5.

Öngyilkosság

Dr. Tölgyes Tamás

 Történet
• Ókor: Kína, görögök, Róma
• Saul király, Cato
• Hemingway, M.Monroe
• Branch Devidians szekta 1993., Heaven’s Gate
kultusz 1997. – tömeges szuicidium
• Első 10 vezető halálok között
• USA: 12/100e/év (2%) (Mo.: 45-32)
• Paraszuicidium: 600e.-USA, világon >2millió
• Alulbecslés? Hozzátartozók titkolják, bizonytalan
szuicidiumok (pl.gyógyszertúladagolás)

2
 Betegség?
• DSM-IV sem tekinti mentális betegségnek,
bár többféle mentális rendellenesség
fennáll: összeomlott coping, érzelmi
zűrzavar, torz látásmód (kognitív zavar)
• Hangulatzavar? Legalább fele más
mentális zavar: alk., sch. v. semilyen bet.
• Desinformálás és megdöbbentő
információhiány az okokkal, tünetekkel
kapcsolatban
3
 Okok (búcsúlevelekből)
• Fiatalok: elkeseredés, gyűlölet, IP problémák
• 40-49: az élet nehézségeivel való megbirkózás
képtelensége
• 50-59: ritkán indokolják
• 60 felett: betegség, megnyomorodás, magány
• Az elkövető maga sincs tisztában motívumaival,
kognitív beszűkültség is
• Búcsúlevél nem „via regia” az okok
megismeréséhez
4
 Mi az öngyilkosság?
• Az egyén szándékosan keresi a pusztulást,
vagyis akaratlagosan, közvetlenül és tudatosan
elkövetett cselekmény, mely az egyén saját
életének kioltásához vezet. (Edwin Shneidman)
• 4féle altípus (Shneidman):
• Halálkeresők
• Halálvállalók
• Haláltagadók
• Halálkihívók
5
 Négyféle altípus
• Halálkeresők: az elkövetés pillanatában
egészen biztosak abban, hogy meg akarnak
halni. Az öngyilkosság terve kizárólagos célként
jelenik meg, de rövid idő alatt ez
bizonytalanságba csaphat át, majd a
bizonyosság újra visszatérhet.
• Halálvállalók: szintén nagyon eltökéltek,
meggyőződésük, hogy tettükkel csak befejeznek
egy már rég elkezdődött folyamatot
(E.Hemingway) Öregek és betegek többsége
ebbe a csoportba tartozik.
6
 Négyféle altípus
• Haláltagadók: egy jobb és boldogabb világ
elérésében reménykednek (gyerekek,
túlvilágban hívők szuicidiuma)
• Halálkihívók: valószínűleg komolyan kívánják a
halált, de viselkedésük nem vezet egyértelműen
arra (orosz rulett, párbaj, P. Bezuhov, séta a
toronyház peremén stb.). Fontos többnyire: a
figyelem felkeltése, lelkiismeret-furdalás keltése,
harag kinyilvánítása

7
 További típusok
• Burkolt halál: a halál közvetett, burkolt,
részleges vagy tudattalan előidézése (pl.
súlyosan beteg, gyógyszereiket nem
megfelelően szedő személyek)
• Krónikus öngyilkosság (K. Menninger):
hosszabb időn át az életet veszélyeztető,
egészségromboló tevékenységek (drog, alkohol
– „meghalni most v. csak később”),
„borzongáskereső” sportok, foglalkozások
(sziklamászás, gumiköteles ugrás, kaszkadőr
stb.) – Szándék itt nem bizonyítható! Nem
igazán sorolhatók ide.

