekvencia
• vérnyomás
Az igénybevételt a balesetek, megbetegedések elkerülése
végett optimális vagy ahhoz közeli szintre kell beállítani a
dolgozó munkakapacitásának ismeretében illetve a
megterhelés változtatásával.
 MEGTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL FIZIKAI MUNKA
∑M I
Teljes munkahelyi megterhelés Igénybevétel Igénybevétel: izomrendszer
Munkaterhelés
fizikai Az izommunka típusai
M fiziológiás
mentális INTER- Statikus izommunka
HATÁS
pszichés AKCIÓ Cél: • helyzeti munka (természetes pozíció)
Munkakörnyezet OPTIMÁLIS
• tartásmunka (kényszertartás)
fizikai • tartó munka (kifelé ható izomerő tárgyak
kémiai
K
biológiai
megtartásához)
ergonómiai
pszichoszociális Dinamikus izommunka
B Balesetveszély • könnyű munka (kis tömegű tagok mozgatása)
• nehéz munka (nagy tömegű testrészek mozgatása)
+ életmód

FIZIKAI MEGTERHELÉS ÉS IZOMMŰKÖDÉS

IGÉNYBEVÉTEL

Az izom- Igénybevett szerv/ Elfáradás Példa

munka szervrendszer kiterjedése
formái
nehéz nagy izom- egész test Homok-
dinamikus csoportok, lapátolás
keringési rendszer
egyoldalú kis izomcsoportok izmok (helyi) gépelés Energiaszolgáltató
dinamikus írógépen ATP
statikus különböző izmok (helyi) fej fölötti kreatin-foszfát
nagyságú hegesztés, zsírsavak
izomcsoportok ülés glikogén
 IZOMMŰKÖDÉS ÉLETTANA FIZIKAI MUNKA NEHÉZSÉGE
Az izomrendszer igénybevétele

vérátáramlás (12x) - értágulat Alapanyagcsere: 5-7 MJ/nap (1,5 kcal/min)

oxigénfogyasztás (20x, akár 50x) - légzésfokozódás
Maximális energiaforgalom: 40-50 MJ/nap
oxigéndeficit oxigén adósság
Tartósan, egészségkárosodás nélkül elviselhető:
tejsavképződés ↔ pufferkapacitás 30 MJ/nap

tejsav-acidózis Tartós Terhelési Határérték (TTH):

ffi 8 MJ, nő 5,8 MJ/8 óra
fokozott hőtermelés (befektetett energia >70%-a)

