TESTNEVELÉS ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN

Előadás jegyzet

Fogalmak

Testi nevelés - A nevelés egységes területén belül (értelmi-, erkölcsi-, esztétikai-, testi és
munkára nevelés) egy sajátos nevelési terület, amely felöleli mindazon intézkedéseket
és tevékenységeket, amelyek az emberi szervezet harmonikus fejlődési feltételeinek
megteremtésére, az egészség megszilárdítására és a fizikai aktivitás megalapozására
irányulnak. Ide tartozik a munka- és pihenőidő helyes arányának biztosítása, a szellemi
és fizikai terhelés mennységének és minőségének meghatározása, az egészséges
étkezési szokások kialakítása, a tisztálkodás, az öltözködés stb.
Testkultúra - Az emberiség történelmi fejlődése folyamán létrehozott azon anyagi és
szellemi értékek összessége, amely az ember cselekvéskultúrájában jut kifejezésre.
Ebből adódóan a testkultúra az egyetemes kultúra elválaszthatatlan részeként együtt
fejlődik az emberiséggel, és előtörténete visszanyúlik abba a korszakba, amikor az
ember minden fizikai és szellemi tevékenysége a létért való küzdelemben merült ki.
Testnevelés - Testnevelés: Céltudatos, tervszerűen irányított nevelési folyamat, amely sajátos
művelődéstartalmával (mozgásos játékok, testgyakorlatok, sportági cselekvésrendszerek
és az ehhez tartozó elméleti ismeretek) a mindenoldalúan képzett személyiség
kialakítására irányul, előremutatóan meghatározott társadalmi célok alapján.
Más megfogalmazás (Testnevelési Világmanifesztum, 1971.): A testnevelés a nevelés
azon eleme, amely szisztematikusan használja fel a fizikai tevékenységet és a
természetes közegek (levegő, víz, napfény stb.) hatását.
Mozgáskészség - Mozgáskészségen olyan tanult cselekvéssorozatot értünk, amely a
meghatározott mozgásfeladatok gazdaságos és eredményes megoldását, az adotthelyzet
körülményeinek sztereotípiája és a magasabb idegrendszeri szabályozó központok
tehermentesítése segítségével teszi lehetővé. A készség tehát nem sajátítható el, hanem
a tanulás és a gyakorlás során válik a konkrét elméleti vagy gyakorlati ismeret készség
szintű tudássá.
Mozgásműveltség - A mozgásműveltség a testkultúra körébe eső objektív kulturális javak
egy részének szubjektív, egyéni elsajátítása, illetve annak színvonala, ami a mozgásos
cselekvés eredményességének mértékében nyilvánul meg.
Ismeret: a tények és a belőlük levont általánosítások egysége, a megismerési folyamat
eredményeként kialakuló pszichikus képződmény.
Képesség: valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, egyik embert a másiktól
megkülönböztető sajátosság a pszichikum aktuális fejlettségi szintje, melyben
integráltan jelentkeznek az egyén ismeretei, készségei, jártasságai, problémamegoldó
gyakorlottsága. Genetikai potenciál.
Jártasság: új feladatok, problémák megoldása az ismeretek alkotó alkalmazásával,
maximálisan begyakorolt feladatmegoldás, ahol az ismeretek felidézése szükséges
Készség: a tudatos tevékenység automatizált komponense, mely sok gyakorlás során alakul
ki. Dinamikus sztereotípia.
Kondicionális képességek: a sportteljesítmény feltételeként szereplő testi képességek azon
csoportja, amelyekbe az erő, a gyorsaság és az állóképesség tartozik.

A kondicionális képességek kölcsönhatása:

