EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR

–––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI ÉS
REHABILITÁCIÓS INTÉZET
SZOMATOPEDAGÓGIAI SZAKIRÁNY

Komplex záróvizsga tételek

gyógypedagógia BA szomatopedagógia szakirány

2017/18.

1. A mozgáskorlátozottság szomatopedagógiai szempontú meghatározása. A

mozgáskorlátozottság hatása a részvételre.
- a mozgáskorlátozottság fogalma, terminológiai változások (különös tekintettel az
FNO szemléletére)
- a mozgáskorlátozottság hatása a személyiségfejlődésre
- a mozgáskorlátozottságot okozó kórképek és megjelenési formák pedagógiai
szempontú csoportosításának lehetőségei
- a mozgáskorlátozott gyermekek nevelésének különleges feladatai és elvei (a
mindenkor hatályos Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének
irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
alapján)

2. A mozgáskorlátozott gyermekek fejlesztésének, nevelésének, oktatásának feltételei,

lehetőségei és tartalmi jegyei (előzmények, jelenlegi hazai és nemzetközi helyzet).
- a korai intervenció jelentősége, lehetőségei és tartalma
- az óvodás- és tanköteles korú mozgáskorlátozott gyermekek kiválasztása,
beiskolázása (a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, tanügyi
dokumentumok, egységes gyógypedagógiai és módszertani központok, valamint a
pedagógiai szakszolgálatok működése)
- a speciális megsegítés szervezeti formái és tartalmi jegyei
- az együttnevelés feltételei és lehetőségei, integrációs modellek
- a mozgáskorlátozott tanulók speciális, gyógypedagógiai iskoláinak
hátránykompenzáló szerepe
- a halmozottan sérült mozgáskorlátozott gyermekek nevelése, oktatása

3. A mozgáskorlátozott tanulók oktatására, nevelésére szolgáló intézmények

kialakulása és jelenlegi rendszere.
- a speciális iskolák kialakulásának története és jelenlegi rendszere
- a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat MOZGÁSVIZSGÁLÓ Gyógypedagógiai
Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye feladatai, szerepe
a mozgáskorlátozott tanulók beiskolázásában
- a mozgásjavító iskolák szerepe, céljai, feladatai
- az oktatás-nevelés tartalma, tanügyi dokumentációk
- a diákotthonok, kollégiumok szerepe a szomatopedagógiai nevelés folyamatában

1097 Budapest, Ecseri út 3. • Postacím: 1476 Budapest 100., Pf. 127.

Telefon: 348-3130, 358-5559 • e-mail: gymri@barczi.elte.hu • honlap: www.barczi.elte.hu
Magyar Államkincstár ELTE: 10032000-01426201-00000000
4. A mozgáskorlátozott tanulók egészséges életmódra nevelésének sajátosságai, a
mozgásnevelés specifikumai.
- az egészséges életmódra nevelés célja, feladatai, színterei
- A mozgásnevelés helye és szerepe a szomatopedagógiai nevelés folyamatában.
o a mozgásnevelés mint tantárgy
o a mozgásnevelés komplexitása (feladatai, eszközrendszere, megvalósításának
színterei)
o a mozgásnevelési foglalkozások fajtái, szervezése, személyi és tárgyi feltételei
o módszertani alapelvek, differenciált foglalkoztatás szempontjai és módjai
o felkészülés a mozgásnevelési foglalkozásokra, tanügyi dokumentumok

5. A mozgásnevelés dokumentációja és a hozzá kapcsolódó vizsgáló módszerek.

Rehabilitációs terv készítése.
- a funkcionális diagnosztika elvei és szempontjai, az orvos szerepe
- mozgásvizsgáló módszerek
- kórelőzmény, jelen állapot és fejlődés felmérésének szempontjai és
dokumentációja
- a funkcionális diagnosztika vizsgálati területei
- tevékenység-felmérés az életkor függvényében
- rövid és hosszú távú rehabilitációs terv készítése
- a mozgásnevelés dokumentációja

