GYORSASÁG

A gyorsaság a mozgások adott feltételek melletti nagy sebességű végrehajtását

jelenti.
Az a képesség, amely lehetővé teszi egyrészt a legnagyobb sebességgel történő
haladást, másrészt a különböző cselekvésformák – a technikai
követelményeknek és az eredményes végrehajtás feltételeinek megfelelően –
lehető legrövidebb idő alatti végrehajtását.
Fajtái:
- rekreáció gyorsaság
- mozdulatgyorsaság
- mozgásgyorsaság
- gyorsasági erő

A mozgásgyorsaság a embernek az a képessége, amelynek segítségével a

ciklikus mozgásokban a lehető legnagyobb sebességgel halad előre. A
maximális sebesség elérésére ezt megelőző maximális gyorsulásra van szükség.

A gyorserő a nyugalmi helyzetből induló erős gyorsulást jelenti. A gyorsulási

képesség nem azonosítható a gyorsasági képességgel.

A gyorsasági állóképesség arra ad lehetőséget, hogy a maximális vagy ahhoz

közeli sebességgel viszonylag hosszantartó, ismételt izommunkára legyen képes
az egyén.

A reakciógyorsaság esetében megkülönböztethető az egyszerű és az összetett

forma. Egyszerű reakciógyorsaságot igényelnek a rajtok, az ismert jelekre
történő válaszreakciók, míg összetett reakciógyorsaságot jelentenek például a
páros viadalok (vívás, tenisz stb.), amikor az ellenfél védekezési válaszjelzései
támadási információt hordoznak.
A helyzetgyorsaság a helyzetfelismerés gyorsaságában nyilvánul meg, a kreatív
gondolkodású sportolók sajátja, azonnali gyors cselekvést, valamint a sikeresség
szempontjából a szituációnak legmegfelelőbb döntéshozatalt, választást
eredményez.

Alapszabály: a felnőttkori edzésben nem beszélünk a gyorsaság fejlesztéséről,

akkor már csak a szinten tartás a cél.

Szenzitív fázisa: 0-12/14 éves korig, ezután a fejlődés szakasza lezárul.

A gyorsaság adott feltételek mellett a reagálások, mozdulatok, mozgások lehető

legrövidebb időn belüli végrehajtása.
A gyorsaság elemi formái /a reagálás időtartama, a mozgások sebessége, a
mozgás gyakorisága/ viszonylag függetlenek egymástól, a gyakorlatban
azonban a gyorsaság komplex megjelenésével találkozunk.
Gyakorlatai nagyrészt speciálisan sportági jellegűek, mert a gyorsaság az
eredményesség szempontjából szorosan kapcsolódik a sportági technikához.
A gyorsaság fejlesztése az ideg-izomkoordináció fejlesztését jelenti. Mivel e
tulajdonság nagyrészt öröklött jellegű, fejleszthetősége behatárolt.
A mozgásgyorsaság fejlődésében két korszak különíthető el: az első 10 éves
korig, a második a lányoknál a serdüléssel zárul. Ekkor teljesítményük
meghaladja a felnőttkori szintet, majd csökkenő tendencia tapasztalható. A fiúk
teljesítménye ebben az időszakban egyenletesen javul.
A teljesítmény változás legintenzívebb szakasza a korai gyermekkor idejére és
az első gyermekkor elejére esik.
A reakcióidő változásánál a két nem fejlődése javul és közel párhuzamos. A
fiúk teljesítménye valamennyi életkorban meghaladja a lányokét. A legnagyobb
fejlődés 7, 5-10 éves kor között tapasztalható.
A mozgásgyorsaság fejlődése nem egyenletes, hanem életkor és nem szerint
különböző sebességű szakaszok váltogatják egymást.
A mozgásgyorsaság és a reagálás gyorsasága különböző, módón változik. Az
előbbiben a lányok, az utóbbiban a fiúk érik el hamarabb a fiatal felnőttkor
fejlettségüket. A serdülőkorban nem figyelhető meg visszaesés. A serdülés után
a lányoknál hamarabb következik be megakadás, mint a fiúknál.
A gyorsaság fejlesztésében az egyes fajták között nincs összefüggés.
A rekreáció gyorsaság fejlesztése: különböző jelekre történő gyors indulás.
A mozgásgyorsaság: futással fejleszthető. A futás technikáját javítjuk:
- ismétléses módszer táv: 30-100 méter, ismétlés 4-5, pihenés: 2-3 perc
- technika javítása: testnevelési játékok, ahol időkényszer van.
A gyorsaságot csak pihent állapotban lehet fejleszteni, bemelegítés után. Csak
olyan mozgásokkal, amelyek működése technikai jártasság, vagy
készségszinten van.
A gyorsaság felmérésre különböző tesztek vannak.