Erő
A külső erők és a mozgás közben fellépő erők, ellenállások legyőzésének képessége az
izomzat aktív erőkifejtésének (rövidülés és feszültségnövekedés) segítségével.
Az izom-összehúzódás (kontrakció) szerint lehet koncentrikus (amikor az izom
összehúzódik, és az izomhossz rövidül), excentrikus (amikor az izomhossz növekszik,
fékez) valamint izometriás (amikor az izom megfeszül, de az izomhossz nem
változik).
Az oktatás és a testi fejlődés szemszögéből megközelítve az erő fajtái:
Maximális erő, azaz izomerő, amelyet az egyén maximális számú működési egység egyidejű
aktiválódása révén képes kifejteni.
Gyorserő (gyorsasági erő) az ideg-izom (neuro-muscularis) rendszernek az a képessége,
amely lehetővé teszi viszonylag nagy ellenállások magas kontrakciós (izom-
összehúzódás) gyorsasággal történő legyőzését.
Az erő-állóképesség a hosszantartó erőkifejtéseket igénylő mozgásoknál a szervezet (izomzat)
elfáradással szembeni ellenállásában fejeződik ki.
Gyorsaság
A gyorsaság a mozgások adott feltételek melletti nagy sebességű végrehajtását jelenti. Az a
képesség, amely lehetővé teszi egyrészt a legnagyobb sebességgel történő haladást,
másrészt a különböző cselekvésformák - a technikai követelményeknek és az
eredményes végrehajtás feltételeinek megfelelően - lehető legrövidebb idő alatti
végrehajtását.
A gyorsaság fajtái a mozgásgyorsaság (lokomotorikus gyorsaság), a gyorserő, a gyorsasági
állóképesség, a reakciógyorsaság és a helyzetgyorsaság.
A mozgásgyorsaság (lokomotorikus gyorsaság) az embernek az a képessége, amelynek
segítségével a ciklikus mozgásokban a lehető legnagyobb sebességgel halad előre. A
maximális sebesség elérésére ezt megelőző maximális gyorsulásra van szükség.
A gyorserő a nyugalmi helyzetből induló erős gyorsulást jelenti. A gyorsulási képesség nem
azonosítható a gyorsasági képességgel.
A gyorsasági állóképesség arra ad lehetőséget, hogy a maximális vagy ahhoz közeli
sebességgel viszonylag hosszantartó, ismételt izommunkára legyen képes az egyén.
A reakciógyorsaság esetében megkülönböztethető az egyszerű és az összetett forma.
Egyszerű reakciógyorsaságot igényelnek a rajtok, az ismert jelekre történő
válaszreakciók, míg összetett reakciógyorsaságot jelentenek például a páros viadalok
(vívás, tenisz stb.), amikor az ellenfél védekezési válaszjelzései támadási információt
hordoznak.
A helyzetgyorsaság a helyzetfelismerés gyorsaságában nyilvánul meg, a kreatív gondolkodású
sportolók sajátja, azonnali gyors cselekvést, valamint a sikeresség szempontjából a
 szituációnak legmegfelelőbb döntéshozatalt, választást eredményez.
Állóképesség
A szervezet fáradással szembeni ellenálló-képességét hosszan tartó sportbeli erőkifejtéseknél
állóképességnek nevezzük. Az állóképes egyén viszonylag magas intenzitással hosszú
ideig képes munkát végezni. Az állóképesség színvonala mindenekelőtt a keringési és
légzésszervek, az anyagcsere és az idegrendszer működésétől függ. Lényeges feltétele a
szervek és szervrendszerek koordinált működése.
Hosszú és középtávú állóképesség
A hosszú távú állóképesség a teljesítményekben a 15-30 perc feletti erőkifejtésekre jellemző.
Meghatározó tényezője az időegységre eső oxigénfelvétel nagysága, vagyis az aerob-
kapacitás.
A középtávú állóképesség a 2-9 perc feletti erőkifejtéseknél jelentkezik. Ennél az alap-
állóképességi fajtánál a „látszat steadystate" állapot áll fenn, amely mérsékelt
oxigénadósságot jelent, vagyis a mozgás végrehajtásakor részben anaerob (oxigén
nélküli) folyamatok játszódnak le a szervezetben.
Rövid távú állóképesség
A rövid távú állóképesség 45 sec és 2 perc közötti teljesítményekhez szükséges képesség.
A kreatin foszfát rendszer minőségével és magas anaerob kapacitással jellemezhető.
Ízületi mozgékonyság: Az ízületi mozgékonyság az a motoros képesség, amelynek
segítségével a különböző mozgásokat - az anatómiai korlátok határain belül - erőkifejtés
révén nagy mozgásterjedelemmel lehet végrehajtani. Vagyis egy adott ízület
mozgásterjedelmében kifejeződő képesség. Szinonim értelmezése a hajlékonyság,
amely lehetővé teszi az ízületek nagy határok közötti mozgásait, a kötőszövetek és
izmok nyúlékonyságát, rugalmasságát.
Aktív, passzív hajlékonyság: Amikor az egyén saját izomerejét használja fel az ízületben
létrejövő elmozdulásra (például láb- vagy karemelés), akkor aktív hajlékonyságról
beszélünk. Abban az esetben, ha saját testtömegét használja például a lábterpesztés
kiterjedésének növelésére (lásd spárga), vagy ehhez külső segítséget (a társ tolja lefelé)
vesz igénybe, passzív hajlékonyságról beszélünk.

Az aktív és passzív ízületi mozgékonyság részben függ az ízületi szalagok elasztikusságától,

rugalmasságától, valamint az Ízületet körülvevő izmok nyújthatóságától. Ez azonban
önmagában nem elegendő, szükséges az ellazulási készség kialakítása is, amely az izmok
elernyesztési képességében, lazán tartásában nyilvánul meg.

Koordinációs képességek (egyensúlyérzék, téri tájékozódó képesség, reakció-képesség,

kinesztézis, gyorsasági koordináció, ügyesség)
Koordináció = összehangolás, összerendezés, összeegyeztetés.
A mozgáskoordináció az izomcsoportok célszerűen összerendezett működtetését jelenti. A
koordinációs képességek a mozgáskoordináció feltételei. A koordinációs képességek:
gyorsasági koordináció, ritmus, egyensúly, kinesztézis, helyzetfelismerés és reagálás, térbeli
tájékozódás.