6. A mozgáskorlátozott gyermekek motoros képességeinek javítása. Adaptált

testnevelés és sport. Sérülés-specifikus testnevelés tanítás.
- a motoros képességfejlesztés sajátosságai (életkor és mozgásállapot
függvényében)
- testnevelés tanítás eszközei, ismeretanyaga, tananyaga és módosulása
mozgáskorlátozottság esetében
- a torna, atlétika, testnevelési játék sérülés-specifikus adaptálása, úszás jelentősége
- szabadidő és versenysport

7. Önállóságra, önálló életvitelre nevelés. A funkcionális tevékenység terápia

sajátosságai.
- a fizikai akadályozottság módosító hatása az önállóságra (önkiszolgálás,
környezethez való alkalmazkodás és aktív ráhatás, közösségi és családi élet,
társadalmi környezet, tanulás, munka stb.)
- az önellátási funkciók diagnosztikus lehetőségei, a diagnosztikus folyamat
szemlélete
- praktikus életismeret, a nevelés szerepe az önállóság, személyi függetlenség
kialakításában a társadalmi beilleszkedés érdekében
- a fizikai képességet segítő technikai eszközök: gyógyászati és rehabilitációs
eszközök (mozgást, tanulást, közlekedést, kommunikációt stb. segítő eszközök), a
használat feltételei, előkészítés, betanítás
- önállóságot segítő speciális tárgyi feltételek, akadálymentes környezet
- a funkcionális tevékenység terápia feladatkörei; mindennapos tevékenységre
nevelés (ADL) integrációja a mozgásnevelésbe, a szomatopedagógiai folyamatba

2
8. Testtartás-rendellenességek a mellkas, a gerinc és a törzs betegségei és
deformitásai.
- a gerinc mozgásai, izmai és aktív mozgásainak elemzése
- testtartás-rendellenességek, a nyak betegségei, scoliosisok, Scheuermann-kór,
mellkas-elváltozások kóreredete, tünettana, vizsgáló eljárások
- A komplex szomatopedagógiai fejlesztés, nevelés, oktatás, rehabilitáció elvei és
gyakorlata.
o a mozgásnevelés elvei és gyakorlata
o gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök
o gondozási és nevelési feladatok, rehabilitációs prognózis
o nevelési, oktatási sajátosságok (feltételek, pedagógiai módszerek, eljárások
stb.)

9. Az alsóvégtag (csípő, térd, boka) ízületi és csontrendszeri betegségei, deformitásai.

- a fiziológiás állás és járás jellemzői / biomechanikája és feltételei
- a kóreredet, tünettan (a megváltozott feltételek hatása a járásra): vizsgáló
módszerek
- A komplex szomatopedagógiai fejlesztés, nevelés, oktatás, rehabilitáció elvei és
gyakorlata.
o a mozgásnevelés elvei és gyakorlata
o gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök
o gondozási és nevelési feladatok, rehabilitációs prognózis
o nevelési, oktatási sajátosságok (feltételek, pedagógiai módszerek, eljárások
stb.)

10. Végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok.

- kóreredet és tünettan, vizsgáló módszerek
- A komplex szomatopedagógiai fejlesztés, nevelés, oktatás, rehabilitáció elvei és
gyakorlata.
o a mozgásnevelés elvei és gyakorlata
o gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök
o gondozási és nevelési feladatok, rehabilitációs prognózis
o nevelési, oktatási sajátosságok (feltételek, pedagógiai módszerek, eljárások
stb.)

11. A gyermekkori petyhüdt jellegű bénulások.

- perifériás bénulások, progresszív izom-disztrófiák, mielodiszpláziák, traumás
gerincvelő károsodások utáni állapotok, különböző szindrómák
- kóreredet és tünettan, vizsgáló eljárások
- A komplex szomatopedagógiai fejlesztés, nevelés, oktatás, rehabilitáció elvei és
gyakorlata.
o mozgásnevelés elvei és gyakorlata
o gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök
o gondozási és nevelési feladatok, rehabilitációs prognózis
o nevelési, oktatási sajátosságok (feltételek, pedagógiai módszerek, eljárások
stb.)

