3. Adaptált testnevelés és sport.

Sajátosságok az enyhén értelmi fogyatékos

gyermekek testnevelés tanításában. Mozgásnevelés.
Kulcsszavak: adaptációs elvek; mozgásnevelés; testnevelés módszertani szempontok
Főbb témakörök:
- az adaptált testnevelés jelentésének körülhatárolása
- az adaptáció elveinek rendszere, példák
- az adaptált sportok köre, példák
- az enyhén értelmi fogyatékos tanulók testnevelésére vonatkozó tantervi szempontok
- a testnevelés tanításának módszertani sajátosságai enyhén értelmi fogyatékos tanulók
csoportjainál
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A tanak, azon belül az enyhe ért fogy esetén a mozgásfejlődés a tipikus fejlődésmenettől
eltérő jellemzőket mutathat, a motoros képességek módosulhatnak, ezért a tesi tanítása
során a tanítás folyamatát és tartalmát adaptálni szükséges a fogyatékosság
sajátosságaihoz, a gyermek egészségi és mozgásállapotához, kognitív jellemzőihez és más
képességterületek esetlegesen megváltozott sajátosságaihoz.
Általános célok: iskolai testnevelés tanítása céljai, feladatai, tevékenységei életkor-, és
állapotfüggőek - tantárgyi tartalmak közvetítésekor tekintettel kell lenni a fogyatékosságból
eredő sajátosságokra (értelmi képességek, észleléssel kapcsolatos sajátosságok,
kivitelezéssel kapcsolatos sajátosságok stb.); a testnevelés mozgásanyagát egyéni
megítélés alapján, célorientáltan és szükséges módon differenciáltan kell alkalmazni az
együttnevelés és a különnevelés során egyaránt; kiemelt cél a mozgás megszerettetése; a
fizikai aktivitásra nevelés, mozgásműveltség fejlesztése.
Az adaptálás függ:
 a tanulók aktuális állapotától, alapvető mozgásállapotától;
 a fejlesztési követelmények egyéni meghatározásától.
További fontos szempont a mozgásanyag adaptált kialakítása érdekében:
 a mozgásos játékok iránti motiváció kialakítása
 mozgásaktivitás biztosítása az egyéni szükségleteknek megfelelően
Az adaptált testnevelés kialakítása során figyelembe kell venni: a mozgásos
tevékenységrendszer segítse elő a megfelelő sportágválasztást; támogassa a
tehetséggondozást, az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek kialakítását; legyen
mód a tanórán kívüli sportkörökre, sportfoglalkozásokra, külön vagy együtt a többségi
tanulókkal.
Adaptációs elvek a testnevelés tanításához:
1. Fogyatékosságspecifikusság elve: testnevelés tanítása feleljen meg a: kóroki háttér
okozta sajátosságoknak (pl. Down-szindróma esetében); az akadályozottság típusának
(pl. az egyensúlyi észlelés területén mutatkozó eltérés nehezítik, modosítják); az
akadályozottság mértékének; az elsődleges vagy következményes tartási és mozgási
elváltozásoknak; egyéb egészségi állapotra vonatkozó tényezőknek; aktuálisan vagy
tartósan szedett gyógyszerek hatásainak; a tanuló előzetes mozgásos ismereteinek,
motoros fejlettségének, egészségi és mozgásállapotának.