A koordinációs képességek egy olyan sajátos feltételrendszert alkotnak, amelyek

segítségével megvalósul a mozgásszabályozás.
Az egyensúlyozás az a képesség, ami lehetővé teszi, hogy testünket a kívánt helyzetbe
tudjuk tartani változó testhelyzetek és mozgás közben.
A térérzékelés saját térbeli helyzetünk észlelése, a különböző álló és mozgó objektumok
egymáshoz és hozzánk viszonyított távolságának, sebességének, haladási irányának
észlelése és a várható változások megállapítása, amiben az érzékszervek és a
mozgásemlékezés játssza a meghatározó szerepet.
A helyzetfelismerő- és megoldó (reagáló) képesség: a különböző észlelésekre adott adekvát
(a helyzetnek megfelelő) válasz gyorsaságában jelenik meg.
Kinesztézis: mozgásérzékelés.
 Gyorsasági koordináció: azt jelenti, hogy az összetett mozgások esetében az egyes
izomcsoportok működésének összerendezését hogyan képes megszervezni a központi
idegrendszer.
Ügyességen olyan összetett koordinációs képességet értünk, amely lehetővé teszi a
sportmozgások, feladatok gyors, célszerű megoldását.

Terhelési tényezők - A terhelés összetevői:

Edzésterhelés = a terhelést az edzéseszközök tervszerű felhasználásával biztosítjuk. A
terhelést meghatározó összetevők:
- intenzitás,
- terjedelem,
- gyakoriság
- restitúciós (pihenő) idő
Intenzitás időegység alatt elvégzett mozgás mennyisége és minősége. Az intenzitás
meghatározói: sebesség (pl. futások) és az ellenállás (pl. súlyemelés).
Intenzitásfokozatok: maximális, szubmaximális, közepes és alacsony(gyenge).
Terjedelem = meghatározott idővel, kilométerben vagy kilogrammban. Pl.: 60 perc
futás.
Gyakoriság = meghatározhatja az edzések gyakoriságát pl. minden nap, de az egyes
feladatok megismétlése is meghatározza az edzésterhelést pl. 20x400 m futás.
Restitúciós (pihenő) idő = a szervezet helyreállító folyamataira biztosított idő.

Az intézményes testnevelés (óvodai, iskolai) feladata:

Bloom-féle taxonómia

kognitív: mozgástanulás (pozitív transzfer hatása van a memóriára)

affektív: érzelmi, szociális kapcsolatok / viselkedés
pszichomotoros: testi képességek

A testnevelés helye az iskolában

A testnevelés az egyetlen olyan tantárgy, amely közvetlenül elősegíti a tanulók egészséges
testi fejlődését, fizikai képességeinek megtartását és fejlesztését.
A készségtárgyak közé sorolják, mert nem elég hozzá az elméleti ismeretek megszerzése. A
mozgások elsajátítása és gyakorlása révén az elméleti ismeretek mellett bővül és fejlődik a
tanulók mozgáskultúrája, motoros képessége.
A többi tantárggyal szorosabb vagy lazább kapcsolatba hozható
Pl.: - a mozgások fizikai törvényszerűségei
- zene és mozgás
- a mozgások biológiai hatásai
- sport és műalkotások (festmények, szobrok, irodalmialkotások)
- a szervezetben a mozgás közben lezajló kémiai változások
- sport és történelem (a sport szerepe az ókori városállamokban),
- stb.

Tartalmát befolyásoló tényezők

Alapvetően a tanterv és az érettségi követelmények szabályozzák a tartalmat. A helyi tanterv
tartalmát azonban komolyan befolyásolja a makro- és mikrokörnyezet. A sportkultúra, a
társadalmi elvárások, a mikrokörnyezet elvárásai, a szülői és tanulói igények, a létesítményi
és dologi feltételek. A kötelező sorkatonai szolgálat eltörlésével jelentősége még fokozottabb
lett (a fiúk számára).

A testnevelés megjelenési formái az iskolában

 Testnevelésóra
 Diáksportkör
 Diáksportegyesület
 Tömegsportfoglalkozás
 Házibajnokságok, versenyek
 Iskolai szervezésű iskolán belüli és kívüli sportrendezvények, versenyek (sportdélután)
 Nem iskolai szervezésű sportrendezvények, versenyek (diákolimpia, városi
diáksportnap,stb.)
 Osztálykirándulás
 A testnevelés óra feladatai

A testnevelés óra (mozgás foglalkozás) három egységre tagolódik:

1. Bevezető rész
2. Fő rész
3. Levezető rész

Az egyes részeken belül a testnevelés órának sokféle

feladatot kell megoldania. Ezek lehetnek:
 élettani,
 pedagógiai,
 pszichológiaifeladatok.

Feladatok az óraszerkezet tükrében:

Élettani feladatok Pedagógiai feladatok Pszichológiai feladatok

- szervrendszerek, szervezet
előkészítése, bemelegítése
- fokozatos terhelésnövelés
- terhelés, pihenés optimális
arányának megteremtése
- maximális teljesítőképesség
- szervi lecsillapítás,
levezetés
Bevezető rész
- öltözőrend, - érdeklődés felkeltése,
létszám ellenőrzés, célorientálás, gyakorlási
sportöltözet ellenőrzése, készség megteremtése, stb.
sorakozás, stb. - motiválás
- szervezés
Fő rész
- a fő oktatási, képzési - tanulás, gyakorlás,
feladatok megoldása feladatteljesítés
- súlypontozott feladatok - teljesítményorientáció,
megvalósítása örömszerzés, bizonyítás,
- játékigény kielégítése élmények
Befejező rész
- szerek helyrerakása, a - érzelmi hatások növelése
gyakorlóhelyek rendbe - érdeklődés fenntartása
hozása
- objektív értékelés, előre
tekintés, elköszönés,
öltözőbe vonulás,
tisztálkodás

A tananyag és a feladat két különböző fogalom, bár szorosan összefüggenek egymással. Egy
anyag többféle feladat megoldására alkalmas és fordítva, egy feladat többféle anyaggal is
megvalósítható.