3
12. A perinatális (korai) agykárosodás utáni spasztikus jellegű mozgás-
rendellenességek
- kóreredet és tünettan, vizsgáló eljárások
- A komplex szomatopedagógiai fejlesztés, nevelés, oktatás, rehabilitáció elvei és
gyakorlata.
o mozgásnevelés elvei és gyakorlata
o gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök
o gondozási és nevelési feladatok, rehabilitációs prognózis
o nevelési, oktatási sajátosságok (feltételek, pedagógiai módszerek, eljárások
stb.)

13. A perinatális (korai) agykárosodás utáni atetótikus és ataxiás jellegű mozgás-

rendellenességek elemzése.
- kóreredet és tünettan, vizsgáló eljárások
- A komplex szomatopedagógiai fejlesztés, nevelés, oktatás, rehabilitáció elvei és
gyakorlata.
o mozgásnevelés elvei és gyakorlata
o gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök
o gondozási és nevelési feladatok, rehabilitációs prognózis
o nevelési, oktatási sajátosságok (feltételek, pedagógiai módszerek, eljárások
stb.)

14. A tartó- és mozgató szervrendszer egyéb megbetegedései.

- arthogryposis, reumás eredetű elváltozások, törpenövések fajtái, osteogenesis
imperfecta utáni állapotok
- kóreredet és tünettan, vizsgáló eljárások
- A komplex szomatopedagógiai fejlesztés, nevelés, oktatás, rehabilitáció elvei és
gyakorlata.
o mozgásnevelés elvei és gyakorlata
o gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök
o gondozási és nevelési feladatok, rehabilitációs prognózis
o nevelési, oktatási sajátosságok (feltételek, pedagógiai módszerek, eljárások
stb.)

15. Mozgáskorlátozottsággal járó kórképek felnőttkorban.

- Stroke, Parkinson-tünetegyüttes, Sclerosis multiplex, traumás gerincvelősérülés
- kóreredet és tünettan, vizsgáló eljárások
- A komplex szomatopedagógiai fejlesztés, nevelés, oktatás, rehabilitáció elvei és
gyakorlata.
o mozgásnevelés elvei és gyakorlata
o gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök
o a szomatopedagógiai rehabilitáció sajátosságai a felnőtt mozgáskorlátozott
személyek ellátásában

16. Mozgáskorlátozott gyermekek és fiatalok a többségi intézményekben. Az

integráció megvalósulásának szintjei, színterei.
- mozgáskorlátozott gyermek a családban, megváltozott szülőszerep, a család
szerepe a nevelésben, a szülők megsegítése (életkor függvényében)

4
 - mozgáskorlátozott gyermek, fiatal az óvodai, iskolai, felsőoktatási, felnőttképzési
közösségben (együttnevelés, kapcsolat a társakkal, pedagógussal), a
szomatopedagógus szerepe a többségi nevelési színtereken, utazó
gyógypedagógusi kompetenciák és feladatok
- a szükségletfelmérés, diagnosztika lehetőségei, team-munka a határtudományok
szakembereivel
- pályaorientáció, pályaválasztás (a pedagógusok, az osztályfőnök, a szülők
szerepe)
- törvényi szabályozás és -gyakorlat, személyiségi jogok, közoktatáspolitikai
kérdések
- társadalmi egyesületek, érdekvédelem, szolgáltatások (felnőtt-ellátás, szociális
gondozás)

17. A mozgáskorlátozott gyermek kommunikációjának sajátosságai. A

kommunikációs képességek fejlesztése.
- a mozgáskorlátozott gyermek kommunikációjának általános jellemzői
- a kommunikációt meghatározó, nehezítő tényezők
- diagnosztikus lehetőségek és korlátok a kommunikáció akadályozottsága esetén
- az CP-hez kapcsolódó beszédzavar meghatározása, felosztása, tünettana
- a kommunikáció fejlesztésére irányuló terápiák, technikák
- kommunikációt segítő módszerek, technikák, eszközök

