Mozgászavar,

mozgáskorlátozottság -
mozgáskorlátozottak
A mozgásfogyatékosság
pedagógiája:
szomatopedagógia
A mozgáskorlátozottságról
Gyógypedagógiai szempontból mozgáskorlátozottnak
nevezzük azokat a személyeket, akik a tartó vagy mozgató
szervrendszer struktúrájának vagy funkciójának
sérülése/hiánya következtében, a fizikai teljesítőképesség
megváltozása miatt az életkori tevékenységek végzésében
maradandóan korlátozottak, nevelésük,
személyiségfejlődésük átmenetileg vagy tartósan speciális
feltételeket, eljárásokat igényel.
A maradandó mozgásbeli állapotváltozás az élet bármely
szakában felléphet. Lehet veleszületett vagy későbbi
életkorban szerzett, ami baleset vagy betegség következtében
a megtanult mozgásfunkciók részleges vagy teljes elvesztését
jelenti, tehát más életminőség alakul ki.
fő tünet a mozgásfunkció sérülése
elnevezések változatosak, nincs egységes
osztályozási rendszerük: mozgássérült,
mozgáskorlátozott, mozgásszervi
fogyatékos, testi fogyatékos, nyomorék, stb
a mozgás-szervrendszer bármely részének
fejlődési rendellenesség, betegség vagy
sérülés következtében létrejövő szerkezeti
és/vagy működési zavara
mozgás szervrendszer: tartó rész = csont-
és izület rendszer, mozgató rész = izom-
és idegrendszer
Csoportosítások
1. Testi fogyatékosok: a testi fogyatékosság fogalomba
azokat a rendellenességeket indokolt sorolni, amelyek nem
idegrendszeri eredetű károsodások, hanem fejlődési
rendellenességek vagy balesetek következményei.
csonka vagy csonkolt végtag, súlyos testi deformitások
sebészeti eljárások, gyógyászati segédeszközök
alkalmazása

2. Mozgáskorlátozottak: A mozgáskorlátozottság többnyire

idegrendszeri eredetű. A mozgászavarra elsődlegesen a
nagymozgások (járás, futás) koordinálatlansága, a
finommozgások kivitelezésének nehézségei jellemzőek.
Jellege szerint: Kiterjedése szerint:

plégia=bénulás mono = egy végtagra

- mozgásképtelenség terjed ki (monoplégia,
monoparesis)
paresis=hűdés
hemi = a test fél
– csökkent oldalára terjed ki
mozgásképesség (hemiplégia,
hipermotilitás=túlmozg hemiparesis)
ás para = a két alsó
végtagra terjed ki
(paraplégia,
paraparesis)
di, vagy tetra = négy
végtagra terjed ki
(diplégia, tetraplégia,
diparesis, tetraparesis)
Jellege szerint lehet:
– Spasztikus bénulás: Az izmok fokozott görcsössége, merevsége,
akaratlagos mozgásokkal szembeni ellenállása, kóros reflexek, különböző
deformitások jellemzik.
– Atetózis (athetosis):akaratlan, a mozgás végpontján megálló, nagy
kilengésű, koordinálatlan mozgások jellemzők. Ehhez változó mértékű
izomtónus-eloszlási zavar is társulhat. Jellemző még a mimikai izmok
működési zavara következtében a „grimaszolás” és a különböző
súlyosságú beszédzavar. Gyakoriak az egyensúlyzavarok.
– Ataxia: Egyensúly- és koordinációs zavarok, remegés jellemzi, az
izomtónus gyakran hypoton, gyenge. Jellemző tünet az egyensúlyzavar,
törzsremegés, szédüléssel, testdőléssel, irányvesztéssel, félremutatással,
nystagmussal,
- A hypotoniás gyermekek kicsit lassabban mozognak, koordinációjuk,
egyensúlyuk gyengébb,
könnyebben elfáradnak.
– Rigiditás: A mozgás nagyfokú beszűkülésével, fokozott izomtónussal
járó súlyos mozgáskorlátozottság
– Kevert formák:
Izomtónus Sérülés helye
állapota szerint: szerint:
görcsös=spasticus centrális = agyi klasszikus
típusa az agyi bénulás.
(ált. kp-i idegrendszer Közös jellemző a görcsös
károsodása okozza) izomtónus. Pl. Little-kór
petyhüdt = atóniás perifériás = gerincvelői
(gerincvelő
elváltozásai, pl. járványos
izomsorvadások) gyermekbénulás más
néven gyermekparalízis.
Sokféle súlyossági foka
lehet. Perifériás eredetű
fejlődési rendellenesség
pl. a gerinchasadék is.
agyi eredetű bénulások (cerebrál palsy): Little-kór
összefoglaló név, egyéb tünetek is társulhatnak
hozzá, leírója szülész orvos 1853.
izmok általános görcsössége + intellektuális funkciók
károsodása

perifériás eredetű bénulások:

