Speciális kollégium –

Általános pszichológia
AMNÉZIA
Mi tehát az amnézia
• Az emlékezeti képesség részleges vagy teljes elvesztése
• Minden esetben szerzett sérülést jelent

• Etiológiai magyarázat
• Agysérülés, stroke, agyvelőgyulladás, onkológiai betegség az agyban, elektrokonvulzív
terápia hatása, sebészeti beavatkozás, eszméletvesztés, demencia, Korszakov szindróma
• Funkcionális magyarázat
• Poszttraumás állapot
• Az amnézia iránya alapján meghatározható emlékezeti zavar – retrográd, anterográd
• Pszichogén amnézia – disszociatív, fuga, poszthipnotikus állapot, gyermekkori amnézia
• Globális amnézia
 Etiológia Terület
KIR degeneratív zavara Hippocampus, entorhinális kéreg,
amygdala
Zárt koponyasérülés Temporális lebeny, orbitofrontális kéreg
Stroke Kétoldali hippocampus, mediális
temporális lebeny, limbikus thalamus
Struktúra - magcsoportok vagy orbitofrontális kéreg
és bazális előagy
Funkció Agydaganatok Thalamus (glioblastoma), mediális
temporális lebeny, vagy gyrus cinguli
poszterior területei (lipoma)
Temporális epilepszia Hippocampus és mediális temporális
• Eltérő területek lebeny
mutatják ugyanazt a Anoxia vagy hypoxia Hippocampus
viselkedéses Vírusos fertőzések (pl. Herpes Hippocampus és a limbikus rendszer,
simplex encephalitis) paralimbikus komponensek
mintázatot
Vitaminhiány Thalamus limbikus rendszeri része -
Korszakov
Neurotoxikus állapot Hippocampus
Gyógyszerhatások - benzodiazepinek Limbikus rendszer
EK terápia Limbikus rendszer
 Esettanulmányok szerepe

Mediális temporális lebeny

- hippokampusz, az entorhinális, a
parahippokampális és a perirhinális kérgi
területek) sérülése
- Emellett érintett a thalamus, a prefrontális
kéreg és a bazális ganglionok (Goldenberg,
1998)
- károsodik az epizodikus és a tényszerű
emlékek tárolása (Parkin és Leng, 1993)
Kapur, 1988
 Papez-gyűrű szerepe
a hippocampus és a Papez-gyűrű
Anterográd amnézia struktúráinak (fornix, corpus
mamillare, thalamus anterior magvak)
sérülése szelektíven károsítja a
felidézést és az asszociatív felismerést
- viszont nem rontja az elemek
felismerését (Aggleton és Brown,
1999)
A perirhinális kéreg léziója esetén
mind a felidézés, mind pedig az
elemek felismerése deficites ->
felismerés és kontextushoz kapcsolás
Hippocampus – felidézés és asszociatív
felismerés -> kiemelkedő szerep az
információk kódolásában 
Bal oldal – verbális anyag kódolása
Jobb oldal – vizuális anyag kódolása
 • Van tanulás, de nincs előhívás
Retrográd amnézia Tulving elmélete
Anoetikus – procedurális -> nincs
kontextus
Noetikus – szemantikus -> nincs
kontextus
Autonoetikus – epizodikus -> van
kontextus

Baddeley, 2001 – kontextus

kiemelkedő szerepe az emlékezeti
előhívásban
Tulving, 2003 – HERA modell – bal hc
– kódolás; jobb hc – előhívás;
Anterográd amnézia kérdések
1.Találunk-e károsodást az elemek és a hozzájuk kapcsolódó kontextus
kódolásában és emlékezeti megtartásában?
2.Az elemek és a kontextus megtartása eltérő színvonalon károsodtak-
e?
3.Található-e eltérés a felismerési és a felidézési funkciók
színvonalában?
4.Valamennyi modalitást érinti-e a tanulási deficit?
5.A rövid távú emlékezeti funkciók érintetlenek-e?
 Az amnézia diagnosztikája -anterográd
Auditív verbális tanulási teszt, Rey, 1964. Interferencia kimutatása
Auditív verbális tanulási teszt, Rey, 1964. Vizuális emlékezeti fukciók vizsgálata
California Verbal Learning Test  Anterográd amnézia kimutatására
Continuous Recognition Memory Test (Folyamatos Felismerési zavar kimutatása
felismerési teszt), Hannay et al., 1997.

Doors and People Test (Ajtók és emberek teszt), Baddeley Felidézés és felismerési zavar kimutatása
et al., 1994.

Location Learning Test (Helytanulási Teszt), Bucks et al., Téri tanulási zavar

2000.