1
 2. Rehabilitációs irányultság elve: -adaptált mozgásanyag: nem tartalmaz a fogyatékosság
formája, mértéke szempontjából kontraindikált elemeket; nem hat károsan az egészségi
és mozgásállapotra; fejleszti az alapvető tartási és mozgási funkciókat; segíti a
mozgáskoordináció fejlődését; vegye figyelembe a prevenció, a korrekció és a
kompenzáció szempontjait; épüljön az esetleg alkalmazott gyógyászati segédeszközök,
más rehabilitációs eszközök használatára.
3. Differenciált foglalkoztatás és egyéni módosítás elve: szükség szerinti egyéni
tervezéssel épüljön az egyéni fejlesztésre, az egyéni fejlesztési terv alkalmazására;
szükség szerint módosulhat a mozgásfejlesztés során kitűzött cél; differenciáljon
szükség szerint a tartalom, az eszköz, a feladat, a testhelyzet, a kivitelezés formája
szintjén; alkalmazzon szükség szerint egyéni, differenciált szabályokat a testnevelési
játékok, sportági játékok során.
4. Választhatóság elve: pedagógusnak módja van indokolt esetben a mozgásanyag, a
módszertan szempontjából mást választani: anyagrészeket, mozgásformákat,
sportágakat érintően, ha ezek vagy egy részük kontraindikált a tanuló számára; adaptált
sportágak esetében, melyek a többségi tanulók esetében nem jelennek meg a
tananyagban, de az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében indokolt a beemelésük
(pl. padlóhoki, zsámolykosár, zsinórlabda); a biztonságérzet szempontjából előnyösebb
mozgásformák, mozgásanyag tekintetében.
5. Továbbfejlődés és a sportági lehetőség elve: megalapozzuk a felnőttkori aktív
sportoláshoz szükséges képességeket, mozgáskultúrát, mozgásműveltséget.

Adaptált sportok köre, példák:

1. Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége;
https://efoesz.hu/
2. Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége;
https://fodisz.hu/

Diákolimpia sportágak: atlétika, úszás, röplabda (zsinórlabda), labdarúgás, asztalitenisz, boccia,

kézilabda, kerékpár, kosárlabda, tájfutás, sakk, evezés, kenu, erőemelés, ergométeres evezés, darts,
szkander.

3. Magyar Speciális Olimpiai Szövetség; https://msosz.hu/

2
Sportágak:
 asztalitenisz  floorball  erőemelés
 bocca  tenisz  atlétika
 kerékpár  torna  hófutás
 kézilabda  úszás  bowling
 kosárlabda  gyorskorcsolya  judo
 labdarúgás  görkorcsolya
 műkorcsolya  tollaslabda

3
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók testnevelésre vonatkozó tantervi szempontok:
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a NAT, az ahhoz
kapcsolódó kerettantervek, és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának
irányelve határozza meg a tanulásban akadályozott tanulók oktatásával is kapcsolatos
általános, alapvető elveket, feltételeket.
Nemzeti Alaptanterv
A Nemzeti Alaptanterv legújabb változata 2020-ban jelent meg a Magyar Közlönyben:
5/2020. (I.31.) Kormány rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet módosításáról.
Műveltségterületek egyike: testnevelés és egészségfejlesztés.
Alapvető célok: „A 21. századi emberkép egyik hangsúlyos összetevője, hogy az egyén aktív
és cselekvő, ugyanakkor reflektív mérlegelésre képes. A cselekvő embert a mozgáshoz
kapcsolódó helyes attitűdök, a fizikailag aktív életmód, önmaga reális elfogadás, a közösségi
felelősségvállalással egybekötött autonómia, az újító kezdeményezésekre való nyitottság és
a megbízható megoldások alkalmazásának képessége jellemzi.” (Nemzeti Alaptanterv,
2020)
A testnevelés tanulása során egyéb általános kompetenciák is megjelennek: ilyen például a
fogyatékossággal élők iránti tolerancia kialakulása. (Nemzeti Alaptanterv, 2020)
Irányelvek
A tanulásban akadályozott tanulók testnevelés tanítását a Nemzeti Alaptanterven túl A
sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei is meghatározzák éppen a
fogyatékosságból adódó sajátosságok figyelembevétele miatt.
Az Irányelvek tartalmazza:
- a specifikus szempontokat
- habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elveit
- rendelkezik arról, hogy a helyi szabályozási szintű pedagógiai
dokumentumok különböző szintjein is meg kell jeleníteni a fentebb felsoroltakat (Virányi,
2009)
A speciális szabályozók iskolánként eltérőek lehetenek, tehát minden esetben szükséges
tájékozódni a Pedagógiai Programban és a Helyi tantervben.