1. status post Heine Medinem = járványos
gyermekbénulás, gyermekparalízis
oka: poliomyelitis vírus, mely a gerincvelő elülső
szarvaiban lévő mozgató neuronokat támadja meg
(gyulladás), súlyos esetben légzésbénulást is okoz
Sabin-féle vakcina kötelező adagolása

2. gerinchasadék = fejlődési rendellenesség

(spina bifida)
Leggyakoribb megbetegedések:
– A gerincvelő fejlődési rendellenességei:
myelodysplasia (spina biphida, -nyitott gerinc)
– Traumás gerincvelő-károsodások
– Heine–Medin-kór (gyermekbénulás)
– Paralisis obstetrica (szülési felsővégtag-
bénulás)
– Myopathiák
DMP (Distrophia musculorum progressiva) Genetikai eredetű
betegség, amely a vázizomzat progresszív sorvadását
eredményezi. Kora gyermekkorban kezdődik, és 5–10 év alatt
járásképtelenséget okoz. A folyamat feltartóztathatatlanul
halad előre, az izomszövet helyét zsír- és kötőszövet veszi át,
s amikor a bénulás a légző- és szívizmokat eléri, a gyermeket
elveszítjük.
Mozgáskorlátozottsági kategóriák
A (korai) agykárosodás utáni mozgás-
rendellenességek
A petyhüdt bénulások
A végtagredukciós fejlődési rendellenességek és
szerzett végtaghiányok
Ortopédiai elváltozások és egyéb kórformák.
A különböző mozgáskorlátozottsági kategóriákba
tartozó betegségek, rendellenességek eltérő
pedagógiai és rehabilitációs megközelítést
kívánnak, különböző fejlesztési irányokat tesznek
szükségessé.
A (korai) agykárosodás utáni mozgás-
rendellenességek

A központi idegrendszer szülés előtti, alatti,

utáni sérülése következtében jön létre, és
fokozott tónusú, illetve túlmozgásos és
koordinálatlan mozgás-rendellenességet
hoz létre. Ez a leggyakrabban előforduló
mozgászavar.
Ortopédiai elváltozások és egyéb kórformák.
Az ortopédia körébe tartozó elváltozások egy
része elsődleges mozgásszervi betegségként
jelenik meg, más része pedig következményes
rendellenességként, valamely mozgásszervi
megbetegedés tüneteként.
A különböző gerincelváltozások, tartási
rendellenességek gyakran kísérői,
következményes elváltozásai a
mozgáskorlátozottságnak.
Megjelenési formái
Chondrodystrophia. A növekedési porc fejlődési
rendellenessége. Jellegzetes törpenövés: maximum
105–130 cm magasak, végtagjaik a törzshöz
viszonyítva rövidek, a fejük nagy
Osteogenesis imperfecta (kóros csonttörékenység)
Kollagénképződési zavar következtében a csontok
vékonyak és törékenyek
A gerinc betegségei
– Scoliosis: a gerinc oldalirányú görbülete
– Kyphosis: a gerinc háti szakaszának fokozott
görbülete
– Lordosis: a gerinc ágyéki szakaszának fokozott
homorulata
Megjelenési formái
A csípő betegségei - Veleszületett csípőficam
A láb betegségei
– Dongaláb: A lábfejek lógnak, a talpak egymás
felé néznek, s lehet olyan súlyos is, hogy
járásképtelenséget okoz. Tilos a láb túlzott
terhelése, segédeszközként ortopéd cipőt
hordanak.
– Lúdtalp: A láb boltozata lelapult, a bokák befelé
dőlnek. Megfelelő cipőbetéttel korrigálható a láb
állása
Mozgáskép szerinti (klinikai) csoportosítás:
végtagredukciós fejlődési rendellenességek és
szerzett végtaghiányok csoportja
-felső vagy alsó végtag veleszületett fejlődési
rendellenességei
-szerzett – különböző méretű hiányok (amputáció)