Luria-Nebraska Neuropsychological Examination-Memory

Scale 

Rey komplex Vizuális emlékezeti zavar kimutatása

Rivermead
 Retrográd amnézia
CARA modell – cortical asymmetry of reflective activity
- Bal prefrontális kéreg – részletes, szándékvezérelt előhívás
- Jobb prefrontális kéreg – heurisztikus előhívás

- Idői gradiens
Első típus -  hippokampusz sérülése következtében jöhet létre (Zola-Morgan és Squire,
1986
Második – amnézia idői gradiens nélkül – sclerosis, Huntington
Harmadik – klasszikus retrográd idői gradienssel – Korszakov
Negyedik típus – időben kiterjedt zavar + hippocampust környező területek is érintettek
Kopelman – epizodikus és szemantikus emlékezet is érintett – nincs frontális lebeny
sérülés
 Amnézia diagnosztikája - retrográd
1.Időben rövid vagy kiterjedt-e a retrográd amnézia?
2.Eltérő színvonalú-e az epizodikus és szemantikus emlékek előhívásának
képessége? Található-e disszociáció ebben a két emlékezési formában?
3.Kimutatható-e különbség a személyes és publikus emlékek felidézésének
képességében?
4.A személyes és publikus emlékek károsodásának pontos idői grádiensének
megállapítása.

Vizsgálat – Önéletrajzi emlékezeti interjú, Crovitz, Híres emberek, Híres

események
Mi maradhat
• Munkamemória – más emlékezeti rendszer
• Parietális és frontális régió hálózatának érintettsége

• Procedurális emlékezet
• Priming hatás – előfeszítés

• Készségek – kerékpározás, cipőfűzés

Konfabuláció
• a valótlan emlék felidézését valóságos
emlékezésként éli meg. Leggyakrabban
személyes epizodikus emlékekkel
kapcsolatban jelenik meg, de nem ritka a
tényszerű emlékek konfabulálása sem
(Moscovitch, 1998).
• a konfabulált emléknél a kontextus mindig
hamis, és néha a részletek is.
• Leggyakrabban a ventromediális
prefrontális kéreg és kapcsolatainak –
elsősorban a septum, fornix, gyrus cinguli
és az anterior hypothalamus –
károsodásakor jelentkezik (l. Moscovitch,
1998 áttekintő tanulmányát). 
 Konfabuláció -elméletek
• kompenzációs elmélet - a beteg a leromlott emlékezetet akarja kipótolni,
kompenzálni, ezért kitalációkkal helyettesíti a hiányt (Talland, 1965),
• forrászavar elmélet - a beteg nem tud referenciapontokat kijelölni az előhívás
során - bizonyos emlékeket rossz kontextusba helyez (Kopelman, 2000) - a frontális
sérültek nagyon rosszul teljesítenek az események téri-idői kontextusának
meghatározásában, a kronológiai sorrend becslésében (Kopelman, 2000).
• előhívási elmélet az emlékezeti előhívás két nagy formáját különbözteti meg.
• asszociatív vagy hívóinger-függő előhívás, amelynek során a hívóinger automatikusan eléri a
célemléket,
• stratégiai felidézés, amely önindította, célirányos előhívást igényel, a keresési folyamatok
maguk állítják elő a hívóingereket, és ha elérték a célelemeket, akkor beindulnak az
ellenőrző, monitorozó műveletek (Baddeley, 2001). - E megközelítés szerint a konfabuláció a
stratégiai keresés sérülésének eredménye, amelyet természetesen súlyosbíthat, ha az
asszociatív rendszer is károsodik (Moscovitch, 1998). 
Infantilis amnézia
• Gyerekkori amnézia
• 3 éves kor előtti eseményekre nem tudnak visszaemlékezni a felnőttek

• Vagy csak perceptuális, emocionális élményszigetek maradnak, nem

jólszervezett sztorik (Newcombe et al, 2000)

• Nem is tudják megjelölni a gyerekek, hogy melyik évből idézték fel az adott
emléket
 Infantilis amnézia

Magyarázó elméletek
• Freud elfojtás-elmélete (Freud, 1923) – negatív emociókkal
annyira túlfűtöttek, hogy elfojtjuk őket
• Érési hipotézis (Nadel és Zola-Morgan, 1984) – a deklaratív
emlékezeti rendszer későn érik, ezért nem képesek még
emlékezni
• Az amygdala és a limbikus rendszer képes az emocionális
emlékek tárolására
• Tarthatatlan, mivel a gyerekek sok feladatban jobbak,
mint az amnéziások
• Aktív felidézési hipotézis (Neisser, 1988) – eltérő tudásbázist
alkalmaznak a felnőttek és a gyerekek - SÉMA
 Infantilis amnézia