A testnevelés tanításának módszertani sajátosságai és tantervi szempontok enyhén

értelmi fogyatékos tanulók csoportjainál:
A tanulásban akadályozott tanulók a testnevelési órákon a fogyatékosságuknak megfelelő
szakirányú végzettségű gyógypedagógussal tanulnak, tehát a szakirányos gyógypedagógus
kompetens a habilitációs/rehabilitációs feladatok tervezésére és megvalósítására. Az
aktuális élethelyzetre és mozgásállapotra is figyelemmel kell lenniük, de szem előtt kell
tartaniuk a tanulók társadalmi, munkaerőpiaci beilleszkedésének a kimenetelét is, ezért
szükséges azálalános kondicionálás, kitartás, önismeret stb. fejlesztése is a testnevelés órák
folyamán. Mindezen feladatok célul tűzéséhez elengedhetetlen követelmény a tanulók
diagnosztikai felmérése, és az egyéni fejlesztési terv kialakítása.
Mozgásnevelés: A fogyatékos tanulók oktatásának folyamatában szerepe van a mozgás, a
motoros képességek fejlesztésének, amelyet mozgásnevelésnek nevezünk. Ez minden

4
fogyatékossági forma, típus esetében fontos a személyiség fejlesztése szempontjából. “A
mozgásnevelés komplex pedagógiai és egészségügyi célú gyógypedagógiai
rehabilitációs hatásrendszer; a fogyatékos tanulók nevelésében az egészséges életmódra
nevelés egyik specifikuma. A fogyatékos tanulók nevelésében, oktatásában, mint
rehabilitációs tevékenység és mint nevelési feladat van jelen.”
Célja:
o az akadályozottságtól függően a tartási és mozgási funkciók optimális szintre
emelése;
o a mozgásos alkalmazkodóképesség kialakítása (az életkori sajátosságok
figyelembevételével);
o a mozgáskultúra elsajátítása;
o az egészség megőrzése fogyatékosságspecifikus szempontból
Feladatai:
összetett feladatrendszer:
- az egész nevelési folyamatban a fogyatékosság sajátosságait figyelembe vevő
egészségnevelési feladatait jelenti
- megjelenhet önálló speciális tantárgyként is az iskolai oktatás során
1.Általános feladatok: - a pszichoszomatikus fejlődés elősegítése; - az egészségmegőrzés
szempontjából alapvető szokások kialakítása; mozgásfejlődés, mozgáskultúra, esztétikus
mozgás kialakítása; a mozgásos cselekvéstanuláshoz szükséges alapvető funkciók,
képességek fejlesztése; a mozgásos játékok iránti motiváció kialakítása; életkornak,
egészségi és mozgásállapotnak megfelelő mozgásos aktivitás módjainak, formáinak
megtanítása; a mozgásos tevékenységek életmódba, szokásrendszerbe való beépítésének
támogatása; a személyiség, a kitartás, a küzdőképesség, az aktivitás formálása.
2.Különleges nevelési feladatok: a fogyatékosságból adódó egészségügyi, gyakorlati
tudnivalók közvetítése életkornak és kognitív állapotnak megfelelően (pl. Down-szindróma
esetében az ízületi lazasággal, kisebb terhelhetőséggel kapcsolatos tényezők); a tartási és
mozgási funkciók prevenciójához, korrekciójához, kompenzációjához szükséges egyéni
ismeretek átadása, megtanítása (pl. scoliosissal kapcsolatos javaslatok ülés, állás, fokozott
fizikai terhelés esetére); az esetleg szükséges egészségügyi gondozás lépéseinek,
folyamatának megtanítása; a tartási vagy mozgási funkciók megváltozásából eredő
balesetek elkerülésére való felkészítés; mindennapos tevékenykedtetés (pl. esetleg
szükséges segédeszközök használatának megtanulása vagy gyakorlása, a manipulációs
képességek fejlesztése stb.); a mozgásos tevékenykedés motoros feltételeinek javítása
(mozgáskoordináció, szem-kéz koordináció, egyensúly fejlesztése irányított gyakorlással,
játékos tevékenységeken keresztül, az önkiszolgálás, önállóság, önellátás gyakorlása
különböző élethelyzeteket utánozó szituációkban).
Mozgásnevelés mint terápia: gyógytorna elemei szerves részét képezhetik a
mozgásnevelésnek, inkább külön, egyéni vagy csoportos adaptált gyógytestnevelés
foglalkozások alkalmával. Javasolt sok esetben a klasszikus gyógytorna ellátás is, de ennek
biztosítására kevés intézmény tud vállalkozni.
Mozgásnevelés, mint tantárgy, és mint tanórán kívüli mozgásforma: A mindennapos
testnevelés bevezetése kedvezhet a mozgásnevelés óra testnevelés és sport műveltségi
területen belüli megjelenésének. Azt szem előtt kell tartani, hogy a mozgásnevelés
megvalósítása orvosi és gyógypedagógiai diagnózisra épül, és rehabilitációs terv vagy az
egyéni fejlesztési terv alapján kell, hogy történjen.