A testnevelés órának három fő pedagógiai feladata van:

1. oktatási feladat,
2. képzési feladat,
3. nevelési feladat.

Az oktatás, képzés és nevelés egységet alkotnak. A részfeladatok szétválasztását e tervezés

teszi szükségessé.
Oktatási (didaktikai) feladat: Az iskolafoknak megfelelően minél nagyobb mozgástapasztalat, a
mozgásfeladatok megoldásához szükséges széles cselekvési bázis, általános és speciális
mozgásműveltség kialakítása. Alapvető mozgáskészségek kialakítása.
Képzési feladat: a motoros képességek fejlesztését, elméleti ismeretek alkalmazását foglalja
magába.

Nevelési feladat: Pozitív személyiségjegyek, viselkedési szokások kialakítása, megerősítése.

Főleg értelmi hatások. Spontán helyzetekből gyakran adódó helyzetek azonnali megoldást
kívánnak.

A bevezető rész lehetséges feladatai Tartalom

1.) általános és sokoldalú előkészítés Változatos anyagkiválasztás
- a szervezet optimális előkészítése - alapkészségek
- sérülésekelkerülése - gimnasztika
- izmok, szalagok, vérkeringés, - iskolai és népijátékok
idegrendszer, anyagcsere folyamatok - sportágimozgások
fokozott működési szintre hozása

2.) speciális előkészítés - előkészítő gyakorlatok

- az adott órára - rávezetőgyakorlatok
- több óránkeresztül

3.) iskolai és civilizációs ártalmak - testtartás javító gyakorlatok

megelőzése - lábtorna

4.) az óra és az osztály megszervezése - öltözőrend

- gyakorlóhelyek és szerekelőkészítése
- rendgyakorlatok

5.) érdeklődés felkeltése, jó munkahangulat - feszültség keltése atanulókban

teremtése - az óra anyagának ismertetése
- játék

6.) motoros képességek fejlesztése - célgimnasztika

- sportágimozgások
- játékok
 7.) oktatási feladatok megoldása - rend- és előkészítő (gimnasztika)
gyakorlatok
- egyszerű, kis terhelésű cselekvések
gyakorlása, pl.labdavezetés

8.) játékigény kielégítése - iskolai és népijátékok

- sportjátékok
A fő rész lehetséges feladatai Tartalom
A céloknak megfelelő oktatási, képzési Különböző mozgásformák, sportági
feladatok megvalósítása. mozgásanyag

1.) oktatási folyamat feladatai - konkrét tananyag az elsajátítási célszintnek

megfelelően

2.) motoros képességek fejlesztése - célgimnasztika

- sportágimozgások
- játékok
Maximálishoz közeli terheléssel

3.) játékigény kielégítése - iskolai és népijátékok

Párosulhat: - képességfejlesztéssel - sportjátékok
- alkalmazással
- tapasztalatszerzéssel

4.) követelmények számonkérése

5.) a munka megszervezése, az osztály - rendgyakorlatok

átszervezése
A befejező rész lehetséges feladatai Tartalom
1.) élettani, pszichológiai megnyugtatás
- könnyű, lazító gimnasztika
- egyszerű játékok
- sportjátékok egyszerűelemei
- testtartás javító gyakorlatok
- légző gyakorlatok

2.) a tanult ismeretek ellenőrzése, esetleges

házi feladat - az órai munka minősítése az egész osztályra
vagy egyes tanulókra vonatkozóan
3.) értékelés - ismeretek rögzítése
- pozitív érzelmek megerősítése
4.) rendteremtés, elköszönés

Az óra időpontja (első, utolsó), az órát követő szünet hossza befolyásolhatja az óra tényleges
hosszát.
 Óravezetés és szervezés gyakorlati kérdései

Tornaterem
 A tér jó kihasználása
 Szerek kihasználása
 Maximális gyakorlási lehetőség biztosítása
 Az osztály mozgatása

Udvar
 Időjárás (öltözet –terhelés)
 Nagy térben elvész a hang
 A tanulók kívül eshetnek a látótéren
 Ülés, fekvés, térdelés mellőzése.
 Az osztály felállításának iránya
 A szerek mozgatása
 Játék választás

Kondicionáló terem
 Képességfejlesztő óra
 Bemelegítés
 Szellőztetés
 Terhelés – szériaszámok, ellenállások –pihenés
 Erősítő gépek használata + kiegészítő feladatok

Tömbösített órák (pl.uszodában)

 Terhelés
 Anyagkiválasztás,feladatok
 Utaztatás
 Időkihasználás

Szükségterem, folyosó, tanterem

 Kicsi terület, alacsony belmagasság
 Gazdaságos helykihasználás
 Gondos szervezés
 Fokozottabb fegyelem
 A mozgásos cselekvéstanulás didaktikai folyamata

Feladat kitűzése
 Gondolkodási tevékenység indul meg, melyet meghatároz a motiváltság és
összehasonlítás korábban szerzett mozgásmintával – az új anyagot jó kötni ismert,
egyszerűbb mozgásmintához.
 Az ismeretközlés folyamatába minél több érzékszerv vegyen részt egyidejűleg.
 Ezen keresztül jut el a tanuló a döntésig az alternatívák közüli választás révén,
majd a cselekvés megszervezéséig, a végrehajtás megkezdéséig.

