3.

ELMÉLETI TÉTEL
Felkészülés a mozgásnevelési órára. A mozgásnevelés tanításához kapcsolódó nyilvántartás
Törvényi szabályozás és tanügyi dokumentumok. A mozgásnevelést megalapozó állapotfelmérés és tervezés: múlt – jelen – jövő. Tanulói
nyilvántartás, dokumentáció. Az óra tervezése, felépítése, módszertani sajátosságai (egyéni, csoportos, vízben és tornateremben végzett
foglalkozások). Differenciált foglalkoztatás.

A mozgásnevelés, mint tantárgy, egy tervszerű, rendszeres, tanterv szerint működő óra, amely kötelező.
Mozgásnevelés óra kétféle lehet: egyéni vagy csoportos.

Az egyéni mozgásnevelés óra tornateremben, uszodában vagy szabadtéren végezhető. Ezen alkalmakkor egyéni
manuális kezelés folyik. Fizikoterápia, szubakvális torna, illetve egyedi terápiás módszer vagy célt megvalósító
technika végzése történik.

Csoportos mozgásnevelés óra színterei hasonlóak. A csoportok kialakításának a homogenitásra törekszünk,

többféle szempont szerint: életkor, mozgásállapot, testnevelési-sportág előképzettség, létszám szerint. A
osztályszint nem kritérium ebben az esetben.

Mozgásnevelést meghatározó törvények és tanügyi dokumentumok:

 Nemzeti Alaptanterv 2012 – http://www.ofi.hu/nemzeti-alaptanterv

5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról -

magyarkozlony.hu › dokumentumok › letoltes

Testnevelés és egészségfejlesztés műveltségterület

 Kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. melléklete – Kerettanterv az általános iskola
1–4. évfolyamára http://kerettanterv.ofi.hu/01_melleklet_1-4/index_alt_isk_also.html

 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
kiadásáról

 A 2020-as NAT-hoz illeszkedő Kerettantervek és Irányelvek a sajátos nevelési igényű tanulók

oktatásához, A mozgásszervi fogyatékos tanulók iskolai nevelésének-oktatásának irányelvei -
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_alapprogramok?
fbclid=IwAR175k-Pz4D-qKJRHQmYGTJnscLV5IZdWj61dAZhoIFEInJEiAInjvpkX10

 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?

docid=A1100190.TV

A mozgásnevelés óra anyagát egy előzetes vizsgálat, állapotfelmérés előzi meg. Ebben az állapotfelmérésben
szerepel egy anamnézis, a jelen állapot feltárása, melynek alapján készül egy rehabilitációs terv (rövid vagy
hosszútávú).

Az anamnézis múltbéli eseményeket dolgoz fel. Tulajdonképpen ez egy önbeszámoló, amely az érintett személy
vagy a szülő részéről is történhet. Az anamnézisben javarészt a beteg eddigi életéről kérdezünk: a terhességről,
születésről, nagyobb mozgásfejlődési szakaszokról, a fiziológiás fejlődés időbeni állomásairól. Kérdezünk a
korábbi szakellátásokról is. Ez kérdőíves vagy beszélgetéses formában is megtörténhet.
 A jelen állapot feltárásánál több dolgot is vizsgálunk.

Összességében az általános fizikai jellemzőket nézzük végig: alapvető funkciók motoros feltételeit (pl.
megfelelő magasság, reflexek jelenléte, megfelelő izomerő/izomtónus), funkcionális képességeket (pl.
koordináció, egyensúly, kéz funkciója, testtartás, járás), ADL (mindennapos tevékenységek), szenzoros
képességeket (érzi-e a tapintást, hőt, fájdalmat, saját testhelyzetét), motoros képességeket (mennyire gyors?
Milyen az állóképessége?)

Ezen területeken belül: már az érkezéstől megfigyeljük a beteget (testtartás, járás, helyváltoztatás)
Megtapintjuk, megmérjük az izomerejét, ízületi mozgásterjedelmét. Egyensúlyt és koordinációt vizsgálunk,
felmérjük az önellátás helyzetét. Speciális teszteket és funkcionális testeket alkalmazunk.

Az állapotfelmérés után elkészítjük a rehabilitációs tervet.

A hosszútávú rehabilitációs terv 0,5-1 évre előre megtervezett. A tervet a várható célok, funkcionális területek
szerint dolgozzuk ki.