fokozott hőleadás, keringési és légzési igénybevétel

FIZIKAI MUNKA NEHÉZSÉGE FIZIKAI MUNKA ENERGIAFORGALMA

Tevékenység Munkafeltételek kJ/perc
teher nélküli sík, sima út, 4 km/h 8,8
A fizikai munka nehézsége az energiaforgalom mértékével
menetelés országút, nehéz cipők, 4 km/h 13,0
jellemezhető.
menetelés sík, szilárd út, 10 kg teher, 4 km/h 15,1
• könnyű (<11 kJ/perc) háton hordott 30 kg teher, 4 km/h 22,2
teherrel
• közepesen nehéz (11-14 kJ/perc)
haladás 30,5° meredekség, 17,2 m/min, terhelés 57,4
• nehéz (14-17,5 kJ/perc)
lépcsőn nélkül 77,1
Nőknél a fenti értékek 70%-a. 20 kg teher
kocsi húzása sík, szilárd út 3,6 km/h, vonóerő 115 N 35,6
A nehéz fizikai munka felső határa a tartós terhelési kalapáccsal kalapács tömege 4,4 kg, 15 függőleges 30,6
határérték (TTH – 22 kJ/perc) – egy műszakban csak egy végzett munka ütés/perc
óránál rövidebb ideig léphető túl, utána pihenő. lapátolás hajítási távolság 2 m, magasság 1 m, 10 32,7
A TTH háromszorosa a csúcsterhelési határérték (CsH), fogás/perc
túllépni maximum néhány percig lehet. csavar vízszintes csavar 2,1
behajtása függőleges csavar 2,9-6,7
 SZELLEMI MUNKA OPTIMÁLIS MEGTERHELÉS
Igénybevétel: idegrendszer
Túl kicsi megterhelés Túl nagy megterhelés
(a fizikai és szellemi munka elválaszthatatlan egymástól)
• „kihagyás” típusú • „téves beavatkozás”
Lényege az információfeldolgozás: hibák típusú hibák
megismerési kép (tudományos ismeretek) Megterhelés szintje
operatív kép (know-how) 1. Igen alacsony
• monotónia
döntések sorozata (döntési fa) • új jelzésre gyorsan nő az éberségi szint
2. Optimális
Megterhelés mértéke
• aktív interakció
• alulterhelés (<20 döntés/perc) 3. Mérsékelten magas
• optimális (20-40 döntés/perc) • eléri, meghaladja az aktuális információ feldolgozó
• túlterhelés (>40 döntés/perc) kapacitást
• adaptáció
A működési munkaterhelés mellett viselkedési 4. Extrém magas
munkaterhelés (konfliktusterhelés) is jellemzi. • félelem (hibázás következményei, szakmai státusz)