A cselekvés végrehajtása – próbálkozás

 Nem mindig sikeres – tapasztalat szerzés, hogy a feladat megoldását mely irányba
ne keressék – segítségadás, hibajavítás, rávezető gyakorlatok, kényszerítő helyzetek.
 Az ismételt próbálkozás intenzív gondolkodást vált ki – a végrehajtás összevetése a
feladattal, elemzés, összehasonlítás, differenciálás.
 Első sikeres végrehajtás.
 Megerősítés – a jó végrehajtást eredményező jegyek verbális megfogalmazása, a
mozgókép ismételt vizuális megerősítése.

Az első sikeres végrehajtás késésének lehetséges okai, és javításuk

 Hibás megértés – újabb ismeretközlés
 Hiányos motiváció – újabb motiválás
 Képességek hiányossága - általános
- nem jó anyag kiválasztás
- speciális – célgyakorlatok
A jól megtervezett oktatási folyamatban a szükséges képességek fejlesztése az új mozgás
tanulását megelőzi.

Gyakorlás
 1. gyakorló helyzetben – feldolgozó gyakorlás (viszonylag mechanikus ismétlés) –
tudatos tanulói kontroll, állandó tanári ellenőrzés a rossz beidegződés elkerüléséért.
- Kialakul a dinamikus sztereotípia, az idegi szabályozás alsóbb központokba kerül, de
az automatizáltság viszonylagos (külső és belső feltételek változása zavart kelt) –
ELSŐDLEGES GYAKORLÁS
 2. feladathelyzetben – alkalmazó gyakorlás (változókörülmények)

A gyakorlás hatására alakul ki a mozgáskészség – alkalmazás változó körülmények között –

teljesítőképes tudás.

A fejlődésbeli különbségek megoldása órán belüli differenciálással valósítható meg.

A mozgásos cselekvőképesség a következő összetevőkből áll

 Mozgástapasztalatok összegzése
 Transzferhatások felismerése
 Elméleti ismeretek
 Ezekkel együtt a rendszeres fizikai aktivitás hatására a szervezet funkcionális állapota
fejlődik
A mozgáskészség tartalmilag része a cselekvőképességnek, amely a mozgások
végrehajtásának tapasztalati általánosítását, a különböző megoldási sémák összevetését, a
transzferhatások felismerésének lehetőségeit jelenti.
Kialakulásának folyamata a szervezet funkcionális állapotának fejlődését eredményezi.

A kondicionális képességek fejlődése fontos jellemzője a mozgástanulás folyamatának,

szorosan kapcsolódik hozzá.
A fejlesztés, a fejlődés fokozatai:
1. Az új mozgás tanulását megelőző általános és speciális képességfejlesztés.
2. Az első sikeres végrehajtást elősegítő képességfejlesztés célgyakorlatokkal.
3. A mozgáskészség megszilárdítását elősegítő speciális képességek fejlesztése.
4. Az alkalmazást lehetővé tevő általános és speciális képességek fejlesztése.

A testnevelés tantárgy különböző osztályfokokban oktatott anyaga szervesen egymásra épül.

Alapját adja az egyén mozgásműveltségének. Szükséges, hogy ennek egy része teljesítőképes
tudásként funkcionáljon az egyén életében. Didaktikailag a mozgástanulás végső célja tehát a
mozgásanyag egy meghatározott körének teljesítő képes tudása.

Játéktanítás és játékvezetés algoritmusa

1. A játékcíme.
2. A játék menetének ismertetése.
3. A játék szabályainak ismertetése.
4. A terem berendezése. *
5. A szükséges eszközök kiosztása. *
6. Csapatalakítás. *
7. A játékterület kijelölése.
8. A játékosok felállítása ajátékhoz.
9. Próbajáték. *
10. A próbajáték értékelése. *
11. A játékelindítása.
12. A játékvezetése.
13. A játékbefejezése.
14. A játék értékelése, eredmény hirdetés.
15. Az eszközök elrakása.

* Csak ha szükséges

Foglalkoztatási formák
A szervezési munka, a jó foglalkoztatási forma megválasztása a tartalmi feladatok
megvalósításának feltétele.
A foglalkoztatási forma megválasztásánál figyelembe kell venni:
 A rendelkezésre álló idő.
 A feldolgozandó tananyag mennyisége és minősége.
 A lehetőségek (gyakorlóhelyek, eszközök, szerek).
 A csoport létszáma.
 Az oktatási módszerek.
A csoportosítás a szerint történik, hogy egyidejűleg azonos vagy különböző tananyaggal
foglalkoznak-e a tanulók. Ennek alapján két fő formát különböztethetünk meg:
1. Osztályfoglalkoztatás - a) együttes
b) csoportonkénti
c) egyénenkénti
2. Csapatfoglalkoztatás - a) együttes
b) csoportonkénti
c) egyénenkénti

1. Osztályfoglalkoztatás: minden tanuló azonos tananyaggal, feladattal vagy

feladathelyzet megoldásával foglalkozik.

a) Együttes osztályfoglalkoztatás: az osztály minden tanulója egyidejűleg azonos vagy

eltérő ütemben dolgozik.

