2.

tétel
A CP-s mozgászavar átfogó elemzése. Klinikai tünetek, megjelenési formák és jellemző
kóros szinergizmusok, mint a mozgásnevelés feladatait, módjait meghatározó fő
jellemzők

A Cerebralis Paresis (definíció)

A központi idegrendszer pre-, peri-, és posztnatális sérülése következtében kialakuló spasztikus, atetótikus,
ataxiás jellegű mozgásrendellenesség, illetve ezek kevert típusú megjelenési formái, mely akadályozhatja a
gyermek szenzomotoros fejlődését, kommunikációját, az észlelése folyamtok fejlődését és a korának
megfelelő szociális kapcsolatok alakulását.

A korai agysérülés okozta mozgászavarok elemzése

A központi idegrendszeri károsodása befolyásolja az egész fejlődést, többféle károsodást, fogyatékosságot,
zavart okozhat. A motoros képességek megváltozásán kívül primer vagy szekunder formában okozott
képességstruktúra-változás összességében hagy nyomot a mozgásfejlődésben, a funkcionális képességek
kialakulásában, módosulásában, az egész személyiségben.

Mozgászavar elemzése
Csávás (1976) – Bobath alapján – a korai gyermekkori agyi károsodással járó mozgászavart
 a megváltozott izomtónus,
 az innerváció megbomlott egyensúlya,
 a tónusos reflextevékenység, valamint
 a tónusos reflexek együttműködése és azok hatásai alapján elemezte.

Minear (1956) a motoros tünet szempontjából a következő formákat különbözteti meg:

 spasztikus,
 atetotikus (fokozott izomtónussal) fokozott izomtónus nélkül, disztóniás formák, tremorral
kapcsolódó megjelenés)
 rigid,
 ataxia
 tremor
 atóniás
 kevert és
 nem osztályozható formák.

A mozgászavar önmagában nem meghatározó, mivel a cerebralpareticus mozgászavar kóros fejlődési

folyamat következtében alakul ki. Kiindulópontja az idegrendszer korai károsodása, illetve a kóros
agyfejlődés okozta meglehetősen heterogén másodlagos tünetegyüttesek kialakulása. Az idegrendszer
károsodása okozta neuromuscularis kontroll nemcsak a funkcionális képességek megváltozását,
akadályozottságát okozhatja, hanem a gyakori hallás- és látássérülések, epilepszia, percepciós zavarok, a
kognitív képességek retardáltsága, akadályozottsága együttesen jelenti azt a funkcionális képességet, amely
az adott gyermekre egyedien jellemző.
A CP-s gyermek funkcionális státusa tehát mindig egy kóros fejlődésmenet eredményeként jön létre. Az
agyi károsodott gyermek tevékenységei kóros mozgásmintákban valósulnak meg, melynek okai a kóros
neuromuscularis ellenőrzésben, illetve az erre épült kompenzációs mozgásokban, mozgássorokban
rögzülnek.

Ezek alakítják ki a klinikai tünettől függő:

 kompenzációs mozgásmintákat, kóros szinergizmusokat,
 tevékenységeket kóros mozgásmintával,
 ezek rögzülését, szokássá válását, valamint
 a kontraktúrákat, deformitásokat, degeneratív elváltozásokat.

A korai agykárosodás okozta szindróma lehetséges tünetegyüttes és az ellátás sematikus váza (nem térve ki
az újszülött- és a csecsemőkor jellemzésére, a korai kezelésre.)

KIVÁLTÓ OK

a központi idegrendszer sérülése

megváltozott neuromuszkuláris kontroll

KÖVETKEZMÉNY

a fejlődés kompenzációs mozgásmintákon keresztül, kóros szinergizmusokkal történhet,

szokássá válhat, amely hatással van az egész személyiségfejlődésre

HABIITÁCIÓ-REHABILITÁCIÓ

korai és komplex az egész személyiségfejlődést befolyásoló fejlesztés, nevelés, oktatás