ELFÁRADÁS, PIHENÉS ELFÁRADÁS MECHANIZMUSA

Fáradtság: egy szerv vagy a szervezet működő-
képességének (és teljesítőképességének) reverzibilis
csökkenése az azt megelőző fizikai vagy szellemi
igénybevétel következtében.
Kimerültség: teljes erőtlenség és alacsony munkaképesség
állapota, mely az azt megelőző nagy fizikai és/vagy szellemi
igénybevételt követően a további erőfeszítéseket időlegesen
lehetetlené teszi.
Pihenés: egy szerv vagy a szervezet elfáradás
következtében csökkentett működőképességének
visszanyerése. Ezt a megterhelés csökkentése,
megszüntetése vagy megváltoztatása révén lehet elérni.
Pihenési időtartam: a szervezet vagy egy szerv
működőképességének visszatérési ideje ahhoz a kiindulási
állapothoz, mely a fárasztó tevékenység kezdete előtt
létezett.
Az egyéni teljesítőképességet tartósan meghaladó
megterhelés reverzibilis kifáradást okoz.
Fizikai elfáradás
• statikus izommunkában fokozott (vér- és
oxigénellátás akadályozott, tejsav-acidózis, fájdalom)
Pszichés megterhelés, igénybevétel
• fokozott, ha egy egészséges, képzett egyéntől
növekedett figyelmi koncentrációt kíván
• a pszichés elfáradást elősegíti a monotónia
(beszűkült figyelem)
• a tevékenységgel szembeni averzióhoz, emocionális
konfliktushoz vezet
 ELFÁRADÁS TÍPUSAI
Grandjean szerinti elfáradási formák
• általános testi fáradtság: fizikai igénybevétel
következtében az egész szervezetet érintő fáradtság
• mentális és pszichés fáradtság: szellemi munka
következtében fellépő fáradtság
• neurogén (neurofiziológiai) fáradtság: a
pszichoszenzoros és pszichomotoros funkciók
egyoldalú igénybevétele következtében fellépő
fáradtság
• monotóniás fáradtság: a munka vagy a környezet
monotóniája következtében jelentkező fáradtság
• krónikus fáradtság: hosszan ható fárasztó
megterhelések összessége által okozott fáradtság
Grandjean E. Physiologische Arbeitsgestaltung, Leitfaden der Ergonomie,
4., erw.Auflage, Ecomed-Verlags-Ges., Landsberg/Lech 1991
PIHENŐIDŐ
PIHENÉS
A munkaegészségtan a munka megszakítását szünetként
definiálja.
• Azonos időtartam estében több rövidebb szünet
előnyösebb, mint egy hosszú szünet, de a nagyszámú
rövid szünet a munkaritmust megzavarja.
• A szünetek gyakoriságának a műszak végéhez
közeledve nem kell növekedni.
• A munkavállalók legjobb, ha szünetek alkalmával
elhagyják a munkahelyüket.
• A szünetek igénybevételét ellenőrizni kellene, és
szükség esetében ki kellene kényszeríteni.
PIHENÉSI PÓTLÉK
Pihenési pótlék a teljes munkaidő százalékában (Spitzer, 1951)
pp = (mef/16,8-1) x 100
mef: munkavégzés energiaforgalma; 16,8 kJ/perc (4 kcal/perc)
az ajánlott igénybevétel (normál munkateljesítmény)
Pihenési pótlék dinamikus izommunkában:
S = 1,9 (tm)0,145 x (K1/K0-1)1,4
S: pihenési pótlék (a produktív idő hányszorosa) tm: munkaciklus
időtartama (min), K1: aktuális teljesítmény, K0: TTH
Pihenési pótlék statikus izommunkában:
S = 1,8 (t/T)0,44 x (k/K-0,15)0,5
t: statikus kontrakció aktuális időtartama, T: max.
időtartam, amíg a k erőkifejtés fenntartható, K: a munkát
végző izomcsoport max. erőkifejtése
 MUNKAALKALMASSÁG
A különböző teljesítőképességű, a munkahelyi káros
hatásokkal szemben eltérő érzékenységű egyének
jellemzése.
A munkaköri alkalmasság vizsgálatának célja:
• megállapítsa az egyén arra való alkalmasságát,
hogy feladatait önmaga és mások veszélyeztetése
nélkül teljesítse,
• megelőzze a munkahelyi egészségkárosodás,
• elősegítse a munka adaptálását a munkát végző
egyénhez, és
• segítse az egyént egészségének fenntartásában
és fejlesztésében.
MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGI
VIZSGÁLAT
Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat
• a dolgozó egészségében vagy a
munkakörülményekben beállt hirtelen változás esetén
Záróvizsgálat
• dolgozó egészségi állapotának rögzítésére van
szükség egy veszélyes tevékenység befejezésekor
• a munkaviszony megszűnte esetén
MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGI
VIZSGÁLAT
Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat
• az egyén feladatait önmaga és mások veszélyeztetése
nélkül el tudja-e látni
• az egészségi állapota megengedi-e azt, hogy az adott
munkakör káros hatásainak ki legyen téve
Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat
• a munkakörülmények és a dolgozó kora által
meghatározott rendszerességgel
• a foglalkozási- és foglalkozással összefüggő
betegségek, munkabalesetek megelőzése
• fiatalkorú munkavállalók egészségének fokozott
védelme (egészséges testi és szellemi fejlődés
biztosítása)
SZAKMAI ALKALMASSÁGI
VIZSGÁLAT
A szakma elsajátításának megkezdését megelőzően, illetve a
képzés és átképzés időszakában az alkalmasság
véleményezése céljából végzi
• pályakezdő szakmunkás és szakközépiskolás tanulók
esetében az iskolaorvos,
• egyetemi hallgatóknál és átképzésben részesülő
munkakeresőknél foglalkozás-egészségügyi szakorvos.
 SZEMÉLYI HIGIÉNÉS
ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT Köszönöm a figyelmet!
Járványügyi szempontból kiemelt tevékenységet végezőknél
(például újszülöttekkel, csecsemőkkel és gyermekekkel
egészségügyi intézményekben, bölcsődékben és óvodákban
kapcsolatba kerülők, közfogyasztásra szánt élelmiszerekkel,
ivóvízzel és gyógyszerekkel érintkezők) végzi a
• foglalkozás-egészségügyi szakorvos
• háziorvos.

Soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálat

• heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló
munkaalkalmasságát befolyásolhatja
• eredményezheti a dolgozó tevékenységétől járványügyi
érdekből történő eltiltását