Alkalmazható például:
 Gimnasztikai gyakorlatoknál
 Rendgyakorlatoknál
 Képességfejlesztő gyakorlatoknál
 Egyes sportági technikai elemek tanulásánál
 Összefüggő tornagyakorlatok összeállításánál, gyakorlásánál
 Mozgásformák gyakorlásánál
 Meghatározott feladathelyzet megoldásánál
 Játékoknál,stb.

Az azonos ütemű végrehajtás közvetlen tanári irányítással történik, az eltérő ütemű

végrehajtás önálló munkavégzést jelent közvetett tanári irányítással.

Az együttes osztályfoglalkoztatás előnyei:

 Jó az időkihasználás, magas gyakorlatszám, hatékony tanulás biztosítható.
 Közvetlen tanári irányítás esetén a terhelés szabályozható.
 Jól követhető a diákok tanulása, típushibák javításának lehetősége jó.
 Az önálló munkavégzés lehetőséget ad a saját tempóban történő tanulásra.
 Önálló gyakorlás esetén az egyéni hibák hatékonyan javíthatók, segítségadás.
 Kedvező feltétel metodikai eljárások alkalmazására.
 Minden korosztály számáraelőnyös

Az egyidejű és azonos tempóban történő gyakorlás hátránya, hogy a tanulókat egyénileg nem
lehet elég alaposan megfigyelni.

b) Csoportonkénti osztályfoglalkoztatás: az osztályt 2-3 csoportra bontva a csoportok

egymás után ( a csoport tagjai egy időben) vagy egyidejűleg ( a csoport tagjai
egymás után) hajtják végre a feladatot.

Ezt a munkaformát indokolhatja:

- a tananyag jellege,
- nem elegendő szer vagy kéziszer.
Előnyei:
 Alkalmazkodik a szerellátottsághoz.
 Egyes tananyagok gyakorlásánál biztosítja a terhelés – pihenés megfelelő arányát.
 Várakozás közben megfigyelhetők a társak, információ szerezhető a végzendő
feladatról.
 A társak megfigyelése motiváló hatású lehet.
 A tanár pontosabb információt kap a diákok tanulásáról

Hátránya a gimnasztikai, illetve a képességfejlesztő gyakorlatoknál érzékelhető, ha kevés a

szer. Ekkor az időkihasználás kedvezőtlen, ami enyhíthető kiegészítő feladatokkal.

c) Egyénenkénti osztályfoglalkoztatás: a tanulók egymás után hajtják végre ugyanazt a

feladatot.

Gyenge szerellátottság, vagy kicsi gyakorlóhely esetén szükségmegoldás. Indokolt lehet pl.
összegző értékelésnél.

Előnyei:
 Alkalmankénti használata motiválóhatású.
 A társak munkájának meg- és elismerése.
 Lezáró értékelésnél a tanulás minőségét tudatosíthatja atanár.
 Osztályozásnál indoklási lehetőség.

Hátrányai:
 Rossz az időkihasználás.
 Sok az állásidő (kevés a netto mozgásidő).
 Alacsony a terhelés.

Ritkán alkalmazott forma.

2. Csapatfoglalkoztatás: az osztályt 2-3 csapatra bontva minden csapat más

tananyaggal, feladattal vagy feladathelyzet megoldásával
foglalkozik.

Ez a foglalkoztatási forma a tanulóktól önállóságot, a tanártól fokozottabb és körültekintőbb

tervező és szervezőmunkát igényel.
Kicsiknél nem alkalmazott forma. Egyszerűbb fajtája negyedik osztálytól használható.

Előnyei:
 Jó időkihasználás.
 Fejleszti az önállóságot.
 Erősíti a társaskapcsolatokat.
 Nagyobb lehetőség az egyéni hibajavításra, egyéni bánásmódra.

A köredzés az együttes csapatfoglalkoztatás sajátos formája.

Célja: képességfejlesztés, elsősorban kondicionális képességek fejlesztése.

A tanulók 6-8, esetleg 10 csoportban (max. 3-4 fő/csoport) az egyes gyakorló állomásokon
önállóan dolgoznak meghatározott ideig vagy meghatározott gyakorlatszám erejéig.

Az anyag megválasztás szempontjai: - sokoldalúság,

- arányos fejlesztés.

A cserék rendjéről és a szükséges pihenésről a tanár gondoskodik.

A végrehajtása maximális teljesítmény 50 %-val történik.

Alkalmazás 7-8. osztálytól.