5
 • tantárgy: Testnevelés és sport műveltségi területen belül – mozgásnevelés óra (Helyi
tantervbe, órarendbe illesztése)
• tanórán kívüli mozgásforma: Egyéni vagy csoportos; Tornateremben vagy külső
helyszínen (pl.uszodában); Speciális képességfejlesztő óra vagy sportfoglalkozás
új:
A testnevelés műveltségtartalma
A testnevelés feladatai komplex rendszert alkotnak, így műveltségtartalma is ennek
megfelelően összetett.
Azonban két fő területre osztható didaktikusan Makszin alapján (a gyakorlatban ez a
szétválasztás nehezen lehetséges):
 a mozgásműveltség kialakításában jelentős szereppel bíró játék- és sportműveltség
 a kondicionálás, kompenzálás ismeret és eszközrendszere
Makszin értelmezésében részei (azaz szükségesek a kialakításához):
 a testgyakorlatok
 a mozgásos játékok
 a sportágak
 intellektuális (elméleti) ismeretek.
A testgyakorlatok pl:
 gimnasztika
 futások
 ugrások
 dobások
 mászások
 függeszkedések
 hordások stb.
A testgyakorlatok néhány jellemzője:
 végrehajtásához tudatosság szükséges
 mozgásos tevékenységet jelent (adott testhelyzetben végzett hely- vagy
helyzetváltoztató mozgást igényel)
 mindig van nevelési, képzési vagy habilitációs/rehabilitációs célja
A testgyakorlatok alapvető formái:
1. alapvető mozgástevékenységek
Az ember egyes fejlődési szakaszaiban törvényszerűen megjelenő mozgásformák (pl.
kúszások, mászások, emelések, hordások, járások, futások, ugrások, dobások stb.). A
korábban említetteknek megfelelően, alapvető feladat ezen testgyakorlatok fejlesztése az
iskolai testnevelés során.
2. előkészítő, fejlesztő-képző hatású gyakorlatformák
A gimnasztika és a szabadgyakorlati formájú társas-, kéziszer-, pad- és
bordásfalgyakorlatokat soroljuk ide, ezen kívül a rávezető gyakorlatokat is.
3. rehabilitációs, korrekciós mozgástevékenységek
Azokat a testgyakorlatokat említhetjük itt meg, amelyeknek célja valamely tartási vagy
mozgási rendellenesség, deformitás ellen ható mozgás kivitelezése. Itt jelentős szerepük van
a prevenciós mozgástevékenységeknek is, melyek a későbbi életmódból következő
deformitások megelőzését célozzák.

6
 4. A mozgásos játékok
A személyiségfejlődést is befolyásoló hatásuk miatt kiemelt szerepet tulajdoníthatunk nekik,
és ennek értelmében főleg az alsó tagozatos testnevelés tanítás során a műveltségtartalom
jelentős részét alkotják.
A testgyakorlatok 3 csoportja (Ozsváth):
1. előkészítő gyakorlatok
Főleg szervezési feladatok, amelyek a szervezetet készítik elő a nagy megterhelésre. Ide
sorolja: a rendgyakorlatokat, a gimnasztika gyakorlatait, valamint a rávezető, kényszerítő és
célgyakorlatokat.
2. általános és sokoldalúan fejlesztő gyakorlatok
Az alapvető kondicionálást szolgáló gyakorlatok tartoznak ide, pl. a szerrel végzett
gyakorlatok egy része; a természetes mozgások (futás, úszás); mozgásos játékok;
testnevelési játékok
3. versenygyakorlatok (speciális gyakorlatok)
A testgyakorlatok legnagyobb csoportja. Ide sorolhatók: a sportági mozgások; szerhez kötött
gyakorlatok nagy része; testnevelés keretein belül a főgyakorlatok tartoznak ide (pl. atlétika,
sportjátékok - kézilabda, kosárlabda, röplabda stb.)

