You are on page 1of 11

Beadandó dolgozat

Készítette: Gálác Nikolett


SZak : Gyógypedagógia ( TANAK )
Tagozat: GAN
Évfolyam : III
Neptunkód: DFSXJM
Beadandó dolgozatom, tartalmaz egy részletes anamnézist. Illetve a felsorolt tesztek közül
kiválasztottam 2.

A vizsgálatot Budapesten vettem fel. A gyereket jól ismerem.

A gyerek ADHD- erős figyelemzavaros. Így ez a rajzon látszik is. Nagyon hamar végzett vele. A rajzolás
nem a kedvence.

Mostmár használ mindenféle színt. De eddig csak sötét színeket használt.


Adatok: a

gyermek neme, születési ideje: – Budapest, 2005. nov. 15.

Az adatokat szolgáltató személy: anya


I. Környezeti tényezők

1. Családi adatok és körülmények

● A szülők életkora, foglalkozása:


Apa 53 éves, vagyonbiztosítási igazgató, anya 46 éves, piacfejlesztési munkatárs

● A testvérek száma, életkora, foglalkozása:


Egy fiútestvér, 21 éves, egyetemista

● A gyermek helye a testvérsorban:


második
● A gyermekkel együttlakó más felnőtt vagy fiatalkorú:
fiútestvér barátnője, 22 éves lány,egyetemista
● A gyermek környezetében lévő beteg vagy fogyatékos személy:
nincs
● A család körülményeiben beállt változások a gyermek élete folyamán (válás, haláleset,
stb.)nagypapa halála
● A család szociális helyzete és az ebben bekövetkezett változások a gyermek élete során
(lakásviszonyok, a szülők jövedelme, a család életszínvonala, kulturális nívója):

javult inkább

2. A gyermekre ható személyek és közösségek

● Ki gondozta, illetve neveli a gyermeket születésétől kezdve?


anya, apa
● Történt –e ebben személyi változás ? Ha igen: mely életkorban, miért és milyen hatást váltott
ki?

nem történt

● Bölcsődébe, óvodába járt e?


óvodába

● Milyen külön órákon vett és vesz részt?


úszás, zene, fejlesztő torna, számterápia
● Óvoda, ill. pedagógusváltozások és ezek hatása.
kedvenc óvó néni elment az oviból, ez

megviselte Balázst. Nem szeretett oviba járni. iskolát várta – felszabadulásként élte meg,

nagyon szereti.

3. Nevelési elvek és nevelési gyakorlat a családban

● A jutalmazás, ill. a büntetés okai és módjai:


● jutalmazás dicsérettel, szeretgetéssel, ajándékkal,
másoknak elmeséléssel történik, klasszikus büntetés nincs a családban. Apa szigorú rászólása

is elég, ha túl feszül a húr, anya szülői tréningre jár kiabálás elkerülése miatt. igyekszünk a

jóvátétel hiba kijavítása, természetes következmények viselése felé terelni.


● A gyermek reakciói a különböző típusú jutalmazásra és büntetésre. (Mióta büntetik?)
kedvességgel, türelemmel, lehet többet elérni Balázsnál. Veszekedésre, fenyegetésre

csak azért sem csinál semmit. Dicséretre büszke magára, folyamatos megerősítésre szüksége

is van.

● Napirend.
Önállóságra nevelés. (Mióta és ilyen mértékben engedik, hogy a gyermek felügyelet nélkül

játszik, járműveken utazzék, öltözködéssel kapcsolatos kérdésekben önállóan döntsön?)

Még nem utazhat egyedül, nagyon rosszul is tájékozódik, nem tartanánk biztonságosnak.

Öltözködéssel kapcsolatban dönthet, amióta véleményt tud nyilvánítani. Eldöntheti, mikor

tanul, kevés fix időpont van a napirendjében: ébredés, suli, különórák kezdete, vacsora, esti

lefekvés. Közte beoszthatja, mikor játszik, mikor kezd tanulni.

Ha játékhoz vissza akar vonulni,meg teheti.

● Egyet értenek e a szülők és a család más felnőtt tagjai a gyermek nevelését illetően? Ha nem :
folytak e viták erre vonatkozóan a gyermek jelenlétében?

Nem minden kérdésben van egyetértés. Anya megengedőbb, liberálisabb, apa diktatórikusabb.

Emiatt adódik nézeteltérés, és ezzel a véleménykülönbséggel a gyerekek is tisztában vannak.

● Milyen a viszony a család és az óvoda / iskola között?


Az iskola és a szülők közti viszony harmonikus.

II. A gyermek fejlődése

● Testi fejlődés
● Milyen egészségi és pszichés állapotban volt az anya a terhesség alatt?
egészséges de stresszes állapotban.