A csapatfoglalkoztatás szervezési problémái:

1, A csapatok kialakítása
- állandó vagy alkalmi jellegűcsapatok
- lehetséges alakítási módok: rendgyakorlatok (fejlődés, kiléptetés,beosztás),
választás, kijelölés.
- homogén vagy heterogén csapat
2. A gyakorlóhelyek kialakítása,berendezése
- szerek, eszközök fogásának, mozgatásának ismerete
3. szerek előkészítése óra előtt,
elrakásuk óra után
- személyre szóló, pontos utasítások
4. A gyakorlási anyagismertetése
- minden feladatot az egész osztálynak kell ismertetni
5. A munkafegyelem biztosítása
- csapatvezetők kijelölése
- megosztott figyelem, szükség esetén közbeavatkozás
6. A munka ellenőrzése,irányítása
- helyezkedés a legveszélyesebb gyakorlóhelyen, vagy az új anyagok tatásánál
- a tanár mindig lássa az egész osztályt
- a gyakorlás megszakítása csak végszükség esetén
- hibajavítás vagy értékelés a csapatok cseréjekor
- ha a gyakorlás nem igényel közvetlen tanári jelenlétet, változtassa helyét
7. A csapatok cseréje
- gyakorlás megindítása, megállítása és a csere elrendelése vezényszóval
- körforgásszerű csere azonos gyakorlási idők biztosításával

Gyakorlatanyag megválasztás szempontjai:

 Új anyag oktatásához ne kapcsolódjon, képességfejlesztés.
 Az egyes gyakorlóhelyek feladatai ne gátolják az eredményes gyakorlást, elsajátítást.
 Sokoldalú hatásra törekvés.
 Óratípusok

I. A feladatok súlypontozásaalapján:

a, Fő didaktikai feladat szerint:

 Vegyes típusú óra. Több didaktikai feladat megoldása egy órán.

 Új ismeretet feldolgozóóra.
 Alkalmazó óra.
 Ellenőrző óra.
Két alapformája: - Felmérő óra (főleg év elején és a tanév
végén) a tanulók képzettségi szintjéről, a fejlődésről
ad tájékoztatást.
- Osztályozó (számon kérő) óra.
b, Képzési, nevelési célokszerint:

 Alapozó (kondicionáló) óra. Cél a motoros képességek sokoldalú

és általános fejlesztése.
 Edzés típusú óra. Cél valamilyen képesség speciálisfejlesztése.
 Játék, versengés típusú óra. Cél a játék és versengési vágy kielégítése.

II. Időtartamalapján:

 Szimpla óra.
 Dupla (kettős)óra.

III. A tanórán feldolgozott témákalapján:

 Homogén óra. Egyféle tananyag.

 Heterogén óra. Többféle tananyag több sportágból.

Balesetek megelőzése, balesetvédelem

Aktív
 Felkészítés a váratlan szituációk megoldására.
 Képességek fejlesztése.
 Sokoldalú hatás kiváltás.
 Széleskörű előkészítés (pl. esésből kigurulás)

Passzív
 Szerek, gyakorlóhelyek állapota.
 Segítségadás.
 Körültekintő szervezés, óravezetés.
 Optimális terhelés.
 Fegyelmezett munkavégzés.
 Figyelem felhívása a kritikus szituációkra.
 A tanár helyezkedése
Általános elvek:
 legyen jól látható,
 ne zavarja a gyakorlást,
 változtassa a helyét.

Csapatfoglalkoztatás esetén:
 az új anyagnál,
 a legveszélyesebb feladatnál,
 a segítséget igénylőknél.

Verseny feladatoknál:
 ne lássák, ha a tanár az indító
 célvonalban, hogy objektíven tudjon dönteni

Tipikus metodikai eljárások:

Verbális (szóbeli) metodikai eljárások:

Magyarázat (olyan tanári közlés, amellyel törvényszerűségeket, összefüggéseket tár fel a
pedagógus, tudatosít szabályokat, fogalmakat, az adott cselekvés részleteit, egészét,
megértését fogja segíteni) - leggyakrabban alkalmazott eljárás, mozgásos feladatok
tudatosítására alkalmas, egyéb más képességek tanítására (színek, számok, természet
megismerése) is alkalmas. A magyarázatnak szakszerűnek, érthetőnek, logikusnak kell
lennie, tanulók meglévő ismereteire kell alapoznia.
Utasítás (valamilyen feladat elvégzésére történő felhívás) - alakzatba állásnál, gyakorlat
megkezdésénél, játék indításánál használható. Ésszerű, pontos, érthető legyen az
utasítás.
Vezényszó (gyors, fegyelmezett cselekvésre felszólító, katonás parancs) - rendgyakorlatnál,
fegyelmezésnél használhatjuk.
Hibajavítás (a hibás végrehajtás szóbeli javítása) A hibák kijavítása sosem maradhat el!
Egyéb verbális eljárás: biztatás, dicséret, ösztönzés, buzdítás
Mindig a megfelelő verbális metodikai eljárásokat használjuk az adott gyakorlatnál.
Vizuális metodikai eljárások:
Közvetett, közvetlen szemléltetés (a cselekvés észlelését segíti elő) - a leghatékonyabb
tanítási módszer a szemléltetés
Közvetlen lehet: pedagógusi, gyerekek által történő bemutatás. - hibás végrehajtás ne
legyen benne a bemutatásban, ha van ki kell javítani! A cselekvés helyes elsajátítása
érdekében lassabban kell bemutatni! Megértést ellenőrizni kell!
Közvetett lehet: (pl.: feladatkártyák alkalmazása) valamilyen eszköz segítségével mutatom
be az adott feladatot (ez lehet elektronikai eszköz is)
Gyakorlati metodikai eljárások:
Segítség adás, biztosítás - ez lehet közvetett eljárás (fizikai kontaktus), vagy valamilyen
eszköz segítségével (pl.: kényszerpálya alkalmazása - kijelölt területen kell dolgoznia)

Értékelés, ellenőrzés, osztályozás

Az értékelés tárgya a tanuló teljesítménye, célja a személyiségfejlesztés.