8
 Az öngyilkosság vizsgálata
• Nincs interjú lehetőség
• Retrospektív analízis: mozaikokból a
múlt összeállítása (kijelentés, viselkedés,
rokonok, barátok emlékei, búcsúlevél):
kevés adat, azok is szubjektíve torzítottak
• Öngyilkossági kísérletet túlélők
vizsgálata: különböznek a magukat
elpusztítóktól, de sok hasznos információ
mégis
9
 Statisztikák
• Magas: Mo, Németo, Ausztria, Dánia, Japán
(>20/100e/év)
• Alacsony: Egyiptom, Mexikó, Görögo, Spanyolo
(5/100e/év)
• USA, Kanada: 12-13/100e/év
• GB: 9
• Hit, vallásosság: sintó, buddhista magas, katolikus,
zsidó, muzulmán alacsonyabb mint a protestánsok
között. Tiltás mellett a társadalmi és egyházi közösségek
erős integráló szerepe is fontos
• A vallás iránti elkötelezettség fontos (nem a doktrínák)

10
 Statisztikák
• Paraszuicidium: nő:ffi=3:1
• Befejezett szuicidium (Ny.): ffi:nő=3:1, USA: 19 ffi:5
nő/100e/év
• Ffi: agresszívabb módszerek: lőfegyver, önakasztás,
szívenszúrás?, nők: gyógyszerek
• „Ffias tett” v. komolytalan, ffiak nehezebben kérnek
segítséget is.
• Házasság, élettársi kapcsolat véd, elváltak, különélők
között gyakoribb
• USA: rasszok: fehérek:afroamerikaiak 2:1, őslakosok 2-
10Xátlag (alkohol, szegénység, kultúra, lőfegyverek
könnyű elérhetősége. Lehet, hogy a feketék adatai
alulbecsültek (gy-túladagolás, baleset stb.választása)

11
 Rizikófaktorok
• Stresszes események, helyzetek: 2x 1
éven belül, mint a nem szuic. D v. SZ
személyek között
• Szeretett személy halála, válás, szakítás,
visszautasítottság, munkanélkülivé válás
• Események sorozata fontos, elhúzódó
stresszek: rossz bánásmód, betegség,
foglalkozási stresszek, szerepkonfliktusok
12
 Rizikófaktorok
• Súlyos, fájdalommal járó, megnyomorító
betegségek (daganat)
• Rossz bánásmód: hadifoglyok, koncentrációs v.
büntető táborok, börtön, bántalmazott házastárs
v. gyermek
• Foglakozási stressz: orvosok (pszichiáterek!),
pszichológusok – saját érzelmi problémák?,
ügyvédek, betanított munkások – anyagi
bizonytalanság?
• Szerepkonfliktusok: munkavállaló anyák közt
alacsonyabb! Inkább a diszkrimináció az ok, a
nőket sújtó sztereotípiák
13
 Hangulat, gondolkodás változásai
• Szomorúság
• Szorongás, feszültség, frusztráció, düh, szégyen
• „Kielégítetlen pszichés szükségletek okozta
elviselhetetlen lelki kín” (Shneidman)
• Reménytelenségérzés (legérzékenyebb
indikátor!): problémákra beszűkülés, objektív
rálátás elvesztése, más megoldást nem látnak
• Dichotóm gondolkodás: kizárólagosság, merev
szemlélet
14
 Alkohol- és droghasználat
• Elkövetők 60%-ánál alk. befolyásoltság
• Gátlásoldás, agresszív késztetések
gátjának oldása, romló ítélő és
konfliktusmegoldó készség
• Főként serdülők és fiatalok között a
drogfogyasztás is hasonló hatású