A rövidtávú rehabilitációs terv 1-2-5 hónapra szól, és a funkció javulásához szükséges alapvető készségeknek a
fejlesztése a cél általában. Ezt fejlesztendő területek szerint készítjük el. A fejlesztendő területek eredményei
külön-külön, de egyben is értékelhetők.

A rehabilitáció során folyamatosan értékelünk, amely segítségével a következő rehabilitációs célt tudjuk kitűzni,
vagy éppen másik megoldást keresni egy nem működő módszer helyett.

Év közben különböző események hatására újabb vizsgálatok, vagy a tervezetben történő módosításokra is
szükség lehet (pl. műtétek, segédeszközök bevezetésre, állapotváltozások, baleset, sport, team megbeszélések
vagy időszakos vizsgálatok).

Gyógypedagógusként gyermekenként dokumentálnunk kell az anamnézist, a rehabilitációs tervezetet, a

szakorvosi vizsgálatokat, leleteket, műtéteket, különböző team munkához szükséges infókat.

Felkészülés az órára

Az órára való felkészülés feltétele a mozgáskorlátozott személy jelen állapotának ismerete, a

szomatopedagógiai diagnosztika megléte. Az óra anyagát a rehabilitációs tervben is összefoglalt célkitűzések
szerint kell megtervezni. Különösen fontos odafigyelni a káros mozgásanyagokra, amik kontraindikáltak egy-egy
állapot kapcsán. Kontraindikált a mozgásanyagok azok a tartások, mozgások, tevékenységek, hatások, amelyek
az adott személy mozgásállapotára (mozgásszervi diagnózisa által jellemző patológiai folyamatra, egyéb
betegségeire), klinikai tüneteire, aktuális fizikai állapotára, egyéb fogyatékosságára, betegségére negatív hatást
fejtenek ki.

Mozgásnevelés óra követelményei:

1. Feleljen meg a tanuló mozgásszervi károsodásának, klinikai tüneteinek és egészségi állapotának, a

rehabilitáció céljának;

2. Feleljen meg a prevenció-korrekció-kompenzáció sérülés-specifikus és egyedi elvének;

3. Vegye tekintetbe az életkori sajátosságokat és mozgásos előképzettséget;

4. Fejlesztőleg hasson (alapvető tartási és mozgási funkciókra, a motoros képességekre, és a mozgásos

alkalmazkodóképességekre, a légzésre, keringésre),

5. Differenciált legyen;

6. Motiváló legyen: változatos, mozgásra ösztönző, játékos stb.;

7. Biztosítson időt a helyes kivitelezésre, korrekcióra;

8. Neveljen önkontrollra és elfogadásra; fejlessze az akaratot és az aktivitást

Mint minden egyéb foglalkozáskor, a mozgásnevelés óra keretein belül is fontos a differenciálás. A
differenciálás során az anyagot a gyermekek saját állapotának megfelelően alakítjuk. Előfordul, hogy azonos
mozgásanyagok a célkitűzések szerint differenciálunk. Ez megvalósulhat az elvégzendő gyakorlatok számában, a
testhelyzetben, eszközös szintjén, illetve a segítség módjában.

Olyan is előfordulhat azonban, amikor a mozgásanyag nem, viszont a célkitűzés a közös. Ebben az esetben
egyedi testhelyzetek, eszközök, gyakorlatszámok, illetve egyedi megvalósítás is történhet.

Egy harmadik formája a differenciálásnak, amikor a célkitűzés eltér, és egyedi mozgásformákat alkalmazunk.
Ennek célja, hogy egyéni mozgáskoordinációt – parakoordinációt, eszközhasználatot fejlesszünk. Sok esetben
egy összeállított gyakorlatsorról van szó, amit a gyerekek ellenőrzés mellett önállóan végeznek. Öntevékeny
testmozgásra és önkontrollra nevel, illetve a saját korrekciós célú mozgásrepertoárt bővíthetjük vele megfelelő
formában.

A mozgásnevelés óra vázlata

Fejléc

 A foglalkozás ideje, helye

 A csoport/egyén nevesítése (diagnózis, segédeszköz-használat)
 A foglalkozás formája
 A foglalkozás célja és feladata
 A foglalkozás mozgásanyaga
 A foglalkozás eszközei
Módszerei:

1. Ismeretek – mozgásanyag- szóbeli közlése

2. Beszélgetés, magyarázat
3. Szemléltetés-bemutatás
4. Egyéni javítás, korrigálás
5. Gyakorlás- gyakoroltatás-ismétlés
6. A tanulók munkájának ellenőrzése
7. A tanulók munkájának értékelése