18. A kommunikációs kultúra kialakítása, fejlesztésének lehetőségei a magyar nyelv és

irodalom műveltségi terület tanítása során.
- a magyar nyelv és irodalom műveltségi terület tanításának célja, feladatai,
előkészítésének sajátos tartalma az előkészítő osztályban
- a szóbeli és írásbeli kommunikáció jellemzői mozgáskorlátozott tanulóknál
- a mozgáskorlátozott tanulók nyelvi és beszédfejlettségének szintje a beiskolázás
időszakában, az író-rajzolómozgás fejlettsége
- az olvasás-, írástanítás sajátosságai a mozgásjavító iskolákban

19. Tevékenység, alkotás, problémamegoldás. Elméleti és gyakorlati ismeretek

közvetítése az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területen keresztül.
- a tevékenység, az alkotás és a problémamegoldás fogalma, szerepük a
személyiség alakulásában
- az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület sajátosságai és szerepe a
mozgáskorlátozott tanulók nevelésében
- az ismeretszerzés sajátos módja, ismeretek közvetítése az életvitel és gyakorlati
ismeretek műveltségi területen keresztül
- a manuális képességek és az egész személyiség fejlesztésének megvalósítása a
kapcsolódó tantárgyak tanítása folyamán

20. A művészeti nevelés hatása a személyiségfejlődésre. Célja, feladatai, színterei az

oktató-nevelő munkában.
- a művészeti-esztétikai nevelés fogalma
- a művészeti nevelés szerepe a mozgáskorlátozott tanulók személyiségfejlődésében
- a vizuális kultúra fejlesztése a rajz tantárgy tanítása során
- a rajztanítás korrekciós feladatai mozgáskorlátozott tanulók esetében
- az ének-zene tanításának sajátosságai a mozgásjavító iskolában

5
 - a művészetek műveltségi terület tartalmainak megjelenése az egyes tantárgyakban

21. A kognitív funkciók fejlesztése a matematika műveltségi terület tanítása során..

- a pedagógiai teljesítmény-eltérések lehetséges háttértényezői
- a matematika tantárgy célja, feladatai
- matematikai fogalmak kialakítása a speciális előkészítő csoportokban
- a matematika tanítását nehezítő tényezők a mozgáskorlátozott tanulóknál
- a kognitív funkciók fejlesztése a matematika tantárgy során
- a korrekciós fejlesztés, az egyéni párhuzamos fejlesztés, az egyéni haladási tempó,
felzárkóztató tagozat célja, feladatai, tevékenységi területei, mindezek
illeszkedése az iskolai oktatásba
- A fejlesztés, tehetséggondozás iskolai tevékenységbe, tanítási-tanulási folyamatba
illesztése.

22. A nevelés-oktatás sajátos eszközeinek felhasználása a mozgáskorlátozott tanulók

gyógypedagógiai nevelésében. A gépírás tantárgy tanítása.
- környezeti adaptáció, segítő technológiák
- speciális tanulást segítő eszközök
- kompenzáló technikák az oktatásban és a rehabilitációban
- a gépírás és a gépi írás jellemzői
- a gépírás és a számítástechnika tantárgy sajátos szerepe a mozgásjavító iskolákban
- a gépírás tantárgy célja, feladatai, speciális módszertani alapelvei

23. Mozgáskorlátozott kisgyermekek korai komplex fejlesztésének célja, feladatai,

tárgyi és személyi feltételei, általános módszertani elvei.
- a korai szomatopedagógiai intervenció fogalma
- a komplex koragyermekkori intervenció és prevenció, jogszabályi környezet
- A korai szomatopedagógiai fejlesztés színterei, sajátos eszközrendszere. A
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás pedagógiai
szakszolgálati tevékenységkörének kapcsolódása a korai szomatopedagógiai
intervencióhoz.
o a korai diagnosztika, fejlesztés, nevelés célja, feladatai, feltételei
o általános módszertani alapelvei
o az ellátás színterei, ambuláns és intézményes formák
- A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás pedagógiai
szakszolgálati tevékenységkörének kapcsolódása a korai szomatopedagógiai
intervencióhoz.

