Életkor szerinti képzés

Életkornak megfelelő képzés, edzés, versenyzés

A személyiség fejlődése, folyamatos mennyiségi és minőségi változásokon megy keresztül az életkor
előrehaladtával. Vannak az életkori szakaszokra, korosztályokra, tipikusan jellemző fejlődési
folyamatként kezelhető testi-lelki változások.
Életkor: A születéstől egy adott időpontig eltelt időszak időmennyiségben kifejezett értékszáma.
Kronológiai életkor: megmutatja, hogy pontosan hány évesek vagyunk (év, hó, nap).
Biológiai életkor: a szervezett fejlettségi szintjének állapotát mutatja.
A kronológiai kortól sokszor eltér a biológiai életkor. Az egy naptári évet meghaladó fejlődésbeli
különbséget szokás biológiai szempontból lényegesnek tekinteni (kivéve óvodás kor). A legnagyobb
eltérés a pubertáskor időszakában (12-16 év), míg a legkisebb eltérés a felnőttkor kezdetén van. A
serdülés időszakában akár 2-3 évnyi különbség is mutatkozhat egy gyerek kronológiai és biológiai kora
között. Az eltérés alapján beszélhetünk akcelerált és retardált fejlődést mutató gyerekről. Megeshet
az is, hogy az azonos kronológiai életkorú versenyzők között kialakul 4-5 évnyi fejlettségbeli különbség
úgy, hogy például az egyik akcelerált mondjuk 2 évvel, míg a másik retardált 2-3 évvel.
Következménye: Az akcelerált gyerek túl korán lesz tehetségnek kikiáltva, a retardált gyerek pedig
nem kapja meg a lehetőséget a képességei fejlesztéséhez, mert eredményességben elmarad az
akcelerálttól. Később pedig az akcelerált gyerek testi-lelki érése befejeztével nem fejlődik tovább,
megreked, míg a retardált gyerek fejlődése meghaladja az akceleráltét.

Fejlődést meghatározó tényezők

Genetikai örökség  a gyermek sportági fejlődésének nagy részét ez teszi ki.
Hormonháztartás  minden életkorban befolyásolja a fejlődést.
Táplálkozás  alultápláltság: értelmi fejlődés befolyásolása.
Betegségek  súlyos betegségek is befolyásolják pl. idegrendszeri.
Környezeti tényezők  elmaradott szociális háttér: nem megfelelő fejlődés, egyke gyerek: lassabb
fejlődés a szegényes ingerkörnyezet miatt.
Korai fejlődés elmaradások egyik oka, ha az anya nem figyel eléggé a gyermekre.
Nyelvi műveltség  ezen keresztül alakul ki az emberi agy modellező képessége, az absztrakt
gondolkodás. Ez pedig feltétele a sport lényegének a megértéséhez.

Az életkornak megfelelő képzés

6-8 éves kezdő sportoló gyerekek képzése pl.
 rövid távú gyors futás, 10-30 m
 futás saját tempóban, 40-1000 m
 futások irányváltoztatással, max. 50 m
 egyszerű szabályokon alapuló fogójátékok
 labdakezelés alapjai, rúd-, kötélmászás alapjai
 szökdelések, ugrálások, kúszások, mászások
 sor-, és váltóversenyek
 táncok gyermekmondókákra
 alapgimnasztika
 Módszertanilag javasolt: a szeretetteljes, nagyfokú türelem, a játékos foglalkoztatás. Fontos a
dicséret, és engedni önállósodni őket. Fegyelmi alapszint.
8-10 éves sportoló gyerekek képzése pl.
 ugyanazok a futások, hosszabb távokkal
 fogójátékok, sor-, és váltóversenyek nehezedő szabályokkal
 nehezedő labdakezelés gyakorlatok, célzás, céltárgy mozgásának bonyolítása
 úszás
 rúd-, kötélmászás fokozódó gyorsasággal
 egyszerűbb sportági technikai elemek
 egyszerű koreográfiák betanulása
 cselezés
 Módszertanilag javasolt: nagyfokú türelem, a játékos foglalkoztatás, dicséret. Önfegyelemre
való nevelés. Csoporthierarchiák kialakulásának engedése, fizikai erőszak megakadályozása.
Kevés magyarázat.
10-12 éves sportoló gyerekek képzése pl.
 ugyanazok a futások, hosszabb távokkal
 úszás továbbfejlesztése
 nehezített labdával való dobások, lökések
 törzserősítés
 mászás, függeszkedési kísérletek
 sportági technikai elemek pontosságára, minőségére való törekvés, sportági alaptaktiák
 esések, gurulások
 hosszabb alapgimnasztika
 Módszertanilag javasolt: minden időt kihasználó tanítás, mert jól kezelhető ez a korosztály.
Keményebb fegyelmezés, feladatok bemutatása-bemutattatása a sok beszéd helyett. A
gyermek célkeresésében tereljük az egészséges életmód, a sportolás felé.
12-14 éves kölyökkorú sportolók képzése pl.
 ugyanazok a futások, hosszabb távokkal
 az úszás technikájának szilárdítása
 mászás, függeszkedés
 törzserősítés
 sportágak technikai, taktikai tanulása
 koreografált tánc
 Módszertanilag javasolt: határozott tanári magatartás szükséges. „Az edző már nem hibázhat”
 komoly fegyelmezési gondok. Egyénhez igazodó tanításmódszert igényel ez a korosztály.
Komolyan kell venni a fiatalok egészségi, fáradtsági panaszait.
14-16 éves serdülő korosztályú sportoló képzése pl.
 ugyanazok a futások, hosszabb távokkal
 anaerob munkavégzés összefüggő terhelésként
 Futással együtt járó sportjátékok tartós, iramra törekvő űzése
 hajítások, vetések távolságra törekvése, technikát javítva
 törzserősítés
 gimnasztika kéziszerekkel, nehezített variációk
 erő fejlesztésének kezdete
 Módszertanilag javasolt: határozott tanári magatartás szükséges. A fegyelmi norma
hasonlítson az élsport szinten elvárthoz. A sportági kultúra írott és iratlan szabályait
fogadtassuk el. Bátrabban lehet terhelni, egyre több edzés.
16-18 éves ifjúsági korosztályú sportolók képzése pl.
  ugyanazok a futások, hosszabb távokkal
 állóképességi terhelésel
 hajítások, vetések, ugrások különböző súlyú szerekkel
 minden izomcsoport erősítése
 gimnasztika minden formája
 Sportok teljes képzési rendszere életkornak megfelelően
 Módszertanilag javasolt: A korosztály partnerként való kezelése, de nem szabad kiadni a
vezetést a kezből. Szigorúan számon kell kérni helytelen magatartást. Önfegyelem már
elvárható. A nevelési és oktatási módszertani minden eszköze alkalmazható.
18 év feletti élsport szintre jutott sportolók képzése
 A felkészítés jellege a teljes mértékben kibontakozott edzés és versenyteljesítmények
alakítását szolgáló edzést mutatja. A versenyteljesítmény elsődleges céllá válik. A fegyelmi
viszonyokban az élsport elvárások kerülnek előtérbe.