A CP tünetegyüttesének kialakulása és a szomatopedagógiai rehabilitáció

 A mozgásnevelésre nemcsak a motoros tünetek, a funkcionális képességek és az életkor hatnak, hanem
azok a további elsődleges vagy másodlagos klinikai tünetek, egészségkárosodások, akadályozottságok is,
amelyek befolyásoló tényezőként merülhetnek fel a mozgásterápia módszereinek alkalmazásában,
hatékonyságában.
 A mozgásnevelés mindig egyénre szabott, amelyet a CP-s gyermek egész személyisége összességében
befolyásol.
A CP tüneteinek mozgásnevelési szempontú összefoglalása
A CP-nél fellépő tünetegyüttes – Katona felosztását alapul véve, szakirodalmi megoldásokkal kiegészítve –
a következőkben foglaljuk össze.

PRENATÁLIS SÉRÜLÉS PERINATÁLIS SÉRÜLÉS

POSTNATÁLIS SÉRÜLÉS

TÜNETEK

Klinikai motoros tünetek

 Spasztikus formák:
o hemiplegia spastica infantilis, hemiplegia, hemiparézis
o hemiplegia spastica bilateralis, kettős hemiparézis, tetraparézis,
o diplegia spastica infantilis, diplégia (spasztikus para-, illetve tatraplégia, quadriplégia,
illetve triplégia)
 A cerebralparesis cerebelláris formái:
o cerebellaris ataxia (termor, egyensúly- és koordinációs zavar)
 Diszkinetikus csoport:
o athetosis,
o chorea, dyskinesis
o koreoathetosis,
o tremor,
o rigor,
o statikus cerebralparesis
 Egyéb klinikai tünetek:
o epilepszia
o légzés- és keringési elváltozások,
o táplálkozási problémák (szájzárás, nyelés, rágás, stb.)

Másodlagos következmények
 Kontraktúrák, deformitások kialakulása, növekedési eltérések, degeneratív elváltozások (pl.
luxáció, tartási rendellenességek és mellkasdeformitások, scoliosis)

Tipikus kóros kompenzációk

 Fej, nyak, nyelv, szem:
o szemmel felfelé tekintés
o nyelvretrakció,
o a nyelvcsont alatti izmok túlnyúlása,
o a mandibula extendálódása,
  Háti gerinc (bordakosár), felső végtag:
o a bordakosár elevált helyzetű
o a háti gerincszakasz erőteljesen flektált,
o scapula elevált, abdukált, kirotált
o a m. lattissimus dorsi és a pectoralisok rövidültek
o a vállízületben extenzió és berotáció
o a könyök flektált, az alkar pronált, a csukló flektált és ulnáris irányban deviál az ujjak és a
hüvelykujj addukált-flektált helyzetben

 Ágyéki gerinc, medence:

o A thoracalis átmenetnél az extenzió fokozott, ezzel szemben az alsó szakaszon csökkent,
a comb helyzete flektált.
o A m. latissimus dorsi, a m. quadratus lumborum és a csípő flexorok rövidültek
o A m. obliquus externust és internust, a m. gluteus maximust alig használják funkció
közben

 A medence (csípő), alsó végtag:

o A csípőflexorok, adduktorok, berotátorok rövidülnek (gyakori a csípőficam)
o A térdflexorok rövidültek, gyakran az m. quadriceps femoris és az m. triceps surae szinte
megrövidült.

A funkcionális képességek akadályozottsága, módosulása, hiánya

Testtartásbeli:
 A helyzet és helyzetváltoztató képesség
 Kézügyesség, eszközhasználat
 Önkiszolgálás és mindennapi önállóság

Érzékszervi, észlelési tünetek

 Látás, optikus észlelés (szenzomotoros funkciók: látóérzékzavarok, motoros funkciók: szem-kéz
koordinációs problémák, a tekintés, fixálás zavarai, strabismus, nystagmus stb.)
 Hallás, akusztikus észlelés (hangtartomány, hallásvesztés, hallási figyelmezavar,
hangdifferencionálási zavar stb.)
 Taktilis, kinesztetikus zavarok

Kommunikációs zavarok
 A mimika és a gesztusok akadályozottsága
 Beszédzavarok: disarthria, anartria
 Egyéb.

Magatartási, szociális, adaptációs problémák

Kognitív fejlődés lehetséges zavarai