A testnevelés óra típusai Makszin szerint:

 vegyes típusú óra (Ez a leggyakoribb óratípus. Ennek az az oka, hogy leggyakrabban
a testnevelés órán többféle feladat megoldására van szükség. Természetesen nem
kerül sor egy vegyes típusú órán minden feladatra, mindig van kiemelt feladata egy
vegyes típusú órának, de sor kerül több egyéb feladatra is.)
 új ismereteket feldolgozó óra
 gyakorló óra (ismeretek elmélyítése, begyakorlása, gyakorló és feladathelyzetekben
történik a mozgásforma gyakoroltatása)
 ellenőrző óra – két formája van a) felmérő óra (Többnyire a tanév elején és végén
van ilyen óra, a tudásszint megállapítására szolgál); b) osztályozó óra (A tanulók
tudásának és érdemjeggyel való értékelése, - a folyamatos, fejlesztő értékelés
alkalmazása nyomán nem gyakran alkalmazzuk ezt az óratípust).
 képességfejlesztő óra (célja a motoros képességek fejlesztése, a kondicionális
képességek javítása)
 edzés típusú óra (Kifejezetten egy terület képességfejlesztése a cél)
 játékos, versengés jellegű óra (az együttműködés, a figyelem, a szabályok betartása
fejlesztése. A versengés fokozza a teljesítményt, növelheti a motivációt a mozgásos
tevékenység iránt)

A testnevelés óra felépítése:

Az óra felépítése alapvetően három nagyobb részre tagolható:
1. Bevezető rész (kb. 10-12 perc) szervezeti keretek kialakítása, biztosítása; a tanulók
tájékoztatása az óra menetéről, tananyagáról; érdeklődés felkeltése; bemelegítés
2. Fő rész (kb. 25-28 perc) a fő tananyag feldolgozása; játék
3. Befejező rész (5-8 perc); levezetés; értékelés.

7
Fontos a tanulásban akadályozott tanulók testnevelés óráján az a szempont, hogy gyakorta
az óra eleji és az óra végi öltözködés segítséget és több időt igényel különösen alsó
tagozatban, de sokszor felsős csoportok esetén is előfordul.

Foglalkoztatási formák
Két fő foglalkoztatási formát határozhatunk meg:
1. osztályfoglalkoztatás (minden gyerek ugyanazt a mozgásanyagot gyakorolja)
a) együttes osztályfoglalkozás (mindenki ugyanabban az időben, ugyanazt a gyakorlatot
végzi)
Hátránya, hogy az egyéni különbségeket figyelembevételére kevés módot ad, a hibajavítás,
segítségadás lehetőségei korlátozottak.
b) csoportos osztályfoglalkozás (ugyanaz a mozgásanyag, csoportokban, a csoporttagok
egymás után végzik ugyanazt a gyakorlatot)
Hatékonyabb irányító szerep, könnyebb az egyéni hibajavítás. Hátránya, hogy egyszerre
kevesebb gyerek végez feladatot, van üresjárat.
c) egyenkénti osztályfoglalkozás (egyenként, egymás után végzik a mozgást)
2. csapatfoglalkoztatás (különböző mozgásanyaggal foglalkoznak a tanulók, csapatban,
forgószínpadszerű váltásban)
a) együttes csapatfoglalkozás (egy-egy csapat minden tagja azonos időben, egyszerre hajtja
végre a csapata feladatát)
b) csoportos csapatfoglalkozás (csapatok kisebb csoportokban végzik a feladatukat)
c) egyenkénti csapatfoglalkozás (csapattagok egymás után végzik a feladatukat)