15
 Elmezavarok
• Depresszió (major): még súlyos betegség
esetén is ez az ok. Reménytelenség!
Kezdeti javulás során szuic.veszély nőhet!
• Szkizofrénia: nem a pszichózis, inkább a
reményvesztettség okozza.
• Szer okozta zavarok: szerencsétlen
életmód, élethelyzet + drogfüggés
csapdája, súlyos testi szövődmények
(halálvállaló)
16
 Modellkövetés
• Régóta meglévő probléma esetén a másik
személy öngyilkossága ad lehetséges
megoldási mintát v.engedélyt
• Népszerű emberek
• Kurt Cobain: „ne tedd” – prevenciós
telefonszámok. Megfelelő tudósítások a
mediaban!
• Munka- vagy pályatársak tragédiái
• Társadalmi sablonok, szülői minták
17
 Pszichodinamikus magyarázat
• Mások iránti, önmaguk ellen fordított düh (agresszió) W.
Stekel, Freud
• Mások iránti gyilkos indulatok önmaga ellen fordítása
• Elvesztett személy esetén annak introjekciója, ellene
irányuló harag önmagunk ellen fordítása – D, öngyűlölet
• Összefüggés a gyermekkori veszteségek és a későbbi
szuicid viselkedésmód között (2x)
• Thanatosz: kifelé irányul,háború esetén kevesebb szuic.
(?)
• Düh szerepe nem igazolt, más érzelmek is fontosak

18
 Szociokulturális magyarázatok
• Emile Durkheim 1897-1951 szociológus
• Közösségükből kiszakadó v. eleve szegényes
kapcsolatokkal rendelkező emberek fokozott
veszélyeztetettsége
• Egoista szuic.: magányos, elidegenedett, nem
fogadja el a társadalom normáit, nem
integrálódik
• Altruista sz.: társadalom jóllétéért (kamikázék,
önégetéssel tiltakozó buddhista szerzetesek,
becsületbeli halál)

19
 Durkheim
• Anómiás sz.: kiesnek a társadalom stabil szerkezetéből,
családi, vallási közösségekből (törvénynélküliség), a
hanyatló, szervezetlen, rosszul működő társadalom
magukra hagyja őket
• Anómiát előidéző gazdasági depresszió, társadalmi
dezintegráció növeli a szuicidiumot
• Bevándorlás: +1% - +0,13% szuic.
• Nagyobb társadalmi mobilitás, meggazdagodás is növeli
az anómiát
• Társadalmi rendszerek, kulturális stressz szerepe,
egyéni tényezőkkel összjátéka

20
 Biológiai megközelítés
• Egypetéjű ikrek között 21% konkordancia,
szuicid serdülők családjának 1/3-ában szuicid
rokon. Genetika? Veszteségélmény?
Magatartásminták?
• Szuic.elkövetők szerotonin aktivitási szintje az
átlagosnál gyakran jóval alacsonyabb (5HIAA
alacsony: szuicid prediktor)
• Öngyilkosságban elhunytak agyában jóval
kevesebb imipramin-megkötő mezőt (alacsony
szerotonin-szint) találtak
• Alacsony szerotonin: agresszív, impulzív
viselkedésre hajlamosít
21
 Életkor
• Valószínűsége az életkor előrehaladtával nő
• Gyerekkor: 0,5/100e/é 14 é alatt (USA)
• 50% egyik szülővel él, ¼ már korábban is megkísérelte
• Előjelek: elszökés otthonról, kiabálás, dühkitörés,
balesetezés, önostorozás, magány, társas
visszahúzódás, rossz frusztrációtűrés, nappali
álmodozás, halálról fantáziálás, feltűnő
személyiségváltozás
• Szülők elvesztése, munkanélkülisége, feszültségek a
családban, bántalmazás
• Haláltagadók, de nem mind. 6-33% egészséges gyerek
már gondolt az öngyilkosság lehetőségére (új? Eddig
nem figyeltek fel rá?)

22
 Serdülőkor
• 13/100e 15-24 éves. Balesetek és emberölés után a 3.
leggyakoribb halálok FFi:nő 3:1
• Tizenévesek (11/): fáradt, álmatlan, étvágytalan, iskolai
teljesítményromlás, alk, drog, hosszú levelek, kedvenc
tárgyak szétosztása stb.
• Legalább 50% klin.D, alacsony önértékelés,
kilátástalanság, düh, impulzivitás
• Iskolai stressz kiemelt szerepe: túl magas célok v.
lépéstartás nehézsége. Japán: shiken jigoku (pokoli
vizsgafutam tesztekkel az egyetem előtt)
• Állandó konfliktusok, fokozottan érzékenyek,
tragikusabban, impulzívabban reagálnak. Modellek.
• Sok paraszuicídium (100:1), inkább segítségkérés.