● Akarták e a gyermeket?
Nem tervezett kisbabaként jött a világra
● Időre született e a gyermek?
igen

● Volt e szükség valamilyen beavatkozásra szüléskor? Mi volt az?


nem
● Felsírt e azonnal a gyermek?
igen
● Mennyi volt a születési súly, testhossza (esetleg fejkörfogata)?
3600 gramm, 58 cm
● Mennyi ideig szopott? Hogyan történt az elválasztás?
nem szopott
● Mikor jöttek a fogai? az első 7 hónapos korban
● Hogyan gyarapodott testileg? egyenletesen,
● Erős vagy gyenge fizikumú e?
erős
● Milyen betegségeken esett át?
● Érte e valamilyen baleset, sérülés (súlyossága, lefolyása)?
Krupp, bárányhimlő, mandulagyulladás; zöldág törés

● Volt –e kórházban? Mikor és mennyi ideig?


két alkalommal; mandulaműtét 2

éjszaka, sürgősségi osztály – egy éjszaka

2. Mozgásfejlődés

● Mikor kezdte a fejét emelni? Mikor tudta egyenesen tartani? (hason fekvő, ill. karon ülő
helyzetben)? 3 hónap

● Mikor kezdett nyúlni a tárgyak után? Mikor tudta megragadni a feléje nyújtott tárgyakat?
nem
3. 4. hónap

● Mikor tudott hasról hátra, hátról hasra fordulni?


4 hónapos kor

● Mikor tudott mászni?


8 -9 hónapos korban
● Mikor ült önállóan?
7 hónapos kor
● Mikor állt kapaszkodás nélkül?
8 hónapos kor
● Mikor indult el (kapaszkodva, ill. kézen fogva)? Mikor kezdett önállóan járni? önállóan
jár: 11 hónapos korban

● Mikor tudott kb. lépcsőn fel ill.


lemenni? 2 évesen.

● Jobbkezes vagy balkezes?


● Próbálták e átszoktatni?
jobb kezes
● Milyen ügyes a mozgása?
● Általában gyors vagy lassú a mozgása? gyors mozgású,
erős, kicsit merev a mozgása, futása, de kiválóan úszik Balázs.

3.A megismerő tevékenység alakulása

● Hogyan fejlődött értelmileg? Kiegyensúlyozottan fejlődött, verbális képességei


nagyon jók voltak, a számolási készségei fejlesztést igényeltek számfogalom elakadás miatt.

Figyelemhiány zavara van Balázsnak, ami miatt nehezen koncentrál kitartóan.

● Mikor figyelték meg a “Mi ez?” kérdéseket? 20 hónaposan


● Mikor jelentkeztek és mire vonatkoztak a “Miért?” kérdések? 2.5 évesen
● A kérdésekre mikor és mennyire alapos magyarázatot követelt? mindig korának
megfelelő, kielégítő válaszokra van szüksége, nem lehet „lerázni”

● Milyen életkorban mi iránt érdeklődött? Hogyan nyilvánult meg az érdeklődése? Milyen


tartós volt?

2-3 éves kora között a munkagépek érdekelték; 4 éves kora óta lovagok,kalózok, történelmi dolgok,
minden, ami az emberekkel történt, amiben hittek; hírek, a világeseményei, politika is

Kérdez, könyveket nézeget, efféle könyveket olvasunk, ilyen műsorokat szeret nézni, híreket

hallgat pl. Magyarázatot kér, mi, miért történik.

● Mióta hallgatott mesét


baba kora óta
● Meddig? Bármeddig képes mesét hallgatni, kitartóan, csendben. Ez az egyetlen helyzet,
amikor képes hosszan csendben lenni.

● Mikor milyen meséket értett meg és mondott el? Eleinte verses meséket mondtunk,
olvastunk, aztán egyszerűbbeket, népmeséket. Ma már regényeket olvasunk fel. Önállóan is

olvas. Verseket nehezebben jegyezte meg, oviban már a népmeséket visszamondta.

● Talált e ki maga is meséket? Ha igen, miről szóltak ezek? Igen, talál ki. Bármiről
szólhatnak. Vicceseket szereti most, vagy amit ő annak gondol. Ez néha trágár is lehet. Ez

most viccesnek számít.

4. Beszédfejlődés

● Mikor kezdett el gagyogni?


3 hónap
● Mikor mondta ki az első szavakat?
Az első szavai hangutánzó szavak voltak, 8-9

hónapos korában.

● Mikor kezdett el mondatokban beszélni?