A tervezés
Tanulásban akadályozott gyermekeknél: A kognitív képességekben mutatkozó jelentős
szórás miatt szükséges a tervezett feladatok megfelelő (kis) lépésekre bontása, az
individuális igényeknek megfelelő adaptálása, módosítása. A tanulásban akadályozott
tanulókra gyakorta jellemző lassúbb, rigidebb gondolkodási műveletvégzés miatt lényeges a
feladatokat az alapvető elsajátítás után változatos módon, különböző helyzetekben és
közegben eltérő körülmények között is gyakoroltatni.
Az óravezetés
Makszin (2002) nyomán megkülönböztethetjük a testnevelés oktatási módszereit:
1. az ismeretátadás módszerei vagy információs csatorna szerinti módszerek
2. a feldolgozás módszerei vagy funkció szerinti módszerek
3. előkészítő gyakorlatok vezetésének módszerei
1. Az ismeretátadás módszerei
a. verbális ismeretnyújtás
Formái: szóbeli közlés, elbeszélés, magyarázat.
A verbális ismeretnyújtás során bármelyik formát is alkalmazzuk, fontos hogy legyen érthető
(könnyen elképzelhető, szemléletes képet nyújtson), rövid és világos.
Fontos, hogy ellenőrizzük a megértést. Akkor kezdjük el a kivitelezést, ha meggyőződtünk
arról, hogy mindenki megértette a feladatot.

8
Tanulásban akadályozott gyerekek testnevelés tanításában az óravezetés során a
verbális utasítások egyszerű megfogalmazása ajánlott, a szerialitási, szekvenciális
emlékezeti teljesítmény nehézségei miatt egyszerre legfeljebb egy-két utasítás
megfogalmazása vezethet inkább eredményre. Gyakorta szükséges az adott utasítások
többszöri megismétlése, a pontos megértés ellenőrzése is, részben a balesetveszélyes
szituációk elkerülése, részben pedig a helyes, pontos mozgástanulás, a megfelelően
kivitelezett mozgásválaszok érdekében.

b. vizuális ismeretnyújtás (bemutatás, bemutattatás, szemléltetés (közvetett illetve

belső), többnyire a verbális ismeretközlés kiegészítéseképpen alkalmazzuk
Fontos: technikailag helyes legyen; alapesetben ne beszéljünk bemutatás közben; megfelelő
távolságból és megfelelő síkban történjen; szemben történő bemutatás vagy szemléltetés
esetén mindig tükörképben kell mutatni a gyakorlatot; közvetett szemléltetés során megfelelő
közvetítő eszközöket alkalmazzunk (film, diasorozat, képek stb.); a belső szemléltetés
alkalmazása tanulásban akadályozott gyermekek esetében ritkábban indokolt, mivel a
korábbi mozgásélmények, tapasztalatok felidézése nehezített, vagy pontatlan lehet.

2. A feldolgozás módszerei
a. a feldolgozó gyakorlás (gyakorlás kezdeti szakaszának legfőbb módszere)
A tanulás megkönnyítése, gyorsítása vagy a megértés segítése céljából a feldolgozó
gyakorlást az úgynevezett rávezető eljárásokkal egészítjük ki.
b. a rávezető eljárások
Formái leggyakrabban:
 utánzás (tanulásban akadályozott tanulók testnevelés tanítása során a felső
tagozatban is jelentős szerepe lehet még)
 hasonlat
 játékos cselekvéstanulás
 segítségadás
 átvezető gyakorlat
 kényszerítő helyzet (pl. távolugrásnál a helyes ívben ugráshoz valamilyen tárgy feletti
átugrást választjuk, stb.).