23
 Fiatalkor
• Továbbtanulók között nem magasabb
• Iskolai túlterhelés
• Otthonról elköltözés, szociális támasz elvesztése,
értékek megváltozása
• Nem több a stressz a szuicidálók között, de kevesebb
eszköz problémáik és szélsőséges érzelmeik
kezelésére.
• Megfelelő baráti kör, tanári és szociális segítségnyújtás
segíthet
• Nővekvő arány: 1955 óta 2x: fokozott
teljesítménykényszer, több D, meglazult családi
kötelékek, növekvő drogfogyasztás,
tömegkommunikációban szuicidiumok nagy publicitása

24
 Időskor
• 19/100e/é 65 év felett – legtöbb ebben a korosztályban a
nyugati társadalmakban
• Betegség, rokonok, barátok elvesztése, egyre kevésbé
tudják életük alakulását befolyásolni, társadalmi
státuszuk, megbecsülésük csökken
• Reménytelenség, magány, a vég elkerülhetetlenségének
érzése
• 44% félt az idősotthonba kerüléstől
• Özvegyek magas aránya
• Minden 4.kísérlet befejezett
• Feketék és indiánok között ebben a korosztályban
alacsony (idősek tisztelete, legerősebbek
megmaradása?)

25
 Kezelés – kísérlet után
• Orvosi fizikai ellátás
• Gyógyszer, pszichoterápia – osztály v.
ambuláns
• Elkövetők legalább fele nem részesül
kezelésben, nem kap v. nem veszi igénybe
• Kezelésben részesültek közt az ismételt kísérlet
½-e a kezelésben nem részesültekének
• Krízis intervenció, PD, KT, csoportter., családter.
• Gyász, bűntudat miatt sokszor a hozzátartozók
kezelése is szükséges
26
 Megelőzés
• Első öngyilkosság-megelőző programok: ’50-es években
(Los Angeles – Norman Farberow, Edwin Shneidman,
Anglia: Szamaritánusok Chad Varah tiszteletes)
• Kórházak, mentálhigiénés központok, egyházi karitatív
szervezetek, detoxikálók
• S.O.S. telefonszolgálat: paraprofesszionális segítők
mentálhigiénés szakemberek felügyelete alatt
• Krízisintervenció: józan, módszeres helyzetfelmérés,
megfelelő döntések, eredményesebb viselkedés
• Központok állandó, előzetes bejelentkezés nélküli
elérhetősége

27
 Krízisintervenció lépései
• Bensőséges kapcsolat, bizalom kialakítása a hívóval,
kedves, megértő, segítőkész hangnem
• A probléma megértése és pontosítása, a krízisállapot
tiszta, világos megfogalmazása, a krízis magjának
pontosítása. A hívó felismerje nehézségei átmeneti
jellegét és képes legyen alternatív megoldásra
• Veszélyeztetettség mértékének megállapítása: stressz,
személyiségvonások, tünetek, szuicid terv, erőforrások
(kérdőív)
• Hívó erőforrásainak mobilizálása
• Terápiás terv kidolgozása: intenzív tanácsadás-sorozat,
személyes találkozások, konkrét változások
végrehajtásának megkövetelése – „nem leszek
öngyilkos” szerződéskötés
28
 Megelőzés
• Tartózkodási hely kiderítése és segítség
biztosítása megkezdett szuic.tevékenység
esetén
• Élet kioltására alkalmas eszközök
hozzáférhetőségének csökkentése (városi gáz
CO helyett földgáz)
• Hatékonyság: egy biztos: sok öngyilkossági
kísérlet marad kivitelezetlen. A szuic.
csökkenése az adott területen nem egyértelmű.
• Széleskörű, hatékony felvilágosító programok
szükségesek (tanárok, iskolások)

29
• Köszönöm a figyelmet.

30