Másfél évesen mondatokat mondott.
● Mikor tudta összefüggően elmondani a vele történt eseményeket?
Két évesen összefüggően, kerek mondatokban, helyes ragozással beszél.
● Milyen a kifejezőkészsége? Színesen, árnyaltan fogalmaz, gazdag a szókincse.
● Volt e valami beszédhibája? Mi? Meddig tartott? Nem volt beszédhibája.
5. A gyakorlati tevékenységformák fejlődése és a szokások kialakulása

● Mikor lett szobatiszta (nappalra, éjjelre)? Másfél éves kora körül éjjel már nem pisilt be,
nappal két és fél éves kora körül lett szobatiszta.

● Hogyan történt a szoktatás és mikortól? Spontán lett szobatiszta, nem szoktattuk.


● Mikor tudott önállóan enni? kb. 2 éves kora körül
● Mikor kezdett egyedül öltözni, vetkőzni? kb. 2 éves kora körül.
● Mikor alakultak ki a tisztasági szokások? 2 évesen
● Melyek voltak az első játékszerei? szerszámok, építőjátékok
● Mikor, mivel és hogyan játszott? Milyen kitartást mutatott a játékban? Egyedül épít,
legózik, Ha társaival van, labdáznak, legóznak, lovagosat, harcosat játszanak. Legózni

hosszan elmélyülten tud. Régebben szívesen homokozott is.


● Mikor kezdett rajzolni? Mit ábrázoltak rajzai? Nem szeretett rajzolni, nagyon egyszerű
rajzai voltak régebben. Szívesen rajzolt várakat. Az iskolai szabad rajzolás sokat segített a

rajzainak a minőségének a javulásában. Jár Balázs jobb agyféltekés rajzolásra, az ott

tanultakat csak ott szokta alkalmazni. A rajzklubba a figyelmének a fejlesztése miatt megy.

● Foglalkozott e és mikor gyurmázással és építőjátékokkal? Ovis korában és előtte is szívesen


gyurmázott, mostanában nem nagyon szokott. Építeni nagyon szeret.

6. Az érzelmek és az akarat fejlődése.

● Milyen csecsemő volt? (nyugodt, kiegyensúlyozott, közönyös, élénk, ingerlékeny, stb.) Sokat
sírt?

● Mit csináltak ilyenkor a szülők? Nyugodt, kiegyensúlyozott, mosolygós kisbaba volt.


Nem sírt sokat.

● Ha sírt mindig felvettük, megvigasztaltuk, sosem hagytuk sírni.


● Mikor figyelték meg az első mosolyt? Az első tudatos mosolyt 34
● hetesen figyelték meg az arcán.
● Milyen érzelmi megnyilvánulásai voltak általában a gyermeknek? Nagyon hevesen
tud örülni és kétségbe esni, dühöngeni is.

● Milyen helyzetben vették észre, hogy örül, szomorú, dühös, szégyelli magát, megsértődött?
Örül, ha sikerül valami, bár sokszor szereti kicsinyíteni az érdemeit benne, ha kap

valamit, ha valami jó történik. Nagyon szomorú lesz, ha valami nem a tervei szerint alakul,

szégyelli magát, ha beég valamivel, dühös lesz, ha tehetetlen, vagy valaki agresszív vele.

● Milyen erősek és milyen tartósak voltak ezek az értelmi megnyilvánulások? A negatív


érzelmi megnyilvánulások szerencsére amilyen hirtelen jönnek, úgy mennek. Ha valaminek

örül, mert jó dolog történik vele, már tervezi a következő jó dolog érkezését.

● Megfigyelték e a dacot? Mikor? Hogyan reagáltak rá a szülők? Ha dacos, meg szokták


várni, míg elmúlik. Ha visszavonul, akkor úgy, vagy együtt, egy légtérben. Nagyon ritka,

hogy ilyenkor elszeparálódunk, akkor, ha a türelmünket vesztve, jobb, ha nem vagyunk vele

együtt. De gyorsabban le tud higgadni, ha ilyenkor legalább egy légtérben maradunk, vagy ha

türelemmel szeretettel tudunk hozzá viszonyulni, bár nagyon nehéz szeretgetni egy dühöngő

gyereket. „De a szerető együtt lét során 1 perc alatt lehiggad, sokkal célravezetőbb, ha

türelmesek tudunk maradni.”

● Mitől félt a gyermek? Meddig? Sötétben félt egy időben. 7-8


éves kora között.

● Hogyan mutatja ki érzelmeit? Hevesen tudja kimutatni az érzelmeit. Könnyen


megnyilatkozik e vagy “gátlásos”?

Ismeretlenek előtt, idegen környezetben nem olyan magabiztos.

● Szokott e verekedni? Nem hagyja magát, de nem provokatív.


Mióta, ill. meddig volt verekedős? Ovis korában és előtte nem verekedett egyáltalán. Első második

osztályban többet kakaskodtak a suliban, sok hasonló impulzív fiú jár az osztályba,

könnyen robbant ki köztük konfliktus, duhajkodás. Most már nyugodtabbak, kialakultak az

erőviszonyok, és inkább együttműködő játékokat játszanak.