3. Az előkészítő gyakorlatok vezetésének módszerei

A testnevelés tartalmának jelentős részét képezi, főként a gimnasztika gyakorlatai tartoznak
ebbe a csoportba. Minden órán alkalmazzuk ezeket a gyakorlatokat.
Az előkészítő gyakorlatok vezetésének formái:
a) utasításos módszer
Alkalmazhatjuk: már ismert gyakorlatoknál; ha a tanulók már járatosak a testnevelés
szaknyelvében (életkoruknak megfelelő szinten); gyors ütemű gyakorlatoknál (pl.
szökdelések)
b) folyamatos gyakorlatvezetés
A gyakorlással egy időben ismertetjük az új gyakorlatot. Nagy figyelmet kíván a tanártól és a
tanulótól is. Tanulásban akadályozott gyerekek csoportjában nem célszerű alkalmazni.
c) ütemezés, számolás

9
Célja a gyakorlat és a gyakorlás ütemének, ritmusának megadása és a terhelés
szabályozása. Leggyakrabban ezt számolás segítségével tesszük, gyakran kapcsolva hozzá
valamilyen hangjelzést is (pl. tapsolás, sípolás). Ha mód van rá, lehet zene segítségével is
ütemezni a gyakorlatokat.

A hibajavítás, segítségadás
Az új ismeret elsajátítása és a gyakorlás, kivitelezés során mindig ügyelnünk kell az
előforduló hibák javítására.
Ennek két fő oka van:
1. a megfelelő, helyes kivitelezés biztosítása, megtanítása
Ilyenkor gyakorlat közben javítom a hibát (felszólító mód, rövid, tömör megfogalmazás, mely
ne tiltás legyen, hanem utasítás, mert annyi idő alatt a gyermeknek nincs ideje
végiggondolni, majd a gyakorlat után meg lehet beszélni részletesebben).
2. a balesetveszélyes helyzetek elkerülése, megelőzése
Ilyen esetben leállítom a gyakorlatot és rögtön javítom.
Oka lehet:
• rossz magyarázat
• pontatlan bemutatás
• életkori sajátosságok figyelmen kívül hagyása
• nem az értelmi képességeknek megfelelő magyarázat
A hibajavítás sajátosságai tanulásban akadályozott gyerekek esetében
A kivitelezésben előforduló zavarok, illetve a saját mozgás, a test pontatlan észlelése miatt a
mozgásformák, mozgáselemek elsajátításának folyamatában hangsúlyosabb a többszöri
gyakorlás. Mindig szem előtt kell tartani a folyamatos, reflektív hibajavítás és a szintén
folyamatos értékelés szempontjait.
A hibajavításnál ügyelni kell arra, hogy egyszerre mindig csak egy elemre irányuljon, jól
érthető és pontosan megfogalmazott legyen, hogy segítse a tanulót a korrigálásban. A
hibajavítás a balesetveszély elkerülése érdekében is nagyon fontos, ezért a legfontosabb az
azonnali figyelemfelhívás. Kísérje mindig a pozitív megerősítés valamely formája, ez
hozzájárul a tanulók motivációjának megerősítéséhez.
A segítségadás sajátosságai a tanulásban akadályozott tanulók esetében
A segítségadásnak mindig igazodnia kell a tanuló egyéni szükségleteihez, és éppen annyi
segítséget kell nyújtani, amennyi az adott mozgás önálló kivitelezéséhez (vagy a
balesetveszélyes helyzet megelőzéséhez) szükséges.
A segítségadásnál fontos ismerni azokat a pontokat, amelyek révén az adott testgyakorlat
kivitelezésében a leginkább segíteni tudjuk a tanulót. Például fontos tudni, hol kell
megtámasztani, megtartani, megfogni, megemelni stb. egy-egy mozgásforma esetében.

Összefoglalás
 A fogyatékosságspecifikus adaptált testnevelés és sport kialakításához követni kell
az adaptációs elveket.

10
 A mozgásnevelés komplex pedagógiai és egészségügyi célú, gyógypedagógiai
rehabilitációs szempontú hatásrendszer.
 A mozgásnevelésnek a tanulásban akadályozott tanulók esetében is jelentős szerepe
van.
 A mozgásnevelés szervezhető a testnevelés órába beépítve, szervezhető terápiás
tevékenységként és szervezhető önálló tanóraként vagy tanórán kívüli tevékenység
formájában egyaránt.

11