Intézményi Tanfelügyeletnél vizsgálni kell az Alapprogramnak való megfelelést

1.2.7.Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival

összhangban készülnek.

1.3.11.Az intézmény nevelési/tanítási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások

kiválasztását, alkalmazását.

2.4.10.Az önálló, cselekvéshez kötött tanulás támogatása érdekében az intézmény

pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési/tanítási módszerek, eljárások
kiválasztása vagy kidolgozása és azok bevezetésének megtervezése.

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott
Óvodai nevelés országos alapprogram céljai a pedagógiai programban?

7.1.1.Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős

miniszter által kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramban foglaltakkal.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A tanulás értelmezése az Alapprogram alapján

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

- az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, (szokásalakítás)
- a spontán játékos tapasztalatszerzés;
- a játékos, cselekvéses tanulás;
- a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;
- az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;
- a gyakorlati probléma és feladatmegoldás
-az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás

A módosított Alapprogramban hangsúlyozottabbá vált elv a tanulás fogalmának átértékelését

meghatározó elv, különös tekintettel az óvoda és az iskola kapcsolatrendszerére, az iskola
kezdő szakaszára, az óvoda iskolásításának tilalmára, a szabad játék hangsúlyozására. A
tanulás tág értelmezést nyer, így a szociális tanulás és az értelmi képességeket célzottan
fejlesztő tanulás egyaránt szerephez jut. A játékba integrált spontán, önkéntes és cselekvéses
tanulás az óvodai tanulás útja. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a tanulás az egész nap folyamán
végig húzódik, a természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, sétákon, - a játék
(továbbra is kiemelt szerepe) mellett. Ennek megvalósulási formája a párhuzamos napirend,
amely során a gyermekcsoport tagjai egyszerre több tevékenységet is végezhetnek (nem
mindenki ugyanazt), jelentős szerephez jut a tanulás szervezésében a csoportmunka és a
projekt. Tartalmában prioritást élvez: az a pedagógiai attitűd igény, amely a gyermeki
tevékenységekben megvalósuló tanulás során biztosítja a felfedezés lehetőségét, annak
örömét. A Pedagógiai Programnak koherensnek kell lennie az Alapprogrammal. Amennyiben
az Alapprogramot módosító szemléletmód váltást elváró változásokat összefüggéseiben
átgondoljuk, világos, hogy milyen elvek mentén szükséges az óvodai nevelési programok
felülvizsgálata, annak eredményétől függően a módosítása.
Átgondolandó az óvodáknak

A tanulás fogalmának átértékelését meghatározó alapelvek ismerete. A szabad játék

hangsúlyozása. Fontos, hogy az óvodapedagógus döntse el, hogy adott esetben kötetlen
kezdeményezés vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. A
fejlesztést, a foglalkozás formáját ne a gyermekek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza
meg. A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot
jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez,
ahol a gyermek szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet.

A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat, melynek részei:

 önálló és irányított tapasztalatszerzés
 komplex tevékenységek rendszere, kötetlen és kötött
 kezdeményezések és foglalkozások

A napirend általános időkeretei 10 órás óvodai nyitvatartás esetén (rugalmasan változtatható a

körülmények, az évszakok, a váratlan események stb. hatására.):
 játék és szabadidős tevékenység 5 óra
 Étkezés, pihenés 3 óra
 Öltözködés, tisztálkodási tevékenység 1 óra 25 perc
 Komplex foglalkozások naponta 5-35 perc (összesen)

Az óvodai tevékenységeknek két szervezeti formája van: a kötetlen és a kötött (kötelező vagy
kötelezően választható) foglalkozás.

Szervezeti formák (A feladatok eredményes megvalósításának alapja, kötött vagy kötetlen

formában.)
1.Nevelési folyamat: tevékenységre, önállóságra, sokoldalú tapasztalatszerzésre épül.
2.Tanulási folyamat:a nevelési folyamaton belül szűkebb, konkrétabb tartalommal van jelen.
Részei: Spontán tapasztalatszerzés, Önálló irányított tapasztalatok, Csoportos
tapasztalatszerzés (Spontán Irányított – Kötött Kötetlen)
3.Komplex foglalkozás rendszere.
4.Vegyes –részben osztott –osztott csoport.

Mindkét szervezeti formában zajló tevékenységet az óvodapedagógusnak meg kell terveznie,

tehát a kötetlen forma sem egy spontán ötletből vezérelt, improvizált kezdeményezés. A
különbség a tevékenységformák időpontjában és a gyermekek önkéntes részvételéből adódik.
Míg a kötött (kötelező) foglalkozásnak az óvodai napirendben egy adott, meghatározott
időpontja van, amelyhez alakítjuk a gyermekek szokásrendszerét, addig a kötetlen
tevékenység időpontja a napirendben nem rögzített és a gyermekek számára a részvétel nem
kötelező, bármikor csatlakozhatnak és kiléphetnek. Az óvodapedagógus „a játékból kiindulva,
azt meg nem zavarva” akkor kezdeményezi a foglalkozást (valamilyen módon felkelti az
érdeklődést, motiválja a gyermekeket a bekapcsolódásra), amikor azt pedagógiailag
indokoltnak tartja, a gyermekek érdeklődésüktől függően vesznek részt benne, változtathatják
helyüket, elmehetnek játszani, és az addig játszók közül újabbak kapcsolódhatnak be. Az
Alapprogram szellemében az óvodák jelentős része a gyermekek alapvető tevékenységét, a
játékot tiszteletben tartó folyamatos napirendben szervezi az óvodai tanulást is, ezért
gyakoribb a kötetlen foglalkozás (szerencsére). Szervezése sok pozitívummal jár, hiszen az
óvodapedagógusnak több lehetősége nyílik a differenciált nevelésre és fejlesztésre. A kötetlen
szervezeti formát általában a 3-4-5 éves korcsoportban alkalmazzuk, de szervezhetjük minden
korcsoportban. A kötelező szervezeti formában zajló tevékenységek szerkezete, felépítése
alapvetően megegyezik a kötetlen foglalkozásokéval, de a kezdeményezés módja, a
ráhangolás és a motiváció típusa, illetve időtartama eltérhet. A kötelező foglalkozások
bevezetése - homogén életkorú gyermekek esetében - általában a 4-5-6 évesek csoportjában
lehetséges. (A szervezett tanulás akkor felel csak meg az Alapprogram szellemiségének, ha
többnyire a választás, a gyermeki önállóság dominál, prioritást élvez a kiscsoportos tanulási
forma, az ösztönző, tevékenységre, utánzásra, variálásra lehetőséget adó módszerek.)
Biztosítani kell azonban a kellő átmenetet a mindenki számára kötelező foglalkozásokhoz. A
kötelező szervezeti formában zajló tevékenységek körébe tartozhatnak a speciális, külön
szervezést igénylő foglalkozások, pl. mozgás, ének-zene, múzeum látogatása.