● Ő kezdeményezette vagy csak védekezett? Összeverekedette nála erősebbekkel is?


● Nem kezdeményezője ezeknek a verekedéseknek, de nem futamodik meg, erősebbek
elől sem.

● Változó e a hangulata? (könnyen elkeseredik és hamar megvigasztalódik?)Igen


● “Izgulós” e? Milyen helyzetekben?
● Akkor izgul, ha nem biztos magában.
● Szeret e szerepelni? Szerepelni nem szeret, de szívesen beszél, tart szóval bárkit.
● Hogyan viselkedett különböző életkorban, ha valami nem sikerült neki? Elkerülő ilyen
helyzetekben, inkább megfutamodik, nagyon kell biztatni.

● Hogyan határozza el magát valamire (gyorsan, könnyen vagy nem)? Nem könnyen
határozza el magát. Sokszor, ha ismeretlen dologgal találkozik, rögtön visszahúzódik,

tiltakozik, elveszíti a magabiztosságát. Ismerős helyzetekben bátran jelentkezik.

● Mióta veszik észre, hogy elhatározásait végre is hajtja? Ez az elhatározástól és a


végrehajtás nehézségétől függ.

● Ha nagyobba kihívás sok biztatásra van szüksége.


Könnyen hagyja emagát lebeszélni elhatározása megvalósításáról?Lebeszélni nem hagyja magát.

● Szokott e makacskodni? Mikor és milyen körülmények között figyelték ezt meg? Szokott.
Bármilyen döntéséhez nagyon kitartóan tud ragaszkodni. Akár pozitív, akár negatív döntést hoz.

7. A szociális magatartás fejlődése

● Mikor ismerte fel az anyját? Mikor különböztette meg az ismerős és az idegen embereket?
Nem emlékszem már.

● Mikor mutatott kötődést egyegy


személy iránt?

● Kik voltak azok? Nem tudom


mikortól, de ezek apa, anya, tesó voltak.

● Hogyan alakult a helyzete a családban? Milyen a kapcsolata az egyes családtagokkal? Jó


kapcsolata van mindenkivel. Nagyon kedves, segítőkész, jólelkű, szórakoztató kisgyerek.

● Mikor kezdett hasonló korú társaival együtt játszani? Kisgyerek korától, mindig voltak
körülötte gyerekek. Utcában, rokonok, később oviban, majd suliban.

● Hogyan illeszkedett be az különböző gyermekközösségekbe (óvoda)? Milyen viszonyban van


az óvónővel? Gyerekközösségekbe nagyon könnyen és gyorsan illeszkedik be, játszótéren is

gyorsan talál cimborákat. Az óvónőt nem szerette, sajnos, aki közel állt hozzá, és szerették
egymást, csak rövid ideig volt velük.

● Milyen a közösségben? (élénk, kezdeményező vagy visszahúzódó) Élénk, kezdeményező.


● Ha többen játszanak együtt, szokott e ő irányítani? Aláveti e magát a játékszabályoknak?
Szeret ő irányítani, de nagyon jól együtt is működik. Élénk fantáziája miatt sok jó

ötletével lendületben tudja tartani az eseményeket, a játékot.

III. Nevelési nehézségek

● Volt e korábban (vagy jelenleg) valamilyen nevelési probléma? Milyen természetű? Hogyan
oldódott meg?

Lobbanékonysága miatt vannak nehézségeink, főleg hogy anya is

hasonló természetű. Ezért járok szülői tréningre. Szülők hibáinak korrigálása, érzelmek

kontrollja segítene sokat, de nagyon hosszú idő a csaknem fél évszázados rossz

beidegződésektől szabadulni.

● Észrevettek e valami változást a gyermeknél a fejlődés folyamán magatartás, hangulat, stb.


terén?

Mi lehet az oka?

Alapvető változás nem történt. A mostani fejlesztő torna

jótékony hatásai és a szülői tudatosság tanulásától várunk javulást az érzelmileg túlfűtött

helyzetek kezelésében.

Emberrajz
Ember rajz értékelés
A rajz alapján a B kategóriába sorolható mivel a rajz felismerhető.
Pontozás eredménye Rajzkor 30
RQ = 21
A vizsgált gyermek életszületési ideje 2005.11.15
A vizsgálat ideje 2015.10 15
A gyermek életkora hónapokban : 120

A másik Teszt amit elkészítettem az egy EDTFLEDT- teszt


Ebben a gyerek két hibát ejtett. Az elején úgy tünt, hogy nagyon elkapkodta.Az első két
sorban volt hibája. A vizsgálatot semmi sem zavarta meg, a lakásban egyedül voltunk.

You might also like