Funkciói:
 Didaktikai funkció – a tanulás segítése, az oktatási folyamat szabályozása
  Pedagógiai funkció – helyes önértékelés kialakítása, igényességre nevelés, motiváció
 Társadalmi funkció – a társadalmi követelményekhez történő szoktatás

Fajtái:
Az oktatási folyamat tervezése, szabályozása szempontjából:
1. Helyzetfeltáró vagy diagnosztikai értékeléscélja:
tájékozódás a tanulás adott szakaszának megkezdése előtt
az előzetes tudás és motoros képességek felmérése
a problémák, hiányosságok feltárása
2. Formáló-segítő értékelés
a folyamat állandó kísérője
a tanulás segítője pozitív és negatív megerősítések révén
általában a tudáselemek feltárása irányul
3. Szummatív vagy összegző értékelés
lezár egy hosszabb-rövidebb folyamatot
globális képet alakítunk ki
a tanulói teljesítmény viszonyítását jelenti a követelményekhez
Fontos a szempontrendszer és az elvárások tisztázása, a következetes
számonkérés.
Történhet érdemjeggyel és vagy szövegesen.
Az értékelés legyen tárgyszerű, terjedjen ki a teljesítményen kívül a
szorgalomra, hozzáállásra, kitartásra, aktivitásra.

Viszonyítás szempontjából:
4. Kritériumra irányuló értékelés: mit tudnak abból, amit tanítottak nekik?
5. Normára irányuló értékelés: mit tudnak más tanulókhoz viszonyítva?
Az értékelés szerepe a személyiség fejlesztésben.
 A személyiség minden dimenziójában változást idézelő.
 Segíti a helyes értékítéletek kialakítását.

Az ellenőrzés információgyűjtés az értékeléshez, ennek alapján az értékelés részműveletét

jelenti.
Az adatgyűjtés történhet:
méréssel (motoros képességek)
megfigyeléssel (technikai és taktikai tudás, személyiség jegyekben
bekövetkező változások)

Az osztályozás a szummatív értékelés mennyiségi formája.

A pszichomotoros teljesítmény elsődleges ugyan, de nem kizárólagos.
Buktatás testnevelésből. ?????

Az óvodai testnevelés mozgásanyaga:

Mozgásos játékok/testnevelési játékok:

I. Szerepes/utánzós játékok (pl.: szoborjáték)
II. Feladat/szabály játékok: minden játéknak van alapjátéka (legegyszerűbb szabályok) -> ezeket a
szabályokat lehet nehezíteni
- sorversenyek
- váltóversenyek
FONTOS, HOGY NE LEGYEN KIÁLLÍTÁS A JÁTÉK KÖZBEN (fogyasztó játékok),
MINDENKINEK LEGYEN FELADATA!
Torna jellegű mozgások:
- természetes mozgásra alapuló támasz-gyakorlatok (földön, padon mászni)
- egyensúlyozó gyakorlatok (vonalon, kötélen, gerendán, felfordított padon való járás)
- talajtorna gyakorlatai (gurulás a test hossztengelye körül, bukfenc/guruló átfordulás előre, tarkó-
állás, guruló átfordulás hátra előkészítő gyakorlatai, kézállás előkészítő gyakorlatai)
- függő gyakorlatok (függőleges létrára mászás, rézsutas/ívelt létrára mászás, oldalmászás,
függések létrán/vízszintes rúdon)
- szerugrások (mélybe ugrás, felugrás, padon végezhető tornaszer-ugrás előkészítő gyakorlatai:
nyusziugrás, zsugorkanyarlati le/fel/átugrás)
Atlétikai jellegű gyakorlatok :
a, futás: közepes iramú, belegyorsuló, tempóváltásos, állórajtból sprint, futómozgás alkalmazása
nehezített körülmények között - szlalom
b, ugrás: helyből-távol, magas, nekifutásból távolra/magasra, atlétikai ugrószámok előkészítő
gyakorlatai, ugróiskola (szökdelő gyakorlat, pl.: oldal, hosszú lépéssel, páros lábbal, egy lábbal,
indián), futóiskola gyakorlatai (sarokemelés, térdemelés, fokozódó futás, nyújtott futás)
c, dobás: hajítás távolba/célba kislabdával
Sportjátékok, labdajátékok előkészítő gyakorlatai: különböző méretű labdák hajítása/elkapása
különböző magasságban (alsó- mellmagasság alatt, középső-> mellmagasságban, felső-
mellmagasság felett), labdavezetés előkészítő gyakorlatai

Általános iskola, alsó tagozat:

Torna: gurulás hátra, kézállás, cigánykerék, mérlegállás, szerugrások alacsony szekrényen,
Atlétika: térdelő rajt, futó/ugróiskola minden gyakorlata, távol/magas/hármasugrás, kislabda-
hajítás, medicinlabda-hajítás
Sportjátékok: alap sportjátékok könnyített változatban, egyéb sportágak: rögbi, floorball

Irodalom:
Rétsági Erzsébet (2004): A testnevelés tantárgy pedagógiája. Dialóg Campus. Budapest -
Pécs
Makszin Imre (2002): A testnevelés elmélete és módszertana. Dialóg Campus. Budapest -
Pécs