24. A motoros funkciók fejlesztésének céljai, feladatai, módszertani elvei a korai

szomatopedagógiai nevelés folyamatában (vizsgáló eljárások, alkalmazott
módszerek, eszközök).
- motoros funkciók sérülés-specifikus vizsgálata az életkor függvényében (1;6 éves
kortól)
o vizsgáló eljárások, alkalmazott módszerek, eszközök
- a mozgásnevelés távlati és rövidebb távú célkitűzései
- a feladatok meghatározása
- a motoros fejlesztés általános elvei és módszertani javaslatai
- a szülők szerepe, feladatai a mozgásnevelésben
- a mozgásnevelés helye az óvodai nevelésben

6
25. A megismerő tevékenység fejlesztésének általános és sérülés-specifikus elvei és
feladatai.
- az érzékelés-észlelés eltérő fejlődése
- az egyes érzékelési területek vizsgálómódszerei, fejlesztésének sajátosságai,
módszertani javaslatok, felhasználható eszközök (vizsgáló eljárások, módszertani
elvek)
- a megismerő folyamat szenzomotoros fejlődése, a mozgáskorlátozottság
következményei
- pszichodiagnosztikai eljárások
- a szomatopedagógiai fejlesztés általános módszertani elvei
- a szomatopedagógiai fejlesztés általános feladatai

26. A mozgáskorlátozott kisgyermek szocializációja, a harmonikus személyiségfejlődés

segítése. Mozgáskorlátozott kisgyermek a családban.
- a mozgáskorlátozottság hatása a szocializáció folyamatára
- a szociális érettség diagnosztikus lehetőségei, szemléletmódja, specifikumai
- a szomatopedagógiai fejlesztés feladatai
- mozgáskorlátozott kisgyermeket nevelő családok problémái
- a család széleskörű megsegítésének általános szempontjai

27. Halmozottan fogyatékos súlyosan mozgáskorlátozott személyek jellemzése, a

komplex rehabilitáció lehetőségei, színterei.
- a halmozott fogyatékosság, súlyos mozgáskorlátozottság fogalma, a csoport
gyógypedagógiai jellemzése
- a „nevelhetőség” megfogalmazása, a nevelés, oktatás, fejlesztés alapelvei
- a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek/fiatalok/felnőttek ellátásának
intézményrendszere
- a fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás mint köznevelési ellátási forma
- a nevelésben, oktatásban, fejlesztésben résztvevő szakemberek, kompetenciájuk,
együttműködés, kooperáció a szülőkkel, mint nevelésben résztvevő személyekkel

28. Halmozottan fogyatékos súlyosan mozgáskorlátozott személyek szomatopedagógiai

nevelésének, fejlesztésének tartalmi jegyei.
- elvek, célok, részterületek, feladatok, módszerek, tervezés
- a fejlődés, mint komplex folyamat értelmezése
- kommunikáció, bazális kommunikáció, orientációs kommunikáció, augmentatív
és alternatív kommunikáció
- a bazális stimuláció koncepciója, lehetőségei az érzékelés-észlelés fejlesztésében
- fejlesztő gondozás, önellátás, önkiszolgálás
- a mozgásnevelés céljai, feladatai, kapcsolódása a többi fejlődési területhez, a
kézfunkció fejlesztésének jelentősége, a kognitív funkciók praktikus
élethelyzethez kötött fejlesztése
- a tanulási- és fejlesztőfolyamat tervezése, szervezése, dokumentáció: a törvényi
szabályozástól az egyéni fejlesztési tervekig

7
Megjegyzés:
- Minden témakörön belül az előadások, az eddig kiadott szakirodalom (lásd: bibliográfiák),
valamint a gyakorlatok során szerzett ismereteket kell szintetizálni.
- Minden témakörön belül választ kell adni a „mit, miért és hogyan” kérdésekre, ezeket egy-
egy gyakorlati példával is bemutatva. Szólni kell arról is, hogy az elsajátított elméleti és
gyakorlati ismereteket gyógypedagógiai munkájában milyen módon fogja alkalmazni.

Budapest, 2017. szeptember 29.

Dr. Márkus Eszter

szakirány-felelős