Magyarázó elméletek
• Társas interakcionista megközelítés (nelson és
Fivush, 2000) – 4 éves kor előtt a gyerekek
még nem képesek narratívumok kialakítására
– jól formált sztorikról tudnak csak
beszámolni verbálisan a gyerekek

• Forrásmonitorozás (Foley et al, 1981) – csak 4

éves kortól képesek a gyerekek
megkülönböztetni a valóságot a képzelettől
Biológiai változások a memóriarendszerek
kialakulásakor

• A születés pillanatában csak az implicit rendszer érett

• Striatum, cerebellum, brainstem (Richmond és Nelson, 2007)

• Deklaratív rendszer
• Dentate gyrus – 70%-os érettség
• A hippocampus más területei is csak 8 éves korra lesznek érettek
• Prefrontális kéreg – 2 éves kor körül indul rohamos fejlődésnek (kontrollált
előhívásban kulcsfontosságú)
• Mielinizáció az első életévben
• A vizuális feldolgozást biztosító területek is 1 éves kor körül válnak éretté
Viselkedéses implikációk

• Mediális-temporális és prefrontális területek fejlődésének

köszönhetően
• Sikeres előhívási stratégiák használata
• Rugalmasabb cue-használat
• Szemantikus stratégiák alkalmazása
• Gátlási funkciók használata az irreleváns, betolakodó
elemek „előhívásakor”
Szándékos felejtés = Pszichogén amnézia?
A gátlási elmélet - a felejtés a zavaró ingerekre
adott adaptív válasz az emlékezeti rendszer
részéről;

a felidézés folyamatában a betolakodó

emlékek kiszorítása révén az elemek aktív
elnyomás, gátlás alá kerülnek.

Talán magyarázza a pszichogén amnézia

jelenségét?!
Alternatív epizodikus előhívási modell
• Múltbeli mentális tapasztalattal kapcsolatos döntési mechanizmus (Johnson, 2005)
• Attribúciós folyamat
• Az emlékezeti tévesztések mintázata empirikus elemzésre ad okot
• Egy emlék forrásinformációi azok a jellemzők, melyek meghatározzák egy átélt
esemény emlékké alakulását
• Téri- és idői információ, ágensek, perceptuális információk, kogntív műveletek, affektív folyamatok
• Forrásattribúció
• Azok az engramok hozzáférhetőbbek, melyek jobban illeszkednek egy szélesebb kontextusba
• Döntési kritérium: előzetes háttértudás az adott kontextusról (narratíva, szemantikus tudás…) +
fenomenális élénkség

• Heurisztikus fm: aktivált információ jellemzőiről hozunk döntést

• Pl: mennyire illeszkedik egy általános sémába a felidézett info
• Gyors, heurisztikus döntés, nem vagyunk tudatában
• Szisztematikus fm: mélyebb, reflektív döntés
• Perceptuális gazdagság, …
• Lassabb, sérülékenyebb
A forrásmonitorozás kérgi modellje
• Tulving: HERA modell
• Kódolás- bal prefrontális
• Előhívás – jobb prefrontális
• Mitchell et al, 2003.
• Szerinte a sz.f.m. kétoldali prefrontális aktivitást involvál, a jobb heurisztikus
folyamatokat
• Johnson et al, 1993
• Bilaterális+mediális temporális=rekollekció
A forrásmonitorozás kérgi modellje

• Slotnick et al., 2003.

• Felismerési feladatban jobb oldali prefrontális aktivitás, forrásmonitorozási
helyzetben bal prefrontális aktivitás
• Nolde et al, 1999.
• CARA modell- jobb prefrontális aktvitás- heurisztikus folyamatok, felismerés,
ismerősség
• Bal prefrontális- szisztematikus keresés, forrásmonitorozás
• Érdekes, árnyaló eredmény, hogy mikor nem téri, hanem idői
forrásmonitorozás volt a feladat, akkor mindkét prefrontális terület
aktivitást mutatott (Mitchell et al, 2004)
ÖSSZEFOGLALÁS
• Az amnézia kutatása összetett és izgalmas terület

• Nagyon sok nyitott kérdés van még

• Rávilágít a pszichés funkciók és a központi idegrendszer kapcsolatára

 Izgalmas TED-előadások a témában

• https://www.ted.com/talks/sam_kean_what_
happens_when_you_remove_the_hippocam
pus

• https://www.ted.com/talks/elizabeth_cox_th
e_surprising_link_between_stress_and_mem
ory

• https://www.ted.com/talks/catharine_young
_how_memories_form_and_how_we_lose_t
hem

• https://www.ted.com/talks/elizabeth_loftus_
how_reliable_is_your_memory