petyhüdt bénulást okozó kórformák csoportja

- a motoros neuron sérülése következtében

korai agykárosodás utáni mozgás zavarok

csoportja
- központi idegrendszer szülés közbeni
sérülése:ICP = infantilis cerebralis paresis

egyéb eredetű kórformák csoportja (veleszületett

vagy szerzett)
 Mozgásakadályozottság következményei
Hely-helyzetváltoztatás nehézségei
Önellátás, önkiszolgálás gondjai
Problémák a finommozgásokban,
koordinációkban (írás, rajzolás)
Mozgástervezés (gyenge mozgássémák)
Kommunikációs zavarok (beszéd,
mimika, stb.)
Észlelési folyamatok zavarai (irányok, szem-
mozgás koordináció, olvasási zavarok)
Tempóbeli eltérések
Mozgásfogyatékos személyek jellemzése
A látható mozgásszervi elváltozás nagyobb lelki
megterhelést jelent, mint a nem látható
betegségek
Pszichés sérülések okai lehetnek:
- testséma és az önidentitás megváltozása
- bizonyos mozgásfunkciók megváltozása, a
mozgás „bizarrá” válása
- fájdalom
- mindezek befolyásolják a vegetatív, érzékszervi
és szexuális funkciókat is
izoláció, a mások számára hozzáférhető
lehetőségektől való megfosztottság miatt
 - irreális önállósodási törekvések – feszültség az
őket korlátozó körülmények ellen
- a szocializáció akadályozott, kiszolgáltatottság,
segítségre szorul,
- a környezethez való hozzáférés
akadályozottsága, befolyásolja a megismerést
- A társuló beszédzavarok miatt sérül az aktív
kommunikáció
- a szocializációs problémák további félelmet,
szorongást okozhatnak, magatartászavarok,
agresszió, súlyos esetben depresszió és
öngyilkossági kísérlet (krízis állapot) jelentkezhet
A mozgássérültek ellátásának tárgyi feltételei
Környezeti feltételek, ha mozgássérült gyermek befogadására
vállalkozik az intézmény:
fontos az intézmény megközelíthetősége és a jó parkolási
lehetőség.
Szükség van a bejárati lépcsőt áthidaló rámpa kiépítésére,
kapaszkodóra, korlátra.
Az intézmény folyosóin mindenütt kapaszkodók elhelyezése
és a küszöbök kiegyenlítése indokolt.
Ajánlott feltétel a továbbiakban az osztályterem földszinti
elhelyezése a lehető legkönnyebb megközelítés miatt, és a
mosdóhelyiséghez való közeli elhelyezés szem előtti
tartása a közlekedés nehézségének csökkentése céljából.
Fontos szempont az iskolai bútorzat megválasztása: az
iskolapadok, asztalok állítható magasságúak,
a munkalapok különböző szögben dönthetők legyenek.
Az asztalt szegéllyel szükséges ellátni, ez által
biztosítjuk a használt eszközök felületen maradását. Jó,
ha van csúszásgátló alátét, és elegendő hely ahhoz,
hogy az eszközök, segédeszközök elférjenek rajta.

A mozgássérült gyermeknek speciális székek

biztosítása ajánlott, ha ez nem szükséges, akkor figyelni
kell, hogy a kerekes szék beférjen az asztal alá, így
kényelmes testhelyzetet biztosítva számára a tartós,
koncentrált munkához.

Fontos annak biztosítása, hogy a gyermek jól láthassa a

tanárt és osztálytársait.
 sorkövető vonalzó (fixációs
Sérülésspecifikus problémáknál),
taneszközök betűkártya helyett
könnyebben megfogható
betűkocka
speciális füzetek (szélesebb
vonalközzel),
speciális íróeszköz (vastag
ceruza, esetleg fogantyúval),
számítógép, egérkiváltó
eszközök
fogantyúval ellátott
mérőeszközök,
szoftverek,
Kommunikátorok
Speciális iskolákban az első évfolyam indokoltan két
évet igényel, szükség szerint a további pedagógiai
szakaszok is szervezhetők hosszabb időszakra.
Kiemelt feladat a mozgásnevelés.
Fontos az önállóság kialakítása, egészséges énkép,
önbizalom kialakítása.
Sajátos pedagógiai feltételrendszer a testnevelés
területén jelenik meg: pl. gyógytorna, fizikoterápia,
hydroterápia, csoportos és egyéni mozgásnevelés
kommunikáció fejlesztése a társuló beszédzavar miatt
(logopédus)